ÉLÜNK† a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja † 2019. december 15. † 63. szám † XX. évfolyam/2. †

www.brke.org alapítva 2000-BEN

Karácsony – Isten KöztünK!Varga János, plébános

Betlehem jelentéktelen vidék, útszéli istállójával, benne a háziállatokkal, szénával, szalmával, jászollal, nem egy felemelő, nem egy ünnepi hely. A nagyon egyszerű, hét-köznapi emberek mindennapi világa.Ide érkezik Mária és József, és velük a megszületni ké-szülő, a megígért Messiás.Ez így nagyon egyszerű, de ha sejtjük, vagy tudjuk, hogy ki az a Messiás, akkor egyszerre minden más lesz.És mi, a már több mint kétezer év után emlékező Istent kereső, Istenhez ragaszkodó emberek ezt a helyet, Betle-hemet és mindent, ami hozzá tartozik, nem a maga egy-szerűségében, hanem az esemény misztériumában sokkal többnek látjuk.Isten Fia emberré lett, gyermek lett, mint mi, felnőtt lett, mint mi, szenvedett, mint mi, meghalt, mint mi, de a folytatás már egy másik világ, amiről jött tanúságot tenni.Közöttünk akart lenni, ennek a nyitánya Betlehem, és a folytatás: palesztinai útjai, zsinagógai tanításai, gyógyí-tásai.Messziről visszatekintve nagyszerű jelenlét volt az a har-minchárom esztendő, és van folytatás… és nincs eltá-vozás – végleges eltávozás…, de van isteni megoldás az utolsó vacsorán.

Halljuk az apostoli - csendben Jézus szavait: ez az én testem ez az én vérem ezt cselekedjétek vegyétek és egyétek…és veletek vagyok a világ végezetéig.

Ami Betlehemben elindult, megje-lent, Ő itt van az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben.Az Egyház élete az Oltáriszentség közelében, igazában Isten közelében zajlik. Minden szertartás az utolsó vacsora eseménye körül bontakozik ki: imádság, elmélkedés, körmene-tek, kongresszusok, ünnepi nagy ta-lálkozások.Ilyen lesz a Budapesti Eucharisz-tikus Kongresszus is, − ünnepi bu-dapesti találkozás a Betlehemben megszületett, a keresztfára szegezett és Húsvét hajnalán föltámadt Úr Jé-zussal.Nagy ünnepi találkozás Jézussal, az Isten Fiával, az ünnep szentmiséiben, a konferenciatermekben, fővárosunk csodálatos helyein.

De szép lesz, ha a felnőtt, betlehemi gyermek, Jézus Krisztus lesz társunk Budapest utcáin! Úgy legyen!

2

HIstorIa Domus 2019

Beszámoló egyházközségünk elmúlt évéről

Egyházközségünk – a korábbi évekhez hasonlóan – ese-ményekben gazdag esztendőt hagy maga után. Ebben az évben Varga János plébános atya és Nobilis Márió atya tovább vezették közösségünket, buzgón vé-gezték az egyházi év szentmiséit és szertartásait, hálás köszönet érte. A zenei szolgálatot Mészáros Zoltán kántor (a német misék alkalmain Komjádné Udvarnoky Margit) és a Bu-daörsi Werner Alajos Kórus magas színvonalú éneklése biztosította. Köszönet illeti a gitáros misék énekeiért az erre alakult közösséget is. A lelkipásztori kisegítők (Bakos Kristóf, Borlay End-re, Komáromi Ferenc, Kővári László, Novák György, Radnóczi Péter, Szűcs István), sekrestyésünk és irodai munkatársunk, Supala Virág, gondnokunk, Szeleczky István és templomatyánk, Mocsáry Pál, valamint az ol-társzolgálatot végző ministránsok is áldozatos munkát végeztek közösségünkért. Isten áldását kérjük további munkájukra! A farsangi időszakot követő Nagyböjt 2019-ben március 6-án Hamvazószerdával kezdődött, majd az április 15-i héten indult a Nagyhét. Április 21-én Krisztus feltáma-dását, Húsvétot, június 9-én Pünkösdöt, június 23-án Úrnapját a hagyományos virágszőnyeggel és december 24/25-én Krisztus születését ünnepeltük. Ebben az évben is ünnepeltük a Mindszenty József Ró-mai Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetisé-gi Általános Iskola alapításának 25. évfordulóját, amely-nek keretében május 11-én ünnepi bált rendeztek. Május 16-án, Nepomuki Szent János ünnepén templo-munk búcsúnapjáról emlékeztünk meg, az esti szent-misét Kertész Péter csepel-belvárosi kanonok-plébános celebrálta. Május 21-én templomunkban járt a Fatimai Szűzanya szobrának másolata.Május 30-án posztumusz városi díszpolgári oklevelet ka-pott Dr. Sík Zoltán atya, aki 1944/45 és 1974 között volt Budaörs plébánosa, valamint Bató Géza tanító, a Buda-örsi Passió megálmodója.

Június 16-án rendezték meg az egy-házközségi Juniálist.A Farkaséri úti Starentanz kápolná-ban július 2-án Sarlósboldogasszony és november 19-én Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén volt szentmise.A Kőhegyi kápolna búcsúnapjára, szeptember 7-én került sor, az ünne-pi szentmisét Tamási József címze-tes apát, kartali plébános celebrálta. Iskolánk mellett a Szent Benedek Középiskola és Alapfokú Művésze-ti Iskola Budaörsi Tagintézménye is aktívan részt vett diákjaival a kápol-nabúcsú alkalmán.Ebben az évben május 26-án és októ-ber 13-án volt az elsőáldozás, november 10-én pedig Spányi Antal püspök atya 21 személyt bérmált templomunkban.December 2-án a Heimatmuseumban tartott találkozó keretében a jövőbeni szorosabb együttműködés lehetőségeit tekintette át egyházközségünk világi kép-viselőtestülete és a vendéglátó Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata.Az idei év legnagyobb vállalkozá-sa templomunk szinte teljes külső felújítása volt, amely gyakorlatilag egész esztendőben zajlott, jelenleg a második ütem munkálatai folynak. A renoválásra a Miniszterelnökség, Budaörs Város Önkormányzata és Egyházközségünk jelentős anyagi támogatásával, valamint Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányza-tának támogató nyilatkozatával ke-rült sor. Ennek keretében kapott pél-dául új keresztet templomunk tornya és a főkapunál álló missziós kereszt is megújul.

3

A templomtoronyban az óraművet kicserélték, és rádiófrekvenciás óra-művet szereltek be.A templom fűtése is korszerűsödött, a padozatot – szükség szerint – több helyen kijavították. Matúz András szobrászművész tisztítási munkála-tai nyomán megújult az első világhá-borús hősi emlékmű is. Katolikus óvodánkban jelentős fel-újítási munkálatok zajlottak, ame-lyekről külön cikkben is olvashatnak lapunkban Béresné Dajka Katalin óvodavezető tollából.A Nefelejcs utcai régi temető fenntar-tását biztosító SZIGÜ-vel az Egyház-község szerződése aláírásra vár, a ter-vek szerint a megújult megállapodás 2020. január 1-től lesz hatályos. A templomtoronyban lévő mobiltele-fonos átjátszókkal  kapcsolatos rend-szeres és szerződés szerinti bérleti díjat eddig két cég (Telenor, T-Ho-me) fizette be, míg a Vodafone prob-lémás, itt jogi keretek között nézzük a tartozás behajtásának lehetőségét.Plébániai közösségeink számos, az egyházközség lelki életét erősítő programot szerveztek, ezért köszö-net illeti mindnyájukat. A közös-ségi alkalmak közül − a teljesség igénye nélkül − kiemeljük például a Párkapocs Egyesület által szer-vezett Szerelmi7próba tavaszi ren-dezvényeit, a Kolping szeptember végi makkosmáriai zarándoklatát, az Antióchia közösség budaörsi al-kalmait, illetve a Kacsa-tábort és a templomi misék alatt biztosított gyermekmegőrzést is.

Honlapunk gondozásáért hálásan köszönjük Szakács Katalin és Koltai Károly odaadó tevékenységét, kérjük, minél gyakrabban böngésszék naponta frissülő plébániai weblapunkat (www.brke.org)! A honlap anyagai mellett a Glória Bolt kínálata is számos olvasmánnyal gazdagított bennünket Cselényi Katalin jóvoltából. Látogassuk mi-nél többen a következő esztendőben is!Köszönet illeti mindazokat, akik rendszeres imádságaik-kal támogatták a lelki élet fellendülését, vagy tevékenyen részt vettek egyházközségi programok (pl. Juniális) szer-vezésében, lebonyolításában. Szeretnénk hálás köszönetet mondani azoknak is, akik 2019-ben akár egyénileg, akár közösség tagjaként a temp-lomban (pl. takarítás, karácsonyi fenyőfaállítás, Szent Sír építése), illetve a templomhoz kapcsolódóan alkalmi vagy mindennapos munkákat végeztek. Hálásan köszönjük testvéreink anyagi támogatását, mert adományaikkal, egyházi hozzájárulásukkal biztosították ebben az évben is egyházközségünk működését.Egyházközségi világi képviselőtestületünk mandátuma 2020 tavaszán lejár, így valószínűleg áprilisban új testület választására kerül sor, a részletekről a későbbiekben tájé-koztatjuk a testvéreket.A 2020. év egyik legnagyobb, plébániánkat is érintő ese-ménye a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus buda-pesti megrendezése lesz.

Áldott karácsonyi ünnepeket és kegyelmekben gazdag boldog újévet kívánunk minden kedves testvérünknek!

Grósz András

4

Hogyan újult meg a mInDszenty ÓvoDa?

Béresné Dajka Katalin óvodavezető beszámolója a korszerűbbé és csodaszéppé varázsolt budaörsi katolikus óvodáról

Óvodai intézményegységünkben 2019. június 24-én nagyszabású intézmény-felújítás kezdődött fenntartónk, a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával, melyet ezúton is hálásan köszönünk.A felújítás keretében teljes épületszigetelés történt, az A és B épületben (utcafronti ház) injektálásos módszerrel, az épületet lélegző vakolattal és festékkel látták el. A teljes elektromos hálózat felújítása, részleges nyílászá-rócserék (ajtók, ablakok, redőnyök), új nyílászárók léte-sítése (ebédlő, logopédia), burkolatcserék egészítették ki a felújítást. A régi nád-stukatúros mennyezetek helyett gipszkarton álmennyezet készült, energiatakarékos lám-patestekkel. A konyhafelújítás keretében új átadóablak készült, új bur-kolatok kerültek a padlóra és a falra.

A berendezés (saválló pultok, aszta-lok, szárítóállványok, mosogatógép, hulladéktároló) gyártás alatt van, jelenleg a régi berendezésekkel üze-melünk.Az udvarfelújítás keretében 300 m esővíz-és szennyvízcsatorna cseréjé-re került sor, majd betonfeltörés, te-reprendezés után megépült a csoda-szép játszóudvarunk új mászókával, rugós játékkal, ivókúttal, focipályá-val, támfalakkal, gyönyörű gumi-burkolattal. Köszönetet mondok Tagscherer Pé-ter kollégámnak, aki a legnagyobb

5

segítségünk volt a munkálatok idején: türelemmel, kitar-tóan, önzetlenül és nagy szakértelemmel, igényességgel segített az első perctől.A csatornacserét nagy gonddal irányította, felügyelte Ko-vács Richárd, intézményünket mindig támogató egyház-községi tagunk. Hálás köszönet!A több száz évelő növényt nagy szeretettel ajánlotta fel részünkre Mocsáry Pál egyházközségi képviselőtársunk, melyet ezúton is hálásan köszönök neki.Október közepén újra birtokba vehettük az épületet, ad-dig helyünket Budaörs Város Önkormányzata biztosí-totta a régi posta (Zichy kastély) épületében. Tisztelettel köszönöm a támogatásukat! Megszépültünk, de nincs vége a felújítások sorának: ter-vezzük a hátsó udvar felújítását, kerítésfelújítást, ener-

getikai pályázat keretében a többi nyílászáró cseréjét, szigetelést, ajtó-mázolásokat, további mosdófelújítást, burkolatcseréket, és a C (udvari épü-let) felújítását is.Tisztelettel kérem egyházközségünk családjait, hogy imáikkal támogassa-nak minket!Isten áldását kérem a munkálatokban résztvevő összes dolgozóra, segítőre!

Az összefoglalót készítette Szakács Katalin.

6

újraépítveSzűcs István és Borlay Endre

A fenti címmel megjelent könyvet több magyar megyés-püspök kötelező olvasmányként osztotta ki egyházme-gyéik plébánosainak, azzal a megbízással, hogy közös-ségeikben minél több vezető kezébe kerüljön. A felvetett témát és az erről való közös gondolkodást annyira fon-tosnak érezte a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke is, hogy a szokásos szeptemberi Látónapnak ebben az év-ben ez a könyv adta a vezér gondolatát. Kiscsoportban az első három fejezetet vitattuk meg. A könyv a plébániák helyzetéről és azok jövőjének alakításáról, egy teljesen új szemléletmódot és meglátást hozott az egyházmegye ve-zetésének a gondolkodásába, melyet örömmel tapasztal-tunk meg ezen a napon. Annyira fellelkesített mindenkit, hogy a plébániák nehézségeiről őszintén tudunk kommu-nikálni keresve közösen a megoldásokat. Így aztán nagy egyetértéssel fogadtuk a püspök atya javaslatát az együtt gondolkodás folytatására. Akkor lássuk, miért íródott a könyv, miért ennyire idő-szerű és elengedhetetlen minden plébánia közösségének, miért osztogatták a püspökök a plébánosoknak, miért fontos hogy a közösségvezetők elolvassák, miért kellene erről szélesebb körben beszélgetni, majd a Szentlélek ve-zetése alapján megvalósítani az adott közösség számára fontos ötleteket.Induljunk el mi is azon az úton, melyre Püspök atyánk hív. Első lépésként bemutatjuk a könyvet, mindenkit ez-zel buzdítva az elolvasására.Az Újjáépítve könyv rövid összefoglalása.A könyvet Michael White plébános és Tom Corcoran plébániai vezető munkatárs szerzőpáros írta. A könyv 15 fejezetből és a végén tanúságtételekből áll. A szerzőpáros olyan problémákra világít rá a plébániánk életében, amelyek a szemünk előtt vannak, és mégsem vesszük észre őket, mivel azok sokszor nem tudatosul-nak a fejünkben. A legfontosabbak egyike a fogyasztói szemlélet a szolgáló szemlélet helyett. Ez a szemlélet csak kapni akar, ha pedig kap, akkor sokszor elégedetlen, de nem akar adni és cselekedni. Ráadásul a hívő emberek többsége nem kötődik érzelmileg az egyházhoz, a fiatal hívők kimazsolázzák a tanításokból azt, ami a kedvükre való, a nem hívőknek pedig nem jelent semmit az Egyház

és annak tanítása, se mi hívők!Óriási probléma a fogyasztói szem-lélet mellett a pletyka, a kibeszélés és a rágalmazás, amely széles körben elterjedt a keresztények között is. Ugyanakkor senki nem akar nyíltan beszélni a létező gondokról, min-denki úgy tesz, mintha tenne vala-mit illetve, hogy nincs olyan nagy baj. Beszélni kell nyíltan a bajokról! (Krisztus megígérte, hogy az egy-háza működni fog!) Kérdés, hogy hogyan állíthatnánk meg a gyöke-rénél a hanyatlást, éleszthetnék újra és gyarapíthatnánk a plébániát? A Szentírás szavai felszólítanak, hogy ne csak hűségesek, hanem gyümöl-csözőek is legyünk. Isten egyházun-kat nem kudarcra szánta. A növeke-dést Isten adja. Ha nincs gyümölcs, nem bővül a közösség, és akkor le-het, hogy a hűségünkkel van baj? Ha nincs gyümölcs, akkor ideje változ-tatni az eddigi gyakorlatainkon. Cél, hogy egészséges egyházzá vál-junk, amelyből el kell távolítanunk minden olyan tényezőt, ami gátolja a növekedést. Tanuljunk olyanoktól (akár protestánsoktól is), akik sikere-sen vezetik növekvő egyházi közös-ségeiket.A közösségnek ki kell tűznie azt a célt, amire Isten hívja, hogy élvezze Isten áldását. Szükséges, hogy legyen küldetés tudatunk! Az Egyház legfontosabb feladata Isten országának hirdeté-se, ez a mi küldetésünk. Minden tevékenységünk ezt kell, hogy szol-gálja.

7

Mit javasol nekünk a könyv, ho-gyan tudjuk betölteni keresztényi küldetésünket? Legyünk először is tanítványokká, tanúságtevő tanítványokká. Olya-nokká, akiknek élő kapcsolatuk van az Istennel, akiknek a szavai és a tet-tei nincsenek ellentmondásban, akik hiteles emberek. Ugyanakkor vállal-junk szolgálatokat is, mert a szolgá-lat és a nem fogyasztói kereszténység a lelki növekedés útja. A fogyasztói szemlélet a társadalomi gondolkodás nyomán megjelenik a keresztények között is a plébániák életében. A tanítványok szeretik Istent: tel-jes szívből, teljes lélekből és teljes elméből. Élő kapcsolatban vannak vele és életükben az első helyen van. A tanítványnak az élő Istennel való kapcsolata határozza meg gondol-kodását, érzelmeit és létét. Élete kö-zéppontjában az Eucharisztia áll. A tanítványok szeretik az embereket és másokat is hívnak a tanítványságra.Mi a plébániánk küldetése? Krisz-tus világosan megfogalmazta: „Sze-resd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.”  Ez az első és a nagy pa-rancsolat.  A második hasonló ehhez:

„Szeresd felebarátodat, mint maga-dat.” Menjetek tehát, és tegyetek tanít-vánnyá minden népet. Mindenkit ta-nítvánnyá tenni, ez az egyház misz-sziós parancsa.A tanítványok növendékek, az Egy-ház feladata növendékeket nevelni Jézus Krisztus számára. Hogyan?

Nyitnunk kell az elveszettek vagy elvesztettek felé. Ha nem segítünk nekik megtalálni Istent, nem csak ők lesznek elvesztve, hanem mi is. Vonzóvá kell számuk-ra tenni a plébániát, hogy szívesen jöjjenek, ehhez ne-künk bennfenteseknek kell változtatnunk a nézőpontun-kon, illetve szokásainkon. VONZANUNK KELLENE A KIVÜLÁLLÓKAT, ELÉRHETŐVÉ VÁLNI A SZÁMUKRA, SAJÁT HÍVEINKET PEDIG ÚGY KELLENE SZOLGÁLNUNK ÉS FELADATTAL ELLÁTNUNK, HOGY NÖVEKEDHESSENEK, HOGY NE AKARJANAK MEGMARADNI EGY-SZERŰ FOGYASZTÓNAK. Az egyház azért megy tönkre, mert nem a céljának és a jézusi küldetésének él,

8

hanem a fogyasztói igényeknek kielégítéséért. A közös-ségnek a küldetése szerint kell élnie, amit Jézus Krisztus adott neki. Nagy veszély, ha a plébánia a saját fogyasztó-inak a kiszolgálójává válik, ahelyett, hogy segítené híveit az életszentség útján. Az Úr által adott célt kell megvaló-sítani, vagyis el kell érnünk a plébánia közösségén kívüli embereket is, ezzel megvalósítani az EVANGELIZÁ-CIÓT, ami mindenki felé irányul. A legfontosabb, hogy meglegyen a világos célunk!A közösség tagjai kezdjenek szolgálatokat vállalni a plé-bánián és legyen gondjuk a kívülállókra. A szerzők egy szentmisén vezették be az újításokat, ez volt a kiinduló vagy háttér bázis, a szentbeszédek az új célokról szóltak. Itt valósították meg a vendégszerető nyitottságot, vonzóvá tették a plébániát, vezették be az új szemléletet. Új és von-zó közösségi tereket hoztak létre. Miután ráléptek erre az útra egyre több segítő csatlakozott a szolgáló csapathoz. A következő lépés a megújulás útján, hogy figyeljünk, mi a jellemző az itt élő elveszettekre - akik nem tartoznak közénk - Meg kell ismerni őket, a szentbeszéd hozzájuk is szóljon. Vegyük figyelembe az ő igényüket a programok szervezésénél, a zenei szolgálatok stílusának kiválasztásá-nál, mi az, amit megértenek, mi az, ami őket megérinti. A megismeréshez kapcsolatba kell lépni velük, és szeretettel meg kell őket hívni közösségi alkalmainkra. A személyes meghívást tartják a szerzők döntő fontosságúnak. Elen-gedhetetlen a megfelelő stratégia kidolgozása. Ennek ré-sze a LITURGIÁRA FORDÍTOTT NAGYOBB FI-GYELEM, különösen olyan részletek, AMELYEK A LEGMEGHATÁROZÓBBAK A VISSZATÉRŐ ÉS AZ ÚJ HÍVEKNEK. Ilyen a zene, és a közös éneklés. A ZENE ELSŐDLEGES CÉLJA, HOGY VONZZA A KÍVÜLÁLLÓKAT ÉS MÉLYÍTSE EL A TANÍT-VÁNYOK IMAÉLETÉT! Legyen gördülékeny és von-zó a vasárnapi liturgia: A segítők ebben nagyon fonto-sak! Legyenek olyan önkéntesek, akiknek az a feladatuk, hogy hárítsák el a gördülékenységet akadályozó tényező-ket. (Ne legyenek bosszúságai a templomba érkezőknek). Különféle szolgáló/segítő csoportokat hoztak létre ennek érdekében. A szolgáló csoportok segítségével egy olyan ellenállhatatlan környezetet igyekeztek kialakítani, ame-lyen meglátszik, hogy az evangélium üzenete köztük él. Figyeltek a különböző generációk igényeire, igyekeztek bevonni őket, pl: kisgyerekes családok igényeinek keze-

lése, fiatalok megszólítása. Felhívja a könyv a papok figyelmét a prédiká-ciók fontosságára. Felsorolja a rossz beszédek típusait, a jellemző hibákat, majd pedig támpontot ad a hívek számára gyümölcsöző és léleképítő beszédek jellemzőiről. Legyen min-dig valami hazavihető gondolat, ami a héten akár szerdáig is kitart.Milyen legyen a beszéd: •Isten ere-jére/hatalmára épít, •A prédikáció az igehirdetőre is vonatkozik: a saját tanítványsága legyen a prédikáció alapja, •A közösségnek szóljon a pré-dikáció, a hallgatóságot ragadja meg.

•Prédikációs sorozatokat érdemes tartani max. 4-5 alkalommal •Tanít-son a megtérésről. •Beszélni kell az Igében lévő üzenetek következmé-nyeiről. Meg kell fogalmazni, hogy kit és mit akarunk a szentbeszéddel elérni és a legfontosabb mindig Is-ten igéjét hirdesse. Nagyon fontos, elengedhetetlen a kiscsoportok létrehozása, mivel ezek baráti kapcsolatokat is kialakítanak. A nagy közösségeket személyesebbé kell tenni, gondoskodni kell a baráti kapcsolatokról és törődni kell a ta-gokkal.Van egy kényes téma is a könyveben a tized kérdése. Nagyon fontos az adakozás (Ne lopd meg az Istent). Az adakozás két ok miatt is fontos egy plébánia életében.

A plébániát működtetni pénzbe ke-rül. A bevételből tudják fizetni a személyzetet. Az adakozás még fon-tosabb, ha a tanítványság szempont-jából nézzük. Vagyonunk és tanítvá-nyi létünk kéz a kézben járnak. „Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.” A szerzők

9

szerint a finanszírozás témája része a hitünknek, spiri-tualitásunknak. Nem adományozókra, hanem hozzájá-rulókra van szükség. Isten azt akarja, hogy felismerjük, hogy minden az övé, és jobb gazdái legyünk mindannak, amit Tőle kaptunk és az ő nevében birtoklunk. A tized fizetése eszköz arra, hogy tanítványokat formáljunk a fo-gyasztói katolikusokból. Mindenki tegye meg a maga kis lépését a tized fizetése felé. Az Istennek szánt felaján-lásunkat tervezzük be előre, vagyis legyen az első a ki-fizetendők listáján. Utána következzen a százalék alapú adományozás, ami szemléletváltozást hoz. A lényeg a százalék! Így találunk rá a helyes útra. Ki kell mozdítani a szerzők szerint az embereket a pa-dokból. Minden tag legyen szolgálattevő, de csapatban és ne egyedül. Ha a segítő látja, hogy a munkájának gyü-mölcsét és örömét leli benne, akkor elköteleződik. A csa-pat építéshez megfelelő vezetőkre van szükség, akiket ki kell választani és megbízni a szolgálatok vezetésével. Ki-emelten fontosnak látják a szerzők a missziós szolgálatok végzését. A szolgálatokba és a misszióba mindenkit be kell vonni és meg kell ünnepelni az eredményeket, mivel szükséges a pozitív visszacsatolás. Nagyon fontos a szerzők szerint a megfelelő plébániai személyzet kiválasztása, akiknek versenyképes fizetést kell adni a munkájukért. Ezek jellemes és alkalmas em-berek legyenek, olyanok, akiket kedvel a plébános, elfo-gad a közösség, tagjai a plébániának, szeretik a plébániát, és akik elköteleződöttek a plébánia céljai iránt. Szüksé-gesek a megfelelő vezetők, akik szolgáló lelkületűek, böl-csek, tanulásra nyitottak, hűségesek és bátrak. A szerzők azzal zárják a könyvüket, hogy ezt mi is meg-tehetjük, és gyakorlati tanácsokat adnak a különböző helyzetben lévő plébániáknak.Kívánjuk, hogy minél többen vegyétek a kezetekbe ezt a gondolatébresztő könyvet és kezdhessünk ennek alapján kialakítani egy közös látásmódot, ami a mienk.

10

az 1938-as eucHarIsztIKus Kongresszusra emléKezveGrósz András

A több mint nyolc évtizeddel korábban Budapesten ren-dezett Eucharisztikus Kongresszus a régió kiemelkedő vallási eseményének számított. Az 1938 májusában szer-vezett találkozó a világháború árnyékában, valamint az Ausztriát alig két hónappal korábban megszálló náci Né-metország és a sztálini Szovjetunió „szorításában” a ka-tolicizmus értékeit mutatta be a világnak. Az eseménysor kettős ünnepet jelzett, hiszen nemcsak a világ katolikusai gyűltek össze a magyar fővárosban, hanem államalapító Szent István király halálának 900. évfordulójára is em-lékezett az ország. Bár Magyarország hivatalosan csak 1936 őszén kapta meg a 34. Eucharisztikus Kongresszus megrendezésének jogát, a hazai katolikus egyház lénye-gében már az 1930-as Szent Imre-évvel megkezdte a fel-készülést a nagyszabású találkozóra. Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek oroszlánrészt vállalt ab-ban, hogy Budapest kapja meg a szervezés jogát, amelyet a külpolitikai helyzetét megszilárdítani akaró magyar ál-lami vezetés is messzemenően támogatott. A rendezvény fővédnöke a református Horthy Miklós kormányzó ka-tolikus felesége, Purgly Magdolna lett. A kongresszusra 1938. május 25. és 29. között mintegy félmillió zarándok érkezett Budapestre, köztük a pápa küldötte, Eugenio Pacelli bíboros is, aki egy évvel később már XII. Piusként kormányozta a világegyházat. „Nem a világtól való visz-szahúzódás a helyes magatartás, hanem az Eucharisztiából táplálkozó szeretet-apostolkodás. Ennek kell meghódítania a világot.” – jelentette ki a legátus, akit mélyen megérintett a nagyszabású eseménysorozat. A körmenetek, szentmi-sék, szentségimádások, lelkigyakorlatok és fáklyás felvo-nulások helyszínei a Szent István Bazilika, a Hősök tere, Gellért-hegy és a Parlament előtti tér is voltak. A gyer-mekek szentáldozása, az Oltáriszentséggel történt hajós körmenet, a toledói érsek éjféli szentmiséje 150 ezer fér-fival, vagy a kongresszust lezáró, félmillió hívővel zajló zárómise kitörölhetetlen emléket jelentett a résztvevők számára.

A rendezvényeken számos budaörsi vett részt például Mária-lányként, ami tükrözte a két világháború kö-zött község zömében német lakóinak katolikus elkötelezettségét. Bár a nagyszabású ünnepségek nem feled-tethették az ország súlyos gazdasá-gi-társadalmi problémáit, valamint a szélsőséges politikai irányzatok egy-re jelentősebb előretörését, a kong-resszus a hívek nagy része számára a lelki élet megújulását is szolgálta és valóban Krisztust állította a közép-pontba. A rendezvény megmozgatta az ország katolikus társadalmát, így bizonyosan jóval többet jelentett, mint pusztán egy hivatalos keresz-tény találkozó.

11

vegyéteK és egyéteK accIpIte et manDucate

Mikor az anód és a katód kisül a két anyag olvadva egyesül, bár előbb még hidegek voltak most mindenük összeolvadt, íly olvasztó tűz az Eucharisztia a pap a Lelket a kenyérre hívja Ő meg összeolvaszt minket emberre éhes szeretetében, így egyesül a Hostia és az agyag s a kettő immár szétválaszthatatlan! HAallelujaAH! HAallelujaAH!

Földi Tibor atya verse

oltáriszentség és elsőáldozásKővári László

Mi az, hogy „eucharisztia”? Ez a szentmise egyik el-nevezése, de jelöli magát az Oltáriszentséget is, hiszen szentmise nincs Oltáriszentség nélkül, és Oltáriszentség sem lehet szentmise nélkül. Az Oltáriszentség különle-ges ünneplése pedig az Eucharisztikus Kongresszusokon valósul meg.1938-ban volt először hazánkban Eucharisztikus Kongresszus, és jövőre is lesz. A templomban sokszor hirdették a kongresszust, és akkor az Új Nemzedék is írt róla. Arra is buzdítottak, hogy mindenki, ahogy tudja, díszítse fel a házát. Rengeteg, rengeteg áldozó volt, azt hiszem, Magyarországon nem történt még ilyen, hogy ennyi fiatal gyűlt össze, akik így az Úr Jézussal találkoz-tak. Mondták, az, hogy ennyi férfiember együtt járuljon szentáldozáshoz, csodálatos dolog még Magyarországon is. Bangha Béla atya ezt látván odasúgott az egyik barát-jához, Kiss Zoltán prelátus úrhoz:  „Zoltánom, tudod-e, hogy most éljük meg életünk legszebb napját?” Az akkor húsz éves Édesapámnak ez egy életre szóló él-ménye volt.Most meg rengeteg gyermek lesz ott elsőáldozó. Csak a mi egyházmegyénkből több, mint 600-an készülődnek családjukkal együtt, hogy a Kongresszus nyitó szentmi-séjén először vegyék magukhoz az Úr testét. És Magyarországon 15 egyházmegye van!

Tóth Tihamér: Üdvözlégy, Oltáriszentség! (részlet)„Kedves Testvéreim! A búcsúzó Krisztus utolsó szavai ezek voltak apostolaihoz: „Veletek vagyok mindennap a világ végezetéig”. Krisztus Urunknak ez a bátorító és erő-sítő ígérete ugyan hol válik annyira valóra, mint az Oltá-riszentségben? Jézus itt csakugyan velünk van, köztünk lakik, mi vele élünk, előtte térünk pihenőre, előtte ébre-dünk, az Úr Jézust meg tudjuk látogatni, gondtól terhelt homlokunkat oda tudjuk nyugtatni dobogó Szívéhez …És – ami mindennek a betetőzése – mi Krisztust ma-gunkhoz tudjuk venni és Vele eggyé válni! És ha valaki még mindig aggodalmaskodva kérdezné: „De kérem, ez annyira hihetetlen, annyira hallatlan dolog! Hát egészen biztos, hogy Krisztus csakugyan jelen van az Oltáriszent-ségben?”…

12

Mondom, ha valaki még mindig aggodalmaskodnék, attól csak ezt kérdezném:

– Mondd, Testvérem, hiszed te, hogy Krisztus élt? – Már hogyne hinném! – És hiszed, hogy Isten volt? – Hogyne hinném! – És hogy szeretett minket? – De mennyire! – És hogy isteni hatalmával mindent megtehet, amit akar? – Hiszem. – És hogy ezt mondotta: „Ez az én testem”, „ez az én vérem”? – Azt is. – Hát akkor?… Hát akkor mi kell még több? Nem hiszel az ő szavának? Az Istenfia szavának?”

Bangha Béla ezt írja „Lehet-e az Oltáriszentségben hinni?” c. írásában:

„Az Isten a szeretet” – mondja a Szentírás (1Jn 4,16). Jé-zus kijelentése: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13) – sehol oly fölséges, tökéletes és maradéktalan beteljesülést nem talál, mint az Oltáriszentségben. Már csak az a kérdés, hogy aki e végtelen áldozatot és csodát véghez vihette, az valóban ezt akarta-e művelni? Az a Jézus, aki az utolsó vacsorán a kenyeret és a bort „Ez az én testem” és „Ez az én vérem” (Mt 26-27; Mk 14,22-23; Lk 22,19-20; 1Kor 11,24-25) szavakkal nyújtotta tanítványainak, csakugyan az ő valóságos teste és véreként nyújtotta-e, vagy csak, mint Szent emlékképet és kegyeletes szimbólumot? És amikor azt mondta, hogy „Ezt cselekedjétek az én em-lékezetemre” (Lk 22,19; 1Kor 11,24): akkor azt akarta-e, hogy ne csak az apostolok maguk, hanem majdan az Egyház papjai is átváltoztassák a kenyeret és a bort Jézus testévé s vérévé a világ végezetéig?Ez tehát a nagy kérdés, a perdöntő! Ha Jézus csakugyan ezt akarta, akkor hívő keresztény ember nem kételkedhet az Oltáriszentség tanában. Mert, ha Isten szólt, akár-mennyire szokatlan és foghatatlan, csak igazságot mond-hatott. Aki halottakat támaszthatott fel, aki egy világot teremthetett, annak képességét nem lehet a mi parányi tapasztalati világunk szűk méretei közé szorítani. Annak mindenhatóságát nincs jogunk a saját korlátozottságunk és tehetetlen törpeségünk skáláján méricskélni! Kicsinyes elképzelés, ha azt hisszük Istenről, hogy ő szokatlant,

emberi mértékkel nem mérhetőt nem tehet, ne lehetnének egészen más útjai és megoldásai, mint ne-künk, embereknek. Az, hogy valami emberfölötti, csodás és magasztos, még nem jelenti azt, hogy Isten ere-jét is fölülmúlja. „Ami az emberek-nél lehetetlen, az Istennél lehetséges” (Lk 18,27) – mondta maga Jézus. Az ő szava pedig, igazság és élet.”

Gyermekkoromban még úgy ta-nultuk, hogy a vasár-, és ünnepnapi misehallgatás kötelezettség. Nem-igen mondták, hogy az örömünnep. Hogy hálaadás, örvendezés. Pedig az eucharisztia szóban benne rejlik az „ev”, vagyis a „jó” (ami ugye az

„evangélium” szó első tagja is), és a „charis”, a „szeretet”, aminek a „ka-ritász” szóból kell ismerősnek len-nie. Persze, hogy is érthették volna, hiszen latin nyelven ment minden, a szentbeszédet kivéve. Volt is egy néni a templomunkban, aki a mise alatt rózsafüzérezett, és emiatt csak jelen volt, nem vett igazán részt, mert nem értette a mise latin nyelvét. Pedig a szentmise másik elnevezése: szent liturgia, és abból a liturgia azt jelenti, hogy „közös mű”. Mi már értjük, mit mond az atya. Az áldo-zatban ezért mindannyiunknak részt is „kell” vennünk, válaszolva a pap-nak, és ha csak tehetjük, amikor csak tehetjük − akár naponta is − szentál-dozáshoz is járulva.

13

„evezz a mélyre!” (lK 5,4) Felnőtt megtérésem története

Kedves Testvérek!

Nagyon megtisztelő, hogy beszámolhatok róla, hogyan nyitottam ajtót Jézusnak.

2016 őszén, elsőszülött gyermekemmel jelentkeztem a buda-örsi világi iskolákban hittant tanuló diákoknak szóló felhívás-ra, amely a gyerekek elsőáldozására való jelentkezésére szólt.

Novemberben volt az első találkozó a világi szülőknek a 9 órás mise után. A téma az Istenkapcsolat volt. Na-gyon mélyen megérintett a történet, amit Borlay Endre (“Bandi”) mesélt.  Hazafelé is azon gondolkoztam, hogy mennyire fontos, hogy “élő” kapcsolatban legyünk Isten-nel. Vajon mennyire élő az én kapcsolatom?

Soha nem szenvedtem hiányt, bár sanyarú gyerekkorom volt, de az Úr mindig meghallgatta az imáimat. Még-is valami elindult bennem, és a Szentlélek megmutatta, hogy a kapcsolatomon dolgoznom kell.  

“Evezz a mélyre!”

Rájöttem, hogy bár vasárnaponként ott vagyok a misén, mégsem részesülök az Eucharisztiából.  Az Úrhoz imád-kozom, de nincs megtérésem, nem adtam át neki az életem.Olyan vagyok, mint a halászok, akik kivetették ugyan a hálóikat, de nem fogtak semmit. Jelentkeztem a Bandi által meghirdetett szülői katekézis-csoportba. Egy év után a gyermekemmel együtt lettem el-sőáldozó, majdnem három év után bérmálkozó. A koráb-ban heti egy estét is katekézisre sajnáló, langyos vasárnapi hívő emberből élő, aktív, hithű ember lett. Az életem gyö-keresen megváltozott. Jézus már a mindennapjaim része. 20 év után leszoktam a dohányzásról, értelmes, másokra odafigyelő, dolgos, egyszerű életet kezdtem el élni.A családomban is változások történtek. Édesanyám 40 év után életgyónásra ment, megtanult rózsafüzért imádkozni, felvette a kapcsolatot az egyházközösségével és lelkivezetést kap a helyi plébánostól. Kis közösséget épített, akiket hoz-visz  vasárnap a misére, egyházközösségi alkalmakra.

Amikor azt gondoljuk, hogy mélyre eveztünk, akkor még csak az elején járunk a dolgoknak.  Azt gondoljuk, hogy jó, most megtértünk, beenged-tük Jézust, de szeretünk még ragasz-kodni a saját vezetésünkhöz. A teljes irányítással még várjunk egy kicsit. Hogy valóban az Úton maradjunk, sokat segít a KÖZÖSSÉG. Ilyen közösség lett számomra a budaörsi Timóteus Testvérek Közössége, amely immáron 3 éve működik ezek-ből a szülőkből, akik akkor velem együtt úgy döntöttek, hogy Jézus hí-vására válaszolnak. 

Ez alatt a 3 év alatt gyarapodtam éle-temben a leginkább, és olyan szere-tetet kapok - adok, amely segít, hogy ne aludjak el, és a lámpásomban mindig legyen olaj!

Istennek legyen hála!

Budaörs, 2019. november 30.

Frei Rita

A cikk szerzőjének elsőáldozása 2019-ben

14

„mInDen cseleKeDetünK e felé Irányul”Szakács Katalin

Rujp András jelenleg a Kertészeti Egyetem hallgatója és a budaörsi ministránsközösség vezetője. Hogy kezdődött ez a szolgálat az ő életében és melyek a mai gondok, örö-mök? András elmondta, hogy Linde László atya idejében kez-dett el ministrálni bátyjával együtt, akkor még csak har-madik osztályos volt. Főcze Kareszék vitték akkor „há-tukon” a ministráns közösséget. Akkor is Krisztus király ünnepén volt a felavatás. Ő aznap eljött az esti szentmisére is, hogy ministrálhas-son. Nagyon elkelt akkor idősebb, tapasztaltabb társai se-gítsége… „Megragadott a közösségben, hogy elfogadnak

– és a szolgálat, hogy ott lehetek elől” – mondja András.Akkor 16 ministránst avattak és ez a közösség jól együtt is maradt 4-5 évig. Főcze Karesz és segítői érdekes prog-ramokat szerveztek nekik, Kiss Csaba káplán is akkor került Budaörsre. Ő is törődött velük. Ahogy telt az idő, többen megházasodtak, elkezdtek dolgozni, így kiestek a szolgálatból. „Ez rosszul hatott az alattunk levő korosz-tályra, nem alakult ki bennük a közösségnek és az oltár-szolgálatnak a szeretete.” – jegyzi meg András.

Kép a 2019. november 24-i ministránsavatásról.

15

Amíg nem vette át többedmagával – Márió atya kez-deményezésére – a vezetést, addig nem volt ráhatása a ministrálásra. 2016-17 fordulóján céljuk az volt, hogy pró-báljanak nyitni az alsóbb korosztályok felé, a még aktív embereket megtartani, feladatokat adni nekik. Két éve már ők tartották a ministránstábort.

„Alapvetően nagyon megváltozott a ministrálás és a temp-lomba járás felfogása és helye a mai társadalomban és a családok életében is” – állítja András. Mivel cserkész is, van tapasztalata abban, hogy közös nyelvet alakítson ki a nem sokkal fiatalabb korosztállyal. Érdekes programok, pl. aqua-world, közös, jól sikerült ministráns-karácsony és annak elérése pontrendszer segítségével, hogy minden mi-sén legyenek ministránsok – ez a cél. Sok gyerek jár egy-házi iskolába, ahol részt kell venniük pl. az osztálymiséken vasárnap, ill. a családok sokszor elutaznak hétvégente, ami miatt sokszor hektikus, hogy hány ministráns szolgál egy misén. Hétköznapokon csak a csütörtök és péntek este jö-hetne szóba, de sok a különóra, edzés… A hivatalos lét-szám most nagyjából negyven fő.

A képzés kidolgozását és levezetését idén Balics Kristóf vette át, de óriási élmény volt Andrásnak is, hogy az ava-tási misén résztvevő nyolc fiú szívét-lelkét beleadva ké-szült. „Láttam rajtuk, hogy ők ezt élvezik és szeretnének szolgálni az oltár körül.” – mondja.

Dédelgetett terve: „Szeretném megérni, hogy legalább egy évig működjön az a struktúra, amit kitaláltunk – ak-kor már boldog lennék.„

Kedves András! Sok sikert és jó munkát kívánunk Neked és a többi vezetőnek! Isten áldását kérjük munkátokra!

16

a buDaörsI rÓmaI KatolIKus egyHázKözség lapja. megjelenIK 350 pélDányban. az újság Ingyenes, önKöltségI ára 285 forInt.lapunkat giovanni di paolo (1403−1482) művei díszítik.

cím: 2040 buDaörs, esze tamás u. 1. DrÓtposta: elunKujsag@gmaIl.com Felelős kiadó: varga János pléBános Főszerkesztő: grósz andrás szerkesztők: szakács katalin, kővári lászló

nyomdai előkészítés: gallai gergely - aliquid pulchri pro deo

ÉLÜNK† a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja † 2019. december 15. † 63. szám † XX. évfolyam/2. †

www.brke.org alapítva 2000-BEN

HíreK, eseményeK

„Fel, nagy örömre!” - kolindálásra várunk a templom-ba!  December 28-án szombaton du. 5 órára szeretet-tel várunk családoddal együtt − kicsikkel és nagyokkal

− öröméneklésre a templomba! Megszületett Megváltónk, örvendezzünk! Mészáros Zoltán kántorunk orgonakí-sérete mellett elénekeljük gyönyörű karácsonyi éneke-inket együtt, egyhuzamban. Nem számít, hogy nincs jó hallásod, szép hangod, vagy egyszerűen csak hallgatni szeretnéd a zenét Urunk közelében. Mindenkit várunk! Ha kicsit később érnél oda, akkor is nyugodtan gyere be! A szövegeket kivetítjük! Köszöntsük a Megváltót nagy örömmel! Szeretettel hív a budaörsi egyházközség kép-viselőtestülete

A Glória Bolt várja vásárlóit gazdag könyv- és DVD-választékával. Hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 14 óra, kedden és csütörtökön 14 és 17 óra, vasárnap 10 és 12 óra közötti nyitva tartással.

Az ökumenikus imahetet 2020. január 19. és 26. között rendezik meg, a pontos budaörsi helyszínekről a későbbi-ekben lesz tájékoztatás.

Hálás köszönetünket fejezzük ki Szakács Katalinnak és Koltai Károlynak egyházközségi honlapunk kapcsán ki-fejtett rendszeres áldozatos munkájukért. Honlapunkat szívesen ajánljuk kedves testvéreink számára, amely a www.brke.org honlapon érhető.

Az Élünk Szerkesztősége minden kedves hívőnek áldott karácsonyi ünnepeket és boldog, eredmények-ben gazdag újévet kíván!

adventi készülődésTarsolyné Szilas AndreaAdventi  kézműves készülődésünk december 1-én volt a Mindszenty Is-kolában. A Te Deum Egyesület ke-retében lelkes anyukák vezetésével alkothattak a családok adventi ko-szorút, tobozból betlehemet, tojás-tartóból angyalkákat, filcből szépen kivart díszeket. Sok gyerek és felnőtt együtt barkácsolt és lelkileg ráhan-golódott az ünnepekre. János Atya  köszöntötte a vendégeket és hívogat-ta a következő eseményekre, amelyek megrendezésre kerülnek egyházköz-ségünkben. A közös alkotás örömét és az elkészült műveket vihettük haza mindannyian.