maczó péter: Ön itt áll - az infodesignról

az info design kömyv 17.03.2009 19:26 Page 2

M A C Z Ó P É T E R Ö N I T T Á L L


M A C Z Ó P É T E R A Z I N F O D E S I G N R Ó L


Ö N I T T Á L L


B E V E Z E T ÔT A R T A L O M

Cél nincs. A cél: az út.

P A U L G É R A L D Y


Z Á R S Z Ó

1F E

J EZ E

T

7F E

J EZ E

T

11F E

J EZ E

T

12F E

J EZ E

T

13F E

J EZ E

T

8F E

J EZ E

T

9F E

J EZ E

T

10F E

J EZ E

T

4F E

J EZ E

T

2F E

J EZ E

T

6F E

J EZ E

T

5F E

J EZ E

T

3F E

J EZ E

T

64

116

148

192

214

232

250

266

294

80

8

20

46

Az életbenTeoretikusan

Az orrod elôtt Már gyerekkéntJel, jeladás

A szép tipográfiátTalp nélküliKépernyôrôl

A településekA földalattiVárosképi feliratok

Pontról pontraA vonalElemi kapcsolatokA kör

Az olvasásNyomtatott betûkA gondolatAz írások közöttA zenében is

Vizuális kommunikációIdônk megengedi

A színekA nyíl

KörnyezetünkrôlHonnan hová

Számos okAz utcatáblák

Aki analfabétaA piktogramAz olimpia

RendezvényekA tipográfiai raszterAz idôszakos

Hogyan jutunk elMinél összetettebbGenius lociVégül


7

Ön itt áll…

…és remélem, hogy nem idôz itt sokáig. Mert ezcsak a könyv címe! Az életbôl vett elméleti pillanat:épp ott állunk valahol (mozgólépcsôn), s ami a dol-got igazán bonyolulttá teszi – igyekszünk valahová.

Vajon a tartalom: információs design(és tágabb környéke) tényszerû kinyi-latkoztatásként, ezzel a száraz, szak-mai címmel vonzaná-e az avatatlan ol-vasót? Aligha. Szándékom szerint kul-turális körutazásra csábítom hát a ter-

vezôgrafikában jártas és a laikus érdeklôdôt. Térképa tartalom, de vannak mérföldkövek és lesznek irá-nyítótáblák. Lépjen tovább bátran. Ígérem, nemtéved el akkor sem, ha elkalandozik… Ahogy aztmagam is tettem. Találkozzunk a meeting pointnál!

Marginális helye

B E V E Z E T Ô

Nagyon kell

rohannunk ahhoz,

hogy ugyanott

legyünk.

L E W I S C A R R O L L

A L I Z C S O D A O R S Z Á G B A N

az info design kömyv 24.08.2008 22:10 az info design kömyv 24.08.2008 22:10 Page 6


E L S Ô F E J E Z E T

Általánosságokban

gondolkozunk,

de a részletekben élünk.

A L F R E D N O R T H W H I T E H E A D

az info design kömyv 01.03.2009 16:29


11

Az életben…

…való eligazodáshoz az embereknek, akár az álla-toknak, tájékozódniuk kell. Némely élôlény külön-leges képességeket fejlesztett ki. Tudjuk jól, hogypéldául a macskák remekül hallanak, a kutyák szag-lása kiváló, a méhek az ultraviola fényt is látják, a de-nevérek pedig számunkra érzékelhetetlenül magasfrekvenciájú ultrahangot bocsátanak ki és a tereptár-gyak hangvisszaverôdésébôl tökéletesen eligazod-nak a sötétben. Mi mások vagyunk…

Nos, az embereknek megadatott a tájékozódás-hoz szükséges eszközök kifejlesztésének képessége.Elégedjünk meg ennyivel.

Amit ma infodesignként emlegetünk, az egy újkifejezés. Nem mintha korábban nem lettek volnajelei és eszközei – akár az idôszámítás kezdetéigvisszamenôen –, különféle példákat sorolhatnánk.(Késôbb meg is tesszük.) De bizonyos, hogy akkormég nem volt annyira fontos, mint korunkban.Most már természetes, sôt nagyon is szükséges, bi-zonyos helyzetekben pedig elkerülhetetlenül köte-lezô. Mindennapjainkban számos jelzés, felirat irá-nyítja útjainkat. A legközönségesebbek – és legért-hetôbbek – ezek közül a közúti forgalom szabályok-ban rögzített jelzései.

Nem csak nálunk, idegen nyelveken is az elmúltnéhány évben honosodott meg. Elnevezéseit (Weg-weiser, Signaletik, Orientierungssystem, esetleg Leit-system) még nem találjuk a német szótárakban és azangol kifejezések is meglehetôsen hiányosak.

Vajon miért van az, hogy szinte minden esetben adolgok megértéséhez az etimológiát és a nyelvé-szetet hívjuk segítségül? Mintha a verbalitásban len-nének a gyökerek… Akkor is, amikor a látványról,vagyis inkább designról és tervezésrôl van szó.

Könnyû dolgom van tehát – mondhatnák –, hi-szen egy új diszciplína meghatározása a szerzôtôlfügg! Nem egészen. És fôképp nem csak. Például az

USA: a Federal Highway

Administration aprólékos

– a részletekre, tehát az

egyes betûk közötti távol-

ság meghatározására is

kiterjedô – elôírásaival az

autópályák információs

rendszerének minden alap-

vetô elemét definiálja.

Balra a Standard Alphabets

betûcsalád C sorozatából

készült tábla itt az olvasó-

nak mutat utat…

A feliratozás egy egész

betûcsaláddal rendelkezik,

ahol B a legkeskenyebb,

míg az F karakterkészlet

szélesebb betûképeket kí-

nál. A 10 mm-es verzál

magassághoz 73 mm-es

betûszem (vagyis x-hight)

társul) és a nemzetközi

mértékrendszert követôen

milliméterben adja meg

a hosszméreteket.

A szabályzat elôírásai az

egységes minôség és az

azonos látvány érdekében

meghatározzák a kiviteli

technológiát, és megadják

a kötelezô színhasznála-

tot is a táblák gyártásához.



13

angol értelmezésben az infodesign alatt – a magyar-ban is ez a kifejezés honosodott meg – a közúti, ren-dészeti és forgalmi jelzéseket alig tárgyalják, mond-ván, ezek nemzetközi szabványok. Pedig mégis…

A közúti jelzések összehangolására Európa mostpróbál egységes formanyelvet kialakítani. És hogycsak a legalapvetôbbre utaljunk, a nyíl az egyik leg-elterjedtebb jel az infodesignban: külön fejezetet isérdemel!

A látványt nem, de a végeredmény hasznosságát,vagyis az infodesign használhatóságát befolyásolófontos tényezô még a tömeg mint mennyiség és azidô mint változó: Egy sportrendezvény vagy egykoncert sok tízezres nézôszáma különös felelôsségetró azokra, akik az események helyszínének tájékoz-tató rendszerét (valószínûleg nem egyetlen alka-lomra) megtervezik és kidolgozzák.

A bal oldalon bemutatott

közúti jelzôtáblák

– hivatalos nyilvántartás

szerint – nemzetköziek,

vagyis valamennyi konti-

nensen azonosak és ugyan-

azt jelentik. Bár közülük

a kenguru Európában csak

ritkán fordul elô …

Sajátos jelzéseket azonban

a nemzeti szabályozások

bevezethetnek. Ennek nagy

része az eltérô nyelvi kö-

zeghez és a kulturális kör-

nyezethez igazodik.

Az Egyesült Államok tipi-

kus forgalmi táblái közül

néhányat igen jól isme-

rünk, s aki nem járt ott is,

tudja – merre jár…


Nálunk azt mondanák:

behajtani tilos!

Szavak, gesztusok, jelzések:

kulturális attitûd?


12 E L S Ô F E J E Z E T


14

Hasonlónak csak részben nevezhetô, sôt tekintet-tel az idôre mint fontos szerepet játszó tényezôre,talán még komolyabb kihívást jelent egy tengerikikötô, egy központi pályaudvar vagy egy nagyobbreptér – térbeli kiterjedésében is komoly eltéréseketmutató – információs rendszerének a kialakítása.

Könnyen belátható, hogy a nemzetközi útjelzôtáblákon túl, amelyek bevezetése szigorú elôíráso-kon alapul, és jelentésük kontinenseken át azonostartalmat takar, mennyire fontos milliós nagyváro-sok tömegközlekedésében a tájékoztató rendszerekgondos megtervezése és kiviteleztetése.

Ez designerfeladat a javából, amely tárgykultúrátés szó szerint kommunikációs problémamegoldó ké-pességet kíván egyszerre.



15

Vannak kisebb, és testhezállóbb feladatok is: vá-sárok, kiállítások, kórházak, egy oktatási intézményépületei között a tájékozódást biztosító információkelhelyezése szintén infodesign-feladat.

Komplex valami, nem állhat meg önmagában.Mint általában a tervezôgrafikának, funkciója a kom-munikáció. Többnyire épített környezetben jelenikmeg. Másként is jellemezhetnénk: építészet és ti-pográfia találkozása. Ma már nincsen ház felirat nél-kül, nincs kapu számozatlanul és a bejárati ajtó mö-gött (egy lakóépületben is) levélládákat, emelet- ésajtószámozást találhatunk.

Mindenkinek vannak emlékei, ha más nem, sajátotthonunk jut eszünkbe: milyen a mi névtáblánk?

Ez az infografika – kicsiben.

Egy levélládának ritkán

lehet egyénisége, mert

többnyire a közös lépcsô-

házban kap helyet.

Stílusa az épülethez iga-

zodik, s talán csak a felirat

kínál a kibontakozásra

szerény lehetôségeket…




17E L S Ô F E J E Z E T

Teoretikusan…

…az infodesign feladatkörét nagyjából három kér-déssel meghatározhatjuk: Hol vagyok? Hová tartok?Hogyan érek el célomhoz?

Funkciója lényegében a tájékoztatás. Mit értünkhát tájékozódóképesség alatt? És mitôl is függ ez aképességünk?

Gyakorta elôfordul (már akivel), hogy valamitnem találunk. Mondjuk, hölgyek a lakáskulcsot. Nos,kézitáskákhoz (nem csak azért, mert igen különbö-zôek) nehéz tájékoztatót készíteni. Leltárba vehetôkugyan a tárgyaink, de a lista nem segíti a tájékozó-dást. Ha nem tudjuk, hova tettük, a táska rekeszei-ben leginkább tapintással állapíthatjuk meg – ez alakáskulcs!

Kicsit durvább példa, a hipermarket parkolójábannem emlékezünk, hova parkoltunk. Elôfordul. Az es-tében, a sok autótól nem találjuk a sajátunkat.

A frankfurti vásárváros

többháznyi, sokemeletes

parkolókapacitását szigo-

rúan szervezett, áttekint-

hetô információs rendszer

egészíti ki. A helyszínen

váltott jegyen minden adat

megtalálható.



19E L S Ô F E J E Z E T

Majdnem azt mondtam, nem látjuk a fától azerdôt: Jancsi és Juliska horrortörténete jut eszünkbe.Tudjuk, az eredeti történet szerint szüleik az éhín-ségben meg akartak szabadulni gyermekeiktôl, akikkitudták szándékukat. Titokban kenyérdarabkákatszórtak el, hogy a sûrû erdôbôl hazataláljanak. Deelképzelésük nem vált be, a madarak az utolsó mor-zsákat is felették.

Mi a megoldás? Természetesen a kérdés nem azadott helyzetre vonatkozik. Ám ha már bevittemönöket az erdôbe, jusson eszükbe, minden turista-útvonalat gondos kezek elôre kijelölnek. A tájfutás,pedig nagyszerû sport, nem csak erônlétet, a táj, akörnyezet pontos meg- és felismerését kívánja a ver-senyzôtôl…

Tájékozódóképességünk tehát nem (vagy nemcsupán) a memóriánktól függ, annál bonyolultabb,neurofiziológiai jelenség. Különösen kirívó esetben,a vakság fogyatékosságával vert ember hihetetlen, –és számunkra alig felmérhetô – feladata: maga azélet, látás nélkül.

A látónak pedig feladata, hogy számára megfe-lelô tájékozódási lehetôséget kínáljon a tapintás és ahallás érzékszervi lehetôségeire támaszkodva.

Pszichikai állapotunk is befolyásolja tájékozódó-képességünket. Aki azzal a tudattal él, hogy nehe-zen tájékozódik, az könnyebben el is téved.

A társadalom különbözô szintjein ez más-más for-mában jelenik meg. És hogy nagyon messze ne ka-nyarodjunk, az ember és ember közötti kapcsolatok(az ember alkotta világon kívül is) számtalan útté-vesztésre adnak alkalmat.

Daniel Keyes regénye,

a Virágot Algernonnak

kiváló irodalom! A tanulé-

kony egér, aki könnyen

eligazodik, és tájékozódó-

képessége messze a többi

kísérleti alany fölé emeli

igazi kihívás, versenytárs,

majd barát a regényben.

Az egyszerû labirintusteszt

a felszín textúrája szerinti

eligazodóképességet és

a memóriát egyaránt pró-

bára teszi. E neurofizioló-

giai vizsgálatot afféle intel-

ligenciatesztnek is nevezik

– de csak rágcsálókkal

szoktak kísérletezni…

Az ívelt útvonal nehezíti

a tájékozódást.


M Á S O D I K F E J E Z E T

Jól csak a szívével

lát az ember. Ami lényeges,

a szemnek láthatatlan.

A N T O I N E D E S A I N T - E X U P É R Y

az info design kömyv 24.08.2008 22:11 Page 20 az info design kömyv 24.08.2008 22:11 Page 21


23

Az orrod elôtt van…

…nem látod? Kérdezzük gyakran bosszankodva egy-mástól, és ami ennél is rosszabb, magunk tapasz-taljuk, hogy amit már félórája keresünk, az egy kar-nyújtásnyira van tôlünk.

Az ember – mióta ember – vízszintes iránybanmozog. Ez a természetes haladás számunkra, ezért

látásunk is a horizonthoz alkalmazko-dott. A fôleg oldalirányú kitekintés aveszélyzónák megfigyelése miatt váltszükségessé. Sok ezer éves örökségünk,

hogy látókörünk jóval szélesebb, mint amilyen afüggôleges dimenziók adta látásfelületünk. Termé-szetesen ez az észlelés, a térlátás és a környezetmegfigyelése szempontjából bizonyos információ-kat hangsúlyosabbnak mutat, másokat ellenben mar-ginalizál. A szó, jelentése szerint, a könyvek szer-kezetére utaló kifejezésre emlékeztet bennünket, deviszonyunk az oldalról érkezô benyomások irántjóval kritikusabb.

A drupa 2008 nemzetközi

grafikai és nyomdaipari

kiállítás tervezôi ismerik

látásmechanizmusunkat.

A térbe állított panelek

nem csak terelik a látoga-

tókat, feliratozásuk:

köszöntés, szekciócímek

és tájékoztató szövegek,

az oldalról érkezôknek

szánt – jelentôségük

szerinti tipográfiai kieme-

léssel hangsúlyozott –

fontos információk.

Következô oldalon:

terelés közúti felfestéssel

– absztrakt grafika –

Nagyváradon, az Ady

Endre-emlékház elôtt.


A design a közvetítô

az információ és

a befogadó között.

R I C H A R D G R E F É


26

Ha látómezônket egybevetjük a madarak vagy ahalak tekintetével, a különbség markáns. Más okbólvan a béka szeme fent, és más okból a vizilóé. (Mertaz utóbbi nem tart a gólyától.)

Amikor tekintetünk egy tárgyra fókuszál, akkor azéles látás szempontjából legfontosabb a távolság,amely elválaszt tôle. Persze megfigyelésünk pon-tosságára, részletgazdagságára a fényviszonyok, alégkör egyéb tényezôi és mozgásunk vagy a tárgyhelyváltoztatása is hatással vannak.

Hogy mi kerül elénk, az az infodesign szempont-jából megtervezett. Helye elôre megkomponált, tu-datosan kijelölt. Különösen bosszantó volna, ha atájékoztató feliratok (mivel makacsul csak elôrené-zünk) állandóan az utunkba állnának és kerülget-nünk kellene ôket. Bizonyos esetekben azonbanszándékosan az orrunk elôtt terem. Ilyenkor több-nyire utasító vagy tiltó szándékkal kerül oda.

Másként látjuk a világot

gyalogosan, vagy egy

autóban ülve. A sebesség

lerövidíti a reakcióidôt,

az információnak tehát már

távolabbról felismerhe-

tônek, olvashatónak kell

lennie.

Felismerési együtthatónak

1:250 arányát tekintik,

ahol az egyméteres verzál

betûmagasság 250 méterrôl

olvasható.

Itt típusok, színkódok és

elôre megtervezett, rend-

szerre utaló információs

tereptárgyak várják az

utazót. Tájékozódás egy

lámpaváltás alatt…

Vajon lehet valami szép és

funkcionális egyszerre?



Azt is szokták mondani: nézz a lábad elé! Aminem természetes, még a gyalogos közlekedés szem-pontjából sem javasolandó. Járás közben ugyanismindig néhány méterrel elôbbre tekintünk, sohasem közvetlenül a macskaköveket nézzük. Bár bi-zonyos esetekben – éppen a nagyvárosi közlekedésforgatagában – talán hasznos volna…

Depressziószög, így nevezik a látósugárnak a víz-szinteshez viszonyított szögét, amikor a tekintetünkaz alacsonyabban lévô tárgyakra irányul.

Emelkedési szög, amikor felfelé, a tárgyra tekint-ve látósugarunk vízszintes viszonyított emelkedéséthatározzuk meg.

Az utunkat szegélyezô információk nagy részeközlekedési táblák sorozata. Elhelyezésüket szigorúelôírások szabályozzák: a közlekedési útvonal szélé-tôl vagy a keresztezôdés távolságához viszonyítvahatározzák meg a forgalmi jelzés helyét. Egyreerôsebb az igény, hogy határokon átívelve – a közle-kedési szabályok elfogadott rendszeréhez hason-lóan – egységesítsék az infodesign vizuális elemei-nek használatát. Ez kiterjedhetne a helységnevek ésaz úthálózatok szín- és tipográfiai rendjére is.

Európában, bár a fontosabb autópályák azonosjelzést kaptak, ma még a különbözô rangú utaknakmás a szín-, és fôleg más a tipografikai megjelenése.

Ha olvasási szokásainknak

megfelelôen egy bal alsó

pontot egy attól jobbra,

magasabban lévô ponttal

összekötünk, akkor azt

felfelé emelkedônek érez-

zük, míg az ellentétjét

süllyedônek találjuk…

27M Á S O D I K F E J E Z E T

A következô oldalhoz:

Egy településen terek,

keresztezôdések és elága-

zások teszik egyedivé

az eligazodást. Fentrôl

mégis egy kicsit más…

A száz leggyakoribb

magyar családnév

(talán kettô kivételével)

csak illusztráció

a megszemélyesítéshez.

O R A V E C Z I S T V Á N L É G I F E L V É T E L E


MA

CZ

Ó

KIS

S

TA

KÁ

CS

FE

HÉ

R

NA

GY

KO

ZM

A

HE

GE

DÛ

S

VA

RG

AS

ZIL

ÁG

YI

PÉ

TE

R

FA

ZE

KA

S

MÁ

RK

US

LE

NG

YE

L

BA

RT

A

GU

LY

ÁS

SZ

AB

Ó

BA

LÁ

ZS

HO

RV

ÁT

H

HA

LÁ

SZ

FE

KE

TE

NE

ME

S

BA

LO

GH

SZ

ÉK

ELY

KU

N

VIN

CZ

E

BA

KO

S

Ó

HE

GY

I

KO

CS

IS

RÁ

CZ

KO

VÁ

CS

KE

RE

KE

S

SO

ÓS

FA

RK

AS

SIM

ON

VIR

ÁG

TÓ

TH

BO

GN

ÁR

DE

ÁK

VA

SS

KIR

ÁLY

FA

LU

S

OR

AV

EC

Z

DU

NA

I


FA

RA

GÓ

SZ

LO

VÁ

K

OR

OS

Z

LU

KÁ

CS

PA

PP

KA

TO

NA

BÉ

RC

ZIM

ÁR

KU

S

FO

DO

R

JAK

AB

FÜ

LÖ

P

KU

TI

ILL

ÉS

CS

ON

KA

BA

RN

A

HA

JDÚ

TA

MÁ

SK

EL

EM

EN

SZ

ÔK

E

BU

DA

IVÁ

RA

DI

BO

RO

S

SIP

OS

OR

SÓ

S

BA

LL

ASZ

EK

ER

ES

MO

LN

ÁR

VÖ

RÖ

S

LÁ

ZÁ

R

BO

RB

ÉLYFÁ

BIÁ

N

DU

DÁ

S

VÉ

GH

VA

DÁ

SZ

PA

TA

KI

OR

BÁ

N

GÁ

L

BO

GD

ÁN

TO

MK

A

MA

JOR

JUH

ÁS

Z

NO

VÁ

K

MA

GY

ARTÖ

RÖ

K



31

Tájékozódóképességünk…

…nyilvánvalóan életkorunktól is függ. Az infodesignfeladata, hogy minél közérthetôbb módon segítseorientációnkat. Ez a tájékozódás/tájékoztatás a tu-lajdon megjelölésével kezdôdik az óvodában és bi-zonyos helyzetekben felnôttként is beérjük ennyi-vel: a parkoló autók sorát állatfigurák táblái jelölik.Van pingvin és kakas, nyúl és malacka…

A tájékozódás szükségessége, éppúgy, mint a ter-ritórium megjelölésének igénye sok ezer év alatt akôkorszaki zsákmányt jelzô térképektôl az interaktívgps navigációs rendszerekig számos, egymástól jel-legében és tehetségében is igen különbözô segéd-eszközt hozott létre.

Példákat is bôven találunk az infodesign elôzmé-nyeire. Fejlôdését az élet ritmusa, növekvô sebessé-ge, utazásaink nagy száma, vagy éppen közösségi,vállalt és önkéntes kötelezettségeink egyaránt ki-kényszerítették. Az információ átadására különbözô,nemzetközileg is hatásos technikák alakultak ki. Ezeka kifejezésmódok ha látványosak is, még nem min-dig egyértelmûek.

Rovarok, rágcsálók, halak

vegyesen. A tájékoztató

táblákon jól olvasható

a kereskedelmi cég neve.

Az emlékeztetô ábrán

sziluettként bemutatott

állatokat az aláírt elne-

vezésükrôl ismerjük fel…

Betûtípus: Avant Garde.


DU

NA

IL

ÁS

ZL

ÓJA

PÁ

NF

OT

ÓJA



33

A természetbeni tájékozó-

dás általános szabályai:

Az iránytût a zsebben,

és ne hátizsákban hordjuk.

Állandóan figyeljünk

az iránytû kitéréseire, mert

tizednyi eltérésekbôl lesz-

nek a kilométerek.

Kritikusan ügyeljünk arra,

hogy ismeretlen helyzet-

ben fémek, sugárzások és a

magasfeszültség is eltérése-

ket okozhat a mérésekben.

Még mielôtt eltévednénk,

vegyük elô a térképet, mert

fontos, hogy a térkép és a

táj látványát rendszeresen

egybevessük.

A táj utunk során fokoza-

tosan változik, ezért menet

közben is értékeljük újra

helyzetünket.

Szinte kizárt, hogy légvo-

nalban eljutunk A-ból

B-be. Szánjunk idôt minden

összekötô útszakaszra,

és ezeket jó elôre a térképen

is tüntessük fel.

Készítsünk idôtervet, és

használjuk ki a világossá-

got. Hagyjunk rá a terve-

zett idôtartamokra, hogy

még idôben célhoz érjünk.

Mint mondják, ne bízzuk

magunkat a helybéliek

tanácsára, mert azok más

igazodási pontokat ismer-

nek. Útbaigazításaikat hát

óvatosan fogadjuk.

Ne haladjunk meggondo-

latlanul mások nyom-

dokain, mert az elôttünk

járók is eltévedhetnek.


Már gyerekként…

…megtanuljuk, hogy a fák, a fából vagy kôbôl ké-szült építmények északi oldala mohás, és a tûleve-lûeknél a gyantaképzôdés a déli oldalon erôsebb.Esetleg azt is tudjuk, hogy a hangyabolyok is a fák,bokrok déli oldala közelében találhatóak.

A tájékozódásban segítségünkre lehet még, hogya régi templomok tornyait többnyire a nyugati ol-dalra építették, és az oltár kelet felé tájolt.

Helyzetünk megállapításához legalább két ismert,távolabbi tereppontot kell látnunk. Lehetnek ezekhegyek, falvak, közelebbrôl akár magányosan állófák vagy templomtornyok. Megmérjük az egyik ki-választott pont irányszögét a tájolóval, majd a cél-hoz igazított irányélét felvezetjük a térképre. A má-sik kiválasztott tereptárggyal hasonló módon járunkel. A két felrajzolt egyenes metszéspontjában állunk.Persze egészen más a helyzet a téli erdôn…


326 N É V M U T A T Ó

667 Lewis Carroll valójában Charles Lutwidge Dodg-

sonként született író, anglikán lelkész és matematikus

volt, aki Oxfordban tanított. Klasszikussá vált abszurd

gyermekregénye az Aliz Csodaországban. (1832–1898)

668 Alfred North Whitehead matematikus és filozó-

fus volt, aki Bertrand Russell-lel közösen írta a Principia

Mathematicát. Több híres intézménnyel is oktatói kap-

csolata volt, utóbb a Harvard Egyetemen filozófiát

tanított. Erôs egyházi kötôdése, teológiai érdeklôdése

családi eredetû. (1861–1947)

620 Antoine de Saint-Exupéry építésznek készült,

majd pilóta lett, írásai is többnyire a repülésrôl szólnak.

Szerencsésen végzôdött távolsági sportrepülô balesete

(Párizs–Saigon) inspirálta a Kisherceg megírását.

A francia légierô szolgálatában tûnt el a 2. világhábo-

rúban, mint légifelderítô. (1900–1944)

623 Richard Grefé könyvtervezést tanul, késôbb

a Stanford Egyetemen végzett. A Time magazinnak írt

cikkeket, és stratégiai tervezéssel, várostervezéssel és

kommunikációval foglalkozott. Az AIGA szervezô tagja,

majd ügyvezetô igazgatója, az ICOGRADA elnökhe-

lyettese, a Design for Democracy elindítója 1998-ban.

641 Neville Brody grafikus, betûtervezô, tipográfus,

több folyóirat (Face, Arena) mûvészeti vezetôje.

Radilálisan újjávarázsolta az angol The Guardian és a

The Observer lapokat is. Munkássága során betûtervei

részben az újságokhoz kötôdnek, így készült el a The

Times redesignja is 2006-ban. (1957–)

642 Kodály Zoltán zenekutató, zeneszerzô, bölcsész.

Módszerét a zeneoktatásban világszerte elismerik és

követik. Dalmûvei a népzenére épülnek (Háry János,

Székelyfonó). A Zeneakadémia tanára, az MTA elnöke is

volt. (1900–1944)

642 Abonyi Lajos valódi nevén Márton Ferenc lokál-

patriótaként vette fel az Abonyi nevet. Bölcsészeti

tanulmányai után gazdálkodóként foglalkozott az iro-

dalommal. A Kisfaludy és a Petôfi Társaság tagja volt.

Népköltészetet gyûjtött, színmûveket írt. (1833–1898)

643 Seneca (Lucius Annaeus) római filozófus, akit a morál

kérdései foglalkoztattak. Bár Néró tanítója volt, egy

összeesküvésben való részvételéért öngyilkosságra kény-

szerült. Erkölcsi értekezéseiben kora kritikusa, sztoikus

szemlélete máig példa maradt. (i. e. 4– i. sz. 65)

650 Eötvös József liberális fônemes, politikus, író.

A Batthyány-kormány kultuszminisztere, aki a szabad-

ságharc idejére külföldre távozott, de 1867 után ismét

elvállalta a miniszterséget. Irodalmi munkássága is az

egyén felelôsségérôl és az emberiség problémáiról

szól: társadalmi cél a közjóért tenni. (1813–1871)

664 Georges Braque francia festô, a fauvizmushoz csat-

lakozott, késôbb a kubizmus kimagasló alkotója. Neve

valamennyi jeles kortársával kapcsolatba hozható:

Apollinaire, Cézanne, Dufy, majd Picasso. Munkássága

a festészet megújulását hozta, térkompozícióit és kol-

lázsait sajátos, egyedi hangvétel jellemzi. (1882–1963)

667 Lao-ce talán a legismertebb kínai filozófus, aki a tao-

izmus szent könyvének szerzôjeként ismert. Udvari

történetíró és asztrológus volt, már születését is legen-

da övezi. Nagyra becsült vallásfilozófusként bejárta

Kínát, tanítása a harmóniát tartja a legfontosabbnak,

cselekvéseink mozgatója és mércéje a tao. (i. e. 4. sz.?)

673 Beatrice Warde (szül. Becker) tipográfus, aki

a Columbia Egyetemen végzett. Kalligráfia volt a ked-

velt területe. Stanley Morisonnal és a Monotype céggel

szoros kapcsolatba kerül. Paul Beaujon néven írt

a Fleuronba. Elhíresült This is a Printing Office szövegét

– mementóként – számos helyen kiakasztották. Oktatói,

tervezôi tevékenysége miatt vált ismertté. (1900–1969)

675 Gustave Flaubert francia író, akit a realista próza

atyjának tartanak. Regényei közül a Bovaryné és az

Érzelmek iskolája kora legnépszerûbb írói közé emelte.

Témáinak gondos megválasztásával és a környezet éles

szemû megfigyelmésével tûnt ki. Regényeinek szer-

kezete, írói technikája a mai francia írók számára is

meghatározó példa maradt. (1821–1880)

677 Örkény István a budapesti Mûegyetemen vegyész-

nek tanult, majd Londonban és Párizsban élt a világ-

háború kitöréséig. A doni fronton fogságba esett. Szín-

házi dramaturg, majd kiadói szerkesztô, aki 1956 után

évekig csak mérnöki munkát kapott. Egyperces novellái-

val sajátos örkényi mûfajt teremtett. (1912–1979)

680 Francis Bacon Cambridge-ben jogot tanult, Anglia

kancellárja lett, politikus és filozófus egy személyben.

Az indukció törvényeit tartotta a természet megisme-

résének fô forrásaként. Munkássága is ismeretelméleti

mûvekbôl áll leginkább. A dolgok kísérleti megtapasz-

talása fontosabb az elméletnél – vallotta. (1561–1626)

687 George Orwell (Eric Arthur Blair) a Times és az Ob-

server számára dolgozott, újságíró, író. Korábbi, spa-

nyol polgárháborús sebesülése miatt visszavonultan élt.

Munkái, a sztálinizmus leleplezésérôl szóló irodalmi

alkotásai, politikai szatírái tették különösen ismertté ne-

vét. Meséje. az Állatfarm prófécia vagy utópia mesében

elbeszélve. (1903–1950)

Névmutató azokról, akiknek gondolatai, elôfordulásuk szerint, e kötetben megtalálhatóak.


327N É V M U T A T Ó

691 Paul Valéry francia író és költô, aki egy idôben

hátat fordított az irodalomnak és a matematikát válasz-

totta, de elmélkedései és esszéi a nyelv, a költészet és a

mûvészetek felé fordították ismét. Színházi drámákat írt,

tanította is a verselést. (1871–1945)

113 Johann Wolfgang Goethe a legismertebb

német író és költô, aki ugyan jogi tanulmányokat foly-

tatott, de az irodalom (Sturm und Drang) vezéralakja

lett. Tanácsosi állást vállalt, késôbb a politika helyett

a tudományos tevékenységet választotta: a színekkel

foglalkozott. Schillerrel való barátsága meghatározó

volt mindkettôjük számára. Alkotásai az irodalom leg-

nagyobbjai közé emelték. (1749–1832)

116 Moholy-Nagy László mûvészetpedagógus, tipo-

gráfus, fotós, író. Konstruktivista, Kassák köréhez tar-

tozó alkotó, aki késôbb a Bauhaus vezéregyénisége lett

Gropius mellett. Munkáiból tanulmányai, fotogramjai,

absztrakt kompozíciói maradtak fenn, de ezeknél jelen-

tôsebb mûvészetpedagógiai tevékenysége: a chicagói

New Bauhaus alapítója. (1895–1946)

119 Adrian Frutiger Svájcban született betûtervezô,

tipográfus, a 20. század jelentôs egyénisége, aki betûi-

vel, grafikai, cégarculati tervezô tevékenységével, ta-

nulmányaival, illetve e kötet szempontjából az infor-

mációs design nemzetközi megújulására is kiemelkedô

hatást gyakorló szemléletével több helyen is fôszerep-

lôje a könyvnek. (1928– )

148 Johannes Kepler szegény sorból származó német

csillagász, aki egyetemi tanulmányokat folytatott, Graz-

ban matematikát tanított, majd Prága után (ahol Tycho

Brache mellett dolgozott) Rudolf császár udvari csilla-

gásza lett. Kutatási eredményeit tanulmányaiban írta le:

három kepleri törvénye ismert, de a bolygók pályájáról

és a Nap keringésérôl szóló könyveivel a modern csilla-

gászat alapjait teremtette meg. (1571–1630)

167 Edward Estlin Cummings avantgárd amerikai

költô és festô, aki az 1. világháborúban mentôautó-

sofôrnek állt, de internálótáborba került francia földön.

Sajátosan szatirikus humora verseiben is érezhetô, szó-

használatának törvényt nem ismerô alkalmazásával

egyéni ízt kapnak. (1894–1962)

192 Julius Marx (Groucho) a korában igazán népszerû

amerikai burleszkszínész testvérek egyike. Mind a né-

gyen a (zenés) film bûvkörébe kerültek, munkásságuk

több zajos sikert hozott. Hangosfilmjeiket a filmtörté-

net méltán megôrzi. (1895–1977)

214 Paul Klee svájci festô, aki a Blaue Reiter csoporttal

került kapcsolatba, festészete önironikus és analizáló.

A régi stílusok és mesterek megismerése, a fény és a

formák vizsgálata felé fordult, a Bauhaus tanára lett.

Képei grafikai kompozíciók: betûk, jelek és formák al-

kalmazásával fejezi ki mondanivalóját. (1879–1940)

217 Fernand Léger a modern festészet francia mestere,

akinek gépszerû, mégis figurális alakjai erôs, dinamikus

színalkalmazása nem csak festményein látható. Külön-

bözô technikákat használt, mozaikokat, kerámiákat is

készített. Szabad akadémiát alapított. (1881–1955)

250 Jean-Paul Sartre író és filozófus egyszerre: mun-

káiban nem csak saját környezete és érzelmei kapnak

szerepet. Az egyén szabadsága, vágya és az akarat füg-

getlensége másoktól – filozófiai elméleteiben ölt testet.

Baloldalisága közismert, de késôbbi szembefordulása

hatásos társadalmi ítélet is. (1905–1980)

250 Jean-Jacques Rousseau elszigetelten élô francia,

autodidakta író. Romantikus kiábrándultsága, csaló-

dottsága az emberi kapcsolatokban sugárzik mûveibôl.

Bár gyorsan ismertté vált, sokan nem értették, hogy az

egyén öröme az egyenlôség illúziója csupán, vad gon-

dolatai éles társadalomkritikák. (1712–1778)

254 Tom Carnase tipográfus, betûtervezô, grafikus.

A Lubalin, Smith & Carnase Stúdió alapítója, számta-

lan betûtípus tervezôje (Busorama, Goudy, Honda,

Machine, Grizzly, Manhattan). A School of Art Indiana

és a Rochester Institute New York tanára. (1939–)

266 Abraham Lincoln ügyvéd, képviselô, aki a rab-

szolgaság eltörléséért harcolt. Amerikai elnökké válasz-

tása szakadáshoz és polgárháborúhoz vezetett, ame-

lyet követôen újraválasztották, de pár nappal késôbb

merénylet áldozata lett. (1809–1865)

292 Kurt Weidemann tipográfus, grafikus, tanár és

jeles betûtervezô. Szedônek tanult, majd a stuttgarti

állami képzômûvészeti akadémián diplomázott, ahol

utóbb tanított is. Aaron Burnsszel alapítója, késôbb el-

nöke volt az ITC-nek. (1922–)

309 Friedrich Schiller teológiai, jogi és orvosi tanul-

mányok után választotta a költészetet. Elsô drámája

(Haramiák) után elhagyta Szászországot, Jénában lett

professzor. A szépség és a jóság mindenek célja, a lelki

tökéletesség a követendô idea. Beethoven IX. szimfó-

niájának versét ô írta. Goethe barátja volt Weimarban.

Balladái a költészet klasszikus alappillérei. (1759–1805)

317 Blaise Pascal francia matematikus és fizikus, aki

Pascaline nevû számológépét tizenévesként készítette

el apja számára. Türelmetlen és elégedetlen volt. De-

cartes riválist látott benne, ám Leibniz segítôtársat.

Levelezésébôl kiderül, mennyi ragyogó ötlete volt:

(Pierre de Fermat/valószínûségszámítás). Filozófiai,

irodalmi munkái egyaránt ismertté tették. (1623–1662)


330

B A L D E R E S Z T E R

B E H U M I F E R E N C N É

C S I L L A G E M I

D A R V A S L Á S Z L Ó

D U N A I L Á S Z L Ó

E G E R V Ö L G Y I M Á R I A

F A L U D I V I K T Ó R I A

F E L V I D É K I A N D R Á S

K A S Z T A M Ó N I K A

K A S Z A I S Á N D O R

K E N Y E R E S P É T E R

K O L O N I C S O R S O L Y A

L E N D V A I L Á S Z L Ó

M A C Z Ó D Á V I D

M A C Z Ó V I L L Ô

O R A V E C Z I S T V Á N

P É T E R I L D I K Ó

R O S T O K A , L A D I S L A W

S P I E K E R M A N N , E R I K

T O M K A E S Z T E R

V A S Z K Ó M Á R T A

V Á G Ó M A G D O L N A

Z S Ó T É R L Á S Z L Ó

Ezúton köszönöm mind-

azoknak, akik e könyv

megszületésében ötlettel,

tanácsokkal önzetlenül

segítséget nyújtottak, hogy

munkám elkészülhetett.

Különösen fontos számom-

ra, hogy sokan, a témához

kapcsolódóan saját fotói-

kat ajánlották fel. Ezek egy

része a kötethez készülô

CD dokumentumtárban is

látható. Mások a könyv

nyomdai, kivitelezési mun-

káiban segítettek nagy-

vonalúan: köszönöm!

Készült a Moholy-Nagy

Mûvészeti Egyetem Doktor-

iskolája képzési keretei

között. Szerkesztette, írta,

és tervezte Maczó Péter.

Nyomták digitális eljárással

az Océ-Hungária Kft. be-

mutatótermében, 5 példány-

ban, speciális, 100 g matt

papíron. Kötészeti kivitele-

zését a Reálszisztéma Dabasi

Nyomda Zrt. vállalta.

Kereskedelmi forgalomba

nem került. Másolása

a szerzô engedélyéhez kötött.

Budapest, 2008

K Ö S Z Ö N E T


maczó péter: Ön itt áll - az infodesignról

Documents