ESETTANULMÁNY/2004-ROP-1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése

MADÁRPARK MŰKÖDTETÉSE ROP 1.1. Projekt Esettanulmány

Készült: 2006. november 21.

Szerző: Szabó Gabriella

Kutatásvezető: Dr. Arató Krisztina

Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 2

Előszó........................................................................................................................ 3

1. A projekt szereplőinek bemutatása ................................................................. 5

1.1 A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5

1.2 A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 7

1.3 A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 8

1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 11

2. A projekt részletes bemutatása...................................................................... 13

2.1 Projekttéma ................................................................................................ 13

2.2 Projekttartalom ........................................................................................... 14

2.3 Ütemezés ................................................................................................... 16

2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 18

3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .............................. 18

3.1 A projektindítás körülményei ...................................................................... 18

3.2 A pályázat előkészítésének folyamata ....................................................... 19

3.3 Pályázatírás folyamata ............................................................................... 20

4. A projektmegvalósulás bemutatása .............................................................. 21

4.1 Szerződéskötés.......................................................................................... 21

4.2 A projektszervezet bemutatása .................................................................. 22

4.3 A partnerek a projektvégrehajtásban.......................................................... 23

4.4 Projektkommunikáció ................................................................................. 24

5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés ............................................... 24

5.1 Projektpénzügyek....................................................................................... 24

5.2 Közbeszerzés............................................................................................. 26

5.3 Ellenőrzés .................................................................................................. 26

Összegzés............................................................................................................... 28

Források .................................................................................................................. 29

Ábrajegyzék ............................................................................................................ 30

Képek jegyzéke....................................................................................................... 30

Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 30

2

Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik,

jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a struk-

turális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési

rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vo-

natkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet

végez.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végé-

hez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszer-

ről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk,

hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési

Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy

gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti

vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai,

konkrét tapasztalatokkal.

Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanul-

mány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésé-

re került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális

kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalko-

zások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak

operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt.

Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározá-

sával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pá-

lyázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség)

bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellen-

őrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítés-

re és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi

a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára

készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét.

(http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes)

3

A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői

(Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek

azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projekt-

gazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció átte-

kintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett,

melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatáro-

zott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók

képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosítá-

sokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került.

Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgaz-

dák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő ol-

vasók számára egyaránt.

Budapest, 2006. december 1.

Lukács Ádám

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Főosztályvezető-helyettes

Dr. Arató Krisztina

ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet

egyetemi docens

4

1. A projekt szereplőinek bemutatása

1.1 A pályázó szervezet bemutatása

A „Madárpark működtetése” című projektet a Madárkórház Alapítvány valósította

meg. Az Alapítványt 1999. szeptember 23-i hatállyal jegyezte be a Hajdú-Bihar Me-

gyei Bíróság. A szervezet működési- és székhelye Hortobágy község, Petőfi tér 6. Az

Alapítvány védett és fokozottan védett madárfajok fennmaradása érdekében végez

közhasznú természetvédelmi tevékenységet, amelynek célja védett madarak állator-

vosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe

való visszahelyezése. A Madárkórház Alapítvány elnöke Bognár Imre, titkára

Bognárné Balogh Mária.

1. kép A Madárkórház Alapítvány logója Forrás: http:/www.madarkorhaz.hu

A madarak gyógykezelése 1991-ben a Hor-

tobágyi Nemzeti Park által a Tiszafüred-

Kócsújfalu határában működtetett madárre-

patriáló állomáson kezdődött majd 1999-óta

a hortobágyi Madárkórházban folyik, ahová

az ország minden részéből érkeznek sérült,

beteg, védett vagy fokozottan védett mada-

rak. A sérült állatok túlnyomórészt sebészeti

ellátásban, utókezelésben részesülnek.

Majd a teljes gyógyulás után, az Alapítvány

munkatársai a felépült madarak 40 százalé-

kát visszavadítják, így alkalmassá téve az

állatokat a természetes környezetbe való

visszatérésre.

A bekerült madarak azonnali állategészségügyi ellátása röntgent, műtőt és laborhát-

teret, valamint szakszerű, folyamatos állatorvosi felügyelettel történő utókezelést igé-

nyel. Ez utóbbi napi többszöri, sokszor éjszakai állatorvosi jelenlétet feltétételez.

Ezért szükséges a bekerült madarak vizsgálatait, műtéteit, utókezelését közeli, elér-

hető helyen, állatkórházi körülmények között végezni. A vadmadarak és vadonélő

5

emlősök kezelése és a velük való bánásmód megfelelő gyakorlatot igényel. Az álla-

tok gyógyulási esélyeit alapvetően meghatározza a kezeléssel és elhelyezéssel járó

stresszállapot: az emberhez nem szokott állat fogságban elpusztulhat. Például a fo-

kozottan védett sasok (réti sas, parlagi sas) érzékenyek az emberi közelség és szállí-

tás okozta stresszre.

2. kép A Madárkórház állatorvosai

Forrás: http://web.axelero.hu/pusztadr/alapitvany.html

Az állatok minél kevesebb stresszel járó kezeléséhez és a szakszerű munkavégzés-

hez megfelelő műtő, röntgen, laborhelyiség kialakítása és berendezése és fejleszté-

se szükséges. Ugyanilyen fontos a kezelt madarak megfelelő elhelyezése, meleg,

fűthető volierekben (röpdékben), különös tekintettel a súlyosan sérült, sokkos álla-

potban lévő, és műtét után ébredező madarakra.

Az Alapítvány tehát a hortobágyi Madárkórház működési feltételein, a sérült állatok

ellátásának körülményein kívánt javítani. Gyógykezelési feladatok mellett, a szerve-

zet munkatársai tudományos kutatásokat és felsőfokú oktatási tevékenységet is vé-

geznek (állandó kurzus a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán). A

Madárkórházban az állatorvostan hallgatók szakmai gyakorlati képzése 2001. óta

zajlik.

6

Az Alapítvány tevékenységeit az alábbi forrásokból finanszírozza: támogatások,

adományok (SZJA 1%), pályázati úton elnyert támogatás (NCA, és KvVM Környezet-

védelmi Alap Célfeladat).

A Madárkórház Alapítvány tevékenységi körében számos pályázaton szerepelt siker-

rel, több kisebb és jelentősebb költségvetésű projekteket bonyolított le. Pályázataik

közül a legfontosabbak:

- A Madárkórház működési költségeinek biztosításán belül, alkalmazotti munkabér

és közterheinek támogatása (támogató: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztéri-

um).

- Sürgősségi madármentő szolgálat működtetése (támogató: Ökotárs Alapítvány),

- Öko-teleház létesítése és folyamatos működtetése (támogató: Teleház Közszol-

gáltatási Kht.).

A Madárkórház Alapítvány 2002-ben a Környezetvédelmi Minisztériumtól 300 000 Ft

támogatást nyert egy olyan kiállítás berendezésére, amely a vadmadarakra leselkedő

emberi vagy ember által épített környezeti veszélyek bemutatására és megelőzését

mutatta be. A támogatás segítségével létrehozott gyűjtemény képezte a projektben

felújított Madármentő kiállítás alapját.

1.2 A pályázó partnereinek bemutatása

A projekt végrehajtásának túlnyomó részét a Madárkórház Alapítvány végezte. A

pályázati felhívásban a Közreműködő Szervezet jelezte, hogy kizárólag olyan projek-

tek támogathatók, amelyek partnerek bevonásával valósulnak meg. A projekt megva-

lósításában az alábbi szervezetek vettek részt:

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNP)

1973. január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első

nemzeti parkjaként a 82.000 hektár nagyságú Hortobágyi Nemzeti Parkot. 1999-től a

Hortobágyi Nemzeti Park egész területe a Világ Kulturális és Természeti Örökségé-

nek része. Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-

Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja ma-

gába. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el a Közép-Európa legnagyobb

7

füves pusztáján elhelyezkedő nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet és 19 önálló termé-

szetvédelmi terület természetvédelmi kezelését.

A pályázat beadásakor a HNP igazgatója Dr. Aradi Csaba volt, jelenleg Sándor Ist-

ván vezeti a Nemzeti Parkot.

- Hortobágyi Lovas- és Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő

Egyesület

Az Egyesület célja a hortobágyi hagyományos vadász tevékenységek tradícióinak

ápolása és megismertetése.

- „Vízi Tanya Szabad Szellemi Műhely – Hortobágy” Környezet és Természetvé-

delmi Alapítvány

A Hortobágyon működő alapítvány elsődlegesen a vízi világot megismertető alap-

programok szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. Célja környezetvédelem és

a környezettudatosság erősítése.

- Hortobágy Lovasfalu Kft.

A cég a négycsillagos Club Hotel Hortobágy tulajdonosa. A hotel a Hortobágyi puszta

területén kínál színvonalas ellátást üdülő-, lovas-, konferenciavendégei számára.

- Hortobágy Község Polgárőr Egyesülete

A Hortobágyi Polgárőrség a lakossági közbiztonság javítására jött létre és működik

évek óta Hortobágy Községben. A polgárőrség célja a bűnmegelőzés, a prevenció és

a közel 2000 lakosú település biztonságának javítása. A polgárőrség főként a közin-

tézmények és a turisták által kedvelt helyszínek megfigyelését végzi, emellett önkén-

tesei minden települési rendezvényen is jelen vannak.

A résztvevő partnerek a „Madárpark működtetése” című projekt ROP támogatásból

nem részesültek.

1.3 A projekt környezetének bemutatása

A projekt megvalósításának helyszíne a hortobágyi Madárkórház, a Hortobágyi Nem-

zeti Park. A terület közigazgatásilag a Balmazújvárosi kistérséghez, Hajdú-Bihar me-

gyéhez tartozik, regionális besorolás szerint az Észak-alföldi Régió része.

8

Hortobágy község sajátos szerkezetű település, mivel a 7 tanyaközpont a községtől

3-15 kilométer távolságra, szétszórtan helyezkedik el. A tanyaközponti utak erősen

felújításra szorulnak, mindamellett egy tanyán még nem megoldott az egészséges

ivóvíz ellátás, máshol pedig a villamos energia ellátás. Hortobágy esetében nagy

gondot okoz a külterületi népesség körében jelentkező nagyarányú munkanélküliség,

kedvezőtlen a lakosság korszerkezete, nehézséget okoz az önkormányzat számára

az iskola fenntartása (a gyermeklétszám csökkenő, a közoktatási feladatok társulá-

sos formában történő ellátása pedig nem megoldható, mert a legközelebbi települé-

sek 22 illetve 25 kilométer távolságra fekszenek a községtől).

3. kép A Balmazújvárosi kistérség elhelyezkedése az Észak-alföldi Régióban

Forrás: KSH, szerkesztve a szerző által

A kistérség területének nagy része az élővilágáról, kultúrtörténeti és gazdálkodási

hagyományairól híres Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. A falusi turizmushoz jó

lehetőséget kínál a kerékpáros és lovas turizmus lehetősége, a vadvízi horgászat,

népi lakóházak, a hasznosítható termálvíz.

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország

első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Par-

kot (HNP). Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában fog-

lalja a Hortobágy és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát

9

meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hor-

tobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.

A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat,

valamint ezek élőhelyeit őrzi. Az élővilágról kiállítások, szakmai programok nyújtanak

ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jel-

lemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyek-

pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájé-

kozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják.

A Nemzeti Park növény- és állatvilága, tájszerkezete, régészeti és épített környezeti

öröksége egyedülálló turisztikai vonzerő. Az Észak-alföldi Régió területfejlesztésében

a legfontosabb alapelv a turizmus, főként az ökoturizmus fejlesztése. A régió minő-

ségi és a nemzetközi piacon is versenyképes turizmusának fejlesztése érdekében

szükséges a meglévő turisztikai infrastruktúra fejlesztése, kapacitásának bővítése,

illetve vonzerejének hangsúlyozása.

A Madárpark szorosan kapcsolódik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által a

Regionális Operatív Program turisztikai vonzerőfejlesztést támogató intézkedésére

már korábban benyújtott és elnyert pályázatokhoz („A bemutatási infrastruktúra

komplex fejlesztése”, „Pásztormúzeum fejlesztése”, „Nagycsárda felújítása”), mivel a

fejlesztési elképzelések egymás közvetlen közelében valósulnak meg. Így egy sokol-

dalú programcsomag jött létre Hortobágy központjában, amely a térségbe érkező

turistáknak a Hortobágyi Nemzeti Park értékeinek megfelelő színvonalú programokat

tudna biztosítani.

Észak-alföldi Régió alapadatai

Területe 17 729 km2

Lakónépesség (2004) 1 534 ezer fő

Települések száma 389 db

város 63 dbJogállás szerint

község 326 db

Munkanélküliségi ráta (Hajdú-Bihar megyei adat, 2006) 9,1 %

Foglalkoztatási ráta (Hajdú-Bihar megyei adat, 2006) 47,7%

A régió részesedése az ország kereskedelmi szálláshelyének forgal-mából (2000)

8,8 %

Bruttó hazai termék (GDP) területi aránya 10 %

1. táblázat Régiós alapadatok Forrás: A Magyar Régiók Zsebkönyve 2005, KSH

10

1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása

A projektben a Magyar Államot a Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító

Hatósága (ROP IH) és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Köz-

hasznú Társaság (VÁTI Kht.), mint Közreműködő Szervezet képviseli.

A Kormány 2004. január elsején – a területfejlesztési, a területrendezési, a területpo-

litikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátása érdekében – létrehozta a Magyar

Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptem-

ber 1-jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH Programirányítási

és Szervezési Főosztálya volt a projekt Irányító Hatósága, a Támogatási Szerződést

azonban még MTRFH néven írta alá. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította

és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter fel-

ügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és te-

rületrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi

információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsola-

tos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. 2006. július elsejétől a

Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében a Regionális Fej-

lesztési Operatív Program Irányító Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irá-

nyítása alá került.

Az 1/2004 (I. 5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI. 12) TNM rendelet értelmében a

VÁTI Kht, mint Közreműködő Szervezet felel a Regionális Fejlesztés Operatív Prog-

ram pályázati intézkedéseinek meghirdetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésé-

ért és a támogatott projektek megvalósításának figyelemmel kiséréséért,

ellenőrzéséért.

A ROP pályázatokat az érintett régió Regionális Fejlesztési Ügynökségéhez (RFÜ)

lehet benyújtani. Itt első lépésként megtörténik a pályázatok regisztrálása, formai,

jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szük-

séges, a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag

értékeli, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldi a Regionális Fejlesztés

Operatív Program Irányító Hatóságának (ROP IH).

11

1. ábra A ROP megvalósításában részt vevő szervezetek

Forrás: http://www.rop.hu

Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. - a ROP IH megbízása alapján - el-

végzi a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A dön-

tés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP IH képviselőiből álló

Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálja, hogy az adott pályázat stratégiai szem-

pontból illeszkedik e a program célkitűzéseihez.

A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozza meg az

RFÜ-k értékelése, a VÁTI minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság vé-

leményének figyelembevételével. A pályázatokról információt a pályázati szakaszban

kizárólag a ROP IH szolgáltat, erre a VÁTI Kht., mint Közreműködő Szervezet nem

jogosult. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP IH értesíti a pá-

lyázókat, végül megbízása alapján a VÁTI készíti elő és köti meg a támogatási szer-

ződéseket a kedvezményezettekkel. A projektek megvalósítása során a projektek

nyomon követésével, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifize-

tési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI regionális képviseletei-

nek közreműködésével látja el.

12

2. A projekt részletes bemutatása

2.1 Projekttéma

A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) kereté-

ben a ROP Irányító Hatósága és a VÁTI Kht. – mint Közreműködő Szervezet – 2004.

február 17-én pályázatot hirdetett „Turisztikai vonzerők fejlesztése” címmel (ROP

1.1). A támogatás célja: nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók,

termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti

értékeire építenek (1), illetve az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságá-

nak csökkentése (2) volt.

A támogatás 1. számú komponensének keretei között – amelyre a Madárkórház Ala-

pítvány is pályázott – a nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai

látogatottságához szükséges fejlesztések támogatására nyerhettek a pályázók forrá-

sokat. Támogatás igénybevételére a helyi önkormányzatok és intézményeik, a helyi

önkormányzati társulások, a közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált

gazdasági társaságok, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, a központi

költségvetési szervek és intézményeik, illetve non-profit szervezetek pályázhattak.

13

2.2 Projekttartalom

A program keretében a partnerek egy ökoturisztikai szolgáltatást nyújtó Madárpark

kialakítását végezték, amely hozzájárul a Hortobágyi Nemzeti Park programkínálatá-

nak növeléséhez. A támogatás segítségével kialakítottak egy Madárparkot, amelynek

része egy téglaburkolatú ovális fogadótér, egy bemutatókert és egy ökoturisztikai

látogatóház. A látogatóház egy Madármentő kiállításból, a látványkórházból és az

öko-teleházból áll.

1) Madármentő kiállítás

4. kép Madármentő kiállítás és látványkórház bejárata

Forrás: Madárkórház Alapítvány

A már meglévő Madármentő kiállítást

a támogatás segítségével felújították

(például kicserélték a tönkrement ma-

dárpreparátumokat) és korszerű tech-

nikai eszközökkel szerelték fel. A

kiállítás természeti környezetben mu-

tatja be az egyes jellegzetes pusztai,

vízi és erdei életközösségeket, illetve

az azokat fenyegető veszélyforrásokat

és a megelőzés lehetőségeit.

A kiállítás tere természetvédelmi előadások megtartására és természetfilmek vetíté-

sére is alkalmas. A tervek szerint a kiállítás az általános iskolai és középiskolás osz-

tályok gyakori úticélja lesz. A diákok rendhagyó biológia és környezettan óra keretei

között ismerkedhetnek meg a pusztai élővilág jellegzetességeivel.

2) Látványkórház felépítése

A látványkórház új kifejezés, amely a látogatók számára turisztikai attrakciót jelentő,

bemutató, látogatható madárkórház fogalmát takarja. A madárkórház Európában is új

fogalom: olyan speciális igényeknek megfelelő állatkórház, ahol vadmadarak

gyógykezelése történik, gyógyulásuk utáni szabadon engedésük céljából. Az

14

országban egyetlen, meglévő és működő hortobágyi madárkórház önmagában is

egyedi érdekesség, amely a hazai és a külföldi médiából Európa-szerte ismert.

A látványkórházban a látogatók hangszigetelt, egyirányú átláthatóságot biztosító fóli-

ázott üvegfalon figyelhetik a beteg madarak kezelését és gyógyulását. Ennek segít-

ségével a madarak tanulmányozása úgy vált lehetővé, hogy gyógyulásuk

zavartalansága fennmaradt. A kórházi munka zárt, szakmai része továbbra is a meg-

lévő – és a pályázattal nem érintett – épületben folytatódik a meglévő felszereléssel,

míg a bemutatható, kisebb beavatkozások, napi átkötözések a látványkórházban tör-

ténnek.

3) Bemutató kert létesítése

5. kép Nagyröptető

Forrás: http://www.nol.hu

A Bemutatókertben egy pihenőkert,

egy játszókert, egy tórendszer és

egy madárröptető került kialakításra.

A pihenőkert és a játszókert a pusz-

tai táj- és kultúrtörténeti értékeit, míg

a tórendszer a pusztai szikes tavak

látványát tárja fel. A tórendszer és a

madárröptető a meggyógyított és

rehabilitáció alatt lévő madarak ide-

iglenes élőhelye. Az 50 méteres

madárröpdében megfigyelhetők a

madarak gyógyulásának állomásai.

4) Ökoteleház kialakítása

Az Ökoteleházban internetes számítógépes hozzáféréssel a vendégek és a kutatók

rendelkezésre bocsátják a Madárkórház ökológiai adatbázisát, amely bemutatja a

Hortobágyi Nemzeti Parkra jellemző madárvilágot.

15

6. kép Az ökoteleház

Forrás: Madárkórház Alapítvány

5) Tájékoztató és információs anyagok

A projekt egyik a fontos célja, hogy a Madárparkban érkező látogatók minden cso-

portja (gyerekek és felnőttek, laikusok és szakértők) az igényeiknek megfelelő szintű

ismeretekkel gazdagodjon a hortobágyi madárvilág életével és a Madárkórház mű-

ködésével kapcsolatban. Az ismeretszerzést a modern technikai eszközök (CD-k,

interaktív animációk) bevonásával kívánják a szervezők megkönnyíteni.

A tervek és a kivitelezés során a pályázók különös figyelmet fordítottak a Madárpark

akadálymentesítettségére. A Madárpark kialakításakor elsődleges szempont volt a

természetes anyagok használata.

2.3 Ütemezés

A projekt megvalósítása 16 hónapot vett igénybe, amelyből a Madárpark építészeti,

eszközbeszerzési és berendezési munkáinak megvalósítása 13 hónapig zajlott. A

megvalósítás kezdete 2005. szeptember 16-a, a projekt befejezésének időpontja

2006. december 15-e. A projekt szakmai tevékenységének és az adminisztratív-

pénzügyi elszámolások szakaszai teljesen egybeestek. A projekt megvalósulásának

szakaszai:

1. szakasz: 2005. szeptember 17. – 2005. december 17.

- közbeszerzési eljárás bonyolítása,

- kiviteli tervek elkészítése,

16

- ökoteleház eszközeinek beszerzése,

- tájékoztató és információs anyagok készítése.

2. szakasz 2005. december 18. – 2006. március 17.

- közbeszerzési eljárások bonyolítása,

- látvány madárkórház építése: műhelyben végezhető munkák elkezdése,

- Madárpark építése: műhelyben végezhető munkák elkezdése,

- tájékoztató és információs anyagok készítése.

3. szakasz: 2006. március 18. – 2006. június 17.

- látvány madárkórház építése: bontási, alapozási, kőműves munkák, épületgépé-

szeti munkák, asztalos és burkolási munkák, festési, mázolási munkák, gépsze-

relvényezési munkák bonyolítása.

- Madárpark építése: terület előkészítő munkák, burkolatok, kerti építmény, beren-

dezési tárgyak, játszóterek, kertészeti munkák, információs rendszer kiépítése,

kiállítás, kiadványok elkészítése.

- tájékoztató és információs anyagok készítése.

4. szakasz: 2006. július 18. – 2006. szeptember 17.

- látvány madárkórház építésének befejezése.

- Madárpark építésének befejezése.

- tájékoztató és információs anyagok készítése.

- ellenőrzés, átadás-átvétel.

5. szakasz: 2006. szeptember 18. – 2006. december 15.

- a projekt adminisztratív és pénzügyi zárása.

A Madárpark hivatalos megnyitója 2006. szeptember 23-án volt, előtte azonban au-

gusztus 20-a körül néhány napig próbaüzemet tartottak. Ekkor körülbelül 2000 ven-

dég látogatta meg a Madárparkot. A próbaüzem ideje alatt a Madárpark

„személyzete” dr. Déri János és a Madárkórház Alapítvány önkéntesei voltak. A pró-

baüzem számos tanulsággal járt a rendszerszerű működéssel kapcsolatban:

- kialakult az optimális nyitvatartási idő és beléptetési rendszer,

17

- néhány technológiai hiba világos lett (például a Madárkórház padlózata nem volt

megfelelő).

A projekt olyan munka- és költségigényes beruházás volt, amely semmiképpen sem

lett volna megvalósítható a Regionális Operatív Program ilyen arányú (97,5 százalé-

kos) támogatása nélkül.

2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai

A projekt eredményei szerint létrejött egy olyan turisztikai komplexum, amely kiegé-

szíti a Hortobágyi Nemzeti Park kínálatát. A 11300 négyzetméteres Madárparkban a

nyitás óta az alábbi szolgáltatásokkal várják a látogatókat:

1) A Madárkórház Alapítvány kezelésében lévő klinikát egy 344,6 m2 látványkórház-

zá alakították át, amely megfelel az állategészségügyi elírásoknak, szakmai köve-

telményeknek, de kielégíti a látogatók igényeit is.

2) Felújították a Madármentő kiállítást, amely a vadmadarak életét leginkább veszé-

lyeztető helyzeteket mutatja be.

3) Megkezdte működését az Ökoteleház, amely az országban is egyedülálló adat-

bázissal és interaktív ismeretterjesztő szoftverekkel várja az érdeklődőket.

4) A Madárpark egyéb szolgáltatásai – játszó- és pihenőkert, tórendszer – a rekreá-

ció és az egész napos szabadidő-eltöltés további eszköze lehet.

5) Elkészült egy dokumentumfilm, amely a pusztán élő vadmadarak mentéséről, és

a kórház munkájáról szól.

A látogatók száma az előzetes tervek szerint 2006 végére legalább 5 000 fő lesz,

míg 5 év múlva évente legalább 37 000 turistát várnak a Madárpark fenntartói.

3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása

3.1 A projektindítás körülményei

A hortobágyi Madárpark ötletének alapját a látványkórház képezte. A látványkórház

koncepciója Dr. Déri János állatorvostan-hallgatói éveitől datálódik, amikor az 1980-

as évek elején gyakornokként dolgozott a németországi, Hamburgtól nem messze

fekvő Walsrode Madárparkban. A Walsrode Madárparkban működött egy klinika,

18

ahol vad- és haszonállatokat gyógyítottak. A klinika bizonyos mértékig nyitva állt az

érdeklődők előtt, akik állatorvosi szakvezetéssel bepillantást nyerhettek a gyógyítás

és a lábadozás különböző szakaszaiba. A kórház ezen tevékenysége rendkívül

népszerű és jövedelmező volt, az ebből származó bevételeket a Walsrode

Madárpark önálló forrásként felújításokra és bővítésekre használta. Ezt az

elgondolást megerősítette dr. Déri János Egyesült Arab Emirátusokban az Abu

Dhabi-ban működő sólyomkórházban szerzett tapasztalatai. Itt az arab világban nagy

hagyományokkal rendelkező sólyomtartás miatt alakítottak ki egyfajta nyitott klinikát,

ahol a beteg madarak tulajdonosai akár a műtőben is követhetik az állataikat érintő

beavatkozásokat.

A hortobágyi Madárkórház öt éves működésének során is egyre nagyobb érdeklődés

mutatkozott az iránt, hogy a Hortobágyra látogatók betekintést nyerjenek a kórház

munkájába. Sokan kívánták látni a kezelt madarakat, a kórház helyiségeit. A

Madárkórház támogatóiban is felmerült, hogy az anyagi segítségük fejében az

Alapítvány erősítse meg működésének „láthatóságát”. Ez a „láthatóság” a

kezdetekben a gyakori médiajelenlétet jelentette, a Madárpark projekt

megvalósításával azonban évente több tízezer érdeklődő is betekintést nyerhet a

kórház és a hortobágyi madárvilág életébe.

Az Alapítvány munkatársai tehát először csak a látványkórház és a beteg állatok

minél korszerűbb ellátásának tervét dolgozták ki.

3.2 A pályázat előkészítésének folyamata

2004 augusztusában a Balmazújvárosi Kistérségi Társulás tájékoztató napot tartott a

Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program pályázati lehetőségeiről. A

rendezvényen részt vett dr. Déri János is mint a Madárkórház Alapítvány képviselője.

A tájékoztató napon az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ)

munkatársai felhívták a figyelmet a ROP turisztikai vonzerőfejlesztési intézkedéseire

és bátorították a jelentévőket pályázatok benyújtására.

Ezt a tájékoztató napot megelőzően a Madárkórház Alapítvány munkatársai

forrásszerző tevékenységük során nem számoltak a Strukturális Alapok

pályázataival. Túl bonyolultnak és nagy ívűnek találták ROP vagy KIOP intézkedéseit

és nem gondolták, hogy képesek lennének ilyen volumenű projektek önrészének és

menedzsmentjének biztosítására. A ROP 1.1. intézkedés 1. komponensében

19

azonban a projekt összköltségének csak 2,5 százalékát kellett saját erőként

felmutatni és az RFÜ munkatársai tanácsadás formájában segítséget ígértek a

pályázat elkészítésében. 2004 augusztusában Madárkórház Alapítvány munkatársai

a pályázat elkészítése mellett döntöttek, az Alapítvány gazdálkodása 2004-re

ugyanis olyan stabillá vált, hogy képesek voltak 4-5 millió Ft-ot önrészként

mobilizálni. A munkákat főként dr. Déri János koordinálta és végezte el.

Az első lépés a látványkórház ötletének kibővítése volt annak érdekében, hogy a

pályázat megfeleljen a ROP 1.1 kiírás turisztikai vonzerőfejlesztés célkitűzéseinek.

Így az eredeti állategészségügyi koncepció kiegészült a madármentő kiállítás

felújításával, a pihenő- és játszókert megépítésével, a látogatók fogadására alkalmas

madárröpde kialakításával, vagyis a látványkórház terve a Madárpark turisztikai

komplexummá bővült.

A projekt előkészítésekor dr. Déri János megkereste Hortobágy község

önkormányzatát és a Hortobágyi Természetvédő és Génmegőrző Kht.-t is, akiknek

partnerséget ajánlott és a projektben való részvételre hívta őket. Az önkormányzat és

a Kht. vezetése, azonban pénz- és időhiányra hivatkozva elhárította a kérést. A

hortobágyi önkormányzat ugyanakkor ahhoz hozzájárult, hogy a község

tulajdonában lévő terület egy részét az Alapítvány 10 millió Ft értékben megvásárolja

a Madárpark részére.

A projektbe végül bekerült partnerek (Hortobágyi Nemzeti Park, Hortobágyi Lovas-

és Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő Egyesület, Vízi Tanya

Szabad Szellemi Műhely – Hortobágy Környezet és Természetvédelmi Alapítvány,

Hortobágy Lovasfalu Kft., és Hortobágy Község Polgárőr Egyesülete) örömmel

fogadták a megkeresést, de önrész biztosítását egyik szervezet sem vállalta.

A projekt előkészítésének része volt egy kiviteli terv és egy megvalósíthatósági

tanulmány elkészítése. E munkával dr. Déri János a budapesti Pagony Táj- és

Kertépítészeti Irodát bízta meg. Az egy hektáros terület elképzelések szerinti

beépítésére és felszerelésére a Pagony Kft. egy körülbelül 150 millió Ft értékű tervet

készített el.

3.3 Pályázatírás folyamata

A pályázatokat a Regionális Fejlesztési Ügynökség 2004 év végéig várta. Azonban

2004 októberében elterjedt a hír, hogy november 5-én a ROP IH pénzhiányra hivat-

kozva bezárja a pályázati ablakot. Mivel a Madárkórház Alapítvány mindenképpen

20

pályázni kívánt, dr. Déri János elhatározta, hogy 2004. november 5-i határidővel be-

adja a pályázatot. A pályázat elkészítéséhez az Alapítvány pályázatíró céget kívánt

megbízni, azonban ilyen rövid határidővel nehezen találtak vállalkozót.

A pályázat elkészítését végül egy debreceni székhelyű cég, a JBM-TEAM Bt. végez-

te el. A cég akkoriban alakult, így fontos volt számunkra a jó referencia megszerzése.

Munkájukkal kapcsolatban a pályázónak nem merült fel kifogása. A pályázat és a

szükséges mellékletek összeállítása a pályázatíró cég és dr. Déri János közös mun-

kája volt. A projekt pénzügyi tervét is közösen készítették el.

Mivel főként építési tevékenységeket terveztek, a pályázatírás időszakában számos

engedélyt kellett beszerezni. Szükséges engedélyek – például építési és szakható-

sági engedélyek – beszerzésére azonban nem volt elég a rendelkezésre álló idő. Így

mindössze az engedélyezési folyamat elindítására volt lehetőség. A Madárkórház

Alapítvány a pályázatot a hatóságok szóbeli (informális) jóváhagyásának birtokában

és az engedélyek kérvényének befogadásával adta be 2004. november 5-én.

A pályázat beadását megelőzte a partnerekkel történő egyeztetés, amelyek közül a

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával történő egyeztetés bizonyult a leghosz-

szabbnak. A Nemzeti Park Igazgatósága részletesen átnézte a terveket és a kon-

cepciót, egyeztetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetésével. Ezen

kívül a partnerek egyéb formában nem vettek részt a pályázat elkészítésében.

A pályázat végül két hét intenzív munka után készült el, amely meglehetősen költ-

ségigényes volt. A pályázatíró cég munkadíját a Madárkórház Alapítvány forrásai

fedezték, míg dr. Déri János költségeit (telefon, utazás) saját maga állta. A projektve-

zető becslése szerint a projekt előkészítésének és a pályázatírás tevékenységei ösz-

szesen, körülbelül 2 000 000 Ft-ba kerültek.

4. A projektmegvalósulás bemutatása

4.1 Szerződéskötés

A pályázat formai ellenőrzése 2004. december 28-án történt meg. Az előzetes tájé-

koztatás szerint az eredményhirdetésnek 2005 februárjában kellett volna megtörtén-

nie. A pályázó azonban csak 2005 júniusában értesült arról, hogy a projektet

támogatásra alkalmasnak ítélte az Irányító Hatóság. Ez a közel fél éves csúszás né-

mileg átalakította a Madárkórház Alapítvány ütemezési terveit, hiszen dr. Déri János

21

elképzelései szerint már 2005. májusában megkezdődtek volna az építkezések és a

2006-os nyári turistafőszezon kezdetén már a Madárpark megnyitott volna.

2005 tavaszán a Közreműködő Szervezet számos olyan módosítást és pontosítást

kért, amelyből a Madárkórház Alapítvány munkatársai sejteni vélték, hogy az Irányító

Hatóság támogatni kívánja a projektet. Ilyen több hónapig tartó egyeztetés tárgya

volt például a projekt pénzügyi tervének azon része, amely a menedzsment tagjainak

munkabérére vonatkozott. Az eredeti pénzügyi tervek szerint a menedzsment tagjai

vállalkozási szerződés alapján részesültek volna személyi kifizetésben. A Közremű-

ködő Szervezet azonban a „bújtatott munkaviszony” elleni kormányzati fellépésre

hivatkozva csak Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) hatálya alá tar-

tozó alkalmazotti munkaszerződés megkötésével engedélyezte a menedzsment

személyi kifizetéseit.

2005. június 16-án a Madárkórház Alapítvány megkapta a pályázatának pozitív elbí-

rálásáról szóló értesítést. A szerződéskötésre 2005 szeptember közepén került sor.

A szerződéshez az alábbi dokumentumokat kellett leadni:

- a pályázati űrlap cselekvési- és ütemtervének módosított változatát,

- a pályázati űrlap költségvetésre vonatkozó mellékletének módosítását,

- inkasszó meghatalmazás,

- szakhatósági engedélyek,

- nyilatkozatok (például: előleg igénylése).

4.2 A projektszervezet bemutatása

A projekt koordinálásáért felelős szervezet a Madárkórház Alapítvány. A projekt ve-

zetője dr. Déri János, hortobágyi állatorvos, a Madárkórház alapítvány munkatársa. A

projekt vezetőjeként az alábbi feladatokat látta el:

- a projekt tevékenységeinek ellenőrzése,

- kapcsolattartás a résztvevők között, illetve az aktuális eredmények rendszeres

összevetése a részcélokkal,

- az aktuális mérföldkövek elérésének biztosítása,

- a munka minőségének meghatározása és ellenőrzése,

- a felmerülő problémák továbbítása, megoldása,

- jelentés a projekt menetének előrehaladásáról és a külső kapcsolattartás.

22

A műszaki tanácsadó Bálega János, helyi vállalkozó, aki szerződéses jogviszonnyal

dolgozott a projekt megvalósításában. A tevékenységének ellentételezésére havi

nettó 40 000 Ft-ot kapott a támogatás terhére. A projekt pénzügyi vezetője Kállai

Andrásné, az Alapítvány könyvelője. A pénzügyi elszámolásokat azonban a JBM-

TEAM Bt. munkatársa, Rádulyné Pete Anita készítette el.

Az építési munkák kivitelezéséért a közbeszerzésen kiválasztott cég műszaki vezető-

je volt felelős.

4.3 A partnerek a projektvégrehajtásban

A projektbe bevont partnerek a ROP támogatásából nem részesültek. Ennek megfe-

lelően a Madárpark megvalósításának elsődleges felelőse a Madárkórház Alapítvány

volt. A partnerek az alábbi módon vesznek részt a Madárpark működtetésében:

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

Szerepe főként a szakértői tevékenység, tanácsadás és részt vesz a marketing tevé-

kenységekben is. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága állandó kapcsolatot, egy-

fajta koordináló szerepet tart fenn az Igazgatóság területén működő környezeti

neveléssel foglalkozó szervezetekkel.

- Vízi tanya Alapítvány

Szerepe a Madárpark népszerűsítése a Hortobágyra látogatók körében, és a gyere-

keknek szánt foglalkozások: környezetvédelemre való nevelés, különböző szituációs,

környezetvédelmi játékok szervezése.

- Hortobágy Lovasfalu Kft. (Club Hotel)

Szerepe a Madárpark népszerűsítése a turisták körében, a vendégek kölcsönös

egymáshoz irányítása. A Madárparkról készült ismeretterjesztő füzet a hozzájuk ér-

kező vendégek számára elérhető helyen való elhelyezése.

- Hortobágyi Lovas- és Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő

Egyesület

Szerepe szintén a Madárpark népszerűsítése a látogatók körében. Emellett kompe-

tenciájába tartozik a Madárparkban elhelyezkedő pihenőtó vízellátása, a vízszint

23

szabályozása valamint a Madárpark mellett található első hortobágyi gémeskút keze-

lése.

- Hortobágy Község Polgárőr Egyesülete

Szerepe az őrzés, a felügyelet, a Madárpark épségének megóvása, állat- és termé-

szetvédelem.

4.4 Projektkommunikáció

A projekt megvalósításakor a menedzsment teljes mértékben figyelembe vette a Tá-

mogatási Szerződésben vállalt kötelezettségeit és az „Arculati Útmutató az EU társfi-

nanszírozásának keretei között megvalósuló projektek kommunikációjához” című

dokumentum iránymutatásait.

Az Alapítvány aktív kapcsolatot ápol a helyi és az országos média képviselőivel. A

Madárpark kialakításáról 2006. szeptemberében tudósított a Népszabadság, de in-

ternetes hírportálokon (Uno.hu, építészfórum.hu) is olvashattunk a projekt megvalósí-

tásáról. Emellett az idegenforgalommal, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos

portálok, például az Iránymagyarország.hu, észak-alföldi regionális turisztikai honlap,

és a Kultúrpont.hu is beszámolt a Madárpark megnyitásáról.

5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés

5.1 Projektpénzügyek

A projekt bruttó összköltsége 182 081 351 Ft, amelynek 97,5 százalékát a ROP tá-

mogatás fedezte. A pályázathoz önrész biztosítása szükséges volt, a projekt össz-

költségének minimum 2,5 százalékának erejéig. Ezt a Madárkórház Alapítvány saját

forrásából biztosította, amelynek alapját a szervezet számlájára érkező adományok

és személyi jövedelemadó 1 százalékok adták.

A Támogatási Szerződés aláírását követően a főkedvezményezett előleget igényelt,

amely a megítélt támogatás 25 százaléka, azaz 44 382 329 Ft volt. Az előlegből kifi-

zetett számlák alapján a kedvezményezett a projekt első féléve után kifizetési kérel-

met nyújtott be. Az igény jogosságát a Közreműködő Szervezet vizsgálta felül, majd

a kifizetési kérelem mellékletét képező számlákat kifizette. A projekt következő sza-

24

kaszainak költségeire vonatkozó kifizetési kérelmeket az előrehaladási jelentések

alapján, szintén negyedévente kellett benyújtani. A Kifizetési Kérelemnek az előző

igénylés benyújtástól számított időszakot kellett lefednie. A projekt céljára, a Madár-

kórház Alapítvány külön bankszámlát nyitott a Balmazújváros és Vidéke Takarékszö-

vetkezetben.

2005 2006 Összesen

Támogatás 41 761 078 Ft 135 768 239 Ft 177 529 317 FtSaját erő 1 070 797 Ft 3 48 1237 Ft 4 552 034 FtTeljes elszámolható költségek

42 831 875 Ft 139 249 476 Ft 182 081 351 Ft

2. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai

A projekt pénzügyeit az Alapítvány könyvelője kezeli, a Közreműködő Szervezet felé

történő pénzügyi elszámolásokat pedig a JBM-TEAM Bt. – a pályázatírásban is részt

vett vállalkozás – egyik munkatársa, Rádulyné Pete Anita végzi el. Az elszámolások

elkészítésekor a tanácsadó cég munkatársa mindig konzultált a Közreműködő Szer-

vezet képviselőivel. Ennek ellenére az elszámolások beadása után sok esetben hi-

ánypótlások elkészítésére volt szükség. Főként a gyakran változó elszámolási

logikák elsajátítása okozott nehézséget. Többször előfordult, hogy a Közreműködő

Szervezet pénzügyi munkatársai előzetesen helyben hagyták egy számla kifizetésé-

nek módját, az elszámolási jelentés leadása után Közreműködő Szervezet ellenőrzé-

si osztálya mégis hiánypótlást rendelt el.

Emiatt a kifizetések is folyamatosan csúsztak, amely komoly gondot okozott a projekt

likviditása szempontjából. Mindez elsősorban a közbeszerzésen győztes cégeket

érintette, hiszen a Támogatási Szerződés alapján az alvállalkozók számlájára közvet-

lenül a Közreműködő Szervezettől érkezett a pénz.

A projekt megvalósításának időszakában történt az Általános forgalmi adóról szóló

1992. évi LXXIV. törvény módosítása, mely szerint 2006. január elsejétől a 25 száza-

lékos ÁFA kulcs 20 százalékra csökkent. A kedvezményezett a többletet a projekt

megvalósítása érdekében nem használhatta fel.

25

5.2 Közbeszerzés

A projektben öt közbeszerzési eljárás lebonyolítására volt szükség. Az első eljárás

tárgya a további közbeszerzéseket lebonyolító cég kiválasztása volt, amelyet 2005.

szeptemberében hirdetett meg a Madárkórház Alapítvány. A közbeszerzési eljárás

formája meghívásos, típusa a szolgáltatási és a nemzeti érték alatti volt. A nyertes

ajánlatot a debreceni székhelyű EUROÉGISZ Kft. nyerte, az Alapítvány és a vállal-

kozás közötti szerződés 2005. október 19-én kötetett meg. A további közbeszerzése-

ket ennek alapján az EUROÉGISZ Kft. folytatta le.

A következő eljárást 2005. december 16-án hirdették meg a kiviteli tervek elkészíté-

sére, amelyet a Pagony Kft. nyert el. Ez az eljárás is meghívásos közbeszerzés volt,

amelynek értéke a szolgáltatási és a nemzeti érték alatt maradt. Az eljárást a Közre-

működő Szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt formai okokra hivatkozva –

hiányzott a nyertes cég egyik tervezőjének végzettségét igazoló diplomamásolat –

megtámadta. A Közbeszerzési Döntőbizottság nem semmisítette meg az eljárást,

mindössze hiánypótlást rendelt el.

A látvány madárkórház épületének felújítására ismét meghívásos közbeszerzést írtak

ki 2006. február 10-én. Az építési és nemzeti érték alatti eljárás győztese 3D-Bau Kft.

lett, amellyel 2006. március 20-án kötöttek szerződést. A kerti építmények kivitelezé-

sére, és játszószerek elkészítésére, illetve a kertészeti és kerti burkolatok kialakítá-

sának kivitelezési munkáira szintén meghívásos, nemzeti és építési érték alatti

közbeszerzési eljárást folytattak le, 2006 márciusában.

5.3 Ellenőrzés

A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a ked-

vezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek

adminisztratív és helyszíni ellenőrzések. A projektben a Közreműködő Szervezet az

alábbi formákban kísérte figyelemmel a megvalósítást és az eredményeket:

- Projekt előrehaladási jelentések

Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az úgynevezett előrehaladási jelentések. A

Támogatási Szerződés előírja a háromhavonkénti előrehaladási jelentések elkészíté-

sét és beadását. Ezen projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, ame-

26

lyeket a pályázó beadott és a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta. Az előreha-

ladási jelentések alapján a kifizetések mindig rendben megtörténtek.

- Monitoring adatlapok

Az adminisztratív ellenőrzés másik típusa az ún. monitoring adatlapok. Az adatlapok

elsősorban a projekt eredményeire koncentrálnak (lásd 2.4 fejezet).

- Helyszíni ellenőrzések

A Közreműködő Szervezet helyszíni ellenőrei segítségével a projekt megvalósulását

közvetlenül is figyelemmel kísérte. A Madárpark kialakításával kapcsolatban a Köz-

reműködő Szervezet két helyszíni ellenőrzést rendelt el. Az első ellenőrzés 2006.

szeptemberében volt, amely a Támogatási Szerződés minden elemére (pénzügyek,

építkezés, eszközbeszerzés) kiterjedt. A második helyszíni ellenőrzés 2006. novem-

berében zajlott, amikor a Közreműködő Szervezet könyvvizsgálói a Madárpark pró-

baüzemének bevételeit ellenőrizték. Az ellenőrök egyetlen esetben sem éltek

kifogással, mindent a lehető legnagyobb rendben találtak. A bejárásokról jegyző-

könyv készült, az ellenőrzés eredménye meghatározza a kifizetések ütemét.

7. kép Tórendszer a Madárparkban

Forrás: Madárkórház Alapítvány

27

Összegzés

Fejezetek Legfontosabb adatok és tanulságok

Pályázó szervezet és a projekt bemu-

tatása

- A főpályázó és a főkedvezményezett: Madárkórház Alapít-vány (Hortobágy).

- Partnerek: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, „Vízi Tanya Szabad Szellemi Műhely – Hortobágy” Környezet és Természetvédelmi Alapítvány, Hortobágy Lovasfalu Kft., Hortobágyi Lovas- és Agarász-, Hagyományőrző-, Kulturális- és Természetvédő Egyesület, Hortobágy Köz-ség Polgárőr Egyesülete.

- A projekt megvalósulásának helyszíne: Hortobágy. - A projekt a ROP 1.1 „Turisztikai vonzerők fejlesztése” cí-

mű intézkedés keretei között valósult meg. - A projekt célja egy Madárpark létrehozása volt, amely a

hortobágyi turisztikai látványosságok számát emeli. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem va-

lósult volna meg.

Projektelőkészítés, Pályázatkészítés

- A megalapozott előkészítés és a pályázók szakmai ta-pasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez.

- A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munka-csoport tagjai között folyamatos a kommunikáció.

Projektvégrehajtás

- A végrehajtás összes szakaszában pontos információkkal kell rendelkezni a projekt állásáról.

- A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kí-sérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információt, változá-sokat.

- A pályázónak pontosan ismernie kell a KSZ irányában fennálló jogait és kötelezettségeit.

- A kedvezményezettnek fel kell készülnie a projekt üteme-zésének megváltozására, esetleges csúszásokra.

Projektpénzügyek, közbeszerzés, el-

lenőrzés

- A kedvezményezettnek fel kell készülnie a pénzügyi el-számolási rend változásaira.

- A törvényi háttér változása befolyásolja a projekt pénzügyi környezetét.

- A kifizetések csúszása miatt a pályázónak érdemes a pro-jekt összköltségének 20-30%-val rendelkeznie.

28

Források Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program 2007-2013 http://www.del-alfold.hu/

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság hon-lapja: http://www.vati.hu/ KSH adatok és térképek: http://www.ksh.hu/ A Madárkórház Alapítvány honlapja: http://www.madakorhaz.hu Hortobágyi Nemzeti Park honlapja: http://www.hnp.hu/ „Madárpark működtetése” című projekt dokumentáció: pályázati űrlapja, projekt előrehaladási jelentései, támogatási szerződése. Interjú Dr. Déri Jánossal a „Madárpark működtetése” című projekt vezetőjével. Dátum: 2006. november 22.

29

Ábrajegyzék 1. ábra A ROP megvalósításában részt vevő szervezetek....................................... 12

Képek jegyzéke 1. kép A Madárkórház Alapítvány logója .................................................................... 5

2. kép A Madárkórház állatorvosai ............................................................................. 6

3. kép A Balmazújvárosi kistérség elhelyezkedése az Észak-alföldi Régióban.......... 9

4. kép Madármentő kiállítás és látványkórház bejárata ............................................ 14

5. kép Nagyröptető ................................................................................................... 15

6. kép Az ökoteleház ................................................................................................ 16

7. kép Tórendszer a Madárparkban.......................................................................... 27

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Régiós alapadatok .................................................................................. 10

2. táblázat A projekt költségvetésének sarokpontjai ................................................. 25

30