magy ar 2016-3.pdf · 2017. 9. 26. · csernobil volt az eddigi legsúlyosabb nuk-leáris baleset...

1

Harminc év. Három évtized. 30 kilométer. Ek-kora sugarú körben tilos lakóhelyet létesíteni az erőmű körül. Ugye nem kell ideírnom, hogy me-lyik erőműről van szó? 1986. április 26. Hajnali 1 óra 24 perc. Tűz üt ki. Robbanás rázza meg a létesítményt. Az oltást alig egy órával később megkezdik, másnap délelőtt elrendelik a köze-li település mintegy ötvenezres lakosságának evakuálását, de a hírügynökségek még hallgat-nak. Az első jelentést csak két nappal később adják ki, az állam első számú vezetője pedig több mint két hét elteltével szólal meg először a nyilvánosság előtt. Akkor még senki nem tud-ta, mekkora a katasztrófa. Talán még ma sem tudjuk pontosan. November közepére viszont elkészült a szarkofág. Alatta egy RBMK reaktor.

A 137Cs izotóp felezési ideje éppen 30 év, így annak a mennyiségnek, amely akkor szabaddá vált, már csak a fele van meg. A nem teljesen hermetikus betonszarkofág fölé tervezett acél-vázas szerkezet már épül, és ez biztosítja majd a teljes hermetikusságot, és lehetővé teszi a 4. sz. atomerőművi blokk biztonságos elbontá-sát távirányítással, anélkül, hogy embereknek a közelébe kelljen menniük.

Csernobil volt az eddigi legsúlyosabb nuk-leáris baleset színhelye. Fukushima ötödik év-fordulóját márciusban hagytuk magunk mö-gött. Tervezési hiba. Emberi tévedés. Kezelői hanyagság. Természeti katasztrófa. Olyan kifejezések, amelyeket akkoriban gyakran is-mételtek az írott és az elektronikus sajtóban. A tanulságok levonása folyamatos, a bizton-

sági kockázatok kezelése – nem kis költségek árán – ugyancsak.

Jelenleg világszerte 440 atomreaktor járul hozzá a kereskedelmi célú villamosenergia-termeléshez. Legtöbbjük nyomott vizes (PWR; 63%), a második helyen a forralóvizes reakto-rok állnak (BWR; 18%). Kanadában, Indiában, sőt Romániában is működik összesen mintegy 50 nehézvizes reaktor (PHWR, CANDU; 11%). Az Egyesült Királyságban 15 gázhűtésű (CO2) reaktort üzemeltetnek, és van még – nem is kevés, a hivatalos adatok szerint 11 – RBMK reaktor, de immár csak Oroszországban, és azokat is jelentős mértékben módosították a harminc évvel ezelőtti balesetet követően.

A világ 31 országában találunk atomerőmű-veket, amelyek 2014-ben valamivel több mint 2400 TWh villamos energiát termeltek, az ösz-szes igény 11%-át. Ötven felett van az épülő reaktorok száma (a legtöbb Kínában és Indiá-ban), miközben Németország az összes atom-erőművét leállítani tervezi 2022-ig.

Mint tudjuk, „Mindenki másképp csinálja”. Japánban nemrég újraindítottak néhány atom-erőművet. Nálunk a paksi blokkok élettartamát hosszabbítjuk, és új egységek építésére készü-lünk. Bízunk benne, hogy nemcsak a balesetek szolgálnak új tanulnivalókkal, hanem a békés, megfontolt, ellenőrzött, higgadt tudomány és a növekvő számú atomreaktorral nyugodt kö-rülmények között gyűlő tapasztalatok is tovább szolgálják energiaéhségünk biztonságos kielé-gítését.

LEKTORÁLT LAP

MAGYAR ENERGETIKA 2016/3

tartalomOrbán Tibor, Metzing József:A termelt hő-mix megújításának irányai a hazai távhőben 2

Horváth Attila, Tokovics Klára, Pék Gáspár:Sikeres stratégiák a kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft.-nél 8

Makai Zoltán:Ismerkedjünk meg a román atomenergia-iparral! 16

M A G Y A R

ENERGETIKA Együttműködő szervezetek:Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai SzövetségeXXIII. évfolyam, 3. szám 2016. júniusAlapította a Magyar Energetikai Társaságwww.e-met.huFelelős szerkesztő:Civin VilmosMobil: 06-20/945-3568E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság:Buzea Klaudia, Civin Vilmos, dr. Czibolya László, dr. Emhő László, dr. Farkas István,dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Pocsai Zsófia, Újhelyi Géza, Welsz Ágnes, Zarándy Pál

Szerkesztőség:Kiadó: Mérnök Média Kft. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.Telefon: 1-450-0868Fax: 1-236-0899

Laptulajdonos:Magyar Energetikai Társaság1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2.Telefon/fax: 1-201-7937

Tervezőszerkesztő: Büki Bt.

Borítóterv: Metzker Gábor

Nyomda:Prospektus Kft.Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató

ISSN: 1216-8599

Hamvai László:A Magyar Kapcsolt Energia Társaság XIX. konferenciája 20

Hortay Olivér, Jakab Péter: Sikeresen zárult az I. Századvég–MET energetikai tanulmányíró verseny 23

Csondor Bálint, Papp Máté: Tehetséges Hallgatók az Energetikában – 2016 24

Kókai Péter, Kovács Tamás: Innovatív fejlesztések a miskolci távhőszolgáltatásban 26

Szilágyi Zsombor: Mi lesz a kőolaj és a földgáz árával? 33

Lakatos Tibor, Koronczai Gyöngyi, Radnai Norbert: A távhőellátás fejlesztési lehetőségei 36

Garbai László, Jasper Andor, Szánthó Zoltán: A dabasi szennyvízcsatorna-hálózat energetikai korszerűsítése 43

E-NERGIA.HU GEOTERMIA

2 MAGYAR ENERGETIKA 2016/3

TÁVHŐ E-MET.HU

Orbán Tibor, Metzing József

A termelt hő-mix megújításának irányai a hazai távhőben

A forró és meleg víz hőhordozójú hazai távhőszolgáltatás há-lózatra adott mennyiségének primer energiaforrás szerinti összetételét (a termelt hő-mixet) a földgáz jelentős túlsúlya jellemzi. Dolgozatunkban 93 település 194 távhőrendszerét vizsgáltuk, amelyek átlagos időjárású évre átszámítva ösz-szesen 31,9 PJ/a hálózatra adott hőmennyiséggel jellemez-hetők, és mintegy 3365 MWth csúcshőteljesítmény-igény ellátását biztosítják. A meglévő hőtermelő berendezések reális kihasználása esetén a hálózatra adott távhő 82,5%-át földgáz, 10,6%-át biomassza, 3,4%-át geotermikus energia, 2,7%-át települési szilárd hulladék és depónia-gáz primer energiaforrással állítják elő. Számításainkban távhőrendszerenként négyféle energetikai forgatókönyv hő- és primerenergia-mixét, valamint a kapcsoltan termelt vil-lamos energia mennyiségét határoztuk meg. Megállapítot-tuk, hogy 86 milliárd Ft beruházási költséggel végrehajtott megújuló bázisú fejlesztéssel a földgáz részaránya 48,4%-ra mérsékelhető, miközben a megújulók – főként biomassza és geotermikus energia – és a települési szilárd hulladékok együttes részesedése akár 50% fölé is emelkedhet, amely-nek harmada kapcsolt termelésből származik. A fejleszté-seknek köszönhetően 134 távhőrendszer – amelyekben a hálózatra adott hőmennyiség 97%-át forgalmazzák – érheti el az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerinti hatékony távfűtés minősítést.

A forró (meleg) víz hőhordozójú távhőszolgáltató rendszerek kor-szerű energiagazdálkodási eszközök, amelyek célirányos forrás-oldali fejlesztésével a primerenergia-felhasználás összetétele (az energiamix) települési és nemzetgazdasági szinten is jelentős mér-tékben befolyásolható, ezáltal a 2020-as energiahatékonysági célok betartása is elősegíthető. Ezért az Európai Parlament és az Európai Tanács 2012/27/EU számú, az energiahatékonyságról szóló irány-elve (EED) előírja a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és távhűtés potenciáljának felméré-sét, illetve ezek gazdaságos kialakíthatósága esetén a megvalósí-tást elősegítő kormányzati intézkedések kidolgozását.

A jelentős (legalább 10%) primerenergia-megtakarítást ered-ményező kapcsolt energiatermelés fogalmát a hazai jogszabályok-ba „nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés”-ként ültették át. Ez a fordítás éppen a megnevezett termelési mód kiemelendő előnyeit nem képes érzékeltetni, hiszen egy pl. 30 bar kezdőnyomású, föld-gáztüzelésű ellennyomású fűtőkörfolyamat (energetikai) hatásfoka egyazon hőigény ellátása esetén semmivel sem alacsonyabb, mint pl. a σ=0,75 földgázbázisú kapcsolt termelés (kombinált ciklus, gázmotor) hasonló mutatója, azonban előbbi technológia primer-

energia-megtakarítása (kb. 7,5%) messze alatta marad az utób-biénak (kb. 19,3%). Ezért szerzők a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés megnevezést használják, és erre biztatják a tisz-telt Olvasókat is.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerint a hatékony távfűtés olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő, vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik. A definíció ponto-sításra szorul, hiszen

• nem minősíti a kapcsolt energiatermelésből származó hőt (nem szükséges, hogy nagy hatékonyságú legyen?),

• nem ad minimum kritériumokat, így akár 50% részarányú kapcsoltan termelt hő mellé elegendő lehet egyetlen épü-letben napkollektoros hőellátást megvalósítani, és az egész rendszer „hatékonnyá” válhat (?),

• kérdéses az is, miként kezelendő a megújuló vagy hulladék energiaforrásból kapcsoltan termelt hő.

Jelen dolgozatban bemutatjuk a hazai forró (meleg) víz hőhor-dozójú távhőrendszerek primerenergia-mixének ahhoz szükséges változtatási lehetőségeit, hogy a távhőrendszerek kielégítsék a „hatékony távfűtés” energiahatékonysági törvény szerinti definí-cióját.

Feltételezések, módszertanA számításokat a távhőszolgáltatók és -termelők által rendelke-zésünkre bocsátott vagy interneten közzétett adatszolgáltatása, ezek hiányában a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövet-sége (MATÁSzSz) által végzett rendszeres felmérések, illetve a MATÁSzSz által összeállított, a 2007. évi tényadatokat bemuta-tó évkönyv alapján a jelenlegi hőigényeket figyelembe véve vé-geztük el, azaz eltekintettünk a hőigények távlati alakulásának prognosztizációjától. A szóba jöhető energiamixeket hidraulikailag független távhőrendszerenként (távhőkörzetenként) az átlagos meteorológiai viszonyokra átszámolt hőteljesítmény-igény tartam-diagramokban modelleztük. A számításokat több szcenárióban is elvégeztük, különböző hőtermelő kapacitásoknak a tartamdiagra-mokba különböző kiterhelési sorrendben való beillesztésével. Kap-csolt energiatermelés esetén a távhőtermelést terhelő primer ener-giamennyiséget a következő képlet szerint határoztuk meg:

(1)

ahol:

Qtü,Q,K A kapcsoltan termelt hőt terhelő primerenergia-felhasználás (MWh)

refE

KKtüKQtü

EQQ,

,,, η−=


3MAGYAR ENERGETIKA 2016/3

E-MET.HU TÁVHŐ

Qtü,K A kapcsolt energiatermelés teljes primerenergia-felhaszná-lása (MWh)

EK A kapcsoltan termelt villamos energia (MWh)ηE,ref A kizárólagos villamosenergia-termelés referencia hatásfoka

(-)

Értékelhető adatok 93 település 194 (hidraulikailag) független távhőrendszerére álltak rendelkezésre, ezek gyakorlatilag lefedik a meglévő hazai távhőszolgáltató rendszereket. A vizsgálat – elér-hető adatok híján – nem terjedt ki az egyes településeken esetleg üzemelő, kizárólag vagy legalább 90%-ban ipari igényeket (alapve-tően gőz hőhordozóval) ellátó távhőrendszerekre.

A hatékony távfűtés kritériumának teljesítéséhez szükséges energiamix kialakításához megvalósítandó kapacitásfejlesztéseket csak a 8 TJ/a hálózatra adott hőmennyiséget meghaladó rendsze-rekre határoztuk meg, amellyel mindössze az országos összigény kevesebb, mint fél százalékát kitevő 44 db rendszer maradt ki a részletes vizsgálatból. Így 144 tartamdiagram részletes elemzésére került sor.

A hazai energetika egy kevéssé vizsgált (vagy kevéssé publi-kált) területe a hasznosítható hulladékenergiák bemutatása. Ren-delkezésre álló hulladékenergia-információk hiányában a „hatékony távhő” ezen „lába” számítási eredményeinkben sem jelenhetett meg.

Noha hazánkban a fűtési méretezési külső hőmérséklet földraj-zihely-függő, -11 és -15 °C között változik, dolgozatunkban egy-ségesen a fővárosra jellemző -13 °C-os értéket használtuk, azaz a csúcs hőteljesítmény-igényeket erre a külső hőmérsékletre vonat-koztatva adtuk meg.

Energetikai forgatókönyvekSzámításainkban távhőrendszerenként négyféle energetikai for-gatókönyv hő- és primerenergia-mixét, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét határoztuk meg. Ez utób-bi mennyiség esetében kizárólag a teljes mértékben hasznos hőmennyiséggel kapcsoltan termelt villamos energiát, illetve a „tiszta kapcsolt” termelés primerenergia-felhasználását vettük figyelembe. A 2000-2010 közötti időszak a hazai távhőtermelés földgázbázisú kapcsolt energiatermelő egységekkel történő bőví-tésének „aranykora” volt. A jelenlegi villamosenergia-piaci hely-zetben nem tartottuk életszerűnek a meglévő kapacitások új egy-ségekkel történő bővítését, annál is kevésbé, mivel a „hatékony távfűtés” kritériumának eléréséhez a megújulókból a kapcsoltaké-nál kisebb termelési arány biztosítása is elégséges. A Tatabányai Erőműben tervezett biomassza kapacitásfejlesztést teljes egészé-ben meglévőnek, a győri geotermikus kapacitásfejlesztést egyelő-re új fejlesztésnek tekintettük.

A vizsgált négy forgatókönyv a következő:

a. A meglévő berendezésekkel elérhető hőtermelői mix a kapcsoltak és a megújulók tényleges/reális kihasználásával (az ábrákon: Meglévő tény/r).Azoknál a rendszereknél, ahol tényadatok álltak rendelkezésre a hőtermelői mix és a földgázbázisú kapcsolt villamosenergia-terme-lés jelenlegi jogi-közgazdasági környezetben jellemző átlagos érté-kére, ezeket az értékeket szerepeltettük. A további rendszerekben a földgázbázisú kapcsolt termelőkapacitás Magyar Kapcsolt Ener-gia Társaság (MKET) által jelenlegi állapotra 2000 h/a érték körül

számszerűsített csúcskihasználásával számoltunk, illetve a meglé-vő megújuló kapacitásokkal maximálisan ellátható igények 80%-át vettük figyelembe.

b. A meglévő berendezésekkel elérhető legjobb hőtermelői mix a hatékony távhő kritérium szempontjából (az ábrákon: Meglévő max.).Ebben a szcenárióban alapterhelésre a meglévő megújuló kapaci-tásokat irányoztuk elő, a földgázbázisú kapcsoltak kiterhelése előb-biek után következik.

c. Új megújuló alapú termelőkapacitások létesítésével elér-hető hőtermelői mix (az ábrákon: Elméleti1).Az alapterhelést– ha van – a meglévő kapcsolt kapacitás a lehet-séges maximális kihasználással viszi. A szóba jöhető új hőtermelő technológiák: biomassza, geotermikus, települési szilárd hulladék (továbbiakban: tszh). Kapcsolt energiatermeléssel az új megújuló távhőtermelők közül csak Debrecenben és a budapesti új Hulladék-hasznosító Mű esetén számoltunk. Azoknál a távhőellátó rendsze-reknél, amelyeknél a tervezett fejlesztés már ismert (pl. Budapest Észak-Buda), csak a tervezett kapacitással számoltunk, akkor is, ha a „hatékony távhő” minősítés szempontjából szükséges hőtermelői mix nagyobb kapacitást is elvárna/megengedne, egyébként az új technológia teljesítményét úgy választottuk ki, hogy a régi kapcsolt és az új megújuló hőtermelő együttesen mindenképpen biztosítsa a „hatékony távhő” minősítést. Olyan rendszerek esetében, amelyek már ma is teljesítik a kritériumot, nem irányoztunk elő új fejlesz-tést, a számítás a meglévő kapacitásokra alapozódik.

d. Új megújuló alapú termelőkapacitás belépése esetén elér-hető hőtermelői mix (az ábrákon: Elméleti2). A szcenárió a c. mixhez figyelembe vett kapacitásokkal számol, de az alapterhelést ez esetben a megújuló kapacitások viszik. A jelen-leg is hatékony rendszerekre (amelyekben új hőtermelő berendezé-sekkel nem számoltunk) megegyezik a b. szcenárióval.

Jelenlegi helyzetA figyelembe vett létező távhőrendszerek számítással meghatáro-zott összes csúcs hőteljesítmény-igénye 3365 MW, átlagos mete-orológiai viszonyokra átszámított hálózatra adott összes hőigénye 31,9 PJ/a, míg az értékesített hőmennyiség 28,0 PJ/a (1. ábra). A távhőfelhasználás több mint ¾ része (76,4%) lakossági célú.

15 870 700

5 525 392

5 843 218

759 582

Lakossági fűtés GJ/évLakossági hmv GJ/évNem lakossági fűtés GJ/évNem lakossági hmv GJ/év

1. ábra. Az országosan értékesített távhőmennyiség



TÁVHŐ E-MET.HU

A „hatékony távhő” minősítés szempontjából figyelembe vehe-tő meglévő megújuló alapú beépített hőtermelő kapacitásokat a 2. ábra szemlélteti. Az ábra alapján megállapítható, hogy jelenleg ösz-szesen mintegy 455 MW megújuló alapú hőtermelő kapacitás van beépítve a tárgyalt távhőrendszerekbe. Ebből 247 MW a kapcsolt és 208 MW a közvetlen hőtermelő kapacitás. Ezekhez összesen mint-egy 112 MW megújuló alapú beépített „tisztán” kapcsolt villamos kapacitás társul.

A „hatékony távhő” minősítés szempontjából figyelembe vehe-tő meglévő földgáz alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás

összesen csaknem 1300 MW (kombinált ciklusú erőművek, gáztur-binás erőmű, gőzerőmű, gázmotorok), a meglévő nukleáris alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás 20 MW. Ezekhez összesen mintegy 1150 MW nem megújuló alapú beépített kapcsolt villamos kapacitás társul.

196,0

118,5

89,5

50,0 0,5

biomassza kapcsolt MWbiomassza közvetlen MWgeotermikus közvetlen MWtszh kapcsolt MWdepóniagáz kapcsolt MW

48 85530 300

6 840

Biomassza MFtGeotermikus MFtTszh MFt

6 906 2424 011 520

960 330 783 586

3 465 946

2 768 878

2 764 225 2 631 406

3 376 866

2 904 184

1 316 509 1 093 934

2 522 729

596 056

1 246 345856 362

11 435 040

17 426 184

16 311 110

10 481 276

3 988 343 3 988 345

9 096 648

15 848 603

202 916 202 916 202 916 202 916

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

20 000 000

25 000 000

30 000 000

35 000 000

Elméleti2 Elméleti1 Meglévőmax.

Meglévő tény/r.

ForgatókönyvTe

rmel

t táv

hő (G

J/év

)

Egyéb (szén, atom) kapcsolt GJ/év

Földgáz közvetlen GJ/év

Földgáz kapcsolt GJ/év

Tszh (+depógáz) kapcsolt GJ/év

Geotermikus közvetlen GJ/év

Biomassza kapcsolt GJ/év

Biomassza közvetlen GJ/év

21,65%

12,58%

3,01% 2,46%

10,87%

8,68%

8,67% 8,25%

10,59%

9,10%

4,13% 3,43%

7,91%

1,87%

3,91%2,68%

35,85%

54,63%

51,14%

32,86%

12,50% 12,50%

28,52%

49,69%

0,64% 0,64% 0,64% 0,64%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Meglévő tény/r.

Forgatókönyv

Term

elt t

ávhő

(%)

Egyéb (szén, atom) kapcsolt %Földgáz közvetlen %Földgáz kapcsolt %Tszh (+depógáz) kapcsolt %

Geotermikus közvetlen %Biomassza kapcsolt %Biomassza közvetlen %

289,0

35,0

101,0

57,0

Biomassza közvetlen MWBiomassza kapcsolt MWGeotermikus közvetlen MWTszh kapcsolt MW

2. ábra. Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások

4. ábra. Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége

5. ábra. Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhő-mix

6. ábra. Az egyes forgatókönyvekben kialakuló hálózatra adott távhő-mix (százalékos bontás)

3. ábra. Újonnan létesítendő megújuló alapú hőtermelő kapacitások

E-NERGIA.HU GEOTERMIA E-MET.HU TÁVHŐ


Új kapacitások létesítésével elérhető eredményekA c. és d. forgatókönyvekben a rendszerek-be beépíteni előirányozott megújuló alapú hőtermelő kapacitásokat összegezve a 3. ábra mutatja, ez alapján a beépítendő kapacitás összesen 482 MW. (A hozzákapcsolt villamos teljesítőképesség 41,4 MW.) Megjegyezzük, hogy a kapcsolt villamos kapacitások előirány-zatának becslésénél nem vettük figyelembe új, a korábbi KÁT rendszerhez hasonló támogatási rendszer esetleges jövőbeli megjelenését. Ezek létesítésének összes beruházási költségigénye becsülten kereken 86 milliárd Ft lenne (lásd 4. ábra). (A tervezett budapesti szennyvíziszap- és hulladékhasznosító mű költségéből csak a hőtermelést terhelő hányad figyelembe vételé-vel.) A projektek a KEHOP forrásokat kedvező indikátorokkal lennének képesek felvenni.

Az egyes forgatókönyvekben kialakuló há-lózatra adott távhőmixet az 5. ábra, százalékos megoszlását pedig a 6. ábra szemlélteti. A számí-tott értékeket az 1-2. táblázatok foglalják össze.

Látható, hogy a meglévő helyzetre alapo-zott szcenáriókat a földgáz primer energiahor-dozó elsöprő túlsúlya jellemzi (82,5/79,7%), ami gyakorlatilag független a földgáz alapú kapcsolt termelés részarányától. A megújuló bázisú fejlesztésekkel, illetve azok maximális kiterhelésével a földgáz aránya 48,4%-ra mér-sékelhető. A megújuló és a tszh energiaforrások részesedése a meglévő kapacitások különböző alapelvű kihasználására kialakított szcenáriók-ban 16-20%, amely a 4. szcenárió megvalósu-lásával akár 50% fölé is emelkedhet, amelynek harmada kapcsolt termeléssel adódik.

Az egyes szcenáriókban („tisztán”) kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségeit a 7. ábra és a 3. táblázat szemlélteti. A táb-lázatban és az ábrán bemutatott értékekkel kapcsolatosan ismét hangsúlyozzuk, hogy azok kizárólag, a 100%-os mértékben hasz-nos hővel kapcsoltan előállított mennyiséget tartalmazzák, bármi-nemű – akárcsak részleges – kondenzációs/kényszerhűtős termelés nélkül.

Meghatároztuk a négy forgatókönyv mentén az (1) képlet sze-rint a távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás megoszlását (primerenergia-mix). A felhasznált mennyiségek naturáliában ki-fejezett értékeit a 8. ábra, százalékos arányait a 9. ábra mutatja.

A kapcsolt termelés esetén alkalmazott primerenergia-megosz-tásnak megfelelően a termelt távhő primerenergia-igénye a több kapcsolt termelést feltételező szcenáriókban alacsonyabb (éppen ez a kapcsolt energiatermelés energetikai haszna). A távhő fajlagos primerenergia-igénye a kapcsolt termelés jelenléte következtében természetesen minden forgatókönyv mentén kisebb egynél, ami a 8. ábra maximális oszlopméretei alapján jól látható (valamennyi szcenárióban a termelt távhőt terhelő tüzelőanyag-felhasználás alatta marad a termelt 31,9 PJ/a mennyiségnek).

A vázolt négy forgatókönyvben a „hatékony távhő” kritériumát teljesítő távhőrendszerek száma, illetve a „hatékony távhő” kritéri-

382 411 303 035 294 696 285 718

231 56037 346 72 012 48 850

2 838 985

4 345 1024 060 251

2 585 669

20 209

20 209

20 209

20 209

0

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2 500 000

3 000 000

3 500 000

4 000 000

4 500 000

5 000 000


Meglévő tény/r.

Forgatókönyv

Kapc

solta

n te

rmel

t vill

any

(MW

h/év

)

nukleáris MWh/év

földgáz MWh/évtszh (+depóniagáz) MWh/év

biomassza MWh/év

7. ábra. Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben

Energiaforrás/termelés Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max.Meglévő tény/r.

Biomassza közvetlen 6 906 242 4 011 520 960 330 783 586

Biomassza kapcsolt 3 465 946 2 768 878 2 764 225 2 631 406

Geotermikus közvetlen 3 376 866 2 904 184 1 316 509 1 093 934

Tszh (+depógáz) kapcsolt 2 522 729 596 056 1 246 345 856 362

Földgáz kapcsolt 11 435 040 17 426 184 16 311 110 10 481 276

Földgáz közvetlen 3 988 343 3 988 345 9 096 648 15 848 603

Egyéb (szén, atom) kapcsolt 202 916 202 916 202 916 202 916

Összesen 31 898 082 31 898 084 31 898 083 31 898 083

Energiaforrás/termelés Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max.Meglévő tény/r.

Biomassza közvetlen 21,65 12,58 3,01 2,46

Biomassza kapcsolt 10,87 8,68 8,67 8,25

Geotermikus közvetlen 10,59 9,10 4,13 3,43

Tszh (+depógáz) kapcsolt 7,91 1,87 3,91 2,68

Földgáz kapcsolt 35,85 54,63 51,14 32,86

Földgáz közvetlen 12,50 12,50 28,52 49,69

Egyéb (szén, atom) kapcsolt 0,64 0,64 0,64 0,64

Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00

Energiaforrás Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max.Meglévő tény/r.

Biomassza 382 411 303 035 294 696 285 718

Tszh (+depóniagáz) 231 560 37 346 72 012 48 850

Földgáz 2 838 985 4 345 102 4 060 251 2 585 669

Nukleáris 20 209 20 209 20 209 20 209

Összesen 3 473 165 4 705 692 4 447 167 2 940 446

1. táblázat. Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő-mix (GJ/a)

2. táblázat. Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő-mix (%)

3. táblázat. Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben (MWh/a)

E-NERGIA.HU GEOTERMIA TÁVHŐ E-MET.HU


umot elérő távhőrendszerekben forgalmazott távhő mennyisége a 4. táblázatban látható.

Az „Elméleti 1” és „Elméleti 2” szcenáriók sze-rint 134 rendszer éri el a „hatékony távhő” minő-sítést, ezek forgalmazzák a hálózatra adott meny-nyiség 97%-át. Amint azt már említettük, nem feltételeztünk fejlesztést a 44 db, összesen csupán 155 TJ/a hálózatra adott hőigényt reprezentáló „kis rendszerben”. Ezek egyike egyébként a meglévő geotermikus hőtermelés miatt beletartozik a 134

„hatékony távhő” csoportjába, így valójában 43 a „nem fejlesztendő” kis rendszerek száma. A fennmaradó 15 „nem hatékony” rendszer hőigénye 834 TJ/a, amely az összes igény 2,6%-a. Ezeknél vagy a meglévő kapcsolt (gázmotoros), vagy a megújuló kapacitás magas (de nem „elegendően” magas) részaránya miatt csak kisebb vagy „0” új kapacitás létesítését feltételeztük.

ÖsszefoglalásDolgozatunkban megvizsgáltuk a jelenleg 80% felet-ti földgáz részaránnyal jellemezhető hazai forró vizes távhőrendszerek primerenergia-mixének megváltoz-tatásában rejlő potenciált, figyelembe véve az egyes rendszerek meglévő adottságait, folyamatban lévő vagy potenciális fejlesztési lehetőségeit, összhangban az ener-giahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerinti hatékony távfűtés minősítés elérésének követelményé-vel. Megállapítottuk, hogy a 2014-20-as uniós progra-mozási időszakban kb. 86 milliárd forint (+50 milliárd Ft HUHA2) beruházási költséggel műszakilag és gazdasá-gilag is lehetséges a hőtermelő portfólió alapvető meg-változtatása, zöldítése, főként biomassza, geotermikus energia és hulladékok rendszerintegrációja révén, amely-nek köszönhetően a megújuló (vagy inkább nem fosszi-lis) energiaforrások részaránya meghaladhatja az 50%-ot, a „hatékony” távhőrendszerek száma pedig a 130-at. A vázolt két zöld forgatókönyv bármelyikének megvalósí-tása esetén a termelt távhő csaknem 97%-át „hatékony” távhőrendszerekben forgalmaznák, mindezt úgy, hogy a szükséges projektek a minél előbb kihelyezendő KEHOP forrásokat igen kedvező indikátorokkal lennének képesek felvenni.

Hivatkozások:1. Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Év-könyve 2007.2. Távhőszolgáltatók honlapjai (Gazdálkodásra vonat-kozó gazdasági és műszaki információk – 4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez)3. http://docplayer.hu/1558938-Zold-tavfutes-szegeden.html4. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapja: Távhőtermelői és kiserőművi összevont enge-délyek (http://mekh.hu/engedelyezes-villamos-energia; http://mekh.hu/engedelyezes-tavho)5. Geotermikus fűtési rendszer épült Vasváron (http://zoldtech.hu/cikkek/20151028-geotermikus-Vasvar)

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

20 000 000

25 000 000

30 000 000

(1) Reális

Nukleáris

TszhDepónia gáz

(2) Meglévő max (3) Elméleti1 (4) Elméleti2

GJ

Geotermikus

BiomasszaFöldgáz

84,82%79,69%

69,09%

39,49%

8,99%

11,43%

17,03%

39,13%

3,87% 5,26%11,95%

12,37%

1,99% 3,24% 1,54%8,67%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

(1) Reális (2) Meglévő max (3) Elméleti1 (4) Elméleti2

Nukleáris

TszhDepónia gáz

Geotermikus

BiomasszaFöldgáz

"Hatékony távhő" kritérium teljesítése Elméleti2 Elméleti1

Meglévő max.

Meglévő tény/r.

Hatékony távhőrendszer db 134 134 44 28

Hatékony távhőrendszerben termelt távhő mennyisége GJ/a 30 917 660 30 917 660 20 563 467 9 166 177

Hatékony távhőrendszerben termelt távhő aránya % 96,93 96,93 64,47 28,74

4. táblázat. A „hatékony távhő” kritérium teljesülése az egyes forgatókönyvekben

8. ábra. Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (GJ/a)

9. ábra. Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (%)



TÁVHŐ E-MET.HU

Horváth Attila, Tokovics Klára, Pék Gáspár

Sikeres stratégiák a kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft.-nél

Az emberiség jövőjét fenyegető egyik legnagyobb kihívás a globális felmelegedés, amelyet főként az indokolatlanul ma-gas energiafelhasználás okoz. Kapcsolódva a klímaváltozás témakörében a közelmúltban megjelent cikkekhez, ezúttal egy távhőtermelő és -szolgáltató cég mutatja be, mit tett ed-dig a „Hírös Város” légszennyezettségének csökkentéséért. Hogyan érte el azt, hogy a lényegében változatlan fogyasztói körében az elmúlt 20 év alatt a hőfogyasztás a kétharma-dára, a használati melegvíz-felhasználás a felére csökkent – egyre növekvő lakossági elégedettség mellett. Az energia-megtakarítással a belváros és a lakótelepek levegője sokkal tisztább lett, és az üvegházhatású gázok kibocsátása is lé-nyegesen mérséklődött. A cikk második részében az olvasók bepillantást nyerhetnek abba, milyen tervei vannak a Kft.-nek a jövőre nézve az energiahatékonyság további javítá-sáért, a zöldebb, megújuló Kecskemétért. Hogy a 2020-ig tervezett stratégiai célok megvalósulnak, annak garanciáját jelentik az elmúlt két évtized alatt tudatosan működő, épít-kező csapat által elért, az alábbiakban bemutatott látványos eredmények.

I. A Kft. megalakulása, fejlődése napjainkig

Anno, ahogyan elkezdődött…Kecskeméten 1966-tól épültek társasházak, amelyekben a hőt a közeli erőműből vagy konténerkazánokból biztosították. A lakásépí-tési boom Kecskeméten 1975-ben robbant, amikor is elkezdte évi 800-1200 lakásos termelését az új Házgyár. Ezzel egy időben egy városi fűtőmű épült az akkori olcsó szovjet energiára és jelentős állami támogatásra alapozva, földgáztüzelésű forró vizes kazánok-kal. 1989-ig, a gyár bezárásig 11 100 lakást vehettek át a boldog tulajdonosok.

A házgyári társasházak fűtési rendszere döntően egycsöves, átfolyós rendszerű volt. A felhasználói oldalon a hő- és melegvíz-fogyasztás mérése nem volt megoldott, mindenki a jogszabály sze-rinti tarifával számított átalánydíjat fizette a szolgáltatónak, a helyi Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatnak.

Az 1989 után bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, a háztartási energia árrobbanása (1991-ben 81%-os emelkedés), a nagyarányú infláció (ugyanebben az évben 35%-os) és a foglal-koztatási problémák (1993-ban 12,1%-os munkanélküliségi ráta) igen kedvezőtlen hatással voltak a távhőszolgáltatásra is. 1991. október 1-től az állami dotáció teljes mértékben megszűnt. Nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok is, amelyek 1992 januárjá-tól felelős tulajdonosai lettek a távhőszolgáltatás teljes helyi rend-szerének.

A városi távfűtő vállalat is likviditási gondokkal küszködött, ugyanis a lakók többsége a szabályozhatatlan műszaki rendszer miatti túlfűtés költségeit és az ugrásszerűen megnőtt átalánydíja-kat nem kívánta, vagy nem volt képes megfizetni. A fejlesztésekre, korszerűsítésekre pedig éppen emiatt a cég évekig csak minimális pénzt tudott fordítani. A távhőszolgáltatás 1992-től országos szin-ten, így Kecskeméten is politikai csatározások színterévé vált.

Önállóság, a tiszta profilú társaság első stratégiájaAz önkormányzat a több profilú városüzemeltető vállalat átszerve-zésével próbálta a mintegy negyvenezer polgár gondját megolda-ni. A keresztfinanszírozás megszüntetése és a gazdasági tisztán-látás érdekében 1993-ban a képviselők szervezeti változtatásról döntöttek. Az ingatlankezelő vállalat néhány műszaki-gazdasági tevékenységet ellátó munkatársából októbertől – némi vagyon-juttatással – megalakult az önálló, tiszta profilú távhő-termelő és -szolgáltató gazdasági társaság, a Termostar Kft.

Az ekkori stratégia a túlélés volt; minél kevesebb fogyasztót veszíteni, az üzembiztonságot fenntartani, nullszaldós eredményt elérni, és – a szabályozás, mérés lehetőségének mielőbbi megte-remtésével – az átalánydíjakat megszüntetni. 1994 végére min-den lakásban sikerült megoldani a használati melegvíz-fogyasztás mérését, egyszer s mindenkorra megszüntetve a mérhetetlen víz-pazarlást, és csökkenteni a számlák összegeit. A társaság mun-katársai ezekben az időkben lakossági fórumokat szerveztek, la-kógyűlésekre jártak, hogy a lakosság bizalmát megszerezzék. Ez szerencsére sikerült, és a mai napig megmaradt.

Stratégia a válság elhúzódása alatt: bizalomépítés, előremenekülés1995. október 1-jén az önkormányzat újabb cégátalakítás mellett döntött, egyesítette a város két veszteséges hőszolgáltató társa-ságát, a Termostar Kft.-t és a DÉMÁSZ Kecskeméti Hőszolgáltató Kft.-t az eredményesebb együttműködés reményében. Ekkor ala-kult meg 142 fős létszámmal és új névvel a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft., 1,1 milliárd Ft-os törzstőkével. (Tulajdoni ará-nyok: Önkormányzat 69,5%, EDF-DÉMÁSZ Zrt. 30,5%.) Akkor a cég stratégiája – hasonlóan más magyar hőszolgáltatókéhoz – a gazdasági stabilizációra összpontosított. A legfőbb cél a kinnlevő-ségek vágtató emelkedésének megállítása volt, ennek érdekében beindítottuk a használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztését a nagy hátralékosoknál, és kamat felszámítását a késedelmesen fi-zetőknél.

1995-96-ban a rendkívül magas (28,2 és 23,6%) infláció és a negyedévenként emelkedő gázárak (50 és 32,5%) miatt a lakossá-gi elégedetlenség tovább nőtt Kecskeméten is. A Termostar Kft.-nél a saját és idegen beruházási források szűkössége miatt reményte-



lennek látszott a rezsiköltségek csökkenése, emiatt a cég évente többször áremelés jóváhagyását terjesztette az önkormányzat elé. Ebben az időszakban a társaságnál egymást érték az ellenőrzések és az átvilágítások.

1997-ben minden társasház hőfogadójába – szállítói finanszíro-zás segítségével – hőmennyiségmérőt építettünk be, és attól kez-dődően a hőt a tényleges fogyasztás szerint számláztuk. Egyéni érdekeltség azonban még csak néhány száz lakásban volt, ott, ahol a hőszolgáltató segítségével a fűtési rendszert átalakították, radiá-torszelepeket és költségosztókat szereltek fel.

1997 nyarán a kecskeméti távhőszolgáltatás üzemelteté-sére, fejlesztésére országos pályázatot írtak ki. A hosszú és bo-nyolult privatizációs procedúra végén, 1998 májusában – a Ma-gyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (továbbiakban: MaTáSzSz) elnöksége, a közös képviselői lobbi és a lakosság tá-mogatása mellett – a közgyűlés egyetlen voks különbséggel a Termostar Kft.-nek szavazott bizalmat; nem adták koncesszióba, bérüzemeltetésbe a kecskeméti távhőrendszert.

Lehetőségek a kezünkben: 1998-tól az első írott stratégia és középtávú tervÚj stratégia mentén, vezetőváltással esélyt kapott a Kft., hogy ta-láljon fejlesztési forrásokat, végezze el a tervezett energiaraciona-lizálási programjait, továbbá szolgáltassa megfizethető áron, köz-megelégedésre a távhőt és a meleg vizet.

1998-ban a társaság vezetése 5 éves fejlesztési stratégiát tett a tulajdonosok elé, amely a cég expanzív növekedését vizionálta. Ebben az időszakban jelentek meg a Széchenyi Terv néven ismert energiahatékonysági pályázatok. Stabilitást jelentett, hogy a Kor-mány maximalizálta a gáz- és hőárak emelkedését évi 6%-ban. A Kft. legfőbb célja volt – többlet árbevétel és nyereség realizá-lása érdekében – a gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előkészítése, beindítása mindkét telephelyen. Részletes tervek készültek a műszaki rendszer korszerűsítésére is. Ebben az évben született meg az első távhőtörvény, 1999-ben pedig a helyi távhőrendelet. A konszolidálódott külső körülmények a következő években nagyban segítették a Kft.-t a működésében és a fejlesz-tésekben.

Főbb eredmények 1999-től 2004-ig (a gázmotoros kiserőművi fejlesztésen túl, amelyről a későbbiekben részletesen szólunk): megvalósult 1,7 milliárd Ft szolgáltató oldali fejlesztés pályázati for-rások segítségével, nyereségből és amortizációból. Megszüntettük a II-es telepünkön a gőzös technológiát, megépítettünk egy 600 m2-es ügyfélszolgálati és üzemviteli épületet (korábban a fűtőmű területén 6 irodacsoportban dolgoztak kollégáink, és itt fogadtuk ügyfeleinket is). A nyereség ez idő alatt a többszörösére nőtt, ame-lyet a tulajdonosok a Kft.-nél hagytak további fejlesztési célokra. A lakások 20%-ában megtörtént a fűtéskorszerűsítés. A dolgozói létszám 112-ről 103-ra csökkent, a hatékonyság jelentősen javult. Az eredményeket már Kecskemét határain túl is kezdték elismerni, többször mutatta be a céget példaként az országos sajtó, és a táv-hős szakmai grémium is értékelte.

Áttöréses fejlesztések: 4 gázmotor 4 év alattA Termostar Kft. a német példák alapján és néhány Magyarországon működő kiserőmű eredményeit megismerve a távhőszolgáltatók közül az elsők között döntött a gázmotoros kapcsolt energiaterme-lés rendszerünkbe integrálása mellett.

A II. telepünkre, az Árpádvárosba a Széchenyi Terv pályázaton nyert forrás ismeretében 1999-ben kezdtük meg a versenyezte-tést, a beszerzést, 2000-ben helyeztünk üzembe egy 1464 kWe villamos és 1574 kWth termikus teljesítményű egységet. A kö-vetkező években még további három berendezést telepítettünk a Széchenyi-városi fűtőművünkbe. A teljes beruházás bekerülési költsége 896 millió Ft volt, amelyet döntően nyereségági és amor-tizációs forrásból, 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatás-ból, és további 100 millió Ft kedvező kamatozású hitelből finanszí-roztunk. Így az összesen csaknem 6,2 MWe villamos és 6,6 MWth hőteljesítménnyel, az akkori környezeti/szabályozási feltételekkel, a teljes nyári hőszükségletet, azaz a használati meleg víz felmele-gítésének hőjét biztosítani tudtuk. A kiserőmű-egységeket önálló-an üzemeltettük, és a karbantartások jelentős részét is saját szak-embereinkkel oldottuk meg. A zsinórüzemű működtetéssel évekig Kecskemét villamosenergia-igényének egyötödét is megtermeltük. 2004-ben már az árbevétel egyharmada villamosenergia-értékesí-tésből származott.

A gázmotorok által termelt villamos energia nyeresége bizto-sította az alapdíj szinten tartását 1999-től 2011-ig (a Termostar Kft. alapdíjai emiatt országos összehasonlításban ma is a legalacso-nyabbak közé tartoznak). A viszonylag egyre alacsonyabb számlák miatt a kecskeméti lakók fizetési morálja és a fogyasztók elégedett-sége egyre javult, a Kft. kinnlevősége egyre csökkent. A gázmoto-rok társadalmi, gazdasági hasznossága mellett a környezetvédelmi és energetikai előnyök is figyelmet érdemelnek. A kapcsolt villa-mosenergia-termelés folyamatos üzeme országos szinten jelentős CO2-kiváltást is jelentett. A gázmotoros kapcsolt energiatermelés országosan egyre jobban elterjedt, 2010-re meghaladta a 450 MW termelési kapacitást. Az átvételi körülmények azonban több lép-csőben folyamatosan romlottak, és egyre kevésbé érte meg a be-fektetést.

A feltételek további szigorítása és a szabadpiaci helyzet ked-vezőtlen hatásai miatt 2011 jelentős fordulatot hozott, és százá-val álltak le a gázmotorok, elbizonytalanítva a távhőszektort és az energiapiacot. A talpra állás nehéz volt, de a társaságnak ez is sikerült. Az új lehetőséget kihasználva, virtuális erőműrendszer mérlegkörén keresztül csatlakoztunk az országos villamosenergia-rendszerhez, és azóta is sikerrel veszünk részt a MAVIR szekunder szabályozásában.

A mai viszonyok már kevesebb üzemet és több rendelkezésre állást, valamint szabályozási igénybevételt jelentenek. Ez maga-sabb költséggel jár, és a piaci lehetőségek erre nem nagyon nyúj-tanak fedezetet. Ennek következtében a gépek a szó gyakorlati ér-telmében leamortizálódnak. Történik ez annak ellenére, hogy az EU irányelvei, ajánlásai szorgalmazzák a kapcsolt villamosenergia-ter-melést, az elfogadás előtt álló Nemzeti Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kiemelt szerepet szán az optimális energiamixben a nagy ha-tékonyságú gázmotoros hő- és villamosenergia-termelésnek. Ezen iránymutatások hatásai remélhetőleg már a közeljövőben lehetővé teszik a nagyobb kapacitások folyamatos igénybevételét, és a gaz-daságossági mutatók is kedvezőbben alakulnak majd.

Alkalmazkodás a liberalizált energiapiaconA 2005-től 2008-ig tartó stratégiai időszakban 903 millió Ft értékű beruházás valósult meg.

Ütemtervek szerint újítottuk fel az elavult hőközpontokat leme-zes hőcserélőkkel. Szisztematikusan fejlesztettük a telemechanikai



TÁVHŐ E-MET.HU

hálózatot, amellyel megoldódott a hőközpontok távműködtetése, ez pedig növelte az üzembiztonságot, pontosabb szabályozást és vagyonvédelmet tett lehetővé. Nagy hangsúlyt helyeztünk a fű-tési és használati melegvíz-keringtető rendszerek fejlesztésére, a hőközpontokban szivattyúcseréket végeztünk, évente egy-egy gáz-motort felújítottunk.

A vállalat belső szervezetének fejlesztése, a működés szabályo-zottabbá tétele érdekében, 2005-ben bevezettük az Integrált Mi-nőség- és Környezetközpontú Irányítási Rendszert, az ISO 9001 és ISO 14001 szabványok alapján.

2006-tól jelentős gazdasági eredményeket értünk el a szabad-piaci gázbeszerzés tenderein. A devizakockázat csökkentése cél-jából sikeres fedezeti ügylet-megállapodásokat kötöttünk. Közben a fogyasztói elégedettség növelése érdekében közreműködtünk a szekunder rendszerek további korszerűsítésében, így 2008-ban to-vábbi 757 lakás fűtési rendszere újult meg.

A Kft. 2009-től 2015-ig összesen 1,6 milliárd Ft összeget for-dított beruházásokra, fejlesztésekre, ennek döntő része az ener-giahatékonyság növelését szolgálta. Folytattuk a „Legyen minden társasháznak saját hőközpontja” programunkat. Az 500-600 lakást

ellátó tömbhőközpontok felszámolásával és a társasházakban helyi, korszerű hőközpontok kialakításával –50 %-os állami támogatás segítségével – a hő- és a használati melegvíz-ellátás korszerűbbé vált 1667 lakásban. Ez évtől kiemelt szerepet kapott az informati-kai, ügyviteli rendszerek fejlesztése, az egységes vállalatirányítási rendszer (LIBRA6i) bevezetése, valamint kiterjesztése más önkor-mányzati tulajdonú cégekre is.

A 2011-es év trendfordulót jelentett az energetikai szektor vál-lalkozásai, így a Termostar Kft. számára is. A korábbi évek folyama-tos növekedésével szemben egész év során drasztikus forrásszűkü-lés okozott bizonytalanságot (árbefagyasztás, KÁT megszüntetése, hőalapú támogatás bevezetése). A források jelentős csökkenése ellenére megvalósult néhány állagmegóvó, üzembiztonságot, kör-nyezet- és vagyonvédelmet szolgáló beruházás.

2012-ben a vezetés kidolgozta az újabb 3 éves „zöld” üzleti stratégiáját, és előkészítette pályázatát egy 20 MW-os, kb. 2 milli-árd Ft bekerülési értékű faapríték-tüzelésű fűtőmű megvalósításá-ra, a két távhőkörzetet egyesítő, 2,6 km-es nyomvonal-hosszúságú távhővezeték megépítésére, és 2 db kondenzációs hőhasznosító berendezés beépítésére a Széchenyi-városi fűtőműben.

1. ábra. A kecskeméti távhőrendszer főbb adatai



E-MET.HU TÁVHŐ

Időközben újabb épületekben korszerűsítettük a fűtési rend-szert, mára a kecskeméti távfűtött társasházak 25%-a hőszigetelt, 60%-ában radiátorszelepekkel szabályozható a helyiségek belső hőmérséklete, és a hődíj elszámolása költségosztók figyelembevé-telével történik.

2013, a második áttöréses fejlesztési évA Kft. – fennállása óta a legnagyobb mértékben– 656 millió Ft-tal gyarapította a vagyonát, kétharmad részben uniós társfinanszírozá-sú pályázati forrásokból. A beruházások eredményeként a vállalat nettó eszközértéke egy év alatt közel 1/3-ával nőtt, 1,5 milliárd forintról 1,9 milliárd Ft-ra. A társaság működését és fejlesztéseit hitelfelvétel nélkül finanszírozta, így a kötelezettségek aránya 1 év alatt 20,8%-ról 16,7%-ra csökkent. A Kft. rekordösszegű, 4 pályá-zatra (energiatakarékossági, önerőpótló, 2 db retrospektív) össze-sen 411,5 millió Ft fejlesztési támogatást nyert el és használt fel 2013-ban. Mindezek mellett a cég 131 millió Ft nyereséget ért el, amelynek 93%-a a kapcsoltan termelt villamos energia értékesíté-séből származott.

2,6 km nyomvonal-hosszúságú összekötő távvezeték megépítéseElkészült az évtizedek óta tervezett, a két hőkörzetet összekötő, 470 millió Ft bekerülési költségű kooperációs távhővezeték 371 millió Ft KEOP pályázati támogatás segítségével. A kecskeméti

távhőrendszer addig két, egymástól független területen üzemelt.A 2×300 mm átmérőjű primer távvezetékpár előreszigetelt,

közvetlenül földbe fektetett technológiával létesült. Az előkészítő munkálatok (tervezés, pályázat elkészítése, közbeszerzés) 2011 szeptemberétől 2013 januárjáig tartottak. A kivitelezés 5 ütemben, 2013. márciustól szeptemberig történt.

A két városrész összekapcsolásával optimalizálni lehet a kap-csoltan termelő gázmotorok üzemét, és növelni a füstgáz-hőhasz-nosítóval ellátott kazánok üzemóraszámát.

Kondenzációs füstgázhőcserélők beépítéseA Széchenyi-városi Fűtőműben két HF 7/12 típusú forróvízkazán füstgázvezetékébe korszerű füstgáz-hőcserélőket telepítettek, kb. 400 kW egységteljesítménnyel. A beruházás bekerülési értéke 83 millió Ft, a támogatások összege ebből 70 millió Ft volt.

A megvalósított projektek az üzemviteli és környezetvédelmi előnyökön túl az alábbi eredményeket hozták (2013. december 12-től 2016. január 31-éig):

● A füstgáz-hőcserélők hőtermelése: 22 135 GJ.● CO2-kibocsátás-kiváltás: kb. 1350 t.● Kazánhatásfok-javulás: kb. 4%.● Nyári és átmeneti időszakban a II. telep kazánüzemére nincs

szükség.A távhőrendszer egységessé vált, a teljes szolgáltatási te-

rületen megnyílt a lehetőség a megújuló energiák betáplálására.

2. ábra. Fejlesztések és támogatások



TÁVHŐ E-MET.HU

A 2005 és 2015 között megvalósított fejlesztések eredményeként a CO2-kibocsátás 50 322 tonnáról 30 315 tonnára, vagyis 40%-kal csökkent.

II. A 2015-2020. évekre szóló új stratégia főbb elemeiA stratégiaalkotás hagyományos módon történt. A cég felső- és középvezetőiből létrehozott team (17 fő egy külső szakértő segít-ségével) elvégezte a SWOT-elemzést, feltártuk a társaságra és a tevékenységre ható és ismerhető külső-belső körülményeket, a le-hetőségeket, a veszélyeket, a kockázatokat. Számba vettük erőssé-geinket, gyengeségeinket és az érintetteket. A hatások priorizálása után stratégiánk főbb elemeit az alábbiakban határoztuk meg:

a) A társaság küldetése: Versenyképes áron, jó minősé-gű közösségi szolgáltatást nyújtani, ezáltal megbízható ügyfélcentrikus központként a távhőpiac bővülését elősegí-teni. Környezetbarát, alternatív, megújuló energiaforrásokat bevonni. Magas szakmai színvonalon teljesíteni a tulajdono-sok és a vevők elvárásait.

b) A társaság jövőképe: Hosszú távon fenntartható távhőszol-gáltatás, amelynek érdekében megújuló energiaforrások bevonásával csökkentjük a gázenergia-függőségünket és a károsanyag-kibocsátásunkat, javítjuk a város levegőjének tisztaságát, és jelentősen csökkentjük a hőtermelés költ-ségét. Innovatív fejlesztésekkel kívánjuk elérni, hogy ver-senyképességünk fenntartása mellett minden társasháznak legyen önálló hőközpontja. A fentiekkel megvalósított táv-hőszolgáltatással fogyasztóinkat megtartva, új fogyasztók rácsatlakoztatásával bővítjük a piacot, ügyfélkörünket.

c) A társaság alapértékei: Példamutatóan innovatív csapat, amely folyamatosan fejlődve valósítja meg a kitűzött célo-kat. A Termostar Kft. egészséges lakókörnyezetet nyújtó, környezetbarát és versenyképes árú szolgáltatást biztosít, törekszik a megújuló energiaforrások felhasználására. Ügy-félközpontú szervezet, amely a meglévő fogyasztóinak az igényeit kiszolgálja, így a fogyasztói körét megőrzi, és erre alapozva új fogyasztókat kapcsol a bővülő műszaki rend-szerére, hálózatára. A hőtermelés és -szolgáltatás teljes vertikumát ellátja, rendelkezik európai szintű technológiai berendezésekkel, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést is végez, és rendszere képes hasznosítani a legkülönbözőbb energiákból előállított hőt. A társaság minden területen ma-gas szakmai színvonalat, igényességet és megbízható minő-séget garantál.

d) Kiemelt stratégiai (áttörési) célok 2020-ra:

1. A pénzügyi stabilitás megteremtése, a 2%-os bruttó eszközarányos nyereség biztosítása, a tervezett fejleszté-sek finanszírozása külső és belső forrásokból.A távhőszolgáltatás két fő területének: a hőtermelésnek és a hőelosztásnak a fejlesztése forrásigényes feladat, a beruházások megtérülési ideje általában hosszú. Támogatások nélkül a szüksé-ges fejlesztések nem valósulnának meg, belátható időn belül nem térülnének meg, ezért szükséges, hogy azokra jelentős vissza nem térítendő, illetőleg kedvező kondíciójú pénzügyi források álljanak rendelkezésre.

Az energiahatékonysági és a környezetvédelmet szolgáló prog-ramok (KEHOP, GINOP, TOP) egyaránt támogatják tervezett straté-

giai céljaink megvalósulását. A tervezett és később ismertetendő fejlesztésekhez 2020-ig kb. 3 milliárd Ft 50%-os intenzitású, visz-sza nem térítendő támogatás és kb. ugyanennyi önerő biztosítása szükséges (kedvezményes kondíciójú visszatérítendő támogatásból és minimális kereskedelmi banki hitelből). Befektetői forrás felhasz-nálása esetén igen körültekintően kell eljárni, mert a megkötött megállapodások 15-20 évre meghatározzák a Termostar Kft. moz-gásterét, jövőbeni működését. Az üzleti modell alapos átgondolása és a lehetséges forgatókönyvek elemzése, értékelése azonban je-lentősen csökkenthetik a kockázatokat.

Fontos középtávú célunk a költségeinkre fedezetet nyújtó árak, vagy ennek hiányában – ezt kiegészítő – távhő-ártámogatás meg-állapítása. Ennek érdekében alapos elemző anyagokkal, átlátható, transzparens belső elszámolási rendszerrel dokumentáljuk tevé-kenységünket, fejlesztéseinket, hogy a források időben rendelke-zésre álljanak, a gazdálkodás stabilitása fennmaradhasson, terve-zett beruházásaink megvalósulhassanak.

A szolgáltatás biztonsága, fenntarthatósága szempontjából stratégiai jelentőségű feladat a díjak minél magasabb arányú be-szedése, a kintlévőség kezelése, a követeléskezelési folyamataink további fejlesztése, új beszedési technikák, új informatikai lehető-ségek alkalmazása.

2011 óta a gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-terme-lés elfogadható eredménnyel jelenleg csak a „virtuális termelési egységek”-hez való csatlakozással működik. A nyomott piaci és tőzsdei kereskedelmi árszinteken a gázmotoros kapcsolt termelők-nek évek óta nagy gondot jelent az üzemeltetés feltételeinek ala-kítása úgy, hogy az egyrészt villamosenergia-költségmegtakarítást jelentsen, és többletbevételt, nyereséget is hozzon. Célszerűnek látnánk a magas hatékonyságú kapcsolt termelés értékeinek fe-lülvizsgálatát.

2. Olcsóbb hő biztosítása megújuló energiaforrások bevo-násával (a stratégiai időszak végére a megújuló energia hányada érje el a 70%-ot).A kecskeméti távhőrendszer csúcs hőteljesítmény-igénye jelenleg 58,3 MW, az éves hőigény 535,2 TJ. Ma a hőigény kielégítése még 100%-ban földgázalapú, a hő előállítása meleg- és forróvizes ka-zánokkal és gázmotorokkal történik. A Termostar Kft. legfőbb stra-tégiai célja és legfontosabb prioritása, hogy 2020-ig legalább 2/3 részben kiváltsa a földgáz tüzelőanyag felhasználását, és hőforrása-it döntően megújuló energiákból biztosítsa. A távhő legfőbb előnye ugyanis az, hogy képes a legkülönbözőbb energiaforrásokból elő-állított hőt hálózatán keresztül gazdaságosan eljuttatni a felhasz-nálókhoz. Ha ez nem történik meg, a társasházak, önkormányzati és állami intézmények egy része leválhat a távhőszolgáltatásról, és egyedi megoldásokat fognak alkalmazni energiaköltségük csökken-tése érdekében. Ez a szétforgácsolódás nem szerencsés, hiszen így a nemzetgazdasági szempontok és a méretgazdaságossági előnyök nem érvényesülhetnek.

A leggazdaságosabb megoldás kiválasztása érdekében a koráb-bi években megvizsgáltuk több megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségét távhőrendszerünkben. Szakértői, kutatási anyagok ké-szültek a biomassza (vágástéri faapríték, apadék, hulladék, ener-gianövények) és a geotermális energia hasznosítása érdekében. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az ideális megoldás egy olyan hőforrás-energiamix létrehozása, amely az év minden napján a szükséges mennyiségben állítja elő a hőt, ugyanis a hőenergia tá-



rolása nagy mennyiségben nem oldható meg. Ha többféle bázison, egyenként nem túl nagy energiatermelő kapacitást hozunk létre, akkor – hasonlóan több nyugat- és észak-európai gyakorlathoz – a hő előállításánál az egyes energiafajták súlyát az adott időpontban szükséges hő mennyisége, az alapanyag-utánpótlás volumene és beszerzési/előállítási költsége, illetőleg az így termelt hő aktuális értékesítési (hatósági) ára alapján lehet optimalizálni.

Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy a jelenlegi me-leg- és forróvizes kazánpark fennmaradjon tartalék kapacitásként. Ésszerűnek ítélhető a nyári melegvíz-szükségletre méretezett gáz-motoros kiserőmű üzemeltetése is, ugyanis rugalmas működtetése és a villamosenergia-értékesítés lehetősége további előnnyel jár-hat.

a) Faapríték-tüzelésű fűtőmű megvalósítása saját telephelyenA társaság megújuló energia-felhasználásának egyik alternatívá-ja a biomassza megjelenítése a hőtermelésben. A biomassza-tü-zelésű fűtőmű kialakítását az Árpádvárosi fűtőműben, 15-20 MW hőteljesítménnyel, korszerű faapríték-tüzelésű kazán(ok) telepíté-sével kívánjuk megvalósítani.

A faaprítékot a környékbeli erdőgazdaságok szolgáltatnák. Előzetes tárgyalások alapján az állami tulajdonú KEFAG Zrt. a kb. 25 000 t/a alapanyag-szükséglet jelentős részét biztosítani tudja. A lehetséges további beszállítókkal – a kockázati tényezők csökken-tése érdekében – folyamatos partneri együttműködésre, konzultá-ciókra van szükség.

A faapríték-kazán működése évi 7,9 millió m3 földgázt váltana ki, ezáltal 16 000 tonnával csökkenne a társaság éves CO2-kibocsátása. A beruházás révén javulhat a kecskeméti távhőfogyasztók ellátás-biztonsága, csökken a nemzetközi földgázáraknak való kitettség.

A megvalósíthatósági tanulmány elkészült, az engedélyeztetési eljárások folyamatban vannak annak érdekében, hogy a 2016-os KEHOP kiírása szerinti időpontban be tudjuk adni pályázatunkat. A teljes beruházási költség kb. 2-2,3 milliárd Ft, melyhez KEHOP-konstrukció keretében vissza nem térítendő támogatást kívánunk igénybe venni.

A faapríték-tüzelésű fűtőmű beruházási költségének nagyság-rendje meghaladja a társaság lehetőségeit, az önerő biztosítására mindenképpen külső források bevonására van szükség. A legked-vezőbb finanszírozási források kiválasztása alapvető feltétele a pro-jekt és a Kft. további sikerességének.

b) Geotermális energia felhasználásaA geotermikus energia távhőellátásban való hasznosításához minél magasabb, lehetőleg 95-100 °C vízhőmérsékletű és megfelelő ho-zamú kútra (és meghatározott paraméterű visszasajtoló kútra) van szükség. Az ilyen kutak általában 2000-2500 méter talpmélységű-ek. Természetesen gondoskodni kell a távhőrendszerben a külön-böző hőforrások összehangolt működtetésére, ami az eredő hődíj minimumát adja megfelelő ellátásbiztonság mellett.

Folyamatban van Kecskeméten egy geotermikus rendszer ki-építésére irányuló projekt előkészítése, amely hozzájárulhat a vá-ros több pilléren alapuló, energiamixre épülő hőellátásának meg-valósításához. A hővásárlási szerződéskötés legfőbb feltétele, hogy megtörténjenek a próbafúrások, és azok igazolják a várakozáso-kat.

A geotermikus energia-vásárlás optimális mennyiségének meg-határozásánál figyelembe kell venni a tervezett hatósági árat, a

jelenlegi és a jövőbeni hőszükségleti tartamdiagram adatait, a gáz-motorok szerepét, a faapríték alapú fűtőmű paramétereit. Ki kell alakítani a hőfogadás műszaki feltételeit.

A megújuló energiatermelő kapacitások optimalizálásánál az el-látásbiztonság érdekében számolni kell a gázkazánokkal, mint biz-tonsági tartalékokkal, és a többletkapacitások fenntartásának fix költségeivel is.

Kockázatot jelent ebben az esetben is a változó jogi szabályozás és egyéb körülmények, amelyek stabilitása garantálná az ellátás-biztonságot, a mindenkori távhőigényhez való alkalmazkodást, és lehetővé tenné az eredő hőár csökkenését.

3. Piacbővítés: az értékesített hőmennyiség szinten tartása, sőt növelése.Célunk az értékesített hőmennyiség szinten tartása, növelése, amit a hőtermelő és -elosztó kapacitások jobbkihasználásával, valamint a hőigény és a növekvő hőtermelő kapacitások egyensúlyának megteremtésével érünk el.

a) A távhőszolgáltatási terület bővítése:• A meglévő távhővezetékeink közelében lévő, elavult fűtési

rendszerű épületek távhőre történő csatlakoztatása.• Új szolgáltatási területek, körzetek kialakítása a Kecskemét

Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájá-ban meghatározott akcióterületeken.

Jelenleg két körzet távhőellátásával kapcsolatban folynak tárgya-lások.

b) A meglévő távhőellátási körzetben lévő épületeknél: • A meglévő fogyasztók körében fontosnak tartjuk, hogy ahol

még nem veszik igénybe a melegvíz-célú szolgáltatásunkat, ezzel is bővítsük tevékenységi körünket. Az elmúlt évben 132 távfűtött lakásban valósult meg ilyen irányú korszerűsí-tés.

4. Minőségi szolgáltatások nyújtása a vevői elégedettség fenntartása, a meglévő fogyasztók megtartása végett.Legfőbb üzleti partnereink, a közös képviselők számára folyamato-san közérthető tájékoztató anyagokat készítünk, konzultációs lehe-tőségeket biztosítunk, hogy megbízóik igényei szerint tudják sza-bályozni a fűtési és melegvíz-rendszereket, valamint közreműködni az érdekegyeztetésben.

A társaság támogatja a lakosság fűtési rendszereinek korsze-rűsítését, hiszen minőségi szolgáltatást csak karbantartott, sza-bályozható rendszereken tud nyújtani. Ma a kecskeméti távfűtött épületeknek 25%-a hőszigetelt, a lakások 60%-ában radiátorsze-lepekkel szabályozható a fűtés, és az elszámolás a költségosztók adatai figyelembevételével történik. E lakások piaci és használati értéke lényegesen megnövekedett, ami a fogyasztói elégedettséget és a fizetési morált is javította.

Az ügyfélbarát, gyors és elektronikus ügyintézés elterjesztése érdekében honlapunkat tovább bővítettük (e-számla és elektroni-kus fizetés, online mérőóraállás-bejelentés, egyenleg, illetve fo-lyószámla állapotának lekérdezésére, gyakran ismételt kérdések, hibabejelentés stb.).

„Az elégedett vevő a legjobb reklám” szlogent a piacmegtartás leghatékonyabb eszközének tartjuk. Az elégedett fogyasztó bizto-sítja a piac megtartását, és segít újabb piacok megszerzésében is.



TÁVHŐ E-MET.HU

5. Az energiahatékonyság javítása és a CO2-kiváltás érde-kében épületenként szabályozható hőellátás biztosítása a távfűtött épületek 80%-ában (a hőközpontok szétválasz-tásával).A több száz lakást ellátó nagy tömb-hőközpontok (szolgáltatói hőközpontok) műszaki színvonala, kialakítása, vezérlése ma már nem alkalmas arra, hogy az épületenként változó hőigényeket ki-elégítse. Műszaki megoldást az jelent, ha az épületek hőfogadóiban közvetlenül a primer rendszerre csatlakozóan felhasználói hőközpontokat alakítunk ki, amelyek szabályozása az adott épület igényéhez alkalmazkodik, biztosítva a távhő-energia hatékonyabb felhasználását. Ezzel az egyes épületek közötti nagy hőveszteségű szekunder távvezetékek (fűtési és melegvíz-oldalon egyaránt) megszüntethetők, és csökkenthetők a távvezetéki veszteségek.

A szekunder rendszerek szétválasztásával az alábbi energetikai és üzemviteli megtakarításokkal lehet számolni:

● A nagy kiterjedésű, négy vezetékes, elavult és leromlott állapotú szekunder vezetékhálózat helyett kiépítendő rövi-debb nyomvonalú, kisebb dimenziójú, jó minőségű hőszige-teléssel ellátott kétvezetékes primer vezeték a távvezetéki hőveszteség jelentős csökkenését eredményezi.

● A kiterjedt szekunder rendszerek esetén a szekunder víztér-fogat-áram keringtetése és a használati meleg víz cirkulációs keringetése jelentős mennyiségű villamos energiát igényel. Az új hőközpontok épületenkénti telepítése miatt ez az ener-giaigény jelentősen csökken.

● A környezeti terhelés (légszennyezés, CO2-kibocsátás) csök-ken.

● Az új hőközpontok karbantartási igénye minimális.● A felszabaduló szolgáltatói hőközponti épület egyéb célra

hasznosítható vagy bérbe adható.Ez a megoldás azonos lehetőséget nyújt a lakóknak azzal, mint-

ha a társasháznak saját központi fűtése lenne, azonban kazánházi felújításról, karbantartásról nem kell gondoskodniuk. Ezek az új le-hetőségek javítják a szolgáltatás minőségét, az ügyfelek elégedett-ségét és a fizetési hajlandóságot.

A megmaradó, a közeljövőben szét nem választandó hőközpontok, valamint a régi, elavult felhasználói hőközpontok felújítása is elengedhetetlen (a berendezések kb. 10%-a ilyen). A meglévő csőköteges hőcserélők helyére lemezes kialakítású be-rendezéseket célszerű beépíteni. Ezzel együtt új, fordulatszám-sza-bályozású, kisebb áramfelvétellel működő szivattyúk biztosíthatják a szükséges hidraulikai paramétereket.

6. Távhő-rendszerünk működési folyamatainak fejleszté-se, a működési költségek csökkentése, a veszteségforrá-sok feltárása, az energia-beszerzés optimalizálása.A Termostar Kft. költségeinek több mint 60%-át a hő- és villamos-energia-termelésre felhasznált földgáz teszi ki. A költségekre nagy hatást gyakorol az épületenergetikai fejlesztések miatti hőigény-csökkenés, valamint a gázmotorok üzemvitelének változása.

Jelentős változást fog hozni a faapríték-tüzelésű fűtőmű és a geotermális energia rendszerbe illesztése, amelyek tovább csök-kentik a fölgáz-felhasználást, de a tartalék kazánkapacitásra to-vábbra is szükség lesz. A fentiekhez való alkalmazkodás jelentős energia- és kapacitás-gazdálkodási feladatot jelent.

A csökkenő árbevétel, a fizetőképes kereslet és a finanszírozási források szűkülése miatt igen erős kényszer nehezedik a szolgáltató

vállalatokra is a hatékonyságuk és a versenyképességük növelése érdekében. Ezért új megoldásokat kell keresni, és alkalmazni kell a máshol bevált legjobb gyakorlatokat (best practice). Ügyelni kell eközben arra, hogy ha a rövid távú előnyök kihasználása a szolgál-tatás színvonalának csökkenéséhez vezet, akkor romlik a külső és belső fogyasztók, vevők elégedettsége, akik ezért az első lehetsé-ges alkalommal elpártolhatnak a cégtől, amelynek ebből nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kára is származhat.

A kiadások ésszerűtlen csökkentése rövidtávon ugyan javíthatja az eredményt, de feléli a jövőbeni működéshez, fejlődéshez szük-séges eszközállományt és a vállalati képességeket. Örök dilemma, hogyan tudjuk a költségeinket úgy csökkenteni, hogy közben a vál-lalat értékeit (emberek, tudás, folyamatok, szervezet) fenntartsuk.Amennyiben fejlesztési elképzeléseinkhez kedvező pályázati lehe-tőségek is társulnak, az alábbi területek korszerűsítését tervezzük megvalósítani:

● korszerűbb keringtető szivattyúk beépítése; ● korszerű, távkiolvasással felügyelhető mérőrendszerek tele-

pítése, üzemeltetése; ● a hőmennyiség épületenkénti szabályozhatósága és közvet-

len mérése;● hőcserélők, energia-átalakító rendszerek felújítása;● az üzemmenet optimalizálása; a füstgáz-hőhasznosító hő-

cserélők, korszerű tüzelőberendezések alkalmazása;● megújuló energiaforrások integrációja a távhőrendszerbe; ● a megjelenő új informatikai és elektronikai lehetőségek al-

kalmazása a gépészeti fejlesztések során;● a hatékonyabb, komfortosabb üzemvitel megteremtése az

élőmunka hatékonyságának támogatásában, az élhető mun-kahelyi környezet megteremtése érdekében.

7. Az innováció a cég jövője szempontjából kiemelt erőfor-rásnak számít (évente meghatározott számú hasznosítha-tó javaslat benyújtására, hasznosítására számítunk).

8. Felkészült, motivált, elkötelezett vezetők és munkavál-lalók biztosítása (90 fő).A társaság nagy hangsúlyt helyez a stabil, jól felkészült szakem-bergárda kiépítésére, a külső körülményekhez, elvárásokhoz iga-zodni tudó munkatársak megtartására, érdekeltségük növelésére, a folyamatos képzésükre és a csapatépítésre. A dolgozók elkötele-zettségét igazolja, hogy a társaság 2012-ben elnyerte a „Legjobb Munkahely” díjat a 250 fő alatti magyar vállalatok között, valamint kategóriájában ötödik lett a közép-kelet-európai cégek versenyé-ben.

ÖsszefoglalásA kecskeméti önkormányzat, mint többségi tulajdonos e kötelező közszolgáltatási feladatának színvonalas ellátásával alapvetően meghatározta a városi lakosság jó közérzetét, hangulatát, elége-dettségét. A távhőszolgáltatást végző Termostar Kft. vezetésének hosszú távú gondolkodása, vevőközpontú, problémaérzékeny hoz-záállása, racionális gazdálkodása és elismertsége megalapozta, hogy a szervezet továbbra is minél nagyobb önállósággal lássa el feladatát. Ez a garancia arra, hogy a tervezett korszerűsítések ré-vén a piac bővüljön, az ingatlanok értéke növekedjen, ami hosszú távon is hozzájárul a város dinamikus fejlődéséhez.


További információk a Merkapt Zrt. megújuló energia termékeirôl és megoldásairól:Kis István, +36 20 362 4181 • [email protected]

Teljes körû megújuló energia megoldások a pályázati lehetôség felkutatásától,a szakmai tanácsadáson át, a komplex rendszer beszerzéséig!

T lj kö û új ló i ldá k ál á ti l h tô é f lk t tá ától

VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKAMEGÚJULÓ ENERGIA

www.merkapt.hu

Merkapt_210x145mm.indd 1 2013.02.04. 12:49


16

ATOMERŐMŰVEK E-MET.HU


Makai Zoltán

Ismerkedjünk meg a román atomenergia-iparral!

A Román Atom Fórum (ROMATOM) 2016 elején közlemény-ben tudatta, hogy támogatja a Paks II. új atomerőmű meg-építését. Álláspontját ez év február 12-én elküldte az Európai Bizottságnak is. A ROMATOM állásfoglalása szerint minden uniós tagállamnak joga van arra, hogy maga döntsön a kü-lönböző energiaforrások arányáról, annak érdekében, hogy az emissziós célkitűzéseket teljesíteni tudja. A dokumentum rámutat arra, hogy a Paks II. beruházással Magyarország csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, növeli energetikai biz-tonságát, bruttó hazai termékét, munkahelyeket teremt, és hozzájárul az atomenergia-ipar által használt sajátos tudás-anyag továbbadásához. Továbbá teljesen biztonságosnak tarja a bővítési projektben előirányzott VVER típusú atom-erőművet.

A ROMATOM 2001. január 10-én alakult 14 állami és magáncég részvételével. Az egyesület célja segíteni a nukleáris energia bé-kés használatát Romániában, és támogatni az országos nukleáris programot. Ugyanakkor igyekszik összehangolni a nukleáris ipar szerteágazó tevékenységét. A ROMATOM tagja az Európai Atomfó-rumnak, a FORATOM-nak.

Az atomprogram kezdetei, a Cernavoda-i atomerőműAz atomprogram kezdetei 1956-ra nyúlnak vissza, amikor létrejött az Atomfizikai Intézet a Duna-parti Turnu Măgurele kis városban. 1966-ban a román hatóságok előzetes ajánlatokat kértek több je-lentős cégtől egy atomerőmű és egy nehézvíz-üzem telepítésére. Az ajánlatokat akkor túl drágának tartották, és várakozó álláspont-ra helyezkedtek.

Az első román nukleáris program 1968-ban született meg. En-nek értelmében 1980-ig egy 1000 MW teljesítményű atomerőmű-nek kellett volna megépülnie. A szakértők és döntéshozók első-sorban olyan technológiákat tanulmányoztak, amelyek természetes uránt és nehézvizet használnak, és amelyek műszakilag könnyeb-ben hozzáférhetők.

A konkrét tárgyalások az 1970-es évek elején kezdődtek el a szovjetekkel és a kanadaiakkal is. Az első román-szovjet egyez-mény értelmében a szovjetek vállalták, hogy 1977-ig felépítenek egy VVER 440 reaktorral működő erőművet az Olt völgyében. A tárgyalások elhúzódtak, majd 1978-ban a szovjetekkel való együttműködés lekerült a napirendről.

A kanadaiakkal a tárgyalások a CANDU technológiáról érdekes módon szintén az 1970-es évek elején kezdődnek el. A felek kap-csolata 1974-ben megerősödött, majd az együttműködés néhány év múlva végleges formát öltött. 1978-ban a román Romenergo szerződést kötött az AECL kanadai céggel a CANDU licenc megvá-sárlásáról. Ugyanabban az évben aláírták a General Electric és az

Ansaldo céggel azt a szerződést, amely a szerelési munkálatokat, a műszaki felügyeletet, kiképzést és egyéb munkálatok elvégzését írja elő. A Román Államtanács 1979. januári rendeletében is jóvá-hagyta egy atomerőmű építését Cernavoda város mellett, a Duna partján. A tervben öt, egyenként 660 MW teljesítményű egység te-lepítése szerepelt. Utólag a blokkok számát négyre csökkentették.

Az első kapavágásra 1979 elején került sor. Az építkezés külön-böző objektív és szubjektív okok miatt igen lassan haladt. 1989 vé-gén az első egység csak 40-45%-ban készült el. 1990-ben a román kormány felkérte a nemzetközi atomenergia ügynökséget (IAEA), hogy tartson szemlét a telephelyen. A küldöttség nagyon sok hiá-nyosságot állapított meg, illetve több hasznos ajánlást tett. Végül az 1-es számú egység szerelési munkáit az AECL-Canada és az Ansaldo cég fejezte be, üzembe helyezésére 1996. július 11-én került sor. A 2. számú egységet elég későn, csak 2007. augusztus 7-én sikerült üzembe helyezni. Mindkét egység teljesítménye 706 MW.

Az erőmű üzemvitelének egyik fontos tényezője a hűtővíz kivé-tele a Dunából. A folyó alacsony vízállása idején ugyanis a vízkivétel akadozik, és ilyenkor a reaktorok kénytelenek leállni. Ilyen helyzet 2003. augusztus-szeptemberben állt elő, amikor az erőmű 3 hétig nem működött.

1. ábra. A Cernavoda Atomerőmű elhelyezkedése


17

E-MET.HU ATOMERŐMŰVEK


A CANDU reaktornak két, egymástól függetlenül működő biz-tonsági rendszere van. A tervezésnél és a kivitelezésnél figyelem-be vették a Kanadában működő CANDU reaktorok tapasztalatait is. Ezek alapján az egyik legkomolyabb problémát a nagy nyomás alatt lévő csőrendszer relatív korai öregedése jelenti, ezért szükség van ennek a csőrendszernek a rendszeres cseréjére, ami elég költ-séges művelet.

A gőzturbinák akciós típusúak, és két részből, egy nagy- és egy kisnyomású részből állnak. Fordulatszámuk 1500/min. A szinkron-generátorok 2 póluspárral rendelkeznek, és teljesítményük egyen-ként 706,5 MW. Különleges a gerjesztő rendszer, amelynek elemei az álló rész hornyaiban vannak elhelyezve. Az erőmű egy 400 kV-os alállomáson keresztül csatlakozik a román villamosenergia-rend-szerhez.

A 400 kV-os sínrendszer kiépítése nagy rugalmasságot és biz-tonságot nyújt az üzemvitelben. A generátoroktól a 400 kV-os sínrendszerig az energia két párhuzamosan kapcsolt, 24/400 kV 440 MVA transzformátoron keresztül jut el. A 24 kV-os sínrendszer-be 3 egyfázisú kapcsoló van beiktatva.

Az erőmű saját ellátórendszere négy részből, ún. osztályból áll. A berendezések biztonsági szempontból ezekbe az osztályokba vannak csoportosítva, és megtáplálásukat a biztonság függvényé-ben alakították ki. A négy osztálynak egy-egy 4,4 MW teljesítményű tartalék dízel-áramfejlesztő áll rendelkezésére. A villamos rendszer fő kapcsoló és irányító termén kívül egy tartalékterem is rendelke-zésre áll, üzemzavarok esetére.

Az Országos Energia Hivatal közleménye szerint az erőmű ter-melési adatai az utóbbi években a következők voltak:

2013-ban a megtermelt villamos energia 11 619 GWh, míg 2014-ben 11 673 GWh volt. Hozzájárulásuk Románia villamosener-gia-termeléséhez megközelítette a 20%-ot. A 2015-ös év első 9 hónapjában az erőmű 8556 GWh energiát termelt, ami 0,96%-kal kevesebb, mint a 2014-es év hasonló időszakában termelt energia.

A Cernavodai Atomerőmű is tervezi már a jövőt, mert 2016-ban megkezdi az élettartam meghosszabbításához szükséges műszaki beruházást.

Mi lesz a sorsa a 3-as és 4-es egységeknek?A ROMATOM 2015. szeptember 18-án kerekasztal-megbeszélést szervezett a 3-as és 4-es egység sorsával kapcsolatban. Ennél a két egységnél a pénzügyi források hiánya miatt a munkálatok több éve stagnálnak. A résztvevők megállapították, hogy nem szabad lemondani a megkezdett beruházásról. A lemondás Romániának 3 milliárd EUR veszteséget jelentene, és az egész nukleáris iparág fokozatos leépüléséhez vezetne. E mellett 16 000 új munkahely veszne el, annak összes következményével együtt. A résztvevők megítélése szerint az érintett 47 román állami és magáncég képes üzembe helyezni a 3-as és 4-es egységeket. A román kormány éve-kig remélte, hogy egy állami és magántőkével megalakuló konzor-cium befejezi majd a 3-as és 4-es blokkok üzembe helyezését, de erre eddig nem került sor.

Bizonyos elmozdulást jelent ebben a zűrzavaros helyzetben az a tény, hogy a Nuclear Electrica (az erőművet üzemeltető cég) és a kínai China General Nuclear Power Corporation nemrég szándéknyi-latkozatot írt alá, melynek értelmében közösen fejeznék be a 3-as és 4-es egység szerelési munkálatait. A dokumentum egy tervező társaság létrehozásáról és a leendő beruházók kiválasztásáról is állást foglal. A 3-as és 4-es egységek üzembe helyezése igen fon-

tos lenne abból a szempontból is, hogy Romániában kb. 7000 MW teljesítményű kiöregedett hőerőművet kell a közeljövőben leállítani.

Néhány szó a CANDU tehnológiárólA CANDU az atomreaktorok olyan típusa, amely nehézvizet használ magas nyomás alatt moderátorként és hűtőközegnek is. A reaktor a nehézvíz moderátor miatt természetes uránnal dolgozik, amely viszonylag könnyen előállítható. A CANDU tulajdonképpen egy mo-zaikszó: CANada Deuterium Uranium.

A CANDU reaktornak több előnye is van. Az üzemanyagrudak külön-külön elérhetők, így lehetővé téve az üzem közbeni üzem-anyagrúd-cserét. A reaktortartálynak nem kell nyomásállónak len-nie, mivel a moderátor csak a keresztirányú csövekben áramlik nyo-más alatt. A kis nyomás és az alacsony hőmérséklet miatt sokkal egyszerűbb szenzorokkal is követni lehet a reaktorban végbement folyamatokat. Bár az erőmű természetes uránnal működik, a nagy mennyiségű nehézvíz biztosítása jelentős kezdeti kiadást jelent.

A nukleáris üzemanyag bányászataRézbánya a Nyugati-Szigethegység egyik jelentős bányaközpontja évszázadok óta. Okiratok bizonyítják, hogy itt már 1342-ben ara-nyat és színesfémeket bányásztak. Közelében van a Fekete-Kőrös forrásvidéke és a legmagasabb csúcs, a Nagy-Bihar 1849 méteres magasságban. A második világháború idején német szakemberek geológiai kutatásokat végeztek a Nyugati-Szigethegységben, Réz-bánya környékén. A németek 1939. március 23-án szerződést kö-töttek 26 román-német vegyesvállalat létrehozásáról. A szerződé-sek elsősorban kőolaj, bauxit, mangán és nemesfémek kitermelésre vonatkoztak. A második világháború után a kutatási eredmények a szovjetek kezébe kerültek. A szovjetek széleskörű, modern felderí-tést végeztek repülőgépről az egész környéken. Az egyik felderítés alkalmával sugárzási anomáliát észleltek Rézbánya környékén, így fedezték fel az urán jelenlétét.

Az uránérc-lelőhelyet elég gyorsan behatárolták Rézbánya falu-tól keletre, az ún. Baita Plai telephelyen. Ezután egy évvel megkez-dődött az urán kitermelése egy vegyes társaság égisze

magy ar 2016-3.pdf · 2017. 9. 26. · csernobil volt az eddigi legsúlyosabb nuk-leáris baleset...

Documents