1

Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata

avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”

Magyar Edit, Lévai Edit

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,Pszichológia szak

Konzulens: dr. Lábadi Beatrix

VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.

2

"A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi,

mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyitársas kapcsolatát alapvetően érinti.”

(Boris Sokoloff, 1947)

3

Vizsgálataink célja

Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

4

Elméleti háttér

Evolúciós elmélet (Buss)

Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közötti különbséget

hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és

munkatársai (1992)

Érzelmek szociális elmélete

(DeSteno, Leary)

Adaptív jelleget hangsúlyozza

Szociométer (Leary):

nincs nemi különbség,

hanem szociális kiértékelés Vizsgálatok: DeSteno és

Salovay (2002), DeSteno (2006)

5

DeSteno és mtsai. kísérlete (2006): Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben.

Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: amelyben a résztvevők közösen (ketten)

dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”,

ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti.

kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”.

Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék).

3. személy (rivális)

1. személy 2. személy

közösen dolgoznak

6

Első vizsgálat Kérdés:

szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss)

Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító”

Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok

Vizsgálat menete: Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat

ideje) Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”):

feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése

(DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

7

Kísérleti helyzet – 1. fotóA három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait

(csábítás előtt).

3. „Csábító”1. Beavatott

személy2. Kísérleti

személy

Pár/egyedülálló partnerek

8

Kísérleti helyzet – 2. fotóA beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé,

együtt dolgoznak.

Kísérleti személy Beavatott

személy

„Csábító”

9

Hangulati állapot skála(= érzelmi kérdőív)

Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben!(1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.)

Düh 1 2 3 4 5 6 7 Rosszindulat 1 2 3 4 5 6 7 Kisebbrendűség érzése 1 2 3 4 5 6 7 Szomorúság 1 2 3 4 5 6 7 Gyanakvás, aggodalom 1 2 3 4 5 6 7 Bizonytalanság 1 2 3 4 5 6 7 Tehetetlenség 1 2 3 4 5 6 7 Vágyakozás 1 2 3 4 5 6 7 Ellenérzés 1 2 3 4 5 6 7 Fájdalom 1 2 3 4 5 6 7 Féltékenység 1 2 3 4 5 6 7 Félelem a pár elvesztésétől 1 2 3 4 5 6 7 Irigység 1 2 3 4 5 6 7 Megaláztatás 1 2 3 4 5 6 7 Idegesség 1 2 3 4 5 6 7 Reszkető kéz 1 2 3 4 5 6 7 Birtoklásvágy 1 2 3 4 5 6 7 Önvád 1 2 3 4 5 6 7 Önsajnálat 1 2 3 4 5 6 7

10

Eredmények I.Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban:

kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025),vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041),

féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11),irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052),

önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006).

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

Férfi

Női

Likert-skála érték (1-7)

11

A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1)

Kísérleti személy

Beavatott személy „Csábító”

12

Eredmények II.A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói:

féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034).

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

pár

egyedülálló

Likert-skálaérték (1-7)

13

Második vizsgálat- A kísérlet kiegészítése kérdőívvel -

A kísérlet történetbe foglalt két változata: „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti

személyt (=DeSteno kísérlete) „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert

(=saját kísérlet) Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) Vizsgálat menete:

történet elolvasása hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése

(DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

14

Történetek (minta)- A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet -

Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor…

A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal.

B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

15

Eredmények III.Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a

szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00).

0

1

2

3

4

5

6

pár elhagy csábítás

női válasz

férf i válasz

Likert-skála érték (1-7)

16

Harmadik vizsgálatNemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi

hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával.

1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása

után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green):

Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után

hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.

17

A két féltékenység történet(férfi változat minta)

Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak

kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy. Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangok szűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ...

(1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz.

(2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.

18

Eredmények IV.Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a

„Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre.

Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet

Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet

NŐK

91%

9%

FÉRFIAK

33%

67%

19

Eredmények V. Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem

Likert-skálán való jelölésében a két történetben:nők (*), férfiak (**).

012345678

** dü

h

ross

zindu

lat

* kise

bbre

ndűs

ég

szom

orús

ág

** ag

goda

lom

bizon

ytalan

ság

tehe

tetle

nség

vágy

akoz

ás

ellen

érzé

s

* fájd

alom

félté

keny

ség

félel

em

* meg

alázta

tás

idege

sség

önvá

d

* öns

ajnála

t

férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális

20

A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetében

A vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.)

( DeSteno hipotézise).

3. vizsgálat

21

Következtetések, konklúzió- DeSteno hipotézisének teszteléseaz első vizsgálat kísérlete alapján -

DeSteno vizsgálata (2006) Hipotézis: a szituációban a

féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül.

Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység.

Saját vizsgálat Hipotézis: nemi különbségek lesznek

a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével.

Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.)

Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében. (A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.)

22

Köszönöm a figyelmet!

Edward Munch: Féltékenység (1895)