E.1. MÁV Zrt. 1/50

Változatszám: 1

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.

E.1. SZ. UTASÍTÁS

A MOZDONYSZEMÉLYZET RÉSZÉRE

I. RÉSZ

Hatálybalépés időpontja:

201… .év …………….hó ……….nap

2/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

JÓVÁHAGYTA A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG (UVH/VF/NS/A/1181/1/2015. SZ. ALATT)

E.1. sz. Utasítás a mozdonyszemélyzet részére I. rész Kiadja a MÁV Zrt.

E.1. MÁV Zrt. 3/50

Változatszám: 1

Módosítások előjegyzése

Tétel-szám

A módosítás száma

A módosítás hatályba lépésének

ideje

MÁV Ért. éve/száma

A módosítás tárgya

4/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

TARTALOM

1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 7

1.1. AZ E.1. SZ. UTASÍTÁS I. RÉSZ TARTALMA 7 1.2. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA 7 1.3. AZ UTASÍTÁS ISMERETE, BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSA 7 1.4. KAPCSOLÓDÓ UTASÍTÁSOK, SEGÉDKÖNYVEK 7 1.5. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ UTASÍTÁS RENDELKEZÉSEINEK HELYES

ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL 8 1.6. A MOZDONYSZEMÉLYZET SZOLGÁLATELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

ELŐÍRÁSOK 9 1.7. A VEZETŐFÜLKÉBEN TARTÓZKODÓK SZOLGÁLATI VISZONYA, AZ OTT

TARTÓZKODÁS FELTÉTELEI 11

2 A MOZDONYVEZETŐI SZOLGÁLAT ALAPSZABÁLYAI 13

2.1 A MOZDONYON SZOLGÁLATOT VÉGZŐK SZÁMA 13 2.2 A MOZDONYSZOLGÁLATI BEOSZTHATÓSÁG FELTÉTELEI 13 2.3 SZOLGÁLAT MEGKEZDÉSE 14 2.4 BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSRE ALKALMAS ÁLLAPOT 14 2.5 FELELŐSSÉG A MOZDONY VEZETÉSÉÉRT 15 2.6 SZOLGÁLAT BEFEJEZÉSE 15

3 A MOZDONYOK ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI 17

3.1 A MOZDONYOK FELKÉSZÍTÉSE A SZOLGÁLATRA 17 3.2 A MOZDONY ÁTVÉTELE 17 3.3 A DÍZELMOZDONY ÜZEMBE HELYEZÉSE 18 3.4 A MOZDONY MŰKÖDÉSÉNEK ÜZEM KÖZBENI ELLENŐRZÉSE 18 3.5 A MOZDONY VIZSGÁLATA KÖZÉPÁLLOMÁSON 19 3.6 A MOZDONY ÉRKEZÉS UTÁNI VIZSGÁLATA 19 3.7 A MOZDONY HATÓSÁGI ÁTVIZSGÁLÁSA 19 3.8 SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK 19 3.9 A MOZDONY FELSZERELÉSI TÁRGYAI ÉS SZERSZÁMAI 20 3.10 TEENDŐK FAGYVESZÉLY ESETÉN 20

4 A KÖZLEKEDÉS (VONATTOVÁBBÍTÁS, TOLATÁS) ALAPSZABÁLYAI 21

4.1 A VONAT MEGINDÍTÁSA 21 4.2 A MOZDONYVEZETŐ HELYE 21

E.1. MÁV Zrt. 5/50

Változatszám: 1

4.3 A TÉNYLEGES SEBESSÉG 21 4.4 A PÁLYA MEGFIGYELÉSÉHEZ (F.2. 16.2.2. PONT) KAPCSOLÓDÓ

KÖTELEZETTSÉGEK 21 4.5 A FELSŐVEZETÉK MEGFIGYELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK 22 4.6 ÁRAMSZEDŐK HASZNÁLATA 23 4.7 FELELŐSSÉG AZ ÜZEMANYAGOK GAZDASÁGOS FELHASZNÁLÁSÁÉRT 23 4.8 A PERDÜLÉSGÁTLÓ ÉS A HOMOKOLÓ BERENDEZÉS HASZNÁLATA 23 4.9 JELZŐLÁMPÁK HASZNÁLATA 24 4.10 A NEM HASZNÁLT VEZETŐFÜLKE LEZÁRÁSA 24 4.11 MENET KÖZBENI IRÁNYVÁLTÁS TILALMA 24 4.12 KÖZLEKEDÉS BEHAVAZOTT PÁLYÁN 24 4.13 MOZDONYOK TOLATÁSA KARBANTARTÁSI TELEPHELYEN 25

5 BIZTONSÁGI SZABÁLYOK 27

5.1 SZEMÉLYI BIZTONSÁGI SZABÁLYOK 27 5.2 TŰZBIZTONSÁGI SZABÁLYOK 29 5.3 MOZDONYOK BIZTONSÁGA 30 5.4 ELTÁVOZÁS A MOZDONYTÓL 31

6 HIBAELHÁRÍTÁSI ALAPSZABÁLYOK 33

6.1 A VONTATOTT JÁRMŰVEK HIBÁI 33 6.2 MOZDONYHIBÁK 33

7 MELLÉKLETEK 39

7.1 MELLÉKLET: A VASÚTI TÁRSASÁG ÁLTAL AZ UTASÍTÁS FÜGGELÉKEIBEN

KÖTELEZŐEN MEGHATÁROZANDÓ ELEMEK 39 7.2 MELLÉKLET: EÉVB MŰKÖDÉSI, KEZELÉSI SZABÁLYZAT 41 7.3 MELLÉKLET: ÖSSZEÁLLÍTÁS A MOZDONYSZEMÉLYZET SZOLGÁLATI

UTASÍTÁSAIRÓL ÉS SEGÉDKÖNYVEIRŐL 49 7.4 MELLÉKLET: MOZDONYOK FELKÉSZÍTÉSE SZOLGÁLATRA 50

6/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

E.1. MÁV Zrt. 7/50

Változatszám: 1

1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az E.1. sz. Utasítás I. rész tartalma

Az E.1. sz. Utasítás I. rész (a továbbiakban: Utasítás) tartalmazza a mozdonyra (F.2. 1.2.65. pont) és a mozdonyszemélyzetre vonatkozó üzemi és műszaki szabá-lyokat.

Az Utasítás az általános előírásokon túl a dízelmozdonyra és a villamos mozdonyra valamint ezek személyzetére vonatkozó külön előírásokat is tartalmazza. A gőz-mozdony személyzetére vonatkozó külön rendelkezéseket az E.1. sz. Utasítás II. rész tartalmazza, amely külön kötetben került kiadásra 106939/1979. szám alatt.

Az Utasításhoz kapcsolódóan a vasúti társaságnak függelékeket kell kiadnia. A függelékekben kötelezően szabályozandó elemeket a 7.1. melléklet tartalmazza. 1.2. Az Utasítás hatálya

Az Utasítás hatálya kiterjed az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó vona-lakon, továbbá a szomszédos országok területén lévő üzemváltó állomások terüle-tével bezárólag a határforgalomban közlekedő járművek mozdonyszemélyzetére, kivéve a saját Mozdonyszolgálati Utasítással rendelkező vasúttársaságokat. 1.3. Az Utasítás ismerete, betartása, módosítása

Az Utasítás rendelkezéseit a mozdonyszemélyzetnek, a mozdony és a mozdony-személyzet ellenőrzésére jogosult személyeknek, valamint a mozdonyszemélyzet feletteseinek ismernie és alkalmaznia kell.

Az Utasítást és mellékleteit, azok módosításait a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá. Az Utasítás függelékeit a vasúti társaság saját hatáskörben módosít-hatja.

1.4. Kapcsolódó utasítások, segédkönyvek

A mozdonyszemélyzetnek szolgálatvégzése során a 7.3. mellékletben felsorolt uta-sítások és segédkönyvek meghatározott pontjait, valamint az egyes mozdonysoro-zatokra kiadott kezelési útmutatók előírásait ismernie kell, és be kell tartania.

Az utasítással, menetrendekkel, segédkönyvekkel ellátott munkavállalók kötelesek azokat a részükre kiadott pótlékokkal, kiegészítésekkel vagy módosításokkal – elő-írt időben és módon – hatályba lépésüket követően módosítani.

A 7.3. mellékletben felsorolt utasításokon kívül is adható a mozdonyszemélyzet szolgálatellátására, a mozdony üzemeltetésére vonatkozó rendelkezés. Az ilyen rendelkezéseket parancskönyvben kell a mozdonyszemélyzet tudomására hozni.

8/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

1.5. Fogalom meghatározások az Utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából

1.5.1. Műszaki mentés A mozdonyvezető rendelkezésére álló eszközökkel el nem hárítható – a vas-úti jármű mozgását vagy mozgatását akadályozó – hiba fellépése esetén a karbantartó személyzet helyszíni, műszaki tevékenysége.

1.5.2. Ellenőrzésre jogosult személy Felügyeleti igazolványa vagy szolgálati megbízólevele alapján szakfelügye-leti vizsgálatot, vagy hatósági jogkörbe tartozó ellenőrzést lefolytató, e jog-körben eljáró személy, pl.: Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nemzeti Munka-ügyi Hivatal, Közlekedésbiztonsági Szervezet, Rendőrség, a menetvonal tu-lajdonos vagy a mozdonyt üzemeltető vasúti társaság.

1.5.3. Mozdonyszemélyzet felettese A mozdonyszemélyzetet foglalkoztató vasúti társaság munkavállalója, aki a mozdonyszemélyzet ellenőrzésére jogosult és kötelezett, vagy a munkaköré-ből adódóan a mozdonyszemélyzetnek utasításokat adhat.

1.5.4. Üzemi napló Az Utasításban előforduló üzemi napló kifejezés alatt a mozdony üzemelte-tője által – a szolgálat alatt előfordult műszaki rendellenességek, illetve a mozdony üzemeltetésével összefüggő egyéb műszaki bejegyzések céljából – rendszeresített (papír alapú vagy elektronikus) nyilvántartást kell érteni.

1.5.5. Írásbeli jelentés A szolgálat közben történt rendkívüli eseményekről vagy az Utasításban em-lített rendellenességekről megírandó (papír alapú vagy elektronikus) jelentés (pl. Eseménykönyv, Eseménylap).

1.5.6. EÉVB Egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés. A magyar vasúthálóza-ton alkalmazott változatait a 7.2. melléklet ismerteti.

1.5.7. Kezelési útmutató Az Utasításban előforduló kezelési útmutató kifejezés alatt a mozdony, vagy valamely berendezésének szerkezetét, működését, és hibaelhárítási eljárásait leíró kezelési utasítást, kézikönyvet, szabályzatot, műszaki leírást, stb. kell érteni.

1.5.8. Vonalismeret Az adott vasútvonal (vonalszakasz) műszaki, forgalmi adottságainak (lejtviszonyok, tereptárgyak, jelzők, követési rendek, végrehajtási utasítások, stb.) ismerete.

E.1. MÁV Zrt. 9/50

Változatszám: 1

1.5.9. Állomásismeret Az adott állomás műszaki, forgalmi adottságainak (vonatfogadó vágányok, váltók és váltócsoportok, korlátozások, tolatási technológiák, végrehajtási utasítások, stb.) ismerete.

1.5.10. Menetokmány Az Utasításban előforduló menetokmány kifejezés alatt a vasúti társaság ál-tal alkalmazott (papír alapú vagy elektronikus) Menetigazolványt vagy Me-netlevelet kell érteni.

1.6. A mozdonyszemélyzet szolgálatellátására vonatkozó általános előírások

A mozdonyszemélyzet fő feladata a mozdonnyal végzett biztonságos vonattováb-bítás és tolatás.

A mozdonyszemélyzet köteles a munkáját a szolgálati utasítások, segédkönyvek, a menetrend és tartozékai, valamint az érvényes rendeletek és szabályok alapján pon-tosan és gazdaságosan végezni. A részére előírt szolgálati, műszaki, jelzési, for-galmi, tűz-, környezet-, munka-, vagyon-, és vegyvédelmi előírásokat tudnia és alkalmaznia kell. Olyan esetben, amelyre az utasítások nem tartalmaznak konkrét előírásokat, a mozdonyszemélyzet olyan intézkedéseket köteles tenni, amelyek megítélése szerint az adott helyzetben a legeredményesebbek és legbiztonságosab-bak.

A mozdonyszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az előzőeket a hozzá be-osztott, felügyelete alá tartozó munkavállalók is betartsák. 1.6.1. A mozdonyvezető általános érvényű kötelességei

A mozdonyvezető a mozdonyszemélyzetre vonatkozó általános előírásokon túl köteles: – jelentést tenni arról, ha nem ismeri a vonalat, állomást vagy mozdonytí-

pust, amelyre beosztanák; – gondoskodni arról, hogy szolgálati ideje alatt a mozdonyon (motorkocsi,

vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) illetéktelen személy ne tartózkodjon, azt illetéktelen el ne indíthassa;

– a felügyelete alá beosztott munkavállaló munkájára felügyelni és a megbí-zásnak megfelelően a típusismereti, pályahálózat-ismereti képzésben részt vevő, vezetési gyakorlatot teljesítő munkavállalót a jármű szerkezetére, kezelésére, valamint a vonal vagy állomás helyi jellegzetességeire oktatni;

– vezetni a menetokmányt, az üzemi naplót, – kezelni a fedélzeti berendezés(eke)t; – az előfordult rendellenességekről, meghibásodásokról, járműsérülésekről,

szabálytalanságokról, balesetekről, forgalmi nehézményekről írásbeli – szükség esetén szóbeli – jelentést tenni;

– a sebességmérő regisztrátum kezelésével összefüggő előírásokat betartani;

10/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

– különös gondot fordítani a tűzvédelemre, az e célból szükséges intézkedé-seket haladéktalanul megtenni;

– az üzem közben előforduló és a rendelkezésére álló eszközökkel elhárítha-tó meghibásodásokat megszüntetni, az el nem háríthatóakról mielőbb je-lentést tenni a kijelölt személynek;

– meghibásodás esetén a továbbhaladás vagy továbbüzemeltetés lehetőségét (pl. sebességkorlátozás, vonatba sorozás) az érvényes előírások alapján meghatározni;

– a vezetőfülkében figyelőszolgálatot teljesítő munkavállalót a mozdony (vonat) megállítására indulás előtt kioktatni, és a kioktatás tényét a me-netokmányon előjegyezni;

– a mozdony megfelelő tisztasági állapotát ellenőrizni, durva szennyeződés, rongálás esetén a szükséges jelentést megtenni;

– a vezetőfülkéből működtethető gépi utastájékoztató, világító, hűtő-fűtő, ajtóműködtető berendezéseket kezelni.

1.6.2. A mozdonyvezető mellett szolgálatot teljesítő, mozdonyszemélyzetnek minő-

sülő munkavállaló a mozdonyszemélyzetre vonatkozó általános előírásokon túl köteles:

– a pálya, a jelzők és jelzések megfigyelése közben minden olyan eseményt, amely fontosnak látszik, vagy amelynek jelentőségével nincs tisztában, a mozdonyvezetőnek jelenteni;

– a mozdonyvezetőnek a jármű kiszolgálásában, a járművön lévő berende-zések megfigyelésében segédkezni;

– tevékenységét a mozdonyvezető rendelkezése szerint ellátni, – a mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotba kerü-

lése esetén a mozdonyt megállítani és a 2.4. pont szerint eljárni. 1.6.3. Figyelési kötelezettség, rendelkezések végrehajtása

A mozdonyvezetőnek a mozdony üzemével, az utastájékoztatással, a külön-féle diagnosztikai és egyéb kijelzők megfigyelésével, az információszolgál-tatással és a mellé beosztott munkavállaló felügyeletével kapcsolatos mun-káját úgy kell végeznie, hogy az egyéb utasításokban előírt figyelési kötele-zettségének eleget tudjon tenni.

A vonatközlekedésnél és tolatószolgálatban a mozdonyszemélyzet a közle-kedést szabályzó személyek forgalmi, illetve a tolatás vezetésével megbízott munkavállaló tolatás lebonyolítására vonatkozó, utasítás szerinti rendelkezé-seit köteles végrehajtani.

Ha egyes pályarészeken vagy műtárgyakon különleges korlátozó feltételek-kel kell áthaladni, akkor a mozdonyvezető köteles az illetékes szakszolgálat intézkedésre jogosult alkalmazottjának helyszíni utasításait is követni.

E.1. MÁV Zrt. 11/50

Változatszám: 1

1.7. A vezetőfülkében tartózkodók szolgálati viszonya, az ott tartózkodás fel-tételei

Szolgálat közben a mozdonyvezető, a figyelőszolgálatot ellátó munkavállalónak, a mozdonyvezető mellett szolgálatot teljesítő műszaki munkavállalónak, a járműve-zetői képzésre beosztott munkavállalónak felettese.

A mozdony vezetőfülkéjében való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező személynek és az ott figyelőszolgálatot ellátó munkavállalónak a mozdonyra (a motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjébe) lépésére, valamint az ott tartózkodására vonatkozó előírások és közlekedésbiztonsági feltételek betartásáért a mozdonyve-zető felelős. Ebben a vonatkozásban az engedéllyel rendelkező személy felé – ki-véve az ellenőrzésre jogosult személyt – a mozdonyvezető rendelkezésre jogosult.

A mozdony vagy mozdonyszemélyzet ellenőrzése céljából a mozdonyra (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjébe) lépő, ellenőrzésre jogosult személy köteles magát a mozdonyvezetőnél az ellenőrzésre jogosító igazolványával, megbízólevelével igazolni. A mozdonyvezető, az ellenőrzést végző kérése szerint köteles: – bemutatni a szolgálatában magánál tartandó dokumentumokat és eszközöket, – jelentést tenni a kapott szóbeli és írásbeli rendelkezésekről, a mozdony műszaki

állapotáról, az előfordult rendkívüli eseményekről, valamint a vezetőfülkében tartózkodó további személyek mozdonyon tartózkodásának jogosultságáról.

12/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

E.1. MÁV Zrt. 13/50

Változatszám: 1

2 A MOZDONYVEZETŐI SZOLGÁLAT ALAPSZABÁLYAI

2.1 A mozdonyon szolgálatot végzők száma

Dízel- és villamos mozdony közlekedtetéséhez a járművön legalább egy – a 2.2.1. pontban leírt feltételeinek megfelelő – mozdonyvezetőnek kell szolgálatot teljesí-tenie.

Gőzmozdony közlekedtetéséhez a mozdonyvezetőn kívül legalább egy gőzmoz-dony kazánfűtői képesítéssel rendelkező munkavállalónak kell szolgálatot teljesí-tenie.

Távvezérelt, rádió-távirányított mozdonyra nem kell külön kiszolgáló személyzet.

Hidegen továbbított mozdonyt (az áruként feladott, és saját kerekein továbbított mozdony kivételével) adott mozdonyra típusismerettel rendelkező mozdonyveze-tőnek kell kísérnie, kivéve: – külön menettel, vagy szerelvényvonattal hidegen továbbított mozdonyokat – közvetlenül a vonómozdony után vonatba sorozott egy, hidegen továbbított

mozdonyt; – szolgálatképtelenné vált és a saját vonatában továbbított, az eredeti közlekedé-

sének megfelelően besorozott mozdonyt, ha a vonómozdony vezetője a továbbított mozdony(ok) kiszolgálására is érvényes képesítéssel (típusismerettel) rendelkezik.

Egy – a 2.2.1. pontban leírt feltételeinek megfelelő – munkavállaló több, üzemben lévő, várakozó mozdony felügyeletét is elláthatja, ha minden felügyelt mozdony esetében eleget tud tenni a 3.3 pont előírásainak.

2.2 A mozdonyszolgálati beoszthatóság feltételei

2.2.1. A mozdony vezetőjének a vonatkozó jogszabályban meghatározott időkeret-ben és gyakorisággal időszakos oktatáson kell részt vennie. Szolgálatban kö-teles magánál tartani a járművezetésre jogosító okmányokat.

2.2.2. Ha a mozdonyra felszerelt EÉVB kezeléséhez kiegészítő kezelési szabályzat került kiadásra, a mozdonyt csak olyan mozdonyvezető közlekedtetheti, aki a kiegészítő kezelési szabályzatból vizsgát tett.

2.2.3. INDUSI-ra kiépített pályán az INDUSI-val felszerelt mozdonyt csak olyan mozdonyvezető közlekedtethet, aki az INDUSI Kezelési Szabályzatból vizs-gát tett.

2.2.4. ETCS-re kiépített pályán az ETCS-szel felszerelt mozdonyt csak olyan moz-donyvezető közlekedtethet, aki az ETCS Kezelési Szabályzatból vizsgát tett.

14/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

2.3 Szolgálat megkezdése

2.3.1. A mozdonyszemélyzetnek minden szolgálatba lépéskor személyesen kell jelentkezni a mozdonyfelvigyázónál (kivéve 2.3.4. pont), a Munka Törvény-könyvében, illetve a Kollektív Szerződésben meghatározottak szerint.

2.3.2. A jelentkezési kötelezettség pihenő után is fennáll.

2.3.3. A mozdonyfelvigyázónál az önköltségi útra beosztott személyzetnek is je-lentkeznie kell.

2.3.4. Ha a szolgálatba jelentkezés a mozdonyfelvigyázónál nem személyesen tör-ténik, annak végrehajtását az Üzemi Rendben kell szabályozni és annak megfelelően kell eljárni, figyelembe véve az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1.4.12. pontjában leírtakat is.

2.3.5. A mozdonyfelvigyázó köteles a mozdonyvezetőnek szolgálatba való jelent-kezése alkalmával a szükséges mennyiségű és előírás szerint kitöltött menet-okmányt átadni.

2.3.6. A mozdonyvezető köteles jelentkezéskor:

– a parancskönyvi rendelkezéseket tudomásul venni, – a szolgálathoz szükséges eszközöket átvenni.

2.4 Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot

A mozdonyszemélyzet szolgálatba csak józan, kipihent, biztonságos munkavégzés-re alkalmas állapotban jelentkezhet, és a józan, biztonságos munkavégzésre alkal-mas állapotát teljes szolgálati ideje alatt köteles fenntartani.

Szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt álló mozdonyszemélyzet szolgálatba nem léphet, szolgálatát nem folytathatja. Ilyen munkavállalót szolgálatában megtűrni nem szabad.

Ha a mozdony közlekedtetése közben a vezetőfülkében egyedül szolgálatot teljesí-tő mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota valamely okból (baleset, sérülés vagy rosszullét) annyira leromlik, hogy a pályát, a jelzéseket nem tudja kétséget kizáróan megfigyelni vagy a mozdonyt nem tudja biztonságosan ve-zetni, akkor a vonatot meg kell állítania, illetve a tolatást meg kell szüntetnie. To-vábbhaladni, illetve a tolatást folytatni csak akkor szabad, ha a biztonságos mun-kavégzésre alkalmas állapotát visszanyerte. Ha ez előreláthatólag hosszabb időt venne igénybe, vagy megfelelő elsősegélynyújtásra az adott körülmények között nincs lehetőség, akkor a rendelkezésre álló eszközzel segítséget kell kérni.

Ha a mozdony vezetőfülkéjében a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált mozdonyvezető nem egyedül teljesített szolgálatot, akkor a megálláshoz és az első-segélynyújtáshoz szükséges intézkedéseket, valamint az eset jelentését a biztonsá-gos munkavégzésre alkalmas állapotban maradt munkavállalónak kell megtennie. A vonat, illetve a mozdony megállítása után mindig a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált munkavállaló elsősegélyben részesítése az első teendő.

E.1. MÁV Zrt. 15/50

Változatszám: 1

A mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná válása esetén a vonat az egyéb utasításokban szabályozott módon a végállomásig továbbítható, vagy a tolatás folytatható, ha a vonatnál, tolatást végző mozdonynál található olyan, biz-tonságos munkavégzésre alkalmas személy, aki a mozdonyszolgálati beoszthatóság feltételeinek (2.2.1. pont) megfelel.

Amennyiben a fentiekben leírt módon a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált mozdonyvezető feladatainak átvétele nem biztosítható, a vonat csak a leváltó mozdonyvezető megérkezése után közlekedhet tovább.

Ha a mozdonyvezető mellett pilóta- vagy figyelőszolgálatot teljesítő munkavállaló válik biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná, illetve ha a mozdonyvezető szol-gálatát ő veszi át és egyébként a vezetőfülkében műszaki feladatai nincsenek, ak-kor őt a vonatnál található, pilóta- vagy figyelőszolgálat feltételeinek megfelelő munkavállaló helyettesítheti. 2.5 Felelősség a mozdony vezetéséért

A mozdony vezetésére használatos kezelőszerveket – veszély esetét kivéve – kizá-rólag az alábbi munkavállalók kezelhetik: – az önálló szolgálatra oda beosztott mozdonyvezető (vagy biztonságos munka-

végzésre alkalmatlanná válása esetén a 2.4. pontban meghatározott munkaválla-ló), saját felelősségére;

– a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra oda beosztott, vasúti járművezető-képzésben részt vevő munkavállaló, kizárólag a megbízás alapján felügyeletet ellátó mozdonyvezető jelenlétében, annak engedélyével és felelősségére;

– a mozdonyszemélyzet felettese (1.5.3. pont), ha a mozdonyszolgálati beosztha-tóság feltételeinek (2.2. pont) megfelel, saját felelősségére.

A fentieken túl a vezetőfülkében tartózkodó minden munkavállaló köteles veszély esetén a szükséges elhárító intézkedéseket megtenni. A vezetés át- és visszavételét a jármű jól működő fedélzeti berendezésében kell rögzíteni, ennek hiányában a menetokmányba kell bejegyezni. 2.6 Szolgálat befejezése

2.6.1. A mozdonyszemélyzet a szolgálat befejezésekor – járművének előírt kezelé-se, lezárása vagy átadása után – köteles a mozdonyfelvigyázónál lejelent-kezni.

2.6.2. A mozdonyszemélyzet a karbantartási telephelyre érkezés után – szolgálata befejezésekor – köteles a járművét üzemanyaggal kiszerelni, az előírásoknak megfelelően kezelni, majd azt az Üzemi Rend szerint átadni, végül a moz-donyfelvigyázónál lejelentkezni.

2.6.3. Lejelentkezéskor a mozdonyvezető köteles: – a következő szolgálatát tudomásul venni, – a menetokmányt (kivéve, ha a szolgálat egészében elektronikus menetok-

mány született), az írásbeli rendelkezéseket, a szabályszerűen kezelt se-

16/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

bességmérő szalagot (elektronikus sebességmérő esetén az előírás szerinti dokumentumot), az üzemi napló szabályszerűen kitöltött lapjának eredeti példányát (ha azt egyéb rendelkezés miatt nem kell a naplóban hagyni), a papír alapú Vonatterhelési Kimutatást (ha szolgálatában ilyet kapott), va-lamint a használatra átvett eszközöket a mozdonyfelvigyázónak leadni,

– a járművön esetleg szükségessé vált javításokat megrendelni, – a menet közben előfordult rendkívüli eseményekről írásbeli jelentést ten-

ni, – a forgalom biztonságát veszélyeztető eseményekről és az ilyen jellegű

járműsérülésekről az írásbeli jelentésen kívül a mozdony reszortosának (távollétében a mozdonyfelvigyázónak) szóbeli jelentést is tenni,

– az időközben megjelent parancskönyvi rendelkezéseket tudomásul venni. 2.6.4. Ha a lejelentkezés nem személyesen a mozdonyfelvigyázónál történik, akkor

annak mikéntjét az Üzemi Rendben kell szabályozni, és annak megfelelően kell eljárni.

E.1. MÁV Zrt. 17/50

Változatszám: 1

3 A MOZDONYOK ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI

3.1 A mozdonyok felkészítése a szolgálatra

A mozdonyok felkészítése a szolgálatra alapvetően a karbantartási telephelyek személyzetének feladata és felelőssége. A mozdonyok különböző rendű vizsgála-tával, valamint a szükséges javítások elvégzésével biztosítani kell a szolgálatra al-kalmas állapotukat legalább a következő vizsgálatig, amelynek tényét az üzemi naplóba való bejegyzés igazolja.

3.2 A mozdony átvétele

3.2.1. Teendők nem személyes váltás esetén

A mozdony kulcsainak átvétele után a mozdony szerszámainak, felszerelési tárgyainak meglétét tételesen kell ellenőrizni.

A mozdony üzembe helyezése előtt meg kell győződni a mozdonyvizsgálat érvényességéről. Ha a mozdonyvizsgálat érvényessége lejárt vagy a továbbí-tásra kerülő vonat várható érkezése előtt jár le, a mozdonyt üzembe helyező munkavállalónak kezdeményeznie kell a mozdony vizsgálatát, vagy karban-tartási telephelyre irányítását. Karbantartási telephelyen a 7.4. mellékletben felsorolt feltételeknek meg nem felelő mozdony javítását kezdeményezni kell. Ha a mozdonyt üzembe helyező munkavállaló az ellenőrzés során olyan je-lenséget tapasztal, ami a mozdony további üzemeltetését vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, döntenie kell a mozdony továbbíthatóságáról is.

Az üzembe helyezés során a mozdonyt üzembe helyező munkavállalónak személyesen kell ellenőriznie: – az előírt jelzőeszközök, valamint értekező berendezések meglétét és állapotát, – az elsősegély felszerelés meglétét és érvényességét, továbbá az előírt vé-

dőeszközök meglétét, – a fény- és hangjelzést adó berendezések működőképességét, – az éberségi, a vonatbefolyásoló, valamint a sebességmérő és adatrögzítő

berendezés üzemkész állapotát, – a kézi tűzoltó készülékek üzemkész állapotát, – a mozdony üzemét a vezetőfülkében levő műszerek, jelzőlámpák alapján, – a vizsgálócsatorna nélkül ellenőrizhető olaj és hűtőfolyadék szinteket, a

gázolaj mennyiségét, – a mozdony futóművét és hordművét, különös tekintettel a kerékabroncs

összejelölésekre, – villamos mozdonynál az áramszedők működését.

Ha a felsoroltak ellenőrzése során rendellenesség tapasztalható, akkor az észlelt hiányosságokat a vasúti társaság kijelölt munkavállalójának kell je-lenteni. Karbantartási telephelyről a mozdonnyal kijárni a kapott rendelkezés szerint szabad.

18/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

3.2.2. Teendők személyes váltás esetén

Személyes váltásnál a mozdonyt átadó köteles tájékoztatni az átvevőt a mozdony állapotáról, az esetleges rendellenességekről, a szolgálata alatt be-következett műszaki eseményről és intézkedésekről. Az üzemi naplóba tett, hiányosságokra utaló bejegyzésekre a leváltója figyelmét szóban is fel kell hívnia. Ha a váltás a vonattovábbítás közbenső állomásán történik, akkor a vonattal kapcsolatos rendelkezéseket és információkat is át kell adni.

3.3 A dízelmozdony üzembe helyezése

Az üzembe helyezéskor – a dízelmotor indítása előtt – gondoskodni kell a jármű légfékkel vagy kézifékkel való állva tartásáról.

A dízelmozdony alatt, a tetőn, a géptérben és a védházban személyek nem tartóz-kodhatnak és a gépezeti berendezéseket takaró fedeleknek az előírás szerinti he-lyükön kell lenniük. Ezt az üzembe helyezést végző személynek kell leellenőriznie. Kivételt képeznek azok a személyek, akik az üzembe helyezést végző utasítására, a különböző gépezeti egységeknél a motor indításában segítenek.

A mechanikus erőátvitelű mozdonyok erőátviteli lánca nyitott legyen. Ezt a főkap-csoló nyitott, vagy az irányváltó középállásával kell biztosítani. Ezt szintén annak a személynek kell leellenőriznie, aki az üzembe helyezést végzi.

A hidraulikus (hidrodinamikus vagy hidromechanikus) erőátvitelű mozdonyoknál a hajtómű kikapcsolt állapotban legyen. Az üzembe helyező személynek ellenőriz-nie kell, hogy egy előzetes kényszerüzem miatt a hajtómű töltőmágnes vagy a fő-vezérlő tolattyú nincs-e mechanikusan vagy a vezérlési rendszer egyes elemeivel töltő állásban reteszelve.

A villamos hajtásrendszerű mozdonyoknál a főáramkör nyitott állapotban legyen. Ezt szintén annak a személynek kell leellenőriznie, aki az üzembe helyezést végzi. 3.4 A mozdony működésének üzem közbeni ellenőrzése

A mozdony működését üzem közben figyelemmel kell kísérni. A beépített műsze-rek, jelzőlámpák, hibatároló-kijelzők által jelzett értékeket kellő gyakorisággal ellenő-rizni kell. A műszerek, jelzőlámpák és hibatárolók hibajelzése, rendellenes zaj, rendel-lenes üzem esetén az okot fel kell kutatni és a hiba elhárításáról intézkedni kell.

Ha a tartózkodási idő lehetővé teszi, akkor meg kell győződni arról, hogy a ten-gelyágyaknál, csapágyaknál, mozgó alkatrészeknél és a kerékabroncsoknál nem mutatkozik-e a szokottnál nagyobb hőmérsékletű vagy üzemveszélyes melegedés, érzékelhető sérülés, rendellenesség.

A mozdonyvezető, a mozdony meghibásodásának, illetve szolgálatképtelenségé-nek megelőzése érdekében köteles: – a mozdony műszaki állapotát szolgálatban folyamatosan figyelni, illetve elle-

nőrizni,

E.1. MÁV Zrt. 19/50

Változatszám: 1

– a kezdődő szerkezeti rendellenességet, illetve az erre utaló jelenségeket kiérté-kelni és megfelelő módon jelenteni.

3.5 A mozdony vizsgálata középállomáson

Középállomásokon, hosszabb tartózkodás ideje alatt a mozdonyszemélyzet köteles – a rendelkezésre álló idő alatt, az alkatrészek hozzáférhetőségétől függően – a fe-lügyeletére bízott mozdonyt megvizsgálni, különös figyelemmel a menet közben esetleg észlelt rendellenességekre. Amennyiben egyszerű rátekintéssel lehetséges, ellenőrizni kell a féklöketeket. Az elektronikus vezérlőrendszerek hibatárolóinak jelzéseit szintén meg kell figyelni.

Dízelmozdonynál, alapjáraton járó motornál ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e rendellenes zörejek és a tüzelőanyag-, kenőolaj-, és hűtővízrendszer csővezetékei épek és tömörek-e.

Villamos mozdonynál meg kell győződni arról is, hogy a tetőberendezéseknél mu-tatkozik-e a földről rálátással megállapítható sérülés.

3.6 A mozdony érkezés utáni vizsgálata

A mozdony üzemeltetése közben észlelt hiányosságokat és rendellenességeket rög-zíteni kell az üzemi naplóban. Ha a mozdony javítást igényel, akkor azt szabatos megjelöléssel és kellő részletességgel kell megrendelni. A közlekedés után szüksé-ges kisebb javításokat lehetőség szerint a forduló karbantartási telephelyen kell el-végeztetni azért, hogy a mozdony a következő szolgálatra üzembiztos állapotban legyen. A mozdonyszemélyzet az általa felsértett vagy eltávolított festékzárról vagy plombáról (kivéve az utasításokban engedélyezett hidegmeneti váltó kezeléséről, vagy vonatbefolyásoló berendezés kiiktatásáról) írásbeli jelentést is köteles tenni.

3.7 A mozdony hatósági átvizsgálása

A hatóságok, vagyonvédelmi szervek a mozdonyvezető jelenlétében jogosultak a mozdony átvizsgálására. A mozdonyvezető köteles a vizsgálatot közreműködve elősegíteni, a vizsgálat előtt a mozdonyt üzemen kívül helyezni, a vizsgálatot vég-zőket kísérni és az esetleges veszélyekre figyelmeztetni. 3.8 Szerkezeti változtatások, módosítások

A mozdony alkatrészeit, berendezéseit a mozdonyszemélyzetnek eltávolítani, nem szabványosra cserélni, beállítási értéküket megváltoztatni, a működtető és védelmi reléket, biztosítókat üzemen kívül helyezni, átkötni – kivéve a kezelési útmutató-ban megengedett eseteket – az üzemeltetésnél az előírásoktól eltérő anyagokat használni tilos.

A vezérlési és egyéb áramkörökben csak a kezelési útmutatóban előírt értékű biz-tosítókat szabad használni, illetve megtűrni. Ezek átkötése, vagy pótlása nagyobb névleges értékűvel szigorúan tilos!

20/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

3.9 A mozdony felszerelési tárgyai és szerszámai

A mozdony felszerelési tárgyai és szerszámai megőrzéséért, állapotuk megóvásáért a mozdonyszemélyzet felelős. A felszerelési tárgyakat, szerszámokat az épségük és meglétük szempontjából átvételkor (3.2.1. pont) – ha a személyzeti forduló 4 perc-nél rövidebb idő alatt lebonyolított személyzetváltást tesz szükségessé, akkor al-kalmas helyen és időben – ellenőrizni kell, majd a tárolási helyükön kell azokat elzárni. Ha sérült, hiányos, vagy használhatatlan, esetleg hiányzik a felszerelési tárgy, szerszám, akkor erről a szerszámok és felszerelési tárgyak jegyzékébe, vagy az üzemi naplóba kell bejegyzést tenni. 3.10 Teendők fagyveszély esetén

Üzem közben a zsalukon és a légbeszívó nyílásokon képződő jégréteget úgy kell eltávolítani, hogy szerkezeti károsodás ne keletkezzen. A légbeszívó nyílások csappantyúit téli üzemre kell állítani (belső szívás).

A szabadban álló dízelmozdony hőntartó berendezését lehetőleg a segéd-aggregátor üzemeltetésével egyidejűleg kell működtetni. Ezek hiányában a moz-dony dízelmotorját az előírt hűtővíz hőmérséklet eléréséig szakaszosan kell járatni, aminek a gyakoriságát a külső hőmérséklet határozza meg.

Ha a dízelmozdony fedett, de fagyveszélyes hőmérsékletű helyiségben áll, a dí-zelmotor járatását csak akkor szabad végezni, ha megfelelő és üzemképes elszívó berendezés áll rendelkezésre. Ennek hiányában a motor járatását a szabadban kell végezni.

Ha a dízelmotort, a segéd-aggregát dízelmotorját, vagy a hőntartó berendezést nem lehet működtetni, akkor a hűtővízrendszert vízteleníteni kell. A fagyálló folyadék-kal feltöltött hűtővízrendszert nem kell vízteleníteni akkor, ha a hűtőfolyadék fagypontja kisebb a külső levegő hőmérsékleténél.

A víztelenítés során ki kell nyitni, és nyitva kell tartani valamennyi víztelenítő csa-pot, illetve csavart, beleértve a vezetőfülkében és az utastérben elhelyezett fűtőtes-teket és fűtőkazánt is. Ha szükséges, a megfelelő csővezetékeket meg kell bontani. A víztelenítést a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően és lehetőleg lehűlt, kb. 40ºC hőmérsékletű hűtővíznél szabad végrehajtani.

Önműködő gőzfejlesztővel vagy hőntartóval ellátott mozdonyoknál a kezelési út-mutató alapján, a külső hőmérséklet függvényében kell a hőntartó, illetve gőzfej-lesztő berendezést üzemeltetni vagy vízteleníteni.

A dízelmozdonyok hűtőfolyadék, illetve kenőolaj mennyiségének kiegészítése után – a hideg motor beindítását követően – a kenőolaj nyomását, valamint a hűtő- és kenőolajrendszert fokozott gondossággal kell ellenőrizni.

Nem üzemelő (hideg) dízelmozdony átvételénél és átadásánál a fagymentesítés tényét írásban kell rögzíteni a mozdony üzemi naplójában.

E.1. MÁV Zrt. 21/50

Változatszám: 1

4 A KÖZLEKEDÉS (VONATTOVÁBBÍTÁS, TOLATÁS) ALAPSZABÁLYAI

4.1 A vonat megindítása

A mozdonyvezetőnek – a kapott felhatalmazás alapján – el kell indítania a vonatot (mozdonyt) akkor, ha az indulást biztonsági vagy vontatási ok sem akadályozza. 4.2 A mozdonyvezető helye

4.2.1. A vezetőfülkét a mozdonyvezetőnek menet közben – életveszély esetét kivéve – elhagyni nem szabad. Menet közben bekövetkezett rendellenesség esetén a mozdonyvezető csak akkor hagyhatja el a vezetőfülkét, és mehet a rendellenesség okát felkutatni, ha előzőleg a mozdonyt (vonatot) megállította, és megfutamodás ellen biztosította.

4.2.2. Rádió távirányítású mozdony

Külön tolatásvezető hiányában a mozdonyt távirányító személy mindig a mozgás irányába eső első jármű előtt köteles haladni, vagy az első jármű fékállásán köteles tartózkodni.

Rádió távirányítású mozdonnyal végzett tolatásnál a tolatást vezető moz-donyvezető nem bízható meg kiakasztórúddal végzett járműkapcsolási fela-datokkal. Ha a járműkapcsolást a mozdonyvezető végzi, a járművek közé csak akkor léphet be, ha a járművek álló és rögzített helyzetben vannak és az indításgátló bekapcsolt állásban van.

4.3 A tényleges sebesség

A mozdony tényleges sebességére mindig a sebességmérő berendezés (Teloc, Mesma, stb.) által mutatott érték a mérvadó. 4.4 A pálya megfigyeléséhez (F.2. 16.2.2. pont) kapcsolódó kötelezettségek

Ha a mozdonyszemélyzet a bejárandó vágányokon, a pályaberendezésnek vagy másik vonatnak a megfigyelése közben olyan jelenséget vesz észre, amely a saját mozdonyát (vonatát) vagy más mozdonyt (vonatot) veszélyeztet, intézkednie kell a saját mozdony (vonat) vagy másik mozdony (vonat) megállítására, kivéve, ha azzal a veszély fokozódna.

Szolgálat közben a közlekedésbiztonságot veszélyeztető rendkívüli eseményről (baleset, veszélyeztetés, szándékos vagy gondatlan cselekmény, tűzeset, jármű, pálya, felsővezeték, biztosítóberendezési hiba, stb.), körülményről, előre nem lá-tott, elháríthatatlan akadályról – a baleset elkerülése, a további károk elhárítása ér-dekében tett helyszíni intézkedéseken túl – a mozdonyszemélyzet köteles a lehető leghamarabb a forgalmi vonalirányítónak vagy a forgalmi szolgálattevőnek (moz-donyrádión, mobil telefonon) szóbeli jelentést tenni.

22/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

A mozdony biztonságba helyezése után a mozdonyszemélyzet köteles a vonat biz-tonságba helyezésére, a segélynyújtásra, és a pálya szabaddá tételére irányuló munkákban részt venni.

Ha a pályát víz borítja, akkor előtte meg kell állni. Amennyiben a víz szintje a sín-korona magasságát meghaladja, azon áthaladni csak a pálya műszaki felügyeletét ellátó szakember engedélyével és jelenlétében, legfeljebb 5 km/h sebességgel sza-bad.

Ha a mozdonyszemélyzet a vonalon nagyobb terjedelmű és magasságú hófúvásos helyeket észlel, vagy ha megállapítja, hogy a havazás miatt az alakjelzők nem mu-tatják minden kétséget kizáróan a helyes jelzési képet, akkor felszólítás nélkül kö-teles észleléseiről mozdonyrádión, mobiltelefonon, ennek hiányában a legközeleb-bi állomáson, ahol a vonat menetrend szerint megáll, jelentést tenni. 4.5 A felsővezeték megfigyeléséhez kapcsolódó kötelezettségek

A mozdonyszemélyzetnek szolgálat közben a felsővezetéket is meg kell figyelnie a felsővezeték olyan hibáinak felderítése érdekében, amelyek a közlekedő vonatok biztonságát veszélyeztetik, továbbá villamos mozdonynál az áramszedő megfelelő működésének ellenőrzése céljából. Ha a hibás felsővezetéki szakasz veszélyezteti a járművek akadálymentes elhaladását, akkor:

a villamos mozdony áramszedőjét le kell ereszteni, a vonatot a legrövidebb fékúton belül meg kell állítani, a forgalmi vonalirányítót értesíteni kell.

A villamos mozdony vezetőjének szolgálat közben a felsővezeték feszültségét is figyelemmel kell kísérnie. Ha a felsővezeték feszültségének értéke a 29 kV-ot meghaladja, a főmegszakítót ki kell kapcsolni. Ha a felsővezeték feszültsége a vo-nat gyorsítása közben nem éri el a névleges 25 kV értéket, akkor a mozdony telje-sítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonalfeszültség értéke 20 kV-nál kisebb értékűre ne csökkenjen.

A felsővezeték feszültségének megszűnése, majd megjelenése után a vonatokat az alábbi sorrend és várakozási idő betartásával szabad megindítani, illetve gyorsítani, ha az illetékes forgalmi vonalirányító másként nem rendelkezik:

villamos mozdonnyal vontatott személyszállító vonat 0 perc villamos motorkocsi, motorvonat 1 perc villamos mozdonnyal vontatott nem személyszállító vonat 2 perc

A mozdonyszemélyzet a forgalmi vonalirányítón keresztül az adott felsővezetéki hálózatot felügyelő szervezetnek jelenteni köteles, ha hóval, jéggel vagy zúzmará-val erősen megterhelt felsővezetéket észlel.

E.1. MÁV Zrt. 23/50

Változatszám: 1

4.6 Áramszedők használata

Vonattovábbítás közben a több áramszedővel szerelt villamos mozdony menet-irány szerinti hátsó áramszedőjét kell használni. Ettől eltérni az alábbi esetekben szabad:

tolatási mozgás közben, fázishatár alatt megállt villamos mozdonynál, ha a menetirány szerinti hátsó áramszedő nem helyezhető üzembe, ha az áramszedőt a járművezérlő szoftver automatikusan működteti, pl.

szinkron üzem.

Fázishatár alatt csak kikapcsolt főmegszakítóval szabad áthaladni. A fázishatár kapcsolót a mozdony kezelési útmutatója szerint kell működtetni. Az egy vonatban közlekedő, közvetlenül egymás után kapcsolt villamos mozdonyok közül csak a menetirány szerinti utolsó haladhat át feleresztett áramszedővel a fázishatár alatt.

A fázishatár alatt megállt, több egységből álló villamos motorvonat csak a menet-irány szerinti első motorkocsi áramszedőjének használatával haladhat ki a fázisha-tár alól.

A feszültségmentes szakasz előtt – alkalmas helyen – az áramszedő leereszthetősé-gét ki kell próbálni. Zord időjárási viszonyok esetén az áramszedő megbízható le-ereszkedését többször is ellenőrizni kell. Ha az áramszedő nem ereszkedik le, ak-kor a menetet folytatni csak a hibás áramszedő üzemen kívül helyezése (selejtezé-se) után szabad.

Feszültségmentes felsővezeték szakasz alatt áthaladni csak kikapcsolt főmegszakí-tóval és leeresztett áramszedővel szabad. Az áthaladás előtt gondoskodni kell arról, hogy a feszültségmentes szakasz alatt a villamos mozdony (a vonat) lendületével haladhasson át.

Több egymáshoz kapcsolt villamos mozdony közül csak kettő áramszedője enged-hető fel, kivétel a kettőnél több egységből álló villamos motorvonat, kettőnél több villamos motorkocsiból összeállított vonat. 4.7 Felelősség az üzemanyagok gazdaságos felhasználásáért

A mozdonyszemélyzet az üzemanyagok és a villamos energia rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásáért felelős. Helytelenül értelmezett takarékosságból a köz-lekedés biztonságot, a mozdony üzembiztonságát és műszaki állapotát, valamint a vonat menetrendszerűségét nem szabad veszélyeztetni. 4.8 A perdülésgátló és a homokoló berendezés használata

A kerékperdülést, a vonóerő csökkentésével, és ha van, akkor a kézi működtetésű perdülésgátlóval kell megszüntetni. A megperdült (és a megcsúszott) kerék alá kézi működtetéssel homokolni tilos!

24/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

A kézi működtetésű homokoló berendezést, az adott viszonyoknak megfelelően, a kerékperdülés megelőzésére – ekkor is csak szakaszosan, csekély homok kibocsá-tásával – szabad működtetni. Váltókon, vasúti járműmérlegen való tartózkodás, áthaladás közben kerülni kell a homokoló berendezés működtetését. 4.9 Jelzőlámpák használata

Távolsági fényszórót kell használni sötétben a pálya, a jelzők, a jelzések megfigye-léséhez.

Tompított fényt kell használni nappal, valamint minden napszakban az elvakítás veszélye, sűrű havazás vagy köd esetén a közlekedő vonatoknál, továbbá az állo-más (szolgálati hely) területén az ott tartózkodó vonatok és a tolatást végző moz-donyok megjelölésére.

Jelzőfényt, ennek hiányában tompított fényt kell használni az üzemben lévő, de bármely ok miatt várakozó mozdonyok megjelölésére.

A mozdony jelzőlámpáit a szennyeződésektől, rájuk tapadt hótól olyan gyakori-sággal kell megtisztítani, hogy világítóképességük fennmaradjon. 4.10 A nem használt vezetőfülke lezárása

A vonatban lévő mozdony – mozdonyszemélyzet által nem használt – vezetőfülké-jének szabadba, utastérbe valamint poggyásztérbe nyíló ajtóit, ablakait le kell zár-ni, ha ott személyek nem tartózkodnak. 4.11 Menet közbeni irányváltás tilalma

Irány- és/vagy fokozatváltót működtetni csak és kizárólag álló helyzetű és beféke-zett mozdonynál szabad. Villamos vontató motorokkal ellenárammal fékezni még veszély esetén sem szabad.

Emelkedő pályarészeken megállított vonatot úgy kell megindítani, hogy a fékbe-rendezés feloldása után a vonat hátrafelé ne tudjon megmozdulni. 4.12 Közlekedés behavazott pályán

A vonatok behavazott pályán, az alkalmazott mozdonyoktól függően a D 4. sz. Utasítás előírásai szerint közlekedhetnek. A mozdonyokat csak a D 4. sz. Utasítás-ban előírt eszközökkel és módon szabad hóakadály áttörésére használni.

Ha valamely vonat vagy hókotrómenet a hóban elakadt, és ha az elakadás, a kerék-csúszás, homokszórás, az előre-, hátramenet végzése mellett sem szüntethető meg, akkor a további kiszabadítási kísérletet meg kell szüntetni. Ilyen esetben a vonat vagy a hókotrómenet kiszabadítására segélyt kell kérni.

Személyszállító vonat elakadása esetén a vonat fűtéséről – amíg ahhoz az energia-ellátás rendelkezésre áll – gondoskodni kell. A mozdonyvezető a mozdonyát nem hagyhatja el mindaddig, amíg erre a forgalmi vonalirányítótól utasítást vagy enge-délyt nem kap.

E.1. MÁV Zrt. 25/50

Változatszám: 1

4.13 Mozdonyok tolatása karbantartási telephelyen

A karbantartási telephely területén a mozdonyok tolatását az Üzemi Rendben sza-bályozott módon és az ott meghatározott munkavállaló engedélyével, illetve veze-tésével szabad végrehajtani.

Egymással össze nem kapcsolt mozdonyok esetén, a követő mozdony vezetője köteles az előtte haladó mozdonytól, a sebességtől függő és a fékútjának megfelelő távolságot tartani.

Egymással összekapcsolt mozdonyok esetén, ha bármelyiken valamilyen munka elvégzése szükséges, akkor a munka megkezdéséről és befejezéséről a kapcsolt mozdony(ok) személyzetét minden kétséget kizáróan értesíteni kell.

A mozdonyszínbe való be- és kijárást az Üzemi Rendben leírt szabályok szerint, különös óvatossággal kell végezni.

A fordítókorongra és tolópadra járás előtt minden esetben meg kell állni. A fordí-tókorongra, tolópadra csak akkor szabad rájárni, ha a fordítókorong, tolópad a rájá-rásnak megfelelő vágányútban rögzítve van és a kezelője erre kézi jelzéssel is en-gedélyt ad. A mozdonyokat fordítókorongra, tolópadra saját erejükkel, más moz-donnyal, vagy csörlővel kell ráállítani. Nem szabad rájárni szalasztással, csurgatás-sal, illetve a villamos mozdony saját lendületével. Fordítás, illetve a tolópad moz-gásának megkezdése előtt a mozdonyt be kell fékezni. Ha a fékberendezés haszna-vehetetlen, akkor a mozdonyt rögzítő saruval kell állva tartani. Lejáráskor szalasz-tani tilos.

26/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

E.1. MÁV Zrt. 27/50

Változatszám: 1

5 BIZTONSÁGI SZABÁLYOK 5.1 Személyi biztonsági szabályok

5.1.1. A mozdony vizsgálata, tisztítása, javítása, kiszerelése közben ügyelni kell arra, hogy a mozdonynak minden szándékolt vagy véletlen mozgása, gépré-szeinek mozgása (forgása), villamos feszültség alatt álló berendezései, illet-ve a villamos energiaellátó rendszer a rajta foglalatoskodó, vagy a mozdony közelében tartózkodó személyekre ne legyen veszélyes.

5.1.2. A mozdonyokon a mozgó (forgó) géprészek veszélyességére, azok megközelítése során külön figyelmet kell fordítani.

5.1.3. A mozgásban lévő mozdonyon a visszapillantó tükör külső vonalán kívülre kihajolni vagy a mozdony futóhídjára kimenni tilos. A mozgásban lévő mozdony géptér (védház), valamint vezetőfülke ajtóit mindig csukva kell tartani.

5.1.4. Üzemelő mozdony gépterében a mozdonyszemélyzeten és a mozdony ellenőrzését, vizsgálatát végző munkavállalón kívül más személynek tartózkodni tilos. A mozdony ellenőrzését, vizsgálatát végző munkavállaló – a vonatkozó biztonsági szabályok betartásával – menet közben is tartózkodhat a géptérben.

5.1.5. A mozdony tartózkodásra kiképzett homlokán (hídlásán), oldaljárdáján, homloklépcsőjén a mozdony haladó mozgása közben – indokolt esetben – csak a tolatócsapat tagjai, vagy a mozdony mozgásának irányítására jogosult személyek tartózkodhatnak.

5.1.6. A magasban végzett munkáknál fokozott óvatossággal kell eljárni a leesés és felsővezetékes vágányon az áramütés veszélye miatt. A leesés elleni védelem hiánya esetén (pl.: egyéni védőeszköz, biztonságos kikötés) a mozdonyszemélyzetnek a mozdonytetőn munkát végezni nem szabad.

5.1.7. A dízelmozdonyon, illetve az alatt, a tetőn, a géptérben és a védházban elle-nőrzést, javítást, illetve egyéb munkát végezni csak üzemen kívül helyezett dízelmotornál és a jármű kézifékkel befékezett helyzetében szabad. Kivételt képeznek azok az ellenőrzési szempontok, amelyek kifejezetten működő dí-zelmotorra, hajtóműre vannak előírva, ezek azonban a megfigyelésre korlá-tozódnak. Azon motorkocsik és vezérlőkocsik esetében, amelyeknél ezek az ellenőrzési munkálatok az utastérből végezhetők, gondoskodni kell arról, hogy ott utas ne tartózkodjék. Villamos felsővezeték alatt, a tetőn, illetve a járműszekrény azon részén, amely a megközelítési távolságon (E.101. sz. Utasítás) belül található, ellenőrzési, szerelési munka nem végezhető. Elke-rülhetetlen esetben gondoskodni kell a felsővezeték feszültségmentesítéséről és a szabályszerű munkahelyi földelésről (E.101. sz. Utasítás).

5.1.8. A dízelmotoron és az erőátviteli berendezéseken szükségessé váló munka-végzésnél különös gondot kell fordítani a meleg alkatrészek – kipufogórend-

28/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

szer, víz-, és olajcsövek megközelítésére, megbontására az égési, illetve for-rázási sérülések megelőzésére. Gondoskodni kell a véletlen beindulás meg-előzéséről a jármű feszültségmentesítésével, a késeskapcsoló kikapcsolásá-val vagy az akkumulátor főbiztosító kiemelésével.

5.1.9. A dízelmozdony villamos vezérlő, villamos segédüzemi, villamos fűtési be-rendezéseit, melyek a járműszekrényhez (sínhez) képest 42V-nál nagyobb feszültség alá kerülhetnek, megérinteni, illetve ezeken munkát végezni a kö-vetkező feltételek teljesülése mellett szabad: a dízelmotort le kell állítani, a vezérlési rendszert feszültségmentesíteni

kell, kivéve akkor, ha a hibakeresés erre irányul, a mozdony és a külső hálózat közötti segédüzemi csatlakozást meg kell

szüntetni, többes vezérlés esetén a két jármű között a villamos csatlásokat

(vezérlés, fűtés, hangosítás) meg kell szüntetni,

5.1.10. A segédüzemi és fűtési berendezéseken végzett munkáknál külön gondot kell fordítani ezek szabályzó berendezéseibe épített kondenzátorok kisütésére.

5.1.11. Üzemanyag vételezés közben a mozdonyt be kell fékezni, a dízelmo-tor(oka)t le kell állítani.

5.1.12. A villamos mozdony bármely részét, amely feszültség alá kerülhet, csak akkor szabad megközelíteni, illetve megérinteni, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: az áramszedőket leeresztették, a villamos mozdonyt külső áramforrás (mozdonyszíni csatlakozás,

villamos vonatfűtés, stb.) nem táplálja, a mozdony távvezérlési kábellel nem csatlakozik másik mozdonyhoz,

illetve vizsgálókészülékhez, a villamos gépek egyike sem forog, a kondenzátorok nem tárolnak energiát, a vezérlő áramköri hibakeresés kivételével a villamos mozdonyt a

földelőkapcsolóval leföldelték, tetőmunkálatoknál a felsővezetéket is szabályszerűen leföldelték, és a

szomszédos vágányok feszültség alatt álló felsővezeték szerelvényei sem veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést. Törekedni kell azonban arra, hogy tetőmunkálatokra felsővezeték nélküli vágányon kerüljön sor.

5.1.13. Feszültség alatt álló felsővezeték alatt levő villamos mozdony tetőberende-zéseit még közvetve sem szabad megérinteni!

5.1.14. Az érintésveszélyre fokozottan ügyelni kell az olyan villamos mozdonyok-nál, ahol az oldaljárdáról a feszültség alatt álló tetőberendezés kézzel meg-közelíthető (E.101. sz. utasítás). Az ilyen villamos mozdonyok oldaljárdáin csak a tetőberendezés szabályszerű leföldelése után szabad tartózkodni.

E.1. MÁV Zrt. 29/50

Változatszám: 1

5.1.15. Feszültség alatt álló felsővezeték alatt, a villamos mozdony véletlen fe-szültség alá helyezésének elkerülése érdekében a vezetőasztal reteszkulcsot a hibaelhárítás idejére, a hibaelhárítást végző dolgozó köteles magánál tartani akkor, ha azt földelés céljából nem kell a szelektáló váltóban elhelyezni.

5.2 Tűzbiztonsági szabályok

A mozdonyokon (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) tűz- és robbanásveszélyes anyagokat (gázolaj, benzin, benzol, stb.) szállítani tilos!

A kézi tűzoltó készülékeket a mozdonyt üzemeltető vasúti társaság tűzvédelmi szabályzatában előírt tároló helyétől elzárni, eltorlaszolni, letakarni még átmeneti-leg sem szabad.

A kiürült vagy üzemképtelenné vált kézi tűzoltó készülékről az üzemi naplóba kell bejegyzést tenni és cseréjéről az első alkalmas helyen, de legkésőbb a soron következő vizsgálat alkalmával gondoskodni kell. A cserét csak akkor lehet a következő vizsgálatig halasztani, ha a mozdonyon rendszeresített tűzoltó készülékek legalább fele, a teljes oltókapacitásukkal üzemképesek maradtak.

A mozdonyszemélyzet a mozdonyon (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) alkalmazott kézi tűzoltó készülékek meglétéről, a leltári tárgyak jegyzéke alapján, míg az üzemképességükről a készülék ellenőrző műszere alapján köteles meggyő-ződni akkor, ha az – típustól függően – ezzel rendelkezik.

A mozdonyok üzemeltetése, vizsgálata során gondoskodni kell a tűzveszélyes he-lyek vizsgálatáról. A mozdonytűz elkerülése érdekében a tűzveszélyt okozó rendel-lenességek megszüntetésére haladéktalanul intézkedni kell. Meghibásodott hűtő-, szellőző berendezéssel csak a kezelési útmutatóban előírtak szerint lehet villamos készülékeket és berendezéseket használni.

Villamos ételmelegítő készülékeket csak felügyelet mellett szabad bekapcsolva tartani.

Állomáson, illetve vonalon keletkezett mozdonytüzet a mozdonyszemélyzet hala-déktalanul köteles a forgalmi szolgálattevőnek, vagy a forgalmi vonalirányítónak jelezni. Karbantartási telephelyen keletkezett mozdonytüzet a mozdonyszemélyzet az Üzemi Rendben meghatározott munkavállalónak köteles jelezni. A jelzéssel egy időben – kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – a tűz oltását is el kell kezdeni.

Tűz vagy tűzre utaló jelenség (szokatlan szikrázás, füst, égési szag) esetén a vona-tot gyorsfékezéssel meg kell állítani. Alagútban, hídon, továbbá két- vagy többvá-gányú pályán, a szomszédos vágányokon tartózkodó vonat mellett, a vasútvonalat keresztező országos villamos távvezetéktől mért 40 m távolságon belül tilos meg-állni. Ezeken a pályarészeken történő megállás elkerülésére a mozdonyvezetőnek használnia kell a vonat vészfékáthidaló rendszerét, ha van. Vezetőállásról vezérel-hető ajtók esetén – megállás után – az ajtónyitási engedélyt lehetőség szerint azon az oldalon kell kiadni, ahol az utasok kiszállása biztonságosabb. Jól működő han-

30/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

gosítás esetén ezt közleményben kell az utasok tudomására hozni, illetve fel kell hívni a figyelmüket a jelentkező balesetveszélyre. A mozdonyt üzemen kívül kell helyezni. Égő személyszállító kocsinál a villamos energiaellátást meg kell szüntet-ni, a szellőző berendezéseket ki kell kapcsolni. Központi tűzjelző berendezéssel felszerelt mozdonyok, motorkocsik tűzjelzésekor a kezelési útmutatóban leírtak szerint kell eljárni. Az utasok égő járműből történő kimenekítésében a mozdony-személyzet lehetőségének függvényében segédkezni köteles.

Ha lehetséges, meg kell becsülni a tűz keletkezési helyét és terjedelmét. Ha arra mód van, az égő mozdony közeléből a veszélyeztetett járműveket és egyéb éghető anyagokat el kell távolítani. Ha a lángok a felsővezetéket, vagy annak tartozékait 2 méteren belül megközelíthetik, kezdeményezni kell a felsővezeték feszültségmentesítését. Tűzveszélyes anyagot szállító vontatott járműnél előfordult rakománytűz esetén, vagy ha ilyen járművel közvetlenül kapcsolt más jármű ég, a tűz jelzésekor közölni kell a veszélyes áru azonosító (UN) számát.

Az égő jármű más járművel történő kapcsolatát meg kell szüntetni és védőtávolságra el kell különíteni, ha arra mód van és a járművek állva tartása biztosított.

Vízzel vagy habbal oltást villamosított vonalakon csak a villamos felsővezeték kikapcsolása és a földelés végrehajtása után szabad megkezdeni. Egyes tűzoltó készülékek a rajtuk levő feltételek betartása esetén a feszültség alatt álló berendezések oltására is alkalmasak lehetnek. A mozdony gépterében keletkező mérgező füst és gázok ellen használni kell a mozdonyra rendszeresített védőmaszkokat is, ha van.

A mozdonyszemélyzet a helyszínen köteles maradni olyan helyen, ahol egészsége és testi épsége a tűz által nincs veszélyeztetve.

A járműtűzhöz kiérkező tűzoltók vezetőjét tájékoztatni kell az égő jármű megköze-lítési lehetőségéről, az esetleges más – az oltást nehezítő – tudomására jutott ve-szélyhelyzetekről.

A tűz eloltása után a mozdony elvontatását fokozott figyelemmel kell végezni, mert a menetszél a tűz újragyulladását előidézheti. Az elvontatásához szükséges kezelőszerveken kívül minden mást a tűz utáni állapotában kell hagyni a szükséges tűzvizsgálat elvégzése miatt, majd a mozdony szabadba vezető ajtóit le kell zárni. Lezárt égett mozdonyra ezután csak a tűzvizsgáló bizottság tagjai léphetnek be. 5.3 Mozdonyok biztonsága

Baleset és forgalmi akadály esetén a mozdonyszemélyzetnek elsősorban a felügye-letére bízott járművet kell biztonságba helyeznie. Gondoskodnia kell arról, hogy a baleset további következményeként robbanás, tűz vagy villamos baleset ne kelet-kezhessen.

E.1. MÁV Zrt. 31/50

Változatszám: 1

Ha balesetnél több mozdony van a helyszínen és ezek valamelyikének mozdony-személyzete biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotba került, a felügyelet nélkül maradt mozdony biztonságba helyezéséért a többi mozdonyvezető a felelős. 5.4 Eltávozás a mozdonytól

5.4.1. Az eltávozás forgalmi feltételei állomáson

Ha a vonatok továbbítása között vagy tolatási szünetben a mozdonynak ál-lomáson várakoznia kell, a kapott értesítés szerint mozgást nem kell végezni, akkor azt a mozdonyvezetőnek nem kell őrizni, a mozdonytól a forgalom-szabályozó (forgalmi szolgálattevő, KÖFI irányító) engedélyével eltávozhat.

5..4.2. Az eltávozás forgalmi feltételei nyílt vonalon megállt vonatnál

A mozdonyvezetőnek az eltávozás tényéről, és okáról a forgalmi vonalirá-nyítót értesítenie kell.

5.4.3. Az eltávozás általános műszaki feltételei:

A mozdony(t):

megfutamodás ellen biztosítani kell (E.2. 6. fejezet), az 5.4.4. pontban leírtak kivételével üzemen kívül kell helyezni, külső nyílászáróit (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjét) be kell zárni

olyan módon, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be.

5.4.4. Az eltávozás egyes eseteinek speciális műszaki feltételei

A mozdonyt nem kell üzemen kívül helyezni, de a kezelőszerveit olyan ál-lásba kell állítani, hogy annak saját géperőből történő megindulása, vonóerő kifejtése kizárt legyen, ha: baleset vagy műszaki hiba miatt megállt vonatnál szükséges a mozdony

egyes berendezéseinek üzeme (pl.: vonatfűtés, sűrített levegő utántáplálás, stb.), vagy

a mozdonyvezető egészségügyi okból, vagy a munkaközi szünet ideje alatt eltávozik a vonatot villamos energiával vagy sűrített levegővel táp-láló mozdonyról, vagy

ingavonatnál, távvezérelt motorkocsiknál menetirányváltás miatt vezető-állást kell cserélni, vagy

a mozdonyvezető az E.2. sz. Fékutasításban leírtak szerint egyedül végzi a fékpróbát, vagy

a mozdony rendelkezik parkoló (alvó) üzemmód lehetőségével.

Ha a motorkocsi parkoló (alvó) üzemmódját a szolgálatát befejező moz-donyvezető alkalmazza, akkor: az ajtókon nem maradhat nyitási engedély, a motorkocsik utasterében nem tartózkodhat senki (erről a mozdonyve-

zetőnek meg kell győződnie),

32/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

ajtó központi reteszelését meg kell valósítani, ha van erre szolgáló im-pulzuskapcsoló.

Rádió-távirányított üzemben dolgozó mozdony külső nyílászáróit be kell zárni olyan módon, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be.

Rádió-távirányítású mozdonyok esetén tolatási szünetekben a távirányítási üzemmódot ki kell kapcsolni, a mozdonyt megfutamodás ellen biztosítani kell. A mozdonyvezető a kezelőkészüléket csak akkor veheti le, ha a moz-dony álló- és befékezett állapotban, a távirányító készülék kikapcsolt, rete-szelt állásban van.

5.4.5. Az eltávozás feltételei karbantartási telephelyen

A mozdonyszemélyzet csak akkor távozhat el a mozdonytól, ha azt a legkö-zelebbi szolgálattételre megfelelően előkészítette és a mozdony elhagyására vonatkozóan az Üzemi Rendben meghatározottak szerint járt el.

5.4.6. Lezárt mozdony elhagyása, nyitása

A vonatszerelvénnyel együtt lezárt mozdony vonatterhelési kimutatására, vagy üzemi naplójába a lezárás időpontját, valamint az ilyen mozdony nyitá-sának időpontját óra, perc pontossággal elő kell jegyezni.

E.1. MÁV Zrt. 33/50

Változatszám: 1

6 HIBAELHÁRÍTÁSI ALAPSZABÁLYOK 6.1 A vontatott járművek hibái

A vontatott járművek (ide értve a vezérlőkocsit is) vonalon keletkezett hibáinak megszüntetését a mozdonyszemélyzet köteles megkísérelni. Ha az elhárításra a helyszínen nincs lehetőség, de a jármű mozgatható, akkor azt az első állomásig a mozdonyvezető által meghatározott sebességgel kell továbbítani. Ha a jármű a mozdonyvezető megítélése szerint nem mozgatható, akkor műszaki mentést kell kérni.

Valamely kocsi vagy motorkocsi üzemképességének megítélésénél – kocsivizsgálati munkavállaló távollétében – a mozdonyvezető véleménye a mér-tékadó. Ha a kocsivizsgálati munkavállaló a mozdonyvezető megállapítását felülbí-rálja, akkor azt a menetokmány Megjegyzés rovatába az utasítást adó nevével együtt be kell jegyezni, és vele aláíratni.

6.2 Mozdonyhibák

6.2.1. Általános szabályok

Ha a mozdonyon hiba vagy sérülés következett be, a menetet csak akkor szabad folytatni, ha a mozdonyszemélyzet: – a hibát megszüntette, vagy – a hibás részt üzemen kívül helyezte, és nagyobb mértékű sérülés bekövet-

kezésétől, kifejlődésétől, illetve az ebből eredő baleset-, tűzveszély kiala-kulásától nem kell tartani.

A mozdonyon bekövetkezett bármilyen hiba megszüntetésénél a mozdony-személyzetnek a személybiztonságot és a vonat üzembiztonságát szem előtt kell tartania. Ha a vonatot a mozdony hibája miatt meg kell állítani, a hibát – ha szükséges, és ha rendelkezésre áll, a vonat és a vonal személyzetének közreműködésével – a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni, hogy a vonat, vagy legalább egy része a legközelebbi állomásig közlekedhessen. A hiba helyszíni javíthatóságát legfeljebb 10 perc alatt kell eldönteni. Ha a hiba a helyszínen 30 percen belül nem szüntethető meg, akkor segélymoz-donyt kell kérni. A segélymozdony alkalmazása a normaidőtől eltérően is el-rendelhető.

Tilos a vonali hibakeresés során: – kontaktort, mágneskapcsolót lángtölcsér nélkül bekapcsolni, működtetni, – túláram-, és túlfeszültség-védelmi berendezés beállított értékét megváltoz-

tatni, az áramkörből kiiktatni, – az előírttól eltérő (nagyobb) értékű és típusú biztosítót használni, illetve

biztosítót az áramkörből kiiktatni.

Ha a mozdony üzemképtelenné vált, akkor a mozdonyvezető köteles gon-doskodni a mozdony szállításhoz szükséges előkészítéséről.

34/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

Ha a hiba karbantartási telephelyen jelentkezik, kezdeményezni kell a moz-dony vizsgálatát, javítását.

Hibaelhárításkor – ha a mozdony kezelési útmutatója másképp nem rendel-kezik – a következők szerint kell eljárni:

6.2.2. Futómű

6.2.2.1. Ha a keréklaposodás mértéke: – hosszabb, mint 60 mm, de nem hosszabb, mint 100 mm, akkor a moz-

donnyal alkalmazható legnagyobb sebesség 40 km/h. – hosszabb, mint 100 mm, de nem hosszabb, mint 150 mm, akkor a moz-

donnyal alkalmazható legnagyobb sebesség 20 km/h. – hosszabb, mint 150 mm, akkor a mozdonnyal alkalmazható legnagyobb

sebesség 5 km/h.

6.2.2.2. A kerékabroncsot elmozdultnak kell tekinteni, ha a kerékvázon és az ab-roncson levő, sugárirányú fehér vagy vörös festékcsík határvonala nem esik egybe.

Ha a mozdonyvezető kerékabroncs elmozdulást állapít meg, akkor a laza-ságra vonatkozó ellenőrzést különös gondossággal kell elvégeznie. Ameny-nyiben a kerékabroncs nem minősül lazának, akkor a vonatot a célállomá-sig kell továbbítani és onnan a mozdonyt a legközelebbi karbantartási te-lephelyre kell közlekedtetni.

6.2.2.3. A kerékabroncsot lazának kell tekinteni, ha az alábbiakban felsorolt jelen-ség bármelyike fennáll: – feloldott fék mellett több különböző helyen, megközelítőleg sugár-

irányban az abroncsra mért kalapácsütések nem adnak tiszta csengő hangot,

– a kerékabroncs és a kerékváz között rozsdakiverődés látható, – az abroncs és a kerékváz csatlakozó élei sérültek, – a biztosítógyűrű sérült, laza vagy mellette rozsdakiverődés látható.

Ha a mozdonyvezető kerékabroncs lazulást állapít meg, vagy a vörös szín-jelölésű kerékabroncs elmozdulását, akkor a karbantartási telephelyről ki-járni nem szabad. Karbantartási telephelyen kívül a mozdonyvezető köteles dönteni a mozdony futásképességéről és az alkalmazható sebességről az alábbiak szerint:

– Ha az abroncs tengelyirányban nem mozdult el, a biztosítógyűrűje ép, az abroncs és a kerékváz között szemmel látható hézag nincs, akkor a mozdony csak a legközelebbi karbantartási telephelyig közlekedhet, legfeljebb 60 km/h sebességgel. Személyszállító vonatot nem továbbít-hat. A laza abroncsú kerékpárt – ha az műszakilag lehetséges – a vonta-tásból és a (lég-, illetve hajtómű-) fékezésből ki kell iktatni.

– Ha az abroncs és a kerékváz kapcsolata nem felel meg az előző bekez-désben leírt feltételeknek, akkor a mozdony semmilyen vonatot nem

E.1. MÁV Zrt. 35/50

Változatszám: 1

továbbíthat, szolgálatképtelennek minősül, karbantartási telephelyre va-ló közlekedtetéséhez műszaki mentést kell kérni. A mozdonyt továbbí-tani a helyreállítást vezető rendelkezése szerinti sebességgel szabad.

6.2.2.4. A kerékabroncs szakadása vagy a tengelycsap törése, továbbá a keréktárcsa-agy lazulása esetén a menet nem folytatható, műszaki mentést kell kérni.

6.2.3. Hordmű

6.2.3.1. Hordmű alkatrészek (hordrugó, függvas, himba) törése esetén a menetet csak akkor szabad folytatni, ha a törés következtében a hordműben befe-szülés nem lépett fel vagy a mozgás során nem következhet be. Befeszülés (siklásveszély) esetén az ideiglenes helyreállításhoz műszaki mentést kell kérni. A menetet, a helyreállítást vezető rendelkezése szerinti sebességgel szabad folytatni vonattal a legközelebbi állomásig, mozdonyvonatként a legközelebbi karbantartási telephelyig.

6.2.3.2. Törött, szakadt hordrugóval, hibás légrugóval a vonat a célállomásig to-vábbítható, a mozdony a karbantartási telephelyig közlekedhet legfeljebb 60 km/h (váltókon 20 km/h) sebességgel, kivéve, ha a mozdony kezelési útmutatója ettől eltérő szabályozást tartalmaz. – A mozdony lemezes hordrugóját töröttnek kell tekinteni, ha egy fő-

vagy két melléklapja törött. – Csavarrugó akkor törött, ha a rugórendszer sérült eleme a mozdony álló

helyzetében nem vesz fel terhelést. – Gumirugó (rugalmas elem) akkor szakadt, ha a gumiréteg valamelyik

rugókeresztmetszetben teljesen elvált, a felületek egymáshoz viszonyít-va elmozdultak.

6.2.3.3. Sérült lengéscsillapítót le kell szerelni vagy – ha ez nem lehetséges – a le-szakadt részt fel kell kötözni úgy, hogy a mozdonyban, pályaberendezésben további sérülést ne okozhasson. Ha a mozdony lengéscsillapítóját leszerel-ték vagy hatástalanná vált, az engedélyezett legnagyobb sebességének leg-feljebb felével közlekedhet, kivéve, ha a mozdony kezelési útmutatója ettől eltérően rendelkezik.

6.2.3.4. Tengelyágyolvadás esetén a mozdony szolgálatképtelen. Nyílt vonalról legfeljebb 10 km/h sebességgel a legközelebbi állomásig lehet közlekedni, ahol műszaki mentést kell kérni.

6.2.3.5. A kerékcsapágy hőnfutott, ha hőmérséklete olyan magas, hogy kézfejjel nem érinthető meg. Ekkor a mozdony állomáson szolgálatképtelen (moz-gatni lépésben, mozgatás esetén kísérni), nyílt vonalról – üzem és vagyon-biztonság figyelembe vétele mellett – a következő állomásig maximum 10 km/h sebességgel közlekedhet. Ezt követően a futásképesség helyreállítá-sához műszaki mentést kell kérni.

36/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

6.2.4. Hajtásrendszer

6.2.4.1. Ha a fogaskerékházból kattogó, ropogó hang hallható, vagy füst áramlik ki, de a kerékpárok még forognak, akkor a vonatot legfeljebb 10 km/h se-bességgel a következő állomásig lehet továbbítani a hibás forgóváz selejte-zése után. Ha valamely kerékpár nem forog, blokkolt, akkor a mozdony sa-ját erővel nem mozgatható, műszaki mentést kell kérni.

6.2.4.2. Ha a hajtóműházból, olajteknőből a kenőolaj elfolyt vagy elfolyhat, akkor a hajtóműházhoz tartozó vontatómotort le kell selejtezni, és a vonat a leg-közelebbi állomásra továbbítható. Mozdonyvonatként a legközelebbi kar-bantartási telephelyre legfeljebb 60 km/h sebességgel lehet közlekedtetni.

6.2.5. Egyéb

6.2.5.1. Pályakotró, hókotró sérülése esetén, ha a sérült rész nem közelíti meg 100 mm-nél jobban a sínkorona felső síkját és a pályakotró, hókotró leesésének veszélye nem áll fenn, akkor a vonat a célállomásig sebességkorlátozás nélkül továbbítható. Ha a sérült rész sínkoronától mért távolsága 55 és 100 mm között van, akkor folyóvágányon legfeljebb 25 km/h, váltókon 5 km/h sebességgel a következő állomásig közlekedhet, ahol műszaki mentést kell kérni. Ha a sérült rész 55 mm-nél közelebb van a sínkorona síkjához, akkor műszaki mentést kell kérni.

6.2.5.2. Ütközősérülés esetén a teendőket főként a sérült ütközők helyzete határoz-za meg akkor, ha az ütköző(k) leesésétől nem kell tartani. Ha a más jármű-vel kapcsolt mozdonyvég ütközője, vagy energiaemésztő eleme sérült, ak-kor a mozdony a vonatot a legközelebbi állomásig legfeljebb 25 km/h, vál-tókon legfeljebb 5 km/h sebességgel továbbíthatja. A vonattal kapcsolódó ütköző sérülése esetén a mozdony hátul működő mozdonnyal közlekedő személyszállító ingavonatot nem továbbíthat. Ha a vonattal nem kapcsoló-dó ütköző(k) sérült(ek), akkor a mozdony a vonatot célállomásig továbbít-hatja. Ha az ütköző(k) leesésének veszélye fennáll, akkor a sérült, de leesés ellen rögzített ütközőkkel a mozdony csak mozdonyvonatként közlekedhet a legközelebbi karbantartási telephelyig.

6.2.5.3.Vonókészülék szakadás esetén a mozdony a karbantartási telephelyre moz-donyvonatként közlekedhet.

6.2.5.4. Ha a mozdonyvezető előtti homlokablak olyan mértékben sérült, hogy az a pálya, illetve jelzőberendezés megfigyelését zavarja, akkor a vonat a legkö-zelebbi állomásig, legfeljebb 25 km/h sebességgel továbbítható. A moz-dony ezzel a sebességgel mozdonyvonatként a karbantartási telephelyre közlekedhet. Ha a homlok- és oldalablak sérülése a pálya, illetve jelzőbe-rendezés megfigyelését nem zavarja, de a rögzítése balesetveszélyessé vált, vagy a vezetőfülkében zavaró klimatikus viszonyokat teremt, akkor az al-kalmazható sebességről, esetlegesen a segélymozdony kéréséről a moz-donyvezető dönt, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.

E.1. MÁV Zrt. 37/50

Változatszám: 1

6.2.5.5. A sebességmérő berendezés meghibásodása esetén a vonat a célállomásig továbbítható, ha a mozdony fedélzeti berendezése a GPS sebességet mutat-ja. Ezt követően vonatot továbbítani csak a legközelebbi karbantartási tele-pig lehet. Állomási tolatószolgálatra a mozdony nem használható. Ha a ve-zetőfülkében található egyik berendezés sem mutatja a sebességet, de az éberségi berendezés éberségellenőrzést ad, akkor a vonat, a percenként megtett út alapján végzett sebességbecsléssel a következő állomásig továb-bítható, ahonnan segélymozdonyt kell kérni. Egyéb utasítások szabályoz-zák az eljárást azokra az esetekre, amikor a berendezés éberségellenőrzést nem ad, vagy pl. az adatrögzítő berendezés hibajelzést ad.

6.2.5.6. Menet közben bekövetkezett áramszedő sérülés esetén azonnal meg kell állni. Az eseményt mozdonyrádión vagy mobiltelefonon jelenteni kell a forgalmi vonalirányítónak. A jelentésben pontosan meg kell határozni a felsővezetéki hiba helyét, jellegét és az áramszedő sérülésének mértékét.

Jól működő mozdonyrádió, mobiltelefon hiánya esetén, ha a továbbhala-dásnak műszaki akadálya nincs, a jelentés megtételére a vonatot a legköze-lebbi állomáson még akkor is meg kell állítani, ha ott menetrend szerint át-haladna.

A sérült áramszedőt le kell ereszteni, ha ez nem lehetséges vagy ennek el-lenére a sérült áramszedő a környezetét, illetve a felsővezetéki berendezést továbbra is veszélyezteti, akkor forgalmi vonalirányító útján az adott fel-sővezetéki hálózatot felügyelő szervezet intézkedését (segítségét) kell kér-ni.

Ha a felsővezetéki feszültség kimaradását a mozdony hibája okozta, akkor ennek tényét és okát a fentiek szerint jelenteni kell. A hiba elhárítása után a menetet folytatni lehet.

Ha a mozdony a felsővezetékben ismételten zárlatot okoz, akkor az áram-szedő(ke)t le kell ereszteni, és a mozdonyt szolgálatképtelennek kell tekin-teni.

6.2.5.7. Az elfagyott alkatrészek felmelegítésére, kiolvasztására fáklyát kell hasz-nálni. A nyílt lánggal való felmelegítést, kiolvasztást körültekintéssel kell végezni, hogy tűz vagy egyéb kár ne keletkezzen. A gumit vagy más éghe-tő anyagot tartalmazó alkatrészt, nyomás alatt álló edényt nyílt lánggal ki-olvasztani nem szabad.

38/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

E.1. MÁV Zrt. 39/50

Változatszám: 1

7 Mellékletek

7.1 melléklet: A vasúti társaság által az Utasítás függelékeiben kötelezően meghatározandó elemek

Ahol az Utasítás nem nevesíti, ott az adott pontra vonatkozóan a vasúti társaság által kijelölt munkavállalók meghatározása. A mozdonyok sebességmérő regisztrátumával, adatrögzítőjével kapcsolatos teen-dők. A menetokmányok kezelésére vonatkozó szabályok.

40/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

E.1. MÁV Zrt. 41/50

Változatszám: 1

7.2 melléklet: EÉVB működési, kezelési szabályzat Ez a kezelési szabályzat valamennyi EÉVB-vel felszerelt mozdonyra vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. Az egyes mozdonyokra, EÉVB típusokra vonat-kozó különleges szabályokat, a bekapcsolás, kikapcsolás, üzemmód-váltás és selej-tezés kezelőszerveit, részletes kezelési szabályait szükség esetén a mozdony, vagy a berendezés kezelési utasítása tartalmazza. Ez a kezelési szabályzat a működést a hagyományos vezetőállás-jelző jelzési képe-ivel magyarázza, a digitális vezetőállás-jelzővel vagy ETCS-szel felszerelt mozdo-nyoknál a jelzések értelemszerűen az F. 1. sz. Jelzési Utasítás 3.2. pontjában meg-adott, azonos értelmű betű, illetve számkijelzéssel jelennek meg. 7.2.1. Az EÉVB részei

A berendezés alapvetően két részre osztható, úgymint pályaoldali és mozdonyolda-li részre. A pályaoldali rész a berendezés ADÓ része: a vonat-befolyásolásra kiépí-tett pályaszakaszok (sínáramkörök, sugárzókábelek), a mozdonyoldali rész pedig a VEVŐ: mindazok a berendezések, amelyek a pályáról érkező jelek átvitelében, feldolgozásában részt vesznek. 7.2.2. Az EÉVB magyar vasúthálózaton alkalmazott változatai

EVM (hagyományos 628 sorozatú mozdonyon), négydobozos, EVM-120 (egydobozos),

o négydobozos helyére beszerelve o önmagában o egy nyomáskapcsolós (120 km/h sebességig) o két nyomáskapcsolós (120 km/h-nál nagyobb sebesség)

MIREL VZ1, Az ALTRAC 6413 ETCS berendezés (630 sorozatú mozdonyokon) EVM-STM egységének működése, kezelése az ETCS Kezelési Utasításban kerül szabályo-zásra.

7.2.3. A berendezés működése, kezelése vonatbefolyásolásra ki nem épített vá-gányon

Bekapcsolt berendezésnél a vezetőállás-jelző fénye fehér, ekkor 15 km/h sebesség felett út-, vagy időarányos éberségellenőrzés történik. A berendezés kezelést csak 15 km/h sebesség felett igényel.

A kezelés útarányos berendezésnél a nyomógomb, vagy pedál felengedését és új-bóli lenyomását, időarányos berendezésnél a nyomógomb, vagy pedál lenyomását, és újbóli felengedését jelenti.

42/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

Az útarányos berendezéshez tartozó pedált vagy nyomógombot lenyomott helyzet-ben kell tartani. Ilyen esetben 1550 m megtett út után szólal meg az éberségi kürt. A pedál, vagy nyomógomb kezelését követően az éberségi kürt elhallgat. A kürt megszólalása előtti pedál vagy nyomógomb kezelés esetén az 1550 m mérése elöl-ről kezdődik. Felengedett pedál vagy nyomógomb mellett az éberségi kürt már 50 m megtett út után megszólal. Az éberségi kürt a pedál, illetve a nyomógomb le-nyomására elhallgat, aminek az éberségi kürt megszólalását követően 150 m meg-tett úton belül kell megtörténnie.

Az időarányos berendezésnél a pedált, vagy nyomógombot felengedett helyzetben kell tartani. Ilyen esetben 60 + 5 mp után szólal meg az éberségi jelzősíp. A pedál, vagy nyomógomb kezelését követően az éberségi jelzősíp elhallgat. A jelzősíp megszólalása előtti pedál vagy nyomógomb kezelés esetén a 60 + 5 mp mérése elölről kezdődik. Lenyomott pedál, vagy nyomógomb mellett az éberségi jelzősíp azonnal megszólal. Az éberségi jelzősíp a pedál, illetve a nyomógomb felengedé-sére elhallgat, aminek az éberségi jelzősíp megszólalását követően 7 mp-en belül kell megtörténnie.

A kezelés elmaradása esetén a berendezés leold, azaz a vonóerő megszűnik, és kényszerfékezés következik be. Az újbóli vonóerő-kifejtést a berendezés mindad-dig gátolja, míg a visszaállítás meg nem történt.

7.2.4. A berendezés működése, kezelése vonatbefolyásolásra kiépített pályán (vágányon)

A bekapcsolt berendezés vonatbefolyásolásra kiépített pályaszakaszon kapcsolatot tart a mozdony és a helyhez kötött főjelzők között, és 15 km/h sebesség felett út-, vagy időarányos éberségellenőrzést végez. Ilyenkor a vezetőállás-jelző megismétli a közelített főjelzőre vonatkozó előrejel-zést, azaz a közelített főjelzőnél alkalmazható megengedett maximális sebességre utaló színkép (és felirat) jelenik meg. A mozdonyvezető ennek megfelelően köteles a vonat sebességét szabályozni.

7.2.4.1. Ha zöld fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.1. pont), akkor a követ-kező főjelzőn sebességcsökkenés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés van. A berendezés éberségi része a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik.

7.2.4.2. Ha a digitális vezetőállás jelzőn 120-as szám kijelzés, ETCS vezetőállás-jelzőn zöld-sárga alapon fekete 120-as szám kijelzés látható (F.1. 3.2.2. pont), akkor a következő főjelzőn csökkentett (120 km/h) sebességgel to-vábbhaladást engedélyező jelzés van.

7.2.4.3. Ha vízszintesen osztott zöld/sárga fény fekete 80-as vagy 40-es számjegy-gyel világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.3. pont), akkor a következő főjel-zőn csökkentett 40 vagy 80 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés van, vagy továbbhaladást engedélyező, nem biztosított bejárati jelző következik.

E.1. MÁV Zrt. 43/50

Változatszám: 1

A berendezés éberségi része 15 km/h és az előjelzett sebesség között a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik. Az előjelzett sebesség fe-lett sűrített az éberségi felhívás, útarányos berendezésnél 200 m-enként, időarányos berendezésnél 15+2 másodpercenként szólal meg. Ilyenkor a pedál, illetve a nyomógombok helyzete közömbös, előkezelésre nincs lehe-tőség.

7.2.4.4. Ha sárga fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.4. pont), akkor a követ-kező főjelzőn ,,Megállj!” jelzés van. 15 km/h sebesség felett sűrített az éberségi felhívás.

7.2.4.5. Ha vörös fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.5. pont), akkor a moz-dony „Megállj!” jelzést adó főjelző mellett haladt el, és a jelző utáni vá-gány foglalt (foglaltnak tekintendő). A berendezés éberségi része ebben az esetben nem működik. 15 km/h-nál nagyobb sebesség esetén a berendezés éberségi felhívás nélkül leold.

7.2.4.6. Ha fehér fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.6. pont), akkor a moz-dony:

– vonatbefolyásolásra ki nem épített pályaszakaszon közlekedik vagy – az EÉVB berendezés meghibásodott, vagy – vonatbefolyásolásra ki nem épített pályaszakaszról vonatbefolyásolás-

ra kiépített, de foglalt pályaszakaszra érkezett. Az éberségi rész a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik.

7.2.4.7. Közlekedés kizárólag térközjelző szerepet betöltő, fehér árbocú jelző

„Megállj!” jelzése esetén

A jelzőt az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és módon szabad meghaladni, majd a vezetőállás-jelzőn kapott előjelzés szerint kell a vonat sebességét szabályozni.

Ha vezetőállás-jelzőn a vörös fény jelenik meg, az azt jelenti, hogy a tér-köz foglalt. Továbbhaladni a foglalt térközre vonatkozó szabályok szerint szabad még abban az esetben is, ha a térköz látszólag szabad, mert a főjel-ző és a vezetőállás-jelző vörös fényét más üzemveszélyes helyzet (pl. sín-törés) is előidézheti.

A vezetőállás-jelző vörös fénye esetén a berendezés legfeljebb 15 km/h sebességű közlekedést enged meg, e sebesség felett éberségi felhívás nél-kül leold. Az ilyen jelző után bármely okból leoldott berendezést megállás után a pedál kezelésével kell visszaállítani, és menetet vörös vezetőállás-jelzővel kell folytatni. A visszaállítást tilos bármely olyan módon végezni, amely a berendezés tápfeszültségét megszakítja, mert ez a vezetőállás-jelző vörös fényét fehérre változtatja.

44/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

7.2.4.8. Közlekedés állomási bejárati jelző „Megállj!” jelzése esetén

A jelzőt az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és módon szabad meghaladni, amely után, ha a vezetőállás-jelző fénye vörösre vál-tozik, a vörös fényt eltörölni a következő esetek kivételével TILOS.

A vonatot a megállás helyén, de legkésőbb a továbbhaladást engedélyező főjelző előtt meg kell állítani és a vezetőállás-jelző vörös fényét a SAJÁT/CSATOLT átkapcsoló, a berendezés biztosítója, vagy a berende-zés tápfeszültségét megszakító valamely kapcsoló ki-, majd bekapcsolá-sával törölni kell, azaz fehérre kell változtatni:

– ha a vonat részére a következő főjelzőt továbbhaladást engedélyező állásba állították, vagy

– ha a vonat kihaladásának irányában nincs kijárati, fedező, vagy kezdő térközjelző,

Akkor is törölni kell a vezetőállás-jelző vörös fényét, ha biztosítóberende-zési munkálatok miatt erről – az arra készült végrehajtási utasítás alapján – a mozdonyvezetőt írásbeli rendelkezésen értesítették.

Ha behaladás közben a vezetőállás-jelzőn a vörös fényt a következő főjel-zőre vonatkozó színű előjelzési fény váltja fel, akkor a fenti törlést érte-lemszerűen nem kell elvégezni, de a vonat sebessége csak akkor növelhe-tő, ha az utolsó jármű is elhagyta a bejárati váltókörzetet. A kihaladás se-bességére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás rendelkezései a mérvadók.

7.2.4.9. Közlekedés kijárati, fedező és nyíltvonali bejárati jelző „Megállj!” jelzése esetén

A jelzőket az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és mó-don szabad meghaladni, amely után:

– ha a jelző előtti vágány (pályarész) vonatbefolyásolásra kiépített, akkor a vezetőállás-jelző sárga fénye vörösre változik. Amennyiben a jelző utáni pálya vonatbefolyásolásra nincs kiépítve, a vezetőállás-jelző vö-rös fényét a 7.2.4.8. pontban említett részegységek kezelésével törölni kell, a továbbhaladás az F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai szerint tör-ténhet. Ha a jelző utáni pálya vonatbefolyásolásra kiépített, akkor a 7.2.4.7. pontban leírtak szerint (a vezetőállás-jelző jelzéseinek megfele-lően) kell a sebességet szabályozni, illetve a berendezést kezelni, bele-értve egy esetleges leoldás utáni visszaállítás esetét is.

– ha a jelző előtti vágány (pályarész) vonatbefolyásolásra nincs kiépítve, akkor a jelző meghaladása után vörös fény nem jelenik meg a vezetőál-lás-jelzőn. Amennyiben a jelző utáni pályarész sincs vonatbefolyásolás-ra kiépítve, akkor a berendezés az éberségi felhívások nyugtázásán kí-vül más kezelést nem igényel. A továbbhaladás az F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai szerint történhet. Ha a jelző utáni pályarész vonatbe-folyásolásra kiépített, akkor a 7.2.4.7. pontban leírtak szerint (a vezető-

E.1. MÁV Zrt. 45/50

Változatszám: 1

állás-jelző jelzéseinek megfelelően) kell a sebességet szabályozni. Ilyen esetben a foglalt pályára kihaladó mozdony vezetőállás-jelzőjén nem változik vörösre a fehér fény! Ekkor fehér vezetőállás-jelző mellett, a foglalt térközre vonatkozó szabályok szerint kell továbbhaladni. Az EÉVB berendezés az éberségi felhívások nyugtázásán kívül külön ke-zelést nem igényel.

7.2.4.10. Éberségi felhívás a vezetőállás-jelző fényének változásakor

Ha a vezetőállás-jelző jelzése a korábbinál kisebb sebességre utaló jelzés-re, sárgára, vagy fehérre vált, akkor 50 m megtett út után megszólal az éberségi kürt, melyet a leoldás megelőzésére 150 m-en belül nyugtázni kell. Ha a vezetőállás-jelző fénye vörösről vagy sárgáról nagyobb sebes-ségre utaló jelzésre változik, akkor az EVM-120 és a MIREL berendezé-seknél 15 km/h sebesség alatt is megszólal az éberségi kürt, mely nyugtá-zásra hallgat el. Leoldás azonban a nyugtázás elmaradása esetén sem kö-vetkezik be.

7.2.5. Tolatás üzemmód

A tolatás idejére a MENET/TOLATÁS kapcsolót TOLATÁS állásba kell kapcsol-ni (F.1. 3.2.7. pont), MIREL esetén a vezetőállás-jelző (egyben beviteli egység) billentyűzetével lehet TOLATÁS üzemmódba kapcsolni.

TOLATÁS üzemmódban a berendezés 15-40 km/h sebesség között a 3. pontban leírtaknak megfelelően éberségellenőrzést végez. 40 km/h sebesség felett a leoldás éberségi felhívás nélkül azonnal bekövetkezik. A berendezést csak 15 km/h sebesség alatt lehet visszaállítani a pedál vagy nyo-mógomb egyszeri kezelésével.

7.2.6. A GySEV Zrt. Győr-Sopron vonalszakasza

A GySEV Zrt. Győr-Sopron vonalszakasza részben ki van építve vonatbefolyáso-lásra úgy, hogy valamennyi főjelző előtt – tehát ott, ahol érdemben adható fel jel – az általános fékúttávolságnak megfelelő hosszban van jelfeladás, a következő elté-résekkel: Bejárati jelző előtt a jelfeladást végző szigetelt sínszakasz kb. 300 m-rel az elő-

jelző előtt kezdődik. A bejelentkező szakasztól az átmenő fővágányba eső kijárati jelzőig folyama-

tos jelfeladás van. A nem átmenő fővágányba eső kijárati jelző előtt jelfeladás van, azonban a be-

járati jelzőtől az ellenkező menetirányhoz tartozó kijárati jelzőig ez megszakad. A kijárati jelzőt mindig jelfeladásra ki nem épített pályaszakasz követi (az el-

lenirányú bejárati jelzője után), kivéve Fertőendréd – Petőháza – Fertőszent-miklós állomásközöket, ahol a jelfeladás mindkét irányban folyamatos.

46/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

7.2.7. Különleges üzemállapotok, hibák

7.2.7.1. Amennyiben a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről, valamint ar-ról értesítették, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfel-jebb 40 km/h lehet, akkor az EÉVB berendezést TOLATÁS üzemmódba kell kapcsolnia.

7.2.7.2. Előfogatoláskor, ha az előfogat és a vonó mozdony távvezérelt üzemére lehetőség van, valamint hátul működő mozdonnyal közlekedő személy-szállító ingavonat esetén a távvezérelt mozdony SAJÁT/CSATOLT kap-csolóját CSATOLT állásba kell állítani.

7.2.7.3. Előfogatolás alkalmával – ha a távvezérelt üzemre lehetőség nincs – a vo-nómozdony EÉVB berendezését, valamint a tolómozdonnyal közlekedő vonatnál a tolómozdony EÉVB berendezését ki kell iktatni.

7.2.7.4. Tolt vonatoknál és tolt vonatnak minősülő vonattovábbítás során a moz-dony EÉVB berendezését TOLATÁS üzemmódba kell átkapcsolni és en-nek megfelelően kezelni.

7.2.7.5. A 7.2.7.1–7.2.7.4. pontoknak megfelelő különleges üzemállapot befejez-tével a berendezést az előírt üzemmódba kell állítani, illetve ismételten üzembe helyezni. Amennyiben a berendezés kiiktatása szükségessé vált, annak tényét, okát, tartamát az üzemi naplóba és a menetokmány Meg-jegyzés rovatába be kell jegyezni.

7.2.7.6. Az EÉVB berendezés olyan meghibásodásakor, amikor nem üzemszerű fékezés következik be és nem lehet üzemképes állapotra kapcsolni, a mozdony üzemképességének további biztosítása érdekében a berendezést ki kell iktatni. Ha a berendezés ennek ellenére is elengedi a fővezeték le-vegőjét, akkor a fordított működésű EP szelep által vezérelt légkibocsátó szelep kiiktató váltóját is el kell zárni.

Meghibásodásnak minősül például, ha a berendezés a mozdonyt befékezi és a fék, a pedál illetve a nyomógomb kezelésével teljes megállás után sem oldható fel.

Ugyancsak kikapcsolandó a berendezés akkor, ha a vezetőállás-jelző sö-tét, a kürt állandóan hangot ad és a kürt a pedál vagy nyomógomb kezelé-sére sem hallgat el, stb.

7.2.7.7. Vonatbefolyásolásra kiépített pályán, ha továbbhaladást engedélyező ön-működő térközjelző után a vezetőállás jelző egy fehér fényt ad (F.1. 3.2.6. pont), erről mozdonyrádió (mobil telefon) útján a forgalmi vonalirányítót értesíteni kell.

Ha ez az állapot a következő térközben is fennáll, akkor a továbbhaladás sebességét az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12. fejezetében felsorolt vala-mennyi körülmény (figyelésre kötelezhető második dolgozó, éberségi be-rendezés üzeme, távolbalátás) figyelembe vételével kell meghatározni.

E.1. MÁV Zrt. 47/50

Változatszám: 1

7.2.7.8. Kiiktatott vonatbefolyásoló berendezéssel kell a vonatot továbbítani előre tervezett, nyíltvonali biztosítóberendezés kikapcsolás esetén, amikor a pá-lyahálózat működtető által kiadott Biztosítóberendezés Kikapcsolási Uta-sítás az állomásközben (állomásközökben) a követési rendet állomástávol-ságú közlekedésre minősíti, a mozdonyon második figyelésre kötelezett dolgozó biztosítását és a vonatbefolyásoló berendezés kikapcsolását írja elő, és erről a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen is értesítették.

7.2.7.9. A berendezés meghibásodása miatti kiiktatásáról lejelentkezéskor írásbeli jelentést kell tenni. Az írásbeli jelentésnek tartalmaznia kell:

– a kiiktatás szükségességét, – a hibajelenség pontos és rövid leírását, MIREL esetén a hiba kódját (pl.

ERR15), – a mozdony tartózkodási helyét vagy mozgási körzetét a meghibásodás

időpontjában, – minden egyéb olyan tényezőt, amely a hiba okának kiderítéséhez feltét-

lenül szükséges, pl.: a mozdonyon egyidejűleg végzett ténykedés, a kö-zelített pálya-jelző színkép, stb.

7.2.8. A 120-160 km/h-s vonat közlekedésre átalakított vonatbefolyásoló be-

rendezések eltérései

7.2.8.1. A sűrített éberségi felhívás 180 méterenként éberségi kürt megszólalást jelent.

7.2.8.2. A berendezés működési módja a max. 120 km/h, illetve az annál magasabb sebességű közlekedésnél eltérő. Az eltérő működési módot a közlekedési sebesség választja ki. Az átkapcsolás 124 km/h-nál történik meg. Az át-kapcsolás megtörténtét a vezetőasztalon „160” feliratú jelzőlámpa jelzi.

7.2.8.3. Közlekedés max. 120 km/h sebességgel.

Sűrített éberségi felhívásnál a harmadik és minden további felhívás nyug-tázása csak akkor hatásos, ha a fővezeték nyomása már 4,5 bar vagy az alatti értékre csökkent, vagy a beépített lassulás-érzékelő legalább 0,3 m/s2 lassulást érzékel.

A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához mindaddig az előző bekezdés szerinti többlet feltételnek kell teljesülnie, amíg a sebesség 40 km/h felett van. Ha a sebesség már nem nagyobb 40 km/h-nál, a sűrített éberségi fel-hívás nyugtázásához az említett többletfeltétel teljesülése már nem szük-séges.

7.2.8.4. Közlekedés 120 km/h felett, max. 160 km/h sebességgel.

Sűrített éberségi felhívásnál a második és minden további felhívás nyug-tázása csak akkor hatásos, ha a fővezeték nyomása már 3,5 bar vagy az alatti értékre csökkent, vagy a beépített lassulás-érzékelő a járműre meg-határozott lassulást érzékeli.

48/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához mindaddig az előző bekezdés szerinti többletfeltételnek kell teljesülni, amíg a sebesség 80 km/h felett van. Ha a sebesség már nem nagyobb 80 km/h-nál a sűrített éberségi fel-hívás nyugtázásához az említett többletfeltétel teljesülése már nem szük-séges.

A berendezés első bekezdés szerinti működése szükségessé teszi, hogy a mozdonyvezető legkésőbb a sebességcsökkentésre (megállásra) előjelzést adó főjelzőnél teljes üzemi fékhatást kezdeményezzen.

7.2.8.5. A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához szükséges, a 7.2.8.3. illetve a

7.2.8.4. pontok első bekezdéseiben említett fővezeték nyomáscsökkenés (vagy lassulás) bekövetkezését jelzőlámpa igazolja vissza a vezetőállásra.

E.1. MÁV Zrt. 49/50

Változatszám: 1

7.3 melléklet: Összeállítás a mozdonyszemélyzet szolgálati utasításairól és segédkönyveiről

Jelmagyarázat: á – állandó személyes használatra kiadott

b – betekintésre kiadott k – köteles szolgálatban magánál tartani k* - köteles szolgálatban magánál tartani azokon a vonalakon, vonalrészeken, amelyekre hatályos Útvonalkönyvvel nem ren-delkezik

Utasítások és segédkönyvek megnevezése Mozdonyvezető Gőzmozdony

fűtő

Menetrendi segédkönyv á, k* – Útvonalkönyv á, k – Műszaki Táblázatok I-II. á – F.1. sz. Jelzési Utasítás á á F.2. sz. Forgalmi Utasítás á b F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei á b F. 7. sz. Utasítás b – H. 6. sz. Utasítás b – E.1. sz. Utasítás I. rész á á E.1. sz. Utasítás II. rész (csak gőzmozdonyszemélyzet részére)

á á

E.2. sz. Fékutasítás á – E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás b – E.101. sz. Utasítás á á D. 2. sz. Utasítás b – D.4. sz. Utasítás b – Vasúti fékberendezések I. rész á – Közlekedési határozmányok b –

50/50 MÁV Zrt. E.1.

Változatszám:1

7.4 melléklet: Mozdonyok felkészítése szolgálatra

A karbantartási telephelyen (vizsgálóhelyen) szolgálatra felkészített mozdonynak az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelni: – az akkumulátortelep megfelelő állapota, – a biztonsági, védelmi berendezések és felszerelések megléte, a festékzárak

vagy plombák épsége, – az üzemeltetési anyagok szükséges mennyiségének megléte (hűtő-, kenő-, tüze-

lőanyagok, hidraulika olaj, homok, stb.) és a hozzájuk tartozó rendszerek meg-felelő tömörsége,

– a sebességmérő és –regisztráló, illetve adatrögzítő berendezés üzemkész álla-pota,

– a tűzoltó készülékek megléte, működőképessége és érvényessége, – a megfelelő tartalékbiztosítók és a tartalékizzók megléte, – az előírt jelzőeszközök, valamint értekező berendezések megléte és megfelelő

állapota (beleértve a kijelző világítást is), – a futómű, a hordmű, az ütköző- és vonókészülék, a pályakotró törés, lazulás,

repedés, esetleges alakváltozás-mentes állapota, – a kezelőszervek, kapcsolók munkavédelmi szempontból kifogástalan állapota, – a jármű üzemének követhetősége a vezetőfülkében levő műszerek, jelzőlámpák

alapján, – az ablaktörlők, páramentesítők és a vezetőfülke fűtés működőképessége, – az éberségi berendezés a vonatbefolyásoló berendezés érvényessége, működő-

képessége, – homokoló berendezés működőképessége, – a jelzőlámpák és a műszervilágítás működőképessége, – a vezetőfülke nyílászáróinak működőképessége, tömítettsége, zárhatósága, – a visszapillantó tükrök megléte és megfelelő állapota, vagy a videó-rendszer

visszapillantó funkció működőképessége, – dízelmozdonyoknál a kipufogógáz rendszer megfelelő tömörsége), – az önműködő és kiegészítő fékberendezés, valamint a kézifék, illetve

rögzítőfék kifogástalan működése, érvényessége, – a mozdony fény-, és hangjelző berendezéseinek működőképessége, – a jármű külső-belső megfelelő tisztasága, – a járművezetői szék(ek) kifogástalan állapota, – leltárjegyzékbe felvett eszközök megléte és használhatósága, – a fő és vezérlő áramkörök szakadás- és zárlatmentes, működőképes állapota, – ha a jármű el van látva fedélzeti berendezéssel, annak működőképes állapota. – ajtóvezérlő, távvezérlő, utastájékoztató berendezés üzemképessége – a mozdonyra rendszeresített rögzítő saruk megléte és megfelelő állapota,