magyar madártani és természetvédelmi egyesület titkárság...

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

3758 Jósvafô, Tengerszem oldal 1.

[email protected]

www.anp.hu

Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesület Titkárság

1121 Budapest, Költô u. 21.

www.mme.hu

MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoport

3758 Jósvafô, Tengerszem tó 1.

www.mme.hu/gomortornaihcs

góly-boritó 4/18/06 14:09

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító

tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet, amelynek fô célja a természet – ezen belül elsô-

sorban a madarak – védelmének társadalmi támogatása. Az egyesület céljai elérése érdekében elôsegíti a

természeti értékek és a természetvédelem célkitûzéseinek megismerését, népszerûsítését. Növeli a termé-

szetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédô szemléletének kialakításá-

ban, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással se-

gíti az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédô

tevékenységét, együttmûködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld bio-

lógiai sokféleségének megôrzése érdekében.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természet-

védelmi szervezete. Nem véletlen, hogy egy ilyen jelentôs természetvédelmi szervezet Magyarországon

alakult ki, hiszen a madár- és természetvédelemnek komoly gyökerei vannak Magyarországon. Napjaink-

ban 7000 tagdíjfizetô tag segíti az Egyesület munkáját.

Az MME tagjai 32 területi szervezet és 6 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi,

hüllô- és kétéltûvédelmi, gyûrûzô- és vonuláskutató, környezeti nevelési, valamint lepke- és szitakötôvé-

delmi) keretében tevékenykednek országszerte. Minden megyében mûködik legalább egy aktív madártani

csoport. A központi szervezésû programok az ország minden területét érintik.

A programok között különösen népszerû a gyerekek részére szervezett Madarász Suli, és a védett ma-

dárfajok (túzok, fehér gólya, ragadozó madarak) védelmét célzó akciók. Sokan kapcsolódnak be a gyakor-

lati madárvédelmi tevékenységbe, számosan érdeklôdnek pl. a kerti madárvédelmi teendôk iránt. Az

Egyesület Madártávlat címen saját ismeretterjesztô, és Ornis Hungarica címen saját tudományos folyó-

irattal rendelkezik.

Az MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International – amelyet 1922-ben

Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak – a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi

szervezet és több milliós tagsággal rendelkezik. Az Egyesület kiemelkedôen jó kapcsolatot ápol a kelet- és

közép-európai szervezetekkel, valamint a svájci, német és angol természetvédelmi egyesületekkel.

Az MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoportja 1986 óta mûködik. Tevékenységi köre szerteágazó,

a gyakorlati madárvédelmen kívül egyéb természetvédelmi, kutatási és oktatási tevékenysége is jelentôs.

Mûködési területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó, Hernád és az országhatár által határolt 2200

km2 nagyságú terület. Kiemelkedô szintû szakmai kapcsolatot tart fenn az Aggteleki és Bükki Nemzeti

Park Igazgatóságokkal, illetve a régió természetvédelmi társadalmi szervezeteivel. A csoport tevékenysé-

gei közül legfontosabbak (1) a védett és fokozottan védett állatfajok állományainak felmérése, térképe-

zése, a veszélyeztetô hatások kutatása (fehér gólya, gyöngybagoly, haris, ragadozók, denevérek), (2) a vé-

dettség alatt nem álló területek értékeinek természetvédelmi, környezetvédelmi és kultúrtörténeti szem-

pontú feltárása, (3) a védett és nem védett területek monitorozása, (4) az elektromos légvezetékek ter-

mészetvédelmi felmérése és szigetelése, (5) az oktatás és ismeretterjesztés.


Természetvédelmi Egyesület Titkárság MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoport

1121 Budapest, Költô u. 21. 3758 Jósvafô, Tengerszem tó 1.

www.mme.hu, www.golya.mme.hu www.mme.hu/gomortorna

Az 1985-ben kialakított Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az elsô, melyet elsôsorban

az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A nem-

zeti park területe 20187 hektár, amely rendkívül változatos élôhelyi adottságokkal rendelkezik. A nem-

zeti park területének jelentôs részét erdôk borítják. A terület természetföldrajzi adottságai miatt az itt

található növény- és állatvilág legfontosabb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. Az északi olda-

lakon, hûvös töbörperemeken kialakult középhegységi bükkösökben, a meredek völgyek szurdokerdeiben

számos hegyvidéki, leginkább kárpáti flóra- és faunaelem található. A meredek kôkibúvásos letörések

sziklaerdô fragmentumait illír-kárpáti elemek gazdagítják. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mû-

ködési területe, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a Sajó- és Hernád-folyó által körülhatárolt részé-

re esik, 2.200 km2.

A nemzeti park területén közel 300 barlang található. A világhírû természeti értékeknek köszönhetôen

az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örök-

ségének listájára. A terület egyik legféltettebb kincse a több bejárattal nyíló Baradla-Domica barlangrend-

szer, amely közel 25 km hosszúságú. A legjelentôsebb barlangok turisztikai látványosságok, amelyeket az

Igazgatóság szervezésében egész évben meg lehet tekinteni. A barlangtúrákon kívül az Igazgatóság szer-

vezett falusétát és különféle felszíni, botanikai, zoológiai és ökotúrákat is szervez vendégei számára.

A legfontosabb feladatok közé tartoznak a természetvédelmi gyakorlati és ôrzési munkák. Az Igazga-

tóságon természetvédelmi ôrszolgálat mûködik.

Az Igazgatóság jelenleg több mint 6000 hektáron látja el a vagyonkezelôi feladatokat, melynek 1/3 ré-

sze nem erdôs terület.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára is kiemelt jelentôségû feladat az illetékességi terüle-

ten elôforduló botanikai és zoológiai értékek kutatása. A legjelentôsebb megalapozó jellegû kutatási prog-

ram a nemzeti park állapotfelmérése volt, melynek keretében az összes fontos taxon vizsgálata közel 2

évtizeddel ezelôtt megtörtént. Az Igazgatóság kutatási feladatai között további kiemelkedô jelentôségû a

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében végzett kutatási tevékenység. Fontos fel-

adat az Európai Unió jogrendjéhez kapcsolódó Natura 2000 területek folyamatos kutatása, megôrzésük

szakmai megalapozása, a védett és a védelemre tervezett területek állapotfelmérése, ill. a hatékony meg-

ôrzéshez szükséges kezelési tervek szakmai elôkészítése. Több mint egy évtizede folyik a Nemzeti Park

határain kívül végzett botanikai és zoológiai kutatássorozat, mely az egyes kistájak szisztematikus kuta-

tását tûzte ki célul. Ennek a keretében jórészt lezárult az Észak-Cserehát, a Hernád-völgy és a Putnoki-

dombság jelentôs részének feltárása.

Az Igazgatóság oktatási és ismeretterjesztési feladatai központi jelentôségûek. Ennek a munkának a

keretében természetismereti táborokat, elôadássorozatokat, pedagógus-továbbképzéseket szerveznek.



[email protected]

www.anp.hu

góly-boritó 4/18/06 14:09

C I C O N I A H U N G A R I C A

„Fehér gólya”madár- és természetvédelmi oktatási program

Munkafüzet

2005

gólya munkafüzet 4/18/06 13:51 Page 1



Munkafüzet

2005




MUNKAFÜZET

Szöveg:

Boldogh Sándor – dr. Miroslav Fulin

Grafika:

Pal’o Petrás

Szakmailag ellenôrizte:

Lovászi Péter

Nyelvi lektor:

dr. G. Bartók Béla

A programfüzet megjelenését és a CICONIA Hungarica Gólyavédelmi Program

lebonyolítását a Ciconia Liechtenstein, a Sonnenwiese Stiftung (Vaduz) és

az ILLF (The International Lottery in Liechtenstein Foundation)

támogatása tette lehetôvé.

Kiadja:


Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoport

Felelôs kiadó:

Salamon Gábor igazgató

ISBN 963 87082 0 4

Nyomdai munkák: WinterFair Kft. (www.winterfair.hu)

2005


„Mennél jobban ismerjük meg a körülöttünk és velünk élô lényeket, tulajdonságaikat; mennél

mélyebben vizsgáljuk azokat a kapcsolatokat amelyek e lényeket a természet egészével, nem kü-

lönben az ember érdekeivel összefûzik, annál tisztábban fog kidomborodni e lények jelentôsége...”

Chernel István

Kedves Pedagógusok és Gyerekek!

A fehér gólya európai állománya igen súlyos helyzetbe került az elmúlt évtizedekben. Több nyugat-euró-

pai államban gyakorlatilag kipusztult a faj az emberiség technikai fejlôdése által okozott természetrom-

bolás miatt. Magyarország a területén költô mintegy 5.000 pár alapján még igazi „gólyás nagyhatalom-

nak” számít, de nálunk is egyre nagyobb veszélyben vannak ezek a madarak.

A gólyák védelme közös feladatunk. Kiadványunk és programunk célja ezért a gólyák életének, életfel-

tételeinek bemutatása, védelmük hatékonyságának növelése. A munkafüzet így mindenkinek szól, de kü-

lönösen a fiataloknak ajánljuk.

A gólya ebben az ismeretterjesztési programban olyan központi állatfajként szerepel, amelynek segítségé-

vel a természet megismerésének, és ezen keresztül megóvásának fontosságára próbáljuk felhívni a figyelmet.

Természetvédelmi és ökológiai ismeretterjesztô programunk a nemzetközi CICONIA Program része.

Ez a program Magyarországon kívül Szlovákiát, Németországot, Franciaországot, Spanyolországot és

Marokkót is érinti. A program lebonyolítását a lichtensteini CICONIA Alapítvány (Ciconia Trans-

nationales Storchenproject), a Sonnenwiese Stiftung (Vaduz) és az ILLF (The International Lottery in Liech-

tentstein Foundation) támogatása teszi lehetôvé. Külön köszönjük Reto Zingg segítségét!

A program keretében a gólyák megôrzése érdekében különféle ismeretterjesztô anyagokat készítet-

tünk, amelyek célja:

H gyerekek bevonása egy hasznos természetvédelmi programba;

H a természet megfigyelésének, mint hasznos idôtöltésnek a népszerûsítése;

H hazánk gólyaállományára vonatkozó adatok összegyûjtése;

H természetvédelmi ismeretterjesztés, tudatformálás a gólyák védelme érdekében;

H ökológia ismereteink bôvítése a gólyák életének vizsgálata alapján.

Az összetett célok elérése érdekében a munkafüzet három fô részbôl áll. Az elsô részben a gólya álta-

lános ismertetése található, amely összefoglalja a gólyáról eddig rendelkezésünkre álló adatokat. Ez a rész

szolgálja a szakmai megalapozást a feladatok végrehajtásához.

A második rész a gólya gyakorlati védelmével kapcsolatos. Itt találjuk azoknak a módszereknek, eljá-

rásoknak a bemutatását, melyek megfelelôek és hatékonyak a gyakorlati védelemben, a fészkelô- és táp-

lálkozóterületek megôrzésében.

A harmadik fejezetben feladatok találhatók. Ezek a feladatok egy olyan komplex gólyakutatási és védel-

mi program elemei, melyeket kifejezetten fiatalok számára dolgoztunk ki. A feladatok segítséget nyújtanak

a terepi megfigyelésekhez (hogyan, mikor, mit) és útmutatást adnak a begyûjtött adatok feldolgozásához.

Soha ne feledjük, hogy a gólya védelme végsô soron az ember életének védelmét is szolgálja. A Termé-

szet védelme során nem a Természet és az ember között kell választanunk, hanem az ember gazdag vagy

silány élete között.

Jó munkát, feledhetetlen szép élményeket kívánunk!

Jósvafô, 2005. december 27. A szerzôk

5


Ismerjük meg a fehér gólyát !

A Föld meleg és mérsékelt éghajlatú területein összesen 17 gólyafaj

él. A fajok 70–150 cm-es nagyságukkal a termetesebb madarak közé

tartoznak. Hazánkban két faj fordul elô, a fekete gólya (Ciconia

nigra Linnaeus, 1758) és a fehér gólya (Ciconia ciconia Linnaeus,

1758). A fehér gólyának több alfaja ismert, Közép-Ázsiában a Cico-

nia ciconia asiatica Severtzov, 1872. illetve Kelet-Ázsiában a Ciconia

ciconia boyciana Swinhoe, 1873. található.

A fehér gólya elterjedése

A fehér gólya Európa déli és középsô részén általánosan elterjedt. Na-

gyobb számban ott él, ahol megfelelô mennyiségû füves, nedves és

tocsogós rétet vagy öntözött területet talál. A gólya a Brit-szigetek és

Skandinávia területére régebben is csak a kóborlások során vetôdött

el, a többi nyugat-európai országban azonban évtizedekkel ezelôtt

még nagy számban költött. Napjainkra sajnos számos országban ki-

pusztultak a madarak, vagy csak olyan kis állományaik maradtak

fenn, melyek önállóan már nem életképesek. Több országban költ-

séges visszatelepítési akciókkal sikerült állományát megmenteni.

Európán kívül a gólya fészkelô állományait találjuk Észak-Afriká-

ban (Tunisz, Algéria, Marokkó), Kis-Ázsiában, Örményországban,

Azerbajdzsánban valamint Irakban és Iránban. Kisebb, de állandó

populációja fészkel Dél- és az Egyenlítô környéki Afrikában is.

Fészkelés

A fészkekhez elôször általában a hímek érkeznek meg, majd ôket kö-

vetik a tojók néhány napos különbséggel. A párkapcsolatok egy köl-

tési idényre szólnak, bár az adott pár évekig is együtt maradhat. Eb-

ben az esetben leginkább a fészekhôség hozza össze újra ôket.

Fészkeiket rendkívül változatos helyekre építik, rendszerint szét-

szórtan, ritkán telepszerûen. Egy pár egy fészket készít, de alkalman-

ként váltófészek készítése, vagy több felnôtt gólya közös építkezése

is elôfordulhat. Fészekalapként napjainkban fôleg épületeket (pl.

kémény) és villanyoszlopokat használnak. A régi hagyományos fész-

kelôhelyek – mint a fák vagy a sziklák – használata mára rendkívül

ritkává vált. Az öregek általában az elôzô évi fészkükhöz térnek

vissza, a fiatalok vagy Afrikában maradnak, vagy a költôterületen kó-

borolnak. Az elsô költésüket végzô fiataloknak nem mindig sikerül

kész fészket foglalniuk, ilyenkor építéshez látnak, amely eredménye-

ként 8–10 nap alatt elkészül az új fészek.

A tojások lerakása 1–3 napos idôközökkel történik, számuk 1–7 kö-

zött lehet, általában 3–5. A kotlási idô 33–35 nap. A fiókák kikelését

6


követôen 1–3 hétig a tojó a fészeknél maradva ôrzi a fió-

kákat. Ebben az idôszakban az öreg gólya a fiókák ele-

ségkérô hangjára sem távozik el, így a család ellátásáról

a másik szülô gondoskodik. A kikelést követô elsô na-

pokban finom pihetollazat borítja a testüket. Ebben az

idôszakban különösen nagy veszélyt jelenthetnek szá-

mukra az idôjárás viszontagságai, ezért az elsô 10 nap-

ban a felnôttek folyamatosan védik testükkel az aprósá-

gokat. Egy esôs, hideg idôszakban sajnos ez sem segít,

ilyenkor a fiókák meghûlhetnek, ami a pusztulásukhoz

vezet. A fiókák 25 napos korukig fôként fekszenek a

fészken, majd ezt követôen fokozatosan lábra állnak. Az

50 napos kor elérésekor már szökdécselve próbálgatják, erôsítik szárnyaikat. A fészket általában 2

hónapos korukban hagyják el, de éjszakára még gyakran visszatérnek. A kirepülést követôen kisebb

csapatokban keresik táplálékukat.

A fiókanevelés során gyakran elôfordul, hogy az öreg madarak fiókákat dobnak ki a fészekbôl, illetve

nyelnek el. Ezt kronizmusnak nevezzük. A jelenség gyakoribb a kedvezôtlen idôjárású években, de ilyen-

kor is fôleg a beteg, vagy a fejlôdésben elmaradt kicsikkel végeznek.

A gólyafészek

A gólya fészkének mindig egy kiemelkedô pontot választ, ahonnan könnyedén szárnyra tud kapni, és jól

belátja a vidéket. Fontos szempont a gólyának, hogy a fészek méreteit

semmi ne gátolja, azt folyamatosan tudja a madár bôvítgetni. A

fészek alapját a környéken összegyûjtött vastagabb száraz

ágak képezik, amelyek közé vékonyabb ágakat illeszt,

melyek megnövelik a fészek stabilitását. Egy teljesen új

fészek megépítése nagyon idô- és energiaigényes feladat,

így ez hosszú idôre teljesen leköti a fiatal, vagy a régi

fészkét elvesztett öreg gólyapárt. Elôfordulhat, hogy a

madarak a fészeképítés miatt jelentôs késésbe kerülnek,

és lényegesen kisebb sikerrel költenek.

A gólyák által elfoglalt fészek folyamatos tatarozás alatt

áll, a hím által hordott gallyakat a tojó a fészken ülve igaz-

gatja. A fészek belsô része finom növényi anyagokat hord, amit

napjainkba egyre gyakrabban egészítenek ki mûanyag hulladékok

(fólia, nylonzacskó, madzag, damil). Egy-egy fészket évtizedekig használ-

hatnak a madarak, melynek súlya a folyamatos építgetés eredményeként akár az 1000–1200 kg-t is elérheti.

A gólya táplálkozása

A fehér gólya táplálékával szemben egyáltalán nem válogatós. Mindent, amit el tud kapni és le tud nyelni,

elfogyaszt, legyen az rovar, hal, kétéltû, madár vagy kisemlôs.

Egy 4 fiókát nevelô gólyapárnak naponta legalább 3 kg táplálékot kell biztosítania a fiatalok számára.

Ez egyáltalán nem könnyû feladat, így az öreg gólyák korán reggeltôl késô estig átlagban napi 10 órát

7


vadásznak. A fiókanevelés kezdetén a táplálékot fôként könnyen

emészthetô élôlények képezik (giliszták, piócák), amelyekbôl a fész-

kelés során a szülôk kb. 185 kg-ot gyûjtenek össze. A fiókák gyors fej-

lôdéséhez fontos, hogy a táplálék energiában dús és változatos legyen.

A vadászterület nagysága a terület adottságaitól függ. Az öregek

általában 500–3000 méter távolságra járnak táplálékért, de vannak

olyan fészkek is, ahonnan ennél jóval nagyobb távolságot tesznek

meg.

Az afrikai telelôterületen sincs lényeges eltérés a táplálék összeté-

telében, itt is leginkább kisemlôsökbôl és sáskákból zsákmányol. Az

afrikai országokban azonban a vegyszerek felhasználását közel sem

szabályozzák olyan szigorúan, mint Európában. Ennek eredménye-

ként a telelôterületeken a gólyák a mérgezés fokozott veszélyének

vannak kitéve.

A fehér gólya vonulása

A kárpát-medencei madarak többsége a dél- és észak-afrikai telelôte-

rületrôl március végén, április elején tér vissza. A legkorábbi érkezôk

Magyarországon március legelején jelennek meg fészkeiknél. Színes

gyûrûvel jelölt madarak megfigyelése alapján tudjuk, hogy minél

idôsebb egy madár, annál hamarabb érkezik. A nem ivarérett mada-

rak egy ideig egyáltalán nem, vagy csak különösen késôn jöhetnek

meg a költôterületre. A nagyobb gólyacsapatok visszaérkezése má-

jus elejével véget ér. Ezt az idôszakot követôen a kaszálókon megje-

lenô 10–15 példányt számláló csapatok már nem ivarérett, illetve

pár nélküli példányokból állnak (ezek az úgynevezett „kajtár” gó-

lyák). Ez a gólyák képezik majd az utánpótlást azoknál a pároknál,

ahol az öregek egyike a vonulás során elpusztult.

Az ôszi vonulás augusztus közepén indul meg. Az elsô nagyobb vo-

nuló csapatokat már augusztus második felében megfigyelhetjük. Elô-

ször a fiatalok indulnak útnak, valószínûleg a még nem költô és néhány

öreg gólya kíséretében. Fôként sík vidékeken, ahol gazdag a táplá-

lékkínálat, akár 100 példányból álló csapatok is összegyûlhetnek. Az

ôszi vonulás nálunk augusztus legvégén tetôzik, és szeptember elsô fe-

lében véget is ér. Azok a gólyák, melyeket elvétve még ezt követôen is

meg tudunk figyelni, leginkább fiatal, legyengült vagy beteg példányok.

Ezek a madarak általában nem képesek a hosszú vándorút megtételére.

A telelôhely felé vonulásuk két fô irányban halad, Közép-, Kelet-, és Dél-Európa állományai átrepülnek

a Boszporuszon, kelet felôl megkerülik a Földközi-tengert, majd a Nílus völgyét követve érkeznek Afrika

déli csücskébe. A másik útvonal, Gibraltáron át vezet a téli szállás felé. A boszporuszi útvonalon halad a

gólyaállomány nagyobb része, a Gibraltáron át Afrikába jutó madarak száma az elôbbinek csak a 10%-át

éri el. Igen kis számban Olaszországon keresztül is vonulnak gólyák.

Gólyáink számára az út hossza a költôhelytôl a telelôhelyig 4600 és 10 000 km között van. Ezt a ha-

talmas távolságot a gólyák 20–40 napig tartó aktív repüléssel, és kb. 7–14 nap pihenôvel teszik meg.

8


Naponta kb. 200–300 kilométert repülnek. A gólyák általában csak

néhány száz méter magasságig emelkednek, de az átvonuló csapatok

2000 méteres magasságban vonulnak.

Az állandó szárnycsapásokkal történô repülés nagyon energia-

igényes, ezért a gólya és a hozzá hasonló nagy testû madarak az

emelkedô légáramlatokat használják. A felszálló meleg légáramlat-

ban a madarak körkörös repüléssel könnyedén nagy magasságba

tudnak emelkedni, majd siklórepüléssel továbbrepülnek a következô

emelkedô légáramlatig. Hasonló módon repülnek a motor nélküli

siklórepülôk is. A madarak sebessége a légköri viszonyoknak megfe-

lelôen nagyon változó, 25–60 km/h közötti.

A gólyák vonulásának titkát a madarak gyûrûzése segített meg-

fejteni. A gyûrû egy vékony alumínium vagy mûanyag csô, melyet

általában fióka korban helyeznek fel az ornitológusok. A gyûrût a

megjelölt gólya egész életén keresztül viseli. A gyûrû felületére egye-

di azonosító van nyomva, amely olyan, mint egy személyi szám. A

gyûrû felirata alapján tudni lehet, hogy melyik ország madárgyûrû-

zô központjának munkatársai helyezték a madár lábára a jelölést.

Ha gyûrûvel megjelölt gólyát látunk és távcsôvel a gyûrû számát is sikerül leolvasnunk, a megfigyelést

jelezzük a Magyar Madárgyûrûzô Központnak (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ma-

dárgyûrûzô Központ, 1121 Budapest, Költô u. 21.). A madárgyûrûzô központ az adatok feldolgozása után

visszajelzi nekünk, hogy mikor, milyen idôs korában és hol jelölték meg az adott gólyát.

Az utóbbi idôben a fejlett technikának köszönhetôen új kutatási módszerekre nyílt lehetôség. Ezek

közé tartozik a mûholdas nyomkövetés, melynek alkalmazása során a gólyára egy gyufásdoboz nagyságú

elektromos jeladót erôsítenek. A készülék elôre megszabott idôközönként jelet küld, melyet egy mûhold

gyûjt össze. A módszer segítségével a megjelölt gólya minden mozdulatát nyomon lehet követni, akár a

távoli Afrikában is.

A gólyaállományok természetvédelmi helyzete

Egy-két országtól eltekintve az európai állományok igen súlyos helyzetbe kerültek. Néhány nyugat-

európai államból eltûntek a gólyák, vagy olyan kis számban

maradtak csak meg, hogy megmaradásukra már igen kicsi az esély.

A nagytáblás mezôgazdaság, a terjeszkedô úthálózat jelentôsen

átalakította a természetes élôhelyeket. Ennek egyenes

következménye, hogy a gólyák létszáma is jelentôsen csökkent.

Magyarországon mintegy 5000 gólyapár költ. Az itteni állomány

közel sem a legnagyobb Európában, jelentôsége azonban óriási, mi-

vel a fô vonulási útvonal középpontjában fekszik. Természetes mó-

don ebbôl a térségbôl származik a csökkenô számú nyugat-európai

populáció utánpótlása. Ha az ország területéhez hasonlítjuk az állo-

mányokat, a gólyasûrûség tekintetében a kis kiterjedésû Magyaror-

szág elôkelô helyen áll.

Az 1941-ben végzett felmérés alapján még közel 16.000 fészkelô

párra lehetett a hazai állományt becsülni, amely a II. világháború

9


következményeként közel felére csökkent. Ezt követôen, a me-

zôgazdaság szerkezetének átalakítása, a vegyszerek elter-

jedése és a vizes élôhelyek csökkenése miatt az állo-

mány sajnos még tovább fogyatkozott. Hozzájárult

ehhez a megfelelô fészekrakó helyet jelentô nádte-

tôs, széles kéményû épületek eltûnése is. 1958-ra

8 ezer párra, majd 1974-re 4800 párra apadt ha-

zánk gólyaállománya. Ebben az idôszakban a

gólyák egyre nagyobb arányban települtek át a

villanyoszlopokra. A fészkelôhelyváltás és a ha-

tékony védelem eredményeként ekkor egy lassú

növekedés indult meg, amelynek következtében

napjainkban – az adott év idôjárási viszonyaitól

függôen – 4800-5600 pár között ingadozik az állo-

mány nagysága.

Ötven évvel ezelôtt a párok legtöbbje háztetôn, kémé-

nyen, kazlakon vagy fán fészkelt. Az elsô villanyoszlopon fészke-

lô gólyapárt Európában 1958-ban, míg hazánkban egy évtizeddel késôbb

figyelték meg. Jelenleg a fészkek 90%-a már villanyoszlopon található.

A gólyára leselkedô veszélyek

A legutóbbi évtizedekben a gólyák életében a legnagyobb változást a mezôgazdaság teljes átalakulása

okozta. Magyarországon a II. világháború után a kollektivizálás idôszakában, nagy kiterjedésû, egybefüg-

gô szántóterületek jöttek létre. A gólyák az ilyen szántóföldeken csak a tavaszi idôszakban jutnak elegen-

dô táplálékhoz. Amikor az ültetett növények (napraforgó, kukorica stb.) felnônek, a gólyák már nem tud-

nak vadászni. A modern gépek elterjedésével egyre nagyobb területet vontak mûvelés alá sok esetben a

vizes, mocsaras vidékek lecsapolásával. A termés mennyiségének

növelése érdekében egyre több káros vegyi anyag került a környezet-

be. Ezek a mérgek egyre jobban felhalmozódnak az élôlényekben,

mely az ôket elfogyasztó gólyáknál meddôséget, legyengülést, és

nem egy esetben pusztulást okoznak.

A gólyák lassan kiszorultak a kéményekrôl, csûrökrôl, és új fész-

kelôhelyekre, a villanyoszlopokra kényszerültek át. A villanypóz-

nákra épült fészkek üzemzavart okoznak, így azokat fészektartó ko-

sárra kell helyezni. A fészektartók azonban csak a könnyebb fész-

keket bírják el, így ezeket rendszeresen karban kell tartani. Ez vi-

szont komoly túlmunkát jelent a természetvédôk és az áramszolgál-

tatók számára.

Az emberek gólyákhoz fûzôdô viszonya is gyökeresen megválto-

zott az elmúlt évtizedekben. Napjainkban már közel sem néznek ba-

rátságos szemmel a madarakra, sokakat kifejezetten zavar „szeme-

telésük”.

A gólyákra nagyon sok veszély leselkedik a megerôltetô ôszi és a ta-

vaszi vonulás során. Villanyvezetékek nagyon gyakran keresztezik a

10

Költôpárok száma az európai or-

szágokban az 1995-ben végzett

felmérési program eredményei

alapján.


gólyák vonulási útvonalát, melyeknek az alacsonyan repülô madarak nekiütköznek. A gólyák gyakran

ráülnek a villanypóznákra, ahol sok esetben halálos áramütést szenvednek.

Az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja, hogy valakinek eszébe juthat erre a csodálatos ma-

dárra kezet emelni. Az egyes afrikai országokban a gólyák vadászata azonban mindennapos, mivel ezek

a madarak a helyi lakosok táplálékaként szolgálnak. Sajnos a védettség ellenére hazánkban is minden év-

ben elôfordul, hogy valaki puskával fordul a gólyák ellen.

A gépjármûvek számának növekedésével sajnos egyre több gólya pusztul el az utak mentén is. A

madarak gyakran az útszéli árkokban keresik táplálékukat, és az úttestre kisétálva vagy felrepülés közben

éri ôket baleset.

A fiatal, tapasztalatlan gólyák vannak a legnagyobb veszélyben. Az adatok alapján elsô életévükben a

madarak 70–75%-a elpusztul. Az elpusztult fiatal madarak kilenctizede áramütés vagy vezetéknek

repülés miatt veszti életét. Fontos tudnunk, hogy azok a gólyák, melyek a tél beálltával nem hagyják el

hazánk területét, egytôl egyig legyengült, beteg egyedek. Elhullásuk a gólyaállomány egészségének ter-

mészetes megôrzését szolgálja. Az ilyen állatok erôltetett megmentése a populáció gyengülését idézi elô.

A gólya a népi hiedelmekben

A gólya az elsô pillanattól kezdve felkeltette az ember

érdeklôdését, ahogy megjelent a települések közelében.

Évszázadok alatt a természet és az ember közötti barát-

ság szimbólumává vált. Vonulása számos költôt megih-

letett, akik a hûség, a hazaszeretet példaképeként emle-

getik. Az odaadó fiókanevelésnek köszönhetôen sok em-

ber szemében a családi összetartozást szimbolizálja.

Színezetének, kecses járásának eleganciája kivívta az

emberek csodálatát. Bizalmas, de egyúttal tartózkodó vi-

selkedése tiszteletet parancsol.

A gólyához számos hiedelem kötödik. Gyerekkorában

mindenki hallott arról, hogy a kisbabákat a gólya hozza.

Néhány országban az a hagyomány járja, hogy aki elsô-

ként repülô gólyát lát, az egész évben ügyes és szorgal-

mas lesz. Aki viszont földön állva látja elsô gólyáját az

évben, az lusta lesz. Aki pedig csak fél lábon álló mada-

rat látott elôször, annak tunyasága határtalan lesz az

adott évben.

11


A gólyák megfigyelése és védelme

Hogyan végezzünk terepi megfigyeléseket?

A bennünket körülvevô természet megismerésének legegyszerûbb és legjobb módja, ha rendszeres meg-

figyeléseket végzünk. A megfigyelések során mindent jegyezzünk fel egy jegyzetfüzetbe, mert a sok új

információ jelentôs részét hamar elfelejtjük. A terepi jegyzetek készítésekor a látszólag jelentéktelennek

tûnô dolgokat is írjuk le, mivel ezeknek a késôbbi kiértékelésnél sokszor döntô szerepük lehet. A megfi-

gyelések rögzítésére keménytáblás jegyzetfüzetet használjunk, mivel ez bírja jól a terepi igénybevételt. A

jegyzetkészítés szempontjából legalkalmasabbak a csíkozott lappal rendelkezô füzetek, mert ezekben kü-

lönösen jól áttekinthetô leírást tudunk készíteni. A legjobb íróeszköz a grafitceruza, melynek írása akkor

sem mosódik el, ha esôs idôben dolgozunk vele.

A feljegyzés készítését mindig a dátum, a megfigyelési helyszín,

és a megfigyelés kezdési idôpontjának rögzítésével kezdjük.

Soha ne felejtsük el feljegyezni az idôjárási viszonyokat,

amelyek nagyban befolyásolják a megfigyelési eredménye-

ket. A jegyzetek készítésénél gondoljunk a késôbbi felhasz-

nálásra, ezért ügyeljünk az olvasható írásra.

A terepi megfigyelések nélkülözhetetlen segédeszköze a

távcsô. A gólyák megfigyeléséhez különösen jó a 10x50-es na-

gyítású távcsô, de megteszi az ennél kisebb, 7x50-es vagy 8x40-

es nagyítású is. Az adatok rögzítéséhez nagy hasznát vehetjük dikta-

fonnak, fényképezôgépnek és a különbözô léptékû térképeknek.

A megfigyeléseknél ne viseljünk feltûnô öltözéket, ami persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül terep-

színû ruházatba kell bújni. Fontos azonban, hogy a ruházatnak tökéletes védelmet kell nyújtania az idô-

járás viszontagságaival szemben. Felesleges tárgyakat soha ne tartsunk magunknál, különösen olyanokat

ne, melyek csörgése megzavarhatja az éppen megfigyelt madarat (mobiltelefon, kulcscsomó).

A megfigyelés során akkor tudjuk a legjobb eredményt elérni, ha leshelyünk a fészekkel egy magasság-

ban, vagy kicsivel magasabban található. Ilyen leshely lehet egy padlás, vagy egy torony. Mindig ügyel-

jünk saját testi épségünkre, balesetveszélyes helyre (magas fa, villanyoszlop) tilos felmászni!

A terepen a gyakorlott madarászoknak is nehézséget jelent a vonuló csapatok nagyságának megállapí-

tása. Ha a gólyacsapat alacsonyan repül, próbáljuk meg egyenként megszámolni ôket. Egy nagy csapat

esetén gyakran nem tudjuk megszámolni egyenként az egyedeket, ezért meg kell becsülnünk a csapat lét-

számát. Ezt úgy végezzük, hogy gyorsan megszámolunk egy kisebb mennyiséget (2, 4, 6, 8, 10 ’ 20

’ 50), majd ennek szorzásával összeadjuk a teljes csapatot (50 ’ 100 ’ 150 ’ 200).

A terepi feljegyzéseket hazaérve ajánlatos letisztázva átírni egy adatnaplóba. A terepen gyorsan lejegy-

zett adatokat ekkor még a friss élményeink alapján bôvebben leírhatjuk, esetleg térképpel, rajzzal kiegé-

szíthetjük. Manapság már egyre több családban van számítógép, így ha van rá lehetôség, ezen is rögzítsük

a megfigyeléseket. A számítógép segítségével lényegesen könnyebb lesz az adatok feldolgozása.

Sokat segít munkánkban, ha minél több gólyás és természetvédelmi szakirodalmat elolvasunk.A

gólyák és más madarak védelmével kapcsolatos kiadványok az MME-nél is megvásárolhatóak, ill. az

egyesület honlapjáról is letölthetôek.

Ügyeljünk arra, hogy kíváncsiságunkkal soha ne zavarjuk a madarak életét. Ezzel többet ártunk, mint

amennyit segítünk a faj védelmében, hiszen akár a madarak elzavarását, a fiókák pusztulását is okozhat-

juk „tolakodásunkkal”. Soha ne feledd, hogy a megfigyelések célja a gólyák védelme!

12


Hogyan segítsünk a bajba jutott gólyáknak?

Komoly feladat olyan, a fészekbôl kiesett, sérült vagy legyengült gólyák megmentése, amelyek képtele-

nek önmaguk ellátására vagy az elvonulásra.

A fiókák számos ok miatt eshetnek ki a fészekbôl. A leggyakrabban a felnôtt madarak dobják ki a

legkisebb fiókákat a fészekbôl azért, hogy így biztosítsák a többiek túlélését. Ne feledjük, hogy a fióka

sorsa a természet íratlan törvénye szerint való. Ha túl is éli a zuhanást, visszahelyezésével a többi fióka

túlélési esélyét csökkentjük. A megfigyelések szerint a visszahelyezett fiókát az öregek elôbb-utóbb ismét

kidobják vagy elpusztítják. Mivel az ilyen esetek fôként a fiókák 25 napos kora elôtt szoktak

bekövetkezni – amikor még pihetollazat fedi a testüket –, az egyetlen megoldás, ha egy kevesebb fiókás

fészekbe helyezzük ôket. Hiába ügyelünk azonban arra, hogy a fiókák azonos korúak legyenek, az új

szülôk viselkedése elôre kiszámíthatatlan. Gyakran nem fogadják el az új jövevényt. A legjobb megoldás

az, ha az ilyen fiókákat állatkertekben, vadasparkokban próbálják meg felneveltetni. Az ilyen körülmé-

nyek között felnövekedett gólyákat nyár végén ott fogják elengedni, ahol más fiatalokkal közös csapatot

alkothatnak. A szabadon bocsátott gólyát ilyenkor is ajánlatos még pár napig figyelni, hogy tudott-e

csatlakozni a csapathoz.

Elôfordul, hogy a fészekbôl a szárnyait próbálgató, fejlett fióka esik ki. Ha a madár nem sérült meg,

akkor kérjük a természetvédelmi szervek (nemzeti parkok) segítségét, akik az áramszolgáltatókkal közö-

sen visszahelyezik a madarat. Ha megsérült a fióka, akkor is kérjünk segítséget a nemzeti parkoktól, mi-

vel az állat állatorvosi kezelésre szorul. A segítség megérkezéséig olyan helyen tartsuk a gólyát, ahol a há-

ziállatok (macska, kutya) nem tudnak kárt tenni bennük. Ha táplálni szeretnénk a madarat, akkor azt a

gólya táplálékáról szóló fejezetben leírtaknak megfelelôen tegyük.

Ha elpusztult gólyát találunk, vagy netán védencünk a segítség megérkezése elôtt elpusztul, csak vé-

dôkesztyûvel nyúljunk hozzá!

Ôsszel több olyan gólyát lehet megfigyelni, melyek nem vonulnak el. Ha az ilyen gólya gond nélkül repül

és nem tûnik sérültnek, biztos, hogy képes magának elegendô táplálékot gyûjteni. Az ilyen madarat ne pró-

báljuk megfogni, mivel ezzel csak feleslegesen zavarjuk. Ha a gólya huzamosabb ideig ugyanazon a helyen

tartózkodik és idôközben megérkezik a hó, próbálkozzunk meg etetésével. Nyugodtan adhatunk a gólyáknak

apró halat, nem zsíros húst, belsôséget, esetleg laboratóriumi egeret vagy patkányt. Ha az állat megsérült

vagy legyengült, azonnal értesítsük a legközelebbi nemzeti parkot, vagy a Madártani Egyesület munkatársait.

Vigyázat! A gólya erôs csôrével csúnya baleseteket okozhat! Mindig vigyázzunk a saját – és persze a

madarak – testi épségére.

Mit tehetünk a gólyák megtelepedésének elôsegítése érdekében?

A gólya szempontjából a megfelelô táplálékbázis megléte az elsôdleges. Ahol nincs, vagy nagyon kicsi a táp-

lálkozásra alkalmas terület, ott nincs esély a madarak állandó megtelepítésére. A természet- és gólyavédelmi

programok során ezért az egyik legfontosabb feladat a megfelelô táplálékszerzô helyek megôrzése.

Sok esetben elôfordul, hogy a település környékén van megfelelô nagyságú természetes élôhely, a gó-

lyák azonban nem találnak maguknak alkalmas költôhelyet. A problémát a természetvédelmi szakembe-

rek külön oszlopokra és villanypóznákra szerelt mûfészkek kihelyezésével próbálják orvosolni. Mûfész-

keket háztetôre is fel lehet helyezni, melynek váza fából és fémbôl is készülhet. Ennek része egy fûrész-

bakra emlékeztetô alátét, melynek szögét a tetô dôlésétôl függôen szabályozni tudjuk. Mûfészkeket több

más alapra többek között fákra is ki lehet helyezni.

13


A mûfészkek kihelyezésekor feltétlenül figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

H mindig kiemelkedô pontot kell választani, ahonnan a területre jó kilátás nyílik;

H ne legyen a fészek közelében a gólyákra veszélyt jelentô vezeték vagy trafó;

H csak olyan helyen szabad a gólyák telepítésével próbálkozni, ahol a késôbbiekben sem okoznak

gondot a földre hulló ürülék, a táplálékmaradványok és a fészekanyag;

H figyelembe kell venni, hogy a fészek az idôk folyamán több mázsás tömeget is elérhet;

H a fészekalapokra mindig ágakat, vagy fonott elôfészket (mûfészket) kell felerôsíteni;

H jobb az elfoglalási arány, ha oltott mésszel lefröcsköljük a mûfészket;

H a gólyatelepítési terveinkhez mindig kérjük szakember segítségét, és egyeztessünk a nemzeti parkok

és a Madártani Egyesület munkatársaival.

A fokozottan védett fehér gólya fészke is természetvédelmi oltalom alatt áll. A fészket lebontani,

megszüntetni szigorúan tilos! A madarak áttelepítése indokolt esetben lehetséges, ehhez azonban a

természetvédelmi hatóság engedélyére van szükség.

14


FELADATOK


1. feladat – Gólyafészkek felmérése

A feladat célja: adott település vagy terület fészkeinek feltérképezése és ellenôrzése.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, módszertani leírás, adatfelvételi lap, távcsô, térkép,

kerékpár.

Ajánlott kor: 12–18 év.

A feladat leírása:

Az általunk kiválasztott településen vagy egy körülhatárolt nagyobb területen fel kell térképezni a gólya-

fészkeket. Lehetôség szerint minél nagyobb területet térképezzük fel, de ne felejtkezzünk el az alaposság-

ról sem (ne hagyjunk ki fészkeket)! Törekedjünk a fészkekkel kapcsolatos lehetô legtöbb információ

összegyûjtésére, és azokat rögzítsük is az adatfelvételi lapon. A fészek pontos helyének leírása mellett

próbáljunk adatokat szerezni a gólyák megtelepedésének, tavaszi érkezésének, ôszi elvonulásának idô-

pontjáról, a fészkekre és a madarakra veszélyt jelentô tényezôkrôl.

A felmérést legjobb június végén és július elején elvégezni, amikor a fiatal gólyák már elég nagyok ah-

hoz, hogy távolabbról is jól lehessen látni ôket. Ebben az idôszakban az eldugottabb helyen lévô fészkeket

is könnyebb megtalálni, mivel a felnôtt madarak sûrûn hordják az eleséget éhes fiókáiknak. Dombos vidé-

ken célszerû egy olyan kimagasló pontot keresni, ahonnan jól belátható a település. Innen távcsôvel kutat-

va viszonylag könnyen felfedezhetôek a fészkek. Sokat segíthet az öreg vagy fiatal madarak kelepelô hang-

ja is. Ne feledjétek, hogy szinte mindig fészkelésre utal a település környékén táplálékot keresô gólya.

A fiatal gólyák számának megállapítása esô után a legkönnyebb, mivel ekkor felállnak a fészekben,

hogy szárítgassák átnedvesedett tollazatukat. Szintén jól láthatóak etetés közben, amikor zajongva to-

longanak a táplálékot hozó felnôtt madarak körül.

Az adatlapba elsôként a fészek pontos helyét kell rögzíteni. Ide a felmért település nevét, a fészekhez

legközelebb esô ház számát, az utca nevét, esetleg más eligazító pontot (posta, kocsma, templom) kell

írni. Jegyezzük fel a fészek helyére vonatkozó adatokat is (bôvebben lásd a módszertant). Érdemes a ma-

darak viselkedésével kapcsolatban feljegyezni az érdekességeket, például a helyi gólyák idegen gólyákkal

folytatott csatáit.

A tojások számát általában csak ritkán sikerül megállapítani. A tojásokkal kapcsolatos feljegyzés álta-

lában csak a fészek alatt ritkán megtalált kidobott terméketlen tojásokra vonatkozik. Ezeket az adatokat

szintén fel kell venni az adatlapra.

Elôfordulhat, hogy a felnôtt gólyák az adott évben nem röptetnek fiókát. Ilyen esetekben igyekezzünk

megtudni ennek az okát, az esetleges költés körülményeit: volt-e az adott évben kotlás, kikeltek-e a fió-

kák, volt-e kidobott fióka.

16


2. feladat – Adott gólyafészkek rendszeres megfigyelése

A feladat célja: kiválasztott gólyapár folyamatos megfigyelése a költési idôszakban jellemzô viselkedés

megismerése céljából.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, óra, távcsô, fényképezôgép

Ajánlott kor: 12–18 év


A feladat teljesítéséhez egy a lakóhelyünkhöz közeli fészket kell kiválasztanunk, mivel azt rendszeresen,

lehetôleg naponta meg kell figyelni. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a megfigyelés során jelenlé-

tünkkel ne zavarjuk a gólyákat, mivel ezzel befolyásoljuk viselkedésüket. A legalkalmasabbak azok a fész-

kek, amelyekre jó rálátásunk van egy magasabban elhelyezkedô pontról, például egy épület ablakából,

vagy egy dombtetôrôl. Ha a megfigyelôhelyünk túl közel van a fészekhez, ajánlatos lest készítenünk. Ha

lest készítünk, akkor a megfigyelôhely lehetôleg már a gólyák érkezésekor legyen kész és a vizsgálat egész

idôtartama alatt legyen változatlan. Kerüljük a harsány színeket és a lengô-lobogó alkatrészeket. A gólya

azt hamar megszokja, és zavartalanul mozog a fészkén.

A megfigyelést ajánlatos három idôszakra felosztani:

H a tojásrakást megelôzô idôszakra,

H a kotlás idôszakára,

H a fiókanevelés és fészekhagyás idôszakára.

Természetesen nem kell – és nem is lehet – a fészket egész nap folyamatosan figyelni. Osszunk egy na-

pot szakaszokra (pl. kora reggel, reggel, délelôtt), és a különbözô napszakokat más és más napon vizs-

gáljuk. Ezzel a módszerrel egy hét alatt elegendô adat gyûlik össze a gólya napi kb. 16 órás aktivitásáról.

A barátok bevonásával is lehet a megfigyeléseket végezni, ekkor egymást váltva gyûjthetitek össze az

adatokat.

Lehetôleg jegyezzük fel a gólyák viselkedésének minden mozzanatát. Mindig írjuk fel a pontos idôt,

hogy mikortól meddig, milyen tevékenységet végeztek a madarak. Jegyzeteink alapján pontos képet ka-

punk arról, hogy mennyi idôt töltenek a tollazatuk tisztogatásával, a fészek rendezgetésével, táplálék-

szerzéssel, pihenéssel, a fiókák etetésével. Érdekes ismereteket szerezhetünk arról is, hogy mennyire

viselkedik eltérôen a hím és a nôstény gólya, pl. melyik szülô eteti többet a fiókákat, és mennyi idôt szen-

telnek a fiókák szárnyaik erôsítésére.

A fészek megfigyelésével szorosan összefügg az „albérlôk” megfigyelése is. A hatalmas gólyafészkeket

számos veréb használja, de seregély, baglyok vagy szalakóta költését is megfigyelték már a fészkek ágai

között. Számoljátok meg, hogy mennyi veréb talál biztonságos költôhelyet a gólyafészek oldalában.

17


3. feladat – A gólyák tavaszi vonulásának megfigyelése

A feladat célja: adatok gyûjtése a gólyák tavaszi vonulásáról.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, távcsô, kerékpár, módszertani leírás.



Sokak számára a gólyák visszaérkezése a tavasz igazi beköszöntését jelenti. A régi gazdálkodók a gólyák

visszaérkezésének az idôpontjából következtettek a tavaszi idôjárásra és az adott évi termés mennyisé-

gére. A gólyák tavaszi vonulásának és visszaérkezésének megfigyelése nagyon fontos és érdekes adatokat

szolgáltat, a visszaérkezés idôpontjától ugyanis nagyban függ az adott évi költés sikeressége.

Az öregek általában az elôzô évi fészkükhöz térnek vissza. A fészekre a hímek korábban érkeznek, a

tojók néha csak több napos késéssel követik ôket. Érdekesség, hogy minél idôsebb egy madár, annál ha-

marabb érkezik vissza a telelôterületrôl.

A tavaszi vonulás megfigyelését már március elején megkezdhetjük, de a nagyobb vonuló csapatok

csak a hónap végétôl kezdôdôen jelennek meg. A legeredményesebb megfigyeléseket napos idôben, 11

órától 15 óráig végezhetjük. Ebben az idôszakban bizonyos idôközönként megjelennek a gólyacsapatok.

A csapatoknak nincsen határozott formája. A madarak gyakran köröznek a levegôben, kihasználva az

emelkedô légörvényeket. Március végétôl április elsô feléig különösen gyakori az ilyen csapatok látványa.

Ezt az idôszakot követôen a vonulás intenzitása gyorsan csökken, és a hónap második felében teljesen be

is fejezôdik.

A megfigyelések során mindig alaposan figyeljünk a vonuló madárcsapatok által kiadott hangokra és a

csapat alakjára. Ha a madarak valamilyen hangot adnak ki, akkor biztos, hogy nem gólyáról, hanem va-

lamilyen más fajról van szó. Ha a csapat V-alakban vonul és trombitázó (grúú-grúú) hangot hallat, akkor

vonuló darucsapatot, míg gágogás esetén ludakat látunk.

A megfigyelések során jegyezzük fel az észlelések idejét, a madarak számát, a vonulás irányát. Próbál-

juk megbecsülni a repülési magasságot is. A fészekre való megérkezés esetében jegyezzük fel az érkezés

idôpontját, a még egyedül lévô madarak viselkedését.

Nagyon érdekes feladat lehet az, ha grafikonon ábrázoljátok a több év alatt összegyûjtött érkezési

adatokat.

18


4. feladat – Gondoskodás a fészekrôl és annak környékérôl

A feladat célja: a gólyák fészkelése miatt kialakult kellemetlenségek csökkentése, a biztonságos költés

hosszú távú biztosítása.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: gereblye, seprû, zsák.



A fészek környékének „szennyezôdése” a gólya fészkelésének elkerülhetetlen velejárója. Sajnos e kísérô

jelenség miatt sok helyen a gólyára kifejezetten rossz szemmel néznek.

Sok madár- és természetszeretô ember szeretne segíteni a gólyáknak ebben a kényes kérdésben, így a

programba bekapcsolódó iskoláknak, gyerekeknek azt ajánljuk, hogy vegyék kezükbe a megfigyelt

fészkek környékének takarítását. Minél több embert vonunk be ebbe a munkába, annál több lehetôségük

van az ismeretterjesztésre és a gólya megszerettetésére.

A tevékenység a fészek környékén összegyûlt hulladék (ágak, papír, zsinór) eltakarításából áll. Ha a

fészek alatt járda húzódik, ezt sem árt felsöpörni. A fészek alá hulló ürülék serkenti a gyomnövények nö-

vekedését, ezért a fészek alatt lévô területet is érdemes néha lekaszálni.

A kéményen lévô fészkekrôl lehulló fészekanyag sok esetben eltömíti a vízlevezetô csatornát, ezért ezt

évente legalább egyszer ki kell tisztítani. Az ilyen tevékenységet soha ne végezzük felnôtt jelenléte nél-

kül, és csak ott próbáljunk segíteni, ahol a mi munkánk nélkül senki sem oldaná meg ezt a problémát.

Ha tisztaság és rend van a fészek környékén, sokkal könnyebben észrevesszük a kidobott tojás és

fiókát.

A programba bevont, rendezett környezetû fészkek alá (pl. a villanyoszlopra) helyezzünk el egy táblát,

melyen tájékoztatjuk a környéken élô embereket, hogy a gólyafészek környékének tisztaságát kinek kö-

szönhetik. A tábla alapján az emberek tudni fogják azt is, hogy kihez fordulhatnak a fészekkel kapcsola-

tos gondokkal, megfigyelésekkel kapcsolatban.

A fészek környékének takarításakor mindig ügyeljünk arra, hogy a fészken álló gólyák bennünket se

piszkítsanak le.

19


5. feladat – A gólyák vadászterületének vizsgálata és védelme

A feladat célja: adatok gyûjtése a gólyák táplálkozási igényeirôl és szokásairól, a táplálkozási területek

állapotáról.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, iránytû, távcsô, kerékpár, a fészek környékének

térképe.



A fehér gólya táplálékával szemben nem válogatós. Mindent, amit el tud kapni, elfogyaszt, legyen az

rovar, hal, kétéltû, madár vagy emlôs. Nyári táplálékállatai közül legfontosabbak a sáskák, a szöcskék és

a bogarak.

Ennek a feladatnak a keretében az vizsgálhatjuk, hogy hol, és mivel táplálkoznak gólyáink. Érdekes

lesz megtudni, hogy a fészkelés egyes idôszakaiban milyen messze repülnek táplálékért, és milyen va-

dászterületeket választanak. A feladat végrehajtását három idôszakra oszthatjuk:

H a tojásrakást megelôzô idôszak,

H a kotlás ideje,

H a fiókanevelés és kirepülés idôszaka.

Legjobb, ha a gólyák megfigyelését egy kimagasló pontról távcsôvel végezzük. Az iránytû segítségével

meg kell határozni, hogy milyen irányba repülnek el a madarak fészekrôl. A térképen jelöljük be, hogy

hol értek földet. Ezt a pontot és a fészek helyét aztán a térképen vonallal összekötjük. A vonal hosszát

megmérjük, és a térkép méretaránya alapján kiszámoljuk a ténylegesen megtett távolságot. A felvett ada-

tokat a megfigyelés idejével együtt feljegyezzük a füzetünkbe. A felvett adatokból kördiagramokat ké-

szíthetünk, melyeket összehasonlíthatunk a fészkelés egyes idôszakaiban.

Nagyon hasznos, ha feljegyezzük azt is, hogy a fészkelôhely környékén hol, és milyen mezôgazdasági

növényeket termesztenek. A megfigyelésekkel választ kapunk arra, hogy milyen mezôgazdasági területe-

ket, milyen idôszakban keresnek fel a gólyák. Érdekes adataink lesznek arról, hogy a növényzet növeke-

désével, a mezôgazdasági munkák ütemezésével, hogyan keresnek mindig újabb és újabb táplálékszerzô

területet maguknak.

A feladat végrehajtása során figyeljük meg, hogy nincs-e a környéken olyan körülmény, amely a gólyát

repülés és táplálékszerzés közben zavarja vagy veszélyezteti (pl. villanyvezeték).

A megfigyelésekkel nagyon fontos adatokat szerezhetünk a gólyák védelméhez. Csak a táplálkozóte-

rületek pontos ismerete alapján tudunk a területen gazdálkodó tulajdonosokhoz fordulni, hogy fészkelési

idôszakban ne használjanak növényvédô és más mérgezô anyagokat.

További kutatással azt is megfigyelhetjük, hogy milyen táplálékot gyûjtenek a gólyák az adott vadász-

területen, és ennek az eredményeit összehasonlíthatjuk a 6. és 7. feladat eredményeivel.

A gólyák nagyon sokszor gabalyodnak bele a vízpartokon otthagyott damilokba, a réteken elhullott

bálakötözô zsinegekbe. Ha ilyesmit találunk, gyûjtsük össze és vigyük hulladéktároló edénybe. Akár ver-

senyezhettek is, ki szed össze több veszélyes madzagot!

20


6. fe ladat – Mivel táplá lkoznak a gólyák?

A feladat célja: a gólyák táplálkozásának megismerése.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, rajzlap, filctoll, ragasztó.



A feladat végrehajtása keretében mindenkinek legalább 10 hazai állatot le kell rajzolnia vagy képeket kell

összegyûjtenie. A rajzokat/képeket köralakba rendezzük el egy nagyobb kartonlapon úgy, hogy középre

a gólya kerüljön. A gólyát nyíllal kössük hozzá azokhoz az állatokhoz, melyekkel eddigi ismereteink sze-

rint táplálkozik. Azok felôl – viszont a gólya felé mutasson nyíl, melyek a gólyára jelentenek veszélyt.

Azok mellé – pedig, amelyekre nem jelent veszélyt a gólya, és ôk sem a veszélyeztetik a gólyát, nem raj-

zolunk semmit. Az így elkészült posztert erôsítsük az osztályterem vagy szobánk falára, hogy a késôbbi-

ekben a megfigyeléseink során szerzett új információkkal kiegészíthessük (pl. eddig nem ismert táplálék-

állatokkal).

Az általunk elôzetesen elkészített posztert egészítsük ki a fészek környékén és a táplálkozóterületeken

végzett megfigyeléseinkkel. A munka során hasonlítsuk össze a különbözô településen lévô fészkek meg-

figyelése alapján készített posztereket is.

Nagyobb gyakorlattal rendelkezô megfigyelôk próbálkozhatnak a gólya és más élôlények közötti ökoló-

giai viszonyok megismerésével is. Ebben az esetben táplálékpiramist rajzolhatunk. A piramis tetején a gó-

lya foglal helyet, lentebb pedig azok az állatok, amelyekkel táplálkozik. Természetesen a táplálékállatok

között is lehet kapcsolat (pl. a vízisikló megeszi a békát, a siklót viszont a gólya kapja el). Az állatok pi-

ramisban elfoglalt helyét a táplálékláncban (táplálékhálózatban) elfoglalt fontossági szerepük szabja meg.

Biztosak lehettek benne, hogy a feladat teljesítése közben mindenki nagyon sok új állatot fog megis-

merni.

21


7. feladat – Mit találhatunk a gólyaköpetekben?

A feladat célja: a gólyák táplálékának részletes megismerése.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, karton, ragasztó, papír- vagy textilzacskó, nagyító,

csipesz, nagyméretû befôttesüveg.



Abban, hogy képet kapjunk a gólya táplálékának pontos összetételérôl, nagy segítséget nyújtanak a gó-

lyaköpetben található megemésztetlen táplálékmaradványok. Ezeket a gólya hengerformájú, tyúktojás

nagyságú köpetekben öklendezi vissza. A köpetek fészek környékén gyûjthetjük össze. ezek a tápláléktól

függôen néha sárgombócra, olykor pedig szôrpamacsra emlékeztetnek. Színük szürkétôl vörösig változ-

hat. Tartalmuk mindenféle emészthetetlen anyag, leginkább csontok, szôr, a rovarok kitinpáncéljának

törmeléke, madártoll, csigaház és apró kövek.

A feladat végrehajtása keretében fészken és környékén heverô köpeteket zacskóba gyûjtjük össze. A

keményebb köpeteket egy vízzel teli üvegbe helyezzük, és ázni hagyjuk. A vízben való ástatás hatására a

köpetek maguktól szétesnek, így bennük lévô maradványok nem törnek össze a szétfeszegetés hatására.

A víz leszûrése után csipesszel egyenként ki tudjuk szedegetni az érdekesebb dolgokat.

A felismerhetô maradványokat szárítsuk ki, majd ragasszuk fel ôket egy vastagabb lapra. Próbáljuk meg

szétválogatni a különbözô állatcsoportokat (csigák, bogarak, emlôsök). A rendelkezésre álló határozókul-

csok segítségével több állatcsoport esetében a pontos faji hovatartozást is meg tudjuk határozni.

Ennél a feladatnál nagyon tudjuk fejleszteni fajismeretünket. Senkinek se vegye el a kedvét, ha az ele-

jén egyetlen állatot sem tud meghatározni. Az elsô köpetelemzéseket legjobb gyakorlott köpetelemzô se-

gítségével végezni, aki elmagyarázza az elemzés leglényegesebb szempontjait.

A munka végén fontos a kezetek és a szerszámok, eszközök fertôtlenítése!

22


8. feladat – Gólyacsapatok megfigyelése a vonulás elôtt

A feladat célja: a gólyák viselkedésének megismerése az ôszi vonulás elején.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, távcsô, fényképezôgép.



Ez a feladat azoknak a gyakorlott ifjú természetbúvároknak ajánlott, akik a madarak megfigyelésében

már kellô rutinnal rendelkeznek.

Augusztus közepén gyülekezni kezdenek a gólyák ott, ahol elegendô táplálék található. Ezek a gyüle-

kezôhelyek általában kaszálók, lucernaföldek vagy tarlók. A csapatokban vegyesen vannak fiatal és öreg

madarak. Ebben az idôszakban már megjelennek hazánk területén az elsô északról érkezô gólyák is,

amelyek csatlakoznak a hazai állományhoz. Egy-egy alkalmas helyen a csapatok több napig idôzhetnek,

és egyre nagyobbak lesznek.

A madarak védelme szempontjából fontos, hogy megismerjük azokat a helyeket, ahol a gólyák gyüle-

keznek. Egy-egy megfelelô helyen (pl. bokorban, szalmakazal tetején) akár lest is készíthetünk, ahonnan

a nap egyes szakaszaiban megfigyeljük a csapat viselkedését. A feladat keretében azt is jegyezzük fel,

hogy milyen helyet választanak maguknak a madarak éjszakára, hogyan sorakoznak fel, milyen veszély

leselkedik rájuk az éj folyamán stb. Jegyezzünk fel minden mozzanatot, ami érdekesnek tûnik a csapaton

belül, és figyeljük meg a külsô tényezôket is, amelyek befolyásolhatják a csapat kialakulását. Próbáljunk

rájönni arra, hogy mi lehet az a indítóok, ami a csapatot a vonulás megkezdésére készteti (pl. idôjárás vál-

tozás, ragadozók, új csapat érkezése). Az ilyen jellegû adatok minden gyülekezôhelyen eltérôek, ezért

megfigyelésük és leírásuk nagyon érdekes lehet.

A kialakult gólyacsapat a vonulás során egy egységes csoportot fog alkotni, ezért fontos, hogy egész-

séges példányok alkossák. A gyenge, sérült példányok nem lennének képesek a hosszú vándorút megté-

telére és csak feltartanák a csapat többi tagját. A csapatok kialakulása során a gólyák figyelik egymás

erônléti állapotát és ennek alapján kialakul egy sorrend a csapat vezetésében. Ez a folyamat különféle

tevékenységek közben történik: játékos kergetôzés, a csapat pihenés közbeni ôrzése, a gyenge példányok

elûzése a csapatból. A gólyák gyülekezése feltûnik a ragadozóknak is, amelyek a gyenge példányokat

megpróbálják kiemelni a csapatból.

A gólyákat nagy számban gyûrûzik több európai országban. Néhány helyen színes gyûrûkkel is meg-

jelöltek állatokat. Erôsebb távcsô segítségével figyeljük meg, hogy nincsenek-e a csapatokban gyûrûs pél-

dányok. Elôfordulhat, hogy le tudjuk olvasni a gyûrûszámot, amely alapján a Madárgyûrûzési Központ-

ban (1121 Budapest, Költô u. 21., [email protected]) azt is meg tudják mondani, hogy honnan érkeztek

a madarak.

23


9. feladat – Gólyaelhullás a villamosvezetékeken

A feladat célja: a gólyákra veszélyt jelentô vezetékszakaszok felmérése

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, távcsô, fényképezôgép, térkép, kerékpár.



A gólyák létszámcsökkenése jelentôs részben a villamoshálózatokon bekövetkezett pusztulások eredmé-

nye. A legnagyobb veszteségeket a középfeszültségû (20 kV) vezetékek okozzák. A feladat végrehajtása

a teljes vonulási és fészkelési idôszak alatt aktuális, de a nagyobb aktivitást a tavaszi és az ôszi vonulás

során igényli, amikor a gólyák nagyobb csoportosulása jellemzô.

A feladat keretében keressük meg környékünkön az összes villamosvezetéket, és ezeket rajzoljuk fel

egy térképre. A több kilométer hosszan futó vezetékeket osszuk szakaszokra, mivel a rendszeres ellenôr-

zés egy hosszú vezeték mentén nagyon nehéz. Legjobb, ha a vezetékszakaszokat egymás között feloszt-

juk, hogy a rendszeres felmérés érdekében minden szakasznak legyen gazdája. Elôre megszabott idôkö-

zönként (1–4 hét) ellenôrizzük az egyes vezetékszakaszokat. A vezetékek alatt figyeljünk egy szélesebb

sávot (10–20 m), és különös figyelemmel ellenôrizzük az oszlopok környékét.

Reméljük, hogy egyáltalán nem fogtok madarakat találni! Sajnos elôfordulhat, hogy mégis. Ilyenkor

mindig jegyezzétek fel a füzetbe az ellenôrzött szakasz hosszát, az elpusztult madár faját, a villanyoszlop

sorszámát és formáját. Készítsünk külön feljegyzést a megtalálás helyszínérôl. Különösen jó, ha a meg-

találás helyérôl, az állatról és a villanyoszlopról fotó is készül. Ha már csak tollakat vagy csontmaradvá-

nyok vannak, az azt jelenti, hogy valamilyen ragadozó (kutya, róka stb.) már megelôzött bennünket.

A megtalált maradványokat gyûjtsük össze és távolítsuk el a vezeték környékérôl, mivel így nem for-

dulhat elô, hogy a következô alkalommal ismét feljegyezzük az áramütött madarat. Kézzel soha ne nyúl-

junk az állatokhoz! A megfigyelési eredményeinket azonnal jutassuk el a nemzeti parkokhoz vagy a Ma-

dártani Egyesülethez.

Az összegyûjtött adatok madárvédelmi szempontból nagyon fontosak, mivel ezek alapján kezdemé-

nyezik a természetvédelmi szervek a vezetékszakaszok szigetelését. Az oszlopok szigetelése nehéz és

költséges feladat, így elôször azokat az oszlopokat kell biztonságossá tenni, melyek sok madár pusztulá-

sát okozzák.

A vezetéksorok felmérése nem veszélyes. A villanyoszlopokra felmászni azonban ÉLETVESZÉLYES,

ezért TILOS!

24


10. feladat – Az emberek és gólyák közötti kapcsolatok felmérése

A feladat célja: a gólyák közelében élô emberek véleményének összegyûjtése a gólyákról, a gólyák

védelmérôl.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, kérdôív, íróeszköz, ismeretterjesztô kiadványok.



A falusi emberek évszázadok óta szoros és bensôséges kapcsolatban vannak a gólyákkal. Sokan még min-

dig a falusi élet elválaszthatatlan részének tekintik a gólyákat. Az elmúlt évtizedekben azonban gyökere-

sen megváltozott az emberek és a gólyák élete. A települések lakosai általában még mindig szeretettel be-

szélnek a település területén fészkelô gólyákról, de csak addig, amíg a madár nem az ô házuk elôtti vil-

lanyoszlopon vagy kéményükön építi meg fészkét. A madarak abban a pillanatban ellenséggé válnak a

legtöbb ember szemében. Többen a tettlegességtôl sem riadnak vissza, és egyszerûen elzavarják a gólya-

párt. A gólyák jelenlétébôl adódó problémák jelentôs részét azonban orvosolni lehet. Ehhez azonban na-

gyon fontos az ismeretterjesztés, és az emberek gólyákkal kapcsolatos gondjainak, véleményének megis-

merése.

A vélemények összegyûjtésének legjobb formája a kérdôíves felmérés. Az adatgyûjtést legjobb szemé-

lyesen végezni, mivel így lehet a legtöbb adatot összegyûjteni. Ebben az esetben azonnal válaszolni tu-

dunk az emberek által feltett kérdésekre is. Az adatgyûjtés során megismerjük a falu lakosságát, akik kö-

zül a jövôben sokan partnerek lesznek a gólyák védelmében.

A feladat végrehajtása során mindenkinek magyarázzuk el, hogy mi a célja munkánknak. Akkor se ke-

seredjünk el, ha egyáltalán nem fogadnak bennünket barátságosan. A feladat célja pontosan az ilyen em-

berek gondolkodásának megváltoztatása, gólyák mellé állítása.

A kérdéseket mindig úgy tegyük fel, hogy a válaszadás egyértelmû legyen, és tartalmukban ne ismét-

lôdjenek. Az összegyûjtött válaszokat dolgozzátok fel egy dolgozatban, és küldjétek el a program szerve-

zôinek. A felmérési eredményeket így nem csak a településen, hanem országos szinten készülô ismeret-

terjesztô kiadványokhoz is felhasználhatjuk.

25


11. feladat – Gólya a mûvészetekben

A feladat célja: a gólyával kapcsolatos írásos emlékek, irodalmi mûvek, énekek, festmények, tárgyak

összegyûjtése, feldolgozása.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: jegyzetfüzet, íróeszköz, fényképezôgép.



Az igazán jó természetbúvárok mindig sokoldalú emberek. Vannak köztük olyanok, akiket a biológia

mellett az irodalom, a zene, és a képzômûvészet is érdekel. A feladattal éppen az ilyen ifjú természetku-

tatókat célozzuk meg.

Kutassuk fel azokat az irodalmi mûveket, melyekben szerepel a gólya. Ezekbôl készítsünk feljegyzése-

ket, írjuk ki azokat a részeket, amelyek a gólyával foglalkoznak. Az idézetek végére írjuk be az irodalmi

mû szerzôjét, címét, a kiadás helyét, a kiadó nevét, a kiadás évszámát.

Hasonló módon összegyûjthetünk minden olyan alkotást, melyen gólyamotívum van. Ezek lehetnek

rajzok, festmények, de akár postabélyegek is.

Különösen érdekes lehet a régi képeslapok összegyûjtése és feldolgozása. A régi képeslapok között sok

olyat lehet találni, amelyen eredeti helyén lévô gólyafészek is szerepel. A képeslapokból készítsünk ere-

deti lapokból vagy fénymásolatokból álló gyûjteményt, és jegyezzük fel a felvétel, vagy rajz készítôjének

nevét, a készítés évszámát és a helyszínét.

A gólya nagyon sok település címerében is szerepel. Az ilyen címerrel rendelkezô települések listájának

összeállítása szintén jó témát szolgáltat. Járjunk utána a címer keletkezésével kapcsolatos történeteknek,

és ezt is jegyezzük le.

Nagyon sok festôt is megihletett a gólya. Ha találkozunk ilyen festményekkel, akkor jegyezzük fel a

festô nevét, a festmény címét, az elkészítés idôpontját, és lehetôség szerint a megfestett fészek eredeti

helyszínét. Azt is írjuk fel, hogy hol található az alkotás.

A gólya nép- és mûdalokban is gyakran szerepel. Gyûjtsük össze az ismert dalokat és jegyezzük fel,

hogy honnan származnak, mikor keletkeztek, és ki a szerzôjük ezeknek a mûveknek.

26


12. feladat – Örökítsük meg a gólyákat!

A feladat célja: irodalmi és képzômûvészeti munkák, fényképek készítése a gólyáról.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: gyurma, ceruza, festék, rajzlap, papír, fényképezôgép stb.



A feladat alkalmas minden olyan korosztály számára, akik bekapcsolódnak az oktatási programba. A fel-

adat jó lehetôséget nyújt a mûvészeti alkotótehetségek felfedezésére is.

A gólyák megörökítése rajzolással és festéssel a legegyszerûbb, de gyurmából, gipszbôl, agyagból, gesz-

tenyébôl, makkból (és sok más alkalmas anyagból) szintén nagyon szép gólyafigurákat lehet készíteni.

Az irodalmi munkák terjedelme kötetlen, azt minden esetben a programot vezetô pedagógus döntésére

bízzuk.

A fészkek, a gólya életének és a program keretében végzett munkáknak a fényképes dokumentálása

szintén jó témát szolgáltat.

Szervezzetek kiállítást, melyre hívjátok meg a környéken élô embereket.

Az alkotásokat küldjétek el nekünk is, hogy egy országos kiállítást rendezhessünk a gólyák

védelme érdekében!

27


28

13. feladat – A gólyák és a gólyavédelmi programunk

A feladat célja: a gólya életérôl, a madarak védelmérôl összegyûjtött eredmények összefoglalása és

bemutatása.

Szükséges és ajánlott segédeszközök: íróeszköz, ragasztó, karton.



A munkafüzet áttanulmányozásával és a feladatok megoldásával az elmúlt hónapok/év alatt nagyon sok

újat tudtunk meg a gólya életérôl, gondjairól, a természetrôl, a természet védelmének szükségességérôl.

A feladat végrehajtása során ezeket az eredményeket, ismereteket kell bemutatni a nyilvánosságnak.

Készítsünk tablókat, amelyek külön-külön ismertetik az egyes gólyavédelmi problémákat (fészektar-

tók, áramütés). A tablók bemutathatják a megfigyel gólyapár életét, egy nagyobb terület állományának

helyzetét. Az összeállított anyagból szervezzünk kiállítást az iskolában, vagy akár a település kultúrhá-

zában.

Ennek a feladatnak a teljesítése a program koronája, mivel ennek végrehajtása során összegezzük az

összes megelôzô feladat eredményét. Ne feledjétek, hogy az emberek, a támogatók tájékoztatása a

program eredményeirôl nélkülözhetetlen a gólyák hatékony védelme érdekében! A gólyaprog-

ram szervezôi ezért országos kiállítást is szeretnének rendezni az elkészült tablókból, mely alapul szolgál

majd a program folytatásához.

Hogyan vonjuk be a nyilvánosságot?

A nyilvánosság aktív tájékoztatása a gólyaprogram alapvetô célkitûzései közé tar-

tozik. A tájékoztatásnak köszönhetôen új „gólyabarátokat”, csendes támogatókat

és aktív segítôket szerezhetünk. Gyerekek bevonásával az információk könnyebben

eljutnak a családokhoz és ezen keresztül a közösségekhez, és így a program jóval

könnyebben eléri céljait. Aktív tájékoztatással a nyilvánosság érdeklôdése törvény-

szerûen növekedik. Fontos, hogy megfelelô mennyiségû információt tudjunk nyúj-

tani, ezért készüljünk fel ismeretterjesztô anyagok készítésére, rádióban, televízió-

ban való szereplésre, cikkek közlésére. Minden rendezvényrôl készítsünk doku-

mentációt, és a pedagógusok informálják a sajtót.


Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bank, L., Balsay, S., Haraszthy, L. Lovászi, P. & Nagy, Sz. 2003: Fehér gólya. Veszélyeztetett madarak faj-

védelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, p. 30–36.

Boldogh, S. 1998: A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) hatékony védelmét megalapozó vizsgálatok tapaszta-

latai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ornis Hungarica, 8: 133–136.

Fulin, M. 2002: Ekovychnovy program „Bocian”. Vychodoslovenské múzeum, Kosice. 54 pp.

Homonnay, N. 1964: Az 1941. évi gólyaállomány felvétel eredményei. Aquila, 71: 83–97.

Jakab, B. 1977: Magyarország gólyaállománya (az 1974. évi állományfelvétel eredménye). Állattani Köz-

lemények, 64: 91–102.

Jakab, B. 1981: Gólyaállományunk újabb adatai és problémái az 1979. évi országos felmérés alapján. Ál-

lattani Közlemények, 67: 78–83.

Jakab, B. 1984: A fehér gólya populációdinamikájának fôbb tényezôi. Puszta, 2/11/:89–103.

Jakab, B. 1987: A fehér gólya magyarországi populációjának helyzete és védelme 1958–84 között. Állat-

tani Közlemények, 73: 51–58.

Jakab, B. 1991: A fehér gólya (Ciconia ciconia) elterjedésének összefüggése a talajtípusokkal Magyarorszá-

gon. Állattani Közlemények, 77: 59–67.

Király, Á. (szerk.) 1991: Gólyavédelem a villamoshálózatokon. Magyar Madártani és Természetvédelmi

Egyesület – Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest.

Lovászi, P. 1998: A fehér gólya (Ciconia ciconia) helyzete Magyarországon az 1941–1999 közötti állo-

mányfelmérések eredményeinek tükrében. Ornis Hungarica, 8: 1–8.

Lovászi, P. 2002: A fehér gólya és védelme. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.

24 pp.

Marián, M. 1971: A gólya populációdinamikája Magyarországon 1963–1968. Móra Ferenc Múzeum Év-

könyve, 1971 (1): 37–49.

Rékási, J. & Jakab, B. 1984: Ökológiai vizsgálatok Észak-Bácska gólyaállományán tíz év tükrében. Aquila,

81: 101–107.

29


Melléklet

A fehér gólya 200......évi költésének megfigyelése

ADATLAP

1. Felmérô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lakcíme: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Hány gólyafészek van a községben / megfigyelt városrészben, és pontosan hol találhatóak? Több

fészek esetén nevet, vagy számot is adhattok az egyes fészkeknek, mivel ez a továbbiakban

megkönnyítheti felismerésüket. Minden fészekre külön-külön vegyétek fel az adatokat!

Település neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mire épült a fészek (ha villanyoszlopra, akkor tartókosár van-e)? :

Mikor épült a fészek?: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A költés adatai

A megfigyelés idôpontja: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A költés eredményessége (lakatlan fészek, magányos gólya, gólyapár fiatalok nélkül, költô pár kirepült

fiatalokkal): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kikelt fiatalok száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kirepült fiatalok száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Megjegyzések (a gólyák életére vonatkozó egyéb közlések, pl. pusztulások száma és oka, verekedések stb.)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30


FONTOS CÍMEK


3758 Jósvafô, Tengerszem-oldal 1.

48/506-000

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

3304 Eger, Sánc u. 6.

36/411-581

Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

7625 Pécs, Tettye tér 9.

72/213-263

Fertô–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

9435 Sarród Pf.: 4, Kócsagvár

99/537-620

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

4024 Debrecen, Sumen u. 2.

52/529-920

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

76/482-611

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

2509 Esztergom, Strázsa-hegy; 1525 Bp. Pf.: 86

1/391-4610

Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

5540 Szarvas, Anna-liget

66/313-855

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

8229 Csopak, Kossuth L. u. 16.

87/555-260

Ôrségi Nemzeti Park Igazgatóság

9941 Ôriszentpéter, Siska szer 26/a.

94/548-036

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület


1/275-6247

31


32

JJ EE GG YY ZZ EE TT EE KK


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító

tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet, amelynek fô célja a természet – ezen belül elsô-

sorban a madarak – védelmének társadalmi támogatása. Az egyesület céljai elérése érdekében elôsegíti a

természeti értékek és a természetvédelem célkitûzéseinek megismerését, népszerûsítését. Növeli a termé-

szetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédô szemléletének kialakításá-

ban, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással se-

gíti az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédô

tevékenységét, együttmûködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld bio-

lógiai sokféleségének megôrzése érdekében.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természet-

védelmi szervezete. Nem véletlen, hogy egy ilyen jelentôs természetvédelmi szervezet Magyarországon

alakult ki, hiszen a madár- és természetvédelemnek komoly gyökerei vannak Magyarországon. Napjaink-

ban 7000 tagdíjfizetô tag segíti az Egyesület munkáját.

Az MME tagjai 32 területi szervezet és 6 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi,

hüllô- és kétéltûvédelmi, gyûrûzô- és vonuláskutató, környezeti nevelési, valamint lepke- és szitakötôvé-

delmi) keretében tevékenykednek országszerte. Minden megyében mûködik legalább egy aktív madártani

csoport. A központi szervezésû programok az ország minden területét érintik.

A programok között különösen népszerû a gyerekek részére szervezett Madarász Suli, és a védett ma-

dárfajok (túzok, fehér gólya, ragadozó madarak) védelmét célzó akciók. Sokan kapcsolódnak be a gyakor-

lati madárvédelmi tevékenységbe, számosan érdeklôdnek pl. a kerti madárvédelmi teendôk iránt. Az

Egyesület Madártávlat címen saját ismeretterjesztô, és Ornis Hungarica címen saját tudományos folyó-

irattal rendelkezik.

Az MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International – amelyet 1922-ben

Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak – a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi

szervezet és több milliós tagsággal rendelkezik. Az Egyesület kiemelkedôen jó kapcsolatot ápol a kelet- és

közép-európai szervezetekkel, valamint a svájci, német és angol természetvédelmi egyesületekkel.

Az MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoportja 1986 óta mûködik. Tevékenységi köre szerteágazó,

a gyakorlati madárvédelmen kívül egyéb természetvédelmi, kutatási és oktatási tevékenysége is jelentôs.

Mûködési területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó, Hernád és az országhatár által határolt 2200

km2 nagyságú terület. Kiemelkedô szintû szakmai kapcsolatot tart fenn az Aggteleki és Bükki Nemzeti

Park Igazgatóságokkal, illetve a régió természetvédelmi társadalmi szervezeteivel. A csoport tevékenysé-

gei közül legfontosabbak (1) a védett és fokozottan védett állatfajok állományainak felmérése, térképe-

zése, a veszélyeztetô hatások kutatása (fehér gólya, gyöngybagoly, haris, ragadozók, denevérek), (2) a vé-

dettség alatt nem álló területek értékeinek természetvédelmi, környezetvédelmi és kultúrtörténeti szem-

pontú feltárása, (3) a védett és nem védett területek monitorozása, (4) az elektromos légvezetékek ter-

mészetvédelmi felmérése és szigetelése, (5) az oktatás és ismeretterjesztés.


Természetvédelmi Egyesület Titkárság MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoport

1121 Budapest, Költô u. 21. 3758 Jósvafô, Tengerszem tó 1.

www.mme.hu, www.golya.mme.hu www.mme.hu/gomortorna

Az 1985-ben kialakított Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az elsô, melyet elsôsorban

az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A nem-

zeti park területe 20187 hektár, amely rendkívül változatos élôhelyi adottságokkal rendelkezik. A nem-

zeti park területének jelentôs részét erdôk borítják. A terület természetföldrajzi adottságai miatt az itt

található növény- és állatvilág legfontosabb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. Az északi olda-

lakon, hûvös töbörperemeken kialakult középhegységi bükkösökben, a meredek völgyek szurdokerdeiben

számos hegyvidéki, leginkább kárpáti flóra- és faunaelem található. A meredek kôkibúvásos letörések

sziklaerdô fragmentumait illír-kárpáti elemek gazdagítják. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mû-

ködési területe, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a Sajó- és Hernád-folyó által körülhatárolt részé-

re esik, 2.200 km2.

A nemzeti park területén közel 300 barlang található. A világhírû természeti értékeknek köszönhetôen

az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örök-

ségének listájára. A terület egyik legféltettebb kincse a több bejárattal nyíló Baradla-Domica barlangrend-

szer, amely közel 25 km hosszúságú. A legjelentôsebb barlangok turisztikai látványosságok, amelyeket az

Igazgatóság szervezésében egész évben meg lehet tekinteni. A barlangtúrákon kívül az Igazgatóság szer-

vezett falusétát és különféle felszíni, botanikai, zoológiai és ökotúrákat is szervez vendégei számára.

A legfontosabb feladatok közé tartoznak a természetvédelmi gyakorlati és ôrzési munkák. Az Igazga-

tóságon természetvédelmi ôrszolgálat mûködik.

Az Igazgatóság jelenleg több mint 6000 hektáron látja el a vagyonkezelôi feladatokat, melynek 1/3 ré-

sze nem erdôs terület.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára is kiemelt jelentôségû feladat az illetékességi terüle-

ten elôforduló botanikai és zoológiai értékek kutatása. A legjelentôsebb megalapozó jellegû kutatási prog-

ram a nemzeti park állapotfelmérése volt, melynek keretében az összes fontos taxon vizsgálata közel 2

évtizeddel ezelôtt megtörtént. Az Igazgatóság kutatási feladatai között további kiemelkedô jelentôségû a

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében végzett kutatási tevékenység. Fontos fel-

adat az Európai Unió jogrendjéhez kapcsolódó Natura 2000 területek folyamatos kutatása, megôrzésük

szakmai megalapozása, a védett és a védelemre tervezett területek állapotfelmérése, ill. a hatékony meg-

ôrzéshez szükséges kezelési tervek szakmai elôkészítése. Több mint egy évtizede folyik a Nemzeti Park

határain kívül végzett botanikai és zoológiai kutatássorozat, mely az egyes kistájak szisztematikus kuta-

tását tûzte ki célul. Ennek a keretében jórészt lezárult az Észak-Cserehát, a Hernád-völgy és a Putnoki-

dombság jelentôs részének feltárása.

Az Igazgatóság oktatási és ismeretterjesztési feladatai központi jelentôségûek. Ennek a munkának a

keretében természetismereti táborokat, elôadássorozatokat, pedagógus-továbbképzéseket szerveznek.



[email protected]

www.anp.hu

góly-boritó 4/18/06 14:09 Page 2



[email protected]

www.anp.hu


Természetvédelmi Egyesület Titkárság


www.mme.hu

MME 4. sz. Gömör–Tornai Helyi Csoport

3758 Jósvafô, Tengerszem tó 1.

www.mme.hu/gomortornaihcs

góly-boritó 4/18/06 14:09 Page 1

magyar madártani és természetvédelmi egyesület titkárság...

Documents