magyar rektori konferencia debrecen, 2006. június 12-13
DESCRIPTION
Magyar Rektori Konferencia Debrecen, 2006. június 12-13. A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke. Magyar Rektori Konferencia Nyíregyháza, 2007. június 7-8. A(z egy) tanári mesterszak a magyar felsőoktatásban: gyorsaság vagy minőség? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Magyar Rektori Konferencia
Debrecen, 2006. június 12-13.
A verseny a magyar felsőoktatásban:
mennyiség és/vagy minőség?
Bazsa György, az FTT elnöke
Magyar Rektori Konferencia
Nyíregyháza, 2007. június 7-8.
A(z egy) tanári mesterszak a magyar felsőoktatásban: gyorsaság vagy minőség?
Bazsa György, a MAB elnöke
Bologna rendszer Magyarországon – döntés:egységes, kétciklusú tanárképzés lesz!
Jogi háttér:• Ftv.• 289/2005. kormányrendelet A és M szakokról• 15/2006. OM rendelet. 4. mell. félig kész: pedagógiai- pszichológiai-gyakorlati rész megvan, a szakterületiből csak 2 jelent meg (mérnöktanári és hittanári), 83 kiegészítés most alakul.
Paradigma váltás: ismeretalapú helyett kompetencia alapú tanárképzést kíván a magyar közoktatás.
Ftv. 145. § (7) A Kormány határozza meg a pedagógus-képzésben az alap- és mesterképzés szakjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletben határozza meg a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit.
Képzési és kimeneti követelmények definíciója az Ftv- ben (minden szakra érvényesen): „azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek meg-szerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható”
A 289/2005. korm. rendeletből: a kkk tartalma a ciklusokra bontott, osztott képzésben tanári szakképzettségenként
A szakképzettség oklevélben történő megjelölése;
a tanári szakképzettségek felvételének feltételei;
az adott tanári szakképzettség kompetenciái - a tudáselemek, a megszerzett ismeretek és - a személyes adottságok, készségek, valamint - az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben,
tevékenységrendszerben történő alkalmazás követelményei;
az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belülszakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeret-köreinek leírása;
az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlatiismeretek sajátos követelményei.
15/2006. OM rendelet: A tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményei (kkk)
Meglévő, részletes közös modul (2800 szó): „a végzettségi szinteket leíró általános jellemzők, kompetenciák” (minden szakképzettségben közös ped-pszich. elm. és gyak. ismeretek és kompetenciák)
Hiányzó modulok (jelen tervezetekben 43–1040 szó): 7. § (3) … az egy vagy két tanári szakképzettség meg- szerzésére irányuló szakterületi modul megválasztásának előfeltételei, szükség szerint az első és második tanári szakképzettség társításának sajátos szabályai, valamint az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulnak a tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követel- ményei.
Tisztázzuk a kkk funkciókat és műfaját.
• Szakot választó és szakos hallgató tájékoztatása?• A közreműködő oktatók informcióforrása?• Diplomást alkalmazó munkáltató tájékoztatása?• Az intézményi szakindítás, tanterv, tt. program alapja!• Indítás, tanterv akkreditálhatóságának mércéje!
„A MAB a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel, …” 289/2005 13. § (4)
Nagy a tét – mind az intézmények, mind a minőség, mind a közoktatás szempontjából!
Egy angol példa: functions of „KKK”
This programme specification (PS) is designed for prospective students, enrolled students, academic staff and potential employers.
It provides a concise summary of the main features of the programme and the intended learning outcomes that a typical student might reasonable be expected to achieve and demonstrate if he/she takes full advantage of the learning outcomes and content of each module – can be found in the Definitive Module Document (DMD) and the module teaching plan (Module Guide).
A kkk műfaja. Mit biztosít az ilyen kkk? 1
Kémia alapszak: „8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
- természettudományos alapozó ismeretek (14 -24 kredit): matematika, fizika, informatika, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;
- szakmai törzsanyag (82-92 kredit): általános, szervetlen, analitikai, alkalmazott, szerves és fizikai kémia;
- differenciált szakmai ismeretek (50 kredit): vegyész szakirány: fizikai kémia, anyagtudomány; környezet- kémia és -analitika; szerves kémia és biokémia; a makromo- lekuláris és polimerkémia; természettudományos ismeretek;
tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei, elméleti kémia, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális kémiai ismeretek, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.Hol van a kolloid-, radio-, geo-, műszaki kémia?
A kkk műfaja. Mit biztosít az ilyen kkk? 2
Matematika alapszak. A törzsanyag:- alapozó ismeretek (15-20 kredit): matematikai, informatikai, természettudományos alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;- szakmai törzsanyag (15-25 kredit): algebra és számelmélet, analízis, geometria;- differenciált szakmai ismeretek (50-100 kredit): matematikus szakirány: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűség- számítás és matematikai statisztika; alkalmazott matematika és informatika tanári szakirány: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűség- számítás; informatika; a matematika története, továbbá a második szak szakterületi ismeretei,
A tanárképzés. Egy(séges) tanári szak van mesterfokú (tanári) végzettséggel és két (szakterületi) szakképzettséggel
Alap: A + M ciklus, össz: 6+4+1 félév = 180+120+30 kredit
A szakképzettségek rendszere:
a) Közismereti tanár: „első körben” csak két (ún. első és második) szakképzettség szerezhető első és/vagy második szakképzettség 37
szakterületen (a „klasszikus tanárszakok” utódai); kizárólag második szakképzettségek (14 szakterület); 1 hittanár-nevelő szakképzettség.
„Második körben” (utólag bármikor): egy azonos (vagy további) szakképzettség szerezhető főiskolai, egyetemi és (majd) mester oklevélre alapozva
b) Szakmai tanár (1 tanári szakképzettség) A vagy Mvégzettségre és ugyanolyan szakképzettségre alapul: agrármérnök-, mérnök-, közgazdász-, egészségügy-, gyógypedagógus tanárok.
c) Művészeti tanár (1 tanári szakképzettség) A vagy Mvégzettségre és ugyanolyan szakképzettségre alapul: iparművész-, képzőművész-, filmművészeti-, színházművészeti-, zeneművész-, táncművész-tanár.
A MAB állásfoglalása (2007. június 1):
1. A MAB-hoz szakértői véleményezésre [2007. április 26-án] érkezett 83 tervezet felfogása, színvonala, kidolgo-zottsága igen heterogén, köztük egészen jók, alapjaiban elfogadhatók, de sajnos igen gyenge és semmiképpen sem támogatható elemek vannak. Tekintettel arra, hogy a tanári mesterszak egy egységes szak, ezt a tervezet együttest ebben a minden szempontból heterogén formában a MAB nem tartja alkalmasnak, csak kiindulási alapnak a rendelet kiegészítésére.
2. A tartalom és a szerkezet hiányosságai mellett gyakran a megszövegezés, annak stílusa, magyarossága és szakmaisága sem éri el azt a szintet, amit egy, a magyar tanárképzés alapjait meghatározó dokumentum – példaként is – fel kell mutasson.
A MAB képzési ági bizottságai véleményének „spektruma”:
Egy elismerő szakértői vélemény:
„A bizottság egyhangúlag egyetértett abban, hogy a tanári mesterszak szakterületi képzési és kimeneti követelmé-nyeit tartalmazó előterjesztésben – különösen a … tudományi területhez tartozó többi kkk-val összehasonlítva – a …tanár modul kidolgozottsága példamutatónak tekinthető. A bemutatott tervezet megfelel a törvényi szabályozásnak, a felsorolt szakterületi ismeretkörök összességében támogathatók.
Mindamellett a bizottság szükségesnek tartja a benyújtott tervezetnek az alábbi javaslatokkal történő módosítását:
……”
Egy kritikus szakértői vélemény:
„A kérelmek sajátos ismeretkörei sablonosak, elnagyoltak, általánosságában semmitmondóak, megfoghatatlanok, érdemi elbírálásra alkalmatlanok. A számon kérhető minimális követelmények közül többre még utalást sem tartalmaznak. Szakmailag komolytalanok és szakszerűtlenek.
Mindez különösen szembetűnő a diszciplináris mesterszakok kkk-jának ismeretében: a jelen tervezet kétlapos, semmitmondó szövegével szemben annak szövegét – pl. a magyar diszcipli-náris mesterszak esetében – közel negyvenlapos, az ismeret-körök belső tartalmára, kölcsönös szerkezetére és arányaira, valamint mindennek kreditben és kontaktórában-konzultációban való számszerűsítésére aprólékosan kitérő, hosszú hónapok egyeztetésein minuciózusan kimunkált dokumentum tartalmazza.
Hasonló kkk-nak a tanári mesterszakok számára való elkészíté-séhez vajon a szándék hiányzik vagy a szükséges kompetencia?”
Egy másik szakértői vélemény:
-A bizottság ebben a formájában egyhangúan nem javasolja a kkk elfogadását:- Nem világos a tervezetből, hogy az alapképzésre épülő mesterképzésben pontosan mire lesz felkészítve a tanárjelölt. A szakmai tartalom nem korszerű, és elmosódik az, miben jelent a mesterképzés előrelépést az alapképzéshez képest. Ugyanakkor nem törekszik teljességre, hiányzik pl. a szomszéd népek történészeivel, egymás történelmének és közös történelmünknek tárgyszerű tanulmányozása és oktatása.- A „sajátos ismeretkörök” terjengősek, a megfogalmazás ese- tenként nyelvtanilag helytelen, és megnehezíti az értelmezést. Olyan kompetenciát is ide sorol, amelynek nem itt van a helye (a „kifejezőképesség” en bloc a tanári mesterség előfeltétele!). - A forrásértelmezés megfogalmazása nem felel meg a korszerű elméleteknek – antimodern.-A tanári mesterszak és a diszciplináris mesterszak egymáshoz való illeszkedése körvonalazatlan, bizonytalan.
Egy értelmezhetetlen példa. A következő 4 szakterület kkk javaslata szó szerint megegyezik:
= Népzenetanár= Kodály-zenepedagógiai tanár= Egyházzene-tanár= Zeneelmélet–improvizáció tanár
„A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az egyéni és csoportos oktatásban megvalósuló, iskolarendszerű zene-művészeti szak-képzésben és alapfokú zeneművészeti oktatásban képesek tanári munkakör ellátására. Az előadó-művészet, alkotóművészet és muzikológia vagy ének-zene alapszakra épülő képzésben az alap-képzésben elsajátított ismeretkörök elmélyítése, zenei készségek fejlesztése a választott szakképzettségnek megfelelően, mely magába foglalja a technikai tudás fejlesztését, a szóló, a kamara-zenei, a zenekari/énekkari repertoár minél szélesebb körű bővítését, valamint a rendszeres hangverseny-tevékenységet is.
Az ének-zene nevelés és oktatás, zeneművészeti oktatás szak-módszertani ismeretei.”
Lehet ezt másképpen is: Ének-zene tanárA képzés célja olyan iskolai ének-zene tanárok képzése, akik magas fokú zenei és pedagógiai tudásuk birtokában alkalmasak a közoktatás zenei-kulturális területein az ének-zene oktatására, valamint – karvezetői felkészültségük alapján – az iskolai kórusmunka vezetésére, és az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására.Ismeretkörök: Szolfézs (zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés), zeneelméleti és zenetörténeti ismeret-körök (zeneirodalmi műveltség és ismeretterjesztés, zeneművek elemzése), partitúraolvasási és transzponálási ismeretek.Az ének-zenei nevelés és oktatás főbb módszeres eljárásainak ismerete: Kodály Zoltán elvei, összehasonlítva a világban használatos, ismertebb zenei nevelési koncepciókkal (Orff, Dalcroze, Willems, Suzuki stb.); a 3-18 éves korosztály zenei nevelési módszereinek átfogó ismerete.A tanórán kívüli zenei nevelés megszervezésének ismeretei: hangverseny-látogatásra nevelés, táncház, zenei szakkörök (pl. furulya-, ütő-, vonósegyüttes).Karvezetés, iskolai énekkarok vezetése, iskolai kulturális rendezvények szervezése.Vokális és hangszeres képzettségi ismeretkörök: beszédművelés és kórushangképzés, ill. zongora, furulya és egyéb hangszeres tudás (vonós és ütőhangszer).A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéjének ismerete (pl. német, román, szerb, szlovák, ill. roma népzene). Sajátos kompetenciák:Az ének-zene tanár karvezetői felkészültsége alapján alkalmas - az iskolai kórusmunka vezetésére és az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására;- ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába tudja állítani;- iskola zenei életének megszervezésére és cselekvő részese az iskolán kívüli kulturális életnek.
Egy példa a semmitmondó szakterületi kkk-ra: „Fülemüle” tanár (az eredeti szakképzettség elnevezését kicseréltem)
• A „Fülemüle” tárgykör interdiszciplináris és holisztikus jelleggel.
• A tárgykör fogalmi apparátusának tanítható és különféle szinteken elsajátítható rendszere.
• Az empirikus ismeretátadás különféle speciális formái, a hatékony tanulási környezet változatainak ismerete.
• A szakterület nemzetközi oktatásának tapasztalatai, trendjei, legfőbb ismérvei. Speciális mérési-értékelési rend.
Ez a „szakmai rész” 43 szó a benyújtott anyag 5040 szavából.
A matematikatanárnál ugyanez 1036 szó. A matematika alap-szakon – láttuk – 34 szó a törzsanyag leírása.
Ma ekkora a „szórás” alap és mesterszak között és azon belül.
A MAB állásfoglalás további pontjai:
3. A tartalom és a szerkezet hiányosságai mellett gyakran a megszövegezés, annak stílusa, magyarossága és szakmaisága sem éri el azt a szintet, amit egy, a magyar tanárképzés alapjait meghatározó dokumentum – példaként is – fel kell mutasson.
4. A MAB képzési ági bizottságai számos esetben javas-latot fogalmaztak meg az előbb jelzett tartalmi, formai és minőségi követelmények teljesítése érdekében. Több esetben, most már a konkrét szakterületi tartalom ismeretében, ezért megalapozottan, a szakszerkezet módosítását is javasolják.
5. A konkrét szakmai véleményen túl több bizottság is megfogalmazott általános érvényű észrevételeket. A MAB ezeket külön fogja elemezni.
6. A MAB tudatában van annak, hogy a tanári kkk-t tartal-mazó rendelet véglegesítése sürgető feladat. A folyamat egészét tekintve a MAB számára áll a legrövidebb időtartam rendelkezésre. Ezzel együtt is kész eljárásá-nak ütemét gyorsítani, de ez, miként eddig, ezután sem mehet a minőség biztosításának rovására.
7. Azt javasoljuk, hogy egyrészt az eddig elkészült anyagok, másrészt a rendeletek előírásai, harmadrészt a MAB melléklet javaslatai alapul vételével, továbbá a tanári mesterszak kkk-inak közös funkcióit kialakítva, azokra egységesen alapozva, egy kiegyensúlyozott, tartalmilag, formailag és stilárisan is homogén, színvonalas javaslat készüljön újabb MAB szakértői véleményezésre. A MAB illetékes bizottságai készek a személyes konzultációkra is.
Ami következik: tanárszak indítási előterjesztések
Szakindítási előterjesztések akkor nyújthatók be, ha az OKM honlapján megjelent a 15/2006-os OKM rendelet kiegészítése a szakterületi modulokkal.
A MAB a most érvényes benyújtási, értékelési és akkredi-tációs szempontrendszerét átnézi, részben az Ftv. várható módosítását, részben a kiegészített 15/2006. OKM rende-letet, részben az egyszerűsítés igényét szem előtt tartva.
Ezek ütemezését az OKM, az MRK és a MAB rövidesen egyezteti. (Ennek első lépése az átdolgozott szakmai mo-dulok benyújtása szakértői véleményezésre.)
Néhány mérnöktanári szakindítást már támogatott a MAB, néhány újabb kérelem is érkezett.
Elvi állásfoglalás szükséges a közös képzések ügyében.
A képzési és kimeneti követelmények kulcseleme: a záróvizsga kérdése
Ftv. 60. § (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellen-őrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsga-részekből – állhat.
Az egy(séges) tanári szakon indokolt egységes felfogású záróvizsga felfogást kialakítani. A MAB a benyújtott intéz-ményi tanterveket, ezen belül a záróvizsga értékeli – egységes szempontrendszer alapján. Mit tartalmazzon ez?
A MAB kéri az MRK, az intézmények és az OKM további konstruktív együttműködését.
Ezek a modulok a magyar közoktatás jövendő tanárai
képzésének alapdokumentumai: itt a minőség
(és ne a gyorsaság) érvényesüljön!