magyar tanmenet olvasás 3.o. -...

Magyar tanmenet

Olvasás

3. osztály

Tanítók: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina

Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 3. (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Borszéki Ágnes: Olvasási munkafüzet I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó)

OLVASÓKÖNYV ÉS OLVASÁSI MUNKAFÜZET

Kedves Kollégák! Az olvasókönyv és az olvasási munkafüzet a 3. osztályos tankönyvcsomag része. Az olvasókönyvnek kb.

80%-a prózai szöveg, 20%-a vers. Az olvasókönyv sokszínű, változatos irodalmi anyaga lehetőséget ad az olvasóvá neveléshez. Az

olvasókönyv és az olvasási munkafüzet felépítésében is követtük a 2. osztályban kialakított szerkezeti felépítést. A népmesei anyag szinte teljes egészében a magyar népköltészetre épül. A vadon élő állatok életéről elsősorban az indiai, az afrikai, az indián mesék mondanak el legtöbbet. A műköltészeti alkotások túlnyomó része klasszikus írók (Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Móra Ferenc) tollából származik. De mai szerzők (Janikovszky Éva, Tóth Judit, Kiss Dénes) alkotásait is megtaláljuk a könyvben. Klasszikus és mai költők – Petőfi Sándor, József Attila, Arany János, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Hajnal Anna és Nemes Nagy Ágnes – verseivel ismerkedhetnek meg tanítványaink.

Az egyes fejezetek kapcsolódnak a 2. osztályos olvasókönyvhöz, azokat bővítik pl. az állatokról, növényekről szóló, illetve a Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok, valamint az Akik körülöttünk élnek című fejezetek.

Az olvasókönyv fejezetei: – Harmadikos lettem – A mesék vándorai – Vadon élő állatok a népek meséiben – Ültessünk fát, virágot! – Régi magyar mesterségek és vásárok – A magyarok vándorútjai – Történelmünk nagyjai – Kalandozások Magyarországon – Hazánk tájai mesék és versek tükrében – Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok – Jeles napok Harmadikos lettem A nyaralások, kirándulások emlékével indul ez a fejezet, amely átvezeti a gyermekeket az ősz világába, a

madarak életéhez kapcsolódva. A mesék vándora A mesék fajtáival, lényeges elemeivel kapcsolatos ismereteiket bővíthetik a tanulók. Olvashatnak

állatmeséket, csalimeséket, illetve Mátyás királyról szóló mondákat. Vadon élő állatok a népek meséiben Távoli tájak állataival, jellegzetes szokásaikkal ismerkedhetnek meg a tanulók ebben a fejezetben. Máig igaz

erkölcsi tanulságok kibontására kerülhet sor a mesék tartalmának megbeszélésekor. Ültessünk fát, virágot! A fákkal, virágokkal való ismerkedés folytatódik ebben a fejezetben, a búzatáblára is ellátogatunk. Rajzos

feladatok segítik a megértést és az élményszerzést. A munkafüzetben az értő olvasás fejlesztését mondat-kiegészítésekkel, igaz-hamis állítások eldöntetésével segítjük.

Régi magyar mesterségek, vásárok Az olvasási munkafüzet II. része ezzel a fejezettel kezdődik. Régen elfeledett foglalkozásokkal,

mesterségekkel ismerkedhetnek meg a gyermekek. Pl. a mesemondóval, a takáccsal. A szövegek felidézik a régi vásárok hangulatát is.

A magyarok vándorútjai – Történelmünk nagyjai

Március tizenötödikéi ünnepünkhöz kapcsolódva a Himnusz és a Szózat részleteivel, Petőfi Sándor verseivel foglalkozunk az órákon. A csodaszarvas regéjének megismerése kapcsán végigkövetik a tanulók őseink vándorlását, majd a honfoglalást. Történelmünk ma is példát adó nagyjaival találkoznak a mondákban Attila alakjától István királyon át Szent Erzsébetig.

Kalandozások Magyarországon – Hazánk tájai mesék és versek tükrében

Hazánk nagytájain teszünk képzeletben kirándulást a Dunától a Tiszáig. Megismerkedünk a tájak, városok lakóival, jellegzetességeivel, életével a népi történetek, népmesék, versek segítségével. Fővárosunk nevezetességeiről is ebben a fejezetben olvashatunk.

Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok A családi körből kiindulva nyomon követjük a gyermekek kapcsolatait és barátságait az osztálytársakkal,

felnőttekkel, a tanító kedves alakjával. Foglalkozunk a kíváncsiság „dicséretével”, az emberiség fejlődésével. Beszélgetünk arról, hogy fejlődés nem következhet be az ember céltudatos, szorgalmas munkálkodása nélkül.

A munkafüzet felépítése az olvasókönyvhöz igazodik. Minden fejezete azonos módon kezdődik és azonos módon zárul. A fejezetek a „Beszélgessünk! Játsszunk!” felszólítással kezdődnek. Ezek az oldalak tartalmazzák mindazokat a kommunikációs témákat, beszélgetési helyzeteket, amelyeket fontosnak tartunk a fejezet eredményes feldolgozásához. Lehetőséget adunk a tanulóknak, hogy saját élményeiket, tapasztalataikat elmondhassák. Így aktívabban kapcsolódhatnak be a tanulás folyamatába. Ugyanakkor a pedagógusnak is módja van a tanulók alaposabb megismerésére.

A Játsszunk! felszólítás ötleteket nyújt a dramatikus és szerepjátékokhoz, a változatos óravezetéshez. Ezek a játékok nem igényelnek sok időt, mégis egy alapvetően vidám, játékos hangulatot teremtenek a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva. Természetesen ezeket a kommunikációs és játékos feladatokat nemcsak egy órán, hanem a fejezetben elosztva az aktuális témához kapcsolva is felhasználhatjuk.

A fejezetek összefoglalással zárulnak, amelyben az elsajátított ismeretek rendszerezésére, az irodalomelméleti ismeretek összegzésére nyílik lehetőség. Egy-egy fontosabb irodalmi alkotás lényeges mondanivalójának megerősítésére is sor kerülhet.

Játékos feladatok is segítik a rendszerezést. A fejezetekhez időrend alapján kapcsolódnak a versek, történetek jeles napjainkról: karácsonytól – húsvétig.

Ez a tanmenetben jól nyomon követhető. Olvasási munkafüzetünk idei újdonsága a differenciált feldolgozásra való ajánlás. Tanmenetünkben

fejezetenként megjelöltük azokat az olvasmányokat, verseket, amelyekből a pedagógus tetszése szerint munkáltathat. A válogatást meghatározhatja az osztály érdeklődése, a tanulók képességének szintje, az önálló munkáltatás igénye stb. A munkafüzet feladatai segítséget nyújtanak a hangon és a néma értő olvasás fejlesztéséhez, az ön-álló tanulás képességének kialakításához.

A feladatok egymásra épülnek, bővülnek. Javaslatokat adunk a hangos olvasás fejlesztéséhez a 2. osztályos tanmenet mellékletében szereplő hangos olvasási gyakorlómódok felhasználásával.

Több alkalommal az olvasási technikát szólépcsők, mondatpiramisok is segítik. A néma értő olvasás fejlesztésében felhasználtuk a klasszikus értékeket, analógiákat. Fokozatosan jutunk el a

vázlatkiegészítéstől az önálló vázlatíráshoz. Az összefüggések megértését számtalan feladat segíti, pl. igaz-hamis állítások, időrendi jelölések.

Fontosnak tartottuk a szövegben való tájékozódás képességének fejlesztését is, hiszen ez a lényegkiemelésnek is része. Ezt szolgálják a „Jelöld a szövegben!” felszólítások.

Nagy hangsúlyt fektettünk a szómagyarázatokra. Rajzos formában vagy a fogalmak leírásával segítjük a megértést.

A versek feldolgozásában is a klasszikus analógiát használjuk, amelyben először a vers hangulatát, a kiváltott érzelmeket járjuk körül, majd a tartalmi feldolgozás kerül sorra. Ezt követi a vers formai, szerkezeti elemzése. Jelöltük, mely versek a kötelező verstanulás részei.

Fontosnak tartjuk, hogy mind a meséknél és a mondáknál, valamint a történelmi tárgyú szövegeknél ne maradjanak el a javasolt beszélgetési témák, melyek a megértésen túl az erkölcsi neveléshez is nélkülözhetetlenek.

A munkafüzetben külön jelöltük az irodalomelméleti tudnivalókat. A szövegfeldolgozásoknál mind a globális megértést, mind az elemző feldolgozást segítjük a feladatsorokkal.

Tudatosan törekedtünk az önálló szövegfeldolgozás segítésére. Természetesen a pedagógusnak lehetősége van arra is, hogy ne csak az általunk jelölt szövegeket dolgoztassa fel önállóan.

A változatos óravezetést rejtvényekkel is segítjük. A gyermekek 1–2. osztályban az Ablak–Zsiráf lexikon használatával ismerkedtek meg. Harmadik osztályban

ennek a köre is bővül: több feladat eredményes megoldását, a szókincs bővítését segíti a Magyar értelmező kéziszótár használata. Amennyiben módunkban áll, a könyvtárlátogatáshoz kapcsolódó feladatokat is végezzük el.

Feltétlenül ajánljuk a hazánk tájait bemutató fejezet feldolgozása során a térkép használatát, a tájegységek megmutatását.

Sok mese, vers feldolgozását segítik a szólások, közmondások. Ezek értelmezése a megértés segítésén túl a tanulók szókincsét is bővíti. Dramatizálással, habozással a tanulók képességeit sokoldalúan fejleszthetjük.

A feladatok bőséges anyaga lehetővé teszi az órai differenciálást, a házi feladatok változatossá tételét. Tanmenetünk javaslat, útmutató, amelyet nem szabad mereven kezelni! A tananyagot az osztályok képességeihez kell igazítani. Így egyes részletek el is hagyhatók, vagy mások bővíthetők igény szerint.

Tanmenetjavaslatunk heti 4 órára íródott. Kívánom, hogy a kollégák az olvasókönyvet, az olvasási munkafüzetet és a tanmenetjavaslatot is eredményesen használják.

OLVASÓKÖNYV, OLVASÁSI MUNKAFÜZET I–II.

Hét Tananyag Új fogalmak, feladatok. Kommunikációs témák.

Készség- és képességfejlesztés • Ismerkedés az új olvasókönyvvel és

munkafüzettel. Az olvasókönyv és a munkafüzetek felépítése, szerkezete, fejezetei. Ismerkedés a tartalomjegyzékkel. Beszélgetés az olvasás szépségéről, hasznáról.

Szept. 1. hét

• Nyári élmények, olvasmányok. • Harmadikos lettem című fejezet:

Kányádi Sándor: Még süt a nap Gárdonyi Géza: Isten veled, gólyamadár! Magyar népköltések

• Kormos István: Hazatérés a Balatonról

Beszélgetés a nyári élményekről, az ősz természeti jelenségeiről. Költöző madaraink. A hosszú repülés nehézségei. Az évszakok körforgásának ismétlődése a természetben, ennek kapcsolódása a tanévkezdéshez. A verses mese műfaja. A megértés bizonyítása feladatmegoldásokkal.

• A mesék vándorai című fejezet: Zelk Zoltán: Meseréten mesét téptem Icinke-picinke Beszélgessünk a mesékről! Játsszunk!

Humor a mesében. A szóismétlés szerepe. Tartalommondás.

2. hét

• A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszők • Mese az országról, ahol az egerek megették a

vasat • Csalimesék: A ketyegő fene

Az eltolt templom

A szereplők jellemzése. Szerepek szerinti olvasás. A mese jelenetekre bontása rajzokkal. A rajzokhoz kapcsolódó mondatok írása. A csalimesék szerepe. A mese ábrázolása rajzzal. Tartalommondás.

• Akik ki akarták merni a tengert 3. hét • Néma értő olvasás felmérése: – Borsószem

hercegkisasszony • Hangos olvasás felmérése • A felmérések tapasztalatainak megbeszélése,

értékelése.

Időrend. Az egyik szereplő beszámolójának tömörítése. Vita a szereplők cselekedeteiről. A mese elmondása adott kifejezésekkel. Dramatizálás, bábozás.

• A rest sokszor fárad • Benedek Elek: Kutya szeretne lenni

Hiányos vázlat kiegészítése. Közmondások értelmezése. Szómagyarázatok rajzzal. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Tartalommondás.

• Szép Ernő: Okos Katica Próbák a mesében. Meseszámok. Hangos olvasás gyakorlása. Dramatizálás.

4. hét

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Mészöly Miklós: Palkó szamara – Benedek Elek: Az aranyparázs

Vázlat készítése. Rokon értelmű szavak keresése. A szövegbe való tájékozódás gyakorlása. A mese mozzanatainak ábrázolása.

• A királykisasszony találós kérdései A mese jellegzetességeinek megfigyelése. Hangos olvasás gyakorlása. Tartalommondás.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: Arany László: A szomorú királykisasszony – Mari néni unokája – Az állatok hálája

A tréfás mese jellemzői. Időrend szerinti tartalommondás. Az önzetlen segítségadás jutalma. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. A szereplők jellemzése. Szerepek szerinti olvasás.

• Az elátkozott királyfi Népmesei fordulatok gyűjtése. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Hangos olvasás gyakorlása.

Okt. 1. hét

• Szép Ernő: Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja

A szereplők jellemzése. Párbeszédek olvasásának gyakorlása. Bábozás.


Készség- és képességfejlesztés • Mátyás király meg a juhász

Arany János: Mátyás anyja Szereplők csoportosítása. Kifejezésmagyarázatok. A szereplők jellemzése.

Okt. 2. hét

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Hogyan ajándékozott Mátyás király? – Mátyás király lustái

• Gyakorlóóra • Összefoglalás

A történés sorrendje. Összefüggések a mesében. Beszélgetés a lustaságról. Dramatizálás. Beszédtechnikai gyakorlatok. Tartalommondás gyakorlása. Népköltészeti alkotások csoportosítása. Szólások, közmondások, találós kérdések.

• Vadon élő állatok a népek meséiben című fejezet. – Megay László: Víziló Beszélgessünk! Játsszunk!

Beszélgetés a vadon élő állatokról. Szerepjátékok önállóan.

• Végh György: A teknősbéka meg a mosómedve Jean La Fontaine: A teknős és a nyúl

Összefüggések keresése a mesében. Szerepek szerinti olvasás.

• A bölcs öszvér Mondatkiegészítések. A Magyar értelmező kéziszótár használatának gyakorlása.

3. hét

• A tigris és a datolya Beszélgetés az ismeretlentől való félelemről. Tartalommondás.

• Az oroszlán és a kecske A szövegben való tájékozódás bizonyítása feladatmegoldásokkal. Kifejezések kiegészítése. Dramatizálás.

• Miért változtatja a kaméleon a színét? Közmondások értelmezése. A folyamatos olvasás tempójának közelítése a természetes beszéd üteméhez.

4. hét

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Mit mondanak a majmok? – A jaguár és az eső – A kacsa és a halak

• A holló meg a bagoly

Az állatmesék jellemzői. Közmondások értelmezése. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Önálló szövegfeldolgozás. Önálló szövegfeldolgozás.

• Móra Ferenc: A gavallér zsiráf A vers hangulata. A Magyar értelmező kéziszótár használatának gyakorlása. Hangsúlyos versolvasás gyakorlása.

• Mi történt a kisegérrel? Beszélgetés az akadályok leküzdéséről. Címadás, a mese részeihez. Tartalommondás.

A hűséges sólyom Beszélgetés a hűségről. Hasonlatok írása.

Nov. 1. hét

• Nemes Nagy Ágnes: Fekete hattyú • A macska meg az egér

Rajzok készítése a mese mozzanataihoz. A folyamatos olvasás tempójának közelítése a természetes beszéd üteméhez.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – A királlyá választott kutya

Beszélgetés a mohóságról. Közmondások jelentésének lerajzolása.

– Hogyan keresett társat a kutya? – Csoóri Sándor: Csodakutya

Vázlatkiegészítés. Tartalommondás.

• A róka meg a nyúl • A három lakodalmi vendég

József Attila: A kanász

A megértés bizonyítása feladatmegoldással. Szavak, kifejezések magyarázata. Igaz állítások kiválasztása. Tartalommondás.

2. hét

• A kakas meg a róka A szereplők jellemzése. A szövegben való tájékozódás gyakorlása. Hangos olvasás gyakorlása.


Készség- és képességfejlesztés • Végh György: Mogyorón vett mókusbunda • Differenciált feldolgozásra ajánljuk:

A valóság és a mese elkülönítése.

– Csorba Győző: Az elveszett gomb – Szász Imre: Téli élet – Gyulai Pál: A szarka és a gilice – Tordon Ákos: Madárszálló

Új címek írása. Mondatok befejezése. Az ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása.

Nov. 3. hét

• Méhes György: A madarak meséje • Lázár Ervin: Öregapó madarai

Beszélgetés az éneklésről, a zene szeretetéről. Tartalommondás. Beszélgetés a madarak életéről. A történet színhelyei. Párbeszédek olvasásának gyakorlása.

• Mese a kismadárról, aki nem akart énekelni Az olvasmány műfajának megállapítása. Időrend. Tartalommondás adott szavak felhasználásával.

4. hét

• Gyakorlóóra • Móra Ferenc: A csókai csóka • Móra Ferenc: Az egyszeri szarka

Értő és hangos olvasás gyakorlása. Szereplők jellemzése. Mondatok leírása helyes időrendben. A beszélő szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel. A verses mese szerkezete, rímek keresése. A helyes artikuláció gyakorlása versmondással.

• Összefoglalás Az állatmesék jellemzői. Állatok tulajdonságai. • Ültessünk fát, virágot! című fejezet:

Beszélgessünk! Játsszunk! Hajnal Anna: Virágokról

• Benedek Elek: Mese a fákról

Beszélgetés a növényekről. Növények bemutatása arcjátékkal, mozgással. Beszélgetés a telhetetlenségről. Önálló vázlatkészítés. Hangos olvasás gyakorlása.

Dec. 1. hét

• Méhes György: A fák meséje A szövegben való tájékozódás gyakorlása. Tartalommondás.

• Nagy Franciska: Ki ülteti az erdőt? Rákos Sándor: Erdő Petőfi Sándor: A völgy s a hegy

Időrend. A Magyar értelmező kéziszótár használatának gyakorlása. Válogató stafétaolvasás.

• Kiss Dénes: A nyírfa meséje Takáts Gyula: Verset ír a nyírfa

• Kiss Dénes: A hársfa meséje

A mese és a valóság kapcsolata az olvasmányban. Kifejezés részeinek összekapcsolása.

2. hét

• Kiss Dénes: A diófa meséje Nagy László: Dióverés

A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek kapcsolata. Tartalommondás az olvasmány szavaival.

• Gyakorlóóra • Tóth Judit: A gyík és a gyermekláncfű

Értő hangos olvasás gyakorlása. Beszélgetés a szereplők gondolkodásáról. A megértés bizonyítása feladatmegoldásokkal. Dramatizálás.

3. hét

• Karácsonyi versek, mesék: Selma Lagerlöf: Szentséges éj

• Ady Endre: Kis, karácsonyi ének

Beszélgetés a karácsonyi ünnepkörről. A történet, a vers hangulatának megfigyelése.


Készség- és képességfejlesztés • Újévi versek, jó tanácsok:

– Hervay Gizella: Életfa – Horgas Béla: Időfa – Krista Bendová: Babszem Jankó újévi

tanácsai

Beszélgetés az újévi hagyományokról, népszoká-sokról helyi sajátosságokról. A vidám hangulatot kifejező olvasás gyakorlása.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Mese a gyapotmagocskáról

A mese színhelyeinek időrendbe való sorolása. A tanulság megfogalmazása.

– Hogyan házasodott össze Borsóvirág úrnő Kukorica urasággal?

Hiányos vázlat kiegészítése. A mesére jellemző közmondások szólások válogatása.

• Versek az évszakokról: Kisfaludy Károly: Fogy már a nap melege Csokonai Vitéz Mihály: Ősz (részlet) Radnóti Miklós: Október

A versek hangulata, tartalma. Kifejező, hangsúlyos olvasás gyakorlása.

Jan. 1. hét

• Kék Áfonya Mondatok kiegészítése. Tartalommondás a mese kifejezéseinek felhasználásával.

• Schmidt Egon: Bodzavendéglő Beszélgetés a háláról. A szövegben való tájékozódás gyakorlása. Hangos olvasás gyakorlása csillagolvasással.

2. hét

• Néma értő olvasás felmérése: A víz titka • Hangos olvasás felmérése • A felmérések tapasztalatainak megbeszélése,

értékelése.

• Egy búzaszem története Új cím adása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással. Lényegkiemelő olvasás gyakorlása.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Mennyit bír ki a búzaszem?

Vázlat készítése időrendbe sorolt képekkel. Tömörítés gyakorlása.

– Nagy Franciska: Zsófi kertje Beszélgetés a kertészkedésről. Hiányos vázlat kiegészítése. Kiszorító olvasásjáték gyakorlása.

• Zelk Zoltán: A kis kertész A vers hangulatának, szerkezetének megfigyelése. Rímpárok keresése. Verstanulás

3. hét

• Versek, népdalok a növényekről: – Ej, haj gyöngyvirág... Tavaszi szél vizet

áraszt – Tamkó Sirató Károly: Egy kis kertet

A versek hangulata, ritmusa, értelmezése. Kifejező versolvasás gyakorlása.

• Versek a növényekről: József Attila: Szeretném, ha vadalmája lennék Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán Kányádi Sándor: Margaréta

A versek hangulata, ritmusa. Kifejező versolvasás gyakorlása.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Horgas Béla: A fabatkák kertje – Benedek Elek: Mese a dohányról – Gyárfás Endre: Babot vetettem

A szövegben való tájékozódás gyakorlása. Olvasástechnikai gyakorlat szólépcső segítségével. Szómagyarázatok. Hangos olvasás gyakorlása fogyasztó olvasással.

• Gyógyító növények A gyógynövények felismerése, felhasználása, gyűjtése, hasznossága.

4. hét

• Összefoglalás Találós kérdések Répa, retek, mogyoró...

A tanult ismeretek rendszerezése.


Készség- és képességfejlesztés • Régi magyar mesterségek és vásárok című

fejezet: Kányádi Sándor: Téli vásár Beszélgessünk! Játsszunk!

• Tábori Róbert. A mesterek hídja

Az Olvasási munkafüzet II. kötete. Beszélgetések a régi magyar mesterségekről és vásárokról. Élmények elmondása. Vásári jelenet előadása. Mondatok kiegészítése. Fogalmak, szavak értelmezése a Magyar értelmező kéziszótár segítségével.

• Jacques Charpentreau: Hogy mindenről tudj beszélni

Beszélgetés a könyvek szókincsfejlesztő szerepéről. A vers értelmezése, szerkezetének megfigyelése.

Febr. 1. hét

• A mesemondó Kányádi Sándor: Mesék meséje Petőfi Sándor: A tintásüveg

Rajzos szómagyarázatok. Mondatok befejezése. Érzelmeket kifejező olvasás gyakorlása.

• Gyakorlóóra Offried Preussler: Farsang az erdőben

Hangos olvasás gyakorlása. Beszélgetés a farsangi szokásokról.

• A varga és a csizmadia A suszter manói

Önálló szövegfeldolgozásra ajánlott.

• A szabó Bajor Andor: A csodálatos esernyő

A mesében szereplő élőlények és dolgok csoportosítása. Összefüggések keresése. Rokon értelmű kifejezések. Hangos olvasás gyakorlása stafétaolvasással.

2. hét

• A pék Mese az öt búzaszemről Mikor kenyér a kezedbe

Időrend megállapítása. Lényegkiemelés, tömörítés. Értelmező, válogató olvasás.

• A takács A szegény takács szerencséje

Beszélgetés a takács munkájáról. Vázlat készítése. Tartalommondás.

• A halász Benedek Elek: Az aranyhal

Mondatok kiegészítése. A mese mondanivalójának megvitatása. Dramatizálás, bábozás.

• Hej, halászok... • Differenciált feldolgozásra ajánljuk:

– Weöres Sándor: Vásár

A népdal fogalma. A népdal hangulata. Verstanulás. Beszélgetés vásári élményekről. Régi szavak jelentése. A vers hangulatának, szerkezetének, rímeinek megfigyelése. Dramatizálás.

3. hét

– Bajor Andor: Cukorsíp – Horgas Béla: Vásárban

Beszélgetés a szomorúság enyhítéséről. Rajzos szómagyarázatok. Élőlények és dolgok csoportosítása. Olvasástechnikai gyakorlat mondatpiramissal.

• Összefoglalás A mesterségről tanultak rendszerezése. Igék gyűjtése. Kakukktojás típusú feladatok.

• A magyarok vándorútjai – Történelmünk nagyjai című fejezet Beszélgessünk! Játsszunk!

Beszélgetés őseink vándorútjairól, a honfoglalásról előzetes ismeretek alapján. Családjátékok.

• Március 15. Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet) Petőfi Sándor: Nemzeti dal Lengyel Dénes: Gábor Áron ágyúi

Beszélgetés a hazáról, hazaszeretetről. A versek, a történet értelmezése.

4. hét

• Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet)

Tanítói versmondás. A versek tartalmának megbeszélése. (Ajánlott a Szózat első három versszakának megtanulása.)


Készség- és képességfejlesztés

• Gyakorlóóra • Rege a csodaszarvasról

Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek)

• A hunok hazát keresnek

A versek olvasásának gyakorlása. A monda műfaja. A csodaszarvas története.

Márc. 1. hét

• Az Isten kardja Attila a világ ura

Szövegértés bizonyítása feladatmegoldásokkal. Könyvajánlás. Tartalommondás. Beszélgetés Attiláról, a világ uráról. Hasonlatok keresése. Rejtvény. Lényegkiemelő olvasás gyakorlása.

• Árpád, a honszerző Beszélgetés a honfoglalás jelentőségéről. Könyvtárlátogatás. Láncolvasással gyakorlás.

• A magyar korona Beszélgetés a magyar koronáról, jelképeinkről. A szövegben való tájékozódás gyakorlása. Szómagyarázatok. Értelmező olvasás gyakorlása.

• István király Szent István ítélete Szent István rejteke

Beszélgetés Szent István király tetteinek, törvényeinek jelentőségéről. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal.

2. hét

• Gyakorlóóra Értő és hangos olvasás gyakorlása. • Differenciált feldolgozásra ajánljuk:

– Szent Gellért püspök élete – Gellért püspök megtagadja Aba Sámuel

királlyá koronázását

Gellért püspök élete és bátor tettei. Gellért püspök jellemzése. Szómagyarázatok.

• Szent László forrása • Szent László füve

Új cím írása. A szereplők jellemzése. Hangos olvasás gyakorlása. Beszélgetés Szent László király külső és belső tulajdonságairól. Hasonlatok befejezése.

3. hét

• Julianus barát Szómagyarázatok megbeszélése. Megértés bizonyítása igaz állítások keresésével. A két népcsoport jellemzése.

• Gyakorlóóra • Galamboskő

Értő és hangos olvasás gyakorlása. Az eredetmondáról tanultak felelevenítése. Mondatkiegészítések.

• Szent Erzsébet rózsái Szent Margit a kolostorban

Beszélgetés Szent Erzsébet és Szent Margit életéről és nemes cselekedeteiről. Rokon értelmű kifejezések keresése.

4. hét

• Húsvét: Ágh István: A húsvétról álmodtam Locsolóversek

Húsvéti hagyományok, népszokások. Hangos olvasás gyakorlása.


Készség- és képességfejlesztés • Összefoglalás A vándorlásról, honfoglalásról olvasottak

rendszerezése. Történelmünk kiemelkedő személyiségeinek jellemzése. Jelképeink.

• Kalandozások Magyarországon – Hazánk tájai mesék, versek tükrében című fejezet: Tiszán innen, Dunán túl Beszélgessünk! Játsszunk!

• Varga Domokos: A nap nem ismer határokat

Beszélgetések hazánk tájairól, nyaralások, kirándulások emlékeiről, élményeiről. Szerepjátékok. Mondatkiegészítések és -befejezések. Olvasástechnikai gyakorlás mondatpiramissal.

Ápr. 2. hét

• Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa A vers hangulata, mondanivalójának értelmezése érzelmi oldalról. A vers szerkezete. Rímpárok. Verstanulás.

• Magyarország tájai: Az Őrség és a Göcsej Történet a furfangos göcseji emberekről

• A Balaton A viharkirály és a gyöngykagylók

Ismeretterjesztő szöveg jellegzetességei. Tartalommondás. Időrend. Szókapcsolatok gyűjtése. Tartalommondás időrend alapján. Hangos olvasás duzzasztó olvasással.

• Az orkán meg a gyémántszelence Szereplők csoportosítása. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Szólások, közmondások értelmezése. Olvasástechnikai gyakorlás szópiramisokkal.

3. hét

• A Velencei-tó A velencei ingó kövek

Vázlatkiegészítés. Írói és köznapi kifejezések. Tartalommondás.

• A Mecsek Az Alföld

Ismeretterjesztő szövegek olvasása, a tartalom megbeszélése.

• A Tisza Petőfi Sándor: A Tisza

Hasonlatok a versben. A vers vázlatának kiegészítése. A vers szerkezetének megbeszélése. Szómagyarázatok keresése a Magyar értelmező kéziszótárban.

• Móricz Zsigmond: Árvíz! Beszélgetés az árvízről, árvízkészültségről. Hangos olvasás gyakorlása.

4. hét

• A Hortobágy Az Északi-hegyvidék Tündérlány a Bükkből

Helyszínek és események egyeztetése. Szómagyarázatok. Tartalommondás.

• Buda és Pest Beszélgetés budapesti élményekről. A főváros földrajzi fekvése, jellegzetességei, nevezetességei. Hangos olvasás gyakorlása.

• Az Országház Az Országház épületének részei. Mondatkiegészítések és -befejezések. Önálló vázlatírás. Könyvtári és egyéb gyűjtőmunka kezdete.

• Gyakorlóóra Értő és hangos olvasás gyakorlása.

Máj. 1. hét

• Összefoglalás Magyarország jellegzetes tájainak és városainak felismerése. A szülőföld nevezetességei, szépsége.


Készség- és képességfejlesztés • Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok

című fejezet: Kiss Benedek: Mi is lennék? Beszélgessünk! Játsszunk!

Család, rokonok, barátok, barátnők bemutatása. Egymás iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet. Szerepjátékok.

• Hannes Hüttner: Megállók a magam lábán, azaz hányadán állok a világgal Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Beszélgetés az életben tapasztalható körforgásokról (munka, napirend stb.) és ennek szükségességéről. A vers szerkezetének sajátosságai.

• Balázs Árpád: Van-e csend? Ismeretterjesztő szöveg megértésének bizonyítása önálló feladatmegoldással. Magánhangzós olvasás gyakorlása.

Máj. 2. hét

• Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg írni? Móra Ferenc élete. Beszélgetés az édesanya segítségéről. A betűvetés első élményei a régi és a mai iskolában. Tartalommondás írói kifejezésekkel.

• Arany János: Családi kör Arany János élete. Beszélgetés az otthoni estékről. A vers hangulata, szerkezete. Szómagyarázatok. Verstanulás.

3. hét

• Néma értő olvasás felmérése: Királylány a lángpalotában

• Hangos olvasás felmérése • A felmérések tapasztalatainak megbeszélése,

értékelése.

• Differenciált feldolgozásra ajánljuk: – Bajor Andor: Hófagylalt – Zsebre dugott kézzel – Hideget is, meleget is

Önálló feldolgozásra ajánljuk. Hasonlatok, közmondások.

• Petőfi Sándor: Egy estém otthon Petőfi Sándor mint színész. Költői gondolatok magyarázata. Arcjáték, arcmimika. Verstanulás.

• Gyakorlóóra Értő és hangos olvasás gyakorlása.

4. hét

• Móra Ferenc: Mártonka levele Beszélgetés a levélírásról, levelezésről. Megértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Ütemes, pontos versolvasás gyakorlása.

• Boldizsár Ildikó: Az árnyék meséje Törő István: Az árnyék

Szövegben való tájékozódás gyakorlása. Vázlatírás. Tartalommondás. Tökéletesítő-pontosító olvasás gyakorlása.

• Móra Ferenc: A másik macska A valóság és a mese elkülönítése. Mondatbefejezések. Tartalommondás írói kifejezésekkel.

• Lerajzolom a tanító nénit Beszélgetés a tanítói munkáról. Olvasástechnikai fejlesztés szólépcsőkkel.

Jún. 1. hét

• Mit kapok a születésnapomra? Beszélgetés a születésnapokról. Hangos olvasás gyakorlása a természetes beszéd üteméhez köze-lítve.


Készség- és képességfejlesztés • Feliksz Lev: A kíváncsiság dicsérete

Jékely Zoltán: Csodamalom A kíváncsiság szerepe a felfedezésekben. Szólások, közmondások magyarázata.

• Gianni Rodari: Egyetemes világtörténet Az ember szerepe a világ megismerésében, az akadályok leküzdése. Rejtvény. Tartalommondás. Olvasástechnikai gyakorlás mondatpiramissal.

• Balázs Árpád: Az őserdei telefon Gárdonyi Géza: Mire jó? Tamkó Sirató Károly: Mérhetetlen

A telefon eredete. Telefonálási illemszabályok. Életmentő telefonszámok. Játékos telefonálások.

Jún. 2. hét

• Jó étvágyat! Kis illemtan Az étkezés illemszabályai. Játékos helyzetgyakorlatok. Hangos stafétaolvasás.

• Összefoglalás A fejezet ismereteinek rendezése. Irodalmi részletek felismerése.

• Ismételjünk! Gyakoroljunk! Mesékről, állatokról, növényekről szerzett ismeretek rendszerezése.

• Ismételjünk! Gyakoroljunk! Őseink letelepedéséről, mesterségekről, hazánkról szerzett ismeretek rendszerezése. Nyelvi játékok.

3. hét

• Nyári olvasmányok, kulturális események ajánlása.

magyar tanmenet olvasás 3.o. -...

Documents