ec.europa.eu/invest-eu | #investEU A LEHETŐSÉGEK ITT KEZDŐDNEK.#investEU

JÖVŐJÉBE

BEFEKTETÉS

MAGYARORSZÁG

Az Európai Unió a beruházások és a növekedés fellendítése érdekében számtalan ötlet és elképzelés megvalósításához nyújt támogatást az embereknek Európa-szerte.Az Európai Unió célja olyan lehetőségek megteremtése, amelyek valós előnyöket kínálnak a helyi közösségek számára és jobbá teszik azok életét. Az egyik legfontosabb uniós célkitűzés a növekedés, a foglalkoztatás és a jólét elősegítése egész Európában. A polgárok ötleteinek és elképzeléseinek támogatásával az Unió megszünteti az akadályokat és kedvező feltételeket teremt a fejlődés és a modernizáció számára az egész kontinensen. Az európaiak kreativitásának és vállalkozó kedvének ösztönzése érdekében az EU új lehetőségeket kínál, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a polgárok megvalósíthassák saját, innovatív projektjeiket.

A polgárok már eddig is számos eredeti ötlettel járultak hozzá például a magasabb színvonalú oktatás, a korszerűbb egészségügyi ellátás és a környezetkímélőbb közlekedési infrastruktúra kialakításához, az EU pedig pénzügyi támogatással segítette az egyéni tervek megvalósítását. Ha értékes projektek nehezen találnak pénzügyi támogatóra a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága miatt, az EU banki hitelek támogatásával vagy pénzforrásokkal segít.

Amikor Magyarországon egy fiatal hölgy elhatározta, hogy Hajdú-Bihar megyében saját mangalicagazdaságot hoz létre, még a környék gazdálkodói is kétkedéssel fogadták az ötletet. Az Uniótól kapott támogatásnak köszönhetően azonban sikerült megvalósítania álmát, és öt év elteltével immár egy több mint 300 malacot számláló gazdaságot működtet, saját készítésű hústermékei pedig nemcsak helyben és az országban, hanem Európa-szerte is ismertek.

Az uniós támogatások nem csak pénzügyi projekttámogatást foglalnak magukban. A projektek kedvezményezettjei gyakorlati képzéseken és tréningeken is részt vehetnek annak érdekében, hogy kezdeményezéseik valódi hozzáadott értéket hozzanak létre a környezetükben élő emberek és közösségek számára. A szaktudás megosztásának, a kutatási központoknak, az energiatakarékos épületeknek, illetve az intelligens mobil megoldásoknak köszönhetően ma már kézzelfoghatóak az eredmények, amelyek fenntarthatóbb jövőt biztosítanak az európai városok és régiók számára.

Ez a fenntarthatóság rendkívül sokféle formát ölt: egy EU által támogatott program például gyerekeket segít abban, hogy egymástól tanuljanak az energiahatékonyságról, míg egy másik kezdeményezés megújuló energián alapuló fűtési rendszer kiépítéséhez járult hozzá Miskolcon. Számos település uniós támogatással hozott létre egyedülálló turisztikai látványosságot, két, egymástól határvonallal elválasztott falu, a magyarországi Abaújvár és a szlovákiai Kenyhec (Kechnec) pedig egy EU által finanszírozott új hídnak köszönhetően építette újjá kapcsolatát. Az ilyen fejlesztések sok esetben nemcsak helyi, hanem európai szinten is új lehetőségeket teremtenek.

Ebben a tájékoztató füzetben csupán néhány ilyen történet szerepel. Ha azonban szétnézünk saját közösségünkben, láthatjuk, hogy minden európai beruházás mögött ott van egy felfedezésre váró személyes történet.

A LEHETŐSÉGEK ITT KEZDŐDNEK.#investEU

2 ec.europa.eu/invest-eu | #investEU

ISMERJE MEG NÉHÁNY SIKERES UNIÓS BERUHÁZÁS TÖRTÉNETÉT

GYSEV- mozdonyflotta-felújítás

HERNÁD-HÍD

FEKETE ZSÓKA MANGALICAFARMJA

MISKOLCI GEOTERMIKUS PROJEKT

BALOGH TÉSZTA

RÉV projekt

FEDKOM eCall rendszer

STREFOWA

REPTÁR - SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

ENERGY@SCHOOL

Nőként a mangalicák között

FEKETE ZSÓKA MANGALICAFARMJA HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

5

Többszörösen rácáfolt kollégái előítéleteire Fekete Zsóka, aki fiatal nő létére egy 350 szőke mangalicából álló gazdaságot hozott létre uniós támogatással. A hajdúböszörményi gazda hírnevét már nem csak elszántsága, de díjnyertes termékei is öregbítik.

Férfiasabb szakmát aligha választhatott volna Fekete Zsóka, amikor frissen végzett élelmiszeripari mérnökként úgy döntött, otthagyja fővárosi állását és hazatér családjához Hajdúböszörménybe, hogy gazdálkodásba kezdjen Hajdú-Bihar megyei szülővárosa környékén. Zsóka és családja kezdetben csak egy növényfeldolgozót szeretett volna létrehozni, de aztán 2012-ben az állattenyésztésbe is belefogtak. Ám hamarosan kiderült, hogy a fiatal hölgy még annál is nagyobb feladatot vállalt magára, mint amilyenre számított. Családjával egy húsz szőke mangalicából álló gazdaságot vásárolt meg, ám a kocák szinte azonnal elleni kezdtek, és az állomány villámgyors növekedésnek indult. Most, öt év elteltével már 350 állatot nevel görbeházai tenyésztelepén,

köztük negyven kocát és három, nagy becsben tartott tenyészkant.

A hagyományos magyar fajtaként ismert, ám a rendszerváltás idejére majdnem kihalófélbe került mangalicák nevelését és feldolgozását agrármérnök édesapján kívül a pályázatírásban jártas édesanyja is támogatja. Az ő segítségével tudott Zsóka a gazdaság fejlesztésére európai uniós forrásokat szerezni, például a Fiatal Gazda pályázat keretében. A nagyapja által kialakított hizlalóistállót is EU-támogatással újították fel, de a kertészeti berendezéseket és az élelmiszeripari feldolgozó gépeket is így tudták beszerezni.

Fekete Zsóka ugyanis nem csak felneveli állatait, de azok húsát is feldolgozza saját üzemében, és testvérei segítségével a kész termékeket is maga árulja a Hajdúböszörményhez közeli Debrecenben és a fővárosban. Ezenfelül 2013 óta rendszeres résztvevője a szakma legnagyobb seregszemléjének, a mangalicafesztiválnak, termékei pedig Minőségi Termék díjban részesültek.

Díjnyertes állatainak és termékeinek híre már az országhatáron túlra is eljutott: 2017 tavaszán egy spanyolországi kiállításon is sikerrel mutatkozott be a hagyományos magyar konyha eljárásaival és családja receptjei alapján készített sonkáival és kolbászaival. Azt mondja, bár a mangalica húsa zsíros, hála annak, hogy saját termesztésből származó, egészséges takarmánnyal etetik az állatokat, a húsukból készült termékek is egészségesek.

Fekete Zsóka a legnagyobb kihívásnak vállalkozása folyamatos fejlesztését nevezi, és azt, hogy nőként helyt tudjon állni a férfiak között. Ez eleinte nem volt könnyű: a mangalicatenyésztők közül is sokan azt hitték, csupán múló szenvedély lesz nála az állattartás, ám ő rácáfolt az előítéletekre: a gazdálkodás igazi szenvedélyévé vált. Az elhivatottság és a kitartás, amelyet a számára legfontosabb értékek között említ, nem üres szavak az ő esetében: a mai napig reggeltől estig dolgozik, hiszen a több száz szőke mangalica mindig ad számára elfoglaltságot.

RÉV projekt ORSZÁGSZERTE

7

A fogyatékkal élőknek is helyük van a munkaerőpiacon. Erre hívta fel a figyelmet egy uniós támogatással megvalósult, átfogó kampány, amelynek során nemcsak a társadalmat, hanem az érintetteket is segítettek meggyőzni erről. Talán még a 2015-ös bakui Európai Játékokon

induló magyar sportolók sem sejtették, hogy formaruhájukat olyanok varrták, akik csak álmodozhatnak egy ilyen sportversenyen való részvételről.  A kivitelező Kézmű Kft. dolgozóinak a háromnegyede ugyanis megváltozott munkaképességű munkavállaló.

A csaknem hetvenéves múltra visszatekintő, állami tulajdonban levő társaság ötezer alkalmazottjával a legnagyobb ilyen integrált foglalkoztató az országban.

A Kézmű Kft. volt az egyik résztvevője annak a 2013 és 2015 között lebonyolított projektnek is, amely azt tűzte célul, hogy növelje a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének esélyeit. A Rehabilitáció

– Érték – Változás, vagyis RÉV projekt, amely csaknem 4,9 milliárd forintból, szinte teljes egészében az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával valósult meg, nem csak a fogyatékkal élőket célozta meg. Az egészséges emberek és a foglalkoztatók figyelmét is igyekezett felhívni arra, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek igenis helyük van a munkaerőpiacon.

A probléma nem csak Magyarországot érinti: az Európai Unióban minden hatodik ember él valamilyen fogyatékossággal. Ennek a 80 millió embernek a segítését tűzte ki célul 2010-ben az Európai Bizottság az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia megalkotásával. A program szerves részét képezi, hogy segíteni kell ezeknek az embereknek a részvételét a nyílt munkaerőpiacon.

Az öt nonprofit cég, köztük a Kézmű Kft. részvételével megvalósult RÉV projekt azonban elsősorban nem a munkahelyteremtésre nyújtott forrásokat: egy szolgáltatói hálózat kialakítása mellett a legkézzelfoghatóbb eredmény egy oktatási program kidolgozása és megvalósítása volt. Ennek a keretében több mint hatezer embernél végeztek kompetenciafelmérést, majd 112 helyszínen, 4500 főt oktattak szakmai ismereteken túlmenően arra is, hogyan legyenek nyitottabbak egymás problémáira, és hogyan működjenek együtt hatékonyabban. A képzést 3579-en végezték el sikerrel, 364-

en pedig felkészítésben részesültek ahhoz, hogy a vállalatuknál dolgozó fogyatékkal élő személyeknek szakmai képzést nyújtsanak.

A Kézmű Kft.-nél a képzés 60 órás modulokban zajlott, ezek között volt olyan, melynek keretében a cégnél hasznos ismereteket – például cipővarrást, konfekcióruhák készítését – sajátíthatták el a résztvevők, de alapvető számítógépes, munkaügyi és munkajogi tudásra is szert tehetett kétezernél is több ember. A hallgatóknak öt modult kellett teljesíteniük, de volt, aki tíz tanfolyamon is részt vett.

Volt viszont még egy fontos eleme a kétéves projektnek: az, hogy elősegítse a megváltozott munkaképességű emberekkel szembeni kedvezőtlen társadalmi szemlélet megváltozását. Nem véletlen, hogy ezt azokkal kezdték, akik munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek fogyatékkal élő emberekkel – legyen szó akár cégvezetőkről, HR-szakemberekről, civil munkaerőpiaci szolgáltatókról vagy a programban akkreditált foglalkoztatókról. Végső soron azonban a fiatalokat és az egész társadalmat is megcélozták azzal az átfogó kommunikációs kampánnyal, amely azt tudatosította, hogy számtalan termék, amelyet nap mint nap használunk vagy felveszünk, a fogyatékkal élők munkáját dicséri.

RÉV: esély a munkaerőpiacon a fogyatékkal élőknek

HERNÁD-HÍD ABAÚJVÁR

Az igazán átjárható határÉvszázadokon át közös volt a sorsa a szlovákiai Kenyhecnek (Kechnec) és a magyarországi Abaújvárnak, ám a közvetlen kapcsolatot jelentő hidat a második világháború végén felrobbantották. Az újjáépítésre 72 évet kellett várniuk a helyieknek.

Magyarország és Szlovákia ugyan 2007 karácsonya előtt csatlakozott a schengeni térséghez, így a két ország közötti határszakasz elméletben akadálytalanul átjárhatóvá vált, ám kiderült: ehhez jóval többre van szükség a határőrizet eltörlésénél. Az EU egyik leghosszabb határszakaszáról van szó, ám megfelelő kapcsolatok híján átlagosan 22 kilométert kellett utaznia annak, aki át akart jutni egyik országból a másikba.

A helyzet gyökeres változására 2014-ig kellett várni: a szlovák és a magyar kormányfő ekkor írta alá azt az egyezményt, amely 25 határátkelő építését írta elő. A fejlesztési program 11 új út, 7 új híd és 2 új kompkapcsolat kialakítását tartalmazta. Nemcsak nagy utakról van szó, hanem olyan, korábban használt utak, hidak újjáépítéséről is, melyek a határ két oldalán élők mindennapjait is nagyban megkönnyítik.

Ilyen, a helyiek életét segítő beruházás volt a kassai járásban található Kenyhecet (Kechnec) a Gönchöz közeli Abaújvárral összekötő híd újraépítése is, amely 2015 tavaszán

kezdődött, a Hernádon átívelő szerkezetet pedig december közepén adták át. Annál is inkább a helyiek életét megkönnyítő beruházás volt ez, mivel az abaújvári lakosság hatvan százaléka Szlovákiából költözött át. „Olyan fiatal családokról van szó, akik főleg anyagi okokból így tudták megoldani a lakáskérdést” – nyilatkozta akkor Konkoly József, Kenyhec polgármestere, aki azt is kiemelte, hogy a híd átadása előtt 22 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni egyik településről a másikra. Ez azoknak is gondot jelentett, akik a környékbeli – szlovákiai vagy magyarországi – községekből a kenyheci ipari parkba jártak dolgozni.

A Hernád-híd több évszázadon át biztosította a kapcsolatot a két járás között, az eredeti fahidat azonban a második világháborúban felrobbantották. Az újjáépítés gondolata már az ezredforduló óta foglalkoztatta a két település vezetőit, ám elegendő forrás csak 2014 után állt rendelkezésre. A 61 méteres szerkezet 4,2 millió eurós beruházással valósult meg, amelynek 85 százaléka uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származott, tíz százalékot pedig a két kormány finanszírozott, így az önkormányzatoknak csupán öt százalékot kellett biztosítaniuk.

REPTÁR - SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM SZOLNOK

RepTár: elhagyatott vasútállomásból turistacsalogató helyMagyarország egyik legmenőbb idegenforgalmi látványosságát hozta létre Szolnok a RepTár Interaktív Repülőmúzeum kialakításával. Az uniós forrásból megvalósult fejlesztéssel egyúttal komoly városrehabilitáció vette kezdetét, pedig a város vezetése „csupán” meglévő létesítményeit hasznosította újra kreatív módon.

Vasúti központ, katonai támaszpont – sok magyarnak ez jut az eszébe Szolnokról. Jász- Nagykun-Szolnok megye központja a Tisza közelsége ellenére sosem vált igazi turisztikai célponttá. Ez egészen 2016 szeptemberéig így volt, ekkor azonban megnyílt a RepTár Interaktív Repülőmúzeum, amely igazi turistamágnessé tette a várost.

Sőt, a Közép-Európában egyedülálló, 60 ezer négyzetméteren elterülő, 4500 négyzetméteres fedett kiállítótérrel rendelkező élménypark 2016-ban elnyerte az év turisztikai attrakciójának járó címet, maga mögé utasítva olyan klasszikus idegenforgalmi célpontokat, mint az egri vár vagy a fertődi Esterházy-kastély.

Pedig a recept ennél egyszerűbb már nem is lehetett volna. Szolnok ugyanis abból kovácsolt előnyt, amivel rendelkezik: a RepTár legfőbb nevezetessége a Magyar Honvédség Szolnoki Helikopterbázisánál pihenő, „nyugállományú”

repülőszerkezetek bemutatása 4D mozival, szimulátorral és minden mással, amire egy 21. századi kiállításnak szüksége lehet. Mindennek pedig a város korábbi, elhagyatott indóháza ad otthont, amely önmagában is igazán különleges épületnek számít. A mellette található Vízházzal együtt ugyanis az 1847-ben átadott épület az ország legrégebbi még ma is álló vasútállomása, amely jó ideje elhagyatottan, egyre romló állapotban várta a sorsát. Az Indóház és a Vízház felújítása mellett egy hangár is felépült a repülők számára, ám ez csak a kezdet volt.

A RepTár különlegessége ugyanis az, hogy ellentétben a repülőterek közelébe telepített hasonló múzeumokkal, Szolnok központjához közel valósulhatott meg, kialakítása így egy nagyszabású városrehabilitációs program végrehajtásával is együtt járt. A városvezetés nem titkolt célja az volt, hogy a RepTár nyomában más turistacsalogató látványosságok is létrejöjjenek a környezetében: az első fecske egy szintén interaktív sörtörténeti kiállítóterem, a Sörárium lett.

A RepTár jelentős uniós támogatással valósult meg: a kiemelt turisztikai beruházáshoz a szolnoki önkormányzat több mint 2 milliárd forintban részesült az EU strukturális alapjaiból.

9

BALOGH TÉSZTA TISZAKÉCSKE

Tésztanagyhatalom a Duna–Tisza közébenSzinte észrevétlenül nőtte ki magát egy 1993-ban alapított kis családi cég az egyik legnagyobb magyarországi tésztagyártóvá. A Balogh Tészta Zrt. jórészt uniós támogatással valósította meg fejlesztéseit az elmúlt évtizedben.

Az ország legnagyobb tésztaüzemét 2017 júliusában adták át Tiszakécskén. Az egymilliárd forintos – 50 százalékban az Európai Unió által támogatott – beruházással megvalósult, 8500 négyzetméteres üzemnek köszönhetően a Balogh Tészta Zrt. megszilárdította helyét a legnagyobb magyarországi tésztagyártók között. Mindezt úgy, hogy 1993-as alapítása óta ugyanannak a családnak a kezében nőtt óriási kapacitású, de még mindig kisvállalkozásként működő társasággá.

A Balogh Tészta tulajdonosa, Balogh László a szülőháza szomszédságában működő kis tésztagyártó cégnek segített be, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve ő maga is alapított egyet nagyapja telkén, Jászkarajenőn. A család termékei akkor még kisipari gépekkel, kézi munkával készültek. Az áttörést az 1998-ban bevezetett, egykilós kiszerelésű száraztészta-termékcsalád hozta meg a számukra, olyannyira, hogy az ezredfordulóra kinőtték üzemüket. 2002-ben épült fel az új gyár, amelyben már egy olasz félautomata gépsor is helyet kapott.

A beruházások forrása elsősorban a visszaforgatott nyereség volt, de 2009-től uniós pályázati forrásokat is igénybe vett az akkor már évi egymilliárd forint fölötti forgalmat bonyolító cég. Abban az évben egy nagyobb kapacitású, automatizált berendezés megvásárlásához igényeltek uniós támogatást – ez a fejlesztés hozzásegítette őket ahhoz is, hogy multicégek beszállítójává váljanak. Két évvel később újabb nagyszabású beruházás valósult meg a Balogh Tésztánál: a legmodernebb, teljesen automatizált hosszútészta-gyártó gépsor beszerzését is az EU Regionális Fejlesztési Alapja támogatta, akárcsak 2012-es gépvásárlásukat.

Az is kiderült, hogy a jászkarajenői gyár már nem tudja biztosítani a kereslet kielégítését. A tiszakécskei telephely kialakítása 2015 júliusában kezdődött el egy 85 hektáros telken, ismét az EU segítségével. Ezúttal a mikro-, kis- és közepes vállalkozások termelési kapacitásainak bővítését segítő pályázaton nyert el 500 millió forintot a Balogh Tészta Zrt., a fejlesztéssel pedig nem csak az eddigi kapacitás másfél-kétszeresét, akár napi száz tonna száraztésztát tud előállítani a cég, de újabb 26 főnek is munkát ad, amivel a korábbi létszám több mint másfélszeresére nőtt. Itt sincs megállás: Balogh László abban reménykedik, hogy később akár száz ember is munkát kaphat a tiszakécskei gyárban.

FEDKOM eCall rendszer SZÉKESFEHÉRVÁR

11

eCall: életmentő fedélzeti egység használt autókba isEgy igazán hasznos újítást igazít a magyar viszonyokhoz az Albacomp fejlesztése. A székesfehérvári társaság uniós támogatással használt autókba szerelhető egységet dolgoz ki, amely a 112-es segélyhívó számhoz kialakítandó eCall rendszert alkalmazza.

Évente csaknem háromezer ember életét mentheti meg Európában az eCall rendszer, amely a balesetet szenvedett autóból automatikusan jelzést küld a 112-es segélyhívó központnak. A rendszer bevezetése évek óta várat magára, két dátumot mindenesetre kőbe véstek: a tagországoknak 2017 októberéig ki kell építeniük a működtetéséhez szükséges infrastruktúrát, 2018. március 31. után pedig csak olyan személygépkocsikat és kisteherautókat lehet üzembe helyezni, amelyek tartalmazzák a segélyhívó eszközt.

Az eCall alapja egy fedélzeti egység, amely egy csatlakoztatott mobiltelefonon vagy más, SIM-kártyával rendelkező készüléken képes információkat továbbítani, amint úgy érzékeli, hogy baleset történt. Ilyen adat a jármű azonosítója, GPS-koordinátája és a baleset ideje. A készülék szenzorai az ütközés erősségét is képesek felmérni, például az alapján, hogy kinyíltak-e a légzsákok.

Magyarországon 2016-ban 607-en haltak meg az utakon és 5540-en szenvedtek súlyos sérülést

közúti baleset során. Ha hihetünk az uniós szakértők jóslatainak, nálunk évente hatvan ember életét mentheti meg, hogy az eCall-nak köszönhetően gyorsabban kezdődhet meg a mentés. Van azonban egy bökkenő: a hazai személyautók átlagéletkora 14 év, az első alkalommal regisztrált autók többsége pedig használt. Vagyis hiába lesz kötelező 2018-tól az eCall fedélzeti egységének a beépítése, a magyar utakon a következő 10-15 évben még rengeteg olyan autó fog közlekedni, amelyekben nem lesz meg a rendszer.

Ezt a problémát hidalja át az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. fejlesztése, az utólag beszerelhető eCall fedélzeti eszköz, illetve a hozzá kialakítandó adatkommunikációs felület, amely az adatokat továbbítja a 112 – hamarosan egész Európában egységes – rendszere felé. A projektbe a nagy múltú székesfehérvári cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a miskolci kutató szervezettel, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel fogott bele. A konzorcium 2017 májusában az Európai Unió által finanszírozott Gazdaságfejlesztési Operatív Programból 679 millió forintot nyert el, ami a projekt költségeinek kétharmadát fedezi. A tervek szerint a sorozatgyártásra kész prototípus 2018 őszére készül el.

GYSEV-mozdonyflotta-felújítás GYŐR-SOPRON-EBENFURT

13

Fejlődik egy igazán európai vasúttárság Hévíz a radiátorbanEurópában is ritka, hogy egy két ország által közösen működtetett vasúttársaság 170 év viharos történelmét is túlélje. A GYSEV ráadásul folyamatosan fejlődik – most éppen az Európai Beruházási Bank segítségével.

Valódi európai cég és európai léptékekben is gondolkozik a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV). A vasúttársaság az Osztrák-Magyar Monarchia egyik máig velünk élő öröksége, amelynek a fennmaradását sem a monarchia felbomlása, sem a hidegháború nem akadályozta meg. Sőt, az osztrák-magyar határ mindkét oldalán személyszállítással foglalkozó, a vasúti árufuvarozásban pedig Európa-szerte szerepet vállaló, soproni központú cég Magyarországon sokáig amolyan bezzegvállalatnak számított, hiszen jóval eredményesebben működött a nagy állami vasúttársaságnál, és beruházásai is egymást követték.

A közelmúltbeli fejlesztésekben – legyen szó a 435 kilométeres vasúti hálózat korszerűsítéséről, a forgalomirányítási rendszer kialakításáról vagy a vonatok beszerzéséről – fontos szerepet kaptak az uniós források. Ha csak a jelenleg futó projekteket vesszük figyelembe, már akkor is meghaladja a támogatás az ötvenmilliárd forintot.

Legújabb fejlesztéséhez azonban a GYSEV a vissza nem térítendő támogatás helyett az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelét

választotta. Az EU finanszírozó bankja még a mostani kedvező banki környezethez képest is előnyös feltételekkel kínálja hosszú lejáratú kölcsöneit. A kölcsön összege a GYSEV esetében 40 millió eurót (több mint 12 milliárd forintot) tett ki. A hitel annál is kedvezőbb, mert az állam 80 százalékban garanciát vállalt a fizetési kötelezettség teljesítésére.

A 2016 júliusában aláírt szerződés alapján felkínált hitelből a GYSEV kilenc mozdony vásárlását finanszírozza. A járművek közül az első kettő 2017 májusában már meg is érkezett. A tervek szerint a gyártó Siemens még az év végéig leszállítja az összes megrendelt Vectron típusú mozdonyt, amelyeket, noha a GYSEV Intercity-járatait is kiszolgálják majd, elsősorban a nemzetközi árufuvarozásban használja majd a társaság. Ezért is fontos, hogy a járművek megfelelnek a határon átnyúló vasúti közlekedés követelményeinek.

Nem ez az egyetlen vasúti fejlesztés, amely az EBB segítségével valósul meg Magyarországon. A MÁV 2009-ben kapott 38,25 millió eurót 25 motorvonat beszerzésére, egy 2013 végén felvett 250 millió eurós kölcsönből pedig a vasúthálózatot korszerűsíti a társaság. A luxemburgi központú uniós pénzintézet 1990 óta több mint ötmilliárd eurót biztosított Magyarország számára közlekedési célú beruházások finanszírozására.

Egy innovatív energetikai cég és egy vállalkozó kedvű önkormányzat kellett ahhoz, hogy Miskolc hőellátását ma már nagyobb részben megújuló energia biztosítsa.

Magyarország a termálvizek hazája, ehhez képest hosszú idő kellett ahhoz, hogy felismerjék: a föld mélyéről feltörő forró víz nem csak az egészségre van jótékony hatással, de fűtésre, melegvízhálózatok ellátására is kiválóan alkalmas. A geotermikus energia ráadásul tisztább is, mint a jellemzően földgázzal üzemelő hagyományos fűtőművek.

Ebből indult ki a PannErgy. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság 2010-ben, a miskolci önkormányzat tulajdonában levő hőszolgáltató céggel, a Mihő Kft.-vel kezdett próbafúrásba Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyének szomszédságában. Az első fúrások legvérmesebb reményeiket is felülmúlták: a 2300 méter mélyből feltörő, 105 Celsius-fokos, percenként akár 5000 litert is meghaladó hozamot produkáló kút kiváló alap volt egy geotermikus távfűtési rendszer kialakításához.

A miskolciak számára négy évvel később hozta meg az első eredményeket a 7,5 milliárd forintból megvalósított beruházás, amelyhez a fejlesztők 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából. A fűtőmű 2013 májusa óta

az Avas lakótelep tízezer lakásában biztosítja a fűtést és a vízellátást.

Ez azonban csak az első állomás volt: ugyanennek az évnek a végétől a Miskolci Agrokultúra Zrt. hétezer négyzetméteres fóliasátrát is csatlakoztatták a rendszerre, 2014-től pedig már a miskolci belváros épületeit és az Egyetemvárost is részben a PannErgy fűtőműve látja el. Teljes egészében innen szerzi a hőt a megye egyik legnagyobb ipari fogyasztója, a Takata Kft. is miskolci üzeméhez. Mindezeknek köszönhetően ma már a város távhőellátásának több mint fele megújuló energiából származik.

Az éves szinten 780 ezer gigajoule teljesítményű – a termálvízen túl három másik megújuló forrásból, napenergiából, biogázból és biomasszából nyert energiát előállító – létesítmény Európában is egyedülálló volt átadásakor, azóta is csak a PannErgy egy másik, Győrben 2015-ben átadott létesítménye szárnyalta felül. Szakértők szerint azonban a magyarországi hévízkészletnek hála ennél is sokkal nagyobb lehetőségek vannak az ágazatban.

MISKOLCMISKOLCI GEOTERMIKUS PROJEKT

ENERGY@SCHOOL EURÓPA-SZERTE

Energiatudatosság már az általános iskolátólMi számít többet: egy iskolaépület utólagos hőszigetelése vagy hogy arra neveljük a benne tanuló diákokat, milyen módon tudják maguk is elősegíteni az energiatakarékos működést? Az Európai Unió által támogatott Energy@School projekt főleg ez utóbbit tűzte ki célul hét országban, köztük két magyar városban is.

Ha mindenki lekapcsolja maga után a villanyt a tanteremben, már azzal is 4–5 százaléknyi energiát lehet megspórolni – ilyen, aprónak tűnő, ám igen fontos információkkal és ötletekkel gazdagodhatnak azok az iskolások, akik részt vesznek az Energy@School projektben. A 2016 júliusában indult programhoz hét ország 12 városának 41 iskolája, köztük Magyarországról öt szolnoki és egy újszilvási intézmény csatlakozott.

A cél az, hogy energiahatékony iskolák jöjjenek létre, ám elsősorban nem költséges épületrekonstrukciós beruházásokon keresztül. Az utólagos szigetelésnél többet ér a szemléletváltás – vallják a projekt résztvevői, akik a többieknél bevált módszereket is igyekeznek átvenni.

A megújuló energiaforrások felhasználása és általában az energiahatékonyság terén komoly különbségek vannak Európa egyes területei között. A szolnokiaknak és az újszilvásiaknak a program révén módjuk nyílik arra, hogy megismerjék

például a jóval fejlettebb német vagy olasz iskolai módszereket. A projekt szolnoki nyitórendezvényén az is kiderült, hogy még a városi intézmények között is óriásiak a különbségek.

A közép-európai országok együttműködését segítő uniós program keretein belül 2,5 millió eurós támogatással megvalósuló projekt célja az, hogy a tapasztalatok alapján kiválasztott iskolák számára komplex energiagazdálkodási tervet dolgozzanak ki.

Mielőtt azonban ez megtörténne, az Energy@ School résztvevői előbb játékos formában vonják be az iskolák tanárait és diákjait a kezdeményezésbe: a tanárok közül energiaőröket választanak ki, akiknek az lesz a feladatuk, hogy minden iskolában négy tanulót energiaőrré képezzenek ki. Három év áll rendelkezésre arra, hogy környezettudatosságra neveljék a tanulókat, akik aztán felnőttként már tudják alkalmazni mindazt, amit tanáraiktól vagy éppen az iskolák közötti tapasztalatcsere során sajátítottak el.

Ebből nem csak a jövő nemzedék profitálhat: az iskolák energiafogyasztása a helyi önkormányzatok működési költségén belül a második legmagasabb tételt jelenti – következésképp az energiatudatos működés a települések számára is komoly megtakarítást hozhat.

15

STREFOWA KELET-KÖZÉP-EURÓPA

Jótékonykodás ételmentésselAz emberek egy része sokszor kifogástalan minőségű élelmiszereket dob ki a kukába, miközben sokaknak gyakran alapvető termékekre sem telik. A jótékonykodást és az élelmiszerpazarlás visszaszorítását egyszerre szolgálja az a kampány, amely az EU támogatásával az egyik legnagyobb áruházláncban indult el.

Különleges élelmiszermentő akcióban vehettek részt három magyarországi SPAR-üzlet vevői 2017. május elején: az élelmiszerboltlánc a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve a vásárlók feleslegessé vált tartós élelmiszereit gyűjtötte össze, amelyeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül mélyszegénységben élő családokhoz juttatott el. A karitatív szervezet és az áruházlánc együttműködése nem új keletű: tavaly karácsonykor az üzletlánc vásárlói 288,5 tonna tartós élelmiszert ajánlottak fel erre a célra. Ezúttal azonban nem egyszerű jótékonysági akcióról volt szó: ez volt az élelmiszerpazarlás visszaszorítását szolgáló, európai uniós támogatással elindult Strefowa program első látványos kezdeményezése Magyarországon.

Az Európai Unió lakossága becslések szerint évente mintegy 88 millió tonna élelmiszert dob a szemétbe, Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik. Ennek több mint a fele ráadásul a háztartásokból származik, vagyis egy négytagú családnál naponta átlagosan egy kiló olyan hulladék keletkezik, amelynek egy része még felhasználható lenne.

Az öt ország részvételével megvalósuló, a közép-európai régiók együttműködését segítő programból 2,36 millió euróval támogatott hároméves Strefowa program azonban nem csupán a feleslegessé vált élelmiszerek felhasználását tűzte ki célul. A program gazdái már a 2016-os induláskor összegyűjtötték azokat a bevált módszereket, amelyeket példaként állítottak a résztvevők elé. Ilyen az a 2014-ben elindított ausztriai projekt is, amelyben 35 élelmiszeripari szolgáltató, civil és kormányzati szervezet ügyködik azon, hogy 2020-ra a felére csökkentsék az élelmiszerpazarlást. De Magyarországon is vannak példaértékű kezdeményezések: ilyen a kecskeméti Univer 2014-ben felavatott nyersparadicsom-feldolgozója, amelynek kialakításakor fejlesztéseket hajtottak végre a vízfelhasználás és az élelmiszeripari hulladék csökkentése érdekében.

Mindez azonban csak a kezdet: Ausztriában például csatornákat alakítanak ki a nem tökéletes minőségük miatt át nem vett zöldségek és gyümölcsök elosztására, Magyarországon pedig így indulhatott el a Bay Zoltán Kft. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös akciója, amelyet a tervek szerint félévente fognak megismételni a SPAR üzleteiben. A kampány a szervezők szerint egyszerre szolgálja majd a fogyasztók szemléletformálását, és akadályozza meg, hogy a még felhasználható élelmiszerek a kukában kössenek ki.

NA

-01-18-570-HU

-C NA

-01-18-570-HU

-N

Printed by the Publications Office in Luxembourg

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

© Európai Unió, 2018A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett. Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.

Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy többszörözni. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

Print ISBN 978-92-79-86721-7 doi: 10.2775/290378 NA-01-18-570-HU-CPDF ISBN 978-92-79-86722-4 doi: 10.2775/943887 NA-01-18-570-HU-N

HOL LEHET TOVÁBBI INFORMÁCIÓKHOZ JUTNI?

Általános információk az európai beruházási tervről: ec.europa.eu/invest-eu

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete:Lövőház u. 35. 1024 Budapest. MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel. +36 1 209 9700E-mail: comm-rep-bud@ec.europa.eu Internet: ec.europa.eu/hungary

Kérdése van az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek:europa.eu/european-union/contact_hu