makeITfair Az elektromos berendezéseket gyártó cégek a termelést olyan országokba helyezték át, ahol alacsonyak a gyártás költségei, és nem túl szigorúak a környezetvédelmi előírások. Mindezt azért tették, hogy termékeiket viszonylag olcsón forgalmazhassák.

Kapcsolat: Tudatos Vásárlók Egyesülete

A makeITfair magyarországi partnere

1114 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 3/A.

MagyarországTel.:+36 1 225 8136

tve@tve.huwww.tudatosvasarlo.hu

A gyártás nagy részét Kínába telepítették, ahol a világ mobiltelefonjainak és laptopjainak több mint egyharmada készül. Más vállalatok Indiába, Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre, Mexikóba és Kelet-Európába költöztek.

A munkafeltételek ezekben a gyárakban gyakran felháborí-tóak – főleg ott, ahol a kis alkatrészeket gyártják. A nagyne-vű cégek alig képesek áttekinteni az egyes alkatrészeket beszállító gyártók sorát, így nem is vállalnak felelősséget az elfogadhatatlanul rossz munkakörülményekért és a környe-zet szennyezéséért. Az Afrikában dolgozó bányászok nehéz helyzete külön figyelmet érdemel. Megfelelő munkavédelmi előírások nélkül gyakran életük kockáztatásával termelik ki az elektromos iparban felhasznált színesfémeket.

A makeITfair projekt az elektronikai iparral foglalkozik, azon belül is leginkább fogyasztói termékekkel, mint például a mobiltelefonok, számítógépes játékok és laptopok. Célja, hogy tájékoztatást nyújtson a termelési láncában bekövetkező munkaügyi és emberi jogi visszaélé-sekről, illetve környezeti problémákról. Arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy lépjenek fel a helyzet javításának érdekében. Együtt képesek vagyunk számon kérni a nagy elektronikai cégeket.

Keresd a további szórólapokat, információkat és javaslatokat a honlapunkon:

www.makeITfair.org vagy www.tudatosvasarlo.hu

gr

ap

hIc

de

sIg

n: J

Us

Ta

r.n

l

Ha többet aKarsz megtudni:www.maKeitfair.org

A tizennégy éves Charlotte általános iskolás korában kapta az első mobilját. azóta már négy KészüléKe

volt; a régieket évente cserélte le vadonatújakra. Nos, míg ő sms üzeneteket küldözget a barátainak, addig azok a gyári munkások, akik legújabb mobilját gyártották, akár napi tizenKét órát is dolgoznaK

többnyire szabadnap nélKül, hogy megkeressék családjuk számára a betevő falatot.

Az elektromos iparban dolgozók Thaiföldön, Kínában, Mexikóban vagy más országokban nap

mint nap veszélyes

munKaKörülményeK

Között dolgoznaK, hogy létrejöhessenek azok a mobilok, MP3 lejátszók, számítógépes játékok és laptopok, amelyek nélkül már el sem tudjuk képzelni mindennapjainkat. A munkások közül sokan veszélyes vegyszerek ártalmainak vannak kitéve, és alig napi két eurót keresnek. Az afrikai bányászok életüK

KocKáztatásával termelik ki a fémet, hogy kielégíthessék az elektro-mos készülékek iránti vágyainkat.

Ma már nehéz elképzelni a világot ezek nélkül a készülé-kek nélkül. Mindannyian az Információs Technológiától (IT) függünk, akár dolgozunk, akár játszunk. Az sem tagadható, hogy az IT sok szempontból megkönnyíti életünket. Kampányunk most arra szólítja fel Európa-szerte a fiatalokat, hogy KönnyítsüK meg a fejlődő

országoK munKásainaK

életét is, akik a mi álmaink valóra váltásán dolgoznak. Együtt megtalálhatjuk annak a módját, hogy mindenki számára méltányossá váljon az információs eszközök gyártása és felhasználása!

„Fogalmam sincs róla, hol gyártották a mobilomat...

Nem tudtam, hogy szegény emberek készítették,

akiknek keményen kell dolgozniuk.”

charloTTe, (14), dIák, amszTerdam

Ha új mobiltelefont vagy játékot vásárolsz, mindig kérdezd meg, hogy az hol készült, és az előállítás során betartották a szociális és környezetvédelmi előírásokat!

Mielőtt úgy döntesz, hogy új terméket vásárolsz: gondold végig, hogy valóban szükséged van-e rá, vagy tudod-e a régit használni még egy-két évig. Ha nem használod tovább, akkor vidd el egy újrahasznosító pontra, vagy add le egy elektronikai üzletben.

Szervezz egy kampány napot vagy vitakört a témáról az iskoládban vagy a munkahelyeden!

Mesélj barátaidnak és családodnak arról, amit megtudtál és mozgósítsd őket is!

Mit tehetek én?A multinacionális cégek befolyásolni tudják fogyasztóikat, de azok, akik megvásárolják termékeiket – mint Te is – ugyanúgy befolyással lehetnek ezekre a nagynevű cégekre. Itt az ideje, hogy a cégek felelősséget vállaljanak az elektronikai iparban dolgozók munkakörülményekért világszerte. Te pedig így segíthetsz:

Jarj utana egy telefonhivas valoDi aranak...

ez a kiadvány az európai Bizottság pénzügyi támogatásával készült. a dokumentum tartalmáért

a somo tartozik kizárólagos felelősséggel, a tartalom semmilyen körülmények között nem

tekinthető az európai Bizottság hivatalos álláspontjának.

2012. november

a KövetKező lapon megtudHatod, Hogyan segítHetsz maew és társai sorsán...

„Nem hiszem, hogy egyedül változtatni tudnék ezeken a körülményeken, de másokkal együtt sikerülhet” senna, 13 éves, amszTerdam.

š

Tegyél érte! A 13 éves Senna tíz évesen vásárolta első telefonját. Annak ellenére, hogy körülveszik az információs technológia eszközei, alig tud valamit azokról az emberekről, akik a világ túloldalán kedvenc készülékeit gyártják.

„soHa nem gondolKod-

tam azon, Hogy KiK és

Hogyan gyártjáK

ezeKet a KészüléKe-

Ket –mondja Senna –, de azt hiszem, az én mobilom Kínában készült.”

Felmerült benne néhány ötlet arról, hogy miként lehetne javítani a thaiföldi Maew helyzetéhez hasonló sorsú munkások körülmé-nyein: „Egyedül nem hiszem, hogy változtatni tudnék, de másokkal együtt igen. Például tiltaKozHatnánK

ellene, vagy tévéműsort lehetne róla készíteni – mondja Senna. – Azután belekezdhetnénk különböző akciókba, azt követelve, hogy ezek az emberek többet keressenek…”

Most, hogy megismerte az elektronikai termékek gyártásából adódó problémákat, Senna hajlandó lenne többet fizetni értük, ha ez által javulhatnának a gyárakban dolgozók munkakörülményei. Te is megtennéd?

„Szerintem a nyugati vásárlók nem tudják, milyen nehéz

körülmények közt dolgozunk.” maew (28), elekTronIkUs IparBan

dolgozó mUnkás, Bangkok.

„Úgy érzem, kizsákmányol a cég, ahol dolgozom, de azért remélem, a terméke-ink továbbra is elkelnek majd – mondja Maew. – Ha a vásárlók nem vennék őket, elveszteném a munkámat, ami még rosszabb lenne.”

„Szerintem a nyugati vásárlók nem tudják, milyen keményen dolgozunk” – vélekedik Maew, akit főnökei az üzemben arra KényszeríteneK, Hogy rendsze-

resen túlórázzon.

A Thaiföld északi részéről származó Maew arra kénysze-rült, hogy elhagyja faluját, és az otthoni-akra bízza kislányát, mert munkát kellett vállalnia a család földjét terhelő hitel miatt. Munkáltatója arra kényszeríti, hogy napi tizenkét órát dolgozzon, heti hat napon át. Ebédszünetre is alig van ideje. 4,5 eurót

Keres naponta,

ebből éppen csaK

megél, mert minden hónapban haza is küld egy kis összeget a családjának.

Maew arra kért minket, hogy ezen a képen ne mutas-suk az arcát, mert fél, hogy elveszíti az állását, ha a gyárában találha-tó munkakörülmé-nyekről beszél.

Ki fizeti meg az árat?Míg Európában a tinédzserek mobilon tarthatják szüleik-kel a kapcsolatot, addig az elektromos készülékek alkatrészgyártásában dolgozó, Bangkokban élő, 28éves maew évente

mindössze Két-Három

alKalommal látHatja

saját Kislányát a munKája

miatt.

ÉTuDtaD, hogy...? ÉEurópában a fiatalok több mint 95%-ának van mobiltelefonja.

ÉCsak Európában évente több mint 100 millió mobiltelefont dobnak ki, amelyeket sok esetben csak egy vagy két évig használtak.

É2011-ben több mint 1,5 milliárd mobiltelefont értékesítettek világszerte, ami 11% növekedés a 2010-es eladásokhoz képest.

A mobil telefonok és a hasonló elektronikai eszközök sok szempontból megkönnyítették életünket. Ez azonban nem mondható el azokra, akik a termékek előállításán dolgoznak.

A lehető legalacsonyabb árak elérésének érdekében az elektronikai cégek a termelést olyan országokba telepítik, ahol a munkabérek alacsonyak és a környezetvédelmi

előírások sem túl szigorúak. Mindemellett arról sem felejtkezhetünk el, hogy az elektronikai hulladékok nagy része is ezekbe az országokba kerül.

milyen arat fizetnek masok egy-egy hivasunkert?

szaKszervezeteK Hiánya Kínában, ahol a legtöbb elektronikai eszközt gyártják,

nincsenek a dolgozók jogait védő igazi szakszervezetek. Ezek nélkül nehéz változásokat elérni és javítani a

munkakörülményeken.

Halálos KonfliKtusoK A mobiltelefonok előállításához használt fémek bányászata több helyen konfliktu-sokat okozott, például a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

megélHetés nélKül Dél-Afrikában egyes szegény községek lakói kénytelenek voltak lakóhelyüket elhagyni olyan bányák miatt, amit a számítógép-gyártáshoz szükséges fémek bányászatára használnak. Mindezt anélkül, hogy megfelelő módon kárpótolták volna őket. Zambiában pedig az újratölthető elemek gyártásához szüksé-ges kobalt-termelő helyeken a bányásztelepülések lakói kénytelenek szembenézni földjeik és élővizeik szennyezésével.

veszélyes HulladéK Ha egy régi mobiltelefont nem hasznosítanak újra megfelelően, akkor a káros anyagok, mint például az arzén és az ólom bekerülhet a talajvízbe vagy a légkörbe. Az elektronikus hulladékok nagy részét illegálisan exportálják szegényebb országokba, ahol a környezetvédelmi előírások hiányosak.

alacsony munKabéreK

A legtöbb gyárban a dolgozók még a

túlóráik ellenére sem tudják

megkeresni a létminimumot.

Hosszú munKaidő Ázsia sok gyárában a

munkaidő napi 10-12 óra, heti hat vagy hét munkanapon át,

és a túlóra is kötelező.

toxiKus soKK Tanulmányok kimutatták, hogy az elektronikai

iparban dolgozók nagyobb mennyiségű mérgező vegyszernek vannak kitéve, mint a

vegyiparban dolgozók.