mavir alallomasok

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

A magyar villamosenergia-rendszer hálózatának fejlesztése 1949-től töretlen. A legnagyobb feszültségszint a kezdeti 120 kV-ról 1960-ban 220 kV-ra, 1968-ban 400 kV-ra, majd 1978-ban 750 kV-ra növekedett. A fejlesztések eredményeként ma az átviteli távvezetékek nyomvonalhossza 3810 km, a rendszerhossz pedig 4726 km. Az átviteli hálózathoz történő termelői-, vagy elosztói engedélyesi, illetve közvetlen fogyasztói csatlakozást 28 nagyfeszültségű alállomáson biztosítjuk, ahol a beépített transzformátor kapacitás 14940 MVA.

Az 1993-ban az MVM-ben elkészített alaphálózati fejlesztési stratégia eredménye-ként a ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellátásbiztonság növelése érdekében megfogalmazta az átviteli hálózat 2010-ig történő bővítési elemeit, mellyel biztosítani lehet az alaphálózati (n-1) elvet, emellett a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A zöldmezős új alállomások építése, valamint a felújítások keretében alállomásonként minden ele-mében új, korszerű kapcsolóberendezések, védelmi, irányítástechnikai, tűz- és va-gyonvédelmi rendszerek épültek ki. Mindezek 2002-től lehetővé tették a helyszíni kezelést kiváltó, de továbbra is folytonos felügyeletet biztosító távkezelés fokozatos bevezetését.

A hálózat fejlesztésének stratégiai iránya az egyszeres kiesés esetén is átviteli ren-delkezésre állást biztosító hálózatkép megvalósítása. A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint folytatódik az átviteli hálózat fejlesz-tése annak érdekében, hogy az ellátásbiztonság európai szintje a változó igények és körülmények mellet is fennmaradhasson.

Kiadványunk a 2010. II. félév végén üzemelő 28 alállomást mutatja be legfonto-sabb feladataik, történelmi múltjuk és felújításuk rövid felidézésével.

2011. március 1. Tari Gábor vezérigazgató

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen működő Részvénytársaság, mint átviteli rendszerirányító társaság Magyar Energia Hivatal által engedélyezett feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése. Tevékenysége során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az elvárt rendelkezésre állást biztosító átviteli hálózathoz.

Tisztelt Olvasó!

1

Gönyű

Bicske Dél

A mAgyAr átviteli hálózAt 2011-ben – A nemzetközi összeköttetésekkel

AlbErTfAlVA 2

AlbErTIrsA 4

béKéscsAbA 6

bIcsKE dél 8

dEbrEcEn 10

dETK 12

dunAMEnTI 14

dunAújVárOs 16

fElsőzsOlcA 18

Göd 20

Gönyű 22

Győr 24

HéVíz 26

KIsVárdA 28

lITér 30

MArTOnVásár 32

ÓcsA 34

OrOszlány 36

Pécs 38

sAjÓIVánKA 40

sAjÓszöGEd 42

sándOrfAlVA 44

szEGEd 46

szOlnOK 48

szOMbATHEly 50

TIszAlöK 52

TOPOnár 54

zuGlÓ 56

alállomások

Alállomás Erőmű 750 kV-os vezeték 400 kV-os vezeték

220 kV-os vezeték Két rendszerű vezeték Tervezett vezeték 220 kV-on üzemelő 400 kV-os vezeték

Albertfalva 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Albertfalva Alállo-mása két 220 kV-os Dunamenti Erőmű irányú távvezetékével biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a főváros dél-budai 120 kV-os elosztóhálózatának betáplálá-sát, továbbá

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállítását.

Az alállomáson üzemelő 220/120kV-os transzformátorok és a 220 kV-os kapcsolóberendezés a MAVIR ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

A 120 kV/középfeszültségű transzformátorokat, a 120, vala-mint a 10 kV-os kapcsolóberendezéseket a Budapesti Elektro-mos Művek Nyrt. tulajdonolja és üzemelteti.

Az alállomás az 1950-es években 120/30/10 kV-os betáplá-lási pontként épült ki Budapest dél-budai területének energiael-látása céljából.

1977-ben a főváros növekvő energiaigényének biztosítására, vala-mint a Dunamenti Erőműben megtermelt villamos energia kiszállí-tására készült el az alállomás 220 kV-os kapcsolóberendezése és a Dunamenti Alállomást az Albertfalva Alállomással összekötő 220 kV-os kétrendszerű távvezeték.

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

Az Albertfalva Alállomáson a felújítási program keretében – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2004-ben valósult meg a 220 kV-os berendezések szekunder rekonstrukciója.

Albertfalva 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2004-től lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Zuglói Kezelőköz-pontból.

2008-ban elvégezték a 220 kV-os primer berendezések felújí-tását, ennek során az átviteli hálózaton először DCB kompakt kapcsolókészülékek (szakaszolóval egybeépített megszakí-tók) kerültek beépítésre.

Az alállomás 2010. május 5-én központi távkezelésbe került.

2 3

Albertirsa 750/400 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Albertirsa Alállomása a 750 kV-os Zapad (Ukrajna) irányú, illetve a 400 kV-os Békés-csaba, Göd és Martonvásár irányú távvezetékekkel biztosítja:

•amagyarvillamosenergia-rendszerátvitelicsomópontjakéntaz átviteli hálózati régiók összeköttetéseinek stabilitását, vala-mint

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta kelet-nyugat és az észak-dél irányú nemzetközi villamos-energia-szállítást, felhasználva a két 1100 MVA terhelhetősé-gű 750/400 kV-os transzformátort.

Az alállomás 1978 decemberében 750/400 kV-os betáplálási pontként épült ki a kelet-európai országok villamosenergia-rend-szerei együttműködésének bővítése céljából.

1975-ben kezdték meg az alállomás építési munkáit.

1978 decemberében került sor az alállomás üzembe helye-zésére egy 750 kV-os távvezetékkel és egy 750/400 kV-os óriástranszformátor-csoporttal.

Az alállomás 400 kV-os kapcsolóberendezése SF6 gázszigete-lésű, szabadtéri fémtokozott kivitelben létesült.

1979 szeptemberében került üzembe a második 750/400 kV-os transzformátorcsoport.


Az Albertirsa Alállomáson a felújítási program – az átviteli há-lózat többi eleméhez illesztetten – 2007 októberében az alál-lomás 400 kV-os technológiájának korszerűsítésével, szekunder rekon strukciójával kezdődött, amely 2008-ban fejeződött be.

Albertirsa 750/400 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

A felújítások keretében korszerű védelmi és irányítástechnikai rendszer épült ki. Ezzel egyidejűleg a régióban végrehajtott fel-újítások következtében az átviteli hálózati alállomások alkal-massá váltak a távkezelésre, így az Albertirsa Alállomás 2006 decemberétől regionális kezelőközpontként is működhetett.

A fejlesztések eredményeként várhatóan 2011-ben üzembe ke-rül a Martonvásár irányú második 400 kV-os összeköttetés is.

4 5

Békéscsaba 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Békéscsaba Alállo-mása az Albertirsa, Nadab (Románia) és Sándorfalva irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA névleges teljesítményű transzfor-mátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálá-sát, továbbá

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta magyar-román nemzetközi kapcsolat egy részét.

Az alállomás 1989 decemberében 400/120 kV-os betáplá-lási pontként épült ki Délkelet-Magyarország energiaellátása céljából.

1989. december 16-án került sor az alállomás üzembe helyezé-sére a 400 kV-os Albertirsa távvezetékkel, egy 400/120 kV-os,

250 MVA teljesítményű transzformátorral és két 120 kV-os táv-vezetékkel, amely jelenleg az EDF DÉMÁSZ ZRt. elosztóhálóza-tára csatlakozik.

A további fejlesztések eredményeként 2001-ben üzembe került a második 400/120 kV-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kV-os távvezeték.


A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki, ennek eredményként az alállomás távkezelése 2006 decemberétől az Albertirsai Ke-zelőközpontból történik.

Békéscsaba 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása cél-jából 2008. december 10-én üzembe került a 400 kV-os Na-dab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamos-energia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát.

6 7

Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás

A MAVIR ZRt. 2006. évi átviteli hálózati fejlesztési tervében már szerepelt egy új 400 kV-os, Martonvásár-Bicske-Győr ösz-szeköttetés megvalósítása, amely hosszú távon is biztosíthatja a térség fogyasztói számára a biztonságos ellátást a legkisebb költség elvének teljesülése mellett.

Az átviteli hálózati fejlesztési terv 2008. évi felülvizsgálatát követően a szükséges előkészítő munkálatok is megkezdődtek, amely az I. ütemben 2010-ig a Bicske Dél Alállomás és a Mar-tonvásár-Bicske I-II. 400 kV-os távvezetékek megépítését, vala-mint ennek folytatásaként – a II. ütemben – 2012-ig a Bicske-Győr 400 kV-os összeköttetés kiépítését tartalmazta.

A Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás új, zöldmezős beruhá-zásként biztosítja az átviteli és az elosztóhálózat közötti kap-csolatot.

A 400 kV-os feszültségszinten két teljes kiépítésű másfélmegsza-kítós kapcsolóberendezésű mezősor létesült. Az 1. számú mező-be a 2 db egyenként 250 MVA teljesítményű 400/120 kV-os transzformátor, a 2. számú mezőbe a Martonvásár-Bicske Dél I-II. 400 kV-os távvezeték csatlakozik.

A 120 kV-os kapcsolóberendezés kétgyűjtősínes kialakítású, 7 mezővel, amelyből 4 távvezeték mező biztosítja a kapcsolatot az E.ON-tulajdonú elosztóhálózattal.

Az alállomáson korszerű védelmi, irányítástechnikai és vagyon-védelmi rendszer került kiépítésre, amely lehetővé tette az alál-lomás központi távkezelőhelyről 2010. december 8-án történő üzembe vételét.

Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

8 9

Debrecen 220/120/35/20/10 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Debrecen Alállomá-sa két Sajószöged irányú 220 kV-os távvezetékkel biztosítja:

• átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os tiszántúli elosztóhálózat betáplálását, elosztását, valamint

• Debrecen város és környékének villamosenergia-ellátását.

Az alállomáson üzemelő 10 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemelteté-sében vannak.

Az alállomás 1955-ben 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki Debrecen és környéke energiaellátása céljából.

1971-ben 220 kV-os bővítést kapott egy Sajószöged irányú táv-vezetékkel és két 220/120 kV-os transzformátorral.

1979-ben a városi kábelhálózat ellátására jelentős 10 kV-os bővítés történt.

1995-ben került üzembe a Sajószöged-Debrecen II. 400 kV-ra szigetelt, de 220 kV-on üzembe helyezett távvezeték.


A rekonstrukció a 120 kV-os portálcsere és csőgyűjtősín építésé-vel indult 2004-ben, valamint kiépítésre került a középfeszültsé-gű transzformátorok környezetvédelmi zárt kavicságya is.

A 220 kV-os berendezések, a középfeszültségű berendezések, valamint az egyen és váltakozó áramú segédüzem felújítása 2007-ben fejeződött be.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 szeptem-berétől lehetővé tették az alállomás részleges távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

A 120 kV-os berendezések felújítása 2010-ben ért véget, me-lyet követően 2010. május 31-én az alállomás teljes távkezelése megvalósult.

Debrecen 220/120/35/20/10 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

10 11

Detk 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Detk Alállomása a Mátrai Erőmű, Zugló, Sajószöged és Szolnok irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•aMátraiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállítását,

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-magyarországi elosztóhálózat betáplálá-sát, elosztását, valamint

•aMátraiErőműkülszínifejtésének35kV-osbetáplálását.

Az alállomáson üzemelő 120/35 kV-os transzformátorok és a 35 kV-os kapcsolóberendezések a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdoná-ban vannak.

Az alállomás 120/35 kV-os kapcsolóberendezése 1968 októbe rében épült ki. A 220 kV-os bővítésre egy 220/120 kV-os transzformátorral 1969 júniusában került sor, a Mátrai Erőmű csatlakozási pontjaként.

1982-ben került üzembe a második, 160 MVA névleges teljesít-ményű 220/120 kV-os transzformátor.

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli há-lózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

Detk Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat töb-bi eleméhez illesztetten – 2005 márciusában az alállomás 220 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és sze-kunder rekonstrukciójával kezdődött, amely 2006 októberében fejeződött be.

A 220 kV-os szakaszolók cseréjére 2010-ben került sor.

Ezt követően 2007-ben került sor a 120 kV-os technológia rekon strukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007. decem-ber 18-tól lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Detk 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

12 13

Dunamenti 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Dunamenti 220 kV-os Alállomása a kétrendszerű Albertfalva, Martonvásár, Duna-újváros és Ócsa, illetve az egyrendszerű Oroszlány irányú 220 kV-os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja:

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállítását,

•azAlbertfalva irányúösszeköttetések révénDél-Buda térsé-gének villamosenergia-ellátását,

•a Martonvásár irányú távvezetékek révén a 400 és a220 kV-os feszültségszintű hálózatok kapcsolatát,

•azÓcsairányútávvezetékekenkeresztülamagyar220kV-oshálózat kelet-nyugat irányú összeköttetését, valamint Dél-Pest térségének villamosenergia-ellátását,

•aDunaújvárosirányútávvezetékekkeladunaújvárosi térségvillamosenergia-ellátását,

•azalállomáskét220/120kV-ostranszformátoraés120kV-oskapcsolóberendezése révén az elosztóhálózati kapcsolatot.

A Dunamenti Erőmű első gépegységét 1963-ban helyezték üzembe, hálózatra csatlakozását az alállomás 120 kV-os kapcsolóberendezé-sei biztosították. A 220 kV-os kapcsolóberendezés az 1970-es évek elején épült a Dunamenti Erőmű újonnan épülő 220 kV-os blokkjai-ban termelt villamos energia kiszállítása, a térség 220 kV-os ellátá-sának biztosítása, illetve 220 kV-os hálózat kapcsolatainak erősítése céljából. Az alállomás ekkor Oroszlány, Dunaújváros, Soroksár és Zugló irányú 220 kV-os kapcsolatokkal rendelkezett.

A fejlesztések során épült ki a kétrendszerű, Martonvásár irányú összeköttetés 1974-ben, megteremtve a 400 kV-os és 220 kV-os hálózatok kapcsolatát.

1977-ben a kétrendszerű Albertfalva irányú összeköttetés létesí-tésével bővült az alállomás, majd 1999-2000-ben az Ócsa Al-

állomás üzembe helyezésével a korábbi Soroksár és Zugló irá-nyú kapcsolatok helyett két, Ócsa irányú összeköttetés jött létre.

A Dunamenti Erőmű ZRt. tulajdonában lévő alállomás 220 kV-os része 2004. február 1-jén került az MVM ZRt. tulajdonába és az Ovit ZRt. üzemeltetési körébe.

A 220 kV-os alállomás rekonstrukciója – illeszkedve az MVM ZRt. alaphálózat fejlesztési-felújítási terveihez – 2004 áprilisában kezdő-dött és 2005. október 31-én ért véget. A rekonstrukció keretében mind a tíz másfélmegszakítós diszpozíciójú mezősorban, illetve a hosszanti sínbontó mezőkben lettek cserélve a portálszerkezetek, új kábelcsa-tornák létesültek, lecserélődött és új alapokat kapott az összes primer készülék. A felújítás során kiépült egy teljes mezősor az addig egy-egy mezőszelettel csatlakozó transzformátorok csatlakoztatására.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2005. október

Dunamenti 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

21-től lehetővé tették a 220 kV-os alállomás regionális távkeze-lését a Zuglói Kezelőközpontból, valamint kialakultak a közpon-ti távkezelésbe vétel feltételei is.

A 220 kV-os kapcsolóberendezések központi távkezelésbe vé-telére 2010. április 28-án került sor.

2010 decemberében a MAVIR megvásárolta a még Dunamenti Erőmű tulajdonában lévő, de az átviteli hálózat részét képező 120 kV-os alállomás részt is.

Az új tulajdoni részhez négy erőművi blokk és hét 120 kV-os távvezeték csatlakozik.

A 120 kV-os berendezések kezelése jelenleg hagyományos, helyszíni kezeléssel történik, primer és szekunder rekonstrukció-juk 2012-ben indul.

14 15

Dunaújváros 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Dunaújváros Alállomása a Dunamenti Erőmű irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os közép-magyarországi elosztóhálózat betáplálá-sát, elosztását,

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiarészbeniki-szállítását, továbbá

•aDunaújvárosbanlétesültnagyiparifogyasztókenergiaellá-tását.

Az alállomáson üzemelő 120 kV/középfeszültségű transzfor-mátorok, a 20, valamint a 10 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemel-tetésében vannak.

Az alállomás a Dunai Vasmű energiaellátásának és a vasműben épült erőmű kooperációs kapcsolatának biztosítása céljából épült 1952 májusában.

1972 januárjában történt meg az alállomás 220 kV-os bővíté-se, amelynek eredményeként a két 160 MVA névleges teljesít-ményű 220 kV-os transzformátor a 220 kV-os távvezetékeken keresztül csatlakozott a Dunamenti Erőműhöz.

1976 júniusában a Dunaújvárosi fogyasztók ellátására 10 kV-os szabadtéri tokozott kapcsolóberendezés létesült.


Ennek keretében 1999-ben megtörtént a 120 kV-os vasbeton portálok acélszerkezetűre történő cseréje.

A Dunaújváros Alállomás felújítási programja – az átviteli háló-zat többi eleméhez illesztetten – az alállomás 220 kV-os tech-nológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstruk-ciójával folytatódott, amely 2007-ben fejeződött be.

Ezt követően 2008-ban indult a 120 kV-os technológia rekonst-rukciója, amely 2009-ben fejeződött be.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008. augusztus 27-től lehetővé tették az alállomás felújított részeinek regionális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból. Az alállomás távkeze-lése 2010. május 10-től központi távkezeléssel történik.

Dunaújváros 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

16 17

Felsőzsolca 400/120/35/20 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Felsőzsolca Alállo-mása a két Sajószöged és egy Sajóivánka irányú 400 kV-os átviteli hálózati távvezetékkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-magyarországi elosztóhálózat betáplálá-sát, elosztását, valamint

•Miskolcvároséstérségeellátásbiztonságát.

Az alállomás 1963 decemberében 120/35/20 kV-os betáplálá-si pontként épült ki a borsodi iparvidék energiaellátása céljából.

1978 májusában került üzembe a 400 kV-os kapcsolóberen-dezés egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a 400 kV-os Sajószöged irányú távveze-tékkel.

1984-ben került üzembe a második 400/120 kV-os transzfor-mátor.

Az alaphálózati stratégiában megfogalmazott (n-1) elv be-tartása érdekében szükségessé vált a Sajószöged-Sajóiván-ka 400 kV-os távvezeték behasítása az alállomásba, amely 1999-ben valósult meg. Ekkor került teljeskörűen kiépítésre a 400 kV-os másfélmegszakítós rendszer korszerű primer és sze-kunder technológiával, egyúttal kiváltva az egyébként szüksé-ges 400 kV-os felújítást is.

A Felsőzsolca Alállomás a felújítási programja keretében 2006 márciusában kezdődött az alállomás 20 és 35 kV-os technoló-giájának korszerűsítése, primer és szekunder rekonstrukciója, amely 2007-ben fejeződött be.

Ezt követően 2008-ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia rekonstrukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távke-zelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Felsőzsolca 400/120/35/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

18 19

Göd 400/220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Göd 400/220/120 kV-os Alállomása:

•biztosítjaafővárostérségénekellátásbiztonságátazáltal,hogy 3 db 400/120 kV-os és 1 db 220/120 kV-os transzformá-torával lehetővé teszi a 4 db 400 kV-os és 1 db 220 kV-os távvezeték által szállított villamos energia átadását az elosz-tóhálózat csatlakozó 120 kV-os távvezetékeire,

•azországoséseurópaiátvitelirendszerrészekénthozzájárula regionális és európai ellátásbiztonság fenntartásához, vala-mint a nemzetközi villamos energia szállításokhoz, a szabad kereskedelem működéséhez.

Az alállomás 1968 őszén került üzembe 220 kV-os kapcsolóbe-rendezéssel, Zugló és Bystričany (Csehszlovákia) távvezetékek-kel és egy 220/120 kV-os transzformátorral.

1969 áprilisában helyezték üzembe a 400 kV-os kapcsolóbe-rendezést egy fázisegységekből álló 360 MVA teljesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a Munkács 400 kV-os táv-vezetékkel, mely 1980-tól Sajószöged távvezetékként üzemel.

A fejlesztések további szakaszaiban üzembe helyezték az el-sőhöz hasonló második 400/120 kV-os és 220/120 kV-os transzformátort, valamint a Léva és az Albertirsa I-II. 400 kV-os távvezetékeket. Ez utóbbiak csatlakoztatása hagyományos sza-badtéri és SF6 gázszigetelésű fémtokozott kapcsolóberendezés hibrid alkalmazásával történt.

1983-ban az akkori tervekkel összhangban megszűnt a Göd– Bystričany 220 kV-os összeköttetés, és üzemen kívül került az egyik 220/120 kV-os transzformátor.

1991-ben újabb, de már háromfázisú, 250 MVA-s 400/120 kV-os transzformátor került beépítésre, növelve a fő-város északi részének ellátásbiztonságát.


Ennek első lépéseként került sor a – betöltött funkcióját is fi-gyelembe véve – leginkább kritikusnak nevezhető megsza-kítók cseréjére, majd ezt követően megtörtént a fázisonkénti 400/120 kV-os transzformátorok korszerűbb háromfázisú és alacsonyabb zajú típusokra történő cseréje.

A felújítási program ezzel nem állt meg, 2007-ben befejeződött az alállomás 400 kV-os technológiájának teljes korsze rűsítése (hibrid megoldás megszüntetése), a még hátralévő primer és

szekunder rekonstrukció megvalósításával, valamint a 120 kV-os vasbeton portálok cseréjével.

Az alállomás felújításának befejező lépéseként 2007–2008-ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia teljes rekonstrukciójára.

A felújításokkal létrehozott korszerű primer rendszer, valamint a digitális védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rend-szer 2008 augusztusától lehetővé tette az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból, továbbá hozzá-járultak ahhoz, hogy Göd alállomás hosszú távon is biztosíthas-sa a főváros térségi fogyasztók biztonságos villamosenergia-el-látását.

Göd 400/220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

20 21

Gönyű 400 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Gönyű Alállomása a Gönyűi E.ON KCE erőmű, a Győr és a Litér irányú távvezetékek-kel átviteli csomópontként biztosítja:

•aGönyűiKombináltCiklusúErőműbentermeltvillamosener-gia kiszállításának kétirányú árampályáját, továbbá

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekéntaz észak-dél irányú nemzetközi szállítást.

A MAVIR ZRt. beruházásaként az építkezést az erőmű építésé-vel egy időben, 2009-ben kezdték meg. Zöldmezős létesítésben valósult meg a szabadtéri kivitelű, másfél megszakítós elrende-zésű 400 kV-os alállomás. Egyedisége az átviteli és elosztó há-lózati feszültségszintek közötti transzformáció hiánya, melynek oka a térség elosztóhálózatának több más alállomáson történő, elvárt rendelkezésre állást biztosító alátámasztása.

Az alállomás csatlakoztatása az átviteli hálózathoz a meglévő Győr-Litér 400 kV-os távvezeték felhasításával, és az azokhoz kapcsolt 44 kétrendszerű oszloppal megépült új távvezetéksza-kasszal történt meg. Az erőmű egy 400 kV-os kuplungvezeték-kel csatlakozik a 400 kV-os alállomáshoz. Az alállomás üzem-be helyezése 2010. május 31-én történt meg.

A szekunder berendezések korszerű digitális védelmi, irányítás-technikai, tűz-, és vagyonvédelmi rendszerben valósultak meg. A nagyfeszültségű berendezésekkel közvetlen kapcsolatban álló szekunder készülékeket decentralizáltan, a technológia kö-zelében elhelyezett reléházakba telepítették, a központi egysé-gek pedig a vezénylő épületbe kerültek. Mindezek az üzembe helyezéstől biztosítják az állomás távkezelését a MAVIR köz-ponti távkezelő helyéről.

Gönyű 400 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

22 23

Győr 400/220/120 kV-os alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Győr Alállomása a Gönyű, Szombathely, Bős (Szlovákia) és Bécs (Ausztria) 400 kV-os, valamint Oroszlány, Bécs és Neusiedl (Ausztria) irá-nyú 220 kV-os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja:

•átviteli elosztó hálózati csatlakozási pontként kettő400/120 kV-os 250 MVA és kettő 220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonsá-gát, a 120 kV-os nyugat-dunántúli elosztóhálózat betáplálá-sát, elosztását,

•villamosenergia-rendszerekegyüttműködésénekrészekéntazerős nemzetközi összeköttetést és az észak-dél irányú nemzet-közi szállítást, továbbá

•aGönyűiGázturbinásErőműcsatlakozását.

A nyugat-magyarországi iparvidék energiaellátásának bizto-sítására 1932-ben létesült a Győr 120/20 kV-os – ma E.ON tulajdonú – Alállomás, melynek fő betáplálását akkoriban a Bánhidai Erőmű jelentette. Az osztrák-magyar energiacsere lebonyolítására 1968-ban került üzembe a régi 120/20 kV-os alállomás kihelyezett provizóriumaként a MAVIR alállomás mel-lett működő egy 220/120 kV-os transzformáció, amelynek 220 kV-os oldalára Bécs irányába távvezeték kapcsolódott. A provi-zórium területe mellett nagyarányú alállomásépítés kezdődött, és 1973 májusára kiépült a teljes 220 kV-os berendezés,1974-re pedig két darab 220/120 kV, 160 MVA-es transzformátor beépítésével együtt, a 120 kV-os kapcsolóberendezés.

1975 és 1987 között kiépült a teljes 400 kV-os kapcsolat, amely-lyel létrejöhetett a Zapad (Szovjetúnió)-Albertirsa-Martonvásár-Litér-Győr-Gabčíkovo (Csehszlovákia) kooperációs kapcsolat.

1992-re megvalósult a Győr-Bécs 400 kV-os, nagy átviteli ké-pességű távvezeték is.

1996. október 1-jén a győri átviteli csomópontban csatlakoztat-ták a magyar villamosenergia-rendszert a nyugat-európai villa-mosenergia-rendszerhez, az UCPTE-hez.

A ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellá-tásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati tech-nológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

Ezen folyamat részeként történt meg a 120, 220 és 400 kV-os primer és szekundertechnológia rekonstrukciója (2008).

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Ezek 2007-től lehetővé tették a Győri Régió alállomásainak távkezelését a Győri Keze-lőközpontból.

2009 szeptemberétől a Győri Kezelőközpontból távkezelt al-állomások és a Győr Alállomás központi távkezelésbe kerültek, kezelésük Budapestről, a MAVIR központjából történik.

2010 júniusában megtörtént az E.ON Gönyűi Erőművének há-lózatra csatlakozása, mely a Győr-Litér 400 kV-os távvezeték gönyűi felhasításával valósult meg.

Az így létrejött távvezetékek nevei Győr-Gönyű és Gönyű-Litér 400 kV-os távvezetékek.

2010 elejétől a Győr Alállomás 120 kV-os elosztó csomópont-jába csatlakozik az ország egyik legnagyobb szélerőmű-parkja is, a Bőnyi Szélpark.

Győr 400/220/120 kV-os alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

24 25

Hévíz 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Hévíz Alállomása a Litér, Toponár, Szombathely és Žerjavinec (Horvátország) irá-nyú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli-éselosztóhálózaticsatlakozásipontkéntkét250MVAterhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os nyugat-du-nántúli elosztóhálózat betáplálását, továbbá


Az alállomás 1987-ben a 400 kV-os Litér-Toponár távvezetékre „T”-leágazásként, egy 400/120 kV-os transzformátorral épült ki. 120 kV-on egy kétrendszerű távvezeték biztosította az összeköt-tetést a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Keszthelyi Alállomásával.

A fogyasztói ellátásbiztonság növelésére és a Nyugat-Európa felé irányuló energiaszállítás biztosítására 1999-ben megvalósult:

•a400kV-osLitér-Toponártávvezetékhévízifelhasítása,

•egyújkétrendszerű,magyar-horvát400kV-ostávvezeték,

•új400és120kV-oskapcsolóberendezés,továbbá

•korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmirendszer kiépítése.

Mindezek lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Toponári Kezelőközpontból (2006), valamint kialakultak a központi távkezelésbe vétel feltételei is, így az alállomást 2010. február 2-től Budapestről, a Központi Kezelőközpontból távke-zelik.

2009. november 30-án került üzembe a Hévízt Szombathellyel összekötő új 400 kV-os, kétrendszerű távvezeték, ami tovább javítja a nyugat-dunántúli térség ellátásbiztonságát, valamint az észak-dél irányú nemzetközi szállítást.

Hévíz 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

26 27

Kisvárda 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Kisvárda Alállomása a Munkács (Ukrajna) és Sajószöged irányú 220 kV-os távveze-tékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os kelet-magyarországi elosztóhálózat betáplálá-sát, elosztását,

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta kelet-nyugat irányú nemzetközi szállítást, továbbá

•aNyíregyháza-Záhonyközöttivillamosvasútivontatásbetáp-lálását, két 120/25 kV-os transzformátorral.

Az alállomáson üzemelő 120/25 kV-os transzformátorok és kapcsolóberendezéseik a MÁV Zrt. tulajdonában és üzemelte-tésében vannak.

Az alállomás 1968-ban 120/25 kV-os MÁV alállomásként lé-tesült.

Ezt követően több 120 kV-os mezővel bővült, a jelenlegi 120 kV-os diszpozíció az 1970-es évek közepére alakult ki.

1975-ben épült meg a 220 kV-os kapcsolóberendezés egy 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformá-torral és a Munkács-Sajószöged 220 kV-os távvezeték egyik rendszerének felhasításával.

1982-ben került beépítésre a második 220/120 kV-os transzfor-mátor.


A Kisvárda Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2005-2006 között a 220 kV-os technológia korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstruk-ciójával kezdődött.


A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decem-berétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Kisvárda 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

28 29

Litér 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Litér Alállomása a Gönyű, Hévíz, Martonvásár és Paks irányú 400 kV-os távveze-tékekkel átvi teli csomópontként biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os közép-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, el-osztását,

•aPaksiAtomerőműben termelt villamosenergiakiszállításá-nak egyik dunántúli árampályáját,

•LitériGázturbinásErőműcsatlakozását,továbbá

•villamosenergia-rendszerekegyüttműködésénekrészekéntazészak-dél irányú nemzetközi szállítást.

Az alállomáson üzemelő 120/középfeszültségű transzformátorok és a 35, valamint 20 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Észak-

dunántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Az alállomás 1963 decemberében 120/35 kV-os betáplálási pontként épült ki a közép-dunántúli iparvidék energiaellátása céljából.

1974-ben készült el a 400 kV-os kapcsolóberendezése, amely négy évig 220 kV-on üzemelt.

1978. szeptember és 1979. február között került sor a 400 kV-os Marton vásár-Litér-Győr átviteli hálózati kapcsolat üzembe he-lyezésére.

1986-ra megvalósult a Balatont nyugatról megkerülő Litér-To-ponár összeköttetés, amelyre 1987-ben – az 1999-ben történt átépítésig „T”-leágazásként – csatlakozott a Hévíz Alállomás.

1987-ben készült el a Paksi Atomerőművet a litéri 400 kV-os csomóponttal összekötő távvezeték is.

2010-ben a Gönyűi Erőmű hálózati csatlakozásának biztosítá-sa érdekében a Győr-Litér távvezeték Győr térségi nyomvonal-pontjától Gönyűig megépült egy új távvezetékszakasz, amely Győr-Gönyű és Gönyű-Litér távvezetéki összeköttetés kialakítá-sát tette lehetővé.

A ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellá-tásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati tech-nológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

Ennek keretében megtörtént a 120 kV-os vasbeton portálok fel-újítása (1997) és a megszakítók cseréje (1994).

Litér Alállomáson a felújítási program – az átviteli hálózat töb-bi eleméhez illesztetten – 2004 márciusában az alállomás 400 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és sze-kunder rekonstrukciójával folytatódott, mely 2005-ben fejező-dött be.


A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz-, és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decembe-rétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Győ-ri Kezelőközpontból, valamint 2009 szeptemberétől kialakultak a központi távkezelésbe vétel feltételei is.

Litér 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

30 31

Martonvásár 400/220 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Martonvásár Alál-lomása az Albertirsa, Dunamenti Erőmű, Litér és Paks irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átvitelicsomópontkéntkét400/220kV-os500MVAterhel-hetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonságát, a 400 és 220 kV-os átviteli feszültségszintek közötti nagykapa-citású energia átvitelt,

•aPaksiAtomerőműben termelt villamosenergiakiszállításá-nak több irányú árampályáját,

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállítását, továbbá

•azAlbertirsa,LitérésPaksirányútávvezetékekkelamagyarátviteli hálózat kelet-nyugat irányú összeköttetését.

Az alállomás 1978-ban épült ki a Dunamenti Erőmű és az akkor még épülő Paksi Atomerőmű csatlakozási pontjaként Toponárig tartó távvezetékkel. Meghatározó energiaszállítási útvonalak a Dunamenti Erőmű-Martonvásár, valamint a Zapad (Szovjetúnió)-Albertirsa-Martonvásár, onnan a Litér-Győr, illetve a Martonvásár-Toponár irányok voltak. Az alállomás 400 kV-os SF6 gázszigete-lésű, szabadtéri fémtokozott kapcsolóberendezéssel létesült, egy 500 MVA névleges teljesítményű 400/220 kV-os transzformátorral.

1991 augusztusában helyezték üzembe a második 400/220 kV-os transzformátort.


A Martonvásár Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2000-ben kezdődött a

400 kV-os transzformátor-mezősor kiépítésével, részben a To-ponáron beszerelt SF6 berendezések felhasználásával.

Ezt követően 2002-ben került sor a 400 és 220 kV-os technoló-gia szekunder rekonstrukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertir-sai Kezelőközpontból.

A kapcsolóberendezés 2010-ben történt bővítésével az alállo-máshoz csatlakoztatható a Bicske, majd az Albertirsa II. rend-szer és a Győr 400 kV-os távvezeték.

Martonvásár 400/220 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

32 33

Ócsa 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Ócsa Alállomá-sa a Dunamenti Erőmű, Zugló 220 kV-os és Soroksár irányú 120 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli-éselosztóhálózaticsatlakozásipontkéntkét220/120kV-os160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os Buda-pest környéki elosztóhálózat betáplálását, továbbá

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállításá-nak egyik árampályáját.

Az átviteli hálózat (n-1) elvének biztosítása érdekében felmerült az igény, hogy a Soroksár 220/120 kV-os Alállomás 220 kV-on kerül-jön bővítésre és épüljön be egy II. transzformátor. Az elvégzett mű-szaki-gazdasági vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy Budapest biztonságos villamosenergia-ellátásának növelésére kedvezőbb egy új, zöldmezős 220/120 kV-os alállomás építése Ócsa térségében.

Az Ócsa 220/120 kV-os Alállomás létesítése 1998 januárjá-ban kezdődött. A létesítés első üteme 1999. december 21-én, a második 2000. április 18-án fejeződött be.

Az alállomás 220 kV-os kapcsolóberendezése két gyűjtősínes, segédsínes kialakítású. Az átviteli- és elosztóhálózat közötti kap-csolatot két 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformátor biztosítja.

Az alállomást – az átviteli hálózaton elsőként – távkezelt üzem-vitelre tervezték, a létesítése során nagy megbízhatóságú be-rendezések, készülékek kerültek beépítésre.

A létesítés keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2002. november 4-től – az átviteli hálózaton elsőként – lehetővé tették az alállomás regio nális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból.

Ócsa 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

34 35

Oroszlány 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Oroszlány Alállomá-sa a Győr és Dunamenti Erőmű irányú 220 kV-os távvezetékek-kel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, el-osztását,

•aVértesiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállítását,továbbá

•aDunamentiErőműbentermeltvillamosenergiakiszállításánakegyik árampályáját.

Az Oroszlányi Erőmű 120 kV-os kapcsolóberendezéséhez 1971 decemberében egy 220/120 kV áttételű, 160 MVA névleges teljesítményű transzformátort és a vele blokkban járó 220 kV-os Győr irányú távvezetéket csatlakoztatták.

1973 októberében egy újabb, ugyanilyen 220/120 kV-os transzformátort is üzembe helyeztek. A két transzformátor a 220 kV-os oldalon mereven összekötve üzemelt. Ezt az ideig-lenes megoldást 1975 tavaszán megbontották, és kialakították a fordított PI jellegű alállomást. Ekkor épült ki a második be-csatlakozó távvezeték is, amely a Dunamenti Erőműhöz tartozó 220 kV-os csomóponttal teremtett összeköttetést. Az így kialakí-tott átviteli hálózati alállomás fontos szerepet kapott az Ausztria és Magyarország Észak-dunántúli térsége közötti villamosener-gia-csere lebonyolításában.

1992-ben a transzformátorok elé is saját 220 kV-os megszakí-tókat szereltek.


Ennek keretében megtörtént a 220 kV-os készülékek szekunder rekonstrukciója, amelynek során az új irányítástechnikai beren-dezések és a korszerű elektronikus védelmek a mezők mellé te-lepített reléházakban kerültek elhelyezésre. 1999-ben került sor a megszakítók és mérőváltók cseréjére. 2004-ben felújították a szakaszolókat és ezekhez új hajtásokat építettek be.

A felújítások keretében 220 kV-os korszerű védelmi, irányítás-technikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2005 júniusától lehetővé tették az alállomás 220 kV-os részé-nek regionális távkezelését a Győri Kezelőközpontból.

2009. október 16-tól a távkezelés a központi távkezelő központ-ból, Budapestről történik.

2010 januárjában a MAVIR megvásárolta a Vértesi Erőmű tulajdoná-ban lévő, de az átviteli hálózat részét képező 120 kV-os alállomást.

Az új tulajdoni részhez négy erőművi blokk, két indító transzfor-mátor és három 120 kV-os távvezeték csatlakozik (Bánhida I.-II., és Oroszlány Ipari Park távvezetékek).

A 120 kV-os berendezések primer és szekunder rekonstrukciója 2011-ben indul.

Oroszlány 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

36 37

Pécs 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Pécs 400/120 kV-os Alállomása:

•biztosítja a dél-dunántúli térség villamosenergia-ellátásánakbiztonságát

•növeliaPaksiAtomerőműbentermeltvillamosenergiakiszállí-tásának biztonságát, továbbá

•azországoséseurópaiátvitelirendszerrészekénthozzájárularegionális és európai ellátásbiztonság fenntartásához, valamint a nemzetközi villamosenergia-szállításokhoz, a szabadkereske-delem működéséhez.

Az 1993. évi – az akkori átviteli engedélyes MVM Zrt. által össze-állított – alaphálózati fejlesztési stratégiában már szerepelt egy új 400 kV-os, Paks-Pécs összeköttetés megvalósítása, amely hosszú távon – a Pécsi Erőmű aktuális üzemállapotaitól függetlenül – is biz-tosíthatja a térség fogyasztói számára a biztonságos villamosener-

gia-ellátást, a szolgáltatott villamos energia minőségi paramétereit.

A stratégia 1997. évi felülvizsgálatát követően az aktuális Hálózat-fejlesztési Tervvel összhangban a szükséges előkészítő munkálatok is megkezdődtek.

Az előkészítés eredményeként megszülettek a szükséges engedé-lyek a MEH által közcélúnak minősített beruházás végrehajtásához.

A 2002-ben elkezdődött munkák eredményeképpen 2004. no-vember 13–15. között üzembe került

•a Paks-Pécs kétrendszerű 82,1 km hosszú, kétrendszerű400 kV-os távvezeték,

•aPécs400/120kV-osalállomás› két darab 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátorral,› három darab (1 teljes és 2 részleges kiépítésű) másfélmeg-

szakítós 400 kV-os mezősorral,

› egyszerűsített 120 kV-os diszpozícióval,

•azelosztóhálózatikapcsolatotmegvalósítóPécs-PécsiErőműkétrendszerű 120 kV távvezeték.

Pécs volt Magyarországon az első olyan új 400 kV-os alállomás, amelynek tervei már úgy készültek, hogy azok egyben a továb-bi új alállomások típusterveit is szolgálni fogják, azaz a további fejlesztések már alapvetően Pécs Alállomás mintájára készülnek.

Az alállomás teljes távkezelésbe vétele Toponár kezelőközpont-ból 2005. december 1-jén valósult meg, majd a távkezelés köz-pontosításának folyamata keretében a kezelése 2010. január végén Budapestre, a MAVIR székházába került át.

A 2004. novemberi üzembe helyezés javította a térség ellátás-biztonságát, azonban az alállomás továbbra is csak Paks irány-ból volt ellátva, amely nem biztosította az (n-1) elvet.

A probléma megoldását segítette, hogy a MAVIR horvátországi

partnercégével a HEP-OPS-sel együtt már hosszabb ideje közös fejlesztésen gondolkodott a térségben.

Ennek eredményeképpen a HEP-OPS-sel 2007 júliusában aláírásra került a Pécs-Ernestinovo kétrendszerű 400 kV-os távvezetékre vo-natkozó Létesítési szerződés, megkezdődtek a kivitelezési munkák.

2010 nyarára elkészültek a szükséges (magyar és horvát oldali) távvezetéki szakaszok, és ezzel együtt a távvezeték alállomási fogadásához szükséges bővítési munkálatok is.

A 2010 közepén megkezdődött próbaüzem során Pécs alállomás a Pécs-Ernestinovo távvezetékkel olyan kapcsolattal bővült, mely lényeges eleme az európai villamosenergia-átviteli hálózatnak, növeli Pécs térségének ellátásbiztonságát, és hasonló hatásai vannak horvát oldalon is. A regionális ellátásbiztonság növelése mellett erősíti a villamosenergia-rendszerek nemzetközi kapcso-latát, ezáltal (európai) rendszer szinten is növeli a biztonságot, a villamosenergia-kereskedelmi lehetőségeket, valamint a Paksi Atomerőmű villamos energia kiszállításának biztonságát is.

Pécs 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

38 39

Sajóivánka 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sajóivánka Alállomása a Felsőzsolca irányú 400 kV-os távvezetékkel átviteli- és elosz-tóhálózati csatlakozási pontként egy 400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával biztosítja a 120 kV-os északke-let-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását.

Az alállomás 120 kV-os kapcsolóberendezése 1979 szeptem-berében került üzembe.

1979 októberében helyezték üzembe a 400 kV-os kapcsoló-berendezést a Sajószöged irányú 400 kV-os távvezetékkel és egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV-os transz-formátorral.

A 400 kV-os Sajószöged-Sajóivánka távvezeték 1999. évi felső-zsolcai felhasítását követően az alállomás átviteli hálózati kapcso-latát a 400 kV-os Felsőzsolca-Sajóivánka távvezeték biztosítja.


A Sajóivánka Alállomás a felújítási programja – az átviteli háló-zat többi eleméhez illesztetten – 2006-ban a 400 kV-os techno-lógia korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött. A 400 kV-os felújítás úgy készült, hogy az lehetősé-get adjon egy Rimaszombat (Szlovákia) irányú 400 kV-os táv-vezeték fogadására.

Ezt követően 2008-ban került sor a 120 kV-os technológia rekon strukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 decem-berétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Sajóivánka 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

40 41

Sajószöged 400/220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sajószöged Alállo-mása a Felsőzsolca, Göd, Munkács (Ukrajna) 400 kV-os, va-lamint Debrecen, Detk, Kisvárda, Szolnok, Tiszalök 220 kV-os irányú távvezetékekkel biztosítja:

•átvitelicsomópontkéntegy400/220kV-os500MVAterhel-hetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonságát, a 400 és 220 kV-os átviteli feszültségszintek közötti nagykapa-citású energiaátvitelt,

•átviteli-éselosztóhálózaticsatlakozásipontkéntkét160MVAterhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os északkelet-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

•aSajószögediGázturbinásErőműcsatlakozását,továbbá

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta kelet-nyugat irányú nemzetközi szállítást.

A Tiszai Erőműben termelt villamos energia kiszállítását az erő-műből érkező 400 kV-os és 220 kV-os távvezetékek biztosítják.

Az alállomást 1962 májusában helyezték üzembe 220 és 120 kV-os feszültségszinten, a Szovjetunióból importálandó villamos energia fogadására és a keleti országrész fogyasztóinak ellátására.

1976-ban csatlakoztatták a Tiszai Erőmű I. és II. számú 220 kV-os blokkját.

1977 decemberétől kezdődően helyezték üzembe az alállo-más 400 kV-os kapcsolóberendezését. Egy 500 MVA névle-ges teljesítményű 400/220 kV-os transzformátor beépítésére a Munkács-Göd 400 kV-os távvezeték felhasítására, Felsőzsolca és Sajóivánka irányú távvezetékek bekötésére, valamint a Tiszai Erőmű új blokkjainak 400 kV-os csatlakoztatására került sor.

1997-ben csatlakoztatták a Sajószögedi Gázturbinás Erőmű-vet.


Ennek keretében a 120 kV-os megszakítók cseréje1994-ben, a vasbeton portálok cseréje 1997-ben történt meg.

A felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesz-tetten – 2003 decemberében az alállomás 400 kV-os technoló-giájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójá-val folytatódott, amely 2004 szeptemberében fejeződött be, s amelyet a 220 kV-os rekonstrukció követett.

Ezt követően 2008-ban került sor a 120 kV-os technológia re-konstrukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Az alállomás 2003 decem-berétől kezelőközpontként működött, majd megtörtént a térség egy kezelőközpontból való irányítása.

Sajószöged 400/220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

42 43

Sándorfalva 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sándorfalva Alállo-mása a Békéscsaba, Paks, Szabadka (Szerbia), Arad (Románia) 400 kV-os és Szeged irányú 120 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

•aPaksiAtomerőműben termelt villamosenergiakiszállításá-nak dél-keleti irányú árampályáját,

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta Románia és Szerbia irányú nemzetközi összeköttetést (Dél-kelet-Európa kapuja).

Az alállomás 1982 májusában a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia elszállítása és a Dél-Alföld energiaellátásának javítása céljából létesült két egyenként 250 MVA névleges tel-

jesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a Paks irányú 400 kV-os távvezetékkel.

1988-ban államközi egyezmény alapján került megépítésre a szerb-magyar kooperációt biztosító 400 kV-os Sándorfalva-Szabadka távvezeték.

1998 áprilisában helyezték üzembe a Szeged-Arad 220 kV-os összeköttetés megszüntetését követően a Sándorfalva-Arad 400 kV-os összeköttetést, ami egy ideig Sándorfalva-Mintia (Románia) összeköttetésként üzemelt.


Ennek keretében 2003-ban megtörtént az új 400 kV-os Békés-csaba összeköttetés kiépítése, és elkezdődött a 400 kV-os kap-csolóberendezések felújítása, amely 2007-ben fejeződött be.

2004 októberében ez a csomópont biztosította elsőként a délkelet-európai térség szinkron kapcsolatát a nyugat-európai egyesített rendszerrel.

A felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesz-tetten – 2007 augusztusában az alállomás 120 kV-os techno-lógiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukci-ójával folytatódott, amely 2007 decemberében fejeződött be.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007 decem-berétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

Sándorfalva 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

44 45

Szeged 220/120/35/20 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szeged Alállomása a Szolnok 220 kV-os és Sándorfalva irányú 120 kV-os távveze-tékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként egy220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztá-sát, továbbá

•elosztóhálózati csatlakozási pontként két 40 MVA és egy25 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 20 kV-os, illetve a 35 kV-os Szeged körzeti elosztóhálózat betáplálását, elosztását.

Az alállomás 1954-ben 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki a Dél-Alföld energiaellátása céljából.

1972-ben a román energiarendszerrel kialakítandó kooperáció céljából 220 kV-on két távvezetékes és két transzformátoros

kapcsolóberendezéssel egészült ki az alállomás. A 220 kV-os összeköttetés kezdetben a Szeged-Temesvár 400 kV-ra szige-telt, 220 kV-on üzembe vett és a Detk-Szeged távvezeték segít-ségével valósult meg.

Szeged és Szabadka (akkori Jugoszlávia) között 120 kV-os fe-szültségszinten üzemelt távvezetéki összeköttetés, amely mára üzemen kívül került. A magyarországi távvezetékszakasz csatla-kozási pontja továbbra is a Szeged Alállomás 120 kV-os gyűj-tősínje.

1974-re az Aradi 220 kV-os Alállomás üzembe helyezésével létrejött a Szeged-Arad-Temesvár távvezeték alakzat.

1975-ben a Detk-Szeged távvezetéket Szolnoknál felhasították és bekötötték a Szolnok Alállomásba.

1998-ban Romániában a Mintiai Alállomásban üzembe he-lyezték a 400 kV-os kapcsolóberendezést, így a Szeged-Arad

220 kV-os távvezetéket Sándorfalva-Mintia 400 kV-os táv-vezeték néven vették üzembe, mellyel egy időben az egyik 220/120 kV-os transzformátor megszüntetésre került.


A Szeged Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2005 júniusában az alállomás 20 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekun-der rekonstrukciójával kezdődött, amely 2006 márciusában fe-jeződött be.

Ezt követően 2006 novembere és 2007 novembere között ke-rült sor a 120 kV-os, és 2007 novembere és decembere között a 35 kV-os technológia rekonstrukciójára.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 janu-árjától lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

Szeged 220/120/35/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

46 47

Szolnok 220/120/20 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szolnok Alállomása a Detk, Sajószöged és Szeged irányú 220 kV-os távvezetékek-kel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztását, továbbá

•elosztóhálózati csatlakozási pontként egy 40 MVA és egy25 MVA terhelhetőségű 220/120 kV-os transzformátorával a 20 kV-os Szolnok környéki elosztóhálózat betáplálását, elosz-tását.

Az alállomás 1953-ban 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki az alföldi régió energiaellátása céljából.

1968-ban a 220 kV-os bővítés keretében üzembe került egy 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformá-tor (IV. számú), amely a Sajószöged távvezetékkel blokküzemet valósított meg.

1975-ben helyezték üzembe a 220 kV-os két gyűjtősínes, se-gédsínes kapcsolóberendezést, amelyhez felhasították és befor-gatták a Detk-Szeged 220 kV-os távvezetéket.

1976-ban a IV. számú transzformátor és a Sajószöged távveze-ték 220 kV-os kapcsolóberendezéshez történő csatlakoztatásá-val a transzformátor-távvezeték blokküzem megszűnt.

1980-ban a 120 kV-os elosztóhálózat fejlődésével megszűnt a 35 kV-os feszültségszint az alállomáson.


A felújítási program során – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – megvalósult a Szolnok Alállomás teljes körű primer és szekunder rekonstrukciója a következő ütemezéssel:

•220kV:2006májusaés2008augusztusaközött,•120kV:2005októbereés2006decembereközött,•20kV:2006márciusaés2007márciusaközött.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007 szeptem-berétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

Az ellátásbiztonság növelése érdekében szükségessé vált az al-állomás 400 kV-os bővítése az Albertirsa-Békéscsaba 400 kV-os távvezeték felhasításával, egy új 400 kV-os csomópont kialakí-tása mellett és két 400/120 kV-os 250 MVA-s transzformátoros bővítéssel, amely várhatóan 2011 évben kerül üzembe.

Szolnok 220/120/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

48 49

Szombathely 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szombathely Alállo-mása a Győr, Bécs és Hévíz irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os nyugat-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, to-vábbá


A szabadtéri 400/120 kV-os alállomás építése az MVM ZRt. zöldmezős beruházásaként 2005-ben kezdődött.

Az alállomás létesítésének célja egyrészt a nyugat-dunántúli térség fogyasztóinak ellátása, másrészt – az (n-1) elvnek meg-felelően – egy későbbi kivitelezési szakaszban a Szombathely-

Hévíz 400 kV-os távvezeték becsatlakozási lehetőségének a biztosítása volt. Mindezekkel teljesül az átviteli hálózattal szemben elvárt ellátás-biztonság, és fokozottan biztosíthatóak az észak-dél irányú villamosenergia-szállítások. Az alállomás átviteli hálózati kapcsolata a már meglévő Győr-Bécs 400 kV-os kétrendszerű távvezeték egyik rendszerének felhasításával valósult meg.

2006. szeptember 13-án helyezték üzembe a kétgyűjtősínes, részlegesen kiépített 3 mezősoros másfél megszakítós kialakí-tású alállomást. Az alállomásba két, csökkentett veszteségű és zajú 400/120 kV-os, 250 MVA névleges teljesítményű transz-formátort építettek be. Ezek 18 kV-os tercier oldalára környe-zetbarát, légmagos 75 MVAr egységteljesítményű söntfojtó-tekercsek csatlakoznak. Az alállomás kétrendszerű 120 kV-os kuplungvezetékkel csatlakozik az elosztói engedélyes, E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 120/20 kV-os Szombathely

Vépi úti alállomásához. A szekunder berendezéseknél korsze-rű digitális védelmi és irányítástechnikai rendszert alkalmaztak, ezáltal lehetővé vált a technológia távkezelése is. A 400 kV-os Szombathely-Hévíz kétrendszerű távvezeték 2009. szeptembe-ri megépítésével – a szükséges alállomási bővítésekkel együtt – megvalósult a nyugat-dunántúli 400 kV-os hurokzárás. 2009. október 13-tól az alállomás kezelését a budapesti központi táv-kezelő központból végzik.

Európai Uniós támogatással 2010. április 30-án került üzembe helyezésre a Szombathely-Bécs 400 kV-os távvezeték, amely a második 400 kV-os összeköttetés Ausztria és Magyarország között.

Szombathely 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

50 51

Tiszalök 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Tiszalök Alállomása a Munkács (Ukrajna) és Sajószöged irányú 220 kV-os távveze-tékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os északkelet- magyarországi elosztóhálózat betáp-lálását, elosztását,

•aTiszalökiVízerőműcsatlakozását,továbbá

•a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részekénta kelet-nyugat irányú nemzetközi szállítást.

A Tiszalöki Vízerőmű átviteli hálózati csatlakoztatására 1981-ben 220/120 kV-os transzformáció létesült, amelynek átvi-teli hálózati csatlakoztatása a Munkács-Sajószöged 220 kV-os távvezeték egyik rendszerének felhasításával valósult meg.

2003-ban üzembe helyezték a második 220 /120 kV-os transz-formátort és a hozzá tartozó 220 kV-os egy gyűjtősínes kialakí-tású kapcsolóberendezést.

A 220/120 kV-os transzformátorok 120 kV-on az erőművi kap-csolóberendezés kétmezős meghosszabbítására csatlakoznak.

A 220 kV-os kapcsolóberendezés a transzformátorokkal együtt az erőmű telephelyéhez közel, külön elkerített területen helyez-kedik el.


A Tiszalök Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – a 220 kV-os technológia korsze-rűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával 2003-ban fejeződött be.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2004 feb-ruárjától lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Tiszalök 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

52 53

Toponár 400/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Toponár Alállomása a Hévíz és Paks irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-dunántúli elosz tóhálózat betáplálását, továbbá

•aPaksiAtomerőműben termelt villamosenergiakiszállításá-nak egyik dunántúli árampályáját.

Az alállomás a Martonvásár Alállomással és a Martonvásár-Toponár távvezetékkel egyidőben, 1978-ban került üzembe. A 400 kV-os kapcsolóberendezése SF6 gázszigetelésű, szabad-téri fémtokozott kivitelben készült.

Az alállomásba egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV-os transzformátor került beépítésre.

A 120 kV-os összeköttetést egy 5,4 km hosszúságú, kétrendsze-rű távvezeték biztosítja az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. kaposvári alállomásával.

A megnövekedett fogyasztói igények, valamint az ellátásbizton-ság növelése miatt döntés született arról, hogy az alállomást bő-víteni kell, de a meglévő SF6 gázszigetelésű kialakítás bővítése helyett egy hagyományos szabadterű alállomás készül, amíg az elbontásra kerülő SF6 elemek más, hasonló alállomási bővítés-nél kerülnek felhasználásra.

Az építés 1997-ben kezdődött és az alállomás folyamatos üze-melése mellett 1999-ben, több lépcsőben helyezték üzembe a két gyűjtősínes, másfél megszakítós kialakítású kapcsolóberendezést két, egyenként 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorral.

Az alállomáson korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és va-gyonvédelmi rendszer került kiépítésre.

Toponár 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Az alállomás 2005 decemberétől 2010. február elejéig regi-onális kezelőközpontként működött, amikor is a hozzá tartozó alállomások és a Toponár Alállomás központi távkezelésbe ke-rültek.

54 55

Zugló 220/120 kV-os Alállomás

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat zugló Alállomása a detk, Göd és Ócsa irányú 220 kV-os átviteli hálózati távveze-tékekkel biztosítja:

•átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként három220/120 kV-os, egyenként 160 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kV-os budapesti elosztóhálózat be-táplálását, továbbá

•aVillamosenergia-ipariKutatóintézetRt.hálózaticsatlakozását.

Az alállomáson üzemelő 120 kV/középfeszültségű transzfor-mátorok, a 120 (kivéve a transzformátor-mezőket), valamint a 10 kV-os kapcsolóberendezések a budapesti Elektromos Művek nyrt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Az alállomás 120 kV-os berendezései 1958 decemberében, a 220 kV-os feszültségszint 1960 decemberében, nemzetközi

kapcsolattal kerültek üzembe, budapest északkeleti és belvárosi részének energiaellátása céljából.

1959-1962 között meddőkompenzálás céljából 4 db, összesen 160 MVAr teljesítményű szinkronkompenzátort építettek be, eze-ket műszaki elavulás miatt az 1980-as évek elején leszerelték.


A zugló Alállomáson a felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2001 novemberében az alállomás 220 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekun-der rekonstrukciójával kezdődött, amely 2002 augusztusában fejeződött be.

A 220 kV-os szakaszolók cseréjére 2010-ben került sor.

56

S

KB

GÖD DETK II. DETK I. ÓCSA VEIKI

N TR O TR P TR

K1B1

S1 S3

B3K3

ELMŰ

Zugló 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek lehetővé tették, hogy az alállomás 2002. november 4-től regionális kezelőköz-pontként működjön.

Az alállomás központi távkezelésbe vétele 2010. május 12-én történt meg.

Távvezetéki, alállomási hiba bejelentéseHibabejelentő zöldszám: 06 80 204 108

Ezen a telefonszámon ügyeletes munkatársunkat érheti el. Hívására automata válaszol kérve, hogy közölje bejelentését és adja meg telefonszámát. Munkatársunk visszahívja Önt a megadott telefonszámon, ekkor teheti meg részletes bejelentését az általunk üzemeltetett nagyfeszültségű távvezetéket, vagy alállomást érintő Ön által tapasztalt hibáról, annak helyéről.

Kérjük, hogy a hibabehatárolás meggyorsítása érdekében adja meg a hibahely címét és lehetőség szerint a távvezetékeink rácsos vasszerkezetű oszlopain található oszlopszámot is.

MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártköűen Működő RészvénytársaságCím: H–1031 Budapest, Anikó utca 4. Levelezési cím: 1311 Budapest, Pf. 52Telefon: (+36 1) 304 1000 Fax: (+36 1) 304 1719 www.mavir.hu

A kézirat lezárva: 2011. március 1.Felelős kiadó: Tari Gábor vezérigazgatóFelelős szerkesztő: Iványi Krisztina kommunikációs vezetőSzerkesztőbizottság: Bencsik Tibor, Csordás Tamás, Handl Péter, Kiss József, Kovács Csaba, Kovács Gábor, Nagyné Steingart Ildikó, Pilissy György, Sebők-Vajda Vanessa.Fotók: MAVIR ZRt.

mavir alallomasok

Documents