1

MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. március 13.

Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter: szükség lesz beruházásokra 2-3 MAVIR: rekordot döntött a téli áramfogyasztás 3-4 Megyei jogú városoknak segít az MVM 4-5 Ingyen telepít villanyautó-töltőt az MVM Békéscsabán 5

Szponzorálás A régió legnagyobb innovációs fórumát támogatja az MVM 5-6 A Zongora 1-ben márciusi programjai Érdi Tamással és Balázs Jánossal 6

A paksi bővítésről Az EB jóváhagyta a Paks II. beruházás finanszírozását 7-8 Orbán Viktor Putyinnal beszélt telefonon 8-9 A Roszatom üdvözölte az uniós döntést 9 Varga Mihály: először hazai forrásokból fedezik a projekt előkészítését 10 Aszódi Attila: új fokozatba kapcsol a két új blokk megvalósítása 10-11 Lázár János: 60 évre rendeződik az ország áramigénye 11-13 Hárfás Zsolt: Paks nélkül nőne az ország energiafüggősége 13-15 Miskolci egyetemisták is részt vehetnek a fejlesztésben, üzemeltetésben 15 Ausztriában bírálták az EU döntését 15-16 Energiaklub, Greenpeace: Paks II. gazdaságilag életképtelen 16-17

Alternatív energia

Energiahivatal: továbbra sem fizetnek elosztói teljesítménydíjat a háztartások 17-18 Az ország geotermikus adottságai egy kötetben 18-19 Erős üzenet Brüsszelből: nő a napelemek kapacitása 19-20

Hazai hírek

A magyar gazdaság számít a megfelelő árú energiára 21 Egyre több helyről jöhet gáz 21-22 Letiltott két gázaukciót az energiahivatal 23 A DÉMÁSZ Hódmezővásárhelyen fejleszt 24 NGM: az energiahatékonysági fejlesztések a versenyképességet növelik 24-25

Külföldi energiaszektor

Bővül a finn atomerőművet építők köre 25-26 A Roszatom 3+ generációs blokkot, több konstrukciót ajánl Prágának 26-27 Japánban megemlékeztek a hat évvel ezelőtti szökőárról 27-28 Török Áramlat: nyáron kezdik a csövek lefektetését a tengeri szakaszon 28

Hírek röviden 29

Nőtt az energiaszektorban működő cégek száma - Folytatódik az Otthon melege program - Hetedik alkalommal lehet élőben madarakat figyelni a MAVIR programjában

2

Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter: szükség lesz beruházásokra

2017. március 9.

(fotó: mvm.hu)

Az idei tél azt mutatta, hogy szélsőséges körülményekre is fel kell készülni -

mondta Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója

a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli energetikai konferenciáján, amelyet

Budapesten tartottak. A gázellátásban nem volt kritikus a helyzet, akkor sem lett

volna, ha a február is ugyanolyan hideg, mint a január, a villamosenergia-ellátó

rendszer ugyanakkor többször közel volt teljesítőképessége határához. A magyar

rendszerirányítás és a tartalékok nehéz körülmények között is jól teljesítettek -

közölte. Az elnök-vezérigazgató szerint rövid távon megnő a rendszerben lévő

tartalékok jelentősége, ugyanakkor, ha az ország képes akar maradni az

energiaigények kielégítésére, jelentős termelő beruházásokra van szükség -

tudósított a magyarhirlap.hu, a figyelo.hu, az OrientPress/MTI. Egyébként az

MVM-nek több innovatív programja is fut, amely az energiatárolásra keresi a

megoldásokat - írta a Napi portálon Papp Zsolt. A paksihirnok.hu portálon Mayer

György arra is kitért, hogy míg a paksi atomerőmű folyamatosan rendelkezésre

állt, a másik alaperőmű, a Mátrai Erőmű többször kiesett a termelésből, így a

földgáz-bázisú erőművekkel és a gyors indítású tartalék erőművekkel kellett

pótolni a termelést, miközben a balkáni erőművek leálltak és a nemzetközi

tőzsdei árak már-már megfizethetetlenek voltak. (A konferenciáról további

részletek a hírlevélben.)

A mögöttünk hagyott téli időszakban is hozzá tudtunk járulni a hazai fogyasztók

biztonságos ellátásához - mondta a Figyelőnek Zsuga János, az MVM Csoport

termelési és műszaki vezérigazgató-helyettese. Az esetleges energiahiányra

utaló hírek ellenére az igényeket minden esetben sikerült fedezni. Példaként

említette, hogy a paksi atomerőmű most is remekelt a termelésben. A 2015-ös

rekordot megismételve a jelenlegi négy blokk a megtermelt több mint 16 ezer

3

GWh villamos energiával a bruttó hazai áramtermelés 51,3 százalékát adta 2016-

ban. Az importra jelenleg nem csupán a fogyasztói igények kiszolgálása, hanem

alapvetően a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működése miatt is

szükség van. Az infrastruktúra ehhez ki is épült. Az EU által elvárt, a hazai

névleges erőművi kapacitás legalább tizedét elérő határkeresztező vezetékekkel

rendelkezik az ország. Sőt, ez az arány nálunk eléri az 50 százalékot. Ugyanakkor

a rendszer kiegyensúlyozott működéséhez elengedhetetlen volt, hogy a hazai

erőműpark megfelelően tudott üzemelni. A zöldmegoldásokat firtató kérdésre

Zsuga János azt válaszolta Devecsai Jánosnak, hogy egy friss döntés alapján 2017-

től az MVM Csoport igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a megújuló

energiahordozók piacán. Főleg a fotovoltaikus erőművekben bíznak, mivel ez a

technológia fejlődik a leggyorsabban, és Magyarország földrajzi adottságai

alapján ezen potenciál gazdaságos kiaknázására mutatkozik a legnagyobb esély

jelenleg - mondta a hetilapnak.

MAVIR: rekordot döntött a téli áramfogyasztás

2017. március 10.

(fotó: mfor.hu)

Rekordot döntött a téli áramfogyasztás a tartósan hideg időjárás miatt. Az

ellátás végig zavartalan volt - közölte a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari

Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2016/17 telén csaknem 500 gigawattórával (GWh)

volt nagyobb az ország villamosenergia-igénye a 2015/16-os év hasonló

időszakához képest. Miként a vg.hu, az mfor.hu, a Napi, az Origó, a 24.hu írta, a

fogyasztók 2016. december eleje és 2017. február vége között 5,3 százalékkal

többet, összesen 11 914 GWh villamos energiát használtak fel, az egy évvel

korábbi 11 433,1 GWh fogyasztással szemben. Az országos áramigény bővülése

idén januárban volt a legnagyobb, akkor a fogyasztás 6,9 százalékkal, 4271 GWh-

ra nőtt a 2016-os 3995 GWh-hoz képest. Január 11-én megdőlt a hazai

csúcsterhelési rekord is, amely rövid időre elérte a 6780 megawattot. A

rendszerirányító szerint a növekedés oka egyértelműen a tartósan hideg

időjárás, az elmúlt téli hónapok átlaghőmérséklete több mint 3 Celsius-fokkal

4

volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A rendszerirányító által leszerződött

tartalékokkal, illetve a piaci szereplők által beszerzett többlet-importtal sikerült

eredményesen kezelni az egyes hazai erőműveknél fellépő rövidebb

üzemzavarokat és az ebből fakadó kieső teljesítmények megfelelő ütemű

pótlását - idézte a közlemény Tihanyi Zoltánt, a társaság rendszerirányítási és

nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesét.

Megyei jogú városoknak segít az MVM

2017. március 10.

(logó: mvm.hu)

Kaposvár 22 milliárd forintot költ zöld város programjára a következő három

évben, a beruházásokhoz az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től szakmai

segítséget kap a céggel kötött megállapodás értelmében - tájékoztatta a

polgármesteri hivatal az MTI-t. A közlemény - amelyet a magyaridok.hu

ismertetett - idézte Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármestert: a somogyi

megyeszékhely célja a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérése, a

kiszolgáltatottság csökkentése, és az, hogy Kaposvár a szolgáltatási díjakat

tekintve továbbra is az ország egyik legolcsóbb városa legyen. Ehhez megújuló

energiára, ahhoz kapcsolódóan pedig a legjobb technológiára van szükség,

amelyet az MVM ismer, és szaktudása birtokában tanácsokat tud adni

fejlesztéseikhez. A polgármesteri hivatal utalt rá, hogy a városban az elmúlt

időszakban korszerűsítették a távfűtést, hulladék újrahasznosító és biogázüzem

épült, sűrített földgázzal üzemelő helyi járatok közlekednek. A következő

években folytatódik az épületek energetikai korszerűsítése és a közvilágítás

modernizációja, utóbbi keretében eddig több mint 2400 lámpatestbe került LED-

fényforrás, ezzel az önkormányzat egy év alatt 21 millió forintot takarított meg.

Hamarosan 8 elektromos töltőállomás is épül a városban, az ősszel két, magyar

gyártmányú elektromos busz áll forgalomba, a közintézményekre napenergiát

hasznosító panelek kerülnek, és egy napelem-park létesítése is szerepel a város

elképzelési között. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének

elnökeként egy másik megállapodást is aláírt Csiba Péterrel, az MVM elnök-

5

vezérigazgatójával: a cég a szövetségbe tartozó 23 városnak segít megtalálni a

legjobb megoldásokat környezetvédelmi, energiatakarékossági

fejlesztéseikhez.

Ingyen telepít villanyautó-töltőt az MVM Békéscsabán

2017. március 8.

(fotó: hir6.hu)

Elektromos autókat töltő állomások lesznek Békéscsabán - erről a hir6.hu

portálon Such Tamás számolt be. A legutóbbi, februári közgyűlésen három

töltőállomás telepítéséről döntöttek. Plusz egy töltőállomás ingyenes

telepítését az MVM Csoporthoz tartozó MVM Partner Zrt. ajánlotta fel. Az

együttműködési megállapodás megkötése után az MVM Partner Zrt. megígérte,

hogy az önkormányzat által megjelölt 10 intézménynek átvizsgálja az

energiahatékonyságát. Azt követően kidolgozná az alternatívát, hogy miképp

lehet azt ésszerűsíteni.

Szponzorálás

A régió legnagyobb innovációs fórumát támogatja az MVM

2017. március 9., 8.

(fotó: orientpress.hu)

Nemzetközi és hazai szakértők, politikusok és gazdasági döntéshozók

részvételével, Szijjártó Péter fővédnöksége mellett rendezi meg a második

think.BDPST régiós innovációs konferenciát az Antall József Tudásközpont,

együttműködve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve a

Nemzetközi Visegrádi Alappal - jelentette be Balogh Csaba, a KKM közigazgatási

államtitkára. A március 29. és 31. között sorra kerülő rendezvény főtámogatója

az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Az infoter.eu, a bdpst24.hu, az OrientPress

6

jelezte: a think.BDPST konferencia másodszor hozza Magyarországra az

innováció legfontosabb szereplőit. A stratégiai fórum célja, hogy elősegítse a

közép-európai régió fejlesztését, valamint hogy a legnevesebb politikai,

tudományos és gazdasági szereplőkkel erősítse az üzleti, kormányzati és civil

szféra közötti együttműködést. A háromnapos esemény témái között

megtalálható a digitális technológia szerepe és lehetősége a társadalmi

viszonyok alakításában, a jövő foglalkozásai, a munkaerőpiac változása. Emellett

a big data és a mesterséges intelligencia, az egészségügy és a gyógyszeripar

újdonságai, a rákkutatás és -kezelés innovációi állnak a konferencia fókuszában.

A digitalizáció és az egészségügyi innováció olyan megkerülhetetlen tényezőkké

váltak a globális innovációs világban, amelyek Magyarország és az egész régió

számára kiemelt fejlesztési területet jelentenek. Magyarország ugyan eddig is

jelentős eredményeket ért el az innováció területén, a folyamatos globális

versenyben az együttműködés hatalmas versenyelőnyt jelenthet a térség

országai számára.

A Zongora 1-ben márciusi programjai Érdi Tamással és Balázs Jánossal

2017. március 8.

(fotó: azongora.hu)

A Zongora 1-ben sorozatban Érdi Tamás lép fel a Zeneakadémia Nagytermében

március 16-án. Az este fél nyolctól kezdődő hangverseny műsorán szerepel

Beethoven: cisz-moll szonáta (Holdfény), op. 27/2 - Kocsis Zoltán emlékére,

Schubert: Négy impromptu, op. 90 D 899, Schubert: Három zongoradarab, op.

posth. D 946 - ajánlotta a Magyar Demokrata. A zongora.hu ismertetője szerint

Érdi Tamás 2008-ban megkapta a 30 év alatti tehetséges fiataloknak járó Junior

Prima díjat, 2010-ben pedig a Príma Primissima győztese a komolyzene

kategóriában, ami hazánkban az egyik legnagyobb elismerésnek számít. 2012-

ben átvette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. 37 éves és eddig 27 országban

koncertezett. Március 27-én, hétfőn ugyanebben a sorozatban Balázs János

zongoraművésszel találkozhat a közönség.

7

A paksi bővítésről

Az EB jóváhagyta a Paks II. beruházás finanszírozását

2017. március 6.

(fotó: mvmpaks2.hu)

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy magyar állami támogatást kapjon a

paksi atomerőmű bővítése - közölte a brüsszeli bizottság. Erről a legtöbb

hírműsor beszámolt, tudósítottak az országos lapok. A hirado.hu, a Tőzsdefórum,

az OrientPress, az Origó, a magyaridok.hu, a GazdPort/MTI stb. felidézte: a

bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a

paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió

szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálatban megállapította, hogy a két

új nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami

támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami

támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a

versenytorzulás korlátozására. „Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése

mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság

feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az

energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen.

Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami

lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami

támogatási szabályok alapján" - szögezte le Margrethe Vestager

versenypolitikáért felelős uniós biztos. Az uniós szerződések értelmében az EU-

tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a

nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak

biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások

támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott

uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék. A brüsszeli

bizottság arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházásnál a

magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát

fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ

107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami

8

támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és

azokkal arányos. A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország

bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar

energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny

potenciális torzulásainak korlátozása érdekében. Az atomerőmű nyereségét csak

két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére, vagy a normál

költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének

érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű

üzemeltetőjétől (jelenleg az MVM Zrt.) és annak bármilyen esetleges

jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci

likviditás biztosítására Paks II. teljes áramtermelésének legalább 30 százalékát

nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és

megkülönböztetéstől mentes módon, árveréseken értékesíti majd. Mindezek

alapján az EB jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a

kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal

arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra

mérséklik.

Magyarország 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot: értékelje, hogy az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy a projekt nem tartalmazott az EUMSZ 107. cikke értelmében vett állami támogatást, mivel piacgazdasági befektető is meg tudná valósítani a beruházást hasonló feltételek mellett. Orbán Viktor Putyinnal beszélt telefonon

2017. március 7.

(fotó: kormany.hu)

A paksi atomerőmű-beruházásról tárgyalt telefonon Orbán Viktor

miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, egy nappal azután, hogy az

Európai Bizottság jóváhagyta: az építkezés magyar állami támogatást kapjon -

közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel. Havasi Bertalan

hozzátette, hogy a megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte.

Kifejezték egyebek mellett elégedettségüket az Európai Bizottság döntésével

9

kapcsolatban, amely „elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat

részvételével zajló, a magyar paksi atomerőmű két új blokkal való bővítésének

megvalósítása elől" - idézte a közleményt a kormány honlapja mellett a

hirado.hu, a Privátbankár, a lokal.hu, az Index, a magyaridok.hu, a Portfólió stb.

A Roszatom üdvözölte az uniós döntést

2017. március 6.

(logó: rosatom.ru)

Az orosz állami konszern üdvözölte az Európai Uniónak a paksi bővítés állami

támogatásával kapcsolatos döntését, és kész elkezdeni a paksi atomerőmű két

újabb blokkjának építésére vonatkozó projekt aktív szakaszát - ezt a Roszatom

sajtószolgálata közölte. Ez alapján írta a hvg.hu, a figyelo.hu, a Napi, a

magyaridok.hu/MTI, hogy az orosz cég az idei év végére tervezi az új blokkok

építéséhez szükséges előkészítési munkák befejezését. A paksi atomerőmű

bővítése 2016-ban első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyeket,

beadták az üzemterület engedélyezésével kapcsolatos igénylést. Az idei év fő

feladata az új blokkok építésének 2018-ra tervezett, alapvető szakaszára való

felkészülés. Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese

jelezte: „A paksi atomerőmű két új blokkjának megépítése az orosz-magyar

kétoldalú együttműködés fontos projektje, és mi örömmel kezdjük el

megvalósításának aktív szakaszát. Magyarországon a legmodernebb, 3+

generációjú orosz energiablokkokat építünk, amelyek eleget tesznek a

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Fukusima utáni biztonsági

követelményeinek és ajánlásainak. Hasonló blokkokat építünk Finnországban,

Törökországban, Bangladesben és más országokban" - idézte a közlemény

Komarovot. A vállalat adatai szerint a Roszatom első helyen áll a külföldön

épített atomerőművek számát illetően: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika és az

ázsiai csendes-óceáni térség 12 országában épít 34 blokkot. A vállalat tízéves

külföldi megrendeléseinek értéke 2016-ban meghaladta a 133 milliárd dollárt.

10

Varga Mihály: először hazai forrásokból fedezik a projekt előkészítését

2017. március 7.

(fotó: magyarhirlap.hu)

Jelentős sikernek nevezte a Paks II. beruházás brüsszeli engedélyezését a

nemzetgazdasági miniszter (a februári államháztartási adatokról

tartott budapesti sajtótájékoztatóján). Varga Mihály elmondta, idén 99,7

milliárd forintot tervezett a kormány a beruházás előkészítésére a

költségvetésben. Ha ennél nagyobb lenne az összeg, a kormány saját

hatáskörében, a tartalékok terhére rendezné a többletkiadásokat, az idei

költségek döntő részét hazai forrásból finanszírozzák majd - fejtette ki. Varga

Mihály a brüsszeli döntés után Lázár János Miniszterelnökséget vezető

miniszterrel konzultált. Kiderült, Lázár János azzal számol, hogy már idén mintegy

200 milliárd forint kiadás merülhet fel Paks II.-vel kapcsolatban. Ha ez valóban

így alakul, akkor a forrásokról gondoskodnia kell a kormánynak vagy a

költségvetés tartalékaiból, vagy az orosz hitel esetleges igénybe vételével -

mondta Varga Mihály. Hangsúlyozta, amíg a hazai források rendelkezésre állnak,

addig azokból finanszírozzák a bővítéssel kapcsolatos költségeket - idézte őt az

MTI alapján a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu.

Aszódi Attila: új fokozatba kapcsol a két új blokk megvalósítása

2017. március 9.

(fotó: napi.hu)

Minden uniós jóváhagyás megszületett, új sebességi fokozatba kapcsol a két új

paksi blokk megvalósítása. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének

fenntartásáért felelős kormánybiztos a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli

energetikai konferenciáján mondta ezt. A Hungarian Energy Investors Forum

2017 konferencián - melyről a Portfólió/MTI is tudósított - felidézte: a minap

11

érkezett hatodik jóváhagyásban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a

paksi beruházás versenyjogi szempontból is megvalósítható. A projekt a

bizottság megállapítása szerint az építést követően „profitábilisan”

működtethető, a testület csak azt mondta, hogy egy magánpiaci befektető annál,

amit a jelenlegi árampiaci előrejelzések szerint becsülni lehet, valamennyivel

nagyobb pozitív hozamot várna el - hangsúlyozta a kormánybiztos, hozzátéve,

hogy a két elvárás közötti különbség nem nagy, 1 százalék körüli. A paksi bővítés

tavaly év végén, első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ami ellen

két zöld szervezet fellebbezett. A kormánybiztos bízik benne, hogy a másodfokú

hatóság tavasszal kiadja az engedélyt. A telephelyengedély-kérelmet tavaly

ősszel nyújtották be az Országos Atomenergia Hivatalnak, a kormánybiztos

szintén arra számít, hogy tavasszal megkapják az engedélyt. A jogerős

engedélyek birtokában tudják majd összeállítani az erőmű létesítési

engedélyének kérelmét. Mivel az ország áramfogyasztása nő, szükség van olyan

stabil áramtermelő rendszerekre, új kapacitásokra, amelyek nem függenek az

időjárási körülményektől, mert ezek nélkül nem lehet a folyamatos, biztonságos,

megfelelő árú villamosenergia-ellátást garantálni, illetve a szén-dioxid

kibocsátását csökkenteni - mondta.

Lázár János: 60 évre rendeződik az ország áramigénye

2017. március 9.

(fotó: kormany.hu)

A kormány hatvan évre rendezte Magyarország áramigényét és az alacsony

áramárakat a paksi atomerőmű-beruházás révén - jelentette ki Lázár János a

Kormányinfón, ahol az elmúlt 30 év legnagyobb gazdaságdiplomáciai

sikereként értékelte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Paks II.

finanszírozását. Miként a kormany.hu/MTI részletesen beszámolt róla: a

Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a projekt elől ezzel minden

uniós jogi akadály elhárult, 2017-ben és 2018-ban megkezdődhet a fizikai

előkészítés és az építkezés első lépése. Szerinte egy olyan csapatot sikerült

összeállítani, amely 2017 egyik legfontosabb versenyjogi kérdésében kiválóan

12

képviselte Magyarország érdekeit, s ehhez nagyban hozzájárult Orbán Viktor

miniszterelnök bátorsága és az, hogy a kormány végigviszi a döntéseket. Lázár

János a legfontosabb célok között említette, hogy a paksi atomerőmű állami

tulajdonban maradjon és a cég minél olcsóbban tudjon áramot termelni. Ezt

mások mellett az importfüggőség csökkenésével magyarázta, hozzátéve: hazai

áram hiányában több külföldi gázt kellene vásárolni. A rezsicsökkentés egyik

legfontosabb garanciájaként hivatkozott a bővítésre, s szembeállította, hogy ma

egy magyar fogyasztó kilowattonként 36-38 forintot fizet az áramért, a németek

viszont 90 forintot. Kifejtette, hogy a 2013. november 23-án kezdődött uniós

vizsgálat eredménye alapján az orosz technológia mindenben megfelel az uniós

és nemzetközi biztonsági követelményeknek, a nukleáris szakembergárda is

kimagasló. A létesítés megfelel az uniós beszerzési szabályoknak,

Magyarországnak joga volt szerződést kötni Oroszországgal, a fűtőanyag-

beszerzés eleget tesz a jogi szabályoknak és a műszaki feltételeknek, a

szerződések nyilvánossága és a titkosítások szintén megfeleltek, az állami

támogatás pedig összeegyeztethető a normarendszerrel. Azt is hangsúlyozta,

hogy a bizottság állásfoglalása is a beruházás megtérüléséről ad számot, a

kormánynak megéri megépíteni az új blokkokat. Ezt a villamos energia iránti

igény növekedésével magyarázta, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a bővítés

nagyban hozzájárul a klímacélok teljesüléséhez is. Egyúttal megjegyezte: a

Rothschild-csoport korábbi pénzügyi előkészítő anyaga is azt állapította meg,

hogy Magyarország olyan üzletet kötött, amely kitermeli egyebek mellett a

költségeit, az üzemanyagot, az üzemeltetést, a karbantartást, a hulladékkezelést,

a majdani leszerelés költségeit, és 3-4 százalékos profitot termel. Az Európai

Bizottság a profitról is rendelkezett, s annak a magyar energiaszektor

működésére is lesz hatása.

Három pontban állapodtak meg:

1. A Paks II. projekttársaság az általa termelt nyereséget kizárólag

beruházásra vagy az állam részére fizetheti ki.

2. Paks II., a jogutódja és a leányvállalatai jogilag és szervezetileg

elkülönülnek az MVM Csoporttól és annak összes tevékenységétől.

3. Az általa megtermelt villamos energia legalább 30 százalékát a magyar

villamosenergia-tőzsdén, fennmaradó részét objektív, átlátható és

diszkriminációtól mentes aukciókon értékesítheti.

13

A miniszter többször is hangoztatta: a beruházás megtérülésére az egyik

legfontosabb garancia, hogy Magyarország egy fix árú szerződést kötött és egy

kulcsrakész atomerőmű készül el. Kitért arra, hogy az EB figyelembe vette az

ország pénzügyi mutatóinak javulását is, ma Magyarország mérlegelheti annak

lehetőségét, hogy az orosz hitelt milyen formában veszi igénybe, emellett annak

a költségeit és pénzügyi következményeit is végigszámolják, ha nem vesz fel

hitelt, akkor miként tudja finanszírozni. A tárcavezető számot adott arról is:

Ausztria jelezte, hogy részt kíván venni az engedélyezési eljárásban, s

elképzelhető, hogy mások is megkérdőjelezik a beruházás szükségességét,

azonban annak halasztó hatálya nincs. Magyarország folyamatosan tájékoztatja

az uniót a projektről és nem számít olyan kezdeményezésre vagy támadásra,

amely érdemben befolyásolná a beruházás sorsát - tette hozzá. Lázár János

egyúttal fajsúlyos gazdasági, és nem politikai kérdésnek minősítette Paksot és

sajnálatosnak tartotta, hogy néhány kis párt a választási kampányt megkezdve

zászlajára tűzte a kérdést. A kormány mindig készen áll az értelmes gazdasági

vitákra, s azt tartja szem előtt, hogy 4 millió magyar háztartás és az ipar

mennyiért tud áramot kapni - szögezte le. Szerinte az emberek a beruházásról

szóló elképzelések ismeretében választották újra a kormányt 2014-ben, a 40

környékbeli település fórumain pedig az derült ki, hogy a helyi közösségek

elsöprő arányban támogatják a bővítést.

Hárfás Zsolt: Paks nélkül nőne az ország energiafüggősége

2017. március 8., 6.

(grafika: magyaridok.hu)

A hazai erőműrendszer beépített teljesítőképessége már most sem teszi

lehetővé a villamosenergia-igények tisztán hazai forrásból történő biztonságos

ellátását, az import aránya a hazai fogyasztás 30 százaléka - mondta a Magyar

Idők érdeklődésére Hárfás Zsolt. Az energetikai szakértő hangsúlyozta: az elmúlt

időszakban több alkalommal fordult elő az is, hogy az igényeket csak 45-50

14

százaléknyi importtal lehetett fedezni. Eközben a fogyasztási csúcsok is mind

magasabbra törnek: január 13-án a nagy hidegben abszolút rekordként a

rendszerterhelés 6800 megawattot ért el, amelyből az import 2000 MW volt -

sorolta az adatokat Somogyi Orsolyának. Az igényekkel érdemes összevetni azt

is, hogy 2031-ig a hazai áramrendszerből számos elöregedő erőmű tervezetten

ki fog esni. Ezért az utánpótlás, így a paksi atomerőmű kapacitásának

fenntartását szolgáló Paks II. beruházás szükségessége nem kérdés. A

rendszerirányító MAVIR Zrt. számításai szerint akár 10 ezer MW új kapacitás is

szükségessé válhat. Ehhez képest a tervezett két új blokk csak 2400 MW

teljesítményt képvisel majd. Hárfás Zsolt szerint valójában az a lényeges kérdés,

hogy a további 7600 MW kapacitást milyen pénzből és milyen összetételben kell

majd előteremtenie Magyarországnak. A szükséges erőművi kapacitások nélkül

jobban kellene támaszkodnunk az importra, feltéve, ha egyáltalán rendelkezésre

áll majd a kellő mennyiség. Ugyanis nemcsak hazánkban, hanem azokban az

országokban is öregszenek az erőművek, ahonnan importálni tudunk, tehát a

kapacitások kiesése egész Európát érinti a következő évtizedekben. Szerinte a

Paks II. projekt kellő előrelátással épül annak érdekében, hogy továbbra is olcsó,

szén-dioxid kibocsátásától mentes hazai forrásból lehessen a jövőben is

kiszolgálni a fogyasztók igényét. A két blokk évente 18-19 terawattóra (TWh)

áramot termelne majd, az értéket pedig érdemes összevetni azzal, hogy tavaly

mintegy 13 TWh-t vásárolt külföldről Magyarország. A globális energiaigény

2040-ig mintegy tíz százalékkal emelkedik a 2014-es szinthez képest a

Nemzetközi Energia Ügynökség úgynevezett zöld forgatókönyve szerint. A World

Energy Outlook 2016 című kiadványban publikált tanulmányból egyértelműen

kitűnik az is, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez feltétlenül szükség van az

atomenergia és a megújulók részarányának növelésére, továbbá a fosszilis alapú

energiatermelés csökkentésére. Mindez azt jelenti: a 2014. évi 84 százalékos

fosszilis részarányt 2040-re globálisan 58 százalékra szükséges csökkenteni, hogy

az energetikához köthető szén-dioxid kibocsátását 30-40 százalékkal mérsékelni

lehessen. A globális atomenergia 2014. évi 398 GW villamos teljesítménye 2040-

ig 820 GW-ra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy az atomerőművek részaránya az

áramtermelésben globálisan 11 százalékról 18-ra növekedhet. Ebben a

forgatókönyvben a megújulók részaránya is növekszik, például a szélenergia

részaránya 18, a napenergiáé pedig 9 százalékra. A folyamatban az Európai Unió

15

országai is részt vesznek, hiszen a kontinensen az elöregedő atomerőművek

helyett újak építésével, vagyis a kapacitás fenntartásával számolnak.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Hárfás Zsolt az Atomenergiainfó szakportálon felidézte, milyen folyamatok vezettek odáig, hogy a paksi projekt az Európai Bizottságtól megkapta az utolsó, hatodik zöld lámpát is. Ott is részletesen elemezte, miért van szükség a meglévő paksi atomerőmű bővítésére.

Miskolci egyetemisták is részt vehetnek a fejlesztésben, üzemeltetésben

2017. március 9.

(fotó: minap.hu)

A Miskolci Egyetem a tantervét is kész bővíteni azért, hogy a végzett hallgatók

el tudjanak majd helyezkedni az új paksi blokkok építésénél vagy

üzemeltetésénél. Már készítettek egy olyan tantervet, amely a gépészmérnöki

BSc-n belül egy atomerőműi gépészmérnöki specializáció indítását teszi lehetővé

- mondta Siménfalvi Zoltán, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar

dékánhelyettese. Várják a rajtpisztoly eldörrenését, amikortól a tantervbe

beemelve el tudják kezdeni a mérnökök képzését - írta Farkas Ildikó a miskolci

minap.hu portálon, amely a miskolci egyetemistáknak a paksi bővítésről tartott

fórumáról számolt be. A rendezvényen Aszódi Attila beszélt a paksi projekt

jelentőségéről.

Ausztriában bírálták az EU döntését

2017. március 6.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a

Zöldek pártja és a környezetvédelmi civil szervezetek is bírálták az Európai

Bizottság döntését, miszerint jóváhagyták, hogy magyar állami támogatást

kapjon a paksi atomerőmű bővítése. Reinhold Mitterlehner alkancellár,

gazdasági miniszter úgy nyilatkozott: Ausztria egyáltalán nem megértő azzal

16

kapcsolatban, hogy az EB minden további nélkül anyagi támogatást hagyott jóvá

az atomerőmű építéséhez. Úgy vélte, hogy ez rossz jel, ezért - mint jelezte -

Ausztria minden jogi lépést megvizsgál, és szükség esetén panasszal él majd az

Európai Unió Bíróságánál. Komoly aggodalmának adott hangot, hiszen - mint

fogalmazott - a magyar kormány támogatásával és az oroszországi segítséggel

megvalósuló bővítés nem felel meg a piacgazdasági magánbefektetések

irányelvének. Eva Glawischnig, a Zöldek pártjának vezetője úgy vélte, a

kancellárnak személyesen kell közbenjárnia, hogy az Európai Unió Bíróságánál

panaszt nyújtsanak be. Glawischnig szerint az Európai Bizottság ismételten

"botrányos" döntést hozott. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) környezetvédelmi

felelőse, Walter Rauch szerint "energiapolitikai kőkorszaknak" megfelelő döntés

született. Úgy vélte, hogy a bővítést minden európai és államközi eszközzel meg

kell akadályozni, egyúttal elengedhetetlennek nevezte, hogy az Európai Unió

Bíróságánál panaszt nyújtsanak be. Különböző környezetvédelmi szervezetek is

bírálták a lépést. A Global 2000 szervezet szerint "politikai nyomás" befolyásolta

a döntést. Az Atomstopp Oberösterreich elnevezésű, felső-ausztriai

atomenergia-ellenes társaság felszólította az osztrák kancellárt, hogy mielőbb

nyújtson be panaszt az Európai Unió Bíróságánál a döntés ellen. A Greenpeace

aggodalmát fejezte ki, hogy a Magyarországról érkező áram lenyomja majd az

osztrák tőzsdei árakat és aláássa az ausztriai megújuló energiaforrások

versenyképességét. A szervezet szóvivője, Hanna Simons szerint Ausztriának

ismét be kell bizonyítani, hogy "nem hajol meg az atomlobbi előtt".

(hirado.hu/MTI)

Energiaklub, Greenpeace: Paks II. gazdaságilag életképtelen

2017. március 7.

Az Európai Bizottság határozata szerint is csak állami támogatással valósítható

meg a tervezett paksi projekt. Ez azt jelenti, hogy a csaknem 4000 milliárd

forintos beruházási költségeken felül további száz, vagy akár ezer milliárdokat

kell majd Paks II.-re áldozni a központi költségvetésből - olvasható az

Energiaklub elemzésében, melyet az nrgreport.com, a civilhirugynokseg.hu

ismertetett. A központi költségvetési rész szükségességét korábban az

Energiaklub már bizonyította - emlékeztetett a szervezet. Az EB szerint azonban

ez nem minősül tiltott támogatásnak. Az Energiaklub úgy látja: az Európai

17

Bizottság döntésében egyértelműen elismerte, hogy Paks II. egy magánbefektető

számára életképtelen beruházás lenne, és várhatóan nagymértékű támogatásra

szorul a magyar adófizetők pénzéből.

Hasonlóképpen érvelt a Greenpeace Magyarország is, amelynek megbízásából

független elemzés készült: eszerint piaci körülmények között az erőmű hosszú

távon is életképtelen lenne, ezért a magyar adófizetőknek évtizedekig

százmilliárdokkal kellene támogatniuk Paks II-t. Az unió által támasztott

feltételekkel még tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható

veszteségessége. A zöld szervezet szerint - melyre szintén az nrgreport.com

hivatkozott - Paks II. piactorzító hatása miatt a megújuló energiaforrások nem

tudnának megfelelő mértékben terjedni hazánkban. A beruházás csak tovább

növelné az ország már amúgy is súlyos orosz energiafüggőségét, miközben a

megújuló energiarendszerek kiépítésével Magyarország az energiafüggetlenség

pályájára állhatna.

Alternatív energia Energiahivatal: továbbra sem fizetnek elosztói teljesítménydíjat a háztartások

2017. március 8., 9.

(fotó: alternativenergia.hu)

Az új elosztói teljesítménydíj azokra vonatkozik, akik újonnan telepítenek 4

kilowattnál nagyobb teljesítményű háztartási kiserőművet, és a

többletenergiát a közcélú villamosenergia-rendszerbe táplálják be, fizetniük

ugyanakkor jelenleg nem kell - hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és

Közmű-szabályozási Hivatal. Akik egyáltalán nem táplálnak be a közcélú

villamosenergia-rendszerbe, mentesülnek a díjfizetés alól. A MEKH felidézte:

nem terheli teljesítménydíj a 2017. március 31-e előtt üzembe helyezett

háztartási méretű kiserőművek, valamint a március 31-e után üzembe helyezett,

de 4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű háztartási kiserőművek üzemeltetőit.

Az elosztói teljesítménydíj alanyai a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű háztartási

18

méretű kiserőművek, azok esetében is a 4 kW feletti rész. A teljesítménydíj

ugyanakkor jelenleg nulla forint. A MEKH hangsúlyozta: a háztartási kiserőművet

üzemeltető felhasználók saját pillanatnyi termelésüktől és fogyasztásuktól

függően hol betáplálásra, hol vételezésre veszik igénybe a közcélú

villamosenergia-hálózatot. Ugyanakkor a hálózat működési és fejlesztési

költségeihez az éves szaldóelszámolásnak köszönhetően alig járulnak hozzá, ami

jelentős előny számukra. A MEKH szerint a villamosenergia-rendszer

használatáért minden fogyasztó, így a lakossági fogyasztók is fizetnek

rendszerhasználati díjakat, döntően az elfogyasztott árammal arányosan. Így -

leegyszerűsítve - a szaldóelszámolási rendszer következtében a háztartási

kiserőművek által nem fizetett rendszerhasználati díjakat végső soron a többi

rendszerhasználó fizeti meg. A háztartási kiserőművek száma és beépített

teljesítménye ugrásszerűen nőtt, évente átlagosan megduplázódott. Míg 2010-

ben teljesítőképességük 1,263 megawatt (MW) volt, 2015-ben már 128,863 MW.

A MEKH szerint az elosztói teljesítménydíj egy átlagos háztartás

energiafogyasztásához méretezett (maximum 4 kW teljesítményű) új kiserőmű

üzemeltetője számára, valamint az akár nagyobb teljesítményű háztartási

méretű kiserőművel már rendelkező felhasználók számára semmilyen

többletterhet nem jelent. Egy 4 kW teljesítményű napelem a hazai napsütéses

órák számát tekintve évente - elhelyezési módtól függően - körülbelül 4000 kWh

villamos energiát termel, egy átlagos háztartás igényeit bőven fedezi, és

továbbra sem kell ebben az esetben teljesítménydíjat fizetni. A MEKH ezért

állapította meg a 4 kW-ban teljesítményhatárt. Az új díj arra is ösztönöz, hogy a

háztartások a jövőben lehetőleg olyan teljesítményű napelemet telepítsenek,

amely jobban igazodik a háztartás fogyasztási igényeihez, mert így elkerülhető,

illetve minimalizálható a teljesítménydíj-fizetés - olvasható a közleményben,

melyet a vg.hu, a magyaridok.hu, a zoldtech.hu, az alternativenergia.hu is átvett

az MTI alapján.

Az ország geotermikus adottságai egy kötetben

2017. március 8.

(fotó: mekh.hu)

19

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gondozásában kiadvány

jelent meg Magyarország geotermikus felmérése 2016 címmel. A hiánypótló

kötet bemutatja hazánk geotermikus természeti adottságait, a geotermikus

energiatermelésben rejlő lehetőségeket. A megújuló energiák alkalmazásának

szélesebb körben való elterjesztése az Energiastratégiai Tervben meghirdetett

cél - közölte a hivatal. Ehhez a programhoz szervesen illeszkedik a geotermikus

energia termelésének és hasznosításának fejlesztése. A kiadvány nemcsak a

hazai geotermikus energiatermelés előnyeit és lehetséges hátrányait mutatja be,

hanem valamennyi megye geotermikus viszonyait és az érdekesebb külföldi

esettanulmányokat is. A szerző, Tóth Anikó a könyv szakmai bemutatóján

elmondta, hogy természeti adottságaink összességében kedvezőek, és nemcsak

a jelenben, hanem a távolabbi jövőben is adottak a hatékony

geotermikusenergia-termelés feltételei, azonban a feltárás, a kitermelés és a

hasznosítás jelentős anyagi forrásokat igényel és jól képzett szakembereket. A

MEKH a jogszabályokban megfogalmazott feladatain túl fontosnak tartja, hogy

figyelemmel kövesse az energetikai szektor fejlődését, segítse az új irányok

kibontakozását. A kiadvány bárki számára elérhető a MEKH honlapján.

Erős üzenet Brüsszelből: nő a napelemek kapacitása

2017. március 8.

Tavaly 50 százalékkal bővült a globálisan telepített fotovoltaikus, vagyis

áramtermelésre alkalmas napelemek összesített kapacitása. A sort Kína és az

Egyesült Államok vezeti, míg az egykor a megújuló energiaforrások

használatában élenjáró Európa lemaradni látszik. Az Európai Napenergia

Szövetség szerint beruházásokat elősegítő politikára lenne szükség az unióban,

illetve a tagállamokban - írta a Portfólió. Napjainkban az egyik legalacsonyabb

költségen napenergiából lehet áramot előállítani, az Európai Unió azonban

korántsem aknázza ki lehetőségeit - mondta James Watson, az Európai

Napenergia Szövetség (SolarPower Europe) vezérigazgatója a szakmai szervezet

brüsszeli csúcstalálkozóján. A délkelet-európai országokban már 3

eurócent/kilowattóra költséggel is lehet áramot termelni napenergiából, ez már

olyan szint, amellyel más technológiák nehezen versenyeznek. Az európai

napenergia-ipar tehát készen áll arra, hogy nagyobb szeletet hasítson ki a

20

globális piacból, ehhez azonban nyitott kereskedelmi politikára, és a tiszta

technológiákat támogató iparpolitikára lenne szükség. A szervezet szerint az

Európai Bizottság Tiszta Energia Csomagja jó kiindulópontot jelent, megteremti

a lehetőséget az EU számára, hogy a jövő követelményeihez igazítsa

energiaellátását. Ezzel együtt túlságosan konkrét és vitatható eszközöket

tartalmaz, ezért arra kérik az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy

vegyék figyelembe a következő prioritásokat:

Erős és ambiciózus kormányzati keretrendszerre van szükség, amely támogatja a tiszta energiaforrásokba való befektetést.

Minden országban rugalmas útiterveket kell bevezetni, amely nem csupán a változatosabb megújuló energiamix kialakulását segíti elő, hanem a villamosenergia-szektor kapacitáskérdéseit is kezeli.

A piaci szabályokat a fotovoltaikus napelemekhez kell igazítani, helyi rugalmas energiapiacokra van szükség.

A további költségcsökkentés és a legkedvezőbb megvalósítás érdekében össze kell gyűjteni a tenderek tervezésekor felhalmozódott legjobb gyakorlatokat.

Erőteljes, a saját termelést és fogyasztást támogató keretrendszerre van szükség, hogy az energiaátmenet középpontjába a fogyasztók és a közösségek kerüljenek.

Az Európai Napenergia Szövetség adatai szerint míg 2015-ben világszerte 50

gigawatt fotovoltaikus (PV) kapacitást tápláltak a hálózatokba, 2016-ban már

több mint 76 gigawattot. Tavaly az USA és Kína csaknem kétszer annyi napelem-

modult telepített, mint 2015-ben. Ezzel napjainkban összesen hozzávetőleg 305

gigawatt kapacitást üzemeltetnek a Föld országaiban, míg például 2010-ben csak

50 gigawatt, az ezredfordulón pedig elhanyagolható mennyiség működött. A

tendencia azonban korántsem egységes, az adatok pedig alátámasztják, hogy

Európa leszakadóban van: 2016-ban 6,9 gigawatt kapacitást telepítettek, ami 20

százalékkal elmarad a 2015-ös 8,6 gigawattól. Ugyanakkor az EU28-nál jóval

kisebb népességű USA-ban is több mint kétszer ekkora új kapacitást építettek be.

Kínában 2016-ban körülbelül 34,2 GW új kapacitás jött létre, 125 százalékkal

több, mint 2015-ben. A második az USA 14 gigawattal, ami szintén csaknem

kétszerese az egy évvel korábbi, ottani 7,3 gigawattnak. Japán 8,6, India 4,5

gigawatt új PV-kapacitást épített be.

21

A hazai energiaszektor hírei

A magyar gazdaság számít a megfelelő árú energiára

2017. március 9.

Magyarország teljesíteni tud minden olyan uniós elvárást, amelyet a megújuló

energiaforrások részarányának növelése, a határkeresztező kapacitások

bővítése, illetve az energiaellátás biztonsága érdekében meg kell tenni -

mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért

felelős államtitkára egy budapesti energetikai konferencián. Szerinte a magyar

gazdaság hosszú távon is biztosan számíthat arra, hogy megfelelő energia,

megfelelő áron és időben rendelkezésre fog állni. Aradszki András a párizsi

klímacsúcs vállalásaira kitérve elmondta: Magyarország fontos lépéseket tett a

dekarbonizáció érdekében, ennek egyik fontos eleme a paksi atomerőmű

meglévő blokkjainak élettartam-hosszabbítása, illetve a két új reaktor építése.

Kifejtette: az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások

részaránya, de nem lehetne az ország energiaszükségletét kizárólag

időjárásfüggő technológiákkal biztosítani. A földgázellátás biztonságáról szólva

elmondta: a földgázfogyasztás 80 százalékát importból látja el Magyarország,

ezért különösen fontos az útvonalak diverzifikálása, regionális infrastruktúra

kiépítése. Hangsúlyozta: magyar oldalról minden irányba van gázkapcsolat

Szlovénia kivételével, innen minden irányba lehet gázt szállítani, de ez fordítva

nem így van, nem minden ország teljesítette ezeket a

kötelezettségeket. (hirado.hu, OrientPress, figyelo.hu, magyaridok.hu,

magyarhirlap.hu/, Privátbankár, nrgreport.com/MTI)

Egyre több helyről jöhet gáz

2017. március 9.

(fotó: magyaridok.hu/MTI)

A következő években várható fejlesztésekkel több irányból érkezhet

Magyarországra földgáz, a beruházásokra az Európai Hálózatfejlesztési

Eszközből hívhat le támogatást az FGSZ Földgázszállító Zrt. - írta ezúttal a

22

Magyar Idők c. lapban Somogyi Orsolya. Idei legalacsonyabb értékére esett a

Magyar Földgáztároló Zrt. által őrzött földgáz mennyisége, a tárolók telítettsége

mindössze 5,6 százalékos a legfrissebb adatok szerint. Még ennél alacsonyabb

értékre is lehet számítani tavasszal, abból kiindulva, hogy tavaly márciusban 3,5

százalékra mérséklődött a betárolt gáz aránya a teljes kapacitáshoz képest. A

mennyiség április elsején kezdett növekedni a betárolások miatt. A társaság

adataiból kitűnik az is, hogy jóval kevesebb földgázt vesznek ki a tárolókból a

melegebb időjárás beköszönte óta. A következő betárolási időszakig a hazai

földgázigény a tárolói kivét mellett a szokásos módokon fedezhető. Éves szinten

a felhasználás mintegy ötödét a hazai termelés biztosítja, 80 százalék importból

érkezik Magyarországra. A külföldi energiahordozó a következő években várható

fejlesztéseknek köszönhetően a jelenleginél nagyobb lendülettel áramolhat a

magyar fogyasztókhoz. A lap felidézte: az EU tagállamai jóváhagyták azt a

bizottsági javaslatot, miszerint 444 millió eurót (136 milliárd forintot) fordítanak

az európai infrastruktúra fejlesztésére. Az elfogadott 18 program hozzájárul az

energiaellátás biztosításának erősítéséhez az egyes tagállamok hálózatainak

összekötésével. A projektek listáján található két magyar vonatkozású fejlesztés

is. Az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) összesen 922 500 eurós támogatást

nyújt az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek. A vállalat a Románia-Magyarország-

Ausztria gázellátási folyosó magyarországi szakaszához szükséges környezeti

hatástanulmányok elkészítésére és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére

fordíthatja az összeget. A magyar- román határkeresztező gázvezetéken jelenleg

csak exportálni képes Magyarország, a cső kétirányúsításához a romániai oldalon

volna szükség fejlesztésre, annak segítségével akár a szomszédunk által kitermelt

energiahordozó is eljutna hazánkba. Hasonló helyzet alakult ki a horvát-magyar

határon, szintén csak Magyarországról kifelé áramolhat a földgáz a

partnerország fejlesztésének teljesítéséig. Ez azért is volna fontos, mert így a

horvátországi Krk szigeten építendő, cseppfolyós gázt fogadó és visszagázosító

állomásról is érkezhetne gáz a magyar fogyasztókhoz. Az uniós döntés

értelmében az LNG-állomás 102 millió eurós támogatáshoz jut.

23

Letiltott két gázaukciót az energiahivatal

2017. március 7.

(fotó: vg.hu)

Két olyan gázpiaci ügyletet akadályozott meg a Magyar Energetikai és Közmű-

szabályozási Hivatal, amelyekkel tartós versenyhátrányba kerülhettek volna a

kisebb magyarországi gázkereskedők. A hatóság megtiltotta, hogy a Magyar Gáz

Tranzit Zrt. (MGT) és az FGSZ Földgázszállító Zrt. március 6-án a 2019 utáni

évekre is felkínálja az Ausztria és a Szlovákia felőli gázimport-vezetékek

kapacitásait. Miként a Világgazdaságban B. Horváth Lilla beszámolt róla: a tilalom

oka az volt, hogy 2019 után jelentősen megváltozik az európai gázáramlás iránya,

mert lejár az ukrán gáztranzit-megállapodás, és megépülhet az Északi Áramlat II.

vezeték. Ez ma olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben csak azoknak a

cégeknek érdemes hosszú távon kapacitásokra pályázniuk, amelyek így is kellő

információhoz jutnak, mert például van elég pénzük, hogy forgatókönyveket

készíttessenek az átalakulásról, a várható árakról és az új infrastruktúra-

fejlesztésekről. Ha tudják, hogy 2019 után jó eséllyel sok gáz érkezhet

Magyarországra a két említett gázvezetéken, március 6-án megérte volna

lefoglalniuk a cső kapacitásait 15 évre, előre. Ezt ráadásul viszonylag olcsón

tehették volna meg, mert a többi, kis kockázatviselő képességű és főként éves

szerződésekkel dolgozó társaság aligha pályázott volna, később pedig már

drágábban vagy sehogyan sem juthatott volna kapacitáshoz. A hivatal

megállapította: az MGT és az FGSZ sem mérte fel a 2019 utáni piac valószínű

alakulását, legalábbis ez derült ki a tőlük pótlólag bekért adatokból. Így a MEKH

- elkerülendő az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő piaci szereplők

kizárását - megtiltotta az aukciókat. Bár a tilalom miatt kissé sérült a piaci

szereplőknek a hosszú távú szerződések kötéséhez fűződő joga, a MEKH előbbre

valónak tartotta, hogy intézkedésével megvédje a nemzeti piacot az „agresszív

gazdasági interakcióktól”. Döntése értelmében a két társaság a 2019. október 1-

je utáni gázévekre csak akkor írhat ki kapacitásaukciót a szlovákiai és az ausztriai

behozatalra, amikor már elég információ áll rendelkezésre az Északi Áramlat

bővítéséhez kapcsolódó szárazföldi fejlesztésekről. Ekkor ugyanis a piaci

szereplők már képet alkothatnak az európai gázáramlások várható alakulásáról.

24

A DÉMÁSZ Hódmezővásárhelyen fejleszt

2017. március 6.

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. által februárban

megvásárolt DÉMÁSZ, immár nemzeti tulajdonú társaságként jelentősen

megemelte a hálózatfejlesztési és rekonstrukciós beruházásokra fordítandó

keretét a dél-magyarországi régió 3 megyéjében. A tervek között kiemelt

helyen szerepelnek a Hódmezővásárhely lakosságát és gazdasági életét

támogató beruházások - közölte honlapján az ENKSZ. A térségben működő

vállalkozások energiatöbblet-igénye alapján idén több helyszínen bővítik a

hálózatot, transzformátor-állomást építenek. Már a tervezés szakaszában van az

a 100 millió forintot meghaladó munka a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-

vel együttműködve, amelynek során a Hódmezővásárhely és Szeged között

közlekedő Tram Train nyomvonalába eső villamos művek és berendezések

kiváltása megtörténik. A DÉMÁSZ kiemelten kezeli ezt a fejlesztést, így hozzájárul

a kormány és az EU támogatásával épülő villanyvasút megvalósításához, segítve

a munkaerő mobilitását a két város között.

NGM: az energiahatékonysági fejlesztések a versenyképességet növelik

2017. március 6.

(fotó: kormany.hu)

Az energiahatékonysági fejlesztések a vállalati szektor versenyképességének

növelésében, a gazdaság karbonmentesítésében lényeges szerepet játszanak -

mondta Marczinkó Zoltán, a NGM helyettes államtitkára az energiatudatos,

mérhető megtakarítást elért vállalatokat elismerő Virtuális erőmű program

díjátadó ünnepségén. Miként a kormany.hu, a magyaridok.hu, a lokal.hu/MTI

tudósított: a program összhangban áll a magyar kormány gazdaságpolitikai

irányelveivel, az energiahatékonyság ösztönzésével. Az Energiatakarékossági

Világnaphoz kötődő ünnepségen felidézte: a kormány több éve dolgozik az

elektromos közlekedés fejlődésén. A Jedlik Ányos tervvel szeretnék elérni, hogy

2020-ra 30 ezer, tisztán elektromos hajtású autó közlekedjen a magyar utakon.

25

A helyettes államtitkár jelezte: nagy az érdeklődés az elektromos hajtású autók

közlekedését ösztönző pályázat iránt. Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható

Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke, a Virtuális erőmű program fővédnöke az

energiahatékonyság fontosságára mutatott rá, a 2011-ben indult programban

célul jelölték meg, hogy 2020-ra 200 megawattos virtuális erőmű jöjjön létre,

jelenleg ez már meghaladta a 120 megawattot. Mezősi Balázs, a programot

működtető szervezet, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.

operatív igazgatója elmondta, ha a programban 2011 óta összegyűlt virtuális

energia valódi lenne, az ország 10. legnagyobb hazai erőművéről lehetne

beszélni. A programban továbbra is kiemelten kezelik a kis- és középvállalatok

energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztéseinek szakmai

támogatását, emellett fontos szerepet szánnak a jövő gazdasági szereplőinek, a

tanulók szemléletformálásának, valamint az önkormányzatok fenntarthatósági

szakmai támogatásának.

A díjátadón Energiahatékony Mentor Vállalat díjat kapott a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. Az Energiahatékony Vállalat címet a Budapesti Főtáv, a Continental Automotive Hungary, a Flex-Coop Kft. és a Zala Megyei Fejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. nyerte el. Az Energiatudatos Vállalat díjat a BKV mellett a Pálos Vendégház vihette haza. Egyéni díjat kaptak az Audi, a Főtáv, a Get Energy, a Semmelweis Egyetem és az Magyar Tudományos Akadémia képviselői.

Külföldi energiaszektor

Bővül a finn atomerőművet építők köre

2017. március 7.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Észt és lett vállalatok is részt vesznek Finnországban az orosz közreműködéssel

tervezett Hanhikivi-1 atomerőmű-építési beruházásban - az első számú

alvállalkozóként az építőipari tevékenységet összehangoló, orosz Titan-2 holding

közleményét az Atomenergiainfó ismertette. Az AS BMGS Eesti filiaal észt

társasággal egyebek közt az elvezető tengeri csatorna építési-szerelési

26

munkálataira, egy ideiglenes gát és terelőgát megépítésére, valamint a vízátfolyó

rendszer gödrének kialakítására kötöttek alvállalkozói szerződést. A cégnek

tavasszal kell elkezdenie a munkát, amely várhatóan egy évig tart majd. Az AS

BMGS Eesti filiaal a lett BMGS társasághoz tartozik. Az ugyancsak észt AS MARU

Ehitus társaság közösségi épületek felhúzására kapott még a múlt év végén

megbízást szintén a Titan-2 holdingtól. Munkatársai két háromszintes

irodaépületet, valamint egy egészségügyi központot - összesen 8500

négyzetméternyi létesítményt - terveznek és építenek. A lett UAB Profileksas

pedig 2600 fő részére közösségi helyiségeket tervez és húz fel. Jelenleg az

építkezések engedélyeztetése zajlik, a munkálatoknak mindkét esetben még

idén tavasszal kell elkezdődniük.

A Roszatom 3+ generációs blokkot, több konstrukciót ajánl Prágának

2017. március 10.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A cseh miniszterelnök arra számít, hogy 2025-ben megkezdődhet hazájában

egy új atomerőmű építése. Bohuslav Sobotka szavait az AP amerikai

hírügynökség idézte. Ezt ismertetve írta az atomenergiainfo.hu, hogy a kabinet

2015-ben hosszú távú nukleáris fejlesztési tervet is elfogadott: legalább egy új

blokk épül a Dukovanyban működő atomerőműben, egy másik a temelíniben.

Sőt, hosszabb távon akár 2-2 blokkal is bővülhetnek az atomerőművek. Sobotka

most azt mondta, hogy 2022-ben születhet meg a megállapodás az első blokkról,

amelynek 2035-re kellene elkészülnie. Az ajánlatért várhatóan orosz, amerikai,

dél-koreai, francia, japán és kínai cégek szállnak versenybe. A Roszatom a

legkorszerűbb, 3+ generációs blokkját ajánlja a csehországi bővítéshez -

jelentette ki a prágai orosz kereskedelmi képviselet vezetője. Szergej Sztupar a

RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjúban felhívta a figyelmet arra,

hogy az első ilyen, a fukusimai baleset után megszigorított nukleáris biztonsági

követelményeknek mindenben megfelelő blokk 2017. február 27-én megkezdte

a kereskedelmi üzemet a Novovoronyezsi Atomerőműben. A cseh hatóságok

előzetes konzultációkat folytattak azokkal a cégekkel, amelyek várhatóan

27

pályáznak a beruházásra. Elsőként a Roszatom vezérigazgató-helyettesét, Kirill

Komarovot hallgatták meg, aki egyebek közt közölte: Moszkva kész részt venni

az új blokkok építésének finanszírozásában is - mondta a képviselet vezetője,

hozzátéve: a Dukovanyba tervezett fejlesztés költségei 6 milliárd dollár körül

lehetnek. Komarov nemrég a Mladá Fronta Dnes prágai napilapnak kijelentette:

a Roszatom hajlandó bármilyen modell megvalósítására, beleértve a magyart,

amelyben államközi hitelt ajánlottak, vagy a törököt, amelyben az orosz

atomkonszern befektető, építő, tulajdonos és üzemeltető is. Sőt, akár kombinált

változat is elképzelhető: részben hitelezőként, részben finanszírozóként is

felléphet a Roszatom.

Japánban megemlékeztek a hat évvel ezelőtti szökőárról

2017. március 11.

(fotó: hirado.hu)

A hat évvel ezelőtti hatalmas földrengés és szökőár, valamint a természeti

katasztrófa miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-balesetről emlékeztek

meg Japánban. Mint minden évben, idén is ezrek látogattak a szigetország

északkeleti partvidékének a katasztrófa sújtotta több mint 500 kilométeres

szakaszára. Az Origó, a magyaridok.hu, a hirado.hu/MTi arról tudósított, hogy az

egyik legtöbbet szenvedett városban, Natoriban mintegy százan - főként a helyi

iskolában életüket vesztő gyermekek szülei és barátai -, galamb formájú

léggömböket engedtek fel, rajtuk az elhunytaknak szánt üzenetekkel: "Örökké

éltek az emlékünkben". Az NHK televízió felvételeket mutatott be helyi

lakosokról, amint virágokat dobnak az óceánba. Tömegek gyűltek össze

Szendaiban, Isinomakiban, Rikuzentakatában, Minamiszanrikuban és más

helyen, amelyet a hármas katasztrófa érintett. A földrengésben és a cunamiban

18 446 ember halt meg, illetve tűnt el, a fukusimai atomerőmű-baleset után a

sugárzás miatt 123 ezer ember kényszerült otthona elhagyására. Országszerte

egy perces csenddel emlékeztek helyi idő szerint 14 óra 46 perckor, amikor 2011.

március 11-én bekövetkezett a pusztító cunamit kiváltó 9-es erősségű

földrengés. Ugyanekkor Tokióban hivatalos megemlékezést tartottak Abe Sindzó

28

részvételével. A kormányfő ígéretet tett, hogy gondoskodik a katasztrófa

sújtotta lakosokról és az érintett térségek fejlesztéséről, valamint erősíti Japán

részvételét a nemzetközi katasztrófa-elhárításban. Számos kitelepített

panaszkodik azonban arra, hogy a hatóságok siettetik a lakosok visszatérését a

sugárszennyezett területre, hogy a tokiói olimpia közeledtével rendezettnek

tűnjék a helyzet.

Török Áramlat: nyáron kezdik a csövek lefektetését a tengeri szakaszon

2017. március 10.

(fotó: napi.hu)

El kell törölni az orosz cégek ellen bevezetett nyugati szankciókat és

korlátozásokat - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a legfelső

szintű orosz-török együttműködési tanács moszkvai ülésén. Erdogan

hangsúlyozta, hogy a két országnak mindent meg kell tennie a kétoldalú

gazdasági kapcsolatok fellendítéséért. Kiemelte az energetikai együttműködés,

különösen a Török Áramlat gázvezeték és az akkuyui atomerőmű megépítésének

fontosságát. Mint hangsúlyozta, a Török Áramlat gázvezeték megépítése

nyomán - az erről szóló kormányközi megállapodás februárban lépett életbe -

megnő a Törökországba irányuló gázexport és azzal együtt az ország

tranzitpotenciálja is. Az orosz vezető "stratégiainak" nevezte a két ország

energetikai együttműködését, rámutatva, hogy Törökország az orosz gáz

második legjelentősebb importőre. A Putyinnal közösen tartott

sajtótájékoztatón Erdogan kijelentette: Ankarának és Moszkvának sikerült maga

mögött hagyni az összes problémát, ami abból keletkezett, hogy a török légerő

2015 novemberében, légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésen lévő

orosz bombázót. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közben

bejelentette, hogy a Török Áramlat 660 kilométeres tengeri szakaszán az év

közepén kezdik meg a csőfektetést. (Tőzsdefórum, hirado.hu, magyaridok.hu,

vg.hu, Napi/MTI)

29

Hírek röviden

2017. március 9. Folytatódik az Otthon melege program: megjelent a családi házak és társasházak komplex fűtéskorszerűsítését, kazán- és konvektorcseréjét, illetve a kiegészítő elemek, például kémények felújítását, cseréjét támogató pályázat. A kérelmeket június 6-tól elektronikusan lehet benyújtani a pályázati portálon keresztül ügyfélkapus regisztrációval. Egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintot kaphat, a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a felújítás teljes költségének 40 százalékát. (gazdport.hu/MTI)

2017. március 6. Egy hónap alatt 20 százalékkal nőtt az energiaszektorban működő cégek száma. 2016-ban több mint 550 cég jött létre az ágazatban, ebből 320 az év utolsó hónapjában - derült ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adatbázisából. Villamosenergia-termeléssel foglalkozik az újonnan létrejött cégek túlnyomó többsége. A vállalkozások nem magányosan, hanem csoportokban jöttek létre. Egy-egy tulajdonos sokszor 8-10 céget is létrehozott rövid időn belül. (vg.hu)

2017. március 10. Hetedik alkalommal indult el a MAVIR élő, internetes közvetítése egy nagyfeszültségű távvezetékoszlopra kihelyezett műfészekből. A kamerák a kora tavaszi időszakban a napelemek működéséhez nem elegendő napsütéses órák száma miatt reggel 8 órától napnyugtáig üzemelnek. Később, a napsütéses órák számának növekedésével 24 órában lehet megfigyelni a madarakat. (mavir.hu)

Összeállította: László Judit