mazsolÁzÓ hÍrek, esemÉnyek · készült: agroinform kiadóház 1096 budapest, sobieski jános...

TARTALOMJEGYZÉK

MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

HÍREK, ESEMÉNYEKFolytatódott a tanyakollégium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Öko-jövõképünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A magyar konzerv jövõje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Aggódó európaiak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6A szikra haszna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Vigyázó szemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Kábítószer utánpótlás Afganisztánból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Dánia gyõzött! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTTA magyar agrárgazdaság helyzete a csatlakozás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9A juhágazat lehetõségei az EU csatlakozás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Disznóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Petíció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12A hungarikum fogalma a magyar szõlészetben és borászatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

FÓRUMÖkológiai gazdálkodás 2003. évi támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Érdemes lesz-e juhot tenyészteni (a) jövõre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

SZAKMAI PROGRAMOK Juhfesztivál és juhásztalálkozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

ARCKÉPCSARNOK Anna Diamantopoulou . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

KÖNYVESPOLC Élelmiszer-biztonság – EU-szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Élelmiszer-higiénia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Gyümölcsözõ sokféleség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28A gazdasági állatok viselkedése I. – Általános etológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

KITEKINTÉS Függõkert – szobrokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Esélyegyenlõség nõk és férfiak között az Európai Unióban és Magyarországon . . . . . . . . 31

PIACI HÍREK A lengyel Animex üzletpolitikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Kevesebbet isznak a németek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32A McDonald’s több mint 25 millió dollárt fektetett be Oroszországban, 2002-ben . . . . . . . 32

INTERNETFIGYELÕ - HONLAPBÖNGÉSZÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

2003. 8. évfolyam 5. szám 1

CONTENTS

BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

NEWS, EVENTS “Farm-college” is going on . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Our eco-perspectives . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Future of Hungarian canning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Worrying Europeans . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Benefit of a spark . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Watching eyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Delivery of drogs from Afghanistan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Denmark won! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

BEFORE ACCESSION Perspectives of Hungarian agri-economy after the accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Chance of the sheep-breeding after EU enlargement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Scandals about pigs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Petition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Definition of “Hungaricum” in the Hungarian viticulture and ecology . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

FORUM Supports for ecological farming - 2003 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Is it worth to keep sheep in the forthcoming years? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

PROGRAMS Sheep festival and sheperds’ meetings . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

PORTRAIT Anna Diamantopoulou . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

BOOKSHELF Food safety – EU regulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Food hygiene . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Fruiting multifariousness . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Behaviour of farm animals 1 – General etology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

OUTLOOKHanging Garden – with statues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Equal opportunity for men and women in the European Union and in Hungary . . . . . . . . 31

MARKET NEWS Business policy of the Polish firm Animex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Germans drink less . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32McDonald’s has invested more than 25 million dollars in Russia in 2002 . . . . . . . . . . . . . . 32

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

2 A Z E U R Ó P A I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A


Az Európai Unió Agrárgazdasága2003. 8. évfolyam 5. szám

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével

és támogatásával havonta megjelenô kiadvány

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika

Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949

Fôszerkesztô: Tamás Enikô

Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor

Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné

Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán

Készült: AGROINFORM Kiadóház

1096 Budapest, Sobieski János u. 17.

HU-ISSN 1416-6194

Agra Economy of the European UnionVolume 2003/8., Issue 5.

Monthly publication, published out with the assistance and support of the

Ministry of Agriculture and Regional Development

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949

Editor-in-chief: Tamás Enikô

Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor

Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn

Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné,

Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán

Printed in: AGROINFORM House

1096 Budapest, Sobieski János u. 17.

HU-ISSN 1416-6194

MAZSOLÁZÓ

• A zöld területek pusztításának Magyarországon, és az e téren létezõ súlyos korrup-

ciónak egyik fõ oka, hogy az ingatlan értéknövekedésekor a megnövekedett haszon

a tulajdonos zsebébe vándorol, a társadalmat ért kárt viszont a közösség viseli. A Ma-

gyar Természetvédõk Szövetsége petíciót adott át Medgyessy Péter miniszterelnök-

nek. Bõvebben a 12. oldalon.

— • —

• Értékeink fölismerése és védelme különösen vonatkozik a hungarikum megtisztelõ

kategóriába sorolt borokra. Sajnos a nyomott belföldi hordós borárak örvényként

húzzák lefelé az egész borpiacot. A téma kitûnõ ismerõjének, Botos Ernõ Péternek

és szerzõtársainak tanulmánya a 13. oldalon olvasható.

— • —

• A juhtenyésztéssel foglalkozik e számunk Fórum rovata. Rugalmasságunktól és a

támogatások kihasználásának mértékétõl függõen akár javulhat is a jelenleg nem ép-

pen rózsás helyzet. Milyen lesz a kisebb juhászatok helyzete? A fajtaválasztékban

mennyiben támaszkodhatunk az õsi magyar juhfajtákra? Bõvebben a 25. oldalon.

— • —

• A tanyavilág egészére nézve nincsen ma tudatos fejlesztési terv. Így maradhatott ki

a 600.000 embert számláló tanyavilág a magyar közigazgatás korszerûsítési prog-

ramjából is. Holott a tanyán élõknek is joguk van a minõségi életre. (Az 5. oldalon.)

— • —

• A biogazdaságok területi elõretörése az egész világra jellemzõ. A biotermékek kö-

zül a zöldség és gyümölcsfélék, valamint az olajnövények a legkeresettebbek. Hiány

van állati biotermékekbõl. A gabonafélék kevésbé keresettek és Magyarországnak

arra kell fölkészülnie, hogy termelésük keletebbre húzódik. (Bõvebben a 22. oldalon.

— • —

• Mitõl is félnek az európaiak? A legtöbben (50%) a nukleáris energia és a radioaktív

hulladék miatt fejezik ki aggodalmukat. Ezt követik a súlyos ipari balesetek, a levegõ-

szennyezés, a természeti katasztrófák és az ivóvíz szennyezése. A génmanipulált

szervezetek használatától a választ adók harmada tart. Üzenetértéke van annak,

hogy az uniós intézményekben a megkérdezetteknek csupán a 13%-a bízik! (A 6. ol-

dalon.)

— • —

• Piaci információk, uniós jogszabályok, Internetfigyelõ, figyelemreméltó könyvek is-

mertetése színesíti az Európai Unió Agrárgazdasága 5. számát.


HÍREK, ESEMÉNYEK


Folytatódott a tanyakollégium

A Szent István Egyetem közel százötven ta-nára és diákja idén áprilisban ismét kirajzotta kiskunsági tanyavilágba. Míg az õszimunkánk során a lehetõ legtöbb utunkbakerülõ tanyát kellett sorra vennünk, meg-vizsgálnunk: tekintet nélkül arra, ki lakik ott,mivel foglalkozik, milyen állapotban van atanya, ez alkalommal viszont kifejezetten ajövõorientált tanyákat kellett kutatnunk. Ke-vesebb tanyasit kérdeztünk meg, de jóvaltöbb idõt szántunk egy-egy mélyinterjú el-készítésére. A cél az volt, hogy kiderüljön,mi köti a tanyai élethez õket, és milyenneklátják a jövõbeni elõrehaladás lehetõségeit.

Bugaci felmérésünk eredményei össze-csengtek a kerekegyházi és a szentkirályipolgármesterek gondolataival. A hagyomá-nyos tanyai életforma várhatóan eltûnik: ahiányos infrastruktúra, a szolgáltatások el-érhetõségének nehézsége és a mezõgaz-daság átalakulása miatt. A külterületi gaz-dálkodók nehezen mozdulnak meg, a sajátmaguk erejébõl akarnak boldogulni, nemtámogatásokból. A pályázati lehetõségek-kel, pályázatírással még ismerkedniük kell.Érezhetõ, hogy nincs tudatos állami fejlesz-tési terv a tanyavilágra nézve. Így maradha-tott ki a 600.000 embert számláló tanyavilága magyar közigazgatás korszerûsítési prog-ramjából is. (!) Az önkormányzatoknakegyedül kell megbirkózniuk a külterületi la-kosok gondjaival: köves utak építése, kar-bantartása, télen hóeltakarítás, villany beve-zetése, szemétszállítás megoldása stb. Ho-lott a tanyaiaknak is joguk van minõségi éle-tet élni. Így aztán megpróbálnak maguktenni ezért. Az önkormányzatok kistérségitársulásokban látják a jövõt. Helyi diplomásfiatalok segítségével településfejlesztõ há-lózatot akarnak kiépíteni. A Bács-KiskunMegyei Agrárkamara felkarolta a Homok-hátsági célprogramot, amelynek egyik fel-adata az alternatív szárazságtûrõ növényektermesztésének, másik feladata a gazdálko-dást folytató tanyák családeltartó képessé-gének vizsgálata ezen a vidéken. Nemcsak

A csatlakozást követõen Magyarországonis kötelezõek lesznek az Unió élelmiszerbiz-tonságra vonatkozó követelményei, azaz elkell végezni azokat a tudományos alapú koc-kázatbecsléseket, vizsgálatokat és ellenõrzé-seket, amelyek az élelmiszerlánc egészét át-fogják, a termõföldtõl a fogyasztó asztaláig.

Errõl Biacs Péter, a Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztési Minisztérium helyettes állam-titkára beszélt hétfõn Nagykõrösön, a 35.Konzerv Napok megnyitóján.

Az élelmiszer-ellenõrzéssel foglakozó ha-tóságok munkáját is koordináló Élelmiszer-biztonsági Hivatal hangsúlyosan foglalkozikmajd például a termõtalajjal, az öntözõvízzelés a takarmányokkal is. Ábrahám Tibor, a Ma-gyar Tartósítóipari Szövetség elnöke – aKecskeméti Konzervgyár Igazgatója – a tartó-sítóipar helyzetérõl szóló elõadásában el-mondta: az elmúlt két évben több mint 20milliárd forint tõkekivonás történt az ágazat-ból. Megítélése szerint idén a tartósítóiparicégek sorozatos csõdje, illetve általánosvesztesége várható, mivel a megszokott érté-kesítésen kívül több mint 100 ezer tonnakészlet van raktáron. A veszteségben nagyrésze van az árfolyam-politikának is – tettehozzá.

Közölte: a kilábalásra több javaslatot tet-tek a kormánynak, illetve az illetékes szaktár-cának, de pénz híján az egyébként jogosnakelismert kéréseik csak részben teljesülnek.Így nem számíthatnak kormányzati segítség-re például abban, hogy a Magyar FejlesztésiBank vásárolja fel a korábbi hiteleket, és ígyalkalmassá váljanak a cégek az uniós forrá-sokat célzó pályázatok benyújtására – mond-ta a Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke.

FORRÁS: PETÕFI NÉPE

az uniós szavazás kapcsán merült fel a tájé-koztatás hiányossága. (!) A sikeresen gaz-dálkodókban is kétségek merültek fel, hogyországunk csatlakozási felkészültsége a me-zõgazdaságot illetõen megfelelõ-e.

KRIPNER VERONIKA

A magyar konzerv jövõje

HÍREK, ESEMÉNYEK


Magyar öko-jövõképAz ökológiai gazdálkodásról tartottak ta-

nácskozást április végén a SZIE Kertészettu-dományi Karán. Tar Ferenc, az FVM Agrár-környezetvédelmi Fõosztályának vezetõje rö-viden elemezte a magyar biogazdálkodásvárható esélyeit az Európai Unióban. A KözösAgrárpolitika reformjában ezt a termelési for-mát helyezik elõtérbe, és a jövõben is támo-gatni fogják. Tehát ez az ágazat nyertese lesza csatlakozásnak. A hazai mezõgazdaságnakis el kell majd mozdulnia az energianövényektermesztése, a multifunkcionális vagy az öko-lógiai gazdálkodás felé. Az utóbbihoz nélkü-lözhetetlen lenne hatékony információs ésszaktanácsadó hálózat kiépítése, modellgaz-daságok bemutatása.

A fõosztályvezetõ beszámolt még anemrégen társadalmi vitára bocsátott Nem-zeti Vidékfejlesztési Tervrõl, amelynek fon-tos területe az agrár-környezetvédelem. Aprogram négyszintû: a legalsó szint alapin-tézkedéseket tartalmaz, a legtöbb gazdál-kodót érinti. Ide tartozik például a térség-hez igazodó vetésszerkezet, optimális táp-anyag-gazdálkodás kialakítása, bizonyosállatfajok védelme és fenntartása, hun-garikumok megtartása, kedvezõtlen adott-ságú szántóterületek gyepesítése, a gyepfenntartható használata, alternatív növé-nyek termesztése, vizes élõhelyek védel-me. Második szinten az integrált növényter-mesztés támogatása szerepel. A következõszint az ökológiai gazdálkodással végül alegmagasabb, ami az érzékeny területekkelfoglalkozik. Az utóbbihoz speciális térségiprogramok támogatása, a talajok és a vizekvédelme, valamint az erózió elleni védeke-zés tartozik.

Radics László, az Ökológiai és Fenntart-ható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék ve-zetõje a biogazdálkodás jelenlegi nemzet-közi és magyarországi helyzetérõl beszélt.A biotermékek közül a zöldség- és gyü-mölcsfélék, valamint az olajnövények a leg-keresettebbek. Az állati termékekbõl hiányvan. A gabonafélék kevésbé keresettek, éshazánknak fel kell készülnie arra, hogy ter-

mesztésük keletebbre fog húzódni. Azegész világra jellemzõ a biotermesztésbevont területek arányának növekedése, Ma-gyarországon is egyre több az átállt gazda-ság. Ellenben a biotermékek majdnem százszázalékát exportáljuk, míg más országok,például Szerbia, éppen fordítva: a belföldifogyasztókat látja el maximálisan.

Az elõadó ezek után sorra vette a ma-gyar ökológiai gazdálkodást átfogó szerve-zeteket, azok pénzforrásait, majd javaslatottett egy új, minden szervezetet és intéz-ményt (ökoszervezetek, minisztérium, fõha-tóság, társadalmi szervek, egyetemek, ku-tatóintézetek) átfogó társaság megalapítá-sára. Ennek feladata lenne a magyar bio-gazdálkodás fejlesztése és irányítása, vala-mint külföldi képviselete, amihez egy nyil-vános adatbázis kialakítása, a teljes szintûoktatás, kutatás és szaktanácsadás lehetõ-vé tétele, valamint hatékony kapcsolatápo-ló, (PR) munka szükséges. A jelenlévõkegyöntetûen támogatták a tervet.

KRIPNER VERA

Négy évvel ezelõtt készült utoljára felmérésaz Unió polgárainak környezetvédelmi félelmei-rõl. 2002. õszén ismét megkérdezték az embere-ket (tizenhatezer fõ), akik most jobban aggód-nak. Egyre kevésbé bíznak abban, hogy sikerülmegvédeni a természetet. Míg 1999-ben a meg-kérdezetteknek csak harmada tartotta nagyonaggasztónak a levegõ- és vízszennyezés mérté-két, a most válaszolóknak negyven százaléka. Alegtöbben (50%) mégis a nukleáris energia és aradioaktív hulladék miatt fejezték ki aggodalmu-kat. A „félelmek” listáján ezután következnek asúlyos ipari balesetek, a levegõszennyezés, a ter-mészeti katasztrófák és az ivóvíz szennyezése. Aklímaváltozás (39%) csak a tizenegyedik a listán.A génmanipulált szervezetek használatától a vá-laszadók harmada tart, a környezetbarát fo-gyasztást a lakosság 18%-a igényelné. A meg-kérdezettek fele vélte úgy, hogy a környezetikárok visszafordíthatatlanok, a válaszadók má-sik fele szerint ezeket még helyre lehet hozni.

Aggódó európaiak

HÍREK, ESEMÉNYEK


Figyelemre méltó, hogy a déli tagországok la-kói sokkal jobban aggódnak környezetük állapo-táért, mint az északiak. A görögöknek legerõseb-bek a félelmeik, õket követik a luxemburgiak ésaz olaszok. A legkevésbé a hollandok, a finnek ésa svédek aggódnak. Ugyanakkor az észak-euró-paiak sokkal jobban informáltak a környezetvé-delmi helyzetrõl, mint a déliek. A finnek, dánok ésluxemburgiak úgy érzik, hogy kellõen tájékozot-tak, szemben a portugálokkal, a spanyolokkal ésa franciákkal.

A válaszolók háromnegyede nagyon elkötele-zett a környezetvédelem ügyében, de csak egyrészük érzi úgy – leginkább a finnek, a svédek ésa belgák –, hogy a jelenlegi intézkedésekkel vál-tozhat a helyzet. Az olaszok, görögök és franciákszerint viszont nem így van.

Az elõzõ felméréskor, és most is, leginkább acivil környezetvédelmi szervezetekben bíznak, ke-vésbé a tudósokban és a fogyasztói szervezetek-ben. Az uniós intézményeket csak 13 százalékuktartja megbízhatónak, még kevesebben bíznak atagországok kormányaiban, a politikai pártokbanés a vállalatokban.

A megkérdezettek harmada szerint az Euró-pai Uniónak, másik harmada szerint pedig anemzeti kormányoknak lenne leginkább feladataa környezetvédelmi intézkedések meghozatala.A megkérdezettek huszonhét százaléka a helyihatóságok, húsz százalékuk pedig az ENSZ fel-adatai közé sorolta a környezetvédelmet. A vála-szolók tizede szerint az uniós törvényeknek többmint felét alkalmazzák a tagországokban.

Egy nemrég készült másik felmérés szerint ajelölt országok lakosságának több mint fele (52%,hasonlóan az uniós véleményhez) véli úgy, hogya genetikailag módosított szervezetek veszélye-sek és negatív hatással vannak a környezetre. Amegkérdezettek háromnegyede teljes tájékozta-tást vár azokról a termékekrõl is, amelyeket az ét-termekben és az áruházláncokban vásárol.

A jelölt országok lakosai kevésbé ellensége-sek az állatkísérletekkel szemben. Hatvanháromszázalékuk abban az esetben támogatja az állat-kísérleteket, ha azok elõsegítik a humán egész-ségügyi problémák megoldását. Az Unióban ezta válaszolóknak csak tizenkét százaléka támo-gatja.

FORDÍTOTTA: KRIPNER VERONIKA

EUROPEAN VOICE 2003./13. SZÁM

AAAA sssszzzziiiikkkkrrrraaaa hhhhaaaasssszzzznnnnaaaa„Ötlettõl a megvalósulásig” címmel tudo-

mányos kutatók és az eredményeket felhasz-náló gazdasági szakemberek eszmecseréjétszervezte meg a Magyar Természettudomá-nyi Társulat (MTT) és a TIT Stúdió Egyesület,a Magyar Tudományos Akadémiával együtt-mûködésben, május közepén. Dank Viktoregyetemi tanár, az MTT elnöke megnyitóbe-szédében a tudományos kutatások szüksé-gessége mellett azzal érvelt, hogy a hosszútávú fejlõdés záloga csakis a tudásalapú tár-sadalom lehet, és az is csak úgy, ha a tudo-mány gazdasági eredménnyé hasznosul.

Hámori József akadémikus, az MTA alel-nöke a tudomány kettõs szerepére hívta föl afigyelmet: az alapkutatásoknak civilizációte-remtõ szerepük van, azaz a világ megismeré-sét szolgálják, de legalább ilyen fontos, hogya gazdaság hajtóerejeként, a gazdaság mo-torjaként is funkcionáljon. A kutatás mindig„kíváncsiság-orientált”, de ezt hasznosítani istudni kell az emberiség életkörülményeinekjavítására. Külön kitért a biológiai, és ezen be-lül az agrárgenetikai kutatások meg-növekedett jelentõségére, ami nagyban hoz-zájárul a fenntartható fejlõdéshez. Az EU-csat-lakozás sikeressége szerinte (is) a kutatás-fej-lesztési tevékenységünk intenzitásától függ.Tendencia, hogy felgyorsul a tudományoseredmények átvitele a gyakorlatba, és fel-gyorsul a megtérülésük is. Megfigyelhetõ,hogy tõlünk nyugatabbra a magántõke egyreinkább belép a kutatás-finanszírozásba, jólenne, ha ez nálunk is így lenne.

Kapolyi László akadémikus, elnök-vezér-igazgató (System Consulting Rt) az energia-politikáról, a megújuló energiaforrások hasz-nosításának sürgõsségérõl beszélt. Az embe-ri fejlõdés fenntarthatósága a széndioxid-kibocsájtás függvénye, aminek túlnyomótöbbsége a fejlett országokból származik.Ezen országok önkorlátozása lenne a megol-dás. (A Kiotói Egyezményt az Amerikai Egye-sült Államok nem fogadta el, magára nézvenem érezte kötelezõ érvényûnek. Kérdés, ho-gyan lehetne szankcionálni a világ jelenleglegnagyobb katonai potenciállal rendelkezõ

HÍREK, ESEMÉNYEK


A tálib rendszer bukása óta Afganisztán-ban több, mint 3 millió ember foglalkozik a ká-bítószer utánpótlást szolgáló máktermeléssel.Évente 3000 t alapanyagból nyerik ki a kábító-szert, amely többek között Európába köt ki…

Párizsban nemrégiben 50 ország képvise-lõinek részvételével folytattak tanácskozástarról, hogyan lehetne elvágni az utánpótlásútját. A résztvevõk az eddigieknél kemé-nyebb fellépést sürgettek.

Forrás: BBC hírek2003. május 22-én 8 óra 10 perc, Kossuth Rádió

hatalmát? [A szerk.]) Általában véve az or-szágok közti energia-transzport szerepe azegész világon nõ, az energetikai rendszerekintegrációja folyamatosan bõvül.

A további, gazdasági szférából jött elõ-adók, mint Orbán István vezérigazgató (EGISGyógyszergyár Rt) és Pakucs László igazga-tó, az Innovációs Szövetség elnöke, mindket-ten azt hangsúlyozták, hogy a kutatásokbólszármazó „siker reményének növelése” finan-szírozás-függõ. Azaz pénz nélkül nincs szikra.

SZÉKELY SÁNDOR

Vigyázó szemekBakonszeg 10 kilométerre fekszik Berettyó-

újfalutól. Itt született Bessenyei György testõr-költõ. Egykori lakóházán emléktábla. A köz-ség azonban másról is nevezetes. Az országegyik, ha nem a legbiztonságosabb községe,ahol a legkevesebb bûneset fordult elõ azutóbbi években. Senki se gondolja azt, hogymarcona polgárõrök, sõt fegyveres rendõrökvigyázzák a rendet. A biztonságot az asszo-nyok teremtették meg. A községbe érkezõ ide-gent, kocsijával együtt figyelõ szemek kísérikészrevétlenül. A rendszámot már a községbeérkezéskor följegyzik. Az asszonyok mobilte-lefon segítségével villámgyorsan kapcsolatotteremtenek egymással, a polgármesteri hiva-tallal, vagy szükség esetén a legközelebbirendõrõrssel. Büszkék, joggal „szem mozgal-mukra”, ugyanakkor hangsúlyozzák a szemfü-les bakonszegi asszonyok, hogy szívesen lát-nak mindenkit: aki nyitott szívvel és becsületesszándékkal érkezik Bakonszegre. A kertészetiés mezõgazdasági termelés biztonsága is mú-lik azon, milyen a köz- és vagyonbiztonságegy adott településen. Sajnos gyakran elõfor-dul szerte az országban, hogy nem az a csa-lád szüreteli le a cseresznyét, õszibarackot,szõlõt és diót, aki egész éven át gondozta a fá-kat. Már ezért is övezze tisztelet a biztonságosBakonszeget.

Forrás: Magyarországról jövök 2003. május 20., 16 óra 40 perc

Kossuth RádióFöljegyezte: Tamás Enikõ

Kábítószer utánpótlásAfganisztánból

DÁNIA GYÕZÖTT

Úgy volt, hogy nem tarthatja fenn a nemze-ti határértékeit az élelmiszeradalékként alkal-mazott szulfitokra, nitrátokra és nitritekre vo-natkozóan Dánia – egy bírói döntés értelmé-ben. EU-csatlakozása idején Dániában szigo-rú nemzeti határértékek voltak érvényben,amelyeket az EK Szerzõdés 95. cikkelye értel-mében Dánia továbbra is szeretett volna fenn-tartani. A Bizottság szerint azonban a tudomá-nyosan megalapozott és minõsített többséggelelfogadott EU-szabályozást minden tagállamköteles végrehajtani… A fõügyész a Bizottságálláspontját támogatta Dániával szemben anitrátok és szulfitok ügyében. Dánia nem adtaföl, s végül a Bizottság döntése az északi or-szág számára kedvezõen dõlt el. Mérföldkö-vet hozott az Európai Bíróság azon döntése,mely szerint Dánia jogosult alacsonyabb határ-értékeket megállapítani a nitritek és nitrátokélelmiszerekben megengedett szintjére vonat-kozóan, mint ami az EU jogszabályozásábanszerepel. A Dánia és az Európai Bizottság vi-tájában szereplõ harmadik tartósítószer, aszulfitok vonatkozásában az Európai Bírósága Bizottság álláspontját fogadta el.

RÉVÉSZ MÁRTA

Forrás: EU Food Law2002. 126. sz. 11. p.2003. 136. sz. 22. p.


CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT

A Magyar Élelmezésipari TudományosEgyesület a csatlakozási tárgyalások végez-tével elõadássorozatot indított. A központirendezvényt nemrégiben, Budapesten tartot-ták. Dr. Vajda László, FVM Integrációs Fõcso-portfõnök elõször a tárgyalások eredményei-rõl számolt be, majd válaszolt a közönségáltal elõre összeírt kérdésekre.

A magyar agrárgazdaság a csatlakozásnapjától kezdve tagja lesz a Közös Agrárpo-litikának és az egységes belsõ piacnak. Te-hát minden eddig bevezetett KAP-intézkedésMagyarországra is vonatkozni fog. Viszontmár idén – a csatlakozási jegyzõkönyv aláírá-sa után – aktív megfigyelõként részt vehethazánk az uniós munkában.

Minden termékkvótának más a tartalma.A tejkvóta a legszigorúbb, a feldolgozóüze-mek bevonásával kerül majd szétosztásra, azUnió ebbe nem szól bele. Még nincs eldöntveki lesz a kezelõje, ill. hogyan osztják szét; amibiztos: a termelõkre kell leosztani. A termelõk-nek tudniuk kell, mennyi az értékesíthetõmennyiség, és errõl naponta információt kellkapniuk. Büntetés akkor jár, ha az éves orszá-gos szintet lépjük túl. 2004-ben 1,946 milliótonna lesz a tejtermelési kvóta, plusz 48 ezertonna tartalékot állapítottak meg. Amennyiben2006-ra növekedne a fogyasztás, a termelésikvóta mértéke is változhat. A referencia zsír-tartalom 3,8 százalék az Unióban.

A gabonafélék, az olaj-, a fehérje- és a rost-növények támogatott termõterületét országo-san 3,487 millió hektárban állapították meg, azelfogadott referencia terméshozam 4,73 tonnahektáronként. A termelõi éves támogatás a ter-mõterület, a referencia hozam és a tonnánkén-ti 63 euró szorzatával lesz egyenlõ. A közvet-len támogatás mértéke az elsõ évben 25%. Ezthazánk kiegészítheti 30%-kal, ami azt jelenti,hogy összesen a gazda 55%-ra lesz jogosultmár a 2003– 2004-es gazdasági évben. A ku-tatók szerint már ötven százalékos támogatásesetén is versenyképes lehet a magyar nö-vénytermelés. A területpihentetési kötelezett-ség csak a 92 tonnánál többet termelõ, a 20hektárnál nagyobb területen gazdálkodókatérinti majd. Jár támogatás az ugaroltatott terü-letekre is, amit nem élelmiszer vagy takarmá-

nyozási célú termék elõállításával lehet hasz-nosítani. Így például termeszteni lehet rajtabiodízel alapanyagként repcét. A támogatottterületet nem osztják le. A gazdáknak a kifize-tõ ügynökségeknél kell igényelni a támoga-tást, ahol egy parcella-azonosítási rendszer-ben kell regisztráltatni földjüket. Ez a rendszerteljes egészében õsz elejére fog elkészülni.

A húsmarha és az anyatehén esetébenvan meghatározott referencia létszám, amitle fognak osztani a termelõkre, és csak errea mennyiségre adnak támogatást.

A cukorkvóta 400.454 tonna, amivel meg-lehetõsen jól járt hazánk. A B kvóta szerint acsatlakozás után 1250 tonna cukor exportá-lására vagyunk jogosultak valamely harma-dik országba, amihez támogatás is jár.

Zöldség és gyümölcsfélék közül a paradi-csom, az õszibarack és a körte meghatáro-zott mennyiségére lesz feldolgozási támoga-tás, ezt a feldolgozóüzemek adják. A szõlõ-termesztés országos területe a 2000-es ÁMÖalapján kerül meghatározásra. Telepítési tá-mogatás abban az esetben jár, ha az ország-ban valahol ugyanakkora területen kivágásrakerült szõlõültetvény. Ennek elosztása mégnincs kialakítva.

A piaci támogatások a belépés napjátólélnek ugyanolyan feltételekkel, mint más tag-államokban. Az intervenciós felvásárlás so-rán a teljes felajánlott termékmennyiséget át-veszik, de minimálisan 80 tonna ajánlhatófel. Az exporttámogatásokra pályázni kell.

Az országnak nagyobb a döntési szabad-sága a vidékfejlesztési támogatások eseté-ben. A támogatások mértékének megállapítá-sához Magyarországnak el kell készíteni aNemzeti Fejlesztési Tervet – ezt már „boncol-gatják” Brüsszelben –, valamint az Agrár- ésVidékfejlesztési Országos Programot. (Ez fo-lyamatban van. A szerk.) Az uniós garancia-alapból leginkább az agrár-környezetvédelmiés infrastrukturális fejlesztésekre lehet pénztkérni. A kötelezõ társfinanszírozás mértéke 25százalék. Az orientációs alapból különféle be-ruházásokra kapható támogatás, itt a szüksé-ges önerõ 25–50 százalék közötti lehet.

A nemzeti forrásból finanszírozott támo-gatások megmaradnak, de összhangban

A magyar agrárgazdaság helyzete a csatlakozás után



kell lenniük az unióssal. Az Európai Unió ki-adott egy útmutatót, ennek alapján kell kiala-kítani a hazai támogatási rendszert.

Az integrációt követõen megszûnnek aMagyarország által kötött kétoldali megálla-podások, (így például a CEFTA megállapo-dás), és az uniós szerzõdések lépnek ér-

vénybe. A vámbevételek pedig az uniós költ-ségvetésbe kerülnek majd.

Az uniós tagság minden napja állandómegújulásra készteti majd a magyar termelõ-ket, hogy megállják helyüket a versenyhely-zetben – hangzott el a tanácskozáson.

KRIPNER VERA

A juhágazat lehetõségei az EU csatlakozás után

Az e jogcímen kifizethetõ ún. támogatásifelsõ határ létszámot 1.146.000 anyajuhbanállapították meg, ez azt jelenti, hogy ez az amaximális létszám, melyre az elkövetkezen-dõ években támogatást lehet igényelni. A tá-mogatási felsõ határ termelõk részére történõfelosztása a csatlakozás idõpontjáig meg kellhogy történjen, a tényleges állatlétszámok fi-gyelembevételével. Az a termelõ tudja majdévente a támogatást igénybe venni, akinek arészére támogatási felsõ határt határoztak

meg. Ez a jog adható, vásárolható, örökölhe-tõ lesz megfelelõ elõírások figyelembevételé-vel. Természetesen országosan is, egyénilegis a támogatási felsõ határ felett is tarthatójuh, csak arra nem vehetõ igénybe támoga-tás. A csatlakozási tárgyalások során vala-mennyi közvetlen (brüsszeli) kifizetésû támo-gatás mértékére egységes megállapodásszületett. A csatlakozás évében (2004) az EUtámogatás 25%-a jár, majd három éven ke-resztül 5–5%-kal, illetve 2007-tõl évente 10%-kal növekedik a támogatás mértéke. Ezt amagyar kormányzat évente 30%-kal egészít-heti ki, mely megfelel a jelenlegi 1500 Ft-osnõivarú juhtámogatás mértékének. Így az el-sõ évben 55%-os támogatási szintet lehet el-érni, és a támogatás mértéke 2010-ben érhe-ti el a 100%-ot. Ennek szemléltetésére készí-tettük el a jelenlegi EU támogatási rendeletet,a csatlakozási megállapodások és � árfolyam(1 � =239 Ft) figyelembevételével az alábbitáblázatot, amely bemutatja az évenként vár-ható támogatási szintet és annak nagyságát.

2002. decemberében lezárultak a csatlako-zási tárgyalások, illetve döntés született acsatlakozás várható idõpontjáról (2004. má-jus 1.). A juhágazat az EU-ban közvetlen tá-mogatásban részesül, mely a jelenleg ér-vényben lévõ rendelet szerint 21 � /egyed,tejelõ hasznosítás esetén pedig 16,8� /egyed anyaállatonként (a rendelet értel-mében anyaállatnak tekintik az anyajuhokatés az éves kort betöltött nõivarú juhokat).

év

EU

%

hazai

%

EU támogatás

%-ában

Támogatás 21 � /anyajuh Támogatás 16,8 � /anyajuh(tejhasznosítás esetén)

EU hazai összesen EU hazai összesen

2004 25 30 55 1.255 1.506 2.760 1.004 1.205 2.208

2005 30 30 60 1.506 1.506 3.011 1.205 1.205 2.409

2006 35 30 65 1.757 1.506 3.262 1.405 1.205 2.610

2007 40 30 70 2.008 1.506 3.513 1.606 1.205 2.811

2008 50 30 80 2.510 1.506 4.015 2.008 1.205 3.212

2009 60 30 90 3.011 1.506 4.517 2.409 1.205 3.614

2010 70 30 100 3.513 1.506 5.019 2.811 1.205 4.015

Várható közvetlen kifizetésû anyajuh EU támogatás alakulása az adható hazai hozzájárulás figyelembevételével (Ft/anyajuh)



Természetesen a támogatási formában,annak mértékében és az árfolyamban bekö-vetkezõ bármilyen változás az elkövetkezen-dõ években lényegesen módosíthatja a juh-ágazat támogatási mértékét.

Az anyajuh támogatáson felül megállapo-dás született az EU rendeletben szabályozottévente felhasználható kiegészítõ juhtámoga-tás összegérõl is (1.211.510 � ). A kiegészítõtámogatás a juhhús termelés javítására, raci-onalizálására, specifikus termékek elõállítá-sára, minõségjavításra és környezetvédelmicélokra használható fel. Természetesen en-nek is az elsõ évben csak 25%-át vehetjükigénybe, és a normatív támogatásnak meg-felelõ mértékben növekszik évente. Így az el-sõ évben ~ 70 millió Ft-ot, míg a 100%-osszint elérésekor ~ 290 millió Ft-ot fordítha-tunk a juhágazatban a felsorolt célok megva-lósítására.

A csatlakozás tényétõl – a megnövekedetttámogatást is figyelembe véve – nem várhat-juk azt, hogy megoldódjanak az ágazat gond-jai. Javítani kell a termelés gazdaságossá-gát, csökkenteni kell a termelési költségeket

(élõmunka megtakarítás korszerû technoló-giákkal, takarmányértékesítés növelése,szakszerû programozott termelés, a legelõ-használat korszerûsítése). Az országos kiter-jedésû fejlõdés csak integrált termelés meg-valósításával érhetõ el.

A termelõ csoportok nyújthatnak esélyt,biztosíthatnak lehetõséget a hazai juhtartókszámára az elõállított termékeik értékará-nyos, biztonságos piaci értékesítésére. AzEurópai Unió tagországaiban szinte elkép-zelhetetlen, hogy a termelõ ne tartozzon va-lamilyen termelõi csoporthoz, és ne használ-ja ki ennek elõnyeit. Sajnos – az elmúlt 50 évtapasztalatai alapján – a juhtartók óvakodnakkötöttségeket vállalni, félnek a szövetkezés-tõl, de be kell látniuk ennek tarthatatlansá-gát. Erõs termelõi csoportok kialakulásával apiac szervezõdése a termelõk érdekeinek fi-gyelembevételével történik, s igen kedvezõ-en hatna a termelés koordinálására.

SÁFÁR LÁSZLÓ – HAJDUK PÉTER

MAGYAR JUHTENYÉSZTÕK ÉS JUHTENYÉSZTÕ

SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Az agrártárca az utóbbi napokban mindentelkövetett azért, hogy a sertéspiaci válság mi-atti gazdademonstrációt okafogyottá tegye.Példának okáért kilobbizott 5 milliárd forinttöbblettámogatást a sertéságazat számára akormánytól. Az ebbõl a pluszpénzbõl is terve-zett intézkedések hatására várhatóan 220 fo-rint körüli szintre emelkedik a vágósertés fel-vásárlási ára, ami az utóbbi idõben kilogram-monként már 190 forint körüli volt átlagosan,de a termelõk szerint voltak felvásárlások en-nél alacsonyabb áron is. Csakhogy az átlagosönköltség a sertéstartásban nem 190, s nemis 220 forint kilogrammonként, hanem legin-kább 265–270 forintot emlegetnek.

Innentõl fogva szép ez a történet nagyon. A tervezett demonstrációt a Magyar Agrárka-mara, a tagjai közé tartozó MezõgazdaságiSzövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsé-ge (MOSZ), illetve a Parasztszövetség végül

már nem javasolta megtartani, sõt a MOSZ –nagyobb termelõket tömörítõ – sertésválaszt-mányához kötõdõ termelõk el is álltak attól.A szintén agrárkamarai tag MagyarországiGazdakörök és Gazdaszövetkezetek Orszá-gos Szövetsége (MAGOSZ) holdudvarába tar-tozó gazdálkodók viszont megtartották a fél-pályás útlezárásokat, egyebek mellett arra hi-vatkozva, hogy a felvásárlási ár az ígért támo-gatások ellenére is az önköltség alatt maradt.

Fentiek alapján ez így van, a világpiaci áraknövekedését pedig csak remélni lehet. Az ál-lattartás önköltségét különben a 60–70 száza-lékát kitevõ drága takarmány növeli, a takar-mánybizniszben azonban sokan benne van-nak, s erõs a húsfeldolgozói lobbi is. Az igazigondot ugyanakkor talán mégsem a lobbik ésnem is az agrár-érdekképviseletek közötti po-litikai megosztottság okozza. Az igazi baj az –és ez az, ami elgondolkodtató –, hogy a jelek

DDiisszznnóóssáággookk


szerint senki nem akar tenni a sertéságazat-ban kialakult, egyesek szerint persze meg-szüntethetetlen alulszámlázási gyakorlat ellen.Ennek lényege, hogy a támogatások alapfelté-teleként meghatározott referenciaárat csak aszerzõdésbe írják bele, a felvásárlók, feldolgo-zók ennél kevesebbet adnak a sertéstartók-nak. Amíg ezt a rendszert hagyják így mûköd-ni, addig látszatintézkedés lesz minden támo-gatás. Hasonlóan ahhoz, ahogy látszatintézke-dés marad minden, a kényszervállalkozások

számbeli csökkentésének szándékával tett lé-pés – a kényszervállalkozók kvázi bûnöskéntvaló meghurcolása –, amíg a munkáltatók járu-lékterhe nem csökken. Az ilyesmi egy alombatartozik, az alom meg néha büdös is tud lenni.Egészen addig, amíg a gazda nem gana-jozik…

Tóth László LeventeForrás: Napi gazdaság

2003. május 15.


Medgyessy Péter miniszterelnök úr részére a termõföld, a zöldterületek fokozott védelme érdekében

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Rohamosan fogy egyik legfontosabb nemzeti vagyonunk: a termõföld. Különösen vészesen gyor-sult fel ez a folyamat a rendszerváltás utáni években. Míg 1938-ban a mûvelésbõl kivont terület ará-nya – a KSH adatai szerint – az ország teljes területének csak 6,6 százalékát, 1990-ben 11,5 száza-lékát tette ki, 1996-ban ez az arány már 13,8 százalékra emelkedett, 2001-ben pedig elérte a 16,9%-ot! Az ipar, a bányászat, a közlekedés, a kereskedelmi és a lakóépületek, valamint egyéb létesítmé-nyek egyre több értékes földterületet fednek le gyakorlatilag visszavonhatatlanul. A szuburbanizáció,a közúti közlekedés robbanásszerû növekedése, a bevásárlóközpontok terjedése és egyéb zöldme-zõs beruházások azonban nemcsak környezeti szempontból okoznak súlyos veszteségeket, hanemgyakran társadalmilag is károsak és nemzetgazdaságilag is ésszerûtlenek: súlyos terhet rónak mind-annyiunkra, és így egyebek mellett kimutathatóan rontják országunk versenyképességét.

Magyarországon a zöldterületek pusztításának és az e téren szinte általánossá vált súlyos kor-rupciónak egyik fõ oka, hogy az ingatlan értéknövekedésekor a megnövekedett haszon a tulaj-donos zsebébe vándorol, a társadalmat ért kárt viszont a közösség viseli. Ez utóbbiak közé tarto-zik az értékes zöldterületek pusztulása, az átszellõzõ csatornák, kilátás, benapozás „elépítése”,a megnövekedett közlekedési igények és az ezzel járó környezetszennyezés, a többlet infra-struktúra – víz, csatorna, egészségügyi ellátás stb. – iránti igény, a más helyütt már meglévõ inf-rastruktúra kihasználtságának – és így a hatékonyságának – romlása.

Ennek a tarthatatlan helyzetnek a megváltoztatására javasoljuk a földvédelmi járulék jelentõsemelését és kiterjesztését (az erre vonatkozó szövegszerû törvényjavaslatot mellékeljük).Amennyiben ez megvalósul, már rövid idõn belül is az alábbi kedvezõ hatások következnek be:• Számottevõen csökken a termõföld, a zöldterületek, a növényzet pusztulása.• Az ipari, kereskedelmi és lakáscélú beruházások egyre nagyobb hányada kerül átcsoporto-

sításra a nagy mennyiségben rendelkezésre álló rozsdaterületekre (lepusztult ipari, lakó ésegyéb rossz állapotban lévõ területekre), azok újjáélesztésére.

• Jelentõs infrastruktúra-fejlesztési és üzemeltetési költségek kerülnek megtakarításra.• Az egész társadalom helyett az érintett beruházók fizetik meg a beruházás társadalmi, gazda-

sági, környezetvédelmi és infrastrukturális költségeit, ami elõsegíti egy igazságosabb, demok-ratikusabb és hatékonyabb társadalom kialakítását.

FöldvédelemPP EE TT ÍÍ CC II ÓÓ


Abor készítésekor két nagy eredetetkülönböztetünk meg. Az egyik az öko-lógiai eredetet, azaz a természeti forrá-

sok összességét jelenti, míg a másik a hu-mán eredet, azaz minden olyan tényezõ,amely az embertõl, annak beavatkozásátólfügg. Az utóbbiba tartoznak, pl. a technoló-giák, a fajták stb.

a) Ökológiai eredetA földrajzi eredetet jelöli, tágabban a régi-

ót, a térséget, majd a borvidéket, a borvidékikörzetet, a település határát és a dûlõt. Ma-gában foglal minden természeti tényezõt aklimatikus és edafikus tényezõkön keresztüla domborzati tényezõkig.

b) Humán eredetA szõlõtermesztési, a borászati technoló-

giát, a termesztésbe vont fajtát, valamint a ter-mékfejlesztést és annak marketingjét értjük.

Az elõbbi gondolatmenethez ragaszkodvaazt mondhatjuk, hogy:

Hungarikumnak nevezhetjük azokat a boro-kat, amelyek a földrajzi eredetet és az emberiinputot tekintve olyan bor készítését eredmé-nyezi, amely egyrészt egyediségét tekintve jólmegkülönböztethetõ a többi bortól, másrésztaz ökológiai és a humán eredet sajátos, vala-mint jellemzõ, más esetben meg nem ismétel-hetõ kombinációjából vezethetõ le.

Természetesen az elméleti megközelítésés meghatározás nem mindent old meg.A gyakorlatban ugyanis meg kell határozni,ki kell jelölni, hogy mit tekintünk egyedinek

és jellemzõnek a hungarikumoknál. Az is lát-szik, hogy a fogalom tartalmából adódóan ahungarikum boroknak nemcsak sorozata,azaz mellérendeltsége van, hanem hierarchi-ája is. Ez érthetõ, mert a földrajzi eredetbenis meg tudunk különböztetni területi hierar-chiát és hasonlóan vagyunk a technológiák-kal, a termékkategóriákkal és a végül a faj-tákkal is.

Példának okáért egy régiónak, pl. Kárpát-medence, de egy borvidéki körzetnek is lehethungarikum terméke, jóllehet azok mérete,valamint ökológiai és humán meghatározásamás és más.

Nagyon fontos, hogy a hungarikum borokesetében az ökológiai és a humán eredeti-ség együttesen legyen jelen, megengedveezek eltérõ arányát és súlyát a különbözõesetekben. Szétválasztásuk azonban nemmegengedhetõ, hiszen szélsõséges példátemlítve Tokaj-hegyaljai borvidéken egyChardonnay szõlõfajta bora nem tekinthetõhungarikumnak, pedig annak ökológiája, az-az földrajzi eredete mindenképpen az, de ön-magában nem elégséges, csupán szüksé-ges feltétel.

A hungarikum borok piacaA hungarikum borok termelési potenciálja

A jelenlegi magyar borjog keretein belül ahungarikum borok többsége a meghatározotttermõhelyrõl származó minõségi és különle-ges minõségi borok kategóriájába tartozik.


A hungarikum fogalma a magyar szõlészetben és borászatban

• Visszaszorulnak a nem kívánatos ingatlanspekulációk és az ezzel összefüggõ, igen széleskörben elterjedt visszaélések (köztük az e téren óriásira duzzadt korrupció).

• Mérséklõdik az önkormányzatokra (és így a közvetve a Kormányra) nehezedõ pénzügyi nyomás.• A mainál sokkal inkább meg fogunk felelni az Európai Unió és az OECD területfejlesztési pri-

oritásainak.Mindezen okok miatt kérjük Miniszterelnök Urat, hogy segítse elõ javaslatunk mielõbbi meg-

valósítását.A MAGYAR TERMÉSZETVÉDÕK SZÖVETSÉGE

FORRÁS: ZÖLD LEVÉL 2003./2–3. SZÁMÁBÓL


A szõlõ-bor ágazat jövedelmezõsége,még a nyereséget kimutató vállalkozásokesetében is rendkívül alacsony. A szõlõter-melõk többségénél a termés értékesítési árá-ban a szõlõ újratelepítés költsége – az ültet-vény amortizációja – nem térül meg. A nyo-mott belföldi hordós borárak örvényként húz-zák lefelé a teljes borpiacot. Ez a hatás még ahungarikumokra is kiterjed, bár ezek mesz-szebb vannak az örvény középpontját jelentõlegolcsóbb boroktól.

A hungarikum borokat elõállítók egy részea szabad piacról, a csak szõlõtermeléssel fog-

lalkozó gazdaságoktól szerzi be az alapanya-gát. A családi birtokok és a teljes vertikumotátölelõ közepes birtokok esetében a szõlõvá-sárlás jelentõsége csökken. Így a bizonytalanpiaci helyzet miatt egyre csökken a jó minõsé-gû termés, vagy növekvõ piaci lehetõség ese-tén a szabad piacról felvásárolható szõlõ.

A hungarikum borok termelési potenciáljátkét fõ tényezõ határozza meg:• fajta-háttér• termelési-technológiai háttér• szõlõtermesztés• borászat


1. táblázatA szõlõ termõhelyi kataszterének összesített adatai

(2002. szeptember 30-ig)

Borvidékek, termõhelyek

Termõhely Terület megoszlás kataszteri osztályánakadatai

területe I. II/1.

ha ha % ha %

1. Csongrádi 14.275 2.595 19 8.474 60

2. Hajós-Bajai 14.873 6.582 45

3. Kunsági 104.962 1.521 1 26.310 26

4. Ászár-Neszmélyi 7.407 5.057 68 2.003 27

5. Badacsonyi 4.263 3.620 85 635 15

6. Balatonfüred-Csopaki 6.445 5.851 92 574 8

7. Balatonfelvidéki 5.344 5.184 97 160 3

8. Etyek-Budai 7.117 4.866 68 2.251 32

9. Móri 1.994 1.459 73 535 27

10. Panonnhalma-Sokoróaljai 4.234 3.463 82 609 18

11. Somlói 1.158 893 78 265 22

12. Soproni 5.294 5.124 96 170 4

13. Balatonboglári 10.391 8.661 83 1.730 17

14. Mecsekaljai 7.652 6.968 91 588 9

15. Szekszárdi 6.964 4.536 65 2.205 32

16. Villányi 4.792 2.975 62 1.771 37

17. Bükkaljai 18.597 16.199 87 2.366 13

18. Egri 22.342 18.444 82 3.898 18

19. Mátraaljai 32.382 24.261 75 8.121 25

20. Tokajhegyaljai 11.251 9.882 88 1.340 12

21. Balatonmelléke 6.383 4.427 69 1.956 31

22. Tolnai 14.505 9.904 68 3.117 21

Borvidékek összesen 312.625 145.890 47 75.660 24


A fajtaszerkezet az elmúlt években márkissé eltolódott a világfajták irányába, de ahagyományos fajták (Kékfrankos, Olasz riz-ling, stb.) továbbra is meghatározók. A hun-garikumok egy része önállóan nem jelenikmeg a piacon, hanem az egyéb fehér és vö-rös borokkal kerül (az engedélyezett mérté-kig – ma legfeljebb 15%-ig) házasításra. A borvidéki területeken található deklarált125 fajtából 30 adja az összes terület 88%-át.Ezen belül a hungarikumnak tekinthetõ fajtákszáma 18, ami a termelési háttér mintegy58%-át jelenti. A fehér fajták esetében na-gyobb a hungarikumok aránya, míg a kék faj-táknál nagyobb az idegen eredetûek aránya.

A hungarikumok egy része erõsen kötõdikegyes borvidékekhez, termõhelyekhez (Juh-fark – Somló, Kékoportó – Villány, Kéknyelû -Badacsony, Cirfandli – Mecsekalja / Pécs,stb.), míg mások univerzálisabbnak tekinthe-tõk (Olasz rizling, Kékfrankos, Furmint, Hárs-levelû, Kadarka, Kékfrankos, stb.).

A hungarikumok egyik alapvetõ kérdése atermõterület növelése, illetve a területi szétap-rózottság csökkentése. A fõ fajták (Olasz riz-ling, Kékfrankos) nagyobb üzemi felülettel (ésfeldolgozási háttérrel) rendelkeznek, míg a„kis” fajták (pl. Kadarka, stb.) kisüzemi jellegûtermesztése folyik. Az elmúlt évek telepítésiarányai egyelõre a fajtaszerkezet konzerváló-dását mutatják. Egy-két fajtát kivéve (pl. Kék-frankos) a hungarikumnak tekinthetõ fajtákaránya egyenként a legtöbb borvidéken kicsi.

A szõlõtermesztés technológiai háttere –elsõsorban az elöregedõ ültetvények miatt –ma nem ad kellõ hátteret a hungarikumok-nak. A korszerû, gépesített és a fajtákhozadaptált szõlõtermesztés csak a kedvezõbbhelyzetû borvidékeken jellemzõ (pl. Tokaj-hegyalja, Villány), ahol mind a jövedelmezõ-ség, mind a tõkeerõs beruházások száma na-gyobb.

A borászati technológia két oldalról segít-heti a hungarikumok helyzetét. Egyrészt a


Készítette az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete Kecskemét (2002)Szerkesztette: Dutkon Istvánné tudományos ügyintézõSzabó Attila tudományos osztályvezetõ

1. ábra Hungarikum fajták termesztési és borkészítési körzetei

Magyarország borvidékei (Az 1997. évi CXXI. törvény és módosításai

alapján)

Borvidékek1. Csongrádi2. Hajós-Bajai3. Kunsági4. Ászár-Neszmélyi5. Badacsonyi6. Balatonfüred-Csopaki7. Balatonfelvidéki8. Etyek-Budai9. Móri

10. Pannonhalma-Sokoróaljai

11. Somlói12. Soproni13. Balatonboglári14. Mecsekaljai15. Szekszárdi16. Villányi17. Bükkaljai18. Egri19. Mátraaljai20. Tokaj-hegyaljai21. Balatonmelléke22. Tolnai



hagyományos fajtákhoz alkalmazott hagyo-mányos borászati eljárások modernizálásaés ismételt alkalmazása révén (pl. siller, rozékészítése Kadarkából, stb.). A technológiákegy része termõhelyhez kötött (pl. Tokaj-hegyalja). A másik tényezõ a technológiaiszínvonal általános javulása, ami lehetõvé te-szi a kíméletes feldolgozást, kedvezõbb íz-és színanyag-kinyerést, megfelelõ borkeze-lést- és érlelést, stb.

A hungarikum borok piaci potenciálja

Amennyiben az éves magyar borértékesí-téssel összevetjük a becsléseket, akkor lát-ható, hogy a hungarikum borok jelenlegi pi-aci jelentõsége nagy, és elsõsorban az érté-kesítési átlagár növelésében ezeknél a bo-roknál látszik a legnagyobb lehetõség.

A hungarikum borok jelenlegi és jövõbelipiaci helyzetét több tényezõ határozza meg:

2. táblázatEgy hungarikum a „Kékfrankos” szõlõfajta borvidékenkénti területe

* A Kékfrankos fajtának a borvidék szõlõterületéhez viszonyított aránya **A borvidékek összes Kékfrankos területéhez viszonyított aránya

BorvidékBorvidéki

összes területha

Kékfrankosterülete

ha%* %**

1. Csongrádi 2.326 439,97 18,90 7,60

2. Hajós-Bajai 1.706 223,94 13,10 3,90

3. Kunsági 28.928 2.211,00 7,60 38,50

4. Ászár-Neszmélyi 1.553 1,00 0,06 –

5. Badacsonyi 1.790 – – –

6. Balatonfüred-Csopaki 2.094 57,00 2,70 1,00

7. Balatonmelléki 1.508 – –

8. Etyeki-Budai 1.480 4,70 0,30 0,01

9. Móri 1.671 – – –

10. Pannonhalma-Sokoróaljai 618 – – –

11. Somlói 827 – – –

12. Soproni 1.880 1.274,00 67,80 22,10

13. Dél-Balatoni 2.820 73,40 2,60 1,30

14. Mecsekaljai 633 7,00 1,10 0,10

15. Szekszárdi 2.211 554,685 25,10 9,70

16. Villány-Siklósi 1.765 86,00 4,90 1,50

17. Bükkaljai 1.130 57,00 5,00 1,00

18. Egri 3.906 670,00 17,10 11,70

19. Mátraaljai 7.442 5,23 0,07 0,10

20. Tokajhegyaljai 5.428 – –

21. Zalai 1.623 14,00 0,80 0,20

22. Tolnai 2.175 85,00 3,00 1,50

Összesen 75.514 5.747,89



• nem hungarikum borok piaci helyzete• import borok piaci helyzete• elosztási csatornák• fogyasztói szokások és elvárások

A hungarikum fajta- és küvéborok más le-hetõséget hordoznak. Az utóbbiak helyzeteés lehetõségei jobbak, mert egységes ter-melési és technológiai (és részben fajtaszer-kezet), valamint piaci háttér áll mögöttük (pl.Eger, Tokaj). A kis borvidékek egyedi fajtabo-rai ezt általában nem képesek biztosítani (pl.Somló, Mecsekalja, stb.), bár kivétel itt is lát-ható (pl. Villányi Kékoportó). A nagyterületûfajták (pl. Olasz rizling) ugyan mindenüttmegtalálhatók, de boraik minõsége és ka-raktere rendkívül heterogén, ami részbenökológiai, de sokkal inkább a technológiaiháttér következménye.

A nem hungarikumok elsõsorban a világ-fajtákat jelentik. Ezek általában a kereslet mi-att nagyobb bevételt eredményezhetnek, dea hazai ökológiai viszonyok és viszonylag el-maradottabb technológiai háttér miatt ter-mesztésük gyakran gondokkal terhelt. Két-ségtelen, hogy piaci szempontból eredmé-nyesebbek mind a hazai és különösen anemzetközi piacokon.

Az import borok megjelenése, fõleg az al-sóbb árkategóriákban erõsen veszélyeztethe-ti a „kis” fajták piaci lehetõségeit, mivel ezekfolyamatosan nem képesek kellõ mennyisé-get és minõséget produkálni.

A hungarikumok szempontjából az elosz-tási csatornák szerepe döntõ fontosságú le-het a jövõben. Ez egyaránt igaz a hazai és akülföldi piacra. A nagy alapterületû és köz-

2. ábra Az európai zónarendszer nehezen illeszthetõ a magyar, a Kárpát-medence ökológiai adottságaira



3. táblázatTokaj-hegyaljai borvidék dûlõi

Megjegyzés: * 5-ös fõ-cluster csoport: Nagyon jó fekvésû, jó talajú termésbiztos, szõlõtermesztésre kiválóan alkalmas terü-letek. 4-es fõ-cluster csoport: Nagyon jó fekvésû, jó talajú, igen termésbiztos szõlõtermesztésre kiválóan alkalmas területek.

Település Területha

Kataszteri osztályha

I. II. Megnevezés Pontérték Cluster csoport *

Abaújszántó 281 281 Agyag 360 5Kassaváros 348 5

Bekecs 54 54Bodrogkeresztúr 485 433 52 Nagy-Lapis 322 5Bodrogkisfalud 105 20Bodrogolaszi 260 260 Pajzos 339 5Erdõbénye 576 504 72 Mogyorós 336 5

Fehérkút 369 5Erdõhorváti 242 219 23Golop 40 28 12Hercegkút 246 128 118Legyesbénye 90 90Makkoshotyka 107 57 50Mád 1280 1280 Szent-Tamás 379 5

Zselinszky 370 4Király 380 5Kõvágó 370 4Birsalmás 376 5Középhegy 356 4Urágya 370 5

Mezõzombor 332 328 4 Disznókõ 304 5Kapi-tetõ 380 5Zomborka 305 5

Monok 293 293Olaszliszka 543 473 70 Meszes 335 4

Csáki 344 4Rátka 347 347Sárazsadány 312 298 14Sárospatak 744 565 179 Megyeri tetõ 371 5

Királyhegy 306 5Sátoraljaújhely 453 285 168 Oremus 310 5Szegi 193 193Szegilong 82 64 18Szerencs 635 531 104 Elõhegy 379 5Tarcal 824 577 247 Terézia, Mézesmáj 320 5

Mestervölgy 350 5Bakonyi 356 4Mandulás 358 5Deák 373 5Barát 373 5Szarvas 336 4

Tállya 1378 1286 92 Hasznos 371 5Galyagas 374 5Palota 365 4Pipiske 376 5Vároldal 350 4

Tokaj 410 390 20 Hétszõlõ 367 5Szerelmi 321 5Lencsés 309 4

Tolcsva 814 708 106 Kincsem 361 4Budaházi 355 4Szentvér 370 4Kutpatka 370 4Petõ 370 4Bartalos 370 4Gyopáros 367 4Csetõ 367 4

Vámosújfalu 105 105Összesen: 11 251 9882 1369



ponti beszerzést folytató áruházláncok szá-mára a mennyiséget adó fajták a legfonto-sabbak (pl. Olasz rizling). A többi fajta legfel-jebb a választék látszatát hivatottak bizonyí-tani. A „kis” fajták esetén elsõsorban a speci-ális szaküzletek, a gasztronómia és a helyieladás (borturizmus) lehet a kiút. Itt a külön-legességek és az egyediség jobban elfogad-tatható. Az export egyik kulcsa a megfelelõimportõr, illetve disztribútor megtalálása. Ezhungarikumok esetében alapfeltétel.

A hazai fogyasztók oldaláról a hungariku-mok többsége többé-kevésbé ismert. Enneka fenntartása, illetve az ízlés formálása a világ-fajták és a nemzetközi borízlés erõs piaci nyo-mása miatt igen nagy feladat. Ezzel szembena külföldi fogyasztó megnyerése csak pótlóla-gos ráfordításokkal (munka- és költség) lehet-séges. A borbemutatók, az egyedi karaktermegismertetése és elfogadtatása nélkül ahungarikumok külföldön nem értékesíthetõk.Ehhez megfelelõ szervezet és szervezettségis szükséges a termelõk és a piaci szereplõkrészérõl egyaránt.

A Hungarikum borok marketingje

A hungarikum borok marketingjének kétfõ viszonyulási pontját szükséges tisztázni.1. A hungarikum borok marketingjének el

kell térnie a más magyar boroknál alkal-mazott módszerektõl. Ez az eltérés döntõ-en a belföldi piacon és azokon a piacokonigaz, ahol a magyar borok közül a hun-garikum borokat már régóta ismerik, azokesetleg kisebb mennyiségben jelen isvannak ott. Kisebb az eltérés más borok-tól az olyan országokban, ahol a magyarborok – és ezen belül a hungarikumok –jelenléte elhanyagolható.

2. A magyar nemzeti bor marketingen belülelsõsorban a hungarikumokra kell kon-centrálni, és azok növekvõ nemzetközi elis-mertsége lokomotívként húzhatja magaután a többi magyar bort. Sokan a tokajit amagyar borok zászlóshajójának nevezik.Mit sem ér e költõi hasonlat, ha a borvilágtengerén más országok magas árbocai kö-zött nem látszik zászlónk a fogyasztó szá-

3. ábra A hungarikum és egyéb borok megnevezésének fõ tényezõi és annak hatása termékcsoportonként



mára. Egyébként is a nem hungarikum bo-rok esetében talán a márkavédelemre vagya nemzetközileg ismertebb fajtára kellene apiac megdolgozását alapozni.A hungarikum borok marketingjét hatéko-

nyan csak egy Nemzeti Bormarketing Prog-ram részeként lehet elképzelni. A hungarikumborok marketingjének eltérése a többi borétóltöbb okra vezethetõ vissza:

a) borvidéki / termõhelyi kötõdésb) hazai (viszonylagos) ismertségc) külföldi (szinte teljes) ismeretlenség

Az egyes hungarikum-csoportok különbö-zõ marketing-programjaira igen eltérõ sajá-tosságaik (pl. tokaji borok) és lehetséges cél-piacaik (pl. Nyugat-Európa, Baltikum, Len-gyelország, stb.) miatt van szükség. A nagytermelési hátterû fajták esetén (pl. Olasz riz-ling, Kékfrankos) a magyar eredet, karakterkaphat nagyobb hangsúlyt („országimázs”),míg a kisebb területi arányú fajtáknál az egye-diség, a hagyomány, az egy-egy kisebb föld-rajzi környezethez való kötõdés dominálhat.

Valamennyi fõbb hungarikum borra rész-letes programot kell kidolgozni, a termelés-ben érintett termelõi szervezetek bevonásá-val. A programnak a következõ fõ elemeketkell tartalmaznia:• a bor üzenete az adott célcsoport számá-

ra (ez piaconként bizonyos mértékig eltér-het, hiszen mást jelent egy lengyelnek atokaji szamorodni, mint egy svédnek),

• az üzenet megfogalmazása egy szóval,vagy egy rövid mondattal (szlogen),

• a bor megkülönböztetõ tulajdonsága, ér-téke más borokhoz képest,

• a bor történeti háttere (a belföldi piacon, arészletes kulturális, történeti elõzmények-kel, az európai piacokon az adott ország-hoz vagy közismert történelmi személyi-séghez való kapcsolódásának ismertetésé-vel, a távolabbi piacokon pedig a régiség il-letve az egyediség hangsúlyozásával),

• a bor ajánlása ételekhez, alkalmakra,• a „marketing mix” elemeinek kiválasztása,

az adott célcsoport elérésére,• a költségvetés és az ütemezés tervezése• ismertség növelése

a) hazai piacon: hagyományok feleleve-nítése, újbóli megismertetése

b) nemzetközi piacon: – hagyományos piacokon a korábbi vagy a

meglévõ image kihasználása– új piacokon a borok pozicionálása, külön-

leges, megkülönböztetõ tulajdonságainakegyediségének elõtérbe helyezése

• hungarikumok pontos pozicionálásaa) borkategórián belül (pl. tokaji borok)b) árkategórián belülc) elosztási csatornán belül

• piachoz adaptált marketing-terv kidolgo-zása (közösségi marketing)a) hangsúlyokb) egyediségc) hagyomány, történelmi vonatkozásokd) Magyarországhoz való kötõdés hang-

súlyozásae) különleges technológia/fajtaf) hagyományos szlogenek (pl. nászéj-

szakák bora, stb.)A hungarikumok egy része szinte teljesen

kiüresedett a mögötte álló termelési, piaci ésmarketing háttér hiánya miatt (pl. Móri ezerjó,stb.). Ezekben az esetekben általában magá-nak a borvidéknek a léte is veszélybe kerül,amit csak komplex borvidéki stratégiával éskomplex rekonstrukcióval lehet kiküszöbölni.

A hungarikumok szabályozási és piaci kér-dései hasonló sajátosságot mutatnak, mint atöbbi boré, de itt a termõhely és a fajta meg-határozóbb szerepet játszik.

A teljesség igénye nélkül az egyes hun-garikum borok hazai és nemzetközi marke-tingjében használható fõbb elemekre, minta-ként a következõ vázlat megfontolása java-solható:

Bikavérek

• védett eredetû bor,• jellegzetes magyar fajták házasítása,

Tokaji borkülönlegességek• a legrégebbi eredetvédelmi szabályozás,• neves személyiségek írták a tokajiról,• a tokaji bor egy dicsõ történelmi múltú or-

szágrészbõl származik,• a borvidék és a pincék a világörökség ré-

szét képezik,• a tokaji szamorodni: az aperitif, a lengyel-

magyar barátság szimbóluma,



4. táblázatTokaj termékklasszifikációja

Minõségi bor Szamorodni Aszú

Száraz Édes 3 putt. 4. putt. 5. putt. 6. putt. Aszúesszencia

Szüreti idõpont IX. hó X.–XI. hó X.–XI. hó XI. hó XI. hó XI. hó XI. hó XI. hó

Szõlõ egészségi állapota egészséges botrytiszes botrytiszes botrytiszes botrytiszes botrytiszes botrytiszes botrytiszes

Szüreti módszer teljes együtt együtt szelektált szelektált szelektált szelektált szelektált

Borkészítés aszúszemek + alapbor/must

Eredet azonos azonos azonos eltérõ lehet

Cukor tartalom g/l – 30 60 90 120 150 180

Cukormentesszárazanyag g/l

– 25 25 30 35 40 45 50

Alkohol tartalom – 13 alk %/v 13 alk %/v – – – – –

Érlelés fahordóban* nem szabályozott 2+1* év min. 1 év 2+1 év 2+1 év 2 +1 év 2 + 1 év 2 + 1 év

2 + 1*=2 év fahordó + 1 év palack

**a vörös borszõlõk aránya az összes területhez viszonyítva Forrás: HNT

5. táblázatA vörös borszõlõfajták területi megoszlása az összes borvidék vörös borszõlõ területének megoszlásábanSzõlõfajták hektár %

* Kékfrankos 5.747,89 46,46

Zweigelt 2.030,19 16,41

* Kékoportó 1.193,77 9,65

* Kadarka 1.092,22 8,83

Merlot 652,54 5,27

Cabernet sauvignon 506,50 4,09

Cabernet franc 471,52 3,81

Bíbor kadarka 247,11 2,00

Pinot noir 136,92 1,11

Kármin 83,00 0,67

Blauburger 65,24 0,53

Medina 60,00 0,49

Alicante 24,30 0,20

Rubintos 24,00 0,19

Medoc noir 7,00 0,06

CS 2 6,65 0,05

CSVT 55 5,00 0,04

* Turán 4,70 0,04

Magyar frankos 4,40 0,04

Szent Lõrinc 4,00 0,03

Piros veltelíni 2,00 0,02

Eger 205/Titán 1,00 0,01

Syrah 1,00 0,01

Mindösszesen 12.370,95 100,00

Borvidékek összes területe 75514 16,38**

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT – FÓRUM

Magyarországon az ellenõrzött ökogazdál-kodás megindulása – a Biokultúra Egyesülettevékenysége eredményeképp – az 1980-asévek végére tehetõ. 1997-ig ez a gazdálkodássemmiféle támogatásban nem részesült.1997-ben már részesült az öko(bio)gazdálko-dás támogatásban. Ezt követõen azonban2002-ig kizárólag az átállást és a felmerült iga-zolt költségek egy részét támogatták. Az 1997.évi 28 millió Ft-os évi támogatás 2001-re kb.

100 millió Ft-ig emelkedett. Ebben az idõben agazdálkodók az agrártárca meglehetõsen bo-nyolult pályázati rendszere alapján jutottak atámogatáshoz. Az öt év alatt a pályázati rend-szer alapján 451-en kaptak támogatást bizo-nyos költségeik 30–100%-os támogatására.Ennek eredményeképpen az ökológiai gaz-dálkodásba vont ellenõrzött terület az 1996.évi 12 460 hektárról 2001. év végén több, minthatszorosára, 79 128 ha-ra nõtt.


• a tokaji aszú: az édes bor, melyet a szárazbort ivók is kedvelnek, a palackba zártnapfény, a gyógyszer, egy bor az Ön szü-letése évébõl,

• a tokaji eszencia: folyékony aszúszem, aHimnuszban megénekelt nektár

A magyar Zászlósborok Rendjének borai• Abasári olasz rizling• Badacsonyi kéknyelû• Badacsonyi szürkebarát• Csopaki Olasz rizling• Debrõi hárslevelû• Domoszlói muskotály• Egri leányka• Izsáki arany sárfehér• Kecskeméti kövidinka

• Kiskõrösi kadarka• Móri ezerjó• Neszmélyi olasz rizling• Pécsi cirfandli• Somlói furmint (a nászéjszakák bora, a

vulkán tüze)• Soproni kékfrankos• Szekszárdi kadarka• Tokaji furmint (a vulkán tüze)• Tokaji hárslevelû

A hungarikum szõlõfajták egyéb borai• Cserszegi fûszeres, Juhfark, stb.

BOTOS ERNÕ PÉTER, SZABÓ ATTILA, MÜLLER ISTVÁN, HAJDÚ EDIT

Ökológiai gazdálkodás 2003. évi támogatása

SummaryThe issue of "Hungaricums" is very much on the agenda in Hungary today. Production

of these products - since tightly bound to an area or wine region - is important, because:• They may enhance the competitiveness of Hungarian wines on the changing global

(wine)market by their uniqueness.• They may represent the image of Hungary abroad.• They may bring back cultural and gastronomic traditions.• They play also an important regional role by retaining the population in within the given

area. Incomes are coming not only from production but also from (wine) tourism.However, "Hungaricums" have to be discovered, their historical, cultural, ecological,

technological and market backgrounds explored and analysed. This complex task needsthe co-operation of several fields (professional organizations, administration, research,education, etc.).

In addition to the tasks mentioned above clear and integrated programs of regulation,support and marketing are needed. These programs are hoped to start in the near futureand may improve the situation of "Hungaricums".


FÓRUM

A támogatási rendszer alapvetõen 2002-tõl változott meg, amikor is a két év csúszás-sal beindult Nemzeti Agrár-környezetvédelmiProgram (NAKP) keretében már nem csak azátállást, hanem az átállás utáni ökológiai gaz-dálkodást is támogatta a mezõgazdaságikormányzat. Újdonság volt az is, hogy a bo-nyolult pályázati rendszer helyett – ahogymár az ökogazdálkodók és a biomozgalomrésztvevõi évek óta kérték – normatív alapúlett a támogatás, tehát nem az igazolt költsé-gektõl, hanem az elõírások betartásától tet-ték függõvé a támogatást.

2002-ben a korábbihoz képest lényege-sen korszerûbb támogatási rendszernek kö-szönhetõen az 1043 pályázóból 570-en(több, mint az elõzõ öt évben összesen)525,5 millió Ft támogatást kaptak (szinténtöbbet, mint az elõzõ öt évben). Ugyanakkormeg kell említeni, hogy az ökológiai gazdál-kodásra fordított összeg csak 0,3%-a volt ateljes agrártámogatásnak. És csak 1,3%-a akülönbözõ környezetbarát gazdálkodási for-mákra adott támogatásnak. Ezzel a környe-zetbarát mezõgazdaság támogatottsága lé-nyegesen az EU támogatási aránya alatt volt,hiszen ott nem egy tagországban már az ag-rártámogatások 20–30%-a is a környezetba-rát mezõgazdasághoz kötõdik és az ilyengazdálkodási formákat választó gazdálkodókköltségvetési bevételeinek akár fele is ebbõlszármazhat. A NAKP 2002. évi 2,5 milliárd Ftkeretébõl jutott az ökogazdálkodás támoga-tására 525,5 millió Ft.

A múlt évi tapasztalatok alapján megfogal-mazódott, hogy 2003-ban legalább 12 milli-

árd Ft kellene a Nemzeti Agrár-környezetvé-delmi Programra, és ebbõl 3–4 milliárd azökológiai célprogramra.

A múlt évi támogatás is hozzájárult ahhoz,hogy hazánkban a múlt évben mintegy 24,5ezer hektárral, 103,7 ezer hektárra (31%-kal)növekedett az ellenõrzött ökogazdálkodás terü-lete. 2003-ban a NAKP keretében újra normatívalapú az ökológiai gazdálkodás támogatása.Az FVM 3/2003. (I.24.), az agrárgazdasági és vi-dékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési tá-mogatásáról szóló rendelet V. fejezete kereté-ben foglalkozik az Agrár-környezetgazdálkodá-si Program (NAKP) támogatásával (67–76. §).

Örvendetes, hogy megmaradt a normatív tá-mogatás – „a rendelkezésre álló költségvetésiforrás erejéig” – de az kevésbé, hogy az átállá-si idõszak támogatásának mértéke nem válto-zott, a már átállt területek támogatásának növe-kedése is csak kb. inflációt követõ mértékû.

Új elem viszont a vetõmagtermesztés támo-gatása. Ez az utolsó pillanatban hozott döntés,hiszen az ökológiai gazdálkodás egyik legkri-tikusabb pontja az ökovetõmag.

Másik ilyen gond a hazai ökogazdálkodás-ban az állatállomány helyzete. 2001-ben 764ellenõrzött gazdaságból csak 72-ben foglal-koztak állattartással (1999-ben 48, 2000-ben60). A 72 gazdaságban 8.387 számosállat volt.

Az ökogazdálkodásnak egyik kritikus pontja,és az uniós csatlakozás során elõnytelen, hogynálunk kb. 10 hektárra jut egy számosállat. AzEurópai Unióban az egy hektárra megengedettszámosállat mennyisége 1,4–2,0. Nálunk ilyenkorlátozásra nincs szükség, hiszen az egy hek-tárra jutó számosállat mennyisége csak 0,1 (!).

Támogatás (Ft/ha)2002. 2003.

Átállási idõszakbanSzántóföldi növényekZöldségekGyümölcsSzõlõRét, legelõ

A már átállt területekreSzántóföldi növényekZöldségekGyümölcsSzõlõRét, legelõVetõmagtermesztés

25.00030.00040.00040.00010.000

15.00018.00020.00020.000

8.000–

25.00030.00040.00040.00010.000

20.00021.00021.00021.00010.000

30–50.000

Ökológiai gazdálkodási célprogram 2002-2003. évi támogatása

FÓRUM

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nembiztosítható az a feltétel, hogy a talaj termõ-képességét és biológiai aktivitását „a rende-let elõírásai szerint termelõ gazdaságokbólszármazó komposztált vagy nem komposz-tált szerves anyag talajba juttatásával, azökológiai állattartásból származó istállótrá-gya felhasználásával” kell fenntartani, illetvenövelni.

Az ökogazdaságokban keletkezett 80–100 000 t szerves trágya csak 2–3 ezer hek-tár, az ökogazdálkodásba vont terület 2–4%-ának trágyázására, tápanyag utánpótlásáraelegendõ. Amíg ökológiai gazdaságokbólszármazó istállótrágyával nem sikerül fenn-tartani a talajok termõképességének, a táp-anyag utánpótlást olyan, az ökológiai gaz-dálkodásban engedélyezett ásványi anya-gok felhasználásával kell megoldani, ami-lyen az alginit.

2002. nyarán eljuttattuk az új agrárvezetés-nek javaslatunkat az ökogazdálkodásban az

állatállomány növelésére a támogatás kiter-jesztését azon ökogazdálkodók részére, akikállatot tartanak vagy beállítanak. Talán ez isközrejátszott abban, hogy 2003-ban támoga-tást kaphatnak az agrár-környezetgazdálko-dás keretében állatot tartók. Az ökológiai állat-tartás a támogatási igényeken belül prioritástélvez. 2002-ben a NAKP-on belül még csak ki-egészítõ állat beállítási támogatás igénybevé-telére volt mód szarvasmarha, juh, sertés ese-tében. Idén az öko méhcsaládok támogatásanagy elõrelépést hozott.

Az õshonos állatfajták (a védett õshonosállatfajták genetikai fenntartásáról és támo-gatásuk rendjérõl szóló 37/1994.(VI.28.) FMrendelet szerint) mindkét kategóriában szere-pelhetnek.

A konkrét pályázatok részletes feltételeit ésszakmai követelményeit, beleértve a különbö-zõ pályázati ûrlapokat, az FVM Értesítõbenközzétételre kerülõ pályázati felhívás fogja tar-talmazni. SOLTI GÁBOR


Számosállatdb

1999 2000 2001

Szarvasmarha 2.290,8 3.482,9 6.180,7

Juh 1.053,64 909,62 1.292,37

Ló 20,2 221,0 281,2

Sertés 34,5 254,96 225,34

Baromfi 107,47 129,32 195,85

Bivaly 2,0 6,0 123,5

Kecske 26,75 65,31 86,1

Szamár 1,5 14,4 2,4

Összesen: 3.536,86 5.083,51 8.387,46

Bio-állatállomány változása

Ökológiai állattartás támogatása 2003-ban

Támogatott haszonállat Meglévõ állat- Új beállítás létszámra esetén

Ft/egyed

SzarvasmarhaJuhSertésKecskeLóSzamárBaromfiMéh (családonként)

6.0001.2001.2001.2003.000

–40–300

500

10.0002.5002.5002.500

–––700


FÓRUM

ÉÉÉÉrrrrddddeeeemmmmeeeessss lllleeeesssszzzz--eeee jjjjuuuuhhhhooootttt tttteeeennnnyyyyéééésssszzzztttteeeennnniiii ((((aaaa)))) jjjjöööövvvvõõõõrrrreeee????

Az EU-csatlakozás után sem lesz kevésbéérdemes, mint eddig volt. Sõt számos terüle-ten – rugalmasságunktól és a támogatásokkihasználásától függõen – javulhat is a manem éppen rózsás helyzet.

Ennek részleteirõl kérdeztük meg Dr. Béké-si Gyulát, a Juh Terméktanács ügyvezetõ igaz-gatóját (és köszönjük részletes információit).

– Jobb vagy rosszabb támogatási feltételek-re számíthat a juh-ágazat a csatlakozás után?

– Egyértelmûen jobbra. Ma az Európai Uni-óban egy anyajuhra számítva 21 euró támo-gatás jár évente, ennek eleinte ha csak 25%-át kapjuk is meg, az 1200 Ft. Ehhez jön mégaz FVM 1500 Ft körüli támogatása, így anya-juhonként körülbelül 2700 Ft támogatást lehetkapni. Ezen kívül lehetõség van további támo-gatás elnyerésére is, ha kedvezõtlen adottsá-gú területen folyik a tevékenység (ez jelenlega tagországokban 7 euró anyánként). Sajnoskomoly gond, hogy ma még hazánkban nin-csenek az arra rászolgáló területek kedvezõt-len adottságúnak minõsítve.

– Megmaradnak-e a kisebb juhászatok is,vagy csak a nagyok lesznek versenyképesek?

– A nagyoknak természetesen eleve többesélyük van. 500 anyajuh egy család megélhe-tését már tudja biztosítani, az ez alatti létszám-mal nehéz lesz boldogulni. A kicsiknek min-denképp, de a nagyoknak is érdemes termelõicsoportokba tömörülni (az FVM 85/2002-esrendelete szerinti elismert vagy elõzetesen elis-mert Termelõi Csoport minõsítéssel), mert ezfõleg a közös értékesítés, de egyéb területekenis elõnyökkel jár. Ezek létrehozásának feltétele30 millió forintnál nagyobb éves árbevétel. Tíz-nél több fõ alapíthatja meg.

– Változik-e jövõre a bárányok exportálha-tósága?

– A bárány-piaci helyzetben nem nagyonvárhatók változások. Évente körülbelül 830-850 ezer bárányt exportálunk, a magyar kivi-tel 90%-át az olasz piac veszi föl. Ugyanakkorez a báránymennyiség az olaszok behozata-lának mindössze 1%-át jelenti. Nem csodahát, hogy idén (de az elõzõ három évben is),noha el tudtuk adni a bárányokat, csak igenalacsony árat kaphattunk érte. Ténykérdés,hogy például a portugálok olcsóbban tudnakbárányhúst elõállítani, de ehhez hozzá kellszámolni az Uniótól kapott támogatásukat is.

– Ha a távolabbi jövõt nézzük, a jelenlegifajtaválaszték mellett lesz-e tere az õshonosmagyar juhfajtáknak, és érdemes-e már mostelkezdeni a létszámbeli fölszaporításukat?

– Annyira igen, hogy a Nemzeti Környe-zetvédelmi Alap támogatásával már sok he-lyütt elkezdõdött ez a munka, a rackával, acigájával és a ciktával is.

– Végül szeretnénk megtudni, hogy a te-nyésztõk milyen csatornákon fordulhatnakÖnökhöz szaktanácsadásért?

– Tavaly év végéig jól mûködött az a kap-csolattartási rendszer, amit a Juh Terméktanácsszakemberei a tenyésztõt, állattartót fölkeresve,személyesen tartottak fönn. Idén, a megválto-zott agrárpiaci rendtartás miatt még nincs szer-zõdésben lefektetett megbízásunk arra, hogyezt a munkát továbbra is elvégezzük. Holott ter-melési-értékesítési információkra, kapcsolattar-tásra talán soha nem volt akkora szükség, mintaz elkövetkezõ egy évben lesz.

-SZ. S.-

Summary

It is welcomed that the supporting system of ecological farming has become simplersince 2002. As a result of that controlled area of ecologically cultivated lands has risen by31%, reaching 103 700 ha by now. This year ecological production is supported on norma-tive basis again within the frames of the National Agri-Environmental Program. New elementis the support of eco-seed production. Sorry to say that only 72 from the total 764 controlledfarms deal with animal breeding. The 80 000 – 100 000 tons of organic manure originatingfrom these eco-farms is enough only for 3000 ha eco-land (2–4% of the total area).

SZAKMAI PROGRAMOK – ARCKÉPCSARNOK


Személyi adatok: 1959-ben született, nemzetisége: görög.

Tanulmányok: építõmérnöki diploma, Arisz-totelész Egyetem, Thesszaloniki; regio-nális fejlesztés posztgraduális tanulmá-nyok, Panteion Egyetem, Athén

Szakmai pályafutása:1981–1985 építõmérnök1983–1985 a Mûszaki Felsõoktatási Intézet

elõadója1989–1993 egy regionális fejlesztési vállalat

ügyvezetõ igazgatója

Politikai pályafutása:1985–1986 Kastoria prefektusa1987–1988 felnõttoktatási fõtitkár1988–1989 ifjúsági fõtitkár1985–1986 a PASOK Központi Bizottságá-

nak tagja1993–1994 a Kis- és Középvállalkozások,

Kézmûvesek Hellén Szervezetének(Ecommex) elnöke

1994–1996 ipari fõtitkár1996–1999 Kozani parlamenti képviselõje1995–1997 fejlesztési miniszterhelyettes

A Balkáni Együttmûködési Fórum tagja, aNõk Nemzetközi Világszervezetének tagja.

–SZ. S.–(FORRÁS: CENTRAL AUDIOVISUAL LIBRARY, EC.):

AnnaDiamantopoulou

az Európai Bizottság tagja (munkaügyi és társadalmi kapcsolatokért felelõs)

1. Május 24–25-én Túrkeve ad ott otthont az V. Kevi Juhfesztiválnak. Ez volt a helyszíne azOrszágos Nyíróbajnokságnak is.

2. Június 22-én a III. Regionális Juhásztalálkozóra kerül sor Nyíregyházán. Már az elõzõévekben is, a hagyományteremtõ szándékkal megrendezett eseményen terelõkutya-verseny,juhászok szakmai tanácskozása, fõzõverseny, népmûvészeti kiállítás és vásár, folklórmûsor ésjuhászbál várta az érdeklõdõket.

3. Augusztus 18–21. között a XII. FarmerExpo-t rendezik meg Debrecenben, az állatte-nyésztés széleskörû reprezentációján belül a juhtenyészetek minõségi fajtabemutatójával.

4. Szeptember 26–28-án lesznek a VI. Pannon Állattenyésztési Napok, melyek a X. Szent Mi-hály napi Fórummal zárulnak Kaposváron.

5. Áprilisban zajlottak le a X. Alföldi Állattenyésztési Napok, három napos juhtenyésztési be-mutatóval. Az utolsó nap került sor a XIX. Szent György napi Juhászversenyre, ahol mintmindíg, tenyészkos-árverést is tartottak.

6. Februárban a Juh Terméktanács tartott regionális konferenciát Debrecenben a juhte-nyésztés jövõjérõl. -SZ. S.-

(FORRÁS: MAGYAR JUHTENYÉSZTÕK ÉS JUHTENYÉSZTÕSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE HTTP://WWW.MAJUSZ.HU/)

Juhfesztivál és juhásztalálkozók


KÖNYVESPOLC

Dr. Kovács Ferenc akadémikus, kutató professzor, és Dr. Bí-ró Géza egyetemi tanár, a több kiadást is megélt Élelmiszer-hi-giénia címû könyv (és tankönyv) szerzõ-szerkesztõjének neveszolgál védjegyül ez idén megjelent, az élelmiszer-biztonságróligen átfogó képet szolgáltató legújabb mûhöz. Kovács Ferencmár a bevezetõben hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-bizton-ság a társadalom életminõségének ügye, és ezt a biztonságota tápláléklánc (talaj – növény – állat – ember) összes tényezõ-je meghatározóan befolyásolja. A termelés, feldolgozás, forga-lombahozatal, sõt a konyhatechnika minden fázisa szerepetjátszik benne, kézbentartásához különbözõ szakhatóságok ko-ordinált együttmûködése szükséges.

Az egyes fejezetek is a különbözõ területeken dolgozó szak-emberek, kutatók együttmûködését reprezentálják. Élelmiszerjog-ról, az élelmiszer-biztonság jogi megvalósításáról ír Biacs Péter ésBíró Géza egy-egy fejezetet, ill. ennek EU-szabályozásáról Somo-gyi Árpád, Faludi Roland és Talabér Klára. A tápláléklánc szerepérõl Bíró Géza és Kovács Ferenc.A táplálkozás-biztonság egészségügyi vonatkozásait taglalja Nagy Attila, Rodler Imre és Zajkás Gá-bor. Az emberre káros mikotoxinokról ír Kovács Ferenc és Kovács Melinda, növényi élelmiszereink-rõl pedig Bánáti Diána és Gelencsér Éva. Az állatállományokban jelentkezõ megbetegedéseket Mol-nár Zoltán, Rafai Pál és Szigeti Sándor ismerteti. A salmonellosisnak két külön fejezetet is szenteltek:az állati eredetûrõl Nagy Béla, Kovács Sándor, Bitay Zoltán és Kostyák Ágnes szól, a humán salmo-nellosisról Szabó Mária. A biztonság fokozásának érdekében mikrobiológiai módszereket ismertetSzita Géza és Bíró Géza, a kémiai maradékanyagok kimutatásával pedig Sas Barnabás foglalkozik. A fogyasztók szempontjait Bánáti Diána vizsgálja meg, és teszi a kockázat-elemzés módszerévelempírikusan vizsgálhatóvá.

A könyv mondhatni igen jókor jelent meg, a csatlakozásunk idõszakában minden e témábanérdekeltnek alapvetõen fontos az információkkal való ellátottság. A Földmûvelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támo-gatta a mû elkészültét, az FVM és az MTA közös kutatási eredményeit felhasználva, azAgroinform Kiadó gondozásában (2003) jelent meg. Terjedelme 288 oldal, beszerezhetõ a me-zõgazdasági könyvesboltokban és az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában. –SZ. S.–

Kovács Ferenc – Bíró Géza (szerk.):

Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás

Bíró Géza

Élelmiszer-higiéniaDr. Bíró Géza egyetemi tanár (Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar) könyvének

második, átdolgozott kiadásából (1999) az Agroinform Kiadó évente kénytelen újabb utánnyo-másokat készíttetni, mert a téma rendkívül idõszerû. Jelen korunkra nagymértékben szétvált azélelmiszerek elkészítésének és elfogyasztásának tevékenysége, azaz nagyobbrészt nem ma-gunk készítette ennivalót eszünk meg. Így a táplálkozás bizalmi kérdéssé vált, bíznunk kell ab-ban, hogy az élelmiszer-elõállítók ismerik és betartják az élelmiszer-higiénia minden szabályát.Ezeknek az ismereteknek a teljes hozzáférhetõségérõl gondoskodik ez a könyv, az élelmiszer-gyártóknak, de az érdeklõdõ fogyasztóknak egyaránt ajánlva.

KÖNYVESPOLC


Az egyes fejezetek Bíró Géza által összefogott csapatmunká-val jöttek létre. A témakörök igen szerteágazóak; szólnak az élel-miszer-higiénia történetérõl, ételmérgezésekrõl (Bíró Géza), azélelmiszer-mikrobiológiai aspektusokról (Szita Géza), szerma-radványok toxikológiájáról (Sas Barnabás), hús- és tejtermelésihigiéniáról (Bíró Géza, Százados Imre, Kovács Jenõ, ill. Bak Já-nos, Horváth Zoltán és Merényi Imre). Általános táplálkozás-tu-dományi ismeretek taglalására is sor kerül (Bíró György), vala-mint az élelmiszer-higiéniai igazgatás törvényi szabályozásáraés annak a gyakorlatban való megvalósítására is (Bíró Géza, Ko-vács József).

A könyv az FVM Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértõ Bi-zottsága támogatásával készült, az agráregyetemeken és fõis-kolákon javasolt tankönyv. Terjedelme 662 oldal, beszerezhetõ amezõgazdasági könyvesboltokban és az OMgK Agrár-szakiro-dalmi Szolgáltatóházában. –SZ. S.–

Surányi Dezsõ

Gyümölcsözõ sokféleség*(Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben)

A '90-es évek elején az MTA Biológiai Osztályán Fekete Gábor akadémikus irányításával ki-dolgozták a biodiverzitás nemzeti stratégiáját. Ebben mûködött közre a kertészeti növények te-rületén Surányi Dezsõ, akinek könyve azért meglepetés, mert a gyümölcstermesztést nem amegszokott módon, hanem újabb oldalról közelítette meg a vegyszeres technológiák mérsék-lésében, és ezzel az ágazat gazdaság-történetének ismeretanyagát is jelentõsen gazdagította.A mintegy 12 íves, tankönyvként is használható monográfiában ugyanis a szerzõ azokat akultúrvegetációban (is) létezõ változásokat és következményeit elemzi – történeti szemléltetés-sel, amelyek jelenleg zajlanak. Az új alakok – bár vegetatív szaporítású kultivárokról van több-nyire szó - folyamatosan létrejönnek. A biodiverzitás fogalmi kiterjesztése pedig a gyümölcster-mesztésre két alapvetõ dolgot segíthet elõ: egyrészt a fontos betegségekkel vagy kártevõkkelszembeni rezisztens fajták nagyobb megbecsülését a termelõi és a piaci szférában, másrészt agenetikailag is (?) sokféle fajtákból létesített ültetvények felértékelõdését, amelyek pl. kedvezõb-bek a növény-egészségügyi problémák kezelésében.

A Gyümölcsözõ sokféleség-ben a szerzõ 16 fejezetben foglalta össze a legfontosabb tudni-valókat a diverzitásról, segítve az 1988-ban bevezetett fogalom értelmezését és szerepét azagráriumban, illetve hangsúlyozva azt, hogy annak már vannak történelmi elõzményei (a cím-és hátlap erre utalnak), s a természetes és kultúrvegetáció e tekintetben is nagyon szoros kap-csolatban állnak.

Nagyon fontos az a fõ mondanivaló a könyvben, hogy a hagyomány a korszerûség a forrása,az adott korban optimális egykori fajták, bár elavultak, hasznosságukból, ha több nem, de any-nyi megmaradt, hogy segítették egy adott gyümölcsfaj termesztésének a fejlõdését. Viszont épparra hívja fel Surányi a figyelmet, hogy a fajtahasználat változásával nem feltétlenül kellene,hogy együtt járjon az ilyen fajták megsemmisítése. Máskor, máshol, más szempontból, esetlegnem a fõ termeléstechnológiai igényeket tekintve, újból fontos lehet a termesztésbõl kiszorultfajta (Gondoljunk csak a Malus orientalis eredetü Asztraháni piros Erwinia-ellenállóságára!). Pél-daként álljon, hogy igaz, az Olasz kék máris eltûnt a termesztésbõl a sharka virus következté-

*AKCIDENT NYOMDA, CEGLÉD (AZ FVM TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.)


KÖNYVESPOLC

ben, és a Besztercei szilva is komoly veszélybe került, de ha ezek ártéri területeken – mint a Ti-sza-Szamos háromszögben –, mint értékes fajták megõrizhetõk és megõrzendõk. Lehet ezzelaz állásponttal vitatkozni, de tény, vizes élõhelyen, ártéri területeken a szilvafák sharka- és levél-tetû-fertõzöttsége minimálisnak mondható.

A kötetben a diverzitást a szerzõ teljesen nyitottan kezelte, mert említi a területek mozaikos-ságából eredõen a területhasználati sokféleséget, e mellett a genetikai sokféleséget manifesz-táló számos történelmi (évszázadok óta országosan termesztett) és helyi (szûkebb régióban,hosszabb ideje kultivált) fajtát röviden bemutatta. Természetvédelmi szempontból is van jelentõ-sége e gyümölcsfajtáknak, különösen, ha azok organikus termesztés céljainak is megfelelnek,ugyanis a nemzeti parkok, s általában természetvédelmi területeken belül, s azok érintkezésiövezetében – a „természetességet” teremthetik meg.

A szerzõ gazdag, kevéssé ismert és újszerû módon kiválasztott illusztrációt válogatott a munkájá-hoz, így egy új aspektusból mutatta be a sokféleséget. A kisebb szerkesztési hibák a könyv tartalmátés küllemét nem érintik. Elméletileg pedig az 1988-ban leírt Maynard Smith-féle definíció és gondolko-dásmód bevezetése a gyümölcstermesztésbe fontos segítség a gyümölcsök iránt érdeklõdõ Olva-sóknak. Surányi Dezsõ úgy tûnik, folytatja azt a nagyon világos törekvését, hogy a gyümölcstermõ nö-vények egyre széleskörûbb vizsgálata (pl. a histográfiai módszer alkalmazása, most a biodiverzitásgondolatának honosítása, vagy az újféle ökológiai megközelítése) hozzásegítheti magát a kertészetetis, hogy sokkal inkább a jelenségek és a problémák hasonlóságát vegye észre, mint a természetesés a kultúrvegetáció között húzódó látszólagos falat. A Gyümölcsözõ sokféleség, ha csak néhány szá-zalékkal is segíti csökkenteni az oktalan kemikália-felhasználást az ültetvényekben, arra bátoríthatja aszerzõt, hogy tovább törekedjen történeti-ökológiai szemléletû tanulmányok kidolgozására.

TOMCSÁNYI PÁL

AZ MTA RENDES TAGJA

Gere Tibor – Csányi Vilmos

A gazdasági állatok viselkedése I. – Általános etológia

Tudományos ismereteink az utóbbi évtizedekben állandóan bõvültek az új felfedezéseknek, fej-lesztéseknek, kísérleteknek köszönhetõen. Ebben a folyamatban a zoológia és az állattenyésztésis gazdagodott. Az új tudományág az állatok viselkedését vizsgálja, bár az állatok szokásainakmegfigyelése egyidõs az emberiséggel, mégsem állt eddig a szakember rendelkezésére olyanmû, amely tudományos igényességgel rendszerezi, összefoglalja az ismereteket. Csányi Vilmosés Gere Tibor professzorok vállalkoztak arra, hogy ezt a hézagpótlást megoldják, s vállalkoztak ar-ra is, hogy a hagyományos etológia legfontosabb ismereteit ötvözzék a gazdasági állatok tartásá-nak különleges szakértelmet igénylõ gyakorlati tapasztalataival. „A gazdasági állatok viselkedéseI. – Általános etológia” tan-, illetve kézikönyvként egyaránt megfelel a legigényesebb feltételeknek.E könyv a kilenc kötetre tervezett sorozat elsõ kötete, mely a Mezõgazdasági Szaktudás Kiadógondozásában a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával jelent meg.

Hogyan élnek az állatok, a viselkedés öröklõik-e, hogyan történik a viselkedés szabályozása,miért agresszívek a hímek egymással, hogyan kommunikálnak, gondolkodnak-e az állatok?Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adnak választ a szerzõk 336 oldalon.

A kézikönyv teljes képet nyújt az állatok viselkedésérõl. Külön fejezetekben tárgyalja a meg-figyelés módszereit, a viselkedés egyedi fejlõdését, az anyagcsere, a szaporodás, az állatok ér-zeti (percepciós) világát, az állatok tájékozódását, a mozgásmintázatokat, a tanulás mechaniz-musait, módjait, a játék fontosságát, a játékos viselkedést.

„Az állatok viselkedését úgy foghatjuk fel, mint reagálást az õket érõ hatásokra, illetve mint köl-csönhatást az állat és az õt körülvevõ környezet között. Az állatok viselkedése nemcsak közérzet-

KÖNYVESPOLC – KITEKINTÉS


ük kifejezése, hanem jelzés arra vonatkozóan is, hogy miként reagálnak termelésükkel az õket értkörnyezeti hatásokra. Az állatok viselkedési módja gyakorlatilag is a legjobban megfogható és leg-jellemzõbb mutatója környezetük „használati értékének”. – írja két ismert tudós az elõszóban.

A könyvet a szerzõk elsõsorban az állattenyésztõk, állatorvosok, inszeminátorok, állattartószakemberek, a felsõfokú agrár-, biológus-, állatorvos hallgatók számára írták, de tudományosigényessége mellett, stílusa olvasmányos, így az állatbarátok számára is élvezetes olvasmány.Munkájukkal a hazai állattenyésztés-tudomány kiteljesedését szorgalmazzák.

E könyv a Szent István Egyetem Gödöllõi Karok Egyetemi Professzorok Tanácsa „Tanköny-vek –Szép magyar nyelven” címû pályázatának nyertese.

A két professzor a közelmúltban (2003. március 24.) az Országos Mezõgazdasági Könyvtárés Dokumentációs Központ „Kommunikáció és Cselekvés” címû rendezvényén nagy sikerrelmutatták be könyvüket a nagyszámú tudós, szakember és érdeklõdõ kérdéseire is válaszolva.

DR. SINÓROS-SZABÓ BOTONDNÉ

FFüüggggõõkkeerrtt –– sszzoobbrrookkkkaallA stockholmi Millesgarden sajátságos keve-

réke a szabadtéri szoborparknak, a mediterránkertnek, de emellett van valami utánozhatatlanegyéni bája is. Egy sziklás lejtõn épült a Värtan-tó partján, Stockholmtól nem messze. Kialakítá-sát az adottságok határozták meg, a meredeksziklás hegyoldalba teraszokat kellett vágni. Há-rom teraszra oszlik. A legfelsõ teraszon épültföldszintes ház igazi „sasfészek” élete utolsóéveit töltötte itt Carl Milles, a világhírû svéd szob-rász. A kert egyesíti magában a Dél melegét ésmeghittségét és Észak hûvös távolságtartását.Nagy nyitott világos terek váltakoznak a zárt, ár-nyékos teraszfalak által behatárolt kisebb terek-kel, amelyek már-már a „szabadtéri szoba”hangulatát idézik. A sokféle módon tagolt kertigen nagynak tûnik. A ciprusok és tuják, nyírekés platánok ostorfák adnak árnyékot. A mere-dek terasz falakat egynyáriak és futórózsák bo-rítják. Az évelõk évszaknak és hónapnak meg-felelõ színpompája és a sok-sok szökõkút, vízfe-lület eleven, folyton változó hátteret ad a szob-roknak, amelyek szinte megelevenednek eb-ben a környezetben. Az Isten keze címû szobramély, filozofikus értelmet hordoz. Kicsi és ijedt-nek látszó emberalak áll egy hatalmas kéz hü-velyk és középsõ ujján. Az emberalak hátrahaj-lik, mintha a távoli magasságban Isten arcátkémlelné, megtartja-e tenyerén, vagy elejti?!

Alig felserdült, még szinte gyermeki for-mákat mutató, az ifjúság édes derûjét, biza-kodását sugározza a Kis vizilány szobra. Ta-lapzatára ezt írta Carl Milles: „agyagban szü-

letett, én csináltam, ezért állítottam ide, hogyelfeledtessem veled az élet árnyoldalait”.Szobrai annyira eltérõ stílusúak, hogy az em-ber azt hiszi, más-más kéz alkotta õket.

Európa, akit Zeusz szelíd és játékos fehérbika képében rabolt el, úgy tûnik nem bánja,hogy sorsa ekként alakult.

Pegazus címû szobrán a ló és ember egy-más mellett „száguld” Ló és lovasa egyetlenponton érintkezik. Az emberi szellem világotmeghódító erejét érezzük a szoborból, debenne van a világûr hidege és az ember ma-gányossága is.

Carl Milles, 1875-ben született Örbygärd-ban, Uppland tartományban. Svédországban.Édesapja katonatiszt volt, anyját négy éves ko-rában vesztette el. Asztalos tanoncként kezd-te, de már egészen fiatalon fafaragó is volt. Mi-után elvégezte a stockholmi technikai iskolát,ösztöndíjjal Párizsba ment. Rodin tanítványalett, aki sokat foglalkozott vele. Korai szobrainerõsen érezhetõ Rodin hatása. Csaknem 10évet töltött Párizsban, neve itt vált elõször is-mertté. Szerte az Amerikai Egyesült Államok-ban állnak köztéri szobrai. Harminc évig élt ésdolgozott Cranbrookban. Már korábbi európaiutazásai során is felmerült benne a vágy, hogylegyen hazájában egy igazi otthona és alkotómûhelye. Így esett választása a Värtan-tó part-jára, ahol élete utolsó öt évét töltötte. 1955-benhalt meg, 80 éves korában. Az utolsó percigmegõrizte alkotó erejét.

TAMÁS ENIKÕ


KITEKINTÉS

Esélyegyenlõség nõk és férfiak között az Európai Unióban és Magyarországon

Világszerte megfigyelhetõ jelenség, hogymeglehetõsen alacsony a nõk jelenléte a köz-életben és a politikai döntéshozatal rendsze-rében is. Az arányok megváltoztatására az EUországaiban már tettek lépéseket – több-ke-vesebb sikerrel – az elmúlt években. A pozitívdiszkrimináció alkalmazásának kötelezõvé té-tele nagyban elõsegítette a helyzet javulását.

Például Franciaországban az intézkedé-sek között szerepel a francia paritásról szólótörvény, miszerint a választásokon indulópártok 50%-ban csak nõket delegálhatnak,ellenkezõ esetben pénzbüntetéssel sújtjákõket. Az is örvendetes, hogy az Európai Par-lament – csak 1%-ban ugyan –, de sikeresennövelte a nõk parlamenti jelenlétét.

A Magyar Országgyûlésben azonbancsökkenés tapasztalható. Jelenleg a 387

parlamenti képviselõ mindössze 8,5%-a,azaz 33 nõ.

A következõkben jól láthatók az eltéréseka nõk részvételi arányának az alakulásábanaz EU országok és Magyarország parlament-jeiben. (127 ország rangsorolása alapján)

A táblázatból is kitûnik, hogy az EU tagor-szágok közül is csak a görög parlamentbenképviselteti magát kevesebb nõ, mint a Ma-gyar Országgyûlésben. Ezzel a tizedik helyenállunk Ukrajna és Moldova társaságában. Eza helyzet még aggasztóbb az önkormányzat-oknál, ahol a polgármesterek 12,7%-a, az ön-kormányzati képviselõk 22,9%-a nõ. A 10 000lakosúnál nagyobb települések esetében apolgármesterek 4,9%-a nõ, míg a képviselõ-testületekben ez az arány 14,4%.

Helyezés Ország Nõk %-a1. Svédország 42,72. Dánia 37,44. Hollandia 365. Finnország 33,56. Németország 30,9

10. Ausztria 26,213. Spanyolország 24,722. Luxemburg 2024. Egyesült Királyság 18,442. Portugália 1343. Belgium 12,747. Írország 1250. Olaszország 11,151. Franciaország 10,979. Görögország 6,365. Magyarország 8,5

Forrás: Une Europe pour les femmes, –valamint – Szerepváltozások, Jelentés a nõk és férfiak helyzetérõl.TÁRKI-SZCSM, Budapest 1999, 43.o.

Forrás: Gyulavári Tamás–Kiss Róbert–Lévai Kata-lin: Vegyesváltó, Pillanatképek nõkrõl, férfiakról.Egyenlõ Esélyek Alapítvány, 1999, 78.o.

KITEKINTÉS – PIACI HÍREK


Summary

Women's role both in the public and political sector is showing a basic level accord-ing to the research studies. Positive discrimination is a useful rule, which was introducedin the EU countries in the past few years for the situation improving. In France, for exam-ple, the political parties are forced to delegate at least 50 % of women for the election,otherwise they'll be fined. These kind of measures are going to have a great importancein the EU countries and the joining countries as well.

FÜREDY KRISZTINA

A McDonald's több mint 25millió dollárt fektetett beOroszországban, 2002-ben

A McDonald's étkeztetési lánc jól pros-perál Oroszországban. Az elmúlt évben22 éttermet nyitott meg az óriáscég, ti-zenkettõt Moszkvában és Moszkva kör-nyékén, hármat Voronyezsben és egyet-egyet Rosztovban, Jaroszlávban, Novo-csekaszkban, Almetievszkben, Kazán-ban, Nabereznyij Cselniben és Szentpé-terváron.

Oroszországban jelenleg 94 McDonald'sétterem van, ebbõl 27 a városokban. Azamerikai cég új tervezeten is dolgozik, beakarják vezetni a Mc Cafe házakat és ét-termeket. Az esõt, amelynek beruházásiköltsége meghaladja a 200 000 dollárt azelmúlt évben a moszkvai Arbaton avattákföl. Nem véletlenül a belvárosban kapotthelyet.

A McDonald's 2003-ban is folytatja ha-tározott elõrenyomulását az orosz pia-con. Idén újabb 20 étterem nyitja meg ka-puit, egyebek között Orenburgban,Ufában és Szocsiban. Egy McDonald'sgyorsétterem beruházási költsége meg-közelítõleg 1,5 millió dollár. 13 év alatt azétteremlánc több mint 250 millió dollártfektetett be Oroszországban.

FORDÍTOTTA: T. E. AgraFood EastEurope

2003. februári számából

A lengyel Animex üzletpolitikája

Az Animex lengyel húsfeldolgozó cég,amelyet az amerikai Smithfield Foods Inc.felügyel, tervei szerint idén mintegy 105millió zlotyi hitelt nyújt a sertéstenyésztõk-nek. A legkedvezõbb 1,5%-os kamattal abizonyítottan legjobb szállítók élhetnek,2%-os kamattal fiatal farmerek juthatnakkölcsönhöz, akik csatlakoztak az üzlethezés 4%-os kamattal terhelt kölcsönhöz azoka középméretû sertésfarm tulajdonosokjuthatnak, akik évente 200–600 sertéstszállítanak le. A Smithfield Foods tanács-adó szolgálatot szervez segítve azokat asertéstenyésztõket, akik kitûnõ minõségûhúst szállítanak. Az Animex termékeinek35%-át exportálja és már az idén növelniszándékozik a külföldi eladásait.

FORDÍTOTTA: T. E. AgraFood EastEurope 2003. februári számából

Kevesebbet isznak a németek

A németországi Szövetségi Statisztikai Hi-vatal legfrissebb jelentése szerint az ideiév elsõ negyedében már csak 21,8 millióhektoliter sör talált vevõre Németország-ban. Ez 2,2 millió hektóliteres (9,1 száza-lékos) csökkenést jelent az elõzõ év ha-sonló idõszakának sörfogyasztásához ké-pest, amely szintén kisebb volt, mint egyévvel korábban.

Forrás: Dél-Magyarország 2003. május


INTERNETFIGYELÕ – HONLAPBÖNGÉSZÕ

Jelen számunkban olyan, az interneten megjelent újabb külföldi és magyar cikkekután böngésztünk, melyek az Európai Unió bõvítésével, intézményi átalakításával, ésannak a magyar agráriumra is kivetülõ hatásaival foglalkoznak. Egyben ezekre az inter-neten elérhetõ folyóiratokra is szeretnénk felhívni a figyelmet, és kedvet csinálni a"képletes" lapozgatásukhoz.

http://www.choicesmagazine.org/current/2003-1-06.htm

Az élelmiszer- és farmgazdálkodással foglalkozó CHOICES magazinban (USA) jelentmeg 2003 februárjában Florence Jacquet cikke az "Európai Unió jövõbeli agrárpoli-tikájáról". A kezdetektõl kiindulva elemzi az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját (KAP),majd részletesen összehasonlítja az EU agrártermelését a csatlakozás elõtt álló orszá-gokéval. A csatlakozás Lengyelországban, Magyarországon és a Cseh Köztársaságbanvárhatóan komoly szociális problémákat fog okozni amiatt, hogy a kis és közepesméretû gazdaságok nem fogják bírni a versenyt. Különösen áll ez az állattenyésztésre.Összességében megállapítja, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának kulcsotkell találnia az agrárgazdaság expanziójának kezeléséhez, és ugyanakkor megfelelõkapcsolatot kell létrehozzon a megoldandó mezõgazdasági, környezetvédelmi és a szo-ciális feladatok között. (Angolul olvasható.)

http://www.euractiv.com/cgi-bin/cgint.exe?1&1000=1&tmpl=index

Folyamatosan aktuális napi híreket, politikai helyzetképet jelenít meg az interneten azEurópai Unió minden területérõl, nem feledkezve meg a döntésekben fontos szerepet ját-szó politikai szereplõk bemutatásáról sem. Brüsszeli székhelyû.

A bõvítéssel összefüggésben az EU intézményi reformjával kapcsolatos javaslatokróljelent meg tájékoztatás (2003. május 7.), a bizottsági tagok csökkentésérõl és a szavazásirendszer megváltoztatásáról. Ennek lényegi eleme, hogy a minõsített többség az Uniólakosságának legalább 60%-át kell reprezentálja. (Angolul, németül és franciául isolvasható.)

http://www.eu.hu/sajtoszoba/main.php

Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának honlapja, ahol sok egyéb melletta folyamatos tájékoztatást szolgáló sajtószoba is található. Beszámoló található itttöbbek között Franz Fischler mezõgazdasági biztos április 3.-i Magyarországon tett láto-gatásáról, valamint ismertetés azokról az elõnyökrõl, melyek Fischler szerint a magyarmezõgazdaság számára az uniós tagság hoz. (Magyar és angol nyelven.)

Errõl a honlapról is elérhetõ a

http://europa.eu.int/comm/press_room/index_en.htm

az Európai Bizottság hivatalos sajtószobája, ahol a tájékoztatók több nyelven isolvashatók (legtöbbször angolul, németül és franciául). Tematikus keresõvel is ellátotthonlap, ahol a mezõgazdasággal foglalkozó cikkek, frissességük szerint idõrendbenkereshetõk.

-SZ. S.-

KÖZLÖNY


Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának áprilisban megjelent szá-maiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezõgazdasággal és élelmisz-eriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmenetiidõszakban érinthetik.

AAAAzzzz OOOOffff ffff iiiicccciiiiaaaallll JJJJoooouuuurrrrnnnnaaaallllbbbbaaaannnn mmmmeeeeggggjjjjeeeelllleeeennnnõõõõ rrrreeeennnnddddeeeellllkkkkeeeezzzzéééésssseeeekkkk

Magyarország

A Bizottság 696/2003 (EK) számú, 2003. április 14-eiRendelete módosítja az 1268/1999 (EK) számú Rende-letet a Közösség segítségérõl a csatlakozás elõtt a me-zõgazdaság és vidékfejlesztés tekintetében a közép éskelet európai országok részére.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L99, 2003. április 17. 24. oldal

2003/285/EC A Tanács 2003. március 18.-i Határozataa Jegyzõkönyv következményeirõl a az Európa Egyez-mény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére azEurópai Közösségek és tagországaik, valamint a Ma-gyar Köztársaság között a csatlakozás megalapozásá-ra, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredményéta kölcsönös új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L102, 2003. április 24. 32. oldal

Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmiszempontjainak kiegészítésére az Európai Közösségekés tagországaik, valamint a Magyar Köztársaság közötta csatlakozás megalapozására, figyelembe véve a kétfél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös új mezõ-gazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L102, 2003. április 24. 38. oldal

Zöldség-gyümölcs

A Bizottság 741/2003 (EK) számú 2003. április 28-iRendelete módosítja az 1555/96 (EK) számú rendeleteta meggy kivételével a cseresznyefélék kiegészítõ vám-ja célszintjérõl (trigger levels). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L106, 2003. április 29. 14. oldal

Cukor

A Bizottság 754/2003 (EK) számú, 2003. április 29-iRendelete módosítja az 174/1999 (EK) számú rendele-tet, amely részletesen szabályozza a 804/68 (EK) szá-mú tanácsi rendeletet az export engedélyérõl és exportvisszatérítésérõl tej és tejtermékek esetén.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 5. oldal

Bor

A Bizottság 625/2003 (EK) számú, 2003. április 2-i Rende-lete módosítja az 1623/2000 (EK) számú Rendeletet amelyrészletes szabályozást ad az 1493/1999 (EK) számú Ren-delet bevezetésére szabályozott borpiaci rendtartásról.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L90, 2003. április 8. 4. oldal

A Bizottság 715/2003 (EK) számú, 2003. április 24.-i Ren-delete módosítja a 883/2001 és 2805/95 (EK) számú Ren-deleteket, amelyek részletes szabályozást adnak a Ta-nács 1493/1999 (EK) számú Rendelet bevezetésére a har-madik országgal való kereskedésben a borágazatban.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L104, 2003. április 24. 13. oldal

Gabonafélék

A Bizottság 626/2003 (EK) számú 2003. április 3-i Ren-delete módosítja a 2377/2002 (EK) számú Rendeletet,amely megnyit és a Közösség adminisztrációja számá-ra lehetõséget ad vám tarifára a harmadik országbólszármazó maláta árpára és felmentést ad a Tanács1766/92 (EK) számú Rendeletet hatálya alól.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L90, 2003. április 8. 32. oldal

Állattenyésztés, állati termékek

2003/243/EC A Bizottság 2003. március 3-i Határozata 13.szorra módosítja a 2000/284/EK Határozatot a spermagyûjtõ központok elfogadott listájáról a harmadik ország-ból importált ló spermára (C(2003) 1109 szám alatt nyil-vántartott listájáról) (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L89, 2003. április 5. 26. oldal

A Bizottság 639/2003 (EK) számú 2003. április 9-i Rendele-te részletesen szabályozza a Tanács 1254/1999 (EK) számúRendelete az exportvisszatérítés odaítélésének követelmé-nyeirõl az élõ szarvasmarhafélék szállítás alatti egészségé-re vonatkozóan.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L93, 2003. április 10. 10. oldal

A Bizottság 649/2003 (EK) számú, 2003. április 10-iRendelete módosítja a 139/81 936/97 és 996/97 (EK)számú Rendeleteket a marha és borjúhús szektorban.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L95, 2003. április 11. 13. oldal

A Bizottság 650/2003 (EK) számú, 2003. április 10-iRendelete módosítja az Európai Parlament és a Tanács999/2001 (EK) számú Rendeletét az élõ juh és kecske-félék importjára vonatkozóan (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L95, 2003. április 11. 15. oldal

A Bizottság 667/2003 (EK) számú 2003. április 11-i Ren-delete módosítja a 716/96 (EK) számú Rendeletet elfo-gadva kivételes támogatási intézkedéseket a marhahúspiacon az Egyesült Királyságban.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L96, 2003. április 12. 13. oldal

A Bizottság 673/2003 (EK) számú, 2003. április 14-iRendelete módosítja az 1143/98, 1279/98, 1128/1999,1247/1999 és 140/2003 (EK) számú Rendeleteket aLengyelországból származó marha és borjúhús termé-kek vámkvótáiról.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 18. oldal

Állategészségügy, takarmányozás

A Bizottság 666/2003 (EK) számú, 2003. április 11-i Ren-delete elõzetesen engedélyezi bizonyos mikro organiz-musok használatát takarmányokban (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L96, 2003. április 12. 11. oldal

A Bizottság 668/2003 (EK) számú, 2003. április 11-i Ren-


KÖZLÖNY

delete a takarmányokban alkalmazott adalékanyagokengedélyezésérõl (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L96, 2003. április 12. 14. oldal

A Bizottság 676/2003 (EK) számú, 2003. április 14-i Ren-delete a takarmányokban alkalmazott adalékanyagokideiglenes engedélyezésérõl (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 14. oldal

2003/265/EC A Bizottság 2003. április 10-i Határozata aKözösség pénzügyi támogatásáról a sertéspestis kimuta-tása teszt fejlesztésére a Közösség referencia laboratóriu-mában (C(2003) 1190 szám alatt nyilvántartott listájáról).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 81. oldal

2003/266/EC A Bizottság 2003. április 10-i HatároztaFranciaország, Olaszország és az Egyesült Királyságpénzügyi megsegítésérõl a száj- és körömfájás vakcinatermeléséhez szükséges antigén tárolására 2003-ban(C(2003) 1191 szám alatt nyilvántartott listájáról).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L98, 2003. április 16. 14. oldal

2003/275/EC A Bizottság 2003. április 16-i Határozatabizonyos védelmi intézkedésekrõl a belgiumi avian inf-luenzával kapcsolatosan (C(2003) 1335 szám alatt nyil-vántartott listájáról) (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L99, 2003. április 17. 57. oldal

A Bizottság 2003. április 15-i Határozata módosítja a Bi-zottság 93/13/EGK Határozatát a harmadik országbólszármazó termékek állatorvosi ellenõrzésérõl (C(2003)1229 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L101, 2003. április 23. 14. oldal

2003/289/EC A Bizottság 2003. április 25-i Határozatabizonyos védelmi intézkedésekrõl a belgiumi avian inf-luenzával kapcsolatban (C(2003) 1438 szám alatt nyil-vántartott listájáról) (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L105, 2003. április 26. 24. oldal

2003/290/EC A Bizottság 2003. április 25-i Határozatabizonyos védelmi intézkedésekrõl a hollandiai avian inf-luenzával kapcsolatban (C(2003) 1437 szám alatt nyil-vántartott listájáról) (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L105, 2003. április 26. 28. oldal

2003/291/EC A Bizottság 2003. április 25-i Határozata le-fektet kívánalmakat az avian influenza megelõzésére az ar-ra fogékony állatkerti madaraknál Belgiumban és Hollandi-ában (C(2003) 1439 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L105, 2003. április 26. 34. oldal

Élelmiszer

A Bizottság 665/2003 (EK) számú, 2003. április 11-i Rende-lete módosítja a 2377/90 Tanácsi Rendelet III mellékletét aKözösségi eljárásról az állatgyógyászati szermaradványokmaximális mennyiségének elfogadási eljárására állati ere-detû élelmiszerekben (1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L96, 2003. április 12. 7. oldal

2003/274/EC A Bizottság Javaslata 2003. április 14-án bi-zonyos vadakból készült élelmiszerek radioaktív céziumsugár szennyezése elleni védelemrõl és lakossági informá-cióról a Csernobili atomerõmû baleset következménye-ként (C(2003) 510 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L99, 2003. április 17. 55. oldal

A Bizottság 739/2003 (EK) számú, 2003. április 28-i Rende-lete módosítja a 2377/90 tanácsi rendelet III mellékletét a

Közösségi eljárásról az állatgyógyászati szermaradványokmaximális mennyiségének elfogadási eljárására állati ere-detû élelmiszerekben (1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L106, 2003. április 29. 9. oldal

Vetõmag

2003/242/EC A Bizottság 2003. április 3-i Határozata mó-dosítja a 93/231/EGK Határozatát felhatalmazva a burgo-nya vetõmag piacára vonatkozóan a tagországok összes,vagy bizonyos territóriumára vonatkozóan, további szigo-rú intézkedésekrõl bizonyos betegségekkel szemben,amelyet a Tanács 66/403/EGK Irányelve I és II mellékleteemlít (C(2003) 1057 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L89, 2003. április 5. 24. oldal

2003/244/EC A Bizottság 2003. április 4-i Határozata le-hetõséget nyújt a Tanács 66/402/EGK Irányelve követel-ményeinek nem megfelelõ Triticum aestivum vetõmagforgalmának ideiglenes engedélyezésérõl (C(2003) 1107szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L89, 2003. április 5. 39. oldal

2003/248/EC A Bizottság 2003. április 9-i Határozata felha-talmazza a tagországokat a Tanács 2000/29/EK TanácsiIrányelve bizonyos intézkedései alóli felmentésre az Ar-gentínából származó termesztési célokat szolgáló földi-eper palánták, nem vetõmagvak (Fragaria L.)- ra vonatko-zólag (C(2003) 1183 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L93, 2003. április 10. 28. oldal

2003/249/EC A Bizottság 2003. április 9-i Határozata fel-hatalmazza a tagországokat a Tanács 2000/29/EK Taná-csi Irányelve bizonyos intézkedései alóli felmentésre azChillébõl származó termesztési célokat szolgáló földieperpalánták, nem vetõmagvak (Fragaria L.)- ra vonatkozólag(C(2003) 1184 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L93, 2003. április 10. 32. oldal

2003/250/EC A Bizottság 2003. április 9-i Határozata felha-talmazza a tagországokat a Tanács 2000/29/EK TanácsiIrányelve bizonyos intézkedései alóli felmentésre az Dél-Afrikából származó termesztési célokat szolgáló földieperpalánták, nem vetõmagvak (Fragaria L.)- ra vonatkozólag(C(2003) 1185 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L93, 2003. április 10. 36. oldal

Dohány

A Bizottság 640/2003 (EK) számú, 2003. április 9-i Ren-delete rögzíti a más fajta csoportba átvihetõ garantáltmennyiséget a 2003 aratásra a nyers dohány ágazatbanHivatalos Lap, 46. évfolyam, L93, 2003. április 10. 18. oldal

Egyéb

A Bizottság 617/2003 (EK) számú, 2003. április 4-i Ren-delete kiegészíti a 2400/96 (EK) számú Rendelet mel-lékletét bizonyos nevek elfogadásával a földrajzi eredetés megjelölés regisztrálás-ban a 2081/92 (EK) számú amezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi ere-detvédelmérol és megjelölésérõl szóló Rendelet alap-ján (Carne dos Açores, Borrego do Nordeste Alente-jano, Carne de Porco Alentejano, Pomodoro di Pachi-no, Uva da tavola di Mazzarrone).Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L89, 2003. április 5. 3. oldal

KÖZLÖNY

A Bizottság 630/2002 (EK) számú, 2003. április. 8-iRendelete rögzíti a 2002/2003 piaci évekre a termelõiszervezeteknek és egyesületeknek kifizethetõ össze-get a 136/66/EGK Rendelet szerint.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L92, 2003. április 9. 5. oldal

2003/238/EC A Bizottság 2002 május 15-i Határozata afrancia országi támogatási rendszer bevezetésérõl abioüzemanyagok fogyasztási adója különbözõ arányai-ról (C(2002) 1866 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L94, 2003. április 10. 10. oldal

A Tanács 670/2003 (EK) számú 2003. április 8-i Rende-lete lefektet speciális intézkedéseket a mezõgazdaságieredetû etilalkohol kereskedelmére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 6. oldal

2003/263/EC A Tanács 2003. március 27-i Határozata aJegyzõkönyv következményeirõl a az Európa Egyez-mény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére azEurópai Közösségek és tagországaik, valamint a Len-gyel Köztársaság között a csatlakozás megalapozásá-ra, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredmé-nyét a kölcsönös új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 53. oldal

Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmiszempontjainak kiegészítésére az Európai Közössé-gek és tagországaik, valamint a Lengyel Köztársaságközött a csatlakozás megalapozására, figyelembe vé-ve a két fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös újmezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 57. oldal

Információ az Európa Egyezmény kereskedelmi szem-pontjainak kiegészítésére Jegyzõkönyv hatályba lépésérõlaz Európai Közösségek és tagországaik, valamint a Len-gyel Köztársaság között a csatlakozás megalapozására, fi-gyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredményét a köl-csönös új kölcsönös mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L97, 2003. április 15. 72. oldal

A Tanács 692/2003 (EK) számú, 2003. április 8-i Ren-delete módosítja a 2081/92 (EK) számú Tanácsi Ren-delet II. mellékletét a mezõgazdasági termékek és élel-miszerek földrajzi eredetvédelmérõl és megjelölésérõl.Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L99, 2003. április 17. 1. oldal

2003/286/EC A Tanács 2003. április 8-i Határozata aJegyzõkönyv következményeirõl a az Európa Egyez-mény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére azEurópai Közösségek és tagországaik, valamint a Bol-gár Köztársaság között a csatlakozás megalapozásá-ra, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredmé-nyét a kölcsönös új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L102, 2003. április 24. 60. oldal

Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmiszempontjainak kiegészítésére az Európai Közössé-gek és tagországaik, valamint a Bolgár Köztársaságközött a csatlakozás megalapozására, figyelembe vé-ve a két fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös újmezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L102, 2003. április 24. 65. oldal

A Bizottság 740/2003 (EK) számú, 2003. április 28-iRendelete módosítja az 1520/2000 (EK) számú rende-letet az export visszatérítés odaítélésének szabályozá-si rendszerérõl bizonyos az Alapító Szerzõdés I. mel-

lékletében nem érintett javak formájában exportált me-zõgazdasági termékeknél, és az ilyen termékek eseté-ben a visszatérítés rögzítésének feltételeirõl. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L106, 2003. április 29. 12. oldal

2003/298/EC A Tanács 2003. április 14-i Határozata aJegyzõkönyv következményeirõl a az Európa Egyez-mény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére azEurópai Közösségek és tagországaik, valamint a CsehKöztársaság között a csatlakozás megalapozására, fi-gyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredményét akölcsönös új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 12. oldal

Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmiszempontjainak kiegészítésére az Európai Közössé-gek és tagországaik, valamint Cseh Köztársaság kö-zött a csatlakozás megalapozására, figyelembe véve akét fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös új me-zõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 17. oldal

Információ az Európa Egyezmény kereskedelmi szem-pontjainak kiegészítésére Jegyzõkönyv hatályba lépé-sérõl az Európai Közösségek és tagországaik, vala-mint a Cseh Köztársaság között a csatlakozás megala-pozására, figyelembe véve a két fél tárgyalásainakeredményét a kölcsönös új kölcsönös mezõgazdaságikoncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 35. oldal

2003/299/EC A Tanács 2003. április 14-i Határozata aJegyzõkönyv következményeirõl a az Európa Egyez-mény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére azEurópai Közösségek és tagországaik, valamint a Szlo-vák Köztársaság között a csatlakozás megalapozásá-ra, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredmé-nyét a kölcsönös új mezõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 36. oldal

Jegyzõkönyv az Európa Egyezmény kereskedelmiszempontjainak kiegészítésére az Európai Közössé-gek és tagországaik, valamint Szlovák Köztársaság kö-zött a csatlakozás megalapozására, figyelembe véve akét fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös új me-zõgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 40. oldal

Információ az Európa Egyezmény kereskedelmi szem-pontjainak kiegészítésére Jegyzõkönyv hatályba lépé-sérõl az Európai Közösségek és tagországaik, vala-mint a Szlovák Köztársaság között a csatlakozás meg-alapozására, figyelembe véve a két fél tárgyalásainakeredményét a kölcsönös új kölcsönös mezõgazdaságikoncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L107, 2003. április 30. 57. oldal

Készítette:Román Zoltán, EU információs koordinátor

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM,

EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FÕOSZTÁLYAz itt felsorolt jogszabályokról érdeklõdni lehet

a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen.

További jogszabályok megtekinthetõk a www.eu-info.hu oldalon.


mazsolÁzÓ hÍrek, esemÉnyek · készült: agroinform kiadóház 1096 budapest, sobieski jános...

Documents