Növényvédelem

14

100% MEZÔGAZDASÁG!WWW.AGROINFORM.COM

A talajlakó kártevô fajok közül a legjelentôsebb ká-rokat a növényházi termesztésben a behurcolt, me-legigényes kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg(Meloidogyne incognita) okozza. A kártevônek többszáz gazdanövénye ismert. A hajtatott zöldség ésdísznövényeket egyaránt fertôzi. A zöldségfélék kö-zül legkedveltebb tápnövénye az uborka, a paradi-csom, a paprika, a sárgadinnye. Fertôzi a salátát is,de a kultúra rövidsége és az alacsony hajtatásihômérséklet miatt a kár e növény esetén nem je-lentôs. A dísznövények közül megtámadja a gerbe-rát és a szegfût, valamint számos egynyári növényt.A gyökereken okozott tünet nagyban függ a gazda-növénytôl. Paradicsomon a gubacsok akár többcm-esek, fürtökben csüngenek a gyökéren. Hason-lóan nagyméretûek, koloncosak az uborkán is, depl. paprikán lényegesen kisebb, legfeljebb borsó-szem nagyságúak, gyöngyfüzérszerûen elhe-lyezkedôk. Gerberán szinte alig észrevehetô guba-csok képzôdnek. A gubacsokat felboncolva azok-ban gyakran több nôstény is található beágyazva.Az állatok táplálkozásának hatására képzôdött gu-bacsok gátolják a víz- és tápanyagszállítást, mely-nek következtében a föld feletti részen a tünetekgyakran tápanyaghiányra emlékeztetnek, különö-sen magas hômérsékleten a növények lankadnak,hervadnak. A károsított növény a fejlôdésben vis-szamarad, virágait elrúgja, rosszul kötôdik, dísznö-vények esetén a virágok mérete és a virághozamcsökken. A károsítás súlyos esetben a növényekkorai öregedését, akár pusztulását eredményezi.

A gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés-nek többféle módja ismeretes. Alternatívát jelent-het a talaj kiváltása mesterséges közeggel (pl.kôzetgyapot). Ez a módszer azonban csak nagyköltségráfordítás és technológiai fegyelem esetén

ad kielégítô eredményt. A vetésvál-tás, mint védekezési eljárás ekártevô ellen eredménytelen, mivelvalamennyi hajtatott kultúrát káro-sítja. Ennek ellenére a palánták fer-tôzésmentes közegben történô ne-velése, egészséges szaporító-anyag ültetése kiemelkedô fontos-ságú. A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg melegigényes faj, popu-lációját csökkenti a növényház ta-lajának téli átfagyasztása, amely-nek eredményessége függ a hideg-hatás mértékétôl és idôtartamától,de a talaj mélyebb rétegeiben lévôgyökereken kialakult tojászsákoktovábbra is fertôzési forrást jelente-nek. A kémiai védekezésre felhasz-nálhatók a dazomet, oxamil, foszti-azat, metám-ammónium hatóanya-gú szerek, amelyek viszont mindkörnyezetvédelmi mind humántoxi-kológiai szempontból kifogásolha-tók. Paradicsom esetén már szá-mos a kártevô fajra rezisztens fajtaáll rendelkezésre. Paprika és ubor-ka esetén jelenleg nincs rezisztensfajta, hatékony és környezetbarátalternatívát kínál az ellenálló alany-ra történô oltás. Ez a védekezésimódszer ugyan költséges, de meg-oldást jelenthet, amíg ellenálló faj-ták nem kerülnek forgalomba.

A növényházi termesztésben azegyik leggyakrabban elôforduló,

legjelentôsebb kártevô a közönsé-ges takácsatka (Tetranychusurticae). A kártevô szabadföldön ki-fejlett (adult) formában telel, nö-vényházakban azonban folyamato-san képes szaporodni, kb. 2–3 hétalatt kifejlôdik egy nemzedéke.

A levelek fonákján szívogat, mely-nek hatására a levél színén kloro-fill-elhalás, sárgulás jelentkezik.Jelenlétérôl árulkodik a levelekenmegjelenô szövedék, amelynek vé-delmében az állatok tömege él.Legsúlyosabb károkat a hajtatás-ban uborkán, dinnyén, paradicso-mon, paprikán, dísznövények közülszegfûn, rózsán, krizantémon okoz-za. Megtámad számos egynyári éslevéldísznövényt (kroton, dieffen-bachia) is. A legtöbb gyomnövénytelfogadja tápnövényként, ezért kü-lönösen fontos a növényház, illetveannak környékének gyommente-sen tartása. Kifejezetten kedveli aszáraz meleg körülményeket, ezértkártétele elôször a fûtéscsövekkörnyékén jelentkezik. A károsításaz alsó leveleken kezdôdik, folya-matosan halad a felsô levelek felé,dísznövények esetén nagyon sú-lyos esetben már a csészeleveletés a bimbót is szívogatja. A védeke-zést a kártevô felszaporodása elôtt,alacsony egyedszáma mellett kellmegkezdeni. Különösen fontos ez azöldségfélék esetén ahol a folya-matos szedés miatt a növényvédôszer használat akadályokba ütkö-zik. Védekezésre a speciális akari-cidek pl. hexitiazox, fenbutatin-oxid, piridaben, tebufenpirad, vala-mint az atkaölô mellékhatású aba-mektin hatóanyagú készítményekhasználtatók. A védekezést nehezí-ti, hogy a kontakt hatású speciális

A növényházakban spe-ciális klímaviszonyokuralkodnak, intenzív a ter-mesztés, változatos, gyakran külföldrôl származó a növényi anyag, ezért külön odafi-gyelést érdemelnek a növényvédelmi munkák. Sok gondot okoznak a polifágkártevôk, amelyek egyaránt lehetnek hazánkban honosak és behurcoltak. A hazánk-ban honos fajok közül a legjelentôsebb a közönséges takácsatka, de a zöld ôszi-barack-levéltetû, vagy a fekete répa-levéltetû is számottevô kárt okozhat. A behur-colt, melegigényes fajok közül a legveszélyesebb a kertészeti gyökérgubacs-fonálfé-reg, de az üvegházi molytetû és a nyugati virágtripsz kártételére is jelentôs.

Növényházi polifág kártevôk

Növényvédelem

15

MEZÔGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS PORTÁLUNKON!WWW.AGROINFORM.COM

akaricidek kijuttatása a levelek fo-nákjára esetenként nehezen meg-oldható feladat. Eredményes leheta növényházak ragadozó atkákkaltörténô betelepítése, amely hatéko-nyan képes korlátozni a takácsat-kák egyedszámát.

A lombkártevôk közül súlyoskárokat tud okozni az üvegházimolytetû (Trialeurodes vaporario-rum), amely szintén egy behurcoltfaj, szabadföldön nem telel át, télenis fûtött növényházakban azonbanfolyamatosan károsít. Elsôsorban afiatal leveleken telepszik meg, aholmind a lárva, mind az imágó károsít.Az imágók a növényekhez érve tö-megesen röppennek fel, elárulvaezzel jelenlétüket. Csak a fiatal lár-va mozog, a fejlettebb lárvák ún.lárvabölcsôben élnek és táplálkoz-nak a levél fonákján, közben töme-gesen ürítenek mézharmatot, ezzelszennyezik a növényt, és a rajta

megtelepedô korompenész miatt atermék értékesíthetetlenné válik.Emellett vírusterjesztésükkel is kártokoznak. Legkedveltebb tápnövé-nye az uborka és a paradicsom, agerbera, és több egynyári dísznö-vény, amelyeket szabadföldre kiül-tetve a kártétel tovább növekszik.Védekezésre jó eredménnyel hasz-nálhatók a felszívódó hatású neoni-kotinoidok (acetamiprid, imidaklo-prid, tiametoxam), valamint ahosszú hatástartalmú, kontakt kitin-szintézis gátlók (piriproxifen,teflubenzuron, buprofezin), ame-lyek a még mozgó lárvák kifej-lôdését gátolják. A kitinszintézis

gátlókat úgy kell kijuttatni, hogy akészítmény a levél fonákját is érje.A repülô imágók ellen hatásosaklehetnek a piretroidok. Felhasznál-ható a melegköd-képzôvel kijuttat-ható pirimifosz-metil hatóanyag is.Fontos, hogy a növényvédô szerhatóanyagcsoportokat váltva alkal-mazzuk, mert a rezisztencia vi-szonylag gyorsan kialakulhat. Jóeredménnyel lehet e kártevô ellenbiológiai úton védekezni, molytetûfürkész (Encarsia formosa) betele-pítésével, amely azonban csak ak-kor hatékony, ha biztosítani tudjuk afürkészdarázsnak az optimális kör-nyezeti feltételeket.

Hazánkban a telet a zöld ôszi-barack-levéltetû (Myzus persicae)és a fekete répa-levéltetû (Aphisfabae) is tojás alakban vészeli át fôgazdanövényén, ami az elôbbi fajesetében az ôszibarack, az utóbbiesetében pedig a kecskerágó, illet-ve a labdarózsa. Tavasszal az elsônéhány nemzedék ezeken a növé-nyeken károsít, majd a szárnyasalakok megjelenésétôl kezdôdôennyári tápnövényekre vándorolnak.Mindkét faj több száz lágyszárú nö-vényen, szinte minden hajtatott nö-vényen megél. Nyár elejétôl folya-matosan telepednek be növényhá-zakba a szabadföldön áttelelt egye-dek utódai. Ha a növényházbanegészévbenhajtatunk, akkor ezekalevéltetû fajok nem repülnek visszaôsszel fô gazdanövényeikre, hanemújabb és újabb nemzedékeket hoz-nak létre a fûtött növényházakban,tehát kártételük ekkor folyamatos.Ez a másik módja „áttelelésüknek”:fûtött környezetben folyamatos sza-porodás a lágyszárú gazdanövé-nyeken. A korai hajtatásban gyak-ran palántanevelôkbôl hurcoljuk beôket a fertôzött növényekkel. Ezérthajtatásban egész évben számítha-tunk kártételükre. A gazdanövényeklevelein, gyorsan fejlôdô hajtáscsú-csán, virágbimbóján szívogatnak,aminek következtében növényfajtólfüggôen kisebb-nagyobb alakválto-zás figyelhetô meg a károsított ré-szeken. Mivel minden egyed nôs-tény, ami szûznemzéssel utódokathoz a világra és fejlôdésük kedvezôviszonyok között rendkívül gyors,

ezért robbanásszerûen képesek felszaporodni egynövényállományban. Akárcsak az üvegházi molyte-tû, tömegesen táplálkozó egyedeik mézharmatotürítenek, ami a rajta megtelepedô korompenésszelegyütt tovább súlyosbítja a kártételt. Mindezek mel-lett vírusos betegségeket is terjesztenek. Védeke-zésre használhatók a felszívódó hatású neonikoti-noidok (acetamiprid, imidakloprid, tiametoxam),vagy a pimetrozin hatóanyag, illetve a kontakt ható-anyagok közül a malation, a diklórfosz vagy a ciper-metrin. Biológiai védekezésre rendelkezésre állnakragadozóikat, illetve parazitoidjaikat tartalmazó bio-preparátumok.

A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)mintegy 20 éve jelent meg hazánkban, azóta a haj-tatott növényeken károsító honos tripszfajokat hát-térbe szorította kártétele. Elsôsorban viráglátogató,de a vékonyabb bôrszövettel rendelkezô növényeklevelein is elôszeretettel károsít, sôt egyes növé-nyek termésén (pl. paprika, uborka) is táplálkozik.Jellegzetes kárképe a leveleken, színes virágszir-mokon megfigyelhetô ezüstös, fehéres elszí-nezôdés, amely a szívogatása következtében kiüre-sedett, levegôvel feltöltôdött sejtekbôl álló foltokformájában figyelhetô meg. Ezzel szemben a papri-ka bogyójának felszínén sötétbarna szemölcsökkialakulását eredményezi táplálkozása. Közvetlenkártételén túl a paradicsom bronzfoltosság vírusvektora. Két lárvastádiuma és a kifejlett egyedekokozzák a kártételt. Fejlett lárvái lemásznak anövényekrôl a talaj felsô rétegébe, ahol nyugalmistádiumok közbeiktatásával alakulnak kifejlettegyeddé. Mintegy két hét alatt fejlôdik ki egy nem-zedéke. Védekezésre használhatók a felszívódó ha-tású neonikotinoidok (acetamiprid, imidakloprid,tiametoxam), vagy az abamektin és spinozad ható-anyagú készítmények. Azok a kontakt hatású szer-ves foszforsavészter hatóanyagok, amelyek gyor-san párolognak eredményesen használhatók a zárttermesztôberendezésekben, mint pl. a diklórfosz ésa malation. A növényvédô szerekkel szemben kiala-kuló rezisztencia késleltetése érdekében az egyeshatóanyagcsoportokba tartozó készítményeketváltva alkalmazzuk.�

Mándoki Zoltán és dr. Fail JózsefBudapesti Corvinus Egyetem,

Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék