mÓdszertani ÚtmutatÓ · a cél ellenőrzése 107 tanulÁsi akciÓterv 108 1. a kimondatlan...
TRANSCRIPT
M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó
A P E D A G Ó G U S O K F O LYA M AT O S S Z A K M A I F E J LŐ D É S É H E Z H O Z Z Á J Á R U LÓ
TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G E K , S Z A K M A I TA N U LÓ C S O P O R T O K L É T R E H O Z Á S Á N A K
É S M Ű K Ö D T E T É S É N E K TÁ M O G ATÁ S Á R A
H O R VÁT H L Á S Z LÓ, K O VÁ C S A N I K Ó, S I M O N T Ü N D E , Z E N TA I A N I TA
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1. számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. sza-kasz” című kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás fej-lesztése, a fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőség biztosítása és nyomon követése.
M Ó D S Z E R T A N I Ú T M U T A T Ó
A P E D A G Ó G U S O K F O LYA M AT O S S Z A K M A I F E J LŐ D É S É H E Z H O Z Z Á J Á R U LÓ
TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G E K , S Z A K M A I TA N U LÓ C S O P O R T O K L É T R E H O Z Á S Á N A K
É S M Ű K Ö D T E T É S É N E K TÁ M O G ATÁ S Á R A
H O R VÁT H L Á S Z LÓ, K O VÁ C S A N I K Ó, S I M O N T Ü N D E , Z E N TA I A N I TA
A kiadvány megjelenését a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1-11/1-2012-0001 számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” című projektje támo-gatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Módszertani segédanyag a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez hozzájáruló tanuló szakmai közösségek, szakmai tanulócsoportok létrehozásának és működtetésé-nek támogatására
Írta Horváth László, Kovács Anikó, Simon Tünde, Zentai Anita Lektor Bíró Gyula
Olvasószerkesztő Gönye László Illusztrációk Simon Tünde Tördelés Sólyom Melinda
© Horváth László, Kovács Anikó, Simon Tünde, Zentai Anita, 2015 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc utca 6–8. www.ofi.hu
Felelős kiadó Kaposi József
5
TA R TA LO M
I. RÉSZ: ELMÉLETI HÁTTÉR
ELŐSZÓ 10
1. TANULÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉG 12
1.1. Pedagógusok együttműködésre épülő tanulása 12
1.2. A tanuló szakmai közösséggé válás útján 14
2. TANULÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉG DIAGNÓZIS 16
2.1. A tanuló szakmai közösség fogalmának értelmezése 16
2.2. Kapacitásfejlesztés 19
2.3. A modell fejlődési vonulata 22
2.4. A diagnózis folyamata 24
2.4.1. A diagnózis célja 24
2.4.2. A diagnózis javasolt menete 25
2.5. Facilitátori szerep 26
3. EMBERI KAPACITÁS 29
3.1. Ön- és továbbképzés 29
3.2. Proaktivitás 32
4. INTERPERSZONÁLIS KAPACITÁS 33
4.1. Nyitottság és bizalom 34
4.2. Reflektivitás 35
5. SZERVEZETI KAPACITÁS 38
5.1. Tudásmenedzsment 38
5.2. Támogatás és felhatalmazás 41
5.3. Tanuló- és tanulásfókuszú jövőkép 42
6. HÁLÓZATI KAPACITÁS 44
6.1. Rendszergondolkodás 44
6.2. Hálózatépítés és -fenntartás 46
6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » TA R TA LO M
II. RÉSZ: GYAKORLATOK, ESZKÖZÖK, SABLONOK
ALAPOZÁS 49
1. Mit tudok én? Mit tudunk mi? 52
2. Szakmai fejlődésem 53
3. Mire van szükségem? 55
4. Dolgozzunk együtt? 57
5. Központi kérdések 59
A FOLYAMAT BEMUTATÁSA 61
1. A tanuló szakmai közösség nem a szokványos tanári csoport 64
2. TSZK – gyakran ismételt kérdések 65
3. Tevékenységek a csoportban 67
4. A megfelelő tanulócsoport 69
CSOPORTOK SZERVEZÉSE 71
1. Csoportformák 74
2. Idő a találkozásra 76
3. Pedagógus tanulócsoport bevezetésének ütemezése 79
CSOPORTNORMÁK 81
1. A sikeres csoportok tagjainak jellemzői 84
2. Lehetséges normák 86
3. Csoportnormák 88
4. Gyors ellenőrzés 91
5. Csoportnormák újragondolása 94
ADATOK ELEMZÉSE 95
1. Mi számít adatnak? 97
2. Az adatok áttekintése 99
3. A csoportcél meghatározása 102
4. A döntéshozatal folyamatának leírása 104
5. Célokkal kapcsolatos irányelvek 105
6. A csoportcél meghatározása 106
7. A cél ellenőrzése 107
TANULÁSI AKCIÓTERV 108
1. A kimondatlan előfeltevések 111
2. Tanulási akcióterv kidolgozása 113
7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » TA R TA LO M
SIKERES TALÁLKOZÓK 116
1. Feladataink 118
2. Útmutató a beszélgetésekhez 119
3. Jegyzőkönyv 122
4. Jegyzőkönyv-értékelés 124
5. A csoport fejlődésének értékelése 127
A LELKESEDÉS FENNTARTÁSA 129
1. Ismerkedjünk meg egymással! 132
2. Szerepek a csoportban 133
3. Minden rendben! 134
4. A facilitátor értékelése 135
5. A cél felé vezető úton járunk? 136
6. Visszajelzés a csoportnaplók alapján 138
7. Védd a csoportot! 140
8. Bizalmi faktor 142
9. Segítséget kérünk! 144
10. Mire van szükségünk? 146
11. Tanári képességek adatbázisa 147
12. Gyakran látogatott weboldalak 149
A CSOPORTMUNKA ÉRTÉKELÉSE 150
1. Iskolai készenlétmutató 152
2. Összegyűjtendő adatok 154
3. Előteszt/utóteszt 156
4. Csapat önértékelése 159
5. Jegyzőkönyvekből származó bizonyítékok 160
6. Folyamatra irányuló értékelő kérdések 1662
III. RÉSZ: KIEGÉSZÍTŐ GYAKORLATOK, SABLONOK 165
I. IDŐGAZDÁLKODÁS 167
1. Mi a fontos? 175
2. Töltsük meg a mátrixot! 177
3. Tanácsok 179
II. PROAKTIVITÁS 181
1. Befolyásolási kör 182
2. Proaktív nyelvhasználat 184
8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » TA R TA LO M
III. RENDSZERGONDOLKODÁS 186
1. Szín, bútor, virág 187
3. Minden, kivéve az alvás 188
4. Összekulcsolt karok 190
5. Körök a levegőben 191
IV. EGYÉB GYAKORLATOK 193
1. Hasonlóság 194
2. Együttműködő csoportok kommunikációs szabályai 196
3. Kommunikációs minták 204
4. Erőtér-elemzés 207
5. Alapszabályok 210
6. A bal oldali oszlop 213
7. Szabad terület (Open Space) 216
8. Várható és vágyott jövő 220
9. Piramis 223
10. Gondolkozz, mondd el a párodnak, add elő a csoportnak 225
11. Ajánlás az Aranyoldalakra 227
12. A saját tanulásomról gondolkodom 230
13. Szakmai vélemény a tanuló szakmai közösség fejlesztését 232
szolgáló vezetői képességekről
I. RÉSZ
E L M É L E T I H Á T T É R
1 0
E L Ő S Z Ó
A második világháború egy jelentős csatájának előestéjén egy fiatal katona elha-tározta, hogy sétál kicsit a tábor körül. Eisenhower csendben közeledett a fiatal-emberhez és megkérdezte:
− Min gondolkodik, fiam?− Azt hiszem, félek – válaszolt a katona.− Én is – mondta Eisenhower. Engedje meg, hogy csatlakozzam, sétáljunk
együtt, és talán erőt merítünk egymástól.
Kezdő tanárként élmény volt bemenni az órákra.
A gyerekek tették a dolgukat, többnyire partnerek voltak a tanításban. Kollégáim kedvesek
voltak. Év elején leadtam a tanmenetem, amelyben rögzítettem, mit fogok csinálni az óráimon.
Mint kiderült, a tanmenetnek és a gyakorlatnak nincs sok köze egymáshoz, hiszen a gyerekek
nem mindig reagálnak az „elvártak” szerint. Olykor beült az igazgató vagy a helyettese az órámra,
megbeszéltük, mi történt, és aztán vissza a régi kerékvágásba. Egy-egy program megszervezé-
sére kisebb tanári csoportok szerveződtek. A közös munka öröme és sikerei egyre erőteljesebb
igényt szültek arra, hogy a tanítási órák keretein túl is együttműködjünk. Gondolkodtunk több
megoldáson is (órák összevonása, projektek stb.), de a napi rutin kevés időt hagyott ezeknek az
ötleteknek a kibontására, így legtöbbjük elhalt. Egyébként nem tudtam, hogy kollégáim mit és
hogyan csinálnak a tanóráikon. Az informális, spontán beszélgetéseken túl ennek megbeszélé-
sére vagy órák látogatására nem sok energia maradt. Folyamatosan kutakodtam, hogyan csinál-
hatnám még jobban a dolgomat, milyen új elemekkel gazdagíthatnám a tanítási gyakorlatomat.
Egyre több mappa sorakozott a polcomon, tele különböző ötletekkel. Bár jól éreztem magam, a
gyerekek fejlődtek, remek tanórán kívüli programokat szerveztünk, de pár év alatt kezdtem bele-
fásulni a munkába. Azt éreztem, a befektetett rengeteg energiának csak a töredékét kapom vissza.
Ekkor – tőlem független okok miatt – intézményváltásra kényszerültem. Az új hely telje-
sen más volt. Nehéz körülmények között élő gyerekekkel foglalkoztunk, semmi nem működött
abból, amit addig megszoktam. A kollégák sokat segítettek. Az órákat nyitott ajtónál tartottuk,
sokszor óra közben is bejött az éppen „lyukasóráját” töltő kollégám, és együtt foglalkoztunk a
gyerekekkel. A munka alapja a bizalom volt. Mindig mindent együtt csináltunk, az intézményben
folyó tevékenység és az egymás iránt érzett felelősség összetartott bennünket. Az izolált tantermi
munka nem tartozott a jellemző munkaformák közé. Rengeteg tanórán kívüli rendezvény volt
gyerekekkel és nélkülük egyaránt, a szülőkkel való párbeszédre is a kölcsönösség volt a jellemző.
1 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » E LŐ S Z Ó
Ennek az intézménynek a működése már közelebb állt ahhoz, ahogy még az iskolapadból el-
képzeltem a tanítást. Olyanok voltunk, mint a kártyavár lapjai: egymásra támaszkodva, egymásra
építve dolgoztunk a gyerekekért. Ugyanolyan törékeny és illékony is volt a munkánk, ami ellen-
motivációként hatott a személyes fejlődésben. Egy kósza szellő összedönthette ezt a kártyavárat,
és rendszeresen, szinte az alapoktól kellett újraépíteni.
Azóta 10 év telt el, és azon gondolkodom, mi hiányzott. Mi az, amiért az együttműködés
nem hozott folyamatos fejlődést? Miért rekedt meg a pedagógusok személyes fejlődése? Miért
nem javult közben a diákok eredménye? Hogyan lehetett volna a kártyavárat erős építménnyé
alakítani?
Hogyan használjuk?
Módszertani segédanyagunk a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez hozzájáruló ta-
nuló szakmai közösségek, szakmai tanulócsoportok létrehozását és működtetését kívánja támo-
gatni. Kiadványunk két részből áll, melyek közül az első a tanuló szakmai közösség fogalmát, a
hozzá kapcsolódó érettségmodellt, valamint annak összetevőit mutatja be. Ezt követően gyakor-
latokat, eszközöket, sablonokat gyűjtöttünk össze, melyek lépésről lépésre értelmezhetően ve ze-
tik végig a kísérletező kedvű, elszánt pedagóguscsoportokat a tanuló szakmai közösség létreho-
zása, működtetése és tevékenységének értékelése folyamatán.
Bizonyára számos tevékenység ismerős lesz, mások szokatlannak, akár feleslegesnek tűnhet-
nek. Meggyőződésünk, ha követik a lépéseket, kipróbálják a gyakorlatokat, és a javaslatok szerint
kezdik dokumentálni a tevékenységeiket, egyre tudatosabban és professzionálisabban tudják majd
mű ködtetni tanuló szakmai közösségüket, ami idővel látható, kézzelfogható eredményeket is hoz.
A célokkal kapcsolatos irányelvek megfogalmazása, a csoportműködés tételes értékelése és
egyéb eljárások nem puszta időtöltést jelentenek, hanem arra hivatottak, hogy segítsék a terv-
sze rű, tudatos működést.
A kiadvány általában szól érdeklődő pedagóguscsoportoknak, ám az egyes intézménytípu-
sok szükségleteiben természetesen lehetnek eltérések, ezért rugalmas hozzáállásra, adaptív alkal-
mazásra lesz szükség.
Mielőtt a gyakorlatok, sablonok kipróbálásához kezdenének, érdemes gondosan áttanul-
mányozni a kiadvány első részét, hogy átfogó képet kapjanak a módszertan hátteréről. Ha menet
közben kérdések merülnek fel, ide többször is vissza lehet térni, illetve a fejezetenként felsorolt
források részletesebb tájékozódást is lehetővé tesznek.
A kiadványban keretes szövegdobozban vagy rajzos jegyzetekben a TÁMOP-3.1.1-11/
/1-2012-0001 keretében megjelent Tájékoztató a horizontális tanulásról intézményvezetők és
pedagógusok számára című kiadványból jelennek meg részletek, mely segíti az elmélyülést a
módszertan hátteréül szolgáló szakirodalomban. A gyakorlatok kipróbálása során kapott vissza-
jelzések közül válogattunk és adtuk a kiadványban szereplő karikatúra-szereplők szájába.
Amennyiben kérdése van, az [email protected] e-mail címen érdeklődhet.
1 2
1
1 . T A N U L Ó S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G
A tanuló szakmai közösség (TSZK) működésének középpontjában a tanulók ta-nulása, tanulási eredményességük javítása, illetve az ezt szolgáló folyamat elle-nőrzése áll. Ebben a rendszerben elengedhetetlen az együttműködés kultúrája, az eredményorientált szemlélet és a mérhető célok kitűzése (DuFour, 2004; DuFour et al., 2010; Vass, 2009). A TSZK-lét egy állandó folyamat, melyben a pedagógusok és az oktatást-nevelést segítők együtt dolgoznak a tudásmegosz-tási tevékenységek során, szakmai fejlődésük biztosítása érdekében azért, hogy minél inkább a tanulók javát szolgálják (Hord, 1997). Olyan intézményi kultú-rát jelent, mely elismeri és épít a munkatársak kollektív erejére és tehetségére (Protheroe, 2008). Olyan stratégia, ami a tanulói eredményesség támogatására irányul azon együttműködő iskolai szervezeti kultúra megteremtésével, melynek fókuszában a tanulás áll (Feger–Arruda, 2008).
1 . 1 . Pe d a g ó g u s o k e g y ü t t m ű k ö d é s r e é p ü l ő t a n u l á s aSzámos nemzetközi tapasztalat (kutatások, sikeres oktatási rendszerek gyakorlata) azt mutatja,
hogy létezik a pedagógusok együttműködésének olyan formája, amely biztosíthatja folyamatos
szakmai fejlődésüket és ezen keresztül a gyerekek tanulásban való sikerességének növelését is.
Ez a forma a tanuló szakmai közösség. A tanuló szakmai közösség a pedagógusok tanulásának
hatékony színtere, melynek legfőbb eleme a tanulásközpontúság, a csapatmunka és az ered-
mények eléréséért vállalt közös felelősség. A közösség egyenlő módon biztosítja a résztvevők
számára a tanulás lehetőségét, aminek fontos feltétele a munkatársak közötti tudásmegosztás.
A tanuló szakmai közösség új szemlélet kialakítását is jelenti, a megszokásokból és rutinokból
font láncok közös széttörését, és új, változásra nyitott szemlélet megteremtését, mely változás-
hoz a pedagógusok bátorságára is szükség van. A bizalomra épülő együttműködés mellett a
ta nulási folyamat elsődleges eleme a tudatos és rendszeres reflexió, melyet a kiadványban is
szereplő egyszerű sablonok segítenek.
1 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G
Hosszú ideig, akár több évig is eltarthat, míg a
közösség munkáját külső szemlélők is sikeresnek
ismerik el. Vannak azonban azonnali eredmények
is a TSZK szerveződése közben. Ide tartozik pél-
dául a bizalom erősödése és az ebből adódó po-
zitív munkahelyi légkör, a közös felelősségvál lalás
megkönnyebbülést hozó biztonsága, a tudás meg -
osz tásból adódó elismerés jóleső érzése, az elköte-
lezettség, összetartozás erősödése. A válto zá sokat,
az eredményeket a közösség ben részt vevők tud-
ják nyomon követni, és a folya matot azokra reflektálva adaptívan, az adott intézményre formálni.
A közösség szervezéséhez célszerű egy (vagy több) koordinátort választani, aki egyben facili-
tátorként a gyakorlatokat is vezeti. Ezeket a szerepeket a közösség tagjai felváltva gyakorolhatják.
A hazai gyakorlatban még nincs igazán hagyománya az ilyen típusú szerveződésnek, ezért
a kiadvány szerkesztésekor a nemzetközi (elsősorban angolszász) gyakorlatban már létező és
működő tanuló szakmai közösség módszertanát vettük alapul. Ebből adódóan előfordulhatnak
szokatlan feladatok és szófordulatok, melyekhez érdemes nyitottan viszonyulni. Mindezt annak
tudatában tehetjük, hogy ha másoknál működött, nálunk is működni fog. Az útmutató olyan
eszközöket és információkat tartalmaz, melyek segítenek szakmai közösségeket létrehozni az in-
tézményekben. A gyakorlatok egyszerűek, lépésről lépésre követhetőek, vagy tetszőleges módon
– a szükségleteket alapul véve, kiemelve egy-egy gyakorlatot – is végezhetők. A gyakorlatoknak
nincs jó vagy rossz megoldása, a közös gondolkodás áll a fókuszban. Ha egy intézmény közössé-
ge úgy dönt, hogy a módszertan segítségével elindul a tanuló szakmai közösséggé szerveződés
útján, akár külső támogatás nélkül is végiglépegethet a gyakorlatok mentén.
Abban a reményben készítettük el módszertani kiadványunkat, hogy egyre növekvő szám-
ban lesznek olyan intézmények, ahol a pedagógusok a folyamatos fejlődés és tanulás igényével, a
gyakorlatok segítségével tanuló szakmai közösségeket kezdenek építeni. Így az óvodák és iskolák
a közösségek által olyan helyekké alakulnak, ahol a pedagógusok saját igényeiknek megfelelően
tudnak fejlődni. Ennek a folyamatnak az igazi nyertesei a gyerekek lesznek.
A gyakorlatokhoz nyitottságot, bátorságot és jó kedvet kívánunk!
A tanuló szakmai közösség (TSZK) működé-sének középpontjában a tanulók tanulása, tanulási eredményességük javítása, illetve az ezt szolgáló folyamat ellenőrzése áll. Ebben a rendszerben elengedhetetlen az együttműkö-dés kultúrája, az eredményorientált szemlélet és a mérhető célok kitűzése.
(DuFour, 2004; DuFour et al., 2010; Vass, 2009)
1 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G
1 . 2 . A t a n u l ó s z a k m a i k ö z ö s s é g g é v á l á s ú t j á n
A tanuló szakmai közösségi lét nem egy elérendő állapot vagy kitűzött cél, hanem egy folyamat,
méghozzá egy változási folyamat. A projekt keretében zajlott pilot vizsgálatok során az egyes
köznevelési intézményekben azt tapasztaltuk, hogy a berögződések, előfeltevések, hiedelmek
nehezen változnak, holott ez az első lépés az úton. Néhány műhelymunkát követően azonban
már megfigyelhető volt az eltérés a gondolkodásban, hozzáállásban. Ahhoz, hogy ez a fejlesz-
tés sikeresen megvalósulhasson egy adott intézményben, elköteleződésre és támogatásra van
szükség. Emellett legalább olyan fontos elem a folyamatos facilitálás – ennek sikere pedig az in-
tézmény felelőssége. Mint minden változási folyamatban, itt is felmerülhetnek nehézségek, ezek
azonban a változás velejárói. Amikor változtatunk a jól bevált gyakorlatokon, akkor az új mód-
szerek természetszerűleg nem biztosítják a megszokott magabiztosságot és kényelmet. Köny-
nyen előfordulhat, hogy az első tapasztalatok negatívak, és nem hozzák a várt eredményeket.
Ha azonban a közösség kitart, akkor a tapasztalatok szerint az intézmény idővel eredményesebb
működésre lesz képes.
A változási folyamat intézményi szintű tudatosítására mutatjuk be Kotter (Farkas, 2013 alap-
ján) nyolclépcsős modelljét, mely praktikus útmutatóul szolgálhat a változások megvalósításához:
1. A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése
2. A változást irányító csapat létrehozása
3. Jövőkép és stratégia kidolgozása
4. A változás jövőképének kommunikálása
5. Az alkalmazottak hatalommal való felruházása az átfogó cselekvéshez
6. Gyors győzelmek kivívása
7. Eredmények megszilárdítása és további változások elérése
8. Az új megoldások meggyökereztetése a kultúrában
A modell alapján első lépésként fontos tudatosítani a munkatársakban, hogy miért szükséges a
változás; ezt adott esetben tényekkel, adatokkal kell alátámasztani. A lényeg, hogy mindenkiben
kialakuljon a jelenlegi állapot megváltoztatásának igénye. Ez megvalósulhat a problémák kö-
zös feltárásával, közös helyzetértékeléssel. A következő lépés meghatározza, hogy egy változást
irányító csoportot kell létrehozni. Ez azt is jelenti, hogy első körben nem muszáj rögtön a teljes
intézmény bevonásával elindítani a fejlesztési folyamatot, érdemes először az önkéntességre,
lelkesedésre és kezdeményezőkészségre építeni. Az intézménynek meg kell fogalmaznia azt a
jövőképet, amit el kíván érni, egy olyan víziót, amely minden munkatárs számára vonzó perspek-
tívát jelent. A jövőképből pedig levezethető a megvalósításához szükséges stratégia, vagyis a
tanuló szakmai közösséggé válás folyamatának megtervezése. A kidolgozott jövőképet meg kell
ismertetni és el kell fogadtatni a szervezet minden munkatársával; a bevonás és az elköteleződés
elérése kulcsfontosságú minden változási folyamatnál. Ahogyan azt korábban is említettük, való-
1 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G
színű, hogy a változási folyamat kezdetben nem hoz eredményeket, inkább csak nehézségeket
szül. Ezért különösen fontos arra fókuszálni, hogy a résztvevők próbáljanak meg minél hamarabb,
akár kisebb jelentőségű „győzelmeket” elérni, azaz bizonyítékokat szerezni arról, hogy az elkép-
zelt változás működik, pozitív eredményei lesznek. Ezekre építve, illetve az ösztönzést ehhez
kötve, a kétkedők meggyőzésével még több ember bevonása lehetséges a folyamatba. Így meg
lehet szilárdítani az eredményeket és a további változások elérésével folytatni a munkát. Végül a
legnagyobb kihívás, hogy mindez beépüljön és megszilárduljon a szervezet kultúrájában, azaz
az új megoldás legyen a megszokott megoldás (Farkas, 2013).
Bízunk benne, hogy a fenti praktikus tippek segítik a változási folyamatok hatékony irányí-
tását és megvalósítását.
FELHASZNÁLT IRODALOM1. DuFour, R. (2004): What is a „Professional Learning Community”? Educational Leadership, 8. sz. 6–11.
2. DuFour, R. et al. (2010): Learning by Doing. A handbook for Professional Learning Communities at Work. Bloomington, Solution Tree Press.
3. Farkas Ferenc (2013): A változásmenedzsment elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.
4. Feger, S. – Arruda, E. (2008). Professional learning communities: Key themes from the literature. Providence, The Education Alliance, Brown University.
5. Hord, S. M. (1997): Professional Learning Communities: What are they and why are they important? Austin, Southwest Educational Development Laboratory (SEDL).
6. Protheroe, N. (2008). Developing your school as a professional learning community. NAESP Research Roundup. URL: http://www.naesp.org/ContentLoad.do?content Id=1094 (Utolsó letöltés: 2015. február. 16.)
7. Vass, V. (2009): Implementations of key competencies and school improvement. In: Baráth, T. –Szabó, M. (szerk.): Does Leadership Matter? Implications for Leadership Development and the School as a Learning Organization, Szeged, Nemzeti Tankönyvkiadó, 117-129.
1 6
2
2 . T A N U L Ó S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
A módszertani kiadvány a tanuló szakmai közösség (professional learning community) fogalma
köré épül. Szakirodalmi források és empirikus kutatásban használt mérőeszközök áttekintésé -
vel, szakértői érvényesítéssel alkottunk egy öndiagnosztikus eszközt, melynek célja, hogy a köz-
nevelési intézmények képet kapjanak arról, hol tartanak, illetve mely területeken, mely konkrét
tevékenységekre fókuszálva érdemes továbblépniük a tanuló szakmai közösséggé válás útján.
Az eszköz szemléleti, elméleti és gyakorlati hátterét mutatja be a következő fejezet.
A Tanuló Szakmai Közösség Diagnózis online kitölthető verziója elérhető az alábbi lin-
ken: http://felmeres.ofi.hu/v2/index.php/273722/lang-hu. A kérdőív alkalmas arra, hogy egyéni-
leg felmérje a kitöltő vélekedését a meghatározott területek mentén, de lehetséges intézményi
kitöltés választása is, mely során több kitöltő összesített eredményét jeleníti meg a honlap.
2 . 1 . A t a n u l ó s z a k m a i k ö z ö s s é g f o g a l m á n a k é r t e l m e z é s e
A koncepcióról, illetve a mögötte lévő elméleti háttérről bővebben a Tájékoztató a horizontális
tanulásról intézményvezetők és pedagógusok számára című kiadványban olvashat, mely szin-
tén jelen projekt eredményeként jött létre.
Három fő kérdés viszi előre a tanuló szakmai közösség modelljét, melyeket folyamatosan
szem előtt kell tartanunk (DuFour, 2004; DuFour et al., 2010):
1 Miben szeretnénk, hogy a gyermekek fejlődjenek?
2 Honnan fogjuk tudni, hogy fejlődtek ezeken a területeken?
3 Mit teszünk, ha nem fejlődtek ezeken a területeken?
A tanuló szakmai közösségi lét egy folyamat, ahol a pedagógusok szakmai fejlődésük céljából
működnek együtt, és osztják meg tudásukat annak érdekében, hogy minél jobban tudják szol-
gálni a gyermekek érdekeit. Ehhez szükséges az, hogy közös értelmezést alakítsanak ki a célok-
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
ról, azok méréséről és a szükséges teendőkről. A tanuló szakmai közösség(ek) működtetése egy
olyan folyamat, amely az intézményi kultúrát változtatja meg. A fenti definíció alapján a kon-
cepció egyik kulcseleme a(z) (ön)reflektivitás gyakorlata, a fejlesztő értékelés alapú visszajelzés,
a közös célok kitűzése és az ehhez kapcsolódó vezetői felhatalmazás, támogatás. Mindez csak
egy bizalommal és nyitottsággal teli (szervezeti) kultúrában tud megvalósulni. A bizalmi kapcso-
lat szükséges előfeltétele a tanuló szakmai közösségi működésnek. Ezért terveztük ezt az eszközt
egy öndiagnosztikus eszköznek és nem egy tanácsadói-szervezetfejlesztési értékelő-minősítő
eszköznek. Célunk, hogy az intézmények ezen eszköz segítségével önmaguk számára alakítsa-
nak ki közös értelmezést. Az 1. ábra kreatívan szemlélteti a legfontosabb építőköveket, melyek a
tanuló szakmai közösségeket jellemzik. A kommunikációs folyamatok, az azokon keresztül meg-
valósuló tudásmegosztás az ilyen jellegű működés egyik lételeme. A kommunikáció, a párbe-
széd és az együtt gondolkodás azok az elemek, amelyek segíthetnek a közös értelmezés kialakí-
tásában, a különböző helyzetekből való tanulás lehetőségének kiaknázásában. Ehhez feltétlenül
szükséges az együttműködés, tehát a közös felelősségvállalás a kiala-
kított célokért. Az együttműködés, támogatás alapvetően meg-
határozza az intézmény légkörét is. Nyilvánvalóan felmerülnek
ebben a rendszerben konfliktusok is, az eltérő nézőpontok,
értékek egyeztetése kapcsán. Ezeket a konfliktu sokat tuda-
tosítani szükséges, és törekedni kell a konstruktív probléma-
megoldásra, a konszenzusos döntésre. A coaching1 jellegű tá-
mogató légkör, támogató kapcsolatok és ezek fejlesztése fontos
(ön)refl exiós pontra hívja fel a figyelmet. Előtérbe kerül a személyre
szabottság, hiszen a coaching egy fejlesztő tevékenység, ahol a társakat
meghatározott cél elérésében segítik. Nem tanácsadás, hanem támogatás
a saját erőforrások jobb tudatosításában, kiaknázásában. Ahogyan azt már ko-
rábban is írtuk, ez a folyamat alapvetően a szervezeti kultúra megváltoztatá-
sára irányul, így a változás vezetése is egy fontos feladat. Ehhez szükséges az
elköteleződés és a közös döntés az úton való elinduláshoz. A változás nem
könnyű folyamat, mindig fennáll annak a veszélye, hogy a kezdeti sikertelen-
ségek után visszatérünk a jól megszokott megoldásokhoz. Éppen ezért kell
nem kevés bátorság is az elinduláshoz, illetve a működtetéshez. Az egész
folyamatot megfűszerezheti, illetve a megvalósítást segítheti, ha a fo-
lyamat közben teret engedünk a kreatív ötletek kibontakoztatásának.
1 Coaching (ejtsd: kócsing): A coaching egy olyan szakmai viszony, ahol a coach segíti a coacholt személyt abban, hogy jó teljesítményt érjen el a magánéletben és/vagy a munkahelyen. A coach aktív figyelemmel, visszajelzéssel és elsősorban kérdésekkel segíti a folyamatot, mely során a coacholt személy világosabban tudja látni saját helyzetét, és ez cselekvésre ösztönzi. A fókuszban a jelenlegi helyzet feltárása és a célállapot meghatározása, valamint annak elérésére irányuló lépések meghatározása áll, mely folyamatot a coach segíti. (A Nemzetközi Coach Szövetség definíciója alapján)
1 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
1. ábra: A tanuló szakmai közösségek 7K-ja (Hord és Sommers‚ 2008 alapján)
Fontos kérdésként merül fel, hogy a tanuló szakmai közösségek koncepciója mennyire működő-
képes, milyen kézzel fogható eredményei vannak. Több nemzetközi kutatás is irányult a tanuló
szakmai közösségek hatásának empirikus vizsgálatára. Ezek közül kiemeljük azokat, amelyek ki-
fejezetten a tanulói eredményességhez járultak hozzá. (A tanuló szakmai közösségi lét további
előnyeiről a Tájékoztató a horizontális tanulásról intézményvezetők és pedagógusok számára
megfelelő fejezetében lehet tájékozódni.)
Az első kutatásban Berry és munkatársai 4 évig követték nyomon egy vidéki általános iskola
fejlődését. A kutatás kezdetén alig a diákok fele teljesítette az előírt követelményeket, majd a
négyéves projekt végén a diákok 80%-ának már nem okozott gondot az előírt szint teljesítése
(Berry et al., 2005). Phillips (2003) kutatásában egy középiskola alulteljesítő diákjait vizsgálta. Kez-
detben az állami sztenderdizált képességteszten csupán a diákok fele teljesített elfogadhatóan,
majd a hároméves fejlesztési folyamat végére a diákok 90%-a teljesítette a követelményeket.
Strahan (2003) három gyengén teljesítő általános iskolát vizsgált három évig, ahol a fejlesztések
hatására a kezdeti 50%-os kompetenciamérési eredmények három év alatt 75%-os szintre emel-
kedtek. Nagymintás vizsgálat is született a témában. Bolam és munkatársai az Egyesült Királyság-
ban vizsgálták a tanuló szakmai közösség jellemzőit. Adatbázisukat összekötötték az országos
mérési adatbázissal, és statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a tanulói eredményesség
és a tanuló szakmai közösségi lét között (Bolam et al., 2005).
A fenti kutatásokban a kulcstényezőt a gyermekek fejlődésére való fókuszálás jelentette,
azaz a pedagógusok együttesen arra törekedtek, hogy minél inkább kielégítsék a gyermekek fej-
lődési igényeit. Berryék kutatásában a pedagógusok szakmai tanulócsoportokban működtek, és a
KOMMUNIKÁCIÓ
KURÁ
ZSI
KREAT IV I TÁS
K O N F L I K T U SKULTÚRAVÁLT
ÁS
COACHING
KOLLABORÁCIÓ
TANULÓSZAKMAI
KÖZÖSSÉG
1 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
szakirodalomra építve, valamint a gyermekek képességeinek, lehetőségeinek és szükségleteinek
alapos megismerését követően fejlesztettek ki olyan tanulásszervezési módszereket, melyek a
tanulói eredményesség növeléséhez vezettek (Berry et al., 2005). Phillips (2003) tanulmányában
a pedagógusok folyamatosan vizsgálták, hogy milyen érzelmi és kognitív tényezők járultak hozzá
a tanulók sikerességéhez, és erre építették munkájukat. Strahan (2003) esetében a pedagógusok
tényekre, adatokra épülő párbeszédet folytattak a tanulókról és az ő tanulásukról, és ezeket az
eredményeket használták a tanulás támogatására.
2 . 2 . K a p a c i t á s f e j l e s z t é s
A kapacitás jelenthet tényleges tároló képességet, kompetenciát, teljesítőképességet, minősé-
gi tulajdonságot, valamint szerep- és hatáskört. Azért választottuk ezt a szót a tanuló szakmai
közös ségi jellemzők leírására, mert a mögötte lévő jelentések sokszínűsége és árnyaltsága jól
kifejezi gondolkodásunk differenciáltságát a területről. Egyszerre értelmezzük a kapacitást egy
intézmény, illetve az egyének befogadóképessége, teljesítménye egyfajta jelzőjeként, vagyis va-
lamilyen tulajdonságot leíró minőségi jelzőnek és egyfajta kompetenciának, ami képesség és ha-
táskör is egyben. A definíciókból adódik, hogy ezt a területet fejleszthetőnek tartjuk. Sleegers és
munkatársai nyomán, az alulról felfele irányuló kezdeményezéseket támogatva, modellünk is ka-
pacitásokra épít. Mi is emberi, interperszonális és szervezeti kapacitásokat azonosítottunk, illetve
ezt kiegészítettük egy negyedikkel, az intézmények közötti kapcsolatokra vonatkozó hálózati
kapacitással. A kapacitásfejlesztés a pedagógusok egyéni és kollektív tanulásának támogatására
építve a köznevelési intézményekben végbemenő fejlesztések és változások megvalósításának
és fenntartásának legfontosabb előfeltétele (Sleegers et al., 2013).
A fejlesztés során alkalmazott szemléletünket jól kifejezi, hogy kapacitásfejlesztésről beszé-
lünk. Célunk, hogy a köznevelési intézmények képessé váljanak arra, hogy saját maguk azonosít-
sák a számukra legfontosabb fejlesztési területeket, és ehhez rugalmas eszközök álljanak rendel-
kezésükre. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen az érintettek kezdeményezőkészsége.
Modellünkben az alábbi definíciók mentén értelmezzük a kapacitásokat:
EMBERI KAPACITÁS: Egyének képessége és hajlandósága a hatékony
tudásmegosztás megvalósítására. Az egyén képes a releváns tudás
azo nosítására, megszerzésére, megosztására és alkalmazására a szer-
vezeti célokkal összhangban, közösségben és együttműködésben.
2 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
INTERPERSZONÁLIS KAPACITÁS: A szervezetben lévő egyének között
kialakuló informális és/vagy formális (kommunikációs) kapcsolatok
rendszere, hálózata, mely lehetővé teszi a tudásmegosztás folyama-
tát. Fontos tényező a bizalom az egyének között és a tanulás közös
ér tel mezése.
SZERVEZETI KAPACITÁS: Kulturális és strukturális tényezők, melyek tá-
mogatják az emberi, interperszonális és hálózati kapacitások fejlesz-
tését. A támogató, stimuláló és felhatalmazó vezetés fontos jellem-
zője a szervezeti kapacitásnak.
HÁLÓZATI KAPACITÁS: Csoportok, szervezetek vagy hálózatok közötti
(bizonyos mértékben) formalizált kapcsolatok rendszere, mely támo-
gatja a tudásmegosztás folyamatát, kiterjesztését és fenntartását.
A kapacitásokon belül különböző aldimenziókat alakítottunk ki. Ez a folyamat részletes szakiro-
dalmi elemzésre és korábbi empirikus mérőeszközök felépítésére alapozva zajlott. A kutatásaink
során úgy találtuk, hogy ezek az aldimenziók a legmeghatározóbbak, a legkönnyebben tetten
érhetőek, mind az elméletben, mind a gyakorlatban.
EMBERI KAPACITÁS
Ön- és továbbképzés: A tudás megosztásához szükséges a megfelelő ismeret, ké-
pesség összegyűjtése, ahol célszerű, ha a továbbképzések, egyéb tanulási alkalmak
az intézmény és az egyén szükségleteihez igazodnak. Az aldimenzió fontos területe
a hiány és az igény feltárása, valamint a különböző támogató kapcsolatok kialakítása.
Proaktivitás: A kezdeményezőkészség fontosságát emeli ki az aldimenzió, az újítások-
hoz szükséges bátorság, kockázatvállalás hangsúlyozásával. Másrészről pedig a megfe-
lelő idő keresésében is hangsúlyos szerepet játszik.
INTERPERSZONÁLIS KAPACITÁS
Bizalom és nyitottság: Nemcsak szervezeti, hanem társadalmi szinten is fontos
aspektus, mely alapvetően hozzájárul egy olyan szervezeti kultúra megteremtéséhez,
amelyben virágozhat a tudásmegosztás. Egyrészről a kollegialitásra épít, másrészről
pedig az aktív figyelemre.
Reflektivitás: A szervezeti kultúra mellett nagyon fontos pedagógusi kompetencia a
reflektivitás, mely lehetővé teszi a hibákból való gazdag tanulási lehetőségeket, a saját
gyakorlat kritikus felülvizsgálatát és így a fejlődés egyik alapja tud lenni.
2 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
SZERVEZETI KAPACITÁS
Tudásmenedzsment: A tudásmenedzsment a szervezet számára szükséges informá-
ciók gyűjtésével, megosztásával és tudatos felhasználásával foglalkozik.
Támogatás és felhatalmazás: A megvalósításhoz elengedhetetlen a vezetői és mun-
katársi támogatás, a megfelelő autonómia biztosítása az intézményi kereteken belül.
Ez az alapja az elköteleződés megteremtésének.
Tanuló- és tanulásközpontú jövőkép: A változási folyamatban is jelölt jövőkép ki-
tűzése, mely jelen esetben a tanuló szakmai közösségi léthez igazodóan a tanulóra,
a tanulásra fókuszáló. A mindenki által elfogadott és ismert, a folyamatosan nyomon
követett célokon van a hangsúly.
HÁLÓZATI KAPACITÁS
Rendszergondolkodás: Mind az egyén (akár diák, akár pedagógus), mind az intéz-
mény valamilyen rendszerbe ágyazottan van jelen (a diák tartozik egy baráti körbe,
egy osztályba, egy iskolába, egy családi körbe, egy nemzeti kultúrába stb.), melyek
különböző hatást fejtenek ki. Ezeknek a kapcsolatoknak az átlátása, kiaknázása kulcs-
fontosságú a partnerségek kialakításában, a lehetőségek feltárásban.
Hálózatépítés és -fenntartás: Az előfeltételként szereplő belső folyamatok megerő-
sítésén és a rendszergondolkodás fejlesztésén túlmutatóan az intézmények egymás
közötti tudásmegosztására épülő terület, ahol a hálózatok létrehozása mellett azok
működtetése és hosszú távú fenntarthatósága is szerepet kap.
A modellt a 2. ábra foglalja össze.
2. ábra: A Tanuló Szakmai Közösség Diagnózis modellje
TOVÁBBKÉPZÉSÖN- ÉS
NYITOTTSÁGBIZALOM ÉS
FENN
TARTÁ
S
HÁLÓ
ZATÉ
PÍTÉS ÉS
GOND
OLKO
DÁS
REND
SZER
PROAKTIVITÁS
REFLEKTIVITÁS
JÖVŐKÉP
TANULÓKÖZPONTÚ
TANULÁS- ÉS
MENEDZSMENT
TUDÁS-
FELHATALMAZÁSTÁMOGATÁS ÉS
EMBERI KAPACITÁS
SZE R V E Z E TI K A PACITÁ S
INTERPERSZONÁLIS KAPACITÁSHÁ
LÓZA
TI K
APAC
ITÁS
TUDATÁBAN VAN
E L H I S ZI
CSELEKSZIK
MEGÉRTI
TSZK
2 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
2 . 3 . A m o d e l l f e j l ő d é s i v o n u l a t a
Ahogyan az a 2. ábrán is látszik, a modellbe beépítésre került egy fejlődési vonulat is, amely azt
mutatja meg, hogy az adott intézmény hol tart a tanuló szakmai közösséggé válás útján. Ez a fej-
lődési szint értelmezhető a tanuló szakmai közösség teljes dimenzióját tekintve, de akár minden
egyes kapacitás mentén külön is érvényes, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos kapacitások ese-
tében a szervezet előrébb jár, mint másokéban. Ez a fejlődési vonulat csupán vizualitási célokat
szolgál, illetve a továbblépés lehetőségének meghatározását foglalja magában, több jelentése
nincs. Az egyes kategóriák elnevezései is inkább az illusztrációt szolgálják, mintsem minősítő
jelzővel bírnának.
A következőkben a tanuló szakmai közösségi lét szintjeinek rövid leírása következik.
1. SZINT – NINCS TUDATÁBAN: A szervezetben nincsenek meg a szükséges emberi kapaci-
tások, és nem alakult ki a megvalósítást lehetővé tevő interperszonális kapacitás, nem
kerültek kifejlesztésre a szervezeti kapacitás elemei sem, így a hálózati kapacitás sem
működhet. A szervezet nincs tudatában a tagok birtokában levő rejtett, készségszintű
tudás jelentőségének, nem aknázza ki az informális tanulási lehetőségeket, és nem
állítja a pedagógusok közötti tudásmegosztást a tanulói eredményesség szolgálatába.
2. SZINT – TUDATÁBAN VAN: A szervezetben megvannak a szükséges emberi kapacitások,
melyek a rendszer működésének alapját képezik, azonban ez még csak egy tudatra
ébredési szint. A szervezet érzékeli a tacit tudásban és az informális tanulásban rejlő
lehetőségeket, azonban ezek kiaknázása még nem történik meg, hiszen nem biztosí-
tott az ehhez szükséges környezet és struktúra.
3. SZINT – MEGÉRTI: A szervezet már nem csak ráeszmélt, de tudatosította is magában
a pedagógusok közötti tudásmegosztás jelentőségét. Erősek az emberi kapacitások,
melyek a rendszert működtetik, és a szervezet vagy megfelelő szervezeti környezettel,
vagy pedig kidolgozott tudásmenedzsment módszerekkel rendelkezik ezen lehető-
ségek kiaknázására. A két tényező azonban még nem működik együttesen, vannak
kiaknázatlan lehetőségek.
4. SZINT – ELHISZI: A szervezet a tudatosításon túl már konkrét tapasztalatokkal is ren-
delkezik a tanuló szakmai közösségi működésben, így már saját példáján keresztül
tudja bizonyítani annak létjogosultságát. Az emberi kapacitás erős, a támogató légkör
megfelelő, és működnek a megfelelő strukturális elemek is. Minden feltétel adott ah-
hoz, hogy a szervezet továbblépjen, és megvalósítsa a hálózati tanulást az intézmé-
nyek között.
2 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
5. SZINT – CSELEKSZIK: A szervezet hatékonyan működteti az intézményen belül a tu-
dásmegosztási folyamatokat, ehhez adott a megfelelő emberi kapacitás, támogató a
légkör, és a szervezeti struktúrába ágyazottan működnek ezek a folyamatok. A szerve-
zet aktív cselekvő szereplője a köznevelési rendszernek, aktív az intézmények közöt-
ti tudásmegosztás támogatásában, facilitálásában, és kialakult hálózati kapacitással
rendelkezik.
Az, hogy a szervezet hol tart ezen a fejlődési úton, befolyásolja, hogy milyen irányba érdemes
továbbindulnia. Feltételezzük, hogy a bemutatott kapacitások egymásra épülnek. Tehát működő
emberi kapacitás nélkül nem képzelhető el a működő interperszonális, szervezeti és hálózati
kapacitás sem, ahogyan például a működő szervezeti kapacitás előfeltétele a hálózati kapacitás-
nak. Ez az egymásra épülés, melyet a 3. ábra szemléltet, illetve az eszköz azon jellege, hogy nem
csupán a jelen lévő, hanem a ténylegesen működő, gyakorlati példákkal alátámasztható ele-
meket vizsgálja, kijelöli azokat a fejlődési utakat, melyeket az egyes szinteken érdemes követni.
A diagramon látható módon elkülönítjük az emberi tényezőket (emberi kapacitás, interperszon-
ális kapacitás) és a szervezeti tényezőket (szervezeti kapacitás, hálózati kapacitás). Ezen tényezők
mentén egyszerre csupán egy elem fejlesztését javasoljuk, így alakul ki a javasolt fejlődési út-
vonal (4. ábra). A diagramban csupán a közvetlen szomszédos állomásokra való lépés fókuszba
helyezését javasoljuk.
3. ábra: Az egyes kapacitások egymásra épülésének bemutatása
1 2 3
4 5
6
–Emberi
kapacitás
–Sz
erve
zeti
kapa
citá
s
+Sz
erve
zeti
kapa
citá
s
+Há
lóza
tika
paci
tás
+Emberi
kapacitás
+Interperszonális
kapacitás
2 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
4. ábra: Fejl ´́odési utak a kapacitások egymásra épülése alapján
A fejlődési modell értelmezése hozzájárul a tanuló szakmai közösségről alkotott kép árnyalásá-
hoz, és segíthet az intézményeknek vizualizálni, hol járnak a folyamatban, milyen irányba érde-
mes elindulni, illetve továbbhaladni.
2 . 4 . A d i a g n ó z i s f o l y a m a t a
Az öndiagnosztikus eszköz használatát rövid leírással segítjük. Ebben a részben kifejtjük a diag-
nózis célját, javasolt menetét és kiértékelésének módját. A módszertani segédlet mellé biztosít-
juk az üres, kitölthető diagnosztikus eszközt, illetve a kiértékelést segítő keretfájlt, vagy kitölthető
az online változat a http://felmeres.ofi.hu/v2/index.php/273722/lang-hu linken.
2.4.1. A diagnózis céljaAz öndiagnózis fontos aspektusa, hogy kizárólag az intézménynek szól. Éppen ezért az értékelés
nem minősítési funkcióban használandó. Ebből a megfontolásból az egyes elemekhez (talán
első pillantásra zavaró módon) nincs külsőleg meghatározott, kívánatos standard. Nincs refe-
renciaérték, amit el kell érni. Az a kérdés, hogy az érintettek saját magukra és az intézményükre
nézve mennyire érzik jellemzőnek az egyes állításokat. Elképzelhető például, hogy egy peda-
gógusnak elég, ha havonta háromszor kap szakmai fejlődését segítő visszajelzést a vezetéstől
1
I. II. III. IV. V.
2 5 6
4
3
2 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
(ő ebben az esetben igennel fogja jelölni ezt a mondatot), azonban ugyanezen intézményben
egy másik pedagógusnak ez nem elegendő, mert többet vár, így ő nyugodtan bejelölheti, hogy
ez a terület nem működik a szervezetben, mivel nem elégíti ki az ő igényeit. Ez a sajátos, egyéni
értelmezés ad lehetőséget arra, hogy az értékelés során felszínre kerülhessenek az eltérő értel-
mezések, a különböző igények és elvárások. Ez az eszköz lehetőséget ad ezen elemek feltárásá-
val a közös értelmezés kialakítására és így a tantestület erővektorainak egy irányba fordítására.
Az elemzés során különbözőképpen megítélt elemek hasznos beszélgetési témaként szolgál-
hatnak szakmai értekezleteken, így orientálva a
fejlesztési folyamatot. A rendszer rugalmassá-
gából fakadóan az is elképzelhető, hogy a tan-
testület úgy dönt: az adott elem számára nem
releváns, nem fontos dimenzió, és nem foglal-
kozik vele. Azonban minden esetben lényeges,
hogy a szervezet az összes érintett bevonásával,
konszenzuson alapuló döntést hozzon ezzel
kapcsolatban, hiszen a jellemzők az intézmény
egészét, a szervezeti kultúrát, a szervezet egyé-
nekben való megjelenését befolyásolják és ala-
kítják a reflektív párbeszéden keresztül.
2.4.2. A diagnózis javasolt menete (Online kitöltés esetén a 4-6. pontok értelemszerűen kimaradnak.)
1. A diagnózis céljának megfelelő kommunikáció
2. Konszenzusos döntéshozatal az öndiagnózis elkészítéséről és határidejéről
3. A diagnosztikus eszköz kiküldése a kollégák számára
4. A kitöltött kérdőívek beküldése/összegyűjtése az anonimitás biztosításával
5. A keretfájl alkalmazása a beérkezett eredmények rögzítésére (nem működik = 0;
működik = 1 értékek mentén történik a kódolás)
6. Az egyes állítások és a kapacitások százalékos eredménye átlagának és szórásának
értelmezése a keretfájlban.
7. Az eredmények összegzése
a. Kapacitásokon elért százalékos eredmény
b. Tanuló szakmai közösség index százalékos eredménye
c. Aldimenziókon elért százalékos eredmények
d. 3-5 legalacsonyabbra értékelt állítás (átlag)
e. 3-5 legnagyobb véleménykülönbséggel rendelkező állítás (szórás)
f. (Illetve ugyanezen kiértékelések a vezető-nem vezető kollégák összehasonlítá-
sában, ahol a mondatok esetében a legnagyobb különbségek bemutatása a cél:
amelyeket a vezetők értékeltek jobbra, és amit a nem vezetők értékeltek jobbra)
Közös értelmezésteremtés elősegítése
• A beszélgetés lelassítása kérdezéssel véle-ményformálás előtt.
• Érvelés kérése: „Tudnál nekem segíteni ab-ban, hogy megértsem a gondolatmenetedet?”
• Megbizonyosodni róla, hogy mindenki ugyan-úgy érti-e: „Ha jól értem, akkor azt mondtad, hogy…”
• Résztvevők bátorítása saját ötleteink megér-tésére: „Mit gondoltok arról, amit mondtam?”
(Wald és Castleberry, 2000)
2 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
8. Eredmények kommunikálása minden érintett felé
9. Fejlesztendő területek azonosítása, eldöntése
10. Fejlesztendő területekhez tartozó mondatok kapcsán a közös értelmezés
megteremtése
11. A fejlesztendő területekhez akcióterv készítése (feladatok, felelősök, határidők)
12. Az akcióterv megvalósítása
13. Eredmények értékelése, további cselekvési tervek meghatározása
2 . 5 . Fa c i l i t á t o r i s z e r e p
Ahhoz, hogy az intézményben az önszerveződő folyamatok lendületben maradjanak, szükséges
a folyamat facilitálása, illetve a folyamatot támogató, lendületbe hozó és a lendületet fenntartó
facilitátor kinevezése. Beszélhetünk az egész intézmény szintjén, a tanuló szakmai közössége-
ket átfogó, támogató vezetői funkcióról. A facilitátor szerepe itt elsősorban a koordinálás, a kez-
deményezés és a folyamatos támogatás. A facilitátori szerep második szintje az egyes konkrét
tanuló szakmai közösségekben végzett facilitátori tevékenység, tehát egy olyan szerep, mely
konkrétan az adott tanuló szakmai közösség folyamatait támogatja. Mindkét esetben ugyanarról
a szerepről beszélünk, funkcióik csupán a támogatás szintjében térnek el.
Módszertani segédletünkben tudatosan a facilitátor kifejezést használjuk, elsősorban az
egyes gyakorlatok, eszközök leírásában szereplő utasítások kapcsán, mivel úgy gondoljuk, hogy
az ezzel a fogalommal leírható szereplő tudja eredményesen segíteni a folyamat megvalósítá-
sát. A facilitátor egy olyan szereplő, aki egyrészről tagként csatlakozik a csoporthoz, megosztja
a tapasztalatait, de eközben láthatatlanul moderálja is azt. A facilitátor egyik legfontosabb kom-
petenciája a csoportvezetés, így ennek a szereplőnek erős interperszonális képességekkel kell
rendelkeznie, jól kell ismernie a csoportdinamikai működéseket (Kraiciné és Csoma, 2012).
„A facilitátor feladata abban áll, hogy a meghatározott keretek között levezesse, mederben
tartsa a beszélgetést és minden olyan beszélgetést könnyítő módszert alkalmazzon, amivel elő-
segíti, hogy a rendelkezésre álló időkeretek között a lehető legjobb eredményt érje el a csoport.”
(Kraiciné és Csoma, 2012, 273. o.)
A projekt keretében született komplex fejlesztési javaslat a horizontális tudásmegosztási
modell és a referencia-intézményi rendszer beillesztésére a pedagógiai szakmai szolgáltatások
rendszerébe tartalmazza a facilitátori szerep konkrét feladatleírását és tevékenységmodelljét
(8.3.3. Az intézményi koordinátor feladatai). Ebben a dokumentumban az intézményi koordinátor
(facilitátor) az intézményi tudásmegosztó, valamint az adaptációs és belső tanulási folyamatok
szervezőjeként jelenik meg.
2 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
Ne felejtsük, hogy a facilitátori szerep komoly és néha megterhelő tud lenni, ezért javasoljuk,
hogy a felelősséget bizonyos időközönként (pl. negyedévenként) rotálják a pedagógusok között.
A facilitátor is ember, így neki is joga van tévedni, hibázni. Érdemes a munkájára vonatko-
zóan visszajelzést kérni, például az alábbi kérdések segítségével (megtalálható a gyakorlatok kö-
zött is, a 8. fejezetben):
Mi az, amit jól csinált? Mi az, ami működött az adott csoportnál/egyénnél?
Mi az a tevékenység, amit célszerű ugyanúgy folytatnia, ahogy eddig tette?
Mi az a tevékenység, amit célszerű apró módosításokkal folytatnia?
Mi az a tevékenység, amit célszerű lenne abbahagynia?
Mit gondol, a facilitátor értékeli az ön munkáját? Miért?
A facilitátor visszajelzései kellően segítőek, fejlesztőek?
Végezetül az alábbi ellenőrző lista segíthet annak megállapításában, hogy pontosan milyen fel-
adatai lehetnek egy facilitátornak.
Példamutatás a folyamatos tanulásban, valamint ismeretek és ké-
pességek fejlesztése az alábbi területeken:
– tanuló szakmai közösségi célok, koncepciók és folyama-
tok,
– tanuló szakmai közösségben zajló csoportfolyamatok és
csapatépítés,
– csoport facilitálásának képessége és stratégiái,
– hatékony munka felnőtt tanulókkal,
– eredményes munkakapcsolat kialakítása a résztvevőkkel.
Fejleszti magát az alábbi területek sikere érdekében:
– a csoportok támogatása a hatékony találkozók megvalósítása
érdekében,
– fejlesztő értékelés biztosítása a csoportok működésével összefüg-
gésben,
– a csoportok segítése a továbblépésben az együttműködés
következő szintjére, amikor ez szükséges,
– a találkozók jegyzőkönyvének elolvasása és ez alapján visszajelzés,
– online kommunikáció kezdeményezése és fenntartása a különböző szereplők
között,
– bemutató találkozó levezetésről, ha ez szükséges,
– a csoportok működésében felmerülő problémák megoldásában való segítség,
– csapatok támogatása szervezési szempontból (források gyűjtése, helyszín és idő
biztosítása pl.)
2 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » TA N U LÓ S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G D I A G N Ó Z I S
– osztálytermi megfigyelések és konstruktív visszajelzések biztosítása a látottakról,
– szakirodalmi források biztosítása a csoport által feldolgozni kívánt témához,
– szükség szerint a vezetőség, illetve külső szereplők tájékoztatatása a csoport
munkájáról,
– online kommunikációs alkalmak szervezése a külső szereplőkkel való kapcsolat
megvalósításához,
– közreműködés annak biztosításában, hogy minden érintett kitöltse a szükséges
kérdőíveket és egyéb adatgyűjtési eszközöket,
– a csoportok eredményeinek rendszeres közzététele (belső hálózaton, megbeszé-
léseken stb.),
– a pedagógusok együttműködését segítő szervezeti változási szükségletek felis-
merése és támogatása.
Fejleszti az alábbi ismereteket, képességeket:
– felkészíti az új pedagógusokat a tanuló szakmai közösségben való működésre,
– további felkészítő tréningeket tart már csoporttagok számára, ha szükséges.
A továbbiakban az egyes kapacitások és a hozzájuk tartozó aldimenziók kifejtése következik.
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Berry, B., Johnson, D., és Montgomery, D. (2005): The power of teacher leadership. Educational Leadership, 62. 5.
2. Bolam, R., McMahon, A., Stoll, L., Thomas, S., és Wallace, M. (2005): Creating and sustaining professional learning communities. Research Report Number 637. London, England: General Teaching Council for England, Department for Education and Skills.
3. DuFour, R. (2004): What is a „Professional Learning Community”? Educational Leadership, 8. sz. 6–11.
4. DuFour, R. et al. (2010): Learning by Doing. A handbook for Professional Learning Communities at Work. Bloo-mington, Solution Tree Press.
5. Hord, S. M. és Sommers, W. A. (2008): Leading Professional Learning Communities. Voices from Research and Practice. Corwin Press, California.
6. Kraiciné Szokoly Mária és Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. ELTE, Budapest. URL: http://kraicineszokolymaria.hu/wp-content/uploads/2012/12/modszertar-2.pdf (Utolsó letöltés: 2015. április 21.)
7. Phillips, J. (2003): Powerful learning: Creating learning communities in urban school reform. Journal of Curri-culum and Supervision, 18. 3. 240–258.
8. Sleegers, P., den Brok, P., Verbiest, E., Moolenaar, N. M. és Daly, A. J. (2013): Toward Conceptual Clarity. A Multidimensional, Multilevel Model for Professional Learning Communities in Dutch Elementary Schools. The Elementary School Journal, 114. 1. 118-137.
9. Strahan, D. (2003): Promoting a collaborative professional culture in three elementary schools that have beaten the odds. The Elementary School Journal, 104 2. 127–146.
10. Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners. ASCD, Alexandria.
2 9
3
3 . E M B E R I K A P A C I T Á S
Az emberi kapacitás fejlesztése elsősorban az érintettek fejlesztésére irányul, megteremtve az
alapot a többi kapacitás fejlesztése számára. Elsősorban a tudásmegosztásban való részvétel ké-
pessége és hajlandósága, az együttműködés és a szervezeti célokkal való összhang áll a fókusz-
ban. Ez megvalósulhat belső vagy külső tréningek, workshopok által, közös stratégiai tervezési
folyamat során, csapatépítés keretében stb. A cél az, hogy az egyének képesek és hajlandók
le gyenek a hatékony tudásmegosztásra a szervezeti célokkal összhangban, csoportosan. Ezt a
tevékenységet kívülről a szakmai szolgáltatás is támogathatja, különböző képzések, konferen-
ciák, workshopok szervezésével. Ezen kapacitás fontos eleme, hogy a szervezet feltárja, milyen
képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek az egyének. Ezáltal lesz a szervezet számára vilá-
gos, hogy mire lehet építeni.
3 . 1 . Ö n - é s t o v á b b k é p z é s
A tanulás jelenünk tudásalapú társadalmában fontos erőforrássá vált, melyet tágabb keretben
kell értelmeznünk. A tanulás nem korlátozódik a formális oktatás világára sem térben, sem pedig
időben. Az élethosszig tartó tanulás paradigmájának előtérbe kerülése mellett megjelenik az
élet minden területére kiterjedő tanulás is, mely felhívja a figyelmünket a formális és az informá-
lis tanulási formák jelentőségére. E területekről részletesen a Tájékoztató a horizontális tanulás-
ról intézményvezetők és pedagógusok számára megfelelő fejezeteiben lehet olvasni.
A köznevelés világában fontos az intézményre mint munkahelyre tekintenünk, és így foglal-
koznunk a személyzetfejlesztés és a munkahelyi tanulás területeivel. Ennek egyik lényeges eleme,
hogy a pedagógusokra mint felnőtt tanulókra tekintsünk, és így segítségül hívjuk az andragógia
(a felnőttek tanulásának elmélete és gyakorlata) tudományterületét. Az andragógia alapelvei:
3 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » E M B E R I K A PA C I TÁ S
A FELNŐTTEK EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK A TANULÁSBAN, mert ez kielégíti a tanulás iránti
szükségletüket, és megerősíti független tanuló önképüket.
A FELNŐTTEK ÖNIRÁNYÍTÓAK. Az autonóm felnőtt ember koncepciója azt feltételezi, hogy
esetükben a tanulást facilitálni kell, és partnerként kell kezelni őket.
A FELNŐTTEK GAZDAG ELŐZETES TUDÁSSAL RENDELKEZNEK. Ez nagy hatással van a tanulá-
sukra, ezért figyelembe kell venni. Ezek a tapasztalatok azonban akadályozó tényezők
is lehetnek.
A FELNŐTTEK AKKOR TANULNAK, AMIKOR SZÜKSÉGÉT ÉRZIK. Valamilyen élethelyzet vezeti
őket arra, hogy tanuljanak.
A FELNŐTTEKET A RELEVANCIA VEZÉRLI. Gyakran az orientálja őket, hogy milyen problémát
tudnak megoldani az elsajátított ismeretekkel. Akkor tanulnak a leghatékonyabban, ha
valamilyen ügyet meg kell oldaniuk.
A FELNŐTTEK BELSŐ MOTIVÁCIÓVAL RENDELKEZNEK. A felnőttek belső motivációból tanul-
nak, főleg ha látják, hogy a tanultakat tudják alkalmazni saját gyakorlatukban, illetve
ha igazolva látják, hogy megtérül a befektetett idő. Ezzel nem zárják ki a külső motivá-
torokat (Knowles et al., 2005).
A felnőttek tanulásának egyik kulcsgondolata az önszabályozó tanulás. Az önszabályozó tanulás
egy olyan komplex kognitív (értelmi) és affektív (érzelmi-akarati) önfejlesztő stratégia, amely a
saját tanulási cél elérése érdekében folyamatosan összpontosítja a tanuló valamennyi erőforrá-
sát. Szabályozott folyamat, amely az elérendő cél figyelembevételével állandó kontroll alatt tartja
a tanulási tevékenységeket, a belső és külső körülmények megváltozása esetén pedig beavat-
kozik a tanulási folyamatba. Az önszabályozó tanulás kiemeli az egyén felelősségét a tanulási
folyamatban, annak nyomon követésével együtt (Tóth, 2011).
A fentiek fényében fontos, hogy a pedagógusok elköteleződjenek saját szakmai fejlődésük
mellett, azt egy folyamatként tekintsék, és magas elvárásokat támasszanak önmagukkal szemben.
A másik oldalról pedig a vezető részéről támasztott magas (de teljesíthető) elvárások is hozzá-
járulhatnak a terület fejlesztéséhez. Az aldimenzió megfelelő kiaknázásához szükséges, hogy a
szervezet és az egyének képesek legyenek azonosítani a tanulási szükségleteiket, és a szervezet
számára releváns problémák, helyzetek megoldási igényeit figyelembe véve tervezzék meg az
elvégzendő tanulási tevékenységeket (a továbbképzésektől kezdve az informális tudásmegosz-
táson át). Fontos, hogy a pedagógusok az információforrások széles körét vegyék igénybe, így
használják ki a szervezetben lévő tudáselemeket, azaz kollégáikkal aktív tudásmegosztást gyako-
3 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » E M B E R I K A PA C I TÁ S
roljanak. Ugyanilyen fontos tudás keletkezhet más intézmények pedagógusaival való párbeszéd
során, de akár a szülőkkel vagy a gyermekekkel folytatott diskurzus is nagy mértékben hozzá tud
járulni a tanítási-tanulási folyamat eredményesebbé tételéhez.
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Tóth Péter (2011): Tanulásmenedzsment és önszabályozó tanulás. URL: http://www.uni-obuda.hu/e-bulletin/
Toth_2.pdf (Utolsó letöltés: 2015. május 26.)
2. Knowles, M., Holton, E. F., és Swanson, R. A. (2005): The adult learner: The definitive classic in adult education and human resource development. Elsevier, Burlington.
3 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » E M B E R I K A PA C I TÁ S
3 . 2 . P r o a k t i v i t á s
A reaktív szó azt jelenti: valamire reagálni. Aki reaktív, az valamire válaszol, valamilyen külső inger
indítja be a viselkedését. Ezzel szemben a proaktív szó a valamiért való szándékos cselekvést
jelenti. A viselkedés ingere nem a külvilágban, hanem az egyénen belül van.
A proaktivitás nem pusztán kezdeményezőkészséget takar. Azt is jelenti, hogy az egyénnek
vagy szervezetnek van elképzelése a jövő kihívásait, nehézségeit illetően, és még mielőtt azok
bekövetkeznének, már reagál rájuk. A proaktivitás szoros kapcsolatban van a felelősségvállalással:
érzem, hogy a sorsomat én irányítom, ezért
aktívan teszem a dolgomat céljaim elérése ér-
dekében. Saját értékrendemnek, saját jövőbeli
elképzeléseimnek megfelelően, saját indítta-
tásból és akaratomból cselekszem, ahelyett,
hogy hagynám magam sodortatni az esemé-
nyektől és elszenvedném a sorsomat.
A reaktivitás kényelmes, ezért vonzó. A proaktivitáshoz tudatosságra, ötletekre és sok ener-
giára van szükség.
A proaktív egyén vagy szervezet valós és átvitt értelemben is magában hordja a jó időt: hoz-
záállása, teljesítménye nem attól függ, hogy esik-e az eső vagy süt-e a nap. Sem attól, hogy mások
jól vagy rosszul bánnak-e vele. Viselkedését érzéseiből táplálkozó pillanatnyi válaszreakciók he-
lyett – alaposan átgondolt, megválogatott és belsővé vált – értékei határozzák meg (Covey, 2004).
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Covey, S. R. (2004): A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása – Az önfejlesztés kézikönyve. Bagolyvár Könyvkiadó,
Budapest.
„Nem az vagyok, ami történt velem, hanem az, akivé válni akartam.”
Carl Gustav Jung
3 3
4
4 . I N T E R P E R S Z O N Á L I S K A P A C I T Á S
Az interperszonális kapacitás az egyének közötti kapcsolatra utal. Fejlesztése során fel kell tárni
a szervezetben működő vagy potenciális tudásmegosztó kommunikációs csatornákat, és meg
kell tervezni ezek megfelelő kiaknázását, a szervezeti tanulási folyamatokba való ágyazását. En-
nek eszköze lehet a különböző munkacsoportok megszervezése és működtetése. Az interper-
szonális kapacitás működtetéséhez – az emberi kapacitásra építve – lehetőséget kell biztosítani
a feltárt és kialakított csatornák aktív használatára, a tudásmegosztás beindítására. Ehhez szüksé-
ges erősíteni az egyének közötti bizalom mértékét, illetve fontos tényező, hogy a közösségben
legyen egy közösen kialakított, mindenki által elfogadott tanulásértelmezés, mely nemcsak a
gyerekekre, tanulókra, hanem a tanárokra is vonatkozik, és melynek középpontjában a gyerme-
kek fejlődése, a tanulói tanulás, a tanulási eredmények állnak. Fontos eleme ennek a kapacitásnak
az egyének kapcsolatrendszerének, társadalmi tőkéjének feltárása, valamint a különböző érin-
tettek azonosítása, az együttműködő, tudásmegosztó hálózat egyes elemeinek meghatározása
és a velük való kapcsolatfelvétel, együttműködési lehetőségek feltérképezése, valamint a közös
projektek lebonyolítása. Minden tevékenységnek folyamatos részét kell képeznie a felülvizsgálás,
visszacsatolás mozzanatának és az alapos dokumentálásnak, hiszen csak így biztosítható, hogy
a tudás megmarad, beépül a szervezeti memóriába, tartós változást idéz elő az egyénekben, és
a tacit tudásból explicit tudás lesz. Ezzel a folyamattal garantálható, hogy láthatóvá, átláthatóvá
és elszámoltathatóvá válik a tanuló szakmai közösségekben végbemenő szakmai fejlődési folya-
mat, és így a pedagógusportfólió és a kötelező továbbképzés szerves részét képezheti.
3 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » I N T E R P E R S Z O N Á L I S K A PA C I TÁ S
4 . 1 . N y i t o t t s á g é s b i z a l o m
Az ezredfordulóra a bizalom a társadalomtudományok gyakran használt fogalmává vált, nap-
jainkban kutatások tárgyát képezi, és széles körben használják társadalmi jelenségek magya-
rázatára (szociológia, pszichológia, politikatudományok, antropológia, oktatás stb.). Fukuyama
(1995) meghatározása szerint „a bizalom a szabályszerű, becsületes és együttműködésre kész
viselkedés elvárása egy közösségen belül, a közös normák alapján, e közösség más tagjai részéről.”
A bizalomhoz tehát közös értékekre és normákra, erkölcsre van szükség. Putnam (1993) szerint
a gazdasági termelékenység és hatékonyság, valamint a társadalom mindennapi működése a
bizalmon és az átláthatóságon alapul, ez az, ami az egyéneket együttműködésre ösztönzi. Mind-
annyiunk életében nagy jelentősége van a személyes kapcsolathálónak, melynek fő szervező és
megtartó ereje szintén a bizalom. Szerepet játszik az emberek életében, boldogságérzetében,
egészségi állapotában, a társas kapcsolatok minőségében és kiterjedtségében, a közösséghez
tartozás biztonságában és élményében. Egyre több kutatás erősíti meg, hogy ha egy közösség-
ben magasabb a bizalom szintje, akkor alacsonyabb a deviáns viselkedésű emberek aránya, ha-
tékonyabb a szocializáció. Sikeres oktatási rendszereket kialakító és működtető országokban az
általánosított bizalom (intézmények iránti bizalom és a család, a szomszédság és az ismerősök,
illetve az ismeret lenek felé megnyilvánuló bizalom összessége) mértéke magas, építésére és
fenntartására tudatosan figyelnek és tesznek érte (Giczi és Sik, 2009). Az oktatás minősége és a
bi zalom foka között kölcsö nös és egyenesen arányos kapcsolat van.
A bizalmat a nyitottság biztosítja; ez az együttműködés, a közös munka előfeltétele. A nyi-
tott körülmények, célok és kritériumok által az emberek felelősnek érzik magukat döntéseikért.
A lehetőségek, körülmények ismeretében dönthetnek arról, mennyire szeretnének az adott fo-
lyamatokba, tevékenységekbe bevonódni, számolva a lehetséges következményekkel. A bizalom
és a folytonos önreflexió kombinálásával kevésbé félünk, hogy bírálnak, kihasználnak bennün-
ket, vagy nevetségessé válunk. A nyitottság és a bizalom teremti meg a biztonságos környezetet,
ahol a hierarchikus viszonyokat kölcsönös tisztelet és horizontális együttműködések váltják fel.
Biz tonságos, dinamikus és nyitott környezetben az emberek szabadon kísérletezhetnek, tehetnek
felfedezéseket és újíthatnak.
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Putnam, R. D. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon & Schuster, New
York.
2. Fukuyama, F. (1995): Trust. The Free Press, New York.
3. Giczi Johanna és Sik Endre (2009): Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés. URL: http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_gici_sik.pdf (Utolsó letöltés: 2015. május. 20.)
4. Putnam, R. D. (1993): Making Democracy Work. Princeton University Press, Princeton, NJ.
3 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » I N T E R P E R S Z O N Á L I S K A PA C I TÁ S
4 . 2 . R e f l e k t i v i t á s
A reflektálás valamilyen cél elérése érdekében végzett mentális folyamat. Valamilyen bonyolult,
strukturálatlan probléma megértésére használjuk. A folyamat nagyban épít már meglévő tudá-
sunk, megértésünk és érzelmünk újrafeldolgozására (Moon, 2005).
Az (ön)reflexió képessége szerepel a pedagóguskompetenciák között is, és a gyakorlati
hely zetekből való tanulás egyik legfontosabb eszköze, a portfólió összeállítása során is fontos
képesség. A reflektivitás folyamata valamilyen újraértelmezést jelent, melyet jól támogat Mezirow
transzformatív tanulás elmélete. Kitchenham (2008) írja le Mezirow (2006) alapján, hogy a tanulás
olyan folyamat, mely során korábbi értelmezéseket használunk, hogy felépítsünk egy új, átala-
kított értelmezést a saját tapasztalatunk jelentéséről, és annak alapján cselekedjünk a jövőben.
Ehhez szükséges egy olyan tanulási tapasztalat, mely ellentmond a már meglévő, elfogadott
igazságunknak. A tanuló küzd ezzel az új perspektívával belülről, kritikai reflexió segítségével és
nyíltan, dialógus során. Ez a küzdelem vezet végül a tapasztalat átértelmezéséhez, mely során a
tanuló új jelentést ad a korábban szerzett tapasztalatának. A világ legtöbb dolgáról már hallot-
tunk, mielőtt konkrétan megtapasztaltuk volna. Elképzeljük ezeket a dolgokat, mielőtt konkrétan
látnánk őket. Ezek az előfeltevések mélyen gyökereznek percepcióinkban. Az értelmezési kere-
tünk és előfeltevéseink struktúrája az a szűrő, amin keresztül feldolgozzuk új tapasztalatainkat.
Ezeket szülői és egyéb társas kapcsolatok keretében sajátítjuk el, így mások előfeltevéseit és elő-
ítéleteit is igaznak fogadjuk el.
Mezirow (2006) transzformatív tanulásról szóló elméletében háromféle tanulási típust különböz-
tet meg:
INSTRUMENTÁLIS: a tanulók megkérdezik, hogy mi a legjobb módja annak, hogy meg-
tanulják az adott dolgot
DIALOGIKUS: a tanulók megkérdezik, hogy mikor és hol tud ez a tanulás legjobban
megvalósulni
ÖNREFLEKTÍV: a tanulók megkérdezik, hogy miért tanulják az adott dolgot
Minden tanulási típusban három tanulási folyamat megy végbe:
TANULÁS A JELENLEGI JELENTÉS SÉMÁKBAN: A jelenlegi jelentési sémákkal dolgozik, kiter-
jesztve, kiegészítve és átnézve jelenlegi tudásrendszerét.
ÚJ JELENTÉS SÉMÁK MEGTANULÁSA: Új jelentési sémák elsajátítása, melyek kompatibilisek
a jelenlegi jelentés sémákkal a tanuló szempontjából.
TANULÁS A JELENTÉS ÁTALAKÍTÁSÁN KERESZTÜL: Ha a tanuló olyan problémával találkozik,
mely nem dolgozható fel sem a jelenlegi jelentés sémákban sem pedig újak elsajátí-
tásával, így a megoldás a probléma újrakeretezésén keresztül valósulhat meg.
A transzformatív tanulás folyamatát szemlélteti a következő ábra:
3 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » I N T E R P E R S Z O N Á L I S K A PA C I TÁ S
5. ábra: A transzformatív tanulás folyamata
A reflektivitás mélyebb megértését teszi lehetővé, és konkrét gyakorlatokat kínál Szivák Judit
(2010) A reflektív gondolkodás fejlesztése című könyve. A reflektivitás másik fontos eleme a
transzformatív tanulás mellett a visszajelzés, mely kapcsán megemlítendő a fejlesztő értékelés
fogalma. A fejlesztő értékelés célja, hogy megállapítsa „a tanuló fejődését és értelmezze tanulási
szükségleteit, ehhez igazítva a tanulást. Lényege maga a fejlődés támogatása, az önértékelés,
az énkép, a metakogníció.” (Lénárd és Rapos, 2006). A fejlesztő értékelés nemcsak a tanár-diák
viszonylatban fontos és kívánatos elem, hanem a pedagógusok munkájának értékelésében, az
arra való visszajelzésben is.
Ezért fontos, hogy egy szervezetben a pedagógusok gyakran és tudatosan reflektáljanak
egymás és saját munkájukra, a vezetők a fejlődést támogató visszajelzést adjanak a pedagógusok
számára. Ehhez szükséges, hogy a szervezetben a hibázást tanulási lehetőségként fogják fel, és
a pedagógusok törekedjenek arra, hogy minden forrásból (szülő, tanuló stb.) visszajelzést gyűjt-
senek saját munkájukra vonatkozóan. Ezt támogatja, ha elfogadjuk és tiszteljük a sokszínűséget,
hiszen a többféle vélemény, többféle nézőpont gazdagíthatja az önreflexiós folyamatokat.
AZ EGYÉNI JELENTÉSI SÉMÁK ÉS NÉZŐPONTOK ÁTALAKULÁSA
REFLEXIÓK TÍPUSAI
REFLEXIÓK TÍPUSAIREFLEXIÓ A TARTALOMRA
(Tanulás a jelenlegijelentés sémákkal)
REFLEXIÓ A FOLYAMATRA
(Új jelentés sémákmegtanulása)
REFLEXIÓK TÍPUSAIAKCIÓ(Visszatekinteni arra,
hogy mi történt)
AKCIÓ(A tágabb nézőpont�gyelembe vétele)
AKCIÓ(Az akció eredetének ésbefolyásoló tényezőinek
vizsgálata)
REFLEXIÓK TÍPUSAIJelentés sémákÁTALAKÍTÁSA
Jelentés nézőpontjánakÁTALAKÍTÁSA
Jelentés sémákÁTALAKÍTÁSA
EGYSZERŰ ÁTALAKÍTÁS MÉLY ÁTALAKÍTÁS
REFLEXIÓ A FELTEVÉSRE
(Tanulás a jelentésátalakításán keresztül)
3 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » I N T E R P E R S Z O N Á L I S K A PA C I TÁ S
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Andrew Kitchenham (2008): The Evolution of John Mezirow’s Transformative Learning Theory. Journal of
Trans formative Education. 6. 2. sz. 104-123. o. URL: https://www.usm.maine.edu/olli/national/postCon-ference/2012_confWorkshops/workshopMaterials/Jon%20Neidy/The%20Evolution%20of%20John%20Mezirow’s%20Transformative%20Learning%20Theory.pdf (Utolsó letöltés: 2015. április. 22.)
2. Lénárd Sándor és Rapos Nóra (2006): MAGTÁR - Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulás-szervezéshez 3. Budapest, OKI. URL: http://mag.ofi.hu/magtar-otletek (Utolsó letöltés: 2015. április. 22.)
3. Mezirow, J. (2006): An overview of transformative learning. In: Sutherland, P és Crowther, J. (szerk.): Lifelong learning: Concepts and contexts , Routledge, New York, 24–38.
4. Moon, J. (2005): Guide for Busy Academics No. 4: Learning Through Reflection. Higher Education Academy, York.
5. Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Buda-pest. URL: http://tehetseg.hu/sites/default/files/04_kotet_net.pdf (Utolsó letöltés: 2015. június. 22.)
5
5 . S Z E R V E Z E T I K A P A C I T Á S
Szervezeti kapacitás alatt a szervezet strukturális, kulturális és vezetői dimenzióit értjük. A műkö-
dő emberi és interperszonális kapacitásra építve, a tanulást minden szinten maximálisan támo-
gató szervezeti struktúra kialakítása a cél. Ez a működő gyakorlatok, szokások dokumentálásával
történhet meg, ezáltal azok beépülnek a szervezeti memóriába. Fontos a mélyen gyökerező
hiedelmek, szokások feltérképezése és adott esetben megkérdőjelezése a kéthurkos2 tanulás
megvalósulása érdekében, a szervezeti tanulás folyamatában, és a közös értelmezés kialakítására.
Cél a tanulástámogató szervezeti kultúra létrehozása. Ehhez szükséges a tanulástámogató, meg-
osztott és felhatalmazó vezetés alkalmazása is. A szervezeti kapacitás fejlesztése jól láthatóan
egy olyan szervezetfejlesztési folyamat, mely elsősorban a tudásmenedzsment, szervezeti tanu-
lás és kultúraváltás, vezetőfejlesztés területére fókuszál. A szervezeti kapacitás része továbbá az
intézményi jó gyakorlatok feltárása, dokumentálása és gondozása, hiszen a horizontális tanulás
rendszerének egyik fontos eleme a jó gyakorlatok megosztása, közös fejlesztése és implemen-
tálása, egy folyamatos visszacsatolással megerősített folyamat keretében. Ebben a folyamatban
meghatározó szerepet játszhatnak a referenciaintézmények. Szervezeti szinten is fontos a tacit
tudás felszínre hozása és explicitté tétele a tudásmenedzsment folyamatok keretében, hogy ki-
derüljön, milyen erőforrások állnak a szervezeti célok megvalósításának szolgálatában.
5 . 1 . Tu d á s m e n e d z s m e n t
A tudásmenedzsment fogalma az 1980-as évek közepén született, és számos definíciója létezik.
Röviden összefoglalva: a tudásmenedzsment az intézmény szellemi tőkéjének növelését célzó
törekvések összessége, képesség a hatékony cselekvésre. Miért van szükség tudásmenedzs-
mentre? A következő problémák választ adnak a kérdésre:
2 A kéthurkos tanulás nem kizárólag magatartásváltozást jelent, hanem a magatartást vezérlő értékek, normák megkérdőjelezését és azok vál-toztatási szándékát is. A kéthurkos tanulás eredménye az, hogy a szervezet nem csak az adott problémát oldja meg, hanem alapjaiban változva alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz (Argyris és Schön, 1978).
3 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » S Z E R V E Z E T I K A PA C I TÁ S
• Az intézmények nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak.
• A rendelkezésre álló információk halmaza rendezetlen, nem célorientált, és az
információk tömege és hiánya egyszerre jelent problémát.
• A szakmai jártasság, tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok személy-
függők. Ez azt jelenti, hogy amint az adott személy elhagyja az intézményt, sem-
mivé válnak a felsorolt értékek.
• A tudásmegosztás nehézsége és nehézkessége miatt rengeteg idő és pénz megy
veszendőbe a duplikált feladatmegoldás következtében. Az olykor drágán meg-
szerzett információ nem hasznosul.
• A meglévő tudás rendszerezése, nyilvántartása nehézkes, megoldatlan (Abbott,
2000).
A tudásmenedzsment a tudás létrehozásának, megtartásának, meg osztásának, számontartásá-
nak, valamint felhasználásának új módját jelölő fogalom. Az eredményes információfeldolgozás-
nál többet jelent, hiszen az új tudás létrehozásának bátorítása és a meglévő tudás alkalmazásá-
nak ösztönzése is a fogalomhoz tartozik. Tökéletes információfeldolgozásból még nem születik
innováció, a legremekebb információk is kihasználatlanok maradnak, ha például nem szakítunk
időt igénybevételükre.
A tudásmenedzsment fő célja a láthatatlan láthatóvá tétele. A láthatatlan személyes tudás
mások számára is hasznosítható formában való felszínre hozása, egyszóval a tudás megosztása.
Felmerülhet a kérdés, miért osszák meg az emberek egymással tudásukat? Hogyan válthatja fel a
tudásmegosztás a versengést? A tudásmegosztás számos előnnyel jár minden résztvevő számára,
például a közös célok és feladatok, a létbiztonság, az elismertség, a valahová tartozás érzése mo-
tiválóan hatnak. A tudás megosztását támogató szervezeti kultúra jellemző elemei a bizalom, a
kommunikáció és a tanulás, melyek kölcsönösen hatnak egymásra. A bizalom a szervezet szíve
és motorja, a legmagasabb szintű motivációs bázis. A nyílt kommunikáció növeli a bizalmat, és az
együttműködés igényéhez vezet. Az együttműködés során létrejövő tanulási folyamatok a kom-
petencia és a bizalom növelésére egyaránt hatnak, és ez tovább erősíti a tudásmegosztás igényét.
Ahol az emberek nem együttműködőek, esetleg ellenségesen viselkednek, ott a tudás-
me nedzs ment nem talál termőtalajra, elfecsérelt idő és energia. Az első lépés ebben az eset-
ben a szervezeti kultúra megváltoztatása (Kersey, 1998). A nemzetközi tapasztalatok alap-
ján a beavatkozás akkor sikeres, ha a költségvetés 20-30%-át infrastruktúrára, 70-80%-át
pedig az emberek képzésére, a szervezeti kultúra és a vezetői stílus fejlesztésére fordítják.
A tudásmenedzsment főszereplője az ember (Davenport és Marchand, 1999), jelszava: „Put people
first”, azaz tedd az embert az első helyre.
4 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » S Z E R V E Z E T I K A PA C I TÁ S
A szervezeti kultúra változtatásának folyamatában döntő jelentőségűek az alábbiak:
• Közös célok
• Olyan eszközök, melyek építik és erősítik a bizalmat, támogatják a párbeszé-
det középpontba helyező kommunikációs stratégiák elsajátítását
• Döntéshozatalba való bevonás, megosztott felelősség
• A vezetők személyes példája döntő erejű
• Jutalmazás rendszere, az együttműködés ösztönzése (Kersey,
1998)
A tudásmegosztás alapfeltételei a következők:
• Bizalom
• Világos, nyílt kommunikáció
• Tudatosság
• Közös értelmezés (egy nyelven beszéljünk)
• Idő
• Alkalmak a kötetlen kapcsolatfelvételre
• Önkéntes részvétel
• Önismeret és helyes énkép (legyünk tisztában azzal, mit
oszthatunk meg)
• Vezetői támogatás
• Támogató infrastruktúra
A tudásmenedzsment jellegű beavatkozások apró lépések, finom változtatások során lesznek
sikeresek. Az erőltetett, sürgető újítások ellentétesen hatnak. Az intézményi kultúra csak fokoza-
tosan és lassan változtatható meg.
6. ábra: A tudásmegosztási folyamat létrehozása (Milway és Saxton‚ 2011, 49. o. alapján)
ÉRINTETTEK MEGHATÁROZÁSA – Kik a külső és belső érintettek?– Milyen természetes partnerek léteznek már?
TANULÁSI SZÜKSÉGLETÜK AZONOSÍTÁSA – Mi az egyes szereplők tényleges tanulási igénye?– Milyen módon tanulnak a leghatékonyabban?
A TUDÁS ÉRTÉKES FORRÁSAINAK AZONOSÍTÁSA– Hol hozzák létre a tudást?– Milyen tudást kell megszerezni?– Mi a fő prioritás?
FOLYAMATOK MEGHATÁROZÁSA A FORRÁSOKRA – Hogyan kerül megszerzésre a tudás?– Hogyan kerül rögzítésre a tudás?– Hogyan kerül megosztásra a tudás?
FOLYAMATOK AKCIÓKKÁ FORMÁLÁSA – Milyen feladatokból állnak a folyamatok?– Milyen erőforrások szükségesek?
ERŐFORRÁSOK HOZZÁRENDELÉSE – Milyen emberi erőforrások szükségesek?– Hol szükséges többletforrást és ösztönzőt alkalmazni?
4 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » S Z E R V E Z E T I K A PA C I TÁ S
5 . 2 . Tá m o g a t á s é s f e l h a t a l m a z á s
Támogató vezetés esetén a vezető kevésbé szeretne utasításokat adni, a munka minden rész-
letével személyesen foglalkozni, ehelyett biztosítja azokat az eszközöket beosztottai számára,
amelyek segítségével ők maguk hatékonyan végezhetik munkájukat. A támogató vezetés fon-
tos szegmense a feladatok delegálása, de a vezető nem csupán kiosztja a feladatot és várja az
eredményt, hanem beosztottaival együtt azon dolgozik, hogy a munka révén fejlődhessenek
készségeik és szaktudásuk.
A támogató vezető elfogadó, előzékeny és udvarias, soha nem arrogáns és durva. Törődik
munkatársaival, számon tartja a velük kapcsolatos főbb tudnivalókat – ismeri élethelyzetüket,
nehézségeiket. Segíti őket abban, hogy hatékonyan tudjanak megküzdeni az őket érő stressz-
hatásokkal, segíti egymás közötti konfliktusaik feloldását. Arra ösztönzi beosztottait, hogy bátran
kérjenek tőle segítséget, de amennyire csak lehet, önállóan végezzék munkájukat. Türelmes és
se gítőkész, amikor megkéri őket valamire, vagy elmagyaráz nekik valamit. Kifejezi, hogy megbízik
bennük, amikor nehezebb feladattal bízza meg őket. Mindig világosan elmondja, mi a feladat,
abban mi a munkatársak szerepe és felelőssége, mi az elvárt eredmény. Elhárítja az akadályokat,
és mindenfajta támogatást megad számukra ahhoz, hogy sikeresen végezhessék munkájukat.
Mindez nagyfokú empátiát, érzékenységet és sok időt kíván meg, ami sok vezetőnek okoz
nehézséget. De érdemes a feladatra áldozni a szükséges időt és energiát, mert az a vezető, aki
barátságos beosztottaihoz és figyel rájuk, támogatást, együttműködést és lojalitást kap cserébe.
Ráadásul nemcsak a munkatársak elégedettsége és elkötelezettsége, hanem ennek következté-
ben nagy valószínűséggel munkájuk minősége is javulni fog.
Hogyan tudja a vezetőség támogatni a tanuló szakmai közösségeket?
• Alaposan tanulmányozza először, hogy néz ki egy jól működő tanuló szakmai közösség.
• Erősítse a pedagógusokat abban, hogy az együttműködés eredményeket hoz, és hogy képesek hatékony együttműködésre (annak megvalósítására).
• Biztosítson időt a pedagógusok számára úgy, hogy lehetőség nyíljon a tanuló szakmai közösség(ek) működtetésére.
• Figyeljen a pedagógusok aktivitására és támogassa a részvételt.
• Vonja be a pedagógusokat a tanuló szakmai közösségeket érintő döntésekbe.
• Biztosítson lehetőséget a pedagógusoknak arra, hogy meglátogassák egymás óráit.
4 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » S Z E R V E Z E T I K A PA C I TÁ S
• Elismerést és jutalmat csoportoknak adjon, ne egyéneknek!
• Éljen az elismerés akár apró lehetőségeivel is (szóbeli elismerés, apró megle-petések stb.)!
• Keresse az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségét!• Hatalmazza fel a pedagógusokat arra, hogy próbálkozzanak, kísérletezzenek!• Ismerje el a pedagógusok szakmai fejlődését!• Tegye lehetővé, hogy a pedagógusok összekapcsolják szakmai fejlődésüket
egyéni céljaikkal!• Biztosítson gyakori és rendszeres visszajelzést a csoportok munkájára!• Biztosítsa a tanuló szakmai közösségek eredményeinek intézményi szintű disz-
szeminálását!• Tartsa fenn magas fokú elköteleződését a tanuló szakmai közösségek iránt!
5 . 3 . Ta n u l ó - é s t a n u l á s f ó k u s z ú j ö v ő k é p
Egy szervezet életében kiemelkedően fontos, hogy jól kommunikált, minden tagja által elfoga-
dott jövőképpel rendelkezzen. A jövőkép egy olyan vágyott állapot, melyet a szervezet műkö-
dése során, tevékenységei révén valamikor a jövőben el akar érni, ahogy egyre tökéletesebbé
és sikeresebbé válik. Egy köznevelési intézmény esetében a jövőkép tekintetében a hangsúly a
tanuló- és tanulásközpontú szemléleten van. Több kutatás is bizonyította, hogy azok az intézmé-
nyek, melyek dokumentumaiban expliciten megjelenik a tanuló- és tanulásfókuszú jövőkép, si-
keresebbek a többi intézménynél.
A megfogalmazott céloknak megvalósíthatóknak, ugyanakkor kihívást jelentőknek is kell
lenniük, hogy motiválják a szervezet tagjait. Egy jó cél mindezek mellett konkrétan megfogal-
mazott, mérhető és határidőhöz kötött. Nagyon fontos, hogy a célok teljesülését a szervezet
tudatosan, folyamatosan nyomon kövesse.
A jól megfogalmazott jövőkép önmagában semmit sem ér, ha a szervezet tagjai nem érzik
magukénak, nem köteleződnek el mellette. Ezért fontos, hogy a szervezet minden munkatárs
bevonásával alakítsa ki a jövőképét, és az minden érintett számára ugyanazt jelentse. Ez az elkö-
teleződés a záloga a sikeres megvalósításnak. Így a jövőképben valamilyen közösen meghatáro-
zott tanulási eredmény elérése áll a tanulókra vonatkozóan. Másrészt a pedagógusok számára is
fontos, hogy saját szakmai fejlődésük tekintetében kihívó célokat tűzzenek ki maguk elé, melyek
támogatják az intézmény jövőképének megvalósulását és saját fejlődési céljaikat is.
A célokra való összpontosítás mellett oda kell figyelni a munkavállalók szükségleteire is, azaz
a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának a fenntartására. Az otthoni problémák kihatnak
a munkateljesítményre, ahogy a munkahelyen felmerülő problémák hatással vannak a családi
4 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » S Z E R V E Z E T I K A PA C I TÁ S
életre is, ezért a vezetőség és a munkatársak közös felelőssége, hogy a munka és magánélet
egyensúlya megvalósuljon a szervezetben – hiszen kiegyensúlyozott munkatársaktól várható el
az elköteleződés és a közreműködés a közösen kitűzött célok megvalósításához.
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Argyris, C., és Schön, D. (1978) Organizational learning: A theory of action perspective, Addison Wesley, Reading.
2. Abbott, R. (2000): Knowledge synthesis for innovation and competitive advantage. AIOPI Newsletter, 56., 5–8.
3. Kersey, S. M. (1998): Changing the corporate culture. Knowledge Magazine, June, 11–14.
4. Davenport, T. H. és Marchand, D. A. (1999): Is KM just good information management? Mastering Information Management, Financial Times, 6., 15.
5. Milway, K. S. és Saxton, A. (2011): The Challenge of Organizational Learning. Stanford Social Innovation Review, Summer, 44–49. URL: http://www.ssireview.org/pdf/-2011SU_Feature_MilwaySaxton.pdf (Utolsó letöltés: 2015. június. 17.)
4 4
6
6 . H Á L Ó Z A T I K A P A C I T Á S
A hálózati kapacitás lényege és célja, hogy a tanulóközösségként működő szervezet egy vagy
több nagyobb hálózat része legyen. Maga a hálózatszervezés, koordinálás az intézményeken túl-
mutató feladat, az ő felelősségi körük az aktív, egyre inkább proaktív részvétel: a hálózat facilitá-
lása keretében létrejövő személyes és szakmai kapcsolatok fenntartása, ápolása, rendszeres talál-
kozók, programok, konferenciák, workshopok, hospitálások, mentorálási és coaching feladatok,
jó gyakorlat megosztása és közös fejlesztés, közös projektek szervezése, megvalósítása (= tudás-
meg osztó platformok). A hálózat keretében nemcsak iskolák, más köznevelési intézmények, ha-
nem egyéb szereplők is közreműködnek. Az egyes tevékenységek az intézményeken belül, in-
tézmények között és külső szereplő által koordinálva is megvalósulhatnak.
6 . 1 . R e n d s z e r g o n d o l k o d á s
A rendszergondolkodás nagyon fontos képesség mind egyéni, mind szervezeti szinten. Az
„egész” meglátásának kompetenciájaként is értelmezhető. A rendszergondolkodás segít feltárni
az összefüggéseket, segít meglátni a dinamikát az események folyamatában. Fontos felismerni a
rendszerek szerepét és működését az osztálytermi szinttől a köznevelési rendszer szintjéig, akár
a tanítási-tanulási folyamatot, akár az intézmény társadalmi beágyazottságát és kapcsolatrend-
szerét tekintve.
Ebben a megközelítésben a pedagógusok holisztikusan tekintenek a gyermekre és annak
fejlődésére, figyelembe véve a tágabb környezetet is. A pedagógusoknak törekedniük kell arra,
hogy a gyermekeket teljes körűen megismerjék, és erre az objektív és megbízható adatgyűjtésre
építve differenciáltan tudjanak foglalkozni velük.
Szervezeti szinten a rendszergondolkodás megvalósításához elengedhetetlen a kétirányú
kommunikáció, a visszajelzésekre való odafigyelés. A kommunikációnak széleskörűen kell érvé-
4 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » H Á LÓ Z AT I K A PA C I TÁ S
nyesülnie, minden érintetthez el kell jutnia, és biztosítani kell, hogy a különböző szereplők is
megfelelő részt vállaljanak a gyermek fejlődésének támogatásában.
A szervezetben működő tudásmegosztási és tudásmenedzsment folyamatokat támogatja
a különböző munkacsoportok, munkaközösségek létrehozása az intézményen belül. Az ezek kö-
zötti, intézményen belüli együttműködés és az intézményen kívülre irányuló kapcsolatkeresés,
-építés megfelelő eszköz lehet a rendszergondolkodás támogatására.
Egy intézménynek fel kell tudnia ismerni, hogy milyen ismeretekre, képességekre, kész-
ségekre van szüksége, és ennek megszerzését proaktívan meg is tudja szervezni. Ez a célokból
kiinduló, visszajelzésre építő folyamat szükséges ahhoz, hogy rendszerben gondolkozva, a kör-
nyezetet folyamatosan szem előtt tartva képes legyen az intézmény a meglévő erőforrásait oly
módon szervezni, hogy elérje a kitűzött célokat. A stratégiai gondolkodásmód azt jelenti, hogy a
jelenben hozunk olyan döntéseket, amelyek alapvetően befolyásolják a jövőnk alakulását, s tesz-
szük mindezt jövőbeli lehetséges eredmények azonosításával és valószínűségének elemzésével.
Ennek a stratégiai gondolkodásnak a rendszermodelljét szemlélteti a 7. ábra (Haines, 2000).
7. ábra: A stratégiai gondolkodás rendszermodellje (Haines‚ 2000 alapján)
Az ábra azt a proaktív szemléletváltást helyezi előtérbe, hogy megpróbáljunk felülkerekedni a
jelenlegi helyzet bénító erején, és ne a rendelkezésre álló lehetőségekből próbáljunk „kihozni
valamit”, hanem tudatosan, előre tervezzünk. Ennek értelmében a stratégiai gondolkodás első
lépése a kívánt jövő meghatározása, az elérni kívánt célok, kimenetek definiálása (A). Ezeket ope-
racionalizálnunk kell, tehát meg kell határoznunk, hogy mikor is tudjuk teljesítettnek tekinteni
az elért célokat. Ez praktikusan a visszacsatolási, ellenőrzési lehetőségek kidolgozását jelenti (B).
Ezután következik a jelenlegi helyzet felmérése, vagyis a bemeneti tényezők feltárása egy komp-
lex, minden tényezőt és érintettet figyelembe vevő alapos módszerrel (C). A diagnózisra építve
C) BEMENET D) FOLYAMAT
B) VISSZACSATOLÁS
VISSZACSATOLÁSI HUROK
“A RENDSZER”
A) KIMENET
E) KÖRNYEZET
JELEN JÖVŐ
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » H Á LÓ Z AT I K A PA C I TÁ S
tudjuk megtervezni azokat a stratégiai akciókat, amelyek végül is magát a fejlesztési folyamatot
alkotják, a rendszert, melyből megvalósulhat a jelenből a jövő állapot elérése (D). Természetesen
mindeközben folyamatosan figyelembe kell vennünk az intézmény változó környezetét (E).
6 . 2 . H á l ó z a t é p í t é s é s - f e n n t a r t á s
Napjaink társadalmának elnevezésében megnyilvánuló fogalmi sokszínűség (információs tár-
sadalom, tudásalapú társadalom és gazdaság, tanulótársadalom) kifejezi korunk összetettségét,
komplexitását. Soha ennyire igaz nem volt a „minden mindennel összefügg” kifejezés, mely nem
csak átvitt értelemben, de az információ gyors elérhetőségét és terjedését lehetővé tevő techno-
lógiának köszönhetően közvetlen kapcsolatokat is jelent. Hálózatok kötik össze a legkülönfélébb
színtereket (intézmények, városok, régiók stb.). A tudás könnyen megszerezhetővé vált. Az új tech-
nológiák segítségével biztosított interaktivitás által a szellemi javak fogyasztásának szinte végte-
len csatornái léteznek (Webster, 2006). Előfordulhat, hogy napjainkban a diákok bizonyos terüle-
teken több ismerettel bírnak, mint a pedagógusok. A pedagógusnak rendkívül pozitív énképpel
és önbizalommal kell rendelkeznie, hogy egy új, az információs társadalom által meghatározott
szerepkörben is meg tudjon felelni, és hatékony legyen a tanulók fejlődésének támogatásában.
Bár a hálózatok egyidősek az emberiséggel, a hálózatokkal foglalkozó tudományos gon-
dolkodás rövid múltra tekint vissza (Barabási, 2003). Érthető, hogy a hálózatok kutatása a 21. szá-
zadban került erőteljesen látóterünkbe. A hálózati társadalom olyan új technológiai-gazdasági
rendszer, melynek fókuszában a társadalmi struktúrák, az infokommunikációs technológiákat
alkalmazó társadalmi hálózatok állnak, melyekre új munkamegosztás jellemző (Castells, 2010).
Az innovatív cégekben és oktatási intézményekben a hálózat lehetőségei és nyitott innovációs
módszerei még alig kiaknázottak. A hálózati működés a tanulókat is bevonó, dinamikus informá-
ciócserét és tanulási folyamatokat tesz lehetővé, ami szemléletváltással is együtt jár. A hálózati
kultúra építéséhez külső és belső kollaborációt lehetővé tevő szervezeti változás és csapatmunka
szükséges. Hazánkban az oktatás központi célkitűzései között is rendszeresen szerepel a hálózat-
építés. A hálózatok lehetnek mesterségesek és természetesek. A pedagógiai hálózatok többnyire
mesterséges hálózatok. Fenntartásukhoz elengedhetetlen mozgató a résztvevők közötti kölcsö-
nös bizalom, mely a hálózat alapját jelenti. Szükséges erőforrást jelent a motiváció a működésre
és az együttműködésre, az utánpótlás és a folyamatos tudásmegosztás. A hálózatok alapvető
elemei a fenntarthatóan működő kommunikációs csatornák. Az együttműködés bármely for-
mája (klaszterek3, gyakorlati közösségek4 stb.) eredményes lehet.
1 A klaszterek általában egy adott feladatra, adott térségben szerveződött együttműködések. Összetartó erő a közelség, hálózatépítés és specia-lizáció ötletének megosztása. 2 A gyakorlati közösségek koncepciója a szociális tanulás folyamatára épül, amely akkor fordul elő, amikor közös érdeklődésű emberek együtt-működnek egy tárgyban vagy problémában, egy kiterjedt perióduson keresztül. Stabil csoportot jelent, melyre a rendszeres interakciók jellem-zőek. Működésének középpontjában közös célok, érdeklődés és fejlődés áll.
4 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » E L M É L E T I H ÁT T É R » H Á LÓ Z AT I K A PA C I TÁ S
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Barabási Albert-László (2003): Behálózva – a hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.
2. Castells, M. (2010): The Rise of Network Society. Wiley-Blackwell, Oxford.
3. Haines, S. (2000): The Systems Thinking Approach to Strategic Planning and Management. CRC Press, Boca Raton.
4. Webster, F. (2006): Theories of information society. Routledge, Cambridge.
I I . R É S Z
P E D A G Ó G U S O K A L K O T T A T A N U L Ó C S O P O R T O K L É T R E H O Z Á S A
G Y A K O R L A T O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B L O N O K
A L A P O Z Á S
5 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
A nevelési-oktatási intézményeken belül működő – pedagógusok által alkotott – tanulócso-
portokban óriási lehetőségek rejlenek, de azt, hogy sikeresen tudnak-e működni, elsősorban a
résztvevők elkötelezettsége határozza meg. Ideális esetben örömmel fogadják a közös tanulás
érdekében végzett csoportmunkát, hisz sokan vannak, akik a tanítás során szívesen próbálnak
ki új ötleteket, megközelítéseket, módszereket. Ugyanakkor a mindennapi rutinfeladatok és az
egyre több munkahelyi követelmény mellett ez már túlságosan megterhelőnek tűnik. A követ-
kező okok miatt találhatják mégis vonzónak a csoportban végzett közös munkát:
ÉRTÉK ÉS HASZNÁLHATÓSÁG: Fontos, hogy a résztvevők a csoportban végzett munkát
értékesnek lássák mind a maguk, mind a gyermekek, diákok szempontjából. Látniuk
kell, hogy erőfeszítéseik eredményeként olyan hatékony nevelési, tanítási praktikákat
sajátíthatnak el, amelyeknek nap mint nap hasznát veszik a csoportokban, osztályter-
mekben. Amikor felismerik, hogy a gyerekek, diákok ennek a munkának köszönhetően
lesznek sikeresebbek, onnantól elkötelezett és hűséges résztvevőkké válnak.
TÁMOGATÁS: A mindennapi nevelői, oktatói munka gyakran túlságosan lemeríti a peda-
gógusokat, és így egyre csökken a lelkesedésük. A tanulócsoportokban feltöltődnek
azáltal, hogy jó hangulatú, támogató környezetben dolgozhatnak, új készségeket sa-
játíthatnak el, és növekszik magabiztosságuk.
SÜRGŐSSÉG ÉRZÉSE: A gyerekek csökkenő száma mellett az intézmények számára egyre
nagyobb kihívás megtölteni induló csoportjaikat, első osztályaikat, ezért folyton új és
vonzó lehetőségeket kell tudniuk felmutatni, hogy népszerűek legyenek. Másrészt,
sok pedagógus felismeri azt, hogy az oktatás minősége határozza meg, hogy egy
diák később hogyan állja meg helyét a társadalomban. Ezért a pedagógusoknak tisz-
tában kell lenniük szakterületük legfrissebb kutatási eredményeivel, és folyamatosan
új és hatékony módszereket kell elsajátítaniuk azért, hogy segíteni tudják diákjaikat a
képességeiknek megfelelő teljesítmény elérésében.
A MENTORÁLÁS EGY MÓDJA: Frissen végzett tanárok számára jó lehetőséget nyújthat a ta-
nulócsoport arra, hogy tapasztaltabb kollégáiktól tanuljanak, ugyanakkor a régebben
tanítók olyan információkat és ötleteket hallhatnak a fiataloktól, amelyeket ők frissen
hoznak az egyetemről. Így a csoportban mindenki egyszerre töltheti be a mentor és
a mentorált szerepét.
AZ EGÉSZ ISKOLÁT ÉRINTŐ KEZDEMÉNYEZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE: Ha van egy kez-
deményezés, melynek a megvalósításában az egész iskola érintett – pl. tanítsuk az értő
olvasást minden tartalmi területen, ne csak magyar órán irodalmi szövegekkel –, akkor
ennek egy lehetséges útja a tanuló szakmai közösségek működtetése.
5 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
Ezek a tényezők felkelthetik néhány pedagógus érdeklődését a közös munka iránt, s ha ők siker-
rel tudnak működtetni egy csoportot (és ezt be is tudják mutatni a többiek számára), beindul-
hat a dominóeffektus: egyre többen gondolkodnak el azon, számukra vajon milyen előnyökkel
járhat ez a tevékenység, majd később talán azon is, hogy az egész intézmény számára milyen
nyereséget hozhat.
5 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
1 . M i t t u d o k é n ? M i t t u d u n k m i ?
Ez a gyakorlat abban segíti a résztvevőket, hogy – tudásuk bővítése érekében – egy rövid prob-
lémamegoldó feladat során gyakorolják az együttműködést. Ha a résztvevő pedagógusok már
kiválasztották a témát, amivel a tanulócsoport foglalkozni szeretne (például olvasás és szövegér-
tés), akkor a „kiscsoportos oktatást”-t helyettesítsék be azzal.
– Minden résztvevőnek adjon egy másolatot, majd kapjanak 3-5 percet, hogy önállóan
lejegyezzék a két kérdésre adott válaszaikat!
– Ezután kérje meg őket, hogy 3-4 fős csoportokban dolgozzanak tovább és osszák meg
egymással a válaszaikat! Közben írják le az újonnan hallott információkat, ötleteket!
– Kérdezze meg a résztvevőket, milyen hasznuk származott abból, hogy megosztották
egymással a gondolataikat! Mutasson rá, hogy mindannyian új információkkal és meglá-
tásokkal gazdagodtak, és jelen pillanatban körülbelül ugyanott tartanak és ugyanazzal a
tudással rendelkeznek az adott témával kapcsolatban!
– Kérdezze meg a résztvevőket, milyen haszna lenne annak, hogyha a tanárok csoportos
együttműködése az iskola pedagógiai programjának része lenne! Magyarázza el, hogy a
növekvő tanári tudás csak az egyik hozadéka az együttes munkának és izgalmas kalandok
várnak azokra, akik tanuló szakmai közösségekben dolgoznak!
I N S T R U K C I ÓElőször válaszoljon önállóan a kér-
dé sekre, majd 3-4 fős csoportok-
ban osszák meg egymással vála-
szaikat! Készítsen jegyzeteket az
újonnan szerzett információkról!
S Z I T U Á C I ÓÖn egy szakmai fejlesztő programot szervez pedagógusok számára a József Attila Általános Isko-
lában. Az igazgatótól ígéretet kapott a szükséges feltételek előteremtésére. A szakmai fejlesztés
célja az, hogy segítse a pedagógusokat sikeresen beépíteni a kiscsoportos oktatást az osztályter-
mi gyakorlatukba. Mielőtt a szervezést elkezdené, válaszoljon a következő két kérdésre!
1. Milyen jellemzői vannak a színvonalas szakmai fejlesztésnek?
2. Mi az, ami segítheti a pedagógusokat a kiscsoportos oktatásban?
GONDOLJA ÁT!
Mit gondol, milyen nyereség származna abból, ha hozzáértő kollégái egy csoport- jával közösen dolgozva szerveznék meg ezt a fejlesztési programot?
!
5 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
2 . S z a k m a i f e j l ő d é s e m
A gyakorlat segítségével megismertetheti a pedagógusokat a minőségi szakmai fejlődés néhány
jellemzőjével.
– Javasolja a pedagógusoknak, hogy egyénileg gondolkozzanak el minden egyes állításon,
és írják le a velük kapcsolatos megjegyzéseiket! Ha nagyobb csoportban használja ezt az
eszközt, adjon időt a résztvevőknek arra, hogy először párokban vitassák meg röviden
válaszaikat; ha kevesen vannak (3-4 fő), akkor mindjárt a teljes csoportban! Ilyenkor fi-
gyelni kell arra, hogy mindenki lehetőséget kapjon a megszólalásra, ezért célszerű sorban
megkérdezni az összes résztvevőt, szeretné-e megosztani a gondolatait.
– A gyakorlat során mutasson rá arra, hogy az alábbi feltételek mind részét képezik a minő-
ségi szakmai fejlődésnek, és hogy a szakmai tanulócsoportok képesek ezek mindegyikét
nyújtani!
I N S T R U K C I ÓMit gondol, az a képzés, fejlődési lehetőség, amelyben eddig része volt, megfelel-e az elvárások-
nak? Az alábbi állítások leírják a magas színvonalú fejlesztés néhány jellemzőjét. Minden egyes
állítás esetében jelölje meg, hogy milyen mértékben igaz arra a fejlesztésre nézve, amelyben Ön
a korábbiakban részesült!
Á L L Í TÁ S O K
1. Jól illeszkedik óvodánk/iskolánk rendszerébe és céljaihoz. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
2. Következetes és folyamatos képzést és támogatást biztosít. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
3. Arra készteti a pedagógusokat, hogy közösen kötelezzék el magukat a tudásuk elmélyí-tése, a tanulás és a kutatáson alapuló nevelési-oktatási gyakorlat mellett.
Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
4. Időt és lehetőséget biztosít a pedagóguscsoportok számára, hogy rendszeresen talál-kozzanak, hogy megosszák és megbeszéljék tapasztalataikat, és hogy közösen fejlesszék tanítási, nevelési módszereiket.
Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
5. Lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok maguk döntsenek arról, mit és hogyan szeretnének tanulni.
Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
5 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
6. Fontos és hasznos a pedagógusok számára a mindennapi tantermi gyakorlatban. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
7. Támogató légkört biztosít a pedagógusoknak a tanuláshoz és fejlődéshez. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
8. Tiszteli a pedagógusok tudását és képességeit. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
9. Olyan eljárásokkal ismerteti meg a pedagógusokat, melyek segítségével a gyermekek, diákok sokszínűségéhez alkalmazkodó, személyre szabott, magas szintű követelmények-nek megfelelő nevelést-oktatást tudnak nyújtani mindenkinek.
Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
10. Arra készteti a pedagógusokat, hogy több, különböző forrásból származó információ alapján határozzák meg a gyermekek, diákok fejlődési, tanulási igényeit.
Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
11. Folyamatos szakmai fejlődési lehetőséget biztosít az intézményen belül. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
12. Arra készteti a pedagógusokat, hogy több időt szánjanak szakmai fejlődésükre. Egyáltalán nem igaz Nem igaz Igaz Teljes mértékben igaz
GONDOLJA ÁT!
Mért ez a fajta szakmai fejlesztés az, ami igazán értékes?!
5 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
3 . M i r e v a n s z ü k s é g e m ?
Az eszköz használata segíti a pedagógusokat a személyes és szakmai szükségleteikről való gon-
dolkodásban.
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy pipáljanak ki minden olyan mondatot, melyet igaznak
tartanak!
– Amikor ezzel végeztek, kérje meg mindegyikőjüket, hogy válassza ki azt a három szükség-
letet, ami szerinte a legfontosabb, és mondja el, miért ezeket választotta!
– Vizsgálja meg a résztvevők válaszait abból a szempontból, hogy melyek az adott iskolai
közösség számára a legfontosabb igények! Ezt úgy tudja a leggyorsabban kideríteni, hogy
egy flipchart bal oldalára egymás alá írja az állításokat 1-től 12-ig, ad minden tanárnak
három színes, öntapadós korongot, és megkéri őket, hogy tegyék a korongjaikat a mellé
a három állítás mellé, amelyek szerintük a legfontosabbak.
– Miután meghatározták a legfontosabb területeket, magyarázza el, hogyan tudnak a tanári
tanulócsoportok segíteni ezeknek az igényeknek a kielégítésében!
I N S T R U K C I ÓGondoljon az óvodájára, iskolájá-
ra, miközben az alábbi állításokat
olvassa! Ezek közül melyek írják
le a pedagógusok szükségleteit
az Ön intézményében? Beszéljék
meg a közelben ülőkkel azokat az
állításokat, amelyeket kipipáltak,
és mondják el egymásnak, mit
gondolnak róluk!
M I T S Z E R E T N É N K ?1. Olyan eszközöket szeretnénk, amelyekkel segíteni tudjuk a gyermekek fejlődését/
fokozni tudjuk a diákok teljesítményét.
2. Szeretnénk bővíteni ismereteinket és tudásunkat.
3. Jobb szakmai kapcsolatokat szeretnénk, hogy kevésbé elszigetelten dolgozzunk.
4. Szeretnénk megbízható adatokat látni arról, hogy a munkánknak eredménye van.
5. Szeretnénk, ha támogatást kapnánk abban, hogyan változtassunk módszereinken
hosszú távon.
6. Szeretnénk fejleszteni vezetői képességeinket.
7. Szeretnénk segíteni az újonnan hozzánk érkező kollégáknak.
GONDOLJA ÁT!
Hogyan tudna a rendszeres, közös munka segíteni minket abban, hogy kielégítsük ezeket az igényeinket? !
5 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
8. Szeretnénk egy rugalmas, szakmai fejlesztő eljárás részesei lenni.
9. Szeretnénk hatékonyan megosztani egymással elképzeléseinket, ötleteinket.
10. Szeretnénk, ha értékes, hozzáértő szakembereknek tartanának minket.
11. Szeretnénk egy olyan fejlesztő és továbbképző programot, ami megfizethető.
12. Szeretnénk egy használható eljárást, módszert az új kezdeményezések bevezeté-
sére.
5 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
4 . D o l g o z z u n k e g y ü t t ?
Ez az eszköz szórakoztató módon vonja be a tanárokat a közös gondolkodásba arról, hogyan
működhetne iskolájukban egy tanuló szakmai közösség, valamint azokról az akadályokról ad
képet, melyeket figyelembe kell venni a közös munka során. Információkkal szolgál arról, hogy
az iskola szempontjából miért fontos, hogy ilyen tanulóközösségek jöjjenek létre.
– Másolja le és vágja szét a kártyákat!
– Adjon minden csoportnak flipchart papírt és filctollakat!
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy kiscsoportokban dolgozzanak! Minden csoportnak
adjon egyet a két kártya közül! (A két különböző kártyából lehetőleg ugyanannyit osszon
szét!)
– Miután minden csoport befejezte az ötletelést, kérje meg a tagokat, hogy osszák meg a
többiekkel is, mire jutottak! Egy flipchart papírra írja a „Tervező Kft.”-hez tartozó ötleteket,
egy másik papírra a „Szabotázs Kft.” ötleteit!
– Kérje meg a pedagógusokat, vitassák meg, hogyan segíti elő és/vagy akadályozza jelen-
legi intézményi kultúrájuk, szervezetük a szakemberek csoportokban való tanulásának
sikerét! Ha sokan vannak, kiscsoportokban beszéljék ezt meg, és egy szóvivő ossza meg
a gondolatokat az egész csoporttal!
– Javasolja a csoportoknak, hogy készítsenek listát arról, milyen feltételei lennének intéz-
ményükben a tanuló szakmai közösségek sikeres megvalósításának! Gyűjtse össze ezeket
a listákat!
– Ezután szerkessze őket össze, és ossza szét az intézmény azon dolgozóinak, akik tényle-
gesen tudnak tenni valamit ezekkel a megfontolásokkal, javaslatokkal!
5 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
I N S T R U K C I Ó
TERVEZŐ CSAPAT
Önök a Tervező Kft. tagjai. Ez a cég arra szakosodott, hogy lehetőségeket te-remtsen szakemberek számára az együttműködésre, valamint segítse az ezzel kapcsolatos készségeik és hatékonyságuk fejlesztését.
Cégüket az Innováció Középiskola felkéri, hogy segítse tanárait abban, hogy rend-szeres csoportmunka keretében fejlesszék a tanítással kapcsolatos tudásukat, készségeiket. Hogyan oldanák meg a feladatot? Milyen információkra, lehető-ségekre és munkakörülményekre lesz szükségük a tanároknak ahhoz, hogy ezt hatékonyan tudják megvalósítani?
10 perc áll a rendelkezésükre. Ötleteiket írják egy flipchart papírra!
SZABOTÁZS CSAPAT
Önök a Szabotázs Kft. tagjai. Ez a cég látszólag arra szakosodott, hogy lehetősé-geket teremtsen szakemberek számára az együttműködésre, de valójában abban érdekelt, hogy aláássa a különböző szakemberek együttműködésére irányuló kí-sérleteket és annak lehetőségét, hogy készségeik és hatékonyságuk fejlődhessen az együttműködés terén.
Cégüket az Innováció Középiskola felkéri egy feladat megoldására. Az iskola azt tervezi, hogy tanári csoportokat hoz létre, amelyek rendszeresen együtt dol-goznának annak érdekében, hogy fejlesszék a tanítással kapcsolatos tudásukat, készségeiket. A siker érdekében mindenféle információt, támogatást, megfelelő munkakörnyezetet készek biztosítani.
Az Önök feladata a terv szabotálása. Hogyan fogják az iskola együttműködő kul-túrájának megteremtésére irányuló erőfeszítéseket aláaknázni? Gondoljanak
– megfelelő/nem megfelelő, helyes/helytelen – attitűdökre, információkra, lehe-tőségekre és munkakörnyezetre!
10 perc áll a rendelkezésükre. Ötleteiket írják egy flipchart papírra!
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
5 . K ö z p o n t i k é r d é s e k
Ezt az eszközt az előző gyakorlattal együtt használja! A négy kérdés megválaszolása abban segít,
hogy a pedagógusok megértsék a szakmai együttműködés szükségességét és előnyeit.
– Adjon minden tanárnak (nagyobb létszám esetén csoportonként) egy-egy máso latot az
Alapkérdésekből! Ha asztaloknál dolgoznak a csoportok, vágja szét a lapokat úgy, hogy
külön legyenek az egyes kérdések, majd hajtsa félbe őket, hogy sátrat lehessen állítani
belőlük az asztalon (tükörképesen van ugyanaz a szöveg a kártyán)! Tegyen minden asz-
talhoz különböző kérdést!
– Kérje meg a tanárokat, hogy igyekezzenek megválaszolni ezeket a kérdéseket!
1. KÉRDÉS
Miért van szükségünk együttműködésre a tanítás során?
2. KÉRDÉS
Miért fontos, hogy tanuló szakmai közösségeket hozzunk létre?
1. KÉRDÉS
Miért van szükségünk együttműködésre a tanítás során?
2. KÉRDÉS
Miért fontos, hogy tanuló szakmai közösségeket hozzunk létre?
6 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L A P O Z Á S
3. KÉRDÉS
Milyen változást hozhat ez számunkra?
4. KÉRDÉS
Milyen változást hozhat ez diákjaink számára?
3. KÉRDÉS
Milyen változást hozhat ez számunkra?
4. KÉRDÉS
Milyen változást hozhat ez diákjaink számára?
A F O L Y A M A T B E M U T A T Á S A
6 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
Különféle csoportok bizonyosan jelenleg is működnek a legtöbb óvodában, iskolában (pl. tantár-
gyi munkacsoportok). A résztvevők időnként találkoznak, fejlesztési tervet készítenek, elősegítik
valamilyen intézményi kezdeményezés megvalósulását. Vajon mennyiben nyújt többet a tanuló
szakmai közösségként működő tanulócsoport?
A tanulócsoportokban a közös munka a pedagógusok fejlődésére és gyarapodására irányul,
és meghatározott célok és szándékok vezérlik. A legtöbb tanulócsoportra jellemző, hogy:
• közvetítő közegként szolgálnak a fejlődéshez és a folyamatos tanuláshoz;
• a célokat az határozza meg, mire van szükségük a gyermekeknek, diákoknak;
• egész évben rendszeresen találkoznak, és az előre meghatározott keretek között
működnek;
• tevékenységük a következőképp írható le: kérdésfeltevés, áttekintés, tervezés, kipró-
bálás, észrevételezés és értékelés;
• a csoporttagok váltogatják a szerepeket, és egyenlően osztják meg egymás között
a felelősséget;
• a munkájukat dokumentálják, és a közösség többi tagjával is megismertetik.
A z e g y ü t t m ű k ö d é s f o k a i :1. INFORMÁLIS BESZÉLGETÉSEK. Az óvodai, iskolai – nevelésre és tanításra irányuló –
együttműködés első foka, amire leggyakrabban az előtérben, az ebédlőben vagy más
olyan helyen kerül sor, ahol a pedagógusok nem hivatalosan találkozni szoktak. Rövid
történetek hangzanak el arról, hogy mi történt az osztálytermekben, csoportszobák-
ban, ami valószínűleg nem fejleszti a neveléssel és tanítással kapcsolatos mélyebb
megértést és gyakorlatot, viszont elősegíti a kollegiális kapcsolatok kialakulását.
2. EGYÉNI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. A pedagógusok gyakran hajlandóak tanácsot adni kollégá-
iknak. Azt, hogy ettől hogyan fejlődik a kolléga, a feltett kérdések, a kapott válaszok és
a nyomon követés minősége határozza meg. A hivatalos mentoráló programoknak
gyakran van valódi eredményük az új kollégák számára. De az ilyen program önmagá-
ban nem elegendő, hogy felszámolja az iskolai kultúrára oly jellemző elszigeteltséget
és individualizmust.
3. CSOPORTOS MEGBESZÉLÉS. A pedagógusok gyakran megosztják elképzeléseiket, óra-
vázlataikat, segédanyagaikat egymással. Kezdetben a legtöbb tanulócsoport-találkozó
is így zajlik, ez a szükséges első lépés ahhoz, hogy tartalmasabb együttműködés jöjjön
létre.
6 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
4. KÖZÖS MUNKA. Amikor a pedagógusok egymástól kölcsönösen függve, egymás mun-
káját folyamatosan figyelve és egymástól folyamatosan tanulva dolgoznak, akkor az
együttműködés igen magas fokát érhetik el. Ilyenkor kialakul bennük a közös felelős-
ségérzet egymás és a rájuk bízott gyermekek, az általuk tanított diákok iránt. Amikor
ez a fajta együttműködés kiterjed az egész intézményre, akkor a szervezet a szó valódi
értelmében vett tanulóközösséggé válik.
Amikor bemutatja a pedagógusoknak a tanári tanulócsoportok működését, emlékeztesse őket,
hogy a csoportjuk működése folyamatos fejlődésen fog átmenni. Ha kitartanak egymás és a
csoport mellett, akkor a csoportjuk idővel olyan támogató és motiváló közösséggé válhat, amely
személyes és szakmai fejlődésük fontos forrása lehet.
6 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
1 . A t a n u l ó s z a k m a i k ö z ö s s é g n e m a s z o k v á n y o s t a n á r i c s o p o r t
Ennek az eszköznek a segítségével meghatározhatjuk a tanuló szakmai közösség (TSZK) azon
jellemzőit, melyek megkülönböztetik a pedagógusok közötti együttműködés egyéb formáitól.
– Készítsen másolatokat az eszközről, és ossza szét a részt vevő pedagógusok között!
– Miután elolvasták, kérje meg őket, hogy válaszoljanak a lap alján levő kérdésekre, és be-
széljék meg ötleteiket a mellettük ülővel!
I N S T R U K C I ÓOlvassák el, mi a különbség a TSZK és a hagyományos tanári csoportok között! Ezután válaszolja-
nak a kérdésekre, és osszák meg gondolataikat a szomszédjukkal!
• A TSZK kizárólag a tanításra fókuszál. Annak érdekében fognak együtt dolgozni, hogy
tanítási szakértelmük, készségeik és ezáltal diákjaik fejlődjenek. Közösen vállalnak
felelősséget a diákok tudományos „jól-létéért” (well-being).
• A TSZK a döntések meghozatalának feladatát a tanár kezébe adja. Meg kell határoz-
niuk, mik a céljaik, mivel és hogyan tudják elérni őket. A tanárok felelősek azért, hogy
mit, hol és hogyan tanulnak.
• A TSZK-ban a pedagógusok támogató kapcsolatok kialakítására törekednek. Jellem-
zőek a fejlesztő kollegiális kapcsolatok, egymás támogatása és a bizalom egymás
iránt. A csoportok kialakítják saját normáikat, értékrendszerüket, és a tagok bátran
hagyat koznak egymásra. A TSZK kellemes, barátságos munkakörnyezetet teremt.
• A TSZK folyamatos szakmai fejlődési, növekedési lehetőséget biztosít a lehető leg-
jobb helyen (az iskolában) és időben (lehetőség szerint munkaidőben).
• A TSZK fejleszti a résztvevők tanítással összefüggő szakértelmét. Ahol széles körben
alkalmazzák, ott a tanítás minősége iskolai szinten is javul. Ez pedig óriási előny diák
és tanár számára egyaránt.
GONDOLJA ÁT!
Miben különböznek a TSZK-k a közös tanári munkák egyéb formáitól?
Miután elolvasta a jellemzőket, mit gondol, hogyan kellene együtt dolgoz niuk egy tanulócsoportban annak érdekében, hogy abból diákjaik profitálni tudjanak?
!
6 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
2 . T S Z K – g y a k r a n i s m é t e l t k é r d é s e k
Az eszköz számos logisztikai információt tartalmaz a tanulócsoportokkal kapcsolatosan.
– Minden résztvevőnek adjon egy másolatot az eszközről!
– Egy flipchart papírra rajzoljon egy téglalapot, és írja fölé: „Fontos kérdések”! Ide kerülnek
majd azok a kérdések, amiket nem fognak megválaszolni a találkozó folyamán.
– Kérje meg a résztvevőket, hogy olvassák el, és gondolják át csendben az információkat,
majd írják le a folyamattal kapcsolatos kérdéseiket!
– Tegyék fel a kérdéseiket és válaszolják meg őket, ha tudják. Amennyiben még nem tudják
a választ (pl. hogy mikor fognak a csoportok találkozni), írják be a kérdést a téglalapba.
Magyarázza el a résztvevő tanároknak, hogy milyen fontos ezeknek a kérdéseknek a meg-
válaszolása, és a válaszok meg is születnek, amint rendelkezésre fog állni hozzá minden
szükséges információ!
– Magyarázza el, hogy ezek a logisztikai kérdések intézményenként változnak. A központi
kérdésre – „Mit csinálnak a csoportok” – adott válasz azonban állandó.
I N S T R U K C I ÓA következő kérdésekre a későbbiekben részletesebb választ is fog kapni. Ez az eszköz gyors
áttekintést ad a tanuló szakmai közösségekről.
MEKKORA A CSOPORTOK MÉRETE?
Általában 3-5 tanár alkot egy csoportot. Ez a méret lehetőséget nyújt minden csoport-
tag számára a tevékeny részvételre, a vezetői feladatok megosztására és támogató
kapcsolatok fejlesztésére.
KIK ALKOTJÁK A CSOPORTOKAT?
A csoport alakulhat például az egy évfolyamon tanító tanárokból, az azonos tantárgyat
tanítókból stb.
MIKOR TALÁLKOZNAK A CSOPORTOK?
Rendszeresen kell, hogy találkozzanak. Az eredményes működés feltétele, hogy he-
tente minimum 1-2 órát közös munkával töltsenek. A találkozók optimális időpontja
munkaidőben van.
MILYEN SEGÉDESZKÖZÖKRE VAN SZÜKSÉGE A CSOPORTNAK?
Számítógép; könyvek, cikkek, egyéb források, amik a tanulmányozott témához kap-
csolódnak; tollak, post-it-ek, papír; csoportnapló stb.
6 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
KI TÖLTI BE A CSOPORTVEZETŐ ÉS A JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ SZEREPÉT?
A csoport tagjai felváltva töltik be ezeket a szerepeket, megosztva ezzel a felelősséget.
MIT CSINÁLNAK A CSOPORTOK?
Minden tanulócsoport:
• felállítja az alapszabályokat (normák) a hatékony találkozók biztosítása érdekében;
• átvizsgálja a gyermekekkel, tanulókkal és az intézménnyel kapcsolatos fontos
adatokat;
• kitűzi a célt: „Mit szeretnének elérni a csoport tagjai?”;
• kezdeti tervet fogalmaz meg a pedagógusok szakértelmének, készségeinek és a
nevelés, tanítás minőségének fejlesztésével kapcsolatosan;
• a következő állomásokon halad végig: kérdezés, kutatás, tervezés, új tanítási stra-
tégiák/nevelési módszerek, eljárások bevezetése, a folyamat értékelése, visszate-
kintés, módosítás és dokumentálás.
MILYEN DOKUMENTUMOKKAL RENDELKEZIK A CSOPORT?
Minden egyes találkozóról jegyzőkönyvet készít. Ebben összefoglalja a találkozón el-
hangzott beszélgetéseket és elvégzett tevékenységeket.
GONDOLJA ÁT!
Milyen egyéb kérdései van-nak a tanulócsoportok mű-ködésével kapcsolatban?!
6 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
3 . Te v é k e n y s é g e k a c s o p o r t b a n
Ez az eszköz egy rövid áttekintést nyújt arról, milyen tevékenységek zajlanak a tanulócsopor-
tokban.
– Mindenkinek adjon egy másolatot az eszközről!
– Kérje meg a résztvevőket, hogy nézzék át a listát, és tegyék fel kérdéseiket! Mondja el,
hogy minden tanulócsoport más, és az egyes üléseken más fog történni, mint az azt
megelőző vagy a következő találkozások alkalmával. Ugyanakkor minden ülésre igaz az,
hogy egy dologra koncentrál: a pedagógusok együtt tanulnak és dolgoznak nevelésre,
taní tásra vonatkozó tudásuk és készségeik fejlesztése érdekében azért, hogy a rájuk bízott
gyermekek fejlődjenek, diákjaik teljesítménye növekedjen.
I N S T R U K C I ÓEz az eszköz keretet adhat a TSZK-találkozóknak, bár nem ez az egyetlen módja annak, ahogy az
üléseket lefolytathatják. Olvassa át a listát, és vitassa meg a többiekkel, mi minden történhet egy
csoportülésen!
MINDEN TALÁLKOZÓN
• Készüljön írásos feljegyzés minden egyes találkozóról! Ez azt foglalja össze, hogy
miről beszélgetett és mit csinált a csoport.
• Emeljék ki minden héten a legjobb ötleteket és gyakorlatokat!
AZ ELSŐ ÜLÉS(EK)EN
• Beszéljék meg a munkaszervezési kérdéseket!
• Állítsák fel a csoportnormákat!
• Határozzák meg a hosszú távú célokat!
1. Nézzék át a gyermekek/diákok és az intézmény fejlesztési igényeit!
2. Döntsék el, melyik területen kell fejlődnie a pedagógusok szaktudásának!
3. Beszéljék meg feltevéseiket, elképzeléseiket arról, hogyan tudnának tanul-
ni erről a területről!
4. Határozzák meg, mi a különbség a jelenlegi gyakorlat és a vágyott állapot
között!
5. Tervezzék meg a kezdeti lépéseket!
6. Határozzák meg, milyen információ- és egyéb forrásokra van szükségük!
7. Tervezzék meg, mi lesz a dolguk két ülés között!
6 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
A KEZDETI ÜLÉSEKEN
• Nézzék át a témával kapcsolatos kutatásokat, és beszéljék meg az információkat
(könyvek, cikkek)!
• Beszéljék meg, mit tanulhatnak ezekből!
• Kezdjék alkalmazni az új ötleteket a tanítás során!
• Beszéljék meg az osztályteremben történő alkalmazás tanulságait!
• Döntsék el, melyek azok a megközelítések/stratégiák, amelyeket általánosan lehetne
alkalmazni!
• Tervezzék meg, mi lesz a dolguk két ülés között!
ÁLTALÁBAN
• Nézzék át a témával kapcsolatos kutatásokat, és beszéljék meg az információkat
(könyvek, cikkek, weboldalak stb.)!
• Tervezzék meg, hogyan dolgozhatnak együtt és koordinálhatják a feladatokat valamely
nevelési, tanítási megközelítéssel vagy stratégiával kapcsolatosan!
• Vizsgálják meg a gyermekek tevékenységeit/tanulók munkáját, és azt, hogyan reagálnak
az egyes tevékenységekre, stratégiákra!
• Vizsgálják meg a tanári munkát a tantermi feladatok szempontjából, illetve a nevelői
tevékenységet a csoportban lezajló történések szemszögéből!
• Figyeljék meg a pedagógusokat, amikor valamilyen sajátos tevékenységet végeznek a
gyermekekkel/diákjaikkal!
• Mérlegeljék a nevelési, tanítási stratégiák és szemléletmódok hatékonyságát!
• Ismerjék meg, fejlesszék és/vagy módosítsák a nevelési, tanítási gyakorlatot!
• Ismerkedjenek meg az esetlegesen felmerülő problémákkal és kihívásokkal is, tervezzék
meg, hogyan fogják megoldani őket!
• Beszéljenek arról, hol tartanak a kitűzött célok felé vezető úton!
• Beszéljék meg, hogyan funkcionálnak együttműködő csoportként!
• Tervezzék meg, mi lesz a dolguk két ülés között!
• Tegyék a csoport munkáját nyilvánossá! Tudassák többi kollégájukkal is, mit csinál a
csoport, hátha ők is kedvet kapnak a közös tanuláshoz!
• Készítsenek egy eszköztárat a megszerzett információkból, gyakorlatokból, ami minden
pedagógust segíthet a szakmai fejlődésben!
• Vizsgálják felül a terveiket és a tennivalókat, ha szükségesnek látják!
• Módosítsák és fejlesszék a csoport működését egész éven át!
GONDOLJA ÁT!
Mit lehet még tenni a TSZK üléseken annak érdekében, hogy tanuljanak, fejlesszék szakértelmüket és készsé-geiket?
!
6 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
4 . A m e g f e l e l ő t a n u l ó c s o p o r t
I N S T R U K C I ÓJelölje be azokat az állításokat, amelyek Ön szerint igazak a pedagógusok alkotta tanulócsopor-
tokra! Amikor befejezte a mondatok értékelését, beszélje meg a válaszokat a csoporttal!
IGAZ-E A PEDAGÓGUSOK TANULÓCSOPORTJAIRA?
1. A csoport tagjai egész évben ugyanazok maradnak.
2. Az óvoda, iskola jobbításán dolgoznak.
3. A tanteremben/csoportokban folyó nevelés, oktatás összefogásán és javításán dol-
goznak.
4. Ugyanarra fókuszálnak az egész tanév során.
5. Azt vizsgálják, hogy milyen tananyagot hogyan és mire lenne jó használni.
6. Elemzik a tanulók munkáját és gondolkodását.
7. Olyan tanítási módszereket keresnek és alkalmaznak, melyek hatékonyságát kutatások
igazolták.
8. Központi kérdésük az osztály rendje és a tanulók fegyelmezése/a rend fenntartása.
9. Az intézményben, munkaidőben tartják a találkozóikat.
10. Az új tanítási/nevelési módszerek gyermekekre, diákokra gyakorolt hatását vizs gálják.
11. Az igazgató/intézményvezető is tagja a csoportnak.
12. A csoportban rotálódnak az egyes funkciók.
13. A pedagógusok szakmai fejlődésére koncentrálnak.
14. Az iskola/óvoda, vagy az évfolyam ügyeivel foglalkoznak.
7 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A F O LYA M AT B E M U TATÁ S A
15. Igyekeznek megérteni, hogy mitől működik jól egy-egy csoporttag nevelési, tanítási
módszere.
16. Mindenki minden összejövetelen jelen van.
17. A megbeszéléseikről és tevékenységeikről naplót vezetnek.
18. Igyekeznek olyan módszereket találni, melyektől a felmérések eredményei javulnak.
19. Az intézmény aktuális adminisztratív kérdéseiről beszélgetnek.
20. Igyekeznek az egész iskolával megosztani elképzeléseiket és eredményeiket.
21. Igyekeznek alacsonyan tartani a létszámot (3-5 fő).
22. Alaposan átnéznek egy nevelési-oktatási módszertanról szóló könyvet.
23. Akkor találkoznak, amikor arra éppen szükség van.
24. A tantermi oktatási/csoportbeli nevelési gyakorlatra koncentrálnak.
25. Időről-időre újra értékelik a csoport munkáját.
C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
7 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
C S O P O R TO K S Z E R V E Z É S EAnnak érdekében, hogy a tanuló szakmai közösség ne csak megszülessen, hanem fenn is marad-
jon, a kezdetekkor számos szervezési és működési kérdést tisztázni kell.
K I K L E S Z N E K A R É S Z T V E V Ő K ? El kell dönteni, hogy önkéntes alapon szerveződik-e a csoport. Sokan úgy gondolják, hogy csak
ebben az esetben tud hatékonyan működni, míg mások szerint a pedagógusok elszigeteltsé-
ge olyannyira jellemző, hogy legjobb, ha a köztük levő együttműködés mélyen beágyazódik a
mindennapokba – tehát megfogalmazódhat akár elvárásként is. Intézményi szinten kell döntést
hozni ebben a kérdésben, s az, hogy milyen döntés fog születni, elsősorban a tanulócsoport
létrehozásának okától függ.
A következő kérdéssor segít eldönteni, hogy önkéntes vagy elvárás alapon szerveződjön
egy tanulócsoport.
ÖNKÉNTES, HA IGAZ, HOGY
• a pedagógusok azért szeretnének rendszeresen találkozni kollégáikkal, hogy kidol-
gozzák saját szakmai fejlődési tervüket.
• az a cél, hogy az új kollégákat hatékonyan tudják mentorálni.
• adott szakterülethez, tantárgyhoz kapcsolódó specifikus nevelési, oktatási célokat
szeretnének megvalósítani.
ELVÁRT, HA IGAZ, HOGY
• egy olyan kezdeményezés miatt jön létre a tanulócsoport, ami az egész intézményt
érinti.
• a teljes gyermek-/tanulóközösséget érintő teljesítményproblémát szeretnének meg-
oldani egy adott területen.
• annak szeretnék megtalálni a módját, hogyan ágyazhatnák be a mindennapi életük-
be a folyamatban levő szakmai fejlesztést és folyamatos tanulást.
• szeretnék, ha az együttműködés a szervezeti kultúra részévé válna.
A tanuló szakmai közösségek akkor tudnak sikeresen működni, ha akad olyan vezető, aki igazán
elkötelezett működésük iránt.
7 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
M I LY E N E G Y TA N U LÓ C S O P O R T ?Általában 3–5 (de max. 6) fő alkot egy csoportot. A kis létszám arra ösztönzi a résztvevőket, hogy
aktív szerepet vállaljanak, és lehetővé teszi, hogy mindenki felváltva láthasson el vezetői teendő-
ket. A csoport létrejöttének lehet egyetlen oka (pl. az értő olvasás tanítása), szerveződhet komp-
lexebb téma köré is (pl. tanulói munka vizsgálata, tanulási stílusok, kiscsoportos oktatás), vagy
éppen egy tantárgy köré. Egy intézményben egyidejűleg természetesen egészen különböző
csoportok működhetnek; egy csoport szervezésekor az a legfontosabb szempont, hogy mire
van szükség a gyermekek, diákok szempontjából, nem az, hogy mi a megszokott és kényelmes.
M I K O R , É S H O L F O G TA L Á L K O Z N I A C S O P O R T ?Ideális, ha minden héten egyszer ugyanabban az időpontban (munkaidőben) 1-2 vagy akár
több órára találkoznak a csoporttagok. Az ideális helyszín pedig egy kényelmes helyiség, ahol
nagy valószínűséggel senki és semmi nem fogja megzavarni a csoportot. A könyvtárnak, mint
helyszínnek például az lehet az előnye, hogy a betévedő diákok látják a tanáraikat együtt tanulni,
így számukra a tanulás értékes tevékenységként jelenhet meg, amit az ember egész életén át
művel. Ha elég nagy a könyvtár, egyfajta tanulócsoport-központ is lehet, ahol megtalálhatók a
különféle szakkönyvek, folyóiratok, a tanulócsoportok anyagai, eszközei, faliújság, ahol a csopor-
tok kérdéseket és információkat helyezhetnek el a többi csoport számára. Itt lehetnének azok a
naplók, feljegyzések a találkozókról, amit megosztanának a kollégákkal, sőt a szülőkkel is.
M I R E VA N S Z Ü K S É G E G Y C S O P O R T L É T R E H O Z Á S A K O R ? • Jegyzetfüzet (gyűrűs mappa)
• Naptár az ünnepnapokkal és fontos dátumokkal
• Flipchart papír és filctollak az ötletek számára
• Formanyomtatvány a naplóhoz (minden alkalomra egy)
• Információs anyagok
• A témával kapcsolatos könyvek, folyóiratok, egyéb információ-források
• Tárolóhely a csoport anyagai számára
7 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
1 . C s o p o r t f o r m á k
A következőkben bemutatunk egy táblázatot, amely segíthet eldönteni, milyen csoportokat
lenne célszerű létrehozni. Amikor átgondolják a táblázatban található egyes lehetőségeket, azt
érdemes szem előtt tartaniuk, hogy „Mit fogunk ebből tanulni, ami segítheti a gyermekeket, diák-
jainkat?”
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy először egyénileg, majd párban tekintsék át a táblázat-
ban található lehetőségeket, és fontolják meg, hogy a gyermekek, tanulók milyen problé-
máira tudnának válaszokat találni, ha ilyen vagy olyan típusú csoportokba szerveződnek!
– Kérje meg őket, hogy csendben még egyszer gondolják át a lehetőségeket!
– Kérdezze meg a pedagógusokat: „Ezek közül a lehetőségek közül mi mivel tudnánk leg-
inkább hozzájárulni a gyermekek, diákok fejlődéséhez?”
– Ha szükséges, mutassa be részletesen a különböző csoportformákat, és ragaszkodjon
ahhoz, hogy mindenki elmondhassa, amit gondol! Kérje meg a résztvevőket, hogy java-
soljanak egyéb lehetőségeket, melyek nem szerepelnek a felsoroltak között, de jobban
megfelelnének az intézmény igényeinek!
– Írják le a legnépszerűbb csoportformákat egy flipchart papírra, igyekezzenek meggyőzni
egymást addig, amíg megegyezésre nem jutnak!
– Ezen a ponton az intézmény vezetője kezdeményezheti, hogy hozzanak végső döntést.
Ha ez megtörtént, beszéljék meg a következő kérdéseket, és ezeket is írják fel egy papírra:
• Mit kell figyelembe venni a csoportok létrehozásakor? (Kik akarnak együtt dol-
gozni, kik tudnak egy adott időpontban rendszeresen összejönni stb.)
• Szeretnénk-e egy bizottságot felállítani annak érdekében, hogy megszervezze
ezeket a csoportokat és javaslatokat tegyen?
• Ha igen, kik lennének ennek a bizottságnak a tagjai? Milyen időkeretek között
dolgozna a bizottság?
• Ha nem, hogyan tovább? Ha a pedagógusok most meghozzák ezeket a dön-
téseket, akkor Ön végigkövetheti és segítheti a csoportok megalakításának
folyamatát a következő módon:
◊ Írja fel az alakuló csoportok nevét/témáját egy-egy lapra, és ragassza
ki a falra!
◊ Adjon mindenkinek egy öntapadós papírt, amire ráírhatja a nevét!
◊ Kérje meg a résztvevőket, hogy ezt a papírt ragasszák fel a falra ahhoz a
csoporthoz, amelyikhez a témája vagy a tagjai miatt szívesen csatlakoz-
nának!
– Kérjen meg minden csoportból valakit, hogy írja össze, kik lesznek a csoportban!
7 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
I N S T R U K C I Ó
Olvassa el mindegyik lehetőséget, és gondolja át, vajon milyen célkitűzéseket lehetne elérni az
egyes csoportformákkal, majd gondolatait írja a jobb oldali oszlopba!
FORMA LEÍRÁS ELŐNYÖK/HÁTRÁNYOK
EGÉSZ SZAKOT/KART ÉRINTŐ CSOPORT
Az egész szak/kar részt vesz a tanulói csoportokban, melyek ugyanazon kezdeményezésre össz pontosítanak.
TÉMACSOPORTA csoportok egy adott – a ne -ve léssel, tanítással összefüggő – téma köré szerveződnek.
INTERDISZCIPLINÁRIS CSOPORT
Azok a tanárok szerveződnek egy csoportba, akik ugyanazokat a diákokat tanítják, és valamilyen módon együtt dolgoznak.
ÉVFOLYAM-CSOPORT
Ugyanazon az évfolyamon tanító tanárok próbálnak hatékony, az adott évfolyamnak megfelelő oktatási módszereket találni/kidolgozni.
KOROSZTÁLY- CSOPORT
Egymást követő több évfolyam tanárai dolgoznak együtt, a kor-csoport igényeinek megfelelően.
TANTÁRGYI CSOPORTAdott tantárgyhoz tartozó oktatási és tanulási kérdésekkel foglalkozó csoport.
ISKOLÁK KÖZÖTTI CSOPORT
Különböző iskolák tanárai dol-goznak együtt egy csoportban egy mindegyikőjüket érintő kérdésben.
7 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
2 . I d ő a t a l á l k o z á s r a
Ez az eszköz abban nyújt segítséget, hogy a csoportok időt tudjanak szakítani munkaidőben
a rendszeres találkozásra. Bár nem mindegyik ötlet tud működni bármely intézményben, ez a
gyakorlat arra is inspirálhat, hogy a vezetők és a pedagógusok közös ötletelés során rátaláljanak
a saját megoldásaikra.
– Javasolja a résztvevőknek, hogy önállóan, vagy egy-két kollégájukkal közösen végezzék
el a feladatot!
– Kérdezze meg valamelyik jelen levő vezetőtől, hogy szerinte az ötletek közül mi az, amit
ő is jónak, s egyúttal megvalósíthatónak tart!
I N S T R U K C I ÓPipálja ki az Önnek tetsző ötleteket, és karikázza be azokat, amiket a leginkább működőképesnek
tart a saját intézményében! Beszélje meg döntését a többiekkel!
HOZZON LÉTRE IDŐBANKOT!
• Hosszabbítsák meg a normál munkaidőt néhány perccel, és az így nyert időt ösz-szeadva hozzanak létre olyan nagyobb intervallumokat, amikor össze tudnak ülni!
• Intézze úgy, hogy hétfőtől csütörtökig fél órával korábban kezdődjön a munka, s akkor pénteken két órával korábban fejezhetik be a tanítást. Így lesz a pedagó-gusoknak két órájuk egy csoportmegbeszélésre.
• Meghatározott időközönként vezessenek be korai távozást/késői kezdést!
• Csípjenek le egy kicsit az ebédidőből, így takarítsanak meg időt a találkozókra!
• Összesítsék az óraszámokat, amiket a tanárok iskola utáni találkozóval töltenek, és azt számítsák bele a rendes óraszámukba!
7 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
VÁSÁROLJON IDŐT!
• Alkalmazzon pedagógus asszisztenseket, hogy elengedhesse a pedagógusokat iskolaidő alatt a találkozókra!
• Alkalmazzon helyettesítőket, akik időről időre beugranak azoknak a pedagógu-soknak a helyére, akik csoportmunkán vesznek részt!
• Alkalmazzon állandó helyettesítőket, akik rendszeresen helyettesíteni tudják a csoportmunkán részt vevőket!
• Alkalmazzon néhány helyettesítő pedagógust azokra a napokra, amikor a peda-gógusok csoportmunkát végeznek!
HASZNÁLJA A KÖZÖS IDŐT!
• Használja ki a pedagógusok megbeszéléseire fenntartott időt arra, hogy az azo-nos csoportokkal, diákokkal, korosztállyal vagy tantárgyakkal foglalkozó pedagó-gusok csoportos munkát végezzenek!
• Tömbösítse a nem szigorúan tantárgyi ismeretekkel foglalkozó órákat, foglalkozá-sokat, hogy lehetővé tegye a pedagógusoknak az együttműködést!
• Próbálja elérni, hogy a pedagógusok a tanórán, foglalkozásokon kívüli munka-idejükben pl. az ebédidő alatt közös megbeszélésekkel tölthessék az idejüket!
TEHERMENTESÍTSE A PEDAGÓGUSOKAT!
• Szerezzen alacsonyabb képesítésű vagy még nem végzett tanárokat, hogy – ta-nári felügyelet mellett – órákat adjanak!
• Állítsa párba a pedagógusokat, hogy amíg az egyik tanít, a másik részt vehessen a tanulócsoportjában!
• Szervezzen egész napos iskolán kívüli elfoglaltságokat a diákoknak, és használja az így felszabadult időt tanulócsoportokra!
• Kérjen meg önkéntes szülőket, hogy foglalkozzanak a gyermekekkel, diákokkal, amíg a pedagógusok tanulócsoportja találkozik!
• Szervezzen foglalkozásokat a gyermekek, tanulók számára helyi egyetemek, főis-kolák, vállalatok, intézmények vagy szervezetek részvételével!
7 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
TEHERMENTESÍTSE A TANÁROKAT A TANÓRÁKON TÚLI KÖTELEZETTSÉGEIK ALÓL!
• Kérjen meg nem osztályfőnök tanárokat, hogy időről időre vállaljanak osztályfő-nöki teendőket is, hogy az osztályfőnökök is tudjanak csoportmunkát végezni!
• Szervezze meg, hogy az iskolai programok (versenyek, programok, ünnepek) alatt a tanárok tudjanak együtt dolgozni!
• Érje el, hogy a tanároknak kevesebb időt kelljen adminisztratív feladatokkal fog-lalkozniuk, és bátorítsa őket, hogy az így felszabadult időben a tanári tanulócso-portok inkább a valódi oktatással kapcsolatos kérdésekkel tudjanak foglalkozni!
CSINÁLJANAK SZAKMAI NAPOKAT!
• Hozzanak létre több napos szakmai eseményeket, amelyeken a tanári tanulócso-portok részletesen meg tudják tárgyalni az őket foglalkoztató kérdéseket!
• Tartsanak egy évközi szünnapot, és használják ezt tanári tanulócsoportokra!
• Használják fel a nevelési értekezletek alkalmait tanári tanulócsoportok találko-zóira!
A MEGLÉVŐ IDŐ JOBB KIHASZNÁLÁSA
• A nevelőtestületi értekezletekre fenntartott időben tartsanak tanulócsoportokat, és az intézményi hírekre használjanak inkább intranetet és/vagy e-mailt!
• A közös munkára rendelkezésre álló szünnapokat osszák el egyenletesebben a tanév során, hogy rövidebb és gyakoribb csoportos tanulási lehetőséget teremt-senek maguknak!
GONDOLJA ÁT!
A fenti lehetőségek közül melyek nyerték el a leginkább a tetszését? Mely lehetőségeket lehet a legkönnyebben megvalósítani az Önök intéz-ményében?
!
7 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
3 . Pe d a g ó g u s t a n u l ó c s o p o r t b e v e z e t é s é n e k ü t e m e z é s e
I N S T R U K C I ÓAz alább bemutatott ütemezés, menetrend csak egy példa. Használja saját belátása szerint, for-
málja át, hogy minél jobban illeszkedjen az Ön körülményeihez, és időről időre tekintse át, mó-
dosítsa, hogy aktuális maradhasson!
JÚNIUS
1. Találkozzon a pedagógusokkal és az intézmény vezetőivel, hogy megbeszéljék
és megtervezzék, hogyan tudják nevelői munkájukat hatékonyabbá tenni/növelni
a diákok teljesítményét és a tanítás hatékonyságát a pedagógusok tanulócsoport-
jai segítségével!
2. Találja meg azokat a kulcsszereplőket, akik majd a segítségére lesznek a csoport-
ban!
3. Gyűjtsön olyan adatokat a jelenlegi helyzetről, amelyek segítenek majd a csopor-
toknak a célok és szükségletek meghatározásában!
AUGUSZTUS
1. Készítse fel a kulcsszereplőket a csoportok vezetésére, és Ön is nyújtson folyamatos
segítséget a csoportoknak!
2. Minden részt vevő csoportnak adja oda azt a kérdőívet, amit a program megkez-
dése előtt és után ki kell tölteniük!
3. Magyarázza el a tanulócsoportok működését a nevelőtestületnek!
4. Érje el, hogy a közösség megtervezze és megszervezze a tanulócsoportok mű-
ködését – úgy, ahogy az számukra az adott körülmények között a legideálisabb!
Döntsenek a heti találkozók helyéről és időpontjáról, és vegyék számba, hogy mire
van szükségük!
5. Készítse fel a nevelőtestületet a tanulócsoportok működtetésére!
6. Adjon meg minden szükséges információt, segítséget és eszközt ahhoz, hogy a ta-
nulócsoportok létrehozása és folyamatos működése sikeres és hatékony lehessen!
7. Döntsenek arról, hogy a csoport tagjain és az intézményvezetőn kívül még kik
kapják meg a találkozásokról készülő naplókat!
8. Tartsák meg az első csoporttalálkozókat augusztus végén vagy szeptember elején!
8 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » C S O P O R T O K S Z E R V E Z É S E
Az első találkozót kezdjék azzal, hogy
• összeírják a csoport elvárásait és szabályait a tagok felé;
• átveszik mindazt, amit a gyermekek, tanulók jelenlegi helyzetéről tudnak;
• döntenek a csoport céljáról, és megtervezik a cél elérésének módját!
9. Mindezek meghatározása általában több találkozót is kitesz. Bátorítsa, támogassa
a csoportokat ebben a folyamatban!
10. Ne feledkezzen meg arról, hogy a csoporttalálkozókról készült feljegyzéseket a
csoportok juttassák el az intézményvezetőhöz és más érdekeltekhez is! A vezető
reagáljon röviden ezekre a feljegyzésekre! Esetleg mások is reagálhatnak, ha úgy
gondolják.
SZEPTEMBERTŐL MÁJUSIG
1. Ebben az időszakban a csoportok teljes gőzzel dolgoznak. Új módszereket ta-
nulnak, terveket dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan tudnák tudásukat, ta-
pasztalatukat és látókörüket szélesíteni, és nevelési, tanítási módszereiket javítani.
A csoportok új módszerekkel kísérleteznek, áttekintik az eredményeket, és változ-
tatnak, ha kell.
2. A csoporttalálkozók emlékeztetőit, feljegyzéseit folyamatosan el kell küldeni min-
denkinek, aki érintett – a csoport tagjainak, az intézményvezetőnek stb. Amikor a
csoportok már belejöttek a munkába, bátorítsa őket, hogy a feljegyzéseket küldjék
el a teljes nevelőtestületnek!
C S O P O R T N O R M Á K
8 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
Az első találkozó alkalmával célszerű foglalkozni azoknak a szabályoknak a felállításával, ame-
lyekhez a csoporttagok a közösen végzett munka során tartani fogják magukat. A pedagógusok
általában egyedül dolgoznak, ezért a közös tanulási helyzet és közös döntéshozatal idegen te-
rep lehet számukra. Hogy mindennek hogyan kell működnie, arról eltérhetnek az elképzeléseik,
ezért jó, ha mindjárt a folyamat elején tisztázzák elvárásaikat. Előfordulhat, hogy lesznek, akik
feleslegesnek tartják az arról való beszélgetést, hogyan fognak dolgozni. A részvételre, beszél-
getésekre és döntéshozatalra vonatkozó szabályok hiányában azonban azzal kell számolni, hogy
végig egy-két ember fogja uralni a megbeszéléseket, csak ők állnak elő különféle ötletekkel és
szervezik a tennivalókat, amit aztán a többiek nem támogatnak szívvel-lélekkel – így pedig a
csoport nem tud majd hatékonyan működni.
A csoport későbbi működése során célszerű folyamatosan felülvizsgálni ezt az előzetesen
felállított normarendszert, értékelni, hogy a tagok mennyire tartják magukat ezekhez a normák-
hoz, és ha szükséges, változtatni kell rajtuk annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak együtt
dolgozni.
A jól működő csoportokra nagyobb valószínűséggel jellemző, hogy
• úgy érzik, ők tényleg egy csoport;
• több tudásra tesznek szert;
• jól szervezettek;
• eredményes találkozókat szerveznek;
• többet tesznek kevesebb idő és energia felhasználásával;
• tagjaik jó kapcsolatot ápolnak egymással;
• tagjaik egyre jobban végzik munkájukat;
• sok időt töltenek azzal, hogy megértsék a gyermekek fejlődésével, diákok tanulásá-
val, vagy a nevelési, tanítási stratégiákkal kapcsolatos problémákat;
• hatékonyan tervezik, próbálják ki és gondolják újra a nevelési, tanítási gyakorlatuk
fejlesztésére irányuló kísérleteket;
• megfigyelik nevelési, tanítási stratégiáik eredményeit;
• amikor új nevelési, tanítási módszereket próbálnak ki, folyamatosan tanulnak a ta-
pasztalatokból;
• kreatív megoldásokat találnak ki arra, hogyan segítsék a gyermekek fejlődését, di-
ákjaik tanulását;
• szellemes és okos megoldásokat találnak ki az eredményes nevelés-oktatás érde-
kében;
• élvezik az együtt munkálkodást.
A közös munka megtanulása egy folyamat, így kezdetben előfordulhatnak súrlódások a tagok
között. Érdemes az egymásnak ellentmondó ötleteket és nézőpontokat kimondani, megbeszél-
ni, ez segít feloldani a konfliktust és mélyebb megértést, kreatív megoldást eredményezhet. Fon-
8 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
tos, hogy a csoporttagok tisztelettel viseltessenek egymás iránt, hallgassanak meg és ismerjenek
el mindenféle elképzelést – ha így tesznek, akkor konfliktusok csak az ötletek szintjén keletkez-
hetnek, nem az emberek között.
A C S O P O R T N O R M Á K F E L Á L L Í TÁ S A
1. Adjon mindenkinek post-it-eket és tollakat (lehetőleg egyforma tollakat az anoni-
mitás biztosítása érdekében)!
2. Ossza ki a következő eszközöket és adjon időt a csoporttagoknak, hogy átnézzék
őket!
3. Kérje meg a tanárokat, hogy olyan viselkedésformákra gondoljanak, amiket kedve-
zőnek tartanak a csoportmunka szempontjából! Minden post-it-re csak egy ötletet
írjanak.
4. Helyezzék el papírjaikat egy flipchart papíron, majd csoportosítsák a hasonló ötle-
teket.
5. Ezután kérje meg a résztvevőket, hogy minden csoport esetében nevezzék meg
azt a normát, szabályt, amit a post-it-eken szereplő ötletek sugallnak!
6. Beszéljenek ezekről a normákról, és nézzék meg, vajon mindenki támogatja-e őket.
7. Kérje meg a csoporttagokat, hogy vizsgálják át a kapott eszközöket és a rendel-
kezésre álló információkat, és tapasztalataik fényében döntsék el, vajon szükség
van-e további normák felállítására is! Ha van ilyen, és azzal a csoport minden tagja
egyetért, akkor adják a listához.
8. Ha a csoport elégedett az alapszabályok listájával, akkor rögzítsék azokat a cso-
portnaplóba.
8 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
1 . A s i k e r e s c s o p o r t o k t a g j a i n a k j e l l e m z ő i
Ez az eszköz néhány olyan attitűdöt és interperszonális készséget mutat be, melyek a sikeres
csoporttagokat jellemzik.
– Adjon mindenkinek egy másolatot!
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy kövessék a tájékoztató utasításait!
– Adjon lehetőséget arra, hogy mindenki csendben végiggondolhassa, mennyire hatéko-
nyan működő tagja a csapatnak!
– Hívjon meg valakit, aki meg tudja magyarázni, miért fontosak ezek a jellemzők!
I N S T R U K C I ÓEz az eszköz a sikeres csoporttag hat jellemző vonását sorolja fel. Értékelje önmagát minden
állítás esetében egy négyfokú skálán, attól függően, milyen mértékben jellemzi önt mint cso-
porttagot. Írja le azt is, mi az oka az adott pontszámnak!
4 Teljesen egyetértek
3 Egyetértek
2 Nem értek egyet
1 Egyáltalán nem értek egyet
GONDOLJA ÁT!
Milyen más jellemzők tehet-nek engem sikeres csoport-taggá? !
8 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
JELLEMZŐ MEGJEGYZÉS PONT
ELKÖTELEZETT VAGYOK A TANULÓ
SZAKMAI KÖZÖSSÉG ÉS CÉLJAI IRÁNT.
TISZTELETET ÉS MEGÉRTÉST MUTATOK
A TÖBBI CSOPORTTAG IRÁNYÁBA.
HOZZÁJÁRULOK A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS,
TÁMOGATÁS ÉS KÖLCSÖNÖS BIZALOM
KULTÚRÁJÁNAK ÉPÍTÉSÉHEZ.
RÉSZT VESZEK A SIKEREK ÉS KUDARCOK
MEGOSZTÁSÁT TÁMOGATÓ POZITÍV
LÉGKÖR KIALAKÍTÁSÁBAN.
NAGYFOKÚ TOLERANCIA JELLEMEZ
A BESZÉLGETÉSEK SORÁN, VITÁK ÉS
VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK ESETÉN IS.
HAJLANDÓ VAGYOK KÉRDEZNI,
MEGSZOKOTT KERETEIMBŐL KILÉPNI,
NYITNI AZ ÚJ ÖTLETEK ÉS MEGOLDÁ-
SOK FELÉ.
8 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
2 . L e h e t s é g e s n o r m á k
Ez az eszköz egy átlagos csoport által felállított normákra mutat példát. Vannak közöttük a cso-
porttagokra és a találkozókra vonatkozó elvárások is.
– Osszon mindenkinek egy másolatot az eszközről!
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy olvassák el a Weöres Sándor Általános Iskola normáit!
Azután beszélgessenek arról, ezek közül melyeket lenne érdemes saját csoportjaikban is
fontolóra venni!
– Kérje meg a résztvevőket, hogy beszéljék meg párban a kérdéseket!
– Biztosítson lehetőséget arra, hogy aki szeretné, megoszthassa a többiekkel, melyik az az
egy norma, melyet leginkább követendőnek tart saját csoportjában!
I N S T R U K C I ÓA képzeletbeli Weöres Sándor Általános Iskola
egy tanári tanulócsoportja úgy döntött, hogy
a következő normák fogják segíteni csoportjuk
hatékony és eredményes működését. Mi a véle-
ménye ezekről?
MILYEN SZABÁLYOK FOGNAK VONATKOZNI A JELENLÉTRE?
• Mindenki időben érkezik, és a találkozó végéig marad.
• Időben fogjuk kezdeni és időben fejezzük be a megbeszélést
MILYEN SZABÁLYOK FOGNAK VONATKOZNI ARRA, HOGYAN BESZÉLGETÜNK MAJD EGYMÁSSAL?
• Nem lesznek szellemeskedő, megszégyenítő megjegyzések.
• Mindenki részt fog venni a beszélgetéseken.
• Senki nem fogja uralni a megbeszéléseket.
• Mindenki elképzeléseit fontolóra vesszük.
GONDOLJA ÁT!
Vajon hogyan hatnak ezek a normák a csoporttalálko-zókra? !
8 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
• Minden beszélgetésünk alkalmával érvényesülni fog a többiek iránt érzett tisz-telet és elfogadás.
• Az egyet nem értés az elképzelést érinti majd, és nem az adott személyt.
• Minden – bizalmasan megosztott – információt bizalmasan kezelünk majd.
MILYEN EGYÉB ELVÁRÁSAINK VANNAK A CSOPORTTAGOKKAL SZEMBEN?
• A tanév során mindenki aktívan részt fog venni a csoport munkájában.
• Váltogatni fogjuk a csoportvezetői szerepet.
• Mindenki felkészülten érkezik a találkozókra.
• Testben és lélekben egyaránt jelen lesz minden csoporttag a megbeszéléseken, senki nem fog közben dolgozatokat javítani vagy egyéb tennivalóival foglalkozni.
• Mindenki kikapcsolja a mobiltelefonját.
• Mindenki igyekezni fog, hogy a megbeszélések pozitívak és eredményesek le-gyenek.
• A találkozók légköre szívélyes és barátságos lesz.
• Vidámak leszünk, és élvezni fogjuk a közös munkát.
MILYEN MÓDSZERREL FOGUNK DÖNTÉSEKET HOZNI?
• Egyhangúlag elfogadott – konszenzusos – döntéseket hozunk majd.
HOGYAN FOGJUK ÉRTÉKELNI A CSOPORT MŰKÖDÉSÉT?
• Meghatározott időközönként felülvizsgáljuk a normáinkat, és eldöntjük, melyeket kellene még inkább követnünk, illetve melyeken szeretnénk változtatni.
• Időben fogjuk kezdeni és időben fejezzük be a megbeszélést.
8 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
3 . C s o p o r t n o r m á k
Ez az eszköz öt olyan kérdést fogalmaz meg, melyet a csoporttagoknak érdemes figyelembe
venniük a csoportnormák felállításakor.
– Osszon ki mindenkinek egy másolatot az eszközről!
– Kérje meg a csoportokat, hogy minden kérdéshez fogalmazzanak meg egy-egy normát!
Komolyan gondolják át a javaslataikat, ahelyett, hogy leírnának minden felmerülő gon-
dolatot! Használja a „Csoportnormák felállítása” 8 lépését!
I N S T R U K C I ÓAmint a csoport elkezdi a közös munkát, első lé-
pésként állapítsanak meg olyan szabályokat és el-
járásmódokat, melyek keretet szabnak a csoport
működésének! Ideális esetben a találkozók fej-
lesztik az interperszonális készségeket, a felelős-
ségérzetet és a kölcsönös tiszteletet.
MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZZANAK A TALÁLKOZÓKON VALÓ MEGJELENÉSRE?
• A csoporttagoktól elvárható, hogy időben érkezzenek, és maradjanak a találkozó végéig?
• Elvárható, hogy végig a feladatra összpontosítsanak, ne folytassanak mellékbe-szélgetéseket, és ne szakítsák meg fölöslegesen a beszélgetést?
GONDOLJA ÁT!
Hiányzik még valamilyen kategória?!
8 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZZANAK A TAGOK KÖZÖTTI PÁRBESZÉDRE?
• Hogyan reagálnak a csoporttagok egymás munkájára és ötleteire?
• Örömmel fogadjuk-e majd a szokatlan, újszerű ötleteket?
• Örömmel fogadjuk-e majd a különböző véleményeket?
• Bizalmasan kezeljük-e mindazt, amit a csoporttagok mondanak?
• Hogyan fogja ösztönözni a csoport a figyelmes hallgatást, és elkerülni a közbe-vágásokat?
MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZZANAK A DÖNTÉSHOZATALRA?
• Törekedni fog-e a csoport a teljes egyetértésre?
• Hogyan fogják kezelni a csoporttagok a konfliktusokat és a véleménykülönbsé-geket?
9 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
ÖN MIT VÁR A CSOPORT TAGJAITÓL?
• Minden csoporttagtól elvárható, hogy felkészült legyen és közreműködjön a megbeszélésben?
• Elvárható, hogy legyenek jelen teljes mértékben, mind fizikailag, mind szellemi-leg?
• Elvárható, hogy félretegyék egyéb munkáikat (dolgozatjavítás, beszámoló írása stb.)?
MILYEN GYAKRAN ÉS MILYEN MUTATÓK SZERINT FOGJA ÉRTÉKELNI A CSOPORT A MŰKÖDÉSÉT?
• A csoporttagok betartják-e a csoport által egyeztetett normákat?
• Milyen alapszabályokat tudtunk jól használni?
• Mely normákat szükséges nyomatékosítani, hozzáadni vagy módosítani?
9 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
4 . G y o r s e l l e n ő r z é s
Ezt az önértékelési eszközt a soron következő csoporttalálkozókon használhatjuk annak megál-
lapítására, hogyan működik a csoportunk.
– Adjon néhány másolatot az eszközről
minden csoportnak. Mindenki tegye
azokat a csoportnaplóba!
– Magyarázza el, hogy a soron következő
találkozókon ennek segítségével tud-
ják megállapítani, vajon a csoportta-
gok betartják-e az alapszabályokat! Az
eszköz kifejezetten hasznos azokban
az esetekben, ha a tagok letérnek a
közösen meghatározott útról, vagy ha
a találkozók kevéssé eredményesnek
tűnnek.
– Javasolja, hogy a csoportok áldozzanak két percet minden találkozó végén annak értéke-
lésére, hogy mennyire sikerült betartaniuk saját normáikat!
I N S T R U K C I ÓMinden ülés végén hagyjanak egy-két percet arra, hogy megvizsgálják, vajon a csoport tagjai
követték-e az alapszabályokat!
MINDENKI RÉSZT VETT A BESZÉLGETÉSBEN?
FONTOS!
Menjen a munka vidáman a TSZK-ban! A ne-vetés (mindaddig, amíg nem mások rovására történik) és az örömérzet fokozza az összetar-tozás érzését.
A halálosan komoly csapatmunka csökkenti az energiaszintet és olyan gondolkodásmódot hozhat létre, amely csökkenti a siker esélyeit.
Legyen humoros és vidám!
9 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
MINDENKI FIGYELMESEN HALLGATTA A TÖBBIEKET, AMIKOR AZOK BESZÉLTEK?
EGY (ESETLEG KÉT) EMBER URALTA A BESZÉLGETÉST?
MINDENKI IDŐBEN ÉRKEZETT ÉS JELEN VOLT A TALÁLKOZÓ VÉGÉIG?
MINDENKI FELKÉSZÜLTEN ÉRKEZETT A TALÁLKOZÓRA?
9 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
MINDENKI „TELJES MÉRTÉKBEN JELEN” VOLT A TALÁLKOZÓ SORÁN?
MINDEN CSOPORTTAG ÚGY GONDOLTA, HOGY HASZNOSAN TÖLTÖTTE AZ IDEJÉT A TALÁLKOZÓ SORÁN?
9 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K K » C S O P O R T F O R M Á K
5 . C s o p o r t n o r m á k ú j r a g o n d o l á s a
Ez az eszköz segíti a csoporttalálkozók irányelveinek és eljárásainak felülvizsgálatát. Használatával
megbizonyosodhatnak arról, hatékonyan tölti-e a csoport az idejét.
– Adjon néhány másolatot az eszközről minden csoportnak! Mindenki tegye őket a cso-
portnaplóba.
– Magyarázza el a csoportoknak, hogy ezt az eszközt rendszeres időközönként, rutinszerűen
célszerű használni! Támogató a hangulat? A csoport munkájának eredménye az egész
csoport, vagy csak néhány tag munkáját tükrözi? Olyankor is használhatják ezt az eszközt,
ha a találkozókon történtek eltérnek az eredetileg tervezett céloktól, vagy negatív visel-
kedések zavarják a közös munkát.
I N S T R U K C I ÓHa úgy érzik, hogy a találkozókon változásra lenne szükség, nézzék át újra a kezdeti normakész-
letet! Egy flipchart papírra írják fel azokat az alapszabályokat, amelyekben egyetértenek! A cso-
portvezető ezt a beszélgetést a következő kérdések segítségével tudja irányítani. A változásokat
jegyezzék fel a csoportnaplóba!
1. Melyek azok a normák, amiket rendszerint betartunk?
2. Melyek azok, amiket figyelmen kívül hagyunk?
3. A csoporttagok mely viselkedésformái tűnnek hasznosnak?
4. Milyen viselkedés okoz meglepetést vagy kellemetlenséget?
5. Ezekre a kérdésekre adott válaszok alapján, milyen normákra van szükség most?
Sorolja fel az új és a módosított normákat!
A D A T O K E L E M Z É S E
9 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
A hatékonyan működő tanulócsoportok céltudatosak – eredményesen tudnak dolgozni a rájuk
bízott gyermekek, illetve diákjaik érdekében, mert az ő igényeik által meghatározott nevelési-ok-
tatási célok elérésére tesznek erőfeszítéseket. Világos célok nélkül akármilyen rendszeresen jön-
nek össze, akármennyi információt gyűjtenek és osztanak meg egymással a résztvevők, sehova
se fognak eljutni.
Ez a céltudatosság tartja meg a csoportot a helyes úton az után is, hogy a kezdeti lelkesedés
megkopik. A pedagógusok a tanulócsoportban végzett munka segítségével szeretnének vál-
toztatni azon, ahogyan a gyermekekkel foglalkoznak, ahogy tanítanak, miközben folyamatosan
végzik a munkájukat. Ez a cél iránti óriási elkötelezettséget kíván meg tőlük, mert a mindennapi
kihívásoknak való megfelelés mellett könnyen erőt vehet rajtuk a csüggedés, hiszen a változtatá-
saik rendszerint nem hoznak gyors és nyilvánvaló eredményeket a diákok teljesítményében. Ezért
a konkrét célok és az előre meghatározott mérföldkövek, melyek az egyes feladatok teljesítését
jelzik, egyaránt fontosak a motiváció és az energia szinten tartása érdekében.
A csoportcélok meghatározásának első lépése az intézménnyel, a gyermekek fejlődésével,
illetve a tanulók teljesítményével kapcsolatos számos, változatos adat összegyűjtése és vizsgálata.
A célok meghatározása az adatokból leszűrt információk és következtetések fényében történik.
A lépések a következők:
1. adatgyűjtés;
2. a teljesítményadatok szétválasztása nem, szocio-ökonómiai státusz és egyéb,
az iskola szempontjából fontos tényező szerint;
3. adatok elemzése;
4. célok meghatározása.
A pedagógusok kezdetben segítségre szorulhatnak abban, hogy az adatok alapján megfelelő
következtetésekre jussanak a gyermekek, tanulók igényeit illetően. Amikor elemzik az adatokat,
érdemes megnézni azt is, melyek azok a területek, ahol a gyermekek, diákok jól teljesítenek – az
erős ségekre való alapozás gyakran hatékonyabb stratégia, mint a hiányokra való koncentrálás.
Óvodában működő tanuló szakmai közösség esetén is szükséges a releváns adatok összegyűjtése.
Ezek természetesen nem egyeznek az iskolai adatokkal. Az egyes gyakorlatoknál az óvodában megje-
lenő szükségleteknek megfelelően lehet módosítani a szöveget.
9 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
1 . M i s z á m í t a d a t n a k ?
Ez az eszköz ötleteket ad a résztvevőknek arról, hogy milyen információkat vehetnek számba a
tanulócsoportok céljainak meghatározásakor.
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy dolgozzanak kiscsoportokban! Ha már kialakultak a
tanulócsoportok, akkor az egy csoportba tartozók dolgozzanak együtt!
– Javasolja, hogy nézzék át a listát, és jelöljék meg azokat az adatokat, amelyeket össze
tudnak gyűjteni az intézményükben és hasznosnak is tartanák a vizsgálatukat!
– Kérje meg a csoportokat, hogy egészítsék ki a listát a saját ötleteikkel! Gondolkodjanak el
azon, milyen egyéb adatokra lenne szükségük ahhoz, hogy megkapjanak minden szük-
séges információt diákjaikról!
I N S T R U K C I ÓNézze át a listát, és gondolkodjon el azon, még milyen adatokkal egészítené ki (a felsorolt adatok
között vannak csak iskolára, csak óvodára és mindkettőre értelmezhetők egyaránt)! Az adatok
közül melyek lennének hasznosak az Ön csoportja számára?
TELJESÍTMÉNYADATOK:
• a tanulók szóbeli munkáinak eredményei
• a tanulók írásbeli munkáinak eredményei
• az egyes tantárgyakhoz köthető eredmények
• az egyes tanárokhoz köthető eredmények
• félévi/év végi érdemjegyek
• évfolyameredmények
• projektmunkák eredményei
• szakköri munka eredményei
• kompetenciamérés eredményei
• nyelvvizsgaeredmények
• érettségi eredmények
• továbbtanulási adatok
• iskolaérettségi vizsgálati adatok
EGYÉB – EGYSZERŰEN MÉRHETŐ – ADATOK:
• logopédiai szűrés eredményei
• beiskolázási adatok
• gyermekek/tanulók összetétele (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos hely-
zetű, sajátos nevelési igényű, problémás gyermekek/tanulók aránya)
9 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
• hiányzás – gyermekek/tanulók/diákok
• hiányzás – pedagógusok
• bukás
• lemorzsolódás
• fegyelmi ügyek (a trend elemzésével együtt)
EGYÉB – NEHEZEN MÉRHETŐ – JELLEMZŐK:
• a gyermekekre/tanulókra és szülőkre jellemző demográfiai mutatók
• intézményi hangulat
• tanulók véleménye a tanárokról
• az oktatás/nevelés tárgyi feltételeinek megléte
9 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
2 . A z a d a t o k á t t e k i n t é s e
Ez az eszköz az adatokról való gondolkodást segíti.
– Sokszorosítsa az eszközt, hogy elegendő mennyiség álljon belőle rendelkezésre ahhoz,
hogy mindenféle adatot vizsgáljanak a segítségével!
– Ha nagyobb csoporttal dolgozik, kérje meg a pedagógusokat, hogy 3-4 fős csoportok-
ban beszéljék meg a kérdéseket, így mindenkinek lesz lehetősége elmagyarázni saját
elképzeléseit.
– Kérjen meg egy önként jelentkezőt minden csoportból, hogy ossza meg a többiekkel is
a csoport elképzeléseit!
– Kérjen meg egy önként jelentkezőt, hogy írja le ezeket az elképzeléseket és minden cso-
port számára készítsen belőle egy másolatot!
I N S T R U K C I Ó
MILYEN FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZNAK A VIZSGÁLT ADATOK?
AZ ADATOK MELY RÉSZE KELTETTE FEL IGAZÁN A FIGYELMÜNKET?
1 0 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
MILYEN KÜLÖNBSÉGEK VANNAK – HA VANNAK – DIÁKJAINK KÖZÖTT AZ OSZTÁLYZATOK, HIÁNYZÁSOK ÉS VISELKEDÉS TEKINTETÉBEN?
A DIÁKOKNAK VALAMELY CSOPORTJA MAGASABB SZINTEN TELJESÍT-E MÁS CSOPORTOKNÁL? HA IGEN, MENNYIRE?
KIK AZOK A DIÁKOK, AKIK NEM DOLGOZNAK A LEHETŐSÉGEIKNEK ÉS KÉPESSÉGEIKNEK MEGFELELŐEN?
MELY CSOPORTOK IGÉNYELNEK TANULÁSI STÍLUSUKNAK MEGFELELŐ SPECIÁLIS OKTATÁST?
1 0 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
AZ ADATOK MELY CSOPORTJA ÖSZTÖNZI ÖNT LEGINKÁBB VÁLTOZTATÁSRA?
AZ ADATOK MELY RÉSZE ÉRINTI ÖNT MEG LEGINKÁBB?
MILYEN EGYÉB KÉRDÉS MERÜLT FEL ÖNBEN AZ ADATOK TANULMÁNYOZÁSAKOR?
1 0 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
3 . A c s o p o r t c é l m e g h a t á r o z á s a
Ezt az eszközt arra használhatja a csoport, hogy konszenzusra jusson abban a kérdésben, mire
fogják koncentrálni idejüket és energiájukat az adott tanévben.
– Minden pedagógusnak adjon egy másolatot az eszközről!
– Kérje meg őket, hogy minden csoport jusson konszenzusra a kérdéseket illetően!
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy a javaslataikra fókuszáljanak! Tegyék fel maguknak
a kérdést: „Mit tehetnénk másképp a csoportokban, osztályokban, annak érdekében,
hogy …?”
I N S T R U K C I ÓMi legyen a csoport célja? Beszéljék meg és írják le, miután elemezték a gyermekekről, tanulókról
rendelkezésre álló adatokat! Jegyezzék fel ezt a célt a csoportnaplóban!
MILYEN ERŐSSÉGEKET MUTATNAK AZ ADATOK?
MILYEN TANULÓI IGÉNYEKRE VILÁGÍTANAK RÁ AZ ADATOK?
1 0 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
MILYEN KÖVETKEZMÉNYEI VANNAK EZEKNEK AZ ADATOKNAK A MI TANULÓCSOPORTUNKRA NÉZVE?
MILYEN EREDMÉNYEKET SZERETNÉNK ELÉRNI AZ ÉV VÉGÉRE?
A CSOPORTUNK CÉLJA/FÓKUSZKÉRDÉS
1 0 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
4 . A d ö n t é s h o z a t a l f o l y a m a t á n a k l e í r á s a
I N S T R U K C I ÓTisztázzák a döntéshozatali folyamat állomásait úgy, hogy a csoport közösen megbeszéli azokat
az ötleteket és tennivalókat, amelyek Ön és a többiek szerint az egyes stádiumokhoz tartoznak!
1. A SOKFÉLE FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ ADATOK VIZSGÁLATA. Tanulmányozzon legalább há-
romféle forrásból származó adatot a diákokról! Ha csak az osztályzatokra gondol, a
tanulók számos jellemzőjét figyelmen kívül fogja hagyni – kezdeményezőkészség,
kreativitás, fogalmi gondolkodás, igazságosság, különleges tehetség stb.
2. A CSOPORTMUNKA FÓKUSZÁBA KERÜLŐ TERÜLET MEGHATÁROZÁSA. Az adatok rávilágíta-
nak a – különböző csoportokhoz tartozó – tanulók teljesítményében megmutat-
kozó erősségekre és hiányosságokra. Ez segíteni fog annak eldöntésében, hogy a
csoport mely területre koncentrálja erőfeszítéseit.
3. ANNAK ELDÖNTÉSE, HOGY ENNEK A TERÜLETNEK MELY SZELETÉVEL KÍVÁNNAK FOGLALKOZNI.
A csoport eldönti, hogy mely területen kell segíteni a tanulókat a jobb teljesít-
mény érdekében. A résztvevők meghatározhatnak egy olyan célt, amely magában
foglalja ennek a területnek az egészét, de lehet, hogy egyszerre csak egy részével
kívánnak foglalkozni. Például ha ez a terület a szövegértés, dönthetnek úgy, hogy
kezdetben a terület egészével foglalkoznak, de ezt követően lehet cél az olvasási
nehézségek diagnosztizálása, ami számos speciális osztálytermi tevékenységgel
fog együtt járni.
4. A CÉL ÖSSZEVETÉSE AZ IRÁNYELVEKKEL. A következőkben néhány olyan jellemzőt fog
találni, melyeknek meg kell, hogy feleljen a csoport által kitűzött cél. A célnak a
tanulók igényein kell alapulnia, egyértelműnek, együttműködéssel elérhetőnek,
mérhetőnek és reálisnak kell lennie. A pedagógusok tanulására és tevékenységére
kell irányulnia, amit annak érdekében végeznek, hogy a diákok jobban teljesít-
senek.
5. A CÉLT ILLETŐEN A CSOPORT MINDEN TAGJÁNAK EGYET KELL ÉRTENIE. Aki nem érti meg a
célt, vagy nem hisz benne, az akaratlanul is szabotálni fogja a csoportmunkát.
6. A CÉL TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK MEGTERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA.
A cél – jó esetben – tanulásra és cselekvésre ösztönzi a csoporttagokat.
7. A FOLYAMAT ÉRTÉKELÉSE ÉS SZÜKSÉG ESETÉN A CÉL MÓDOSÍTÁSA. Ahogy nő a csoportta-
gok tudása, a munkájuk egyre célirányosabbá válik, a célnak pedig tükröznie kell
ezt a változást.
1 0 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
5 . C é l o k k a l k a p c s o l a t o s i r á n y e l v e k
I N S T R U K C I ÓAz adatelemzés segítségével Önök már meghatározták azt a területet, amelyre fókuszálni szeret-
nének. Most tűzzenek ki olyan célt, ami képes cselekvésre ösztönözni a csoport tagjait!
A CÉL LEGYEN:
EGYÉRTELMŰ. A csoportcél teljes mértékben világos és érthető minden csoporttag szá-
mára. Mindenki képes elmagyarázni, hogy a csoport pontosan mit szeretne csinálni.
IGÉNYEKEN, SZÜKSÉGLETEKEN ALAPULÓ. A cél az adatok elemzéséből származik, és olyan
területet céloz meg, amelyen a diákok teljesítményének növekednie kellene. A cél
meghatározza, hogyan fogják fejleszteni hatékonyságukat a pedagógusok, mint szak-
emberek a gyermekek, diákok javára.
KÖZÖS. A célnak értéke van és elköteleződést kíván meg a csoport minden tagjától.
Amikor a csoporttagok egy közös cél érdekében dolgoznak, akkor a siker is közös. Az
együttműködés szinergiát és jó munkakapcsolatokat teremt.
MÉRHETŐ. Fontos, hogy a csoporttagok lássák erőfeszítéseik eredményét és visszajel-
zést kapjanak munkájukról. Szükségük van a mérés lehetőségére és annak meghatá-
rozására, milyen mértékben teljesítették a kívánt célt egy adott pillanatban.
TELJESÍTHETŐ. A célnak reálisnak és meghatározott idő alatt teljesíthetőnek kell lennie.
Az időkeretet általában az iskolaév jelenti. Se túl könnyen elérhető, se túl nehezen
teljesíthető ne legyen a cél, mert a csoport elveszítheti a lelkesedését, ha nem érzékeli
az előrehaladást.
1 0 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
6 . A c s o p o r t c é l m e g h a t á r o z á s a
I N S T R U K C I ÓEbben a gyakorlatban segítséget talál a csoport céljainak meghatározásához. Olvassa el csend-
ben a gyakorlatot, majd beszéljék meg egymás között az itt szereplő mintacélokat! Ezután közö-
sen alkossák meg saját csoportjuk célját!
A pedagóguscsoportok fókuszában az egyes pedagógusok fejlődése áll. A csoporttagok
egész évben azon dolgoznak, hogy szakmailag és emberileg fejlődni tudjanak azon a területen,
ahol a gyermekeknek, diákoknak szükségük van rá.
A CSOPORT CÉLJÁT KÉRDÉSKÉNT IS MEG LEHET FOGALMAZNI:
• Milyen – tudományosan igazolt – tanítási módszerekkel tudnánk elérni, hogy diák-
jaink jobban megértsék, amit a tankönyvekben olvasnak?
• Mit kéne megváltoztatnunk az osztályokban ahhoz, hogy a diákjaink minden évfo-
lyamon jobban teljesítsenek matematikából?
A CSOPORT CÉLJÁT MEG LEHET FOGALMAZNI KIJELENTÉSKÉNT IS:
• Olyan új ismereteket és módszereket fogunk tanulni, amelyek segítségével sokkal
jobban be tudjuk majd vonni diákjainkat a természettudományok elsajátításába,
annak érdekében, hogy fejlesszük náluk a komplex dolgok megértésének és meg-
tanulásának képességét.
• Jobban megismerjük és megértjük, hogyan tudnánk közösen megoldott szöveges
feladatok segítségével kideríteni, miben és hogyan tudnánk a legjobban fejleszteni
diákjaink matematikai tudását a különböző évfolyamokban.
BESZÉLJÉK MEG ÉS DÖNTSÉK EL:
1. Gondolkodjanak el azon, hogy diákjaiknak mely területen van leginkább szüksé-
gük segítségre! Mire szeretnének leginkább koncentrálni?
2. Gondolkodjanak el önmagukon! Mi az, amit meg kéne tanulniuk, vagy amire ké-
pesnek kellene lenniük ahhoz, hogy segíteni tudjanak diákjaiknak ezen a terüle-
ten?
3. Írják le, mit javasolnak csoportcélnak!
4. Ellenőrizzék a célt a következő egyszerű eszköz segítségével!
1 0 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A D AT O K E L E M Z É S E
7 . A c é l e l l e n ő r z é s e
I N S T R U K C I ÓBeszéljék meg a csoportban, milyen válaszokat adnának a következő kérdésekre! Ha az első hét
kérdésre nem tudnak igennel válaszolni, döntsék el, hogyan kellene átírni a célt olyan módon,
hogy az összhangban legyen az irányelvekkel!
IGEN NEM
A cél egyértelműen meghatározott?
A pedagógusok tanulására irányul?
Arra irányul, hogy a tanárok a tanítás során jobban tudják végez-ni a feladatukat?
Egy speciális területre irányul?
A gyermekek/tanulók igényei segítették a terület meghatáro-zását?
Minden csoporttag egyetért a célt illetően?
Teljesíthető?
Mi alapján tudjuk majd megmondani, hogy a csoport előrehaladt a cél felé vezető úton?
T A N U L Á S I A K C I Ó T E R V
1 0 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
Miután megvan a csoport világos célkitűzése, a következő lépés az akcióterv elkészítése. A terv
kidolgozásánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pedagógusok tudásának és tapaszta-
latának gyarapítása révén szeretnénk segíteni a gyermekek fejlődését. Ha például a tanulók szö-
vegértésének fejlesztése a cél, akkor az egyik csoport esetleg igyekszik minél többet megtudni
a kutatásalapú oktatási módszerekről, míg egy másik csoport a különböző tanulási vagy gondol-
kozási stílusokon keresztül közelíti meg ugyanezt a kérdést, ugyanakkor egy harmadik csoport
esetleg úgy dönt, hogy a tanulók korábbi munkáit átnézve próbálja megtalálni, mi az, ami mű-
ködött, hogy ez alapján új és jobb feladatokat találjon ki.
Az akcióterv segíti a csoportot, hogy elérje kitűzött célját. A terv kidolgozásakor
• koncentráljunk a csapat kitűzött céljára;
• beszéljük át, hogy az egyes csoporttagok hogyan gondolkodnak a tanításról, a ta-
nulásról és a diákokról;
• jellemezzük jelenlegi tudásunkat és tanítási gyakorlatunkat;
• nevezzük meg azokat a lépéseket, amelyek során növeljük majd a hozzáértésünket
és hatékonyságunkat;
• gondoljuk át, hogy mi mindenre lesz szükségünk ehhez;
• találjuk ki, honnan fogjuk tudni, hogy amit csinálunk, az segít nekünk és a diákoknak.
Mindnyájunknak vannak olyan előfeltevései a tanulásról és a tanításról, melyeket nem jut eszünk-
be megkérdőjelezni. Az osztályok, csoportok kialakítása mögött például az a ki nem mondott
előfeltevés áll, hogy a diákok akkor tanulnak a leginkább, ha azonos képességű társakkal vannak
körülvéve. Amikor valaki csak egyetlen tanítási módszert alkalmaz – például előad –, az arra utal,
hogy az illető szerint alapvetően minden diák ugyanúgy tanul. A tanítást nagyon sok tudattalan
előfeltevés befolyásolhatja – például: „Vannak gyerekek, akik a szegénység miatt nem képesek
tanulni.”, „Vannak okosabb és butább etnikumok”, „Vannak gyerekek, akik nem képesek bonyolult
dolgok megtanulására”.
Az akcióterv kidolgozásának első lépéseként a csoporttagoknak meg kell vizsgálniuk és
meg kell beszélniük, hogy a tanulással, tanítással és a diákokkal kapcsolatos ki nem mondott
előfeltevéseik hogyan befolyásolják a csoport célkitűzéseit. Ezeknek a tisztázása segít a csoport-
tagoknak abban, hogy jobban megértsék egymást, és hatékonyabbá teszi a jövőbeli párbeszédet.
A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a pedagógusok ráébrednek, milyen ki nem mondott elő-
feltevések vezették addigi gyakorlatukat, sokkal nyitottabbá válnak új módszerek kipróbálására.
Második lépésként a pedagógusok számba veszik, milyen tudás és tapasztalat az, amivel ők
járulnak hozzá az egyes találkozókhoz. Az év során lehetőségük lesz arra, hogy ezeket megosszák
egymással. Ezt követően felmérik, hogy mi az a tudás, amivel nem rendelkeznek, de szükségük
lenne rá céljuk eléréséhez. Ezen információk birtokában nekiláthatnak, hogy összeírják azokat a
konkrét területeket, amelyekről többet szeretnének megtudni.
Majd a csoport hozzálát, hogy meghatározza, melyek a prioritások és mi a menetrend ezek
eléréséhez. A menetrendnek olyan rövid távú célokat és részfeladatokat kell tartalmaznia, melyek
1 1 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
segítenek a pedagógusoknak, hogy mérjék a haladásukat. (Öt vagy annál kevesebb rövid távú
célt érdemes meghatározni. Ennél több már elvonhatja a figyelmet a fő feladatról.) A csoport a
menetrendet beírja a csoportnaplóba.
Milyen bizonyítékai lehetnek annak, hogy a csoport elérte a célját? Az akcióterv részeként
a pedagógusoknak ezt is meg kell határozniuk. A következő tényezők változását mindenképpen
érdemes dokumentálni az év során:
• A diákok teljesítménye (osztályzatok és teszteredmények)
• A diákok hozzáállása és viselkedése
• A pedagógus tanítási gyakorlata
• A pedagógus hozzáállása a közös munkához
• A csoport működése
A gyakorlatban a csoportok gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor megpróbálják teljesíteni,
amit elterveztek, mert még nincsenek tisztában azzal, mit is kéne tanulniuk, melyek a legfonto-
sabb célkitűzések és milyen részfeladatokat érdemes meghatározniuk. Ezért mindenekelőtt ér-
demes még többet megtudni a megoldásra váró problémáról. Erre jók lehetnek újságok, köny-
vek, egymás tanítási gyakorlatának megfigyelése, videók, tréningek vagy meghívott szakértők
előadásai. A csoportnak nem kell azonnal teljesítenie a kitűzött tanulási tervét. Ahogy a cso-
porttagok egyre többet tudnak az adott területről, úgy módosíthatják a tervüket is. Egyébként is
célszerű a tervet gyakran felülvizsgálni, hogy a csoport ne tévessze szem elől a célkitűzéseit, és
hogy az új ismeretek birtokában mindig javítani lehessen rajta.
Ha egy csoport megakad a terv elkészítésében, tegyen fel olyan kérdéseket, amelyek segít-
hetik a gondolkodást:
• Mi az, amit szeretnénk elérni a diákokkal kapcsolatban az év végére?
• Mi az, ami miatt a diákjaink rosszul teljesítenek az adott területen?
• Hogyan tudnánk diákjaink erősségeit felhasználni arra, hogy előrébb lépjenek a
gyengébb területeken?
• Milyen információra van szükségünk ehhez?
• Hol találhatunk kutatáson alapuló tanítási gyakorlatokat?
A csoportoknak a tanulók erősségeire kell építeniük, de nem szabad szem elől téveszteni a tanu-
lók hiányosságait sem.
A csoportoknak megvalósítható célkitűzéseket kell megfogalmazniuk. A közösen gondolko-
dó pedagógusok természetes lelkesedése gyakran oda vezet, hogy hajlamosak túl sokat vállalni.
Később aztán úgy érzik, hogy túlterheltek, és ezért csalódottak lesznek.
A csoportoknak folyamatosan figyelniük kell, hogy hol tartanak, felül kell vizsgálniuk, hogy
jó irányba haladnak-e. Ha szükséges, alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez, és változ-
tatniuk kell a kitűzött terven, hiszen nem a terv a lényeg, hanem az elérni kívánt cél.
1 1 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
1 . A k i m o n d a t l a n e l ő f e l t e v é s e k
Ez az eszköz hozzásegíti a pedagógusokat, hogy jobban megismerjék saját tanítási gyakorlatu-
kat, és felismerjék, hogy ez milyen kimondatlan előfeltevésekről árulkodik a tanulókkal, a tanítás-
sal és a tanulással kapcsolatban.
– Magyarázza el, hogyan mutatkoznak meg tanítási gyakorlatunkban az évtizedeken át ki-
mondatlan előfeltevéseink!
– Adjon minden csoporttagnak egy táblázatot, és még egy extra példányt a csoport jegy-
zőkönyvvezetőjének!
– Javasolja, hogy a pedagógusok töltsenek el öt percet a kérdések megválaszolásával! Bíz-
tassa őket arra, hogy nézzenek a felszín mögé, és próbálják felismerni, hogy miért épp az
adott módon tanítanak!
– Javasolja, hogy osszák meg egymással a válaszaikat a következő módon:
• Kérje meg a csoport tagjait, hogy osszák meg válaszaikat az első kérdésre!
A csapattagok ekkor még nem reagálnak egymásra, és nem beszélik meg
a válaszokat.
• Miután mindenki elmondta az első kérdésre adott válaszát, kérje meg a
csapattagokat, hogy beszéljék meg és jussanak konszenzusra az adott kér-
désben! A csoport jegyzőkönyvvezetője jegyezze le a válaszokat és a meg-
beszélés főbb pontjait!
• Ismételje ezt meg minden kérdéssel kapcsolatban! Ne felejtsen el elég időt
hagyni a jegyzőkönyvvezető számára!
• Kérdezze meg a pedagógusokat: „Melyek azok az előfeltevések a diákjaikkal
kapcsolatban, amiket szívesen látnak saját tanítási gyakorlatuk mögött?” Ja-
vasolja, hogy készítsenek olyan akciótervet, ami valóra váltja ezeket a pozitív
előfeltevéseket az osztályteremben!
1 1 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
I N S T R U K C I ÓÍrja le a válaszait az egyes kérdésekre, majd beszélje meg azokat társaival!
A CSOPORT CÉLTERÜLETE:
A gyermekek/tanulók igényei segítették a terület meghatározását?
Mit gondolunk, hogyan néz ki a jó és eredményes tanítási gyakorlat ezen a területen? Mit kellene tenniük a taná-roknak és a diákoknak?
Mi a jelenlegi tanítási gya-korlatunk ezen a területen?
Milyen – a tanítással, ta-nulással vagy a diákokkal kapcsolatos – kimondatlan előfeltevések állnak az ilyen tanítási gyakorlat mögött?
Azt csináljuk, ami szerin-tünk helyes? Ha nem, miért nem? Miért nem változtatunk ezen?
1 1 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
2 . Ta n u l á s i a k c i ó t e r v k i d o l g o z á s a
Ennek az eszköznek a segítségével olyan kérdéseket tehet fel a csoport tagjai számára, amelyek
segítik a csoportot az ötletek és tennivalók összegyűjtésében. Ezen felül segít abban is, hogy a
csoport meghatározza, milyen jelekből mérhetik le, vajon jó úton járnak-e.
Osszon ki mindenkinek 1-1 példányt, és kérje meg a pedagógusokat, hogy válasszanak,
hogyan szeretnék megcsinálni ezt a feladatot! A kérdéseket megválaszolhatják egyénileg, majd
megbeszélhetik közösen, de ötletelhetnek csoportosan is. Ha a közös ötletelést választják, segítse
őket ebben a folyamatban!
AZ ÖTLETELÉS SEGÍTÉSE:
1. Magyarázza el, hogy az ötletelés célja sok gondolat összegyűjtése rövid idő alatt!
2. Lássa el a csoportot a következő jó tanácsokkal:
• A lehető leggyorsabban kell előállni az ötletekkel.
• Az ötletelés alatt nem szabad a felmerülő gondolatokat kritizálni vagy ér-
tékelni.
• Mindenki ossza meg az ötleteit.
3. Kezdjék az első kérdéssel, és folytassák, amíg minden kérdésre összegyűlik egy
csokor válasz!
4. Kérje meg a csoport tagjait, hogy magyarázzák el az ötleteiket, és tegyenek fel
kérdéseket mások ötleteire vonatkozóan!
5. Egy filctollal jelölje be azokat az ötleteket, melyeket a csoport megtartásra méltó-
nak ítél!
6. Húzza át azokat az ötleteket, melyeket a csoport elvetett!
7. Segítse a csoporttagokat, hogy egyetértés szülessen arról, mely válaszok marad-
hatnak a végleges tervben!
• Kérje meg az egyik csapattagot, hogy a táblázat megfelelő részébe írja be
a terv egyes részeit!
• Kérje meg az egyik csapattagot, hogy olvassa fel hangosan a tervnek egy-
szerre egy részét, és kérje meg a többieket, hogy segítsenek a terv végle-
gesítésében! Emlékeztesse őket arra, hogy ez a terv megváltoztatható, és
valószínűleg meg is fogják majd változtatni, amikor már többet tudnak az
adott területről!
1 1 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
I N S T R U K C I ÓÍrja le válaszait az alábbi kérdésekre, majd beszélje meg és jusson egyetértésre társaival!
A CSOPORT CÉLTERÜLETE:
J E L E N L E G I G YA K O R L AT É S T A N U L Á S I A K C I Ó T E R V
Milyen tudással és tapaszta-latokkal rendelkezünk ezen a területen?
Mit kellene jobban megérte-nünk annak érdekében, hogy diákjaink fejlődni tudjanak az adott területen?
Milyen – eddig alkalmazott – tanítási gyakorlatunkon kellene javítanunk, hogy az nagyobb hatást gyakorolhas-son diákjaink fejlődésére?
Milyen új tanítási gyakorlatot kellene elsajátítanunk annak érdekében, hogy diákjaink magasabb szinten tudjanak teljesíteni?
Pontosan mit szeretnénk megtanulni, milyen készsé-geket szeretnénk elsajátítani a tanév során?
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » TA N U L Á S I A K C I Ó T E R V
J E L E N L E G I G YA K O R L AT É S T A N U L Á S I A K C I Ó T E R V
Mi a fő célkitűzésünk az első hónapra?
Milyen menetrendet javaso-lunk a többi célkitűzésünk elérésére? (Jegyezzék is fel egy naptárba!)
Mire lesz szükségünk ahhoz, hogy megvalósítsuk terve-inket?
Honnan fogjuk tudni, ha valamit jobban csinálunk? Milyen információkat kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy tudjuk, sikerült elérni a célunkat?
Hogyan fogjuk másokkal tudatni, mit tanultunk és mit csináltunk?
T E V É K E N Y S É G T E R V
Milyen konkrét feladatokat kell teljesítenünk az iskolaév végéig? (Megvalósíthatóak legyenek!)
Mi a fő feladatunk az első hónapban?
A többi feladatot mikorra fogjuk megoldani? (Írjuk be a naptárba!)
S I K E R E S T A L Á L K O Z Ó K
1 1 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
A csoport tagjainak el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudnák a legjobban kihasználni az
együtt töltött időt. Ahhoz, hogy a csoporttalálkozókat hatékonynak érezzük, teljesülniük kell az
alábbi feltételeknek:
1. Soroljuk a találkozókat a legfontosabb tennivalóink közé!
2. A találkozókra mint problémamegoldó eseményekre tekintsünk, ahol egy cél érdeké-
ben egyesíthetjük erőinket, és közösen megtalálhatjuk a megoldást!
3. Tudatosítsuk magunkban, hogy a közös problémamegoldás megtanulása és az együtt-
működés hatékony módjainak megtalálása, kidolgozása hosszú időt vesz igénybe! Azaz
valószínűleg nem fog azonnal látszani munkánk eredménye, ráadásul közben konfliktu-
sokra és a frusztráció érzésére is számítanunk kell.
4. Döntsük el, hogy az egyes csoporttagoknak mi a szerepe és felelőssége, s ezt folyton
cserélgessük az év folyamán! Határozzuk meg, ki lesz a vezető és meddig tart a meg-
bízatása, pontosan milyen feladatai vannak stb.! Továbbá minden találkozó végén időt
kell hagyni arra, hogy megbeszéljük, kinek milyen feladata lesz a következő találkozón,
kinek a feladata az anyaggyűjtés stb.
5. Készítsünk részletes leírást minden csoporttalálkozóról! Ez fog abban segíteni, hogy a
korábbi stratégiákat, irányvonalakat áttekintsük, és nyomon kövessük hatékonyságukat.
6. Készítsünk portfóliót a csoport munkájáról! Ebben lehet összegyűjteni a közös munka
eredményeit, kutatási eredményeket, különféle információkat, kidolgozott óravázlatokat,
tapasztalatokat a kidolgozott anyagokkal kapcsolatban stb.
7. Első lépésként határozzuk meg, milyen területen szeretnénk közösen dolgozni, tanulni!
Azután nézzük meg, ezen a téren mi a jelenlegi gyakorlatunk, derítsünk fel új lehetősé-
geket (más tanárok megfigyelése, szakcikkek, kutatási eredmények, tanulmányok olva-
sása stb. által), és ennek alapján határozzuk meg, mit kellene változtatnunk! Majd tervez-
zük meg pontosan, mit fogunk tenni, és kísérletezzünk: próbáljuk ki a gyakorlatban az
új stratégiákat, ötleteket, elméleteket! Ezután gondoljuk át kísérletezésünk eredményeit
először egyedül, majd közösen a csoporttal! Végül értékeljük az eredményeket annak
fényében, hogyan reagáltak diákjaink az új módszerekre, milyen változásokat értünk el
munkájukban (különösen a nehezebben tanuló diákok esetében), és ezek alapján fino-
mítsuk módszereinket! Osszuk meg a tanultakat az intézmény többi pedagógusával és
vezetőivel is!
8. Minden találkozó végén vegyük számba, mi minden történt az együtt töltött idő alatt,
így látni fogjuk azt is, mi lesz a dolgunk a következő találkozókon.
1 1 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
1 . Fe l a d a t a i n k
Ez az eszköz arra szolgál, hogy egész évben segítse a csoportokat azon az úton maradni, amit
maguk számára kijelöltek.
– Másolja az eszközt egy keménypapírra, majd hajtsa félbe úgy, hogy egy sátrat formázzon!
Ha laminálja, akkor vágja félbe, és egy félbehajtott vastag papírra ragassza rá a két lapot!
– Minden csoportnak adjon belőle! Kérje meg őket, hogy tegyék arra az asztalra, ami körül
ülni szoktak, vagy egy jól látható helyre a csoportszobában! Ez az eszköz arra fogja emlé-
keztetni őket, hogy a feladatukra összpontosítsanak a találkozóikon.
I N S T R U K C I ÓTegyék ezt az eszközt egy jól látható helyre a csoportülések idején!
MEGHATÁROZÁS: Határozzák meg az átfogó célt, majd ennek elérése érdekében fogalmazzanak meg hosszú távon, illetve rövid távon teljesítendő célkitűzéseket!
KUTATÁS: Gyűjtsenek kutatásokon alapuló információkat különböző forrásokból, és beszélgessenek róluk!
KÍSÉRLETEZÉS: Tervezzenek, fejlesszenek és próbáljanak ki új stratégiákat és mindnyájuk számára használható tanítási módszereket!
MÉRLEGELÉS: Pontról pontra mérlegeljék és vitassák meg ezeket a gyakorlatokat!
ÉRTÉKELÉS: A módszer hatékonyságának figyelemmel követése, bizonyítékok gyűjtése, elemzése, dokumen-tálása és értékelése.
MEGOSZTÁS: Különféle úton-módon osszák meg a hatékony módszereket, technikákat a többiekkel (tanárok-kal, adminisztratív dolgozókkal stb.) is!
MEGHATÁROZÁS: Határozzák meg az átfogó célt, majd ennek elérése érdekében fogalmazzanak meg hosszú távon, illetve rövid távon teljesítendő célkitűzéseket!
KUTATÁS: Gyűjtsenek kutatásokon alapuló információkat különböző forrásokból, és beszélgessenek róluk!
KÍSÉRLETEZÉS: Tervezzenek, fejlesszenek és próbáljanak ki új stratégiákat és mindnyájuk számára használható tanítási módszereket!
MÉRLEGELÉS: Pontról pontra mérlegeljék és vitassák meg ezeket a gyakorlatokat!
ÉRTÉKELÉS: A módszer hatékonyságának figyelemmel követése, megfigyelése, bizonyítékok gyűjtése, elemzé-se, dokumentálása és értékelése.
MEGOSZTÁS: Különféle úton-módon osszák meg a hatékony módszereket, technikákat a többiekkel (tanárok-kal, adminisztratív dolgozókkal stb.) is!
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
2 . Ú t m u t a t ó a b e s z é l g e t é s e k h e z
Ez az eszköz abban segít, hogy a csoport a fő kérdésre fókuszáljon mind a megbeszélések, mind
a tevékenységek során.
– Adjon minden csoportnak egy másolatot a kérdésekről!
– Mondja el, hogy egy fontos téma megtárgyalásakor ez az eszköz segíteni fog abban, hogy
eredményes megbeszélést folytassanak, és jó döntésre jussanak!
– Adjon időt a csoport tagjainak, hogy átnézzék a kérdéseket!
KÖNYVEK ÉS CIKKEK ÁTTEKINTÉSE
Útmutató: Amikor egy csoporttag megosztaná egy könyvvel vagy cikkel kapcso-latos tudását, ez a kérdéssor segít abban, hogy a beszélgetés eredményes legyen, és végig az adott témáról folyjon.
1. A könyv/cikk melyik része lehet érdekes számunkra?
2. Mit tanulhatunk a könyvből/cikkből, ami segítené a közös munkánkat?
3. Mit szeretnénk még megtudni, ami nincs benne ebben a könyvben/cikkben?
4. A könyv/cikk alapján mit gondolunk, mit kell tennünk?
5. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk e tevékenységek során?
6. Pontosan mi az, amit már holnap megteszünk?
ÚJ TANÍTÁSI MÓDSZER BEVEZETÉSE
Útmutató: Akkor használjuk, amikor a csoport tagjai szeretnének kipróbálni egy új tanítási stratégiát.
1. Mit szeretnénk elérni az új módszerrel?
2. A módszer mely részei működhetnének jól diákjaink esetében?
3. Mely részei nem működnének?
4. Mit kell tennünk a módszer kipróbálásához?
5. Mikor fogjuk ezt megtenni?
6. Milyen információkat fogunk gyűjteni a módszer alkalmazása közben és után?
BESZÉLGETÉS EGY KOLLÉGA MUNKÁJÁNAK MEGFIGYELÉSÉRŐL
Útmutató: Ez az eszköz abban segít, hogy a csoport tagjai hatékonyan tudják meg-figyelni egy bizonyos módszerrel tanító kollégájuk munkáját, és aztán érdemben tudjanak beszélgetni róla.
1. Mit szerettünk volna elérni a megfigyeléssel?
2. Milyen tanítási stratégiát alkalmazott a kolléga?
3. Mi az, ami jól működött?
1 2 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
4. Mi az, ami nem működött jól?
5. Hogyan reagáltak a diákok?
6. Volt-e bármi bizonyíték arra, hogy mit, hogyan tanultak ebből a diákok?
7. Mit gondolunk, szeretnénk alkalmazni a látott módszert?
8. Ha igen, mit kellene rajta változtatnunk?
9. Mikor próbáljuk ki újra?
BESZÉLGETÉS A TANÍTÁSI TEVÉKENYSÉGÜNK EREDMÉNYEIRŐL
Útmutató: Azután használjuk ezeket a kérdéseket, hogy a csoport tagjai kipróbál-tak egy bizonyos stratégiát.
1. Melyik tanítási módszeren/stratégián dolgozunk jelenleg?
2. Mit szeretnénk elérni ezzel a stratégiával?
3. Mi működött jól?
4. Milyen problémákat tapasztaltunk?
5. Mi volt meglepő abban, ahogyan a diákok reagáltak az új módszerre?
6. Megtartjuk ezt a módszert?
7. Ha megtartjuk, mit kellene rajta változtatnunk?
8. Terveink szerint mikor fogjuk újra alkalmazni?
A DIÁKOK VÉLEMÉNYE
Egy újonnan alkalmazott stratégia vagy tevékenység osztályteremben történő ki-próbálásakor használható a kérdéssor annak feltérképezésére, hogyan működött a módszer.
1. Mit mondtak róla a diákok?
2. Mik voltak az Ön (pedagógus) személyes benyomásai?
3. Mit tanultak ebből a diákok?
4. Mit nem tanultak meg, amit pedig az Ön szándékai szerint meg kellett volna tanul-niuk?
5. Milyen adatok (információk a diákok munkájából) kapcsolódnak a módszerhez?
6. Mi a konklúzió a módszer alkalmazásával kapcsolatban?
7. Mi a következő lépés?
1 2 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
A KÖVETKEZŐ TALÁLKOZÓ MEGTERVEZÉSE
Útmutató: Az eszköz segít abban, hogy megtervezzük a csoporttagok következő feladatait és felelősségi köreit.
1. Mit szeretnénk elérni a következő találkozón?
2. Mik azok a fő feladatok, amiket teljesítenünk kell a következő találkozó előtt?
3. Ki miért felelős az egyes feladatokkal kapcsolatban?
4. Ki lesz a csoportvezető a következő találkozón?
5. Ki lesz a jegyzőkönyvvezető a következő találkozón?
A CSOPORT MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
Útmutató: Nézzék át újra, eredetileg milyen terveik voltak arról, mit fognak tenni! Ez az eszköz segít a csoport prioritásainak tisztázásában és a reális időbeosztás megtervezésében.
1. Eredeti terveink alapján most hol kellene tartanunk, mit kellett volna eddig megcsi-nálnunk?
2. Ezek közül mely feladatokat kell még teljesítenünk?
3. Melyek közülük a legfontosabbak?
4. Milyen készségek, eszközök, egyéb erőforrások segíthetnek abban, hogy teljesíteni tudjuk a feladatot?
5. Milyen készségek, eszközök, egyéb erőforrások hiányoznak?
6. Milyen lehetséges problémák merülhetnek fel, amiket meg kell oldanunk?
7. Mik azok a fő feladatok, amiket meg kell oldanunk ebben a hónapban? A követke-ző hónapban? (Folytassuk addig, amíg az összes feladatnak megtaláltuk a helyét a tanév hátralévő idejében!)
8. Mi a következő lépés?
A TALÁLKOZÓ ÉRTÉKELÉSE
Útmutató: A találkozó lezárásaként fussunk át a következő kérdéssoron!
1. Milyen feladatokat oldottunk meg a mai találkozón?
2. Mi volt a csúcspontja a mai munkánknak?
3. Mi volt a mélypont?
4. Mit tanultunk ma?
5. Mi volt a mai nap legfőbb tanulsága?
6. Mibe kezdtünk bele, amit a jövő alkalommal folytatni szeretnénk?
1 2 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
3 . J e g y z ő k ö n y v
Ez az eszköz segít összeszedni, milyen információknak kellene bekerülniük a jegyzőkönyvbe.
– Minden csoporttagnak adjon egy másolatot az eszközről. Kérje meg őket, hogy csendben
tanulmányozzák.
– Magyarázza el, hogy a neveket, dátumokat, időpontokat minden esetben fel kell tüntetni
a beszélgetés összefoglalójával együtt.
– Tisztázza, hogy más adatok, információk is
szerepelhetnek a naplóban, mindig az adott
helyzetben kell eldönteni, hogy a megbeszélés
szempontjából mit lenne fontos megörökíteni.
– Kérdezze meg a résztvevőket, van-e bármilyen
kérdésük vagy javaslatuk az egyéb adatokkal,
információkkal kapcsolatban.
D O K U M E N TÁ C I ÓKészítsen írásos feljegyzést minden csoporttalálkozóról. Ez tartalmazza az aktuális ülés beszélge-
téseinek és tevékenységeinek összefoglalóját.
A feljegyzésnek tartalmaznia kell a következő információkat:
• A csoport neve
• A feljegyzés száma
• A találkozó dátuma és időpontja
• A találkozó hossza
• Jelenlévők névsora
A feljegyzés tartalmazhatja a következő információk némelyikét vagy akár mindegyikét, attól
függően, hogy mit csinált a csoport a találkozón:
1. A főbb tevékenységek a találkozó folyamán
2. Megbeszélések
3. Új ötletek és információk
4. Közös munka, amit a csoport tagjai együtt végeztek
5. Mit fogunk másképp csinálni az osztályban
6. Bizonyíték a fejlődésre
7. Észrevételek, megjegyzések
GONDOLJA ÁT!
Van javaslata arra nézve, hogy milyen információkat kellene még feltüntetni a jegyzőkönyvben?
!
1 2 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
8. Kihívások és javaslatok
9. Döntések
10. Mit kell megtenni a következő találkozó előtt
11. Hogyan osztjuk meg munkánk eredményét a szülőkkel, diákokkal, másokkal
12. A mai nap legjobb ötlete
1 2 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
4 . J e g y z ő k ö n y v - é r t é k e l é s
Ez az eszköz segít a csoportoknak abban, hogy hasznosabbá tegyék a csoportnaplójukat. Kérje
meg a csoportokat, hogy töltsék ki a napló első négy jegyzőkönyvének megírása után, majd
ismételjék meg a kitöltést 4-6 találkozónként.
– Készítsen több másolatot minden
csoport számára!
– Magyarázza el, hogy az értékelés
célja a jegyzőkönyvek felülvizsgála-
ta, a bennük található információk
hasznosságának megítélése, ami
fontos információ mind a csoport,
mind a facilitátor számára!
– Javasolja, hogy töltsék ki 4-6 találkozónként úgy, hogy mindig az előző értékelésig vizs-
gálják át a jegyzőkönyveket!
– Figyelmeztesse a csoporttagokat, hogy az információkra koncentráljanak, kevésbé a he-
lyesírásra, fogalmazásra!
– Hívja fel a figyelmet a lap alján található kérdésekre! Kérje meg őket, hogy beszéljék meg
a válaszaikat az értékelés elvégzése után és tervezzék meg a szükséges módosításokat!
– A csoportnaplóban őrizzék meg az összes értékelést!
I N S T R U K C I ÓMinden 4-6 találkozó után vizsgálják felül és jellemezzék az elmúlt időszak jegyzőkönyveit, hogy
lássák, hogyan működnek! A jegyzőkönyveknek nem kell tartalmazniuk minden alkalommal az
összes feltüntetett kategóriát.
JEGYZŐKÖNYV SZÁMA, DÁTUM, A TALÁLKOZÓ IDŐPONTJA ÉS HOSSZA, JELENLEVŐK
• Minden alkalommal megadjuk ezeket az információkat.
• Minden alkalommal megadunk néhányat ezen információk közül.
FŐBB TEVÉKENYSÉGEINK A TALÁLKOZÓ ALKALMÁVAL
• Minden alkalommal világosan leírjuk minden tevékenységünket.
• Felsoroljuk a tevékenységeket, és leírjuk közülük néhánynak a jellemzőit.
• Felsoroljuk a tevékenységeket, de nem írjuk le őket részletesen.
• Nem soroljuk fel a tevékenységeket.
GONDOLJA ÁT!
Mit tudhat meg a kívülálló a csoport munkájáról a jegyzőkönyvek alapján?
Mit kellene változtatni a jegyzőkönyv- vezetés gyakorlatában?
!
1 2 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
A BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA
• Minden beszélgetést részletesen leírunk.
• Néhány megjegyzést írunk a megbeszélésekről.
• Felsoroljuk az elhangzott fontosabb fogalmakat, részletezés, kifejtés nélkül.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
ÚJ ÖTLETEK ÉS INFORMÁCIÓK
• Részletesen leírunk minden újonnan megismert ötletet és információt.
• Néhány megjegyzés kíséretében megemlítjük az új ötleteket és információkat.
• Felsoroljuk az ötleteket anélkül, hogy kifejtenénk őket.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
EGYÜTTESEN VÉGZETT MUNKA
• Leírjuk minden közös tevékenységünket.
• Megemlítjük, de nem részletezzük a közösen végzett munkát.
• Csak azt említjük meg, amit egyedül csinálunk az osztályteremben.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
MIT CSINÁLUNK MOSTANTÓL MÁSKÉPP AZ OSZTÁLYBAN
• Felsoroljuk, hogy a tanulócsoport munkájának eredményeként mit változtatunk a
tanítás során.
• Felsorolunk néhány dolgot, amit másképp csinálunk.
• Ezen a ponton nem kezdünk változtatásba.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
A FEJLŐDÉS BIZONYÍTÉKAI
• Világosan elmagyarázzuk, milyen eredményei vannak a változtatásnak diákjaink
szemszögéből nézve.
• Felsorolunk néhány bizonyítékot, de nem magyarázzuk meg őket.
• Nem tisztázzuk egyértelműen, miben áll a különbség az eddigi gyakorlathoz képest.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
REFLEXIÓ
• Részletesen leírunk néhány példát gondolatmenetünkre vonatkozóan.
• Kevés részletezéssel felsorolunk néhány témát vagy kérdést, amit átgondoltunk.
• Részletezés nélkül felsorolunk néhány témát vagy kérdést, amit átgondoltunk.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
1 2 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
PROBLÉMÁK ÉS JAVASLATOK
• Részletesen leírjuk a felmerült problémákat és javaslatokat.
• Felsoroljuk, de nem fejtjük ki őket.
• Időnként leírunk közülük egyet-egyet.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
DÖNTÉSEK
• Világosan leírjuk a találkozón hozott döntéseinket.
• A legtöbb döntést megemlítjük.
• Ritkán írjuk le döntéseinket.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
TENNIVALÓK A KÖVETKEZŐ TALÁLKOZÓ ELŐTT
• A jegyzőkönyvek részletesen tartalmazzák erre vonatkozó terveinket.
• Időnként leírjuk erre vonatkozó terveinket.
• Szavakat sorolunk fel részletezés nélkül.
• Nem tartalmaz erre vonatkozó leírást a jegyzőkönyv.
A HÉT LEGJOBB GYAKORLATA/ÖTLETE
• Mindig megemlítünk egy ötletet, amit érdemesnek tartunk megosztani más cso-
portokkal.
• Gyakran említünk meg olyan ötletet, amit érdemesnek tartunk megosztani más
csoportokkal.
• Ritkán említünk meg olyan ötletet, amit érdemesnek tartunk megosztani más cso-
portokkal.
• Soha nem említünk meg olyan ötletet, amit érdemesnek tartunk megosztani más
csoportokkal.
A JEGYZŐKÖNYVEK HASZNOSSÁGA
• Jegyzőkönyveink világos és teljes képet adnak csoportunk munkájáról és előreha-
ladásáról.
• Jegyzőkönyveink részleges leírást adnak erőfeszítéseinkről és eredményeinkről.
• Jegyzőkönyveink nem adnak túl sok információt arról, milyen feladatokat végeztünk.
• Jegyzőkönyveink vázlatosak és nem túl informatívak.
1 2 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
5 . A c s o p o r t f e j l ő d é s é n e k é r t é k e l é s e
Ez az eszköz abban segít, hogy a csoport értékelni tudja a találkozók minőségét.
– Adjon mindenkinek egy másolatot és javasolja, hogy használják minden 4-5 találkozó
után annak megítélésére, vajon a csoporttagok megfelelőnek találják-e a csoport műkö-
dését.
– Mondja el, hogy minden csoporttagnak egyenként mérlegelni kellene az állításokat és
egy X-et tenni valamelyik mezőbe annak megfelelően, hogy szerinte milyen érték jellem-
ző a csoport találkozóira.
– Ezután beszéljék meg válaszaikat, és a csoport töltse ki együtt is a táblázatot.
– Javasolja, hogy ezen információk alapján határozzák meg, mely területeken működik jól
a csoport, illetve hol kell még fejlődniük.
I N S T R U K C I ÓElőször egyenként értékelje az állításokat és tegyen X-et a megfelelő helyre minden állítás ese-
tében. Azután beszéljék meg válaszaikat és töltsék ki együtt is a táblázatot. A Hideg azt jelenti,
hogy az adott állítás egyáltalán nem jellemző a csoportra. A Forró azt jelenti, hogy az adott állí-
tásról Ön azt gondolja, abban nagyszerű a csoport.
HIDEG HŰVÖS LANGYOS MELEG FORRÓ
Eredményesnek érezzük magunkat.
Jellemző a csoportunkra a támogató és kollegiális légkör.
Megbízunk egymásban.
Élvezzük a közös munkát.
Mindenki azt érzi, hogy elfogadjuk őt.
Tiszteletben tartjuk az új, szokatlan ötlete-ket.
Problémákat oldunk meg.
Egymást figyelmesen meghallgatjuk.
1 2 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
Ragaszkodunk a csoportnormáinkhoz.
Tele vagyunk energiával.
Kíváncsiak és érdeklődők vagyunk.
Tudjuk, hol tartunk.
Szervezettek vagyunk.
Egyre többet tudunk a tanításról.
Eredményesek a találkozóink.
Sok időt töltünk a tanításról való beszélge-téssel.
Amit tanultunk, azt megosztjuk más taná-rokkal és csoportokkal.
Felelősnek érezzük magunkat diákjaink tanulásáért.
Osztozunk egymással a diákjaink tanulásá-ért érzett felelősségen.
Egyre magabiztosabb tanárokká válunk.
A L E L K E S E D É S F E N N T A R T Á S A
1 3 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
Lehet, hogy a tanuló szakmai közösségek elindítása, a tanulócsoportok felállítása nehéznek tűnik,
de az igazán komoly feladat még csak ez után következik. A pedagógusok könnyen fellelke-
sülnek, amikor együtt gondolkodhatnak az oktatás javításán, úgyhogy a csoportok beindítása
általában nem olyan nehéz. Amikor azonban a pedagógusok visszatérnek a mindennapokba,
és megjelenik néhány előre nem tervezett feladat, könnyen lehet, hogy a korábbi lelkesedés
helyére az azonnali megoldást kívánó tűzoltó munka lép.
Egy új projekt bevezetése az intézményben kb. 3–5 évig tart. Vezetőként hogyan lehet
segíteni a pedagógus tanulócsoportok fennmaradását? Az alábbiakban bemutatunk néhány
módszert.
HOZZUNK LÉTRE TÁMOGATÓ ISKOLAI KÖRNYEZETET!
• Javítsuk a pedagógusok fizikai és adminisztratív munkakörnyezetét!
• Bátorítsuk a pedagógusok kockázatvállalását, új módszerek kipróbálását!
• Érjük el, hogy a pedagógusoknak maradjon idejük a tanulócsoportokra!
• Érjük el, hogy a tanulócsoport mind az iskola, mind az egyes pedagógusok szakmai
fejlődésének szerves részévé váljon!
• Mi is figyeljünk oda a csoportok tevékenységére és sikereire, és érjük el, hogy mások
is ezt tegyék!
• Időről időre vizsgáljuk felül a csoportok tevékenységét!
RENDSZERESEN KOMMUNIKÁLJUNK!
• Olvassuk el a csoportok naplóit, és reagáljunk írásban!
• Érjük el, hogy a csoportok meg tudják mutatni, amit csinálnak! Például időnként
kezdődhet egy-egy értekezlet az általuk tartott beszámolóval, ahelyett, hogy az ad-
minisztratív kérdések utánra hagynánk őket, ha egyáltalán jut még rájuk idő…
• Érjük el, hogy a csoportok megfelelően tudják használni a korszerű technológiát a
kommunikációra!
• A csoport bejelentéseit és terveit rakjuk jól látható helyre a faliújságra!
• Osszuk meg a csoport munkáját a nyilvánossággal – mit csinálnak, mire van szüksé-
gük, mit értek el. Érdemes bevonni a fenntartót és a szülőket is.
SEGÍTSÜNK A CSOPORTOKNAK, HOGY HOZZÁJUSSANAK A SZÜKSÉGES TUDÁSANYAGHOZ!
Az alábbiakban bemutatunk néhány tényleges példát arra, egyes iskolákban hogyan
tudták a tanulócsoportok megszerezni maguknak a szükséges tudásanyagot:
• Az iskola vezetősége biztosította számukra a szükséges könyveket.
• A csoport egy egyetemen keresztül szerezte be a szükséges szakirodalmat, időnként
nyomtatott, időnként online formában.
• A tanárok behozták saját könyveiket.
• Az iskola könyvtárosa beszerezte a szükséges könyveket és videókat.
1 3 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
• Az iskola könyvtárosa belépett több olyan oktatási szervezetbe, amely azután ellátta
őt a megfelelő irodalommal.
• Különféle központi programokon és hivatalokon keresztül tudták beszerezni a szük-
séges irodalmat.
• Amikor a tanárok valamilyen szakmai képzésen vettek részt, az ott kapott anyagokat
megosztották a kollégáikkal.
• A csoport kialakított egy olyan hálózatot, ahol a tagok más kollégáktól tudtak segít-
séget és információt kérni.
• A facilitátorok összegyűjtötték, hogy milyen szakirodalomra van szükségük a csopor-
toknak, és megkeresték ezeket a világhálón.
• Egy kérdőív segítségével összegyűjtötték, hogy ki mihez ért az iskola tanári karából,
így a tanárok elkezdték egymás tudását is használni.
• Többször előfordult, hogy oktatási szakértők, kutatók vagy professzorok szívesen
segítették a tanárok egy-egy lelkes csoportját, és ez mindkét félnek hasznára vált.
• A világhálón nagyon sok hasznos irodalom fellelhető.
• A tanári kar egy kérdőív segítségével összeállított egy listát a tanárok kedvenc hon-
lapjairól, ahol hasznos szakirodalmat találhatnak.
• Komoly segítséget jelenthetnek a különféle internetes együttműködési lehetősé-
gek – az erre specializálódott platformoktól kezdve a fórumokon át az e-mail csopor-
tokig – abban, hogy a csoport távol lévő tagjai is részt vehessenek a munkában.
• A diákok maguk is érdekes és hasznos információkkal, forrásokkal rendelkezhetnek.
ÖSZTÖNÖZZÜK A CSOPORTOT!
• Hozzunk létre tanári tanulócsoport-központot az iskola könyvtárában, vagy a taná-
riban, ahol az ide vonatkozó anyagokat és posztereket tartani lehet!
• Érjük el, hogy a tanári tanulócsoportok munkája beleszámítson a tanári továbbkép-
zési tevékenységek közé!
• Vonjuk be az iskola vezetőjét a tanulócsoport munkájába!
• Jutalmazzuk a csoporttagokat különféle találkozók és konferenciák látogatásával!
• Segítsük közvetlenül is az egyes csoporttagokat tanácsokkal és támogatással, amikor
szükségük van rá!
SEGÍTSÜK A BIZALOM KIÉPÜLÉSÉT!
1 3 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
1 . I s m e r k e d j ü n k m e g e g y m á s s a l !
I N S T R U K C I ÓMost arra kérjük, hogy osszon meg magáról néhány dolgot csoporttársaival. Válaszolja meg az
alábbi kérdéseket! Ha válasza nem fér ki a megadott helyre, használja a papír hátoldalát! Hozza
magával ezt a papírt a következő csoporttalálkozóra!
NÉV: EMAIL CÍM:
HÁNYADIKOSOKNAK, MIT TANÍT? /MELYIK ÓVODAI CSOPORTTAL DOLGOZIK?
1. MI A HOBBIJA? MIVEL TÖLTI A SZABADIDEJÉT? 6. MI AZ, AMIT LEGINKÁBB SZERET A DIÁKJAIBAN/ GYERMEKEKBEN?
2. MONDJON NÉHÁNY SZÓT A CSALÁDJÁRÓL! 7. MI AZ, AMI AGGASZTJA A DIÁKJAIVAL/GYERME-KEKKEL KAPCSOLATBAN?
3. MI AZ, AMIT ÉLVEZ A MUNKÁJÁBAN? 8. MI AZ, AMIRE BÜSZKE, AMIT ELÉRT?
4. MI AZ, AMI PROBLÉMÁT OKOZ ÖNNEK A MUNKÁ-JÁBAN?
9. MI AZ, AMIT EL SZERETNE ÉRNI?
5. MI AZ, AMIT MEG AKAR TANULNI A TANÍTÁSRÓL? 10. MI AZ, AMIT MÉG EL SZERETNE MONDANI MAGÁRÓL?
1 3 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
2 . S z e r e p e k a c s o p o r t b a n
I N S T R U K C I ÓA csoporttagokkal együtt tekintsék át az alábbi szerepköröket, feladatokat, és fontolják meg,
hogy az Önök csoportjában szükség van-e erre a funkcióra! Újabb funkciókat is adhat a listához.
HA ÉN VAGYOK A CSOPORT VEZETŐJE, AKKOR MINDEN TALÁLKOZÓ ELŐTT…
• emlékeztetem a többieket a találkozóra;
• ellenőrzöm, hogy minden feladat és kellék meglegyen a találkozóra;
• emlékeztetem a többieket, hogy ne zavarjanak minket a találkozó ideje alatt.
A TALÁLKOZÓ IDEJE ALATT…
• ügyelek arra, hogy a csoport és a csoporttagok a feladatra koncentráljanak;
• ha szükség van rá, újra átveszem a csoporttal a közösen megalkotott szabályainkat;
• ügyelek arra, hogy mindenki részt tudjon venni a munkában;
• ügyelek arra, hogy mindenki megértse és a sajátjának érezze a csoport döntéseit;
• menet közben tisztázom és összefoglalom a kérdéseket;
• ügyelek az időkorlátokra;
• ügyelek arra, hogy tudjuk, mi a teendőnk a következő találkozóra.
HA ÉN VAGYOK A CSOPORT JEGYZŐKÖNYVVEZETŐJE, AKKOR A TALÁLKOZÓ ALATT
• feljegyzem a megszületett nagy ötleteket;
• feljegyzek minden döntést, amit hozunk;
• feljegyzem, mit terveztünk el a következő találkozónkra;
• minden ilyen feljegyzésbe beleírom:
◊ a csoport nevét,
◊ a csoport hosszú távú célját,
◊ a jelenlévő csoporttagok nevét,
◊ a találkozó időpontját és hosszát;
A TALÁLKOZÓ UTÁN
• elküldöm a jegyzőkönyvet az igazgatónak, minden csoporttagnak és mindazoknak,
akikkel úgy döntöttünk, hogy megosztjuk ezt. (A csoportok vagy iskolák gyakran
úgy döntenek, hogy ezeket a feljegyzéseket megosztják az egész tanári karral és
más segítőkkel.)
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
3 . M i n d e n r e n d b e n !
Ez az eszköz segíti a tanárokat abban, hogy merjenek kockázatot vállalni, hibázni és újra próbál-
kozni.
– Másolja le több példányban és vágja szét a kártyákat! Adjon egyet minden csoporttagnak!
– Magyarázza el, hogy tanítási módszereink megváltoztatása egy nehéz folyamat, amit pró-
bálkozások és hibázások kísérnek még akkor is, ha kutatáson alapuló, jól kidolgozott és
kipróbált stratégiákról van szó! Ezek a kártyák felhatalmazzák a tanárokat arra, hogy biz-
tonságos környezetben próbáljanak ki új stratégiákat, hibázzanak és újra próbálkozzanak.
Egyúttal megkapják a kártyákkal a facilitátor és a többi kolléga támogatását is ehhez a
folyamathoz.
I N S T R U K C I ÓVágják szét a kártyákat, és mindenki kapjon egyet-egyet!
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
MINDEN OKÉ!
Kipróbáltam egy új tanítási módszert, azonban nem működött olyan jól, mint amire számítottam. Ez a kártya feljogosít arra, hogy újabb ötletekkel kísérletezve járuljak hozzá a tanítványaim sikeres-ségéhez, illetve mindezekhez támogatásra találjak a kollégáim körében.
1 3 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
4 . A f a c i l i t á t o r é r t é k e l é s e
I N S T R U K C I ÓSzeretném tudni, hogyan tudnám jobban támogatni a tanulócsoport munkáját. Őszinte, ano-
nim visszajelzést várok!
1. Mit csinálok jól? Mi az, ami működik?
2. Mit kellene elkezdenem csinálni?
3. Mi az, amit folytatnom kellene, de némi változtatással?
4. Mit kellene sürgősen abbahagynom?
5. Mit gondol, értékelem a munkáját? Miért vagy miért nem?
6. Milyen visszajelzéseket adok? Hogyan tudnám még hasznosabbá tenni a visszajelzé-
seimet?
1 3 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
5 . A c é l f e l é v e z e t ő ú t o n j á r u n k ?
Ez a táblázat segíthet a pedagógusoknak arra összpontosítani, hogy mit kellene elérniük a cso-
porttalálkozók révén.
– Minden tanulócsoport számára készítsen másolatot minél nagyobb és szebb kivitelben!
– Kérje meg őket, hogy tegyék ki a találkozóhelyükön, és minden harmadik találkozó után
tegyenek egy pipát a megfelelő rubrikába minden állítás esetében. (Ha laminálják a papírt,
nem kell cserélni a táblázatot, csak lemosni a filcet.)
– Tegye egyértelművé, hogy a „Jól csináljuk” azt jelenti, hogy minden egyes csoporttagra
jellemző az adott viselkedés, azaz természetes része a csoportmunkának.
I N S T R U K C I ÓTegyék a plakátot a csoport találkozóhelyének egy feltűnő pontjára!
MÉG
NE
M M
EGY
A CÉ
L FE
LÉ V
EZET
Ő ÚT
ON J
ÁRUN
K?JÓ
L CS
INÁL
JUK
Zökk
enőm
ente
sen
dolg
ozun
k eg
yütt
, egy
csa
patk
ént.
Rend
szer
esen
öss
zejö
vünk
az
előr
e m
egha
táro
zott
időp
onto
kban
.
Fris
s ku
tatá
sokr
ól o
lvas
unk
és b
eszé
lget
ünk.
Új t
anítá
si m
ódsz
erek
et a
lkal
maz
unk.
A c
élra
öss
zpon
tosí
tunk
.
Látu
nk v
álto
záso
kat a
diá
kok
telje
sítm
ényé
ben.
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
6 . V i s s z a j e l z é s a c s o p o r t n a p l ó k a l a p j á n
Az eszköz segítségével tanárok, facilitátorok, vezetők adhatnak visszajelzést a csoport számára a
naplókon keresztül.
– Készítsen több másolatot az eszközről, majd vágja szét a kártyákat és adjon belőle azok-
nak, akik szeretnének visszajelzést adni a csoportnak a naplójuk alapján! Ahol a csopor-
tok a naplóikat otthagyják, hogy mások is bele tudjanak olvasni, ott is legyen elegendő
példány a kártyákból.
– Magyarázza el minden érintettnek, hogy a visszajelzésnek konstruktívnak és bátorítónak
kell lennie!
– Figyelmeztesse a visszajelzőket, hogy a kártyájukat biztosan a megfelelő csoport napló-
jába tegyék!
I N S T R U K C I ÓVágja szét a kártyákat és adjon mindenkinek, aki visszajelzést szeretne adni a tanuló szakmai
közösségek számára.
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
VISSZ A JELZÉS
A CSOPORT NEVE:
OLVASTAM A TANULÓCSOPORT NAPLÓJÁT ÉS A KÖVETKEZŐKET GONDOLOM:
1 4 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
7 . Vé d d a c s o p o r t o t !
Ez az eszköz abban segít, hogy a csoportok zavartalanul tudjanak együtt dolgozni a találkozók
ideje alatt.
– Minden csoport számára készítsen másolatot az eszközről – készítheti nagyobb méretben
és laminálva is!
– Kérje meg a csoportokat, hogy tüntessék fel a táblázatban a találkozóik időpontját, és
tegyék ki olyan helyre, ahol a kollégák és a diákok is láthatják!
– Készítsenek róla másolatot, és ezt tegyék ki a találkozó helyszínén is emlékeztetőül a töb-
biek számára!
I N S T R U K C I ÓTegye ki ezt a táblázatot az iroda egy feltűnő helyére!
VÉDD
A C
SOPO
RTOK
AT!
A KÖ
VETK
EZŐ
TÁBL
ÁZAT
A TA
NULÓ
CSOP
ORTO
K TAL
ÁLKO
ZÓIN
AK ID
ŐPON
TJAI
T TAR
TALM
AZZA
. KÉ
RJÜK
, A TA
LÁLK
OZÓK
IDEJ
E ALA
TT N
E ZAV
ARJÁ
K M
EG A
CSO
PORT
OK M
UNKÁ
JÁT!
HÉTF
Ő
KEDD
SZER
DA
CSÜT
ÖRTÖ
K
PÉNT
EK
1 4 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
8 . B i z a l m i f a k t o r
I N S T R U K C I Ó
Az alábbi jellemzők segítenek a csoporttagok közötti bizalom megalapozásában. A csoportra,
mint egészre tekintsen, amikor a bizalom szintjét próbálja meghatározni!
TÖRŐDÉS: Törődünk egymással mind szakmailag, mind emberileg. Érzékenyek vagyunk
a többiek igényeire, kívánságaira és érdeklődésére.
EGYÜTTMŰKÖDÉS: Gátat szabunk a versengésnek, hogy leépítsük a köztünk lévő gátakat.
Megosztjuk a hatalmat és irányítást a folyamat során.
KOMPETENCIA: Hiszünk egymás képességeiben és arra való hajlandóságában, hogy
hozzájárul céljaink eléréséhez.
KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Megbízunk egymásban és támaszkodunk egymásra. Hisz-
szük, hogy teljesíteni fogjuk kötelezettségeinket, és jó dolgokat viszünk véghez jó cél
érdekében.
KÖVETKEZETESSÉG: Következetesen és kiszámítható módon viselkedünk. Szavaink össz-
hangban vannak cselekedeteinkkel, és tiszteletben tartjuk csoportunk kötelezettsége-
it. Megtesszük, amiben megegyezünk.
BIZALOM: Hisszük, hogy mindannyian diákjaink érdekeit tartjuk szem előtt, és azért kez-
dünk változtatásokba, hogy szükségleteikre minél hatékonyabban tudjunk reagálni.
Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen szándék motiválja a másik cselekedeteit.
NYITOTTSÁG: Pontosan, nyíltan és egyértelműen kommunikálunk. Kiterítjük a kártyáin-
kat, elfogadjuk egymás személyét és gondolatait.
JÓ HANGULAT: Találkozóink légköre nyugodt és kellemes. A résztvevők közvetlenek egy-
mással.
TISZTELET: Elismerjük egymás elképzeléseit, és udvariasan bánunk egymással. Valódi
figyelmet fordítunk egymásra.
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
1 4 3
ÖNELFOGADÁS: Jóban vagyunk önmagunkkal. Elfogadjuk önmagunkat és lehetősége-
inket, képességeinket.
TÁMOGATÁS: Szavakban és tettekben is támogatjuk egymást.
CSALÁDIASSÁG: Megismerjük egymás érdeklődését, eredményeit és képességeit. Tuda-
tában vagyunk a csoport tőkéjének és hiányosságainak, és el is fogadjuk ezeket.
BIZALMI SZINT 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Törődés
Együttműködés
Kompetencia
Kölcsönös segítségnyújtás
Következetesség
Bizalom
Nyitottság
Jó hangulat
Tisztelet
Önelfogadás
Támogatottság
Családiasság
1 4 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
9 . S e g í t s é g e t k é r ü n k !
A csoportok arra használhatják ezt az eszközt, hogy segítséget kérjenek a többiektől egy bizo-
nyos szakterülettel kapcsolatban.
– Készítsen néhány másolatot az eszközről minden csoport számára!
– Magyarázza el nekik, hogy úgy találhatnak egy adott témával vagy tanítási stratégiával
kapcsolatos segítséget, ha az iskola összes pedagógusát megszólítják! Ez az eszköz segíte-
ni fogja őket abban, hogy rábukkanjanak azokra az emberekre, akik hajlandóak segítséget
nyújtani.
– Javasolja, hogy töltsék ki a táblázatot, és helyezzék el a tanáriban!
– Javasolja, hogy ha valaki önként segít, annak köszönjék ezt meg valahogy (pl. egy üdvöz-
lőkártyával)!
I N S T R U K C I ÓHasználja ezt az eszközt arra, hogy megtalálja azokat a kollégáit, akik segíteni tudnak a csoport-
nak bizonyos témák feldolgozásában!
CSOPORTUNK AZ ALÁBBI TÉMÁN DOLGOZIK:
AZ ALÁBBI TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN SZÁMÍTUNK SZAKTUDÁSOTOKRA ÉS ÚJ ÖTLETEKRE:
HA BÁRMIVEL SEGÍTENI TUDOD MUNKÁNKAT, AKKOR KÉRLEK, LÉPJ KAPCSOLATBA VELEM VAGY ÍRD IDE A NEVED.
KÖSZÖNÖM!
K A P C S O L A T T A R T Ó N E V E
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
1 0 . M i r e v a n s z ü k s é g ü n k ?
Ez az eszköz kettős célt szolgál: segíti a rendszeres kommunikációt a többi csoporttal, valamint
értékes segítséggel, fontos információkkal látja el a csoportokat. Ráirányítja a figyelmet arra a
tényre, hogy folyamatosan új forrásokat kell keresni ahhoz, hogy tanulni, fejlődni tudjunk.
– Rendszeres időközönként adjon az alábbi táblázatból minden csoportnak! Ha hetente
találkoznak, akkor célszerű havonta kitölteniük.
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy gondolják meg alaposan, mire van szükségük, és jut-
tassák vissza Önhöz a papírt!
MOST, HOGY A CSOPORTOK EGY IDEJE MÁR MŰKÖDNEK, MINDEN BIZONNYAL TOVÁBBI INFORMÁCIÓKRA ÉS EGYÉB FORRÁSOKRA LESZ SZÜKSÉGÜK. KÉRJÜK, SOROLJA FEL, PONTOSAN
MILYEN FORRÁSOKRA ÉS SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGE!
A CSOPORT NEVE:
KÖNYVEK A KÖVETKEZŐ TÉMÁBAN:
EMBEREK, AKIK SZÁMUNKRA FONTOS ISMERETEKKEL RENDELKEZNEK AZ ALÁBBI TÉMÁBAN:
SZAKCIKKEK A KÖVETKEZŐ TÉMÁBAN:
WORKSHOPOK A KÖVETKEZŐ TÉMÁBAN:
EGYÉB:
1 4 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
1 1 . Ta n á r i k é p e s s é g e k a d a t b á z i s a
Ez az eszköz segít összeszedni az információkat arra vonatkozóan, hogy az iskola (vagy a kerület)
pedagógusai milyen készségeknek és szakértelemnek vannak a birtokában. Feltérképezheti vele,
hogy az Ön szűkebb környezete milyen tudást lenne képes megosztani másokkal.
– Mindenkinek adjon egy másolatot!
– Kérje meg a pedagógusokat, hogy töltsék ki a táblázatot! Értesse meg velük, hogy ez nem
verseny, senkit nem fognak összehasonlítani másokkal! Ön arra használja majd a kapott
információkat, hogy felmérje, szűkebb környezete milyen típusú tudással, szakértelem-
mel rendelkezik. Így mindenki tudni fogja majd, hogy kit kell segítségül hívnia az egyes
szakterületek esetében.
– Gyűjtse össze az információkat! Ha a megfelelő technológiai kapacitás rendelkezésre áll
az iskolában, akkor kérjen meg egy önként jelentkezőt, hogy készítsen egy bárki által
könnyen használható adatbázist ezekből az adatokból!
I N S T R U K C I ÓKérjük, néhány szóban jellemezze szakterületét, szakmai érdeklődési körét! Ne legyen szerény!
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
NÉV:
AZ ÖN ÁLTAL ALKALMAZOTT, HATÉKONYNAK TARTOTT TANÍTÁSI MÓDSZEREK:
WORKSHOPOK, AMIKEN KORÁBBAN RÉSZT VETT:
ELŐADÁSAI:
EGYÉB SZAKMAI ÉRDEKLŐDÉS:
EGYÉB INFORMÁCIÓK ÖNRŐL:
1 4 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A L E L K E S E D É S F E N N TA R TÁ S A
1 2 . G y a k r a n l á t o g a t o t t w e b o l d a l a k
Ez az eszköz arra szolgál, hogy a pedagógusok összegyűjthessék kedvenc, oktatási kérdésekkel
foglalkozó weblapjaikat.
– Készítsen másolatot minden tanár számára!
– Kérje meg őket, hogy sorolják fel azokat a weblapokat, amelyek tartalma kapcsolatos
az iskolában működő tanulócsoportok témaköreivel, vagy azokat az oldalakat, amelyek
óravázlatokat és egyéb hasznos információkat tartalmaznak!
– Kérje meg őket, hogy juttassák el Önhöz ezeket a listákat egy adott időpontig!
– Ha a szükséges technológiai kapacitás rendelkezésre áll, akkor kérjen meg egy hozzáértő
személyt, hogy készítsen adatbázist ezekről az online forrásokról a közösség számára!
I N S T R U K C I ÓSorolja fel kedvenc – oktatási kérdésekkel foglalkozó – weboldalait, és írjon róluk pár szót!
WEBLAP NEVE ÉS CÍME MIRŐL SZÓL? MIÉRT SZERETEM?
Időről időre értékelni kell az eredményeket annak érdekében, hogy látszódjon, van-e értelme a
sok munkának. Már a csoport indulása előtt el kell dönteni, milyen információk alapján fogják
tudni mérni a csoporttevékenység hatékonyságát. Mérni kell a tanítási gyakorlatban bekövet-
kező változásokat, illetve ezek hatását a diákok tanulmányi eredményeire, hozzáállására stb. Cél-
szerű minél hamarabb elkezdeni az értékelési folyamat tervezését. Előre át kell gondolni, milyen
változásokat várunk erőfeszítéseink következményeként. A csoporttagok általánosságban azt
várhatják, hogy szakmai tudásuk és készségeik fejlődnek, tanulnak a tapasztalatokból, több in-
formációval rendelkeznek, mint annak előtte, és hatékonyabbá válnak munkájuk során. Továbbá
elvárható az is, hogy az együttműködésre való képességük is fejlődni fog. A diákok is nagyobb
tudással fognak rendelkezni, és jobban teljesítenek majd. Mindennek következtében változik az
iskola kultúrája, légköre. Az eredmények értékelésére olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek
ezeket a tényezőket mérni tudják.
A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
1 5 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
1 . I s k o l a i k é s z e n l é t m u t a t ó
Ez az eszköz segít elemezni azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a tanulócsoportok
alakításának, működésének folyamatára.
– Készíthet másolatot az eszközről, de a kérdéseket arra is használhatja, hogy elkészítse az
intézmény saját felmérő dokumentumát.
– Kérdezzen ki minden részt vevő tanárt és adminisztratív munkatársat, de ki is választhat
közülük néhány válaszadót!
I N S T R U K C I ÓHasználja ezt az eszközt arra, hogy információt gyűjtsön az intézmény vezetőitől és pedagógu-
saitól! Az információ birtokában megtervezheti a fejlesztendő területeket.
PEDAGÓGUSOK TUDÁSA, KÉSZSÉGEI, INFORMÁCIÓK
A nevelőtestület tudja, hogy
• hogyan kell más felnőttekkel együttműködni?
• miért van szükség szakmai tanulóközösségekre?
• hogyan épülnek fel a tanulóközösségek?
• mit kell csinálni egy csoportülésen?
• a résztvevőknek mit kell megtanulniuk?
• hogyan tudják megszerezni a szükséges információkat, erőforrásokat, támogatást?
PEDAGÓGUSOK MOTIVÁCIÓJA (KITARTÁS)
A nevelőtestület
• releváns megoldásnak tartja a tanuló szakmai közösségek létrehozását?
• pozitívan értékeli a közös munkát?
• elhiszi, hogy sikert tud elérni?
• lelkesedést mutat?
• hisz abban, hogy erőfeszítései a diákjai javát szolgálják?
1 5 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Hogyan fog hatni a szakmai tanulóközösségekre
• az intézményben érvényes szabályok és eljárások összessége?
• az intézmény kultúrája és szervezeti felépítése?
• az erőforrások elérhetősége?
• a tanításon kívüli kötelezettségek és egyéb időfaló tevékenységek?
ÖSZTÖNZŐK
Hogyan fogja ösztönözni az intézmény a szakmai tanulóközösségekben való részvételt?
• Csereprogramok
• Elismerés
• Gyakori visszajelzés
• Támogatás és megbecsülés
• Tanulói sikeresség
• Belső jutalmak (pl. választás szabadsága, jelentőség, fejlődés érzete)
1 5 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
2 . Ö s s z e g y ű j t e n d ő a d a t o k
Ez az eszköz azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket a tanuló szakmai közösség tevékenységé-
nek értékelése érdekében célszerű összegyűjteni.
I N S T R U K C I ÓArra használhatja az eszközt, hogy megtervezze, milyen adatokat kell összegyűjtenie a tanuló-
csoport hatékonyságának értékeléséhez. Minden kategóriához gyűjtsön bizonyítékokat!
GYŰJTSÖN ADATOKAT, HOGY FELMÉRJE…
A PEDAGÓGUSOK REAKCIÓIT A TANULÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉGEKET BEVEZETŐ FELKÉSZÍTÉSRŐL!
• Gyűjtsön információkat arról, hogyan fogadták a pedagógusok a tanulócsoport bevezetéséhez kapcsolódó felkészítést! Tanácstalanul fogadták? Hiányzott vala-milyen információ? Elkötelezettek voltak? Látták benne a lehetőséget arra, hogy tanítási gyakorlatukat fejlesszék?
• Adjon a pedagógusoknak egy kérdőívet a felkészítés végén, amely az esemény-nyel kapcsolatos elégedettségüket méri fel, és kérje meg őket, hogy értékeljék a felkészítés különböző részeit! Ha az érzelmeik pozitívak a felkészítést illetően, akkor támogatóak lesznek a bevezetés fontos szakaszában.
A TANULÓKÖZÖSSÉGBEN VÉGZETT MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ TANULÁST!
• Mérje fel, hogy a tanulócsoportban végzett munka milyen mértékben növelte a pedagógusok tudását, fejlesztett-e új készségeket, és megváltoztatta-e szemléle-tüket, gondolkodásukat!
• Az előtesztek és utótesztek jól működnek ebben az esetben. A szükséges informá-ció megtalálható a csoport jegyzőkönyveiben és portfólióiban.
A VÁLTOZÁSOKAT A MINDENNAPOS PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN!
• Keresse a változást a pedagógusok interakcióiban! Rendszeresen összejönnek cso-portosan, kölcsönösen támaszkodnak egymásra? Figyelemmel kísérik a tanítással, tanulással kapcsolatos kutatásokat, megfigyelnek más tanárokat, fejlesztenek új oktatási eszközöket?
• Csoportjegyzőkönyvek, fókuszcsoportok, retrospektív felmérések, újonnan kifejlesztett anyagokból minta és megfigyelés – mind jó módszer lehet arra, hogy bizonyítékot találjon erre a területre.
1 5 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
A TANULÁS EREDMÉNYÉNEK ALKALMAZÁSÁT AZ OSZTÁLYTERMEKBEN!
• Gyűjtsön bizonyítékokat arról, hogy a pedagógusok használják a tanuló szakmai közösségekben elsajátított tudást, megszerzett képességeket a mindennapi osz-tálytermi szituációkban!
• Gyűjtsön információt a csoportjegyzőkönyvekből, osztálytermi megfigyelésekből, csapatportfóliókból, fókuszcsoportoktól és retrospektív kérdőívekből!
AZ EREDMÉNYEKET!
• Keressen bizonyítékokat a pedagógusteljesítmény és a tanulói eredményesség változására!
Amikor a tanulói eredményekre tekint, legyen óvatos abban, hogy a sikert a tanuló szakmai kö-
zösségeknek tulajdonítsa! Ahhoz, hogy ezt tehesse, komoly kutatást kell terveznie, melyben ki-
szűri más változók hatásait, amelyek befolyásolhatták a teszteredményeket.
1 5 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
3 . E l ő t e s z t / u t ó t e s z t
Ezzel az eszközzel a tanulócsoportokban részt vett pedagógusoktól tudunk információkat gyűj-
teni. Segít meghatározni, mire kell fókuszálnia a képzésnek és támogatásnak.
– Minden résztvevő számára készítsen egy másolatot a kérdőívről!
– Először még a csoport működésének megkezdése előtt adja oda nekik, majd pedig az
iskolaév végén! Természetesen használhatják az év során is.
– Hasonlítsa össze a válaszokat, hogy lássa, milyen változások történtek a pedagógusok
csoporttal kapcsolatos gondolkodásában és érzéseiben!
– Hasznos, ha a kérdőívet online is ki lehet tölteni.
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
I N S T R U K C I Ó
4 Teljesen egyetértek
3 Egyetértek
2 Nem értek egyet
1 Egyáltalán nem értek egyet
Ismerem a tanári együttműködés koncepcióját az oktatási gyakorlatban.
Ismerem a csoportülések lefolyásának menetét.
Úgy érzem, hogy értékes tevékenység a pedagógusok tudásának és kompetenciái-nak fejlesztése érdekében végzett csoportmunka.
Inkább egyedül szeretek tanulni, hogy fejlesszem pedagógiai kompetenciáimat.
Jobban szeretem, ha rendszeres csoportmegbeszéléseken vehetek részt a kollégák-kal, így fejlesztve pedagógiai kompetenciáimat.
Amikor különböző csoportokban dolgozunk együtt a munkatársaimmal, akkor a légkör kollegiális.
Amikor nálunk a pedagógusok együtt dolgoznak a csoportokban, akkor mindenki részt vesz a közös munkában, és megosztjuk a felelősségeket.
Rendszeresen olvasok szakirodalmat és aktuális kutatásokat a tanítás és tanulás területéről.
Rendszeresen kutatok különböző tanítási stratégiák után, és folyamatosan bővítem vagy változtatom saját gyakorlatomat.
Változtatni akarok azon, ahogyan tanítok.
Köszönjük, hogy időt szakított erre a feladatra!
1 5 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » S I K E R E S TA L Á L K O Z Ó K
A CSOPORTMUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK EGYÉB MÓDJAI:
1. Jellemzők, melyek alapján mindenki maga tudja megítélni a saját fejlődését, pl. a
tanulás és kutatás iránti elköteleződés mértéke, új tanítási módszerek alkalmazása,
tanítási gyakorlat változása, csoporttalálkozók gyakorisága.
2. Időről időre külső megfigyelő ítélje meg a változásokat! Ezek lehetnek külső tanács-
adók, egyetemi tanárok, üzletemberek, akik tudják, mi a csapatmunka és a tanulószer-
vezet, és otthonosan mozognak az oktatás területén is.
3. Mindenféle dokumentumot őrizzenek meg, amelyek tükrözhetik a pillanatnyi állapo-
tokat, és később felhasználhatók a változás mérésére!
4. A csoportok és az egyes csoporttagok kikérdezése az iskolaév végén.
5. A csoport fejlődésének és együttműködésének értékelése.
1 5 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
4 . A c s o p o r t ö n é r t é k e l é s e
Ez az eszköz arra bátoríthatja a csoportot, hogy értékelje a fejlődését és pontosan meghatározza
a további fejlesztendő területeket.
– Készítsen másolatot minden csoporttag számára!
– Javasolja, hogy először mindenki egyedül válaszoljon a kérdésekre! Erre kapnak 5 percet.
– Kérje meg a csoporttagokat, hogy osszák meg egymással és vitassák meg válaszaikat
minden egyes kérdés esetében!
– Kérje meg őket, hogy minden kérdésnél összegezzék és írják le, mire jutottak! A papírt
tegyék a csoportnaplóba, hogy később is elővehessék.
– Többször is kitölthetik a csoportok a kérdőívet az év folyamán. Javasolja, hogy hasonlítsák
össze a különböző időpontokban adott válaszokat!
I N S T R U K C I ÓVálaszolják meg ezeket a kérdéseket közösen! Készítsenek egy másolatot a facilitátor számára.
JEGYZŐKÖNYVEK
1. Mit mutatnak a jegyzőkönyvek a csoportunk fejlődéséről?
2. Mi történik a csoportban, ami nem kerül bele a jegyzőkönyvekbe? (Gondoljon olyan dolgokra, melyek egy kívülálló számára információértékkel bírhatnak.)
3. Hogyan módosíthatnánk a jegyzőkönyveket úgy, hogy több információval szolgál-janak fejlődésünkről?
A CSOPORT FEJLŐDÉSE
4. Mi jelzi, hogy a csoportunk fejlődik?
5. Milyen új információkhoz jutunk, melyek javítani fognak tanítási gyakorlatunkon?
6. Milyen új tanítási módszereket próbálunk ki az osztálytermekben?
7. Milyen bizonyítékaink vannak arról, hogy ezek a módszerek működnek/nem mű-ködnek?
8. Úgy érzi, hogy a csapatban eltöltött idő hasznos volt? Ha igen, miért, ha nem mi-ért?
9. Mi az, ami még értékesebbé tenné a csoportban töltött időt?
10. Mi az, ami NEM történne, ha nem lennének szakmai tanulóközösségek?
11. Hova szeretne a csoport eljutni a tanév végére?
1 5 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
5 . J e g y z ő k ö n y v e k b ő l s z á r m a z ó b i z o n y í t é k o k
Ez az eszköz segít átvizsgálni és elemezni a jegyzőkönyveket.
– Minden csoportnak adjon egy másolatot az eszközről!
– Használja rendszeres időközönként, pl. negyedévente; hatékonyan tud vele információkat
gyűjteni a csoport működéséről!
– Ossza meg ezeket az információkat a csoportokkal, amennyiben azok alkalmasak arra,
hogy a résztvevőket segítsék és bátorítsák!
– Kövesse nyomon, hogy az egyes csoportok mennyi időt töltenek csoporttalálkozóval, ha-
sonlítsa őket össze, és ismertesse a tagokkal is megfigyeléseit!
I N S T R U K C I ÓElemezze a csoportjegyzőkönyveket a kérdőív segítségével!
MILYEN MÉRTÉKBEN VESZNEK RÉSZT A TAGOK A RENDSZERES, FÓKUSZÁLT CSOPORTÜLÉSEKEN?
MEGBESZÉLÉSEK SZÁMA ÖSSZESEN:
MEGBESZÉLÉSEKEN ELTÖLTÖTT ÓRÁK SZÁMA ÖSSZESEN:
RÉSZVÉTELI ARÁNY:
HOGYAN VÁLTOZNAK A CSOPORTMEGBESZÉLÉSEK JELLEMZŐI, AHOGY TELIK AZ IDŐ?
MUNKAKAPCSOLATOK
MEGFIGYELÉSEK ÉS FELFEDE-ZÉSEK
1 6 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
HOGYAN VÁLTOZNAK A CSOPORTMEGBESZÉLÉSEK JELLEMZŐI, AHOGY TELIK AZ IDŐ?
ERKÖLCSI TÁMOGATÁS
TANÁROK TANULÁSA
LELKESEDÉS
HATÉKONYSÁG
MILYEN INTERAKCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS JELLEMZI A CSOPORTTAGOKAT?
A FEJLŐDÉSNEK MILYEN LÁTHATÓ BIZONYÍTÉKAI VANNAK?
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
6 . Fo l y a m a t r a i r á n y u l ó é r t é k e l ő k é r d é s e k
Ezt az eszközt tanév végén használja, amikor befejeződik a csoport munkája! Gyűjtsön vele infor-
mációkat a csoportoktól és az egyes csoporttagoktól is!
– Lehetőség szerint szervezzen találkozót minden, az intézményben működő csoporttal!
– Mondja el, hogy őszinte válaszokra van szüksége annak érdekében, hogy javítani tudjanak
a csoport működésén!
– Tegye fel kérdéseit és írja le a válaszokat! Ne kommentálja őket, kivéve, ha tisztázni szeret-
ne valamit! Emlékeztesse a csoporttagokat, hogy kövessék a csoportnormákat a válaszo-
lásnál is, azaz senki ne uralja a megbeszélést és mindenki jusson szóhoz!
– A kérdéseket tartalmazó lapot oda is adhatja a csoportoknak és megkérheti őket, hogy
írásban válaszoljanak.
I N S T R U K C I ÓAz eszköz segítségével összegezhetik a csoportok az első év tanulságait. Kérdezze ki az összes
csapatot, de legalábbis mindegyikből több részt vevő pedagógust is. Szabadon változtassa meg,
hagyjon ki vagy tegyen hozzá kérdéseket, ha szükségét érzi.
MIT GONDOL, A FOLYAMAT MELY RÉSZE VOLT A LEGSIKERESEBB? MIÉRT?
MIT GONDOL, A FOLYAMAT MELY RÉSZE VOLT A LEGKEVÉSBÉ SIKERES? MIÉRT?
1 6 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
A FOLYAMAT MELY MOZZANATÁT SZÜKSÉGES JAVÍTANI? HOGYAN?
MILYEN TOVÁBBI TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉGE?
MILYEN VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK A TANULÓCSOPORTOKBAN FOLYÓ KÖZÖS MUNKÁNAK KÖSZÖNHETŐEN (EGYÉNI, CSAPAT, OSZTÁLYTEREM, DIÁKOK, ISKOLA)?
MINEK KELLENE MÉG TÖRTÉNNIE A TANULÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉGEKBEN A JÖVŐBEN?
1 6 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
FELHASZNÁLT IRODALOM
A „Pedagógusok alkotta tanulócsoportok létrehozása és működtetése” című fejezet leírásai és
gyakorlatai a következő források fordításával és – részben – átdolgozásával készültek:
1. Jolly, A. (2008): Team to Teach. A Facilitator’s Guide to Professional Learning Teams. National Staff Development Council, Oxford
2. Jolly, A.: A Facilitator’s Guide to Professional Learning Teams; SERVE, 2005
1 6 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » G YA K O R L AT O K , E S Z K Ö Z Ö K , S A B LO N O K » A C S O P O R T M U N K A É R T É K E L É S E
Az eddig felsorolt gyakorlatok, eszközök és sablonok a tanulócsoportok megalakításának, mű-
ködtetésének és értékelésének rendszerébe illeszkednek. Ha elkezdik az első fejezettől és sorban
végighaladnak a leírásokon és gyakorlatokon, akkor jó esélyük van arra, hogy sikeresen tudják
megvalósítani ezt a folyamatot.
Ezeken kívül azonban szeretnénk kiegészíteni a repertoárt olyan gyakorlatokkal és sablo-
nokkal is, amik nem feltétlenül illeszkednek ebbe a rendszerbe, mégis úgy érezzük, hogy égető,
a köznevelési intézményekben gyakran felmerülő problémákkal, fontos témakörökkel kapcsola-
tosak (mint például az időgazdálkodás), vagy hasonlatosak az eddig megismert gyakorlatokhoz
és sablonokhoz, de a folyamat bármely pontján alkalmazni lehet őket, ezért nem szerettük volna
megszabni a helyüket.
Azt javasoljuk, hogy amikor már otthonosabban mozognak a szakmai tanuló közösségek
témakörében, akkor lapozzák át a következő oldalakat is, mert bizonyosan fognak találni olyan
eszközöket, amik aktualitásuk, személyességük, vagy épp játékosságuk miatt elnyerik majd a tet-
szésüket.
I I I. RÉSZ
K I E G É S Z Í T Ő G Y A K O R L A T O K , S A B L O N O K
K I E G É S Z Í T Ő G Y A K O R L A T O K
1 6 7
1
I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
Ha jól tudunk bánni az időnkkel, akkor képesek vagyunk egyensúlyt tartani munkánk, személyes
és családi életünk feladatai, tevékenységei között. Ugyanakkor elég rugalmasak lehetünk ahhoz,
hogy reagálni tudjunk a meglepetésekre és az újonnan felbukkanó lehetőségekre. Az időgaz-
dálkodás képessége tanulható. Szabályai meglehetősen egyszerűek, betartásukhoz önismeretre,
fegyelemre van szükség.
Célkitűzés
Mindannyian tapasztaljuk, hogy mind otthon, mind munkahelyünkön rengeteg időt töltünk
olyan dolgokkal, amik valójában nem fontosak számunkra. Ha megkérdeznék tőlünk, miért is
csináljuk ezeket a dolgokat, például ilyen válaszaink lehetnének:
– Mert kell. – „A gyerekem teljesen önállótlan, folyton mellé kell ülnöm házi feladatot
írni.” – Biztos?
– Mert jól esik. – „Tudom, hogy butaság ez a sorozat, magam is elámulok rajta időn-
ként, de legalább arra a pár órára kikapcsol.” – Nem töltött volna fel jobban egy
valóban jó film?
– Mert nincs más, aki megcsinálja, vagy nincs más, aki olyan jól meg tudja csinálni,
mint én. – „A szomszédomnak munkába kellett mennie, ezért megkért, hogy – ha
már úgyis otthon vagyok – várjam meg náluk a gázszerelőt. Két órám ráment, de
nem utasíthattam vissza.” – Nem érte volna meg mégis kedvesen hárítani a kérést?
Mit válaszolhatnánk, ha azt kérdeznék tőlünk, miért nem foglalkozunk azokkal a dolgokkal, amik
fontosak számunkra?
– Mert nem marad rájuk időm. – Naná, hogy nem marad. Hiszen rengeteg időd megy
el kevéssé fontos dolgokra, amiket viszont sürgetőbbnek, vagy egyszerűen kelle-
mesnek érzel.
– De hiszen mindig fontos dolgokkal foglalkozom! – Akkor valószínűleg sose gondol-
tál még bele abba, hogy számodra valójában mi fontos. Kevésbé a belső igényeid,
mint inkább a – valós vagy vélt – külső elvárásoknak való megfelelés vezet.
1 6 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
Az emberek rendszerint meg tudják fogalmazni, mi az, amit tenniük kellene, mégsem azt teszik,
mert elsodorják őket mindennapi sürgető, vagy annak vélt feladataik. A fontos dolgok pedig
várhatnak a megfelelő időpontra: „Majd ha egyszer lesz időm …”. Pedig addig nem lesz, amíg
minden marad a régiben. Ahhoz, hogy legyen, változtatni kell.
Első lépésként felül kell vizsgálnunk, amit eddig gondoltunk feladatainkról, személyes és munka-
helyi céljainkról. Vajon a megfelelő dolgokat tesszük-e?
Ha ezt a pontot kipipáltuk, akkor kezdhetünk el azon gondolkodni, tevékenységeink milyen rész-
feladatokkal járnak, hogyan, mikor és mennyi idő alatt tudjuk elvégezni őket. Majd ennek fényé-
ben tervezhetjük meg következő napunkat, hetünket, hónapunkat, egész életünket.
A z időgazdálkodás típusai
Számos elgondolás született arra vonatkozóan, mi segíthetne minket a legjobban abban, hogy
hatékonyabban tudjuk szervezni az időnket. Ezek alapján Stephen R. Covey A kiemelkedően sike-
res emberek 7 szokása című könyvében az időgazdálkodás négy generációját írja le.
1. LISTÁK KÉSZÍTÉSE – Ezeknek a listáknak az a szerepük, hogy a szerteágazó, időt és
energiát követelő tennivalókat valahogyan megjelenítsék, összegyűjtsék. A listára
folyamatosan kerülnek fel az elemek, majd törlődnek ki onnan, miután a feladatot
teljesítettük. Akkor is működik a módszer, ha nincs kellő önismeretünk, és a céljain-
kat sem tisztáztuk még.
2. NAPTÁRAK, HATÁRIDŐNAPLÓK – Ugyanezt a szerepet töltik be, de már tervezetten,
rend szerezetten szerepelnek bennük a tennivalók.
3. FONTOSSÁG SZERINTI RANGSOROLÁS, rövid- közepes- hosszútávú célok, a megvaló-
sítás tervezése – Az előző két típusra épít, de itt már fontos az értékek tisztázása,
ezek segítségével állapítjuk meg napi tevékenységeink egymáshoz viszonyított
rangsorát. Meghatározott tervet készítünk azoknak a céloknak az elérésére, és
azoknak a tevékenységeknek az elvégzésére, amelyeket a legfontosabbnak ítélünk.
4. A negyedik típus számot vet azzal, hogy az időmenedzsment elnevezés félreveze-
tő, hiszen a valódi feladat nem az idő (és benne az elvégzendő dolgaink), hanem
ÖNMAGUNK HATÉKONY MENEDZSELÉSE. Ehhez mind alapvető értékeinkkel, mind sze-
repeinkkel tisztában kell lennünk, ezeknek megfelelően kell megfogalmaznunk
céljainkat. Ezeket a célokat alakítjuk heti konkrét tevékenységekké, és keressük
meg hozzájuk a megfelelő napokat.
1 6 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
Időgazdálkodási mátrix
D. D. Eisenhowertől (az USA 34. elnöke) származik a következő mondás:
„Ami fontos, az ritkán sürgős, és ami sürgős, az ritkán fontos.”
Ez a gondolat lett az alapja annak az időgazdálkodási mátrixnak, ami a negyedik típusú
önmenedzselési technika lényegét szemlélteti. Minden tevékenységet két szempont szerint so-
rol be: mennyire fontos és mennyire sürgős. Így jön létre a négy mező, melynek mindegyikéhez
különböző jellemző szavakat rendelhetünk.
SÜRGŐS NEM SÜRGŐS
FONT
OS Mit csinálok?Mit érzek?Mit tegyek?Ki vagyok én?
I. NEGYED
TűzoltásKényszerűségMost azonnal tedd meg!A halogató
II. NEGYED
StratégiaMinőségDöntsd el, hogy mikor teszed meg!A priorizáló
NEM
FON
TOS
Mit csinálok?Mit érzek?Mit tegyek?Ki vagyok én?
III. NEGYED
SürgölődésÁldozatAdd tovább a feladatot!Az „igen” ember
IV. NEGYED
IdőpocsékolásSzemétFelejtsd el!A naplopó
Ha valami fontos, akkor az összhangban van küldetésünkkel, értékeinkkel és előrevisz minket
fontos céljaink felé.
A sürgős dolgok általában nyilvánvalóak. Nyomást gyakorolnak ránk, azonnali cselekvést
igényelnek (pl. prezentációt kell készítenünk a holnapi előadásra). Van, hogy elintézésükkel jó
pontokat szerezhetünk másoknál (szívességeket teszünk), van, hogy kellemesek (fecsegünk a
munkatársakkal), de sokszor nem fontosak.
Ha nincs pontos elképzelésünk arról, hogy mi az, ami igazán fontos, könnyen beleesünk
abba a csapdába, hogy mindig a sürgős dolgokra reagálunk.
Az, hogy tudjuk, mi a fontos nem csak – sőt lehet, hogy nem is igazán – azt jelenti, hogy
tudjuk, mit kell tennünk, hanem azt is, hogy tudjuk, mire kell nemet mondanunk.
1 7 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
Hogyan koncentráljunk a fontos dolgokra? Időnként mondjunk nemet.
„Az emberek azt hiszik, hogy a valamire való koncentrálás azt jelenti, hogy igent kell mondanunk azokra a dolgokra, amikre koncentrálunk. Pedig egyáltalán nem ezt jelenti. Azt jelenti, hogy nemet kell mondanunk 100 másik jó ötletre, amivel találkozunk. Megfontoltan kell döntenünk. Én például ugyanannyira büszke va-gyok azokra a dolgokra, amiket nem csináltunk meg, mint azokra, amiket meg-csináltam.”
Steve Jobs
A negyedekhez köthető tevékenységek és eredmények
I. FONTOS és SÜRGŐS tevékenységek
Kritikus helyzetek, válságok, égető problémák, határidős munkák. Többnyire olyan feladatok,
amiket vagy nem láthattunk előre, vagy az utolsó pillanatra hagytuk őket. Ilyen kritikus helyzet
lehet egy vizsga, amire egész félévben készülhettünk volna, de nem tettük, és az utolsó éjszakán
szeretnénk mindent megtanulni. Az ilyen típusú feladatokat még ma meg kell oldani, mert ha
nem, annak súlyos következménye lehet.
Akik ide sorolják tevékenységeik nagy részét, ők a problémaorientált emberek, akik a határ-
idő nyomására teljesítenek. Ha mindig erre a negyedre összpontosítunk, nőni kezd, és ez fogja
meghatározni életünket – mivel folyton tűzoltást végzünk, mindig jön egy újabb gond, ami lete-
rít. Stresszesek vagyunk és kiégünk, ráadásul a közepesnél nem tudunk sokkal jobb teljesítményt
nyújtani. Az egyetlen menedék a negyedik negyedbe tartozó nem fontos és nem sürgős tevé-
kenységek gyakorlása, azaz pihenésképpen elolvassuk azokat a – többnyire érdektelen – böl-
csességeket, amit ismerőseink posztolnak a Facebookon. A második és harmadik negyedre nem
marad időnk.
Vannak dolgok, amiket egyszerűen meg kell tenni
„„A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak: majomkenyérfa-mag-vak. A bolygó egész földjét megfertőzték. A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe, soha többé nem bír megszabadulni tőle. Egysze-rűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel. Ha aztán a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják.
1 7 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
– Fegyelem kérdése – mondta egyszer később a kis herceg. – Miután reggel gon-dosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is…
Néha semmi baj sem származik belőle, ha valamilyen munkát későbbre halasz-tunk. De mindig végzetes következményekkel jár, ha a majomkenyérfákról van szó. Tudok egy bolygót: lusta gazdája volt, figyelmen kívül hagyott három cserjét...
Itt van, ezt a bolygót rajzoltam a kis herceg útmutatásai szerint. Sosem szerettem az erkölcsi intelmek modorában írni; a majomkenyérfák veszedelmét azonban olyan kevéssé ismerik, és azt, aki netán egy kisbolygóra tévedne, akkora kockázat fenyegeti, hogy ezúttal kivételesen legyőzöm a viszolygásomat, és azt mondom:
„Gyerekek! Ügyeljetek a majomkenyérfákra!”
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
II. FONTOS, de NEM SÜRGŐS tevékenységek
Megelőzés, felkészülés, kapcsolatépítés, új lehetőségek keresése, célok kitűzése, tervezés, valódi
kikapcsolódás, rendszeres mozgás, nyelvtanulás, szakirodalom olvasgatása. Olyan feladatok, amik
segítenek elérni személyes és szakmai céljainkat, mégis gyakran esnek a halogatás áldozatául. Ha
nem tesszük meg ma, annak nincs azonnali kellemetlen következménye, viszont egyrészt idővel
ezek is sürgőssé válhatnak (pl. szeretnék egy állást megpályázni, ahová naprakész nyelvtudásra
van szükség, de a német tudásom tökéletesítését folyton halogattam; vagy sose szánok időt egy
pihentető hosszú hétvégére, majd egy betegség hetekre ledönt a lábamról), másrészt pedig
halogatásuk hosszú távon erősen befolyásolja életminőségünket, elégedettségünket.
Ez a legfontosabb tevékenységcsoport, az alkotás és a megújulás alapja. Olyan eredmények
kapcsolódnak hozzájuk, mint jövőkép, egyensúly, önfegyelem, irányítás, kevés válság. Folyama-
tos tudatos erőfeszítést igényel tőlünk, hogy ne hagyjuk, hogy a körülmények nyomása teljesen
feleméssze a második negyed tevékenységeire fordítható időt.
Fontos, de nem sürgős tevékenység: Élezd meg a fűrészt!
„Képzeld el, hogy az erdőben sétálgatva rábukkansz valakire, aki éppen azon szorgoskodik, hogy fűrésszel kivágjon egy jókora fát.
– Hát maga mit csinál? – kérdezed.– Nem lát a szemétől? – kérdez vissza a fűrészelő. – Éppen kivágom ezt a fát.– Elég kimerültnek látszik! – mondod neki. – Mióta dolgozik?– Körülbelül öt órája – feleli az ember, majd egy keserves sóhaj kíséretében hoz-
1 7 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
záteszi: – Egyébként igaza van. Halálosan kivagyok. Ez rettenetesen nehéz munka.– Miért nem hagyja abba egy kis időre, hogy megélezze azt a fűrészt? – kérdezed. – Biztos vagyok benne, hogy gyorsabban haladna.– Sajnos nem lehet – rázza a fejét csüggedten a férfi. – Nincs időm élezgetésre. Még ma ki kell vágnom ezt a fát!”
Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása
III. NEM FONTOS, de SÜRGŐS tevékenységek:
Ezek elsősorban olyan tevékenységek, amik a sürgősség látszatát keltik, vagy amiket valaki más
(pl. egy kolléga vagy barát) miatt csinálunk, mert megkért rá, mert nem mertünk nemet mon-
dani, mert ettől érezzük jó fejnek magunkat. Soron kívül közbejött dolgok, mint pl. egy váratlan
látogatás, egyes telefonhívások, e-mailek, megbeszélések, találkozók, olyan határidős feladatok,
amik várható eredménye nincs arányban a beléjük fektetett munkával – fontosak lehetnek, csak
épp nem a mi számunkra, ezért csak hátráltatnak. Ezekre vagy nemet kell mondani, vagy ké-
sőbbre halasztani, vagy másnak adni a feladatot. Fontos, hogy segítsünk, de ne szorítsuk mindig
háttérbe a saját céljainkat.
Sokan rengeteg időt áldoznak sürgős, de nem fontos problémákra, miközben azt hiszik, az
I. negyedben élnek. Idejük nagy része azzal telik, hogy olyan dolgokra reagálnak, amik általában
csak azért sürgősek, mert mások elvárásai és preferenciái kapcsolódnak hozzájuk, vagy épp azért,
mert attól érzik magukat fontosabbnak, ha állandóan van valami feladatuk. Aki főleg ebben a
negyedben tevékenykedik, az csak a rövidtávú szempontokra figyel, mások elismerésére vágyik,
a célokat és terveket haszontalannak tartja, áldozatnak érzi magát, nem érzi azt, hogy ő maga
irányítja az életét.
Az állandó elfoglaltság a fontosság érzetét adja nekünk
„A negyedik bolygó az üzletemberé volt. Ennek annyi dolga volt, hogy még csak föl se nézett, amikor a kis herceg megérkezett.
– Jó napot! - mondta a kis herceg. – Uraságodnak kialudt a cigarettája.– Három meg kettő, az öt. Öt meg hét, az tizenkettő. Tizenkettő meg három, az tizenöt. Jó napot! Tizenöt meg hét, az huszonkettő. Huszonkettő meg hat, az hu-szonnyolc. Nem érek rá újra rágyújtani. Huszonhat meg öt, az harmincegy. Hopp! Tehát összesen ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázharmincegy.– Ötszázmillió micsoda?
1 7 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
– Mi az? Még mindig itt vagy? Ötszázmillió izé... már nem is tudom... Annyi dolgom van! Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet! Kettő meg öt, az hét...
– Ötszázmillió micsoda? – ismételte a kis herceg, mert ha egyszer egy kérdést föltett, nem tágított tőle többé. …. – Méhek?
– Dehogy! Azok az aranyos kis izék, amin a semmittevők ábrándozni szoktak. Én azonban komoly ember vagyok! Nekem nincs időm semmiféle ábrándozásra.
– Ahá! Csillagok.– Az, az. Csillagok.”
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
IV. NEM FONTOS és NEM SÜRGŐS tevékenységek
Megszokott rutin teendők, egyes telefonhívások, jelentéktelen e-mailek megválaszolása, elő-
készítetlen értekezletek, kellemes tevékenységek, mint pl. órákon keresztül történő tévénézés,
hírek olvasgatása, közösségi oldalak böngészése, vásárolgatás, pakolászás. Mindegyik azt az érze-
tet kelti, mintha csinálnánk valamit, miközben puszta időrabló szöszmötölés, pótcselekvés, amit
valami fontos dolog helyett teszünk, tipikusan olyankor, amikor fogalmunk sincs arról, hogy mit
kéne tennünk, vagy valami sürgős, halaszthatatlan dolgunk van, amihez nincs kedvünk hozzá-
fogni, esetleg egyszerűen fáradtak vagyunk az állandó pörgéstől. Ha folyton ide menekülünk,
az átmeneti megkönnyebbülést hoz, de utána csak ürességet fogunk érezni valódi felfrissülés
helyett.
Akik főként ebben a negyedben élnek, azokban idővel kialakul a felelősségérzet hiánya,
alapvető igényeik kielégítését is másoktól, vagy intézményektől várják, ráadásul gyakori bűntudat
gyötörheti őket.
A pótcselekvés
Ha egy éhes egér elé valamilyen kívánatos táplálékot rakunk, az egér szinte gon-dolkozás nélkül odamegy és elkezdi enni azt. Hogyha tőle azonos távolságra, két ugyanolyan táplálékot rakunk, akkor szinte mindig azonnal odamegy az egyikhez, vagy a másikhoz. Bizonyos ritka esetekben azonban mielőtt döntene, ülve marad egy darabig és vakaródzik. Az ilyen cselekvésforma a tipikus pótcselekvés.
1 7 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
A hatékony ember
Természetesen minden ember végez minden negyedhez tartozó tevékenységet. A lényeges kér-
dés az, hogy időnk hogyan oszlik meg a különböző negyedek között.
A hatékony emberek távol tartják magukat a III. és IV. negyedtől, mert az ide tartozó cselek-
vések nem fontosak számukra, még ha sürgetőek is. Akadnak persze nekik is ilyen tevékenységeik,
de kordában tudják tartani a velük töltött időt, így ezek nem mennek a fontos dolgok rovására.
Ugyanakkor csökkenteni tudják az I. negyedhez tartozó – fontos és sürgős – cselekvések számát,
az azokkal töltött idő mennyiségét úgy, hogy több időt töltenek II. negyedbeli – fontos, de nem
sürgős – tevékenységekkel. Így előre dolgoznak, felkészülnek, terveket kovácsolnak, egészsége-
sen élnek, előre gondolkodnak, s ezzel lehetőségeket teremtenek a maguk számára.
A legtöbb ember a II. negyedben tölti a legkevesebb időt. A többi negyed tevékenységeire
könnyű rátalálni – a körülmények, vagy más emberek szabják ki számunkra, vagy egyszerűen
kellemes időtöltések. A második negyed tevékenységei olyan dolgok, amikről vagy tudjuk, hogy
meg kellene tennünk őket, csak épp nem foglalkozunk velük, halogatjuk őket, mert nem sür-
gősek, vagy egyszerűen nem is vagyunk tisztában velük, mert ahhoz el kellene gondolkodnunk
önmagunkon, alapelveinken, szerepeinken, ellentmondásokat kell feloldani, nehéz kérdéseket
megválaszolni – ez pedig hosszadalmas és fárasztó folyamat.
A hatékony emberek viszont elegendő időt szánnak ezekre a tevékenységekre, sőt idejük
nagy részét ezekkel töltik, így nem a problémákra (I. negyed, amikor a feladat már problémává
nőtte ki magát), hanem a lehetőségekre (II. negyed), összpontosítanak, előre gondolkodnak, és
ezzel megsokszorozzák erőforrásaikat. A második negyedben még semmi sem muszáj, lehető-
ségünk van különféle feladatokat megoldani, amivel újabb lehetőségeket teremtünk a magunk
számára (pl. rendszeresen tanulmányozzuk a szakirodalmat, ami később jól jön, amikor egy vonzó
állást szeretnénk elnyerni, vagy egyszerűen csak olyan feladatot kapunk, ami igényli ezt a tudást).
Természetesen a hatékony embereknek is vannak feladataik az első negyedben, de ritkábban,
mint másoknak.
Bárki, aki megkérdezi magától, mi áll az ő második negyedében, majd dolgozni kezd eze-
ken, látványosan hatékonyabbá válik. A válságok és problémák kezelhetőbbé válnak, mert olyan
dolgokat tesz, amelyek elejét veszik annak, hogy a helyzet válsággá fajulhasson. Ezt nevezik
Pareto-elvnek: az eredmények 80%-a a tevékenységek 20%-ából ered. Azaz van néhány olyan
fontos tevékenység az életünkben, amelyek az eredményeink, elégedettségünk, magánéleti és
szakmai sikereink jelentős részét okozzák. És vannak olyanok, amikkel rendkívül sok időnk elmegy,
mégis csekély mértékben járulnak hozzá mindehhez. Az előbbiekre érdemes koncentrálni.
1 7 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
1 . M i a f o n t o s ?
CÉL
A fontos célok és a hozzájuk vezető tevékenységek átgondolása, valamint a megvalósítás meg-
tervezése.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 1 óra
ELRENDEZÉS: Falfelület, amire ki lehet ragasztani három flipchart papírt.
SZÜKSÉGES ANYAGOK: Plakát, ami az időgazdálkodási mátrixot tartalmazza annak megfelelően,
ahogy a fenti szövegben megjelenik; nagy üres lap; nagy lap, amin egy
üres mátrix szerepel; filctoll
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. Mielőtt a facilitátor bármilyen elméletet ismertetne az időgazdálkodással kapcso-
latban, a következő kérdést teszi fel a résztvevőknek: „Mi az a dolog, amit megte-
hetne (de jelenleg nem tesz) és amelynek a rendszeres végzése nagyon kedvező
hatást gyakorolna az életére?
Toldja meg azzal az információval, hogy a résztvevők egyaránt gondolhatnak
személyes vagy szakmai életükre, akár mindkettőre külön is hozhatnak példát, de
olyan dolgokra gondoljanak, amit befolyásolni képesek, van realitása annak, hogy
megvalósítsák, ha igazán akarják.
2. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy elmondja a nagycsoportnak ezeket a dol-
gokat. A facilitátor felírja a falra ragasztott nagy papírra azokat a dolgokat, amiket
még más nem mondott. Aki olyan tevékenységet választ, amit valaki más már
mondott, gondolkozzon tovább, amíg valami személyesebbet, csak rá jellemzőt
nem talál. Beszéljék meg azt is, hogy ezek a tevékenységek milyen célokat szolgál-
nak.
3. A facilitátor beszél az időgazdálkodásról általában, és ismerteti az időgazdálkodási
mátrixot a plakát segítségével. Minél pontosabban, példákkal illusztrálva leírja, mi-
1 7 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
lyen tevékenységek tartoznak az egyes negyedekhez, beszél a második negyedbe
tartozó tevékenységek fontosságáról.
4. Egyenként sorra veszik a – korábban a papírra felírt – tevékenységeket, és beso-
rolják őket a (falra ragasztott üres) mátrix megfelelő negyedébe. Általában a má-
sodik negyedbe szoktak kerülni a fenti kérdésre adott válaszok – vajon most is ez
történik-e?
5. Végül válasszanak néhányat e tevékenységek közül és vizsgálják meg, mi lenne
a következménye annak, ha az illető megtenné ezt a dolgot, mi volt az akadálya
eddig annak, hogy megtegye, hogyan lehetne ezeket az akadályokat legyőzni és
hogyan lehetne megvalósítani, amit szeretne.
1 7 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
2 . Tö l t s ü k m e g a m á t r i x o t !
CÉL
Tegyük személyessé az elméletet. Mindenki gondolja át tevékenységeit, azok típusát (fontosság
és sürgősség szempontjából) és a velük töltött idő mennyiségét.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 1 óra
ELRENDEZÉS: Mindenki előtt legyen olyan felület, amin írni tud. A résztvevők tudjanak
párokban beszélgetni. Falfelület, amire ki lehet ragasztani két nagyméretű
lapot.
SZÜKSÉGES ANYAGOK: Plakát, ami tartalmazza az időgazdálkodási mátrixot annak megfelelően,
ahogy a fenti szövegben megjelenik; nagy lap, amin egy üres mátrix
szerepel; A4-es üres papírok, valamint papírok az üres mátrixszal minden
résztvevő számára; tollak, filctoll
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. A facilitátor beszél az időgazdálkodásról általában, és ismerteti az időgazdálkodási
mátrixot. Minél pontosabban, példákkal illusztrálva leírja, milyen tevékenységek
tartoznak az egyes negyedekhez, beszél a második negyedbe tartozó tevékeny-
ségek fontosságáról. Ezután kioszt minden résztvevőnek egy-egy üres lapot, vala-
mint egy másik lapot, ami az üres mátrixot tartalmazza.
2. Ezután megkéri a résztvevőket, gondoljanak az elmúlt három napra és írják le egy
üres papírra az összes feladatot és egyéb tevékenységet, amivel időt töltöttek
(otthon, munkahelyen, másutt) – a legapróbb, legjelentéktelenebb dolgokat is
beleértve –, valamint írják oda mindegyikhez a velük töltött idő nagyságát.
3. Majd rangsorolják őket fontosság és sürgősség szerint és az alapján, amit az előző-
ekben hallottak, keressék meg az egyes tevékenységeik helyét az üres mátrixban
és írják be mindegyiket a megfelelő helyre.
1 7 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
4. Ezután a facilitátor megkéri a résztvevőket, hogy a mellettük ülővel alkossanak párt
és beszéljenek mindkettőjük mátrixáról. Vegyék sorra az egyes tevékenységeket,
vizsgálják fölül közösen, vajon a mátrix megfelelő mezőjébe kerültek-e.
5. Számolják ki mindegyik negyed esetében, hogy összesen mennyi időt töltöttek a
hozzá tartozó tevékenységek végzésével.
6. A falra ragasztott nagy lapon szereplő üres mátrixot töltse meg a nagycsoport
közösen. Mindenkinek lehetősége van az egyes mezőkhöz tevékenységeket mon-
dani a sajátjai közül. Mindenkinek lehetősége van elmondani azt is, milyen időará-
nyokat tapasztalt meg a saját tevékenységei esetében.
7. Végül beszéljenek a tanulságokról, valamint a szöveg és saját tapasztalataik, el-
képzeléseik alapján arról, hogyan lehetne hatékonyabbá, produktívabbá tenni
éle tüket.
1 7 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
3 . Ta n á c s o k
CÉL
Annak átgondolása, mi az akadálya annak, hogy hatékonyabban szervezzük az életünket.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 40-60 perc
ELRENDEZÉS: Mindenki előtt legyen olyan felület, amin írni tud. Falfelület, amire ki lehet
ragasztani két nagyméretű lapot.
SZÜKSÉGES ANYAGOK: Nagyméretű üres lap; A4-es üres papírok; tollak, filctoll
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. A facilitátor beszél az időgazdálkodásról általában, és ismerteti az időgazdálkodási
mátrixot. Minél pontosabban, példákkal illusztrálva leírja, milyen tevékenységek
tartoznak az egyes negyedekhez, beszél a második negyedbe tartozó tevékeny-
ségek fontosságáról. Ezután kioszt minden résztvevőnek egy-egy üres lapot.
2. A facilitátor megkéri a résztvevőket, válasszák ki egy családtagjukat/barátjukat/
ismerősüket, akit nevezzünk pl. Bélának/Bellának. Gondolják át, hogy Béla/Bella
milyen tevékenységekkel tölti az idejét és mire mennyi időt szán. Mit csinál jól,
mit rosszul. Milyen tanácsokat tudna neki adni arra vonatkozóan, hogyan kellene
ügyesebben, hatékonyabban szerveznie az életét? Mindezt írják le a kapott papírra.
3. Korlátozott számú résztvevőnek lehetősége van arra, hogy megismertesse a teljes
csoporttal a saját Béla/Belláját és mindazt, amit gondol arról, mennyire hatéko-
nyan éli az életét, majd azt is, ő maga milyen tanácsokat adna neki. A többiek
kiegészíthetik ezt további jó tanácsokkal, amiket a facilitátor felír az üres nagy lapra.
4. Most a facilitátor arra kéri a résztvevőket, hogy képzeljék el, hogy az ő ismerő seik,
szeretteik, jóakaróik, tanáraik beszélnek róluk ugyanígy. Vajon mit javasolnának
nekik? Ezt is írják le a papírra.
1 8 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » I D Ő G A Z D Á L K O D Á S
5. A résztvevőknek lehetőségük van arra, hogy ezeket a gondolatokat is feltárják a cso-
port előtt. Az önmaguknak adott tanácsokat is felírja a facilitátor a második üres nagy
lapra.
FELHASZNÁLT IRODALOMCovey, S. R. (2004): A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása – Az önfejlesztés kézikönyve. Bagolyvár Könyvkiadó,
Budapest.
1 8 1
2
P R O A K T I V I T Á S
A reaktív szó azt jelenti, valamire reagálni. Aki reaktív, az valamire válaszol, valamilyen külső inger
indítja be a viselkedését. Ezzel szemben a proaktív szó a valamiért való szándékos cselekvést
jelenti. A viselkedés ingere nem a külvilágban, hanem az egyénen belül van.
A proaktivitás nem pusztán kezdeményezőkészséget jelent. Azt is jelenti, hogy az egyénnek
vagy szervezetnek van elképzelése a jövő kihívásait, nehézségeit illetően, és még mielőtt azok
bekövetkeznének, már reagál rájuk. A proaktivitás szoros kapcsolatban van a felelősségvállalással:
érzem, hogy a sorsomat én irányítom, ezért aktívan teszem a dolgomat céljaim elérése érde-
kében. Saját értékrendemnek, saját jövőbeli elképzeléseimnek megfelelően, saját indíttatásból
és akaratomból cselekszem, ahelyett, hogy hagynám magam sodortatni az eseményektől és
elszenvedném a sorsomat.
A reaktivitás kényelmes, ezért vonzó. A proaktivitáshoz tudatosságra, ötletekre és sok ener-
giára van szükség.
A proaktív egyén vagy szervezet valós és átvitt értelemben is magában hordja a jó időt:
hozzáállása, teljesítménye nem attól függ, hogy esik az eső, vagy süt a nap. Sem attól, hogy má-
sok jól vagy rosszul bánnak-e vele. Viselkedését érzéseiből táplálkozó pillanatnyi válaszreakciók
helyett – alaposan átgondolt, megválogatott és belsővé vált – értékei határozzák meg.
1 8 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » P R O A K T I V I TÁ S
1 . B e f o l y á s o l á s i k ö r
Erre persze mondhatjuk azt, hogy létezik egy sor dolog, amire egyszerűen nincs befolyásunk. Ez
így igaz, de ha megfelelő módon, azaz proaktívan gondolkozunk és viselkedünk, akkor hirtelen
kiderül, hogy valójában sokkal több dologra tudunk hatást gyakorolni, mint azt előzőleg gon-
doltuk volna.
A következő gyakorlat segít abban, hogy elgondolkodjunk azon, mit tehetünk egy megold-
hatatlannak tűnő helyzetben. Lehet, hogy megtaláljuk a kiutat, lehet, hogy tehetünk egy apró lé-
pést, amitől már elviselhetőbb a helyzet, de az is lehet, hogy megtanuljuk mosolyogva elfogadni
azt, amin nem tudunk változtatni.
CÉL
A befolyásolási kör tágítása. Annak felismerése, hogy több dologra van befolyásunk, mint azt
eddig gondoltuk.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 45 perc
ELRENDEZÉS: Körben üljenek a résztvevők
ESZKÖZÖK: Flipchart papír a falra ragasztva, vagy tábla
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. A facilitátor ismerteti az érdeklődési kör/befolyásolási kör elméletet:
Proaktivitásunk mértékét úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk, mi mindenre
fordítjuk időnket és energiánkat. Ez lesz az érdeklődési körünk, amibe beletartoz-
nak gyerekeink, egészségünk, munkahelyi gondjaink, államadósság, atomháború
stb., minden, ami foglalkoztat minket. Ezek között vannak olyan dolgok, amikre
nincs befolyásunk, és olyanok is, amelyekre érdemi hatással bírunk. Ez utóbbi cso-
portot hívjuk befolyásolási körnek. A proaktív emberek főként azokra a dolgokra
fordítják energiáikat, amelyek a befolyásolási körükön belül vannak, azaz tehetnek
velük valamit. Energiáik pozitív és erősítő jellegűek, általuk növelni tudják a be-
1 8 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » P R O A K T I V I TÁ S
folyási körüket. Ezzel szemben a reaktív emberek érdeklődési körükre használják
el energiájuk nagy részét, azaz főként olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyeken
úgysem tudnak változtatni. Az ilyen összpontosítás negatív energiát jelent, és ha
a reaktív ember ezzel egyidejűleg elhanyagolja azokat a dolgokat, amelyekkel kap-
csolatban tényleg tehetne valamit, a befolyásolási köre zsugorodni kezd. (Bőveb-
ben lásd, Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása)
2. A facilitátor megkéri a résztvevőket, hogy közösen válasszanak egy olyan munka-
helyi gondot, ami elkeserítően hat rájuk, de eddig nem találták a megoldását.
3. Elemezzék a problémát, vegyék sorra a szereplőket, a probléma létrejöttének okait.
4. Idézzék fel, eddig mit tettek a probléma megoldására és ezek a kísérletek milyen
eredménnyel jártak.
5. Ezután gondolkozzanak el azon, mi az, amit mégis tenni lehet annak érdekében,
hogy előrébb lépjenek a probléma megoldása felé.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Szükséges az érdeklődési kör/befolyásolási kör elméletének ismerete sok példával.
A résztvevőktől is kérjen személyes és munkahelyi példákat.
• Amikor megkéri a résztvevőket, hogy töprengjenek a megoldáson, egyúttal figyel-
meztesse is őket, hogy mindenkinek csak a saját viselkedése felett van hatalma, tehát
csak olyan megoldásokat keressenek, amik arról szólnak, hogy ők személy szerint,
vagy ők, mint szervezet mit tehetnének.
1 8 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » P R O A K T I V I TÁ S
2 . P r o a k t í v n y e l v h a s z n á l a t
Nyelvhasználatunk pontosan tükrözi, hogy mennyire látjuk magunkat proaktív embernek. Minél
többször használunk „Bárcsak…”, „Muszáj…”, „Nem tehetem… „ stb. kezdetű – reaktív – monda-
tokat, vélhetően annál kevésbé jellemző ránk a proaktivitás. A reaktív nyelvhasználatnak az a
veszélye, hogy az elmondottak önbeteljesítő jóslatokká válnak. Az emberek egyre inkább úgy
érzik, hogy mások áldozatai, nem pedig saját sorsuk kovácsai. Külső erőket okolnak saját helyze-
tükért – más embereket, a körülményeket, vagy
akár a horoszkópjukat.
A következő gyakorlat segít abban, hogy
felismerjük azokat a mondatokat, amik abban
segítenek minket, hogy feloldozzuk magunkat a
valóságért való felelősségvállalás alól, majd olyan
mondatokkal helyettesítsük őket, amik lehetősé-
geinkről szólnak.
CÉL
Felismerni a reaktív nyelvhasználatra utaló mondatokat és átfogalmazni őket úgy, hogy a proak-
tív viselkedéshez segítsenek hozzá minket.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 30 perc
ELRENDEZÉS: Körben üljenek a résztvevők
ESZKÖZÖK: A4-es lapok, tollak
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. A facilitátor megkéri a résztvevőket, hogy írjanak olyan – általuk sokszor mon-
dott – mondatokat, amik a következőképpen kezdődnek:
• Bárcsak …!
• De jó lenne …!
• Nem tudok …
• Muszáj …
• Nem tehetek arról, hogy …
Az amerikai csinálja a pénzt –How much do you make?
Az angol kiérdemli –How much do you earn?
A magyar keresi –Mennyit keresel?
1 8 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » P R O A K T I V I TÁ S
2. Miután ez megtörtént, a facilitátor összehasonlítja a reaktív-proaktív nyelvhasználatot:
Nyelvhasználatunk pontosan tükrözi, mennyire látjuk magunkat proaktív ember-
nek. A reaktív nyelvhasználat azt fejezi ki, hogy nem én vagyok a felelős, mert
nincs rá módom, hogy megválasszam a reakcióimat. Veszélye, hogy önbeteljesítő
jóslatként működik. A proaktív nyelvhasználat ezzel szemben felelősségvállalást és
aktivitást tükröz. (Bővebben lásd, Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek
7 szokása)
REAKTÍV NYELVHASZNÁLAT PROAKTÍV NYELVHASZNÁLAT
• Nem tehetek semmit.
• Én már csak ilyen vagyok.
• Egyszerűen megőrjít!
• Ebbe nem fognak belemenni.
• Muszáj megtennem.
• Nem tehetem.
• Muszáj
• Bárcsak…
• Lássuk az alternatívákat!
• Másként is hozzáállhatok a kérdés-
hez.
• Ura vagyok az érzéseimnek.
• Össze tudok állítani egy hatékony
bemutatót.
• Megfelelő választ fogok adni.
• Ezt választom.
• Inkább ezt akarom.
• Meg fogom tenni.
3. Megkéri a résztvevőket, hogy írják át az előzőleg írt – reaktív – mondatokat a proaktív
nyelvhasználatnak megfelelően.
4. Mindenkinek lehetősége van ismertetni a többiekkel a saját mondatait.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Szükséges a reaktív és proaktív nyelvhasználat jellemzőinek ismerete sok példával.
FELHASZNÁLT IRODALOMCovey, S. R. (2004): A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása – Az önfejlesztés kézikönyve. Bagolyvár Könyvkiadó,
Budapest.
1 8 6
3
R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
A következő néhány gyakorlat az egyik fontos aldimenzió, a rendszergondolkodás fejlesztésének
támogatása. Céljuk egyben, hogy bevezetőként szolgáljanak a saját gondolkodási folyamatok
feltárásához, valamint felhívják a figyelmet azok tudatosításának fontosságára.
Az első gyakorlat a társadalmi hatások erejét mutatja meg, a második gyakorlat az előfelté-
telezésekre és az asszociáció automatikus mivoltára hívja fel a figyelmet.
1 8 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
1 . S z í n , b ú t o r, v i r á g
INSTRUKCIÓ
1. Kérje meg a csoporttagokat, hogy egy cetlire írják le az első szót, ami eszükbe jut
az alábbiakról:
A. SZÍN B. BÚTOR C. VIRÁG
2. Kérje meg a csoportot, hogy osszák meg egymással, hogy milyen szavakat írtak
le. Valószínűleg a többség a piros, szék és rózsa szavakat írta le. (Ha nem, akkor is
nagyon sok azonos tartalmú szó lesz).
GONDOL JA ÁT!
• Amikor sokszor gondolunk egy bizonyos dologra, sokszor teszünk meg egy bizonyos
asszociációt, agyunk automatikusan előhívja ezeket a tapasztalatokat, egy idő után
már automatikusan. Érzékeljük-e, amikor autopilótára kapcsolunk?
• Hogyan tudjuk ösztönözni a különböző nézőpontok megjelenését saját gondolata-
ink feltérképezése során?
1 8 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
2 . M i n d e n , k i v é v e a z a l v á s
INSTRUKCIÓ
1. Vetítsük ki vagy írjuk fel egy flipchart papírra az alábbi szavakat:
SZENDERGÉS PÁRNA
ÁLOM ÉJSZAKA
ÁGY TAKARÓ
CSEND PIZSAMA
PIHENÉS HORKOLÁS
2. Mindegyik szó összefüggésbe hozható az alvással. Erre az összefüggésre még ne
hívja fel a résztvevők figyelmét. Kérje meg a résztvevőket, hogy tanulmányozzák
10 másodpercig az alábbi szavakat, de ne írjanak le semmit.
3. A 10 másodperc eltelte után vegye le a szavakat.
4. Kérje meg a résztvevőket, hogy írjanak le annyi szót, ahányra csak emlékeznek.
5. Kérdezze meg, hogy hányan írták le a szendergés szót?
6. Kérdezze meg, hogy hányan írták le az éjszaka szót?
7. Végül kérdezze meg, hogy hányan írták le azt a szót, hogy alvás? (Feltehetőleg lesz
ilyen résztvevő).
8. Ezután mutassa meg újra a szavakat, hogy tisztázza a helyzetet.
GONDOL JA ÁT!
• A gyakorlat lényege, hogy rámutasson az automatikus asszociációink olykor hibás
mivoltára vagy hibás forrásaira. Hogyan tudjuk figyelmünket fejleszteni, hogy mi
uraljuk a gondolatainkat és ne fordítva?
• Hogyan tudjuk elérni, hogy tudatosítsuk magunkban az asszociációs folyamatainkat
és ellenőrizzük azok helyességét?
1 8 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
• Figyeljük meg, hogy a gyakorlat során milyen reakciói vannak a résztvevőknek. Sok-
szor azt állítják, hogy a második körben egy másik listát mutattunk meg nekik vagy
valamilyen trükknek kellene lenni a gyakorlatban. Figyeljük ezeket a megjegyzéseket
és jelezzük vissza a csoportnak. Gazdag beszélgetés bontakozhat ki belőle.
1 9 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
3 . Ö s s z e k u l c s o l t k a r o k
A gyakorlat célja, hogy tudatosítsa a résztvevőkben azt a kényelmetlenség érzést, amely vala-
milyen új tanulási szituációban jellemző. A gyakorlat fizikai úton képezi le az ilyen szituációkban
zajló kognitív folyamatokat, így jól használható önreflexiós eszköz.
INSTRUKCIÓ
1. Kérje meg a résztvevőket, hogy tegyék karba a kezüket, kényelmesen, ahogy szokták,
amikor éppen unatkoznak vagy elzárkóznak valami elől.
2. Kérdezze meg őket, hogy mennyire kényelmes, mennyire megszokott érzés?
3. Most kérje meg a résztvevőket, hogy ellentétesen fonják össze a karjaikat.
4. Kérdezze meg őket, hogy most mennyire kényelmes, „normális” ez a pozíció?
GONDOL JA ÁT!
• A második körre érkező válaszok sok esetben arra utalnak, hogy ez a pozíció a részt-
vevőknek szokatlan, kényelmetlen, fura. Ez a fizikai analógiája annak az érzésnek, ami-
kor valamikor kilépünk a megszokott keretekből, például amikor valami újat tanulunk.
• Hogyan tudja akadályozni a szokatlanság elkerülésére, kényelemre és biztonságra
irányuló gondolkozásunk a tanulásunkat?
1 9 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
4 . K ö r ö k a l e v e g ő b e n
A gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa, bizonyos dolgok értelmezése különböző né-
zőpontok alkalmazásától függ. A nézőpontok váltásával új perspektívába helyezhető egy prob-
léma.
INSTRUKCIÓ
1. Kérje meg a résztvevőket, hogy vegyenek a kezükbe egy tollat vagy ceruzát.
2. Utasítsa a résztvevőket, hogy mutassanak az eszközzel a plafonra és kezdjenek el
egy kört rajzolni az óramutató járásával megegyező irányba.
3. Hívja fel a résztvevők figyelmét, hogy folyamatosan tartsák az irányt és újra és újra
rajzolják le ugyanazt a kört, miközben folyamatosan felfele néznek.
4. Kérje meg a résztvevőket, hogy mindeközben, folyamatosan körözve, lassan en-
gedjék le a kezüket. (Ha észreveszi, hogy valaki kiesett a ritmusból a kör rajzolását
illetően, akkor kérje meg, hogy kezdje elölről és gyakorolja be lassan a kör rajzolá-
sát.) Egészen addig engedjék le a kezüket, amíg felülről nem tudnak rátekinteni a
rajzolt körre. Folytassák a körözést, miközben figyelik.
5. Kérdezze meg a résztvevőket, hogy most milyen irányba köröznek az eszközzel?
A válasz, hogy ezúttal az óramutató járásával ellentétesen. (Ha valaki azt állítja,
hogy az óramutató járásával megegyezően, akkor kérje meg, hogy ismételje meg
a gyakorlatot.)
GONDOL JA ÁT!
• A „Mi történt?” kérdés feltétele után a csoport rájön arra, hogy nem az eszköz forgá-
sának iránya változott meg, hanem a rajzoló nézőpontja. Egy ember az adott szituá-
cióról egyszerre több nézőponttal is rendelkezhet.
• Mi volt az elsődleges reakciójuk, amikor rádöbbentek a válaszra?
• Milyen szavakkal írta le a történéseket?
1 9 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » R E N D S Z E R G O N D O L K O D Á S
• Az elsődleges gondolataink milyen információt nyújtanak a gondolkozási folyama-
tainkról és az előfeltételezéseinkről?
• Hogyan lehetséges, hogy egy rendszert mindannyian az „óramutató járásával meg-
egyező forgási irányúnak” láttunk, amikor képesek vagyunk az adott szituációt az
„óramutató járásával ellenkező forgási irányúnak” is látni?
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Sweeney, L. B. és Meadows, D. (2008): The Systems Thinking Playbook. Sustainability Institute, Lynedoch.
1 9 3
4
E G Y É B G Y A K O R L A T O K
A továbbiakban bemutatunk néhány egyéb eszközt, melyek általánosan tudják támogatni az in-
tézményi szintű tudásmegosztási folyamatokat, a pedagógusok szakmai reflexióját és a vezetői
önismeretet. Ezek a területek explicit módon is megjelennek a tanuló szakmai közösség diagnó-
zisban, azonban eszközként külön figyelmet is érdemelhetnek, hiszen akár a tanuló szakmai kö-
zösségek fejlesztésétől függetlenül is, önálló elemként is hasznos lehet az intézmények számára.
1 9 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
1 . H a s o n l ó s á g
CÉL
Hasonló ötletek csoportosítása.
SZERVEZÉS
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy létszámú vagy kis csoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 1 óra (függ a csoport létszámától)
ELRENDEZÉS: Legyen egy üres falfelület, ahová ki lehet rakni az ötleteket, mozgatható
székek, esetleg asztalok
ESZKÖZÖK: Post-itek és tollak minden résztvevőnek
A GYAKORLAT MENETE
1. Minden résztvevő post-itekre írja az aktuális témával kapcsolatos ötleteit. (Egy
post-it-en egyetlen ötlet szerepeljen).
2. Egymás után minden résztvevő elmondja az ötletét a csoportnak, majd felragaszt-
ja a falra. Miután mindenki sorra került, ismét az következik, aki az első ötletet
mondta és így tovább, egészen addig, amíg minden ötlet a falra nem került.
3. Ahogy gyűlnek az ötletek, a résztvevők a sajátjukat a hasonló ötletek mellé kezdik
ragasztani, így alakulnak ki a különböző ötlethalmazok.
4. A csoport címet ad az ötlethalmazoknak.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Ez az eszköz hatékony módszere az egyéni ötletek csoportosításának. Például az is-
kolai szintű szakmai fejlesztési célok megbeszélésekor egy befogadó iskolában (itt
az integráció magas foka valósul meg, heterogén osztályokban személyre szabott
oktatást kapnak a különböző fogyatékkal és egyéb nehézségekkel élő gyermekek
is) a facilitátor megkérdezheti a résztvevőktől: „Mit tudnak tenni annak érdekében,
1 9 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
hogy egyszerre tudjanak minőségi programokat biztosítani az osztály minden tanu-
lója számára?” A válaszok különböző csoportokba sorolódnak: pl. kortársak közötti
interakció elősegítése, nehézségekkel küzdő gyermekek tanítása, kiscsoportos ok-
tatás, differenciált oktatás. A csoport az ötletek alapján intézményi szintű szakmai
fejlesztési célokat határoz meg.
• Ez a gyakorlat használható még:
◊ együttműködő tanuló csoportok létrehozásakor (szeretnénk, hogy azok ke-
rüljenek egy csoportba, akiket ugyanaz a dolog érdekel).
◊ amikor mindenki igényeit és érdeklődését szeretnénk figyelembe venni a
képzési formák meghatározása során. (Például ki tud legjobban olvasás, te-
replátogatás, tanácsadás, coaching stb. során tanulni?)
◊ amikor egy témával (pl. hogyan tanulnak a kisgyermekek) kapcsolatban
szeretnénk megtalálni az egymáshoz hasonló, illetve eltérő véleményeket.
• A gyakorlat úgy is végezhető, hogy a résztvevők nem olvassák fel ötleteiket, hanem
egyszerűen kiragasztják a falra. Ilyenkor a facilitátor arra biztatja őket, hogy egyénileg
olvasgassák a falra került ötleteket, majd kezdjenek beszélgetni róluk a többiekkel
és a hasonló ötleteket rendezzék csoportokba. Ha ezzel elkészültek, a facilitátor fel-
olvassa az egyes csoportokba tartozó elemeket, a résztvevők pedig címet adnak az
ötletcsoportoknak.
• A folyamatot csendben is el lehet végezni. A résztvevők – anélkül, hogy beszélget-
nének – felhelyezik ötleteiket a falra és csoportokba rendezik őket. Így az olvasásra
és megértésre fognak fókuszálni.
• Ha kis csapatban dolgoznak, egy asztal is megfelel az ötletek elhelyezésére és cso-
portosítására. Az asztal legyen üres, a résztvevők pedig egymástól nagyjából egyenlő
távolságban üljenek körülötte.
• Az ötlethalmazokat újabb elemekkel lehet kiegészíteni, amikor felolvassák őket, il-
letve a résztvevők úgy is dönthetnek, hogy egyes ötletek más csoportba tartoznak.
1 9 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
2 . E g y ü t t m ű k ö d ő c s o p o r t o k k o m m u n i k á c i ó s s z a b á l y a i
CÉL
Olyan kommunikációs szabályok elsajátítása, amelyek elősegítik a csoporton belüli együttmű-
ködést.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: 4–7 fős csoportok
A GYAKORLAT HOSSZA: 2 óra
ELRENDEZÉS: Székek és asztalok a kiscsoportnak
ESZKÖZÖK: „Tanulási projekt anyagok”: szereplapok és 5 kommunikációs szabály lap
A G YA KO R L AT M E N E T E
1. ELŐKÉSZÜLET (5 PERC): A facilitátor minden csoportnak (minden csoport egy asztalt
ül körül) elmagyarázza a gyakorlatot, és ad egy feladatot. Például: Találjanak ki
kisgyerekeknek valamilyen érdekes játékot különféle színű és méretű fakockákból!
A kiadott feladatnak nyílt végűnek kell lennie, hogy megfelelő kihívást jelentsen
a csoport számára a feladat közös értelmezésének és az egyetértés kialakításának
szempontjából.
A facilitátor kioszt a szerepkártyák közül annyit, hogy minden csoporttagnak jus-
son (lásd: „Útmutató a facilitátornak”), és azt mondja: „Most mindenkinek adok va-
lami olyan információt, amivel egyedül csak ő fog rendelkezni. Arra kérlek titeket,
hogy ezt az információt ne osszátok meg a csapat többi tagjával”. A kiosztott sze-
repkártyákon a következő szerepek találhatók:
VISSZAFOGOTT (CSÖNDES, DE VAN MONDANIVALÓJA) ZAVARODOTT
BÓLOGATÓ VÉDELMEZŐ
MINDENTUDÓ KÜLÖNFÉLE ÜZENETEKET KÜLDŐ
LEMONDÓ PÓTSZÜLŐ
1 9 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
2. JÁTÉK (10–15 PERC): A facilitátor közli a csoportokkal, hogy legfeljebb 15 percük
van a feladatra. A csoport nekilát a feladatának, miközben az egyes csoporttagok
a kiosztott szerepeiknek megfelelően viselkednek. A gyakorlat közben figyeli és
jegyzeteli a résztvevők megjegyzéseit, testbeszédét és a közöttük zajló kommuni-
káció sajátosságait.
3. MEGBESZÉLÉS (10 PERC): A csapatok megbeszélik a következő kérdéseket:
• Hogy haladt a megbeszélés?
• Tapasztaltak-e bármiféle kommunikációs problémát?
A facilitátor kérdéseket tehet fel az egyes csoporttagoknak (pl. „Zsuzsi, hogy érez-
ted magad, amikor Márta állandóan félbeszakított?” „Mit határoztál el?”). A tisztán-
látás érdekében a facilitátor megoszthatja saját megfigyeléseit is.
4. TANULÁS (45 PERC): Ebben a szakaszban a csoportok áttekintik és elsajátítják a ha-
tékony kommunikáció szabályait a sikeres csoportmunka és tanulás érdekében.
Mind az öt szabály egy-egy külön oldalon található (lásd „Útmutató a facilitátor-
nak”). Minden csapattag kap egy szabályt, melyet alaposan áttanulmányoz és el-
sajátít úgy, hogy elvégzi azokat a tevékenységeket, amelyeket a lap alján található
útmutató felsorol. Ezáltal felkészül arra, hogy meg tudja tanítani ezt a szabályt
más csapattagoknak is. A különböző csoportok azonos szabályt tanuló tagjaiból a
facilitátor ideiglenesen közös tanulócsoportokat hozhat létre.
10-15 perc múlva a csapatok ismét összegyűlnek, és mindenki kap 5 per-
cet, hogy elmagyarázza a saját szabályát, segítsen a többieknek azt begyakorolni,
és válaszoljon az esetleges kérdésekre. 5 perc elteltével a facilitátor a következő
szabályra tér át. Miután minden kiscsoport megbeszélte a szabályokat, az egész
társaság összegyűlik egy 5-10 perces nagycsoportos megbeszélésre.
5. ÚJRAJÁTSZÁS (15 PERC): Felhasználva a most tanult szabályokat, a csoportok ismét
nekilátnak a feladatuknak. A facilitátor segíthet az egyes csapattagoknak, például:
„Figyelj, hogy valamilyen közös értelmezésre jussatok”, rámutathat az egyes sza-
bályok használatára, például: „Azzal, hogy megismételted, amit Márta mondott,
jelezted, hogy figyelmesen hallgattad őt”, vagy jegyzetelhet, hogy a szerepjáték
végén visszajelzést tudjon adni. Érdemes figyelni például azokra a kommuniká-
ciós aktusokra, amikor a csapattagok kérdéseket tesznek fel egymásnak, aktívan
törekednek a konszenzusra, tisztázó kérdésekkel és megjegyzésekkel jelzik, hogy
aktívan figyelnek, törekednek arra, hogy minden csapattagot bevonjanak a meg-
beszélésbe, és igyekeznek megtalálni a feladat valamilyen közös értelmezését.
1 9 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
A facilitátor 5 és 2 perccel a feladat vége előtt figyelmezteti a csoportot. A feladatra
ezúttal is 15 percet kapnak a csoportok.
6. MEGBESZÉLÉS (15 PERC): A facilitátor megköszöni a csapattagoknak, hogy igyekeztek
még hatékonyabbá tenni saját kommunikációjukat. A csapattagok összeszedik a
kiosztott anyagokat, és az asztal közepére rakják. A csoportok megosztják egymás-
sal feladataik eredményeit. Minden csoport megbeszéli a következő kérdéseket:
• Ez alkalommal hatékonyan kommunikáltál?
• Mely kommunikációs szabályokat találtad különösen hasznosnak?
• Milyen szabályokat szeretnél bevezetni a saját csoportodban?
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Ha egy csoport megegyezett a kommunikációs szabályokban, akkor tegye ki ezeket
a szabályokat valamilyen jól látható helyre – készítsen belőlük feliratot, vagy csatolja
őket a napirendi pontokhoz!
• Lerövidíthető a gyakorlat, ha a facilitátor kiválaszt egy-két szabályt, amit megtanít a
tanulási fázisban.
1 9 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
SZEREPKÁRT YÁK
V I S S Z A F O G O T T ( C S Ö N D E S , D E V A N M O N D A N I V A L Ó J A )
Nagyon szégyenlős ember vagy, aki legjobban egyedül szeret dolgozni. Hacsak valaki ki-
fejezetten nem kérdez rá, hogy mit gondolsz, nem szólalsz meg egy csoportmegbeszé-
lésen. Tisztában vagy mások érzéseivel, de tartózkodsz attól, hogy bármilyen nyilvánvaló
jelét add megértésednek, együttérzésednek. Olyan tudással rendelkezel, ami segíthetné
a csoportot a feladat megoldásában, de kellemetlennek érzed, hogy megoszd ezt velük.
Feszülten izegsz-mozogsz a székeden, de csendes megfigyelő maradsz.
Z A V A R O D O T T
Tapintatos, előzékeny ember vagy, aki kétségbeesetten igyekszik hozzájárulni a csoport
munkájához. A gondolataid folyton más témák felé kalandoznak; ezért elmulasztod a
megbeszélés nagy részét. Hajlamos vagy sokat kérdezni, gyakran megzavarva a megbe-
szélés menetét azért, hogy világosabban láss. Gyakran kezdesz olyan témákról beszélni,
amiket a csoport már korábban megtárgyalt.
B Ó L O G AT Ó
Megvannak a saját elképzeléseid a csoport feladatáról, mégis hajlamos vagy egyetérteni
a többiek ötleteivel. Hozzájárulsz a csoport munkájához, de az a fő szempontod, hogy
a feladatot a lehető legkevesebb kényelmetlenség árán végezzétek el. Hajlamos vagy
mindenkire mosolyogni és az ötleteikkel egyetérteni – még akkor is, amikor azok ellent-
mondanak egymásnak.
V É D E L M E Z Ő
Túl sokat foglalkozol az egyes csoporttagok érzéseivel, feladatmegoldás közben is kizá-
rólag erre fókuszálsz. Mindenkire odafigyelsz, akiről úgy látod, hogy kényelmetlenül érzi
magát (fészkelődik, zavarban van), akár a megbeszélés közepén is hozzászólsz, támogat-
ni igyekszel őt. Szülői szerepet játszol oly módon, hogy minden csoporttagot bátorítasz
a véleménye elmondására – még akkor is, ha láthatóan nem akarnak beszélni. Gyakran
gyerekesebbé, szelídebbé fogalmazod át a többiek sarkos állásfoglalásait.
2 0 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
M I N D E N T U D Ó
Nagyon komolyan veszed a feladat utasításait. Olyan ember vagy, aki erősen ragaszko-
dik a véleményéhez, ezért gyakran hangos és zavaró vagy a megbeszélés alatt. Gyakran
félbeszakítasz másokat, ha úgy gondolod, fontos a mondanivalód. Úgy érzed, feltétlenül
szükséges, hogy mások is megismerjék az elgondolásaidat. Arra törekszel, hogy a lehe-
tő legmegfelelőbben teljesítsétek a feladatot. Mások érzései és hozzájárulása a feladat
megoldásához nem különösebben fontos a számodra.
K Ü L Ö N F É L E Ü Z E N E T E K E T K Ü L D Ő
Olyan ember vagy, aki többféle üzenetet küld egyszerre: a szavai mást mondanak, mint
a hozzáállása, a testbeszéde. Ezért aztán a többiek sosem tudhatják, mit is gondolsz va-
lójában.
L E M O N D Ó
A többi csapattag javaslataira csak legyintesz, és soha nem mulasztod el közölni, hogy az
adott javaslat nem fog működni.
P Ó T S Z Ü L Ő
Olyan ember vagy, aki folyton tanácsokkal látja el a többieket, azaz mindenkinek meg-
mondja, mit kellene tennie.
2 0 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
SZABÁLYOK
FIGYELMES HALLGATÁS
A figyelmes hallgatás jelzi, hogy tisztelettel viseltetünk mások ötletei és gondolatai iránt. A figyelmes hallgatás megkívánja, hogy céltudatosan törekedjünk a szavakon túli jelentés meghallására, hagyjuk, hogy átjárjanak a másik szavai anélkül, hogy értékelnénk vagy ítélkeznénk. A hallgatásnak ezen a mélyebb szintjén – miközben próbáljuk megérteni a másik szavainak üzenetét – félre kell tennünk saját gondo-latainkat.
Gyakorlatok
• Maradjunk csendben: ne beszélgessünk, és állítsuk meg gondolataink áramlását is!
• Mutassunk érdeklődést az iránt, amit a beszélőnek el kell mondania!
• Próbáljuk megérteni a beszélő nézőpontját!
• Tisztázzuk, hogy jól értettük-e az üzenetet!
• Amikor már biztosak vagyunk abban, hogy jól értettük, akkor is kérdőjelezzük meg saját értelmezésünket!
Mondjunk még további két gyakorlatot!
FONTOS INFORMÁCIÓK MEGOSZTÁSA
A fontos információk megosztása azt jelenti, hogy felszólalsz, amikor olyan ötleteid vagy információid vannak, melyek fontosak a vita szempontjából, még akkor is, ha azok nem csengenek össze eredeti elképzeléseiddel, ötleteiddel. Például egy kol-légád azon a napon szeretne részt venni egy szakmai fejlesztő konferencián, amikor csapata terepgyakorlatra megy. Ha megosztja a többiekkel ezt a dilemmát, azt fog-ják mondani, hogy ne menjen el a konferenciára. A fontos információk megosztása azt jelenti, hogy beszélnie kell a többieknek erről az időpontütközésről még akkor is, ha ezzel növeli annak az esélyét, hogy nem fog tudni elmenni a konferenciára.
Gyakorlatok
• Derítsünk fényt a különféle elképzelésekre, nézőpontokra!
• Osszuk meg érzéseinket ezekkel kapcsolatban!
• Osszuk meg a rendelkezésünkre álló információkat, így az üzenet kerül előtérbe, nem az azokkal kapcsolatos érzéseink. Például ha valaki azzal kezdi a monda-nivalóját, hogy „Tudom, hogy hülye ötlet, de…”, akkor hajlamosak vagyunk azt fontolgatni, vajon egyetértünk-e ezzel a megítéléssel, ahelyett, hogy magára az információra figyelnénk.
Mondjunk még további két gyakorlatot!
2 0 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
KÖZÖS ÉRTELMEZÉS KIALAKÍTÁSA
„A közös értelmezés az a ragasztó, ami összetartja a társadalmat” (Bohm, 1990, p. 17 – idézi: Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners. ASCD, Alexand-ria.). A közös értelmezés vagy megértés azt jelenti, hogy a csoport minden tagja ugyanazt érti a vita során felmerülő szavak, ötletek jelentése alatt. A szavak jelenté-sének egyeztetése egy véget nem érő folyamat az együttműködő csoportokban. Gyakran feltételezzük, hogy a szavak, ötletek, melyek újra és újra előkerülnek a munkahelyünkön vagy bárhol a környezetünkben, még mindig ugyanazt jelentik mindannyiunk számára. Például egy csoporttagunk mondhatja, hogy őt érdekelné, hogyan lehet minőségi oktatási programokat előállítani. Elképzelése arról, hogyan néz ki egy ilyen program, nem feltétlenül ugyanaz, mint amit a többi csoporttag gondol róla. Álljunk meg egy pillanatra, hogy legyen időnk átbeszélni, mit értünk ez alatt a kifejezés alatt!
Gyakorlatok
• Kérdezzünk rá a szavak, fogalmak jelentésére!
• Kérjük meg a többieket, hogy írják körül, pontosítsák az elképzelést, amiről be-szélnek!
• Állítsuk meg a megbeszélést, és definiáljuk a kérdéses szót vagy ötletet!
Mondjunk még további két gyakorlatot!
ELŐFELTEVÉSEK KIMONDÁSA
Minden probléma előfeltevéseinken alapul. Az előfeltevések olyan elképzelések, amelyeket igazságként kezelünk, pedig valójában csak gondolatok, melyek az em-berek fejében születtek valamikor. Például a tanároknak különféle előfeltevéseik vannak arról, hogyan reagáljanak a gyerekek viselkedésére az iskolában. Amikor az előfeltevések egyértelműen kimondásra kerülnek, akkor a gondolkodásbeli kü-lönbségeket könnyebben tudjuk kezelni.
Gyakorlatok
• Kérjük meg a beszélőt, magyarázza meg, hogyan jutott el ehhez a bizonyos el-képzeléshez!
• Mondjuk el a többieknek, miért csinálunk vagy javasolunk valamit!
• Magyarázzuk el, mi alapján alakítottuk ki nézőpontunkat!
• Írjuk körül, pontosan milyen elméletre alapozzuk elképzelésünket!
Mondjunk még további két gyakorlatot!
2 0 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
MEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ DÖNTÉSHOZATAL
„Minden csoporttag szabadon eldöntheti, egyetért-e a döntéssel és támogatja-e azt. Ha csak egyetlen ember is van, aki nem ért egyet vele, akkor nincs megegye-zés. A megegyezés biztosítja, hogy a csoporttagok választásai szabad döntésen alapuljanak, és a tagok belső indíttatásból lesznek elkötelezettek döntéseik mellett.” (Schwartz, 1994, p. 84 – idézi: Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners. ASCD, Alexandria.)
Amikor egy csoport tagjai közös megegyezéssel hoznak döntést, akkor inkább sajátjuknak érzik azt, ezáltal elfogadóbbá válnak azon változások iránt, melyek a döntés következményeként történnek. Fontos annak ellenőrzése, hogy tényleg egyhangú döntést hoztunk-e, és tartsuk szem előtt, hogy a hallgatás nem feltétle-nül jelent beleegyezést!
Gyakorlatok
• Egyenként kérdezzük meg a csoport tagjait, támogatják-e a döntést!
• Tartsunk kézfeltartással történő szavazást!
Mondjunk még további két gyakorlatot!
2 0 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
3 . K o m m u n i k á c i ó s m i n t á k
CÉL
Tudatosítani a csoport kommunikációs mintázatait és annak hatásait a csoport működésére.
SZERVEZÉS
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Max 8-10 fő
SZÜKSÉGES IDŐ: 45 perc
ELRENDEZÉS: Kis beszélgető csoportok
ESZKÖZÖK: Flipchart papír „A kommunikáció megfigyelt gyakoriságának mintázatai”
felirattal
A GYAKORLAT MENETE
1. Minden csoport választ valakit, aki a megfigyelő szerepét tölti be. A megfigyelő
feladata, hogy rögzítse a csoporton belüli kommunikációs mintákat, majd meg-
ossza megfigyeléseit a tagokkal.
2. A megbeszélés előtt a megfigyelő lerajzolja, hogyan helyezkedik el a csoport a
teremben: az asztalt, körülötte a székeket, melyeket egy-egy körrel ábrázol, és mel-
léjük írja az ott ülő csoporttag nevét. Miután a beszélgetés elkezdődött, a meg-
figyelő egy vonalkát tesz annak a neve mellé, aki megszólalt és egy nyilat húz a
beszélőtől ahhoz, akihez beszélt. Amikor valaki az egész csoporthoz beszél, akkor
a nyilat a rajz közepére kell húzni. Ha az egyik csapattag megzavarja a megbeszé-
lést egy negatív, vagy nem a témához tartozó megjegyzéssel, a megfigyelő egy
mínusz jelet tesz az illető neve mellé. Ha valaki támogató megjegyzést fűz az el-
mondottakhoz, akkor ezt plusz jellel jelöli a neve mellett. Egy megfigyelési szakasz
5 percig tart, utána 5 perc pihenő következik. Egy 30 perces megbeszélésen két
megfigyelésre van lehetőség.
2 0 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
5 Első 5 perc Rajz elkészítése: körök, mellettük a résztvevők nevei.
10 Második 5 perc Megfigyelés.
15 Harmadik 5 perc Újabb rajz készítése a második megfigyeléshez.
20 Negyedik 5 perc Megfigyelés.
26-30 Ötödik 5 percAz adatok átírása egy flipchart papírra, amit mindenki lát és a megfigyelés eredményeinek ismertetése.
3. Kb. 30 perc után (vagy más, előre meghatározott idő után) a megfigyelő bemu-
tatja az eredményeket a csoportnak, amit meg is beszélnek a következő 10-15
percben a facilitátor vezetésével. A következő kérdések merülhetnek fel:
• Ez egy tipikus megbeszélés volt?
• Hogyan működött a kommunikáció a csoportban? Ki kihez beszélt?
• Milyen hatással volt ez a fajta kommunikáció a csoportra?
• Milyen változásokat javasolnának és miért?
ÚTMUTATÓ A FACILIÁTORNAK
• Szükség van egy megfigyelőre, aki adott esetben maga a beszélgetés facilitátora is
lehet. A csoportok úgy is dönthetnek, hogy tagjaik felváltva töltik be a megfigyelő
szerepét. A megfigyelő rögzíti a kommunikációs folyamatot és megosztja az ered-
ményeket a csoporttal. A facilitátor vezeti a levezető megbeszélést.
• Előfordulhatnak kényes helyzetek, melyekre a facilitátornak felkészülten kell tudni
reagálni:
◊ Ugyanaz az ember beszél végig.
◊ Valaki sohasem szólal meg.
◊ A beszélgetés csak egyetlen ember, és nem mindenki felé irányul.
◊ Senki sem biztatja megszólalásra a csendesebb csoporttagokat.
2 0 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
Kommunikációs minták rajza
MEGFIGYELŐ: DÁTUM:
ESEMÉNY: IDŐPONT:
INSTRUKCIÓ: Készítsen egy rajzot a résztvevőkről úgy, ahogy a teremben helyet foglalnak, és írja az
őket jelölő körök mellé a nevüket is. Amikor valaki megszólal, egy vonalkát tegyen a neve mellé,
és jelölje egy nyíllal, hogy kihez beszél. Amikor egy ember az egész csoporthoz beszél, akkor a
nyilat a rajz közepére húzza. Ha az egyik csapattag a beszélgetést egy negatív, vagy nem a témá-
hoz tartozó megjegyzéssel szakítja meg, tegyen egy mínusz-jelet az illető neve mellé. Ha valaki
támogató megjegyzést fűz a más által mondottakhoz, akkor ezt plusz-jellel jelölje.
ZSUZSI IIII I
+ – –
MIRA IIII
+ – –
MISI III– –
TAMARA+ + +
HUGÓ
TAMÁS
SÁRI
DIA
– –
– –
IIII
III
IIII
2 0 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
4 . E r ő t é r - e l e m z é s
CÉL
A gyakorlat célja, hogy a csoport megnevezze a megbeszélés tárgyát képező területre ható ne-
gatív és pozitív erőket, tényezőket, stratégiát dolgozzon ki és tervet készítsen a szükséges lépé-
sekről.
HASZNÁLHATJA
• egy teljes iskolai közösség, hogy számba vegye, milyen pozitív és negatív erők befo-
lyásolják a kívánt cél eléréséhez vezető utat.
• egy együttműködő szakmai tanulócsoport, hogy elemezze azokat a pozitív és nega-
tív erőket, amelyek a tanult téma kapcsán felmerülnek.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 30-60 perc
ELRENDEZÉS: A résztvevők lássák a táblát, vagy vetítőt
ESZKÖZÖK: Vetítő vagy flipchart és filcek
A GYAKORLAT MENETE
1. A csoport tagjai megbeszélik, mi az elérni kívánt cél, állapot és ezt felírják a tábla
tetejére (lásd példánkat).
2. Listát készítenek a cél elérését segítő, facilitáló (pozitív) tényezőkről – ezek lehet-
nek személyes, interperszonális, iskolai és társadalmi tényezők egyaránt. Megvizs-
gálják, melyek azok az iskolán/csoporton belül működő, illetve kívülről ható erők,
amelyek segítenek abban, hogy a csoport a szükséges változtatásokat végre tudja
hajtani.
3. Listát készítenek a cél elérését akadályozó (negatív) tényezőkről. Megvizsgálják,
milyen erők gátolják a változás bekövetkezését.
4. A csoport rangsorolja a segítő tényezőket aszerint, hogy azok milyen erősen befo-
lyásolják a kívánt cél elérését.
2 0 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
5. A csoport rangsorolja a legfontosabb akadályozó tényezőket aszerint, hogy meny-
nyire egyszerű a kiküszöbölésük (az első helyre az kerüljön, amelyiket a legköny-
nyebb megoldani). Csak azokkal a tényezőkkel foglalkozzunk, amelyekre a cso-
portnak hatása van (lásd „Útmutató a facilitátornak” második pont).
6. A csoport ötleteket gyűjt arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legfontosabb segítő
tényezők hatását fokozni.
7. A csoport ötleteket gyűjt arra vonatkozóan, hogyan lehetne az akadályozó ténye-
zőket semlegesíteni, vagy úgy alakítani, hogy segítségükre legyenek.
PÉLDA
ERŐTÉR
Elérni kívánt cél: Átfogó (több tudományterületet érintő) szemléletmód alkalmazása a tanítás során
SEGÍTŐ (POZITÍV) TÉNYEZŐK
Mely tényezők segítenek a cél elérésében?
• Néhány kolléga tanulási vágya
• Néhány kolléga tapasztalata
• Központi bátorítás a próbálkozásra
• Ez a legjobb mód a gyerekek taní-tására
AKADÁLYOZÓ (NEGATÍV) TÉNYEZŐK
Mely tényezők gátolják a cél elérését?
• Központi tanulói értékelések
• Az átfogó tanítási modell és a szük-séges eszközök hiánya
• A résztvevő társak hiánya
• Nincs képzés
• Nincs idő a tervezésre
MI SEGÍTI AZ ELŐRELÉPÉSÜNKET?
• Készítsünk tervet arra vonatkozóan, hogyan szeretnénk elérni célunkat.
• Beszéljük meg a főbb logisztikai témákat, például tervezési időt, a csapat képzését, utazási szükségleteket, lehetőségeket és szükséges eszközöket.
• Látogassunk el olyan iskolákba, ahol működik az átfogó oktatás a minket érdeklő évfolyamon – derítsük ki, hogy hajlandóak lennének-e mentori segítséget nyújtani számunkra.
2 0 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Johnson and Johnson (1994) azt állítják, hogy az akadályozó tényezők mérséklése,
számuk csökkentése rendszerint jóval hatékonyabb stratégia, mint a pozitív, segí-
tő tényezők erősítése (Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners.
ASCD, Alexandria.)
• Stephen Covey (1989) leírása a „befolyásolási körökről” és „érdeklődési körökről”
A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyvben jól alkalmazható az erő-
tér-elemzés egyes lépéseinek rangsorolásához (Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000):
Educators as Learners. ASCD, Alexandria.) Covey azt javasolja, hogy a csoportok elő-
ször olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek belül esnek a „befolyásolási körükön”,
azaz amelyeken ténylegesen változtatni tudnak a rendelkezésre álló eszközeikkel.
Úgy gondolja, hogy segíti a változást, ha azokra a területekre koncentrálunk, amelye-
ken előrelépést tudunk tenni. Ugyanakkor egyre frusztráltabbnak és tehetetlenebb-
nek fogjuk érezni magunkat, ha olyan problémákkal töltjük az időnket, amelyeket
nem lehet megoldani. Azt javasoljuk, hogy a facilitátor olyan kérdések irányába te-
relje a csoportot, amelyekre tényleges befolyásuk van.
2 1 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
5 . A l a p s z a b á l y o k
CÉL
Megvizsgálni és felállítani a csoport működésének alapszabályait.
SZERVEZÉS
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Egy nagyobb vagy kiscsoport (4–8 fő)
SZÜKSÉGES IDŐ: 20–40 perc
ELRENDEZÉS: Körben elrendezett székek
ESZKÖZÖK: Flipchart papír és filctollak
A GYAKORLAT MENETE
1. A facilitátor bevezeti az alapszabályok gondolatát egy család példáján keresztül:
„Mindannyian tagjai vagyunk, voltunk egy családnak. Minden családban vannak
bizonyos szabályok vagy elvárások arra vonatkozóan, mit tehetünk meg vagy mit
nem, és hogyan kellene viselkednünk. Milyen szabályokat tudnánk felsorolni a
saját családunk életéből?” (Várjon a válaszra!)
„Az Önök által javasolt elemek azt a célt szolgálták, hogy sikeresen működjön a
család. Ahogyan a családokban, úgy az iskolában lévő csoportokban is léteznek
szabályok, elvárások, melyek segítik zökkenőmentes működésüket. Mik azok a vi-
selkedési formák – akár pozitívak, akár negatívak –, melyeket egy munkacsoport
tagjaiként tapasztalnak?” (A facilitátor felír néhány gondolatot a táblázatba.)
PÉLDA
POZITÍV VISELKEDÉS A CSOPORTBAN NEGATÍV VISELKEDÉS A CSOPORTBAN
• Felkészülten jön a megbeszélésre.
• Időben érkezik.
• Nem indít és fogad hívásokat a
megbeszélés alatt.
• Mellékbeszélgetéseket folytat.
• Rendszeresen késik a megbeszélé-
sekről.
• Megszakítja a megbeszélést.
2 1 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
2. A facilitátor beszélgetést kezdeményez arról, hogy milyen üzenetet közvetítenek
a táblázatban felsorolt elemek a csoporttagok számára.
3. A facilitátor vezetésével arról beszél a csoport, hogy milyen értéket jelentenek
a közös egyetértéssel létrehozott alapszabályok. Miután átnézték a példákat az
alapszabályokról, minden csoport ötleteket gyűjt, és felállítja a saját alapszabályait,
majd felírja a papírra. Ezután minden csoporttag kap 5 pontot, melyeket szétoszt-
hat az általa legfontosabbnak tartott öt szabály között. A legtöbb ponttal jelölt 4-6
szabály kerül bele a végső alapszabálykészletbe.
PÉLDÁK A Z ALAPSZABÁLYOKRA
• Időben kezdeni és befejezni a találkozót.
• A résztvevők ne folytassanak mellékbeszélgetéseket!
• Minél kevesebbszer szakítsuk félbe a megbeszélést!
• Biztosítsunk mindenki számára egyenlő hozzászólási lehetőségeket!
• Tartsuk magunkat a megállapodásainkhoz és ígéreteinkhez!
• Ne uraljuk a beszélgetést!
• A megértés szándékával hallgassunk meg másokat!
• Bátorítsunk mindenkit a csapatmunkában való részvételre!
• A csoport által kialakított ütemtervet kövessük!
• Felváltva lássuk el a csoportvezetői feladatokat (ütemtervkészítés, a megbeszélés
facilitálása, jegyzőkönyv készítése).
4. Miután a csoport kiválasztotta a legfontosabb 4-6 szabályt, a facilitátor vezetésé-
vel megpróbálnak megegyezésre jutni, hogy ezek a szabályok a csoporttagokkal
szembeni elvárásokként működhessenek a jövőben. A facilitátor 100%-os egyet-
értésre törekszik. Ha egy csapattag nem képes elköteleződni egy szabály mellett,
akkor a csoportnak el kell döntenie, hogy kihúzzák az adott szabályt, vagy az illető
esetében – helyzetére való tekintettel – kivételt tesznek.
2 1 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• A sikeres csapatok világos, jól meghatározott szabályok mentén működnek. Amikor
a csapatok egyértelműen meghatározzák alapszabályaikat, és azzal a felelősséggel
ruházzák fel a tagjaikat, hogy betartsák ezeket a szabályokat, a csapattagok úgy érzik,
hogy kevesebb stresszel és nagyobb hatékonysággal működnek.
• A csapatok általában nem szeretnek szabályokat alkotni, szükségtelennek érzik azt.
Annak érdekében, hogy mégis belássák ennek fontosságát, kérjük meg a résztvevő-
ket, hogy meséljenek olyan személyes történeteket, melyekben egy nem egyértelmű
elvárás rossz érzéseket szült, vagy amikor az alapszabályok hiánya a csapat széthul-
lásához vezetett!
• Miután a csapat felállította az alapszabályokat, a facilitátor megkérdezheti, hogy me-
lyik lenne az az alapszabály, amit ha mindig 100%-osan betartanánk, a leginkább
növelné a csapat hatékonyságát. A csapat említ egy-két ilyen szabályt, majd a tagok
ötleteket gyűjtenek arra vonatkozóan, hogyan lehetne őket bevezetni. A facilitátor
úgy erősíti meg az alapszabályok alkalmazását, hogy minden csoportmegbeszélés
végén időt tervez a visszajelzésekre.
• A szabályok felállítása csak a kezdet. A csapatoknak minden csapatmegbeszélés után
fontolóra kell venniük alapszabályaik hasznosságát és hatékonyságát, és ha szüksé-
ges, módosítani kell őket.
2 1 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
6 . A b a l o l d a l i o s z l o p
CÉL
Ráirányítani a figyelmet a beszélgetés során ki nem mondott feltevésekre, gondolatokra és lehe-
tőséget teremteni ezek megbeszélésére.
SZERVEZÉS
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: 4 vagy több fő; de inkább kevesebben, mint többen
A GYAKORLAT HOSSZA: 10-15 perc az instrukciók elhangzása után
ELRENDEZÉS: Kényelmes hely az íráshoz
ESZKÖZÖK: Minden résztvevőnek egy papírlap, ami két oszlopra van osztva; íróesz-
közök
A GYAKORLAT MENETE
1. A megbeszélés előtt a facilitátor minden résztvevőnek átnyújtja az alábbi instruk-
cióval ellátott „Bal oldali oszlop” lapot:
INSTRUKCIÓ: Ez a gyakorlat lehetőséget biztosít minden résztvevő számára arra,
hogy leírja azokat a témaköröket, amik felmerülnek a megbeszélés folyamán (jobb
oldali oszlop), valamint az ezekkel kapcsolatos reakcióit (bal oldali oszlop).
2. A résztvevőknek pedig ezt mondja:
„Ez a lap arra való, hogy feljegyezzenek minden információt, amit hallanak, és az
ezekkel kapcsolatos gondolataikat, érzéseiket.
A jobb oldali oszlopba írják a beszélgetés folyamán elhangzó fontos információ-
kat. Ez az oszlop a tényszerű, konkrét információk számára van fenntartva, amiket
mindenki hallhat.
A bal oldali oszlopba írják gondolataikat és egyéb reakcióikat a megbeszélésen
történtekkel és a mások által elmondottakkal kapcsolatosan. Írják le ötleteiket,
gondolataikat, érzéseiket, mindazt, ami felmerül önökben, de nem mondanak ki
hangosan a csoport előtt. Ez a papír az önöké, melynek későbbi megbeszéléseken
is hasznát vehetik és eldönthetik, hogy tartalmát megosztják-e másokkal, vagy
sem.”
2 1 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
BAL OLDALI OSZLOPGONDOL ATOK, AGG ÁLYOK, VÉLEMÉNYEK
JOBB OLDALI OSZLOPINFORMÁCIÓK
3. A megbeszélés egy megfelelő pillanatában a facilitátor megkérdezi a résztvevőket,
hogy „Bal oldali oszlop” lapjukat áttekintve mit látnak – milyen ki nem mondott
tényezők befolyásolják a beszélgetésben való részvételüket. Ezek egészen külön-
böző dolgok lehetnek és összefügghetnek például a tartalommal (egyetért, nem
ért egyet), a csoporton belüli kapcsolatokkal (a bizalom hiánya, a megértés hiánya)
vagy fizikai tényezőkkel (éhes, fázik). Mind legitim tényezők, melyek fontos akadá-
lyai lehetnek a csoport sikeres működésének. A facilitátor a következő kérdéseket
vetheti fel:
• Mi az, amit gondoltam magamban, de nem mondtam el?
• Milyen érzéseimről nem beszéltem?
• Hogyan befolyásolják ezek a gondolatok a csoportban való részvételem
módját?
• Mi a megfelelő módja annak, hogy megosszam gondolataimat?
4. A facilitátor beszélgetést kezdeményez a bal oldalon feltüntetett elemekről és ar-
ról, ezeket az információkat hogyan lehetne felhasználni a csoport működésének
javítása érdekében.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Fontos, hogy észben tartsuk, nincs jó és rossz vélemény. A valóság – akárcsak a szép-
ség – szubjektív. A csoporton belül a nézetek sokszínűsége jellemző. A csoporttagok
időnként úgy viselkednek, mintha az egyik vélemény helyes, a másik pedig helytelen
lenne. A legobjektívebb információk a jobb oldali oszlopban található elemek. A bal
oldali oszlop az információ egyéni értelmezéséről szól. Ezekről az értelmezésekről
beszélgetünk a gyakorlat során.
2 1 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
A facilitátor igyekszik összekötni az elhangzottakat a hozzájuk kapcsolódó értelme-
zésekkel.
• Olyankor is lehet ezt a gyakorlatot alkalmazni, ha az a cél, hogy egy csoport tagjai
egy konkrét témával kapcsolatos előfeltevéseiket kifejezzék, nyilvánvalóvá tegyék.
BAL OLDALI OSZLOPMIÉRT TUD JÓL MŰKÖDNI EZ A GYAKORL AT?
JOBB OLDALI OSZLOPKOR AI GYEREKKORBAN ALK AL MAZHATÓ, JÓL MŰKÖDŐ GYAKORL AT
• A gyakorlat egy személyesebb szinten abban is segíthet, hogy a hallgatók külön
tudják választani a beszélő hozzászólását attól, amit a beszélőről gondolnak.
SA JÁT GONDOLATAIM KONKRÉT HOZZÁSZÓLÁS
• Néhány kérdés, amit felvethet a facilitátor:
◊ Mi volt a beszélő szándéka?
◊ Elérte-e a célját?
◊ Milyen feltevéseim vannak a beszélő személyével kapcsolatosan? Miért?
◊ A bal oldali oszlop gondolatai ütköztek-e a beszélgetés során felmerülő gon-
dolatokkal?
• A facilitátorok úgy tudják egyszerűen elindítani a beszélgetést, hogy megosztanak
egy-egy gondolatot saját bal oldali oszlopukból.
2 1 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
7 . S z a b a d t e r ü l e t ( O p e n S p a c e )
CÉL
Segíteni a résztvevőket abban, hogy (1) találjanak egy számukra nagy jelentőséggel bíró témát,
amiről szívesen tanulnának és (2) alkossanak csoportokat úgy, hogy ugyanabba a csoportba
azok az emberek kerüljenek, akiket hasonló téma érdekel, hasonló kérdéseik vannak.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagycsoport, 20-50 fő
A GYAKORLAT HOSSZA: 1 óra
ELRENDEZÉS: Nagy, nyitott terem; mozdítható székek; legalább három szabad falfelület
a lapoknak
ESZKÖZÖK: Flipchart papírok, tollak
A G YA KO R L AT M E N E T E
A TEREM ELŐKÉSZÍTÉSE: A termet állomásokra osztják, és minden állomáshoz rendelnek egy egész
intézményre vonatkozó szakmai fejlesztési célt. A facilitátor ezeket a célokat egy hosszú papír-
csíkra írja, kiteszi a falra, alájuk pedig négy-négy flipchart papírt tesz egymás mellé (lásd a példát).
A lapokon a címek a következők:
• Barangolás: Érdeklődési témák/Elképzelések
• A megbeszélés első köre
• A megbeszélés második köre
• Témák, amikről tanulni szeretnénk
2 1 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
A Fal
CÉL: SZEMÉLYRE SZABOT T OKTATÁST BIZTOSÍTANI A Z ISKOLA MINDEN TANULÓJA SZÁMÁRA
1. papír 2. papír 3. papír 4. papír
BARANGOLÁS: ÉRDEKLŐDÉSI TÉMÁK/
ELKÉPZELÉSEK
A MEGBESZÉLÉS ELSŐ KÖRE
A MEGBESZÉLÉS MÁSODIK KÖRE
TÉMÁK, AMIKRŐL TANULNI
SZERETNÉNK
1. Miután összegyűlik a csoport, a facilitátor ismerteti a gyakorlatot. Elmondja, ho-
gyan fogják használni a lapokat, és ha szükséges, be is mutatja.
2. BARANGOLÁS (20 PERC): A résztvevők a különböző állomások között barangolnak
és a „Barangolás” címszó alá felírják elképzeléseiket az adott állomáshoz tartozó
fejlesztési céllal kapcsolatban. Például az alá a cél alá, hogy „A két-tanítós modell
alkalmazási lehetőségeinek megismerése”, odaírhatja valaki, hogy „Hatékony óra-
tervezési stratégiák elsajátítása”, más pedig azt, hogy „A két-tanítós modell külön-
böző formáiról tanulni”. A facilitátor folyamatosan bátorítja őket, hogy minden cél
alá írják oda ötleteiket. 15 perc eltelte utána a facilitátor jelzi, hogy még 5 perc van
hátra, ez alatt nézzék át a különböző ötleteket minden papírlapon és álljanak arra
az állomásra, amelynek témái leginkább felkeltették az érdeklődésüket.
3. A MEGBESZÉLÉS ELSŐ KÖRE (15 PERC): A résztvevők körbe ülnek a választott állomáson
és elmondják egymásnak, mi az oka annak, hogy éppen ezt az állomást választot-
ták. Felsorolják azt is, ki mit szeretne itt tanulni az adott témával kapcsolatban, és
ezt fel is írják a második lapra, a „Megbeszélés első köre” címszó alá. Ezután mér-
legelik a hallottakat és a felmerülő témacsoportok címét felírják a „Témák, amikről
tanulni szeretnénk” című (negyedik) lapra.
4. A MEGBESZÉLÉS MÁSODIK KÖRE (10 PERC): Itt mindenkinek lehetősége van egy másik
– az érdeklődésének megfelelő – területet választani. A résztvevők egy új állomás-
hoz ülhetnek, megnézhetik, hogy ott a megbeszélés első köre milyen eredményt
2 1 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
hozott. Már ennek ismeretében tartanak egy újabb megbeszélést, aminek az ered-
ményét feljegyzik a harmadik lapra, a „Megbeszélés második köre” címszó alá. Az
újonnan felbukkanó témákat is felírják a „Témák, amikről tanulni szeretnénk” című
(negyedik) lapra.
5. TÉMÁK, AMIKRŐL TANULNI SZERETNÉNK: Mindenki ahhoz az állomáshoz ül, amelynek
fejlesztési célja és az ehhez kapcsolódó témák leginkább érdeklik. Ez az első lé-
pése az együttműködő tanuló csoportok létrejöttének. Ezután felírják egy lapra
azt az átfogó témát, amiről tanulni szeretnének, valamint a csoporttagok nevét,
és melléjük azokat a – témával összefüggő –területeket, amelyek őket különösen
érdeklik. A facilitátor és a kiscsoportok képviselői ezután ismertetik a lap tartalmát
a nagycsoporttal.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Ennek a gyakorlatnak az alkalmazását megelőzi az egész intézményt érintő szakmai
fejlesztési célok azonosítása. Ezeket a célokat a nevelőközösség együtt fogalmazza
meg, és azokat a területeket tartalmazza, amelyeken a közösségnek fejlődnie kell az
intézményi jövőkép megvalósítása érdekében.
• Hasznos, ha minden kiscsoportnak van egy saját facilitátora. Ha erre nincs lehetőség,
akkor valamelyik csoporttag magára vállalhatja ezt a szerepet. Arról kell gondos-
kodnia, hogy az adott téma maradjon a megbeszélés fókuszában, hogy mindenki
elmondhassa a témával kapcsolatos gondolatait, ötleteit, illetve hogy ezeket le is
jegyezzék.
• A facilitátor indíthatja a megbeszélés első és második körét a következő, nyílt végű
kérdéssel: „Miért ez a téma érdekli Önöket?”
• A facilitátor segítheti a közös értelmezést azzal, hogy megkéri a résztvevőket, pon-
tosítsák az elképzeléseiket, vagy ellenőrzi, hogy mindenki tudja-e követni a beszél-
getést.
• Annak érdekében, hogy végül mindenki a számára legmegfelelőbb tanuló csoportot
válassza, a résztvevőknek tudatában kell lenniük, mi a fontos számukra, és miért fon-
tos az a terület, amit választani szeretnének. Mindemellett lehetőség van arra, hogy
valaki megváltoztassa eredeti elképzelését és egy másik csoporthoz csatlakozzon.
2 1 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
• Harrison Owen (1997) a „Szabad Terület Technika” ötletgazdája a következő alapsza-
bályok szem előtt tartását javasolja a folyamat szellemének megértése érdekében
(idézi: Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners. ASCD, Alexandria.)
ALAPSZABÁLYOK
1. Bárki érkezik a csoportba, az a megfelelő ember.
2. Bármi történik, az az egyetlen dolog, ami történhetett.
3. „Két láb szabálya” – Ha Ön nincs a megfelelő helyen, használja a lábait és menjen
át egy másik csoportba.
4. Legyen nagyvonalú – Legalább annyiszor érdeklődjön mások ötletei iránt, ahány-
szor Ön elmondja a saját ötleteit.
2 2 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
8 . Vá r h a t ó é s v á g y o t t j ö v ő
CÉL
Készítsünk egy közeljövőre vonatkozó változtatási tervet, ami a várható és a vágyott jövő közötti
különbségen alapul!
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 1 óra
ELRENDEZÉS: Minden kiscsoport mellett legyen olyan fal, amire ragaszthatja a papírját!
ESZKÖZÖK: Flipchart papírok, filcek, ragasztó, amivel a papírokat a falra/táblára lehet
ragasztani.
A GYAKORLAT MENETE
1. A facilitátor a táblára ragasztott lapra rajzol egy táblázatot három oszloppal:
„Várható jövő”, „Vágyott jövő”, „Tennivalók a változásért” (lásd a példát).
2. A facilitátor a következőket kéri a résztvevőktől: „Gondoljanak az intézményükben
és az egész országban folyó oktatási tevékenység jelenlegi állapotára! Ha ez a ten-
dencia tovább folytatódik, akkor milyen jövőt tudnak elképzelni az intézményük
számára?” Először mindenki egyedül gondolkozik el a válaszon, majd kiscsopor-
tokban megbeszélik, pontosítják, csiszolják elképzeléseiket. Ezután minden cso-
port elmondja a többieknek, mire jutott, és a lényegesebb elképzeléseket felírják
a „Várható jövő” oszlopba.
3. A facilitátor megkéri a résztvevőket, gondolják át, milyennek szeretnék látni a jö-
vőben intézményüket. Először mindenki egyedül gondolkozik el a vágyott jövőről,
majd következik a kiscsoportos megbeszélés, végül a facilitátor felírja a főbb elkép-
zeléseket a „Vágyott jövő” oszlopba.
4. A két oszlop tételei alapján a résztvevők terveket készítenek arról, hogy az egyes
emberek és a csoport mit tehet azért, hogy az intézmény közelebb kerüljön a
vágyott jövő állapotához. Kiscsoportokban megbeszélik a lehetséges tennivaló-
kat, majd megosztják ötleteiket a nagyobb csoporttal. A facilitátor felírja a táblára
ezeket az ötleteket a „Tennivalók a változásért” oszlopba.
2 2 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
PÉLDA
VÁRHATÓ JÖVŐ VÁGYOT T JÖVŐTENNIVALÓK A VÁLTOZÁSÉRT (A KÖVETKEZŐ 6 HÓNAPBAN)
• Az állami oktatáson kí-vüli oktatási formák ter-jedése miatt egyre több gyerek és pénz kerül ki az állami oktatásból
• Az állami iskolák iránti bizalom csökkenése
• Az állami iskolák bevéte-leinek csökkenése
• Növekvő szakadék az iskolák által nyújtott, valamint a szülők és gyerekek által elvárt szolgáltatások között
• Egészséges, biztonsá-gos, érdekes tanulói környezet kialakítása; az iskola és a család közös felelőssége
• Aktív, tájékozott és felelős állampolgárok párbeszéde az iskola megreformálásáról
• A vállalatok növekvő érdeklődése az állami oktatás támogatása iránt
• Technológiai megoldá-sok kal támogatott, egyén re szabott tanulás
• A szülők, a diákok és tanulók közötti világo-sabb munka- és felelős-ségmegosztás a célok elérése érdekében
Egyénileg • A sikeres reformokat
bevezető iskolákról szóló ku tatási eredmények összegyűjtése (Anna és Magdi)
• Információgyűjtés sike-res programokról (Laura)
• Átgondolni, hogy nálunk kik az oktatásban érde-kelt szereplők (gyerek, tanár, szülő, igazgató, dolgozó stb.), és inter-jút készíteni velük arról, hogy milyennek sze-retnék látni az iskolát (párosával)
Csoportosan • Folytatni ezeknek az
elképzeléseknek a kidol-gozását és finomítását
• Felmérni a technológiai lehetőségeket
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• Miután sikerült kitölteni a „Vágyott jövő” oszlopot, érdemes lehet megbeszélni, me-
lyek a homályos, ellentmondásos vagy népszerűtlen állítások. Ha a résztvevők na-
gyon különbözőképpen képzelik el az iskola vágyott jövőjét, akkor a facilitátor segít
a csoportoknak megtalálni azokat az elképzeléseket, melyeket a lehető legtöbben
támogatnak. Ennek elérésére az egyik lehetséges módszer a következő: a résztve-
vőknek 2-4 öntapadós korongot adunk, és arra kérjük őket, hogy ragasszák azokat
az általuk legfontosabbnak tartott ötletek mellé. A változásért való tennivalókat ez-
után a legfontosabbnak bizonyult ötletek alapján határozzuk meg. A „Várható jövő”
2 2 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
és a „Vágyott jövő” oszlopainak kitöltése jelzi a változási folyamat kezdetét. Miután a
csoport különféle változtatási terveket javasolt, a résztvevőknek meg kell egyezniük
abban is, mi az, aminek a végrehajtását ténylegesen felvállalják, és amivel a legna-
gyobb előrelépést tudják tenni a kívánt állapot elérése érdekében. Miután a csoport
meghatározta ezeket a tennivalókat, megbeszélik, mi lesz az egyes csoporttagok
felelőssége ezek megvalósításában.
• A „Tennivalók a változásért” oszlop összeállítása sokáig tarthat, ezt a feladatot érde-
mes lehet egy következő alkalommal elvégezni. Így a résztvevőknek van idejük fel-
mérni, hogyan állnak jelenleg a dolgok ahhoz képest, ahogy látni szeretnék őket. Ha
két ülésben fejezzük be ezt a gyakorlatot, érdemes lehet a félig kitöltött munkalapot
kifüggeszteni a nevelőtestületi szobában, hogy ezzel is segítsük a továbbgondolko-
dást és párbeszédet.
2 2 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
9 . P i r a m i s
CÉL
Közös értelmezést és konszenzust alakítsunk ki egy csoport tagjai között.
SZERVEZÉS
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: 8-32 fő
SZÜKSÉGES IDŐ: 30-60 perc, a csoportok méretétől függően
ELRENDEZÉS: Nyitott térben mozgatható székek (asztalok nélkül)
ESZKÖZÖK: Flipchart papír és filctollak
A GYAKORLAT MENETE
Ez a gyakorlat segíti a résztvevőket, hogy egy adott témával kapcsolatos gondolataikat közelítsék
egymáshoz (pl.: a közösség értékei, munkatársak fejlődési céljai, elképzeléseik arról, ahogyan a
kisgyerekek tanulnak stb.).
1. A résztvevők leírják a gondolataikat, véleményüket a szóban forgó témáról.
2. A résztvevők ezután párban dolgoznak, összehasonlítják meglátásaikat. Majd leír-
ják azokat az elemeket, melyekben közös a véleményük, vagy meg tudtak egyezni
a megbeszélés során.
3. Két pár összeül, és így négy fővel ismétlik meg az előző lépést.
4. Két négyes csoport összeül, és így nyolc fővel ismétlik meg a 2-es lépést.
5. Két nyolcas csoport összeül, és így tizenhat fővel ismétlik meg a 2-es lépést. Ez
egészen addig ismétlődik, amíg az egész csoport egy nagy csoportban nem dol-
gozik együtt.
2 2 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
MIT GONDOLUNK ARRÓL, HOGYAN TANULNAK A KISGYEREKEK…
EGYÉNILEG…
PÁRBAN…
NÉGYES CSOPORTBAN …
NYOLCAS CSOPORTBAN …
TIZENHATOS CSOPORTBAN …
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
• A gyakorlat használható kisebb csoportmegbeszéléseken is (legalább 4 fő) – a közös
értelmezés kialakításának hasznos eszköze.
• A gyakorlat végezhető adott témában előre elkészített Igaz - Hamis állítások meg-
vitatásával is. Ekkor az állítások mellé annyi üres oszlopot szerkesszünk, ahány kört
tervezünk.
2 2 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
1 0 . Gondolkozz, mondd el a párodnak, add elő a csopor tnak
CÉL
Időt adni a résztvevőknek arra, hogy megfogalmazzák és felülvizsgálják elképzeléseiket, mielőtt
előadnák azt egy nagyobb csoport előtt.
ALAPADATOK
RÉSZTVEVŐK SZÁMA: Nagy- vagy kiscsoport
A GYAKORLAT HOSSZA: 10-20 perc csoportmérettől függően
ELRENDEZÉS: A résztvevők kettesével tudjanak beszélgetni
ESZKÖZÖK: Nincs szükség semmire
A GYAKORLAT MENETE
1. Egy alkalmas pillanatban a facilitátor megkéri a résztvevőket, hogy azon az infor-
máción, ötleten vagy elképzelésen, amit az imént hallottak, gondolkozzanak el
alaposabban egy ideig.
2. Egy perc elteltével a facilitátor arra ösztönzi a résztvevőket, hogy alkossanak páro-
kat a mellettük ülővel és osszák meg egymással gondolataikat. Erre a párok tagjai-
nak 1-1 perc áll a rendelkezésére.
3. A két perces beszélgetés után a facilitátor arra biztat mindenkit, hogy osszák meg
az elképzeléseket, ötleteket és kérdéseket a nagyobb csoporttal is.
ÚTMUTATÓ A FACILITÁTORNAK
A folyamat során a következők segíthetnek:
• A GONDOLATMENET FŐBB PONTJAINAK MEGNEVEZÉSE – A facilitátor megkérdezheti:
„Mi az elhangzottak két leglényegesebb pontja?”
• AZ ÜZENET ELEMZÉSE – A facilitátor megkérdezheti: „Mit gondol a társa elképzeléseiről?”
2 2 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » K I E G É S Z Í T Ő G YA K O R L AT O K , S A B LO N O K » E G Y É B G YA K O R L AT O K
• KÖZÖS ÉRTELMEZÉS LÉTREHOZÁSA – A facilitátor megkérdezheti: „Hogy látja, mit akart a
társa kifejezni azzal, amit mondott?”
• A TANULTAK KÉSŐBBI ALKALMAZÁSA – A facilitátor megkérdezheti: „ Hogyan tudja hasz-
nosítani ezt az információt a munkájában?”
2 2 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A Tájékoztató a horizontális tanulásról intézményvezetők és pedagógusok számára című kiad-
ványunkban részletesen foglalkozunk a tacit tudás fogalmával. Beszélhetünk explicit tudásról,
mely a látható, könnyen átadható, könnyen dokumentálható tudáselemeket jelenti. Ezzel szem-
ben a tacit vagy rejtett tudás olyan elemekből áll, melyek nehezen megragadhatók, nehezen
dokumentálhatók és így nehezen is adhatók át. Azonban ezek olyan kiaknázatlan erőforrásokat
jelentenek az intézmények számára, melyek figyelmen kívül hagyása óriási pazarlás. Az Aranyol-
dalak egy egyszerű eszköz annak támogatására, hogy ezek a rejtett tudáselemek felszínre ke-
rüljenek, illetve hozzájárul ahhoz, hogy egy közösség szélesebb látókörrel rendelkezzen arról a
tudásvagyonról, mely a szervezetben rendelkezésre áll. Az Aranyoldalaknak két verzióját adjuk
közre. Az első verzióban kollégák ajánlhatnak más kollégákat, ha úgy gondolják, hogy az adott
munkatárs valamiben tehetséges, ügyes vagy biztos tudással rendelkezik. A második változat
ugyanezt a logikát követi, ott azonban az egyén saját magát írhatja fel, amennyiben hajlandó a
jelzett tudását másokkal megosztani. A pilot tapasztalatai alapján az utóbbi verzió kevésbé volt
hatékony, mivel az egyes pedagógusok kevésbé merték kijelenti magukról, hogy egy témának a
szakértői, mesterei. Viszont, amikor másokat kellett ajánlani, akkor feltárultak a rejtett elemek és
további hozadéka volt ennek a kollegiális elismerés is. Javasoljuk, hogy ezt az eszközt mindenki
számára elérhető helyen, nagy méretben függesszék ki, hogy bármikor elérhető és kitölthető,
bővíthető legyen.
2 2 8
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
............................ (KI?) A JÁNL JA
............................ -T (KIT?)
MERT MESTERE A ............................ -NAK/NEK
2 2 9
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A R A N Y O L D A L A K
( I N T É Z M É N Y N E V E )
„ÖRÖMMEL SEGÍTEK…” (A Z A PEDAGÓGIAI TERÜLET,
AMELYBEN OT THONOS VAGYOK, ÉS SZÍVESEN
MEGOSZTOM A TAPASZTA- LATAIMAT MÁSOKKAL)
NÉVMEGTALÁLTOK…
(PL. SZERDA ÉS PÉNTEK 2-3 KÖZÖT T A TANÁRIBAN)
2 3 0
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A S A J Á T T A N U L Á S O M R Ó L G O N D O L K O D O M
A pilot során minden fejlesztő műhelymunka után alkalmaztuk ezt az eszközt, visszajelzésként
arról a folyamatról, melyben a pedagógusok részt vettek. Már két-három műhelymunka után
érzékelhető volt mind tartalmi, mind minőségi szempontból a visszajelzések fejlődése. Bár alap-
vetően ez az eszköz egy saját fejlődésre reflektáló, azt dokumentáló lap, kiválóan alkalmazható
visszajelzések (névtelen) begyűjtésére is egy adott műhelymunkáról, konferenciáról, fejlődési
folyamatról. Az eszköz hasznos eleme lehet a pedagógus portfóliónak is, hiszen a reflektivitás fej-
lesztését szolgálja. Ahogyan az eszköz leírásában is megjelenik, nem kötelező minden elemet ki-
tölteni, de a kitöltött elemeket célszerű minél részletesebben és konkrétabban kifejteni. További
lehetőség, ha egy intézmény gyűjti ezeket a visszajelzéseket akár egyéni szinten is, egy bizonyos
időszak után elemezhetővé válnak és így explicitté válik az a fejlődés, melyen a szervezet tagjai
keresztülmennek adott időszak során.
2 3 1
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
A s a j á t t a n u l á s o m r ó l g o n d o l k o d o m …
A megkezdett mondatok befejezése egy konkrét szakmai tanulási tevékenység kapcsán segíti a
saját tanulásról folytatott reflektív gondolkodást! (Nem szükséges minden alkalommal minden
mondatot befejezni.)
MA AZT TANULTAM, HOGY …
A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS SZÁMOMRA AZ VOLT, …
SZÍVESEN MEGTUDNÉK TÖBBET A(Z) …
A KÖVETKEZŐ LÉPÉS A SZAKMAI FEJLŐDÉSEMBEN …
AMIT MA MEGTANULTAM, ALKALMAZNI TUDOM MAJD A(Z)…
A TANÍTÁSI GYAKORLATOMBAN FEL TUDOM HASZNÁLNI MAJD A(Z)…
2 3 2
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
S Z A K M A I V É L E M É N Y A T A N U L Ó S Z A K M A I K Ö Z Ö S S É G F E J L E S Z T É S É T S Z O L G Á L Ó V E Z E T Ő I K É P E S S É G E K R Ő L
Mennyire tudom vezetőként támogatni tanuló szakmai közösségek kialakítását?
Ezek az eszközök egyszerű értékelő kérdőívek, melyeket intézményvezetők (de akár nem
vezető munkatársak is!) tölthetnek ki, saját magukat értékelve a megadott dimenziók mentén,
különböző érintettek viszonylatában. Elképzelhető, hogy egy vezető magabiztos a kollégái előtt
a képességeit illetően, azonban a szülők előtt már nem feltétlenül. Ez az önkitöltés fontos felisme-
résekhez vezethet, melyek hasznos visszajelzések a vezetői munka fejlesztésének szempontjából.
További előnye, hogy megjeleníti célcsoportként a tanulókat is, akik sokszor kikerülnek az ilyen
jellegű eszközök fókuszpontjából.
2 3 3
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
Szakmai vélemény a tanuló szakmai közösségek fejlesztését szolgáló vezetői képességekről
Olvassa el az állításokat és karikázza be azt a számot, amely leginkább tükrözi az intézményveze-
tője jellemzőit az egyes csoportok viszonylatában. Érdemes elgondolkodni azokon a területeken,
ahol eltérés tapasztalható a különböző szereplők esetében. Mit mutatnak az eltérések és milyen
további teendőkre hívják fel a figyelmet?
1. EGYÁLTALÁN NEM 2. NÉHA 3. GYAKRAN 4. SZINTE MINDIG
KOLLÉGÁK SZÜLŐK TANULÓK
Vezetői tudatosság
Magabiztos a képességeit illetően 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Reálisan látja az erősségeit és a képességeit
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Tud nevetni a saját hibáin 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Krízishelyzetben képes reflektálni 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Önszabályozás
Megbízható és következetes 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Nem zavarja a bizonytalan helyzet 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Nyitott a változásra 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Tudja kezelni az érzelmeit 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
2 3 4
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
Motiváció
Erősen motivált a jó teljesítményre 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
A kudarcokat tanulási lehetőség-ként értelmezi
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Mélyen elkötelezett az intézménye mellett
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Kezdeményező 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Empátia
Meg tudja tartani a tehetséges munkatársakat maga mellett
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Azt tartják róla, hogy megértő 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Azt tartják, hogy jól együtt tud működni másokkal
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Törekszik arra, hogy mások néző-pontjából is lássa az eseményeket
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Diplomatikus 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Szociális képességek
Aktívan támogatja a változásokat 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Hatékony kapcsolatokat épít ki maga körül
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Jó csapatépítő 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Sikeres konfliktuskezelő 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
2 3 5
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
M e n n y i r e t u d o m v e z e t ő k é n t t á m o g a t n i t a n u l ó s z a k m a i k ö z ö s s é g e k k i a l a k í t á s á t ?
Önreflexió a tanuló szakmai közösségek fejlesztését szolgáló vezetői képességekre vonatkozóan.
Olvassa el az állításokat és karikázza be azt a számot, amely leginkább visszatükrözi a veze-
tői jellemzőit az egyes csoportok viszonylatában. Érdemes elgondolkodni azokon a területeken,
ahol eltérés tapasztalható a különböző szereplők esetében. Mit mutatnak az eltérések és milyen
további teendőkre hívják fel a figyelmet?
1. EGYÁLTALÁN NEM 2. NÉHA 3. GYAKRAN 4. SZINTE MINDIG
KOLLÉGÁK SZÜLŐK TANULÓK
Éntudatosság
Magabiztos vagyok a képességei-met illetően
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Reálisan látom az erősségeimet és a képességeimet
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Tudok nevetni a hibáimon 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Krízishelyzetben képes vagyok reflektálni
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Önszabályozás
Megbízható vagyok és követke-zetes
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Nem zavar a bizonytalanság 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Nyitott vagyok a változásra 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Tudom kezelni az érzelmeimet 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
2 3 6
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
Motiváció
Erősen motivált vagyok a jó telje-sítményre
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
A kudarcokat tanulási lehetőség-ként értelmezem
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Mélyen elkötelezett vagyok az intézményem mellett
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Kezdeményező vagyok 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Empátia
Meg tudom tartani a tehetséges munkatársakat magam mellett
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Azt tartják rólam, hogy megértő vagyok
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Azt tartják rólam, hogy jól együtt tudok működni másokkal
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Törekszem arra, hogy mások nézőpontjából is lássam az esemé-nyeket
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Diplomatikus vagyok 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Szociális képességek
Aktívan támogatom a változásokat 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Hatékony kapcsolatokat építek ki magam körül
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Jó csapatépítő vagyok 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
Sikeres konfliktuskezelő vagyok 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
2 3 7
M Ó D S Z E R TA N I Ú T M U TAT Ó » A J Á N L Á S A Z A R A N Y O L D A L A K R A
FELHASZNÁLT IRODALOM1. Fullan, M. (2001): Leading in a Culture of Change. Jossey-Bass, San Francisco.
2. Jolly, A. (2005): A Facilitator’s Guide to Professional Learning Teams; SERVE.
3. Northern Territory Government (é. n.): Professional Learning Resources. URL: http://www.education.nt.gov.au/__data/assets/word_doc/0019/4483/prof_learning_templates_resources.doc (Utolsó letöltés: 2015. 06. 16.)
4. Wald, P. J. és Castleberry, M. S. (2000): Educators as Learners. ASCD, Alexandria.