merre tart a tanárképzés európában? - prof. dr. halász gábor

Merre tart a tanárképzés Európában?

„A tanárképzés kilátásai egy döntéseket érlelő szakaszban”

2011. július 4

Halász GáborELTE PPK

A terület felértékelődése és a tudásunk növekedése• Az OECD tematikus vizsgálata

(25 ország)

• Nagy empirikus vizsgálatok (PISA , TALIS)

• Kvalitatív „mélyfúrások”,McKinsey jelentések

• Szakpolitikává formálás – International Education Round table

Singapore , 2009 június – Teacher Summit

New York, 2011 március

Az Európai Unió politikája(2000-2010)

• Az „Oktatás és képzés 2010” stratégiaelső célja(13 cél közül)

• Eurydice elemzések(4+1 kötet)

• Tanári kompetenciák:közös európai elvek(EU Bizottság, 2005)


• Bizottsági elemzés, közlemény éstanácsi döntés 2007 -2008 (Improving the Quality of Teacher Education)

• EU parlamenti jelentés (2008)• Tanácsi döntés (2009)

(on the professional developmentof teachers and school leaders)

• Klaszter PLA (2005-2010)• Politikai döntéshozók kézikönyve

a „betanításról” (induction) (2010)

Stratégiai következtetések/1

• A pedagógusok képzésére irányuló stratégia az oktatás minőségének javítását célzó szakpolitikák legfontosabb eleme

• 2000 és 2010 között az Európai Unió határozott és karakteres pedagógusképzési politikát fogalmazott meg


• A hangsúly a kezdő képzésről a munkavégzés közben történő (pályakezdéshez kötődő és folyamatos) tanulásra helyeződött át (IT+I+CPD)

• A képzés kiindulópontja a pedagógus-kompetenciáknak az iskolai munkavégzés komplex elemzésére épülő meghatározása (ez jóval több, mint tanórák tartása)


• A pedagógus kompetenciák jelentős hányada a tapasztalt kollégákkal történő interakcióban és gyakorlatközösségekben szerezhető meg

• A pedagógusképzésnek az a formája megfelelő, amely képes a pedagógus-kompetenciák eredményes fejlesztésére


A pedagógusképzést végzőfelsőoktatási intézményeknek mindezek figyelembe vételével érdemes meghatározniuk a pedagógusképzés szervezeti és tartalmi kereteit

(AZ EREDMÉNYES PEDAGÓGUSKÉPZŐ INTÉZMÉNY)

Köszönöm a figyelmüket!Köszönöm a figyelmüket!

A pedagógus klaszter Peer Learning Activity témák/1

• A pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése

• Az iskolák mint olyan közösségek, melyben a pedagógusok és tanulók egyaránt tanulnak

• A pedagógusok felkészítése a kulturálisan heterogén osztályokban végzett munkára

• Eredményes munkakapcsolatok az iskolák és pedagógusképző intézmények között

A pedagógus klaszter Peer Learning Activity témák/2

• A pályakezdő pedagógusok „betanítása” (induction)

• Gyakorlati osztálytermi tanítás a kezdő pedagógusképzésben

• A pedagógusképző szakemberek szakmai fejlesztése

• A tanulást támogató iskolavezetés

Az eredményes pedagógusképző intézmény jellemzői/1

– A pedagógusképzés programjának a tervezése a pedagóguskompetenciákelemzésére épül

– A képzés intenzív és folyamatos egyetem-iskola interakcióra épül

– Sikerül azonosítani kompetenciák fejlődését legjobban támogató iskolákat/tanárokat, és velük alakul ki együttműködés


– A munkavégzés közben történő tanulás beleépül a képzésbe

– Az egyetem aktívan részt vesz• a kezdő pedagógusok munkavégzés közben történő

tanulásának a támogatásában• a már munkában lévő pedagógusok folyamatos

szakmai fejlesztésében


– Az egyetemen folyó oktatási kutatási, fejlesztésiés innovációs munkában kiemelt figyelmet kap az iskolai innovációk támogatása

– Az egyetem olyan módon alakítja a pedagógusképzés szervezeti és tartalmi kereteit, hogy ez a fenti feladatokat a lehető legjobban tudja szolgálni(pl. az iskolákkal történő együttműködés érdekében regionális hálózatot működtet)


• Az EU 2020 stratégia• Az „Oktatás és képzés 2020” program

– Társadalmi vita (Improving competences for the 21st Century - 2008)

– Tanácsi döntés (2009)

• Az EU 2020 „zászlóshajó” programjai: – „Youth on the Move” – nincs tanárokkal kapcsolatos speciális

kezdeményezése– ”Agenda for new skills and jobs” – tanárok szerepe a

vállalkozói képességek fejlesztésében