merre tovább, olajipar? - ombkenet.hu · merre tovább, olajipar? gondolatok a 16....

29Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 2–3. szám, 2001. február–március

BEVEZETÉS„2000 júniusában látnokok egy cso-portja fog összejönni, hogy kialakítsa ajövõ évszázad olaj- és gáziparát. Ve-gyen benne részt !” Ez volt a Calgary-ban június 11–15. között megtartott16. Kõolaj-Világkongresszus mottója,és a meghívásnak 97 ország 3078 kép-viselõje tett eleget.

Hogy az egybegyûltek közül kikvoltak látnokok, azt az idõ fogja eldön-teni. Valószínûleg közéjük tartozikJohn Browne, a BP (Amoco, Arco,Castrol) vezérigazgatója, akinek irá-nyításával az angol olajóriás sikert si-kerre halmozott. Õ úgy vélte, hogy azolajszakma – noha sokan úgy gondol-ták, hogy lassú, régimódi és nem iga-zán profittermelõ lévén, túl van a fény-korán – újabb nagy fejlõdési szakaszelõtt áll. Ezt az optimista kijelentést azelmúlt két évben megfigyelhetõ há-rom tényezõre alapozta [1].

Az elsõ az, hogy az olajipar átalakultés konszolidálódott. Létrejött néhányhatalmas vállalat, megmaradt néhány,szûk területre specializálódott kicsi, ésezek olyan versenyképessé tették aszakmát, mint még soha nem volt.(Nyilván azokkal szemben, akik semrészei hatalmas vállalatoknak, semszûk területre specializálódott kicsik. –W. Gy.) A második tényezõ az igényeknövekedése: ma napi 8 millió hordóvaltöbb olajat és csaknem egymilliárdköbméterrel több földgázt használnakfel világviszonylatban, mint 1990-ben.A növekedés a jövõben fõleg a föld-gáznál várható – minthogy tisztább,könnyebben kezelhetõ és kisebb szén-tartalmú. A harmadik tényezõ a techno-lógiai fejlõdés. Ez környezetbarát üzem-anyagok elõállítására és új kitermelésieljárásokra egyaránt vonatkozik. Azutóbbiak tették lehetõvé olaj mélyten-geri kitermelésének megkezdését ed-dig fel sem tételezett helyeken (Auszt-rália, Dél-Afrika, Dél-Amerika),

továbbá hatalmas új mezõk megtalálá-sát a Mexikói-öbölben és az Északi-tengeren. Az elsõben 4,4 milliárd (!)hordónyi „új” olajat találtak, az Északi-tengeren pedig ma napi 800 000 hordóolajat termelnek ki; „dacolva” a hetve-nes évek azon becslésével, hogy ez atérség a kilencvenes évek közepére ki-merül. Összességében úgy látja a jö-võt, hogy: „egy globális iparág lát elegy globális piacot.”

Gyorsan hozzá kell tenni, hogy nemmindenki volt ilyen optimista. A Shellvezérigazgatója, van der Veer [2] márárnyaltabban fogalmazott. Érezhetõ-en sokkal inkább a földgázban látta ajövõt, mint az olajban, s ennek oka – vé-leménye szerint – a tisztább tüzelõ-anyagok elterjedése és a mai üzem-anyagokat majdan felváltó hidro-gén/metanol térhódítása. Bár ez sze-rinte sem a közeli jövõben fog bekö-vetkezni, elgondolkodtató volt az a fé-lig tréfás megjegyzése, hogy „a kõkor-szak nem azért ért véget, mert elfo-gyott a kõ”.

Bár nem vett részt a konferencián,azzal gyakorlatilag egy idõben fejtetteki vízióját a Sunday Telegraphban egyismert látnok, Ahmed Zaki Jamani,Szaúd-Arábia egykori olajminisztere.Õ azt mondta [3]: „Meggyõzõdésem,hogy öt év múlva meredeken visszaesikaz olajár, harminc év múlva pedig ha-talmas olajkészletek lesznek, és nemlesz rájuk vevõ.” Csak találgatni lehet,mennyire gondolta ezt komolyan – ésmennyire volt szándéka a kongresszusidején meglehetõsen ideges piacokmegnyugtatása.

A kongresszus résztvevõinek másvolt a véleménye. Ez mindenek elõttazt támasztja alá, hogy számos elõadásfoglalkozott nehézolajok kitermelésé-vel és feldolgozásával. Ki beszélt volnaerrõl, ha tényleg egy korszak vége kö-vetkezik. A már említett van der Veerezzel kapcsolatban idézte Mark Twain

híres mondását, miszerint „a halálom-ról szóló híresztelések erõsen túloz-nak”.

A következôkben megkisérlemösszefoglalni azokat az elõadásokat,amelyek a feldolgozás és értékesítés jö-võjével foglalkoztak, nem érintem vi-szont a kitermeléssel, a földgázzal és apetrolkémiával kapcsolatos kérdéseket(remélve, hogy errõl mások készítenekösszefoglalót).

Új szemlélet van kialakulóban, a„from well to whell”, vagyis a kiterme-léstõl a kipufogócsõig egységes egészkéntpróbálják kezelni a problémákat, ésnem egyiket a másik kárára, így próbál-va elkerülni ellentmondásos helyzete-ket (az új termékminõségek kapcsánerre visszatérek). Általában úgy tûnik,hogy a környezet (védelme) az eddigi-eknél is nagyobb prioritást kap; ilyenóvatosan azért fogalmazok, mert nemvagyok meggyõzõdve, hogy nem kõke-mény üzleti érdekek jelennek meg kör-nyezetvédelmi köntösben.

Világviszonylatban a levegõminõ-ségre vonatkozó elõírások szigorodásavárható, ami – hosszú távon – csak azolajipar és az autógyártók együttmû-ködésének eredményeként valósulhatmeg. Az így kialakuló motorhajtó-anyagokat más eljárásokkal kell elõál-lítani. Ennek megfelelõen fordítottfrom well to whell szemlélet alapján azáttekintés rendje:

– az olajszakma és az autógyártók;– az új motorhajtóanyag-minõségek;– a finomítói technológiák változásai;

AZ OLAJSZAKMA ÉS AZ AUTÓ-GYÁRTÓKA személyautók és a haszonjármûvekszáma jelentõsen növekedett világ-szerte, és úgy tûnik, ez a tendencia a

Merre tovább, olajipar?Gondolatok a 16. Kôolaj-Világkongresszusról

ETO: 620.9 DR. WILDEGYÖRGYokl. vegyészmérnök, a Magyar ÁsványolajSzövetség fôtitkára

30 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 2–3. szám, 2001. február–március

jövõben is folytatódik (fõleg Kelet-Európában és Ázsiá-ban). Az autóközlekedésbõl származó környezeti gondokcsökkentésére több intézkedést tettek: tisztább motorhajtó-anyagokat, jobb hatásfokú motorokat és hatékonyabb kata-lizátorokat gyártanak ma, mint korábban. A levegõ minõsé-gének védelmében azonban az olajszakmának, az autógyár-tóknak és a politikusoknak további összehangolt lépéseketkell tenniük [4].

Az elmúlt 20 évben a személyautók száma világviszony-latban 330 millióról 550 millióra nõtt. Ennek következté-ben az motorhajtóanyag-fogyasztás az 1980-as 500 milliótonnáról mára 700 millió tonnára emelkedett. Ma úgy be-csülik, hogy 2020-ra 950 millió autó fog futni az utakon, ésezek abban az évben egymilliárd (!) tonna motorhajtóanya-got fognak felhasználni (1. ábra). Ez a növekedés azonbankomoly környezeti gondokat vet fel (pl. üvegházhatás, ég-hajlatváltozás, ózon, szmog stb.). Bár a tökéletes égés soráncsak szén-dioxid és víz képzõdne a szénhidrogénekbõl, agyakorlatban ez elérhetetlen; elégetlen szénhidrogének,szén-monoxid, nitrogén-oxidok, aldehidek, korom, kén-dioxid stb. is kerül a levegõbe. Ennek hatása nagymértékbenkülönbözhet egyes helyeken, függôen a forgalom nagyságá-tól, az autópark állapotától és az adott éghajlati viszonyok-

tól. A levegõminõség javítására teendõ intézkedések fontos-sági sorrendje – az említetteknek megfelelõen – régiónkénteltér. Míg az USÁ-ban a hangsúly a mérgezõanyag- (ideért-ve az ultrafinom lebegõ részecskéket) és az ózonkibocsátáscsökkentésén van, Európában elsõ helyen az üvegházhatásáll, Japánban pedig a szén-dioxid és a lebegõ részecskékokozta probléma a legfontosabb megoldandó feladat.

Az olajszakma álláspontjaA közlekedéssel kapcsolatban az olajosoknak két alapvetõ

tennivalójuk van a levegõ minõségének javítása érdekében:a tisztább motorhajtóanyagok elõállítása (kevesebb lesz akárosanyag-kibocsátás) és a motorhajtóanyagok tankolás-kori párolgásának csökkentése (az itt felszabaduló illékonyszénhidrogének részben felelõsek a talajközeli ózon kiala-kulásáért).

A benzinek „tisztábbá tétele” több mint 20 éve kezdõ-dött. Eredetileg a benzinek ólomtartalmát akarták csökken-teni, illetve ekkor vetõdött fel az ólmozatlan benzinek gyár-

tásának lehetõsége. A kérdés azért dõlt el viszonylag gyor-san, mert a károsanyag-emisszió csökkentése érdekében ka-talizátort kellett alkalmazni, a katalizátort az ólomvegyüle-tek mérgezik, ezért a katalizátoros autók elterjedésével egy-re nagyobb teret hódított az ólmozatlan benzin. (Egyéb-ként, legalábbis elgondolkodtató, hogy az ólmozott benzi-nek „kihalásához” Európában nem volt elég húsz év, annakellenére, hogy a kormányok adókedvezményt nyújtottak azólmozatlan benzinek elterjedésének elõsegítésére.)

A motorhajtóanyagok világviszonylatban tapasztalhatópillanatnyi fejlesztési trendjét és a jövõben várható változá-sokat benzinre az 1., gázolajra a 2. táblázat mutatja [4].

Jelenleg benzinek esetében fõleg a benzolra, az aromá-sokra és a kénre koncentrálnak, illetve vizsgálatok folynakaz MTBE bekeverhetõségét illetõen (egyetlen vízoldhatóbenzinkomponensként, szivárgás esetén a talajvízben felol-dódva sokkal nagyobb területen képes szennyezõdést okoz-ni, mint a többi alkotórész). A kén központi kérdés a gáz-olajoknál is, ahol a másik fõ szempont a koromképzõdéscsökkentése az aromás/poliaromás tartalmon keresztül.Mindkét motorhajtóanyag környezetbarát, és gazdaságosfelhasználásához adalékokat kell alkalmazni. Az ilyen motor-hajtóanyagok elõnye: tisztább égés, kevesebb lerakódás azégéstérben és a szelepeken, kevesebb kopás, védelem a kor-rózió ellen, valamint kisebb fogyasztás.

Míg az USÁ-ban és Japánban (valamint az EU fejlettebbországaiban) gyakorlatilag minden Otto-motoros autó ka-

1. ábra. Az autók számának és a benzinfogyasztásnak világméretûnövekedése

1. táblázatA jelenleg folyó és a közeljövôben várható benzinfejlesztések

Jelenleg Jövôben

Anyag Fejlesztés Anyag Fejlesztés

Ólom Megszüntetés/ Ólom Megszüntetéscsökkentés

Kén Csökkentés Kén UltraalacsonyBenzol Csökkentés Benzol További csökkentésAromások Csökkentés Aromások További csökkentésOlefinek Csökkentés Olefinek További csökkentésIllékonyság Csökkentés H/C-arány NövelésOxigenátok Bekeverés Oxigenátok MTBE kérdésesAdalékok Bekeverés Adalékok Új generációk

2. táblázatA jelenleg folyó és a közeljövôben várható gázolajfejlesztések

Jelenleg Jövôben

Anyag Fejlesztés Anyag FejlesztésKén Csökkentés Kén UltraalacsonyAromások Csökkentés Aromások Molekulaarány

optimálása

Poliaromások Csökkentés Poliaromások Molekulaarány optimálása

Viszkozitás Csökkentés Viszkozitás További csökkentés

Végforráspont Csökkentés

Cetánszám Növelés Cetánszám További emelés

Adalékok Bekeverés Adalékok Új generációk

Benzinfogyasztás

millió t, millió db.

Az autók száma

év


talizátoros, a dízelmotorok esetében errõl szó sincs (néhánynémet luxusautógyártó szereli csak fel ilyen jármûvét ún.négyutas katalizátorral). A jövõben azonban mindkét mo-tortípusnál az új DENOX katalizátor/adszorber-rendszertakarják bevezetni. Ennek megfelelõ mûködtetéséhez „kén-mentes” (ként 5–10 ppm-nél kisebb koncentrációban tartal-mazó) benzinre és gázolajra van szükség. Az ilyen gázolaj„mellékhatásaként” lényegesen csökken a koromképzõdés.

Mindhárom nagy régióban folynak programok a levegõ-minõség javítására; az USÁ-ban az AQIRP (Air QualityImprovement Research Program), Európában az EPEFE(European Programme on Emission, Fuels and EngineTechnologies), Japánban a JCAP (Japanese Clean Air Prog-ram). Sajnos, e programok tudományos felismerései nem akívánatos mértékben ültetõdnek át a gyakorlatba. Ugyanak-kor politikai nyomásra vagy túlzott óvatosságból gyakranállapítanak meg olyan szigorú feltételeket, amelyekre nemlenne szükség.

A nagy kérdés a költséghatékonyság. Nincs értelme dol-lármilliárdokat költeni finomítói fejlesztésekre, amelyeknekemissziócsökkentõ hatásuk alig van. Így például az EPEFE2000/2005-re javasolt értékei (az ún. „Auto Oil Progra-mok”) nem vezetnek a szén-monoxid, a szénhidrogén és anitrogén-oxid emissziójának jelentôs csökkenéséhez. A hely-zet valamivel jobb a benzol (benzinek) és a korom (gázola-jok) esetében. A kialakuló helyzetet a 3. táblázat mutatja.

Gond van azonban, ha a problémát nagyobb általánosság-ban nézzük. A tisztább motorhajtóanyagok elõállításáhozolyan új eljárásokat kell megvalósítani a finomítókban, me-lyek mûködése energiát igényel – vagyis nõ a szén-dioxid ki-bocsátása. Így például a kén-dioxid-kibocsátás csökkentése 1 tonnával, 10 tonna szén-dioxid-emisszió árán oldható meg.A jármûvek károsanyag-kibocsátásának csökkentése és aszén-dioxid-kibocsátás növekedése között ellentmondás úgyhidalható át, ha olyan új megoldású motorokat fejlesztenekki, melyek fogyasztása a jelenlegiekénél 15–20%-kal kevesebb.

Ez a példa jól mutatja, mennyire összehangolt fejleszté-seket kell(ene) végezniük az olajosoknak és az autósoknak.Sajnos, ennek ellenkezõjét mutatja az ún. „World WideFuel Charter”, amelyben az észak-amerikai, ázsiai és euró-pai autógyártók úgy adták meg benzinre és gázolajra vonat-kozó specifikációjukat, hogy az olajszakmát meg sem kér-dezték.

Ma sokan úgy látják, hogy hosszú távon a hidrogén azígéretes motorhajtóanyag, mind a robbanómotoros, mindaz motorhajtóanyag-cellás hajtású autók esetén. Addig olyan

„közbensõ” hajtóanyagok elõretörése várható mint a meta-nol, a földgáz vagy a földgázból elõállított „szintetikusmotorhajtóanyagok”. Reálisan nincs esélyük a biológiaiúton készítetteknek („bioetanol”, „biodízel”).

Az autóipar álláspontja Az autóipar véleménye szerint a környezet szempontjá-

ból a 10 mikrométernél kisebb kritikus átmérõjû korom(particulate matter, PM10), a benzol, a szénhidrogének és anitrogén-oxidok (mint a talajközeli ózon prekurzor vegyü-letei) tekintendõk kiemelt fontosságúaknak.

A korom (PM10) Az ilyen kibocsátások 15%-áért tehetõ felelõssé a közúti

közlekedés. Minthogy az EU-ban 2010-ben a levegõmi-nõségi határértékeket a PM10 esetében a felére akarjákleszorítani, erre az autógyártóknak is fel kell készülniük –még akkor is, ha legalábbis vitathatónak tartják azokat avizsgálatokat, amelyek alapján ezt a drasztikus csökkentéstelhatározták.

A koromkibocsátás csökkentéséhez személyautók és kis-teherautók esetében a motor teljes elektronikus szabályozá-sára (ideértve a befecskendezési idõpontot, a kipufogógázvisszavezetését és a turbófeltöltés szabályozását is), nagynyomású befecskendezésre, új típusú égéstérre és központibefecskendezõfúvókára van szükség a motor oldaláról.Ugyanakkor a kipufogógáz hatékony utókezelése is szüksé-ges. Gázolaj esetében ehhez nagy teljesítményû oxidációskatalizátor, DENOX típusú nitrogén-oxid-megsemmisitõegység és adalékolt koromszûrõ rendszer kell. A nagy dízel-motorral mûködô jármûvek (teherautók, buszok) helyzetemég komplikáltabb. A „jobb” motorhajtóanyag-minõség,mindenekelõtt a csökkentett kén- és aromás-, fõlegpoliaromás-tartalom önmagában 10-15%-kal csökkentettea koromképzõdést a német tapasztalatok szerint.

Nagy bizonytalanságot okoz azonban a rendkívül kisszemcseméretû korom. Egy Erfurtban (volt NDK) 1991óta végzett méréssorozat azt mutatja, hogy a korom mennyi-sége csökkent, de a részecskék száma nem, következéskép-pen az átlagos méret kisebb lett (ún. ultrafinom részecskék).Még nem tisztázták, hogy ezek szilárd anyagként vagy fo-lyadékként viselkednek. Ennek abból a szempontból van je-lentõsége, hogy belégzéssel a tüdõ alveoláris részébe kerülõilyen méretû szilárd anyag több mint 300 napig marad azemberi szervezetben, ha viszont folyadék, néhány napmúltán távozik. Szerencsére a dízelmotor-fejlesztéseknél azttapasztalták, hogy a koromkibocsátás mennyiségének csök-kenésével a részecskék darabszáma is csökken – ellentétbenaz általános tendenciával. Különösen igaz ez akkor, ha „kén-mentes” és kis poliaromástartalmú gázolajat használnakmotorhajtóanyagként. Távlatilag további javulást várnak anagyobb cetánszámtól, az optimalizált molekula-összeté-teltõl, az adalékoktól és az optimalizált kenõképességtõl.

A benzolMinthogy a benzol bizonyítottan rákkeltõ (heveny nem-

nyiroksejtes fehérvérûséget okoz), a levegõben megenge-dett mennyisége csökkentendõ. A WHO ajánlása 10µg/m3, Európában ezt 2010-re 5 µg/m3-re akarják leszorí-tani. Ma az ember okozta (antropogén) benzolemisszió

3. táblázatA motorhajtóanyagokból eredô emissziócsökkenés az Auto Oil Programokhatására, %

AOP 2000 AOP 2005

Káros anyag Benzin Gázolaj Benzin Gázolaj

CO –7 –10 –6 0

HC –6 –10 –4 0

NOx –3,5 –0,5 –1,5 0

Korom 0 –10 0 –4

Benzol –25 0 –10 0


50%-a származik Európában a közúti közlekedésbõl (azUSÁ-ban 40%), s ezt 2010-re 20%-ra akarják csökkenteni.Erre úgy lesz lehetõség, hogy csökkentik a benzolképzõ-dést az égéstérben, a kipufogógázt az új katalizátor jobban(benzol)mentesíti (a katalizátor gyorsabban éri el az üzemihõmérsékletet), a párolgást aktívszenes szûrõkkel csökken-tik az autóban és gõzvisszavezetéssel a kutaknál. Kell azon-ban az is, hogy a benzinekben csökkenjen a benzol és másaromások (melyek dezalkilezéssel benzollá alakulnak) kon-centrációja. Ezek az intézkedések olyannyira eredménye-sek voltak, hogy Németországban a közúti közlekedésbõlszármazó benzolemisszió – 1990-et alapul véve – 60%-kalcsökken 2010-re. A közúti benzolkibocsátás csökkenése azolaj- és az autóipar együttmûködésének eddigi leglátványo-sabb eredménye.

Az ózonErrõl az anyagról nagyon megoszlanak a vélemények.

Van, aki az emberi egészséget látja veszélyeztetve, van akiszerint a gabonatermés fog csökkenni, mások szerint a fákatfogja károsítani, ha nem csökkentik a megengedhetõ ózon-szintet. Egyórás kitét esetén az USÁ-ban 235, Japánban 120µg/m3 a plafon (Európában 8 órás kitétre van megadva 110µg/m3). Az ózon csökkentésének elõfeltétele az, hogy to-vább csökkenjenek prekurzor vegyületei (a szénhidrogénekés a nitroxidok). Nagy dízelmotorok esetében a tur-bófeltöltés és a nagy nyomású befecskendezés tûnik ígére-tes megoldásnak mechanikai oldalról.

A szén-dioxidMa általában a szén-dioxidot értik üvegházhatást kiváltó

anyagon, noha több ilyen hatású vegyület is van. Hogymennyire felelõs az éghajlatváltozásért, az ugyan vitatható,de tény, hogy koncentrációja a levegõben évi 1 ppm-mel nõ.A következmény pedig az, hogy a Föld 0,5–1 Celsius fokkallett melegebb 100 év alatt. Az antropogén szén-dioxidemisszió évi 26–28 milliárd tonna, ennek mintegy 10%-aszármazik a közlekedésbõl.

A kyotoi jegyzõkönyvben a legjelentõsebb országok am-biciózus célokat vállaltak fel a szén-dioxid csökkentésére.Minthogy globális kérdésrõl van szó, nagyon nem mindegy,mit csinálnak az alá nem írók. (Miközben Észak-Amerika,Európa és Japán talán tudja teljesíteni a kitûzött célt, Ázsia,Afrika és Dél-Amerika növeli a kibocsátást úgy, hogy túl-kompenzálja az elõbbi három csökkentését). A személyau-tók szén-dioxid-emissziója nagyjából azonos marad, és ahaszonjármûveké is. Ez utóbbiaknál a növekvõ áruszállításta jobb hatásfokú motorok kompenzálni tudják.

Alapvetõ igény, hogy kisebb fogyasztású motorok készül-jenek, a közlekedés legyen jobban megszervezve, és kisebbszéntartalmú vegyületekbõl álljon az motorhajtóanyag. Ezutóbbi alapján pedig úgy tûnik, rövid távon a földgáz,hosszú távon a hidrogén elõretörésére lehet számítani.

A TERMÉK MINÔSÉGE(A gázolaj problémája)Az 1998-ban érvényes, a 2005-ben és 2010-ben várhatótermékminõségeket a 4. táblázat mutatja [5]. A benzinnélkét igen lényeges változás várható: a kéntartalom igenerõs csökkentése és a desztillációs tulajdonságok változá-

sa. Az MTBE-vel kapcsolatos növekedés eléggé bizony-talan, tekintve, hogy már van olyan USA-tagállam(Maine), ahol betiltották a használatát, és a legjelentõ-sebb államban (Kaliforniában) is betiltják 2003-tól, arravaló hivatkozással, hogy szivárgás esetén a benzin egyet-len vízoldható komponenseként sokkal jelentõsebbszennyezést tud elõidézni mint az egyéb – vízoldhatatlan– komponensek. Az azonban szinte biztos, hogy ha nemMTBE-t, akkor egy másik oxigéntartalmú anyagot (oxi-genátot) fognak alkalmazni.

Az új benzinelõírásnak sem lesz könnyû eleget tenni,azonban az igazi gondot a gázolaj okozza. A fõ problémaa kéntartalom betartása lesz (ráadásul igen valószínûnektûnik, hogy – az autóipar nyomására – lényegesen kisebblesz a ma jelzett megengedett felsõ határ), de nehéz lesztartani a poliaromásokra, a cetánszám/cetánindexre, asûrûségre és a desztillációs tulajdonságokra megadott ér-tékeket is. Gyártás szempontjából [6] ez a következõketjelenti. A kéntartalom csökkentéséhez a (CoMo típusú)katalizátor térfogatát kell megnövelni, ha addig nem sikerül találni megfelelõbb katalizátort. A poliaromá-sok problémája hidrogénezéssel oldható meg. A cetánszám/cetánindex értékét erõsen befolyásolja azalapanyag aromástartalma. Az elõbb említett két változ-tatás ezt kedvezõ irányban befolyásolja, ezért a Topsoekidolgozott egy kétlépcsõs HDS/HDA eljárást(hidrodeszulfurálás/hidrodearomatizálás). A 95% át-desztillálásának csökkentése a desztillálótornyon végzettváltoztatásokkal megoldható. Ez a csökkentés a többi ér-

4. táblázatBenzin- és gázolaj-elôírások

Egység 1998 2005 2010

BENZINSûrûség kg/m3 725–770 725–770 725–770Kén ppm (max.) 500 50 30Aromások tf % (max.) n.e. 35 30Benzol tf % (max.) 1 1 1Olefinek tf % (max.) n.e. 15 10RVP kPa 400–700 400–600 400–600MTBE tf % (max.) 10 15 15Átdesztillál 100 °C-on tf % (min.) 43 51 51Átdesztillál 150 °C-on tf % (min.) n.e. 75 75

GÁZOLAJKén ppm (max.) 500 50 30Sûrûség kg/m3 (max.) 820–860 800–840 800–835Cetánszám (min.) 49 52 55Átdesztillál 350 °C-on tf % (min.) 85 95 95Átdesztillál370 °C-on tf % (min.) 95 n.e. n.e.Poliaromások tf % (max.) n.e. 8. 3

n.e. = nincs elôírás


tékre is kedvezõ, ugyanis csökken a sûrûség, nem kerül-nek a majdan kéntelenítendõ anyagba a legnehezebbeneltávolítható kénvegyületek, csökken a (nehéz)poliaromások koncentrációja, és javulnak a hidegtulaj-donságok. A desztillációs tulajdonságok változása, a kénés az aromások eltávolítása egyben megoldja a sûrûségcsökkentésének gondját is.

A gázolajoknál is várható oxigenátok bekeverése [7] amotorok károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdeké-ben. Már korábbi tanulmányok is foglalkoztak azzal, hogyaz égés tökéletesebbé tétele érdekében oxigéntartalmúanyagot keverjenek be a gázolajba. Alapvetõen a korom-képzõdés csökkenését várták. Ez külön jelentõséget kapmost, hogy csökkenteni fogják a kéntartalmat, és így csök-ken a kipufogógáz „szilárd” szulfáttartalma (ami kiváló góca koromképzõdéshez). Kísérleti jelleggel számos étert, ész-tert, alkoholt próbáltak ki származékaikkal együtt, azonbanannak, amelyik reálisan szóbajöhet, a következõ feltétele-ket kell kielégítenie:

– széles hõmérsékleti sávban keveredjen a különféle gáz-olajokkal;

– ne változtassa meg az illékonysági tulajdonságokat(lobbanáspont);

– legyen magas cetánszáma;– ne rontsa a hidegtulajdonságokat;– olcsón lehessen gyártani, hatalmas mennyiségben.Kézenfekvõ megoldás lett volna az MTBE használata,

azonban az elôbb már említett problémák miatt olyan anya-got kerestek, ami nem oldódik vízben, és kevésbé toxikus (azMTBE veserákot okoz).

Az Agip hosszú kísérletsorozatot végzett a metil-n-oktiléterrel (MOE), a di-n-pentoximetánnal (DNPM) és adi-n-pentiléterrel (DNPE) mint legígéretesebb vegyületek-kel. A gázolaj, a 20% DNPE-t tartalmazó gázolaj és a DNPEtulajdonságait az 5. táblázat tartalmazza. Látható, hogy aDNPE valamennyi tulajdonságot kedvezõ irányban befolyá-solja. Nem látható elõnye az, hogy a DNPE vízoldhatóságatizedakkora sincs mint az MTBE-é, viszont 15-ször gyorsabba biológiai lebomlása. 20%-os koncentrációban gázolajba ke-verve a szén-monoxid, korom és szén-hidrogén emisszióját10–15%-kal csökkenti, a nitroxidokét 2–2,5%-kal. Nagy jö-võt várnak a kutatók a DNPE-tõl, mert elõállítása olcsó ésegyszerû (n-butánt dehidrogénezéssel n-buténné alakítanak,majd oxo-szintézissel n-pentanollá, amelybõl dehidratálássalkapják a DNPE-t).

A FINOMÍTÓKA finomítóknak négy alapvetõ kihívással kell szembenézni-ük [8]:

– az olajigény növekedése változó= térbelileg (a fejletlenebb országokban nagyobb az

igénynövekedés mint az OECD-országokban);= termékek szerint (a petrolkémiai alapanyagok és a

középpárlatok iránt nõ, a benzinek és a fûtõolajokiránt csökken);

– változni fog a nyersanyag: a földgáz világméretben nö-vekedõ felhasználása miatt megnõ a kondenzátum mennyi-sége, amit szívesen vesznek a feldolgozásnál;

– új versenytársak: a finomításban a létrejött szuper-nagyok, az értékesítésben a szupermarketek (Franciaor-szágban a bevásárlóközpontokban kedvezõ áron értékesítettmotorhajtóanyag aránya eléri a 40%-ot);

– környezeti elõírások: egyre szigorúbb termékspecifiká-ciók jelennek meg, amelyek jelentõsen felgyorsítják az iparátalakulását.

A világot hat területi egységre felosztva, a finomítói ka-pacitásokat a 6. táblázat szemlélteti [9].

Annak ellenére, hogy az olajénál jobban nõ a földgázenergetikai felhasználása (együttes részesedésük világ-viszonylatban 65%), az olajfelhasználás átlagosan évi2%-os növekedése várható az elkövetkezõ tíz évben (2.ábra).

A 3. ábra pedig azt mutatja, hogy az említett hat régió kö-zött hogyan oszlott meg a kõolajfelhasználás, és milyen évesnövekedés várható.

5. táblázatA gázolaj, a gázolaj–DNPE-elegy és a DNPE tulajdonságainak összehason-lítása

Gázolaj Gázolaj DNPE+ 20% DNPE

Sûrûség, kg/m3 848 835 787Cetánszám 51 62 109Cseppenéspont, °C –9 –12 –25Zavarodási pont, °C –2 –6 –20CFPP, °C –15 –17 –22Viszkozitás 15 °C-on, cSt 3,6 3,3 1,6Kéntartalom, ppm 350 280 —Aromástartalom, % 37 29 —

6. táblázatAz egyes régiók finomítói kapacitásai és kiépítettségük a 2000. január 1-jeiállapot szerint, millió tonna/év

Észak- Nyugat- A volt Dél- Ázsia és Közel-Amerika Európa keleti Ame- Auszt- Kelet

blokk rika rália

Atmoszferikus deszt. 915,2 715,9 597,6 395,5 974,3 295,3

Konverziós eljárások 523,9 249,6 106,9 145,2 216,7 73,4

Katalitikus krakkolás 302,2 107,7 43,6 82,1 126,1 14,7

Hidrokrakkolás 71,9 26,8 7,7 5,0 31,9 26,7

Viszkozitástörés 11,5 93,0 35,9 32,2 23,1 24,2

Kokszolás 123,1 19,5 19,7 24,3 30,8 5,2

Maradék-hidrokonverzió 15,2 2,6 0,0 1,6 4,5 2,6

Benzinkomponens 249,6 122,4 67,9 41,3 95,3 28,5

Katalitikus reformálás 167,8 92,5 64,5 27,2 84,3 25,4

Izomerizálás 22,2 15,5 1,3 1,2 3,6 1,4

Alkilálás 50,0 9,7 1,2 9,5 5,2 1,2

Oligomerizálás 3,9 2,3 0,1 0,7 0,8 0,2

Oxigenát-gyártás 5,7 2,4 0,8 2,7 1,4 0,3


Konverziós eljárásokA katalitikus krakkolás a konverziós eljárásoknak több

mint felét teszi ki, s ez a motorbenzinek iránti fokozottigény következménye. Éves növekedése 3–3,5%, és fõlegolyan régiókban lesz jelentõs, ahol növekszik a motorben-zinek iránti igény (Észak-Amerika, Ázsia).

A hidrokrakkolás ma a konverziós eljárások 13%-át adjavilágviszonylatban. Minthogy azonban a középpárlatokiránt az igény gyorsabban fog nõni, mint a motorbenzinekiránt, az ilyen eljárások gyors (csaknem 9%-os) növekedésevárható.

A viszkozitástörés a vákuummaradék olcsó, bár korláto-zott feldolgozása, csekély beruházási és üzemeltetési költ-sége jelentõsen befolyásolta gyors elterjedését a ‘90-esévek elején. Az új motorhajtóanyag-minõségek életbelé-pésével azonban sokat vesztett jelentõségébõl (fõleg Nyu-gat-Európában, ahol a legnagyobb kapacitások voltakebbôl az eljárásból).

A mélyfeldolgozásoknál a kokszolás erõs, éves 7% körülinövekedése várható, ami messze megelõzi a maradék-hidrokonvertálást. Ez utóbbi alapvetõ gondja, hogy mind be-ruházás, mind üzemelés szempontjából drága, és jelentõs ahidrogénigénye. A maradékelgázosítás eljárásának vonat-kozásában nem áll rendelkezésre kellõ adat, elterjedése Eu-rópában és Észak-Amerikában várható.

A hidrodeszulfurizáló eljárásokban jelentõs változás akkorvárható, ha bevezetik a 10 ppm alatti kéntartalmú gázolajo-

kat. A mai eljárásokkal (alapvetõen a katalizátor miatt) 15 – 20 ppm-es kéntartalom csak olyan rendkívül kis kén-tartalmú ásványolajokból nyerhetõ, mint például az északi-tengeri olaj.

Ha a benzinekben az aromások és olefinek koncentrációjáttovább akarjuk csökkenteni, gond lesz az oktánszámmal. En-nek következtében oktánszámnövelõk fokozott gyártása vár-ható a finomítók területén. (Itt kérdés az, hogy kitiltják-e a ma legáltalánosabban használt ilyen terméket, az MTBE-t).

Motorhajtóanyag-szintézis („GTL”-technológiák)Az e témabeli számos elõadás alapján úgy tûnik, ez a

„régiúj” eljárás ismét elõkerül, csak kicsit más formában.A gyökerek a múlt század húszas éveibe nyúlnak vissza,

amikor Fischer és Tropsch felfedezték azt a katalizátort,mellyel szintézisgázból (szén-monoxid és hidrogén)cseppfolyós szénhidrogéneket lehet elõállítani. Az ebbõlkifejlesztett oxo-szintézis a vegyiparban igen fontos sze-repet tölt be, az olajiparban azonban nem terjedt el (kivé-ve a dél-afrikai SASOL-eljárást). A gondolat a hetvenesévek elején merült fel újra, amikor – az olajválság hatásá-ra – azt kezdték tanulmányozni, hogyan lehetne szénbõlmotorhajtóanyagot készíteni; és ennek elsõ lépcsõje aszintézisgáz elõállítása szén elgázosítása útján. A leg-utóbbi idõkben a kérdés úgy vetõdött fel, hogy számosolyan földgázlelõhely van, ahonnan gazdaságtalan lenneelszállítani az anyagot, azonban kémiai úton hasznosítanilehetne. A vegyiparban már régóta a földgáz az ammó-nia- és a metanolgyártás alapanyaga. Ezekhez hasonló el-járással lehet cseppfolyós motorhajtóanyagokat elõállíta-ni, ezeket az irodalomban GTL (gas to liquid) rövidítés-sel jelölik.

A Shell Bintuluban (Malajzia) [10] épített fel egy na-pi 60 000 hordó cseppfolyós szénhidrogén elõállításáraképes gyárat (összehasonlításként a világon napi 22 mil-lió hordó középpárlatot állítanak elõ). A cél kiváló minõ-ségû gázolaj elõállítása. Részleteket nem közöltek, csakazt, hogy keverõkomponensként akarják más gázolajokminõségének javítására felhasználni. A gyár három nagyegységbõl áll:

– az elsõ lépésben a földgázt szintézisgázzá alakítják leve-gõs parciális oxidációval (a folyamat nem katalitikus, a me-tán 95%-át alakítják át),

– a szintézisgázt CO-katalizátoron, fixágyas esõreaktor-ban C5+ szénhidrogénekké alakítják (a szén-monoxid mint-egy 90%-a alakul szénhidrogénné),

– végül az oxigéntartalmú vegyületeket és az olefineketeltávolítják, a nehézparaffinokat krakkolják és izome-rizálják.

Némileg más megközelítést alkalmaz az ExxonMobilAGC-21 (advanced gas conversion for the 21st century) eljá-rása. Ezt Baton Rouge-ban (Louisiana, USA) valósítottákmeg [11]. Fõbb lépései:

– a szintézisgázt földgáznak vízzel és tiszta oxigénneltörténõ reagáltatásával állítják elõ úgy, hogy 2 : 1 arányúhidrogén/szén-monoxid elegyet kapjanak,

– a Fischer–Tropsch-szintézist kobaltkatalizátor jelenlété-ben végezve, alapvetõen olyan egyenes láncú paraffinokatkapnak, amelyek szobahõmérsékleten szilárdak, forráspont-juk pedig meghaladja a 650 °F-t (kb. 350 °C),

3. ábra. Az olajigény területi megoszlása

2. ábra. Az olajigények világméretû megoszlása szektorok szerint

Erômûvek(a 2000. év utáni bôvülés 1%/év)

Tüzelôolaj(a 2000. év utáni bôvülés 1,5%/év)

Más, nem üzemanyag(a 2000. év utáni bôvülés 2,5%/év)

Petrolkémiai alapanyag(a 2000. év utáni bôvülés 3,5%/év)

Szállítás (a 2000. év utáni bôvülés 3%/év)

Észak-Amerika (a 2000. év utáni növekedés 1,2%/év)

Nyugat-Európa (a 2000. év utáni növekedés 1,4%/év)

A volt keleti blokk (a 2000. év utáni növekedés 3,3%/év)

Latin-Amerika (a 2000. év utáni növekedés 3,7%/év)

Ázsia-Ausztrália (a 2000. év utáni növekedés 3,4%/év)

Afrika és Közép-Kelet (a 2000. év utáni növekedés 3,8%/év)

1973 1990 2000 2010

1973 1990 2000 2010

5

4,5

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

mill

iárd

ton

na

5

4,5

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

mill

iárd

ton

na


– a kívánt végterméket pedig hidro-izomerizálássalállítják elõ. (Egyik eljárás ismertetése sem bõvelkedett rész-letekben.)

A kapott gázolaj tulajdonságait a 7. táblázat mutatja.Mint látható, a sûrûség – a poliaromások hiánya következ-tében – kicsi, így kiváló keverõkomponens. Ilyen elõnyeittovább növeli, hogy kén-, nitrogén- és aromásmentes, ke-nõképessége pedig nagyon jó és cetánszáma is nagy.

ÖSSZEFOGLALÁSMerre tovább, olajipar ? Nos, úgy gondolom, erre a kér-désre az egybegyûlt látnokoknak nem igazán sikerült vá-laszt adniuk, legalábbis abban az értelemben nem, hogykristálytiszta kép rajzolódott volna ki. Néhány dolog azértfelismerhetõ. Ilyen az, hogy forradalmi változásra nemkell számítani, de a technológiák (mind a kitermelés, minda feldolgozás területén) fejlõdni fognak. Emögött részbenaz áll, hogy az új minõségi elõírásoknak eleget tevõ anya-gokat részben más módszerekkel kell elõállítani, ideértvea földgázalapon elõállított keverõkomponenseket is. Az újmotorhajtóanyag-minõségeket pedig a levegõminõségielõírások alapján az olajszakmának és az autógyártóknakközösen kell kialakítaniuk, az eddigieknél harmonikusabbegyüttmûködésben, a „from well to wheel” szemlélet fi-gyelembevételével. Olajellátási probléma nem várható,

ma sokkal nagyobbra becsülik az olaj- (és a földgáz)készle-teket, mint korábban. Alternatív motorhajtóanyagok és al-ternatív hajtás közeljövõbeli tömeges elterjedése nem vár-ható. Ugyanakkor ezen a téren is megfigyelhetõ az erõkkoncentrálása. A motorhajtóanyag-cellás autók majdaniforgalomba hozását tervezõ gyártók közösen bízták megilyen fejlesztéssel a kanadai Ballard céget; és motor-hajtóanyagként már nem a hidrogént, hanem a metanoltképzelik el. Mielõtt azonban ebbõl bárki messzemenõ kö-vetkeztetést vonna le, érdemes arra gondolni, hogy ezek-bõl néhány (méregdrága) prototípus van, viszont a hagyo-mányos Otto- vagy dízelmotorral hajtott jármûvek számacsaknem egymilliárd.

IRODALOM[1] Browne, Sir John: The new agenda. [2] Jeroen van der Veer: Requirements, responsibilities and

relationships.[3] Interjú a Sunday Telegraph június 16-i számában

Ahmed Jamanival.[4] Gierre, H. H. – Metz. N.: Networking between the

petroleum and automaker industry.[5] Peri, B et al.: The refinery and the incoming European

specifications for the transportation fuels.[6] Cooper, B. H. – Sögaard-Andersen, P.: Option for clean

diesel.[7] Marchionna, M. et al.: High cetane ethers for the refor-

mulation of diesel fuels.[8] Lindemer, K. J.: Refining in the future.[9] Prevot, Ch. – Valais, M.: Impact on refining structures

and regional capacits balances.[10] Senden, M. – McEwan, M.: The Shell middle distillate

synthesis experience.[11] Kaufmann, T.G. et al.: Advances in Exxonmobil AGC-

21 gas to liquid technology.A felsorolt források – a harmadik kivételével – megtalálha-tók a kongresszusi kiadványban.

7. táblázatAz AGC–21 eljárással elôállított és a szokásos gázolaj összehasonlítása

Jellemzôk Szokásos AGC–21

Cetánszám 45 74

Kén, ppm 330 <10

Sûrûség, kg/m3 840 750

Lobbanáspont, °C 71 81

Zavarodási pont, °C –17 –12

Gy. Wilde, Chemical eng.: Where is the oil industryheading to?

Well, I think that neither the clairvoyant and wisemen who gathered here have been able to outline acrystal clear understanding of some sort.Notwithstanding, a few common points can be recog-nized. For example, no revolutionary change shouldbe expected but the technology (in both productionand refining) shall undoubtedly improve. In part, thiscan be attributed to that new techniques must be har-nessed to produce materials capable of meeting thenew specifications, including the mixing componentsmade of natural gas. Furthermore, the oil industryand the car manufacturers should join their effortsand develop a better accordance as to produce fuels ofimproved quality that meet the increasingly stringent

clean air specifications, based on the „from well towheel” concept. No shortage in oil and natural gassupply is expected: the estimated quantity of provenreserves has broken all-time records. We do notexpect to see extensive propagation of alternative fuelsor driving gears. However, the concentration ofresources can be observed in this field, as well.Manufacturers ready for the distribution of fuel-cellpowered cars at some future date have jointly com-missioned Ballard Co. (Canada) to develop a modelfueled by methanol rather than hydrogen. Before any-one makes haste to draw a drastic conclusion, we sug-gest to recall that only a few futuristic (and unbeliev-ably expensive) prototypes face the competition ofalmost 1 billion vehicles driven by the traditional Ottoor Diesel engines.


MOL-vezetôk a Slovnaft vezetôségében

AMOL Rt. 2000-ben 36,2 százalékosrészesedést szerzett a szlovák cég-

ben. A szlovák nemzeti olajipari vállalat2000. december 20-i rendkívüli közgyû-lésén a részvényesek jóváhagyásával aSlovnaft igazgatóságának tagjai közé vá-lasztották a MOL Rt. által delegált ÁldottZoltánt, Cseh Bélát, Geszti Lászlót ésHeimo Tomannt. Ugyancsak a rendkívüliközgyûlésen választották a SlovnaftFelügyelõbizottság tagjai közé a MOLRt. két delegáltját, dr. Bánhegyi Ilonát ésVáradi Bélát.

Bõvül a MOL töltôállomás-hálózata

Amintegy 400 létesítménybõl állóMOL-töltõállomás-hálózat három

MOL 2000 benzinkúttal bõvült. Ez év ele-jén adták át a fogyasztóknak Lentiben,Mezõkövesden és Szentesen az új, korsze-rû MOL 2000 töltõállomásokat.

50 évvel ezelôtt alakult meg aNAKI

1951. január 1-jével alapította meg abánya- és energiaügyi miniszter a

Nagynyomású Kísérleti Intézetet, közis-mertebb nevén a NAKI-t. Az intézet aBudapesti Mûegyetemen és Pétfürdõn – avolt Hidrobenzin kísérleti üzem terüle-tén – kezdte tevékenységét, létrehozásá-ban rendkívül nagy szerepe volt Varga Jó-zsef akadémikusnak, mûegyetemi tanszék-vezetõ egyetemi tanárnak. A NAKI 1957.július 1-jétõl a Kõolajipari Tröszt, majd1979. január 1-jéig az OKGT kereteinbelül mûködött, és egyik alapító intézetevolt az 1979-ben megalakult százhalom-battai székhelyû Magyar Szénhidrogén-ipari Kutató Fejlesztõ Intézetnek, azSZKFI-nek.

Szélerômû Inotán

2000. december 15-én megkezdtepróbaüzemét a Bakonyi Erõmû Rt.

inotai szélerõmûve. A 250 kilowattosszélturbina 100 millió forintos költség-ráfordítással készült el két hónap alatt, a30 méter magas berendezést a dánNordex cég szállította. A beruházást aGazdasági Minisztérium 20 millió fo-rinttal támogatta.

Az energiahatékonysági program kere-tében a GM a Kulcs községben épülõ újabbszélerõmû építését is támogatni fogja 32,6millió forinttal.

Személyi változások a Gazdasági Minisztériumban

2001. január 1-jei hatállyal Hegedûs Éva,a GM gazdaságpolitikai fõcsoportjá-

nak eddigi vezetõje közgazdasági helyettesállamtitkári megbízást kapott, és tevékeny-sége kiegészült az energetikai ágazat felü-gyeletével. Hónig Péter eddigi ágazati he-lyettes államtitkár a miniszter felkéréséreaz energiahatékonysági program kidolgo-zásában vesz részt. Az általa felügyelt szak-mai fõosztály szervezeti hovatartozásáról aminiszter a közeljövõben dönt.

A hazai ásványvagyon nyilvántartása, védelme

AKormányzati Ellenõrzési Hivatal általalapított „Ellenõrzési Figyelõ” c. fo-

lyóirat 2000. évi 3. számában foglalkozottelsõ alkalommal a hazai ásványvagyon nyil-vántartásával, védelmével kapcsolatos kér-désekkel és a szakterület ellenõrzése soránszerzett tapasztalatokkal. Dr. Fodor Béla ésKontsek Tamás (Magyar Geológiai Szolgá-lat) cikke szerint az 1993-ban megalakultMGSZ a 2871 elõfordulás 815 bányájábantalálható 80-féle ásványi nyersanyag ter-melésének ellenõrzését a következõk sze-rint látja el: a fém- és energiahordozó ásvá-nyi anyagok termelését végzõ bányákat,bányaüzemeket évente, a nemfémes ásvá-nyi nyersanyagokat termelõ bányákat leg-alább 3 évente ellenõrzi. A szolgálat 26munkatársa 1999-ig 302 bánya ellenõrzé-sét végezte el, pozitív tapasztalatokkal.

Földtani kutatást végzô gaz-dálkodó szervezetek V. fóruma(2000. december 15., Budapest)

A z MGSZ által szervezett fórumnak aMagyar Állami Földtani Intézet adott

otthont. A fórumon adták át az MGSZ fõ-igazgatója által alapított „Legjobb földtanikutatás” pályázat díjait is.

A pályázat nyertesei:Mendikás Mérnöki Vállalkozási Kft.

(témafelelõs: Fülöp Miklós) „Az abasáriandezitgörgeteg kutatási eredményei” c.pályamunkával, ELGOSCAR Magyar–Amerikai Környezetvédelmi és Mérnök-geofizikai Kft. (témafelelõs: Kaszás István)„Gyógyszertári zagytároló állapotfelmé-rése” c. pályamunkával. A nyertesek dr. Farkas Istvánnak, az MGSZ fõigazgatójá-

nak megnyitója után, elõadásban ismertet-ték a pályamunkákat.

Ezt követõen dr. Fodor Béla–Kontsek Ta-más (MGSZ) „Bányavállalkozók adatszol-gáltatásának ellenõrzése, változások az ás-ványvagyon-nyilvántartásban” és dr. JáraiAntal (MBH) „Idõszerû bányahatósági fe-ladatok” c. elõadásait hallgathatták meg ajelenlévõk.

Dr. Horn János

EU-s pályázati lehetôségek

ATerra Környezettechnika és Térin-formatika új, ingyenes internetes

szolgáltatást indított EU-s pályázati lehe-tõségekrõl. Honlapjukon környezetvé-delmi és földtudományi témakörû pályá-zati lehetõségeket tesznek közzé, a határ-idõk, feltételek, a kapcsolattartó szemé-lyek adatainak feltüntetésével és a pályá-zat elkészítését segítõ gyakorlati útmuta-tókkal. A szolgáltatással a magyar kisvál-lalkozásokat, valamint a környezetvéde-lemmel és földtudományokkal foglalkozószervezeteket kívánják segíteni abban,hogy a színvonalas pályázatokkal uniósforrásokhoz jussanak.

(Megjelent az EU-INTEGRÁCIÓ 2000.novemberi számában)

A Magyar Vegyipari Szövetség(MAVESZ) lapja

AMagyar Vegyipar rendszeresen indít út-jára rendkívül aktuális témákat, azzal a

szándékkal, hogy a MAVESZ és szakszövet-ségeinek tagjai, valamint közismert szemé-lyek, az adott téma szakemberei mondják elvéleményüket, gondolataikat. Az elmúlt év-ben egyik ilyen kiemelt témánk volt a globa-lizáció, majd a még most is folytatandó„Vegyipar és társadalom” címû témakör. Ezta témát az azóta sajnos elhunyt Bihari István,a Chinoin nyugalmazott vezérigazgatója, azOrszágos Mûszaki Fejlesztési Bizottság el-nöke kezdte el, majd dr. Körtvélyessy Gyula, aMagyar Kémikusok Egyesületének fõtitká-ra, Honti György, az Interauditor Neuner+Henzl Tanácsadó Kft. ügyvezetõje és PróderIstván, a Magyar Vegyészeti Múzeum igaz-gatója folytatta. A témakörben indított soro-zat legutóbbi cikkében (megjelent a MagyarVegyipar X. évfolyamának 12. számában)Próder István Európa egyetlen önálló vegyé-szeti múzeuma, a Nemzeti Örökség részé-nek nyilvánított Magyar Vegyészeti Múze-um tevékenységérõl is szót ejt. Hasonló, aszénhidrogén-bányászati szakterületet érin-tõ témában született írásokat szívesen foga-dunk a Magyar Vegyipar címû havi lapban is.

Várady Judit szerkesztõ

HAZAI HÍREK


Vegyipar és társadalom

Avegyipar és társadalom kapcsolatátvizsgálva, jogosan gondolhatunk a tár-

sadalom és a kémia viszonyára. Lényegé-ben ugyanarról a dologról van szó. „Az akulcs, amely a Föld anyagainak értékesítéseérdekében a természet titkainak évezrede-ken át érintetlen zárát fölpattintotta, és avegyészeti ipar kifejlõdését lehetõvé tette:a kémiai tudomány volt”, írta Halmi Gyulaa „Technikai fejlõdésünk története,1867–1927” címû könyv „Vegyészeti ipa-runk” fejezetében.

A kémia helyét a természettudomá-nyokban 1808-ban Varga Márton szokatla-nul szép címû könyvében: „A’ Chemia atermészet Tudományával feloldhatatlanszoros atyafiságban van és egy legneme-sebb részét teszi.”

Nem egészen kétszáz évvel ezelõtt teháta kémiát a „gyönyörû” természettudományegyik legnemesebb részének tartották, azismeretanyagán kifejlõdött vegyipar pedigaz iparnak, így hazai iparunknak is egyiklegígéretesebb ága lett.

A még hiányos ismeretek, a kiforratlantechnológiák és a sokfajta emberi felelõt-lenség azonban a termelés növekedésévelgyakran jóvátehetetlen károkat okoztakkörnyezetünkben.

A környezeti károk következtében rom-lani kezdett a vegyipar és a társadalom kö-zötti kapcsolat. Így volt ez már az elsõ, va-lóban nagyipari kémiai eljárásnak tekint-hetõ technológiánál, a Leblanc-féle szóda-gyártásnál is. Kezdetben nem tudtak mitkezdeni a gyártás során melléktermékkéntkeletkezõ, a környezetet károsító sósavvalés a kalcium-szulfiddal.

A megoldás itt megszületett, egyrészt amelléktermékek hasznosítása révén, más-részt késõbb a fejlettebb Solvay-féle eljárásmegjelenésével. Számtalan hasonló példátlehetne említeni a szervetlen és szervesvegyipar, petrolkémia, gyógyszeripar vagya mûtrágyagyártás területérõl, amikor új is-meretek nyomán, a megtanult kémiai tör-vényszerûségek alapján – de gazdaságosságikényszerbõl is – jó, korszerû megoldásokjöttek létre. Az elért eredmények alapján a20. század végére a vegyipar és társadalomkapcsolatának javulnia kellett volna, ennekellenére azt tapasztaljuk, hogy tovább rom-lott. Ha ennek okait kutatjuk, a már emlí-tetteken kívül egy további, nagyon régi, dema is nagyon nyomós okot találunk: a meg-felelõ ismeretek hiányát.

Justus Liebig (1803–1873), a 19. századegyik legnagyobb kémikusa szerint: „Spe-ciális technikai kérdések elintézésének leg-elsõ feltétele a helyesnek a nem helyestõl, ahasznosnak a károstól való megkülönböz-tetése. Ehhez pedig képzettség és ismere-tek szükségesek.”

Megállapítása ma is idõszerû, és a meg-oldás ennek alapján adott: a vegyipar he-lyes megítéléséhez, a vegyipar és társada-lom kapcsolatának megjavításához ugyan-az az eszköz alkalmazható, mint amely amûszaki hibák kijavítását lehetõvé tette,nevezetesen az ismeretek, a tudás birtoklá-sa, az általános mûveltséghez tartozó kémi-ai alapismeretek megszerzése.

A hasznos ismeretek megszerzésén kí-vül a kémia tanításának további eredmé-nyei is vannak. Loczka Alajos szerint: „a ta-nulók gyakorlatias észjárásra tesznek szert,feltámad érdeklõdésük a bennünket körül-vevõ anyagi világ jelenségei, az ezeket irá-nyító erõk és törvényszerûségek iránt...,gyakorolják a pontos megfigyelést, a kísér-letek ránevelik õket a lényegesnek a lé-nyegtelentõl való megkülönböztetésére,megszokják, hogy az élet bármely terüle-tén igyekezzenek a dolgok mélyére hatol-ni, és ne vezessék õket tévútra a lényegnélsokszor feltûnõbb kísérõ körülmények. Ki-fejlõdik bennük a bírálat szelleme, és hoz-zászoknak a szabatos kifejezésmódhoz.”

Hogy mindez mennyire így van, arrapéldaként idézhetjük az 1848/49-es forra-dalom és szabadságharc hadvezérét, GörgeiArtúrt (1818–1916), aki katonai iskoláiután a prágai egyetemen kémiát tanult.Görgei saját írásai szerint sokat köszönhe-tett annak, hogy kémiai tanulmányai köz-ben a minden eshetõséget gondosan mér-legelõ kísérleti módszereket elsajátította.

Nekünk, akik a Magyar Vegyészeti Mú-zeumban dolgozunk, nem lehet célunk ésnem is vagyunk illetékesek abban, hogy pe-dagógiai kérdésekkel foglalkozzunk, vagyúj kémiaoktatási elképzelésekkel álljunkelõ. Mindössze annyit tehetünk, hogy fel-ajánljuk segítségünket azoknak a pedagó-gusoknak, akik hivatásuk gyakorlása köz-ben a magyar kémia történetének legki-emelkedõbb eseményeit is meg kívánják is-mertetni tanulóikkal. Erre szolgálhatnakkiállításaink, rendezvényeink. Múzeumikémiaórákat, környezetvédelmi foglalko-zásokat tarthatunk az általános és középis-kolai tanulóknak. Szakdolgozatok írásáhozforrásmunkákat adhatunk az egyetemis-táknak, fõiskolásoknak.

Talán nem tart bennünket szerénytelen-nek az olvasó, ha azt állítjuk, hogy gyûjtemé-nyeink anyaga alkalmas az érdeklõdés felkel-tésére. Akinek pedig egy téma felkeltette a fi-gyelmét, az könnyebben megbirkózik atárgyhoz tartozó nehezebb feladatokkal is.

Még mindig nem eléggé széles körbenismert, hogy Magyarország a 15. század-ban Európa legfontosabb arany- és ezüst-termelõ országa volt. A nemesfémbányá-szat szükségessé tette az ércek vizsgálatát, sebbõl eredõen a hazai kémiai tudás az ak-kori világ legjobbja volt. Késõbb ugyanezmondható el kémiaoktatásunkról is, hiszen

a 18. században Selmecbányán jött létre aza mûszaki fõiskola, ahol – a világon elõször– a hallgatók gyakorlati laboratóriumi ok-tatásban részesültek. Selmecbányán kez-dõdött meg a mai értelemben is tudomá-nyos kutatásnak tekinthetõ kísérleti mun-ka, amelynek mûvelõi Jacquin Miklós,Giovanni Scopoli, Born Ignác, Ruprecht An-tal, Müller Ferenc európai hírû tudósok vol-tak. A tudományos ismeretek megvitatásá-ra is hamarosan sor került, hiszen 1786-ban Born Ignác kezdeményezésére Selmec-bánya mellett tartották a világ elsõ nemzet-közi tudományos konferenciáját, és itt ala-kult meg a világ elsõ nemzetközi tudomá-nyos társasága.

A kiemelkedõ alkotók életútjának, sze-mélyiségének megismerése is közelebb vi-heti a felnövekvõ ifjúságot, így magát a tár-sadalmat a kémiához.

A magyar származású kémiai Nobel-dí-jasokon: Zsigmondy Richárdon, Hevesy Györ-gyön, Polányi Jánoson és Oláh Györgyön kívüla 17. századi Angliában tanító BánfihunyadiJános alkimistától a 20. század elsõ évtized-eiben a magyar szerves kémiai kutatástmegalapozó Zemplén Gézáig hosszú a soraazoknak a kémikusoknak, akik például szol-gálhatnak a következõ generációk számára.

Számon kell tartanunk az olajiparbantevékenykedõ mérnököket, akik közül töb-ben szabadságukat, sõt gyakran életüket ál-dozták hivatásukért, a professzorokat, akika háború alatt megmentették, majd kiegé-szítették az egyetemi oktatási eszközöket,vagy 1956 után mindent megtettek az el-hurcolt egyetemi hallgatók megmentésé-ért. Ismerniük kell azoknak a feltalálóknaka munkásságát, akik sokszor mostoha kö-rülmények között nemzetközileg kiemel-kedõ alkotásokat hoztak létre.

A vegyipar és társadalom kapcsolatánakjavításáért az oktatáson kívül maguk avegyipari vállalatok tehetik a legtöbbet. Anapjainkban már létezõ technikai lehetõsé-gek – mint pl. az internet – további bõvülé-sével a társadalom képes lesz „elsõ kézbõl”jutni információkhoz, amelyeket ma aszenzációk keresése miatt gyakran elferdít-ve vagy hibásan kap meg.

A helyes tájékoztatás feladata és felelõs-sége a vegyiparé, közléseinek pedig a kör-nyezetvédelmi szempontból helyes intéz-kedések és a legkorszerûbb technológiákalkalmazása biztosíthat hitelességet.

Próder István, a Magyar Vegyészeti Múzeum

igazgatója

Hagyományápolás

Az 1972-tõl mûködõ hajdúszoboszlói 5.sz. Általános Iskola 1997-ben vette fel –

munkásságával a városhoz is kötõdõ – PávaiVajna Ferenc nevét. Az iskola az elmúlt évek-


ben is bebizonyította, hogy méltó PávaiVajna Ferenc nevének viselésére. Számos ha-zai versenyen szerepeltek kiválóan a tanu-lók, igazolva ezzel a névadó által is vallottnézetet, hogy „A haza és tudomány minde-nekelõtt!” 1999-ben tizenegy csapat részvé-telével lezajlott színvonalas vetélkedõn tet-tek tanúbizonyságot a diákok az iskola név-adójának életével és munkásságával kapcso-latos ismereteikrõl. A vetélkedõn részt vetthajdúszoboszlói, debreceni, mázai ésnagyenyedi iskolák csapatainak vetélkedõjé-ben a Pávai Vajna Ferenc iskola egyik csapa-ta 3. helyezést ért el (az elsõ a karcagi iskolacsapata lett). 2000. október 26-án az iskola agyógyvíz feltörésének 75. éves évfordulójaalkalmából színvonalas megemlékezést tar-tott az iskolai Pávai emlékfal elõtt (1. kép).Ebbõl az alkalomból tettek ünnepélyes fo-

gadalmat az elsõ osztályosok is. Az ünnep-lõbe öltözött elsõsök megilletõdött han-gon, csillogó szemmel mondták a fogada-lom szövegét, s hangulatos mûsorral káp-ráztatták el a megjelenteket. Ezt követõena felsõ tagozatos tanulók átadták az iskolajelvényét a két elsõ osztály tanulóinak, a di-áktanács küldöttei pedig egy szál virággaladóztak a névadó emlékének. A meghívottvendégek: dr. Dobos Irma eurogeológus,hidrológus szakértõ, Csath Béla bányamér-nök, a MOIM szaktanácsadója, Fejér Lász-ló, a Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyv-gyûjtemény igazgatója és dr. Pataki Nándorépítõmérnök, címzetes egyetemi docens, adiáktanács tagjai, az iskola tanárai ezután ahajdúszoboszlói Gyógyfürdõben megren-dezett emlékülésen vettek részt. A rendez-vényt megnyitó dr. Sóvágó László polgár-mester üdvözlõ szavait követõen dr. KozákMiklós, a KLTE docense köszönetet mon-

1. sz. kép. Pávai Vajna emlékfal

dott Szikszai Miklós úrnak, a Pávai VajnaFerenc Általános Iskola igazgatójának azemlékülés megszervezéséért. A Fejér Lászlónarrátorságával elhangzott elõadások – ajelenlévõk egybehangzó véleménye szerint– nem csak tartalmasak, de hangulatosak isvoltak. Czeglédi Gyulának, a GyógyfürdõRt. igazgatójának tájékoztatója után arésztvevõk megkoszorúzták Pávai VajnaFerencnek a fürdõ bejárata elõtt elhelyezettszobrát (2. kép), és megismerkedhettek agyógyfürdõvel.

A színvonalas szakmai program nagyélményt jelentett az iskola tanulói szá-mára is, akik továbbra is feladatuknak te-kintik Pávai Vajna Ferenc emlékének ápo-lását.

Czeglédi Sándorné tanár

2. sz. kép.

Újabb eredmények a hazai tu-domány-, technika- ésorvostörténet körébôl c. ankét

AMTESZ Tudomány- és Technikatör-téneti Bizottsága, a MTA Tudomány-

és Technikatörténeti Komplex Bizottsága,az Országos Mûszaki Múzeum, a Budapes-ti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem, a Semmelweis Orvostörténeti Múze-um, Könyvtár és Levéltár és a MagyarOrvostörténeti Társulat 17. országos an-kétját „Ezer év innovációi Magyarorszá-gon” témakörben rendezte meg 2000. no-vember 20–22. között Budapesten, aMTESZ Pesti Konferenciaközpontban.Az üdvözlések és a plenáris ülés öt elõadásaután a következô témakörökben tartottakelõadásokat a mintegy 120 fõs hallgatóságelõtt:

– Innováció a vízügy terén (5 elõadás)– Innováció a haditechnikában (9 elõ-

adás)– Innováció a szervezésben és vezetés-

ben (7 elõadás)– Innováció a mûszaki fejlõdésben és az

iparban (16 elõadás)– Innováció az egészségügyben (10 elõ-

adás)– Kiemelkedõ személyek a tudomány-

és technikatörténet körébõl (8 elõadás)– Innováció a tudományban (4 elõadás).

Iparágainkat érintõ, bányászati, kohászatitémájú elõadások:

– Bencze Géza–Remport Zoltán: A Lipták-féle gyár tündöklése és bukása.

– Csath Béla: A magyarországi artézikútfúrás kialakulásának párhuzamosítása.

– Drótos László: A kohászat szerepe az1000 éves Magyarország történetében, kü-lönös tekintettel a 230 éves diósgyõri vas-és acélgyártásra.

– Laár Tibor: Az alkotó szellem fejlõdé-sének távlatai.

– Porkoláb László: A 19. század kovács-mûvészete.

– Sélei István: Folyamatos öntõmû Diós-gyõrben.

– Szemán Attila: A bányaszállítás kezdetei.– Pilissy Lajos: Pecz Aladár, az USA-ban

élt hazánkfia, a világhírû feltaláló.Az ankéton mutatta be Szabadváry Fe-

renc az 1999. évi ankét anyagából készültkiadványt, ezt prof. dr. Michelberg Pál aka-démikus adta át a MTESZ elnökének. Arésztvevõknek a millennium évében meg-jelent „Évfordulóink a mûszaki és termé-szettudományokban 2001.” c. MTESZ-ki-advánnyal kedveskedtek a szervezõk. Beje-lentették a 2001. évi ankét témáját és cí-mét: „Nagy magyar mûszaki, természettu-dós és orvos alkotók Európában – Európá-ból érkezett alkotók Magyarországon”.

Csath Béla


hosszú idõn át katasztrofális következ-ményekkel járt, s ezek megváltoztatásá-nak a megújított vízügyi törvények semtudtak mindig érvényt szerezni. Az ipar-ági irányítás centralizációja, az újabb ren-

deletek, szabványok bevezetésével, hozzá-értõ szakembergárda kinevelésével meglehetett állítani, vagy legalábbis némilegfékezni a nagymérvû, koncepciótlan kút-építést.

Csath Béla: A magyarországiartézi kútfúrás kialakulásá-nak párhuzamosítása c. elô-adásának rövid kivonataA kútfúrás technikatörténeti áttekintése:

Zsigmondy Vilmos kútfúró tevékenységé-nek megkezdése elõtt alaposan tanulmá-nyozta az európai országokban akkor már is-mert fúrási technológiákat, behatóan foglal-kozott a mélyfúrással és a legcélszerûbb fúró-eszközökkel. Zsigmondy Béla fúrási módszerea hagyományos módon, szabadon esõ vésõ-vel ellátott, merev rudazattal, nagy átmérõ-ben végzett, gõzgéppel hajtott szárazfúrásvolt, szakaszos talajkiemeléssel. (Munkájánaktagadhatatlan hátrányai: a nagy béléscsõ mé-ret, a lassúság és a nagy költség). 1876–1890között az országban összesen 238 db fúrásmélyült, ebbõl csaknem 40-et ZsigmondyBéla készített, fúrásainak 90%-a 100 m-nélkisebb mélységû volt.

Bauer Sándor 1890-ben Hódmezõvásár-helyen, a malmuk udvarán mélyített fúrás-hoz tömör vasrúd helyett fúrócsövet hasz-nált, végén egy bõvítõfúróként mûködõszárnyas fúróval, és a jobb hatásfokú vízöb-lítést alkalmazta. Ez a technikatörténetiszempontból korszakalkotó fúrási eljárássegítette elõ az országos hírûvé vált alföldifúrós dinasztiák kialakulását.

Kútfúrások 1895-ig:Az 1890-es évektõl az Alföld egyes ré-

szein valóságos megszállottsággal fúrtákegymás után a kutakat, bárki minden felké-szültség és rendszer nélkül fúrhatott. Azon-ban a Zsigmondy cég ezekben az években ismegõrizte vezetõ szerepét az Alföldön. Akibiztos akart lenni a fúrás sikerében, és elsõosztályú munkát kívánt, Zsigmondy Béláhozfordult. Vezetésével 1895-1911 között 306kutat mélyítettek le. Az egyre erõsödô akonkurenciaharcban az építtetõk már pá-lyázatokat hirdettek a kutak létesítésére. Aminõségi munkára való törekvés és annakeredménye az 1895-ben mélyített artézikutak terület szerinti megoszlását szemlél-tetõ táblázatból jól látható.

A kutak számának alakulása 1895 után:Év Kutak száma, db1895 13251900 24001911 30001930 60001938-40 110001968 40000Bár az 1890-ben alkalmazott, bõvítõ-

fúrással ellátott öblítéses fúrási módszerkorszakalkotó ötletnek, újításnak bizo-nyult, e módszer elterjedése sajnos, nemváltotta be a hozzá fûzött reményeket,nem hozta meg a kívánt eredményt. A ha-zai kútkészítés ütemének rohamos növe-kedése, a kutak számának emelkedése

Kútfúrások terület szerinti eloszlása (1895)

Köztörvényhatóság A községek A fúrások közülszáma artézi kút* fúrott kút** egyéb***

Bács-Bodrog vármegye 13 52 15 23 14Békés vármegye 13 35 17 6 12Csanád vármegye 11 42 10 31 1Csongrád vármegye 12 81 78 – 3Hajdú vármegye 18 198 37 142 19Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 14 25 13 6 6Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 19 85 9 65 11Temes vármegye 35 260 62 143 55Torontál vármegye 115 391 271 28 92

Összesen: 250 1088 512 444 432

A maradék 22 vármegye 78 237 43 88 106

Összesen: 328 1325 555 532 238

* Felszálló ** Mélytükrû *** Vizet vesztett vagy eredménytelen

A MOIM Alapítvány kuratóriumának ülése

AMagyar Olajipari Múzeum AlapítványKuratóriuma 2000. november 29-én

tartotta évzáró ülését dr. Dank Viktor elnökvezetésével.

A napirendi pontok megtárgyalása utánTóth János, a kuratórium titkára a múzeum2000. évi tevékenységérõl adott tájékozta-tást, melyet a kuratórium elfogadott.

Az ülés befejezéseként dr. Dank Viktor el-nök Tóth János igazgatónak és Srágli Lajosigazgatóhelyettesnek a Magyar Olajipari Mú-zeum mûködése és fejlesztése terén végzett30, illetve 20 éves önzetlen kiemelkedõ mun-kájukért, valamint Csath Bélának a ZsigmondyVilmos Gyûjteményben kifejtett 25 éves tevé-kenységéért a „30 éves a Magyar OlajipariMúzeum” feliratú plakettet (Koplár Katalin al-kotását) és emléklapot adományozta.

A szerkesztõ

A Magyarhoni Földtani Társu-lat Tudománytörténeti Szak-osztályának ülése(MTESZ Székház, Budapest, 2001.február 19. A résztvevôk száma: 25 fô)

A szakosztályi vezetõségi ülésen dr.Dudich Endre szakosztályelnök meg-

nyitója után a következõ elõadások, tájé-koztatók hangzottak el:

1. Papp Péter: Megemlékezés SzedilekEdit asszonyról, az 1986-os selmecbányaiNemzetközi Tudománytörténeti Konfe-rencia lelkes szervezõjérõl és tolmácsáról –elhunyta alkalmából.

2. Csath Béla: Volt egy gyûjtemény aLepence-patak partján címû elõadására aszakosztály által indított Magyar Bányá-szati Múzeumok elõadássorozat részekéntkerült sor. A képekkel illusztrált érdekeselõadás egyben visszaemlékezés is volt az1968-tól napjainkig eltelt (a ZsigmondyEmlékszoba kialakításától a MOIM gyûj-teménnyé való alakulásáig terjedõ) idõ-szakról. Az elõadást színesítette, illetõlegjól kiegészítette visszaemlékezésével, hoz-zászólásával dr. Dobos Irma eurogeológus,akinek jelentõs szerepe volt az emlékszo-ba, illetve a gyûjtemény kialakításában. (Aszerkesztõ megjegyzése: az elõadás teljesanyagát egy késõbbi – a MOIM-gyûjtemé-nyeket bemutató számunkban – közöljük.)

3. Hála József szakosztálytitkár: „A 300özvegyasszony tánca” – bányászmonda c. érdek-

Az emlékplakett (folytatás a 42. oldalon)

A fúrásokegyüttesszáma


KUTATÁS, GEOLÓGIA, GEOFIZIKAFEDERER IMRE dr.: Olaj- és gáz-keveréket termelô vízszintes kutakkiképzésének vizsgálata................................WANEK FERENC dr.: Ásványvízkutatás ésszénhidrogének a Kelet-Kárpátokban 1908elôtt ............................................................ÔSZ ÁRPÁD id. – SCHWENDTNER IMRE:Egy sikeres magfúrás ....................................

TERMELÉS, ELÔKÉSZÍTÉSPÁPAY JÓZSEF dr.: Hozamcsökkenési függ-vények alkalmazásának általánosítása ..........PÁPAY JÓZSEF dr.: Kôolaj- és földgázter-melés elôrejelzésének megbízhatósága ..........KONCZ ISTVÁN dr. – MEGYERI MIHÁLY dr. –SZITTÁR ANTAL – ISZAI GYÖRGY dr.:Kihozatalnövelés és gázkúpkizárás sókristá-lyokkal ........................................................

FELDOLGOZÁSJÓVÉR BÉLA dr.: Metanolgyártás nagy inert-tartalmú hazai földgázból ............................

GAZDASÁGI ÉS ÁLTALÁNOSKÉRDÉSEKBENCSIK ISTVÁN –DERCSÉNYI LÁSZLÓ dr.: Szén-dioxid gázkitörésének elhárítása és tapasztalatai ............RÁCZ LÁSZLÓ dr.: Vegyipari verseny-stratégiák ....................................................ANTAL LAJOS – CSÁKÓ DÉNES dr.: A magyar földgázpiac liberalizációja és a „független rendszerirányítás” prolematikája ..............................................RÓZSAVÁRI FERENC: A szakhatóságokszerepe a bányászati szakigazgatásban ........

A Bányászati és Kohászati LapokKôolaj és Földgáz

2000. évi tartalommutatójaI. Önálló szakcikkek témakörök szerint

Folyóiratsz. Oldalsz.

1–2 2

5–6 49

7–8 81

9–10 103

11–12 132

Folyóiratsz. Oldalsz.

3–4 33

7–8 74

11–12 121

3–4 25

9–10 97

11–12 127

Oldalsz.Almási Miklós .............................................................143Antal Lajos ..........................................................103-106Árpási Miklós dr............................................................38 Bencsik István ..........................................................49-55Benke László dr. ..........................................15,18-19, 117Buda Ernô ....................................................................65Csath Béla......................7-9, 10, 88-89, 91-92,. 108, 109,

114, 116,135, 138-141 Csákó Dénes dr...................................................103 -106Dénes Ottó ...................................................................20 -dé - ( Dallos Ferencné )...........37-38, 55, 60-65,86-88, 92,

109-113,115-117 , 134-135,138Dercsényi László dr..................................................49 -55 Federer Imre dr ........................................................33-36GPA ( Gagyi Pálffy András )......................................16-17Götz Tibor ....................................................................15 Horn János dr..............................6-7, 9-10, 58, 63-64, 73,

90-91, 109,113-115,117Horányiné- Jeney ..........................................................43Hoznek István ....................................42-43, 47-48, 71-72 Jóvér Béla dr................................................................2-6 Kapolyi László dr. ....................................................17-18Kárpáty Lóránt. ................................................41-42, 108 Kassai Lajos.............................................65,113-114,141

Oldalsz.Klug Ottó dr..................................................................66Koncz István dr. ..................................................127 -131 Megyeri Mihály dr...............................................127 -131Molnár László. ........................................................19, 38Ôsz Árpád id. .................56-58, 89-90,121-126, 137-138Pápay József dr............................................5- 32, 97-102Pilissy Lajos dr.............................................................135Rácz László dr. ........................................................81-84Rózsavári Ferenc.................................................132- 133Schmidt György ............................................................66Schwendtner Imre ................................................121-126Simon Sándor......................................................136-137Simon Kálmán dr. ....................................................17-18Szász Tibor dr. ........................................................40-41Szepesi József dr................................................65, 92-93Szittár Antal ........................................................127-131Tardy Pál dr. ...................................................................1Tiszai György dr. .................................................127-131Turkovich György..................20-24, 1-2 sz.B-III, 42, 44-48,

3-4 sz.B-III,67-71, 93-96, 7-8 sz. B-III,118-120, 9-10 sz.B-III, 42-144, 11-12sz.B-III

Wanek Ferenc dr. ....................................................74-80Zsámboki László dr.........................................42, 135-136

II. Névmutató


III. Hírek, felhívások, megemlékezések, nekrológokBEKÖSZÖNTÔ..........................................................1-2/1

EGYESÜLETI, SZAKOSZTÁLYI, SZERKESZTÔBIZOTTSÁGI HÍREK .......................1-2/15-16 ,

3-4/38- 42, 5-6/58, 7-8/85 -88, 9-10/107-109, 113, 11-12/134

MTA-HÍREK ................................1-2/9, 3-4/38, 5-6/63,64

EGYETEMI HÍREK......................1-2/18-19, 3-4/42-48, B-III,9-10/114-117

HAZAI HÍREK ....................1-2/6-7, 3-4/37-38, 5-6/61-63, 7-8/88-89, 9-10/113, 11-12/136-138

KÖNYV- ÉS KIADVÁNYISMERTETÉS........................1-2/15, 3-4/42, 5-6/55, 7-8/90-92,

9-10/116, 11-12/142

KÜLFÖLDI HÍREK .....................1-2 / 20, 3-4 / 42, 5-6 / 67, 7-8 / 92- B-III, 9-10 / 118- B-III, 11-12 / 118- B-III

FELHÍVÁSOK, KÖZLEMÉNYEKA Kôolaj és Földgáz 1999. évi tartalommutatója....................................................1-2 / 11Pályázati felhívások..................................................5-6/66Pályázati eredményhirdetések ...............................1-2/9, 16Felhívások................................................1-2/14, 3-4/B-III,

5-6/66, 55, 7-8/B-IIIKözlemények...........................................................7-8/85Helyesbítés ............................................................3-4/B-IIIMeghívó az Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállításra...............................................1-2/ B-IVMeghívó a Selmeci Szalamander Ünnepségre .........3-4/ B-IVMeghívó az OMBKE 89. Küldöttgyûlésére ...............5-6/ B-IVMeghívó „A geomûszaki tudományok kihívásai az évezred küszöbén” MGE-MFT-OMBKE-SPEVándorgyûlésre......................................................5-6/B-III

RENDEZVÉNYEKMOL Szakmai Tudományos Konferencia (Siófok) ........1-2/10„A magyar bányászat és kohászat XX. századi értékei” nemzetközi konferencia ................................1-2/17Bányász-Kohász-Erdész Találkozó (Tapolca) ..............5-6/59Az EU-csatlakozás feltételei a bányászatban és a kohászatban (Bp.) .............................................5-6/606. Gázkereskedelmi Konferencia (Budapest) ...............5-6/60„Energiatôzsdék a világban” konferencia (Budapest) ............................................5-6/63Energiakonferencia 2000. (Budapest) .......................5-6/63 Bányász-Kohász-Földtan konferencia (Kolozsvár) .......5-6/56III. Alföldi Bányászati Konferencia (Eger) ....................7-8/89Dubrovniki Olajipari Nyári Egyetem .........................7-8/92Az ipari forradalom hatása Közép-Európa montanisztikájára bányatörténeti konferencia (Sopron) ......................9-10/109Megújuló energiák Magyarországon konferencia (Budapest) .........................................9-10/113Hosszú távú teendôk és kötelezettségek, napi célok és lehetôségek az energiahatékonyság, az energiatakarékosság területén konferencia(Budapest)..........................................9-10/115

„A bányászat és a kohászat szerepe az ezeréves magyar állam életében” tudományos konferencia (Budapest).....................11-12/135„A hidrológiai tudomány hazai fejlôdésének története”tudományos konferencia ( Budapest) ...................11-12/135MGE Vándorgyûlés (Szolnok) .............................11-12/137

KÖSZÖNTÉSPataki Nándor dr. 70 éves ........................................1-2/19Bardócz Béla, Bérczi István dr., Bogdán Gyôzô, Bruckner Lajos, Csath Béla, Götz Tibor, Dobos Irma dr., Falk Miklós, Ferenczy Imre, Keresztes N. Tibor, Udvardi Géza kitüntetettek .......................................1-2/20Erdei Gyula 70 éves .................................................3-4/41Rácz Dániel dr. 70 éves ...........................................5-6/65Szebényi Imre dr. 70 éves ........................................5-6/65Kôvári János 80 éves................................................7-8/90Ferenczy Imre 70 éves ..............................................7-8/90Szegesi Károly 80 éves........................................9.-10/113Magyar Miklós 70 éves ........................................9-10/113Bokor Csaba, Kun Mihály, Nagy Sándor, Szabó Ferenc, Szabó György dr. kitüntetettek ...........................9-10./ 113.Farkas László, Magosi Imre, Szlávik Tibor, Szathmári László, Trenka István kitüntetettek ........11-12/135Hajdú Lajos 75 éves ...........................................11-12/141Csíky Gábor dr. 85 éves .....................................11-12/141Kókai János dr. 70 éves .....................................11-12/141Dencs László, Ertli Mihály, Falucskai Lajos, Farkas Béla, Hollandai József, Klaffl Gyula, Szentirmai Attila, Trombitás István, Török Károly ............................11-12/141

NEKROLÓGBenkô Károly ..........................................................1-2/20Csiszár László ........................................................ 3-4/43Arnold Werner prof. dr. hc .......................................5-6/65Krauth Sándor .....................................................9-10/114Szalánczi György dr. ...........................................9-10/114

MEGEMLÉKEZÉSEK, EMLÉKÜLÉSEKAlliquander Ödön dr. szoboravatása(Zalaegerszeg) ..........................................................1-2/7Adriány János, Böck Hugó, Falk Richárd (Miskolc) ......1-2/18Bôsze Kálmán......................................................... 1-2/20Tarján Gusztáv emlékkiállítás (Miskolc) ......................3-4/42Mikoviny emlékülés (Budapest, Miskolc, Selmecbánya).......................................3-4/32, 11-12/135Esztó Péter felolvasóülés (Budapest) ...........................5-6/63Pávai Vajna Ferenc emlékülés (Hajdúszoboszló) .........7-8/84Tárczy-Hornoch Antal emléknapok (Sopron)...............7-8/88Gyulai Zoltán dr. jubileumi ünnepség (Miskolc) ....11–12/135

ÉVFORDULÓKA MOIM 30 éve .............................................................1-2/7Évfordulóink a mûszaki és természettudományokban..........3-4/ 42Víz- és szénhidrogén-kutatási évfordulók ...................7-8/88 60 éve állították termelésbe a lovászi szénhidrogén mezôt.................................................11-12/138 Fluidumbányászati évfordulók 2001 ...................11-12/138

Összeállította: Dallos Ferencné .


feszítõ elõadásában a monda eredetérõl, va-lóságalapjáról beszélt hiteles történeti for-rásmunkák, irodalmi mûvek és szájhagyo-mányok felidézésével (a monda szerepel azáprilisban megjelenõ: A Magyar BányászatÉvezredes Története. III. c. könyvben is).

4. Radnai József: A Magyar Alumíniumipa-ri Múzeum kiadványai c. elõadását a múzeummegalakulásának rövid történetével vezettebe. Ez rendkívül tanulságos volt nemcsakazok számára, akik felelõsséget éreznek aszakmai múlt emlékeinek összegyûjtése,megõrzése és ápolása iránt, hanem a józanulgondolkodó és minden érték elvesztését fáj-laló ember számára is. A bemutatott szépszámú színvonalas kiadvány a Magyar Alu-míniumipari Múzeum Alapítvány munkájátdicséri. Radnai József a kiadványokat felaján-lotta a szakosztály számára, ezeket dr. DudichEndre köszönettel elfogadta.

(dé)

Az MTA X. FöldtudományokOsztálya Bányászati Tudomá-nyos Bizottságának ülése

(Budapest, 2001. február 23.)

ABányászati Tudományos Bizottság2001. évi elsõ ülésén szép számban

megjelent választott és tanácskozásra feljo-gosított tagokat, vendégeket és elõadókat dr.Lakatos István elnök köszöntötte. Ezt köve-tõen dr. Kovács Ferenc akadémikus mint voltmunkatársuk megható szavakkal emlékezetta bányászati tudományok mûvelésében és azoktatásban jelentõs érdemeket szerzett azonbizottsági tagokra, volt kollégákra, akiket azelmúlt évben vesztettünk el: dr. Balla Lászlókandidátusra, a BTB volt tagjára, dr. Debrece-ni Elemér professzorra, az ME dékánjára, dr.Faller Gusztáv címzetes egyetemi tanárra, aBTB volt elnökére, dr. Horváth László arany-okleveles bányamérnökre, a BTB volt tagjá-ra és dr. Zambó János professzorra, az NMEvolt dékánjára, majd rektorára, az MTA aka-démikusára. Megemlékezését azzal a javas-lattal, illetve kéréssel fejezte be, hogyamennyiben az egyetem megkapja a 2001.évi központi Borbála-ünnepség megrende-zési jogát, azzal összekapcsolva tartanák megaz elhunytakról a szokásos éves megemléke-zéseket. Felkérte dr. Csete Andrást és dr. TóthJánost, hogy próbálják ezt elintézni.

Ezt követõen került sor az elhunyt dr.Faller Gusztáv társelnök posztjának betöl-tésére vonatkozó szavazásra. A szavazatsze-dõ bizottság vezetõje, dr. Böhm József ismer-tette a bizottság javaslatát, ezt többségi sza-vazással a jelenlévõk elfogadták. A szavazásértelmében dr. Somosvári Zsolt egyetemi ta-nár és egyetemi rektor tölti be ezután a

BTB társelnöki tisztét. Dr. Somosvári Zsoltmegköszönte a bizalmat. Dr. Lakatos Istvánarra kérte a bizottságot, hogy az elhunyt ta-gok helyének betöltésére vonatkozó javas-latokat mielõbb adják meg. A napirend sze-rint az alábbi, nagy érdeklõdéssel kísért elõ-adások hangzottak el:

• Hermann György, az OMBKE bánya-biztonsági és környezetvédelmi szakcso-portjának elnöke: A bányabiztonság és a bá-nyamentés helyzete.

• Antal Lajos, a Panrusgáz Ma-gyar–Orosz Gázipari Rt. vezérigazgatója:25 éves a szovjet/orosz földgázimport.

Az elõadásokkal kapcsolatosan feltettkérdésekre adott válaszok után dr. TakácsGábor doktori munkájának ismertetésévelfolytatódott a bizottsági munka. Az MTADoktori Tanácsához benyújtott „Olajkutakmechanikus termelését biztosító beren-dezések üzemviszonyainak elemzése ésoptimalizálása” címû doktori munka tézi-seit és fôbb megállapításait megismerve, aBTB egyhangúan támogatta dr. TakácsGábor doktori kérelmét.

(dé)

Szakosztályi vezetôségi ülés(Budapest, 2001. február 13.)

AKõolaj-, földgáz- és vízbányászati szak-osztály vezetõsége 2001. február 13-án,

Budapesten tartotta meg a 2000. évi záró (ésegyben a 2001. évi új választási ciklus elsõ)vezetõségi ülését. A megbeszélésen jelenvolt: dr. Szabó György, az OMBKE alelnöke,Tóth Andrásné, a MONTAN-PRESS Ren-dezvényszervezõ, Tanácsadó és Kiadó Kft.ügyvezetõ igazgatója, valamint a majdnemteljes létszámú szakosztály-vezetõség (id.Õsz Árpád elnök, Kõrösi Tamás alelnök, Ko-vács János titkár, Barabás László, Bogdán Gyõ-zõ, Csath Béla, Dallos Ferencné, Götz Tibor,Jármai Gábor, Kelemen József, Keresztes N.Tibor, dr. Meidl Antalné, dr. Pataki Nándor,Tóth Béla, Tóth János, Õsz Árpádné).

Id. Õsz Árpád üdvözlõ szavait követõenKovács János ismertette a napirendet:

1. A 2000. évi munka értékelése2. A 2001. évi elsõ félévi feladatok3. Egyebek1. Az elmúlt évben végzett munka je-

lentõs részérõl a szakosztályi tisztújításra(2000. szeptember 20-ára) készített és alapban is megjelentetett beszámolóban ad-tunk számot. Ehhez fûzött elnökünk né-hány fontosabb kiegészítést:

1.1. A taglétszám felülvizsgálata decem-ber hónapban megtörtént, év végi létszá-munk: 456 fõ. A 2001. évi tagságról, illetõ-

leg a megemelt éves tagdíj (4200 Ft/fõ, ill.2100 Ft/fõ) fizetésének vállalásáról tagtár-sainkat március 31-ig nyilatkoztatni kell.(A nyugdíjas tagtársak tagdíjának fizetéséta szakosztály ez évben is átvállalja.)

1.2. Az elmúlt évet pénzügyileg is ked-vezõen zártuk, gondos gazdálkodásunknakés a MOL Rt. támogatásának köszönhetõ-en. A 2000. évi eredményeinkhez a MON-TAN-PRESS Kft. lelkiismeretes és profimunkája is hozzájárult. Ennek bizonyítékaia színvonalas kiadványaink, a sikeres ren-dezvények, és az a tény, hogy a Kõolaj ésFöldgáz c. lap a financiális kérdések ren-delkezésének elhúzódása miatti idõszakosforráshiány ellenére is idõben, rendszere-sen megjelenhetett. Õsz Árpád megkö-szönve az eddigi munkáját, a jelenlévõ TóthAndrásné ügyvezetõ igazgatót szakosztály-vezetõségi dicséretben részesítette, és a to-vábbi jó együttmûködési lehetõségek re-ményében sok sikert kívánt munkájához.

1.3. A szakosztály a MOIM hagyo-mányápolási munkáját segítve, támogatta aBorbála-kiállítás megrendezését, valaminta Nagykanizsán (olajos parklakótelep) ésSopronban (Kántás Károly emlékére) el-helyezett emléktáblák létrejöttét.

1.4. Az OMBKE 89. tisztújító küldöttgyû-lésének teljes anyaga, valamint a vezetõségitagok és egyéb tisztségviselõk névsora a BKL2001. februári közös számában jelenik meg.

1.5. Az OMBKE választmányának2000. december 7-i, évzáró ülésérõl rövidtájékoztatás hangzott el, mivel annak anya-ga a BKL várhatóan február végén megje-lenõ közös számában szerepelni fog.

Egyesületünk elnökének (dr. Tolnay Lajos)és fõtitkárának (Kovacsics Árpád) a választmá-nyi ülésen elhangzott véleménye megegyezikvezetõségünknek már a múlt évi tisztújításontett megállapításával, mely szerint egyre in-kább a civil szervezõdéshez hasonló mûkö-désre kell törekednünk. Õsz Árpád ezt mégkiegészítette azzal, hogy a szakosztály elsõd-leges és legfontosabb célja a szakmai képzéstámogatása és a hagyományok ápolása.

A választmány által jóváhagyott ügyveze-tõ igazgatói pályázatot meghirdették, 7 pá-lyázó van, a pályázatokról a február 15-i ügy-vezetõi vezetõségi ülésen történik döntés.

2. A 2001. elsõ félévi feladatok2.1. Munkaterv készítése: Tekintettel arra,

hogy a tényleges egyesületi munka a helyiszervezetekben zajlik, a szakosztályi munka-terv az alulról jövõ kezdeményezés alapján, ahelyi szervezetek munkaterveire építve készít-hetõ el. Ezért Õsz Árpád kéri a helyi szerveze-tek vezetõit, hogy lehetõleg február végérevagy március elejére állítsák össze a program-jukat, majd annak ismeretében tegyenek megmindent, hogy a helyi gazdálkodó egységekvezetõinek erkölcsi és anyagi támogatásátmegnyerjék annak megvalósításához.

EGYESÜLETI HÍREK

(folytatás a 39. oldalról)

2.2. A rendezvényterv elkészítése: eddigaz alábbi konkrét rendezvényekrõl van tu-domásunk:

– Az EMT által meghirdetett Bányász-kohász-földtan Konferencia (április 5–8.,Csíksomlyó)

– Bányász-Kohász-Erdész Találkozó(május 18–20., Tatabánya)

– Selmeci Salamander Ünnep– Ökomenikus Szakestély (Bányász Fó-

rum rendezésében az MBH-nál, február 16.)– 7. Gázkereskedelmi Konferencia (má-

jusban, Budapesten)– A nagylengyeli mezõ termelésbe állí-

tásának 50. évfordulója.2.3. Jubileumi események:– A MOL Rt. megalakulásának 10. éve– A hazai nappali rendszerû olajmér-

nök-oktatás megindulásának 50. évfordu-lója (Miskolc)

– A hazai középfokú olajipari szakem-berképzés megkezdésének 50. évfordulója(Nagykanizsa)

– Az OMBKE Dunántúli OlajvidékiOsztálya megalakulásának 60. évfordulója.

2.4. Elõkészületeket igénylõ 2002. évirendezvény: a szakosztály XXV. Vándor-gyûlése és a Bányász-Kohász-Erdész Talál-kozó (Tapolca)

2.5. Pénzügyi források biztosításaElsõsorban a szakosztály által fontosnak

tartott lapkiadás forrásainak biztosítása ér-dekében Õsz Árpád felhatalmazást kért avezetõségtõl, hogy a MOL Rt. SzabályozásSzervezetéhez az éves jogi tagság felkéré-sére, a MOL Rt. Mecenatúrájához pedig alaptámogatás kérésére vonatkozó leveletmegírja, illetõleg a támogatások érdekébenszükség esetén személyesen tárgyaljon.

A lapkiadónak és Dallos Ferencné fele-lõs szerkesztõnek a közremûködésével is-mét meg kell kezdeni (vagy felújítani) alaptámogatást célzó körlevelek, felkérésekkiküldését.

Meg kell vizsgálni (és ki kell használni) alapkiadáshoz igénybevehetõ pályázati le-hetõségeket.

3. Egyebek3.1. Elkészült a szakosztályi levélforma,

vezetõségi egyetértés esetén használhatjáka helyi szervezetek vezetõi.

3.2. A Magyar Történelmi Film Alapít-vány támogatásával, helyi szervezetek, ta-gok közremûködésével készült Olaj, Olaj,Olaj I–II címû dokumentumfilm bemuta-tója a 32. Magyar Filmszemle keretébenfebruár 3-án volt. A 174 perces filmrõl ké-szült videokazettát Õsz Árpád megvette ésmegtekintésre rendelkezésre bocsátja.

3.3. Az OMBKE Választmány mellettmûködõ állandó bizottságok vezetõire, il-letve a szakosztályi képviselõkre vonatkozójavaslatok elkészítése.

A vezetõség a következõ tagtársakat ja-vasolta:

Alapszabály-bizottság: Barabás LászlóÉrembizottság: Kelemen JózsefJogi és Érdekvédelmi Bizottság: Kõrösi

TamásHatárainkon túli Magyar Kapcsolatok

Bizottsága: Keresztes N. TiborKörnyezetvédelmi és Hulladékhaszno-

sítási Szakbizottság: Bruckner LajosTörténeti Bizottság: Tóth JánosSzeniorok és Tiszteleti Tagok Tanácsa:

Dr. Pataki Nándor.3.4. Nem jönnek létre újabb helyi szer-

vezetek. A KUNPETROL Kft. visszalé-pett a megalakítási szándékától, a budapes-ti szervezet ismételt megalakításának pedigtechnikai akadályai vannak.

4. Hozzászólások4.1. A Kõolaj és Földgáz lap kiadásának és

szerkesztésének helyzetérõl, gondjairólDallos Ferencné számolt be. Kérte a helyi szer-vezetek segítségét és közremûködését a hír-anyagok, szakcikkek készítéséhez, ismertettea laptámogatások szerzését célzó próbálkozá-sokat. Javasolta, hogy egy „geotermális ener-gia” (vagy „geotermia”) rovat nyitásával biz-

tosítson a szakosztály a Magyar GeotermálisEgyesület részére publikációs fórumot. A ve-zetõség ezzel egyetértett és felajánlotta a le-hetõséget az egyesület jelenlévõ alelnökének,dr. Szabó Györgynek.

4.2. Keresztes N. Tibor kérte a jelenlévõ-ket, hogy a tatabányai találkozóra minéltöbb tagtársat próbáljanak mozgósítani, aszakosztályi képviselet javítása érdekében.A 2002. évi találkozó szervezési jogátTapolca, a 2003. évi találkozó szervezési jo-gát pedig Eger kapta meg.

4.3. Götz Tibor, az OMBKE EllenõrzõBizottságának tagja az elmúlt évben azegyesület kérésére részt vett egy ad-hocgazdasági bizottság munkájában, akkor azegyesületi hatékonyabb gazdálkodásra vo-natkozóan 6 javaslatot készített és terjesz-tett elõ, de írásos összeállítására mindeddignem kapott választ az OMBKE vezetõsé-gétõl. (Õsz Árpád megígérte, hogy érdek-lõdni fog errõl a vezetõségnél.)

A vezetõségi ülés elnöki zárszóval értvéget.

(dé)


Dr. Szepesi József köszöntése

AMiskolci Egyetem Kõolaj és FöldgázIntézet Olajmérnöki Tanszékének do-

cense, dr. Szepesi József az elmúlt évben, 66.évének betöltése után nyugdíjba vonult.Munkatársai ebbõl az alkalombólMiskolctapolcán, a Pelikán Hotel külön-termében meghitt találkozót rendeztektiszteletére.

Kedves megemlékezéseikben dr. Tiha-

nyi László intézeti igazgató és dr. Takács Gá-bor tanszékvezetõ felidézte dr. Szepesi Józsefegyetemen eltöltött 34 esztendejének em-lékeit, az intézet és a tanszék életének fon-tosabb eseményeit.

Dr. Szepesi József 1958-ban kitüntetésesdiplomával fejezte be olajmérnöki tanul-mányait a Nehézipari Mûszaki Egyete-men. A Kõolajkutató Vállalatnál fúrómér-nökként kezdte és az észak-magyarországikutatásokért felelõs üzemvezetõként fejez-te be pályafutását. Ezt a beosztását feladvadr. Szilas A. Pál felkérésére 1966-ban érke-zett az akkori Olajtermelési Tanszékre,hogy dr. Alliquander Ödön vezetésével meg-szervezzék a Mélyfúrás tantárgy gyakorlatioktatását, és bõvítsék a kapcsolódó tantár-

EGYETEMI HÍREK

Jakkel Józsefné, dr. Takács Gábor, Márta asszony, dr. Szepesi József és dr. Tihanyi László

gyak választékát. Több tantárgy oktatásá-ban vett részt, nevéhez fûzõdik a Kitörés-védelem (1974) és a Formációserkentés(1982) címû tantárgy megalapozása, beve-zetése és az oktatásukhoz elengedhetetlenjegyzetek megírása. Bekapcsolódott egye-temünk tudományos életébe is, kimagaslótudományos tevékenységét több, mint 60cikk, jegyzet és könyv jelzi. 1967-ben ad-junktusi kinevezést, 1970-ben egyetemidoktori címet kapott. A kandidátusi foko-zatot és a docensi kinevezést 1980-ban érteel, több MTA-bizottság tagja volt. Fõ szer-vezõje volt az 1968-ban indult szénhidro-gén-ipari mérnöktovábbképzésnek és1996-ban õ alapította az Alliquander Szak-mai Kört az egyetemi hallgatók mélyfúrásiránti érdeklõdésének kielégítésére. Többévig képviselte szakunk érdekeit a Bánya-mérnöki Kar Kari tanácsában és másegyetemi szakbizottságokban. Egyetemipályafutása során sok külföldi egyetemenés egyéb oktatási, kutatási intézménybenmegfordult, tanszékünk és egyetemünkhírnevét erõsítve. Szívesen emlegeti a ba-kui üzemi gyakorlat – utólag nézve márcsak humoros – eseményeit, azUNESCO-ösztöndíjjal Pisaban, a geoter-mikus mérnöktovábbképzésen töltött 10hónapot, a Bagdadi Egyetemen tartottelõadásokat, a hosszú évekre visszatekintõegyüttmûködést a Freibergi és ZágrábiEgyetemekkel, a tapasztalatcseréket anorvég, dán és új-mexikói kutató- és okta-tóközpontokkal.

Az ünnepi vacsora során az intézet dol-gozói virággal köszöntötték Márta asz-szonyt is, aki nemcsak a tanszék laboránsa,de az ünnepelt segítõje volt a már 42 évetmeghaladó, sok fáradsággal járó szakmaitevékenységben. A csodálatos hangulat ésaz ünnepeltnek átnyújtott értékes ajándé-kok a jelenlegi munkatársak szeretetét ésmegbecsülését tükrözték.

Az est fénypontja az ünnepelt egyikkedvenc témájához, a mélyfúrási kitörésvé-delemhez kapcsolódott, ugyanis a (torta)fúrótorony a köszöntés pillanatában kitörtés tüzet okádott. Dr. Szepesi pár pillanat-nyi meglepõdés után rutinosan oldottameg a bonyolult helyzetet, és a tortát bale-setmentesen felszeletelve elfojtotta a kitö-rést.

Dr. Szepesi docens nyugdíjasként isfolytatja egyetemi pályafutását, továbbra istart elõadásokat a magyar és az angol nyel-vû képzésben, és részt vesz a tanszéken ala-pított Well Control Training School mun-kájában. Munkatársai és tisztelõi õszinténkívánják és remélik, hogy még sokáigegyütt dolgozhatnak Szepesi tanár úrral, aközkedvelt Jóska bácsival.

Szabó Tiboregy. adj.

A z MTESZ Szövetségi Tanács 2000.december 15-i nyilvános ülésén dr.

Michelberger Pál elnök 2000. éviMTESZ-díjat adott át dr. Bérczi Istvánokleveles geológusnak, a földtudománykandidátusának, habitált egyetemi tanár-nak, a Magyarhoni Földtani Társulat el-nökének, tagtársunknak. A szakmai-tu-dományos és társadalmi tevékenységét is-mételten elismerõ kitüntetéshez tiszte-lettel gratulálunk.

A szerkesztõség

Worldwide petroleum indus-try outlook, 17th EditionA kôolajipar kilátásai világ-szerte, 17. kiadás

Akönyv az olaj- és gázipari beruházásokkockázatának elemzéséhez nyújt segít-

séget. Az egyes fejezetekben az általánosáttekintés, az események rövid összefogla-lója után a tervezéskor figyelembe veendõlegfontosabb tényezõk felsorolása és a2001–2005 közötti idõszakra vonatkozóelõrejelzések következnek. Fõbb fejezetek:a világ szükségletére és ellátására vonatko-zó kilátások; az USA szükségletének és el-látásának kilátásai; tõkeráfordítások; kuta-tás; fúrás és termelés; szállítás; földgáz; avilág nyersolaj-termelési kapacitása (OPEC,nem OPEC és világ összes bontásban); a

tõkeráfordítások prognózisa a világ egyesrégióira vonatkozóan.

Szerzõ: Robert J. BeckKiadó: Penn Well Publishing Co. Tulsa,

USAÁra: 195 USD

Oil and Gas Journal

Oil and gas accounting, 4th

EditionKôolaj- és gázipari könyvvitel, 4. kiadás

Akorszerû szövegû és hiánypótló kiad-vány a következõ fõ témakörökkel fog-

lalkozik: kõolajipari mûveletek; bevezetés akõolaj- és gázipari könyvvitelbe; nem fúrásikutatási költségek; tulajdonszerzési költsé-gek; fúrási és fejlesztési költségek; a teljesköltség könyvelése; a termelési tevékenységelszámolása; a kõolaj és földgáz értékesíté-sébõl származó bevétel könyvelése; a kõolajés gáz adótételeinek könyvelése; közös ér-dekeltség könyvvitele; nemzetközi olajiparitevékenység elszámolása; kõolaj- és gáziparitársaságok pénzügyi helyzetének elemzése.

A függelékben gázmarketingre vonat-kozó adatok találhatók.

Terjedelem: 650 oldalSzerzõk: Rebecca A. Gallun, Charlotte J.

Wright, Linda M. Nicols, John W. StephensonKiadó: Penn Well Publishing Co. Tulsa,

USAÁra: 74,95 USD

Oil and Gas Journal

World Energy Yearbook, 2000EditionVilág Energia Évkönyv, 2000.évi kiadás

Akiadvány fõbb témái: a világ energia-iparában lezajlott fejlesztések, fúziók

és részesedésszerzések, energia és környe-zet, a világ szénhidrogén-termelése, a világfinomítóiparának áttekintése, üzemanyag-kereskedelem, az energiaipar átalakulása,az LNG-ipar sajátossága, mélyvízi projek-tek helyzete. Külön fejezet foglalkozik anagyobb régiókkal és az elmúlt évtizedbenkialakult helyzet áttekintésével. A statiszti-kai táblázatokban a szén-, a kõolaj- és föld-gázkészletek, a villamosenergia-fejlesztésés az LNG-termelés adatai találhatók.

Terjedelem: 128 oldalSzerzõ: Richard Wilson, Mark Moody-

Stuart és társaiKiadó: Petroleum Economist, LondonÁra: 155 USD, 99 GBP

Petroleum Economist

Turkovich György


Az ünnepelt

KÖSZÖNTÉS

KÖNYVISMERTETÉS

TAKÁCS ZSOLT(1949–2001)

Gyászol az olajbányászok és különösen adunántúli olajosok nagy családja.

Tragikus hirtelenséggel távozott közü-lünk Takács Zsolt barátunk, kollégánk, akitöbb, mint negyed évszázadot dolgozott ahazai olajiparban, az olajiparért.

1949. április 28-án született Budapesten.Általános iskolai tanulmányainak befejezé-sét követõen az Általános Gépipari Techni-kumot Kaposváron végezte el. 1968-tól volta Miskolci Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnöki karának hallgatója, a karOlajbányászati szakán 1973-ban szerzettbányamérnöki diplomát.

A végzés, az oklevél megszerzését köve-tõen – mint a DKFÜ fúrómérnöke – fúró-és lyukbefejezõ berendezéseket irányított,megszerezve a felelõsségteljes munkáhozszükséges szakmai és gyakorlati tapasztala-tokat.

1978 és 1980 között a DKFÜ megbízásaalapján Irakban az INOC cégnek dolgozott,mint az üzemegység-vezetõ helyettese.

Visszatérése után fúrási üzemegység-vezetõként dolgozott tovább, majd 1982-tõl 1988-ig a KFV Nagykanizsai Üzemé-nek vezetõje lett. Ez utóbbi beosztásábanjelentõs részt vállalt a fúrási szervizberen-dezések korszerûsítése terén végzett mun-kákban, a korszerû technológiák elterjesz-tésében, a külföldi alkalmazások kiterjesz-tésében, bérmunkák vállalása terén.

1988-tól 1990-ig a KFV fúrási vállalko-zási osztályának vezetõjeként jelentõs sike-reket ért el a külföldi vállalkozások elõké-szítésében, tenderek, versenytárgyalási do-kumentációk kidolgozásában. Ezek soránkorrekt munka- és jó személyes kapcsola-tot alakított ki a partnercégekkel, azokképviselõivel.

Az új iránti fogékonyság is motiválta,hogy a fúrási tevékenység leválasztását köve-tõen a Tevékenységfejlesztési osztály vezetõ-jeként szervezte a külföldi vállalkozások

megindítását (beszállítói kapcsolatok kiépí-tése a Schoeller–Bleckmann Ag-val), kezde-ményezte, ill. részt vett a geotermikus ener-gia hasznosításával kapcsolatos munkákban,és részese volt az inertes és nagy CO2-tartal-mú gázok hasznosítására indított munkák-nak. Ezen a területen széles körû szakmai ta-pasztalatain, korábbi kapcsolatain kívül kap-csolatépítõ képessége is segítette.

Mint a MOL Rt. Fejlesztés-BeruházásiIgazgatóság fõmunkatársa jelentõs tevé-kenységet végzett az Ölbõ-mezõ szén-dioxid-készletének hasznosítására indítottprojekt sikeres megvalósításában, azInke–Liszó gázmezõk inertes gázkészleté-nek hasznosítását célzó projektben, ill. azIN-ER Erõmû Kft. ügyvezetõjeként meg-határozó szerepe volt a létesítmény sikeresengedélyezési eljárásában.

1996-tól 1999. december 1-jéig a Nagy-kanizsai Bányászati Üzem Mûszaki osztályá-nak termelési fõmunkatársaként dolgozott.

Utolsó szakmai feladatait a Gáz ésEnergetikai Divízió munkatársaként nagyszakmai önállósággal látta el, szintén azerõmûfejlesztés kérdéseivel foglalkozott.

A MOL Rt. stratégiájának változásaszámos elképzelését, ötletét lehetetlenítet-te el, végsõ soron megszüntetve munkahe-lyét is.

Váratlanul, tragikus hirtelenséggel2001. január 7-én – az általa szeretett ter-mészetben – érte a könyörtelen halál.

A földi mûszak végén õszinte megren-düléssel, emlékét megõrizve hajtunk fejet,és kívánunk utolsó

Jó szerencsét!Jármai Gábor


NEKROLÓG

POKKER ERNÔokl. bányamérnök, 1901–1948

1901. február 7-én született Fertõszent-miklóson.

Tatán és Pozsonyban végzett középis-kolai tanulmányai után, 1926-ban szereztemeg a bányamérnöki oklevelet Sopron-ban. Elõször díjnok a bányaméréstani tan-széken, majd 1938-ig Mecsekszabolcsonbányász.

A bázakerettyei olajkutatás sikere után,1938-tól a MAORT alkalmazásában, a kõ-olajjal együtt termelt földgáz alkotórészei-nek leválasztásával bízták meg.

Részt vesz a legelsõ közép-európaigazolinleválasztó és kompresszortelep ter-vezésében, építésében, eközben maga körégyûjti a MÁVAG és a Bulicsek vállalat leg-jobb szakembereit.

A Lovásziban épített gazolintelephezszakértelemmel választja ki az abszorpci-ós technológiát. Munkatársaival (GráfLászló, Purman Jenõ, Auerswald János,Várkony Róbert) együtt megteremtik apalackos propán-bután forgalmazásánakfeltételeit.

Mûszaki alapbeállítottságának megfe-lelõen, a háború okozta károk helyreállítá-sa közben is ügyel a racionális gazdálko-dásra. Lelkiismereti összeütközésbe kerüla kényszerítõ politikai körülményekkel,melyek a háború után a gázpazarlással járóerõltetett olajtermelést követelték, elsõ-sorban a szovjet jóvátételi olajszállításokérdekében. 1948-ban a MAORT-szabo-tázsper elõzményeként õt is többször zak-latták, kihallgatták. Az értelmetlen erõ-szakkal szemben nem talált kiutat, így

1948. szeptember 9-én, a B–132. pontonálló fúrótorony tetjérõl leugorva, önkéntválasztotta a halált.

Olajipari szakemberek, múzeumimunkatársak, rokonok, több falubelirészvételével 2001. február 7-én megha-tó megemlékezésre került sor a bõsárká-nyi temetõben, Pokker Ernõ bányamér-nök sírjánál (képünkön).

Szalai Imre polgármester bevezetõ gon-dolatai után Tóth János ismertette a kiválóMAORT-szakember tragikusan véget értéletpályáját. Buda Ernõ nyugalmazott bánya-mérnök a személyes találkozásokat és a kora-beli emlékeket idézte fel. A megemlékezésvégén az ipar, a község és a múzeum nevébenkoszorút helyezett el a síremléken. DombaiLászlóné unokahúg fényképek átadásávalgyarapította a múzeum fotógyûjteményét.

Tóth János

MEGEMLÉKEZÉS

A Magyar Állami Földtani In-tézet évi jelentése 1999-rôl(MÁFI kiadás, 2000. 496 oldal)

Akönyv elsõ 37 oldalán Brezsnyánszky Ká-roly igazgató ismerteti a MÁFI 1999. évi

tevékenységét, 23 tanulmány foglalkozik akis és közepes aktivitású radioaktív hulladé-kok elhelyezésére alkalmas telephelyek kuta-tásával és a kapcsolódó célkutatásokkal (mintpl. a mórágyi gránit és fedõkõzeteinek érté-kelése, a tágabb térség szeizmológiája és aDK-Dunántúl neotektonikája), ismerteti aleendõ tároló mûszaki kiképzésével kapcsola-tos elképzeléseket és a nemzetközi tapaszta-latokat. A kiadvány fõszerkesztõje dr. BárdossyGyörgy, az MTA r. tagja, szerkesztõje BallaZoltán. A könyv ára 7000 Ft (az áfát is tartal-mazza), megvásárolható a MÁFI könyvtárá-ban (1143 Budapest, Stefánia út 14., telefon:251-0999, fax: 251-2678). Ugyanitt kaphatóa témában, az 1993–1996 közötti idõszakbanvégzett kutatásokat tartalmazó (1997-benmegjelent) 1996. évi MÁFI-jelentés is korlá-tozott példányban, 6000 Ft/db áron. A kétkönyv együttes beszerzése esetén az ár áfával12 000 Ft.

Art geo palota a Stefánián (A Földtani Intézet szecessziós épülete)

2000. december 8-án a „Százéves a Ma-gyar Állami Földtani Intézet épülete” c.

rendezvényen mutatták be az évezred talánlegszebb kiállítású, csodálatos (a veszprémiProspektus Nyomda munkáját dicsérõ)nyomdatechnikával készített könyvét. Szer-zõi: Hála József és Maros Gyula. A korabelidokumentumok, régi és újabb cikkek,könyvrészletek, archív fényképek (mint pl.Ferenc József császár és király látogatása aMÁFI-ban) és mai rajzok, fotók felhasználá-sával készült 101 oldalas kiadvány fõbb feje-zetei:

• Elõszó (Brezsnyánszky Károly)• Bevezetõ (Makovecz Imre)• Van egy csapat... kell egy hely (a Ma-

gyar Királyi Földtani Intézet a Stefánia útiszékház megépítése elõtt)

• Jó, de hol? (Viták az építési telek kö-rül)

• Jó, de milyen legyen? (Pályázat a Ma-gyar Királyi Földtani Intézet tervezésére)

• Akkor hajrá! (Az építés idõszaka:1898–1900)

• Mi történik közben máshol?• Kész! (A Földtani Intézet megnyitása

– 1900. május 7.)

• Ahová a király is eljön (Ferenc Józsefcsászár és király látogatása a Földtani Inté-zetben – 1900. május 29.)

• Az épület• A mecénás• Az építész• Az igazgató• Epilógus (Brezsnyánszky Károly).A recenzens szerint is méltó emléket ál-

lítottak a könyvben az „art geo” palotamegalkotásában elévülhetetlen érdemeketszerzett „nagy triásznak”, a mecénás SemseyAndornak, az építész Lechner Ödönnek és azigazgató Böckh Jánosnak. A könyv megvásá-rolható vagy megrendelhetõ a MÁFIkönyvtárában (1143 Budapest, Stefánia út14.). Ára: 2950 Ft + postaköltség.

A könyvbemutatón kívül a következõelõadásokkal emlékeztek a jeles évfordu-lóra:

Brezsnyánszky Károly: A Földtani Intézettevékenysége és eredményei 1869–1999között

Makovecz Imre: Lechner Ödön és aFöldtani Intézet

Pozsonyi József: Semsey Andor, a mecénás.

Energiagondok a világban ésnálunk(A Miniszterelnöki Hivatal StratégiaiElemzõ Központja által gondozottStratégiai Füzetek sorozat 6. száma)

A2000 decemberében megjelent 75 ol-dalas kiadvány fõbb fejezetei:

I. Az energiapolitika idõszerû kérdései2000 õszén.

Vizsgálja az energetikai piac legaktuá-lisabb jelenségeit, és bemutatja a piac há-rom fõszereplõjét: az államot, a nemzet-közi magánmonopóliumokat és a fo-gyasztót. Elemzi érdekeiket, ezek ütkö-zését, s keresi a megoldást olyan energia-politika számára, amely az állam és ki-váltképp a fogyasztó érdekeit veszi figye-lembe. Nagyrészt rövid és középtávú ja-vaslatai az EU-csatlakozás elõtti idõszak-ra vonatkoznak.

II. Az energiapolitikai irányváltás szük-ségességérõl.

Elemzi a magyar energiarendszerek ki-alakulását és a rendszerváltozás utáni kor-mányok energiapolitikáját, majd indokoljaaz energiapolitikai irányváltás szükségessé-gét. Szól az energiapolitika szociális össze-függéseirõl, a szakmai-társadalmi szerveze-tek és az állam szerepérõl az energetikában.Megfogalmazza a kialakult helyzet alapjána legfontosabb nemzetközi energetikai cé-lokat, és összefoglalja a tennivalókat.

III. A mai magyar energiapolitika.Ismerteti az úgynevezett üzleti modellt

és néhány olyan alapelvet (pl. az energiata-

karékosságot), melyet egyetlen energiapo-litikai modell sem mellõzhet.

IV. Az elkövetkezõ fél évszázad energia-gazdálkodása.

Az OECD által 1990-ben indított “Fo-rum for the Future” címû sorozathoz kap-csolódó “Energy The Next Fifty Years”konferencia anyagának ismertetése.

Dr. Horn János

Operational Aspects of Oiland Gas Well TestingKôolaj- és földgázkutak vizs-gálatának üzemi szempontjai

A szerzõ ismerteti a hatékony és bizton-ságos kútvizsgálati mûveletek végre-

hajtásának feltételeit. A könyv nagyobb ré-sze a felszíni kútvizsgáló egység berende-zésének és mûszerezésének a leírását tar-talmazza, külön foglalkozik a mintavétel, acsévélt termelõcsõ, a nitrogénes mûködte-tés és a serkentések ismertetésével.

Publikálva 2000-ben, terjedelme 352oldal.

Szerzõ: Stuart McAleeseKiadó: SPE, USAÁra: 144 USD, SPE tagoknak 129,75

USDSPE Catalog, 2001

Surfactants: Fundamentalsand Application in thePetroleum IndustryFelületaktív anyagok: Alapis-meretek és kôolajipari alkal-mazások

Akönyv a folyamat-, ill. technológiaitervezésben, kõolajtermelésben vagy a

kutatásban és fejlesztésben dolgozó azonmérnökök és tudósok számára tartalmazhasznos ismereteket, akik a felületaktívanyagok alkalmazását vizsgálják.

Az egyes fejezetek a kõolajiparban elõ-forduló emulziók és habok, valamint a pó-rusos közegekben, olajkutakban, kútközeliés felszíni mûveletekben alkalmazottfelületaktív anyagok leírását és alkalmazá-suk alapelveit ismertetik, kitérve a környe-zetvédelmi, biztonsági és egészségvédelmikérdésekre is.

Publikálva 2000-ben, terjedelme 629oldal.

Szerzõ: Laurer L. SchrammKiadó: SPE, USAÁra: 140 USD, SPE tagoknak 126 USD

SPE Catalog, 2001

Turkovich Gy.


KÖNYVISMERTETÉS

Becslések a cseppfolyósítottföldgáz(LNG) kereskedelmé-nek fejlôdésérôl

Egy angol tanácsadó cég tanulmányaszerint a következô évtizedben jelen-

tôsen nô az LNG-kereskedelem. A világLNG-szállító kapacitása 2010-re egyhar-maddal nô. 2000-ben 114 (összesen 12,4Mm³ kapacitású) szállítóhajó mûködött, éstovábbi 28 hajó építését tervezik. Az LNG-kereskedelem a 2000–2005 közötti idô-szakban 35%-kal (csaknem 180 Mrd m³/évszintet ér el), 2005–2010 között pedig39,4%-kal emelkedik (meghaladja a 241Mrd m³/év szintet). Az LNG-kereskede-lem hosszú távon (1999 és 2010 között) aKözép-Keleten nô a legjobban (44%-ot érel). Rövid távon viszont az európai importfog gyorsabban emelkedni, figyelembe vé-ve a Nigériával és Trinidaddal kötött újszállítási szerzôdéseket. Hosszú távon a ni-gériai szerzôdések alapján összesen 7,2Mrd m³/év LNG szállítását tervezik Euró-pába, és ezt egy harmadik cseppfolyósítóvonal megépítésével további 3,7 Mrdm³/év-vel kívánják növelni.Oil and Gas Journal

Új kénmentesítô üzem épülaz OMV-nál

A z OMV-nek a felsô-bajorországiBurghausenben mûködô finomítója

évente 350 000 t dízelhajtóanyagot és pet-rolkémiai terméket (etilént, propilént, re-pülôgéphajtó-anyagokat és nemesítettpetrolkokszot) állít elô. A finomító dízel-hajtóanyag-termelô egységeit új kénmen-tesítô üzemmel egészítik ki. Az új üzem,melyet a Tessag Edeleanu cég épít, a dízel-hajtóanyagok kéntartalmát a jelenlegi 350ppm-rôl 10 ppm-re fogja csökkenteni. Azüzemindítást 2001 ôszére tervezik.Erdöl, Erdgas, Kohle

Tenger alatti szeparálás: út az új millenniumba

S tig Gustafson és társai ismertetik azészaki-tengeri norvég Troll-mezôben

beépített, kísérleti, tenger alatti szeparáló-és vízbesajtoló-rendszer (Subsis) lényegét,elônyeit, és kitérnek a még megoldandó fe-ladatokra. A termelvény tengerfenékenvégzett kezelése lehetôvé teszi a kôolajnagy távolságra történô továbbítását (atengeri fogadóállomásokra vagy száraz-

földre). A tenger alatti szeparálással levá-lasztott vizet a tengerbe engedhetik, vagyvisszasajtolják a rétegbe. A módszerrel je-lentôsen csökken a felszíni kezelôberen-dezések beruházási és üzemeltetési költsé-ge, és növekszik a meglévô berendezésekélettartama. A korszerû tenger alatti tech-nológia új korszakot nyit meg a tengeri kô-olaj- és földgáziparban, gyorsabb leterme-lést, nagyobb olajkihozatal elérését ered-ményezi, és elôsegíti a marginális mezôkfejlesztését.Journal of Petroleum Technology

A Barátság- és az Adria-távve-zeték összekapcsolását ter-vezik

A z Oroszországból kiinduló Barátság-távvezeték déli szakaszát 2001 ôszéig

össze kívánják kötni a horvátországiOmisajból kiinduló Adria-távvezetékkel. Eterv célja, hogy 5–15 Mt/év orosz nyers-olajat exportáljanak a horvát kikötôn ke-resztül.Erdöl, Erdgas, Kohle

Hatékony gôzcsapda alkal-mazása a finomítókban

A szaklap ismerteti a Nagy-BritanniaKörnyezetvédelmi Minisztériuma ál-

tal kifejlesztett hatékony gôzcsapdával1998 és 1999 között lefolytatott próba-üzem eredményeit. Ezzel az eszközzel,melyet egy orifice és egy Venturi-csô kom-binációjából alakítottak ki, 19%-os üzem-anyag-megtakarítást értek el, és ugyancsak19%-os volt a CO2- és az NOx-emissziócsökkenése is. A problémamentes üzemalatt kicsi volt a karbantartási igény is. Agyártó szerint további elôny az is, hogy aszokásos gôzcsapdákkal ellentétben, ennekaz eszköznek nincsenek mozgó alkatrészei.Petroleum Review

Az USA-ban tovább csökkentikaz ún. csepegô kutak számát

C sepegô olajkútnak (stripper well) neve-zik azokat a kutakat, melyek 10 b/d

vagy ennél kisebb hozammal termelnek, éscsepegô gázkút az, amelyik 60 Mft3/d vagyennél kisebb szinten termel. A csepegô ku-tak adják az USA belföldi kôolajtermelésé-nek mintegy 27%-át, földgáztermelésénekpedig kb. 8%-át. 1998-ban 13 912 csepegôolajkutat és 4235 csepegô gázkutat tartot-tak üzemben. A kormányzatnak az ilyen kishozamú kutak további üzemben tartásátcélzó törekvése – a sok kút miatt – gazdasá-gi okokból nem valósítható meg, ezért

1999-ben csaknem 2700 olajkutat és 694gázkutat számoltak fel, ill. állítottak le. Azelmúlt 10 év alatt ez volt a legnagyobb ará-nyú csökkentés.Oil and Gas Journal

Francia tervezet a környezet-szennyezési adó kiterjeszté-sére

A francia kormány olyan adótervezetetdolgozott ki, mely a környezet-

szennyezési tevékenység adóztatását azenergiafogyasztással kapcsolja össze. Azadó a 100 toe/év (toe = tonna olajegyenér-ték) energiafogyasztási szintet meghaladófogyasztókat érintené. Ez 2001-ben csak-nem 4 Mrd frank bevételt jelentene Fran-ciaország számára. 216 frank/toe bázisárralés a felhasznált fosszilis tüzelôanyagok kar-bontartalmával számolva, a tüzelôolajat18,9 centimes/liter, a szenet 208 frank/tonna és a földgáztüzelésû erômûvet 1,3centimes/kWh adó terhelné. Az 50 toe/1Mfrank-nál nagyobb energiafogyasztásúvállalatok speciális elbírálást kapnak nem-zetközi versenyképességük megtartása ér-dekében.Oil and Gas Journal

A földgázvilágpiac változása

M ichael J. Economides (a „The Color ofOil” címû könyv szerzôje) az alábbi

fôbb változásokat említi:A környezetvédelmi követelmények

miatt a tüzelôanyag-cellás technológiák ajövôben sokkal gyorsabban fognak fejlôd-ni, mint azt ma feltételezik. 2005-re a föld-gáz- vagy GTL-bázisú tüzelôanyag-cellásberendezésekben alkalmazott hidrogén je-lentôsége rendkívül megnô. A nagy olaj-vállalatok és autógyártó cégek közös, többmilliárd dolláros fejlesztései azt sugallják,hogy a tüzelôanyag-cellás jármûvek meg-jelenése már igen közel van. Economidesbecslése szerint 2020-ban a világ energia-fogyasztásában a gázfelhasználás 45–50%-os is lehet, viszont az olajfelhasználás 20%alá csökken, mivel a kôolajat sokkal értéke-sebb anyagok (mûanyagok és egyéb szinte-tikus anyagok) gyártására fogják felhasz-nálni. Véleménye szerint a világ kôolajfo-gyasztásának ilyen csekély mértékû emel-kedése esetén a nyersolajkészletek még 200évig elegendôek lesznek (figyelembe véve ajelenlegi végsô kihozatalokra vonatkozóbecsléseket). A világ földgázkészlete pedigmég a 22. században is fô primer energia-forrás és hidrogén-elôállítási alapanyagmarad.Oil and Gas Journal


KÜLFÖLDI HÍREK

Új sómentesítô gázolaj számára

ASynopec Luoyang (Kína) petrolkémiaikombinátban az üzem nehézolajának

sómentesítésére beépített második techno-lógiai lépcsôvel jelentôsen csökkenthettékaz olaj kloridtartalmát.

Az új nyersolaj-sómentesítô eljárás a kö-vetkezôkben tér el az eddig alkalmazottól:

• nagyobb a folyamat hômérséklete,• megfelelô emulzióbontó szert kell al-

kalmazni,• több tápvizet igényel.Az új eljárással az atmoszferikus gázolaj-

sómentesítôben kiküszöbölhetô a szervesklorid hidrogénezésekor fellépô sótartalom-növekedés, és hatékonyan szabályozható azFCC-üzem tápjában a kloridtartalom. A 7hónapos próbaüzem folyamán a sótartalommintegy 75%-kal csökkent (10–15 mg/l-rôl3,6–2,2 mg/l-re). Az eljárás alkalmazása elôtta nagy kloridtartalom miatt a fô tornyot ha-vonta egyszer ki kellett mosatni vízzel. Atechnológiai módosítás után erre ritkán ke-rül sor. Mivel a vizes torony mosása alkal-manként 300 000 USD-nek megfelelô költ-ségbe kerül, az új rendszer alkalmazásával2,4 MUSD/év megtakarítás érhetô el. Ezenkívül a keletkezô szennyvíz mennyiségénekés károsanyag-tartalmának csökkenése ré-vén mérséklôdik vagy teljesen megszûnik akörnyezetszennyezés.Oil and Gas Journal

Hidrátdugók képzôdésétmegakadályozó inhibitorok amélyvízi rendszerekben

Akis mennyiségben adagolt agglom-erálódásgátló inhibitorok inkább a

hidrátdugó-képzôdést akadályozzák meg,mint a hidrát kialakulását. Ez utóbbi célra akinetikus és termodinamikus hidrátin-hibitorokat alkalmazzák.

Ez az agglomerálódást gátló szer csakkis szemcséjû hidrátok kialakulását engedimeg, és azokat olyan kedvezô eloszlásbantartja a rendszerben, hogy a viszkozitás ki-csi marad, és a hidrátok a termelt folyadék-kal együtt biztonságosan továbbíthatók. Alaboratóriumi kísérletek szerint azagglomerálódásgátló inhibitorok ahidrátkialakulási hômérséklet alatt, 40 °F-ig és 7000 psi nyomásig hatékonyak. Az in-hibitort a Mexikói-öbölben 525 m mély-ségben lefektetett, 6,4 km hosszú vezeté-ken sikeresen próbálták ki, ahol még a kétrövidebb leállási idôszak után sem észleltekhidrátproblémát, és kiküszöbölhették ahidrátképzôdés céljából azelôtt folyamato-san végzett metanoladagolást.Journal of Petroleum Technology

Egy metanolüzem átállításaGTL-technológiára

ARentech Inc. (USA) azt tervezi, hogya Sand Creek metanolüzemet föld-

gázból folyékony szénhidrogéneket(GTL) elôállító technológiára állítja át. Azelsô amerikai nagyüzemi GTL-technoló-gia átalakítási munkái várhatóan 2002 elsônegyedévében fejezôdnek be. Az üzem800–1000 b/d nagy fûtôértékû, tisztánégô, kén- és aromás-mentes dízelhajtó-anyag és egyéb termék elôállítására lesz al-kalmas.Oil and Gas Journal

Alaszkában GTL-üzem építését tervezik

A laszka becsült biztos földgázkészletemintegy 1273,5 Mrd m³ (Indonézia,

Líbia és Kuvait készletéhez hasonló). AzÉszaki-lejtô és a Prudhoe Bay területén ta-lálható 736 Mrd m³ készlet fôleg az ExxonMobil és Phillips Petroleum, valamint aBP társaság kezében van. Az alaszkai föld-gázból középdesztillátumot elôállító kísér-leti üzemek létesítését tervezik: az ExxonMobil egy 100 000 b/d Fischer–TropschGTL-üzemet, a BP Amoco egy 300 000 b/dkapacitású, saját fejlesztésû 3-lépcsôs re-formáló technológiát kíván megépíteni. AzUSA illetékes minisztériuma támogatja azF–T GTL-projektek megvalósítását. Atervek szerint az így nyert szintetikus olajata Transz Alaszka kôolajvezetéken át expor-tálnák, és ez a stratégia 2–3 M b/d mennyi-séggel járulhat hozzá az USA belföldi piaciellátásához.Petroleum Review

Hôkompenzált felfújhatópakkerek és dugók

A felfújható pakkerekkel végzett zóna-kizárások sikerét jelentôsen befolyá-

solja a pakker ültetése után bekövetkezô

hômérséklet-változás. A hômérséklet-vál-tozás hatására a szokásos felfújhatópakker belsejében a fluidum kiterjedhet,és felrepesztheti a tömítôelemet vagy kap-csolódását, így a tömítôelem meglazul abéléscsô falán. Ha a fúrólyukban lévô flui-dum hômérséklete 50 °F (10 °C) hômér-sékletnél nagyobb mértékben változik, azúj típusú hôkompenzált fluidummal fel-fújt pakkerrendszer nagymértékben csök-kentheti a fellépô tömítôelem-hibákat.Paul Wilson és Corey Hoffman a rendszermûködési elvét, a laboratóriumi vizsgála-tok, valamint az egyik északi-tengeri me-zôben végrehajtott kísérlet eredményeit isismerteti a cikkben.Journal of Petroleum Technology

A földgáztermelés növelésevízszintes fúrásokkal

ATexaco társaság egyik mezôjében, aPerm-medencében 50 vízszintes fú-

rást mélyítettek részben meglévô kutakvízszintes irányú továbbfúrásával, rész-ben új, „zöld-mezôs” vízszintes fúrások-kal (ezek egy részét több oldalelágazássalalakították ki). Glenn W. Cox tanulmányá-ból kiderül, hogy a vízszintes fúrásokeredményeképpen a mezô földgáz- éskondenzátumtermelése 30-szorosáraemelkedett, a kinyerhetô készletek mint-egy 300%-kal növekedtek, a fúrási idôkpedig 40%-kal csökkentek. A kútkikép-zési módszer korszerûsítése kutankénttöbb, mint 100 000 USD megtakarításteredményezett.World Oil

Nônek az európai offshoreráfordítások

A legújabb felmérések szerint a követ-kezô 5 évben az európai tengeri me-

zôk ráfordításai összesen 53 Mrd USD-rabecsülhetôk, ebbôl 46 Mrd USD, kb. 50-50%-os arányban Norvégia és Anglia kö-


Nô a világ finomítóinak katalizátorszükségleteA finomítói katalizátorszükséglet 1998 és 2003 között 1,9%/év nagyságrenddel nõ. (1989és 1998 között a növekedés 1,8%/év volt.)

Szükséglet, millió kg Éves növekedés, %Tevékenységek 1989 1998 2003 1989-98 1998-2003

Katalitikus krakk 200 219 232 1,0 1,1Alkilálás 2285 2690 2964 1,8 2,0Hidrogénezés 26 35 42 3,2 3,6Reformálás és egyéb 19 22 24 1,8 1,8

Teljes finomítói szükséglet: 2519 2954 3249 1,8 1,9

Oil and Gas Journal

zött oszlik meg. Az európai tengeri terü-leteken lévô 438 mezôbôl jelenleg 6,5Mb/d kôolajat és 566 Mm³/d földgázt ter-melnek. A következô 5 évben a kôolaj- ésföldgázkészletek növekedését 14 Mrd boe(boe = barrel-olajegyenérték) nagyság-rendre becsülik. A legnagyobb növekedésa brit (7 Mrd boe) és a norvég szektorban(5 Mrd boe) lesz. A 2000–2004 közöttiidôszakban 111 európai tengeri mezô le-zárása (43 platform és 163 tenger alattikút felszámolása) várható. Ezzel szembena 2004-ig tervezett fejlesztések 152 rögzí-tett platform; 17 úszó termelô rendszer;724 tenger alatti kút létesítését, valamint3000 km szabályozókábel és 11 000 kmhosszú táv- és termelôvezeték lefektetésétirányozták elô.World Oil

Nô a világ kôolajszükséglete

ANemzetközi Energia Ügynökség(IEA) becslése szerint a világ kôolaj-

szükséglete 2001-ben eléri a 77,7 Mb/dszintet. Az 1,9 Mb/d növekedés fele azOECD-államokban, a másik fele a nemOECD-államokban jelentkezik. A növeke-dés elsôsorban az ázsiai országokban vár-ható.World Oil

A világ legmélyebbtávvezetéke

A2002-ben megvalósuló ambiciózusterv célja, hogy a Dél-Oroszország

krasznodári régiójából induló orosz gáz-távvezeték-rendszernek a törökországigázvezetékrendszerhez való kapcsolódá-sa érdekében egy 1250 km hosszú távve-zeték épüljön. A „Blue stream” (Kékáram) elnevezésû, három szakaszból állótávvezetéken 16 Mrd m³/év földgáz szál-lítható biztonságosan OroszországbólTörökországba. A 370 km-es oroszor-szági szárazföldi szakaszt a Gazprom, aFekete-tengeren keresztül haladó 24” át-mérôjû, 380 km hosszú csôvezetéket a„Blue Stream Pipeline Company” (mely-ben 50:50 arányban részes a Gazprom ésaz olasz ENI társaság), a befejezô 470km-es szárazföldi szakaszt a Botas törökgázvállalat építi és finanszírozza. A Feke-te-tenger keresztezése a legnagyobb ki-hívás az ipar számára a tengerfenékmélysége és morfológiája miatt. A tenge-ri nyomvonal több, mint 70%-a 2150 mmélységû. A „Blue Stream PipelineCompany” a távvezetékrendszer tengeriszakaszának tervezésére, építésére 1,7Mrd USD összegû szerzôdést kötött1999 novemberében.Petroleum Review

Adatok a földgázfeldolgozó-és kezelô létesítményekrôl

A szakfolyóirat illetékes fôszerkesztôje,Warren R. True részletesen ismerteti

az egyes országokban üzemelô létesítmé-nyek kapacitás- és termelési adatait. Azanyagból csak néhány részletet közlünk,táblázatos formában (1.–3. táblázat)

1. táblázat Adatok a világ földgáztermelésérôl (l999 év)Ország Termelés, %-os

Mrdm3 arányEgykori Szovjetunió 689 29,3USA 556 23,7Kanada 191 8,1Anglia 104 4,5Hollandia 83 3,5Indonézia 70 3,0Algéria 60 2,6Mexikó 49 2,1Norvégia 47 2,0Argentína 34 1,5Szaúd-Arábia 31 1,3Irán 31 1,3Ausztrália 30 1,3Venezuela 25 1,1Kína 24 1,0Malaysia 24 1,0India 22 1,0Pakisztán 22Egyesült Arab Emirátus 21 2,7Románia 21A 20 elsô összesen: 2142 91,2Egyéb 207 8,8Világ összesen: 2349 100,0

2. táblázat Adatok a cseppfolyós földgáztermékek elôállítá-sáról (1999 év) A gázfeldolgozó-, kezelô üzemek száma világ összesen: 1627Ebbôl: USA 581

Kanada 760Termelés

(12 hónap átlaga 1000 g/d) Termékenként

Etán 13 634Propán 18 157Izo-bután 1 844Normál, vagy nem-bontott bután 9 174Cseppfolyósgáz keverék /PB 29 025Nyers cseppf.földgáztermék keverék 88 266Butánmentesített gazolin 24 256Egyéb 43 456Összesen: 255 784

Országonként

USA 72 336Kanada 50 281Szaúd Arábia 27 972Mexikó 14 950

Egykori Szovjetunió 8 065Irán 7 389Venezuela 7 313Ausztrália 7 220Algéria 6 082Indonézia 6 066Az elsô 10 összesen: 207 674A világ többi része: 48 110Összesen 255 784

3. táblázat Adatok a világ kôolajból és földgázból kinyert kéntermelésére vonatkozóan (1999 év)

Tervezett Termeléskapacitás t /d

t /dVilág összesen 128 748 68 050Ebbôl:

USA 36 354 17 469 Kanada 35 600 22 482

Oil and Gas Journal

Szeizmikus monitorozás ésintelligens kutak integrálása

Agyorsított vagy 4D-os szeizmika aszénhidrogén-tároló monitorozás ha-

tékony módszere, megkönnyíti és tökéle-tesíti a tároló kezelését. Az intelligens kút-kiképzési rendszerek (beépített mélybelinagyfrekvenciás forrás és szenzorok) lehe-tôvé teszik a tároló folyamatos aktív éspasszív monitorozását. Az ilyen rendszereksokkal érzékenyebb és részletesebb megfi-gyelést tesznek lehetôvé. A tároló értékelé-séhez a gáz/folyadék érintkezési határmozgására, a gáz/víz kúpok alakulására, atelep jellemzôire vonatkozó pontos adato-kat szolgáltatva, lehetôvé teszik a tároló tö-kéletesebb vizsgálatát és a telep megcsapo-lásának optimalizálását. Svein Mjaaland éstársai a 2000. okt. 1–4. között Dallasbanrendezett SPE mûszaki konferencián is-mertették a rendszer mûködési elvét, an-nak elônyeit és az Északi-tenger egyik kút-jában végzett megfigyelés tapasztalatait.Megállapították, hogy a telep folyamatosmonitorozása során már 1 m nagyságrendûmozgásváltozások is jól észlelhetôk.Journal of Petroleum Technology

Bôvülôképes betétcsô alkal-mazása meghosszabbítottaegy 51 éves kút élettartamát

N yugat-Texasban olyan kút javítá-sához alkalmazták a bôvülôképes

betétcsöves technológiát, melyet a bélés-csô sérülései miatt le akartak dugózni, ésfel akartak számolni. A kútban hárombetétcsövet alkalmaztak, közülük az elsô apakker ültetésére, a második a bélés-csôsérülés kizárására és a harmadik egy


}

korrozív agyagos szerkezet kizárására, ill.elszigetelésére szolgált. A közlemény is-merteti a kivitelezés sémáját és a fôbb pa-ramétereket. A betétcsô belsô átmérôje azexpanzió folyamán 3,750 hüvelykrôl4,349 hüvelykre bôvült, a folyási határ – ésa horpadási feszültség – értékei ennekmegfelelôen csökkentek. A betétcsövekmindkét végén egy sorozat rugalmas mû-anyag elemet alkalmaztak, szigetelési ésrögzítési céllal. Az Eventure GlobalTechnology cég közlése szerint ez volt ahetedik kút, melyet ilyen bôvülôképesbetétcsövekkel képeztek ki.Oil and Gas Journal

Új típusú gyújtórendszer gázok fáklyázásához

Norvégiában új rendszert fejlesztettekki a tengeri mezôkben létesített

gázfáklyák begyújtásához. Ez a módszerbiztonságos és környezetbarát gyújtástbiztosít a termelô-, kezelôplatformoktól2000 m távolságban elhelyezett gázfák-lyák számára. A technológiai platformtólinduló, a tengerfenéken lefektetett üveg-szál erôsítésû csôvezetéken át gyújtó pel-letet (szemcséket) indítanak el a fáklyaáll-ványhoz. A csôbôl kiáramló szemcsékszikraesôt képeznek, s ez meggyújtja agázfelhôt. A rendszer fô elônye a nagy tá-volságú mûködés, az idôjárási viszonytólfüggetlen gyújtás, valamint az automati-kus és kézi mûködtetési lehetôség. Arendszer alkalmazható minden fáklyatí-pushoz, könnyen beépíthetô a már mûkö-dô létesítményekbe és robbanásveszélyeskörnyezetben is, mivel nincs ôrlángja éselektromos egysége.Oil and Gas Journal

Új eszköz a gázelosztó vezetékek építéséhez

A z USA Gázkutató Intézete (GRI) általkifejlesztett új eszköz (márkaneve:

„Grundosteer”, azaz „Vakond”) jelentô-sen növeli az árok nélküli vezetéképítéshatékonyságát, ill. gazdaságosságát. Apneumatikus mûködtetésû 3 hüvelyk át-mérôjû gép a talaj szerkezetétôl függôen,maximálisan 25,9 m sugarú ív menténkormányozható, 60 méteres szakaszok fú-rására képes és 9 m/h átlagos fúrási sebes-séggel üzemeltethetô. A gép helyzete a fú-róeszköz köpenyének homlokrészébe be-épített szondával folyamatosan ellenôriz-hetô. A szonda információkat ad a távköz-rôl és a hajlásszögrôl, a föld feletti lokátorpedig követi a gép pozícióját és mozgását.A rendszer elônyei:

• a mûködéséhez nem igényel speciálisfúrófolyadékot (a fejrész mögött elhelye-

zett súrlódópersely a teljes súrlódást mint-egy 90%-kal csökkenti),

• sokkal egyszerûbb a kormányzása,• gyorsan felszerelhetô,• rövid fúrási idôt biztosít,• nem igényel fúrórudazatokat, sem ben-

tonitot,• többféle talajban alkalmazható (homok

és agyag esetében is),• kicsi a beruházási költsége és• kicsi a szállítási költsége.

Pipe Line and Gas Industry

Európai földgázhelyzet (Kelet- és Nyugat-Európaösszehasonlítása)

N y-Európa gázszükséglete az elôrejel-zések szerint erôsen növekszik. Jólle-

het a globális energiaszükséglet az évszá-zad végén stagnált, a földgáz piaci részará-nya tovább nôtt. A Nemzetközi EnergiaÜgynökség (IEA) közleménye szerint1999-ben a világ primerenergia-fogyasztá-sában a földgáz aránya 24%-ra emelkedett.Az OECD európai országaiban 4,3%-os,az egykori Szovjetunió országaiban 1,2%-os volt a fogyasztásnövedés. (Az oroszor-szági szükséglet 5%-kal volt kisebb az elô-zô évinél.)

Az európai OECD-államok gázfo-gyasztása 1999-ben 449 Mrd m³ volt.Franciaországban 2,5%-os, Olaszország-ban 8,5%-os, Spanyolországban 14,5%-osvolt a növekedés. Németország összes gáz-fogyasztása és a fogyasztás szektoronkéntimegoszlása gyakorlatilag változatlan ma-radt, Hollandiában 2,8%-kal csökkent aföldgázfogyasztás. Európa nem OECD-ál-lamaiban a gázfogyasztás csökkenése az el-múlt évben tovább folytatódott (több, mint5% volt). Az európai földgázfogyasztás nö-vekedésének fô hajtóereje az erômûszektorlesz. Úgy becsülik, hogy Kína kivételével, avilágon ebben a régióban lesz a legerôsebba fejlôdés. Az IEA elôrejelzése szerint azeurópai OECD-államok áramfejlesztésrefordított földgázszükségletének éves növe-kedése 2020-ig több, mint 7% lesz, Európaa földgázszükségletének kereken 70%-átimportból lesz kénytelen kielégíteni. (Je-lenleg a fogyasztás egyharmadát fedezikimportból.)

Kelet-Európa és az egykori Szovjetunióföldgázfogyasztásának becslése bizonyta-lan. Az IEA közleménye szerint a fô gon-dot a nemfizetési, ill. fizetési késedelmiproblémák, az e miatt keletkezô csökken-tések és a barterkereskedelem okozzák.Azok az országok, melyek földgázellátástekintetében még mindig az egykori Szov-jetuniótól függenek, most keresik az utat,hogy diverzifikálják az ellátásukat, és fe-dezni tudják a következô két évtizedben

várhatóan növekvô energiaszükségletüket.(Lengyelország például 2001-tôl kezdôdô,5 éves földgázszállítási szerzôdést kötöttNorvégiával.) A korábbi Szovjetunió föld-gázfogyasztása 2000–2020 között 2,1%-kal emelkedik évente, de a 2015–2020 kö-zötti idôszakban ennél erôsebb növekedésvárható. Kelet-Európa prognosztizált nö-vekedését lényegesen nagyobbra, átlago-san 5,6%/év-re becsülik. Kelet-Európa ésa korábbi Szovjetunió együttes fogyasztása2010-re az 1997. évi szinthez képest csak-nem megduplázódik.

Az Európai Unión belüli földgázszükség-let 1990-tôl 3,9%/év nagyságrenddelemelkedett, 1990–1998 között az EU teljesenergiaszükséglet-növekményének kere-ken 75%-át fedezték földgázzal a nagyobb(27 Mt olajegyenértéknek megfelelô) erô-mûvi gázfogyasztás miatt. A gázfogyasztásnövekedésének zöme a villamosáram-fej-lesztési szektorban jelentkezik, ahol a gáz-felhasználás 16,7%/év szinttel emelkedikmajd (pl. a szén- és olajtüzelésû erômûvekegy részének földgáztüzelésre való átállítá-sa miatt). Úgy becsülik, hogy a 2001-benüzembe állítandó 18–22 MW teljesítmé-nyû új, földgázüzemû villamoserômû-ka-pacitás jelentôs része az EU államaiban fogrealizálódni.Petroleum Economist

Nemgörényezhetô vezetékekkopásának ellenôrzése újmódszerrel

Anemgörényezhetô vezetékszakaszokmeghibásodását, korrózióját jelzô, a

fémveszteség ellenôrzésére szolgáló esz-közt a németországi NoPig GmbH fejlesz-tette ki. A rendszer könnyû teherautóraszerelt áramforrásból, a vezeték két érinté-si pontján kábelekkel összekötött és számí-tógéppel szabályozott modulból és portá-bilis detektormodulból (1,6×1 m-es szen-zortömb, kézben tartható monitor és ve-zérlô) áll. A két modul között rádiókapcso-lat van. Az adatok felvételéhez a szenzor-tömböt a talajra helyezik. Az ellenôrzés fo-lyamán a teljes vezetékszakaszt lejárják, azeszköz pedig minden egyes lépésnél infor-mációt szolgáltat a vezeték oldalirányú ésmélységi pozíciójáról, továbbá az ekviva-lens áramvezeték-keresztszelvény pozíció-járól. A mérési mûvelet folyamán a kételektromos érintkezôn át elektromos ára-mot bocsátanak a vezetékre, a felszínen pe-dig (a vezeték mentén kijelölt ellenôrzésipontokban) különbözô, váltakozó áramúfrekvenciákon mérik a mágneses mezôt.Ebbôl az eloszlásból számítják ki az ekviva-lens áramvezeték-keresztszelvény pozíció-ját, amely a csôvezeték helyi falvastagság-csökkenését jellemzi. A mérési naplóban


rögzítik a mérési hely pontos adatait, afémveszteség százalékát és a hibás területmegközelítô helyét.

Az új rendszer használatának elônyei:• nem kell a vezetéket kiiktatni, ill. le-

zárni a mérés alatt,• a csô falán egyaránt észleli mind a bel-

sô, mind a külsô fémveszteséget,• valamennyi ferromágneses acélból ké-

szült csôhöz alkalmazható,• a mérés pontosságát nem befolyásol-

ják az ovalitások, az ívek, a csôszûkítésekvagy bevonatok, szigetelések stb.,

• a mérési adatok leolvashatók és tárol-hatók is (szabványos szoftvert alkalmazva,személyi számítógéppel könnyen kezelhe-tôk).Pipe Line and Gas Industry

A világ kôolaj-feldolgozó ipa-rának várható ráfordításai

A legutóbbi közlemények összesen 159Mrd USD összes ráfordítással számol-

nak, ebbôl a teljes tôkeráfordítás várhatóösszege: 35,9 Mrd USD, a karbantartásokvárható költsége: 41,3 Mrd USD, az üzemiköltség pedig 81,8 Mrd USD. A karbantar-tási költségek 40%-a anyag- és eszközkölt-ség (2001-ben meghaladja a 16 Mrd USD-t), 60%-a bérköltség és annak járulékai. Akarbantartási költségek várhatóan növe-kednek 2001-ben a termelés fokozása, va-lamint a kiterjedtebben alkalmazott kor-szerû számítógépes irányítási rendszerekmiatt.Hydrocarbon Processing

Emelkedô polipropilén-szükséglet

Avilág polipropilén-szükséglete 1999-ben 10,8%-kal növekedett az elôzô évi

szinthez képest. Egyes elemzések szerint anövekedés az 1999–2004 közötti idôszak-ban a 8,3%/év szintet (13,5 Mt növek-mény) is elérheti.Hydrocarbon Processing

Újabb gáztávvezeték-építésitervek

Ukrajna földgázszükségletének beszer-zését Türkmenisztánból tervezi. En-

nek érdekében gáztávvezeték építését fon-tolgatja. A vezeték nyomvonalára két el-képzelésük van: a Kaszpi-tengeren át vagyTürkmenisztán–Irán–Azerbajdzsán–Ör-ményország–Grúzia nyomvonalon halad-na, és a Fekete-tenger parti Feodosia váro-sánál csatlakozna az ukrajnai földgázveze-ték-hálózathoz. Ukrajna úgy véli, hogy ilymódon az összes földgázszükségletét tudja

fedezni, és így kiküszöbölheti az orosz im-portot. (A türkmenisztáni földgázra azon-ban Oroszország is igényt tartana, mégpe-dig 30 éves idôszakra.)

Kelet-szibériai távvezeték építési terveKínai, orosz és dél-koreai hivatalos szer-

vek a kovjitinszkojei hatalmas földgáz- ésgázkondenzátum-mezô (becsült készlete:mintegy 1,12 Tm³) földgázának értékesíté-sét biztosító gáztávvezeték építésérôl tár-gyaltak. A Kelet-Szibéria és Kelet-Ázsia kö-zötti távvezeték létesítésében a dél-koreainemzeti gáztársaság is részt kíván venni.

Venezuela földgáztávvezeték építésérôlgondolkodik

A növekvô földgázárak hosszú távúföldgázstratégiájának fejlesztésére buzdít-ják Venezuelát. Venezuela olyan földgáz-távvezeték építését tervezi, mellyel csatla-kozhatna az USA és a Karib-tenger állama-inak földgázpiacához. A távvezeték Vene-zuela északi részérôl kiindulva, a Karib-szi-geteken át haladna Florida államba. A vízalatti létesítmény 4 Mrd USD költséggel, 5év alatt megépíthetô lenne. A Világbank istanulmányozza a projekt megvalósítható-ságát.Pipeline and Gas Journal

A gáz áramlását könnyítôanyag alkalmazása csôvezetékekben

ANalco/Exxon Energy Chemicals általkifejlesztett áramlásjavító termék, a

„Gas Transmission Optimizer” (GTO) avezeték fémfelületén vékony kémiai bevo-natot képezve, csökkenti a szállítóvezeték-ben a súrlódási ellenállást és a csôfalközeliturbulenciát. Az áramlási ellenállás csökke-nésével csökken a csôfalkorrózió mértékeés a korróziós termék, az ún. „fekete por”mennyisége, amely sok problémát okoz avezetékekben, szerelvényekben. A fejlesztôcég szerint a mezôkben szerzett alkalmazá-si tapasztalatok azt mutatják, hogy a GTOalkalmazásával akár 15%-os kapacitásjavu-lás is elérhetô.Pipe Line and Gas Industry

Színképelemzéses távérzéke-lés vezetékek monitorozására

A z üzemek és távvezetékek monitorozá-sára kifejlesztett új technológiával, a

hiperspektrális távérzékeléssel a korróziósvagy egyéb okok miatt meghibásodott olaj-vezetékekbôl kiszivárgó, egészen kismennyiségû (20 barrel) kôolaj is kimutat-ható. Dr. Alexander Taylor részletesen is-merteti a módszerrel elért eredményeket,

légi felvételekkel illusztrálva mutatja be al-kalmazásának elônyeit. A módszerrel pon-tosan meghatározhatók és körülhatárolha-tók az üzemek területén vagy a távvezeté-kek nyomvonala mentén kialakultszennyezôdések. A veszélyeztetett vagy vé-dett területek gyors feltérképezésével, a kisszivárgások korai észlelésével megelôzhe-tôk a jelentôsebb talajszennyezések, idô-ben elháríthatók a környezeti károk éscsökkenthetôk a helyreállítási-rekultiváci-ós költségek.Pipeline and Gas Journal

Mikrohullámú emulzióbontás

A z Imperial Petroleum Recovery Corp.(IPRC) által kifejlesztett, elektromág-

neses mikrohullámú sugárzással mûködôemulzióbontó technológiát az Exxon Mo-bil társaság kaliforniai Torrance finomító-jának sómentesítô egységében tesztelték. Amikrohullámok emulzióbontásra való al-kalmassága eddig sem volt ismeretlen,azonban az alkalmazók eddig nem tudtákmegoldani az energia biztonságos ésegyenletes táplálását. Az új technológiaspeciális mikrohullám-irányítója ezt aproblémát megoldotta. A sugárzás hatásáraa tápban abszorbeált energia a hômérsékle-tet mintegy 10 °C-kal növeli, így a mikro-hullámos lépcsô után már nem szükségestovábbi melegítési folyamatot beiktatni. Abontóegységbôl kilépô folyadékáram köz-vetlenül szeparálható. A mikrohullámúemulzióbontási technológia a termelésivagy feldolgozási folyamatokban keletkezôvalamennyi olajbázisú emulziótípusra al-kalmazható.

Az emulzióbontó rendszert mobil egy-ségekben (szánkóra vagy trélerre szerelten)gyártják, teljesen automatizált és moni-torozható kivitelben.

A közlemény ismerteti a 8 hónapos teszteredményeit is.Oil and Gas Journal

Földgázhidrátok kezelése ki-netikus inhibitorokkal

ANémet Kôolaj-, Gáz- és Széntudomá-nyi Társaság (DGMK) irodalmi és

gyakorlati kutatásai azt célozták, hogy a ve-zetékekben kialakuló – gázból, vízbôl éshidrátszemcsékbôl álló – szuszpenziót szi-vattyúzható állapotban tartsák. Így nemkell teljesen megszüntetni a hidrátszem-csék képzôdését és növekedését, csak a lét-rejövô szuszpenziót kell folyékony állapot-ban tartani. A tudományos társaság jelen-tésébôl kitûnik, hogy bizonyos polimerekigen alkalmasak erre a célra. A laboratóriu-mi, üzemi és terepi próbák eredményeinekértékelése során a csíraképzôdést, a növe-


kedést, az agglomerációt, a konzisztenciát,valamint a falhoz tapadást vizsgálták. Alegjobb eredményt a VC–713 kátrány-polimerrel érték el (különösen a csírakép-zôdés és a növekedés tekintetében), de na-gyon jó eredményt kaptak a polivinil-kap-rolaktámmal (PVCap) és a fagyásgátlópeptidekkel is.Erdöl, Erdgas, Kohle

Németország újabb föld alattigáztárolója

E lkészült a Gas Union GmbH föld alat-ti gáztárolója Reckrodban. A 150

MDM ráfordítású tároló egy 800 m-tôl1100 m-ig terjedô mélységben lévô só-dómban kiképzett (kioldott) két kaverná-ból áll. Egy-egy tároló átmérôje kb. 75 m,magassága 230 m, térfogata 360 000 m³. AGas Union GmbH a tárolóból 500 kmhosszú távvezeték-hálózaton keresztül ter-vezi ellátni Hessen tartomány és a vele ha-táros területek fogyasztóit.Erdöl, Erdgas, Kohle

Motorhajtóanyag-töltôállo-mások megszüntetése Né-metországban

AKôolajipari Szövetség (MWV) adataiszerint a benzinforgalom 2000 elsô 9

hónapjában a vártnál (1,1%/év) nagyobbmértékben, 4%-kal csökkent. Nem tud-ni, hogy ez összefügg-e a nagy benzin-árakkal, vagy az öko-adó vita következ-ménye. A szövetség legutóbbi prognózisaszerint 2010-ig kereken 4000 motorhaj-tóanyag-töltôállomást kell bezárni ah-hoz, hogy a fennmaradó 12 500 állomásegyenként elérje a gazdaságilag ésszerû-nek tartott 4 Mliter/év forgalmat. (A je-lenlegi átlagos forgalom: 3,35 Mliter/évállomásonként.)Erdöl, Erdgas, Kohle

Tengervíz alkalmazásarétegrepesztéshez

A z Eni/Agip és a Texaco társaság kéttengeri mezôben (az Adrián és a Mexi-

kói-öbölben) sikeresen alkalmazta a repesz-tési mûveletekhez bázisfolyadékként a ten-gervizet. A tengervizet polimermentes,viszkoelasztikus felületaktív anyaggal(„Clear Frac” repesztô folyadékkal) kever-ték. Ez az új repesztô fluidumrendszer kivá-ló reológiai tulajdonságai miatt a szokásosmódszereknél kisebb súrlódási nyomástbiztosított, egyszerûsítette a folyamatot,ezáltal jelentôs berendezési és mûveleti idôttakaríthattak meg, és csökkenthették a

technológia anyagszükségletét. Az új re-pesztô folyadékkal eredményesebben hajt-hatók végre a csévélt termelôcsöves repesz-téses serkentések is. (Az adriai Giovannamezôben történt alkalmazásról a BKL2000/9–10. számában adtunk hírt. A szerk.)World Oil

Integrált geológiai éstárolótelep-szimuláció eredményei

J . Hassing és társai új szimulációs modelllényegét és a vele elért eredményeket is-

mertetik. A modell megalkotásánál figye-lembe vették a mezô döntô fontosságú ter-melési adatait, valamint a 3D-os szeizmi-kus mérések amplitúdó- és mélységi térké-peit. Az ismertetett esetben egy kínai mezôkészletét eredetileg 26 Mbarrelre becsül-ték. Az új modellezési és értékelési mód-szerrel készített új becslés eredményeként

108 Mbarrel kinyerhetô olajkészletet álla-pítottak meg. A szerzôk rámutatnak a szo-kásos szimulációs modellekkel végzettbecslések hibáira.Journal of Petroleum Technology

Súrlódás csökkentése ferdekutakban

A legtöbb nagy hajlásszögû fúrásnál ahosszúság növelésének elsôdleges kor-

látja a súrlódási veszteség. A Colin J. Masonés társai által ismertetett roller alapú tech-nológia erôsen csökkenti a mechanikai súr-lódást. Több konkrét alkalmazási példávalbizonyították, hogy az új eszköz mûködésefüggetlen a fúrófolyadék típusától, az üze-meltetô bármilyen – esetenként kisebb költ-ségû – folyadékrendszert is választhat (pl.vízbázisú iszapokat, melyek jobban megfe-lelnek a környezetvédelmi elôírásoknak).World Oil

Turkovich Gy.


A föld alatti gáztárolás helyzete Németországban

N émetország 1999-ben tovább bõvítette föld alatti földgáztároló-kapacitását: a 39tárolótelep összesen 18 Mrd m³ mobilgáz tárolására alkalmas. A folyamatban lévõ,

valamint a tervezett bõvítésekkel 23 Mrd m³-re növelik az ország mobilgáz-tárolási kapa-citását.

A német föld alatti gáztárolás fôbb jellemzôi Pórus- Kaverna- Összesentároló tároló

Mobilgáz térfogat „üzemben”, Mrdm3 12,5 5,8 18,3Maximális kivétel, Mm3/nap 193,9 212,2 406,1A mobilgáz elméleti rendelkezésre állása, nap 65 27 45A tárolók száma „üzemben levõk”, db 23 16 39Mobilgáz „tervezés vagy építés alatt”, Mrdm3 1,2 3,4 4,6Tárolók száma, „tervezett vagy építés alatt”, db 3 14 17Mobilgáz összesen, Mrdm3 13,7 9,3 23,0

Németország föld alatti gáztároló-kapacitása a nemzetközi összehasonlítás tükrében:

Ország A tárolók száma Max. mobilgáz-térfogat, Mrdm3

FÁK országai 46 126USA 393 94 – 102Németország 39 18,3Olaszország 9 15,1Kanada 37 10,5 – 12,5Franciaország 15 10,8Egyebek* 27 18,0Világ: 566 293 – 303

*Belgium (2), Bulgária (1), Dánia (1), Anglia (2), Horvátország (1), Ausztria (5), Lengyel-ország (4), Szlovákia (1), Spanyolország (2) Cseh Köztársaság (4), Magyarország (4).

Megjegyzendõ: Németország 12 föld alatti tárolója alkalmas folyékony szénhidrogé-nek tárolására. Ezt a 12, összesen 110 kavernából és egy leállított bányából álló telepet el-sõsorban a krízisesetek igényeinek kielégítésére, valamint a feldolgozó üzemek termelésiingadozásának kiegyenlítésére szolgáló motorbenzin, középpárlatok, nehézfûtõolajtárolására használják.Erdöl, Erdgas, Kohle

„Az új évezred kihívásai” mottó jegyében rendezte meg a MOL Rt. az európai gázipar rangos eseményét, a 7. Gázkereskedelmi konfe-renciát. Az iparág hazai és nemzetközi intézményeinek, gazdálkodó egységeinek képviseletében közel 200 szakember vett részt a kon-ferencián, ahol a plenáris ülésen és 4 szekcióban összesen 24 elôadás hangzott el.Az elôadássorozat Mosonyi Györgynek, a MOL Rt. vezérigazgatójának más irányú elfoglaltsága miatt Áldott Zoltán vezérigazgató-helyettes zárszavával ért véget.A hagyományoknak megfelelôen a konferencián adták át a Petroltraining Alapítvány díját, a Gázláng Díjat. Az 1997-ben alapí-tott rangos díjat ez évben dr. Laklia Tibor nyugalmazott miniszteri fôtanácsos kapta.

A KONFERENCIÁN ELHANGZOTT ELÔADÁSOKPlenáris megnyitó ülésA magyar energetikai modell és a piacnyitás

Dr. Matolcsy György miniszter, Gazdasági Minisztérium

A MOL Rt. gázüzletének átalakítása, felkészülés a piacnyitásraHernádi Zsolt az Igazgatóság elnöke, MOL Rt.

Az energiapiaci liberalizáció felgyorsítása – a belsô gázpi-ac megvalósításáért tett lépések

Klaus Geil Administrator, Internal Energy Market Unit, DG forEnergy and Transport, European Commission

A gázellátóktól elvárt piaci magatartás jellemzôiKuhl Tibor vezérigazgató, Dunamenti Erômû Rt.

1. SzekcióPiacnyitás és az EU gázdirektíva folyamatai

Az EU direktívák hatása a közép-európai liberalizációra– a hosszú távú sikeresség stratégiája

Cristobal BurgosHead of Gas Unit, European Commission

A földgázszállítás általános feltételei EurópábanDr. Fritz Gautieraz Igazgatóság tagja, Ruhrgasaz Igazgatóság elnöke, RGE

Gáztárolás a liberalizált piacokonYannick Guerrinitanácsadó, ENSZ Gázcentrum

A hosszú távú szerzôdések kezelése a liberalizált gázpiacokonStan Brownellelnök, NUI Energy Brokers

A gázpiaci liberalizáció hatásai a gáz infrastruktúraeszközfinanszírozására

Dr. Peter Kaulügyvezetô igazgató, hosszú lejáratú hitelezés veze-tô/fejlôdô piacok, Dresdner Kleinwort Wasserstein

2. SzekcióA földgázpiac új perspektívái

A berlini diszpécserközpont jelentôsége és mûködéseJurij Alexandrovics Zajcevvezérigazgató-helyettes, Gazexport

Gas Hub Baumgarten – egy közép-európai gázkereskedelmiközpont létrehozása

Dr. Herbert Stroblügyvezetô igazgató, Gas Hub Baumgarten GmbH

Gáz hub-ok és tôzsdék fejlôdése EurópábanArne Fjeldstadügyvezetô igazgató, SAF Management A/S

Gáz tranzit Ukrajnán keresztülIvan Diyakelnöki tanácsadó, Naftogaz Ukraine

Megújulás elôtt a jugoszláv gáziparDr. Branislav Adjanskimûszaki igazgató-helyettes, NIS

3. SzekcióMagyarország – üzleti modell

A szabályozó szerepének vizsgálataDr. Kaderják Péterfôigazgató, Magyar Energia Hivatal

A gázszolgáltatók elôtt álló feladatok a piacnyitás tükré-ben. Vállalati fúziók

Dr. Laczó SándorGázszolgáltatók Egyesülésevezérigazgató, ÉGÁZ Rt. – DÉGÁZ Rt.

Törvényi szabályozás és a MOL Rt. kapcsolataDr. Faludi ZoltánKöves & Partner Clifford Chance

A MOL Rt. válasza az új helyzetre – 3 társaságSzemmelveisz Zoltánügyvezetô igazgató, MOL Rt.

Panel szekció: Körkép a piacnyitásrólNyitó elôadás

Solti Károlynéigazgató, MOL Rt.Felkért hozzászólók:Horváth J. Ferenc – igazgató, Magyar Energia HivatalKruppa Ignác – vezérigazgató, Nitrogénmûvek Rt.

4. SzekcióNemzetközi energiapiaci szervezetek

tevékenysége

Az európai gázpiacok fejlôdéseSylvie Cornot-Gandolphegázszakértô, International Energy Agency

Az európai gázipar (Eurogas, GTE) szerepe a szabályozásifolyamatban

Margot Loudondeputy general secretary, Eurogas

Az IGU szerepe a nemzetközi gázpiac mûködésébenBoleslaw Reybizottsági tag, International Gas Unionigazgató, Polish Oil and Gas Coimpany

Gázipari projektek finanszírozásánakUcsaikina LjudmillaStratégiai tervezési osztályvezetô, Gazprom

A magyar energetika helyzete az elmúlt évtizedben – különös tekintettel az árakra

dr. Molnár Lászlóinformációs igazgató, „Energia Központ”

ZárszóMosonyi Györgyvezérigazgató, MOL Rt.

merre tovább, olajipar? - ombkenet.hu · merre tovább, olajipar? gondolatok a 16....

Documents