VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ2017/18 I I . FÉLÉV

MES

TERS

ÉGES

INTE

LLIG

ENCI

A

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MA, ÉS SZEREPE A XXI. SZÁZAD TECHNOLÓGIAI FORRADALMÁBANPROJEKT

aZ InteLLIgenCIa Az intelligencia mibenlétének a kutatása több ezer éves hagyományokkal rendelkezik. Arisztotelész így fogalma-zott: „Az intelligencia az igazságot megragadó megálla-pítás, beleértve a következtetést, amely ahhoz a tevé-kenységhez kapcsolódik, amely jó, vagy rossz egy em-ber számára.” A görög fi lozófusok óta számtalan elmélet, fogalom, defi níció keletkezett már, amely az intelligencia esszenciáját igyekezett megragadni. John Locke, angol fi -lozófus elmélete, az úgynevezett „tabula rasa” szerint az ember születésekor nem rendelkezik semmilyen tudással, így minden tudása tapasztalataiból származik. Wilhelm Stern német pszichológus szerint az intelligencia nem más, mint az új követelményekhez való szellemi alkal-mazkodóképesség, míg amerikai kollégája, David Wech-sler sokak által elfogadott elmélete szerint az intelligen-cia az egyénnek az az összesített vagy globális képessé-ge, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást.

Mint láthatjuk, az egyes meghatározások rokonság-ban állnak egymással, vissza-visszatérő motívumokkal. A magunk részéről elengedhetetlennek tartjuk azonban tárgyalni Aaron Sloman fi lozófus és mi kutató elméleté-ben hármas feltételrendszerét. Sloman szerint az intelli-gencia három kulcsfontosságú jellemzője a szándékos-ság, a rugalmasság és a produktív lustaság. Szándékos-ság alatt a távoli, absztrakt helyzetek célorientált elérését értjük, mint a tervezés vagy az álmodozás. Rugalmasság-ról akkor beszélünk, mikor elraktározott információkat ala-kítva, transzformálva azokat új helyzetekhez, szituációk-hoz való alkalmazkodásra használja az intelligens entitás. Végül, de nem utolsó sorban a produktív lustaság értel-mében az intelligens entitás, felmérve az elérendő célt és a környezeti behatásokat a számára legkézenfekvőbb utat választja annak elérése érdekében. Sloman hármas felté-telrendszerét kutatásunk során kiindulópontként vesszük alapul, amennyiben a humánintelligenciára ab ovo ér-telmezhetőnek tekintjük, mint aff éle viszonyítási pont, az mi esetében pedig tesztként alkalmazzuk, felmérve an-nak az emberek kognitív képességeihez mérhető szintjét.

Az elmondottak alapján már a humánintelligencia fo-galma, mint viszonyítási pont is könnyebben defi niálha-

tóvá válik: Az emberi fajra jellemző kognitív képességek összessége, amelyet a többi fajhoz képest rendkívül fejlett problémamegoldó és kommunikációs képesség jellemez.

Az intelligencia fogalmát, és a humánintelligencia speciális karakterjegyeit is ismerjük, a mesterséges intel-ligenciáról azonban eddig nem szóltunk. Yoshiaki Shirai és Jun-ichi Tsujii japán mi kutatók így fogalmaztak: „a mes-terséges intelligencia kutatásának célja az, hogy a szá-mítógépeket alkalmassá tegyük az emberi intelligenci-ával megoldható feladatok ellátására.” A kutatók állás-foglalásából is kitűnik, hogy az mi a humánintelligencia helyettesítésére, alternatívaként való felhasználására de-terminált. Azonban ehhez az mi-nek meg kell felelnie az intelligencia általunk is elfogadott hármas feltételrendsze-rének. Kutatásunk során az itt bemutatott fogalmak szere-pét fogjuk megvizsgálni a magánjog, a büntetőjog, a köz- és alkotmányjog és a társadalomtudományok területén. Átfogó képet igyekszünk kapni a humán és a mestersé-ges intelligencia, a jogalkotásban és a jogalkalmazásban betöltött szerepéről, és valós, empirikus kutatáson alapu-ló problémafelvetésekkel és megoldási javaslatokkal tud-juk felvértezni a jövő jogászait.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Kutatásunk, amelyet a Tisztelt Olvasó éppen a kezében tart, nem kisebb feladattal, mint a mesterséges intelligencia mai megjelenési formáinak, illetve a XXI. században betöltött – és betöltendő – szerepének vizsgálatával foglalkozik.

Először is szeretnénk leszögezni, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) vizsgálatához elengedhetetlen ismernünk az intelligencia általános, absztrakt értelemben vett fogalmát, és a humánintelligencia alapvető karakterjegyeit. Csak ezeknek az alapvetéseknek a birtokában tárhatjuk fel az MI lehetséges szerepét a jog világában. Projektünk küldetése, hogy a mesterséges intelligencia vizsgálata során feltárjuk azokat az jogi relevanciával bíró mélymintázatokat, amelyek lehetővé teszik a preventív jogalkotást és kockázatkezelést, hogy a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődésének következményeire a jövő jogászai azonnali, megalapozott és hatékony válaszokat tudjanak adni.

Mesterséges intelligencia: Olyan ágens, vagy ágensek olyan rendszere, amely a humánintelligencia komplexitását megközelítve, vagy azt elérve képes ahhoz hasonlóan össze-tett kognitív folyamatok végzésére.

Ágens: olyan önálló, nem biológiai entitás, amely a környezetéből érkező beha-tásokat érzékelve, és azokat értékel-ve egy általa (önállóan) meghatározott cél elérésére törekszik.

Humánintelligencia: Az emberi fajra jellemző kogni-tív képességek összessége, amelyet a többi fajhoz képest rendkívül fejlett problémamegoldó és kommunikációs képesség jellemez.

Az intelligencia három kulcsfontosságú jellemzője: Szándékosság, rugalmasság, produktív lustaság (Aaron Sloman)

Intelligens entitás: Az intelligencia alapvető karakterje-gyeivel és annak három feltételével, a szándékosság, rugalmasság és pro-duktív lustaság képességével rendel-kező entitás.

Intelligencia: Információ befogadásának, elraktáro-zásának, és a befogadott információ tudássá való átalakításának a képes-sége, amely lehetővé teszi a célorien-tált cselekvést, racionális döntéshoza-talt, környezeti jelenségek kontextusba helyezését, eredeti döntéshozatalt és az ellentmondások feloldását.

Mélymintázat: Olyan tartós, általános, szükségszerű és tendenciaként jelentkező összefüg-gés, amely a természet és a társadalom jelenségeinek, folyamatainak legmé-lyén, eredendően megtalálható, vagy kialakítható és hatással van minden rá épülő folyamatra.

V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 2017/18 II. FÉLÉV

MESTERSÉGES INTELLIGENCIAA korai mesterséges intelligenciák nagy port kavarnak.

GÉPI TANULÁSA gépi tanulás technológiája elkezd felvirágozni.

DEEP LEARNING-TECHNOLÓGIAA Deep learning-technológia fejlődése áttörést hoz az MI-kutatásban.

A versenyjog kapcsán kutatásunkban foglalkozunk a Big Data-val, ezzel felmerülő problémákkal. Röviden ismertetve a Big Data-t, jogi problémákat vázolunk fel. Érdemes-e átalakítani a versenyjog szabályait és ha igen, milyen irányba.

A mesterséges intelligencia és a magánjog kapcsolatá-nak körében az egyik legfontosabb kérdés a mesterséges intelligencia által okozott károkért való felelősség megfe-lelő szabályozása. A technikai fejlődés kapcsán meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg hatályos kártérítési szabályok al-kalmazhatók-e, illetve mennyiben szükséges új felelősségi szabályok alkotása. Ennek megállapítása során figyelem-be kell venni, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi vagy egy következő fejlettségi szintjére kívánjuk-e a jog-szabályokat alkalmazni.

Egyre sürgetőbbé válik, hogy a mesterséges intelli-gencia jogi természete tisztázásra kerüljön, aminek fé-nyében lehet kialakítani a rá vonatkozó szabályokat, töb-bek között a kártérítési jog területén. Az autonóm döntés meghozatalára képes mesterséges intelligencia kártérítési felelősségével kapcsolatban többféle megoldás is elkép-zelhető. A jogalkotó feladata, hogy megvizsgálja az egyes lehetőségeket és megalkossa az ilyen helyzetek kezelésé-re leginkább alkalmas jogszabályi környezetet.

Kutatásunkban a felvetett magánjogi kérdésekre ke-ressük a válaszokat, hogy ezen a roppant terebélyes és számos jogviszonyra kiható jogterületben meghúzódó mélymintázatokat feltárva megoldási javasatokat tehes-sünk a felvázolt problémákra.

büntetőjog Elsőként az mi, mint jogkövető alany lehetséges maga-tartásait vizsgáljuk meg. Az egyik legfontosabb aspektus, hogy az mi megszegi-e a szabályainkat, vagy kötelezi ma-gát azok betartására. Ez alatt értünk minden olyan em-ber által megadott szabályt, amit az mi az önálló döntései meghozása során figyelembe vesz. Szükségünk van egy olyan „gátra”, ami nem engedi meg a szabályaink által ál-lított határok átlépését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az mi sem saját döntéséből, sem más utasítására nem szegi meg a normáinkat. Ez lenne a biztosíték arra, hogy az mi ne tudjon bűncselekményt elkövetni. Természetesen mi-vel a világon eltérőek a kijelölt határok, ezt a határt úgy kell kijelölni, hogy megkeressük az egész emberiség kö-rében egységesen megtalálható alapértékeket, amik nem kultúrától vagy civilizációtól függenek, hanem az ember-ségből, a humanizmusból erednek.

Amennyiben az mi nem rendelkezik ilyen morális ha-tárral, beláthatatlan károkat okozhat, emberi ellenőrzés nélkül. Elon Musk szerint az mi-t érintő szabályozásnak már azelőtt meg kell lennie, mielőtt maga az mi létrejön-ne, mivel – ahogyan ő fogalmaz – „mire a hatóságok fel-ismerik, hogy szigorítások szükségesek, már túl késő lesz”.

Az mi valószínűleg alkalmas lehet arra, hogy jogal-kalmazóként – bíróként – is olyan feladatokat lásson el, amiket korábban nem lehetett algoritmusokra bízni. A bí-rói feladatok olyan komplex problémamegoldást és para-doxonok feloldását jelenti, amelyeket csak akkor képes az mi feldolgozni, ha nemcsak a jogszabályi környezettel van tisztában, de joghézagok, analógiák esetén is képes mél-tányosan döntést hozni egy jogvitás ügyben. A bírói szak-ma átadása az mi számára azonban legalább annyi előnyt hordoz magában, mint amennyi hátránnyal rendelkezik. Bár vélhetően a függetlenség, elfogulatlanság tekinteté-ben lényegesen megbízhatóbb lenne az mi, az általa ho-zott döntések társadalmi elfogadása minden valószínű-ség szerint nem volna megfelelő mértékű.

magánjogA magánjog alapvetően a jogalanyok egymás közötti sze-mélyes, üzleti, gazdasági, szerződéses viszonyait rendezi. A kérdés az, hogy milyen hatása van/lesz ezekre a jogvi-szonyokra a mesterséges intelligenciának, hogyan rendezi a jog azokat a helyzeteket, amikor egy informatikai eszköz, gép fog olyan feladatokat ellátni, amelyeket eddig jogá-szok végeztek, ki lesz ezekért felelős és hogyan lehet kont-rollálni a mesterséges intelligenciával működő eszközöket.

Az egyik nagy kérdést az okos szerződés (smart cont-ract) jelenti. A magánjog sokszor szerződésekkel rendezi a felek jogviszonyait, ezért az okos szerződés megjelené-se nagy befolyással bír a jogi problémák újfajta rendezé-sére. Miben különbözik egy okos szerződés a többi szer-ződéstől, mi teszi okossá?

Elsősorban digitális, blockchain alapú és megváltozha-tatlan, tehát ha egyszer létrehozták, soha többé nem lehet megváltoztatni. Tulajdonképpen egy harmadik személy-ként működik a szerződőkötő felek között, ez pl.: crowd-fundignál azt jelenti, hogy a támogatók az okos szerző-désnek küldik meg a pénzt, amely automatikusan a felté-telek beállta után elküldi a kedvezményezettnek. Azonban ki felügyeli ezt a procedúrát? Megbízható-e egy okos szer-ződés? Mi teszi azzá?

1

„OKOS” SZERZŐDÉSEK

Az „okos” szerződés két fél között jön létre

A szerződési kikötések kódként vannak beléjük foglalva

2

34Rendkívüli esemény

bekövetkeztekor az „okos” szerződés

magától teljesül

Az „okos-szerződést” ún. blockchain

adatbázisban helyezik el.

KÖZjogAz önmagában is hatalmas tudásanyagot felölelő téma közjogi aspektusa két főbb területre terjed ki. A mester-séges intelligenciák számos kutatási területe közül talán a legizgalmasabb az, amely az emberszerű gépek és a va-lóságos emberek morális és jogi elhatárolásával foglalko-zik, sok évtizede foglalkoztatja neves tudósok, írók, teo-lógusok széles körét.

A társadalmi, vallási és politikai válaszok diverzitása miatt eleve különösen nehéz a jogalkotó dolga ezen kér-dések megválaszolásában, de álláspontunk szerint az mi technológia ilyen szintű fejlettségét elérve előbb-utóbb komoly szükség lesz rá.

Érvényes-e egyáltalán az alapjogias megközelítés e téren is? Szükséges-e bővíteni az alapjogi katalógust? Milyen feltételek fennállása esetén fontolható meg az emberi jogok valamilyen formában történő kiterjeszté-se emberszerű gépek számára? Mennyiben szükséges át-alakítani a vonatkozó jogtudományi háttér téziseit? Hogy kellene átalakítani ez esetben az emberi jogi értelmezést úgy, hogy számukra is érvényes kategóriák legyenek?

Annak vizsgálatakor, hogy mesterséges intelligenciá-val rendelkező, tehát lényegében gondolkodó entitások, rendelkezhetnek emberi jogokkal, el kell egymástól ha-tárolnunk az emberi jogokat és az alapvető jogokat. Az alapjogok hagyományosan az állam és az egyén alap-vető, legfontosabb viszonyait szabályozzák, alapvető jel-leg a különleges garanciák miatt illeti. Az alapvető jogok a különböző szabadságjogokkal szemben állami szabá-lyozás eredményei. Az emberi jogok az általános emberi mibenléthez kapcsolódnak, minden embert megilletnek.

A mesterséges intelligenciával rendelkezdő entitások alkotmányjogi jogképessége egy meglehetősen feltérké-pezetlen területe a jogtudománynak és a jelenlegi szabá-lyozás szerint nem is igazán értelmezhető, mivel az ter-

mészetes és jogi személyekre osztja fel az alapjogi jog-képességgel rendelkezőket („Minden ember jogképes”). A mesterséges intelligencia azonban ezek egyikével sem jellemezhető. A mesterséges intelligenciával rendelkező entitások alapjogi jogképességét analógiával élve legin-kább a jogi személyek jogképességéhez lehet hasonlíta-ni, azonban a jogalanyiság alapjában lényeges az eltérés, mivel olyan jövőben, ahol a robotok széles körben elter-jedtek, nem lenne hatékony jogalanyiságukat hosszadal-mas hatósági regisztrációhoz kötni. Az emberi jogok defi -níciójuk alapján nem illethetik meg a robotokat, mivel ezek kizárólag emberi mivolthoz, az élethez kapcsolódhat-nak, ami egy robotnak nem sajátja. Ily módon azt szüksé-ges megvizsgálni, hogy hol választhatóak el ezek a jogok. Mivel gondolkodó entitásokról van szó, azon alapjogok, amelyek egyaránt megillethetnek robotokat és természe-tes személyeket, hogyan viszonyulhatnak egymáshoz, hol kell meghúzni azt a határt, ahol az embereket megillető jogok megelőzik a robotok jogait.

A másik fontos kérdéskör közjogi szemüveggel, hogy milyen mértékben tud hatékonyan lépést tartani az adat-védelmi szabályozás az egyre fejlettebb algoritmusok vi-lágában. A közösségi média, az online közigazgatási ügy-intézés, a felhő alapú adatbázisok, a személyre szabott politikai hirdetések és jóléti fogyasztási cikkek korá-ban bízhatunk-e benne (különösen a nemrég kirobbant Cambridge Analytica-botrány tükrében), hogy személyes adataink kellő biztonságban vannak?

Figyelemmel arra, hogy az mi fejlődése folyamatosan gyorsítja és részletesebbé teszi ezen adattömegek elem-zését, véleményünk szerint szükséges azon szabályok ak-tualizálása, amelyek e technológia felhasználásának ke-retrendszerét határozzák meg.

táRSaDaLomtUDománYA technológia fejlődésének következtében, társadalmunk komoly változásokon megy majd át az elkövetkező évek-ben, legyen szó akár a társadalom egészéről, akár kisebb közösségekről vagy egy hivatás művelőiről.

Sofőr, irodista, kamionvezető… mi köti össze ezeket a foglalkozásokat? Az eltűnés veszélye. Az algoritmusok fejlődésével elmondható, hogy átalakulnak a klasszikus foglalkozások, s számos, könnyen automatizálható foglal-kozásból kiszorulhat a humán tényező, így például az ön-vezető autók megjelenésével a kamionok vezetéséhez már nem kellenek emberek, akiknek aludniuk kell, így egész nap szállíthatják majd a járművek értékes rakományaikat. Az ilyen és ehhez hasonló változások miatt fontossá válik majd az, hogy az emberek milyen hatékonysággal tudják átképezni magukat, illetve felértékelődik majd a kreativi-tás és a jó problémamegoldó képesség.

Képek forrása:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Elon_Musk_at_the_SpaceX_CRS-8_post-launch_press_conference_(25711174644).jpg

https://en.wikipedia.org/wiki/Elon_Musk%27s_Tesla_Road-ster#/media/File:Elon_Musk%27s_Tesla_Roadster_(40143096241).jpg

A kutatócsapat vezetői:

GYURKÓ PÉTER, KOLLÁTH MIHÁLY GÁBOR

A kutatócsapat tagjai:

NAGY RICHÁRD, PAPP LUCA, PINTÉR ANNA, LIU VIKTOR, MERCSEK DOROTTYA, KOLLÁTH MIHÁLY GÁBOR, SZABÓ PANNA, PASECZKI LORÁND, GYURKÓ PÉTER, PATAKI BEÁTA, ÓNODI BÉLA, DOBOLYI MÁTYÁS

Alumni tag:

DR. BARKAI LÉDA

Mentor:

DR. PARTI TAMÁS(a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke)

Szponzorok:

Szakmai támogató:

Projekt:

A mesterséges intelligencia ma, és szerepe a XXI. század technológiai forradalmában