mezőgazdasági lvii. évfolyam …technika.gmgi.hu/uploads/termek_914/szorva_veto_adapterek...a...

4
VÁLLALKOZÓK TANÁCSADÓJA 293. 2016. T T T T T T T T Mezőgazdasági LVII. évfolyam Választható technológiai megoldások A mezőgazdasági üzemeknek célszerű a könnyebben teljesíthető ökológiai jelentőség- gel bíró másodvetéseket választani a zöldítés- hez. Az ökológiai jelentőségű másodvetéseket a tárgyévi első növény betakarítása után és a következő évi növény vetése előtt július 1. és október 1. közötti időszakban a szántón kell megvalósítani. Ezeket zöldtrágyaként vagy takarmányozási célra lehet hasznosítani, illet- ve téli takarónövényként használni. Egy hektár szántón megvalósított másodvetés 0,3 ha öko- lógiai jelentőségű területnek felel meg. A má- sodvetésekhez is legalább két növényfajt kell alkalmazni. A zöldítés alapfeltétele, hogy a nö- vénytermesztés a szántón diverzifikált legyen. Az előzőekből következik, hogy zöldtrágyának, kiegészítő takarmánynak vagy takarónövény- nek vetett másodvetésű növények a diverzifi- kált szántóföldi növénytermesztés esetén kü- lönböző időpontokban kerülhetnek a talajba, amelyet még az időjárási és a talajviszonyok is befolyásolhatnak. Két fő időszakot kell meg- különböztetni. Az egyik a korán, a nyári időszak- ban (május-június-július hónapokban) lekerü- lő növények (kalászosok, repce, zöldborsó stb.) után, a másik a késő őszi időszakban (augusz- tus-szeptember hónapokban) lekerülő növé- nyek után megvalósított másodvetések. Mind- két időszakban a tarlóhántással egymenetben végzett vetéssel (szórva vető adapterek hasz- nálatával) lehet a legrövidebb időn belül és a legmegfelelőbb talajállapot esetén megvaló- sítani a másodvetést. Az alapművelés megvá- lasztásánál (pl. kompakt tárcsa, szántóföldi kultivátor, kombinált talajművelő stb.) feltét- len tekintettel kell lenni a talaj nedvességi ál- lapotára is. A 10/2015(III.3.) FM rendelet 24 Szórva vető adapterek „zöldítéshez” Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a különböző talajművelő és gyepápoló gépekre felszerelhető aprómag szórva vető adapterek iránt, amely mindenekelőtt az uniós „zöldí- tési programokkal” hozható összefüggésbe. Az 1307/2013/EU és az annak megfelelő 10/2015(III.13.) FM rendeletek határozzák meg a fenntartható környezet és a megőrizendő éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági „zöldítési” gyakorlatot, amely feltétele a területalapú EU-s támogatások kifizetésének is. A zöldítési kritériumok teljesítésének három gyakorlati megoldását fogadják el a szabályozások: – a növénytermelés diverzifikálása, ami a szántó nagyságának arányában kötelezővé teszi vetésváltásban két- vagy háromféle növény termesztését, – ökológiai célterület fenntartása, amely szerint 15 ha feletti szántó esetén annak 5 %-án ökológiai termesztést kell megvalósítani, amely lehet parlag, természetes mezővédő erdősáv, fasor, facsoport, árokpart, fás szárú energiaültetvény, illetve ökológiai jelentő- ségű másodvetés (zöldtrágyának, takarmánynak) és nitrogénmegkötő növényekkel beve- tett terület, – állandó gyepterületek fenntartása, megújítása. növényfajt sorol fel, amelyek a „zöldítés” kere- tében ökológiai jelentőséggel másodvetésnél figyelembe vehetők. Ezek zömében a pillangós virágúak családjába tartozó fehérjenövények, amelyek kiegészítő takarmánynövényként, zöldtrágyaként vagy takarónövényként hasz- nosíthatók. A felsorolt növények eltérő klíma- viszonyok között (szárazságtűrő, hűvösebb klímát kedvelő, vízigényes stb.) termeszthetők, változó talajokon (jó szerkezetű humuszban gazdag, gyengébb, esetleg rosszabb talajokon stb.) termelhetők, a kártevőkkel és gyomokkal szemben kevésbé, illetve jobban ellenállók, tá- panyagellátásra igényesebbek és igénytele- nebbek, rövidebb és hosszabb tenyészidejűek, a vetési idő szempontjából korábban és ké- sőbb is vethetők, a vetőmagköltség szempont- jából olcsóbbak, illetve drágábbak egyaránt megtalálhatók. Ezért a hasznosítási célok mel- lett az előző szempontokat is feltétlen figye- lembe kell venni a másodvetésben alkalmaz- ható növények megválasztásánál. A másodve- tésben alkalmazható növények vetőmagjai eltérő méretűek és alakúak, rendkívül változó (8-1500 g/1000 db közötti) az ezermagtöme- gük, különböző (1,5-200 kg/ha) vetőmagdózis- sal és hektáronkénti magszámmal vagy csíra- számmal, illetve sortávolsággal vethetők. Mind- ezek determinálják a vetőgépek megválasztá- sát is. A cikkben tárgyalt műszaki megoldások elsősorban a szórva vethető másodvetésű nö- vényeknél kerülhetnek alkalmazásra, de a nit- rogénmegkötő pillangós növények (lucerna, herefélék stb.) szántóra történő telepítésére is jól használhatók. A másik fontos felhasználá- si területük – amely a zöldítésnek része – az állandó és tartós gyepek (legelők, kaszálók) felülvetéses felújítása, illetve egyes típusokkal az ápolással egymenetben a gyepek fejtrágyá- zása is elvégezhető. A szórva vető adapterek közös sajátossága, hogy különböző gyepápo- ló vagy talajművelő gépek alvázára, vonórúd- jára szerelhetők fel és főleg pneumatikus úton szórva juttatják ki a művelt gyep vagy talaj fel- színére az aprómagokat (füves keverékeket, pillangósokat, hajdinát, fehérmustárt, somkó- rót, bükkönyt, takarmányrepcét stb.). A felso- rolásból is látszik, hogy a hektáronkénti kis vetőmagdózissal (1-20 kg/ha) vetett növények- nél vehetők elsősorban számításba ezek az adapterek, de kalászos gabonák, repce és egynyári takarmánynak vetett növények mag- vai is kivethetők velük az adaptert hordozó alapgép felépítésétől függően. A szórva vető adapterek műszaki felépítése és működése A szórva vető adapterek zöme a tarlóhán- tás (kompakt tárcsák, szántóföldi kultivátorok, kombinált talajművelők stb.) tarlóművelő, mag- ágykészítő gépek, hengerek, illetve rugós fogú gyepboronák, gyephengerek alvázára (hordo- zó keretére) vagy vonórúdjára kerül felszere- lésre, hogy minél rövidebb legyen az a magle- vezető cső, amely a vetőszerkezet által kiada- Az ökológiai jelentőségű másodvetésben figyelembe vehető növényfajok listája 1. Lóbab (Vicia faba var.major) 2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus) 3. Takarmánybükköny (Vicia sativa) 4. Hajdina (Fagopyrum esculentum) 5. Facélia (Phacelia tanacetifolia) 6. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) 7. Cirok (Sorghum vulgare) 8. Kerti zsázsa (Lepidium sativum) 9. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus) 10. Sárga virágú csillagfürt (Lupinusluteus L.) 11. Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) 12. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba) 13. Somkóró (Melilotus albus) 14. Perzsahere (Trifolium resupinatum) 15. Vöröshere (Trifolium pratense L.) 16. Fehérhere (Trifolium repens L.) 17. Korcshere (Trifolium hybridum) 18. Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth) 19. Bíborhere (Trifolium incarnatum) 20. Olaszperje (Lolium multiflorum) 21 Olajretek (Raphanus sativus L.var.oleiformis pers.) 22. Fehérmustár (Sinapis alba) 23. Takarmányrepce (Brassica napus) 24. Zöld rozs (Secale cereale) Forrás: 10/2015(III.13.) FM rendelet

Upload: lamthu

Post on 04-Apr-2018

216 views

Category:

Documents


1 download

TRANSCRIPT

Page 1: Mezőgazdasági LVII. évfolyam …technika.gmgi.hu/uploads/termek_914/szorva_veto_adapterek...A szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzői Jellemző Kivitel Rendeltetés Különféle

VÁLLALKOZÓKTANÁCSADÓJA

293.

2016.

TechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaMezőgazdasági LVII. évfolyam

Választható technológiai megoldásokA mezőgazdasági üzemeknek célszerű a

könnyebben teljesíthető ökológiai jelentőség­gel bíró másodvetéseket választani a zöldítés­hez. Az ökológiai jelentőségű másodvetéseket a tárgyévi első növény betakarítása után és a következő évi növény vetése előtt július 1. és október 1. közötti időszakban a szántón kell megvalósítani. Ezeket zöldtrágyaként vagy takarmányozási célra lehet hasznosítani, illet­ve téli takarónövényként használni. Egy hektár szántón megvalósított másodvetés 0,3 ha öko­lógiai jelentőségű területnek felel meg. A má­sodvetésekhez is legalább két növényfajt kell alkalmazni. A zöldítés alapfeltétele, hogy a nö­vénytermesztés a szántón diverzifikált legyen. Az előzőekből következik, hogy zöldtrágyának, kiegészítő takarmánynak vagy takarónövény­nek vetett másodvetésű növények a diverzifi­kált szántóföldi növénytermesztés esetén kü­lönböző időpontokban kerülhetnek a talajba, amelyet még az időjárási és a talajviszonyok is befolyásolhatnak. Két fő időszakot kell meg­különböztetni. Az egyik a korán, a nyári időszak­ban (május­június­július hónapokban) lekerü­lő növények (kalászosok, repce, zöldborsó stb.) után, a másik a késő őszi időszakban (au gusz­tus­szeptember hónapokban) lekerülő növé­nyek után megvalósított másodvetések. Mind­két időszakban a tarlóhántással egymenetben végzett vetéssel (szórva vető adapterek hasz­nálatával) lehet a legrövidebb időn belül és a legmegfelelőbb talajállapot esetén megvaló­sítani a másodvetést. Az alapművelés megvá­lasztásánál (pl. kompakt tárcsa, szántóföldi kultivátor, kombinált talajművelő stb.) feltét­len tekintettel kell lenni a talaj nedvességi ál­lapotára is. A 10/2015(III.3.) FM rendelet 24

Szórva vető adapterek „zöldítéshez”Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a különböző talajművelő és gyepápoló gépekre

felszerelhető aprómag szórva vető adapterek iránt, amely mindenekelőtt az uniós „zöldí-tési programokkal” hozható összefüggésbe. Az 1307/2013/EU és az annak megfelelő 10/2015(III.13.) FM rendeletek határozzák meg a fenntartható környezet és a megőrizendő éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági „zöldítési” gyakorlatot, amely feltétele a területalapú EU-s támogatások kifizetésének is. A zöldítési kritériumok teljesítésének három gyakorlati megoldását fogadják el a szabályozások:– a növénytermelés diverzifikálása, ami a szántó nagyságának arányában kötelezővé teszi

vetésváltásban két- vagy háromféle növény termesztését,– ökológiai célterület fenntartása, amely szerint 15 ha feletti szántó esetén annak 5 %-án

ökológiai termesztést kell megvalósítani, amely lehet parlag, természetes mezővédő erdősáv, fasor, facsoport, árokpart, fás szárú energiaültetvény, illetve ökológiai jelentő-ségű másodvetés (zöldtrágyának, takarmánynak) és nitrogénmegkötő növényekkel beve-tett terület,

– állandó gyepterületek fenntartása, megújítása.

növényfajt sorol fel, amelyek a „zöldítés” kere­tében ökológiai jelentőséggel másodvetésnél figyelembe vehetők. Ezek zömében a pillangós virágúak családjába tartozó fehérjenövények, amelyek kiegészítő takarmánynövényként, zöldtrágyaként vagy takarónövényként hasz­nosíthatók. A felsorolt növények eltérő klíma­viszonyok között (szárazságtűrő, hűvösebb klímát kedvelő, vízigényes stb.) termeszthetők, változó talajokon ( jó szerkezetű humuszban gazdag, gyengébb, esetleg rosszabb talajokon stb.) termelhetők, a kártevőkkel és gyo mokkal szemben kevésbé, illetve jobban ellenállók, tá­ panyagellátásra igényesebbek és igény te le­neb bek, rövidebb és hosszabb tenyészidejűek, a vetési idő szempontjából korábban és ké­sőbb is vethetők, a vetőmagköltség szempont­jából olcsóbbak, illetve drágábbak egyaránt megtalálhatók. Ezért a hasznosítási célok mel­lett az előző szempontokat is feltétlen figye­lembe kell venni a másodvetésben alkalmaz­ható növények megválasztásánál. A másodve­tésben alkalmazható növények vetőmagjai eltérő méretűek és alakúak, rendkívül változó (8­1500 g/1000 db közötti) az ezermagtöme­gük, különböző (1,5­200 kg/ha) vetőmagdózis­sal és hektáronkénti magszámmal vagy csíra­számmal, illetve sortávolsággal vethetők. Mind­ezek determinálják a vetőgépek megválasztá­sát is. A cikkben tárgyalt műszaki megoldások elsősorban a szórva vethető másodvetésű nö­vényeknél kerülhetnek alkalmazásra, de a nit­rogénmegkötő pillangós növények (lucerna, herefélék stb.) szántóra történő telepítésére is jól használhatók. A másik fontos felhasználá­si területük – amely a zöldítésnek része – az ál landó és tartós gyepek (legelők, kaszálók) felülvetéses felújítása, illetve egyes típusokkal

az ápolással egymenetben a gyepek fejtrágyá­zása is elvégezhető. A szórva vető adapterek közös sajátossága, hogy különböző gyepápo­ló vagy talajművelő gépek alvázára, vonórúd­jára szerelhetők fel és főleg pneumatikus úton szórva juttatják ki a művelt gyep vagy talaj fel­színére az aprómagokat (füves keverékeket, pil langósokat, hajdinát, fehérmustárt, somkó­rót, bükkönyt, takarmányrepcét stb.). A felso­rolásból is látszik, hogy a hektáronkénti kis vetőmagdózissal (1­20 kg/ha) vetett növények­nél vehetők elsősorban számításba ezek az adapterek, de kalászos gabonák, repce és egynyári takarmánynak vetett növények mag­vai is kivethetők velük az adaptert hordozó alapgép felépítésétől függően.

A szórva vető adapterek műszaki felépítése és működése

A szórva vető adapterek zöme a tarlóhán­tás (kompakt tárcsák, szántóföldi kultivátorok, kombinált talajművelők stb.) tarlóművelő, mag­ágykészítő gépek, hengerek, illetve rugós fogú gyepboronák, gyephengerek alvázára (hordo­zó keretére) vagy vonórúdjára kerül felszere­lésre, hogy minél rövidebb legyen az a magle­vezető cső, amely a vetőszerkezet által kiada­

Az ökológiai jelentőségű másodvetésben figyelembe vehető növényfajok listája

1. Lóbab (Vicia faba var.major)2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus)3. Takarmánybükköny (Vicia sativa)4. Hajdina (Fagopyrum esculentum)5. Facélia (Phacelia tanacetifolia)6. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)7. Cirok (Sorghum vulgare)8. Kerti zsázsa (Lepidium sativum)9. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)

10. Sárga virágú csillagfürt (Lupinusluteus L.)

11. Kék virágú csillagfürt(Lupinus angustifolius L.)

12. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba)

13. Somkóró (Melilotus albus)14. Perzsahere (Trifolium resupinatum)15. Vöröshere (Trifolium pratense L.)16. Fehérhere (Trifolium repens L.)17. Korcshere (Trifolium hybridum)18. Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)19. Bíborhere (Trifolium incarnatum)20. Olaszperje (Lolium multiflorum)

21 Olajretek (Raphanus sativusL.var.oleiformis pers.)

22. Fehérmustár (Sinapis alba)23. Takarmányrepce (Brassica napus)24. Zöld rozs (Secale cereale)

Forrás: 10/2015(III.13.) FM rendelet

Page 2: Mezőgazdasági LVII. évfolyam …technika.gmgi.hu/uploads/termek_914/szorva_veto_adapterek...A szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzői Jellemző Kivitel Rendeltetés Különféle

golt magot a talaj vagy a gyep felszínére jut­tatja. Az adapterek túlnyomó része központi magtartályos, pneumatikus működésű, vagy­is a mag továbbítását a levezető csövekben ventilátor által keltett levegő végzi. Ritkábban lehet találkozni mechanikus működésű, hosz­szú magládás szórva vető adapterekkel is (Vä­derstad BioDrill BDX), ahol a magláda hossza és a levezető csövek az alapgép munkaszéles­ségében helyezkednek el. Ez a megoldás álta­lában a munkagépek 4 méteres munkaszéles­ségéig használatos, míg pneumatikus szórva

trágyázásra, de szórva vetésre is használhatók. A pneumatikus magszétosztású gé pek több­sége csonka gúla alakú (lefelé szűkülő) mag­tartállyal rendelkezik, amelybe a zá ró fedél le­vétele után felülről kézzel vagy átrakócsigával tölthető be a vetőmag. A magtartályok térfoga­ta az alapgép munkaszélességének, illetve a

relt jeladó vagy radaros sebességszenzor ve­zérel. Az adagolóhengerek készülhetnek fém­ből és műanyagból is, a cellás kerekek pedig puhább műanyagból, amely nem sérti a kive­tett magokat. Az adagolószerkezet a pneuma­tikus magszétosztású gépeknél soronként el­helyezett „sípokba” közvetlenül a levegőáram­ba, illetve ugyancsak levegő segítségével el­osztókúpokon keresztül a levezetőcsövekbe juttatja a fluid állapotba hozott vetőmagokat. Az elosztósípokkal rendelkező ada goló szer ke­zetek esetén széles lapátozású, az elosztókú­pos rendszereknél pedig csigaházas radiál ven­tilátorok termelik a szállító levegőt. A „sípok” száma, illetve az elosztókúp le osz tó csonk ja­inak mennyisége a levezetőcsövek számának, illetve az alapgép munkaszélességének felel meg, amely általában 6­24 db közötti. A csövek nagy keresztmetszetű, sima falú, hajlékony mű­anyag vagy gégecsövek. Az előzőekben ke ve­sebb, míg az utóbbiban több ütközéssel jut nak el a magok a csövek végén található terítő szer­kezetekig, amely a gépek többségénél üt kö ző­lapos szórófej (deflektor) vagy félig zárt te rí tő­lemez (Väderstad). Ezek általában 40­60 cm sávban terítik el a talaj vagy a gyep felszínén a vetőmagokat. A szórva vető adapterek zömé­nél a magadagoló szerke zet meghajtása a trak­torról táplált elektromotorral történik, ritkáb­ban talajkerékről. A szállí tó levegőt termelő ra diálventilátor hajtására al kalmaznak mecha­

vetők széles munkaszélesség­tartományban használhatók. A mechanikusok vetőtengelyén annyi adagolószerkezet található a magláda hosszában, amennyi maglevezető csővel sze­relték fel (16­32 db). Külön csoportját képezik a szóróadaptereknek a röpítőtárcsás szóró szer­ kezetű gépek (APV ES/KS), amelyek inkább fej­

hektáronként kijuttatha­tó vetőmagdózis függvé­nyében változik. A kifeje­zetten aprómag szór va vető adapterek magtar­tályának térfogata 120 és 250 liter között, az uni­verzális változatoké 300 és 800 liter között válto­zik. A gabonafélék szórva vetésére alkalmas válto­zatoké 800 és 1900 liter közötti nagyságrendet is eléri (Agrisem, APV, Bed­nar, Güttler). A magtartá­lyokban mechanikus ke­verőberen dezés tartja

mozgásban a magot, hogy gra vitációsan min­dig eljusson a fenékrészen talál ható adagoló­nyíláshoz. Az adagolónyílás alatt változtatha­tó fordulatszámú, cserélhető bordás, rovátkolt adagolóhenger vagy cellás kerék dolgozik, ezek fordulatszáma mindig a munkasebességgel arányos, amelyet az alapgép járókerekére sze­

Az Agrisem DS 580 berendezése 6 m munkaszélességűDisc-O-Mulch kompakt tárcsán

APV PS300adapter

gyepboronával

Väderstad BioDrill 360 Carrier kompakt tárcsán

Amazone GreenDrill 500 Cenius 4002-2 szántóföldi kultivátoron AgriBroker szórva vető berendezés gyepre és tarlóra

Page 3: Mezőgazdasági LVII. évfolyam …technika.gmgi.hu/uploads/termek_914/szorva_veto_adapterek...A szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzői Jellemző Kivitel Rendeltetés Különféle

nikus, hidraulikus és elektromos hajtásokat egyaránt. A meghajtás módja a szórva vető adapter méretétől is függ, a ki sebb tartálytér­fogatú (100­250 liter közötti), kisebb munka­szélességű változatoknál leggyakoribb a vető­szerkezet elektromos hajtása, a nagyobb tel­jesítményű szórva vetőknél pedig a hidraulikus meghajtás a jellemző. Az elektromos hajtások általában 12 V egyenfeszültségről és 25­40 A áramfelvétellel üzemelnek, a hidraulikus haj­tásokhoz 150­160 bar nyomás és 40­50 l/min szivattyúteljesítmény szükséges a traktorról. Mindkét hajtásrendszernél mind a vetőtengely, mind pedig a ventilátor fordulatszáma szabá­lyozható. Ezekkel a hektáronként kivetett mag­mennyiség és a mag kijuttatási sebessége, il­letve terítése befolyásolható. A szórva vető adapterek zöme a traktorról távvezérelhető. Az egyszerű vezérlések a vetőszerkezet be­ és kikapcsolására szorítkoznak, és legfeljebb a vetőtengely és ventilátor forgását érzékelő ve­tésellenőrző szenzorok kontrollámpája találha­tó még meg rajtuk. Míg a legkorszerűbbek kü lön fedélzeti számítógép és monitor segítségével szabályozhatók (Amazone, APV, Ein böck, Vä­derstad stb.). Ezeknél a traktorban el helyezett vezérlőegység (terminál) nem csak a vetőten­gely és a ventilátor be­, illetve kikapcso lására használható, hanem rajta keresztül szabályoz­ható a vetőtengely fordulatszáma és a ven­tilátor légszállítása, egyes modelleknél (Ama­zone, Väderstad) a leforgatási próba is elvégez­

hető a terminál segítségével. A legtöbb beren­dezéshez valamilyen leforgató vagy kalibráló egységcsomag (kitt) egyébként külön megren­delhető. Az ISOBUS­szal rendelkező fedélzeti terminálokon az ökológia jelentőségű másod­vetés vagy gyepfelülvetés számos paramétere (munkasebesség, üzemórák száma elvetett terület, kivetett magmennyiség és a vetőmag­

re mindig a tarlót feltörő, a talajt bolygató (lazító, aprító, keverő, porhanyító stb.) szerszá­mok utáni zónában a talajfelszínt lezáró hen­gerek előtt kerül sor. A bolygatott talajfelszín­re egyenletesen kiszórt (szétterített) magokat a talajfelszínt lezáró henger nyomja a talajba. Erre a célra legmegfelelőbb hengertípusok a mikrobarázdált talajfelszín létrehozására al­

dózis is) meghatározásra, kijelzésre, illetve tárolás­ra kerül (Ama zone 5.2 ter­minál, Horsch Drill Ma na­ger stb.).

Variációk a szórva vető adapter és az alapgép összeépítéseihez

Tipikus felhasználá­si területet jelenti a tarló­ba történő másodvetés, amikor a tarlóhántó esz­közre felszerelve a tarló­hántással egymenetben történik a takarmánynak vagy zöldtrágyának szánt növények elvetése. Erre a célra általában a kompakt tárcsák, a szántó­földi kultivátorok és a többféle művelőelem kombinációjából felépülő kombinált talajmű­velők és a tarló feltörésére használható forgó­boronák alkalmasak, amelyekre felszerelve dolgozik a szórva vető adapter. A szórva vetés­

kalmas, egyenletesen tömörítő Crosskill­Cam­bridge típusú AW, a dupla Crosskill ékgyűrűs, prizmaprofilú (Güttler), a gumigyűrűs KW típu­sú vagy az U­profilú talaj­talaj típusú Soil Run­ner és a taréjos Steel Runner hengerek (Vä der­stad), szimpla és dupla RollFlex, illetve Roll

Düvelsdorf adapter gyepboronávalHorsch MiniDrill 200 Joker 5 CT kompakt tárcsán

Güttler GreenSeeder EPS 5 szórva vető adapter + GreenMaster gyepfelújító kombináció

Unia ETA 500 szórva vető adapter ARES HP Twix kompakt tárcsával

Einböck Pneumatic Star rugós fogú boronával

Page 4: Mezőgazdasági LVII. évfolyam …technika.gmgi.hu/uploads/termek_914/szorva_veto_adapterek...A szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzői Jellemző Kivitel Rendeltetés Különféle

A szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzőiJellemző Kivitel

Rendeltetés Különféle vetőmagvak (fűfélék, pillangósok, gabonafélék, zöldtrágyanövények stb.) vetése, talajfertőtlenítő szerek vagy műtrágyák kijuttatása (ez utóbbi feltételes).

Beállítható vetőmagdózisok Jellemzően 0,5-40 kg/ha, illetve 1-250 kg/ha között.Csatlakoztatás, felszerelés Munkagép alvázára, vonórúdjára, ritkábban a traktor függesztőberendezésére csatlakoztatva.A leggyakoribb munkagépkombinációk

Gyepborona, gyephenger, kompakt tárcsák, szántóföldi kultivátorok, magágykészítők, kombinált talajművelők, talajlezáró hengerek.

Tartálytérfogat 100/200/180/200/250/300/360/410/500/580/600/660/800 liter, ritkábban 1000 liter felett.Tartály feltöltése Többnyire kézzel, átrakócsigával.Tartály kivitele Általában csonka gúla, ritkábban csonka kúp, mechanikus keverővel, fedéllel és szabályozható adagolónyílással.Magadagolás Változtatható aktív felületű, cserélhető rovátkolt vagy bordás adagolóhenger, illetve cellás kerék.

A mag továbbítása Ventilátor által keltett légárammal, sípok vagy elosztókúp közbeiktatásával flexibilis maglevezető csöveken, ritkábban centrifugális elven, egy-vagy két röpítőtárcsával, illetve gravitációsan.

A maglevezető csövek száma és osztása

6/8/12/16/18 db40/50/60/70 cm

Kiszolgálni képes munkaszél. 2,4-12 m között jellemzően 3-9 m között a leggyakoribb.Magterítő szerkezet Ütközőlapos terítőfej, szórólemez, terítőernyő.

Hajtásrendszer Mechanikus TLT-ről, hidromotoros, hidrosztatikus, elektromotoros, illetve kombinált (az adagolószerkezet elektromos, a ventilátor mechanikus).

Vezérlés, beállítás, szabályozás Az adapteren kézzel, a traktorból távműködtetéssel, illetve központi monitorról, ISOBUS és GPS segítségével.Sebesség és útarányos szórás Talajkerék szenzor vagy radarszenzor, illetve GPS által vezérelve.Leforgatás Leforgatókészlet, kalibrációs boksz, elektronikusan monitorról.

A szórva vető adapterek gyártói és kínálatuk

Gyártó Típusok Tartály- térfogat (l)

Adapter felszerelése

Hajtás-rendszer

Szórva vetők száma

Munka-szélesség Munkagépkapcsolások

Agri-Broker (D) Grünlandstar 200-300 munkagép alvázára elektromos 6-8 4-6 gyepborona, tarlóhántók,

mulcsművelők

Agrisem Intern (F) DS család 200-580 munkagép alvázára

hidraulikuselektromos 6-18 3-12 Agromulch, Disc-O-Mulch, Maxi Mulch

kompakt tárcsák, hengerek

Amazone (D) GreenDrill 200-500 munkagépre,vonórúdra

hidraulikuselektromos 6-8 3-6 Catros, Cenius

KE/KG/KX forgóboronák

APV Techn. Prod. (A) APV PS 100-800 munkagép alvázára

mechanikushidraulikuselektromos

4-16 3-12 Kverneland és Vogel-Noot gyepápolók, talajművelők

Bednar (CZ) Fertibox/Seedbox 1000-1900 vonórúdra, traktorra

mechanikushidraulikus

2 elosztókúp8-16 4-12 Terraland, Fenix

Düvelsdorf (D) Kombistriegel 300 munkagép alvázára elektromos 6-10 4-8 gyepborona, henger

Einböck (A)PneumaticStarPneumaticStar ProPneumaticStar STL

200-500 munkagépre,vonórúdra

mechanikushidralikus

elektromos6-16 4-12 saját gyepborona, tarlóművelő rugós

borona, henger

Güttler (D) EPS 5 Green Seeder 200-660 munkagépre,vonórúdra

mechanikushidraulikuselektromos

6-12 2,5-9,4 Maxx Flex, Super Maxx, Simplex henger

He-Va (DK) Variocast 200-500 munkagépre,vonórúdra

mechanikuselektromos 6-12 3-8 kompakt tárcsa, henger

Horsch (D) MiniDrillDuoDrill 200-300 munkagépre,

vonórúdrahidraulikuselektromos 6-12 3-12 Terrano, Tiger, Pronto, Optipack

Pöttinger (A) Tegosem 200-500 munkagépre,vonórúdra

hidraulikuselektromos 6-12 3-6 kompakt tárcsa, szántóföldi kultivátor,

forgóborona

Unia (PL) ETA 200-500 munkagépre,vonórúdra

hidraulikuselektromos 6-16 4-12 Ares kompakt tárcsa, Cross kultivátor,

MAX-T tárcsa, henger

Väderstad (S) BioDrillBD/BDA 180-360 munkagépre mechanikus

elektromos 6-12 6-19Carrier és CR kompakt tárcsák, Cultus, TopDown kultivátorok, Rexius henger, Rapid és Spirit vetőgépek

Pack, a StellDisc fém, illetve a FarmFlex pro­filos gumihengerek (Horsch), valamint a kü­lönböző típusú és a vetőaggregátokon elter­jedt gumiabroncs­hengerek. A már egyszer hántott tarlóba történő másodvetésre hasz­nálhatók a szórva vető adapter valamelyikével felszerelt előzőekben felsorolt hengerek, a se­kélyen dolgozó tarlóhántó eszközök (kompakt tárcsa, szántóföldi kultivátorok stb.), a magágy­készítő gépek, forgóboronák és simítós rugós fogú talajboronák, valamint önmagukban a szórva vető adapterrel felszerelt nehéz henge­rek (Croskill, Cambridge prizma) megfelelően hántott tarlón, kedvező talajállapot esetén. Gyepfenntartó és gyepfelújító felülvetéshez elsősorban a szórva vető adapterrel felszerelt simítólapos, több (2­5) soros rugós boronafo­gakból és henger kombinációjából felépülő gyepboronák választhatók (Güttler Harro Flex, Einböck Pneumatics Star, AgriBroker Vibro zin­ken, Düvelsdorf Kombistrigel stb.). Ezekkel egy­

menetben elegyengethető a feltúrt, zsombé­kos gyep felszíne, fellazítható a tömődött, fil­cesedett gyepavar, így könnyebben jut levegő­höz és csapadékhoz a gyep talaja. A szórva ve tő adapterekkel kivetett gyepalkotó füves keverékek magjai kedvező csírázási körülmé­nyek közé kerülhetnek. A kiszórt fűmagokat az utolsó fázisban dolgozó, nehéz profilos henger (Cambridge, Optipack, prizma stb.) nyomja a gyep talajába, létrehozva a csírázáshoz szük­séges mag­talaj kontaktust. Egyenletes felszí­nű, jó talajállapotú gyepek esetében a profilos gyephengerekre felszerelt szórva vető adap­terrel is elvégezhető a gyepek felújító felülve­tése. A gyepek felülvetésénél rendkívül fontos a fűmagkeverék összeállítása. Egyrészt tekin­tettel kell lenni az őshonos gyepalkotókra, más­részt új gyepösszetevőkkel feljavítható a gyep fűtermése, illetve visszaszorítható a nem kívá­natos vagy kevésbé hasznos gyepalkotók ter­jeszkedése. Az ilyen gyepfelülvetések általá­

ban csapadékos vagy öntözött körülmények között sikeresek.

Szórva vető adapterek választéka és gyár tóiEurópában egyre több gyártó kínálatában

lehet szórva vető adapterekkel találkozni. Több gyártó is saját gyártásban, saját gépeihez kínálja az adaptereket (Amazone, Agrisem, Horsch Unia, Väderstad stb.), míg más gyártók továbbértékesítési céllal is gyártják azokat. Ezek közé tartozik az APV adapterek gyártója, az osztrák APV Technische Produkte GmbH, amelynek szórva vető egységeit elterjedten a Kverneland és a Vogel­Noot is használja más talajművelő gép és gyepborona­gyártók mel­lett. A hazai piacon mintegy 10 gyártónak több mint 40 különféle típusa és típusválasztéka érhető el. Közülük is az Amazone, a Güttler, a Horsch és a Väderstad kínálata és választéka a legteljesebb.

Dr. Hajdú József