mi is a diszlexiagyite.barczi.elte.hu/dokumentumok/dolgozatok/mr_tdk.pdf · zavarról, hanem...

DysLearningMultimédiás készségfejlesztő program

diszlexiásoknak

TDK-DOLGOZAT

Készítette: Mátrai RitaTémavezetők: Kosztyán Zsolt Tibor, Sikné dr. Lányi Cecília

Veszprémi Egyetem

Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék

2003

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik munkám elkészítéséhez jelentős

mértékben hozzájárultak.

Szeretnék köszönetet mondani először is egyik témavezetőmnek, Sikné dr. Lányi

Cecíliának, hogy e hálás témára irányította rá a figyelmemet, és akinek révén kiváló

szakemberekkel kerülhettem kapcsolatba.

Nagyon köszönöm Kovács Györgyné gyógypedagógusnak a feladatok

összeállításában nyújtott segítségét, és a program készítése közben adott építő jellegű

észrevételeit, javaslatait.

Köszönet illeti mindazon más lelkes, munkájukat nagy odaadással végző

gyógypedagógusokat is, akik az általam készített programot kis tanítványaikon tesztelték.

Külön köszönettel tartozom másik témavezetőmnek, Kosztyán Zsoltnak, aki a

program írása közben felmerülő nehézségeket nagy gyakorlatából fakadó ötleteivel, apró

trükkjeivel jelentős mértékben könnyítette, és ezáltal számomra egyszerűbbé,

kivitelezhetőbbé tette még a nehezebb programozási problémák megoldását is.

Tartalomjegyzék1. Bevezetés ................................................................................................................................ 5 2. Mi a diszlexia? ........................................................................................................................ 6

2.1 Diszlexiás gyermekekre jellemző tünetek ......................................................................... 6 2.1 A diszlexia okai ................................................................................................................. 7 2.2 A diszlexia kezelésére használt módszerek ....................................................................... 8

2.2.1 Betűtanítás .................................................................................................................. 8 2.2.2 Összeolvasás .............................................................................................................. 9 2.2.3 Szavak olvasása .......................................................................................................... 9 2.2.4 Mondatok, majd olvasmányok olvasása .................................................................. 10

3. A program fejlesztésének menete ......................................................................................... 11 3.1 Szövegek feldolgozása .................................................................................................... 11 3.2 Képek feldolgozása ......................................................................................................... 12 3.3 Hangok feldolgozása ....................................................................................................... 13 3.4 A Macromedia Director MX fejlesztői környezete ......................................................... 13

3.4.1 A Director alapvető részei ........................................................................................ 14 3.4.2 Szereplők létrehozása ............................................................................................... 15 3.4.3 Programozás LINGO-scriptben ............................................................................... 15

3.4.3.1 Szövegobjektumok kezelése ............................................................................. 17 3.5 A Borland Delphi 6.0 fejlesztői környezete .................................................................... 19

4. A programban szereplő feladatok bemutatása ...................................................................... 20 4.1 Képvarázs ........................................................................................................................ 20 4.2 Megértetted? .................................................................................................................... 23 4.3 Szófejtörő ........................................................................................................................ 25 4.4 Sorrend ............................................................................................................................ 28 4.5 Párosítás .......................................................................................................................... 31 4.6 Ellentétek ........................................................................................................................ 34 4.7 Szólások-foglalkozások .................................................................................................. 36

5. A program tesztelése ............................................................................................................. 38 5.1 A tesztek feldolgozása .................................................................................................... 38 5.2 Szakmai vélemények ....................................................................................................... 40

6. Összefoglalás ........................................................................................................................ 43 7. Felhasználói kézikönyv ......................................................................................................... 44

7.1 Hardware és software követelmények ............................................................................ 44 7.2 A program telepítése ....................................................................................................... 45 7.3 A program indítása .......................................................................................................... 45

7.3.1 Képvarázs ................................................................................................................. 46 7.3.2 Megértetted? ............................................................................................................. 48 7.3.3 Szófejtörő ................................................................................................................. 50 7.3.4 Sorrend .................................................................................................................... 52 7.3.5 Párosítás ................................................................................................................... 53 7.3.6 Ellentétek ................................................................................................................. 55 7.3.7 Szólások-foglalkozások ........................................................................................... 56

7.4 A program bővítése ......................................................................................................... 57 7.4.1 A Képvarázs bővítése ............................................................................................... 57 7.4.2 A Megértetted? bővítése .......................................................................................... 59 7.4.3 A Szófejtörő bővítése ............................................................................................... 60 7.4.4 A Sorrend bővítése ................................................................................................... 61 7.4.5 A Párosítás bővítése ................................................................................................. 61

3. oldal

7.4.6 Az Ellentétek bővítése ............................................................................................. 62 7.4.7 A Szólások-foglalkozások bővítése ......................................................................... 63

8. Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 64

4. oldal

1. Bevezetés

1. Bevezetés

Hazánkban minden negyedik gyerek olvasási zavarokkal küzd. [20] Ennek számos oka lehet:

látás- vagy hallássérülés, beszédmotoros vagy nyelvi hiányosságok, téri tájékozódási zavarok,

emlékezeti gyengeség, alaktagolási gyengeség, dekoncentráltság, motivációs zavarok, esetleg

a szülők olvasáshoz való viszonya. [11]

Az általam kifejlesztett program a – főleg diszlexiás – gyerekek betűkkel, szavakkal és

egyáltalán az olvasással való megbarátkozását segíti elő. Olvasást gyakoroltat, hiszen a

feladatok megoldásához a gyerekeknek többször is el kell olvasniuk a szavakat; ugyanakkor

mindez játékos formában történik, a gyerekek észre sem veszik, hogy többször olvastatjuk el

velük ugyanazt.

Ezt a készségfejlesztő programot tanórai (különórai) foglalkozásokra szántam. Az

elolvasandó szövegeknél a pedagógus kiválaszthatja a feladatlapot, beállíthatja a betűméretet;

külön fájlban tárolhatja tanítványainak eredményeit, megkönnyítve ezzel fejlődésük

nyomonkövetését.

A program nagy előnye, hogy minden szöveget, képet, jutalom-animációt, sőt még a

nyomógombokat is külső fájlból olvassa be, így azok tetszőlegesen cserélhetők, bővíthetők.

Az olvasandó szövegeket – például Wordben – bárki megírhatja, a képeket beszkennelheti

vagy megrajzolhatja, a helyes megoldásért járó jutalom-animációkat animált GIF

formátumban elkészítheti vagy Internetről letöltheti. A bővíthetőség további előnye, hogy

mindenféle programozás nélkül könnyedén átírhatjuk idegen nyelvekre (például angolra,

németre stb.) a programot. Mivel szándékomban áll egy angol nyelvű változat elkészítése is, a

programnak már eleve angol nevet találtam ki: DysLearning.

Diszlexiás gyermekek problémáinak kezelésére már korábban is készültek programok.

Olyanra azonban, ami bővíthető, még nem nagyon volt példa. Sok lelkes pedagógusnak

szüksége van arra, hogy speciális igényeknek megfelelő gyakorlóanyagot állíthasson össze.

Programom segítségével mindez könnyen megvalósítható. Tervezem egy olyan tanári modul

elkészítését, amellyel új feladatlapok összeállítása még egyszerűbbé válik. Remélem, hogy

minden olvasászavarral küszködő gyermek problémáján segít majd e játékos készségfejlesztő

szoftver.

5. oldal

2. Mi a diszlexia?

2. Mi a diszlexia?

A diszlexia elnevezés két tagból áll, az egyik a görög eredetű "disz", amely nehézséget jelöl, a

másik a "lexia" a szintén görög eredetű "lexis" szóból ered, amely "szavakat, beszédet" jelent.

Tehát szó szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarról van szó, de ma már tudjuk, hogy a

diszlexia ennél még összetettebb jelenség.

A diszlexiáról egyre többet beszélnek, egyre többen vizsgálják, és egyre kevésbé

tudják, mi is az. Nincs ugyanis pontos tünetegyüttese, nem lehet minden esetben kimutatni

neurológia eltérést. Bár tudjuk, mely kromoszómák játszanak szerepet öröklődésében, az

olvasási zavar megjelenését nem lehet biztosan bejósolni.

A diszlexia ugyanis gyűjtőfogalom. Mind tüneteiben, mind oki hátterében nagyon

eltérő jelenségeket azonosítanak olvasási zavarnak. Ráadásul legtöbbször nem is olvasási

zavarról, hanem olvasástanulási zavarról kellene beszélni. A diszlexiás gyermek végül

megtanul olvasni, csak ez a tanulási folyamat zavart. [21]

A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig -

empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű

gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén

társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja

későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük

egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket. [22] Diszlexiának nevezzük tehát azt a

jelenséget, ha egy gyermek az olvasás-írás tanulásában jóval elmarad azok mögött az

elvárások mögött, melyekre intelligenciaszintje és a tanulásba fektetett erőfeszítések

feljogosítanak. Diszlexiás gyermekeknek sokkal kisebb módszertani lépésekre és sokkal több

gyakorlóanyagra van szükségük az olvasástanuláshoz. [11, 14]

2.1 Diszlexiás gyermekekre jellemző tünetek

Diszlexiás gyermeknél nehezen alakulnak ki a hang és a betű közötti asszociációk. Gyakoriak

és makacsak a betűtévesztések. Felcseréli a betűk sorrendjét, illetve az olvasás irányát.

Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló

szavak szóképeit is. Nehezen olvas hosszú szavakat. A nehézséget okozó szavakat néha az

értelmetlenségig eltorzítja. Az olvasás során hibásan kombinál; más ragokat olvas a szó

végére, mint kellene. Ha újraolvastatjuk a hibásan olvasott szót, a visszamondásnál mégis a

6. oldal

2. Mi a diszlexia?

hibás alakra emlékszik vissza. Nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájának

lebonyolítására és az olvasott szöveg értelmére.

A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is: vagyis írászavarban is szenved. Egyes

gyermekeknek az olvasás megy nehezebben, másoknak az írás. Az írászavarok tünetei

nagyjából azonosak az imént felsorolt olvasási tünetekkel. Még feltűnik, hogy a legtöbb

gyermeknek rossz a kézügyessége, rossz a vonalvezetése. Komoly nehézségeik vannak a

hosszú és rövid magánhangzók, mássalhangzók érzékelésében és jelölésében. Tévesztik az

azonos írás mozdulattal kezdődő betűket (pl.: f—l). Gyakoriak az egybeírási és különírási

hibák.

Sok diszlexiás gyermek magatartása nyugtalan, kisgyermekes, dekoncentrált. A

gyermekek fáradékonyak. Meteorológiai változások idején, vagy ha nincsenek kipihenve,

erősen csökken a teljesítményük.

Értelmi szintjük ugyan megfelel az osztály követelményeinek, rossz iskolai

eredményeik miatt általában mégis butáknak tekintik őket. Ez a kínos és méltánytalan helyzet

különféle védekezési reakciókra kényszeríti őket: gátoltak, túlérzékenyek, bohóckodók vagy

agresszívak lesznek; esetleg szomatikus tüneteket is produkálhatnak. [7, 11, 14]

2.1 A diszlexia okai

A tanulási zavarokat – így a diszlexiából fakadó, a gyermek tanulását erősen hátráltató

olvasászavarokat is - igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza.

Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális, egymás utáni, lépésről lépésre történő

feldolgozást, amely az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. Ha valakinek ez a

feldolgozási mód gyengébb, akkor nehézségei lesznek a tanulással. Legtöbb esetben azonban

kiderül, hogy a tanulási zavar csak egyik oldalról deficit. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó

egészleges, egyidejű, vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet, és éppen annyira

kiemelkedő teljesítményekhez vezethet, mint a hagyományos, lépésről lépésre történő,

analizáló logikai út.

Az olvasás elsajátításában számos tényező játszik szerepet, és normálisan is igen

nagy eltéréseket mutatnak a gyerekek azokban a képességekben, amelyek az olvasás

tudományához vezetnek.

Maga az olvasás igen összetett folyamat, amelynek során a különböző

modalitásokból jövő ingereket egymásután és egyidejűleg felvesszük, majd ezek az ingerek

egymással integrálódnak, térben, időben, egymásután szerveződnek. A jelentéssel bíró

7. oldal

2. Mi a diszlexia?

információk az emlékezet és a meglevő kognitív sémák segítségével szimbólummá alakulnak,

és elhelyezkednek a gondolkodási rendszerben. Az információfeldolgozás eredményeképp

létrejön az olvasás. Bármely szinten akadályozott ez a folyamat, olvasási zavar jön létre.

[1, 7, 21]

Diszlexiát különböző tényezők, illetve azok együttese okozhatja: beszédmotoros és

nyelvi hiányosságok, téri tájékozódási zavarok, emlékezeti gyengeség, alaktagolási

gyengeség, dekoncentráltság, motivációs zavarok, anyanyelvi fejlettség gyenge szintje

(beszédhibák, rossz kifejezőkészség, melyet a szegényes szókincs, gyenge mondatalkotás,

illetve szómegtalálási nehézségek okoznak). Ezen okok kölcsönösen össze is függnek: egy

gyenge szókincsű gyermek nehezebben jegyzi meg az aktív szókészletéből hiányzó szavak

szóképeit; ugyanakkor feltehetően azért kicsi a szókincse, mert eleve rossz a szavakra

vonatkozó emlékezete. Szerepet játszhatnak még a vizuális és hallási percepciós (észlelési)

zavarok, illetve a lateralitás, dominancia, kezesség zavarai, bizonytalansága. [7, 11]

2.2 A diszlexia kezelésére használt módszerek

Az olvasás és írás alapegysége a betű. Betűismeret nélkül nincs olvasás, azonban az ábécé

betűinek puszta ismerete nem elegendő. Képesnek kell lennie a különböző betűkészletekből

(fontokból) származó betűk azonosítására, a nagy- és kisbetűk azonosítására, a kézzel írt

betűk azonosítására, továbbá a szavakba ágyazott betűk azonosítására (amikor nem izoláltan

látja a betűket). De a legfontosabb mégis az, hogy az egyik betűt meg tudja különböztetni a

másik betűtől (pl. a b és a d betű miben tér el egymástól). [4]

2.2.1 Betűtanítás

A betű megtanulásához hármas asszociációs kapcsolatot kell létrehoznunk a gyermekben a

betű vizuális (látási) emlékképe, a hozzá tartozó beszédhang akusztikai (hallási) és

artikulációs (beszédmozgásos) emlékképe között. A gyermek csak akkor ismeri a betűt, ha ez

a hármas kapcsolat kialakult, és bármelyik tag felidézi emlékezetében a másik kettőt. A betűt,

illetve hangot látja, hallja, mondja, amíg az asszociáció létre nem jön.

A betű ismeretének másik alapelve az, hogy a gyermeknek a tanult betűt tudnia kell

megkülönböztetni, differenciálni más betűktől.

Annak, hogy a vizuális, akusztikai és artikulációs emléknyomok közötti asszociáció

létrejöhessen, elengedhetetlen feltétele az, hogy a gyermek az illető hangot tisztán ejtse. Ha

8. oldal

2. Mi a diszlexia?

tehát a diszlexiás panaszokkal küszködő gyermek nem beszél tisztán, először a beszédhangjait

kell a logopédusnak rendbe hoznia. A diszlexia reedukáció és a logopédiai korrekciós munkát

párhuzamosan úgy végezhetjük, hogy az olvasásból kezdetben kihagyjuk azokat a betűket,

amelyeknek kiejtését a gyermek még nem tudja.

Az egymáshoz hasonló betűket lehetőleg távol tanítsuk egymástól. Ez tehát a

betűtanítás sorrendjét befolyásolja. Az új betű tanításakor átmenetileg elhagyjuk azokat a régi

betűket, amelyek az újhoz hasonlítanak. A következő tanórákban lassan hozzuk őket újra

vissza.

A betűismeret szempontjából fontos még a reakcióidő, mellyel a gyermek a betűt

felismeri. Betűnként 1 mp körüli átlag szükséges ahhoz, hogy a gyermek betűismerete

alkalmas legyen az olvasáshoz. [11]

2.2.2 Összeolvasás

Az összeolvasás alapfeltétele, hogy a gyermek olyan gyorsan ismerje fel a szótag betűit, hogy

egy időben legyenek meg a tudatában. Ha ez a feltétel megvan, az összeolvasás azon múlik,

hogy a beszédszervek megtalálják az átvezető mozgássort az első hang képzési helyétől a

második hang képzési helyére. A két betűt éppen e mozgássor kialakítása céljából kell

egyidőben felismerni, mert gyakran előfordul, hogy már az első hang képzési helye a második

hang természete szerint módosul: másképpen ejtjük például a k hangot a ká és másképpen a ki

szótagban.

Olvastassunk szótagsorokat először függőlegesen, majd az összeolvasás könnyeddé

válása után vízszintesen is. A szótagsorokban függőleges irányban ne változzon a

mássalhangzó. A gyermek akkor tud már jól összeolvasni, ha az egy szótagra eső átlagos idő

körülbelül ugyanannyi, mint amennyit a betűsorban egy betű olvasására fordított: ez mutatja,

hogy a szótag is egységgé vált a számára. [11]

2.2.3 Szavak olvasása

A szavak olvasása a magyar nyelvben azért okoz különleges nehézséget, mert a magyar

szavak szokatlanul hosszúak a ragok és jelek következtében. Ezért nagyon nehéz egy

egészként felfogni őket. Ezt általában a szótagoló olvasással igyekszenek áthidalni. A

kötőjelek azonban megtörik a szó globalitását, s így az még később alakul ki. Diszlexiás

9. oldal

2. Mi a diszlexia?

gyermekek különösen nehezen jutnak el a szótagolástól a szóolvasásig, de a szótagolás nélkül

írt szó szótagokra bontása is nehéz nekik.

Meixner Ildikó Én is tudok olvasni című könyvének minden olvasólapján egy-egy

szószedet található. Az ezekben levő szavakat szótípusok szerint válogatta össze. Itt

szótípusnak tekintjük az olyan szavakat, melyek azonos betűszámúak, és a magánhangzók és

mássalhangzók elosztása azonos bennük.

Ezzel a szó egészéről, belső szerkezetéről is valamilyen benyomást ad, és közelít a

globális szókép felismeréséhez. Az olvasólapok fokozatosan növelik a szavak hosszúságát. A

lapok első részében az új szótípust először mindig szótagolva mutatja be, hogy a gyermek

megértse a szerkezetét. Azután hamarosan elhagyja a kötőjeleket.

A szószedetek olvasásának még az az előnye, hogy rászorít a precíz olvasásra. Mivel

az egyes szavak nem szövegösszefüggésben fordulnak elő, kevesebb a lehetőség a kitalálásra.

[11]

2.2.4 Mondatok, majd olvasmányok olvasása

Fontos, hogy a mondatokban, olvasmányokban is a módszer által meghatározott

betűegyüttesek és szótípusok forduljanak elő, amelyek már szerepeltek a szószedetekben is. A

mondatok egy része arra szolgál, hogy gyakoroljuk benne az új betűt és az éppen soron levő

szótípust. Másik részük bizonyos mondatfajtákat és ezzel kapcsolatban jeleket, ragokat és

kötőszavakat gyakorol. A mondatok elolvastatása után szintén elismételtetjük a gyermekkel a

mondatot. Eleinte az olvasmányoknál is mondatonként mondatjuk el emlékezetből, amit a

gyerek olvasott, később átfogóbb részenként. A cél az, hogy a gyermek lehetőleg a saját

olvasásából jusson a szöveg megértésére. [11]

10. oldal

3. A program fejlesztésének menete


A program készítése során az egyes feladatlapokat fel kellett dolgozni. Ezen előkészítő

munkálatokhoz, majd később a program megírásához számos fejlesztői környezetet

használtam.

3.1 Szövegek feldolgozása

A szövegek egy részét be kellett szkennelni, más részét be kellett gépelni a feladatlapokból. A

begépelt szövegeket Word-ben rtf, azaz Rich Text formátumban mentettem el. A Rich Text

formátum egy általánosan használt szövegkezelési, szövegmegjelenítési formátum, melyet a

legtöbb szoftver kezelni tud. A szövegfelismerést ABBYY FineReader-rel végeztem, melynek

ingyenes próbaverziója az Internetről letölthető.

3.1-1. ábra: Az ABBYY FineReader 6.0 optikai karakterfelismerő szoftver

11. oldal


3.2 Képek feldolgozása

Az előkészítő munkálatok során az egyes feladatlapok fekete-fehér képeit beszkenneltem, a

szkennelésből adódó hibákat kijavítottam, majd ki is színeztem a képeket. A hibák kijavítását

és a színezést Adobe Photoshop segítségével végeztem el. A színek kiválasztásánál

élethűségre törekedtem. Jelenleg több mint 350 általam színezett képet tartalmaz a program.

3.2-1. ábra: Az Adobe Photoshop 7.0 képfeldolgozó alkalmazás

12. oldal


3.3 Hangok feldolgozása

A hangok rögzítéséhez és a zajok kiszűréséhez a Sonic Foundry Sound Forge 6.0 programot

használtam.

3.3-1. ábra: A Sonic Foundry Sound Forge 6.0 hangfeldolgozó, hangmanipuláló program

3.4 A Macromedia Director MX fejlesztői környezete

A Macromedia Director egy általánosan használt multimédia fejlesztői környezet, mely ötvözi

a magas szintű programozási nyelvek hatékonyságát az animációs stúdiók látványosságával.

Az interaktív multimédia programok készítése, fejlesztése hagyományos programozási

nyelvekkel, mint például a Pascal vagy a C++, igen időigényes és meglehetősen bonyolult

feladat, míg a Director segítségével ezen alkalmazások könnyebben és jóval rövidebb idő alatt

elkészíthetők.

13. oldal


3.4-1. ábra: A Macromedia Director fejlesztői környezet

A Directorban, nevéhez hűen, képzeletbeli rendezőként igazgathatjuk az interaktív

film elemeit. A cselekmény az úgynevezett színpadon zajlik, és lényegében ez az, amit majd a

néző, felhasználó is látni fog. A szereplők pedig a képek, videoklippek, zenék, beleértve az

összes gombot és kezelőelemeket. Az egyes elemekhez eseményeket rendelhetünk, melyekkel

kezelni tudjuk a felhasználó által a gépnek küldött feldolgozandó információt. [8, 15, 18, 19]

3.4.1 A Director alapvető részei

Az interaktív film eseményei – mint minden filmben, illetve színházban – itt is helyszínen

zajlanak; ezt színpadnak (Stage) nevezzük. A film eljátszásához színészekre van szükség; ők

a Director szereplői (Cast Member). A szereplők a legelemibb médiaegységek, amelyeket

multimédia alkalmazások készítése során használunk. Bármit, amit hallunk, látunk egy

filmben, animációban, egy szereplő reprezentál. Szereplő lehet bittérképes kép, szöveg, hang,

digitális videó stb. Amint egy szereplő a színpadra kerül, ún. Sprite lesz belőle (a Sprite

magyarul tündért, alakzatot jelent, ami azonban nem adja vissza a Sprite itteni jelentését, ezért

megmaradunk az angol kifejezés mellett). A Sprite-ok – mivel ők a szereplők (Cast Member)

14. oldal


előfordulásai a színpadon (Stage) – őrzik a szereplők (Cast Member) tulajdonságait, és

mindemellett egyedi tulajdonságokkal is rendelkeznek, mint pl. a méretük, elhelyezkedésük,

valamint a hozzájuk tartozó Lingo script(ek).

Maga a mozi természetesen időben zajlik. Az egyes Sprite-ok meghatározott ideig

szerepelnek a színpadon. Ennek leírását a forgatókönyv (Score) tartalmazza. A forgatókönyv

oszlopait filmkockának (Frame) nevezzük, amelyek a film egy-egy időpillanatait rögzítik.

Egy filmkocka több rétegre oszlik, amelyeket csatornának (Channel) nevezünk (pl. hang, a

lejátszás tempója (Frame per sec), alkalmazott színpaletta, (képkockák közötti) áttűnések,

Frame Scriptek). Egy filmkocka (Frame) minden egyes csatornája (Channel) információt

tartalmaz azokról a Sprite-okról, amelyek a színpadon szerepelnek az adott időpillanatban.

Interaktivitás nélkül azonban a Director nem több mint egy kényelmes, könnyen

elsajátítható animációkészítő stúdió. Éppen ezért a Macromedia cég egy programnyelvet is

implementált a fejlesztői rendszerben, amelyet LINGO-nak neveztek el. Ezen

programnyelvnek köszönhetően az elkészített filmünk (Movie) nem lesz többé passzív

filmkockasorozat, hanem életre kel. [8, 15, 18, 19]

3.4.2 Szereplők létrehozása

Szereplőket létrehozhatunk a Director saját beépített eszközeivel, illetve importálhatjuk őket.

Az importálás során a Director külső fájlból szerzi az adatokat, így bármely külső

program által elkészített stábot használhatunk, mint pl. Adobe Photoshop, SoundForge,

Adobe Premiere stb...

A Director beépített eszközei viszont csak egyszerű szereplők létrehozására és

szerkesztésére alkalmasak, így a legtöbb szereplőt általában importálni kell. [8, 15, 18, 19]

3.4.3 Programozás LINGO-scriptben

A Macromedia cég által készített LINGO-scriptnyelv az egyes Frame-ekhez, Movie-khoz,

Cast Member-ekhez vagy Sprite-okhoz köthető.

Ezért létezik movie-script, ami az egész mozira vonatkozik. Érdemes ilyen movie-

scriptet létrehozni az egyes változók, sprite-ok beállítására.

Készíthető frame-script, ami egy filmkocka elején vagy végén hajtódik végre. Ilyen

frame-scripteket készítettem abból a célból, hogy az animációk folytonosak legyenek.

15. oldal


on exitFrame go "Start frame"end

Az egyes filmkockákat el is lehet nevezni. Ezeket címkének (marker) nevezzük

(3.4.3-1 ábra).

0.4.3-1 ábra: Címke (Marker) létrehozása

Egy-egy képkockára direkt is hivatkozhatunk, ha megadjuk a képkocka számát. Ha

címkére hivatkozunk, akkor azt a képkockát érhetjük el, amire a címke mutat.

A LINGO-nyelv utasításait scriptekben adjuk meg. Ezek is szereplői a mozinak.

Ugyanúgy a stáb (Cast) tagjai, mint az eddig ismertetett szereplők. Onnan rendeljük sprite-

okhoz, filmkockákhoz vagy a mozi egészéhez. LINGO-scriptek készítésével megadhatunk

paramétereket a szereplők részére, vezérelhetjük az alakzatokat (Sprite), de akár az egész

mozit is. Létezik tehát az előbb tárgyalt Movie-script és Frame-script, mely az adott mozira,

illetve képkockára vonatkozik. És létezik Cast Member-script, illetve Sprite-script, ami csak

egy szereplőre, illetve Sprite-ra vonatkozik.

Ha Cast Member-scripteket használunk, akkor akárhányszor is visszük fel a

színpadra ezeket a szereplőket, mindig „viszik magukkal” ezeket a script-eket, azaz a

scriptben leírt LINGO-utasításokat.

Ezek a scriptek ún. események hatására hajtódnak végre. Ilyen esemény pl. egy

egérgomb lenyomása a Sprite felett, belépés, kilépés a Sprite területéről stb.

Valamennyi Sprite-hoz a színpadon rendelhető egy-egy Sprite-script. Sokszor

érdemes ilyen script-eket használni, hiszen a színpadon egy-egy szereplőt többször is

felhasználhatunk. Így elérhető, hogy ugyanazon szereplő más-más Sprite-ként a színpadon

másként viselkedjen.

A Director LINGO-nyelve már objektumorientált, így sokkal könnyebben

kezelhetők, változtathatók meg az egyes szereplők tulajdonságai (elhelyezkedése, színe stb.).

Valamennyi Sprite, Cast Member, Movie, Frame egyben egy-egy objektum is, melyeknek ún.

tulajdonságai vannak. A tulajdonságokat vagy közvetlenül, vagy valamely függvénytag

segítségével változtathatjuk meg.

A különböző fajta szereplőknek más és más tulajdonságai lehetnek (pl. más

tulajdonságai vannak egy képobjektumnak, mint egy szövegnek). Ezeket másképp kell

kezelni. Természetesen vannak olyan tulajdonságok, melyek valamennyi objektumnál

azonosak, ilyen pl. egy Sprite elhelyezkedése egy színpadon, színe, láthatósága stb. Ellenben

16. oldal


különbözhet egy-egy szereplő (Cast Member) tulajdonsága aszerint, hogy animáció, video,

kép vagy szöveges objektum.

A program során használhatunk globális és lokális változókat is. A globális változó

az egész mozira érvényes. Ezeket definiálni a következőképpen tudjuk: global

globalVariable1,globalVariable2 stb. Ezek értékeit érdemes egy olyan Movie-scriptben

beállítani, ami mindig lefut a mozi kezdetekor. Ilyen pl. az on prepareMovie Movie-script.

Egy globális változót úgy érhetünk el, ha az adott scriptben hivatkozunk rá.

A globális változók használata - kényelmességük ellenére - kerülendő, mert a túl sok

globális változó nemcsak feleslegesen foglalja a memóriát, hanem programunk

strukturalitását is jelentős mértékben rontja azáltal, hogy az egyes eljárásoknak paraméterként

átadott változók helyett globális változókat használunk.

A lokális változók csak az adott eljáráson, függvényen belül használhatók. Az

eljárásoknak, függvényeknek átadhatunk paramétereket is. [8, 15, 18, 19]

3.4.3.1 Szövegobjektumok kezelése

A Directorban kétféle szövegobjektum létezik. Az egyik a mező (Field), a másik pedig

a szöveg (Text). Mindkét szövegobjektumnak vannak közös, illetve eltérő tulajdonságai. A

mezőben lévő szöveget csak középre, balra vagy jobbra lehet rendezni, sorkizárttá nem lehet

tenni. A Text típusú szövegobjektumot sokkal jobban lehet formázni, ezen kívül néhány

alapvető HTML (HyperText Markup Language) utasítást is képes elfogadni. Ilyen pl. a

hiperhivatkozás, amely segítségével egy másik fejezetre ugorhatunk, vagy egy ábrát,

magyarázó szöveget jeleníthetünk meg.

Valamennyi objektum egyes tulajdonságait a Property Inspector

(tulajdonságablakban) állíthatjuk be.

17. oldal


3.4.3.1-1 ábra: Tulajdonságablak (Property Inspector)

A szövegek egyik tulajdonsága a scroll-ozhatóság. Amennyiben ezt beállítjuk,

megjelenik a szöveg-sprite jobb oldalán egy ún. scroll-bar, mellyel nagyobb méretű

szövegben mozoghatunk.

A mezőket rövidebb szövegek megjelenítésére, gombok, menük létrehozására

használhatjuk. Itt a szöveg (alapesetben) nem scroll-ozható, nem adható a szövegben

hiperhivatkozás, viszont egy ilyen objektum lehet gomb vagy menü is.

A programomban a bonyolultabb, hosszabb szövegek megjelenítésére Text-

objektumot, míg rövidebb magyarázatokhoz, gombokhoz mezőt használtam. [8, 15, 18, 19]

18. oldal


3.5 A Borland Delphi 6.0 fejlesztői környezete

Pascal alapú, magasszintű, objektumorientált, vizuális programozási nyelv, mellyel könnyen

és gyorsan lehet különböző dialógusdobozokat készíteni, szöveges állományt feldolgozni.

A program külön tárolja az ún. „form-okat”, mely a grafikus ablak, dialógusdoboz

paramétereit tartalmazza. Külön tárolja a fejlesztői környezet az algoritmusokat, melyek egy-

egy „eseményhez” (pl. gomb lenyomása) vannak rendelve. A projekt file az egyes felhasznált

modulokat tartalmazza.

A Borland Delphi fejlesztői környezet segítségével könnyen és gyorsan lehet

hatékony és viszonylag kis erőforrásigényű programokat készíteni. Számos feladatra léteznek

hatékony, szabadon felhasználható, ingyenesen letölthető komponensek. [2, 9, 13, 16]

3.5-1. ábra: A Borland Delphi fejlesztői környezet

19. oldal

4. A programban szereplő feladatok bemutatása


A következő alfejezetekben részletesen ismertetem az egyes feladatokat, leírom, melyik

milyen részképességeket fejleszt. A program használatáról a Felhasználói kézikönyv című

fejezet szól.

4.1 Képvarázs

E játékos feladat fejleszti a gyerek téri tájékozódását, a figyelmi funkciókat, az olvasáshoz és

íráshoz elengedhetetlenül szükséges iránykövetést, illetve a monotóniatűrést. Ez utóbbi azért

fontos, mert az olvasás és írás tanulása meglehetősen monoton feladat. A gyermek türelmét

pedig játékos formában lehet hatékonyan fejleszteni.

A feladatok egy részét Fejér Zsolt: Csoszogó című könyvéből válogattam. [5]

4.1-1. ábra: A Képvarázs egyik feladatlapja

A tanulónak itt egy képet kell varázsolnia úgy, hogy a lent megadott utasításokat

oszloponként követi. Az utasítások betűből és számból állnak. Az első (két) betű az irányt

20. oldal


jelöli (J = jobbra, B = balra, JF= jobbra fel stb.), az utána álló szám pedig megmondja,

mennyit kell abba az irányba lépni a ceruzával. Vannak feladatlapok, ahol egy-egy szám után

ez áll: lp. Ez azt jelenti, hogy fel kell emelni ceruzát a négyzetrácsról, és úgy kell arrébb vinni

a megadott irányba (a ceruza ekkor nem rajzol). A végén pedig vissza kell tenni a ceruzát a

négyzetrácsra.

Ha lenyomjuk az Újra-gombot, akkor egy másik tanuló is újrakezdheti a feladat

megoldását, mivel ilyenkor a program ismét bekéri a tanuló nevét.on mouseUp me Beallitasok Beolvasas Nevend

Az Újra-gombhoz rendelt Sprite-script három Movie-scriptet hív meg, melyek közül

az első beállítja a ceruza helyét, a második beolvassa a feladatlapot, a harmadik bekéri a

tanuló nevét.

A Mentés-gomb segítségével az aktuális rajzot menthetjük el a tanuló nevével és a

megoldás idejével együtt, és ezenkívül a kimeneti fájlban rögzíti, hogy helyes volt-e a

megoldás, avagy sem.on kiirFile

global SzovegFile, EredetiUtasitasok, FelhasznaloiUtasitasok, OutFile, TName, myFile --szükséges globális változók

szov=member(4).text --a kiírandó szöveg feltöltése sz2=szov

elsosor=szov.line[1]&", tanuló neve:"&&TName&", eredeti file neve:"&&SzovegFile

put elsosor into szov.line[1] aTime= integer((the timer)/60) if EredetiUtasitasok=FelhasznaloiUtasitasok then

harmadiksor=szov.line[3]&", tanuló ideje (sec):"&&string(aTime)&", a megoldás: helyes"

elseharmadiksor=szov.line[3]&", tanuló ideje (sec):"&&string(aTime)&", a

megoldás: helytelen" end if put harmadiksor into szov.line[3] put FelhasznaloiUtasitasok into szov.line[4] if objectP(myFile) then set myFile = 0 put sz2.line[5] into szov.line[5] myFile = new(xtra "fileio") --fájlobjektum létrehozása openFile (myFile, the moviePath &OutFile,0) --fájl megnyitása delete(myFile)

createFile (myFile, the moviePath &OutFile) --új fájl létrehozása openFile(myFile,the moviePath &OutFile,0) mySaveString = Convert(szov) --szöveg kiíratása fájlba writeString(myFile,mySaveString) closeFile(myFile) --fájl lezárása myFile = 0 --fájlobjektum törléseend

21. oldal


Az Ellenőrzés-gomb pirossal kirajzolja a jó megoldást. Amennyiben a tanuló

sikeresen oldotta meg a feladatot, a program egy „Ügyes vagy!” kiírással és egy jutalom-

animációval megdicséri.on mouseUp me

global EredetiUtasitasok, FelhasznaloiUtasitasok, hang --a szükségesglobális változók

kirajzolas(EredetiUtasitasok,255,0,0,1) --a feladatlapmegoldásának kirajzolása

if EredetiUtasitasok=FelhasznaloiUtasitasok then --Ha helyes amegoldás,

sprite(8).visible=true --akkor jelenjen meg az "Ügyes vagy"kiírás

sprite(9).visible=true --és a jutalom-animáció. importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Ugyes_vagy.wav"

--hangállomány beolvasása if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása end ifend

on kirajzolas Utasitasok,r,g,b,ln --paraméterek: vörös, zöld, kék,vonalvastagság

global SzovegFile,gX,gY,uX,uY --szükséges globális változók uX=gX uY=gY n = the number of items in utasitasok --n=utasítások száma repeat with i=1 to n do w = the number of words in utasitasok.item[i] if w=2 then --ha az utasítás két szóból áll (els : irányt jelölő ő

bet , második: a szám)ű case utasitasok.item[i].word[1] of --vonalak rajzolása adott

irányban adott vonalvastagsággal "f" : f(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "l" : l(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "j" : j(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "b" : b(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "bf" : bf(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "bl" : bl(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "jf" : jf(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) "jl" : jl(integer(utasitasok.item[i].word[2]),r,g,b,ln) end case else --ha fölemeljük a ceruzát case utasitasok.item[i].word[1] of --adott irányban lép

(rajzolás nélkül) "f" : fp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "l" : lp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "j" : jp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "b" : bp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "bf" : bfp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "bl" : blp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "jf" : jfp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) "jl" : jlp(integer(utasitasok.item[i].word[2])) end case end if end repeatend kirajzolas

22. oldal


4.2 Megértetted?

Már a cím is sejteti, hogy ez a feladat az értő olvasást gyakoroltatja. A tanulónak adott idő

alatt kell elolvasnia egy-egy szót, illetve egy egész sort. A szavakat, illetve a sorokat a

számítógép egymás után jeleníti meg, illetve tünteti el. Sikerélményt ad még a lassan olvasó

gyermek számára is, mivel beállítható, hogy hány másodpercenként jelenítsen meg / tüntessen

el egy-egy szót vagy sort a gép, és a gyermek örül, hogy a maga lassúságával is képes volt

adott idő alatt elolvasni a szavakat.

Fejleszti az összeolvasási készséget, ugyanakkor a gyermeket ösztönzi arra, hogy

folyamatosan olvasson, kövesse az olvasmányt. Eközben irányítja a szemmozgást, és segít

abban, hogy a gyermek ne ugyanarra a sorra ugorjon vissza, illetve ne hagyjon ki egy sort

olvasás közben. [12]

Az olvasmányokat a Minden napra egy kérdés című könyvből szerkesztettem be.

[17]

4.2-1. ábra: A Megértetted? egyik feladatlapja

23. oldal


Valamennyi menüpontban a program elején végrehajtódik egy Movie-script (on

prepareMovie), mely a szükséges beállításokat végzi.on prepareMovie global NofW,ItoN,DemoKezd -–szükséges globális változók DemoKezd=false --lejátszás letiltása NofW=0 ItoN=1 Beallitasok Beolvas SzavakSzamaend

Ha másik tanuló ül a számítógéphez, akkor a feladatot újrakezdheti. Ezért a legtöbb

programrészben a beállításokat külön Movie-script végzi.

on Beallitasokglobal SzovegFile, TextFontType, TextFontSize, SColor, HColor,

TColor, SzW, sec, iswl, kepszel importFileInto member 6, "Config_megertetted.txt" –beállításokat

tartalmazó állomány beolvasása sprite(2).visible=false SzovegFile=member(6).line[2] --beolvasandó szövegfile KepFile=member(6).line[4] --szöveghez tartozó kép/animáció new(#bitmap,member 16) importFileInto member 16, KepFile the itemdelimiter="." Itms=the number of items in SzovegFile Ext=SzovegFile.item[Itms] the itemdelimiter="," sec=Float(member(6).line[6]) TextFontType=member(6).line[8] TextFontSize=Integer(member(6).line[10]) if Ext="txt" and TextFontType="0" then TextFontType="Ariel CE" if Ext="txt" and TextFontSize=0 then TextFontSize=12 SColor=member(6).line[12] --háttér színe (R,G,B) (the stage).bgcolor=rgb(Integer(SColor.item[1]),Integer(SColor.item[2]),Integer(SColor.item[3])) HColor=member(6).line[14] --megjelenítend bet színe (R,G,B)ő ű TColor=member(6).line[16] --megjelenített bet színe (R,G,B)ű SzW=Integer(member(6).line[18]) iswl=integer(member(6).line[20]) kepszel=integer(member(6).line[22]) sprite(4).visible=falseend Beallitasok

on Beolvasglobal SzovegFile, TextFontType, TextFontSize, SColor, SzW,

pageBreak, iswl new(#text,member 4) --szövegfájl beolvasása importFileInto member 4, SzovegFile if TextFontType<>"0" then member(4).font=TextFontType --szövegfájl

24. oldal


paramétereinek beállítása if TextFontSize<>0 then member(4).fontsize=TextFontSize end if

member(4).color=rgb(Integer(TColor.item[1]), Integer(TColor.item[2]),Integer(TColor.item[3]))

member(4).boxtype=#scroll member(4).height=240 member(4).width=SzW member(4).alignment=#left member(4).leftindent=10 member(4).rightindent=10 igazit sprite(1).visible=true member(4).scrolltop=0 new(#text,member 19) member(19).rtf=member(4).rtf member(19).alignment=#left member(19).leftindent=10 member(19).rightindent=10 pageBreak = member(4).locVToLinePos(220) member(4).text=""end Beolvas

on SzavakSzama global NofW,iswl if iswl=0 or iswl=2 then NofW=the number of lines in member(19).text --sorok számát adja meg! else NofW=the number of words in member(19).text --Szavak számát

adja meg! end ifend SzavakSzama

4.3 Szófejtörő

Szintén az összeolvasást, illetve a szóolvasási készséget gyakoroltatja ez a feladat. Itt előre

megadott szavakat kell megkeresnie a tanulónak a „szódzsungelban”, ahol előfordulnak a

keresendő szavakhoz – optikailag, fonetikailag, illetve tartalmilag – hasonlók is. Ezeket a

gyermeknek meg kell különböztetnie egymástól, így a figyelmi funkciók mellett a pontos

olvasást, illetve a megfigyelőkészséget is fejleszti a feladat.

Egy-egy feladatlap szavait Meixner Ildikó olvasólapjaiból válogattam. [10] Egy

feladatlapon ugyanazon olvasólap szavai szerepelnek.

25. oldal


4.3-1. ábra: A Szófejtörő egyik feladatlapja

A program elején itt is végrehajtódik egy Movie-script, ami a szükséges beállításokat

végzi.on prepareMovie global NofW,ItoN,DemoKezd -–szükséges globális változók DemoKezd=false --lejátszás letiltása NofW=0 ItoN=1 Beallitasok Beolvas SzavakSzamaend

A következő Movie-script a tanuló által bejelölt szavakat összehasonlítja a keresett

szavakkal. Ha minden szót eltalált, akkor a program a diákot megdicséri és egy animációval

jutalmazza.

A Movie-script azt is kiírja, ha több vagy kevesebb, esetleg nem megfelelő szót jelölt

be a tanuló.

26. oldal


Az ellenőrzés eredményét egy előre beállított fájl-ba menti a program. A fájl

tartalmazza a tanuló nevét, a megoldás időpontját, a megoldásra szánt időt (másodpercben),

illetve hogy a megoldás helyes volt-e vagy sem.on ellenorzes

global HColor, Szavak, JoSzavak, Megtalaltam, OutFile, TName, myfile, ellenorizzuk, kimehetek, segitseg, hang

--Hány szót jelölt be ellenorizzuk=true bejelolt=0 repeat with i=1 to Szavak.count

if member(4).word[i].color=rgb(integer(HColor.item[1]), integer(HColor.item[2]), integer(HColor.item[3])) then

bejelolt=bejelolt+1 end if end repeat if Joszavak.count<Bejelolt then importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Tobb_szo.wav"

--hangállomány beolvasása if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása

member(24).text="Több szót jelöltél be, mint amennyit meg kellett volna találni!"

sprite(5).visible=true exit end if if Joszavak.count>Bejelolt then

importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Kevesebb_szo.wav" --hangállomány beolvasása

if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása member(24).text="Kevesebb szót jelöltél be, mint amennyit meg

kellett volna találni!" sprite(5).visible=true exit end if repeat with i=1 to Szavak.count

if member(4).word[i].color=rgb(integer(HColor.item[1]), integer(HColor.item[2]), integer(HColor.item[3])) then

j=1 talaltam=false repeat while (j<=JoSzavak.count) and (talaltam=false)

if (member(4).word[i]=Joszavak[j]) and (Megtalaltam[j]=0) then

Megtalaltam[j]=1 talaltam=true else j=j+1 end if end repeat end if end repeat ok=true talalat=0 repeat with i=1 to Megtalaltam.Count if Megtalaltam[i]=0 then ok=false

27. oldal


else talalat=talalat+1 end if end repeat if ok=true then sprite(6).visible=true sprite(5).visible=true importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Az_osszes.wav"

--hangállomány beolvasása if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása member(24).text="Az összes szót megtaláltad! Ügyes vagy!" kimehetek=true else sprite(5).visible=true

importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Sajnos_nem.wav" --hangállomány beolvasása

if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása member(24).text="Sajnos nem sikerült az összes szót megtalálnod.

Próbáld újra!" end if new(#text,member 52) importfileinto member 52,OutFile szov=member(52).text aTime= integer((the timer)/60)

elsosor="Tanuló neve:"&&TName&". A feladat megoldásának id pontja:"ő &&string(the long date)&". Találatok száma:"&&string(talalat)&". Megoldási idő (sec):"&&string(aTime)&"."

if szov="" then szov=elsosor else n=the number of lines in szov put elsosor into szov.line[n+1] end if if objectP(myFile) then set myFile = 0 --ellen rzés eredményénekő

kiíratása myFile = new(xtra "fileio") openFile (myFile, the moviePath &OutFile,0) delete(myFile) createFile (myFile, the moviePath &OutFile) openFile(myFile,the moviePath &OutFile,0) mySaveString = Convert(szov) writeString(myFile,mySaveString) closeFile(myFile) myFile = 0 end ellenorzes

4.4 Sorrend

A gyermeknek összekeveredett mondatokat kell sorrendbe raknia képek segítségével. A

gyermeket ösztönzi arra, hogy egy-egy mondatot többször is elolvasson, mégpedig úgy, hogy

meg is érti a tartalmát. Az összeolvasási készség mellett a szövegértést is fejleszti a feladat.

28. oldal


A kis történeteket magam fordítottam le németről magyarra Friderike Meixner

könyvéből. [6]

4.4-1. ábra: A Sorrend egyik feladatlapja

Itt a legnagyobb nehézséget a mondatok végének megtalálása jelentette. Ezeket a

mondatokat külön Cast Member-ekben kell tárolni. Később pedig ezek a szereplők külön

Sprite-ok lesznek, hogy külön-külön mozgathassuk őket.

on MakeSentences --mondatok alkotása global SzW,NofS --szükséges globális változók szov=member(4).text eleje=1 repeat with i=100 to 200 new (#text,member i) member(i).text="" end repeat vege=1 i=100 NofS=0 ok=false NofC=the number of chars in member(4).text --karakterek számát

adja meg! repeat while vege<=NofC

29. oldal


if ((member(4).char[vege]=".") or (member(4).char[vege]="?") or (member(4).char[vege]="!")) then ok=true else if ok=true then new (#text,member i) member(i).text=member(4).char[eleje..vege] member(i).font=member(4).font member(i).fontstyle= member(4).char[eleje..vege].fontstyle member(i).fontsize=member(4).fontsize member(i).boxtype=member(4).boxtype member(i).width=SzW member(i).height=member(i).pageheight+5 member(i).regpoint=point(0,0) NofS=NofS+1 eleje=vege+1 i=i+1 Ok=False end if end if vege=vege+1 end repeat if eleje+1<vege then new (#text,member i) member(i).text=member(4).char[eleje..vege] member(i).font=member(4).font member(i).fontstyle= member(4).char[eleje..vege].fontstyle member(i).fontsize=member(4).fontsize member(i).boxtype=member(4).boxtype member(i).width=SzW member(i).height=member(i).pageheight+5 member(i).regpoint=point(0,0) NofS=NofS+1 end if end MakeSentences

Az ellenőrzés során azt kell vizsgálni, hogy egy-egy ilyen „mondatot tartalmazó”

Sprite-ot megfelelő sorrendbe raktuk-e vagy sem. A sorrendet a Sprite-ok függőleges

koordinátája alapján vizsgálja a számítógép.

on ellenorzes global NofS ok=true elrendezes repeat with i=1 to NofS-1 if sprite(i+6).locv>=sprite(i+7).locv then ok=false end repeat if ok then member(4).text="Sikerült sorrendbe raknod!" sprite(6).visible=true sprite(5).visible=False else member(4).text="Nem sikerült sorrendbe raknod!" end if

30. oldal


member(4).font="Arial CE" member(4).fontsize=20 member(4).alignment=#center member(4).centerRegpoint=TRUE sprite(2).loc=point(250,570) sprite(2).visible=true kiirFile(ok)end ellenorzes

A könnyebb átláthatóság kedvéért ellenőrzés előtt a mondatokat a képernyőn úgy

rendezzük el, hogy jobban olvashatók legyenek.

on Elrendezes global kTomb,NofS temptomb=ktomb repeat with i=1 to NofS repeat with j=1 to NofS if sprite(temptomb[i]+6).locv<sprite(temptomb[j]+6).locv then temp=temptomb[i] temptomb[i]=temptomb[j] temptomb[j]=temp end if end repeat end repeat repeat with i=1 to NofS sprite(temptomb[i]+6).loch=5 if i=1 then sprite(temptomb[i]+6).locv=5 else

sprite(temptomb[i]+6).locv=5+sprite(temptomb[i-1]+6).locv+member(temptomb[i-1]+99).height

end if end repeatend Elrendezes

4.5 Párosítás

A legkisebbek számára készült ez a kis játék, az azonos képeket kell összepárosítani. A

képeken több apró részletet is meg kell figyelni, ezáltal a gyermek megfigyelőkészsége

fejlődik. A pontosság igen fontos szerepet játszik a betűk olvasásának, írásának

elsajátításában is.

A képek Kovács Györgyné feladatlapjaiból valók. [3] A képek eredetileg fekete-

fehérek voltak; magam szkenneltem be és színeztem ki őket.

31. oldal


4.5-1. ábra: A Párosítás egyik feladatlapja

on preparemovie global fsprite,fpozx,fpozy,asprite,apozx,apozy,WhichSprite WhichSprite=0 Beolvasas InitTomb InitSprites Keveres Kirakend

Minden egyes kép külön Sprite. Ezen sprite-ok sorrendjét és elhelyezkedését külön-

külön tömbben helyeztem el.

on InitTomb global fsprite,fpozx,fpozy,asprite,apozx,apozy --Inicializálás (sprite-ok sorrendjei) fsprite=[4,2,5,1,3,9,7,8,6] asprite=[1,2,3,4,5,6,7,8,9] --Inicializálás (pozíciók) -- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 apozx=[0,0,0,0,0,0,0,0,0] apozy=[0,0,0,0,0,0,0,0,0]

32. oldal


fpozx=[0,0,0,0,0,0,0,0,0] fpozy=[0,0,0,0,0,0,0,0,0] --1..9 fels részben helyezkednek el.ő repeat with i=0 to 8 fpozx[i+1]=280+(i mod 3)*120 fpozy[i+1]=60+integer(i/3)*120 if i<=4 then apozx[i+1]=80+i*150 apozy[i+1]=430 else apozx[i+1]=160+(i-5)*150 apozy[i+1]=540 end if end repeatend InitTomb

Ha a beimportált képek túl nagyok lennének, vagy a méretük különböző lenne, akkor

ez megnehezítené a képek párosítását. Ezért valamennyi szereplőt azonos méretűvé kell tenni.

on InitSprites i=1 repeat while i<=18 sprite(i+1).width=100 sprite(i+1).height=100 if i>=10 then rpx=integer(member(i).width/2) rpy=integer(member(i).height/2) member(i).regpoint=point(rpx-5,rpy-5) end if i=i+1 end repeatend InitSprites

Mind a felső, mind az alsó képeket összekeveri a gép a feladat (újra)indításakor.

on Keveres global fsprite,asprite --Keverés c=1000 repeat while c<=1000 i=random(9) j=random(9) k=random(9) l=random(9) temp=asprite[i] asprite[i]=asprite[j] asprite[j]=temp temp=fsprite[k] fsprite[k]=fsprite[l] fsprite[l]=temp c=c+1 end repeat end Keveres

33. oldal


Ez a Movie-script helyezi el a képeket a megfelelő helyre.

on Kirak global fsprite,fpozx,fpozy,asprite,apozx,apozy repeat with i=1 to 9 --Fels sprite-ok 1..9 +1ő sprite(i+1).ink=0 --ink=Copy sprite(fsprite[i]+1).loch=fpozx[i] sprite(fsprite[i]+1).locv=fpozy[i] --Alsó sprite-ok 10..18 (1+9..9+9) +1 sprite(i+9+1).ink=0 --ink=Copy sprite(asprite[i]+9+1).loch=apozx[i] sprite(asprite[i]+9+1).locv=apozy[i] end repeat end Kirak

Az ellenőrzés során azt kell vizsgálni, hogy mindegyik Sprite-ot megfelelő helyre tettük-e

on Ellenorzes global fsprite,fpozx,fpozy,asprite,apozx,apozy,talalat,hang talalat=0 repeat with i=1 to 9 --Fels sprite-ok 1..9ő sprite(i+1).ink=0 --ink=Copy sprite(fsprite[i]+1).loch=fpozx[i] sprite(fsprite[i]+1).locv=fpozy[i] --Alsó sprite-ok 10..18 (1+9..9+9) sprite(i+9).ink=0 --ink=Copy if sprite(asprite[i]+9+1).loc<>sprite(asprite[i]+1).loc then sprite(asprite[i]+9+1).loch=apozx[i] sprite(asprite[i]+9+1).locv=apozy[i] else talalat=talalat+1 end if end repeat if talalat=9 then sprite(22+1).visible=true sprite(23+1).visible=true

importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Ugyes_vagy.wav" --hangállomány beolvasása

if hang then sound(1).play(member(99)) --hang lejátszása end if kiirFileend Ellenorzes

4.6 Ellentétek

Kicsit már nehezebb az ellentéteket összepárosítani. Mivel a program elsősorban az olvasást

gyakoroltatja, ezért párosítás után az ellentétpárok szavak formájában is megjelennek.

34. oldal


Ehhez a feladathoz is Kovács Györgyné fekete-fehér feladatlapjait használtam

fel. [3]

4.6-1. ábra: Az Ellentétek egyik feladatlapja

on Ellenorzes global fsprite,fpozx,fpozy,asprite,apozx,apozy,talalat,kimehet,hang talalat=0 repeat with i=1 to 10 --Fels sprite-ok 1..10ő sprite(i).ink=0 --ink=Copy sprite(fsprite[i]).loch=fpozx[i] sprite(fsprite[i]).locv=fpozy[i] --Alsó sprite-ok 31..40 (1+30..10+40) sprite(i+10).ink=0 --ink=Copy if sprite(asprite[i]+30).loc<>sprite(asprite[i]).loc then sprite(asprite[i]+30).loch=apozx[i] sprite(asprite[i]+30).locv=apozy[i] else talalat=talalat+1 end if end repeat if talalat=10 then sprite(22).visible=true sprite(23).visible=true

35. oldal


importfileinto member 99, (the moviepath)&"Hangok\Ugyes_vagy.wav"

if hang then sound(1).play(member(99)) end if kiirFileend Ellenorzes

4.7 Szólások-foglalkozások

Értő olvasáshoz szükséges a gazdag szókincs. A szókincs fejlesztésére íródott ez a játék, ahol

a képekhez szöveget kell párosítani. A feladatlapokon a gyermek szólásokkal,

foglalkozásokkal valamint régi mesterségekkel ismerkedhet meg.

Ehhez a feladathoz is magam színeztem ki Kovács Györgyné feladatlapjait. [3]

4.7-1. ábra: A szólások-foglalkozások egyik feladatlapja

Az alábbi script beolvassa a képeket, a hozzájuk tartozó szövegeket, valamint a

beállításokat: a betű típusát, méretét, a háttér színét és a jutalom-animációt.

36. oldal


on Beolvasasglobal gBgColor, gBgTextColor, SzolasFile, TName, OutFile,

talalat, TextFontType, TextFontSize ImportFileInto member 50, "Config_szolas.txt" talalat=0 SzolasFile=member(50).line[2] TName=member(50).line[4] OutFile=member(50).line[6] ImportFileInto member 51, SzolasFile i=2 TextFontType=member(51).line[47] TextFontSize=Integer(member(51).line[49]) if TextFontType="" then TextFontType="Ariel CE" if TextFontSize=0 then TextFontSize=12 repeat while i<=40 WhichFile=member(51).line[i] j=Integer(i/2) ImportFileInto member j.Integer, WhichFile WhichText=member(51).line[i+1] member(j+20).text=WhichText member(j+20).font=TextFontType member(j+20).fontsize=TextFontSize i=i+2 end repeat gBgColor=member(51).line[43]

(the stage).bgColor=rgb(Integer(gBgColor.item[1]), Integer(gBgColor.item[2]),Integer(gBgColor.item[3]))

gBgTextColor=member(51).line[45] sprite(46).visible=false sprite(42).visible=true sprite(43).visible=false sprite(43).loc=point(1900,1900) --elrakjuk a sprite-ot,

mert különben ott nem tudjuk mozgatni a többi sprite-ot sprite(44).visible=false sprite(44).loc=point(1900,1900) --elrakjuk a sprite-ot, mert

különben ott nem tudjuk mozgatni a többi sprite-ot beolvasjutalom repeat with i=1 to 40 sprite(i).visible=true end repeat startTimer end

37. oldal

5. A program tesztelése


5.1 A tesztek feldolgozásaA teszteket 9-13 éves tanulók végezték. 8 diszlexiás és 10 olyan tanuló, akik olvasászavarban

nem szenvednek. A gyerekek a feladatlapokat fejlesztő pedagógusok segítségével oldották

meg. Az egyes feladatlapok különböző nehézségűek voltak, ezért ügyeltem arra, hogy azonos

nehézségű feladatot oldjanak meg. Ennek ellenére a feladatmegoldás sebességében mind a

diszlexiás, mind pedig az olvasászavarban nem szenvedő gyerekek esetében jelentős

különbségek adódtak.

Csak azt vizsgáltam, hogy a diszlexiás és nem diszlexiás gyerekek feladatmegoldási

sebességében van-e szignifikáns különbség. Ennek alapján megfogalmaztam egy H0

nullhipotézist (egyszerű hipotézis), ami azt állította, hogy a két csoport átlagai között nincs

szignifikáns különbség. Ennek ellentéte H1 hipotézis: az átlagok között van szignifikáns

különbség. Ezenkívül meg kell határozni egy valószínűségi szintet, amely mellett vizsgáljuk

az egyes hipotézisek helyességét.

A hipotézisek vizsgálatához – mivel nem ismerjük a sokasági eloszlás szórását, de

feltételezzük, hogy normális eloszlást követ – két mintás t-próbát alkalmaztam.

Két mintás próba esetén ki kell számolni a minták átlagát és szórását. Ezután

becsülni kell a közös szórást (sc).

( ) ( )2

11 222

−+−+−

=YX

XXYYc nn

snsns (1)

Itt nX a diszlexiás gyerekek számát, sX az eredmények szórását, nY a kontrollcsoportban lévők

számát, sX pedig az eredmények szórását jelöli.

A vizsgálathoz továbbá ki kell számolni egy T értéket, valamint ν=nY+nX-2

szabadságfokú 1-α/2 szignifikanciaszint (α=0,05) melletti t-eloszlás értékét.

( )

YXc nn

s

xyT

110

+

−−=

δ(2)

Ha T> ( )να 2/1−t , akkor H1 hiptézis igaz, (tehát van szignifikáns különbség a csoportok átlagai

között), ha nem, akkor H0 hipotézis igaz (tehát nincs szignifikáns különbség a csoportok

átlagai között).

38. oldal


5.1-1. táblázat: Az egyes feladatok megoldásához szükséges idő

Megoldási idő (sec) (jó megoldás)

Diszlexiások Ellentétek Képvarázs Párosítás Sorrend SzófejtörőSzólás-foglalkozás

1 78 1921 168 190 52 5642 85 1502 121 255 23 4653 88 1765 250 305 34 5454 117 1865 107 216 84 5445 89 1775 205 134 76 5356 80 1932 242 179 75 6547 96 1854 165 173 72 6638 72 1875 189 213 78 465

ÁTLAG 88,13 1811,13 180,88 208,13 61,75 554,38SZÓRÁS 13,81 138,61 51,58 52,88 24,16 74,03Kontroll-csoport Ellentétek Képvarázs Párosítás Sorrend Szófejtörő

Szólás-foglalkozás

1 38 462 48 107 7 1652 32 485 52 79 6 1853 40 564 60 84 13 1564 28 453 46 46 24 1755 36 458 48 58 35 766 42 854 43 88 33 2157 43 356 50 58 49 2418 32 522 42 76 15 2549 40 786 46 58 29 125

10 30 1054 34 76 14 154ÁTLAG 36,10 599,40 46,90 73,00 22,50 174,60SZÓRÁS 5,30 222,66 6,81 18,14 13,92 53,23Sc 9,96 190,51 34,50 37,53 19,09 63,18T 11,0100 13,4093 8,1877 7,5910 4,3353 12,6728t(10+8-2) 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729Hipotézisek H1 igaz H1 igaz H1 igaz H1 igaz H1 igaz H1 igaz

A táblázatból látható, hogy szignifikáns különbség van a diszlexiások és az

olvasászavarban nem szenvedő tanulók feladatmegoldási sebessége között. A diszlexiás

gyermekek sokkal nehezebben tudják megoldani az egyes feladatokat.

Érdekes kérdés lehet, hogy a tanulók hányszor hibáznak, mielőtt megtalálják a jó

megoldást.

39. oldal


5.1-2. táblázat: Hibák száma a feladatok megoldása közben

Hibák száma a jó megoldás megtalálása előtt

Diszlexiások Ellentétek Képvarázs Párosítás Sorrend SzófejtörőSzólás-foglalkozás

1 0 14 2 2 0 22 0 15 2 3 1 03 0 7 0 5 0 24 0 8 4 2 0 05 2 16 0 0 1 06 0 15 2 2 0 47 0 13 0 0 1 08 0 10 2 2 0 0

ÁTLAG 0,25 12,25 1,50 2,00 0,38 1,00SZÓRÁS 0,71 3,45 1,41 1,60 0,52 1,51Kontroll-csoport Ellentétek Képvarázs Párosítás Sorrend Szófejtörő

Szólás-foglalkozás

1 0 2 0 0 0 02 0 6 0 0 0 03 0 0 0 2 0 04 0 4 0 0 0 05 0 5 2 2 0 06 0 5 0 4 0 07 0 5 0 0 0 08 0 8 0 0 0 09 0 9 2 0 1 0

10 0 2 0 3 0 0ÁTLAG 0,00 4,60 0,40 1,10 0,10 0,00SZÓRÁS 0,00 2,76 0,84 1,52 0,32 0,00Sc 0,47 3,08 1,13 1,56 0,42 1,00T 1,1269 5,2342 2,0537 1,2168 1,3921 2,1082t(10+8-2) 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729 2,4729Hipotézisek H0 igaz H1 igaz H0 igaz H0 igaz H0 igaz H0 igaz

Itt szignifikáns különbség csak a képvarázs feladatban van. Itt a legtöbb a tévesztések

aránya, ez a feladat bizonyult a gyerekek számára a legnehezebbnek.

5.2 Szakmai vélemények

„Az oktatás területén egyre jobban elterjed, tért hódít az informatika, mint a tanítás

segédeszköze. Tantárgyspecifikus szoftverek és CD-ROM-ok robbanásszerűen jelennek meg.

Kutatások folynak a hatékonyságukról, műhelymunkák foglalkoznak azzal: hogyan épülnek

be a tanítás folyamatába.

A mi területünk speciális. Sérült egyénekkel, tanulási zavarban szenvedő

gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógia minden területén nagyon jól beilleszthető

40. oldal


készségfejlesztő programok vannak. Kiemelném ennek a korszerű technikának a szerepét a

motivációban. Különösen hatékony ez az egyéni fejlesztő foglalkozást alkalmazó

gyógypedagógia területén.

A program hatékonyabbá teszi a tanítást és korszerűsíti a pedagógusképzést.

A hallgatók tanítási gyakorlatában egy új módszer bevezetését jelentené, mely

segítséget nyújt a tanárnak a tanításban és a diáknak a tanulásban. A számítógép, amely

korunk kimagaslóan korszerű eszköze, izgalmas a gyermekek részére. Motiválja és

fegyelmezi a gyermekeket. A számítógéppel végzett munkát játéknak érzik, szívesen és

figyelmesen oldják meg a speciális programok feladatait. Rohamosan nő a gyermekeknek

készített készségfejlesztő programok száma. Magyar programozók a gyógypedagógia

területén tanuló gyermekek fejlesztésére is készítettek speciális feladatokat. Számuk kevés,

nagy szükség lenne további programok fejlesztésére. A külföldön kidolgozott készségfejlesztő

feladatok magyar nyelvű átdolgozásai is nagyon jól használhatók Fontosnak érzem a speciális

programok fejlesztését. A rehabilitációs céllal készült szoftverek kívül esnek az üzleti szféra

érdekein. Szükséges a szakember, a gyakorló gyógypedagógus útmutatása a hatékony, tanítási

órákon jól használható programok készítésében. Partner ebben a Veszprémi Egyetem részéről

Sikné dr. Lányi Cecília, aki informatikus hallgatók bevonásával készít a gyógypedagógia

különböző területén jól használható speciális programokat. A módszertani segítők száma

növelhető lehetne, ha a gyógypedagógiai tanárképző kar hallgatói megismernék a már

használható programokat. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

kreditrendszerben beindította 45 órás tanegység keretében a birtokunkban lévő

készségfejlesztő szoftverek oktatását. Cél: a hallgatók ismerjék meg a korszerű, tanítási

gyakorlatban jól felhasználható programokat és a számítógépet, mint eszközt tervezzék be a

gyermekek minél hatékonyabb fejlesztése érdekében.

A DysLearning program részfeladatai nagyon jól segítik az elmaradt funkciók

fejlesztését. Elsősorban a szöveg megértése érdekében tartalmaz feladatokat. Térbeli

tájékozódás, a szöveg pontos olvasásával, a figyelem összpontosításával játékos formában

ábrákat varázsolnak elő. Ebben a feladatban a Mozaik Kiadó segítsége alapján a Csoszogó

képességfejlesztő munkafüzetet / Fejér Zsolt / dolgozták fel.

Nagyon jól átgondolt a Megértetted? részfeladat, mely a szöveg pontos olvasására

ösztönöz. Kép megjelenítésével segíti a szöveg megértését, és a megtartó emlékezet

fejlesztését.

A szófejtörő kettős célt tartalmaz. Egyrészt Meixner Ildikó által kidolgozott módszer

elve alapján speciálisan összegyűjtött szóanyag olvasása, másrészt a figyelmi funkciók,

41. oldal


emlékezet, megfigyelőkészség, megtartó emlékezet fejlesztése, miszerint a megadott szavak

megjegyzése, a szövegkörnyezetből való kiemelése a pontos értő olvasásra serkent.

Szókincsük rendkívül szegényes. Ennek fejlesztésére a sorrend, ellentétek, szólások-

foglalkozások rész szolgál.

Nagy pozitívum, hogy a különböző fejlettségű szintű tanulók részére egyénre szabott

beállítást tesz lehetővé.

A DysLearning a diszlexiás és rosszul olvasó gyermekek megsegítésében jól

alkalmazható, hiánypótló speciális olvasássegítő program, amely játékos formában tanít

minden iskolás gyermeket.

Bp., 2003. okt.

dr. Kovács Györgyné”

A tesztelésében több (gyógy)pedagógus is segítséget nyújtott, akik néhány

észrevételt, javaslatot tettek programom továbbfejlesztésére. Munkájukat, segítségüket,

javaslataikat ezúton is köszönöm.

1. A Képvarázs programnál célszerű lenne a nehézségi fokozatot is jelölni. Ezenkívül jelezni

kellene, hogy a gyermek éppen hol tart.

Én arra gondoltam, hogy az utasítások számát feltüntetem a fájlnevekben.

Természetesen a nehézségi fokozatot a fejlesztő pedagógusok is megválaszthatják azáltal,

hogy a feladatlapok után odaírják a nehézségi szintet. A második észrevételt igyekszem majd

a programban megvalósítani.

2. A Sorrend feladatnál jó lenne, ha a feladat megoldásának helytelensége esetén azt is

kiírná, mi volt a hiba.

3. Gyengébb gépeken lassú a feladatok beolvasása.

Ezeket az észrevételeket, javaslatokat igyekszem figyelembe venni és a hibákat

ezeknek megfelelően kijavítani.

Az átdolgozott, kijavított változatot a fejlesztő pedagógusok számára térítésmentesen

eljuttatom.

42. oldal

6. Összefoglalás

6. Összefoglalás

Napjainkban a számítógéppel segített oktatás egyre inkább előtérbe kerül. Évről évre újabb és

újabb multimédiás szoftverek kerülnek piacra. A gyerekek figyelmét lekötik e színes játékok,

sőt az ő számukra már az is külön öröm, hogy számítógépen dolgozhatnak.

A számítógépes oktató- illetve készségfejlesztő programok nagy előnye, hogy az

egyes feladatlapokat csak egyszer kell elkészíteni, ugyanakkor akármennyi gyerek

felhasználhatja azokat. Nem kell fénymásolni, vagdosni, külön borítékba tenni az egy

feladatlaphoz tartozó képeket és szavakat. Nincs szükség színes nyomtatásra/fénymásolásra,

így a kényelmesebb felhasználás mellett gazdaságosabb is a használatuk.

Készségfejlesztő programommal az olvasás gyakoroltatásához szeretnék segítséget

nyújtani elsősorban diszlexiás és olvasászavarban szenvedő gyerekek számára. Számos

probléma okozhat olvasászavart: téri tájékozódás, iránykövetés, megfigyelőkészség,

monotóniatűrés stb. A játékos feladatok segítségével nemcsak ezen készségek fejlesztésére

törekedtem, hanem igyekeztem feloldani az olvasástanulás monotóniáját is. A legtöbb feladat

megoldásához az abban szereplő szavakat, illetve mondatokat többször is el kell olvasni, meg

kell érteni. A gyermekek azonban játéknak fogják fel mindezt, és szívesen oldogatják a

feladatokat, az időmérés pedig igen jó ellenszer az esetleges időhúzás ellen.

A program bővíthetősége lehetővé teszi egyénre szabott feladatsorok összeállítását,

így súlyosabb problémával rendelkező gyermek is sikerrel használhatja a programot. A

számítógép minden feladatnál ellenőrzi a jó megoldást, megkönnyítve ezzel a pedagógus

munkáját. Az eredményeket szöveges állományban gyűjti össze, így a gyermek fejlődése

könnyedén nyomon követhető.

A továbbiakban szeretném újabb feladatsorok feldolgozásával programomat

kibővíteni, valamint egy német és egy angol nyelvű változatot készíteni. A programhoz

kapcsolódni fog egy tanári modul, melynek segítségével néhány beállítás után könnyedén

készíthetnek majd a pedagógusok egyénre szabott, színes feladatlapokat. A szoftver

hamarosan egy térképes feladattal is kibővül, mely a gyermek téri tájékozódását tovább

fejleszti.

43. oldal

7. Felhasználói kézikönyv


A kézikönyvben némi segítséget adok a program használatához. Először a telepítéshez és

futtatáshoz szükséges hardware és software követelményeket adom meg, majd részletesen

ismertetem minden egyes feladatnál, mit és hogyan lehet beállítani. A program

bővíthetőségével a kézikönyv utolsó alfejezete foglalkozik.

7.1 Hardware és software követelmények

Minimális hardware követelmények:

− Processzor: Pentium I. MMX, 233 MHz

− RAM: 32 MB

− Monitor: SVGA 800x600 16 bit (HighColor)

− Hard Disc: 140 MB (szabad tárterület)

− Floppy: 1.44 MB

− CD-ROM Drive, egér, billentyűzet

Ajánlott hardware konfiguráció:

− Processzor: Pentium II., 300 MHz

− RAM: 64 MB

− Monitor: SVGA 800x600 32 bit (TrueColor)

− Hard Disc: 140 MB (szabad tárterület)

− Floppy: 1.44 MB

− CD-ROM Drive, egér, billentyűzet, hangkártya

Software követelmények:

− 32 bites Windows operációs rendszer (Windows 95, 98, Me, NT 4.0, 2000, XP, 2003

Advanced Server)

44. oldal


7.2 A program telepítése

Tegye be a CD-t a meghajtóba, és indítsa el az install.bat nevű fájlt. Ez feltelepíti, és

automatikusan el is indítja majd a programot.

A C: meghajtó DysLearning könyvtárában lesz a program, később innen indíthatjuk el.

7.3 A program indítása

Keressük meg a DL.exe programot, és indítsuk el. Ekkor az alábbi képernyő fogad minket:

7.3-2 ábra: A DysLearning főmenüje. Bal oldalt lehet választani a feladatok közül.

Írjuk be a tanuló nevét, és kattintsunk az Ok-gombra. Ezek után választhatunk a

feladatok közül. A jobb felső sarokban lévő hangszóróra kattintva a hangot kapcsolhatjuk ki,

illetve be.

45. oldal


Ha az egeret a nyomógombok fölé visszük, megjelenik egy kép, amely egy példát

mutat az adott feladattípusból. Ez csupán azt a célt szolgálja, hogy rögtön lássuk, melyik

feladatról van szó. A megfelelő gombra kattintva elindul az adott feladat.

(A legalsó nyomógomb a Párosítás. Mivel ez több feladattípust takar, ezért, ha erre

kattintunk, alul megjelennek majd az egyes feladattípusok; ezekre kattintva hozhatjuk be

valamelyik feladatot, a Vissza-gombbal pedig visszatérhetünk a főmenübe.)

7.3.1 Képvarázs

Minden program indításakor – így a Képvarázsnál is - instrukciót kapunk a program

használatáról. Törekedtem arra, hogy ezek az instrukciók a gyermekek nyelvén szóljanak,

hiszen nekik kell majd az egyes feladatokkal megbirkózniuk.

7.3.1-1. ábra: A Képvarázs instrukciója – gyermekek nyelvén fogalmazva

Kattintsunk a Kezdjük el! feliratra. Ezek után az alábbi panel jelenik meg:

46. oldal


7.3.1-2. ábra: A Képvarázs beállítópanelje

Ha mindent beállítottunk, az OK-gombbal indul a program. (A Vissza-gombbal a

főmenübe térünk vissza, a Kilépés-gomb teljesen kilép a programból.)

7.3.1-3. ábra: Itt varázsolhat képet a tanuló az oszlopokban megadott utasításokat követve

47. oldal


A piros pötty a rajzolás kezdőpontja. A jobb felső sarokban látható gombok, illetve a

billentyűzet jobb szélén lévő számbillentyűk irányítják a ceruza mozgását, a rajzolás irányát.

A ceruzát fölemelni/visszatenni a középső (illetve a jobb oldali 5-ös számbillentyű)

lenyomásával lehet, törölni pedig a Vissza-gombbal, illetve a backspace billentyűvel.

Ha a gyerek végzett a feladattal, az Ellenőrzés-re kattintva a gép ellenőrzi, hogy jól

oldotta-e meg a feladatot, valamint a kimeneti fájlba beleírja, hogy hibázott-e avagy sem.

Pirossal kirajzolja a jó megoldást. A helyes megoldásért jutalom-animáció és – amennyiben

nem kapcsoltuk ki a hangot – szóbeli dicséret jár.

Az Újra-gombbal újrakezdheti a gyerek a feladatot, illetve egy másik gyerek is

megcsinálhatja ugyanazt, mert ebben az esetben újra bekéri a gyerek nevét. A Mentés-gomb

menti a gyerek munkáját (a nevét, a feladat megoldásának idejét, valamint a rajzolt ábrát), a

Kilépés-sel pedig visszatérünk a főmenübe.

7.3.2 Megértetted?

Itt már egy nagyobb panel fogad minket több beállítási lehetőséggel. (A tanuló nevére itt

nincs szükség, mivel itt nem mérjük a teljesítményét.)

7.3.2-1. ábra: A Megértetted? beállítópanelje

48. oldal


A megjelenítés sebessége 0,1 mp és 40 mp között állítható be. Az OK-gombra

kattintva megjelenik előbb a cím, majd a Kezdés-gomb hatására – a beállításoknak

megfelelően – fokozatosan előtűnik/eltűnik a szöveg. A végén megjelenik a szöveghez tartozó

kép, segítve az olvasottak megértését.

7.3.2-2. ábra: Megértetted?

Ha az olvasmány – akár a hosszúsága, akár a beállított betűmérete miatt – nem fér ki

a képernyőre, akkor a program automatikusan görgeti azt az előtűnés/eltűnés sebességének

megfelelően. A jobb oldalt lévő görgetősáv segítségével mi is tudjuk tetszőlegesen görgetni a

szöveget. Egy-egy hosszabb, nehezebb szót ismét elolvastathatunk a gyerekkel. Kattintsunk

arra a szóra, ami nehezen ment, esetleg nem is tudta elolvasni; ekkor az a szó pirosra változik

(ha a beállítópanelben nem választottunk ennek más színt), és nagyobb lesz.

49. oldal


7.3.3 Szófejtörő

Ehhez a feladathoz Meixner Ildikó feladatlapjaiból válogattam. A fájlnévben az Mx után álló

szám a feladatlap számát jelöli. Segítségképpen egy jellemző szót is megadtam zárójelben.

7.3.3-1. ábra: A Szófejtörő beállítópanelje

Az OK-gombra kattintva megjelennek előbb a keresendő szavak:

7.3.3-2. ábra: A Szófejtörő egyik feladatának keresendő szavai

50. oldal


A Kezdés-t megnyomva megjelenik a szódzsungel, ahol a gyereknek meg kell

találnia az imént olvasott, keresendő szavakat:

7.3.3-3. ábra: A szódzsungel. A keresendő szavak a Segítség-gombbal egy kis időre előhívhatók.

A megtalált szóra a gyermeknek rá kell kattintania. A szó betűi ekkor pirosra

változnak (hacsak ennek színét át nem állítottuk Beállítások panelban). Ismételt kattintásra a

szó ismét az eredeti formáját ölti. A Segítség-gomb 4 mp-re ismét megjeleníti a keresendő

szavakat. Az Ellenőrzés-gomb megnézi, mely szavakat választotta ki a gyerek a

szódzsungelból. Ha kevesebb/több szóra kattintott, mint amennyit meg kellett volna találnia,

akkor egy erre a hibára figyelmeztető üzenetet ír ki program, és segítségképpen - 5 mp erejéig

– zöld színnel kiemeli a megtalálandó szavakat. A gyerek ezután újra próbálkozhat. A

kimeneti fájl rögzíti az eltalált szavak számát. A Kilépés-gomb csak akkor engedi kilépni

ebből a feladatból, ha azt sikeresen megoldotta. Az Újra-gomb megnyomásával ugyanazt a

feladatsort adhatjuk fel egy másik diák számára, mivel ekkor a számítógép – a Képvarázshoz

hasonlóan – bekéri a tanuló nevét.

51. oldal


7.3.4 Sorrend

Itt hasonló panel fogad minket, mint a Megértetted?-nél, azzal a különbséggel, hogy itt a

tanuló nevét is bekérjük. De itt is ugyanúgy beállíthatjuk a betű típusát, méretét, színét, a

háttérszínt stb. A feladatlap kiválasztásakor az ahhoz tartozó kép itt is automatikusan

beállítódik, így azt nem kell külön kiválasztani.

7.3.4-1. ábra: Az egyik kis történet; mondatai a Kezdés-gomb megnyomásával összekeverednek

Először a tanuló elolvashatja az egész történetet; a mondatok a Kezdés-gomb

megnyomásával keverednek össze. Ezek után a mondatokat tetszőleges sorrendben lehet

mozgatni, mégpedig úgy, hogy az egeret a mozgatni kívánt mondat fölé visszük, és a bal

egérgomb nyomva tartása mellett az egeret a kívánt irányban toljuk. Lényeg, hogy a

mondatok a helyes sorrendben egymás alá kerüljenek; a gép ellenőrzéskor csak a mondatok

elhelyezésének függőleges koordinátáit veszi figyelembe.

52. oldal


7.3.4-3. ábra: Az egér segítségével az egyes mondatok tetszőlegesen mozgathatók a képernyőn

Az Ellenőrzés-gomb a sorrend helyességének ellenőrzése mellett a mondatokat a bal

szélre rendezi, egyenlő távolságra egymás alá. A kimeneti fájlba csak a megoldás helyességét

rögzíti. Az Újra- illetve a Kilépés-gomb hasonló szerepet tölt be, mint a korábbi feladatokban.

7.3.5 Párosítás

A főmenü Párosítás gombja valójában három feladatot takar. Az első az ugyanilyen nevű

Párosítás, a második az Ellentétek, a harmadik pedig a szólások-foglalkozások. A

beállítópanel mindegyiknél ugyanolyan, mint a Képvarázs feladatánál, így erre külön nem

térek ki. Az első kettő feladatban képet képpel, a harmadiknál szöveget kell képpel párosítani.

Mivel mindegyiket egy kicsit másképp kell kezelni, külön tárgyalom őket.

53. oldal


7.3.5-1. ábra: Ha bal oldalt a Párosítás-ra kattintottunk, akkor 3 különböző feladat közül választhatunk. A képen a Párosítás egyik feladatlapja látható

Az alsó képeket a bal egérgomb nyomva tartása mellett tudjuk a felső képekre

ráhúzni. Az egérgomb elengedésével kép automatikusan arra a felső képre „húzódik rá”,

amelyik fölött van. Ez a „ráhúzódás” itt azt jelenti, hogy nem takarja el teljesen a felső képet,

hanem egy kicsit jobbra lefelé csúsztatva helyeződik rá. Így láthatóvá válik, hogy azon a felső

képen már van egy alsó kép. Két képet egy lapra ráhúzni nem lehet. Az Ellenőrzés-gomb

visszarakja azokat a képeket az eredeti helyükre, amelyek nem a megfelelő lapon vannak. A

találatok számát ennél a feladatnál is rögzíti a kimeneti fájlban. Az Újra-gomb itt is a feladat

újrakezdését végzi a gyerek nevének bekérése után. A felső és alsó képeket ismételten

megkeveri.

54. oldal


7.3.6 Ellentétek

Az alsó képeket az előző feladatban ismertetett módon húzhatjuk rá a felső képekre. Az

Ellenőrzés-gomb itt is visszahelyezi a nem megfelelő helyre húzott képeket, valamint rögzíti

a találatok számát a kimeneti fájlban.

7.3.6-1. ábra: Az alsó képek alatti megnevezés segít az ellentétpárok megkeresésében. Itt éppen az „olt”

szót ábrázoló képet húzzuk annak ellentétére. A jobb felső sarokban lévő képen látszik, hogy már van

rajta egy másik kép

Ha a gép az ellenőrzésnél nem talál hibát, a Kilépés-gombra kattintva szavak

formájában, két oszlopban jelennek meg az ellentétpárok. Olvastassuk el a szavakat, és csak

ezután lépjünk ki a feladatból, vagy ismételjük meg azt egy másik gyerekkel.

55. oldal


7.3.6-2. ábra: Az ellentétpárok szavak formájában. Jobb oldalt még látszik a jó megoldásért kapott

jutalom-animáció

7.3.7 Szólások-foglalkozások

Ebben a feladatban a képernyő alsó felén látható szövegeket kell a képek alá húzni. A gépi

ellenőrzés hasonlóképpen történik, mint az előző két feladat esetében.

56. oldal


7.3.7-1. ábra: Néhány, a mindennapi életben is gyakran használt szólás.

7.4 A program bővítése

Minden egyes feladathoz, valamint a nyomógombokhoz, jutalom-animációkhoz és

instrukciókhoz külön könyvtár tartozik. A feladatlapokat szöveges állomány írja le, az

alábbiakban ezek megírását részletesen ismertetem.

7.4.1 A Képvarázs bővítése

A Képvarázs feladatlapjait, illetve a tanuló eredményeit a C:\DysLearning\Kepvarazs

könyvtár Feladatok, illetve Megoldasok alkönyvtára tartalmazza. A Feladatok alkönyvtárba

belépve txt kiterjesztésű, azaz szöveges fájlokat találunk. Ezek írják le az egyes

feladatlapokat. A 7.4.1-1. ábra szemlélteti a leíró fájlok szerkezetét.

57. oldal


7.4.1-1. ábra: A Képvarázs egyik feladatlapját leíró szöveges állomány. A kódsorból kiemelt utasítás

jelentése: lefelé négyet lépj (azaz itt fel kell emelni a ceruzát)

A #-jellel kezdődő sorok magyarázó jellegűek, segítenek a kitöltésben. A 2. sorba

kerül a rajzolandó figura kezdőpontja, melynek koordinátáit a bal alsó saroktól számítjuk. Az

első szám a vízszintes, a második szám pedig a függőleges koordinátát jelöli. A koordinátákat

vesszővel válasszuk el egymástól.

A 4. sor írja le magát a rajzot. (Megjegyzés: itt nem az számít egy sornak, ami a

képernyőn egy sor. Itt egy sornak akkor van vége, ha Enter-t ütünk. A 7.4.1-1. ábrán látható

utasítássorozat a képernyőn négy sorban fér csak el, de valójában az csak egy sor.) Az irányt

jelölő betűk rövidítései (J=jobbra, B=balra, JF=jobbra föl stb.) után tegyünk szóközt, és csak

utána írjuk be a számot, amely az abba az irányba megteendő lépések számát jelenti. A szám

után tegyünk vesszőt (kivéve akkor, amikor abba az irányba a ceruza fölemelésével lépni kell

– ez esetben a szám után szóköz, majd az LP kétbetűs rövidítés kerüljön, és csak utána

tegyünk vesszőt, ahogy a 7.4.1-1. ábrán kiemeltem), és írjuk be a következő utasítást az

előzőhöz hasonlóan. Az utolsó utasítás után nem kell kitenni a vesszőt, viszont fontos, hogy

Enter-t nyomjunk utána. Az utasítássorozat beírása közben ne üssük le az Enter billentyűt!

Végül a 6. sorban a rácsok nagyságát állíthatjuk be. Egy kisebb rajzhoz beállíthatunk

nagyobb rácsot is, viszont a nagyobbak nem férnek el a 40-es méretű rácsban. A Képvarázs

programot elindítva az Ellenőrzés-gomb segítségével ellenőrizhetjük, hogy megfelelően

állítottuk-e be a rács méretét.

Ha egy új feladatlapot szeretnénk felvinni, megtehetjük úgy, hogy megnyitjuk az

egyik szöveges állományt, a megfelelő sorokat átírjuk, majd valamilyen más néven elmentjük.

A Képvarázs bővítésének van egy másik módja is. Hozzuk be a programot, a

beállítópanelben írjuk be a kimeneti fájl nevét, rajzoljunk a program segítségével, majd a

Mentés-gombra kattintva mentsük el a rajzot. Ekkor a program automatikusan megírja a

58. oldal


szöveges fájlt, amelyet a Megoldasok alkönyvtárba ment. Innen másoljuk át ezt a fájlt a

Feladatok alkönyvtárba, és a program legközelebbi indításakor már ezt a feladatot is

kiválaszthatjuk. Természetesen az ily módon kapott szöveges állományt is tetszőlegesen

átírhatjuk.

7.4.2 A Megértetted? bővítése

A Megértetted? olvasmányait és képeit a c:\DysLearning\Megertetted könyvtár tartalmazza.

A szövegeket rtf, azaz Rich Text formátumban készítettem el Microsoft Word segítségével

(rtf állományként sokkal kevesebb helyet foglal, mint doc fájlként).

7.4.2-1. ábra: A Megértetted? egyik olvasmánya rtf formátumban.

Az egyes sorok végén Enter-t kell ütni

A legelső sorba írjuk a címet, majd utána – és minden egyes sor után - nyomjuk le az

Enter billentyűt. (Erre azért van szükség, mert a program számára itt is az Enter jelenti a sor

végét. Ha azt szeretnénk, hogy soronként jelenítse meg/tüntesse el a szöveget bizonyos

időközönként, akkor a program mindig a soron következő Enter-ig jeleníti meg/tünteti el a

59. oldal


szöveget. Ha sehova nem tennénk Enter-t, és úgy kívánnánk soronként megjeleníteni az

olvasmányt, az egész olvasmány egyszerre megjelenne.) Tehát az első Enter-ig tartson a cím,

utána pedig ránk van bízva, meddig tartsanak a sorok. Az utolsó sor után nem kell Enter-t

nyomni (ellenkező esetben még egy üres sort is megjelenít/eltüntet a program az olvasmány

végén).

Az olvasmányhoz tartozó képet többféleképpen elkészíthetjük: beszkennelhetjük,

Internetről letölthetjük, megrajzolhatjuk számítógéppel stb. A képet érdemes ugyanolyan

néven elmenteni, mint azt az olvasmányt, amihez szánjuk. Így, ha a beállítópanelban azt az

olvasmányt kiválasztjuk, a program automatikusan tudni fogja, hogy melyik kép tartozik

hozzá, és nem kell nekünk külön kikeresgélnünk minden egyes alkalommal. A kép formátuma

bármi lehet, de a jpg-et javaslom, mert így kevés helyet foglal.

7.4.3 A Szófejtörő bővítése

A Szófejtörő feladatlapjait a C:\DysLearning\Szofejtoro könyvtár tartalmazza.

7.4.3-1. ábra: A Szófejtörő egyik feladatlapjának szöveges állománya

A szöveges fájl 2. sorába a keresett szavakat írjuk. (Ha azt szeretnénk, hogy egy

adott szó többször, például 10-szer forduljon elő, és a tanulónak ezt az adott szót kelljen 10-

szer megtalálnia a szövegben, akkor 10-szer írjuk be ebbe a sorba azt a szót.) Az egyes

szavakat vesszővel válasszuk el egymástól.

60. oldal


A 4. sorba kerüljön az összes többi szó. Fontos, hogy itt ne szerepeljen olyan szó,

amit már a 2. sorba, a keresett szavak közé beírtunk.

A 6., 8. és 10. sorban háttér- illetve betűszínt állíthatunk be. Én mindegyik

feladatlapnál fehér hátteret, fekete betűket, a tanuló által kijelölt betű színét pedig pirosra

állítottam be.

7.4.4 A Sorrend bővítése

A Sorrend feladatlapjait a C:\DysLearning\Sorrend könyvtár tartalmazza. Bővítése ugyanúgy

történik, mint a Megértetted?-nél megismert módon. Itt is megírhatjuk Word-ben a történetet,

az egyes mondatokat Enter-rel elválasztva. A történethez tartozó képet pedig úgyszintén

érdemes ugyanolyan néven elmenteni.

7.4.5 A Párosítás bővítése

Ha belépünk a C:\DysLearning\Parositas_nagykepek könyvtárba, szöveges fájlok mellett még

további alkönyvtárakat is találunk ott. Az egyes alkönyvtárak (az Eredmenyek nevűt kivéve)

az egyes feladatlapokhoz tartozó képeket tartalmazzák. Új feladatlap készítése esetén hozzunk

létre egy új alkönyvtárat, másoljuk oda a 9 képet. Ezek után készítsük el hozzá a szöveges

állományt a következőképpen:

7.4.5-1. ábra: A Párosítás egyik feladatlapjának leírása.

61. oldal


A 2-10. sor írja le, hol találhatók az egyes képek. A 12. sor a háttér színét írja le, a

14. sor pedig az állandó animációnak használt képfájl nevét az útvonallal együtt.

7.4.6 Az Ellentétek bővítése

A C:\DysLearning\Ellentetek könyvtárban is találunk alkönyvtárakat a szöveges állományok

mellett. Az alkönyvtárak itt is a képeket tartalmazzák. A szöveges állomány pedig leírja, hogy

melyik képhez melyik szó tartozik.

7.4.6-1. ábra: Az Ellentétek egyik feladatlapját leíró szöveges állomány. Mindegyik képfájl megnevezése

alatt a hozzá tartozó szó található

62. oldal


A 2. sortól kezdődően írjuk be minden egyes képfájl nevét az elérési útvonallal

együtt, az alatta levő sorba pedig a hozzá tartozó szót. A 2-21. sorig legyenek azok a képek,

amelyeket majd a felső két sorba szánunk, a 23-42. sorban pedig képek párjai legyenek

ugyanebben a sorrendben (tehát a 2-3. sor párja a 23-24. sorban legyen, a 4-5. sor párja a 25-

26. sorban legyen stb.). A hosszabb szavakat – amelyek nem férnek el a kép alatt – kötőjellel

bontsuk szét. A háttérszín, illetve az állandó animáció beállítására itt is lehetőségünk van a

szöveges állomány végén.

7.4.7 A Szólások-foglalkozások bővítése

Nagyon hasonlóan bővíthetjük a C:\DysLearning\Szolas-foglalkozas könyvtárat is. A

feladatlapokat leíró szöveges állományba a képek alá a hozzájuk tartozó szólást vagy

foglalkozást írjuk.

7.4.7-1. ábra: A Szólások-foglalkozások egyik feladatlapját leíró szöveges állomány

A feladatlap tartalmának leírása után itt is lehetőségünk van a háttérszín beállítására,

valamint a betűtípus és betűméret beállítására.

63. oldal

8. Felhasznált irodalom


[1] Beate Lohmann: Diszlexiások az iskolában (Müssen Legastheniker Schulversager

sein?), A mi gyerekünk (Kinder sind Kinder) sorozat, Akkord Kiadó, Budapest, 1997

[2] Benkő Tiborné: Programozási feladatok és algoritmusok Delphi rendszerben,

Computer Books, Budapest, 2002

[3] Dr. Kovács Györgyné: Folytassuk tovább! Mondd ki, írd le, törd a fejed! Nyelvi

fejlesztő feladatlapok a beszédjavító általános iskolák számára, Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1995

[4] Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai, Pedellus Tankönyvkiadó Kft.,

Debrecen, 2002

[5] Fejér Zsolt: Csoszogó, Képességfejlesztő munkafüzet, MOZAIK Oktatási Stúdió,

Szeged, 1994

[6] Friederike Meixner: Bildgeschichten, Wiener Sprachheilschule – Arbeitsmittel,

Jugend und Volk: 5435-3

[7] Gyógypedagógiai alapismeretek, szerkesztette: Dr. Illyés Sándor, Eötvös Loránd

Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000

[8] Kosztyán Zsolt Tibor: Diplomadolgozat, Veszprémi Egyetem, Műszaki Informatika

szak, Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék, 2001

[9] Marco Cantú: Delphi 7 Mesteri Szinten - I. Kötet, Kiskapu Kiadó, Budapest, 2003

[10] Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni, Olvasólapok diszlexiás gyermekek számára,

Tankönyvkiadó, Budapest, 1978

[11] Meixner Ildikó: Útmutató az olvasó- és feladatlapok használatához, Tankönyvkiadó,

Budapest, 1978

[12] Oroszlány Péter: Dinamikus olvasás, Alternatív Közgazdasági Gimnázium,

Budapest, 1993

[13] Paul Kimmel : Delphi 6 - fejlesztők kézikönyve (CD-melléklettel), Panem Kft,

Budapest, 2003

[14] Pedagógiai Lexikon, főszerkesztők: Báthory Zoltán és Falus Iván, Keraban

Könyvkiadó, Budapest, 1997

[15] Phil Gross: Director 8, Panem Kft, Budapest, 2002

[16] Ray Lischner: Delphi kézikönyv - VCL, RAD, RTTI, Panem Kft, Budapest, 2001

[17] S. Tóth László, Schmidt Egon, S. Csóka Eszter, Balázs Anna, B. Méhes Vera:

Minden napra egy kérdés, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1987

64. oldal

http://www.kiskapu.hu/main.php?SHOW_BODY=termekinfo&TERMEKINFO_ID=121819201

http://www.libri.hu/cgi-bin/libri/start.cgi/apps_libri/display/index.html?search.libri.id=1760001325&search.partner.id=10519&search.category.id=CAXS


[18] Tay Vaughan: Multimédia – könnyen is lehet, Panem Kft, Budapest, 2003

[19] Using Director MX, Macromedia Director MX, San Francisco, 2002

Internetes hivatkozások

[20] FigyelőNet: Írás- és olvasászavar – karrier kizárva? http://fn.netrix.hu/cikk.php?

id=24&cid=61915

[21] Gyarmathy Éva: Magyar Diszlexia Oldalak, http://www.diszlexia.hu

[22] Meixner Ildikó: Munkásságom tézis-szerű összefoglalása, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm

65. oldal

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm

http://www.diszlexia.hu/

http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=24&cid=61915

http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=24&cid=61915

mi is a diszlexiagyite.barczi.elte.hu/dokumentumok/dolgozatok/mr_tdk.pdf · zavarról, hanem...

Documents