2011.03.17.

1

ÁLOMELEMZÉSRŐL KEZDŐKNEK

Készítette: Róka LászlóPszichológia Szakkör 2011 tavasz

Tartalom

Alvásról általánosságban Álom jellegzetességei Miért kell álmodnunk? Freud az álomról Jung az álomról Lucidity Álom és parapszichológia

Mi történik amikor álmodunk? cirkadián ritmusosság ha elzárjuk a természetes fénytől az embereket, a ritmusuk

25 (!) órás ciklusokba áll be hipnagóg hallucinációk elalvástól számított átlag első 10 perc nem kíséri a képeket érzelem a képek nem szerveződnek történetbe

NONREM-alvás: 1 óránál is hosszabb szakaszban egyszerű visszaemlékezés, nélkülözi a REM-álmok

konstruktivitását és bizarrságát REM-fázis: elalvás után kb. 1,5 órával jelentkezik izomrángások, szemmozgások a zárt szemhéjak alatt aritmia szívverésben és a légzésben több órás alvás során a NREM-szakaszok egyre rövidülnek,

és egyre hosszabbak lesznek a REM-fázisok

REM-fázisok„látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult

testben” hídi retikuláris állományban lévő REM-on

neuronok aktiválódnak aktiválódik az amygdala és a talamusz szünetel a szerotonin és a noradrenalin

kiválasztás intenzív kérgi deszinkronizáció talamusz aktiválja a halló és látóközpontokat

is ilyenkor nem a külvilágtól kapott információkat

dolgozzák fel, hanem bizonyos öngerjesztett ingereket

az agytörzs ingerei a motoros központokat is aktiválják, ezeket a spontán aktivitásokat értelmezik más területek

REM – röviden: Miért álmodunk alvás közben? Információfeldolgozási elmélet Számos, nappal feldolgozatlan inger

ér minket ezeket kell a helyére tenni, és stabil

strukturákat kialakítani

Szenzoros depriváció-elmélet Ingerszegény közegben hamar

kialakulnak a halucinációk Az álom is egyfajta hallucináció, ami

megóv a személyiség és a testkép szétesésétől

2011.03.17.

2

Sigmund Freud elmélete „Via regia” = királyi út a

tudattalan megismeréséhez

Manifeszt vs látens tartalom = más az, amit álomként

elmesélünk, és más az igazi jelentése

Vágybeteljesítő álmok Traumaismétléses álmok Univerzális szimbólumok

Álommunka

Elsődleges folyamatok Sűrítés Eltolás képi megjelenítés

Másodlagos megmunkálás = történetté alakítás Freud nem is foglalkozott a

teljes történettel

Hogy készül az álom? Szenzoros ingerek, nappali élmények Látens, tudattalan gondolatok Szexuális fejlődés mozzanatai (libidinózus

megszállás)

Cenzúra! Nem engedi be az álom tartalmába a szorongást

vagy bűntudatot keltő gondolatokat

Az álommunka során az elfojtott tartalmakat a tudattalan „kódolja”, hogy az álmodó ne ismerje ezeket fel, és ne okozzon fájdalmas felismeréseket

„Nem engedi be az álom tartalmába a szorongást”– És ha mégis?

Ilyenkor vannak rémálmaink Sokszor ezek is átesnek

valamilyen kódoláson Általános rémálmok: felfalatás, bekebelezés Élve eltemetés Fojtogatás meztelenség halál

Jungi álomértelmezés

Freud csak asszociációs alapnak használta, pedig számos személyes tartalommal bírnak

Jung szerint egyes álmokban (a „nagy álmokban”) a manifeszttartalom önmagában értelmezhető

A tudattalan nyelve az archaikus, mítikus törtlénetek nyelve

Jungi álomértelmezés

Kollektív tudattalan fogalma: Visszatérő mozzanatok a

páciensek álmaiban és az egymástól függetlenül fejlődő kultúrákban

=univerzális emberi szimbólumok ≠ genetikus emlékezet,

inkább az élményfeldolgozás egy öröklött módja

2011.03.17.

3

Jungi álomértelmezés

„Nagy álmok”: erős érzelmi töltetű álmok gyakran visszatérő, kínzó lehet

Az archaikus, történelem előtti emberi psziché maradványai

Prospektív jelleg: a jövő megálmodása Fontos változást, jelentős életeseményt

jelezhetnek Nem feltétlenül a jövőt, hanem a formálódó

döntésünket jelzik

Jungi álomértelmezés Történet-jelleg: az álmokat

egymással összefüggésben elemezte

Álomsorozatok Ugyanannak a szimbólumnak

hosszabb kifejeződése A nappal hibásan értelmezet álom a

következő éjjel korrigálhatja magát

Alanyi és tárgyi síkú értelmezés: az álomalakok (imágók)

értelmezhetőek ismerőseink eltorzított megjelenéseiként

de a saját én-aspektusok megjelenési formáit is jelenthetik

Lucid dreaming„…amikor álmodunk, de az álom

közben tökéletesen tudatunknál vagyunk”

Valóságteszt (avagy „csípjetek meg”) Feliratok, karóra ismételt leolvasása

Saját kezeink szemlélése, vizualizálása

Élesebb, pontosabb emlékek az álomról

Minden modalitás, minden érzékszerv működik

Segíthet a tudatalattink és elfeledett emlékeink megismerésére

Álom és parapszichológia- avagy a következő rész tartalmából

„Teljesen elfogadható feltevés,hogy a telepatikus üzenet avevőhöz azonnal megérkezik, detudattalan marad, és csak akövetkező éjjel jelenik megálmában… A rejtett álomtartalmakgyakran várnak készenlétben a napfolyamán, míg aztán egytudatalatti vágy kapcsolatot találvelük és álommá alakítja őket.”

Sigmund Freud: Dreamingand telepathy.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!SZÉP ÁLMOKAT!