Tanulm~nyok a felB50ktat~sba tBrt~n6 bejut~6 t6makBr&b51

/mlihelytanulmanyok/

I(S~II<iss Erno

Kuta t ~ s.m 6 d 5 Z e r tan i hip 0 t ~ z i 5 e Ie

a fels50ktatasba .torteno llejui:.ls

8uton6m tervez~5er61

Az OKI<FT Ts-4/2/4 jelQ, IIA felsooktatas meritesi b~zisa, a felv6teli cljar6­

sok, a I<epz'es szerepe a palyavalasztasban es a munl<aba al13sban" cimmel 01­

progr.amjanak I<i,advnnya

Ol<tatnskutat6 Intezet

Budapest

1980

BELSO HASZt-lALATfV\!

A tanulmanya jelzett kutatasi. programkereteben keszUlt

Volgyesy. Pal

Szerl<esztette:

Szsk Peter Otmar

ISBN 96J 404 146 9ISSN 0230~503X

Felelas l<iad6 Nagy J6zsef, az OktataskutClt6Intezet f5igazgat6jaTerjedelem:5,62 A/5ivBorit6:Pajor GyulaPeldanyszam: 150l<eszUlt az Ol<tataskutat6 Intezet sokszorosi1:6 LizemebenFele15s vezeta: .Nagy J6zsef~nged~lyszam: 16273/1989Munkaszam: 3[1-/1989Felelos szerkeszt5: Vtilgyesy Pal

I<UTATASMODSZERTANI HIPOTEZISEI< A FELSOOI<TATASBA TOnTl~NO

BEJUTAS AUTONOM TERVEZESERCL

A magyar nemzetgazdasagnal< a vi1aggazdasag fejloclesi iranyatol es Uteme­t51 va16 leszakadasanak, llelyzetUnk partil<ulariza16cinsanak veszelye a nyolcva­nas evtized vegere valt vi18gossa. A politikai es az allami vezetes felismerte,hogy a gazclasag mukodtetesenek es iranyitasanak evtizedes e1vi es gyal,orlatlm6dszerei tdlnyom6reszt Ilatastalanok v01t8k, 8zert van szUks~g alapvet5 es ~t­

fogo reformokra.

A te1jes atertekeles kereteben ujI'a ertelmezend5 az ertelmisegnek a nem­zetgazdasagban betoltott szerepe; es abbal kovetl<ez5en az ol<trrtasi r~ndszer,

mi.ndeneke1ott a felsool<tatas ideo16giai/po1:i.tll<al megite1ese, strukturalisszerepe, koltsegvetesikondici6i, onal16saga stb.

Az uj felismeresek es prior'itasok eredmenyekt~nt po]j.ti.kai al1clsfoglala­sok szU1ettek n fe1s50ktatds megujitasara, amelyel< veglil kormanyzati 5zintucse1ekvesi programban entottok tes1:et. A cse1el<vt~si programban a I<ormnny 3zt

igeri, hogy te1jesen IJj alapol<ra helyezi. a fels5ol<tatas merteket, strukturajat,

flnanszirozasat, oktatas-kutatasi i.nfrast1'ukturi:1jat, mCikoc1esi l<e1'etei.t es

auton6miajat, erkolcsi.-anyagi. olismereset.

A deklaralt szanclel<okes celok nnnyit erne", amennyi belolUk megvn16sul.

J6 lenne, he ez a cselekvdsi program nemjutnn hason16 501'S1'O, mint azak azoktatas fejlesztesere szU1etett kOI'abbi programok, ame1yekbol j6szcrevel sem­mi, vagy 81ig valami valosult meg.

Azt gondolom, a megva16suldsnal< elemi. e15feltete1e, !logy I<esziiljenel< a. meg!lirdetett elvekke1 es celokka1 adekvat 1<0nl<1'et megoldasok, moclszerek. Jelen

tanu1manyIJan arra 1:eszek kiserletet, !logy megfogalrnazz8k egy olynn tervezes­metodil<ai eljarast, amellyel a fels50ktatasi. intezmenyek autonom m6don vegez­

hetnek e1 a ha11gat6i letszam ea Id.lJocsntas es a felvetel) tervezeset.

1. T8zisek az 3utonom le"tfjzamtervezesrc DS kornyezeti felt6teleire

A Jels6okLatds-rejlc~:.izt(~5:i. csele1<v6si prO[Jl'3111 7. pontja e16:i.ranyozzLl,

hogy

lin nagyobb tarsacJalml. nyi'totts<)fJ, (] mobillt8s 0:3 nz cselyek egyen­15IJbe tetele 6rdekeben szljkS(~ODS a fel v(~lcli rencl:::ilcr l<or5zerus:ft(~­

se, alllely lcoycn egyszcrCibLJ, nyj to ttalJlJ 6s rUfjnllll[l!3()blJ, nz eave!:)

szakterUletek sajatossagail1oz jubban alkalmazl<odo. Fel kell l<eszUl­ni a fels5ol<tatasta kilencvenes evel<ben elero nepesebb I<orosztalyokfogadasara, S meg I<ell teremteni az ehhez szUkseges fe1tete1el<et.Ahallgat6k letszamat - f51eg B nappa1i tagoznton, szal<agankent esintezrnenyenkent differencialtan - mar most ugy kel1 meghatarozni,hogy az or5zag fej15desehez szUkseges szellerni potencial1al a meg­fele15 id5ben rendelkezzek".

E celkitQzesekb51 is kiolvashat6, hogy a fels50!<tatas tovabbfejlesztese­nek egyil< kardina1is terUlete a felveteli rendszer reformjanak es a kepzesi

volumen novelesenek egymassal osszefUgg5 megoldasa. Anne1]. is inl<abb, mert e

I<erdesel<nel< az elmult evtizedel<ben vegrehajtott valtoztatasai bebizonyitottak,hogy erosen I<tizpantositott tervlebontasos felveteli I<eretszamol< 81t81 behata­rolt kepzesi volumen kereteiktizott a "tarsaclalmilag igazsagos" megolclast

eredmenytelenUl kivantak megtalalni.

Megitelesemszerintaza18bbfelsorolt I<tirnyezeti feltetelek megleteeseten va16sithat6 meg a fels50ktatas felveteli rendszerenek reformja.

a/ Afe1s00ktatasi intezmenyekkapjak mega jogot annak ~ sajat ha­

tasl<tirben esfele15sseggel torten5- meghatarozasc~ra, hogyaz dltalukl<epzctt

ertelmisegi..szakemberel<et milyen 5zakositaslJan esmennyiseoben·bocsatjak ki.

Ehhezvegezzenek szelesktirQ es ktizvetlentargyalasokat a foglall<oztat6szfera

es az erdekkepviseleti szervek l<epviseI6ivel.Az·ily medon megl1ecsUlhet5foolal­

l<oztata5i igenyel<et, a. munkaer5piaci informaci6kat, a tenyleges foglalkoztatci~

5i 5ze1'kezet adatait,a demogrcifiai tendenci~l<at"5tb. figyelembe v~ve hJt~roz­

lakmeg az altaluk 5zUksegesnek flelt kibocsatasJ. volurnent es szerkezetet.E munl<a szal<szeru elvegzesehez rendelkezzenek megfcle15 m6dszert8r1iappatatus­sal.

b/ Az intezmenyiau"ton6rnin mellett meg kel1 lenn18 az allami befolya­solas lehet5segenek is. Ennek celszeru m6dja amQktides ketcsatornas finansz:lro­

zasa ··lehet. Az egytk c5atornan a felsooktatasi lntezmenyalta1meoallapitott

ha11gat6i letszamnak megfele15 normativ koltsegvetesi tamogata5t kapnanak (in­

tezm~nytipust61fUgg5differencialtsaggal); a masik csatornana kormanyzati esa fenntart6 fohat6sag prioritdsainakmegfele16,ugyancsak normativ vagy fix

ttibblettamogatast lehetne elnye1'ni ktizponti kijelolesu vagy palyazatf·uton,

meghatarozott celak, programok vegrehajtasara.

c/ A gazrJasagi szab81yoz6- 85 ad6rendszer tegye lehetove, hogy a I<ep­zesben erdel<elt intezmenyel<, v811alatol<, gazdall<od6 szervezetek - altalanos

vagy meghatarozott cellal - adomanyokl<al, I<tizerdeku kotelezettsegvallalassal

tamogassak a fels60ktatasi intezmenyel<et adozatlan"e1'erJmenyUk te1'he1'e.

d/ A fe1s50ktatasba palyaz6 fiata10kban tudatositani ke11 az egyenl

kockazatvallalast. A megpalyazott fels50ktatasi intezmeny megkise:rli a v816sa­gos szUkseglet felmeresot es a kepzesi volumen es szerkezet ahhoz va16 igazita­

sat. Ennek ellenere nem garantalllatja· mindenld. szamara a· vegzettsegnek megfe­

le16 .elhelyezkedest. Annal kev8sbe, mert tclrsadalrnilag elfogaclotta ke11 valn:i.a

annak, hogyegy bizonyos mertekCi mennyisegi ttl1kepzes kivanatos. A szul<seges

es lehetseges I<iboesatasi volumen- ttl1kepzesselkorrigalt - autonom meghata­razasaval a fels50ktatasi intezm~ny aztakockdzatot va11alja, Ilogyamennyiben

az ott vegzettek jelent5sen es tart6san nem fogjak tudni kepzettsegUket hasz:-'nositani, elvesztik az irantuk va16 erdel<15dest, visszafejlodnek. Azadott in- I

tezmeny altalnydjtottdiploma tarsadalmi hasznosithat6~dg8 persze nem esakmennyisegi kerdes,legalabb olyanlenyeges (1e5z) azabszolvnlt kepzettsegtenylegestudasfedezete.

2. 1v16dsze1'tani kise1'let· a kiboesatand6· diplomasok szamanak tervezese1'e

Afels60ktatas altaI kiLJoesatand6 diplomasok sznmanakes szald.rany 5ze­

rinti szerl<ezetenekauton6mte1'vezesi rendszereabb618z alapveto makroszerl<e.... ...:

zetb51 i.ndul ki, amely mostanra Id.alakUlt.A f5szakirclnyol<on bellili O1ikr05z81' 2 i

kezet - a kankret szakok szerinti struktura- kisebb jelentoseggel bir, mert I

az aktualis szUkseglethez va16 igazodasat a posztgrndualis.at- es tovabbkepze­si szferaba utalhatjuk. Annal inkabb, mert egy masi-I<, meghataroz6 l<iindu16fel"tetelezesnek tekintjUk azt, hogy - belathat6 ldon belUl- az esti es leve­

lezo·kepzes kikepz6 funkci6ja meg5zUnil< es kiz8r61ag a posztoradualis kepzes"tfogja 5201g81n1.

A tervezes a1apegysege a.meglevo felsooktatasi. strukturanak megfelelo

szakir8ny (lasd a 2/1.• tclblazatban, 43-1~1~. oldolon). A tervezesi auton6mi8 es az

alka1maz8nd6 eljaras a kUlonbozo szal<iranyok, szakirany-esoportol< eseten dLf­

ferenelcllt el'telmez8st igenyel. I(et fo szempontb61 kell di:fferencid1ni: egy­1'eszt att61 fUggoen, !logy az adott szal<irany eseten .a nernzetgazdosagi szUkseg­letnel< mekkora a determinaltsagi foka; masreszt att61 fUggoen, hogy az ado"tt

5zaki1'any kepzese egy vagy tobb, esetleg nagyszamu lntezmenyben folyil<-c. A

nemzetgazclasagi determi.naltsqg alatt a tortenelmileg hazanl<ban Id.alal<ult kep­

zettsegi. es foglalkozasi kapcsolnt szorossagat, 8 I<epzettseg konver"tal"ts3fjat,illetve az ertelmisegi rnunkako1', foglalkozasvegzettseg szeri.nti helyettesit­het6seget ertem. Az e targyban vegzett empirikus kutntasokbc'll isrnert, hogyszoros osszefUgges van egy kepzettseg I<onvertaltsagn, il1etv8 nz ncJott kep-

zettseggel adekvat munkakorak kepzettseg szerinti Ilelyettesithetosege kOlatt.

A magyar faglalkozt~tasi rendszerben - ~s ez varhatoan t6vlatban sem fog val­

tozni - a jogaszi (biro, Ugyved, jogtanacsos), az orvosi (a1t818nos orvos,

fogor-vas, allstorvas), 8s altalaban a mOveszeti foglalkoz8sokban vala tenyke­

dcis 816£eltete1e a megfele16 szal<iranyd diplomavalva1d rende1kez8s, vagyis

ezekben a fog1a1kozasokban a'helyettesithet6segi fak nulla, vngy ahhoz igen

ktizelal16. Ennek megfele16en az llyen diplomclval rendelkez6k tL11nyom6 tobbse­

g8 a i<epzettsegenek rnegfele15 (kongruens) foglalkoz8sokban tevekenykedil<,

vagyi.s a kepzettseg konvertaltsagi foka is alacsony. Ezekben a szakiranyokban

a szUksegletmeghatarozas nagyobb pontossaggal es megbizhatos80gal 18SZ elve­gezhet5, mint azokban, amelyek konvertaltsagi faka nagyobb.

Va16szinu, !logy a legnagyobb bizonytalansagt fokkal a mGszaki mernaki.es Uzemmernoki ,a termeszettudomanyi es a tarsadalorrrtudomanyi szaklranyok

18SZ lehetseges a ·tervezest elvegezni. A muszak:i merntikies Uzemmernokl

szal<iranyok eseten e9yfe101 azert, mert a·:foglalkoztatasi rendszer 1gen I'ugal­mas e vegzettseg hasznositasaban (jJ.letve mel15zeseben), vagyis nagy foktJ a

konvertaltsag es ahelyettesithet5seg; masfe151 nagyszaOllJ felsooktatasi intez­

menyben folyik a kepzes, raadasul az okleveles mernoki es az Uzernmernoki dip­

loma szirrte majd mindenadekva"t foglalkozasban helyettesitheti egymast.

A tsrsadalom- es termeszettuciomanyi. szal<:iranyok 8seten a gondot Ullndenek-,

elatt a va16s szUl<seglet felmerhetetlensege Ok02Z8. Annak ellenere, 110gy remel­

het51eg a tarsadalomtudomanyl ertelrniseg jLivobelt foglalkoztc:rtc'is.i. helyzetet eslehet5segeit tcleolog:i.sztikus meggondolasok es korlatok nem fogjak befolyasol­nt~ a valas (3 tarsadalom allapota altal megkivant) szLikseglet es a lehetseges

(a gazdasag, pontosabb?n a koltsegvetes allapota 85 nllokaci6s poltU.ktija al­

taI befolyasolt) szUkseglet nem esik egybe.

A legnagyobb lelek5zamd ertelmisegi csoport, a peclag6gu50k fo0181kozta­

tasi, es ezzelfelsookta"tasi Id.bocsatasi szUl<segletenel< a meghatarozclsa - anna!"811en81'e ,hogy a kepzes negy sz:i.nten es szamtalan :intezmenybell foly:i.k - nemmegoldhatatlan. f\1egllatarozhat6k ugyanis iskolafokozai:onl<ent es. ti.pusonkent

olyan 'normativak, amelyek (] nagy pontossaggal szarnithat6 lsl<olaskord nepessc.~gi.

adatokkal kombinalva nagy megbizllat6sagi szini:O szUksegleti adntokat 5z01g81­tatnak.

Az agrarertelmiseg fels50ktatasi kibocsai:asanak tervezese - a rnOszal<ihoz

viszonyitva - egyszerGbb. Amezogazdasag:i., valamini: a mez6gazdasagi g~peszm~r­

nokok es llzemmerntikol·, ki vete1evel a tabb:L szak:i.rany kepz8se l<iz8r61ag ogy-egy

6

felsooktatasi intezmen}/ben folyik. fgy ezek eseten az intezrnen~/l,ozi I<oorclinn­cia nem szUl<seges.

A jelen tanulmanyban foglalt tervezes-madszertani kiserletben, praktikus

Gkokbal a I(erteszeti es Elelmiszeripari Egyetemen foly6 okleveles es Uzemmer­

noki I<epzes autonom hallgatoi letszamtervezesi metodikajat igyel<szem kidolgoz­

ni. A modszer remenyeim szerint azonban altalanosithato lesz; az egyeb szak­

iranyok sajatossagainak figyelembevetelere a 4. pontban terek ki.

Az autonom letszamtervezes szukebb ertelemben a kibocsatand6 diplomasokszamanak meghatarozasara j.r.anyul. A kes5bb reszletezett m6don megallap:(tasra

kerUlo output azonban feltetelezi egyfe15l a tanulmanyi ida alatti kovetolmeny­

rend~zer altaI befolyasolt, s5t moghatarozott input/output arany (a lemorzso~

16dasi hanyad), 5 ebb6l k~vetkez5an 3 felveteli letszdm, valamint nz alkalma­

zando felveteli eljc.lras megtervezeset is. Nyilvanva16, Ilogy a komplexltasigenye nelkUlozhetetlenne teszi a tervezesi eljaras soran nyert ercdmenyekmegva16sithat6saga fel tetelrendszerenel< a vizsga1atat is mine! szemelyi, mlndtargyi (fer5hely, felszereltseg) vonatkoz8saban. A javasolt tervezes:i: metodikn

l<ozeppontjaban tehat 8 Id.bocscltasi letszam (output) tervezesc all.

Az adott fe1s50kta·t~5i szakir~nyban kibocsatand6 diplomdsok 5z6mjtalap-

· vet5en ket foglall<oztntasi ismerv, a p6tlasi es a fejlesztosi sz[jkseglet 1l8ta­

rozza meg. A p6tlasi. szukseglet - amennyiben nz elso megkcizeliteslJen stanctard­

nak fogadjuk 01 a terv8zes id5pontjaban lllegIev5 tenyezol<et, mint a nemek ara­

nya, a gazdasagi aktivitds, az agazati es a munkakori 5zerl,ezet 5tb. - naoy

pontossaggal tervezllet5. Az igazi problemat a fej1esztesi szUkseglet megbiz­

llat6tervezese okozza. A fels50ktatasi intezmeny keptelen arra, hogy a teljes

foglalkoztatasi szUksegletet fel tudja merni, kUlonosen akkor., ha elZ altala ki.­

bocsatott szal<iranyu diplomasol< I<epzettsege nagy foku konvertaltsaggal bil'.

i Nyilvanva16, Ilogy els5sorban arra torekedhet, hogy mindeneke15tt abban a fog­

l81koztat6i korben merje fel a szUksegletet, ame1y reszere a kepzest 81s6sor­ban vegzi. Ez annal konnyebb, mennel jobban korUlhatarolhat6 az elsodleges

Cadekvat) felhasznaI6i kor.

A varhat6 fogla1koztatasi. szul<seglet megl18tarozclsat 8 korabbi i.c1osZLlI<okteny!adatainak az' elemzesevel ke11 kezdeni. Az clemzes lJazisat nz 1900. evi

nepszam1alas (i08n reszletes) foglalkoz~si 8dcrttara aclj8. Vlzsgalni. 1<011 a fo[]­

la1koztatas szorkezetet n[~pgazdasagi agak, beosztrJ5, foglall<ozc.1s.i. f5csopor t

7

szerint, ezeken belUlnemenk~nt ~skorcsoportonk~nt. Mive]" a n~psz~ml~l~si

adatok tizevenkent keszUlnek, a letszamadatokat Id. kell egesziteni 8zutoIs6

nepszamlalas 6ta diplomat szerzettek szamaval, valamint korrigaini a demogra­

fiai csere es ahaIand6sag becsUlt adataival. A korrekci6s szamitasoknal l<eny­

szerOen azzal a feltetelezessel ke1l. eIni, hogy aszamitasba vettf5 struk"td­

I'akban id6k~zben nem t~I'tent vaItoz8s.

Az aktualis letszames szerkezeti adatok ismereteben elvegezhet6k .8 let­

szam--eloreszamitasok, 8melyek megadjak, !logy a I<orosztalyonkenti gazdasagi al\­

tivi ,a nyugdijazasi es a haland6sagi ratak figyelembevetelevel varhatoan

mennyi lesz az adott szakiranyu diplomaval rendelkez5k szama a saran kovetke­

z6 nepszamlalas id5pontjaban apalyakezd5, illetve djdiplomasok n~ll<Ul. Ezen

adatsor birtokaban szamithat6 ki ap6tlasi sZUk~eg1et,evenkentibontosban.

Ezzel a tervezes egyik fazisa elkeszUlt.

A kovetkez6 fazls a fejlesztesi. szUkseglet terv8zese. Ennek soran - mint

mar utal tam ra - mindenekelott az els5dleges, az adekvcjt fe11185zn816i kelr

eelszeru felmerni. A felmeresnek tobbfele m6dja lehetseges, a

megbizhat6sagat noveli, hs ezek kozUl tobb kerUl· egyidejCD.eg alk81ma-

Za5ra.

tv16dszertani lehet5segek: az adekvat felhasznn16i. korlJen (kerd5ivvel)

vizsgalni, hogy a jelenlegillezkepest a tervezesi idoszakban .mekh:ora ·lesz a

diplomasok iranti :i.genyUk; szake1't5i becslesek keszittetese a tv1agynr GQzclasagl·

Kamara, a ~1ETESZ, az OMFB 5tb. szakembe1'eivel; 8zerintett 8gazati cs!vagy

funkcionalis minlszterj.umok, f511nt6sagok allasfoglalasanak, beesleseirlek a be­

szerz8s8; erdekkepviseleti szervel<: az agazati (es 5zal<mai) szakszervezetek

velemenyenek ki.l<erese;· az e1mu1t id5szakok letszamvnltoz8si trellcljeinek az

elemzese stb.

A valamilyen - 1el1et51eg t~bb - eljarassalmeghatarozott, adekviit £og­

lalkozasi ko1' szUksegleti adatai, vslamint a demografiai es ha1and6sagi ada­

tokkal korriga1t allomsnyadatok kU10nbsege megadja a p6tlasi es 1J5v.itesi igeny

osszeget. Ebb61 levonva a szarnitott patlasi szUksegletet, nyerjUk a b6vitesi

szUksegletet.

A tovabbJ.akban elemezni kell a szamitasba vett tervid5szak1'a a kthfetke­

z6 foglalkoztatasi pa1'ameterek varhat6 alakulasat, a rendelkezes1'e al16 teny­

aclatokb61 .ki indulva:

- nemek szerinti ~sszetetel,

- nepgazda5ag~ agak szerinti szerkezet,

8

- fog1a1koz~si f6csoportok szerinti megoszl~s,

- ~11om~nycsoport~( (beoszt~s) szerinti megosz1~s.

I<etsegtelen, hogy ezeknel< a parametereknek a becs16se csak nagy bizony­ta1ans~gga1 1ehetseges, ~m mennel tabb tenyez6t veszUnk szdmit~sba, a vdlet­1enszeru hib~k annal n8gyobb mertekben kazombosithetik egym~st. A becs1esek­hez j6 t~mpontot adnak az adott parameter id5soros elemzesei, az ezek alapj~n

e1vegezhet6 trend-sz~mit~sok, kovetkeztetesek. A szUI<segleti szamitasol< veg­

~redmenyekent meghatarozhat6 az adott fels60ktatasi szal<irany outputja, a ki­

bocsdtand6 diplomasok szama.

A tervezes id5horiz~ntja az ezredfordu16ig javasolhat6. Ennel rovidebbid5szakra nero erdemes tervezni, mert a kepzes h~rom-at eves id5tartama I<avet­kezteben nagyobb vo~umenO valtoztat8s csak egy fel evtized alatt hajthat6 veg­re afeltetelekmegteremthet5sege eseten. Hosszabb id6tav viszont a1igha be­lathat6.

Az output ada"tol<at celszeru I<ontrollalni azza1, hogy a szamitott diplo­mas kibocsatas eseten hogyan valtozil< azadott szakiranyd diplomava1 rendelke-.z5 nepesseg ~s az aktiv keres5k szdma a tervid5szak v~g~re (2000-r8), ~sez a

novekedes osszhangban 811-e a megfogalmazott, vagy velelmezett kovetelmanyel,­

ke1, biztositja-e az ertelmiseg dinamikus nove1esenel< ce11<ituzeset.

A kibocsat~siadatsor isrnereteben kerUlhet sor a teljes hallgat6i let­szam, i11etve a fe1veendo letszam (input) meghat6roz~sara. Ehhez defi.nia1nike11, hogy az adott felsooktatasi intezmeny/el</ rni1yen felvete1i as kepz8si

I strategiat alkalmaz/na1</. A tiibbes szamban va16 fogalmazast az indokolja, hogyII az azonos szakiranyu kepzest folytat6 fels60ktatasi intezmenyel<nek celszeru

. I hason16 strategidt vdlasztani ~arcsak azert is, hogy a kiiziittUk va16 valasz-

Itast a p~lyaz6k ne a bekerUlesi kUlonbsegek, hanem a kepzes szinvonala alapj~n I

donthessek el.I

A fe1veteli es I<epzesi strateglal< a kovetl<e.z51< lehetnel<:

a/ Letsz~mminimaliz~ci6, azaz eros felveteli szelekci6 mellett a kep­

zes ideje alatt l,ismertekCi sze1ekci6, ezzel alacsonyan tartott atlagos lemor­zsol6das. A felvettek es kepzettek szama kazel~116. A teljes k~pzesi id5 alatta hallgat6i asszletszam - a kibocs~tottakhoz viszonyitva - a legkevesebb.

b/ "Nyftott egyetem", tehat I<ismertel<u es gyengefelveteli. szelel<ci6me11ett a kepz8si folyamat alatter6s tanu1manyi szel~<ci6val 81'i el a kivdna-

9

tos kibocs6t6si l~tsz~mot.A hal1gat6i ~5sz1~tsz~m a kibocs~tand6khoz viszo­

nyitva nagy.

c/ Optimalizaci6, amely megkiserli az e15z5 I<at strategia tarsada­

lompolitikai as min6segi e16nyeit btv~zni, vagyis liberalis, gyengen szelek-

felveteli eljaras, amely az alapkepzes idoszakaban eros tanulmanyi sze­

lekci6val parosul. E 5zakaszbanalegalkalmasabbak I<ivalasztasa megt~rtenik,

a ketfokozatu kepzest folytato intezmenyek a tlallgat6kat az egyetemi, illetve

a f5iskolai fokozatra iranyitjak. A kepzes tovabbi szal(asz~ban alacsony szin-

tarthat6 a 5zelekcio es a lemorzso16das. Az osszhallgat6i letszam a

bocsatand6khoz kepest az e15z6 strategiak kozotti n8gysagrendCi lehet.

1-\ kovetend6 strategia meghatarozza egyfe151 az oktat8s1 .... kepzesi kove­

telmenyrendszert, "!8sfe151 a felvetelieIjarast. A Id.lJocsatand61etszam, az

oktatasi/kepzesi es a felveteli 5t1'8t8g1a altaI meghatarolott ha11ga1:6i

szam annak 8vfolyamonkenti megoszlasa ismeret~benel kellvegezni a fe1te-

vala szembesitest. A feltetelrendszer kereteben vizsgiilni ke11

22 fer6helykapacltasat. (e15adak, szemtnariumok~· labornt6rlumol< ~

71/r"1\-~r",P, etkeztetes, kollegiumlelhelyezes stb.), oktatol kapac'itasat (

a kepzesi strategiara,a tantervi szerkezetrc,a kotelezoes a szaba­

don valaszthat6 targyakszerkezeter.!3 stb.), esmindezekszUkseges

igenyeit. Felteheto, hogy mind a muktidesl., mind a beruhazast,

novelese a kovetkez5 nehany evben csak mersekeltebb lesz minden

deklaraci6 ellenere. Ebb51 fakad, Ilogya felvetelr.endszer lJ6vi-

varhat6 kondici6i ismereteben visszakell csatolnialetsz~mnoveles

lehetseges mertekere, massz6val a tervezesi eljarasban az iterativ m6dszert

boviteni.

3. Modellszamitasok a Kerteszeti es ~lelmiszeripa£i Egyetemre

A Kerteszeti es ~lelmiszeripari Egyetem az 1988. januar I-jan eletbe­

lepett szervezetl vciltoztatas alapjan kizdr61agosan kepezi az okleveles ker­

tesz- es kertepito mernokoket, a kertesz Uzemme,rnokoket, az okleveles elelmi­

szeripari. mernokoket es Uzemmernoktiket. Az elelrniszeripari kepzes lenyegeben

ketlepcsos, tehat azUzemmernokok as okleveles mernokok kozosalapkepzese

utan a III. evfolyamban valik szat a ketfokozat. A szegedi~lelmiszeripari

F6isko18i Kar ugyanonjllo, de innen is megvan a lehet6seg azokleveles m~r­

ndkk~pzesi ~gon va16folyamatostovabbl~p~sre.

10

~4iutan e ket szakiranyban a kepzes egy fels50ktatasi intezmenyb8n folyi.k,tovablJa az adekvat foglalkoztat6i I«or. (agazat) jal l<orUlhatarolhat6 - tudnijl-~

lik a mez5gazdasag, il1etve az elelmiszeripar -, l<edvez5 terepe lehet az 8Uto­

n6m szLikseg1ettervezesi m6dszer model1alasanak. A modellszclmitasol<at az e15zo

pontban foglalt gondo1atmenet szerint vegzem e1.

3.1. Fogla1koztatasi je11emzok 1980. januar I-jen

A szamitasok kiindu16 adatbazisat az 1980. evi napszamla1as resz1etes

demografiai as fogla1koztatasi adattarai adjak. Az adattarakb61 a szarnitasok­

haz szUkseges esfelhasznalhat6 eredeti es szarmazekos (feldo1gozott) adatokat

az 1-12. tab1azat tartalmazza.

1. tablazat

Fels5foku ele1miszeripari vegzettseggel rendelkez51<,

kozUlUk az aktiv keresok szama es aranya, nernenl<6nt (1980)

Egyetem F5iskola Egyeb fe1s5fol< Osszes

FERFI osszesen 53/~ 951 369 lO51l

Aktiv keres6k 51l~ 913 339 1766

Aktiv keres6karanya % 96,3 96,0 91,1 95)3

NO osszesen 4.37 925 255 1617

Aktiv keresok . 3tl6 757 221 132!~

Aktiv keres6karanya % 72,9 81)0 06,7 81,9

EGYUTT osszesen 971 1876 62/j. 3/171

Aktiv keres6k 060 1670 560 3090

Aktiv keres6karanya % 08,6 89,0 89,7 89,0

II.

2. tablaza"t

Fels6foku !,erteszeti vegzettseggel rendelkez5k)kozLilUk az aktivkeresok szama es aranya, nemenl<ent (1980)

Egyetem Foiskola Egyeb fels6fok Osszes

FERFI osszesen 177L~ 207l~ 635 4L~83

Al<tiv keres6k 1695' 1992 568 1.255

Aktiv keres5karanya % 95,5 96,0 09, I~ 9l~, 9

NO o5szesen 924 898 22h 2046Aktiv 1<8res5k 769· 706 197 1672

Aktiv keresokaranya % 83,2 78,6 87,9 81,7

EGVUTT ossz8sen 2698 2972 859 6529

Aktiv keresok 246/t 2690 765 5927

Aktiv keresokaranya % 91,3 90,8 89,1 90 y

12

I-'\.pJ

3. tablazatElelmiszeripari vegzettsegu aktiv keresok szama, as az aktivitas faka a vegzettseg szintje as nemek

szerint korcsoportonkent (1980)

A vegzettseg szintje 20....29 30-39 40-49 50-59 60- OsszesenNem' f6 % f- % f6 % f5 o~ f6 % fo %_0 '0

Osszesen 1213 83,9 1301 95,2 336 98,5 232 85,,0 8 17,8 3090 89,0ebbol: - egyetem 349 79,0 294 95,8 141 98,6 74 97,4 2 67,0 860 88,6

- f5iskola 860 86,1 602 95,6 1')'- 98,4 82 84,5 1 4,3 1670 89,0_":"J

- egyebfels5fok 4 100,0. 405 94,1 70 98,6 76 76,0 5 26,3 560 89,7

Osszesenb61:

- ferfi 553 96',8 750 99,3 253 98,8 204 86,8 6 16,2 1766 95,3

- no 660 75,5 551 90,0 83 97,6 28 73,7 2 25,0 1324 81,9

%

Osszesen 39,3 42,1 10,9 7,5 0,2 100,0

ebbol: - egyetem 40,6 34,2 16,4 . 8,6 0,2 100,0

- f6iskola 51,5 36,0 7,5 4,9 0,1 100,0

- egyebfelsofok 0,7 72,3 12,5 13,6 0,9 100,0

- ferfi 31,3 42,5 14,3 11,6 0,3 100,0

- no 49,8 41~ 6,4 ? 1 0,1 100,0-,-

l-'' ......,... 4. tablazat

Kerteszeti vegzettsegQ aktiv keres6k szama9 es az aktivitas Toka ~l Vgg2~rl:t~gg szin-tJe e~ nemek :5l:crint

korcsoportonk~nt(1980)

15,8 2,5 100,0

13,6 1,0 100,0

6,9 0,9 100,0 I

-------------- I

50-59 60- Osszesenf6 % fo % f6 %

693 90.,0 83 42,6 5927 90,0

443 95,1 3242,7 2464 91,3

129 87,8 33 41,8 2698 90,8

121 77,1 18 43,9 765 89,1

,577 93,7 72 46,8 4255 94,9

116 75,3 11 26,8 1672 81,7

A vegzettseg szintje 20-29 30-39 40-49Nem fo % fa % f6 9<::

0

Osszesen 1711 85,0. 2552 96,) 888 98,3

ebbal: -egyetem 448 79,6 980 95,8 561 98,2

- faiskola 1244 87,1 1087 97,9 205 98,6

- egyebfels6fok 19 90,5 485 94,0 122 98,4

Osszesenbal:

- ferri 1115 94,3 1818 98,3 673 99,0

- na 596 71,9 734 91,8 215 96,4

%

Osszesen 28,9 43,1 15,0ebbal: - egyetem 18,2 ·39,8 22,8

- faiskola 46,1 40,3 7~, 6- egyeb

fe1s6fok . 2,5 63,3 15,9

- ferfi 26,9 42,7 15,8

-no 35,6 43,7 12,9

11,7

18,0

4,8

1,3 100,0

1,2 100,0

1,2 100,0

I-'V1

5. tablazat

Elelmiszeripari vegzettsegG aktiv keres5k aranya es megoszlasa a vegzettseg szintje,

nem es beosztas szerint (1980)

Aktivitas Osszesen Egyetem F6iskola EgyebBeosztas Ferfi N6 Ferri No Ferfi N6 Ferfi No

f6 % f6 % f6 % f6 % f6 % f6 % f6 % f6 %

Kepesitet-tek 18.54 - 1617 - 534 - 437 - 951 - 925 - 369 - 255

Aktiv kere-.... , 1766 100 1324 100 514 100 346 100 913 100 757 100 339 100 221 100so,<

% 95,2 - 81,9 - 96,3 - 79,1 - 96,0 - 81,8 - 91,9 - 86,7

Fizikai 51 3 27 2 11 2 8 2 36 4 13 2 15 4 6 3

Vezet6 965 55 404 31 258 50 89 26 498 55 246 32 209 62 69 31

Beosztott 734 42 868 65 244 48 245 71 378 41 485 64 112 33 138 62

Ugyviteli 8 - 25 2 1 - 4- 1 4 - 13 2 3 1 8 4

Ona116

I-'6. tablazatjCi'\

Kert~s~eti v~gzetts~gQ.aktiv keres5karanya~s megoszlasaa v~gzetts~g szintje,nem ~s beosztas szerint (1980)

Aktivi tas .. Osszesen Egyetem Foiskola EgyebBeosztas F~rfi NO F~rfi No F~rfi No Ferfi No

,c" % fo % f5 % f6. % fo % f6 % f6 % f6 %1.0

Kepesitet-- tek 4483 - 2046 - 1774 - 924 - 2074 - 898 - 635 - 224

Aktiv kere-s6k 4255 100 1672 100 1695 100 769 100 1992 100 706 100 568 100 197 100

% 94,9 - 81,7 - 95',5 - 83,2 - 96,0 - 78,6 - 89,4 - 87,9 -

Fizikai 210 5 48 3 55 3 18 2 95 5 23 3 60 11 7 4

Vezet6 2620 62 490 29 997 59 210 27 1289 65 232 33 334 59 48 24

Beosztott 1411 33 1077 65 642 38 528 70 602 30 432 61 167 29 117 59

Ugyvite1i 14 - 55 3 1 - 11 1 6 - 19 3 7 1 25 13

Onal16 - - 2 - - - 2

~

:....t

7. tab1azat

~lelmiszeripari v~gzetts~gO aktiv keres6k sz~ma ~s megosz1asa a v~gzetts~g 5zintje,

nem es a fog1a1kozas focsoportja szerint (1980)

Fog1a1kozasi Osszesen Ferri No Egyetem F6isko1a Egyebf6csoport fa % f6 % f5 % f6 % fa % oC'" %LO

MOszaki 1851 59,9 1082 61,3 769 58,1 505 58,7 1033 61,9 308 55,0

Igazgatasi 138 4,5 -eo 4,5 58 4,4 42 4,9 67 4,0 28 5,0

Gazdasagi 217 7,0 145 8,2 72 5,4 51 5,9 114 6,8 48 8,6

Aruforgalmi 226 7,3 132 7,5 94 7,1 64 7, 121 7,2 41 7,3

Kulturalis 317 10,3 142 ·8,0 175 13,2 110 12,8 145 8,7 62 11,1

,Ugyviteli 199 6,4 95 5,4 104 7,9 48 5,6 108 6,5 42 7,5I

IEgy~b 53 1,7 28 1,6 25 1,9 21 . 2,4 33 2,0 10 1,8I

Osszesszellemi 3001 97,1 1704 96,5 1297 98,0 841 97,} 1621 97,1 539 96,3

Fizikai 89 2,9 62 3,5 27 2,0 19 2,3 49 2,9 21 3,7

MINDOSSZESEN 3090 100,0 1766 100,0 ·1324 100,0 860 100,0 1670 100,0 560 100,0

!-'CD

8. tablazat

I<erteszeti vegzettsegCi aktivkeresok sZ8ma esmegoszlasa a vegzettseg szintje,

n'em esa foglalkoz8sfocsoportja. szerint(1980)

Foglalkozasi Osszesen Ferri No Egyetem Foiskola Egyebfocsoport fo % fo % fo % . fo % fo % fo %

MOszaki 3697 62,4 2805 65,9 892 53,3 1480 60,0 1854 68,7 363 47,5

Igazgatasi 306 5,2 220 5,2 86 5,1 136 5,5 110 4,1 60 7,8

Gazdasagi 416 7,0 291 6,8 125 7,5 197 8,0 148 5,5 71 9,3

Aruforgalmi 335 5,6 246 5,8 89 5,3 93 3,8 181 6,7 61 8,0

Kulturalis 480 8,1 259 6,1 221 13,2 325 13,2 119 4,4 36 4,7

Ugyviteli 361 6,1 181 4,3 180 10,8 136 5,5 140 5,2 85 11,1

Egyeb 74 1,2 43 1,0 31 1,'9 24 1,0 28 1,0 22 2,9

Osszesszellemi 5669 95,6 4045 95,1 1624 97,1 2391 97,0 2580 95,6 698 91,3

Fizikai 258 4,4 210 4,9 48 2,9 73 3,0 118 4,4 67 8,7

tv1INOOSSZESEN 5927 100,0 4255 100,0 1672 100,0 2464 100,0 2698 100,0 765 100,0

~

\"Q

9..tablazat

~lelmiszerip~ri v~gzetts~gG aktiv keresok sz~ma ~s megoszlasa av~gzetts~g szintje,

nem ~s a foglalkoztat6 n~pgazdasagi ag szerint (1980)

N~pgazdasagi 8g Osszesen Ferfi No Egyetem Foiskola Egyebfo % fo % fo % fo % f6 % f6 %

Elelmiszeripari/

1256 40,6 638 36,1 618 46,7 237 27,6 785 47,0 229 40,9Egyeb ipar 425 13,8 306 17,3. 119 9,0 171 19,9 171 10,2 80 14,3tv1ezogazdasag 376 12,2 274 15,5 102 7,7 127 14,8 201 12,0 48 8,6Szallitas-hirk5z1es 52 1,7 41 2,3 11 0,8 22 2,5 25 14,9 5 0,9,Kereskedelem 307 9,9 167 9,5 140 10,6 76 8,8 168 10,0 63 11,3Vizgazdalkodas 22 0,7 18 1,0 4 0,3 8 0,9 8 0,5 6 1,1Szeme1yi sz01-ga1tatas 54 1,7 37 . 2,1 17 1,3 28 ,3,3 19 1,1 7 1,2Ell. es ku1t.szolgaltatas 352 11,4 158 9,0 94 14,7 118 13,7 162 9,7 72 12,8- ebb61 oktatas 241 7,8 107 6,0 134 10,1 80 9,3 115 6,9 46 8,2

Kozigazgatas 246 8,0 127 7,2 119 9,0 73 8,5 122 7,3 50 8,9

Egyeb

Osszesen 3090 100,0 1766 100,0 1324 100,0 860 100,0 1670 100,0 560 100,0

NCl 10. tablazat

Kerteszeti vegzettsegu aktiv ketes6k szama esmegoszlasaavegzettseg szintje,

nem esa fogla1ko;ztat6 nepgazdasagi 8g szerint (1980)

Nepgazdasagi ag Osszesen Ferri No Egyetem F6iskola Egyebf6 % fa % f6 o . fa % f6 % f6 %::0

Elelmiszeripari 393 6,6 268 6,3 125 7,5 110 4,5 212 7,9 71 9,3

Egyeb ipar 396 6,7 249 5,9 147 8,8 227 9,2 107 4,0 62 8,1

t~ez6gazdasag 2922 49,3 2359 5,5,4 563 ·33,7 994 40,3 1587 58,8 341 44,6

Szallitas-hirkoz1es 43 .0,7 29 0,7. 14 0,8 13 0,5 21 0,8 9 1,2

Kereskedelem 466 7,9 331 7,8 135 8,1 136 5,5 247 9,2 83 10,8

Vizgazdalkodas 18 0,3 9 0,2 9 0,5 9 0,4 I' 0,2 3 0,40

Szemelyi szol...,ga1tatas 354 6,0 204 4,8 150 9,0 172 6,9 142 5,3 40 5,2

ElL as ku1t.szolgaltatas 750 12,6 485 9,5 345 20,6 485 19,7 200 7,4 65 8,5

- ebbEd oktatas 431 7,3 228 5,4 203 12,1 282 11,4 114 4,2 35 4,6

Kozigazgatas 581 9,9 398 9,4 183 11,0 316 13,0 175 6,4 90 11,9

Egyeb 4 - 3 - 1 - 2 - 1 - 1

Osszesen 5927 100,0 4255 100,0. 1672 100,0 2464 100,0 2698 100,0 765 100,0

....

11. tablazat

Fels6fokue1elmiszeripari vegzettsegOel< szama es megoszlas8 a

vegzettseg szintjees megyek szeri.nt (1980)

Megye Egyetem Foisl<ola Egyeb OsszesfN % fo % f5 9-0 fo %. 0

Budapest 511 52,6 471 25,1 232 37,2 121 fl· 35,0

Baranya 19 1,9 50 2,6 lLI· 2,2 83 2, I~

Bacs-Kiskun 70 7,2 13LI 7,1 32 5,1 236 6,0

Bekes 17 1,7 128 6,0 20 '1·,5 173 5,0

Borsod 30 },1 83 L~, l~ 28 Ir,5 131 3,0

Csongrad 17 1,7 250 13,3 6/.J. 10,2 331 9,5

Fejel' 29 3,0 51 2,7 Ill· 2,2 9l~ 2,7

Gy5r-Sopron 23 2,4 52 2,8 17 2,7 92 2,7

Hajdu-Bi.hal' 20 2,0 80 11.,3 25 (1-,0 125 3,6

Heves 30 3,1 L~9 2,6 13 2,1 92 2,7

Komarom 19 1,9 1~2 2',2 11 1,8 72 2,1

N6grad l~ 0, {~ 20 1,0 9 1,/r 33 0,9

Pest 78 8,0 13/+ 7,1 39 6,2 251 7,2

Somogy 16 1,6 39 2,1 6 1,0 61 1,7

Szabo1cs 21 2,0 61 3,3 20 3,2 102 2,9

Szolnok 11 1,0 69 3,7 27 I~, 3 107 3,1

Tolna 16 1,6 38 2,0 9 l, ll- 63 1,8

Vas 11 1,0 39 2,0 0 1,3 58 1,7

Veszprem 16 1,6 11-1 2,1 13 2,1 70 2,0

lelIa 13 1,3 35 1,9 15 2, II· 63 1,8

tissz8sen 971 100,0 1876 100,0 62/r 100,0 3!r71 10.0,0

21

12. tablaza"t

Fels5fok~ kert~szeti v~gzettseguek szama es mego5z1asa a

vegzetts~g szintje ~s megy'~k szertnt (1980)

Megye Egyetem Foiskola Egyeb Osszesf6 % fo % f5 90 fo go

1029 38,1 11-05 13,6 106 12,3 15hO 23,6

79 2,9 76 2,5 36 l'.,2 191 2,9

226 8, l~ 513 17,3 121 ].1'.,1 860 13,2

65 2, II· 52 1,7 17 2,0 13!1· 2,0

107 L~, 0 177 6,0 M) 5,6 332 5,1

93 3 ,l~ 138 4,6 26 3,0 257 3,9

Fejer 90 3,3 50 1,7 II 1,3 151 ? -:t_,J

Gy5r-Sopron 8/f 3,1 95 3,2 5l~ 6,3 233 3,7

76 2,8 105 3,5 32 3,7 213 3,3

88 3;3 289' 9,7 86 10,0 463 7,1

!<omarom 45 1,6 36 1,2 11 1,3 92 l,1i.

N6grad 21 0,8 4·0 1,3 I~ 0,4 65 1,0

Pest 229 8,5 236 7,9 86 10,0 551 8,4

Somogy 70 2,6 82 2,7 10 2,1 170 2,6

Szabolcs 111 4,1 368 12 ,/~ 100 11,6 579 8,9

Szolnok 55 2,0 103 3 , l~ 35 4· ,1 193 2,9

52 1,9 L~l 1 , I~ 9 1,0 102 1,5

47 1,7 27 0,9 13 1,5 07 1.,3

Veszprem 76 2,8 82 2,7 30 3,5 108 2,9

Zala 55 2,0 57 1,.9 16 1,9 120 2,0

Osszesen 2698 100,0 2972 100,0 859 100,0 6529 100,0

22

34-71 fo rendelkezett felsofoku elelmiszeripari kepzettseggel; 89%-uk

volt aktiv kereso, osszesen 3090 szemely;a kepzettseggel renclelkezok 53%--8,

az aktiv keresok 57%-a ferfi volt; az aktiv kereso ferfiak 29~ii-a egyetemi,

52%-a foiskolai, 19%-aegyeb fels5foku kepzettseggel rendelkezett;az aktiv

kere50 n5k 26%-a egyetemi, 57%-a foiskolai, 7%-a egyeb fe1s6foku kepzettseggel

rendelkezett.

6529 f6 rendelkezett fels5foku kerteszeti·kepzettseggel; 91%-uk volt ak­

tiv keres5, osszesen 5927 szemely; a kepzettseggel rende1kezok 69%-a, az aktiv

keresok 72%-a ferfi volt; az aktiv kere.s5 ferfiak 39g6-a egyetemi, 10%-a fois­

kolai., l!~go...;a egyeb fels5foku kepzettsegge1 rendelkezett; az aktiv keres61< nol,

46~-o-a egyetemi, 42%-a foiskolai, 12%-a egyeb fels5foku kepzettseggel rendelke-.

zett.

A felsofoklJ81elmiszeripClri vegzettsegu aktiv keresok kepzettsegt 5zint

es nemek szerinti at1ageletkora a kovetkez5:az egyetemi vegzettsegueke 34,5

ev; a foisko1a1 'vegzettsegueke 31,8 ev; elZ egyeb felsofol<u vegzettsegueke 38,6

ev; a ferfiake 35,9 ev; a noke 31,3 ev volt.

A fe1sofoku kerteszeti. vegzettsegO aktiv l<e1'es51< kepzettseg:i. szlntes

nemekszerinti at1age1etkora 8 kovetkez6: az egyetemi vegzettsegueke 111, 7 8V;

a f6i.sko1ai· vegzettsegueke 32,6 eV;8z egyeb fe1s5foku vegzettsegOeke flO, 0 ev;

a ferfiake 36,9 ev; a noke34·,3 ev. volt.

A>fe1sofol<u elellTll.szeripari kepzettsegu aktiv kereso\< 3 9s-a .fizil<ai mun­

kakorlJendolgozott; az egyetemi vegzettseguek 2%-a, a f6isko1ai vt~gzettseguek

h%-a, az egyeb felsOfol<uak·· LI· %-a, aferfiak 39ii-8, a noI<2~ii-a volt nem szellerni

foglalkozasli; lIL~%-a v8zet6-iranyit6 Ulunl<akorlJen dolgozott; az egyetemi. vegzett­

seguek I~O%-a, a f6j.skola]. vegzettseguek 45%-a, az egyeb fe1.s6fokual< 50%-a, a

ferfiak55!!o-a, a nol< 31%-8 to1tott be vezet5 beosztast; 53% ...a beosztott Ugyin­

teza munkClkorbendolgozott; az egyetemi.vegzettseguek 57%-a, a foisko1a1 veg­

zettseguel< 52%-a, az egyeb fels6fokuak LI5%-a ,a ferf1ak 11·2!!O-8, 8 nok 65%-a volt

beosztott UgyintezQ; elenyesz6, 1-2~u-os aranyban do1goztal< szi.nte 1<i.zar61ag nok

Ugyvite1i, adminisztrativ munkal<oroklJen.

A fe1sofoku kerteszetj. kepzettsegu aktiv keresok ll·%-a f1Zik81. munl<aki:ir­

ben dolgozott; az egyetemi vegzettseguek 3%-a, 8f5isko18i vegzettsegueI<4%-a,

az egyeb fe1s0fokuak 990-a, a ferfial< 5%-a, Cl nok 3%-a dolgozott nem szellemi

munkakorben; 52%-a vezet6-iranyit6 munkakorben do1gozott; nz eoyetemi vegzett­

seguek ··1~9%-a, a f5i51<01a1 vegzettsegCiek 56%-a, az egyelJ fe1s6fokual< 50%-a, a

ferfiak 62%-3,8 nok 29%-3 to1tott be vezet5 beosztast; /1-3%-8 beosztott Ugy1n-

23

teza munkakorben dolgolott; az egyetemi vegzettseguek tI7%-s, a f5i51<01a1 \leg­

zettsegCiek 39%-a ,8Z egyeb fels5fokuak 37%-a, a :ferf.i.ak 33~.i-a, a n51< G5~ii-a

volt beosztott Ugyi.ntezo; atlagosan 1%-8 dolgozott Ugyvlte1i munl<aldirben) ko­zUIUk I<iuoroan magas, 13~o-os aranyu volt az egy~1J Jolsofoku vegzetts8giJ nok

kBzott az Ugyviteliek aranya.

A felsofoku elelmj.szerJpari vegzettseg(j aktiv keresok 6090-a volt rnuszaki

foglalkozasu. A munkakor jelleget, tel"intv8 nem volt sz:i.gnifikans kUlonbseg

sem nemel-< szerint, sern a kepzettseg fokozatat tekintve. A kovetkez6, 1eon8­gyobb gyakorlsagu foglalkozasi csoport a kulturalis, ezen lJelUl is jellemz5enaz oktatasi foglalkozas volt. A diplomasok tabb mint 10%-8 dolgozott ilyen

munkakortikben. Itt a nok aranya tolJb mint mc1sfelszerese a ferftakenal<, es leg­inkabl1 az egyetem:l. vegzettsegGekre jellemzQ az oktatas:l-kulturalis fog1a11<0zo­

sokiJan vala tenykedes. A tobbi foglalkozast f5csoportokban dolgoz6karanya

nagyjab61 egyenletes, 4-8% kOlotti megoszlast mutatott (lgazgat8si, gnzdasagl,

druforgalrni, Ugyviteli), es sem nemel<, sem a vegzetts6g sz:i.ntje szeri.nt vizs­

galva nlncsenel< szamottev6 el"tert1sek. A l<epzettseghez vis2onyitott :inl<onoruens

foglalkozasua!·\ aranya 11,-5~;), a nemek es a kepzettsen szinvonala az atlagos mer­

tekt61 nem okoz e1tl~re5t .

A fels6foku kerteszeti vegzettsegu aktiv l<eres51< 62%-a volt muszal<:i

foglalkozasu. A legjellemz5bl1 foglalkozasi csoportban levok nranya mlnd nemek,

ml.nd a kepzettseg sztntje szer.i.nt dlfferencldlt: a f(~rfiak 66~o-(), a nak 53~,)-a ~

az egyetemet vegzettek 60%-3, a foiskolat vegzettel< 69%-8, az egyeb felsofoku­

ak t~8%-8 muszaki foglalkozasu. A kulturalis - £61eg oktatasi - munkakorben dol­

gozak aranya atlagosan 0%, ezen belUl a ferfial, 6%~i:l, a nak 13~j)-a vegez ilyen

jellegu munkat. Oktatasi-kulturalis szferaban £61eg az egyetemi. vegzettseguek

tcvekenykednek: kozel minden nyolcadik kerteszmer.nok oktat. A tobbi foglalkoza­

5i f5csoportban va16 reszveteli arany nemt51 es a kepzettseg szintjet61 fUgget­

lenUl 5-8%-os merteku. Az inkongruensen foglalkoztatottak aranya 11-69;;) nenrt51

OS a l<epzettseg'sz:i.ntjet51 :fuggetlenUl.

A fe156fokll elelrniszerlpari- vegzettsegu aktiv I<eresok nepgazdasag:i. ag3k

szerint.i. szerkezete mtnd nemek, mind a kepzettseg szintjo szerlnt vizsgalvlJ v1­

szonylag jelent6s eltereseket mutat. ktlagosan 5!I!!ii-uk dolgozik az i.parban, ezen

bellil az adekv~t elelmiszeripari ~gban 41%, a mez6gazdasagban 12%. Viszony18Q

jelent6s· az aranyuk a kereskedelemlJen (10%), az ol<tatasban (8~li) es 8 koz1gaz­

gatasban (8%). Az atlaghoz kepest kiseblJ aranyban clolgoznak a ferfiak az adek­

vat nepgazdasagi agban (36%) mint a n6k (47%), vi-szant nagyobb a ferfiak a1'a-

nya az egyeb tparban (17%) es a mez5gazdasagban (16%) mi.nt a nake (9%, illetv8

8%). Ni.nes jelent6s kUlonbseg nemek szerint a kereskedelmi agazatban (ferf1ak

9%, nok 11%) es a kozigazgatasban (ferfiak 7%, nok 9%), az ol<tatasban azonball

a nok aranya (10%) magasabb mint a ferfiake (6%). FeltOn6, hogy az egyetemi

vegzettsegC'i ferfiaknak esak 28%-8 dolgozik az elelmiszeriparuall) az egyeb i.par­

ban 20%-uk, a mez5gazdasagban ].5~o-uk. Viszonylag nagy aranyu 8 kultuI'cl1is-okta­

tasi szolgaltatasban (14%), ezen belLil az oktatasban (9%) es a I<ozigazgatasban

(9%) vala reszvetelUk. A f6isk01ai vegzettsegOek nagyobb h~nyada (57%) az ipar­

ban es a mez6gazdasagban (12%) do1gozik, kiugr6an nagy a sznl1itas-hfrkozlesben

foglalkoztatottak aranya (15~o). Ix kereskedelemben, az okt,rtasban es 8 kozi.gaz­

gatasban atlagos mertekben tevekenykednek. Az egyeb felsofokuak 111%-8 az 81e1­

miszeriparban, 14%-a az egyeb ip8rban, 9%-a a mez5gazdasdgban dolgozik. A t~b­

bi nepgazdasagi agban atlagos mertekCi a reszvetelUk.

A fels6foku kerteszeti vegzettsegu aktiv keres6knek a 1:e1e dolgozil< az

adekv~t nepgazdas~gi ~gban, a mez6gazdas~gban. Az elelmiszeriparban 65 az

egyeb iparban egyar~nt 6-7%-os ar~nyban ta161hat6k. Viszonylag nag~a gyakori­

sagul< a kulturalis-oktatasi szolgaltatasokban (13%), a kozigazgatasban (10%)

es akereskeclelemben (8%). Az oktatasl. szferaban 7%-uk dolgozik. Az atlagos

aranyokt61 jelent5sen elter mind a nemek szerinti, mind a I<epzettseo szirrtje

szer:i.nti struktura. A ferfiak 55%-a, a nok 3/1%-8 clolgozik IJ mezogazdas8Dban.

l<iJ1onosen nagy az 81teres a kulturslis-oktatasl agazatban Cfdrfiak 10~o, nok

21%), ebb61 az oktcrtasban (ferfial< 5%, n5k 12%), a 5zemelyi szolgaltatdsban

(ferfiak 5~'ii, nak 9%) dolgoz6k aranyaiban. A kereskedelemben, n kozigazgatasban,

az elelmiszeriparban es az egyeb iparban kazel c.ltlagas mertekben dolgozllal<. Az

egyetemi vegzettsegCiek tevel<enykednek a legld.sebb aranylJan a mezogazdasclgban

(40%). 20%-05 a reszveteli aran~ a kulturalis-oktat~si ~gazatban, atlagan felU­

Ii a kozigazgatasban, az oktatasban, dtlag alatti a keresl<edelemben, az elelrni­

szeriparban. A f5iskolai v~gzetts~gQek dolgoznak a legnagyobb ar~nyban (59%)

a mez5gazdasagban. Ennek kovetkezteben az atlagosnal kisebb nranyban taldlha­

tol< a toblJi. nepgazdasagi. ~gban, kUlonosen az oktatasban es a kozi.gazgatasban

kicsi a reszvetelUk. Az atlagosnal tobben dolgoznak viszon't az elelmiszeripar.­

ban es a kereskedelemlJen. Az egyeb felsofol<u vegzettseguek L~5%-a dalgozll< () me­z5gazdasagban, kisebb reszUk az e1elmiszeriparban (9%) es a I<ozigazgatasban(12%), igen kiesi az aranyuk az oktatasban (59;»).

A fels5foku elelrnj.sz8ripari vegzettsegCiel< aktiv keres5k terUlcti megosz­

lasa rendkivUl egyen16tlen. A Budapest es a rnegyek szer:i.nti megoszlasi 3r8l1yok-

IJollail1at6 m6don a kepzes helye es a terUleti gyal<orlsag szorosan osszefUgg:

BurJape~ten 35%, Csongrad megyeben 10% elZ 8ranyul<, nagy aranyllan einek Pest me­

gyeben (7%)e5 Bacs-I<i.skun megyeben (7%) is. Ezzel szemben N6grad megyeben 81

l%-uk, I<omarom) Somogy, Tolna, Veszprem es Zaia megyek reszesedese 2~o korUl

van. I<i.Jltintisen egyeniotien az okieveles elelrniszeri.pari mernoktik megoszlas8:

Budapest reszesedese 53%, Bacs-I<iskun es Pest megye 7, illetve 8%, de peldaul

N6grad megyeben rnindossze 0, l~%-LJk (li. fo) volt.

II fels6fokl1 kerteszeti vegzettseglj aktiv keres5kmegyei szerkezete nemi­

leg kiegyen1itettebb, bar Budapestes a masik kepzesi hely, Bacs-I<iskun domi­

nanciaja itt is jelentkezik: az elobbi 2l~%-kal, az ut6bbi.13%-kal reszesedil<.

A legrosszabb e11a1:ottsagi mutat6va1 a kerteszek eseten is N6grad.megye 1'en­

delkezjl<, 1%-05 mertekben. FeltCinoen nagy Szabolcs megye reszesedese a maga

9%-05 aranyaval; foIeg a f5iskolai es az egyeb fe1sofoklJ vegzettsegliek ar'anya

nagy.

3.2. 'Letszam-eloreszamitas 1990: I. 1-19. es az ezreciforduloi.g

Az 1980-·1988 I<tizotti .i.doszaklJan Jelsofoku (§lelmlszel2lEari, vegzettseget

szerzettmagyar al1arnpolgarok kepzettsegi 5zint es nemek szerinti. szama a

13. tablazatban lathat6.

13. tablaza't_._----Fels5foku elelrniszeripari vegzettseget szerzettek szama egyeterni

es fo.iskolai szinten, nemenkent 1980-1900 I,Gzatt

Okleveles mernol< Uzemmernol<

Ev fe1'- no osszes Egyetemi Karon F5iskolai Karonfi magyar kUl- fer- no tisszes fer- no osszes

fo1di fi magyar fi magyar I<Ulftildi

1980 10 30 l~O 12 34 42 76 70 79 Il~9 151981 18 23 li-1 15 3fl· ·36 70 85 76 161 151982 t~4 25 69 9 21 1~3 6/~ '16 77 123 161983 30 39 69 10 22 38 60 1..7 811. 131 9198L~ 30 41 71 5 27 47 71~ 49 51~ 103 101985 ll~ 26 l~O 7 2'~ 35 59 9h 73 167 151986 .53 li·/~ 97 13 3L~ 31~ 68 39 117 86 91987 15 2l~ 39 It~ 23 ll,9 72 70 75 '153 1/~

1988 l~2 1~7 09 7 2l~ 36 60 "-9 53 102 10

055Z. 256 299 555 92 2113 360 603 557 618 1175 131

Ennek, tovabba az 1980. I. l--i allomanynak a I<orcsoportos aelatei, a korcsoportok

demografiai (mortalitasi) valtozasi adatai alapjan az 1990. I. l-re v~that6 l~t­

szam levezet~se elvegezhet6.

26

N........

14. tablazat

Fels6foku elelmiszeripari vegzettseguek nepesseg-eloreszamitasa 1990. I. l-re

rvlegnevezes Egyetem F6iskola Egyeb fels6fok Osszesenferri no egyutt ferfi no egyUtt ferfi no egyUtt ferfi no egyUtt

--Aktiv keres6k 1980. I. 1. 514 346 860 913 757 1670 339- 221 560 1766 1324 3090

Vegzett 1980-1988 kozott 256 299 555 800 978 1778 - - - 1056 1277 2333Vegez 1989-ben 40 1.1'- 85 100 120 220 - - - 140 165 205.)

Palyakezd6 '1980-1989 kozott 296 344 640 900 - 1098 1998 - - - 1196 1442 2538Gazdasagi aktivitas 20-29eves korcsoportban (%) 97 76 86 97 76 86 - - - 97 76 86Aktiv keres6 allomany no-vekedese 287 261 548 873 834 1707 - - -. 1160 1095 2255Munkab61 kilep6knyugdi-jazas miatt -58 -35 -93 -122 -60 -182 -71 -18 -89 -251 -113 -364Elhal~lozas, veglegesinaktivva valas -28 -8 -36 -55 -18 -73 -19 -4 -23 -102 -30 -132Kepzettseg-szerkezetivaltozas - - - -100 -110 --210 ...35 -11 -46 -135 -121 -256

Aktivkeres6 csokke-nes -86 -43 -129 -277 -188 ·-465 -125 -33 -158 -488 -264 -752

Aktiv keres5k 1990. I. 1. 715 564 1279 1509 1403 2912 214 188 402 2438 2155 4593

f>1egoszlas % 29,4 26,2 27,8 61,9 65,1 63,5 8,7 8,7 8,1 100,0 100,0 100,0

Az aktiv keresa a110many vEiltozEisa az 1980-89 kozott bektivetkezo nove­

kedas es esokkenes ered6je. A novekedes a nappa1i es 1eve1ez6 kC:1pzes soran

kepzett dj dip10m~sok munk~ba 611as8, a korcsoport ~t1agos gazdasagi aktivita­

sa figyelembeveteleve1 kerUlt meghataroz8sra. Acsokkenest harom tenyezo okoz­

za:

a/ a demografiai esere fo1ytan a nyugdijkorhatart elert koroszt8).y·kivalasa;

b/ az egyes korcsopo1'tok lelel<szamanak kUlonbozo okol< Celha1aloz8s,

rnegrokkanas; kU1folclr8 tavoz6s, egyeb ok miatti in8ktiviza16das) mi.att:i. esok­kenase. Ennek rnerteket a korabb·an hivatl<olott nepesseg-e15rejelz8s koresopor­

t05 nepessegvaltozasi adataib61 becsUlhetjUk. A szamitasnal felhasznalt 0181'­

teke: 8zalatt, amig egy korosztaly tiz 8V alatt atlep [} kovetkez5 ko1'05zt81y­

ba, lelekszclma - nemt51 fUgg6en - az c:tl~bbi aranyokban \/31 tozik:

20-29-b51 ferfi 2,4%no 1,0%

30-39-b51 ferfi. LI·, 6~o

no 2,'1·%110-LI·9-b61 ferfi 12,0%

no 5,6%

50-59·-b51 fe1'f:i 2/1.,0%n6 12,3% ;

e/ a vizsg~lt id5szakban a leve1ez5 kepzes folytdn az alacsonyabb

(f6iskolai., i.lletve egyeb felsofokd) kepesitesuek eoy resze megszerzi a m3g3­

sabb szintCi (egyeteml) diplomat. Ezel<nek a szamdt az 1980-1909kozo1:t egyete­

011 diplorTlclt szerzettek ossz1etszama tartalmazz8, a f5hskolai, illetve egyebfelsofokd vegzettsegGek 5z~ma viszont kevesebb lesz;v~geredmenyben az tisszes

fe1sofokd vegzettseggel rencle1kezok szama relative esokken.

Aze1vegzett e16resz~mitas szerintafels5fokde1eDniszeripari vcigzettseggel

rende1kez5aktiv keresok szama 1990. I. I-jen va~hat6an 4593 fa lesz, szemben

az 1980. I. 1-jen volt 3090-e1 szemben, ami 48,6%-05 navekedes~ Az. atlagosnti­

veke.c1esi me1'teken belLiI a ferfial< szama 38, l%-kal, a n6k 5zama 62, 8%-I<a1, azegyetemet vegzettel< szama I~B, 7%-ka1, a :f6isko1rlt vegzettek szama 7L~, 3!!-li-kal no,

az egyeb fels6foku vegzettsegGek szama 28%-ka1 esokken.

A vlzsga1t tiz ev alatt 2530 magyar ailampolo~~r szerzett fGls6fokd 81e1­miszer1pari vegzettseget, kozU1Ul< Caz 8t18gos gazclasclgi akt1vi tc)st figye1embeveve) 2255 f6 novelte az aktiv ke1'850 al10manyt. lIgyanezen iela a1att az adrJi.gaktiv kere50 8110manyb61 752 f6 lepett ki. tgy az aktiv kereso al10rnany novek­

menyellek 33, 3~~-a a demografiai esere miatti. p6t1dst, 66, 7~o-a az aktiv keres5

28

allomany fejleszteset(novekedeset) eredrnenyezte. Az abszolut novel<edes tehat

1500 fO,vagyis eves atlagban 1980-1989kozott 150 rovel no azele1misze1'ipari

dip1omasok szama. A novel<edessel egyUttmegvaltozikri .kepzettsegi szint sze­

1'inti osszetetel: az Uzemme1'nokok a1'anya az 1980. evi 54%-1'61 63%....1'a no, az .

egyeb fe1sofoku.vegzettsegge1 1'ende1kezok a1'anya 18%-1'61 9%-1'a csol<ken, vi­szont az oklevelesme1'n6kok a1'anya nemva1tozik, maradaz 1980-ban volt 28%.Okkal feltetelezheto, hogy afoglalkoztatasi sze1'kezetben jelentos vdltozasokaz 1980-1988 kozotti idoszakban nemkovetkeztek .be. fgy varhat6, 110gya fe1so­foku elelmisze1'ipari vegzettsegu aktiv keresok kozUl 1990. I. l .... jen:

- muszaki £oglall<oz8su lesz 60%, 2760fo, ami 1980-l1oz kepest910 fos.novekedes;

- az elelmiszeripa1'ban foglalkoztatottak arariya40-'~2% lesz, ez mint­egy 1900fo, ami 1980-hoz kepest mintegy 650 fos novekede5;

.- a nok aranya az1980. 8vi43%-r6147%-1'ano1990-re, igy' va16szinu,hogymegnovekedik'a kulturali.s-oktatasi, a gazdasagi'esaz Ugyvfte­Ii fogla1koz85i csoportokban tevekenyked51< aranya..

A felsofoku elelmiszeripari.vegzettseguek 2000. T. 'l""-igtorteno letszam­elorebecsleset· a 15. tab18zatban vegeztemel.

29

\..No 15. tab1azat

Fels6fokd ~lelmiszeripari v~gzetts~gOek n~pess~g-e16rebecsl~se2000. I. l-re

Megnevez~s Egyetemf~rfi n6 egyUtt

F6iskolaf~rfi n5 egyutt

Egyeb fels6fokferfi no egyUtt

tisszesenf~rfi no egyUtt

Aktiv keres5k 1990. I. 1. 715 564 1279 1509 1403 2912 214 188 402 2436 2155 4593

-73 -114 -187 -67 -175 -242 -200 -309-509

1212 1088 2300

857595

1270 1430 2700

-60 -20 -80

76 85

676 1370

890 1620

95

730

694

Palyakezd6 1990-1999 kbzbtt 540 540 1080

Gazdasagi aktivitas 20-29~ves korcsoportban (%) 95 76 85

Aktiv keres5 allomany nb~

vekedese 518 412 930

Munkab61 kil~p6k nyugdi­jazas miatt

-100 ~7a -170

-248 -276 -524

Elhalalozas, veglegesinaktivv8·valas

K~pzettseg-szerkezeti

valtozas

Aktiv keres6 csokkenes

-40 -15 -55

-113 -129 -24·2

-81 -31 -112 -60 -15-75

-20 -10 -30

-140 -45 -185

-181 -61 -242

-120 -80 -200

-501 -450 -951

Aktiv keres6k 2000. I. 1.

tljegoszlas %

1120 847 1967

35,6 30,) 33,1

1955 1803 3758

62~1 64,6 63,2

74 143 217

2,3 5,1 3,7

3147 2793 5942

100,0100,0 100,0

---

Asz~mit~sokn~l abbol az egyik lehets~gesalternativ megold~si lehet5­segbolindultam k1, !logy az 1990-1999 kozotti idoszakban a I<ibocs~tas osszesvolumenenagys~grendilegazonos 1esz az el6zo tiz~v~vel, tehateves ~tlagban

evi 250 fo diplom~st bocsat kiaz egyetem'. Ilyen volumenCi I<ibocsat~s eseten1980-1989 .kozott apotl~si szUksegleten tdlevente ~tlagosan150 fos aktivkeresobovites valosult meg. A foglalkoztat~si struktura viszonylagos stabili­t~sa mellett ez az adekv~t nepga~dasagi agban, az elelmiszeriparban ~vi atla­gas 60-70 fosdiplom~s Cokleveles es Uzemrnernok) letszamnovekedest jelentett,tiz ev alatt tehat 600-700 fovel nohetett a szamuk.

Amennyibenaz,adekv~t felhasznaloi korben vegzendo szUkseglet-felmeres,a

I-<ovetkezo tizeves periodusra is hasonlo nagysagrendCi' fejlesztesitobbletetfog

prognosztizalni, lJgy a kibocs~t~si volumen valtozatlans~ga lehetseges a1terna­tiva az egyetem aut6nom1etszamtervezesenektekinteteben.

Magat a letszamelarebecslest ugyanolyan m6don vegeztemel, mint az1980-1989-es idaszakra,azzal, hogya kovetkez5 tervezesi. parametereket rogzi­tettem:

al a szakiranyon belUl a kibocsatott diplornasok kozUl azokleveles

mernokok aranyat az ,1980-1989 kozotti atlagos 25%-l-<a1 szemben atlag l~O%-os

ar~nydra terveztem. Afokozatos aranyvaltoz~s azt jelenti, hogy az ezredfordu­16ra az okleveles mernokok aranya a kibocs~tottal< 50%~a l<orUI lesz;

b/a nok aranya az okleveles mernokok koztitt 5ll,%-rol 50%-ra csokl<en,az Uzemmernokokne1 marad az atlagosan 55%-05 ar~ny;

cl a p~lyakezdal< gazdasagi aktivit~sa nemileg (86%-ro1 85%-ra)cstik­ken, e1s6sorban az elhelyezkedesi lehetosegek rom).asa·miatt.

A sz~mitasok eredmenyekellt 2000. I .1-re az aktiv l<er8so ~lelmiszeripari

dip1om~sok szama az' 1990. I. l-i l~600-rol 59l~O-rentiveI<5zil<.Ateljes noveke-·des az aktivkeresok sz~maban 2300 fa, ebbal 950 fa a p6t1~siszUkseglet, abo­vitesi szUkseglet. fedezetet tiz ev a1aft 1350 fa biztositja. Ez nemi1eg a1atta

. marad az 1980-1989'ktiztitti,bovitesi celt szolg~16 ntivekedesnek.

Amennyiben az 1990-1999 evekre elvegzendo szUksegleti sz~mitasok azt mu~

tatj~k, bogy az ~leImiszeripar.i mernak es Uzemmernak nagyobb m~rtekubovitesi

szUkseglettel bir, dgy a kibocsatasivolument nove1ni szUkseges~ A novel~s

szUkseges merteke es a valasztand6 kepzesi es fe1vete1i strat~gia altaI megha­t~rozott osszes'hal1gat6i 1etsz~m kepezhet5segi feiteteleit a szUl<seges targyi

es szeme1yi fe1tetelrendszer megteremtesenek (b5vitesenek) realis lehet6sege­vel osszevetve veglegesitheto a terv.

31

Az 1980-1908 ktizotti id5szal<ban fe1s5foku kerteszetl vegzettseget szer­zett magyar a11ampo1garok kepzettsegi. szint es nemel< szerinti szamat a 16.tab1azat tarta1mazza. Ezen adatok, tovabba az 1980. I. 1-i allomany korcsopor­

tos adatai, valamint a korcsoportok dernografiai valtozasi adatai alapjan az

1990. I. l-re ervenyes letszam-e15reszamitast a 17. talJlazatban foglaltam 3:isz­

sze.16. tab1azat

Fe1s5foku ker.teszeti es kertepit5 vegzettseget szerzettel< szama

egyeterni es f5i5ko1ai szinten, nemenkent 1980~19BOktiztitt

Ev Ok1eve1es" mernok Uzemmernok 05szesenferfi n5 egyi.itt fer.fi n6 egy~tf ferfi n6 egyutt

1980 83 60 1/1.3 73 67 1LIO 156 1.27 2031981 70 L~5 115 57 66 123 127 109 236

1982 ,22 !~O 62 63 61 12!~ 85 101 106

1983 53 56 109 95 74 169 Itl8 130 270198Lj. l~O t~3 83 66 l~6 112 106 89 195

1985 68 54 122 60 /15 105 128 99 2271986 26 37 63 108 6l~ 172 13!~ 101 235

1987 65 5l~ 119 62 35 97 127 89 216

1988 3l l· L~1 75 L~5 54 99 79 95 17L~

Osszesen 4·61 430 891 629 512 Il tl1 1090 9l l·2 2032

32

\..NIvJ

17. tablazatFelsofokukertesz~-ti·vegzettsegOeknepesseg-eloreszamitasa 1990. I. 1-re

Megnevezes Egyetem Foiskola Egyeb.fe1sofok Osszesenferfi no egyUtt ferfi no egyUtt ferfi no egyutt ferfi no egyUtt

Aktiv keresok 1980. I. 1~ 1695 769 2464 1992 706 2698 568 197 765 4255 1672 5927

Vegzett 1980-1988 k5z5tt 461 430 891 629 512 1141 - - - 1090 942 2032

VEigez 1989-ben 35 40 75 65 55 120 - - - 100 95 195

Palyakezd6 1980-1989 ko-••• .1- 496 470 966 694 567 1261 1190 1037 2227zotl. - - -

Gazdasagi aktivitas 20-29eves korcsoportban (%) 96 80 88 96 78 88 - - - 96 79 88

Aktiv keres6 a110manyntivekedese 476 376 852 666 442 1108 - - - 1142 818 1960

Munkab61 ki1ep5k nyugdi-jazas' miatt -160 -149 -309 -84 -21 -105 -75 -18 -93 ' -319 -188 -507

Elhala1ozas, veglegesinaktivva valas -162 -31 -193 .. -107 -12 -119 -54 -5 ":59 ~323 -48 -371

Kepzettseg-szerkezetiva1tozas - - - -73 ~32 -105 -32 -10 -42 -105 -42 -147

Aktiv kereso cstikkenes -322 -180 -502 -264 -65 -329 -161 -33 -:194 -747 -278 -1025

Aktiv keres6k 1990. 'I. I'. 1849 965 2814 2394 1083 3477 407 194 571 4650 2212 6862

r'~egosz1as go 39,8 43~6 41,0 51~5 49,0 50,7 8,7 7 b. 8,3 100,0 100,0 100~0, .

Az akti.v kereso °allomany a nyolevanasevtizedben m:i.ndos5ze 935 :Eovel fog nove­

kedni annak ellenere, !logy az osszes al<tiv keres51< szama 1960 fovel novei<szik,

am andveked~s nagyobb hanyada (52%-a) a demogrdfiai val~ozasok p6tlds~t 8z01­

galja, az allomany bovUlesere a novekmenynek esale 11·8%-8 8z01g81. Ez azt e:red­

menyezl, Ilogy a fels6foku kertesz vegzettsegG aktiv keresok szamc3nal< 8vi atla­

gos novekedese mindossze90-95 fa lesz.

Az adott helyzet az allomany korosszetetelenel< a kLivetl<ezmenye.A dip- °

lomas kerteszek korosszetetele 1980-ban: 40 ev alatt1 72%; 40-60 6v k020tti

27% ;60 BV f81etti 1% ~ A diptomas elelmiszeripa.ri mernokok es Uzemmernokol< ko­

zUI viszont 40 evalatti 81,4%; 40-60evkozotti 18,4%; 606v feletti O~2%. A

diplomas ker"teszmernokok es Uzemmernokok kortisszetetele kovetkezteben viszony-

nagy mind a nyugdijkorllatart eler6k ar~nya, mind az~llom~nyhoz viszonyi­

tott ~tlagos mortalit~s. Az ~lelmiszeripari diplom~sokhozviszonyitottm~r5~­

keltebb aktiv al1omanynovekedesben szerepet j~tszikaz lS,hogy a 'liz 8V alatt o·

kibocsatott diplomasok sz~ma 300-zal kevesebb volt a diplomas kerteszek eseten.

A viszonylag mersekelt al1omanyntjvekedl:~smiatta kepzettsegi szint as

nemek szerinti szerkezet is mersekelten valtozik 1980--1989 kozatt; 1.990. I.

I-jen 1980. I. I-hez viszonyitva az aktiv keres5allom~ny 15,7%-I<a1; a f~:r­

fiak szama 9,2 %-ka1; a nak szama 32~2%-kal; az okleveles merntiktik szama

,2%--1<31; az Uzemmernokok szama 28, 9~u-kal no; viS20nt azeg)/eb :felsofoku veg­

zettseguel< 5zama 25, t~%-kal cstikken. VegUl a teljes allomanyon belUI 8Z oklevB-"

les mernokok aranya 0,6 szazalekponttal csokken, ugyanesak esdl<ken LI·,3 szdza­

lekponttal ai egyeb felsofoku vegzettseguel< aranya; °az Uzemmernol<Like tehat 11,9

szazalekpontta1 no·a nyolcvanas 8vtizedben.

t,1i vel okkal fel te1:81ezl1et5, hogy a foglalkoztatas szerkezete a nyolcvanas

evekben nem vc'iltozott jelentosen ~ az aktiv kereso 3110man)' evenkenti ntlagosan

95 f5s novekedeseb61,60 fovel n5tt a mOszaki allom~nycsoportbandolgoz~< szama,

a mezogazdasagi agazatban foglalkoztato"ttal< szama pedig mindossze 50 fci korUli

nagysagrencJben novekedett.

A diplomas kerteszek aktiv kereso allomanyanak ezredfordul6ig torteno

e16rebecsleset a 18. tablazatban vezettem Ie.

'-oJVi

18 .. tablazat

Fels6foku kerteszeti vegzettsegGeknepesseQ"""e16rebecslese 2000. I. I-re

r~egnevezes Egyetem F6iskola Egyeb fels6fok Osszesenferfi no egyUtt ferfi no egyUtt ferfi no egyUtt ferfi no egyutt

Aktiv keres6k 1990. I. 1. ' 1849 965 2814 23.94 1083 3477· 407 164 571 4650 2212 6862

Palyakezd6 1990-1999 kozott 555 555 1100 600 500 1100 - - - 1150 1050 2200

Gazdasagi aktivitas~0-29eves korcsoportban (%) 95 76 86 95 75 86 - - - 95 76 86

Aktiv keres6 allomanynovekedese 523 418 941 570 375 945 - - - 1093 793 1886

Munkab61 kilep6k nyugdi-jaz8s miatt -272 -102 -374 ...146 -55 -201 -82 -38 -120 -500 -195 -695

Elhalalozas,veglegesinaktivv8 va1as ..:181 -39 -220 ~172 -28 -200 -51 -9 -60 -404 -76 -80

Kepzettseg-szerkezetivaltoz8s - - - -50 -20 -70 -20 ....10 -30 -70 -30 -100

Aktiv keres6 csokkenes -453 -141 -594 """3.68 -103 ....471 -153 -57 -210 -974 -301 -1275

Aktiv keres6k 2000. I. 1. 1919 1242 3161 2596 1355 3951 254 107 371 4769 2704 7473

t"1egoszlas % 40,245,9 42,3 54,4 50,1 52,9 5,3 4,0 4,8 100', a 100,0 100,0

A szamitasok kiindu16 alapfeltetelez8se - hason16an az elelmiszerl.parl.

diplomasokehoz -azvolt, hogy a kilencvenes 8vtizedben a kibocsatas ~5szvolu­

mene megegyezik a nyoltvanas 8vtizedevel, vagyis tiz ev 81att dsszesen 2200 f6

diplomast bocsat ki az egyetem. A letszarntervez8s tovabbt par.am6terei:

a/ a kibocS8tott diplomasok kozUl az okieveles kertesz- es i<ertepi-­

to· mernokok aranyat az 1980-1989 kozottil~3%-kal szemben 50%-05 aranyura ter­

veztem 1990-1999 kOlottre.Ez aztjelenti, hogy fokozatos aranyelto16dast t~­

telezve az okleveles mernokok aranya az 1988. evi !1·/1·~o-rdl 1999-re elerne az

55%-ot;

b/ a n5k aranya az okleveles mernoktik kijzott maradna atlagosan

50%-05, Uzemmernokok eseten pedig45%-os~

c/ a Id.lencvenes evek palyakezd6ire jel1emzo gazdasagi aktivitas a

nyolcvarias evtized 88%-os mertekerol 86%-05 atlagos mer"tekure csokl,enne, elso­

sorban az elhelyezkedesi lehet5segek vsrhat6 nehezedese miatt.

Afelsorolt peremfeltetelekkel tervezett letszam-e16rebecsles eredmenyei

szerint az aktiv keres6 kerteszek szama tiz ev a1att abslolut szamban minrJossze

600 fovel novekedne. A teljes hovekedes ugyan kozel 1900 fo lenne, 8zonban a

clemografiaicsere es amortalitas, illetve a kepzettseni szerkezetvaltozas

miatti p6tlasi szUI<seglet mintegy 1300 :fot igenyel ,lgy () b6vitesl szUksegle­

tet mindossze 600 fa sz:olgalna. Ez a novekedesi mertek alatta van a

8vtizeclben megval6su16nak, az 1990-lJen meglevo allomany HZ evtized soran mind­

~ssze 9%-k81 novekedne. Ilyen rendkivUlalacsony novekedesi Lrtem nembiztosit­

ja a kerteszeti alagazat fej16desel1ez a diplomas szel1emi k8pacitas szUkseges

lJovUleset.A valtozatlan mertekG kibocsatas ugyanis azt Jelenten8, hogy a mezo-­

gazdasagban foglalkoztatott I~erteszmernokok es Uzemmernol,ol< SZ8ffl8 evente atla-'

gosanmindossze 35--4,0 fovel novekedhe~ne esak. Ez nyilvanva16an elegtelen, mert

a novekedes utemeeppen hogye1e1'i 8z'evi l%-ot.

Nagyon va16szinG tehat, hogy a Kerteszeti es r~lelm.1.szeripa1'i Egyetem

1990-esevek1'e sz616 kepzesistrategiaja nem lehet olyan, arnely kiz8rolag az

elelmiszeripari kepzes fejlesztesere irsnyul. Nem hagyllat6 flgyelmen kivUl

ugyanis az adott szakiranyu diplomaval rendell<ez5k korosszeteteleb51 lev8zet­

het5 p6tlasi es b6vitesi szUksegletek egymashoz viszony:(tott 8r3nyai, a demog­

r~fiai cserenek az allomany valtozas3r8 gyal<orolt hatasa. Az egyes szakiranyok

kibocsatasi szUksegletet, az ol<tatasi es afelveteli rendszer szelekci6s mecha­

nizmusai t ugy kell megvalasztani, hogy (a megteremthet5 fel tetelren(1szert is

figyelembeveve) kiegyenlitett, aranyos szUksegletkielegitest lehessen megva16­sitani.

36

3.3. ,tLfelveteli (input) as az osszes hal1gat6i letszam tervezese

Az e15z6ekben meghat~rozhat6 volt, hogy v~ltozatlan szinvonald kibocsa­

t~st feltetelezve akovetkez5 evtizedre mennyilesz mind azelelmiszerip8ri,mind a kert~szeti kepzesben 8 demografiai csere es az azan felUli b5vites

szUkseglete, illetve lehet5sege. Lathat6 volt, hogy valtozatlan kibocsa"tasi

volumen mellett azelelmiszeripari diplom~sok eseten nagyobb, a kerteszeti.diplomasok eseten kisebb lehet a diplomas aktiv keresok·szamanak a novekedesi

lehet6s~ge. A modellszamitasok folytatasahoz induljunkkiabb61 a (meg nem en­gedhet6) feltetelezesb61, hogy a kibocsatas osszvo1umene nem val tozil<, viszont

a kepzettsegiszint szerinti osszetetel a szamitasba vett aranyoknak megfele­15ell, valamint a nappa1i es a levelez5 kepzes aranyaeroteljesen az e15bbi ja;..vara valtozik meg. A kibocsatasi vo1umen es szerkezete tervezett mertekenek

rBgzitese ut~n meg kell tervezni egyfe151 a felveendok letsz~m~t,m~sfe161 az

osszes hal1gat6i letszamot. Ehhez ki l<e11 valasztani a 2 .pontban em1i.tett

felveteli es kepzesi strategiat. A strategia Id.va18sztasat megkonnyitl, ha

ossze tudjuk hason1itani 8 1ehetseges str8tegiaknak a felveteli e5 az osszes

letszarnra gyakoro1t ha"tasat. A modellszamitasokat a konnyebb osszetlasonlitha­

t6s~g erdekeben olymddon vegzemel,hogymeghatarozommindh~rom lehetseges

strategiara a szEiz fo kibocsatott (diplomas) letszam eseten varhat6 felveteli

es osszes.ha11gat6i 1etszamot. A va16sagoskibocsatasi ada"tokra vala atszami­

tas ezutan mar egyszeru.

af Letszamminimaliza16 strategia

Lenyegeben a jelenlegi felveteli, kepzesi f3S szelel<ci6s mechanizmustjelenti. Jellemz5je azer5s felveteli es 8 gyenge kepzes alatti szelekci6. Aszamitasokhozrogziteni ke11 at evfolyamonl<enti lemorzsol6dasi (kimaradasi es

evismetlesi) aranyokat, ezek segitsegevel meghatarozhat6 egy-egy felvettev­

folyam vegi.ghaladasa soran bekovetkez6atlagos letszarnvaltozas (csokkenes).

A sz~mitasba vett mertekel<et az 1986/87~ evi statisztikaiosszea11it~sb61vet­

tern. Eszerint az ·atlago5 lemorzso16das mertekei 8 kovetkezol< ..Afels6oktatas

egeszere vonatkoz6an az I. evfolyamosok4, 3!~o-a; a II. evfol~/amosok 2,5%-8; a

III. evfolyamosok 0, 7%-a; a IV. 8vfolyamosok 0,7%-8; az V.evfalyamosok O',l%-a

vegleg alJbahagyja tanulmanyait. Az agrartudomanyi egyetemek hallgat6i kozUl az

I. evfolyamosok 5,4%-a; a II. evfolyamosok 1,2%-a; a III. evfolyamosak 1,1%-8;

a IV. eVfolyamos~k 1,3%-a; az V. evfolyamosok rr,1~-a felevismetl6. A mez6gaz­

dasagi f5iskolak hallgatol kozUl az I. evfolyamosok fl.,7%-a; a Il.evfalyamo­

sok 2, l%-a; 8 III. evfol}!amosok 1, O%-a felevisrnet16. (Eltekintek attal, hogy

37

a levelez6 hallgat6k lemorzso16dasi a1'anyai a fentieknek at1agosan a ketsze­

rese.) A fentI lemorzso16c1asi. es evismetlesi adatol<ka1 SZ8Z f5 vegzQs l1a11ga­t6 eseten a felvetelt nyert, il1etve az ~sszes ha11gat6k szama k~vetkez6m6­

don szamithat6 (kUl~n az egyetemi es kU1~n a f515ko1ai karol< eseten):

19. talJlazat

EVfolyam EgyetemTovabb- Evl.s­halad6 rnet15

tisszesF5iskola

Tovabb- Evl.s­ha1ad6 met15

tisszes

I.II.III.

IV.

v.

109,0 +

10L~,3 +

101,7 +

101,.0 +

100,3 +

5,9

1,3

1,1

1,3

0, [I·

= llh,9

= ]~05-, 6

= 102,8

= 102,3

= 100,7

107 ,ll +

102 ,t~ +

101,7 -I-

5;0 =

2,2 =:

1,0 =

112,0

lOll,6

102,7

Diplomat· kap 100,0

OS5zes l1a11gat6 526,3

100,0

319,3

Az egyeteml. ka1'okon szaz f5 I<ibocsatasahoz 109 f5 felvetele szUkseges,

az osszes ha11g8t6k szama tanevenkent 526 f6 atlagos,:m; a faiskolai karokon107 f5 felveteleszUkseges, az ~sszes 11811ga1:6k szama tanevenl<ent 319 f6.

b/"Nyitott 11 fe1sooktatasi strateRia

A "nyitott"·fe1s50ktatasi str8t8g1a lenyege, hogy az ecJdigiekne1 j6val

libe1'alisabb, kevesbe szelekta16 :fe1veteli e1jarass81 a fe1vetelre kerUlal1a11g8t6k szama je1entasen t~bb, majcl a kepzesi JolY8matba ep.itett, az sddi­

gieknel 1enyegesen magasabb k~vetelmenyrendszeI're1 fo1yamatos8n sze1ekta1ja ki

a l1a11gat6kat oly mertekben, l10gy a vegs6 ki.bocsatas 8 I<ivanatos mertekCi 1e­gyen. Nyilvanva16, hogy egy ilyen st1'ategi8 nern lehet mechanikusan a1kalmazott,tehat a szUkseges l<ibocsatasivo1umen tobb ev at1ag~ban va16sul meg, megenged­ve az evek kozotti ingadozast. E strategla megva16sitasakent l<ialakithat6 egy

olyan beszarnoltatasi (vizsga) rendszer, ame1y nagy kovetelmenyeket tarnasztva

a l1al1g8t6kka1 szemben, az evfo1yamol<on vala tov~bbhalacla5i ar~nyra eoy line~­

risan n~vekv6 mertekkel szamo1 azzal a meggondolassal, hogy az egymas ut~n k~­

vetkez5 szelekci6s lepcs5kon egyre inkabb a jobbak jutnak tul, igy a kiesakaranya egy1'e cs~l<ken. Az ~vfolyamonkenti 1emorzso16dasi ar~nyol(at p~ldau1 az

alabbiak szerint tervezhetjUI<:

38

EVfolyam

I.II.

III.IV.V.

Egyetem

25%

20%

15%

10%

20. 'tablazat

F5iskola

15%

5%

Az egyszerusites kedveert tekintsUnl< e1 aZ8vismet15ktol; egy erosen

szelekta16 kovetelmenyrendszert61 talan idegen is lenne az evismetlesl. ·lehe­

t6seg. Amennyiben az 8vismetIes lehet6sege nem zarhat6 1<1, ugy az az osszes

hallgat6i letsz~mnovekedeseveljar~Afenti lemorzso16dasiadatokkal SZ8Z f5

kiboGsatashoz tartoz6 felveteli es osszes hallgat6i le"tszammindket kepzesiszinten~

Evfolyam

I.II.III.IV.

v.

21. tablazat

Egyetem F6iskolaIndu1 Lemorzso- Tovabb- Indul Lemorzso- Tovabb-

lodik halad lodil< halad

230 58 172 165 t~l 124

172 3l~ 138 12t~ 19 105

138 21 117 105 5 100

117 12 105

5 100

Diplomat kap 100

Osszes hallgat6 752

100

A ket strategianak a letszamokra gyakorolt hatasa SZ8Z f6 kibocsatas

eseten:egyetemikarokon afelveheto letszam 109 f6velszemben 230fo, vagyis

ttibb, mint a ketszeres8, 8Z osszes hallgat6i letszam pedig 526-tal szemben

752, vagyis 226 fovel (43%-ka1) tobb; ftSisl<olai karokon .8 fel velleto letszam

107 f6vel szemben 165 f5, 5S%-kal tobb, az osszes hallgat6i letst~m pedig a

319 f5vel szemben 424 f6, lOS-tel, illetv8 33%-ka1 tobb.

cl Letszamoptima1iza16 st1'ategia

A st1'ategia megl<ise1'1i otvozni a ket e1525 st1'at8gia e1onyeit. Ennek meg­fele16en a fe1veteli szelekci6ta minima1is1'~ csokkentve a kibocs~tand6 18t­szamhoz I<epest nagy szamban veszi fel a ha11gat6k8t, majd az alapozO I<epzes

szakasz~ban, az elso ket evben e1'5teljes tanulmanyi szelekci6t epit be. Az

egyseges (egymas1'a epU15) kepzesi rendsze1' ke1'eteben a II. evfolyam vegen - a

pontosan megfogalmazottkovetelmeny1'endsze1' alapj~n - tobbi1'anyd tovabbhaladasilehetoseget nydjt:

-a legkiva10bbakataz egyetemi szintO kepzesi i1'anyba engedi to­v8bb olyan szamban, ami megfele1 a kibocsatasi tervben fog1al­taknak; .

- af5iskolaiszintO ~ova~bhalad~si kriteriumnak megfeleloket azanaz agon engedi tovalJb, a Id.bocsatasi tervnek megfele15 me1'tekben;

- am~ghata1'ozott minimalkovetelmenynek eleget tev5ket 1'eszleges81't8kO (szaktechnikusi szintnek megfelelo) I<epesitessel bocsatjaki;

- a minimalkovetelmenynel< sem megfeleloket kiza1'ja a tovabbhaladas­bol.

A tanulmanyokat :falytatol<at a III. evfolyamt61 kezdodoen mar csal< mini­

malis mertel<ben 5zelektalja; tehat azak, akik "tovdbbhaladtak, nagy va16szinu­segge1 megsze1'zik az·egyetemi., illetve f515k01a1 diplomat. Az ennek a strate­

gianak megfele16 evfolyamonkenti. lemorzso16dasi a1'any~< az alabbiak szer1ntte1'vezhetol<:

22. tablazat

EVfolyam

I.II.III.IV.V.

Egyetem

30,0%

25,0%

2,0%

1,0%

0,5%

F5i.skola

30,0%

25,0%

1,0%

-Az egysze1'Oseg kedvee1't itt is e1"tekintUnk az evismetloknel< az osszes

hal1gat6i letsz8m1'a gyaka1'olt hat8sat61.

40

23. tablazat

EVfolyam Egyetem F5iskolaIndul Lemorzso- Tovabb- Indul Lernorzso- Tovabb-

16dik halad lodik Ilalad

I. 199 60 139 193 58 135II. 139 35 104 135 34 . 101

III. 104 2 102 101 1 100,IV. 102 1 101V. 101 1 100

Diplomat kap 100 100Osszes hall-gat6 6l~5 ll·29

A letszamoptimaliza16 esa letszamminimaliza16 strategiat osszehason­

litv8 a .. felvehet5, illetveaz osszes hallgat6kletszamanak kUlonbsegei; egye­

temi karokon a felvehetoletszam90 foveltobb, tehat ketszer annyi; az OSZ­

szes hallgat6k szama 119 fovel, 22%-kaltobb; f6iskola1. karokon afelvehet6

letszam 86 fovel, 80%-l\al tobb, az' osszeshallgat6k szama 110' fovel, Jl~%-I<al

tobb.

8gy velem, hogy a rna e16relathat6 feltetelrendszer-b6vit~silehet5segek

mind "targyi, mind szemelyi oidalI'6l csupan aztengedil< meg, hogy az elkovet­keza evtizedben, kUlonosen annak az els5 felebena hallgat6i osszletszam.merse­

keltebb Utemben novekedjek. Ebb61 kovetkez6en elsosorbana letszamoptimaliza16

strategia alkalmazasanak lehet realitasa. Azezzel egyUttjaro liberalisabb

felveteli szelekci6 sem zar.ja ki azt,hogy a tovabbtanulasra jelentkez6k egyresze kerUljo~ csak be a fels60ktatasi intezmenybe. Azt, hogymilyen felveteli

szelekci6s mechanizffiust mukodtet a fels60ktatasi intezmeny, sajat maga I<ell,

hogy meghatarozhassa. Ugyanakl<ormara felveteliz6kelott vilagossa kell ten­

ni, hogya felv~telrekerUlok jelentos hanyada a kepz~si ida elsa k~t ev~ben

ki fog esni. A vizsgaid6szakok mintegy selejtez6, ,valogat6 versenyk~nt fognal<

funkcionalni es· a kovetkez6 fokozatra (felevl'e) csak azok 1,<erUlhe"tnel<, akil<

egy meghatarozott kovetelmenyszintetelernek. A kovetelmenyrendszernek egyer­

telmunek,objektivnek es nyilvanosnak kell lennie.

tL A madell Id. terjeszthet5segenek lehet6sefJei

A fels50ktatasi intezmenyek autanom letszamtervezesere vonatkoz6 m6d­

szertani model1 ~ltalanosithat6saganak es konk1'et adaptalhat6s~g~nak megite16­

senel a kovetkez5 pa1'amete1'eket 1<811 szarnbavenni.:

a/ az adott felsooktatasi intezmeny kepzesi profiljaban leva szal<­

lrany aktatasaban kizar61agos szerepe van-e az intezmenynel<, vagy tobb mas in­tezmennye1 egyi..itt, pa1'huzamos kepzes folyik;

b/ a vizsgalt szal<irany konve1't~lh8t6sagi fokat, vagyis 8Zt, hogyaz adekvat felhaszn~16i kor nepgazda~agi agazati, al~gazati szempontb61, vagygazdalkod6i, illetve intezmenyi szempontbdl j61 definialhat6-e, mert ez a szUk­seglet felmerhetosege szempontjabol meghatarozo jeIentosegG;

c/ a rendelkezesre al16 st8t1sztikai - mindeneke16tt nepsz~mlalas­

-statisztikai - adatbazisok elegend6 reszletezettseggel ta1'talmazzal<-e ai adott

szaki1'annya1 rendelkez5 nepesseg es aktiv keresok ko1'csoportos, valamint fog­lalkozasi st1'uktdra sze1'inti adatait.

A modell altal~nosithat6sag~nak merteket megl<iserelem szamszerOsiteni

oly modan, !logy mi.ndha1'om pa1'ameterhez szame1'tekel<et rendelek hozza, es ezek

osszege adja a minosita ert8l-<et. A paramete1'ekhez renrJelt szame1'tekek a kovet­

kez6k:

ad al a szakirany kepzesi helyeinek szama 1 - n-ig terjeclhet. ~·1en­

nel nagyobb az adott szal<iranyban kepzQ fe1s60k"tatasi i.ntezmenyel< szama, annal

nagyobb fok~ koordin~ci.6ra van szUkseg, teh~t ann~l nehezebb a model1 kite1'­

jeszthet5sege;

ad bl a konvertalhatosagi. fol< novekeclesevel egyre nehezebb az adek­

vat fogla1koztat6i ko1' deffni.a1asa, vagyis egyre nehezebb a modell Id.terjeszt­

hetosege. A minosites fol<ozatai:

1 = nem vagy alig konve1't~lhat6,

2 = kozepesen konverta1hat6,3 = nagymertekben konvertalhat6 szakiranyd fels6foku

vegzettseg;ad c/ a statisztikai adatok reszletezettsege:

1 = megfele16,

2 = kozepes,3 =·e1egte1en a korcsoportos, a fog1alkoz8si agankenti es

f6csoportonkenti tervezeshez.

42

A haram parameter ertekeinek tisszege 3 ..; n-ig terjed. Ivtennel I<isebb az

tisszegzett parameter-ertek,ann~l jobb a modell ~ltal~nosithat6s~g~nak, ponto­

sabban az adott szakir~ny6 fels5fokd kepz8srff ttirten5 alkalmazhat6s~g~nal< alehetosege.

24. t~blazat

Szakir~ny

MOSZAKI

Kepzesihelyek sz~ma

Konvert~l­

hat6s~g

Statisz­tika

Osszesen

- epiteszmernak- epit6merntik- gepeszmernak~ ktizlekedesm~rntik

- vegyeszmernok- villamosmerntik";·banyamernok- kohomerntik- kannyGipari mernok

3 2 1 62 2 1 5fl· 3 2 92 2 1 5

2 1 62 2 1 51 1 1 3'1 1. 1 31 2 3 6

AGRAR

- agrarmernok- gepeszmernok- kerteszmernok- elelmiszeripari

mernak- erdeszeti es

faipari mernak- allatorvQs

TUOOM.4NYEGYETEIv1I

- jogasz- bolcsesz

termeszettudomanyi- kazgazdasagi es

penzUgyi- kerekedelm1- orvostudomanyi

511

1

11

l~

33

325

222

2

21

133

321

121

1

11

111

111

85l~

fl·

3

677

757

PEOAGOGIAI

- tanarkepz6 5- tanit6kepzQ 12- Dvodapedag6guskepz6 7- gy6gypedagogiai 2

EGYEB

3211

1111

915

9L~

- iparmuveszeti- l<epzomuveszeti- szinhaz- es film-

muveszeti

11

1

12

1

11

1

34

3

1~3

24. t6bl~zat folyt.

Szakir~ny K~pz~si

he1yel< sz~ma

- zenemOv~szeti 1·- balettmOv~szeti 1- testnevel~si 1- allamigazgatasi 1- katonai 4

l<onverta1­hat6sag

21322

Statisz­til<a

1113o

Osszesen

4356

A modell alkalrnazhat6saganak lehet5s~ge teh~t igen dlfferencialt. fvtint

az 1. pontban uta1 tam ra, a pedag6gLIskepzesbenegya1talan nemall<a1mazhat6.

Alta1aban kor1a"tozott a 1ehetos~g a muszaki mernoki sZC.ll<iranyol<" eseten, a tu­

domanyegyetemi szal<iranyol<nal, ezen belLil kUlanosen problematikus. a .tarsacla­

lorntudornanyi. es a kis1etszamu,specia1is szakositasok (geologus, regesz, csil­

lagasz stlJ.) eseten. ~1egfeleloen a1kalmazhato viszont" 3 muszaki mernaki szak­

iranyol< egy reszenel, alta1aban az agrark~pzes, bizonyos"koordlnaci6vC.l1 a jo­

gasz- es orvosk~pzes, valamint. a mOveszeti es az. egyeb felsooktatast szakj.ra­

nyokban.

44

1

TARTALOIv1

Kiss Erno

KUTATAsMOOSZERTANI HIPOTEZISEKA FELSOOKTATASBA TORTENDBEJUTAs .AUTONOM TERVEZESEROL........... .•. . . . . . . . . . . . . .. . .

1. Tezisek az autonom letszamtervezesre es I<ornyezet feltete-leir'e' ,',.,,~ e,' •• e .•• '·.-.-.-. o •• '•• Cl Cl 0 •••• Ii 'Ill' •••.• c •• Q 0'0;1 G"". e. Cil'.o 00. So Q

3

3

2. M6d~z:rtani kiserlet al<ibocsatand6 diplomasok szamanak ter-vezesere· .'., ' : 0. 5

3. Modellszamftasok a Kerteszeti es Elelmlszeripari Egyetemre .0 .. 103.1. Foglalkoztatast jel1emz6k 1900. januar I-jen 111.2. Letszam-elor.eszamitas 1990. I. 1-iges az ezredfordu16ig 26

3.3. A felveteli (input)es azos5zes hallgat6i letszam ter-vezese .. '. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37a/ Letszamminimaliza16 strategia ....•..•................... 37b/"Nyitott" Jelsool<tafasi strategia o ••• 0 • 0 0 0 0 • • • ••• 38ciLetszamoptimaliza16 strategia 40

'L A model! kiterjesztllet5segenek lehetosege. . 0 ••• 0 • • • • •• • • • • 42

45

Az alprogram megjelent kiadv~nyai

- A fels6oktatashoz vezet6 lJt (visszc:rtekin1:es a hetvenes evek

szakirodalmara)

- A mez5gazdasagi szakoktat~s feiveteli tapasztalatair61

- Tanulrnanyok a muszaki fels50ktatasba torten5 bejutas

temakoreb51

- Esely es merites

- A fels50ktatasi felvetel, alkalmassag es bevalas problemaia testneve16 tanarkepzesben (r. kotet)

- Felveteli rendszerek a fejlett i.pari. orszagokban

MGhelytanulmanyok

- Az egyeterni feiveteli pontolasi rendszer

- A pedag6guskepzesrol (tanulmany-ismertetesei<)

- I(et tanulm~ny a tavlatokr6l

- l<utat~sm6dszertani hipotezisel< a felsool<tat~sba torten5 be­

jut~s 8uton6m tervezeserol

- Feiveteli keretszamok al~<uIas~nak tendenci~i