MNB - A ''helyi pénznek'' nevezett utalványokról - Helmeczi István Nándor-Kóczán Gergely
14
mnb-szemle • 201 1. április 30 A HEL YIPÉNZ-KEZDEMÉN YEZÉSEK MOTIV ÁCIÓI KÖRÜLI FÉLREÉRTÉSEKA világ számos országában indított helyipénz-kezdeménye- zések döntő többsége jellemzően az alábbi érvek valame- lyikével, vagy mindegyikével indokolja az általuk beveze- tett pénzhelyett esítőnek szánt instrumentum iránti igényt: • A hagyoyoéügykövtítőd(étd: ht- intézetek és egyéb hagyományos pénzügyi szolgáltatók) nem alkalmas a helyi közösségeket megfelelően szolgálni, mert „nem veszi figyelembe” a helyi érdekeket. • A hagyoyoéügyda gogadag érdekeit képviseli, elsősorban azt szolgálja ki, amely szemben áll a helyi gazdas ágok érdekeivel , ezért szüks ég van egy saját pénzrendszerre . • A gadaga„kvéa é”, éküööa hyközösségeket súj tja, ezért szükség van új pénzügyi eszkö- zök létrehozására. • A hagyoyoékét hat éügy köök kamatoznak, ezért az optimálisnál kevésbé forognak a gazdaságban − a kamat a felhalmozást támogatja, és ezál- tal visszafogja a gazdaság növekedését. • A tvoaégók kööttkkd(goacó) káros, mert a helyi vállalkozások elől elszívja a keresle- tet, ezáltal munkanélküliséget generál. A modern közgazdaságtan elmélet i eredményei (amelyeket a gazdaságtörténet hosszú évtizedeinek gyakorlati tapasz- talatai is alátámasztanak) alapján a fenti közgazdasági érvelések egyike sem állja meg a helyét, mind e megállapí- tások helyzetérték elése, mind a bennük implikált ok-okoza- ti kapcsolatok bemutatása téves. A modern, magántulajdonon alapuló piacgazdaságokban a pénzügyi közvetítést magántulajdonban álló, nagyszámú pénzügyi intézmény végzi. Ezen intézmények működését minden országban külön jogszabályok szabályozzák, éppen annak érdekében, hogy az ügy feleik érdekei t és követelése- it megvédjék és hogy a modern gazdaságok történetének hajnalán tapasztalt bankcsődök és eg yéb pénzügyi válságok elkerülhetők, illetve kezelhetők legyenek. A legtöbb ország- ban külön pénzügyi felügyel etet ellátó intézmén y gondosko- dik e szabályok betartatásáról, amelyek mindenkire ugyan- úgy vonatkoznak . A modern hitelpénzrendszerekben nem állhat elő olyan, az előbbiekben viszonylag egyszerűen jellemzett helyzet, hogy kevesebb a pénz mennyisége a gazdaságban a szükségesnél. Helmeczi István Nándor−Kóczán Gergely: A „helyi pénznek” nevezett utalványokról* Mostanában sokat hallani a „helyi pénzekről”: a soproni kékfrankos, a rábaközi tallér, a pécsi korona, a debreceni fanta llér , a veszprémi k orona − mind a köz elmúl tban indult k ezdeményez ések. Bár a nemz etközi tapasztalatok al apján a „helyi pénzek” jelentősége elhanyagolható, az utóbbi időben már a hazai fogyasztók (vállalatok és háztartások) is találkozhatnak olykor vele. Az egyre erősödő sajtónyilvánosság miatt célszerűnek és szükségszerűnek tartottuk meg- vizsgálni, hogy mit érdemes tudni ezekről a kezdeményezésekről, mi is az az utalvány, amelyet előszeretettel hívnak „helyi pénz”-nek. * Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.
