1

Móricz Zsigmond Általános Iskola 4523 Pátroha, Szabadság u. 7.sz. OM azonosító: 033494

Tel: 45/460-021, fax: 45/560-021 http://www.iskola.patroha.hu e-mail: mzs.isk.patroha@vipmail.hu

"Amikor gyermeket nevelsz, gondolj az öregkorára."

-J.Joubert-

Iskolánk a község többcélú - nevelési - oktatási, kulturális -

intézménye. Munkánkat a kliensi igényekhez igazítjuk, vállalva a

folyamatos változást, megújulást.

Az iskola 1997-ben vette fel Móricz Zsigmond nevét,

felvállalva szellemi örökségét és az ahhoz kapcsolódó feladatainkat. A 2000-ben átadott iskolacentrumban

tanul valamennyi tanuló. Azt megelőzően a község különböző részein voltak 1-2 tantermes iskolák. A tanulók

iskolába szállítását a településen belüli jelentős távolságok, tanyák miatt iskolabusszal oldjuk meg.

A község lakóinak nemzetisége 2007-ben: 2531 fő magyar, 567 fő (18,3%) a

cigány (romungro) etnikumhoz tartozik. A település anyanyelve magyar. A népesség

folyamatosan nő, az összlakosság 2009-ben 3078 fő. (2004-ben nem érte el a 3000

főt)

Közoktatási feladatot a Csillagszem Óvoda és a Móricz Zsigmond Általános

Iskola látja el. A településen intézményeibe járó gyermekek között nincs

szignifikánsan eltérő arány a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

körében. Egyik intézményben sincs szegregált képzés. A sajátos nevelési igényű tanulókra már óvodában

odafigyelnek az óvodapedagógusok. Az iskoláskorú gyermekek a NAT alapján készített kerettantervek szerint

tanulnak. Emelt szintű oktatásban a gyermekek nem részesülnek.

A Móricz Zsigmond Általános

Iskolában az október 1-jén felvett

statisztikai adatok alapján, az oktató-

nevelő munka 30 pedagógus

irányításával, 8 évfolyamon 16

osztályban 2 napközis csoportban 392

tanulóval folyik. Szakos ellátottságunk

100%-os. Iskolánk tanulói közül 27

veszélyeztetett, 276 tanuló hátrányos

helyzetű, közülük 180-an halmozottan

hátrányos helyzetűek. Az Integrációs

2

Pedagógiai Rendszer alkalmazásban 2003-tól veszünk részt. 2009. szeptemberétől iskolánk IPR

modellintézmény.

A sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív (befogadó) pedagógiai ellátásban részesülnek: közülük 9 enyhe

fokban értelmi fogyatékos, 44 tanuló beilleszkedési-, tanulási-, magatartási problémákkal küzd. A 10 fő

diszlexiás illetve diszkalkuliás tanuló helyben kapja meg a szükséges fejlesztéseket, a pedagógiai

szakszolgálati fejlesztést. 2002/2003-as tanévtől már volt integráltan nevelt SNI tanulónk és 2005-től a

szegregált csoportokat megszüntettük és az inkluzív pedagógiai módszereket alkalmazzuk fejlesztésükre.

Az iskolában enyhén emelkedő tendenciával növekszik a cigány tanulók aránya. Jelenleg iskolai átlagban 28,32

%, alsó tagozaton ennél magasabb 30,48 % a roma tanulók aránya. Az iskola életében sohasem volt szegregált

cigány osztály, de etnikai fejlesztő programunkat a Soros Alapítvány támogatásával 1995/96-os tanévben

kezdtük, melyet 1996-tól Művelődési és Közoktatási Minisztérium, jóváhagyott, engedélyezett.

Az iskola tanulóinak létszáma még 1965-ben meghaladta a 600 főt, mely az 1990-es évekre 400 alá csökkenet.

Az 1993/94-est tanévi mélypontot követően 390 körüli tanuló létszám alakult ki. Sajnos előre újabb csökkenés

prognosztizálható.

3

A 2009/2010-es mutatóink is jelzik azt, hogy tanulóink 70%-a hátrányos helyzetű, és közülük csaknem 2/3-a

halmozottan hátrányos.

A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános

iskolai férőhelyek száma 470, melyben a sajátos nevelési igényűeket a Közoktatásról szóló törvény szerint kell

számítanunk, - ez azt jelenti tartósan 98%-os a férőhelyek kihasználtsága. Az iskola gyógypedagógussal

rendelkezik, aki a hablitáció-rehabilitáció végzését is segíti. A diszfunkciós és a BTM problémával küzdő

tanulók ellátása helybe történik utazó logopédussal, fejlesztő pedagógussal és pszichológussal. A fejlesztésben

iskolánk pedagógusai is részt vesznek. Az iskolában tanulók alig 18%-a veszi igénybe az a napközi lehetőségét.

A gyermekek tanulásának támogatására, az önálló tanulás tanítására, hasznos délutáni foglalkozások

szervezésére mindig nagy hangsúlyt kell fektetni. Tanórán kívüli programokon, iskolán kívüli egyéb segítő

programokon a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően

többféle programban is részt vehetnek. Az alapfokú művészeti

(zeneiskolai, tánciskolai, képzőművészeti) oktatásban (52,55%),

a halmozottan hátrányos tanulók, mintegy 10%-kal kevesebben

vesznek részt, a szakköri tevékenységben (43,37%), ez

megegyezik a halmozottan hátrányos tanulók esetében is.

Tevékenységünk központjában a személyiség, a csoport áll, a fejlesztés iránya, tartalma, formái az

érintettekkel együttműködve, általuk és a nyilvánosság által ellenőrizve történik. Az eltérő társadalmi, családi

környezetben felnövekvő gyermekek egyéni adottságainak felismerésével, fejlesztésével, célunk a hátrányok

leküzdése, a tehetség kibontakoztatása; az egységes iskolában a differenciált belső utakkal, a

komprehenzitivitásra törekedve, mindenki a teljesítménye maximumára jusson el. Az iskolában a helyi

pedagógiai programunk alapján folyik a nevelés és oktatás. Kiemelt szerepet kap az anyanyelv, angol, német

nyelv, a matematika és az informatika oktatása, valamint a továbbtanulásra való felkészítés. A végzett tanulónak

rendelkezni kell azzal az ismeret mennyiséggel, amellyel megállja helyét a társadalomban, szükség esetén képes

ismereteit megújítani.

A tanítás világnézetileg semlegesen történik, de

a tanulók részére biztosítjuk a hit fakultatív

tanulását.

A szülők és gyermekek elégedettek az

intézmények szolgáltatásival, viszont abban a

szülők, pedagógusok, és a fenntartó is egyet

ért, hogy az intézmények általános

korszerűsítésére, felújítására,

eszközbeszerzésére szükség van. A megfelelő pedagógiai

munka csak bizonyos határokig képes pótolni az

infrastrukturális és eszközellátottságban jelentkező

4

problémákat, hiányokat. A szakmai megújuláshoz az iskolai pedagógusok megismerték az integrált

pedagógiai rendszert, a hatékony tanuló megismerést, és a differenciált munka lehetőségét heterogén

osztályközösségben módszereit, a kompetencia alapú oktatást, a multikulturális nevelést. Ezen módszereket

alkalmazzák is, beépültek a pedagógiai programba.

Az intézményeket fenntartó önkormányzat folyamatosan gondoskodott a kötelező feladatok

ellátásáról. Anyagi lehetőségei szerint, az egyre feszesebb költségvetések készítésekor a működtetésen kívül

folyamatosan költött az intézmények megfelelő szinten tartásáról, fejlesztéséről. Az oktatás feltételei az

intézményben adottak. A település mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán

biztosítsa. A községben Művelődési Ház

nincs, ennek a feladatit is az iskola épületében

látjuk el, itt biztosítunk helyet a községi

rendezvényeknek és itt működik a Községi és

Iskolai Könyvtár is. Mindenki számára

biztosítják az informatika alapjainak

elsajátítását, minden általános iskolai tanuló

nyelvoktatásban részesül. A szabadidő

hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport

és kulturális tevékenységet kínál az

intézmény. A szakkörök, művészeti oktatás is

igen népszerű. Hagyományunk többek között a névadóhét, a körzeti verses-mesemondó és prózamondó

egyéni valamint a Móricz életrajzi csapatverseny.

Célunk az alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmazásával a lemorzsolódás mértékének az országos

szint körüli, vagy az alatti értéken tartása.

továbbtanuló: 36 tanuló

2008/2009

összes cigány tanuló nem HHH-tanuló HHH-tanuló

(fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%)

Gimnázium 12 33,33% 4 30,77% 8 40,00% 4 25,00%

Szakközépiskolai képzés 10 27,78% 4 30,77% 9 45,00% 1 6,25%

Szakiskolai képzés 14 38,89% 5 38,46% 3 15,00% 11 68,75%

Speciális szakiskolai képzés

0 0 0 0 0 0 0 0

Nem tanult tovább 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen 36 100% 13 100% 20 100% 16 100%

Az intézmény továbbtanulási mutatói az utóbbi évtizedben

igen változatos képet mutatnak. A szakközépiskolában

továbbtanulók aránya a vizsgált időszakban emelkedett, míg

a szakiskolában továbbtanulóké visszaesett. Pozitívum,

hogy nő az általános iskolából kikerülő HHH gyermekek

száma az érettségit adó középiskolában. Az előző tanévtől

5

nincs olyan tanuló, aki az általános iskola befejezése után nem tanulna tovább. Ha egy-egy tanuló életkora

szerint nem fejezte volna be a 8. osztályt, segítünk neki a megfelelő intézmény kiválasztásában, ahol

tanulmányait befejezheti. Tanítványaink közül többen vesznek részt a továbbtanulásuk során az Arany János

tehetséggondozó programokban. Serkentőleg hat a továbbtanulásra a 7. és 8. évfolyamosok az Út a

középiskolába ösztöndíjas programban való részvétele.

Az oktató-nevelő munkánk technikai hátterének biztosításához az Iskolaszék kezdeményezésére és

támogatásával létrehoztuk a Pátrohai gyermekekért Alapítványt. A tanulók minden évben ajándékot kapnak

gyermeknapra az alapítványtól.

Az országos kompetencia-méréseken a település iskolájának a 2003. évtől van információja. A

teljesítmények vizsgálata nem terjedt ki külön a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókra. A táblázat a

rendelkezésünkre álló adatok alapján készült. Megállapítható, hogy iskolánk elmarad az országos átlagoktól, de a

családi háttér indexhez való viszonyítások a megfelelő pedagógiai munkát jelzik.

Országos kompetencia-

mérés eredménye

2003. 2004. 2006. 2007. 2008. 2009.

Isko

la

átla

ga

Ors

zág

os

átla

g

Isko

la

átla

ga

Ors

zág

os

átla

g

Isko

la

átla

ga

Ors

zág

os

átla

g

Isko

la

átla

ga

Ors

zág

os

átla

g

Isko

la

átla

ga

CS

H in

de

x e

lvá

rt

Ors

zág

os

átla

g

Isko

la

átla

ga

CS

H in

de

x e

lvá

rt O

rszá

go

s át

lag

Szövegértés 6. évfolyam 501 500 468 509 - - 449 516 476 471 519 477 459 513

8. évfolyam - - 440 500 493 497 436 497 438 447 506 477 425 502

Matematika

6. évfolyam 459 500 458 505 - - 412 500 475 451 499 472 443 489

8. évfolyam - - 413 500 458 494 420 491 482 443 497 426 419 484

Egy külső szakértő véleménye:

„A Móricz Zsigmond Általános Iskola tanulói grafológiai elemzésének összefoglalója

Az iskola képviselője által átadott félszáz iskolás kézírásának és rajzainak elemzése alapján szeretném az alábbiakat megjegyezni:

1. A gyerekek nagy része sikerorientáltnak mondható. Általánosan törekszenek arra, hogy boldogak legyenek, ez a legfontosabb számukra. Jelentős részük (kb. 50 %) a pénzbeli gazdagságot is hasonlóan fontosnak tartja, de a magánélet (a saját család) és a karrier (diploma) ugyancsak kiemelt szempont. A grafológiai elemzés alapján az egyéni boldogságért céltudatosan képes cselekedni a 70 %, a többinél ez még nem kialakult.

2. Figyelemre méltó, hogy sok gyereknél (20-30-%) jelentkezik a kedvvesztés és a pesszimizmus is, elsősorban tudattalan okokból, illetve a negatív hatások miatt. Fontos tudni, hogy a gyerekek elég erőseknek bizonyulnak érzelmileg, most még van bennük kitartás, stabilitás. Egy későbbi összehasonlító elemzés ennek a kitartásnak, a céltudatosságnak a tendenciájára tudna rámutatni.

3. Az iskolások túlnyomó többsége dicséri az iskolát, különösen jókat gondol a tanárokról, sok gyereknél példakép az osztályfőnök, vagy egy szaktanár.

4. A gyerekek többsége (80 %) szívesen jár iskolába tanulni. Képességeit helyesen kb. egyharmada ismeri, 5. A barátok, a barátság nagyon fontos, szinte minden kisgyereknél. 6. Szélsőséggel, devianciával nem találkoztam. 7. Az átlagosnál terheltebb (érzelmileg, környezetétől félő) gyerekek aránya kicsinek mondható (10 %) 8. Az egyik legfurcsább és legveszélyesebb jelenségként említem meg, hogy nagyon sok gyereknél látszik,

hogy a túlzott monitornézés (komputer, tv, játékok) következtében a nyakcsigolyák és a kapcsolt izmok, idegdúcok túlterheltek. Ennek kezelésére már most érdemes odafigyelni, nehogy évek múlva komolyabb zavarok keletkezzenek (egyensúlyérzékelés, hallás, képfeldolgozás (hátul a kisagyban), fizikai gyengülés.

6

A szünetek (40 percenként ajánlott), a tornázás, a mellúszás, a természetjárás igen jól oldja a nyakcsigolyák merevedését.

9. A felnőttségre, a „nagy leszek”-re vágyás kissé kibillenti a gyerekeket a jelenből. A felnőttek viszonylag nehéz helyzetét érzékelik, ez a pesszimizmusuk egyik fő oka.

10. A cigányok bioenergiája az átlagosnál kisebbnek tűnik. A többségük szelíd, de a terhelhetőségük kisebb, és hajlamosabbak pánikszerűen reagálni kisebb problémákra is. Ezt érdemes ismerni, tolerálni.

11. Pályaorientáció: egy jó ismerős pályájának alapján sokan döntenek. 12. A gyerekek nagyon szeretik az extra meglepetéseket, eszközöket. 13. A rendezvények nagyon jó hatással vannak a gyerekekre, szívesen részt vesznek bennük. A versenyek jó

hatással vannak rájuk. 14. Az átlagosnál jóval intelligensebbnek mondható kb. 15 gyerek. 15. Kiemelkedő tehetségnek tekinthető 10 gyerek. 16. Az iskola mindenképpen dicséretes teljesítményt nyújt a gyerekek oktatásában, fejlesztésében. 17. Valószínűsíthető, hogy a gyerekek legalább 25 %-a még nincsen „felfedezve”, azaz rosszabb teljesítményt

mutat, mint amilyenre valójában képes lenne. 18. Integrál-grafológia szemlélettel tekintve, az iskola diákjai a kézírásuk és a rajzaik alapján jó szervezetet,

életerős közösséget indikálnak. 19. Megállapítható, hogy a gyerek – iskola – tanár jó, dinamikus harmóniában van egymással.

További sok sikert, jó egészséget kívánok a gyerekeknek és a tanítóknak egyaránt! Tisztelettel: Szilvásy Péter, grafológus Lélekkutató Intézet Egymásért, Egy-másért Alapítvány Budapest, 2007. augusztus 9.”

Iskolánk a Felső-Szabolcsi Iskolaszövetséghez tartozó iskolák

bázisiskolája, adminisztrációs központja 2003. szeptember 1-jétől.

Iskolánk jelenlegi vezetése:

Göőz István igazgató

Berencsi Ferencné igazgatóhelyettes

Illés Sándor a szülői választmány elnöke