turisztikai lÁtvÁnyossÁgok a pkle terÜletÉn · a község lakóinak száma kb. 3000 fő....
TRANSCRIPT
TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK A PKLE TERÜLETÉN
Rendezvényműhely Közhasznú Egyesület
2
TARTALOMJEGYZÉK
ABDA ....................................................................................................................... 5
ÁRPÁS ...................................................................................................................... 8
BAKONYGYIRÓT .................................................................................................... 10
BAKONYPÉTERD .................................................................................................... 14
BAKONYSZENTLÁSZLÓ .......................................................................................... 16
BAKONYTAMÁSI .................................................................................................... 23
BEZI ....................................................................................................................... 26
BODONHELY .......................................................................................................... 28
BŐNY ..................................................................................................................... 30
BÖRCS ................................................................................................................... 33
Látnivalók: ............................................................................................................. 36
CAKÓHÁZA ............................................................................................................ 39
CSIKVÁND .............................................................................................................. 40
ÉCS ........................................................................................................................ 43
ENESE .................................................................................................................... 49
FEHÉRTÓ ............................................................................................................... 52
FELPÉC ................................................................................................................... 54
FENYŐFŐ ............................................................................................................... 59
GIC ......................................................................................................................... 63
GÖNYŰ .................................................................................................................. 66
GYARMAT .............................................................................................................. 69
GYÖMÖRE ............................................................................................................. 73
3
GYŐRASSZONYFA .................................................................................................. 77
GYŐRSÁG .............................................................................................................. 81
GYŐRSÖVÉNYHÁZ ................................................................................................. 86
GYŐRSZEMERE ...................................................................................................... 89
GYŐRÚJBARÁT ...................................................................................................... 96
IKRÉNY ................................................................................................................. 106
KAJÁRPÉC ............................................................................................................ 111
KISBABOT ............................................................................................................ 115
KÓNY ................................................................................................................... 117
KORONCÓ ........................................................................................................... 121
KUNSZIGET .......................................................................................................... 124
LÁZI ..................................................................................................................... 131
MARKOTABÖDÖGE ............................................................................................. 133
MÉRGES .............................................................................................................. 137
MEZŐÖRS ............................................................................................................ 138
MÓRICHIDA ......................................................................................................... 142
NAGYDÉM ........................................................................................................... 146
NAGYSZENTJÁNOS .............................................................................................. 149
NYALKA ............................................................................................................... 154
NYÚL.................................................................................................................... 157
ÖTTEVÉNY ........................................................................................................... 165
PANNONHALMA ................................................................................................. 170
PÁZMÁNDFALU ................................................................................................... 179
PÉR ...................................................................................................................... 182
RÁBACSÉCSÉNY ................................................................................................... 188
4
RÁBAPATONA ..................................................................................................... 192
RÁBASZENTMIHÁLY ............................................................................................ 197
RÁBASZENTMIKLÓS............................................................................................. 200
RÁBCAKAPI .......................................................................................................... 204
RAVAZD ............................................................................................................... 206
RÉTALAP .............................................................................................................. 211
ROMÁND ............................................................................................................. 214
SIKÁTOR .............................................................................................................. 217
SOBOR ................................................................................................................. 220
SOKORÓPÁTKA .................................................................................................... 223
SZERECSENY ........................................................................................................ 229
TÁP ...................................................................................................................... 233
TÁPSZENTMIKLÓS ............................................................................................... 236
TARJÁNPUSZTA ................................................................................................... 239
TÁRNOKRÉTI........................................................................................................ 242
Látnivalók: ........................................................................................................... 245
TÉNYŐ ................................................................................................................. 247
TÉT ...................................................................................................................... 252
TÖLTÉSTAVA ....................................................................................................... 259
VESZPRÉMVARSÁNY ........................................................................................... 262
5
ABDA
Abda a Budapest - Bécs közötti főközlekedési út
mentén fekvő abdai híd ősi vámszedő helye volt.
Jelenleg Körjegyzőségi székhely. A falu neve
németül Brückl. A község lakóinak száma kb. 3000
fő. Területe 19 km2. Győrtől 8 km-re, északnyugatra
az 1-es út mellett fekszik. A győri medence egyik
legmélyebben fekvő területe. Határát a csordogáló erek és holtágak alakították. (Holt-
Duna, Csikós-ér).
1944. novemberben a Rábca folyó partján végezték ki több munkaszolgálatos társával
együtt a jeles költőt, Radnóti Miklóst. A sajnálatos eseménynek szemtanúja is volt,
Hujber Kálmán személyében, aki a közeli gátőrház padlásáról végignézte a kivégzést.
Később Ő mutatta meg a pontos helyet az exhumáláshoz. Radnóti Miklós utolsó versei is
ekkor kerültek elő a zsebéből.
Látnivalók:
Rábca folyó
Római katolikus templom: 1843-1845 között épült, klasszicista stílusban.
Oltárkép Szent Józsefet ábrázolja. A templom előterében látható a Mária-
szobor.
világháborús emlékmű
világháborús emlékmű
A Szent István utca vonalában, a templommal szemben áll egy kőkereszt, melyet
1745-ben állítottak fel, de a mostani helyére 1852-ben került.
Szeplőtlen Szűz Mária szobor: 1700-ból származó kőkép. A falu egyik legrégibb
szobra.
6
Határkő: 1766-ból származik, az abdai, ikrényi, győri határ találkozásánál jelezte
a települések területeit.
Nepomuki Szent János szobra: az 1954-es árvízi töltés megerősítésekor a lovas
fogatok feldöntötték a szobrot így 30 évet hevert az árokban. Pósfai József
restaurátor állította helyre, majd a templom mögötti parkban került felállításra.
1992. augusztus 20-án szentelték fel.
Emlékkápolna és Emléktábla: a falu régi helyét őrzi.
Rákóczi-emlékmű: 1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II.
Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával
ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta
a vízbe. Ez jelenetet ábrázolja az 1940-es évek elején készült dombormű.
Radnóti-emlékmű
Vendéglátás:
Gulyás Csárda
9151 Abda, Bécsi út 24.
Telefon: (30) 900 2249; (96) 533 205
E-mail: [email protected]
Patkó Pizzéria és Csárda
9151 Abda, Bécsi út 2.
Telefon: (96) 350 258;
Bavaria Hotel és Étterem
9151 Abda, Bécsi út 186.
Telefon: (96) 553 023;
E-mail: [email protected]
7
Lóbarát Vendéglő
9151 Abda, Szent István u.
Telefon: (20) 493 0414
3 Sárkány Vendégház
9151 Abda, Bécsi út 19.
Telefon: (30) 650 1673
Viktória Vendégház
9151 Abda, Vasút utca 23.
Telefon: (96) 350 372
Fortuna Vendégház
9151 Abda, Dózsa György út 7.
Telefon: (96) 350 374; (30) 273 4757
Email: [email protected]
www.gyermekbaratszallas.com
Helyi termékek:
Szémann Tamás, méz, propolisz
9151 Abda, bécsi út 85.
Telefon: +36/70/3749109
Önkormányzat elérhetősége:
9151 Abda, Szent István u. 3.
Telefon: (96) 553-233
Forrás: www.abda.hu, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
8
ÁRPÁS
Árpás a Rába partján fekszik. A falu kialakulásában, életében
jelentős szerepet játszott és játszik a Rába. A folyó két részre
bontja a falut: jobb partján található Dombiföld az Árpád-kori
katolikus templommal, de a község nagyobbik része a bal
parton fekszik.
Nyáron a Rába folyó ideális lehetőséget nyújt horgászoknak,
vízi sportokat kedvelőknek, gyalogos vagy biciklis túrázóknak,
kempingezőknek.
Látnivalók:
Szent Jakab templom: egykori premontrei prépostság, melyet Nagy Móric ispán
alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei
apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén
a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a
homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend
feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik. A
templomot két település hívei használják: Árpás és Mórichida.
Erzsébet-liget: a legenda szerint Erzsébet királyné pihent meg egy utazása során.
Park a Rába hídfőnél
Nepomuki Szent János Kápolna: 1780-ban épült. A 19. század végén állították fel
a kápolna mellé a fából készült haranglábat, a kőkeresztet, majd 1920-ban az I.
világháborúban elesett árpásiak tiszteletére az emlékművet.
Haranglábak Hangulatos modern kút a parkkal szemben
9
Vendéglátás:
Árpási tavak
Tevékenység: Horgászat
Tel: 30/464-4186
Honlap: arpasitavak.holhorgasszunk.hu
Feller Sándor
Tevékenység: Sétakocsikázás
Tel: 30/460-4708
Piccoló Vendéglő
Cím: 9132 Árpás, Szabadság tér
Tel: 30/530-8340
Helyi termékek:
Árpási víz - artézi víz
Árpás, Kápolna tér
Szűcs Zoltán, méz
Cím: 9132 Árpás, Kápolna tér
Önkormányzat elérhetőségei:
9132 Árpás, Kápolna tér 8.
Telefon: (96) 681-002
Forrás: wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
10
BAKONYGYIRÓT
Győr-Moson-Sopron megye déli részén, a Veszprém- Győr
közötti 82-es számú úttól nyugatra, a Veszprémvarsány-Pápa
főúttól 2 km-re, a Magas-Bakony északi részén fekszik. A
településen halad át a Veszprém-Győr közötti vasútvonal. A
Kisalföld lankáin elterülő parányi, eredetileg sváb falucskát
festői keretbe foglalják az Öreg-Bakony dombjai.
A község meglehetősen régi. Első írásos említése az 1230-as
évekből származik, ám a nevében rejlő Girót (a német
„Gerald”) személynév alapján régebbi alapítású lehet. Az 1488-as adólajstromban
Gyrolth néven szerepel.
A település életét régen teljes egészében a mezőgazdaság határozta meg. A község
határában a kisbirtok volt jellemző. A városoktól és az ipari területektől távol eső falu a
lakosságot nem tudta megtartani, sokan elvándoroltak. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig
folyamatosan emelkedett, azóta viszont sajnos egyre csökken. 1960-hoz viszonyítva, ma
az akkori népességnek kevesebb, mint a fele él itt.
A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben
újjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Az
1960-as évek végétől új munkalehetőséget a bakonyszentlászlói téglagyár, a fenyőfői
bauxitbánya és a vinyei fatelep jelentett.
Az 1960-as évektől fokozatosan fejlődésnek indult a falu, 1961-ben művelődési házat,
1963-ban orvosi rendelőt építettek, és amelyeket 2002-2003-ban felújítottak. 1938 óta
fokozatosan minden lakásba bevezették a villanyt. Vezetékes ivóvíz 1972-től van az
otthonokban. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd
burkolattal. A gázhálózat kiépítése 1999-ben fejeződött be. A faluban megoldott a
szervezett, szelektív szilárd hulladékgyűjtés.
11
Bakonygyirót fő gazdasági egysége jelenleg a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató
Kft., melynek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített. Saját
terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal. Ezen kívül egy magánvállalkozó által
működtetett élelmiszerbolt található a faluban. A Magyar Posta mivel a helyi
postahivatalt bezárta, helyette úgynevezett mobilpostát üzemeltet. A közeljövő tervei
között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése (erre nagyon nagy a szükség, a föld
mélyén húzódó karsztvíz-bázis miatt), illetve a védett Öreg-hegy és a község aszfaltozott
úttal való összekötése.
Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi
időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Az üresen álló
házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári
időszakban, szabadságukat töltik a településen. A megüresedett házakat tulajdonosaik
nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban
fogy.
A falugondnokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a
közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a
maguk erejéből erre nem képesek.
Közösségi élet
Az elöregedő falucskában hajdan zajos, vidám élet folyt. Éltek a régi népi hagyományok, a
lakosság, közösség összetartása példaértékű volt.
Húsvétkor a kisfiúk, legények locsolni jártak, verset mondtak, kölnivel locsolták a
lányokat, asszonyokat. A gyerekek piros tojást, a legények italt kaptak. Május elsejének
hajnalán a legények májusfát állítottak a leányos házak elé. Fenyőfát vágtak ki az
erdőből, a fára szalagokat, üvegeket kötöttek. Egy hónap múlva kitáncolták, ekkor a
leányok süteménnyel, borral kínálták a legényeket. Karácsonykor nagy hagyománya volt
a betlehemezésnek. A gyerekek betlehemi játékot mutattak be a házaknál, stilizált
12
jelmezekben, díszletekkel járták körbe a falut, a szentestét megelőző napon. Augusztus
15-ét, Nagyboldogasszony napját követő vasárnap van a község búcsúja. Ezen a napon
hagyományosan szentmisét celebrált a plébános, délután körhinta, céllövölde, búcsúi bál
várta a szórakozni vágyókat.
Annak ellenére, hogy a régen oly gazdag társasági élet töredéke maradt csak fenn, mégis
azt mondhatjuk, hogy Bakonygyirót élő község, közösség. Új célok, új álmok ébrednek,
megvalósításukhoz pedig gyakran példanélküli az összefogás, mind a fiatalok, mind pedig
az idősebbek részéről.
Látnivalók:
Utcakép, park
Kőkeresztek
Táj jellegű ház
Képoszlop a pincesor előtt
Római katolikus plébániatemplom: a falu többnyire katolikus vallású, temploma
a legrégibb plébániák közé tartozik. A törökdúlások után elnéptelenedett falu
plébániáját az Eszterházyak által Alsó-Ausztriából betelepített németajkú
lakosok szervezték újjá. Ekkor épült fel a templom, melynek középkori szentélye,
műemlékvédelem alatt áll, és a Szent István-i alapítású egyházközség féltett
kincse. Pfeiffer János kanonok (1897-1983, a magyarországi egyháztörténet-írás
kiemelkedő alakja) műveiben többször foglalkozott a templommal. Védőszentje
Nagyboldogasszony, ünnepe augusztus 15-én van. Kálváriája a falu déli végén, a
temetőben található.
II. világháborús emlékmű: 1989-ben avatták fel a II. világháború áldozatainak
emlékére a mészkőből és fekete márványból készült hősi emlékművet, mely a
Béke téren áll. Állíttatta a Községi Hazafias Népfront és a hősi halottak külföldi
hozzátartozói.
13
Védett sváb pincesor: Idegenforgalmi szempontból igen jelentős a bakonygyiróti
pincesor, a régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája, mely az Öreghegy
oldalában található. Régebben külterületi lakott hely volt, manapság kedvelt
kiránduló és szórakozóhely. Központilag védett pincék is találhatóak itt, az egész
terület pedig helyi védettség alatt áll. Jellemzően ezerjó, tramini, zöldszilváni
szőlőfajtákból készült, táj jellegű borai helyben is megkóstolhatóak.
A présházakat gyümölcsös fogja közre. A Monarchia idején a falunak
gyümölcsszállító joga volt a bécsi udvarba, híres volt a gyiróti illatos barack. A
több évszázados hagyományokon alapuló gyümölcstermesztés tovább él, és a
faluban lévő hűtőházban is vásárolható őszibarack, dió, szilva, alma, cseresznye,
meggy, bodza.
Gyalogtúra vezet a közeli Cuha-szurdokba, az Ördögrétre és a Remete-
barlanghoz. Kis községünk a Győrből a Balaton felé vezető kerékpártúra egyik
fontos megállóhelye lehet.
Vendéglátóhelyek:
Aranyhal Étterem
Bakonygyirót, Ménfői út 83.-85.
Telefonszám:(96) 556-141
Önkormányzat elérhetőségei:
8433 Bakonygyirót, Béke tér 4.
Telefon: (88) 498-301
Forrás: Bakonygyirót Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
14
BAKONYPÉTERD
A Bakony északi szélén, a Bakonyalján helyezkedik
el. A Sokorói-dombság délkeleti szélén a Győrt
Veszprémmel összekötő 82-es főközlekedési út
mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város
Pannonhalma (10 km). Az ásatások során feltárt
leletek alapján, itt az emberi élet nyomaival, már a
késő bronzkor elején találkozhatunk. Péterd első okleveles említését 1357-ből ismerjük,
amikor is Peturdnak nevezték. A Bakonypéterd név csak 1913-ban szerepel először a
Magyar Helységnévtárban. A középkorban a pannonhalmi bencés apátság és az egytelkes
nemesek közös birtoka volt. 1544-ben a török háborúk idején elnéptelenedett, majd
1675-ben megkísérelték az újra betelepítését. Moson vármegyéből illetve német nyelvű
területekről érkeztek 1715-ben szabad költözési joggal bíró jobbágyok.
Látnivalók:
Pincesor présházakkal: Nagyon szép régi pincesort találunk a lankás
szőlőhegyen, ahol a kisparcellás boros gazdák várják a turistákat.
Római Katolikus templom: Bakonypéterden 1817-ben épült, ma is a település
egyik legfontosabb közösségi helye a klasszicista stílusban épült, római katolikus
templom.
Kemence: az Önkormányzat udvarán került megépítésre. Minden évben
augusztus 20-án az „új kenyér ünnepén” itt sütik a kenyeret, ezzel is
hagyományt teremtve.
Kőkeresztek
Képoszlop
Utcakép
Milleniumi emlékkereszt
15
Céhner Mátyás emlékmű
Vendéglátóhelyek:
Petúrd Csárda
9088 Bakonypéterd, Kossuth utca 62/a
Telefon: (70) 200 3690
Önkormányzat elérhetőségei:
9088 Bakonypéterd, Kossuth L. u. 62.
Telefon: (88) 589-105
Forrás: wikipédia, helyszíni adatgyűjtés, www.bakonypeterd.hu.
16
BAKONYSZENTLÁSZLÓ
A község a pápai-, és a súri Bakonyalja
találkozásánál helyezkedik el. A település Pápától,
Győrtől és Veszprémtől egyaránt 40 km távolságra
van. Korábban Veszprém megye Zirci kistérségéhez
tartozott, de 2002. október 20-án Győr-Moson-
Sopron megyébe került át a Pannonhalmai
kistérségbe. Természeti környezete átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony között.
Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a
Bakony jellemzői érvényesülnek. Jelentősebb folyóvizei a Cuha-patak és a Hódos-ér.
Vonattal elérhető a Győr–Veszprém-vasútvonalon.
Zirc után a környék legnagyobb települése. A település ipari jellegű: bauxitbánya,
téglagyár, illetve a fafeldolgozó a főbb üzemei. Mezőgazdasági és állattartási
tevékenység is megtalálható. Nevét I. László királyról kapta. Őskori leleteket találtak a
századfordulón, valamint az 1960-as évek elején. Az avarok földvárakat építettek a
terület védelmére. A vasútállomás épülete alatt római kori villa falmaradványai bújnak
meg. Révai József szerint a falu neve Crispiana. Fennmaradt a Villa Pastorum Porcorum
(disznópásztorok telepe) megnevezés, de bizonytalan, hogy ez Szentlászló korabeli neve
volt-e. Vinyében a pannonhalmi apátság vashámora működött. Az első templomot
feltehetőleg a XIII. század végén, a tatárjárás után építették. A település nevét is e korból
származtatják. Ekkor adták a szent kezdetű helységneveket
A török-Habsburg háborúk idején, a határvidéken helyezkedett el a falu. 1531-ben a
törökök feldúlták, lakói elmenekültek. Ekkor szűnt meg a pálos kolostor is. 1544-ben
pusztaként említik. Lőwey Balázs Győrből menekült lelkész volt, a szentlászlói
gyógyforrás első népszerűsítője. A néphagyomány szerint járt itt (Vak) Bottyán János is,
aki reumáját gyógyította. 1735-ben Bél Mátyás még színtiszta magyar faluként jelöli.
Megjegyzi, hogy a salétromos forráshoz fürdőt építtetett az uraság.
17
A 18. században megkezdődik a svábok betelepítése. Magyarszentkirályra és
Magyarszentlászlóra 1769-ben érkeztek meg az első telepesek. Németszentlászlót
Korabinsky 1786-ben német lakosságú új telepként említi. Megosztottsága kettős: nyelvi
és vallási. A németek római katolikus vallásúak. Templomuk 1779-ben készül el, 1790-től
lesz önálló plébániájuk. Ekkor készült a grófi család nyári kastélya is. 1793-ban a magyar
részen működött iskola, s ez feltételezhető a német részről is. 1799-ben Kitaibel Pál járt
itt. Megvizsgálta a forrást s feltételezte, hogy a fenyves őshonos itt. 1816-ban az
evangélikus templomot átépítik.
A téglagyártás az 1860-as évekig vezethető vissza. Égetett és szárított (vályog) tégla is
fennmaradt. A Győr–Veszprém–Dombóvár vasútvonal 1896-ban nyílt meg, mely a község
fejlődésének motorja lett. A vinyei fűrészüzem 1912-től működött. 1858-ban Pántz József
győri fürdőtulajdonos bérbe vette a fürdőt, melynek épülete a századfordulón ismeretlen
okból az enyészeté lett.
Az első világháború jelentős veszteségeket okozott az 1892-ben Bakonyszentlászló néven
egyesített községnek. A háború alatt olasz, szerb és orosz hadifoglyok dolgoztak,
segítettek a gazdaságokban. Ők építették az erdei kisvasutat is. A két világháború közötti
időszakban egyértelmű fejlődés figyelhető meg. 1924-ben szeszgyár épül, kőbányát
nyitnak a Cuha völgyben horvát és vend kőfejtőkkel, 1929-től gőzmalom őrölt Kenyeriben
1950-ig. 1934-től téglaégető kemence termelt. Megoldott a tejbegyűjtés, működött a
Hangya Szövetkezet. Jelentős az iparosok száma, nyáron turisztikai központ lett a falu. A
páratlan természeti környezetben vendégfogadók létesültek. A forgalom nagyságát
bizonyította, hogy 3 kocsma, 3 hentes, és 6 kereskedő is megélt. Mindehhez jött a falu
akkori büszkesége a „strand”, melyet Weinhardték hoztak létre az 1920-as évek végén.
Itt húsz kabin volt, tornaszerek, szórakozási lehetőségek. 1930-ban bevezették a villanyt.
1938-tól már rendszeres mozi vetítések is voltak. Sokféle önszerveződő egyesület
jellemezte a községet. Volt dalárda, színjátszó kör, 1925-től futballcsapat. Az önkéntes
tűzoltók egylete is ez évben alakult meg. 1938-tól önálló orvosi körzet létesült.
18
A második világháború után a földosztással új tulajdonosi réteg jelent meg. 260 "újgazda"
próbálkozott meg az önálló gazdálkodással. A régi gazdák nehezen fogadták be őket. Az
1948–49- es fordulatot követően leváltották a község vezetőit. A téglagyárat,
fűrészüzemet, szeszgyárat állami tulajdonba vették. A termelőszövetkezet szervezés,
mint az ország más részein, itt is két részben történt. Épült orvosi rendelő, gyógyszertár,
fogorvosi rendelő és lakás, egészségház, posta, könyvtár, abc-kisáruház, óvoda, étterem,
TÜZÉP- telep, lakberendezési bolt, fodrászüzlet, tanácsi szolgálati lakás. Felújították a
kultúrházat, pormentesítették az utakat, több km járda készült el. Évente átlag 8-10 új
lakóházat építettek fel önerőből. Új utcasorok alakultak ki, a "pelenkautcák". Mind
jobban érvényesült a környékbeli városok munkaerő elvonó hatása.
Javulást a '60-as évek végén indult új iparosítási hullám hozott, mely új téglagyárat, a
fűrészüzem bővülését s a bauxitbánya megnyitását eredményezte a településen. E
fejlesztések új munkahelyeket, a falu fejlődését jelentették. A község rendelkezik a
vonalas (víz, villany, gáz és csatornahálózat) és más infrastruktúrákkal (óvoda, iskola,
háziorvos, védőnő, szociális otthon). Jelenleg körjegyzőséget alkot, Fenyőfővel és
Bakonygyiróttal, annak székhelyeként.
Látnivalók:
Ördög rét
Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a
homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet. A területet behálózzák a
turistautak. A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt
válik ismertté. Turisztikai vonzását a település történelmi látnivalói, a környék
értékei, természetvédelmi területei, szálláslehetőségei adják. A környék a
kirándulások és gyalogtúrák egyik magyarországi paradicsoma.
Cuha völgy
Kőkereszt
Római Katolikus templom
19
Evangélikus templom
Önkormányzat épülete
Világháborús emlékmű
Madártávlat
Vendéglátóhelyek:
Betyár csárda és fogadó
8431 Bakonyszentlászló, Vak Bottyán u.
Telefon: (30) 6109815
Hódos-Éri Vadászház
8431 Bakonyszentlászló, Hódos-Ér 205/5
Telefon: (70) 4500 003; (20) 3779 762
E-mail: [email protected] , [email protected]
Articsóka Pizzéria
Articsóka Cím: Bakonyszentlászló, Rózsa u. 6/3.
Telefon: 06 88 465 196
Házhozszállítás (rendelésfelvétel): 8:00-20:00 óráig
Margaréta Cukrászda
Margarita Cukrászda terasza Cím: Bakonyszentlászló, László király u.
Mobil: 06 30 4516036, 06 30 2960548
Döre Vendégház
8431 Bakonyszentlászló, Ady Endre utca 12.
Tel: (20) 260 81 24
E-mail: [email protected]
20
www.dorehaz.hu
Hosszú Ház Turistaszálló
8431 Bakonyszentlászló Vinye 14.
Telefon: (88) 465-144; (30)325-35-20; (20)581-07-00
E-mail: [email protected]
Barangol-lak
Telefon: (30)493-0592 (14 után)
E-mail: [email protected]
http://www.barangollak.mullernet.eu
Sárdos vendégház (három napraforgós)
Cím: Bakonyszentlászló, József Attila u. 33. (Felhoffer Béla)
Telefon: 06 70 570 0926
Erzsébet vendégház
Erzsébet Vendégház Cím: 8431 Bakonyszentlászló, József A. u. 17. (Volf Antalné)
Telefon: +36 88 465 419, +36 70 623 1812
Detti vendégház
Detti vendégház Cím: Bakonyszentlászló, Vak Bottyán u. 40.
Elérhetőség: 06 30 911 6500, 06 30 629 1951
Honlap: dettihaz.ewk.hu
Nimród vendégház
Cím: 8431 Bakonyszentlászló, Vak Bottyán u. 90. (Heszpuk István)
Telefon: +36 70 376-2095
21
E-mail: [email protected]
Cser-hegy pihenőház
Cím: Kovács Lászlóné, Bakonyszentlászló, László k. u. 9.
Telefon: 06 88 465 508
Bakonyszentlászlói vendégház
Bakonyszentlászlói vendégház Cím: Bakonyszentlászló, László király u. 75. (Krójer Antal)
Honlap: www.bakonyiszallas.extra.hu
Telefon: 06 70 373 1933
Helyi termékek:
Molnárné Szücs Bernadett méhész
Molnár Méhészet
8431 Bakonyszentlászló, Béke u. 43.
06-20-577-9414
Bakonyért Szent László Turisztikai Egyesület
8431 Bakonyszentlászló, Vak Bottyán u. 1.
06-20-245-2218
06-30-325-3520
Bakonyért Szent László Turisztikai Egyesület
Helyi termékek összefogása, bemutatása. Régi mesterségek, hagyományok
felelevenítése, oktatása.
Termékek: befőttek, fafaragások. Ház sajt, hímzés, csipke, szörpök.
22
Csonták Mihály zöldség-gyümölcs termelő
Vitaminsziget
8431 Bakonyszentlászló, Sárdosi u. 18.
06-30-610-9835
Önkormányzat elérhetőségei:
8431 Bakonyszentlászló, Vak Bottyán utca 1
Telefon: (88) 465 136
Forrás: Bakonyszentlászló Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
23
BAKONYTAMÁSI
Bakonytamási község a Kisalföld déli határán, a
Bakony északi szélén, a Bakonyalja és a Sokoróalja
találkozásánál fekszik. A Kisbér – Pápa közötti
útvonalon közelíthető meg.
Szomszédos települések: Gic, Pápateszér, Románd.
A falu területén őskori, és ókori leletek is találhatók, első említése 1262-történik.
Nevének eredete: Tamásé, sokáig jobbágyfaluként tartották számon.
A mohácsi vész után kiürült a falu, majd csak az 1600-as években települt be újra.
Ekkoriban alakult ki címere, a helység szekérkereket ábrázoló pecsétnyomója, melynek
felirata: „Thamasi falv pecseti 1695”.
1902. október 1-jén Bakonytamásit nagyközséggé nyilvánították, még ebben az évben
nyitották meg a rajta átvezető pápa-bánhidai vasútvonalat is.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
Az 1970-es években a községi közös tanács központja Pápateszér lett, majd a
rendszerváltáskor nyerte vissza ismét önállóságát.
Gerencsérpuszta
Bakonytamási határában feküdt egykor Gerencsérpuszta is, melyet 1015-1031 között
még I. István király adományozott a veszprémvölgyi görög apácáknak, melyet az
adományozott falvak közt, mint fazekas községet tüntettek fel.
Gerencsérpuszta az 1970-es években néptelenedett el. Első említésének évfordulójára
emlékművet is avattak. Az emlékműavatásra, megemlékezésre eljöttek a még élő egykori
gerencséri lakosok is.
24
Látnivalók:
1000 éves falu emlékére felállított emlékmű
Evangélikus templom
Világháborús emlékmű
Táj jellegű házak
750. évfordulóra emelt zászló és park
Holokauszt emlékmű
Milleniumi emlékmű
Utcakép
Kőkereszt
Szent Anna római katolikus templom
Vendéglátóhelyek:
Kossuth Csárda - Halászcsárda
8555 Bakonytamási, Kossuth u.
Telefon: (89) 352 227
Hathalom Vendégház
8555 Bakonytamási, Kossuth utca 36.
Telefon: (89) 352 352
E-mail: [email protected]; [email protected]
www.hathalomhaz.hu
"Szent Anna" Turistaház
8555 Bakonytamási, Jókai u. 2.
Forsthoffer Jánosné, Andrea, gondok
30/811-65-98
25
Önkormányzat elérhetőségei:
8555 Bakonytamási, Széchenyi u. 1.
Telefon: (89) 352-255
Forrás: Bakonytamási Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
26
BEZI
Bezi a nevét első megszállóiról, a besenyőkről kapta, amely a
Bisseni, Bezi és Bessi elnevezésekből alakult ki a mai
formájában. A falu jelenlegi lakossága 400-450 főre tehető.
Magyarország északnyugati részén helyezkedik el. Bezi
Enesétől 5 km-re, északnyugatra, Győrtől pedig kb. 20 km
távolságra, nyugatra található.
A falu kialakulása 700-800 évvel ezelőttre tehető. Jellemző
volt az állattartás és a növénytermesztés. A település történelmét beárnyékolja, hogy az
1800 években egy hatalmas tűzvész pusztított. A település mai formája, tűzvész utáni
újra épített falu struktúrájára épült.
Látnivalók:
Római katolikus templom: a középkori gót, eredeti templomot a törökök
elpusztították. Az új templom az 1700-as évek elején, közepén nyerte el
jelenlegi formáját.
Evangélikus templom: 1787-ben épült.
Utcakép
Vendéglátás:
Bezi Vendéglő
9162 Bezi, Szabadság u.
Önkormányzat elérhetőségei:
9162 Bezi, Szabadság u. 59.
Telefon: (96) 277-104
27
Forrás: Bezi Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
28
BODONHELY
A község a Rába partján fekszik, így a folyó és a
közelben elhelyezkedő Fábián tó remek
kikapcsolódási lehetőséget biztosít a horgászat
szerelmeseinek.
Egy kis híd köti össze Bodonhelyet a szomszédos
Kisbabottal. Bodonhely a remek elhelyezkedésének
köszönhetően a Rába partján várja sok szeretettel a strandolókat az itt található szabad
strandon. Remek gyalogló hely és nagy sétákra biztosítanak szép környezetet az ártéri
erdők, amelyeknek kellő odafigyeléssel élő világát is megtekinthetjük.
Látnivalók:
Római Katolikus templom: a legenda szerint csak egy őrtorony állt a mai
templom helyén majd ezt egy csodával hatros módon felgyógyult török katona
kibővítette egy hajóval így alkotva meg a templom mai arculatát.
Evangélikus templom
I.-II. világháborús emlékmű: 1938-ban készült, majd bővítették 1989-ben. 990-
992
Rába folyó bodonhelyi szakasza
Történeti leírás
Milleniumi kettős kereszt
Vendéglátóhelyek:
Zsuzsa Lak Vendégház
9134 Bodonhely, Dózsa Gy. utca 71.
Telefon: (96) 416888
29
Helyi termékek:
Kardos Zoltán, bor
Bodonhely, Dózsa Gy. u. 81.
Önkormányzat elérhetőségei:
9134 Bodonhely, Dózsa György u. 47.
Telefon: (96) 273-109
Forrás: Bodonhely Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
30
BŐNY
A rómaiak uralma idején a terület lakott térség volt,
aminek ékes bizonyítéka a győri Kőtárban
megtekinthető síremlék.
Bőny nevével egy 1235-ben kiadott oklevélben
találkoztunk Buun, majd 1240-ben Buhun alakban. A
település neve valószínűleg a „Bő” személynévből
ered, amely feltehetően a térségben birtokkal rendelkező családot jelölik.
A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a
18. században. Bőny és Rétalap több mint 100 éves közös együttlét után 1992. január 1-
jén vált szét.
Bőny értékei közé tartozik a három felújított templom. A településen három nagy
történelmi egyház van jelen. Legkisebb számban az evangélikus, megközelítőleg azonos
számban a református és a katolikus hívek.
A 18. század végén építették fel a keresztény felekezetek ma is látható barokk stílusú
templomaikat.
Látnivalók:
Római katolikus templom: 1887-ben épült. 2012-ben szentelte fel Zalka János
győri püspök, abban az évben, augusztus 14-én ünnepelte a templom
fennállásának 125. évfordulóját.
A templom kertjében lévő kőkereszt
Református templom: a református templom 1788. és 1789. között épült. A
karzatot tekeredő klasszikus ágdíszes fa oszlopok tartják. Orgonáját 1889-ben
Országh Sándor építette. Klasszicista szószéke van, melynek oromzatán
31
sugárkévés nap ábrázolás látható. A reformátusok 1785-től iskolát is
működtettek a faluban.
Evangélikus templom: a bőnyi evangélikus templom 1791-ben épült barokk
stílusban.
Bothmer-kúria: jelenleg községházaként funkcionál, mely uniós támogatással
került felújításra. ennek eredménye a helytörténeti kiállító és bemutató tér
kialakítása. Az épületet, egykori nemesi kúriát Vincze Lajos építtette a XIX.
század elején. Az épület klasszicizáló stílusban, timpanonos portikusszal, eredeti
mészkőoszlopaival az egykori faluképet idézi. A kúria később a Domonkos
családé lett, majd bérlője bizonyos Zsulavszky (Zulavsky) Zsigmond nevű gazda,
kinek neje pedig Kossuth Emilia volt, kihez Kossuth Lajos is gyakrabban
ellátogatott. A Domonkos családtól a birtokot és a házat Szalacsy József vette
meg, s tőle örökölte leánya, Etelka, báró Bothmer Gusztávné. Jelenleg a
Református lekészi hivatal működik benne.
Hangulatképek
Cuha Patak
Szent István Király Általános Iskola: Az iskola 1938-ban épült. 2010-ben az épület
új, korszerű nyílászárókat és hőszigetelő vakolatot kapott ezzel a felújítása
megtörtént.
Szélerőmű park
Vendéglátás:
Lila Akác Vendéglő
Cím: 9073 Bőny, Szőlőhegy 27.
Mihályfi Söröző
9073 Bőny, Szabadság út 20.
32
Lilla eszpresszó
9073 Bőny, Szabadság u. 35.
Nyárfa Vendéglő
9073 Bőny, Ady Endre utca 2.
Jóbarát Presszó
9073 Bőny, Szabadság út 90.
Önkormányzat elérhetőségei:
9073 Bőny, Rákóczi u. 10.
Telefon: (96) 547-013
Forrás: Bőny Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
33
BÖRCS
Börcs a Rábca északi partján fekszik, Győrtől 13 km-re.
2000-ben hidat emeltek a Rábcára, azóta átmenő
forgalomnak is örvendhet a település.
Börcs területe már a 12. század vége felé lakott terület volt. A
falu mai arculatát az 1960-as évek nagy átalakítási és felújítási
munkái határozták meg. A település nevét az évszázadok
során a következőképpen említik az oklevelek: 1279-ben
Beerc, 1283-ban Berch, 1489-ben Beerch. A 18. és 19.
században is több variációja volt a falu nevének: 1773-ban Börcs és Rundenturn, 1780-
81-ben Runden thurn, 1785-86-ban, és 1882-ben Börcs, 1786-ban Börcsch, 1787-ben
Bõrts, 1808-ban Börcs és Rundenthurn, 1828-ban Börts, Rundenthurn, 1863-ban Börts.
1908-ban a községi törzskönyvbizottság a Börcs változatot fogadta el, s ezt használják
napjainkban is.
A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a
Bertalan személynév egy szótagos változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz
Bercs) a kicsinyítő képzős változat. Van olyan elképzelés is, hogy a német eredetű Bertsch
személynévből eredt.
Mindenesetre tény, hogy az első Árpád-kori eredetű kápolnájának védőszentje Szent
Bertalan volt.
Az első okleveles említés nem azonos a település létrejöttével, ez történhetett
évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban is.
Mindenesetre 1279-ben Börcsi Pongrác Márton és István és Győr nembeli Konrád
beleegyeztek a Moson megyei Gesztence eladásába. A későbbi feljegyzések szerint
Gesztence fele a börcsieket illeti.
34
1324-ben Börcsi Csépán udvarbíró járt el ura, Héder nembeli Dénes és fia, Miklós Győr
megye ispánja ügyében, testvérük Lóki Hektorné 25 márkás ügyében.
A község 1468 előtt a zirci cisztercita apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt.
Utóbbiaknak már kastélyuk is állt ez időben, a faluban.
1489-ben Börcs csere útján a győri püspök birtokába került, s ennek tulajdonában is
maradt az 1945-ös földosztásig.
A falu azelőtti arculatát sok történelmi és természeti esemény alakította, a német
katonák 1590-ben bosszúból, mivel a helyiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut.
Az igazi pusztulás a falura Győr 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre a vár
1598-as visszafoglalása után került sor. A 18. század a Rákóczi-szabadságharc leverése
után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig, I. Napóleon császár magyarországi
hadjáratáig.
1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ebben az évben befejezték a
Rábca szabályozását. 1886-ban ismét árvíz pusztított, majd a falu nagy része leégett. Az
első világháborúban szinte minden családból részt vettek. 24-en lelték halálukat. A két
világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-
ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő. A második
világháborúban 28-an vesztették életüket, többségük a Donnál. A Második Ukrán Front
csapatai 1945. március 31-én elfoglalták Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek már
elhagyták a falut. Harcok nem voltak a községben. 1945-ben összesen 845 katasztrális
hold földet osztottak s ki, többségét a győri káptalan itteni birtokából. 168 holdat a
Földműves szövetkezet megalapítására vettek igénybe. 1955 júliusában alakult meg az
Aranykalász Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1956–os megszűnése, majd
1957. márciusi újjáalakulása után a végleges nagyságát 1959-re érte el.
A községnek az 1960-as évek jelentős változásokat hoztak. A régi épületeket elbontották,
s helyükre kockaházakat emeltek. 1955-ben villamosították a községet, s megépült a
35
posta. A község körzetesítés 1968-ban érte utol a települést. Abdához csatolták, s annak
társközségévé lett. Az általános iskolát 1973-ban vonták össze, s ezután már csak az alsó
tagozat maradt a településen.
A faluban katolikusok (kb.75%-ban), s evangélikusok (kb. 20%-ban) élnek. 1912. október
1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az ev. egyház által működtetett
árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg,
s 1960-ban szentelték fel. Az urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, s
1905 novemberében avatták fel. Az iskolát 1991-ben felújították. A község legrégebbi
egyesülete a Tűzoltó Egylet, amely 1889-ben alakult meg. 1930-ban létrejött a Polgári
Lövészegylet. Az 1950-es években az egyesületeket megszüntették.
A falu arculata a rendszerváltást követően gyorsan változott meg. 1990-ben önálló
önkormányzat alakult. A közigazgatási ügyeket továbbra is Abdával közösen végzik. A
körjegyzőség hivatalának kialakítására, modernizálására 1995-ben került sor. A képviselő-
testület üléseinek lebonyolítására, az esküvők ünnepélyes levezetésére, valamint a civil
szerveződések működésének elősegítésére egy korszerű termet is kialakítottak. 1991-ben
elkészült az orvosi rendelő, és a ravatalozó. A sportcentrum az 1994-es évben került
átadásra. 2001-ben új utcanyitásra került sor, amely hamarosan megtelt az újonnan
felépült lakóházakkal. Ezért 2003-2004-ben újabb két utca kialakítására volt napirenden.
A vezetékes infrastruktúrák közül a vizet 1985-ben, a gázt 1998–1999-ben és csatornát
1995-ben adták át. A 2004-es év legjelentősebb beruházása volt az utak rendbetétele
9000 m2 nagyságrendben. A településen önálló postahivatal és a helyi kábel TV hálózata
működik. A csodálatos környezetnek köszönhetően (holtágak nyílt vízfelülete, erdők,
ligetek, nádasok) a vidék alkalmas gyalogos, kerékpáros túrák lebonyolítására. A
teleházat 1998-ban hozták létre a fiatalok kezdeményezésére, s amely a központja a
Faluvédő és Művelődő Egyesületnek is.
36
Látnivalók:
Szent Bertalan római katolikus templom: a klasszicista stílusú templom 1835-
ben épült.
Evangélikus templom: a templom 1951-58 között épült, de felszentelésére csak
1960-ban került sor.
Világháborús emlékmű
Milleniumi emlékmű - napóra
Varga Béla szobra: Varga Béla 1903-ban született Börcsön. A második
világháború kitörése után Teleki Pál miniszterelnök felkérésére a lengyel
menekültek ügyével kezdett foglalkozni. Közremûködött a lengyel menekültek
nyugatra juttatásában. A menekültek számára megszervezte a balatonboglári
lengyel gimnáziumot. A háború alatt részt vett a nemzeti függetlenségi és az
ellenállási mozgalomban. Nemzetközi megbecsülés övezte. Tiszteletbeli lengyel
állampolgárságot kapott, s De Gaulle tábornok, francia elnök pedig a
Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. 1995. október 13-án, Budapesten
hunyt el 92 éves korában.
Bóbita Erdei Iskola és Képzési Központ: a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület
1999-ben pályázati támogatásból elkezdte egy 36 férőhelyes ifjúsági szállás
kialakítását. A következő év végére az Erdei Iskola átadásra került. A szállással
egy épületben képzési termet alakítottak ki. Az Erdei Iskola keretei közt közel 80
programot kínálnak az ideérkezőknek, amelyeknek jelentős részét helybeliek,
valamint fiatalok biztosítják. Az Erdei Iskola 2000-tõl fogadja a vendégeket, és
azóta is teltházzal működik. A turisztikai kínálat elemeit a folyamatosan
megtekinthető látnivalók (pl. tanösvény, helyi- és térségi nevezetességek)
mellet a kézműves- és környezeti-nevelési programok, valamint a szervezett
túrák - elsősorban a kerékpáros túrák - jelentik.
37
Peryche Holt-Rábca Menti Tanösvény: a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület
2001-ben kezdett hozzá a falu külterületi részén egy 4,6 km hosszú tanösvény
tervezésének és kialakításának, amely a Holt-Rábca élővilágát mutatja be,
érintve az új kerékpáros hidat, valamint az útvonal mellett kialakított
pihenőhelyet. A három útvonal változó hosszúságú, így a tanösvény alkalmas
arra, hogy kisebb túrák keretei között a csoportok végigsétálhassanak rajta, vagy
iskolások, óvodások használhassák. Az eligazodást felfestett útjelzők segítik, a
látnivalókról pedig az útvonalon elhelyezett táblák adnak bővebb információt. A
kitáblázás mellett egyéb - a szemléltetést, megfigyelést segítő eszközök is
kialakításra kerültek a tanösvényen (madárles, napóra). A tanösvény
megtekintéséhez igény esetén túravezetőt is biztosítanak.
Tájház és Falumúzeum Börcs Egyesület: az Egyesület, mint szervezeti keret célja,
Börcs község történelmi múltjának megőrzése, a szellemi és tárgyi emlékek
megőrzése és bemutatása, a múlt és ma is élő hagyományok összegyűjtése,
ápolása, megőrzése és bemutatása.
A tájház területén megtekinthető 1870-es évektől az 1930-as évekig a
gazdálkodó életmódot folytató emberek, ló vagy ökör vontatta eszközei, a
mezőgazdasághoz, és állattartáshoz kapcsolódó kézi eszközök. Az udvaron a
gazdasághoz tartozó honos és nem honos állatok (tyúk, liba, magyar vadas
kacsa, parlagi pulyka, fürjek, kecskék, birkák, és az ezeket az állatokat
védelmező puli kutya), és sás tetős szín.
Party-túra Kerékpárkölcsönző és Szerviz: a Börcsi Faluvédő és Művelődő
Egyesület 2002-ben alakította ki a 40 db kerékpárral, valamint
szervizszolgáltatással működő kerékpárkölcsönzőt. A kerékpárokat minimum fél
napra, maximum egy hétre lehet kikölcsönözni.
Csobogó Holt Rábca menti Kenukölcsönző: az elmúlt években igyekeztek
folyamatosan bővíteni kínálatukat, vonzóvá tenni az aktív turizmus iránt
érdeklődő csoportok számára. 2006-ban a Phare CBC Ausztria Magyarország
38
program keretében sikerült 10 db 4 fős kenut, evezővel, mentőmellénnyel a
beszerezni. Számos vízitúra ajánlattal és programmal tudják segíteni a hozzájuk
fordulókat.
Vendéglátás:
Bóbita Erdei Iskola
Szállás, kerékpár és kenukölcsönzés
Börcs, Erzsébet tér 4.
Telefon: 96/350-884
Tájház és Falumúzeum Börcs
Börcs, Dózsa Gy. utca 39.
Telefon: (70) 311 9440, (70) 311 8186
Önkormányzat elérhetőségei:
9152 Börcs, Erzsébet tér 4.
Telefon: (96) 553-240
Forrás: Helyszíni adatgyűjtés; www.borcs.hu , wikipédia.
39
CAKÓHÁZA
Cakóháza Győr-Moson-Sopron megye legkisebb települése.
Talán pont az általa nyújtott nyugalom és csend miatt egyre
kedveltebb a külföldi ingatlan vásárlók körében. Nevét az 16.
században itt élt és bejegyzett Cakó család nyújtotta a
településnek.
Árpádkori tanulmányok szerint Cakóháza helyén eredetileg
egy Barbach nevű település állt. Cakóháza nemesi lakosai
miatt régen jelentős szerepet töltött be a környék életében.
Látnivalók:
Tölgyfa, amely védett a több mint 100 éves életkora miatt.
Harangláb, amelyet a háborúban elesett katonák emlékére építettek.
Nádfedeles parasztház:
Utcakép a minden évben visszatérő gólyákkal
Önkormányzat elérhetőségei:
9164 Cakóháza, Fő u. 34.
Telefon: (96) 277-392
Forrás: Helyszíni adatgyűjtés, Cakóháza Önkormányzata, wikipédia.
40
CSIKVÁND
Győr-Moson-Sopron megye területén fekszik,
Győrtől 32 km-re. Nevének származása bizonytalan,
nagyvalószínűséggel szláv eredetű.
Mint ahogy sok települést, Csikvándot sem kerülte
el a török megszállás (1543). Az 1600-as évek elején
ismételten sok magyar nemes veszi birtokba
Csikvándot.
A növény és gabonatermesztés mellet megjelenik a szőlészet és a borászat is a 18.
században. Ekkor kezdtek kialakulni a ma is megtekinthető sok eredeti présházzal
büszkélkedhető Cserhát-dombi szőlőskertek. A vidék csendje, jó levegője, az itt élők
rokonszenves barátsága, hazaszeretete, lokálpatriotizmusa sok vendégben hagy
maradandó élményt.
Látnivalók:
Forraltbor Fesztivál Csikvánd
Evangélikus templom: a templom alapfalai a 13-14. századra vezethetők vissza.
A török uralom alatt leégett, de 1653-ban és 1697-ben újjáépítették jelenlegi
formáját a toronytól eltekintve 1804-ben nyerte el.
Zártkerti pincesor: 200 éves tömésfalu, vályog, nádfedeles zártkerti présházak. A
pincesor állagát és szépségét a helyi lakosok és tulajdonosok továbbra is őrzik és
pályázati pénzekből igyekeznek felújítani
Római Katolikus templom: a 20. században épült. A templom kertjében kereszt
és Mária-szobor található
Csikvándi kastély épülete: a hozzá tartozó parkkal, amely egy kis szabadtéri
múzeumként is üzemel.
Táj jellegű ház
41
Csikvánd felé vezető út és külterülete
Helyi termékek:
Balogh Sándor - bor, pálinka
Csikvánd, 20/495-4098
Bancsó Zoltán bor, pálinka, húskészítmények
Csikvánd, 20/531-5386
Baráth Károly - bor, pálinka
Csikvánd, 96/739-590
Erős Zsolt - sétakocsikázás
Csikvánd, 70/4510-485
Gyöngyösi Ottó - pincemúzeum, bor, pálinka
Csikvánd, 70/262-1006
Kozma Szabolcs - bor, pálinka
Csikvánd, 30/634-7535
Kozma Tibor - bor, pálinka, húskészítmények
Csikvánd, 20/560-3759
Polgár Károly - pálinka-, gyümölcs-, gyümölcslé
Csikvánd, 30/204-3600
Polgár Miklós - bor, pálinka, húskészítmények
Csikvánd, 30/254-1644
42
Szabó László - bor, pálinka, húskészítmények
Csikvánd, 70/6071-035
Önkormányzat elérhetőségei:
9127 Csikvánd, Rákóczi u. 24.
Telefon: (96) 739-438
Forrás: helyszíni adatgyűjtés, Csikvánd Önkormányzata, wikipédia.
43
ÉCS
A Sokorói-dombság (Pannonhalmi-dombvidék) ravazd-csanaki
vonulatának északi részének kelet-északkeleti oldalán
helyezkedik el. Határának nagy része mély vízmosásokkal
szabdalt dombvonulat.
A település ősi magja a Szentmártoninak nevezett völgy
peremén húzódó győr–veszprémi út mellett épült. A jellemző
közlekedési irány északnyugat-délkeleti, vagyis a
dombvonulattal párhuzamos. Vasúton Győrből vagy
Veszprémből induló átmenő járatokkal, vasúton ugyanígy a Győr–Veszprém vonalon
érhető el. Pápa felől Győr-Ménfőcsanakon a malomi elágazásnál, a Győrt
Székesfehérvárral összekötő 81-es számú útról pedig legkönnyebben a töltéstavai vagy a
péri leágazástól, Győrsághalomalján, Győrságon, Pannonhalmán keresztül érhetjük el.
A hely régen lakott voltáról a kőkorig visszanyúló régészeti leletek tanúskodnak. Találtak
a környéken római, kelta és honfoglalás-korabeli tárgyi emlékeket is. Területén a
középkorban több kisebb település (Kisech, Mesterfa, ami az 1800-as évek elején
egybeolvadt Nagyécsheggyel, Fűzalja, Petkevár, ami Pannonhalma elő vára
(tarisznyavára) volt és az 1600-as évek elején, a tizenöt éves háborúban pusztult el) állt.
A mai Écs Nagyécsfalu és Nagyécshegy egyesítésével alakult meg 1936-ban. Első írásos
említését 1172-ből ismerjük. Ekkor az itt letelepült Echu nemzetség után Esu, Echu néven
szerepel. Szőlősök és győri várnépek lakhelye volt, ahol nemesek és egyházak birtokoltak
földet és szőlőt. IV. Béla1240-ben szabályozta az itt lakó, a győri várhoz tartozó királyi
szőlőművesek viszonyait. A megelőző időben Écsen közbirtokosság lakott, ekkortól
viszont Ech a szentmártoni apátság birtokaként szerepel. A középkorban birtokolták még
a pálosok, a johanniták és a győri székeskáptalan is. 1398-ban a világi földesurak mellett
összesen 6 egyházi földesúri hatóságot szolgáltak az écsiek.
44
A török hódítás idején, az 1600-as évek elején a falu és környéke teljesen elpusztult. Az
újratelepülés után a főbb birtokosok a gróf Cseszneky, Oross és Siey családok voltak. A
Rákóczi-szabadságharc idején Heister tábornok felégette a környéket.
1809-ben a franciák vonultak át a községen, amire az ún. dézsmapince homokköveiben
lévő francia feliratok is emlékeztetnek. A sorsfordító események sorából említésre méltó,
hogy az 1848-49-es szabadságharcban 36 écsi vett részt, akik emlékét a művelődési
házban elhelyezett tábla őrzi. A századelő kivándorlási hullámában 250 écsi lakos települt
ki az Egyesült Államokba.
1970. július 1-jétől Pannonhalma NKKT társközsége a 19/1970. sz. NET határozat alapján.
1990. szeptember 30-án kivált a nagyközségi közös tanácsból, és a 23/1990. (III.6.). KE sz.
határozat értelmében önálló községi önkormányzatot alakított.
Écs egyértelműen a győri vonzáskörzet része annak ellenére is, hogy nem épült egybe a
közvetlen agglomeráció településeivel (Győr-Ménfőcsanak, Győrújbarát, Nyúl). Az 1970-
ben megalakított, Pannonhalma székhelyű nagyközségi közös tanács sem tudta a
feszültséget feloldani. Ellenkezőleg, az önállóság reprezentáns helyi intézményei jöttek
létre. Lakosainak száma 2008-ban 1776 fő. A népesség 1960 jelentősen csökkenést, ami
egyrészt a mezőgazdaság szerkezetének átalakítása, másrészt az agglomerációs központ
elszívó hatásának következménye. A 2000-es évek közepén ez a tendencia megállni,
illetve részben megfordulni látszik.
A település utcái a dombos részen a járhatóságnak megfelelően a horgasokat követik:
ennek megfelelően zegzugosak és szűkek. A terepviszonyok miatt több helyen csak egyik
oldalukat építették be. A szőlőhegyen épített házak azokon a helyeken rendeződtek
utcává, ahol erre a terep lehetőséget adott. A főút melletti falurészen, a síkabb területen
a telekelosztás szabályosnak mondható. A lakóépületek általában földszintesek, az
emeletes családi házak elszórtan helyezkednek el. A község belterülete jóval nagyobb a
ténylegesen lakott területnél, mivel magában foglalja a mára elnéptelenedett
szőlőhegyet is. Lényegében ugyanarról van sző, mint például a közeli Pázmándfalun: a
45
„hegyi” településrész lehúzódik a közlekedési főtengely irányához közeli részekre. A
fiatalok helyben maradását az önkormányzat az 1990-es évek elején ötven új házhely
kialakításával segítette.
A dombság és benne Écs szőlőtermesztési, feldolgozási hagyományai közel ezer éves
múltra tekintenek vissza. A környező településekhez hasonlóan ez a terület is a Szent-
Márton hegyi (pannonhalmi) bencések szőlőtermő területe volt. Szőlőművelő kultúrája
máig fennmaradt, amit az utóbbi időkben divatossá vált, nagyüzemi művelésre is
alkalmas, völgyi szőlők is bizonyítanak.
Látnivalók:
Écsi fenyves: 1977 óta védett, 2,25 hektár
Római katolikus templom
Világháborús emlékmű
Világháborús emlékmű
Kőkereszt
Római katolikus kápolna
Utcakép
Pincesor
Milleniumi emlékkereszt
világháborús emlékmű: I. világháborús emlékmű
Az első világháborúnak 75 falubeli esett áldozatul. 1920-ban Écsen avatták fel az
ország első világháborús emlékművét. A második világháború 45 katonai és 27
polgári áldozattal járt. Csekély jelentőségű volt a Nagyatádi-féle földreform (1-1
kh földet juttattak). 1945-ben 448 kh földet osztottak ki. Nem kerülték el a
községet a későbbi történelmi események sem. 1956. november 11-én a
nyugatra tartó szabadságharcosok és a győri szovjet alakulatok tűzharcában egy
magyar és hat szovjet vesztette életét.
46
Helyitermék:
Schreiner Károly fafaragó
Telefon: (30)424-8927
http://www.schreinerfa.hu/
Dr. Vaszari László, bor
E-mail: [email protected]
Telefonszám: 06/30 247-35-82
Telefonszám: 06/96 557-050
Telefonszám: 06/96 557-051
Cím: 9083 Écs Hegyalja u. 12.
Nagy Zoltán, bor
Cím: 9083 Écs, Fő u. 86 (pince: Écs, Kossuth u. 69/a)
Telefon: +36 96 473 114, pince: +36 96 473 146
Pálinkafőzde, pálinka
9083 Écs, Tó u. 18.
Telefon: (96) 473-476
Vendéglátóhelyek:
Kerekes Csárda
9083 Écs, Kápolna út 1\b
Telefon: (96) 473 473
E-mail: [email protected]
47
Koczkapizza
9083 Écs Kossuth Lajos utca 84
Telefon: (30) 966 2636
http://www.koczkapizza.hu
Krisztina Cukrászda
Cím: 9083 Écs, Kápolna u. 9.
Telefon: 96/473-229, 30/461-3300
Vaszary pincészet kft.
Tevékenység: Borászat
Cím: 9083 Écs, Hegyalja 12.
Telefon: 96/557-050
Schreiner fa- és Kézművesipari Kft., Schreiner Vendégház
9083 Écs, Hegyalja u. 7.
Telefon: (96) 473 338
Email: [email protected]
www.schreinerfa.hu
Vági Parasztház-Vendégház
9083 Écs, Mogyorós u 8.
Telefon: (20) 588-9708
Email: [email protected]
Önkormányzat elérhetőségei:
9083 Écs, Fő u. 94.
Telefon: (96) 473-168
48
Forrás: Écs Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
49
ENESE
Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz –
Tóköz – Hanság találkozásánál, Győrtől 17 km-re,
nyugatra, Csornától 14 km-re, keletre helyezkedik
el. Megközelíthető a 85-ös főúton, illetve a Győr–
Sopron-vasútvonalon.
A község 6000 éves múlttal büszkélkedhet. 2002
nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén honfoglalás kori leletek után
kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkő kori használati tárgyak a település
legmagasabb pontján, az ún. Öregfaluban. A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar,
római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.
Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az
Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban
Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török
hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a
legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az
Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv
Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.
A 16. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a gróf
Cseszneky és Szapáry, valamint Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa gróf
Cseszneky György a tatai vár kapitánya. 1593-ban Babothy Lukácsné Cseszneky Anna és
Cseszneky Jánosné a település legjelentősebb urai.
A 18. század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok
szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban
állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth
50
Hírlapját. A szabadságharc bukása után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy
változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő
működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.
Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének
gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az első világháborúban 23
katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek
ki. A világháborúban elesett hősök emlékét emlékmű őrzi a falu központjában.
A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a második világháború után
megduplázta lakóinak számát.
Látnivalók:
Babamúzeum: 2001. június 23-án nyitotta meg kapuit Podmaniczky Miklósné
Marika évtizedeken át gyűjtötte a babákat. A kiállított babákat és jeleneteket
folyamatosan megújítja, frissíti. Látogatás: bejelentkezés alapján, nyitvatartási
idő nincs.
Helytörténeti gyűjtemény: az általános iskolában rendezték be 2000-ben. Alapos
gyűjtés előzte meg a községben, három helyiségben mutatja be Enese múltját a
kiállítás. Megtekinthetünk egy teljesen berendezett konyhát és szobát. A
harmadik teremben régi használati tárgyak, régiségek és az iskola története
tárul a belépő elé.
Három egykori kúria (Barcza ,Tschurl, Kesserű): ezek az épületek őrzik a XIX.
Század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner
családok is.
Evangélikus templom
Római katolikus templom: 1895-ben épült.
51
Vendéglátóhelyek:
Babilon Étterem Enese
9143 Enese, Győri út 56.
Telefon: (30) 8566536
E-mail: [email protected]
Nyárfa vendéglő
9143 Enese, Győri utca 4.
Telefon: (96) 363 024;
E-mail: [email protected]
Önkormányzat elérhetősége:
9143 Enese, Szabadság út 25.
Telefon: (96) 363-013
Forrás: enese.hu; a Wikipedia Eneséről szóló cikke, helyszíni adatgyűjtés.
52
FEHÉRTÓ
Fehértó Győr-Moson-Sopron megyében Győrtől 26
kilométerre helyezkedik el. A Hanságnak ezt a részét
Tóköznek nevezik.
A település területe 1138 hektár mely tartalmazza a
tájvédelembe kivett területet, amely a Fertő-Hanság Nemzeti
Park kezelésében áll és az egyéb felhasználású külterületeket
is.
Fehértóról első ízben 1368-as feljegyzésekben találkozhatunk.
Előtte egy Újfalu nevű község feküdt a mai falu területén nagy valószínűséggel. A
feltevések szerint Újfalu a török hadjáratok kezdetén pusztult el.
A település valamikor a marha- és lótenyésztésről volt híres, később a helyi természeti
adottságokat kihasználva község határában elterülő tó nagy nádassal remek lehetőséget
kínált a nádtermelés és hal tenyésztés számára. Napjainkban ez a terület "Szigorúan
védett", a körülötte levő egyéb területekkel együtt, gazdag növény- és állatfaj
populációjának köszönhetően. Nagyon sok madár vonulási és fészkelési helye ez a
terület, mind e mellet gazdag mocsári élővilágnak is otthont ad.
Látnivalók:
Római katolikus templom: a Római Katolikus Templom 1742-ben épült,
műemlékként van nyilvántartva a kertjében található Mária szoborral együtt.
Továbbá a templom oldalán megtalálható az I. és a II. világháború hősi
halottainak emlékműve.
Gyümölcsoltó Boldogasszony szobor a templom kertben
Park: a település szívében mely tavasztól a nyár végéig nagyszerű színfoltja a
falunak. A park minden érzékszervünkre hat, madárcsicsergés, gyönyörű virágok
és ezek áradó illata.
53
Fájdalmas szűz anya szobor
Utcakép
Vendéglátóhelyek:
Jégmadár fogadó
9163 Fehértó, Tó utca 23.
Telefon: (96) 277 059;
E-mail: [email protected]
Önkormányzat elérhetőségei:
9163 Fehértó, Dózsa György tér 5.
Telefon: (96) 277 175
Forrás: Fehértó Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
54
FELPÉC
Felpéc Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Győrtől 21
kilométerre, délnyugati irányban fekszik. Amint a legtöbb
Győr környéki községben, Felpéc határában is az első ember
az újabb kőkorban telepedett le. Időszámításunk után a
Római Birodalomhoz tartozott Felpéc környéke is. A határban
több helyen találtak római kori pénzeket, cserépdarabokat,
illatszeres üvegeket. A népvándorlás ezt a vidéket sem kerülte
el. A község villamosításakor 1951-ben avar sírokat ástak ki
melyekből csontvázak, égetetlen agyagedények és dinnyemag alakú gyöngyök kerültek
elő. Felpéc helység keletkezési ideje a honfoglalás korába tehető.
Magát Felpécet a 108 nemzetség egyike, a Pécz (Pech, Péczy) nemzetség kapta
osztályrészül, innen kapta nevét a falu is. Felpéc és a Pécziek története már kezdetektől
fogva olyan szorosan összefonódott, hogy a településről a középkor virágzó szakaszáig
jórészt csak e család révén értesülünk az írott forrásokból. Felpécet először az 1237-1240
között kelt Albeus-féle jegyzék említi. IV Béla király Albeus mesterrel, nyitrai fő
esperessel összeíratta a pannonhalmi apátság birtokait, jobbágyait, udvarnokait, szolgáló
népeit és ezek köteles szolgáltatásait. E szerint „Tényővel szomszédos falvak: Menfu,
Szemere és Pech..” A Pécziek (címerük kék pajzson ezüst harántpólya) és a belőlük eredő
nemzetségek a további évszázadokban is meghatározó szerepet töltöttek be a falu
életében, mint annak legfőbb birtokosai. A nemzetségnek egy idő múlva szűk lett
Sokoróalja, mert a környező papi birtokok miatt nem tudtak terjeszkedni, így egyes tagjai
Zala, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Veszprém megyébe, sőt a Dráván túlra költöztek.
Felpéctől nyugatra, a mai Halipuszta helyén valamikor falu lehetett. Első ízben Károly
Róbertnek egy 1337 évi oklevelében szerepel. Péchi András prépost Zsuzsanna nevű
nővére feleségül ment egy Holy nevű birtokoshoz, később ők vásárolták meg Péchi
András felpéci birtokát. Megyénkben a török hódítás 1543-ban kezdődött el, legelőször a
55
Sokorói járás került uralmuk alá. Felpéc birtokosa Halil aga volt, a fejadón kívül minden
adó őt illette. Egy időre esett a Győr vármegyei evangélikus egyházszervezet kialakulása.
A törökök nem gördítettek akadályt az itt élő lakosság vallásgyakorlása elé. Sokoróalján
már az 1500-as évek második felében szerveződött a gyülekezet és esperességet
alkotott, melynek élén az esperes állt. A felpéci gyülekezet egyházzá szerveződése 1565-
68 körül történhetett. Az evangélikus hit jóval előbb elterjedt itt; a reformáció első
évtizedeire tehetjük.
Az 1703 és 1711 között zajló szabadságharcban a község lakói közül sokan álltak Rákóczi
mellé. A kuruc hadak egyik kiváló ezredese, Telekessy Török István igazgatta a
környékbeli protestáns gyülekezeteket, hívó szavára önként ment a zászlók alá a felpéci
nemesség is. A szerencsétlen kimenetelű koroncói csatában sok felpéci vér festette
pirosra a csatamezőt. A szatmári béke után a község újra benépesült, és a sokoróaljai
járáshoz sorolták. III. Károly idején történt az első népösszeírás adókivetés céljából.
Felpécen 74 személyt érintett, köztük a következő családokat: Ihász, Tánczos, Vörös,
Weszprémi, Kovács, Szabó, Takács, Tóth, Borsoss, Pölöskey, Méhes, Horváth, Szalay,
Nagy Lököss. A község történetének a következő állomása az 1721-es év. Ekkor kelt a
község kiváltságlevele, melyet a közgyűlésen hirdettek ki, ettől az időponttól kezdve lett
Felpéc „curiális nemesi helység”. Ebben az időben, Győr megyében mindössze három
község kapott kiváltságlevelet, Felpéc mellett Abda és Nagybajcs. A régi pecsét
belkörében kivont kardot tartó lovas vitéz látható, körirata: „Fel-Pecz, curialis helység
pe.”. A kiváltáság azt jelentette, hogy mentesül a falu a katonai beszállásolástól, a
fuvarozás terhétől. Sajnos azonban mindezt kevéssé vették figyelembe a következő
évtizedekben.
A 19. Század nyugodtabb első éveit követően Napóleon seregei hamarosan elérték az
országot és Felpécet is. 1809-ben a győri (kismegyeri) csata előtt Pápáról Győrbe vonuló
Eugén alkirály hada érintette elsőként a települést. Június 13.-án szállták meg a községet,
a marhákat elhajtották, a szőlőhegyi pincéket feltörték, a bort megitták vagy
56
kieresztették a hordókból. Másnap tovább mentek Győr felé, de egyes csapatok két hétig
is visszajártak zsarolni, cseresznyézni. A feljegyzésekből tudjuk, hogy „1812-dik
esztendőben tűz ütött ki a faluban. A toronyból a harang is leolvadt.” 1842-ben Fényes
Elek tesz említést Felpécről. A több mint 20 ezer lakosú, 19 falvat számláló sokoróaljai
járáshoz számítja, ezt írta róla: ”Fel-Pécz magyar falu: a Sokoró hegye alatt, 324 katolikus,
1119 evangélikus, 184 zsidó lakossal. Evangélikus anyaeklézsia és synagóga. Sok
szőlőskert.” Fontos esemény volt az ország életében az 1848-49-es szabadságharc,
melynek részese volt a felpéci nemesség és a község egyéb lakossága is. A komáromi vár
megerősítésére a felpécieket is kirendelték. A 20. század nagy történelmi eseményei
általában elkerülték a főútvonaltól távol eső kis falut. A két világháború azonban fájó
nyomot hagyott lakói lelkében.
Látnivalók:
Evangélikus templom: a középkori részletekkel is rendelkező
műemléktemplomot 1620-ban építették, majd barokk stílusban átépítették
1776-77-ben. 1794-ben bővítették. Órapárkányos előreugró tornya 1820-ban
készült. Síkmennyezetes, karzatos hajójú, a szentély egyenes záródású, melyben
XIX. századi szószékoltár látható. Az oltárkép az Olajfák hegyén imádkozó
Krisztust ábrázolja. A vörös márvány keresztelőkút 1905-ben, az orgona 1910-
ben készült. A templom és a gyülekezet történetéről részletesen az
egyházközségekről szóló oldalon olvashat.
Római katolikus templom: a barokk templom 1752-ben épült. Berendezése:
szarkofág alakú főoltár térdeplő szentekkel, 1750 körüli barokk alkotás. Udvarán
kőkereszt található. A templom és a gyülekezet történetéről részletesen az
egyházközségekről szóló oldalon olvashat.
Ősborókás: Felpéctől északra futóhomok-dűnék sorakoznak, melyeket a
jégkorszak végi szél fújt ki a Bakony-ér medréből. Ez a borókával benőtt terület a
57
Sísek, ma védett terület, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A 7 hektár
nagyságú ősborókás kiválóan alkalmas kirándulásokra, pihenésre.
Borospincék: a község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű
pincéket, présházakat találunk, közöttük az 1817-ben épült Nádas Pincét.
Felpécen nagy hagyománya van a borkészítésnek: szinte minden felpéci
lakosnak van saját borospincéje és ízletes saját bora.
Tájház: a műemléképületben kialakított tájházban nemcsak a kiállított tárgyak
alkotják a kiállítást, hanem maga az épület is a múzeum szerves részének
tekinthető. Felpécen, a Táncsics utca 18. számú házban élt néhai Hideg Sándor
feleségével, néhai Babos Lídiával. Sándor bácsi 1968-tól egyedül maradt, majd
Sándor bácsi 1993. novemberében meghalt. A család szerette volna megtartani
a házat, hogy az ősök emlékét őrizzék, és ott múzeumot hozzanak létre. A ház
„valódi tulajdonosának megkeresése” évekig tartott. Volt haszonbérleti
szerződés a községi polgármesteri hivatallal, végső megoldás mégis akkor jött,
amikor az örökös, Hideg Szabolcs, és Hideg Éva felajánlották a Felpécért
Alapítványnak a házat, akik szívesen fogadták. Azóta a felújítás, bővítés,
állagmegóvás a legkeresettebb szavaink a tájházban. Több évig tartó felújítási
procedúra a tájház létrehozását eredményezte. Mivel a felújítási terv
elkészítésével egyidejűleg elkészült a bővítési terv is, két évvel a felújítási
folyamat után már az új épület, a kézműves műhely is épülhetett. Több funkciót
is kapott az elkészült épület. Van itt Baba-mama klub, kézműves foglalkozások,
honismereti szakkör, de további lehetőségeknek is kihasználható.
Vendéglátás:
Hörpintő
Felpéc, Dózsa Gy. u. 23.
Termelő borkimérés
58
Rádó dűlő, 1141 hrsz.
Picuri italozó
Petőfi u. 25/A.
Helyi termékek:
Oláh István - méz
Felpéc, 30/298-3977
Pernyész Endre - méz
Felpéc, 30/466-5731
Takács Péter - méz
Felpéc, 30/447-5773
Önkormányzat elérhetőségei:
9122 Felpéc, Dózsa Gy. u. 9.
Telefon: (96) 551-072
Forrás: www.felpecert.hu, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
59
FENYŐFŐ
A település az Öreg (vagy Magas) Bakony átlagosan 270
méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron
megye legdélebbi csücskében található 2002. október 20-a
óta. A község azon hat település egyike, akik 1999 nyarán
kezdeményezték a Veszprém megyétől való elszakadást a
lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.
A falutól délre a Bakony legészakibb s legmarkánsabb
vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja,
a Kőris-hegy a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi:
Sándor-hegy (393 m), Kakas-hegy (412 m), a Mennydörgő-hegy (418 m), Pápalátó-kői-
hegy (390 m) és a Késellő-hegy (450 m).
A község közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át,
Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével közelíthető meg. Veszprém felől szintén a
82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el. A községet
vasúton, a Győr-Veszprém vonalon a tőle keletre 4 km-re eső Vinyétől lehet
megközelíteni. Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12 km-re lévő Zircet, közúton 30 km-es
úttal lehet elérni.
Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások 1230
körül Feneufey, Fenewfey helyneveken említik. Később (1557 körül) Fennyeewfel néven.
Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Elsőként jelenthet „fenyővel benőtt
magaslat alatti település”t. Másként lehet értelmezni „a fenyvessel borított völgy
kezdetének” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török
időkben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település
lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 200 fő alá. A
60
mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari
tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A vinyei fafeldolgozóüzem
mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű bauxitbányászat
folyt a falutól 2–3 km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult
meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is
épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta
megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.
A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt
egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-
testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja
el, melyhez 2004. január 1-jétől csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos
óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a
gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a
szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket,
betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet
szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.
Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az 1896-ban épített nagyvasúton, melyen
40 km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges
utazáson vehetnek részt a turisták.
A település önkormányzata Ősfenyves nevű vendégházat üzemeltet a községbe
látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi
turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve
lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
Látnivalók:
Római katolikus templom: Templomának stílusjegyeit az 1771-es átépítés során
kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A
61
templomban tiroli faragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és
freskója látható.
Utcakép
Világháborús emlékmű
Gémeskút, Park
Táj jellegű házak, vendégház
Ősfenyves: a falu körül természetvédelmi terület húzódik. Megtekintésre
felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A homoki
ősfenyves páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi
keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe.
Kitaibel Pál európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a
figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő
hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt homoki varjúháj,
fényes poloskamag, fekete kökörcsin, pázsitos és tarka nőszirom. Az ősfenyves
keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája. A környéken a
fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60 m-es bauxit lencséje,
melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az
ősfenyves mellett a Bakony felé húzódó ősborókást is érdemes megtekinteni. A
környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai
látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a Cuha-patak szurdokvölgyében,
a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források,
emlékművek, kilátók, romok).
Likaskő
Bakony
Pápalátó kő és panoráma
Kőkereszt: a falu határában, 1812-ben emelt kőkereszt található.
62
Vendéglátóhelyek:
Homoktövis Vendégház
8432 Fenyőfő, Kossuth u. 27.
Telefon: (20) 281 3442
E-mail: [email protected]
Hoffmann Vendégház
Hoffmann vendégház Cím: 8432 Fenyőfő, Petőfi u.1.
Üzemeltető: Hoffmann Sándor és felesége, Fenyőfő, Dózsa u. 2.
Telefon: 06 88 466 016, 06 30 225 3943
Eppinger Vendégház
Cím: Fenyőfő, Kossuth u. 21. -23.
Üzemeltető: Eppinger Ferenc
Telefon: 06 88 465 061
Önkormányzat elérhetőségei:
8432 Fenyőfő, Kossuth u. 10.
Telefon: (88) 573-110
Forrás: Fenyőfő Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
63
GIC
A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti
völgyben található. A község Veszprém megye
északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain
fekszik. A Bornát-ér és mellékerei hálózzák be
környékét. Talajadottságai gyengék, magas a
talajvíz. Télen gyakoriak a hófúvások.
A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. Északra Győr, délnyugatra
Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti. Lokális
központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a
már említett távolabbi központok felé irányulnak.
A községet a főutak elkerülik. Az autóbusz járatok ritkák. A Pápa-Kisbér közötti 8302.
számú országút keresztülvezet a falun. Győr-Moson-Sopron megyével a Sokorópátka felé
kiépített keskeny közút köti össze, melyen a Győr-Bakonytamási járatok közlekednek, s
kötik össze a kisalföldi megyeszékhellyel.
A Tatabánya–Kisbér–Veszprémvarsány–Pápa vonalon vasútállomással rendelkezik. (Gic-
Hathalom), de 2007. március 4-étől nem közlekednek a személyvonatok.
Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori
személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy
része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben portáinak felét
felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és
házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.
Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A
Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi
alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig.
Nagybirtokosai ekkor: Jankovich Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-
64
ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban
gyógypedagógiai intézet van.
A második világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet
példamutató volt. A környéken először itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A
továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf
hadirokkant kórházat állított fel. Az árvalányoknak varrást tanítottak.
A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak
a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös Tanács
idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös
ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez
mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább
mert az említett községek ma már Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az
iskoláskorú gyermekek Romándra és Veszprémvarsányba járnak iskolába.
Látnivalók:
Jankovich-Bésán kastély: az egykori Jankovich kastélyban, korábban gyermek-
gyógypedagógiai intézet működött, amelyet a megyei önkormányzat bezárt, az
épületet pedig le akarta bontatni. A falubeliek egy vállalkozó bevonásával
szállodát alakítottak volna ki az épületben, ám műemlékvédelmi viták miatt az
épület elkészültéhez fél évtized is kevés volt.
Lajtos kocsi
Szökőkút
Milleniumi emlékkereszt
Római katolikus templom haranglábbal
Falunap (Augusztus 20.)
Búcsú(Május utolsó vasárnapja)
65
Vendéglátás:
Muskátli Fagyizó
Önkormányzat elérhetőségei:
8435 Gic, Nagy Lajos út 23.
Telefon: (88) 498-70
Forrás: Gic Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
66
GÖNYŰ
Magyarország északnyugati részén, a Duna mellett, Győrtől
16 km-rekeletre helyezkedik el. 1241-ben IV. Béla király a
báró és gróf Cseszneky család ősének, Bána nembéli
Cseszneky Mihály főlovászmesternek adományozta a gönyűi
udvarnokok földjét, melyre azonban a pannonhalmi apátság
is igényt támasztott. Az 1400-as években a Hédervári család
tulajdonaként, várral rendelkező mezővárosként emlegetik.
Az 1850-es években a falu ismét fejlődésnek indult, mivel a
Dunán megjelentek a gőzhajók. 1944-ben A deportált zsidókat itt négy kikötött uszályon
éjszakáztatták, ahonnan a vérhastól elgyengülve, önként és belelökve sokan a Dunába
haltak. A túlélők az ő emlékükre száz szál szegfűt eresztenek esztendőnként a Dunába. A
második világháború után Komárom kikötőjét fejlesztették, ezért a település jelentősége
csökkent, amit csak fokozott, hogy az autópálya is elkerülte.
A 1990-es évek közepétől folyamatosan épül a Győr-Gönyű nemzetközi kikötő. 2007-ben
elkezdődtek az E.ON kombinált ciklusú földgázerőműjének építési munkálatai.
Látnivalók:
Hajósmúzeum
Evangélikus templom
Duna
Római katolikus templom
Református-evangélikus templom
Lajtos kocsi
Mária Terézia –kori Postakocsi állomás
Erebe szigetek, ártér
Világháborús emlékmű
67
Kőkereszt
Helytörténeti kiállítás
Milleniumi emlékpark
Vendéglátóhelyek:
Hajóskert Vendéglő
9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 133.
Telefon: (96) 600 716; (06 70) 322 1310;
E-mail: [email protected]
Anker Étterem és Panzió
9071 Gönyű, Bajcsy-Zsilinszky u. 78.
Telefon: (96) 600-571
Fax: (96) 353-024
E-mail: [email protected]
Fehér Holló Pizzéria
9071 Gönyű, Irányi D. u. 18/A.
Telefon: 06-96/ 600-973
Timár Mix Horgászbolt
Gönyű Bajcsy Zs. út 14.
Helyi termékek:
Pongrácz István méhész
9071 Gönyű, Kikötő u. 4.
06-20-318-1219
68
Önkormányzat elérhetőségei:
9071 Gönyű, Kossuth L. u. 67.
Telefon: (96) 353-143
E-mail: [email protected]
Forrás: Gönyű Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
69
GYARMAT
Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén, a
Győrt Pápával összekötő 83-as számú főútvonal és a
Győr – Pápa – Celldömölk - Szombathely közti
vasútvonal mentén helyezkedik el. Győrtől kb.
30 km-re délre, Pápától 15 km-re északra található.
Földrajzilag a Marcal-medence és a Sokoróaljai-
dombvidék találkozásánál fekszik. A település felszíne enyhén dombos, nyugatról keletre
fokozatosan emelkedik 120 m-es magasságról 162 m-re.
Hangulatos sétát tehetünk a szőlő-hegy gerincén, hiszen itt napjainkban is látható a
nádtetős présházakból álló szép pincesor, mely hűen őrzi az 1812-ben központi
rendelettel létesített szőlőhegy eredeti állapotát. Utunkat balról is, jobbról is majdnem
kizárólag régi építésű házikók kísérik számolatlanul.
Gyarmat katolikus templomának hatalmas épületét késő barokk stílusban emelték 1800-
ban. Az oltár-kép Mária mennybemenetelét ábrázolja a 12 apostollal. Az épület előtt
kőkeresztet láthatunk: ennek helyén állt az 1865-ben leégett, temetővel körbevett
fazsindelyes templom.
A régi templom oltárképe Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, ő volt a templom
védőszentje. Az Amerikába kivándorolt gyarmatiak leszármazottai segítségével az utca
másik végén szobrot emeltek emlékére. A templomtól indulva néhány perces séta csak a
Tájház.
A gyarmati búcsút Nagyboldogasszony ünnepén rendezik. A híres gyarmati gombócos
bablevest azonban nem csak ilyenkor ajánljuk.
A falut először 1153-ban említették írott források. A falu északi határában haladt el a
Győrt Mursellával összekötő római út. A győri káptalan 1268. évi levele szerint királyi
buchariusok (pohárnokok) lakták. Egyéb lakosai királyi favágók és szőlőművesek voltak.
70
A helység pecsétje 1511-ből való. A megyei faluk pecsétjei közül a legrégibb. Balkörében:
csoroszlya. ekevas, búzakalászok, körirata: "Garmati felv. peceti 1511."
A török uralom alatt Hussein bég zsarolásai miatt a lakók nagy része megszökött. 1695-
ben a zömében Ausztriából érkező telepesek katolikus vallásúak voltak. A Rákóczi
szabadságharc idején Heister császári generális felégette a községet, s magyar lakóit
felkoncoltatta. Ezért 1720-ban újból betelepítéssel a német Rajna-Pfalz tartományból
érkeztek katolikusok. A település többnyire a csornai prépostság tulajdonában volt. Az
1870-es években a Sokoróaljai járásban nagyközségi rangot kap Gyarmat. 1906-ban a
falu lakossága között felparcellázták a prépostság négyezer holdas birtokát.
Az 1920-30 közötti időben összesen 380 ember vándorol ki Amerikába.
Az első világháború alatt a lakosság nagy része a 31. honvéd gyalogezrednél teljesített
szolgálatot. A község a második világháborút 1944. március 19-e után érzékelte, ekkor
német páncélos osztag szállta meg a falut. Az orosz csapatok 1945. március 26-án érték
el a települést. A Győr megyéhez tartozó települést 1954-ben Veszprém megyéhez
csatolták, s csak 1992-ben kerül vissza.
Az 1950-es évek elején megalakul a Zója Tsz, amely 1956-ban feloszlott. Utódja a Kossuth
MGTSZ 1959-től, amely az 1970-es években egyesült a vaszari Hunyadi Tsz-szel. A
településen 1956-ban kigyulladnak a villamos árammal működő lámpák. 1969-ben
megépül a vezetékes vízhálózat. 1996-tól üzemel a vezeték nélküli (RLL rendszerű)
telefonhálózat, 1998-tól pedig a vezetékes gázhálózat.
A szőlő-, és borkultúra egészen a filoxéra megjelenéséig töretlen volt, a község a tatár
vagy török pusztítás miatt kihalt és utána telepítették be a jelenlegi lakosság elődeit -
innen a sok nem magyar családnév. A templom többször is, de utoljára talán az
ezernyolcszázas évek közepe táján leégett, ezért nem lehet könnyen utánajárni a
családok történetének, csak a levéltárban.
71
Látnivalók:
Nepomuki Szent János szobra
Római katolikus templom
Tájház – népi lakóház
Présházsor, szőlős présházakkal
Kálvária
Szőlőprés
Kopjafa
II. Világháborús áldozatoknak állított emlékmű
Vendéglátóhelyek:
Taverna fogadó
9126 Gyarmat, Fő út 90.
Telefon: (96) 480 103;
E-mail: [email protected]
Csiszu Parkja Rendezvény és Szabadidő Park
9126 Gyarmat Magyar u. 145.
Telefon: Liszbauer Gábor(30)855-2762; Liszbauerné Andrea (30)981-0490
E-mail: [email protected]
http://csiszuparkja.hu
Texas Bowling Pub
9126 Gyarmat, Magyar u. 9.
Telefon: (96) 550 020
72
Helyi termékek:
Meilinger József - bor
Gyarmat, Újsor 10., 30/657-3096
Pálinkafőzde Gyarmat
9126 Gyarmat, Újhegy 50.
Telefon: (30)855-2762
Téringer Lajos húskészítmények, házi savanyúságok
Gyarmat, Újsor 34.
Önkormányzat elérhetőségei:
9126 Gyarmat, Magyar utca 14.
Telefon: (96) 550 000
Forrás: Gyarmat Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
73
GYÖMÖRE
Gyömöre már az avar korban is lakott hely volt, az avar gyűrű
idáig terjedt. Erre utal két dűlőnév is (gyürhát, gyüroldal). Míg
a XVII. században két Gyömörét különböztettek meg, ma a
település egységes.
A település központjában két szépen felújított templomot
találunk. A monumentális katolikus templomot a pápai
mintájára építették a XVIII. század végére. Homlokzati
órapárkányos tornyát gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi.
A barokk épület díszes főoltára és rokokó padjai is értékesek. A templomhoz hangulatos
lépcsősor vezet. A kulcs a plébánián elkérhető. Tőle kőhajításnyira található a szépen
felújított evangélikus templom haranglábbal.
A község kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett "Elhozta az Isten
piros Pünkösd napját" hagyományőrző nap. Több alkalommal rendezték meg a Térségi
Népzenei Gálát is a településen.
A falu határa romantikus, dombokban és völgyekben bővelkedik. Gyalogos turistáknak,
lovasoknak kifejezetten ajánlhatjuk. Egyre többen ápolják a régi szőlészeti, borászati
hagyományokat, melynek eredményét az idelátogatók megízlelhetik.
A megye déli határánál a Győr–pápai vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben
helyezkedik el. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton
található.
Ősidők óta lakott hely. Az avar gyűrű feltehetőleg idáig terjedt, legalábbis ennek emlékét
sejtjük a határ gyürháti és gyüroldali dűlőinek neveiben. Régi okleveleinkben első
birtokosául (1377) Gemevrei vagyis Gyömörei Györgyöt ismerjük, majd a Gencsy és gróf
Cseszneky családok következtek. I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is
enyingi gróf Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A
74
birtok Nyáry Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott. 1594-
ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt
faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült.
Az 1629. évi megyegyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörét
különböztettek meg. (Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert). Ami Pápához (a
Török-féle birtok) tartozott az a Várfalva nevet viselte. A gyömörei plébánián 1729-től
van az anyakönyv vezetve. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom
mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben
teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr–szombathelyi vasút Gyömörei állomása
hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon
gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban ecet és pálinkagyár működött.
Az I. világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes
munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket
osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A II. világháborúban 14 zsidó
családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe
mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett.
A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új
utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz
mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben,
1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s ha-marosan fel is bomlott. Majd 1959-ben
ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község
közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek
az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg.
A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből
kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a
gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajnálatos módon kimaradtak a
Pannonhalma-sokoróaljai borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a
75
polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napközi
otthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek
Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában
elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi
és védőnői körzet van a településen.
A gyömörei cigányság a 20. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás
környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési
programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu
életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A
közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az
Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a
Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg.
Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap.
Látnivalók:
Római katolikus templom: barokk stílusú római katolikus temploma 1767 és
1772 között készült el a pápai templom mintájára. Építtetése Esterházy Károly
és Fellner Jakab tervei alapján történt. Homlokzati órapárkányos tornyát
gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi. Berendezése a díszes főoltár 1666-ból
való, a mellékoltárok, pedig a XVIII. századi alkotások. A szószék gazdagon
díszített, míves faragású (XVIII. századi). Különösen értékesek az 1770 körüli
rokokó padok. A templom előtt kőkereszt 1861-ből való. A dombon álló
templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty Mihály utcából. A templom
közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt.
A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály
Borbála építtetett 1928-ban. A hívő elődök évszázadokon keresztül úgy is
kifejezték hitüket, hogy anyagi erejükhöz mérten a településen és annak
határában fa és kőkereszteket állítottak fel.
76
Világháborús emlékmű
Evangélikus harangtorony, kápolnával
Fakereszt a templom kertben
Tájkép: gyönyörű kilátás a templomkertből
Vendéglátóhelyek:
Fehér Ló Étterem
9124 Gyömöre Rákóczi Utca 21.
Telefon: (96) 461-310
Helyi termékek:
Buza László - bor
Gyömöre, 20-944-7528
Németh Csaba - bor
Gyömöre, 96/461-535
Takács László - bor
Gyömöre, 96/461-409
Önkormányzat elérhetőségei:
9124 Gyömöre, Rózsa F. u. 9.
Telefon: (96) 561-030
Forrás: www.gyomore.hu, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
77
GYŐRASSZONYFA
Győr-Moson-Sopron megye és Veszprém megye határánál
helyezkedik el. Pannonhalmától délre, a Bakony hegység
északi szélénél, a Sokorói-dombság két domborulata között,
többnyire sík szántóterület veszi körül. Lakóinak száma 504
fő.
Megközelíthető a 82-es főútról letérve; vonattal a Győr–
Veszprém-vasútvonalon.
A község területén talált legrégebbi régészeti leletek Kr. előtt
5000 évvel ezelőtti időből, az új kőkorszakból valók. Ezt követően a vaskorból és a
rómaiak korából kerültek elő értékes leletek. Az úgynevezett Tézslakuti dűlőben
épületalapokat, faragott köveket találtak. Az államalapítást követően a község nevének
első említése villa Ahchyn néven 1150-ből való. Az évszám azt jelzi, hogy a környék
legrégebbi Árpád-kori települése. Neve arra utal, hogy eredetileg a királyné földje volt.
1150-ben egy pannonhalmi ügyben eljáró poroszló lakhelye. 1235-ben Mocskos és
Sopron nevű pannonhalmi jobbágyok pereskedtek a királynéi népekkel egy bizonyos föld
birtoklása végett, akik a pityordi billogos vezetésével végül is lemondtak a tulajdonlásról.
A 14. század első felében lesz a község neve Asszonyfa, illetve Asszonyfalva. Az Azzuni
család ugyanekkor az Asszonyfai, Asszonyfalvi, Asszonyfalvai nevet használja. 1370-ben a
szentmártoni apátság oklevelében bizonyítja, hogy előtte Szentmiklósi Imre személyesen
megjelenvén egyrészről, másrészről pedig György és Mihály fia, úgy Katalin leánya, az
először nevezett vallja, miszerint a szülő halála után az örökösök közt könnyen kiüthető
villongás tekintetéből az asszonyfalvai határban, Asszonyfalvai Máté birtokán levő
szőlejét még életében úgy hagyja gyermekeinek, hogy halála után három részre osztván
birtokolják. Egy 1387. május 12-én kelt oklevél adatai szerint, a falunak már volt
temploma és Pál volt a plébánosa. A templom helyét illetően Ráth Károly tudós,
78
levéltáros 1861-ben azt írja, hogy a templom ott feküdt, ahol most a keresztény temető
van, a falu alatt a keresztnél, a Tápszentmiklósra vivő út kezdeténél.
1423-ban Ispán Pétert, Asszonyfalvi Péter vejét iktatták be egy bizonyos birtokba és
ekkor vette fel az Ispán család az Asszonyfalvi előnevet. 1451-ben Felpéczi Domokos
szerzi meg zálogbirtokként Ispán Pétertől az említett birtokot, de mivel ugyanezen a
címen és korábbi jogon Döbrentey Tamás szentmártoni apátsági kormányzó is igényt
tartott rá, ebből hosszú per kerekedett, melyet hatalmaskodások tarkítottak. 1510 körül
a Giczy, Bánki, Jósa, Rédei, Hamarcsa, Vértesi, Sárdi, Dégi és Teleki családok bírnak
területet az asszonyfalvai határban. 1516-ban Asszonyfalván Szent Jakab apostol
tiszteletére emelt templom és plébánia volt és fíliaként Bakonypéterd is idetartozott.
A 16. század második felében a falu leányágon a Szapáryak birtoka lett, akik a 18. század
első feléig bírták e területet. Ezután a község galántai Sidó Istvánnak, a Szapáryak
jogügyigazgatójának és jószágkormányzójának a kezébe került. 1558-ban Asszonyfalva
helység lakói a szomszédos Veszprém megyei Told község szőlőhegyének is birtokosai
voltak. A 16. század végén a török pusztítás áldozatául esett a falu, melyet 1592-ben már
üres pusztaként említenek a források. Hosszú időn keresztül hódolt helyként szerepel a
település, melyet valószínű a 18. század elején szerveznek újjá. A Sidó család egyik
örököse Sárosfalvi Bittó István lett, s halála után leányaira, Verbói Szluha Pálnéra és
Eözbeghi Nagy Leandernéra szállt. A birtok másik része a Szapáry grófok után leányágon
a Hollósy, Györgyi, Dobos és Mórocz családoké lett.
A község három országos vásártartási jogával is rendelkezett a május 9-ét magában
foglaló hét hétfőjén, szeptember 14-én és novemberben, Imre hetében, hétfőn. A
településen a II. József féle népszámlálás idején 59 ház, 90 család 394 fővel volt található.
1848 előtt a helység kuriális nemes község volt. A kúriák közül kiemelkedett Sidó Józsefé.
Az 1850-es évek végéig Asszonyfa a községbeli zsidóság fontos központja volt. A falu
központjában épült fel a zsinagóga, itt történt az izraelita anyakönyvezés, s a Bakony
távolabbi vidékéről is a falu mellett létesített izraelita temetőben történt a temetkezés.
79
Az 1850-es években Szentmártonban épült zsinagóga, s odakerült át az anyakönyvezés. A
zsinagógára a továbbiakban valószínű már nem sok gondot fordítottak, s az e század 30-
as éveiben összedőlt.
1862-ben a falu leégett. 1844-ben a közbirtokosok a tagosítást maguk között
végrehajtották, a közös haszonvételeket is felosztották 1864-ben. A századfordulón a
nagyobb birtokosok Nagy Lajos, Szluha László és Hollósy Iván voltak. A község iskolájáról
1792-ben történik először említés. Ekkor Tóth Pál iskolamester és kántor tanította a
gyerekeket. Külön iskolaépületet 1856-ban létesítettek, mely egy tanteremmel és eléggé
hiányos felszereléssel rendelkezett. A római katolikus iskola mellett a 19. században még
izraelita elemi iskola is működött. A plébánia 1898-ban létesült. Korábban a tápi plébánia
fiókegyháza volt.
A község a XIX-XX. század fordulóján postával, távíróval és vasútállomással rendelkezett.
A XX. század elejétől a községben jelentős fejlődés indult meg. Önkéntes tűzoltóegylet,
Polgári lövész egylet, Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alakult. 1925-ben
állami támogatással és egyházi segítséggel új iskola és tanítólakás épült. 1873-tól a
község a tápszentmiklósi körjegyzőséghez tartozott, a Győr előnevet 1908-ban vette fel.
1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik. Fő megélhetési forrást Győr ipari üzemei
és a helyi mezőgazdaság biztosít. A helyi vállalkozások közül a Leons-Wiss Kft és a
Vitafruct Kft emelhetőek ki. A korábban Tápra körzetesített általános iskola 1-8 osztállyal
visszakerült a községbe. Ugyanebben az évben új plébániaépületet létesítettek, mely
átmenetileg otthont adott az általános iskolának. 1993-ban a régi iskolát új
épületszárnnyal bővítették, s itt nyertek végleges otthont a tanulók. A községben napközi
otthonos óvoda, községi könyvtár és orvosi rendelő is található. 1995-ben a településen
kiépült a vezetékes gázhálózat, 1997-ben befejeződött a szennyvízcsatorna kiépítése.
2003 óta a közigazgatási ügyeket körjegyzőségben végzik Bakonypéterddel és
Tarjánpusztával – ez utóbbi székhellyel.
80
Látnivalók:
Római katolikus templom: 1793-ban épült galántai Sidó István földbirtokos segítségével,
az elpusztult borbai templom romjainak a felhasználásával a helység tágas terének
közepén.
Vendéglátóhelyek:
Király Vendéglő
9093Győrasszonyfa, Rákóczi u. 14.
Telefon: (30) 368-8464
Faxszám: (96)722-187
Önkormányzat elérhetőségei:
9093 Győrasszonyfa, Hunyadi tér 18.
Telefon: (96) 685-033
Forrás: www.gyorasszonyfa.hu, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
81
GYŐRSÁG
Győrság Győrtől 16,5 km, délkeletre fekvő község.
Szomszédai északon Töltéstava, keleten
Pázmándfalu, délnyugaton Pannonhalma. A
településtől nyugatra, északnyugatra Nyúl község
található. Győrből a 8222-es számú úton
közvetlenül megközelíthető, amelyen Győrság a
Győrhöz a legközelebb eső település. A falu a 81-es és a 82-es főút között helyezkedik el,
így a 81-es útról Pér községen keresztül, míg a 82-es útról Pannonhalmán át juthatunk
Győrságra.
A község a Pannonhalmi-dombság és a Sokoró találkozásánál fekszik. A Pannonhalmi-
dombság jelentős része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A falu felszíne rendkívül változatos, északon a sík területek, míg a déli részen a dombok
és völgyek váltakozása teszi látványossá a település arculatát.
A belterület nagysága 282,9017 ha. A külterület nagy része mezőgazdasági művelés alatt
áll. Nagyobb, összefüggő erdőterületek nem találhatók a településen.
A község belterületi részei fásítottak, a zöldfelületek gondozására az önkormányzat nagy
figyelmet fordít. Kiemelkedő a falu központjában található Milleneumi Emlékpark, amely
parkosítottságával, emlékművével méltó környezetet nyújt a megemlékezésre,
pihenésre. Számottevő zöldfelület még a pincesorok feletti dombokon található kilátó és
emlékpark.
A falu központi részén, a Vörösmarty és a Jókai utca között helyezkedik el a füvesített,
gondozott sportpálya, amely kiváló lehetőséget nyújt a szabadidős tevékenységekhez. A
pálya mellett kialakításra került egy kisebb játszótér is.
82
Győrság első írásos említése egy 1153-ból ránk maradt oklevélen található. A korabeli
emlékekben többféleképpen említik a települést, pl.: Kis-Ság, Villa-Ság, Kisfalu, Súgó-Ság,
Új-Ság, Öreg-Ság, Ság Puszta stb. Egy 1216-ból származó oklevélen már Saag néven
szerepel a település. Ság határában volt Mykud és Lalka- vagy Lelkapuszta, melyek még a
tatárjárás előtt eltűntek.
1521-ben Enyingi Török Bálint erőszakkal megszerezte az apátsági birtokokat és
jobbágyait a protestáns vallásra térítette. A községnek 1613-1619 között református
lelkésze is volt. Itt teljesített szolgálatot 1617-ig Szecsei János református lelkész, akit
később gályarabságra ítéltek. A főapátsági birtokon élők mindvégig megmaradtak
katolikusoknak. Az ország három része szakadását követően az 1543-as írásos emlékek
már Ságot, mint a töröknek behódolt települést említik. 1627-ben a török Kaszab
Hasszán volt a sági földesúr, a lakosság lélekszáma igen megcsappant, legtöbben
elhagyták a települést. Az eredeti birtokos Török család 1618-ban kihalt, és Török István
birtokai nővérére, Zsuzsannára, Bedeghi Nyári Pál nejére szállottak, Bedeghi Nyári
Krisztina örökségeként.
A grófnő Eszterházy Miklós neje lett, s férje által a katolikus vallásra térítette a ságiakat.
Így került Ság az Eszterházy család grófi ágának tulajdonába.
Az apátság többször próbálkozott a Török család által elvett területek visszaszerzésére,
de a birtokokat soha nem tudta visszaperelni. Ság így 1945-ig Eszterházy birtok maradt.
1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós zálogbirtokos próbálkozott újra jobbágyok
megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi hadai tartózkodtak Győr vármegyében. A
csatározások következtében a település eredeti helyén teljesen elpusztult, s itt nem is
épült fel többé. Emlékét az ún. Faluhely őrzi az ó-temető és Ságpuszta között. Az 1786-os
népszámláláskor 948 lakost írtak össze a különböző Ság nevű részekben, 208 házban.
1809-ben franciák jártak Ságon, s nagy pusztítást hagytak maguk után. Ez időszakra
emlékeztet a Ság-hely tetején most is megtalálható kőoszlop, melyen a következőt
olvashatjuk: "OPERA ASTRON. TRIGNON. 1810"
83
Az 1840-es népszámlálás már csak 815 lakost talált a településen, az 1842-es utolsó
nemesi összeírás 20 nemesi családot említ Ságon.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje is nagy megpróbáltatásokat jelentett a
falunak a Győr és környéki csatározások miatt. Az 1859-es népszámlálás 883-tő, míg az
1869-es már 921 főt ír le Ságon.
1880-ban már 957-en éltek a településen, 185 lakóházban. A római katolikus egyház
1860-ban szervezte meg a tanítást egy kántortanítóval. A település a Győr előnevet
1908-ban kapta. 1909-től aljegyzőség volt, míg 1925-ben önálló közigazgatási egység lett.
1924 és 48 között a településen Hitelszövetkezet is működött, mely térségi feladatokat is
ellátott. Az állami iskolát 1911-ben avatták fel, míg a községháza 1925-ben épült. Az
1910-es népszámlálási adatok 1126 fő említenek a településen, míg az 1930-as már 1293
lakost és 260 lakóházat.
A község Tűzoltó Egyesülete 1893-ban szerveződött, amely az elmúlt száz év
viszontagságai ellenére is a mai napig, folyamatosan működik. 1924-ben Levente és Sport
Egyesület alapult a településen. Az 1921-es Nagyatádi Szabó István-féle földreform
következtében sor kerülhetett kb. 120 telek kiosztására, építkezés céljára. Ezek a
területek a mai Rákóczi és Petőfi utcában találhatók. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy
1880-hoz viszonyítva 1930-ra 75 lakóépülettel több lett a településen.
A község területe egy 1925 évi felmérés szerint az alábbi képet mutatta: 1184
kataszterhold szántó; 16 kh. Rét, kaszáló; 58 kh. szőlő; 26 kh. Legelő és 139 kh. az egyéb
terület.
Az 1935-ös népszámlálási adatok szerint a faluban ekkor 1218 fő élt. A település ekkori
képéről már találhatunk írásos emlékeket. A falu 260 háza zömmel tömésből készült, s
még a jobbmódúaké is náddal, ritkán cseréppel fedett. Jellemzőek voltak a hosszú
cselédházak, istállók, gazdasági épületek. A második világháború súlyos
megpróbáltatásokat jelentett a falunak. A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak
84
be a faluba. A földosztáskor a töltéstavai határban lévő Söptérpusztát a sági lakosság
kaphatta meg, ekkor került kiosztásra a mai főutcát alkotó Országút utca.
1950-től egészen 1973-ig Győrság, mint önálló közigazgatási egység működött. 1973-ban
Töltéstava községgel volt kénytelen egyesülni a helyi tanács. Ez a falu kérésére a
rendszerváltás előtt szűnt meg 1989. december 31-én. Győrság így 199o. január 1-jétől
ismét, mint önálló közigazgatási egység létezik. 1990-től Polgármesteri hivatal működik a
faluban, a képviselő-testület 10 fővel segíti a település ügyeinek megoldását. Az elmúlt
évtized vívmányai közép tartozik a falu gázellátásának megoldása, valamint a
szennyvízhálózat kiépítése. A településen csillagpontos kábeltévé hálózat működik. Az
utóbbi években a közvilágítás korszerűsítése is megtörtént.
A központi településtől északkeletre található Sághalomalja. A felette emelkedő
Sághalom domb tetején található az un. Francia kő, amelyet az 1809-ben itt járt
Napóleon katonái helyeztek el. Rákóczi hadainak csatározása idején a község teljesen
elpusztult. A falu itt nem épült újjá, hanem az un. Faluhely emlékeztet a település eredeti
helyére.
Látnivalók:
Római Katolikus templom: Győrság Római katolikus temploma – amely
műemlék jellegű - Árpád kori kápolna romjaira épült 1748-ban. A templom őrzi
a megye legrégebbi Szent Flórián szobrát. Figyelmet érdemel még a barokk
főoltár, ahol Szűz Mária hársfából faragott, színes faszobra és a díszes
keresztelőkút található.
Evangélikus templom
Református templom
Milleniumi emlékpark: itt található a 1848-as és az 1956-os emlékmű is.
Világháborús emlékmű
85
Kiáltó-hegyen pincék harangláb, noszkay-kopjafa: tradicionális szőlőkultúra
bizonyítéka, a homokkőbe vájt Uraság-hegyi pincesor és a Kiáltó-hegyi pincesor.
Kiemelkedő idegenforgalmi látványosság a Kiáltó-hegyen található,
protestánsok által állított harangláb. Itt található a Noszkay-kopjafa is, amit
1987-ben Győrság elhunyt patrónusa emlékére állítottak.
Látkép
Vendéglátóhelyek:
Halmi Fogadó és Étterem
9084 Győrság, Halomalja 2.
Telefon: (30) 946-5427
Önkormányzat elérhetőségei:
9084 Győrság, Országút utca 75.
Telefon: (96) 470-063
Forrás: Győrság Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
86
GYŐRSÖVÉNYHÁZ
Győrsövényház Magyarország északnyugati részén, Győr-
Moson-Sopron megyében, a Kisalföld Tóköz elnevezésű
tájegységén, a Lébény–Tét összekötő út mellett található. A
környező városoktól nagyjából egyforma távolságra fekszik:
Győrtől 23, Csornától 18, Mosonmagyaróvártól 25
kilométerre. Tőle másfél kilométerre van a Rábca és a Keszeg-
ér torkolata, valamint a Fehér-tó. A falu síkságon fekszik. A
terület tengerszint feletti magassága jellemzően 111–114
méter.
A település neve "Svény" alakban kelt oklevélben fordult elő először.
Látnivalók:
Harangláb: 1826-ban építették
Sövényház emlékmű
Jézus szobor
Híd és Keszeg ér mellékága
Világháborús emlékmű
Falu történetének leírása
Rába folyó és híd
Római katolikus templom: a győrsövényházi templom barokk stílusban épült.
Már a 16. században megépült, ekkor Keresztelő Szent János tiszteletére
szentelték. A 18. század második felében átépítették rokokó mellékoltárokkal. A
19. században alakították síkmennyezetessé. Tornya a homlokzat előtt áll,
sarkait toszkán fél pillérek támasztják. Ajtaja félköríves záródású, záróköves.
Tornyát félköríves ablakok világítják meg, felettük órapárkány. A torony
hatoldalas bádogsisakkal záródik. A homlokzat két oldalán hullámos oromzat
87
fut, egy-egy kő obeliszkkel. A hajófalakon köríves ablakok láthatók. A szentély
két oldalán helyezkedik el a sekrestye, illetve az oratórium.
A toronyalj csehboltozatosra épült. Az orgonakarzatot két toszkán oszlop tartja,
a hajó síkmennyezetes. Az oratórium csehsüvegboltozattal, a sekrestye
keresztboltozattal készült. Főoltára a 20. századból származik, újgótikus
stílusban. Mellékoltárai közül az egyiket a magyar királyok kis szobrai díszítik, ez
1750 körüli időkből származik. A másik mellékoltáron Szent Apollónia, Szent
Margit látható. Copf szószéke harang alakú talppal készült, kerek mellvédjét
rozetták díszítik. 1780-as munka. Padjai volutás fejjel készültek. Egy aranyozott,
ezüst trébelt kehely a 18. század elejéről. Kerubfejek és virágdíszek láthatók
rajta. Partikula tartó aranyozott réz, ovális talpa levél- és gyöngykoszorúval
díszített, a 18. század végéről származik. Régi harangjai 1759 és 1862-ből
származtak. Jelenlegiek közül az 1924-es Seltenhofer, az 1947-es Szlezák munka.
Orgonáját 1913-ban az Angster gyárban készítették. A templom új stációit 2006-
ban egy szlovák fafaragó mester alkotta meg. 26 millió forintos templom-
felújításra LEADER-pályázaton nyert támogatást a helyi egyházközség.
Vendéglátóhelyek:
Rábca Vendéglő
9161 Győrsövényház, Petőfi Sándor u. 53.
Telefon: (96) 277-275
„Gól Presszó”
Győrsövényház, Fehértói u. 6.
Kocsma
Győrsövényház, Béke u. 1.
88
Önkormányzat elérhetőségei:
9161 Győrsövényház, Petőfi S. u. 100.
Telefon: (96) 277-279
Forrás: wikipédia, Győrsövényház Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés.
89
GYŐRSZEMERE
A község 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított neve
Győrszemere. Az 1900-as helységnévtárban Szemere néven
szerepel. 1908. december 31-ével vette fel a „Győr” előnevet.
Nagyközség Győr, később Győr-Moson-Pozsony vármegye
Sokoróaljai járásában. 1946. január 1-jétől a Téti-, 1945.
október 1-jétől a Győri járáshoz tartozik. 1984. január 1-jével
Győr megyei város körzetéhez kerül. 1990. szeptember 30-a
óta Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik.
Győr környékének községei közül ez a második legnépesebb település.
A Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén
kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Enyhe dombokkal és hosszan elnyúló
hátságokkal tűzdelt területen fekszik.
Győrtől számított távolsága közúton 18 km. Legegyszerűbben a 83-as számú főútvonalon
közelíthető meg akár Győr, akár Pápa, Tét irányából. Jól használható közúti
összeköttetése van még a Rábaköz községeivel a főút téti és tét-szentkúti elágazásán
keresztül Árpás, Mórichida, illetve Szany irányába. A dombvonulat nyugati és keleti
lábánál a szemerehegyi településrész érintésével Kajárpéc, valamint Tényő, Sokorópátka
is könnyen elérhető. Vasúton is megközelíthető a Győr-Pápa-Celldömölk vonalon.
Állomás a falutól mintegy 2 km távolságra, a Győrszemere-hegyi falurész
szomszédságában van. A legutóbbi időkig személyforgalmi, főleg pedig teherforgalmi
szempontból bírt jelentőséggel, lévén, hogy a környék jelentős részének mezőgazdasági
terményeit, értékesítésre szánt tenyészállatait itt rakták vagonokba.
Az M 1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának üzembe helyezése is bővítette az
elérhetőség könnyítését a Győr-Ménfőcsanak határában lévő METRO bevásárlóközpont
közelében fekvő leágazáson keresztül. Mindent egybevéve Győrszemere akár közúton,
90
akár vasúton a Győri körzet egyik legkönnyebben elérhető települései közé tartozik, így
autós, biciklis és gyalogos turisták számára egyaránt ideális kirándulási pont lehet. Maga
a község földrajzi helyzeténél fogva településszerkezeti szempontból nem mutat
egységes képet.
Négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre.
A falura a zárt település forma jellemző, míg a Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a
Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló
egyutcás képet mutat. Az erdősori rész a falutól délnyugati irányban Tét felé a 83-as főút
mellett van, vélhetően nem régi keletű. A falutól északra Győr-Ménfőcsanak és
Győrszemere között a 83-as úthoz közel fekszik Nagyszentpál, ez az egykor önálló
település. Ennek szomszédságában egy homokbánya területén jelentős őskori
leletegyüttes került elő Pusztai Rezső és Figler András ásatásai révén, ami a terület korai
lakott voltát igazolja. Győrszemere talajviszonyaira elsősorban a homok jellemző, de
található itt löszös, homokköves és vízmosásos terület is. Határát három ér, a Sokorói
Bakony-ér, a Sásér és a Sárdosér szeli át.
Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. A korabeli oklevelekben
Scemere, Zemere, Geur-Zemere alakokban szerepel. Máskor Naghzemere, Kyszemere
birtok néven is említik.
Írásos formában való megjelenése 1237-40 közötti időre tehető. A pannonhalmi apátság
népeit felsoroló Albeus jegyzékben ugyanis Scemere, mint a Szent Márton egyházához
tartozó Tényő határosa szerepel.
1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nemzetségbeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét
is e családtól kapta.
1300-ban Szemere Tivadar jegybér fejében Győrszemere felét lekötötte. A következő
században már puszta hely. Ekkor még a Zemeréké, de a század végén az Újszászyak
tulajdona.
91
1525-ben Héderváry István is vett itt néhány telket. A 17. század elején 3 évi adó és
minden szolgálati kötelezettség elengedése mellett újratelepítették.
Bécs utolsó ostromakor a falu, útjába esvén a vonuló csapatoknak, teljesen elpusztult.
Később sem a Rákóczi szabadságharc, sem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
hadi eseményei sem kímélték a települést. Azt lehet mondani, hogy a környéken
előfordulható összes elnéptelenedési és az azt követő újratelepülési folyamat
Győrszemere esetében nyomon követhető. Legutóbbi újratelepülése a Koroncói csatát
követő időszakra tehető, amit bizonyít, hogy 1744-ben Győr megye vizsgálatot rendelt el
aziránt, kik lettek Szemere új lakosai. Első telepesként Monoszlói Csupor György apját
említik. Később a Goda, Matkovich, Török, Argay és Roboz családok voltak nagyobb
közbirtokosai.
A reformátusok által használt templomról, mely annak idején Szent Lőrinc tiszteletére
épült, mint újra birtokba veendőről beszél, így nincs szükség új templom építésére.
Megyei határozattal a templomot még ugyanebben az évben át is adták a katolikusok
részére. A prédikátor – Kiss – Várday János – első éve szolgál itt. Szánalmas állapotban
lévő lakását a katolikus és protestáns hívők közös munkával és költséggel építették. A
református rektor lakása megfelelő, míg a katolikus kántor lakása nyomorúságos
állapotúnak találtatott. A lakosság összetétele 436 katolikus, 195 evangélikus, 86
református és 5 személy ún. hitehagyott. Ez idő tájt szülésznője a falunak nem volt.
Templomtól távol lévő, kerítés nélküli terjedelmes temetőjét a különböző felekezetekhez
tartozók közösen használták.
Későbbi történetének alakulásában mind az első, mind a második világháborúnak is
komoly szerepe volt. Az első világháborút, pontosabban a tanácsköztársaságot követő
román megszállás idején a falu előtt húzódott a demarkációs vonal, de a falu már nem
esett megszállás alá. A világháborúnak és a holocaust áldozatainak tiszteletére
emlékműveket emeltek.
92
A kollektivizálási hullám meglehetősen korán, már 1949-ben utolérte a falut, mikor is 190
kh földön több mint 10 család társulása révén tszcs alakult. A mezőgazdaság teljes körű
átszervezése során előbb 2 termelőszövetkezetet hoztak létre. Ezeket 1960-ban
egyesítették. 1800 hektáron gazdálkodott. Szántóföldi művelésének fő terményei a
kukorica, búza, árpa, napraforgó, repce és burgonya voltak. A rozs hiányával, a
napraforgó és repce kivételével megegyeznek a korábban szokásos terménykultúrával.
Jelenleg 100 ha-on termesztenek szőlőt, mindenekelőtt fehér fajtákat. A területen, a
meglévő erdőterület mellett a környék többi településéhez hasonlóan figyelemre méltó
erdőtelepítés folyik.
A mostani változások irányultsága mind mezőgazdasági, mind ipari és kereskedelmi
szempontból a vállalkozások területére mutat. Több jelentősebb egység települt ide,
mint például a PEZ osztrák-magyar vegyes vállalat részlege. A jelentkező hazai és külföldi
befektetőket összevont rendezési terv várja a Polgármesteri Hivatalban. A terv
tartalmazza a különböző jellegű beruházások lehetséges területeit, azok
megvalósíthatóságának feltételeit. A község földrajzi helyzeténél fogva alkalmas további
ipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi egységek létesítéséhez. Különös
figyelmet érdemel még a kihasználatlanul maradt termálvíz lehetőség, ami minden
bizonnyal a helyi turizmus lényeges fellendülését eredményezné. A település rendelkezik
a tornacsarnokin kívül még két labdarúgópályával és egy nemrég megépült műfüves
pályával is. Az egyik foci és a műfüves pálya a község határában van. A falu mellett folyik
a Bakonyér. Győrszemerén az elmúlt években már rendszeressé vált kamionos találkozót
is szerveznek
1993-ban sporttelepet építettek, sportcsarnokkal, kézilabda és labdarúgópályával. Ez a
létesítmény biztosítja a szabadidős kulturális programokat is, lévén, hogy önálló
közművelődési intézmény nem áll a lakosság rendelkezésére. A községi könyvtár
állománya jelenleg mintegy 10.000 kötet. Felekezeti ügyekről Győrszemere esetében
már csak azért is érdemes beszélni, hiszen itt római katolikusok, evangélikusok,
93
reformátusok, a legutóbbi világháborút megelőzően zsidók laktak békés együttélésben.
Ez a falu valóban összezsugorított történelem, különösen, ha hozzászámítjuk nem
jelentéktelen roma népességét is.
Templomainak újjáépítési, illetve építési időpontjai: római katolikus templom 1749-ben
újjáépítve, református templom 1786, evangélikus templom 1807, nagyszentpáli
templom 1863. Temetői önkormányzati kezelésben vannak. A közelmúlt infrastrukturális
szempontból jelentősebb fejlesztéseit a 60-as évek településrészi úthálózat bővítése
jelentette. Mostanra közlekedési szempontból a község jól ellátott. Elektromos
energiaellátása teljes körűen megoldott. Vezetékes földgázzal ellátott település.
Vezetékes vízellátás szintén megoldott. A sokorói térség öt települését innen látják el
ivóvízzel. A kommunális szilárd hulladék elszállítása rendszeres gyűjtőjárattal megoldott.
Telefonellátottság közel 70%-os. Helyi újságjuk Híradó címmel negyedévenként jelenik
meg. Körzeti orvosi rendelő működik a falui és hegyi részen vállalkozó háziorvossal.
Védőnői szolgálat, szakképzett nővérek egészítik ki az egészségügyi ellátást. Az
időskorúakat területi gondozási központ látja el. Gyógyszertár, idősek klubja, két
nyugdíjas klub működik a faluban.
Látnivalók:
II. világháborús emlékmű a település központjában: Raab Erzsébet Kanadában
élő volt győrszemerei lakos támogatásával létrehozott emlékparkban található.
Itt látható az 1896-ban állított Millenniumi, majd 1986-ban avatott
Millecentenáriumi emlékmű is.
Holocaust emlékmű: a vészkorszak áldozatainak emlékművét 1994-ben, a
holocaust áldozatainak emléktábláját 2004-ben állították.
Millenniumi kettős kereszt: a település központjában, a hegyben és
Nagyszentpálon is található. A nagyszentpáli a településrész 770. éves
fennállásának emlékére lett állítva.
94
Nagyszentpáli Kápolna: Szent Pál tiszteletére felszentelt kápolna, az 1863-ban
épült templom a dinamikusan fejlődő településrész központi részén, az egykori
"kastély" szomszédságában található.
Harangláb: Győrszemere hegyi részén található harangláb a település lakóinak
adományából készült 2000-ben. A Felpéci úti temetőnél található harangláb
harangját Gombos Lajos őrbottyáni öntőmester készítette.
Kőkereszt
Szűz Mária szobor
Római katolikus templom
Református templom: az 1786-ban épült, mára szépen felújított műemlék
református templom a település büszkesége. A kisebb evangélikus templom
díszes szószékoltára Jézus megfeszítését ábrázolja. Az 1704-ben elpusztult,
1749-ben újjáépült katolikus templomot az 1990-es években felújították. A korai
építésre utal a szentély gótikus mennyezete, valamint oltárképe Szent Lőrinc
vértanú tiszteletére készült.
Evangélikus templom
Tájház
Képoszlop: érdekes látványosság a Szent Vendel képoszlop, melyet a
járványoktól és veszedelmektől való félelem hatására, fogadalmi oszlopként
emeltek 1829-ben.
Győrszemere Nagyszentpál határai, természet
Vendéglátóhelyek:
Sánta Róka Vendéglő
9121 Győrszemere, Győri u.
95
Diana Vendéglő
9121 Győrszemere, Győri u. 29.
Telefon: (96) 378-176
Fax: (96) 378176
Mobil: (20) 9783879
Email: [email protected]
Gammarus Vendégház
9121 Győrszemere, Vendel sor 5.
Email: [email protected]
Telefon: (20) 545-1234
Sportvendéglő
9121 Győrszemere, Posta út 8.
Tel: 96/378-656 , 20/920-4977
Önkormányzat elérhetőségei:
9121 Győrszemere, Fő u. 20.
Telefon: (96) 551-056
Forrás: Győrszemere Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
96
GYŐRÚJBARÁT
Győrtől délre, a Sokorói dombvidék ravazd-csanaki
vonulatának északi végén helyezkedik el. Az M1-es
autópálya győr-ménfőcsanaki elágazásánál akár
Budapest, akár Hegyeshalom irányából könnyen
megközelíthető. Győrtől mintegy 8 km-re van.
Onnan közvetlenül a 83-as főút Pápai vámházi
elágazásán keresztül, vagy Győr-Ménfőcsanakon át az ún. malomi elágazástól, vagy a
sokorópátkai elágazástól is meg lehet közelíteni. A Veszprémvarsány felől érkezőknek
sem szükséges Győrig autózniuk, hiszen közvetlenül az M1 autópálya előtt tábla jelzi a
település megközelítését. Nyúl község belterületén is több tábla jelzi a Győrújbarát felé
vezető utat.
Elsősorban autós turisták számára ajánlható mindez. A megyeszékhelyről
autóbuszjáratok révén ugyancsak ide lehet jutni. Közvetlenül szomszédos települések
Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, melyekkel egybeépült településláncot alkot. Bár nem Győr
közigazgatási része, de a közvetlen agglomerációs körzethez tartozik. Éghajlata nem
sokban tér el a kisalföldre jellemzőtől, de a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas
szőlő- és gyümölcstermesztésre. Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori
belterületi "látogatását" is jelenti. A madárvilág nagy fajgazdagságban képviselteti magát.
Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezet gyurgyalagtelepe.
Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300m), a Francia-kő (234m), a Rákóczi-fa
(183m), a Várkő (278m). A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező
kilátást biztosít a Győri-medencére.
A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstadt-korabeli
tokos véső és a neolit korból származó, szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak.
Későbbi korok bizonyítékait nemrégiben a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző
97
régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avarkori sírok, római kori
emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A
településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. 1200-ban, mint a győri
káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal később Baratsukorouként is
előfordul. 1261-ig a későbbi Barátfalukat és hegyeket Barathnak nevezik, mikor is a
földek elkülönítése révén ekkor keletkezett Kis- és Nagybarátfalu. Nagybarát 1387-ben a
gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt
Mária királynő megerősítette azzal, hogy a falu másik részét a győri káptalan birtokának
nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai
prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló királytól vásártartási engedélyt
kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy
előnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619. évi összeírásban a
szentmártoni apátság is birtokosként szerepel. 1621-től a székesfehérvári és szekszárdi
bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonicavisitatio tárva-nyitva lévő, lepusztult templomot
talált, melynek csak falai álltak, de azok is cserjékkel vannak benőve. Temetője nincs
körülkerítve. Kerítését a törökök a legutóbbi hadjárat során lerombolták. Sem
plébániaépület, sem iskola nincs, bár egy evangélikus tanítót hívtak, aki néhány gyereket
tanít. Lakossága 203 fő, ebből evangélikus 103, katolikus 96, református 4. Az 1748-as
egyházlátogatás a Nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említi jó állapotban lévő
templomával, melyet Keresztelő Szt. János tiszteletére építettek. Temetője tágas, melyet
a templomtól egy árok választ el. Esküt tett szülésznője a szükségkeresztség
kiszolgáltatására kellő felkészítést kapott. Lakossága a faluban 293 fő, ebből katolikus
193, evangélikus 78, református 22. A szőlőhegyben 248 fő, mindannyian katolikusok.
Falui és hegyi lakónépesség összesen 541 fő. A XVIII. sz. folyamán szlovák telepesek
jöttek a faluba. Nagybaráthegy története azonos a faluéval. Önállóságát az úrbéri
egyezség megkötésekor nyerte el.
Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze. Ezek története
kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-
98
dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében,
részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi
rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság
középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a
tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van.
A település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.
Az 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított hivatalos nevük Kisbarátfalu,
Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Az 1900-as helységnévtárban Kis-Barátfalu,
Kis-Baráthegy, Nagy-Barátfalu, Nagy-Baráthegy alakban szerepelnek. Korábban "-baráti"
alakban voltak használatosak. 1945. december 31-ig Győr-Moson-Pozsonyvm. Pusztai
(Pannonhalmi) járásának része. 1940-ben KisbarátfalutKisbarátheggyel,
NagybarátfalutNagybarátheggyel egyesítették. Mindig önálló közigazgatás volt. Előzőt
Kisbarát, utóbbit Nagybarát néven. Egyesítésüket a hegyközségek önállóságának
megszűnése indokolta. 1946. január 1-jétől Győr-Moson vm.-hez, 1950. március 16-ától
Győr-Sopron megyéhez, ugyanez év június 1-jétől annak Győri járásához került. 1969.
július 1-jével Kisbarát és Nagybarát községeket Győrújbarát néven egyesítették. A falu
1984. január 1-jétől Győr megyei város körzetéhez került. 1990. szeptember 30. óta
Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önálló önkormányzatot alakított.
Kisbarátfalu először 1261-ben szerepel különálló községként. Lakói a győri káptalan és
Imre nádor udvarnokai voltak. Későbbi birtokosai többször változtak. 1331-ben Baráthy
család engedélyezett a hegyben szőlőültetést. 1364-ben Kisbarát felét Péchy János
Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry
Miklósnak. További birtokosai voltak még Nádasdy Tamásné, a Viczayak, Léderer bankár,
Lévay Henrik. A települést 1549-ben a törökök feldúlták. 1611-ben a töröknek behódolt
falu, 1619-ben puszta hely. Ennek emlékét őrzi a Pusztafalu név, ami a falurész domb
menti középső területe. Ez idő tájt alakulhatott ki a hegyközség, hiszen a lakosság a
többszöri dúlások miatt a dombon lévő présházakba és pincékbe menekülhetett. A XVIII.
99
sz. elején szlovákokat és németeket telepítettek ide. Az 1698-as canonicavisitatio nem
talált itt semmi említésre érdemeset. Sem templomot, sem plébániaépületet. Lakossága
108 fő, ebből evangélikus 85, katolikus 15, református 8. 1748-ban már anyaegyház,
melynek Csanakon és Ménfőn van filiája. Temploma 1737-ben épült, jó állapotban
találtatott. A köztereken felállított kereszteket jól gondozzák.
Plébánosa a halottak kivételével az anyakönyvet jól vezeti. Esküt tett szülésznő működik.
Kántoruk magyar és szláv nyelven egyaránt jól beszél, az iskolásokat alapos oktatásban
részesíti. A török uralom után sem köszöntött béke a falura. Megsínylette a kuruc-labanc
háborút, a franciák győri látogatását, 1848-49 hadi eseményeit, az I. és II. világháborút.
A településen 1970-ben 3425 fő élt, jelenleg 5082 fő. A két szám egyértelműen a
település életképességét bizonyítja. Míg a 60-as, 70-es években divatos volt a városi
lakótelepekre való beköltözés, addig az utóbbi években az ideköltözők aránya jelentősen
megnövekedett. A környezeti tényezőkön kívül mindez a város közelségének is
köszönhető. Más községekkel ellentétben a falu fiatalodik; az idetelepülők jelentős
hányada fiatal, többgyermekes család, főleg értelmiségi.
A község gazdasági mozgásterének és infrastruktúrájának százados alakulását az
alábbiakban vázolhatjuk. Megélhetésének fő forrását a század első feléig főleg a szőlő- és
gyümölcstermesztés, valamint az állattartás és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés
jelentette. A faluk határának homokos, a helyeknek agyagos-homokos talaja erősen
befolyásolta a terményszerkezet milyenségét és mennyiségét. Gabonaféléből pl.
holdanként átlagosan 10 mázsa termett, a két hegyi részen pedig gabonát nem
termeltek. A nők győri szövőgyárakban igyekeztek elhelyezkedni. A Győrrel való
összeköttetést ekkor a Ménfőcsanakon keresztül vezető makadámút biztosította. Ezen
jutottak a városba nemcsak a munkások, hanem a piacozók is. A házak legalább 3 része
ekkor még nádas, földes padlójú volt. A község belső útjait 1947-ben kezdték
makadámúttá építeni, melyeket 1960-ban bitumennel burkoltak. Az I. világháborút
követő földreform során 195, az 1945-ös földosztáskor 442 kh földterületet juttattak. A
100
termelőszövetkezet 1959-ben alakult. A háztáji gazdálkodás lehetősége kétségtelenül
kedvezett a bogyós-gyümölcsűek, elsősorban a málna szélesebb körű térhódításának. A
falu minden része elérhető menetrendszerű autóbuszjárattal. Belső úthálózata jó, szinte
minden lakóház megközelíthető burkolt útról. Villamos hálózata teljes körű, ugyanúgy,
mint a vezetékes ivóvízellátás. Ugyanez vonatkozik a vezetékes gázzal, telefonnal való
ellátottságra. A kommunális és egyéb hulladékok gyűjtése, elszállítása megoldott. A
szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2000. évben befejezték. A településen jelenleg 350
jelentős egyéni vállalkozás, 145 kft., bt., 8 vegyeskereskedés működik. Megtalálható a
szolgáltatói terület széles skálája. Helyben a Sportcsarnok, a Panoráma Panzió és
Szabadidőközpont igyekszik élni az idegenforgalom adta lehetőségekkel.
A községnek összevont rendezési terve van, aminek karbantartása folyamatos. Az
önkormányzat saját telkeire főleg humán szolgáltatást nyújtó beruházásokat szeretne
megvalósítani. Más területeken - elsősorban magántulajdonú ingatlanokon - a rendezési
tervnek megfelelően szívesen lát ipari tevékenységet folytató, munkahelyteremtő
beruházásokat. Tagjai a Sokoró Ökológiai Park Alapítványon belül működő Sokoró
Program- és Érdekszövetségnek. A falu képe mostanra módosabb arculatúvá vált, amit a
helybeliek szorgalma mellett az idetelepülők is segítettek kialakítani. Egyre kevesebb a
foghíjas településrész, ezáltal egyre rendezettebbé válik. A közintézmények állapota jó.
Az egészségügyi alapellátás megoldott. Gyermek- és felnőtt-háziorvos, fogorvos praktizál.
Rendelési idejükhöz igazítva üzemel a gyógyszertár. Az alapellátást egy helyen lehet
igénybe venni.
A településnek egy óvodája, és egy általános iskolája van. Az óvoda három épületben, a
nagybaráti, kisbaráti és hegyi falurészen található. Az épületek rendezettek,
felszereltségük jó és egyre bővülő. Az óvodának saját konyhája van, amely ellátja az
iskolát, az öregeket és az igénylőket egyaránt. Mindegyik óvodához nagy zöldterület
tartozik fákkal, udvari játékokkal. A falu egyik központjában fekszik az iskola
épületegyüttese, tömegközlekedési eszközökkel is gyorsan megközelíthető helyen. Ez
101
magában foglalja az iskola épületeit, a sportcsarnokot, a kultúrházat és a hozzájuk
kapcsolódó udvart zöldterületekkel, pihenőkkel és szabadtéri sporteszközökkel. Az
iskolához 14000 kötetes könyvtár tartozik, amit a tanulók és a község egyaránt
használhat. Az öltőzőkkel, lelátókkal és büfével rendelkező sportcsarnok az iskolai
foglalkozásokat és sportköröket követően számtalan lehetőséget biztosít bérleti
formában (tenisz, kézilabda, röplabda, kosárlabda, tollaslabda, teremfutball, torna,
testépítés stb.) a sportolni akaró polgároknak. Az önkormányzat főállású
művelődésszervezőt is foglalkoztat, aki a helybéli érdeklődők számára tartalmas
programokról gondoskodik. Nyugdíjasklub, Baba-mama klub, Kézműves-kör működik a
faluházban. Művészeti együttesük a Csobolyó Néptánccsoport - amely a Harmónia
Alapítványi Iskolához tartozik - 1991-ben alakult utánpótlás csoportjában 40, a nagyok
csoportjában 60 fiatal sajátíthatja el a történelmi Magyarország táncait, dalait. A falu
kulturális élete három helyszínen zajlik: a Művelődési- és Faluházban, a Kultúrházban és
a Civilházban.
Évente több nagy rendezvényt tartanak. Mindkét falurészben emlékművek őrzik az I. és a
II. világháborúban elesettek emlékét. Az Erzsébet utcában lévő tájház előzetes bejelentés
után bármikor látogatható, bejelentkezés a Polgármesteri Hivatalnál.
Látnivalók:
Rákóczi Szobor, Főtér
Utcakép
Római katolikus templom: barokk stílusban épült 1750 körül. Főhomlokzata és
tornya klasszicista stílusú, a 19. század első felében készült. A főoltás és a
szószék barokk, a mellékoltárok és szentélyrács rokokó.
Evangélikus templomot: az 1780-as években gazdagodott a község az
evangélikus templommal. Késő barokk stílusú épület, a győri Öregtemplom
mintájára épült.
Világháborús emlékmű
102
Kőkereszt
1956-os emlékmű
Táncház
Győrújbaráti védett terület: 2005 óta védett, 19, 6092 hektár
Vendéglátóhelyek:
Jóbor Vendégház
9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 22.
Telefon: +36 30 9273 625, +36 20 5727 702
E-mail: [email protected]
Aranypatkó Fogadó - Kávéház
9081 Győrújbarát, István utca 21.
Telefon: (96) 543 730
E-mail: [email protected]
Hegyalja Apartman és Vendégház
9081 Győrújbarát, Veres Péter u. 155.
Email: [email protected]
Telefon: (96) 543-730
Lovasbarát Fogadó
9081 Győrújbarát, Tényői út 1. -
Email: [email protected]
www.lovasbarat.hu
Telefon: (30) 230-9424
Sarokház Étterem és Söröző
103
9081 Győrújbarát, Veres Péter út 91.
Telefon: (96) 355 040
BM Üdülő
9081 Győrújbarát, Árnyas utca 1.
Email: [email protected]
Email: [email protected]
Telefon: (96) 543-651
BARÁTI-CENTER Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Cím: 9081 Győrújbarát, Veres P. utca 91.
Telefon: (20) 329 0779
Horváth Gyula
Cím: 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 6 .
Telefon: (96) 355 342
PAÁR és Társa Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.
Cím: 9081 Győrújbarát, Vendégfogadó utca 4.
Telefon: (96) 456 626
Paperdői Borudvar
9081 Győrújbarát, Paperdő utca 9.
Email: [email protected]
Web: www.paperdo.hu
Tel: (30) 989-7870
104
Helyi termékek:
Deé Családi Pincészet, bor, vendéglátás
9081 Győrújbarát, Óvoda utca 12.
Telefon: (30) 489 5584
E-mail: [email protected]
Silvánius Bt. bor, vendéglátás
9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 22.
Telefon: +36 30 9273 625, +36 20 5727 702
E-mail: [email protected]
Babarczi Szőlőbirtok és Pince
Győrújbarát, Óvoda u. 33.
Tel.,fax: +36 96 456-734
E-mail: [email protected]
Honlap: www.babarczipince.hu
Nyugat-Dunántúli Borkultúra Egyesület
9081 Győrújbarát, István u. 225.
Telefon: (30)619-6923, [email protected]
Klauz István, bor, vendéglátás
Cím: 9081 Győrújbarát, Veres P. u. 11
Telefon: +36 96 456 736
E-mail: [email protected]
Önkormányzat elérhetőségei:
105
9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc u. 9.
Telefon: (96) 543-651, (96) 543-652
Fax: (96) 355-044
Forrás: Győrújbarát Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
106
IKRÉNY
A hétezer éves múltra visszatekintő település,
Ikrény talán a legdinamikusabban fejlődő falva a
Rábcatorok térségnek. A rendszerváltás óta kb.
26%-al nőtt a lakosság száma, ma 1800 fő.
Természet földrajzilag a Rábaköznek a Tóköz névvel
illetett részéhez tartozik. A falu teljes egészében a
Rába bal partján épült. Ikrény és Rábapatona között egy északnyugat-délkelet irányban
húzódó dűnesáv található, ennek feltárásánál 3-4 méter vastag futóhomokréteget
találtak. Közlekedés földrajzi helyzete kedvező: a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő
100-as számú főútvonalról déli irányban lekanyarodva mindössze 6 km-t kell utazni.
Sopron felől pedig a 85-ös számú főútvonalról jobbra letérve 3 km-nyi autózás után
érhetjük el a falut.
A község valószínűleg az Ikrény család ősi fészke volt. Ez a família már a XIII. században is
szerepelt, 1324-ben I. Károly király Miklós bánt iktattatja itteni birtokába. 1373-ban már
a Kanizsay család az ura. Mivel fiú örökös nem született, a birtok Kanizsay György
leányáé, Kanizsay Orsolyáé lett, akit Nádasdy Tamás vett feleségül. Ezen az úton jutott a
Nádasdyak birtokába Ikrény. Nádasdy Ferenc kivégeztetése után királyi birtok lett. 1614-
ben már Győr várost és Vizkelety Jánost is birtokosként említik. 1770-ben a Körmendy,
Steverteczky, Klempa, Bolényi, Eördögh, Hajós, Brunovszky és Kaskovich családok a
birtokosai.
A Lambergek, akik 1945-ig voltak itt a birtokosok 1777-ben tűntek fel. Ebben az évben
Lamberg Volrád a földterület nagyobb részének a birtokosa. Utódja Fülöp már az egész
határt megszerzi a családja számára. Fülöp uralma alatt nagy építkezések kezdődnek
meg. A cselédházakat, amelyek nagy része már lebontásra került, az 1790-es években
építették. A ma is fennálló kastély állítólag hajdan kolostor volt. Erről azonban nincs
107
írásos bizonyíték. A kastély mellett egy urasági kápolna is található. Gróf Lamberg ezen
birtokon, 1800 elején angol félvér méntelepet hozott létre, mely a II. Világháború végéig
fennállott. A község határában, a Rákóczi-féle szabadságharc alatt és 1848-ban is, kisebb
csatározások folytak. A Lambergek kezében elég biztosan állt a birtok, mert Győr
közelében jövedelmező volt a gabonatermelés. A szállítás viszonylag olcsó volt, mert
Ikrény csak 10 km-re fekszik Győrtől. A századfordulóra azonban a gabona árcsökkenése
és az agrárválság miatt átálltak az állattenyésztésre.
Ikrény később " igazi " önálló faluvá fejlődött, de 1907-ben egyesítették Rábapatonával,
az amúgy is nagy határú és népes faluval.
A XIX. század közepétől a szállítás olcsóbbá tételére elkezdték a nagy vasúti
építkezéseket. A mezőgazdasági nagybirtokoknak is érdekük volt, hogy a vasút az ő
területükön is keresztül menjen. Amikor a GYSEV-en a forgalom megindult Ikrény is
kapott egy megállót.
A világháború kitörése súlyos körülmények között találta a falu népét. Kezdetben innen is
lelkesedéssel indultak a családok és béresek a csatatérre. A lelkesedés csak akkor hagyott
alább, amikor sorra haltak meg a férfiak. A sok behívott férfi munkáját valakinek el kellett
végezni és ez a teher az asszonyok és gyerekek vállára nehezedett. A rossz termés miatt
már a faluban is érezhető volt az élelmiszerhiány és a háború vége felé nőttön-nőtt az
elégedetlenség. Kb. 8-10 ikrényi lakos esett el az I. világháborúban. A II. világháború
nehéz évei alatt összesen mintegy 35 embert vittek el katonának. Az áldozatok száma 8-
10 személy volt.
Így 1945-ben létrehozták az Ikrényi Állami Gazdaságot, amely főleg zöldségtermesztéssel
és állattenyésztéssel foglalkozott. Míg 1950-ben csak 81 fő, 1968-ban már 731 személy
dolgozott az adott körülmények között jól működő szervezet keretei között. A hatvanas
évek vége felé az Ikrényi Állami Gazdaságot egyesítették a Nyagyszentjánosi Állami
Gazdasággal Kisalföldi Állami Gazdaság néven. Mára újra függetlenedtek egymástól.
108
1949-ben megtörtént az elvállás Rábapatonától, amit a település már régóta várt.
Tárgyalások kezdődtek a községház építéséről és a belterület határainak kijelöléséről.
Az itt élő emberek - alkalmazkodva a táji adottságokhoz - szorgalmas építőmunkájának
eredményeként egy egyre komfortosabbá váló település lakóinak vallhatják magukat.
Ikrény teljesen közművesített, az útfelújítások és a közterületek szépítése, bővítése
folyamatos. Az új építési-telek kialakítása, a nemzetközi szintű rendezvények
befogadására is alkalmas sport- és szabadidőközpont építése, a temető bővítése mind azt
mutatják, hogy Ikrény nagy léptekkel folytatja fejlődésének útját. A község azon ritka
települések közé tartozik, ahol az elmúlt 50 évben háromszorosára növekedett a
lakosságszám. A számos egyéni vállalkozó mellett nagyobb üzemek is képviselik a
gazdasági életet. Két nagyobb asztalosipari- és két nagy mezőgazdasági üzem
foglalkoztatja Ikrény és a környező települések dolgozóinak egy részét.
Az egyik legfontosabb feladatnak az Önkormányzat a népesség helyben történő
foglalkoztatását tekinti: erről a közeljövőben az INCIA RT és a COLORAMA
Civil szervezetekben sem szűkölködik ez a kis település, az Ikrényi Ifjúsági Egyesület
(IKIFE) a fiatalokat, az "Őszirózsa" Nyugdíjas Klub az idős korosztályt fogja össze. A
település biztonságát a helyi polgárőr-egyesület tagjai őrzik és 1 éve Horgászegyesület is
működik a faluban, mely az Ikrényi horgásztavat gondozza.
Sajnos az itt lakó gyerekek majdnem fele győri iskolákba jár, de így is kb. 120 tanuló
okosodik az Ikrényi Általános Iskolában és a 60 fős óvoda is teljesen kihasznált.
A kastély melletti Fülöp-erdőben sétálva eljutunk a Rába holtághoz, amely egy gyönyörű
kirándulóhelyet képez. A Rábát gyönyörű galériaerdők szegélyezik, uralkodó fafajai a
nyár és a fűz. A holtág a horgászatot kedvelők paradicsoma. Rába és a Rábca által
határolt település a kerékpározást kedvelőknek is feledhetetlen természeti környezetet
ígér, s kitáblázott útvonal segíti a túrázókat.
109
A folyóvizek jellegzetes - védelemre érdemes - növényvilága mellett a mesterségesen
kialakított 15 ha vízfelületű tó mindazoknak kellemes szórakozást nyújthat, akik a
fürdőzés, vízisízés és szörfözés kínálta kikapcsolódást szeretnék választani.
A Győrt elkerülő autópálya építése során felszínre került régészeti leletek bizonyítják,
hogy a térség, ahol Ikrény is fekszik már ősidők óta lakott hely. A régészek eddigi
kutatásai szerint a legrégebbi lelet a határból ötezer évvel ezelőtti időkből való. Hogy az
első lakók mikor költöztek ide az ismeretlen, azonban az a tény, hogy az 1200-as években
egy oklevél Ikrényt már, mint falut említi.
Látnivalók:
Holt Rába ága
Nepomuki Szent János szobra (rekonstruálta Buda István)
Harangláb
Utcakép
Szűz Mária emlékhely
Római katolikus templom: a helyiek összefogását dicséri a 93'-ban az Ikrényi
Templomért Közalapítvány segítségével megépített új katolikus templom, mely
ma is Ikrény egyik büszkesége.
Ösvény
Vízisí pálya
Merány kastély: Ikrény műemléki épülete, hajdan kolostor, mely jelenleg
hasznosítatlan, felújításra vár, valamint a kastély mellett található az urasági
kápolna. Itt található az ikrényi címeren szereplő boltíves kapu is.
Vendéglátás:
Rábcatorok Kulturális és Sportközpont
20/457-6216
110
Vendéglő
Ikrény, Győri u.
Vadrózsa Étterem
Cím: 9141 Ikrény, Lesvárpuszta 1/a.
Vízisí pálya
+36 30 9440 646, +36 30 9935 986
Önkormányzat elérhetőségei:
9141 Ikrény, Győri u. 66.
Telefon: (96) 542-050
Forrás: www.ikreny.hu, wikipedia, helyszíni adatgyűjtés.
111
KAJÁRPÉC
Győrtől 25 km-re, délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re.
A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál
fekvő község felszíne változatos. A mai település 1950-ben
jött létre, Kajár és Kispéc községek egyesítésekor.
A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár
(Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének
eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett
a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.
Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén
előkerült római pénzek, kőkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetőleg már az újkőkor
és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek
bizonyítják a folyamatosságot.
Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a bakonybéli apátság nem hiteles
alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László
király 1086. évi megerősítő oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz
tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt
fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A XV. század elején
földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést.
Kajár első temploma föltehetőleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erőszakkal
elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat
emlékezik meg a patonaiak XIV. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori
tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is
emlegetik az oklevelek. A XV. század végén Kispéc a gróf Cseszneky és Gencsy családok
birtoka volt. A XVI. század közepétől a török közeledésének hírére többször elmenekült a
lakosság, s csak Győr 1598. évi visszafoglalása után kezdődött meg újra a visszatelepülés.
112
Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedőknek, még jó
néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli
apátnak.
1654-től a XVIII. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az
ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez időből említik a falu első
evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és első tanítóját, Bődi Györgyöt. 1698-ban
Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az
ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a
kispéci protestáns templom, helyette 1780-90 között épült föl a mostani. 1748-ban pedig
a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot
1800. novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával
megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és
szőlőtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan
elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetőség.
1938-ban a sokoróaljai járásban lévő Kajár nagyközséget 1548 magyar lakta, közülük
1355 volt őstermelő, 125 iparos, 24 kereskedő, a többi nyugdíjas és alkalmazott. Egy
katolikus óvoda és 2 katolikus iskola volt a faluban, s a 4050 kat. holdból 1370 holdat
birtokolt a pannonhalmi Szent Benedek-rend. Idetartozott Alsómalom, Apátmajor,
Belsőmalom, Disznójárás-körüli telep, Gyirdombi település, Kiskajár, Miklósmajor,
Sárkánymajor és Téglaház. Kispéc kisközség a hozzá tartozó Világospusztával
közigazgatásilag Kajárhoz tartozott 672 lakosából 537 volt evangélikus, 120 katolikus; 568
őstermelő, 45 iparos és 10 kereskedő. Egy evangélikus elemi iskolája volt.
Kajár község 1937-ben fennállásának 900. évfordulójára Népházat épített, amely az 50-es
évek végéig volt otthona a kluboknak, egyesületeknek, színjátszóknak és a művelődni,
szórakozni vágyóknak. Később mozi és művelődési otthon lett.
1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. A festői dombok lábánál húzódó falu
viszonylag ma is csendes, nyugalmas. Kiépített víz-, csatorna- és telefonhálózata van.
113
Körzeti orvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást. 1978-ban épült a
takarékszövetkezet székháza. Óvodát tart fönn a község, általános iskolájába járnak a
felpéci felsősök is.
Látnivalók:
Evangélikus templom
Római katolikus templom
Helytörténeti és régészeti kiállítás: bővelkedik régészeti leletekben a település.
A legkorábbi régészeti leletek a neolitikumból származnak, például a
Pokolfadombon, ahol a római kori leleteket találtak. A Sas hegyen Árpád-kori
templom nyomaira bukkantak. A Faluházban külön kialakított helységben kapott
helyet a kiállítás, melyet Kovács József tanító munkásságának köszönhet a falu.
Elérhetőségek: 9123 Kajárpéc, Fő u. 10.
Tel: 96/551-046, előzetes bejelentkezés alapján
Borkultúra: a kispéci és a kajári dombok lankáin, ahol megteremnek a
legkiválóbb borfajták alapjául szolgáló szőlőfajták, több műemlékvédelem alatt
álló nádfedeles pince is található. Ezek közül több is alkalmas vendégek
fogadására. Több évszázados hagyománya is van, már a falu 18. századi
pecsétjében és címerében is megtalálható a szőlő.
Vendéglátás:
Homoki Presszó
Cím: 9123 Kajárpéc, Kis utca 3.
Tel: 20/9717066
Fax: 96/379-148
Email: [email protected]
114
Hatosfa Vadásztársaság
Tevékenység: vadászat, falusi szálláshely kiadás,
Cím: 9123 Kajárpéc, Öreghegy u. 51
Tel: 30/3961720
Fax: 96/379-129
Horog-völgye Íjászklub (Kajárpéc)
Tevékenység: Íjászat
Elérhetőségek:
Tel: 20/583-4447
Domonkos Gusztáv
Tevékenység: Sétakocsikázás
Elérhetőségek:
Tel: 70/248-7671
Helyi termékek:
Kocsis Éva - kézműves termékek
Kajárpéc, 70/932-6608
Önkormányzat elérhetőségei:
9123 Kajárpéc, Kossuth L. u. 2.
Telefon: (96) 551-046
Forrás: Kajárpéc Önkormányzata, wikipedia.
115
KISBABOT
Kisbabot, régi nevén: Baboth, Győrtől 30km-re helyezkedik el.
A település 230 lakossal rendelkezik. A település beleértve a
hozzá tartozó külterületeket is kb. 610 hektáron terül el. A
falu nagyszerű arculatához hozzá járul előnyös fekvése a Rába
mentén.
A falu első írásos említése az 12-as évek elejére tehető. Ez a
falu sem kerülte el a török hadjáratokat, amely folytán a
szinte a földel lett egyenlő.
A falu többszöri újraépítése szükséges volt az 1636-ban német katonák által szándékosan
okozott tűz, majd az 1700-ban történ árvíz és az 1748-ban egy viharban támadt tűz után.
Látnivalók:
Világháborús emlékmű
Tuja sorral díszített utcakép
Szent István szobor: 2002-ben került felállításra a falu központjában, a templom
szomszédságában.
Evangélikus templom: 1812-ben épült, majd 1813. augusztus 8-án Kis János
győri püspök-író szentelte fel. Mint ahogy a telepüst úgy a templomot is sok
természeti, mint történelmi hatás érte. Az 1812-es építésből ma már csak a falak
maradtak meg. A templom eredetileg nem rendelkezett toronnyal. Az 1882-es
évben bekövetkezett árvízi károk helyre állítása után végleges, mai formáját
csak 1937-ben nyerte el.
Rába part: a falu központjából egy pár percnyi séta után megérkezünk a Rába
partjára. Ahol ismét remek pihenő helyet találunk.
116
Vendéglátás:
Vendéglő
Dózsa Gy. u.
Önkormányzat elérhetőségei:
9136 Kisbabot, Ady Endre u. 2/A
Telefon: (96) 284-107
Forrás: Kisbabot Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
117
KÓNY
A Rábaköz legnépesebb települései közé tartozik
Kóny. A község lakóinak száma 2694 fő. Ez a szám a
falu kedvező fekvésének, dinamikus fejlődésének
köszönhetően nem csökken. A nemzetiséget
tekintve kisebbség nincs a településen. A község
ivóvíz hálózata 25 éve épült ki. Telefonhálózattal,
gázzal, és csatornával rendelkezik. Kóny 27 utcájának 98 %-a burkolt, portalanított. A
letelepedni kívánó fiatalok részére a falu északi részén új közművesített telkeket
alakítottak ki.
A Győrt Sopronnal összekötő 85-ös számú főközlekedési útvonal az északi oldalon
határolja, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút pedig átszeli a falut. Sopron 60 km, Győr pedig
25 km távolságra fekszik. Az óránként közlekedő menetrendszerinti autóbuszjárattal a
megyeszékhely 25 perc alatt, a GYSEV vonalán vonattal 15 perc alatt elérhető. Vasúti
ipari rakodópálya is van a településen.
A község kedvező fekvése, megközelítési lehetőségei és rendelkezésre álló szakképzett
munkaerő a letelepedni kívánó ipari, mezőgazdasági befektetők számára jó
lehetőségeket jelenthet. Kóny számára jelentős előrelépési lehetőséget jelentene a helyi
gazdasági élet élénkítése. Célunk az, hogy a helyi adottságokra alapozva olyan
munkahelyek teremtődjenek, melyek nem veszélyeztetik a környezetet, és illeszkednek a
település arculatába.
Elsősorban a mezőgazdasági termeléssel, élelmiszer feldolgozással kapcsolatos
üzemegységek létrejötte lenne indokolt, de a munkaerőbázis ipari üzem működését is
biztosíthatja. Ezen üzemek letelepedéséhez az önkormányzat 40 ha Belterület Ipari
területet biztosít.
118
A község a Rábaköz és a Tóköz határán helyezkedik el, nyugati irányból a Hanság övezi,
ennek a tórendszernek tagja a Tündértó.
Az első írásos emlék – Kóny alapítólevele – 1228-ból származik. Az oklevele tanúsága
szerint II. Endre király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó
Demeternek adományozta. Ezt az adománylevelet Mátyás király és II. Lajos is
megújította. A XVI. Század végén a királyi kamara tulajdona a község, de haszonélvezői
igen sűrűn váltakoznak. 1685-től többszöri birtokos-váltás után ismét a győri káptalané
lett.
1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést. A XIX. Században a
jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan
kezén.
A világháborúk pusztításának sok kónyi áldozata lett, nevüket a Hősök szobrán, illetve a
templom falán elhelyezett márványtábla őrzi.
A műemlék jellegű templom 1723-ban épült barokk stílusban. Védőszentje Szent Mihály,
melynek ünnepén (szeptember 29.) búcsúkezdő táncként a Hagyományőrző
Néptánccsoport ma is eljárja a híres kónyi verbunkot.
A faluvégi utak mentén szentek szobrai állnak, legnevezetesebb közülük Nepomuki Szent
János szobra. Közismert falucsúfolója a bikáról szól.
A település határában 250 hektárnyi terület tájvédelmi körzet, a Fertő – Hanság Nemzeti
Park része. Természeti értéke a tőzeg tavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete
horgászásra, csónakázásra alkalmas.
A megye településeinek rendezvényeit színesítő Erkel Ferenc Énekkar 40 éves múltra
tekint vissza.
Nyaranta néptáncos- és kézműves táborok várják a helyi – és környékbeli
hagyományőrző fiatalokat.
119
A kónyi Sportegyesületnek labdarúgó, kézilabda, lovas és galambász szakosztálya
működik. A községben, 2004-ben alakult meg a polgárőrség. A helyi rendezvények közül
kiemelkedő az augusztus eleji falunap.
Látnivalók
Kerék tó
Tájház
Megtekinthető előre egyeztetett időpontban, vagy a Faluházban történő
bejelentkezés után hétköznaponként 8-16 óráig. Tel. sz.: 06-96/280-122
világháborús emlékmű
Szent Mihály római katolikus templom: 1723-ban épült barokk stílusban. A
templom falán található a II. világháborús emlékmű.
Szűz Mária szobor
Szentháromság-szobor
Szent Antal-kápolna
Sírtói-kápolna
Nepomuki Szent János szobor
Természeti értékek
Vendéglátóhelyek:
Kerék-Tó Vendéglő
Cím: 9144 Kóny, Kölcsey utca
Telefonszám: (20) 925 5571
Weboldal : http://www.kerekto.hu
Diana Étterem
Cím: 9144 Kóny, 85-ös számú főút 17-es kilométerszelvény -18. km
120
Telefonszám:(96) 280 775
Fehérakác Étterem és Panzió
Cím: 9144 Kóny, 85. főút 20 km
Telefonszám: (96) 530 046
Önkormányzat elérhetőségei:
9144 Kóny, Rákóczi utca 30.
Telefon: (96) 280 140
Forrás: helyszíni adatgyűjtés, www.kony.hu
121
KORONCÓ
A település Győrtől délnyugatra kb. 10 km-re
fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győrnél
(Ménfőcsanaknál) jobbra kanyarodva 7 km-re
található meg.
Leletek bizonyítják, hogy a település az őskőkor
legvégső szakaszában már lakott hely volt.
Első okleveles említése Koroncónak 1207-re kelteződik. Régészeti szempontból a megye
egyik legértékesebb, leggazdagabb települése. A XIII. században már népes curunczue
nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a
nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu
uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a
nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan
részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó
a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczóy és Újszászy családok
birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás
esztergomi érsek adományaként szerepel. Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó
Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek)
nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán
gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott. A falu a török hadjáratok alatt sokat
szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban, mint elpusztult, hódolt falu
szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj
bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a
falut.
1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett
hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi
122
temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre
kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a
községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a
Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is
használatos.
A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély
lakosság nem sokáig élvezette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-
labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704.
június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon II. Rákóczi Ferenc tábornoka,
Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.
Feljegyzések szerint a holt testek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a
búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári
csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak
Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott. Életerejét a legújabb kori
történelem politikai döntései sem tudták megtörni: továbbfejlesztésre nem tervezett
faluként lakosságszáma növekedett, s növekszik ma is (1990-ben 1812 fő, 2001. január 1-
én 1905 fő, 2010-ben 2006 fő). A néhai zsákutca-jelleg is megváltozott mára, a község
Győr, Rábapatona, Tét irányában átjárható, Győrszemere felé pedig 1800 méter kiépített
út hiányzik a normális összeköttetéshez.
A táj fontos alkotóelemei a folyók, vizek. A Marcal, a falut kettészelő Bornát-ér, a határt
behálózó erek. A 2680 ha közigazgatási területből 190 ha a belterület. A külterület
túlnyomó része szántó, de jelentős erdő területek, szőlő, gyümölcsös is van.
Koroncó-Zöldmajorban működik az értelmi fogyatékosok intézete. 1980-ban létesült a
községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A Faluban 1999-ben indult meg a
vezetékes gázszolgáltatás. A községnek 1997 óta van címere, zászlója melyek a
Honfoglalás 1000 éves évfordulóján a Hősi Parkkal együtt készültek el.
123
Látnivalók:
Vendégfogadó
Tájkép
Milleniumi emlékkereszt és hősi park
Világháborús emlékmű
Lajtos kocsi
Római katolikus templom és templomkert
Ártér
Székely kapu
Táj jellegű ház
Történelmi oszlop
Szobor
Vendéglátóhelyek:
Magyaros Vendéglő
9113 Koroncó Rákóczi út.35.
Telefon: (30) 620 1489
Lugas Kiskocsma
Cím: Koroncó Sokorói u. 1.
96/499-258
Önkormányzat elérhetőségei:
9113 Koroncó, Rákóczi utca 48.
Telefon: (96) 499 117
Forrás: Koroncó Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.
124
KUNSZIGET
Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján fekvő község;
a Szigetköz peremén található, Győrtől 17 km
távolságra. Megközelíthető a 10. az. főútról
Öttevényen át (3 km), valamint a szigetközi főútról a
Bolgányi hídon keresztül. Határa 1500 ha, jó
minőségű termőföld és ártéri erdők a Mosoni-Duna
mentén
Felvetődik a kérdés, hogy az ország nyugati részén fekvő települést miért hívják
Kunszigetnek, van-e köze valójában a nevében szereplő kunokhoz. Erre a kérdésre sajnos
nem tudunk a mai ismereteink szerint választ adni. Elképzelhető az, hogy első telepesei
voltak a kunok; mint ahogy a másik nézet is, miszerint a falu egykori földesura Héderváry
Lőrinc - aki a kunok és jászok bírája volt - telepített ide kunokat. A Khuen -
Héderváryakkal kapcsolatos magyarázat is született. Lehet, hogy sosem fog kiderülni, mit
jelent a falu nevében a kun előtag. Azt azonban tudjuk, hogy a szabályozás előtt a vidéket
a Duna számtalan ága hálózta be, s falunkat ma is patkó alakban öleli körül a folyó, így a
sziget nevet nem kell magyaráznunk. Tény, hogy a Syghet, majd Öttevénysziget néven
szereplő falu 1881-ben azért folyamodott a belügyminisztériumhoz, hogy a község nevét
Kunszigetre változtathassa. Kérésüket azzal indokolták, hogy a szomszédos Öttevénnyel
gyakorta összekeverik a falut, így zavarok keletkeznek a hivatalos ügyek intézésében.
Mivel a falut "nem hivatalosan" úgyis Kunszigetnek nevezték (templomi kehely talpán
már 1718-ban szerepel), magától adódott az "új" név.
A falu első írásos említése - mai ismereteink szerint - 1443-ban történt, mint a Héderváry
család szállásbirtokosainak egyike, több környező település társaságában Sziget néven
szerepel a Héderváryak és a Tamásyak között kötött egyezségben.
125
A mohácsi vész után részekre szakadt országban a falu Szapolyai-párti földesurát,
Héderváry Istvánt I. Ferdinánd megfosztja szigetközi birtokaitól, Bakics Pál
huszárkapitánynak juttatja a területet. Tőle Héderváry Lőrinc és György szerezte vissza a
család ősi birtokát. Lőrinc kastélyt építtetett a faluban, amit az újra birtokba kerülő
Bakicsok leromboltattak. A reformáció idején evangélikus hitre tért át a falu, új földesura,
Czobor Imre tására.
A török harcok a falu sorsát is megpecsételték. Győr török kézre kerülésével a lakosság
innen is elmenekült. 1602-ben az országos adóösszeírásban kipusztult, lakatlan
helységként szerepelt a falu. Földesura gróf Montecuccoli. 1670-es években Széchényi
Lőrinc építtette a település első templomát. Az újra benépesülő település népe 1683-ban
ismét kénytelen volt menekülni (a Táborhelynek nevezett dűlő is tanúskodik róla),
amikor a török Bécs ellen vonult. 1698 után a Viczay-Héderváry család birtokolta a falut,
ők telepítették újra katolikus lakossággal. Az 1728-tól vezetett anyakönyv szerint kb. 600
lakója volt ekkor a falunak, az 1784-87-es népszámlálás pedig 98 házban 725 lakost talált.
1786-ban az addig Öttevény filiájaként szereplő község önálló plébániává alakult. 1844-
ben épült fel a ma is látható Szent Lőrinc plébániatemplom Az 1848-49-es szabadságharc
harci eseményei nem érintették a falut, de a besorozás és a forspont természetesen ezt a
közösséget sem kerülte el. A falu a kiegyezés után soha nem látott fejlődésnek indult.
1882-től már önálló település, Kunsziget néven. 1884-ben megalakult az Önkéntes
Tűzoltó Egylet, 1889-ben pedig a Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet.
Az 1899-es, egész falut elöntő nagy árvíz után került sor a Duna szabályozására. A
Mosoni-Dunától a holtágat elválasztó zsilipen 1902-es évszám és a Szivattyúgyár
Budapest felirat ma is jól olvasható. Ekkor a faluban 1003 lakos élt. 1909-ben épült fel a
község mai iskolája, 1919-ben pedig Hangya Szövetkezet alakult. Közben persze nem
kímélte a falu népét az első világháború, 43 hősi halottat sirattak az itthon maradottak,
valamint a templom legnagyobb és legkisebb harangját, amik a rekvirálásnak estek
áldozatul.
126
A II. világháborúban 32 kunszigeti férfi vesztette életét, valamint a zsidó származású
kereskedőcsalád, a Singerék nagy része. Aztán lassan ismét fejlődés kezdődött 1946-ban
a "Hangya" átvételével földműves szövetkezet alakult, 1949-ben pedig bevezették
községünkbe a villanyt. 1959-ben, a korszellemnek megfelelően létrehozták a
termelőszövetkezetet, Zöldmező Tsz néven. A megyében elsők között alakult meg a
Kunsziget és Vidéke Takarékszövetkezet. 1961-ben épült fel a ma is funkcionáló
tűzoltószertár és klub.
A látványos fejlődés lehetőségét a rendszerváltás hozta meg a falu számára. 1990-ben az
Öttevénnyel közös tanács újra önállóvá vált, ahogy az iskola is ismét 8 osztályos, osztott
intézményként működik, immáron felújítva és kibővítve. 1993-ban korszerű tornacsarnok
épült a községben, 1999-ben a régi épület teljes felújításával és átalakításával modern
egészségházat alakítottak ki, amelyben a rendelőkön kívül gyógyszertár is helyet kapott,
valamint továbbra is itt működik a posta. A község legifjabb intézménye a fénymásolást,
a számítógépes szolgáltatásokat, internet-hozzáférést nyújtó Teleház. 2006-ban
felújítottuk a községi könyvtárat, amely így a kor színvonalán nyújtja szolgáltatásait az
olvasóknak.
Nem lenne teljes a történeti áttekintés a faluról, ha egy-egy gazdasági és néprajzi
jellegzetességet nem emelnénk ki, hiszen ezek teszik a fentiekben adatokkal jellemzett
települést egyénivé - egyedivé.
A Duna mentén ma is út húzódik végig, utolsó emléke a hajdani hajóvontátoknak. Egykor
ugyanis Bácsa mellett a szigetiek kaptak jogot arra, hogy az árral szemben a hajókat
vontassák. Ők voltak a burcsellások. S ki ne hallotta volna a helybeliek közül, ma már
inkább csak gyerekmondókaként: "Húzd meg, ereszd meg!" Nem nehéz kitalálni, miért
olyan ismerős.
A Duna nemcsak a hajó vontatóknak nyújtott megélhetést, hanem a szép számú
malomtulajdonosnak is. A Duna régen hajómalmokat ringatott, itt őrölték az egész
környék gabonáját. A helyi molnárok alapító tagjai voltak a Szigetközi Molnár céhnek.
127
1869-74-es összeírás szerint 5 malom volt Öttevényszigeten. A II. világháborút megelőző
időkig a falu legfőbb jövedelemforrása az állattenyésztés volt. Erre nemcsak az állatok
nagy számából következtethetünk, hanem abból is, hogy a kiállításokon szép számmal
nyertek díjat a helyi gazdák.
A legnagyobb hírnevet a falunak a zöldségtermesztés hozta. A hagyomány szerint Frank
József (1742 - 1812) honosította meg a petrezselymet, tőle kaptak kedvet a gazdák a
termesztéshez. A kunszigeti zöldség szép, hosszú, ág nélküli gyökérrel rendelkezett,
hossza akár a 80 - 100 cm-t is elérte. Keresett áru volt a piacokon Veszprémtől Tatáig,
Pesttől Bécsig. A gazdák külterületen termelték, mindenkor ásott, mélyen megmunkált
földbe juttatva a magot. A virágkorban pesti nagykereskedők helyi megbízottjai, a
cenzárok vásárolták fel a termést. A 30-as években évi 150 vagon szigeti zöldséget
exportáltak. Biléta hirdette a termény kunszigeti származását.
Mint afféle "jobb módban" lévő település, Kunsziget keveset őrzött meg őseik tárgyi
örökségéből: a régi házak helyett újak épültek a század második felében, nincs - talán a
sok betelepítés miatt nem is volt egységes népviselet. Mégis azt mondhatjuk, a lélek
mélyén megőrzött, ragaszkodásban megnyilvánuló szellemi hagyományokban gazdag
falu Kunsziget. Van például a falu határában álló egykori római őrtorony maradványáról
mondánk Tündérvár címmel, vannak a jeles napokhoz és az emberi élet fordulóihoz
kapcsolódó népszokásaik.
Megőrizték és máig gyakorolják az őseiktől örökölt néphagyományaik közül a
betlehemezést, Lucázást, húsvéti locsolást, májusfa állítást. Az önkormányzat és a
faluban működő intézmények és civil szervezetek is számos eseményt tettek
hagyománnyá. Ilyenek a bálok; Katalin bál. Tűzoltó bál, Iskolai farsangi bál, vagy az egyéb
visszatérő rendezvények: falunap, szüreti felvonulás stb. Megőrzött hagyományaik közül
kiemelendőek az egyházi hagyományok. A búcsú (Szent Lőrinchez legközelebbi
vasárnapon), a Szent Antal búcsú, és a húsvétvasárnapi Jézuskeresés, amely sok vallásos
128
embert vonz községükbe húsvét hajnalán. A Jézuskeresés népi vallásos hagyományként
talán egyedül Kunszigeten maradt fenn.
Látnivalók:
Római katolikus templom: 1844-ben épült, Mária oltárát 1853-ban Heizer István
készítette. A jelenlegi Mária oltár 1938-ban Varga Lajosné készítette.
Plébánia: A szecessziós stílusú épület egyike a falu építészeti értékeinek. A
plébánia az 1910-es években épült a korábbi plébániaépület helyére. A korábbi
plébániából megmaradtak azonban az udvari épületek, köztük a nyitott nyári
konyha is, amelyből nem sok maradt fenn a régióban.
2010-ben a plébánia udvarán található 18. századi épületet felújították,
megőrizve az utókor számára a nyitott nyári konyhát és a kemencét. Az udvar
közepén kalapos szín is épült.
Kőkereszt
Mosoni-Duna
Gólyák
Tündérvár: római őrtorony romjai - Gróf Csáki Andor építette.
Kastély: udvarház Honvéd pusztán - Szemelikker András főbirtokos építette
1922-23-ban.
Szent Antal kápolna: mai formájában 1901-ben épült, amikor a kunszigetiek a
Szent közbenjárását kérték az akkor dühöngő marhavész megfékezéséhez. A
hagyomány szerint, ahogy a kápolna falai emelkedtek, úgy múlt el a marhavész.
A kápolna őrzi Szent Antal ereklyéjét: kis darabot a Szent ruhájából. Szent Antal
már régóta a falu patrónusa lehetett, mert a kápolnát is egy régebbi helyére
építették. Az 1831. évi „canonica visitatio” említi azt, hogy a győri út mentén
egy kápolna áll Szent Antal tiszteletére.
Millenniumi emlékpark
129
A falu központjában, a Kossuth téren emlékpark található. A kettős keresztet a
millennium évében, a trianoni emlékoszlopot 2010-ben állították. A kopjafa a
testvérfalunk, Nyárádgálfalva ajándéka.
Krisztuskeresés: A Krisztuskeresés szokása a török idők óta él a falunkban,
akkoriban keletkezhetett, amikor a templom leégett és részben romokban
hevert. A legenda szerint az emberek ezen idő húsvétján az útszéli keresztekhez
indultak - népi előénekléssel - vigasztalást keresni. A szokás azoknak az
asszonyoknak az emlékét őrzi, akik az eltemetett Jézus sírjához siettek, de a sírt
üresen találták. Falunkban ez a hagyomány az egyszerű emlékezésen és
imádkozáson túl a három szent nap átélésének misztikumát őrzi és idézi fel.
A hármas beosztású kunszigeti forma az első részben a nagypénteki
eseményekre emlékeztet, amelyet a helyiek szerint „a templomköröszttül a
fölső körösztig" haladva élünk át; a második rész a nagyszombaton történteket
idézi, amikor „a fölső köröszttül a temetői körösztig" menetelve élünk meg; a
harmadik harmad során „a temetői köröszttül a templomkörösztig" visszatérve,
Jézus halálára és sírba tételére, valamint a feltámadásra emlékezünk.
Húsvét vasárnap hajnalán az emberek egymást keltegették, utána összegyűltek
a templom előtti „kűkörösztnél”, amelyet itt templomkörösztként ismernek. Itt
várakoztak, majd csendes imádkozás után, az előénekes hívó szavát követve
elindultak. Mindenki eljött, aki tudott. Szál gyertyával a kezükben énekeltek,
imádkoztak. A hagyomány nagyon szép része az volt, amikor a menet a
temetőbe ért. Aki kevésbé tudott járni, ott várta az érkezőket. Addigra már
néhány síron gyertya égett. Éneklés és imádkozás után - amely mindig a nagy
körösztnél történt -, mindenki a maga hozzátartozójának a sírjához sietett, hogy
a magával vitt gyertya fényével megvigye a föltámadás hírét halottainak. Pár
perc múlva indultak a falu felé. A hajnali pirkadatban a fölkelő nap sugarai
megvilágítják ilyenkor a templom tornyát. Imába foglalva adtak hálát a jelen
lévők, hogy részesei lehettek az eseménynek.
130
A vidékről érkezettek a plébánia vendégei voltak. Rövid baráti beszélgetés után,
boldog húsvéti ünnepeket kívánva, a jövő évi Krisztuskeresésre gondolva
búcsúztak egymástól az emberek.
Sok évtizeddel ezelőtt az előénekesség a Szalai családhoz kapcsolódott. Szalai
Lőrincz, Szalai Márkus, majd az ő kérésére az ötvenes évek elejétől Virágh
Mihály ácsmester és felesége, Kovács Anna vették át ezt a szép szerepet.
A nyolcvanas évek végétől Jáki Sándor Teodóz OSB atya az előénekes.
Vendéglátóhelyek:
Tekeklub
Kunsziget, Kossuth tér 9.
Telefon: 70/513-1029, 70/616-2225
Vadrózsa Vendégház
9184 Kunsziget
Telefon: (30) 946-4224
E-mail: [email protected]
http://www.vadrozsavendeghaz.hu
Gémeskút Borozó
9184 Kunsziget, Győri u. 2.
Telefon: 70/513-1029, 70/616-2225
Önkormányzat elérhetőségei:
9184 Kunsziget, József A. u. 2.
Telefon: (96) 485-040
Forrás: www.kunsziget.hu, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
131
LÁZI
A Bakony északkeleti, lankás dombokká szelídült
lábainál, a 82-es főút közelében, jó infrastrukturális
ellátottsággal, 30 percnyi autóúttal Győrtől, fekszik
Lázi. Mára már mindössze 600 lakosú, csendes,
nyugodt kis település.
A falu története az íratlan évezredek homályába
vész, de az írásos adatok is több mint 900 évesek. A település népe, kis megszakításokkal,
mindig a pannonhalmi apátság birtoka volt. (Napjainkban a pannonhalmi kistérség tagja.)
Volt idő, amikor jelentős településnek számított a környező falvakhoz képest, a
„szocializmus építésének időszaka” viszont nem tartozott a fejlődést hozó időszakok
közé. Közeli munkahely hiányában megindult az elvándorlás, jelentősen elöregedett a
lakosság.
A Bakonyalja földrajzi nagytájhoz tartozik, talaja és lejtői elsősorban szőlőművelésre,
gyümölcstermesztésre, mezőgazdasági művelésre hasznosíthatók. Jelenleg is a
mezőgazdasági tevékenység a meghatározó, a veszprémvarsányi székhellyel működő
termelőszövetkezet utódjaként létrejött Kft.-k a legnagyobb földbérlők a területen. A
község vállalkozási környezete szegény, ezért az aktív korúak jelentős része ingázó. Az
utóbbi években néhány család a mezőgazdasági vállalkozást választotta megélhetési
forrásul.
1999. június 30. napjával kivált Veszprém megyéből és Győr-Moson–Sopron megyéhez
csatlakozott. 2003. január 1. napjával körjegyzőségre lépett, és iskola fenntartási
társulást hozott létre a szomszédos Tápszentmiklóssal.
Gyönyörűen restaurált katolikus temploma, rendezett közterületei, alsó tagozatos
összevont iskolája, óvodája van. Kiépült az ivóvíz-, szennyvíz-, gáz-, és telefonhálózat.
Helyben működik az önkormányzat hivatala, gyermek- és felnőtt háziorvos. A helyben
132
lakókat három bolt, kultúrház, könyvtár, presszó szolgálja. Hangulatos, szép a
külterületen lévő pincesor, a szépen rendben tartott területen jórészt új építésű,
pihenésre is alkalmas présházakkal.
A falu fejlődését mindenképpen a lakosság megtartó erő fejlesztése jelentené. Ha
sikerülne elérni, hogy az elöregedő lakosságot, fiatalokkal pótoljuk, lenne remény a
további fejlődésre. Az elvándorlások miatt hiányzik a közép generáció, ami számos
probléma forrása. Szükség lenne közeli munkahelyekre, főként a fiatal gyermekes nők
számára. Megoldandó probléma az idősek megfelelő szociális ellátottságának és a
fiatalok kulturált szórakozási, sportolási lehetőségének megteremtése. Az önkormányzat
rendelkezik jelentős számú építési telekkel, amit nagyon mérsékelt áron kívánunk
értékesíteni. Terveink, elképzeléseink vannak, megvalósításukhoz azonban nem elég a
helyi elszántság, szükségesek azok a központi források is, ami minden más településnek is
létérdeke.
1999-ben került át Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyébe.
Látnivalók:
Kőkereszt
Római Katolikus templom
Milleniumi emlékpark
Világháborús emlékmű
Park
Szent Háromság szobor
Szűz Mária szobor
Önkormányzat elérhetőségei:
9089 Lázi, Petőfi S. u. 6.
Telefon: (88) 587-910
Forrás: Lázi Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
133
MARKOTABÖDÖGE
Markotabödöge önálló község. Győr-Moson-Sopron megye
északnyugati részén a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz.
Felszínét mélyebben fekvő területek és halmok teszik
változatossá.
Talaja sötét láptalaj, míg a halmokon lösszel kevert homok. A
nyár többnyire száraz. Jellemző a szélgazdagság, iránya ÉNy-i.
Átlagos csapadék: 592 mm. A községet a Keszeg-ér szeli ketté,
amely a Rábcába torkollik. Közlekedését autóbuszjáratok
biztosítják Győr és Csorna városokba.
Markotabödöge területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az Árpádkori térképen
is különálló helyként szerepel Markota, illetve Bedegh község. Markota lakott helyen,
Bedegh pedig gyéren lakott helyen van feltüntetve. Bödögét 1161-ben III. István király
Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet.
Markota - Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt. A falvak, birtokok, viszontagságos
életét a 16-17. században hatalmasok erőszakoskodásai mutatják. 1519-ben Asszonyfalvy
Gáspár foglalta el Bödögét, 1536-ban Poky Menyhért tette rá a kezét Markotára. 1550-
ben a János lovagok kónyi jobbágyai és az uthaliak támadtak rá fegyveres erővel. A két
község a győri Székeskáptalan birtokába került. A népmonda szerint Török Bálint felesége
a férjét szerette volna kiváltani a török fogságából, ezért kellett eladnia a bödögei
birtokát. A törökdúlás után, 1603-ban felhívást bocsátott ki a káptalan Markota
megtelepítésére. A két falut 1610-ben egyesítik Markota és Bedege néven. 1683-ban a
Bécs alá vonuló török csapatok pusztították, rabolták ki a falut. A kuruc háború után
békésebb idők következtek. Az 1720-as évben a község lakóinak száma: 152. Bödögén
volt egy kerek templom (rotunda) az Árpád korból. Körülötte temetkeztek.
134
Az 1848-49-es szabadságharcban 8 honvéd harcolt az egyesített községből. Az első
világháborúban 200-an vonultak hadba, közülük hősi halált haltak 44-en. Ezekben az
években a község lakóinak száma már az 1400-at is meghaladta. A káptalani cselédség
átlag családja 1 szobában élt és 2 családra jutott egy közös konyha. A jómódú gazdák arra
törekedtek, hogy több földet szerezzenek. A Székeskáptalan uradalma 400 holdjával 25
családnak nyújtott szűkös megélhetést. 1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte,
halálos áldozatai is voltak. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak száma
50 fő. Sokan csak évek múlva kerültek haza a hadifogságból. 1945-ben megalakult a
Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a
Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági
cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a
gazdálkodáshoz. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal. 1950-56
között 47 új ház épült a juttatott házhelyeken. Ugyanakkor megindult a nagygazdák
üldözése, kitelepítése. A beszolgáltatások mértéke magasra emelkedett.
1956 októberében tüntetéssel fejezték ki együttérzésüket a Budapesten harcolókkal.
A forradalom leverése után 120 fiatal külföldre emigrált. 1969-ben a község gazdálkodóit
újra tsz-be kényszerítették. Ennek következtében sokan kerestek munkát a közeli
városokban.
1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolják. Ez visszavetette a falu
fejlődését.
Látnivalók:
Római katolikus templom: a Mindenszentek titulusú római katolikus templom
1752-ben épült barokk stílusban. A mai külső homlokzatán Mária és Keresztelő
Szent János szobra áll. A főoltár szobrai 1750 körül készült szép alkotások. A
szószék szintén értékes művészeti építmény. A templomfalán az I. és II.
világháború hőseinek és áldozatainak emléktáblája található. A barokk stílusú
135
Római Katolikus templom a 250. évfordulóra, 2002-ben került
felújításra.Kőkeresztek: markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll az
ottani temetőkereszt.
A Szentháromság csoport 1896-ban készült. A Nemzeti Kulturális Örökségek
Minisztériumától nyert pályázati díjból 2000-ben került felújításra. Mindkét
temetőben 1848-as honvédsírok is találhatók.
A másik kőkereszt a templom előtti Széchenyi halmon látható a Kálvária
talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral.
Piéta szobor: a bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta
szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban, a temető megnyitásának évében.
Ez az alkotás a beállítás és a megformálás miatt számít művészettörténeti
ritkaságnak, vagyis „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett
Krisztust a kezében tartja.
A valamikor egységes falukép mára vegyes látványt mutat. A nádtetős,
mestergerendás vályogházak helyén újak épültek. A népi építészet szép emléke
a Fő u. 78.sz. alatti Tóközi lakóház.
Tájkép
Kopjafa
Gólyák
Milleniumi emlékkereszt
Szűz Mária szobor
Keszeg ér
Markotabödögei Uborkaparti
136
Vendéglátás:
Keszegér Vendéglő
9164, Markotabödöge, Fő út 66.
Telefon: (20) 513-06-57
Önkormányzat elérhetőségei:
9164 Markotabödöge, Fő 139.
Telefon: (96)531-091
Forrás: Markotabödöge Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
137
MÉRGES
A 81 lakosú csendes, nyugodt kis település a Rába
folyó bal partján egy patkó alakú kanyarulatban
fekszik. A 651 hektár területtel rendelkező község a
85-ös főútról lekanyarodva az Enese-
Rábaszentmihály úton 4 km-re található.
Közigazgatásilag a Rábacsécsényi Körjegyzőséghez
tartozik.
Ásatások alapján valószínűsíthető hogy itt már a honfoglalás előtt is település létezett.
Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint hogy Mérges határában avar temetkezési helyet is
feltártak.
Látnivalók:
Evangélikus templom: valószínűsíthető, hogy a régi templom az 1580-asévekben
épült fel. A jelenlegi templomot 1787-ben kezdték el építeni, mely során a
templom tűzfalába egy ágyúgolyót falaztak. Később 1835-benbeépítésre került
egy torony oldalába is. A templom oldalán megtalálhatóak az I. és II. világháború
emlékművei is.
Táj jellegű házak
Utcakép
Mérgest övező mező és erdő
Önkormányzat elérhetőségei:
9136 Mérges, Deák tér 6.
Telefon: (96) 694-010
Forrás: Helyszíni adatgyűjtés, www.merges.hu
138
MEZŐÖRS
A község a megye délkeleti részén, Győrtől 20 km-re
helyezkedik el. Pannonhalmától keleti irányban, 12
km-re található. A falut átszeli a 81-es számú
főútvonal. A települést északról a Hideg-ér, Kisbér
felől a Bakony-ér határolja. A Bakony-ér még az
1700-as évek közepén is járhatatlan mocsárrá
változtatta a község déli részeit. Így az alapjaiban a rómaiak által épített kőúton csak a
mezőörsi hídon lehetett továbbjutni.
Mezőörs község neve a mező és az őrs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad
tér, sík terület, Származékszó; mez- alapszava ősi örökség az ugor korból. Az őrs jelentése
katonai őrhely, ill. határőrség legkisebb alegysége. Nyelvújítási alkotás. Örs vezér
nevének, illetőleg az ezt több helyen tovább örökítő Örs helynévnek önkényes közszói
alkalmazásával keletkezett. A történetírók szerint onnan nyerte nevét, hogy az avarok
által Győr körül épített védelmi gyűrű egyik külső őrállomása volt. Ezt valószínűsíti az a
tény is, hogy a Győrt Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik.
Mezőörs falu első említése Vrs (Őrs) néven 1254-ben történt Kézai Simon krónikájában.
Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyították a Börcze-dombon talált
római emlékek is. 1403-ban ismét lakott hely, s ekkor Zsigmond király Eörsi István
birtokát és Őrs némely részét Héderváry Miklósnak adományozta. Nagy Lajos idejében az
őrsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. A helyi hagyomány azt tartja,
hogy a Börcze-dombon volt a „vörös barátoknak” (templomos lovagoknak”) temploma és
kolostora. I. Szent István király egyházszervező munkája eredményeként. A község 1605-
ben már a tatai vár tartozéka volt. A törökök 1609-ben elpusztítják, de tíz év múlva
lakosai ismét benépesítik. A behódolt települések közé tartozott, mert két török
földesúrnak: Kar Alinak és Betszer Zainnak adóztak az itt lakók. A középkorban és a XVI–
XVII. században is középnemesi családok birtokrészei. Az enyingi Török és Nyáry családok
139
birtok részei a XVII. század végén az Esterházyak tata-gesztes uradalmának részei lettek.
A XVII. század végén az ország lakosságának többsége protestáns volt. Az első református
templomot a régi, lerombolt katolikus templom alapjain 1648-ban építették fel. A török
hatalom gyengülésével párhuzamosan erősödött az ellenreformációt támogató
Habsburgok protestáns egyházakat sújtó elnyomása. Ennek a megtorlásnak esett
áldozatul számos protestáns lelkész, akiket gályarabságra ítéltek. Közöttük volt a
pázmándi születésű Újvári János mezőörsi református lelkész és Kocsi Csergő Bálint pápai
iskolamester, aki lelkészként Mezőörsön is működött. Az 1785. évi népszámlálás szerint
lakossága 887 fő volt. A századfordulón házainak száma 213 db, és a jobbára katolikus
vallású lakosság 1618 főre duzzadt. A község lakosai ipartársulatot tartottak fenn. Az
1900 as években megcsappant a takácsmesterek száma, közülük sokan visszatértek a
földműveléshez. A község állattartásáról volt híres.
A II. világháború 1945. március 28-án ért véget Mezőörsön és környékén. Röviddel
később megkezdődtek a földosztások, amikor is 768 földigénylő kapott földet.
Hamarosan megkezdődött a tsz-esítés, majd a péri és mezőörsi mezőgazdasági
termelőszövetkezetek 1975. évi egyesítését a közigazgatási is követte. Közös tanács
működött az 1989. év végéig, péri székhellyel. A rendszerváltást megelőző évben
népszavazáson kivált a községből Mindszentpuszta, és Pér településhez csatlakozott. A
közös tanács is megszűnt 1989-ben.. 1990 óta önálló önkormányzata van. A római
katolikus templom 1791-ben épült újjá. A katolikus templom eredetileg barokk (1791).
Átépítés után (1831) klasszicizáló, késő barokk stílusú. Berendezése: a bal mellékoltár
1780-bali, a vörös márvány keresztelőkút 1800 körüli alkotás. A templom előtt feszület
van. (1732). Volutás (ion oszlopfő, csiga alakú díszítése), címeres talapzaton álló,
gazdagon egy kőből faragott, angyalokkal díszített a kereszt lábánál térdeplő Máriával. A
református templom 1788-ban épült újjá. A templom klasszicizáló stílusú. (1790) Az
1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették. Hajója síkmennyezetes,
szentélye egyenes záródású. Iparművészeti remekei: ezüstből készült aranyozott
díszítésű úrvacsorai kehely és kenyérosztó tányér 1641-ből.
140
A falu népességszáma Mindszentpuszta elválásával 1050 főre csökkent. A fogyás azóta is
folytatódik. Fő oka a természetes fogyáson kívül Győr vonzereje, mert a
munkalehetőségek zöme ott található meg. A közös mezőgazdasági üzem
településenként szétvált.
A község az összes vonalas infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes vizet 1991-ben, a
csatornahálózatot 2000-ben, a telefonhálózatot 1992-ben fejezték be. A település
rendelkezik szervezett szemét és hulladékszállítással. A községben polgármesteri hivatal,
posta, óvoda, önkormányzati általános iskola, körzeti orvos, fogorvos, gyógyszertár,
könyvtár működik.
Látnivalók:
Római katolikus templom: eredetileg barokk (1791). Átépítés után (1831)
klasszicizáló, késő barokk stílusú. Berendezése: a bal mellékoltár 1780-bali, a
vörös márvány keresztelőkút 1800 körüli alkotás. A templom előtt feszület van.
(1732). Volutás (ion oszlopfő, csiga alakú díszítése), címeres talapzaton álló,
gazdagon egy kőből faragott, angyalokkal díszített a kereszt lábánál térdeplő
Máriával.
Református templom: 1788-ban épült újjá. A templom klasszicizáló stílusú. Az
1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették. Hajója
síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Iparművészeti remekei: ezüstből
készült aranyozott díszítésű úrvacsorai kehely és kenyérosztó tányér 1641-ből.
Kőkeresztek
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű
Park
141
Vendéglátóhelyek:
Barát Vendéglő, Ujvári János Református Szeretetotthon
9097 Mezőörs, Fő u. 66.
Telefon: (96) 375 046
Önkormányzat elérhetőségei:
9097 Mezőörs, Fő u. 105.
Telefon: (96) 587-022
Forrás: Mezőörs Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
142
MÓRICHIDA
Kisalföldön a Marcal és a Rába völgyében helyezkedik el,
Győr-Moson-Sopron Megye délkeleti részén, Győrből közúton
32 km a 83-as útról Tétnél letérve jó félóra alatt autóval
odaérünk. Kerékpárral Győrből Koroncón keresztül nagyrészt
erdők között kerekezve illetve a Rába vagy a Marcal
védőtöltésén érhetjük el. Csorna csak 22 kilométerre van
Mórichidától. A vasútállomások ugyan messzebb vannak
Gyömörén illetve Enesén át ma már 14 autóbusz pár
közlekedik megyénk székhelyére. Határa ligetes, lapos homokos hátakkal. Szántók és
erdők váltakoznak rajta. Fényes Elek 1851-ben így ír róla: Határa lapályos, de termékeny.
Rétje sok. Fája elég a Rába mentibe. A mai közigazgatási területe 3230 hektár, amelyből
167 ha belterület, 33 ha zártkert. A szántók és erdők 90 %-a magántulajdonban van, az
erdők 10 %-át a Kisalföldi Erdőgazdaság birtokolja. Az időjárása kellemes, habár a
csapadék viszonylag kevés, a 30 éves átlag is csak 583 mm. Az évi napsütéses órák száma
1900-1950. A vizek falujának is nevezhetnénk. A Rába folyó a falu nyugati határa a
Marcal folyó a Fő utcai kertek alatt csordogál. A Marcal a falu határában éri el a Csikvándi
Bakony-ér és a Csangota patak. Ma már nehéz elképzelni, hogy a Csangota mentén a XIX.
Században még 29 vízimalom működött.
A falu mai településszerkezete a történeti fejlődésének egyes fázisait tükrözi s az egyes
részek nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz. Az ősi falurész Bordács- még ma is
létezik, s a Nagy- és Kis- mórichidai rész jól megkülönböztethető. Az utóbbi évtizedekben
a falu elsősorban a szőlőhegy irányában fejlődött. Igényes szép házak épültek a régi és az
új falu részen egyaránt. A régi falurésztől a Papréten létesült sportpálya választja el.
A falun kívüli településekről az ősi Teke-pusztáról, Ferencházáról s Tördemészről a
lakosok betelepültek a faluba. Tekén ma már csak az erdészlakások vannak.
143
A 360 lakás családi ház- zöme a 70-es években épült vagy bővült. A múlt századból már
csak néhány nádfedeles parasztház maradt.
Látnivalók:
Marcal folyó: pihenési és kikapcsolódási lehetőség a Marcal és a Rába folyó
partjainál, horgászattal, túrázással, fürdéssel.
Evangélikus Templom és vadgesztenye sor: 1789-ben épült.
Római katolikus templom: az Árpád-korban -1251. előtt- román stílusban, a
mórichidai premontrei kolostor részeként épült katolikus templom. E
templomot 1860-ban Romer Flóris a kor egyik legnagyobb archeológusa nagyon
romos állapotban találta. Alacsony fekvése miatt a vízáradásoknak ki van téve,
falai nyirkosak és zöld penésszel befedettek, tetőzete pedig éppen, hogy
fenntartatik. A tetőt 1930-ban mórichidai ácsok Szabó József ácsmester
irányításával újították fel. A költségét a ferencházi uraság Kőnig Ignác fizette. A
templom szakszerű felújítása 1935-ben Fömötör Gyula néhai plébánosunk
fáradhatatlan munkásságának köszönhető. Az akkori restaurálást Schutzbach
Antal iparművész irányította s ennek során a külső barokk formai elemeket
eltávolították. Az új torony gömböt és keresztet árpási kovácsmester készítette
el. Legutóbb a hívők anyagi támogatásával az Országos Műemlékhivatal 1995-
ben újítatta fel a templomot, amely évszázadokon keresztül szolgálja a
mórichidai és árpási római katolikus híveket. A plébánia 1794-ben Mórichidáról
Árpásra költözött s azóta tévesen- a templomot is gyakran árpásinak nevezik. A
templom a plébánia segítségével tekinthető meg. (Árpáson a plébánia emeletes
épülete a Rába hídról lehajtva a kápolna mögött található /Gerencsér Gyulánál
kell érdeklődni/. A templom egyhajós, bordás keresztboltozatú, egyenes
záródású szentéllyel, két toronnyal. A főoltár egyes részletei a XVII. Század
végéről valók. Az oltárkép 1666-1667. közt készült. A felsőrészen a Madonna
alakja lebeg, a gyermek Jézus az angyalok Magyarország térképét a Madonna
144
széttárt köpenye alá vonják. Felettük két angyal Máriát a magyar koronával
koronázza meg. A kép alsó részén portrészerűen megfestett egyházi és világi
vezetők láthatók s köztük térdel a kép ismeretlen alkotója is. A térdelők Mária
oltalmába ajánlják a térképpel szimbolizált Magyarországot s hozzá
könyörögnek. A mórichidai Fő utca közepe táján egy szép vadgesztenyesor vezet
az 1789-ben épült evangélikus templomhoz. Ide járnak az árpási evangélikusok
is. A II. világháborúban e templom is megsérült. A helyreállítást anyagilag is
segítették a Mórichidáról Amerikába kivándorolt Cleveland-i magyarok Bors
Károly és neje összefogásában. A templomot a közelmúltban /1996/ renoválták
ezért is méltó a megtekintésre, amihez a közeli parókia szívesen ad segítséget.
Rába folyó és híd
Harangláb
Szökőkút
Táj jellegű ház
Világháborús emlékmű
Vendéglátás:
Előzetes egyeztetés után étkezési lehetőség a napközi otthonos óvoda konyháján.
Cím: Mórichida, Fő u 68.
Telefon: 96/369-135
Bognár Tibor
Tevékenység: Csónak, kenu bérlés
Tel: 20/431-5973
Kaszalapi-tó, Horgászat
Tel: 30/946-4286
145
Fagyizó
Cím: 9131 Mórichida, Fő u. 127.
Tel: 20/ 264-3970
Helyi termék:
Mórichidai víz - artézi víz
Mórichida, Fő u.131.
Önkormányzat elérhetőségei:
9131 Mórichida, Fő u. 131.
Telefon: (96) 681-012
Forrás: Mórichida Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
146
NAGYDÉM
A község Veszprém megye északkeleti szélén a Sokorói-
dombság déli nyúlványain, a Sokorói-Bakonyér partján
fekszik. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye
határával. A Bakony hegység délnyugati részével is határos.
Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek
változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes,
mert vasútállomása nincs. Az autóbusz járatok ritkák.
Közúton a Pápa-Kisbér országúton, Gicnél lekanyarodva kb.
3–4 km-es mellékúton, vagy Téttől Gyömörén keresztül, Lovászpatonán át lehet elérni.
Az első rendelkezésre álló írásos emlékek 1333-ban Nagdeem néven említik. 1554-ben
lakatlan, s amit újra 1761-ben népesítenek be. Iskoláját 1771 óta jegyzik. A római
katolikus templomát a hívek 1786-ban építették fel. A legrégebbi egyházi anyakönyvben
a falu megnevezése Nagy-Dém. Az evangélikus templomot Nagydém-Hathalompuszta
birtokosa építtette 1830-ban. 1857-ben Ihász János földbirtokos a tornyát feljebb
emeltette.
Az 1848-as szabadságharcban Németh József tanító nemzetőr tiszt volt. Ihász Dániel
honvéd ezredes tiszteletére 1990. szeptember 29-én emlékoszlopot emeltetett a falu
Honismereti Köre. Több kiváló ember született a faluban. Például Soó Mihály kanonok
keszthelyi tanár és író.
Az első világháborús emlékművet közadakozásból emeltette a falu lakossága. A
népességszámhoz viszonyítva sok halottja volt. 1951–1971-ig önálló közigazgatással
rendelkezett. 1945 előtt a településen bíróság volt, ami a helyi kisebb ügyek eldöntésére
volt hivatott.
A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. Pár év múlva egyesült a Bakonytamásival.
Később Pápateszér és Csót is csatlakozott csóti központtal. Már 1939 óta ismert volt,
147
hogy Közép-répáspusztán időszámítás előtti 16-15. században az itt él nép ide
temetkezett. 1991–1992-ben feltárást végeztek, ami eredménnyel járt, annak ellenére,
hogy a sírokat kirabolták.
Az 1990-es önkormányzati választások óta ismét önálló a község. Az infrastrukturális
szolgáltatások közül vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal valamint kábel-tv hálózattal
rendelkezik a település. A régi, sáros utakat portalanították. A gyermekek
Lovászpatonára járnak iskolába, de 1996 óta a napközis óvoda helyben működik az
önkormányzattal közös épületben.
A második világháborús emlékművet 1989-ben avatták fel, ezzel súlyos adósságot róttak
le az elesettekkel szemben. Szintén közadakozásból épült fel.
A háziorvos a szomszédos Lovászpatonáról jár át. Önálló pappal rendelkezik, ezzel is
kifejezve élni akarását. 1997-ben címert és zászlót szenteltetett, ezzel is kifejezve
önállóságát, mert hosszú időn keresztül sorsa más községekhez kötődött.
Látnivalók:
Ihász Dániel emlékoszlop az evangélikus templomkertben.
Ihász Lajos evangélikus lelkész síremléke a Hathalmi temetőben.
Táj, környezet
Világháborús emlékmű
Evangélikus templom
Római Katolikus templom
Kőkereszt
Kút, kerítés
Önkormányzat elérhetőségei:
8554 Nagydém, Széchenyi u. 1.
Telefon: (89) 345-352.
148
Forrás: Nagydém Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
149
NAGYSZENTJÁNOS
Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől
délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy
25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz-
és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind
pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet
1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a
Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el.
A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden
évben – főleg ősszel – vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a
Bakonyér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja-nagyjának. Ma már
annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják
hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát.
A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan
megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának
határmezsgyéje volt e terület. 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa
összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester
1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló
részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a
településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt
követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű
vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok
elöl, hátuk mögött hagyva a települést.
Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a
mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként
említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet
150
átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a
pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett,
mégpedig a törököké. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara
Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján
az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket költöztettek a hajdani Öreg-
Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel – szintén a grófi család ténykedésének
köszönhetően – Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely
az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik.
Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és
Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család
Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet
Majkszentjánosnak.
A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a
kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt
cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta
50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezenkívül 1880 körül
malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az épülő Budapest–Bécs vasútvonal mellett
Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben
bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált
egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől
szivárogtak ők a településre Vas és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek,
majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben. 1945 után szintén sokan
választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949)
munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek
(Vas és Zala megye, Nyírség).
151
Mivel a lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat.
1953-ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is
működött a faluban.
Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott
önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek
végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban.
Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ívóvízzel ne lenne
ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két
évvel ezelőtt. Szeretnék, ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben
két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből
kivándoroltak telepedtek le.
Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi szolgálat biztosítja. Az orvosi rendelő épületét
1993-ban újították fel, s bővítették ki egy gyógyszertárral. A faluban 1996 óta fogászati
szakellátás is van, hetente két alkalommal a délutáni és esti órákban. A településen
működik egy nyolcosztályos általános iskola, melyben az 1977/78-as tanévtől kezdve
létezik speciális osztály, ahol a testileg és szellemileg sérült gyermekek fejlődéséről
gondoskodnak. Itt található egy könyvtár is, mely hetente három alkalommal áll az
érdeklődők rendelkezésére. Nagyszentjánoson mindössze ez az egyetlen hely, ahol
művelődésre lehetőség van, hiszen a községnek nincsen kultúrháza. A rendszerváltást
követően számos egyéni vállalkozás alakult. Ezek legtöbbje kereskedelmi és vendéglátói
céllal jött létre. 1992-ben alapította meg varrodáját a győri székhelyű A + A Kft., mely
nem csupán a helybeli lakosoknak, hanem a környékbeli embereknek is
munkalehetőséget nyújt.
Látnivalók:
Római katolikus templom: 1997-ben fogott hozzá a katolikus egyház egy
templom építéséhez. Az alapkőletétel 1997. december 8-án történt.
Alapterülete 298 m2.
152
Utcakép
Milleniumi emlékkereszt, templom kert, park
Idősek nemzetközi évének tiszteletére emelt emlékmű
Az Erebe-szigetek, mely Gönyű és Nagyszentjános határán, közigazgatásilag
községünkhöz is tartozóan csodálatos állatvilággal és erdőrezervátummel
rendelkező terület. A szigetcsoport talán legérdekesebb jelenségei az itt élő
védett hódok és fokozottan védett vidrák. Még 2004 novemberében költöztek
ide a hódok, a jelek szerint nagyon is jól érzik itt magukat. A szaporulatnak hála
Mezőörsön és Nagyszentjánoson is láttak már "gátépítő mestereket". Ide jár a
feketególya és a rétisas is. Az Erebe-szigetek elsősorban a gazdag állatvilága
miatt jelentős. A hódok és vidrák mellett számos felbecsülhetetlen értékű faj
talál itt menedéket. A 64 hektáros vízzel határolt területen talált otthonra a
védett partifecske, a gyurgyalag, a barna kánya és a jégmadár is. A vadrécék
különböző fajainak nagyobb számú csapataival elsősorban a vonulási
időszakokban találkozhatunk. Leggyakoribb a tőkésréce, ritkább a nyílfarkú és a
kendermagos réce. Az északi fajok közül a kerce- és a kontyos réce télen, míg a
hegyi réce és a jeges réce csak alkalomszerűen fordul elő.
Limes őrtornyok községünk közigazgatási területén
Talán kevesen tudják, de településünk közigazgatási területén, a vadregényes
Duna partjához közel, a római kori limes őrtornyai találhatóak. Persze ne várjunk
látványos, az égbe magasodó tornyokat, de a régészeti kutatások bizonyítják,
hogy a föld kettő őrtornyot rejt. Az 1. sz. főút és a Duna-part közötti területen, a
főúttól északra fekvő alacsony dombsor Dunára néző peremén 1975-ben T.
Szőnyi Eszter egy római-kori őrtorony épületének maradványait tárta fel. A
15x15 m kiterjedésű, lekerekített sarkú négyzetes alaprajzú őrtorony
épületének csak a száraz alapozása maradt meg. A tornyot egy 23x27 méteres
szabálytalan ovális árok övezte. Az őrtornyot Visy Zsolt Arrabona 7. burgusként
azonosította. Az őrtoronytól nyugatra 120 méterre a Bakony-patak partján
153
légifelvétel alapján Visy Zsolt egy másik őrtoronyra utaló jelenséget figyelt meg.
Azonban ezt a helyszíni bejárás során beazonosítani még nem tudták. Ezt Visy
Zsolt provizórikusan Arrabona 9. burgus-ként azonosított. A limes az ókori
Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken, völgyeken átívelő, többnyire
a folyók vonalát követő határvonalát jelenti.
Vendéglátás:
Napfénykert Vendéglő
9072 Nagyszentjános Fő u. 1.
Telefon: (96) 601 613
Önkormányzat elérhetőségei:
9072 Nagyszentjános Vasút út 1.
Telefon: (96) 544-030
Forrás: Nagyszentjános Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
154
NYALKA
A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől
23 km-re lévő község. Megközelíthető a Győr-Tápszentmiklós
mellékúton, illetve Mezőörs felől a Pannonhalmára vezető
úton. Autóbusz forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi
vasútállomás Pannonhalmán illetve Győrben található. A
Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs
beépítésű falu.
Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi
névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László
szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi
apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig
Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott.
Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat,
a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat
a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és
a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a
gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt.
A török világban a behódolt községek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök
zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési
kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi
apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után
véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány
tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.
Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra, a felére csökkent. A település
Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró.
Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek
155
kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően
mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján.
A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben
alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.
A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után
ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja
Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt
szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt
éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak,
nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek
nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben
15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két
csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola
keretein belül működik egy szövőszakkör is.
Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos "elzártsága", a csendet, a jó levegőt a
hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.
Látnivalók:
Római Katolikus templom: barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es
újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú,
vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat
ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt
még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az
orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.
Milleniumi emlékpark (56-os, 48-as emlékmű, kopjafák)
Világháborús emlékmű
156
Népies házak: a községben romos állapotú és szépen felújított épületek is
vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany
János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.
Harangláb
Vendéglátás:
Tediko Vendéglő
Nyalka Kossuth út 73.
Nyitva tartás: minden nap 7-22 óráig
Önkormányzat elérhetőségei:
9096 Nyalka, Rákóczi út 4.
Telefon: (96) 470-070
Forrás: Nyalka Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
157
NYÚL
Nyúl 4 200 lakosú község Győr-Moson-Sopron
megye Győri járásában Győr és Pannonhalma város
között a 82-es főútvonal mellett, de közúton
Győrújbarát felől, vasúton pedig Győr és Veszprém
irányából is megközelíthető.
Településünk a bronzkor óta lakott hely, legkorábbi
írásos említéseivel (NULU, NUUL) már első királyaink idejében (1037 és 1086)
találkozhatunk. A középkorban a területén fekvő 3 síksági és 2 hegyközség az átvonuló és
hódító seregektől sokat szenvedett. Lakosságuk főleg az egyházi kézben levő
szőlőterületek műveléséből, valamint gyümölcs- és gabonatermesztésből élt.
Összeolvadásuk 1885 és 1940 között ment végbe.
A 25 km2-en elterülő község észak felé a Kisalföld lapályára tekint, DNY-on pedig a
nálunk legmagasabb pontját elérő (317 m) Sokorói-halomvidék 3 párhuzamos
dombsorára támaszkodik. A dombhátak (pl. a kilátóval megemelt 313 m-es Lila) remek
körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokon ezer éves szőlőkultúra díszlik. A
nádfedeles, döngölt falú, száz évnél idősebb házak bár nagyon megfogyatkozva, de máig
fellelhetők a községben.
A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak. A meredek löszfalakban több
helyen színpompás tollazatú gyurgyalagok tanyáznak. A község féltett növényszépsége a
leánykökörcsin, a domboldalakon pedig helyenként védett kosborok díszlenek. A hegyi
rész igazi látványosságai a gátakkal megzabolázott hatalmas vízmosások. Ezek közül is a
legnagyobb, a 630 méter hosszú és helyenként 20-30 méter mély „Szurdik", mely több
mint 150 év óta formálódik és egy dombgerinc átvágásának következményeként jött
létre.
158
Bár a községet az országos zöld és a piros turistajelzés is érinti, főbb idegenforgalmi
értékeinek megismerését leginkább mégis a település saját túraútvonala (Kökörcsin-
körút) biztosítja. Ez a 11 km-es körút a Fellner Jakab típusterve nyomán készített és
Dorfmeister István freskóival díszített barokk templom (1774-78) mellől indul és a Mária-
szobor (1686) érintésével a Szurdikon át vezet fel a hegybe, ahol a Szent Donát-kápolnán
(1710) kívül felkeresi a legszebb kilátópontokat és a Nyúlra annyira jellemző löszmélyutak
pincesorait is, de a néprajzi értékek (régi nádas- és présházak, egykori partlakások,
kemencék), sőt a helyi történelmi és irodalmi emlékek sem maradnak ki.
A 98 %-ban magyar lakosság zöme (55%-a) ugyan a szolgáltatásokból él, és sokan
dolgoznak a közeli Győr ipari üzemeiben is (45%), de mégsem csupán a népesség 5%-a él
mezőgazdaságból, hiszen fő foglalkozásától függetlenül a legtöbb családnak van kisebb
nagyobb földterülete, kertje vagy szőlője a hegyben. A munkavállalók 77%-a naponta
ingázó, bejáró dolgozó, de jelentős a helyi vállalkozók száma is.
A község infrastrukturális ellátottsága csaknem teljes körű. Az egészségügyi ellátást 2
háziorvos, üzemorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnői szolgálat, állatorvos és a
gyógyszertár teszi teljessé. Új bölcsőde és óvoda, felújított iskola várja a gyermekeket, a
kultúrélet rendezvényeinek a faluház és az iskola ad otthont, az internet-elérést kábel
TV-hálózat és a teleház is segíti. Postahivatal, takarékszövetkezet, több kisebb-nagyobb
bolt áll a lakosság rendelkezésére. A közbiztonság megteremtésén a rendőrség és a helyi
polgárőrség fáradozik. A növekvő idegenforgalom étkezési, szállás és szórakozási igényeit
különböző szintű vendégházak, fogadók, csárdák és a borúttá szerveződött
pincetulajdonosok biztosítják. A község civil szervezeteinek a közösségi ház ad otthont.
Látnivalók:
Kökörcsin-körút: a település nevezetességeit érinti, a turisták számára kiépített
„Kökörcsin-körút”, mely a katolikus templomtól kiindulva, végigkíséri az utazót
Nyúl legszebb helyein. A körútnak több leágazása is van, melyeket az itt
159
megtalálható énekesmadarakról neveztek el: gyurgyalag, cinege, búbosbanka,
fakopáncs, sárgarigó,tengelic.
Szurdik: Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett
lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre,
a falu nagyobb része a síkságon terül el. A dombos területen szinte egyedül áll a
nyúli lakóházak felett magasodó dombok tetejénél kezdődő és a Mária-
szobornál végződő Szurdik, Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult
szurdokvölgye. A 8–10 méter széles völgyben, amit 15–20 m magas függőleges
falak határolnak, keskeny út vezet. Az út melletti homokfalból borospincék
nyílnak. A szurdok felső végéből leágazó mélyutak tovább kanyarognak a
dombság magasabb részei felé. A meredek löszfalban mindenhol, különösen a
Vaskapu úton megtalálhatók a bevájt boros pincék, ilyen például a Szurdikban a
Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések
szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide
gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. A pincéken
kívül a löszfalba vájt kemencékkel és a 19. században épült, úgynevezett
partlakások maradványaival is találkozhatunk, melyekben még az 1950-es
években is laktak emberek. Az agrárgazdálkodók a területen kiváló minőségű
gyümölcsöt, a sík területen jó minőségű gabonát termesztenek. A hegyközség
mára hagyományosnak számító borversenyeket rendez a sokorói boroknak.
Római katolikus templom - a késői barokk stílusú, 35 méter magas épületet
Fellner Jakab tervei szerint építették 1769 és 1776 között, Mária Terézia
magánpénztárából. Felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és
egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis
darabkáját őrzi. A két ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt mind
a mai napig megvan. 1785 őszén Szili János, szombathelyi püspök, Dorfmeister
Istvánt, bízta meg a templom freskóinak elkészítésére. A művész 1786 tavaszán
két hónap alatt készült el a freskókkal, de a főoltárt, a szószéket és a padokat is
160
az ő tervei alapján készítették. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség
főbb személyeit ábrázolja, a mellékoltár képén pedig Krisztust ábrázolta a
keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a
mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli
oldalfalon Szent Norbert látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert
diadalának 5,5 x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot. A stációképek 200
évvel későbbiek, Samodai József alkotásai. 2005 és 2007 között a templomot
kívül belül felújították, az orgonával együtt.
A templom előtti kőkereszten Krisztus, alatta Szűz Mária alakja látható,
talapzatán az „Isten dicsőségére emelték Váczi Pál és neje Sebestyén Teréz
1884” felirat látható.
Keresztelő Szent János szobra - a templomkertben, a 82-es főút felőli oldalon
található Keresztelő Szent János szobor talapzatába a „Keresztelő Szent János
tiszteletére emeltette özv. Bellavári Györgyné 1909. Javítva 1930” szöveget
vésték.
Első és második világháborús emlékhely - a templom bejáratánál, két oldalán a
község hősi halottainak névsora található.
A Szent István téren található a Községháza, melynek oldalában Szent István
fejszobrát helyezték el, valamint a Faluház és a Tűzoltószertár, előtte egy régi
tűzoltókocsival. Történelmi emlékoszlop: a kopjafát 2005-ben állították, belybe
a magyar történelem sorsfordító eseményeinek évszámait vésték. Alapkövén
Wittner Mária halálra ítélt szabadságharcostól idézett szöveg olvasható: „Az
igazságot nem lehet felakasztani, mert az igazság a lelkünkben él”.
Millenniumi kettős kereszt: az alapkövén található szöveg: „Állíttatta Nyúl
község önkormányzata a 2000. évben a millennium tiszteletére”.
Domonkos István emléktáblája - a plébánia épületén, a Szent István Akadémia
által készíttetett márványtáblán olvasható szöveg: „A Szent István Akadémia
161
Domonkos Istvánnak 1862-1923. Népét, aki úgy szeresse, hű tollával szebben
fesse, nem volt senki közöttünk.”
Mária karján gyermekével szobor - a Szurdik bejáratánál, egy kereszteződésben
elhelyezett szobor, egy hetven centiméteres talapzaton és egy két méteres
korinthoszi oszlop tetején áll. Az alapzaton az 1686-os és 1701-es évszám
olvasható, valamint egy címer és egy „BM” monogram. Valószínűleg a szobrot
Bubnich Mátyás győri kanonok állíttatta a törökök kiűzése emlékére.
Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római
kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje. Az épület szentély része 1710-
ből való, melyet 1830-ban bővítettek kápolnává és 1901-ben látták el
harangtoronnyal. A baloldalán elhelyezett kőkereszt talapzatán olvasható: „Az
itt lévő, de tönkrement kereszt helyébe, ezt az eredetivel megegyező keresztet
állíttatta a Nyúli Róm. Kat. Egyházközösség Isten nagyobb dicsőségére és
bűneink engesztelésére az Úr 2008. esztendejében”.
Az egykori püspöki présház - homlokzatán a „Gaudeteindominosemper.” felirat
olvasható.
Dr. Csendes Béla költő (1921-1996) egykori lakóháza és sírja.
Gerhai pléh-Krisztus - Écs irányában, egy kocsiút mentén.
Sípálya
Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.
Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH
toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200
méter).
Pincesor, pince
Főtér
Tájház
Győri csata emlékmű
162
Nyúli őslápi növények élőhelye és geológiai, botanikai, zoológiai értékek
lelőhelye: 1999 óta védett, 11,6556 hektár
Nyúli gyurgyalag-fészkelőhely: 1999 óta védett, 0,1404 hektár
Vendéglátás:
Platán Étterem és Panzió
9082 Nyúl, Kossuth u. 29.
Telefon: (96) 364-230; (96) 364-640
Takács Vendéglő
9082 Nyúl Kossuth Lajos utca 115
Telefon: (96) 364 591
Szél Fiai Fogadó
9082 Nyúl, Vaskapu út 71
Telefon: (96) 540 015; (06 96) 364 755;
E-mail: [email protected]
Dream’s Caffe
9082 Nyúl Tavasz utca 43.
Telefon (70) 389 5756
E-mail [email protected]
Honlap http://www.dreamscaffe.hu
Józandűlő Vendégház
9082 Nyúl, Kápolna u. 43/A
Email: [email protected]
Telefon: (20) 215-1299; (96) 364-806
163
Hangyál Vendégház és Pincészet
9082 Nyúl, Park út 14.
Email: [email protected]
Telefon: (96) 364-065
Helyi termékek:
„Nyúli Húsvét” Tavaszi Fesztivál és Hagyományőrző Kulturális Találkozó.
E-mail:[email protected]
Telefon: +36 20-998-2009
Pálinkafőzde, pálinka
9082 Nyúl, Táncsics Mihály utca 100.
Kovácsoltvas termékek
9082 Nyúl, Kossuth L. u. 105.
Tel.: (96) 414 010
Honlap: http://www.kovacsolt-vas.hu
Kiskulacs Pince, bor
Cím: 9082 Nyúl, Benti dűlő
Telefon: +36 96 364 335
E-mail: [email protected]
Oláh Lajos, bor
Cím: 9082 Nyúl, Sport u. 10.
Telefon: +36 96 364 409, +36 30 317 49 44
164
Soós Pincészet, bor
Cím: 9082 Nyúl, Kápolna u. 41
Telefon: +36 96 540 052 06 30 640 90 75
Fax: +36 96 540 052
E-mail: [email protected]
Szelényi Ernő
Cím: 9024 Győr, Pátzay P. u. 24. (pince: Nyúl, Öreg-hegy, Márton-tanya)
Telefon: +36 20 454 55 36
Szemenyei Gyula pincészete, bor
Cím: 9082 Nyúl, Szabadság u. 20
Telefon: +36 20 931 65 58
Önkormányzat elérhetőségei:
9082 Nyúl, Kossuth Lajos utca 46.
Telefon: (96) 540 250
Forrás: www.nyul.hu, helyszíni adatgyűjtés
165
ÖTTEVÉNY
Öttevény a történeti-földrajzi Tóköz területén, a
Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése
között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re, nyugatra.
Nevét a történeti irodalom és a hagyomány szerint
valószínűleg a Mosoni-Duna és a Rábca folyó
szigetei és a kiöntések által idehozott hordaléktól,
öntevénytől nyerte. Sokáig Öreg-Öttevénynek is hívták.
A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül
fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles
említése 1321-ből származik, amikor "Villa Wetewjn" néven szerepel. Ekkor népes
helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családjának, a
Héderváryaknak a birtoka. 1421-ben Zsigmond király egyik oklevele "Eyteven" néven
említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben
ZavayTamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le
kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtok-foglalás kapcsán a bakonybéli
apátság is birtokosaként szerepel.
Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német
őrségtől is. 1658-ban a Héderváryak itt vámot is szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára
induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta. A
török kiűzése után Széchenyi György érsek Öttevényt a rárói uradalommal együtt
családja számára megszerezte, s a falut újratelepítette. 1688-ban az abdai császári őrség
dúlta fel oly mértékben, hogy a lakosság kénytelen volt megszökni, s a falu éveken
keresztül üresen maradt. 1699-ben vámos helyként tűnik fel, és ekkor szabályozták
vámdíjait. 1701-ben németeket telepítettek a községbe, mely jó száz évig német és
magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok
sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/49-es szabadságharc ideje
166
alatt is sokat szenvedett. A XVIII. század elején az országos fontosságú postaút mentén
fekvő községben már postamester tevékenykedett. A XIX. század elején a gr. Viczay és a
gr. Sándor családok voltak földesurai.
Az utóbbi család helyére került 1852-ben báró Sina, akinek birtokát 1886-ban gr.
Wenckheim Frigyes szerezte meg. A Viczay-Héderváry család megmaradt birtokrésze
1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt
birtokán. A község évszázadokon keresztül vízen és szárazföldön egyaránt vámmal
rendelkezett. Az árvíz többször pusztította a falut. Ezek közül az egyik nagyon súlyos volt,
az 1899-es árvíz. A faluhoz tartoztak Miklós- és Sándorháza-majorok. Ez utóbbit 1772-
ben a Viczay-örökösök birtokmegosztása alkalmával hasították ki a határból. Az öttevényi
iskola első említése 1792-ből ismert. A XVIII. század végétől kezdve a lakosság lélek
száma folyamatosan növekedett. 1865-ben 1215 római katolikus, 116 evangélikus és 38
zsidó élt a községben. A fejlődés az 1867-es kiegyezés után vett nagyobb lendületet. A
XIX. század végére körjegyzőségi székhely lett. Rendelkezett posta- és távíróhivatallal,
vasútállomással. A társasági, közösségi élet is jelentős volt a településen. Önkéntes
tűzoltóegylet, ipartársulat, olvasókör, dalos egylet, polgári kör, polgári lövészegylet fogta
össze a falu lakosságát. A két világháború itt is, mint mindenütt, érzékenyen érintette a
lakosságot. Az I. világháborúban 42, a II. világháborúban 38 katona és 13 polgári személy
vesztette életét.
A második világháború után az ébredezés és újjáéledés korszaka következett. 1948
tavaszán településünkön 400 hold földet osztottak szét a parasztság és cselédség között.
1949 októberében megalakult a Kossuth Termelőszövetkezet. 1950 őszén megalakult a
Petőfi Tsz., majd év végére mindketten egyesültek Kossuth néven. Öttevényt 1939-ben
kezdték villamosítani és 1949 - re a falu harmada volt ellátva villamos energiával. Az
ötvenes évek végére már minden lakóház villamosított. 1967-ben megépült az új iskola.
1985-ben a Faluház épülete, melyben helyet kapott, házasságkötő- terem, rendőrőrs,
gyógyszertár orvosi rendelők és szolgálati lakások. 1986-ban kiépült a vezetékes ivóvíz
167
lakossági hozzájárulással. 1991-ben a rendszerváltozás után megépült az új temető,
mivel a régi már teljesen telítődött.
1993-ban új tornacsarnok épült az iskola udvarán.
1994-ben elkezdődött a falu csatornahálózatának építése 9 szomszédos és környékbeli
települések társulásával, lakossági, és állami támogatással. Közös szennyvíztisztító telep
épül kunsziget határban a Mosoni-Duna közelében. Új utcák nyíltak, mely lehetővé tette
a fiatal korosztály letelepedését. (Leneskerti, Akác, Jókai).
1998-ban elkezdődött a falu gázvezeték-hálózatának építése, mely 1999 végére
befejeződött. 1999-től az információs tájékoztatás teljessé vált a településen, így
Öttevény minden lakójához eljutnak az információk.(ÖKTV, Képújság, Öttevényi Hírek). A
falu összes intézményeiben (iskola, óvoda, faluház, orvosi rendelők) megoldódott a
szénről gázra való átállás. Az 1967-ben épült lapos tetővel ellátott iskola 2001 évben
megújult, és egy 5 tanteremmel bővített szép tetőteret kapott. Az összes középület külső
arculata megújult. Bognár Pál volt öttevényi lakó ajándékaként a 2000-év fordulójára egy
szép kopjafát kapott a teleülés, melyet a Jókai utca szabadidőparkjába helyezett el.
A sportpálya hosszú távú bérleményként csodálatosan megszépült. Köszönőtáblákkal,
információs táblával, padokkal, szeméttárolókkal is kiegészítették. A Faluházban működő
ÖKTV stúdió korszerűen felszerelt. Itt található a mindenki számára ingyen elérhető
világháló az eMagyarország Pont.
Látnivalók:
Földváry kastély: a kastély történetét számtalan rejtély övezi, amely máig nem
látott napvilágot. Öttevény gazdag történelme és feledhetetlen hangulata
érezhető a kastély minden zugában. A múlt század közepén Öttevény
legnagyobb birtokosai a Viczay-Héderváry, báró Sina, gróf Wenckheim és a
Földváry családok voltak. Ez utóbbiak közül báró Földváry Miklós építtetett
1870-ben egy szép ”úrilakot” a Bécs-Pozsony-Budapest főútvonal mentén,
168
melyet imádott feleségének ajándékozott. 1993-ban megnyitotta kapuját a
megújult Földváry Kastély, mely étteremként és szállodaként üzemel.
Milleniumi emlékkereszt
Petőfi Sándor emlékmű
Szeplőtlen Szűz Mária szobor
Park
Római katolikus templom: A település római katolikus temploma 1786-ban
épült.
és II. Világháborús emlékmű: 1992-ben avatták fel a II. világháborús hősi
emlékművet.
Vendéglátás:
Napsugár vendéglő
9153 Öttevény, Fő út 84
Telefon: (20) 322 8060
E-mail: [email protected]
Catherina Restorante Pizzéria
9153 Öttevény József A. u. 15.
Telefon: (96) 485 277
Chateau Földváry
9153 Öttevény, Fő utca 173.
Telefon: (96) 485 688
E-mail: [email protected]
169
Tolnai Vendégház
Öttevény Fő u. 32
Elérhetőség: 96/485-049
László Ferenc
Öttevény Leneskeri u. 29
Elérhetőség: 96/485-585
Réti Árpád Tiborné
Öttevény Fő u.12., József A u. 2.
Elérhetőség: 06-20-497-66-16, 06-20-497-66-19
Park Pizzéria
9153 Öttevény, Fő u. 126.
Rendelés: 06-20-236-70-20, 06-20-381-88-96
Helyi termékek:
Kónya Lajos méhész
Vegyszermentes méztermelés forgófészkes kaptárral
9153 Öttevény, Rákóczi F. u. 28.
06-20-388-2236
Önkormányzat elérhetőségei:
9153 Öttevény, Fő út 100.
Telefon: (96) 552 200
Forrás: Öttevény Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
170
PANNONHALMA
Pannonhalma város Győr-Moson-Sopron
megyében, a Pannonhalmai kistérségben, a
Pannonhalmi járás székhelye. Neve 1965-ig
Győrszentmárton volt.
Pannonhalma legnevezetesebb intézménye a
Pannonhalmi Bencés Főapátság, ezt illetve az ennek
helyet adó Szent Márton-hegyet gyakran nevezik egyszerűen Pannonhalmának.
Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban. Megközelíthető a
82. számú főúton vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.
Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint
Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt
álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu
kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor
felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent
Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven.
A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni
apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje.
Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve
beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető
népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai
Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára
emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, mely nevét a
bazilika védőszentjéről kapta.
A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben Rummer Márton
főapát újra telepítette. A török hódítás után gyorsan, de felemás módon teremtődtek
171
újjá a társadalmi és a gazdasági kapcsolatok. A lélekszám rohamosan megnőtt, sok lett a
belföldi bevándorló és a külhonból telepített német és szláv népesség. A visszatelepült
apátság nagy építkezésekbe kezd (major, magtár, számvevőségi épület). Megerősödnek a
céhek, szélesebb körű lett az iskoláztatás. Fejlődik a civil városrészt irányító közigazgatási
szervezet. (A részek: Város, Váralja, Hegy.) A mezőváros neve részben még Alsok, de
inkább már Győri Szentmárton néven említik. A fejlődés további korlátjai a település
közepét elfoglaló vár körüli földek, melyek apátsági birtokok. A gazdák egy része a
szélekre szorul.
A kapitalizálódó 19. században a céhek megszűntével kialakul a mezőváros kisipara és
kereskedelmi hálózata. Középipar is létesült: malmok, téglagyár, szeszfőzde.
Győrszentmárton ekkor már járási székhely volt. A főszolgabíróság, körjegyzőség és az
uraság számvevősége létrehozta a tisztviselői kart. Körök, egyletek alakultak, óvodák és
iskolák szerveződtek, illetve épültek. A lakosság létszáma 1900-ra eléri a háromezer főt.
A millennium évében megindul a vasúti közlekedés.
A mozgalmas 20. század történelmére csak utalásszerűen kell emlékezni. A 19. századi
örökváltság után megindult a földek elaprózódása. 1945-ben megtörtént a földosztás.
Ezzel megszűnt a cselédség, s a falu is szabadon terjeszkedhetett. Az 1950-es
járásrendezés során megszűnt a Pannonhalmi járás, a vidék járási székhelye Győr lett.
Pannonhalma 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Az államosítással leépült az ipar és a
kereskedelem, a téeszesítéssel a paraszti magángazdálkodás. A lakosság be- és
elköltözése miatt változik a lakosság összetétele. Kialakul a Győrbe bejárók széles rétege.
Nagy számban épülnek új családi házak, új utcák, közintézmények. Kibővül az
egészségügyi ellátás. Egy időre eltűnnek a nagy vagyoni különbségek.
A település az apátsággal közös Pannonhalma nevet viseli 1965 óta; a Pannonhalma
Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt.
1990-ben új politikai rend váltja fel a régit. A 90-es évek közepére lezajlik a kárpótlás és a
szövetkezetbe vont részarány-tulajdonok visszaadása, a tulajdonviszonyok rendezése. A
172
több mint 4000 lakosú település a Sokoró-térség egyik központja. A városka 1970 óta a
legnépesebb ezen a vidéken. Lakossága 1980 óta kissé csökkent, azonban népessége
1949-től napjainkig több mint 10%-kal megnőtt. Demográfiai mutatói nem a
legkedvezőbbek. Kevés az élve születések aránya, ezért szaporulata negatív. Különösen
az 1980 és 1990-es évek között erős elvándorlás jellemezte, mely 1990 után kisebb
mértékűvé vált.
Látnivalók:
Pannonhalmi Bencés Főapátság: a Főapátság a magyar történelem egyik
kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a
világörökség része. A város gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma
meghaladja az évi 200 ezer főt. Pannonhalma neve hazánk turisztikai térképén
az egyik leglátogatottabb célpontnak számít. Pannonhalma természeti
adottságai és a főmonostor vonzereje miatt a település a turisztikai iparágra van
berendezkedve. Szállodái, panziói minden kényelmet kielégítenek. Az
apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei
Szakközépiskola és Kollégium.
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet: 1992-ben hozták létre 7042 ha-on. Területileg
tagolt. Főbb részei: az Erebe-szigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedő
természeti értékkel bíró területek (Gönyű és Komárom között). Az őszi és téli
vonulások idején kap fokozott jelentőséget. A jeges-, a hegyi-, a kontyos-, a
nyílfarkú és más récefajok, parti madarak keresik fel előszeretettel.
Főbírói ház (Petőfi Sándor utca 9.): feltehetően ennek átépített változata a mai
emeletes, több helyiséges épület, amelyik 1950-ig adott helyet a főbírói,
főszolgabírói lakásnak. Később egyik részében a Zöldkeresztként emlegetett
egészségházat helyezték el.
Holocaust emlékmű és zsinagóga (Szabadság tér): a városból és térségéből a II.
Világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állíttatta a Karzat Kultúrközpont
173
Alapítvány 2004-ben, mely Chesslay György szobrászművész alkotása. Mögötte
található a XIX. század végén épült zsinagóga, mely jelenleg felújítanak.
Kelemen Krizosztom emlékkő (Dózsa György utca 1.): 2001. május 21-én avatták
fel az emlékművet az 1950-ben elhunyt Kelemen Krizoszton volt pannonhalmi
főapát emlékére, aki a II. világháború alatt számos életet mentett meg. Az
emlékmű a Pándzsa Klub, a főapátság, a helyi önkormányzat, a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma és magánszemélyek segítségével készült.
Magtár (Mátyás király utca elején): a majorsági épülettel szembeni emeletes
téglaépület. A majorsági pincékből kihordott mesterséges halmon áll. Régebben
nyitott volt, csak későbbiekben falazták be boltíveit az 1800-as évek elején.
Jelenleg a Magtár Művészeti Alapítvány tulajdonában van, kik kulturális célra
kívánják hasznosítani az épületet.
Majorsági épületegyüttes (Mátyás király utca 1.): a központtól keleti irányban
található a majorság épületegyüttesét, amit az 1650-es években építtetett
barokk stílusban a főapátság. A hegy belseje különleges látnivalót rejt magában:
A néphagyomány szerint a hegy gyomrába vájt, nagy kiterjedésű pincerendszer
1000 éves múltra tekint vissza. Az épületegyüttes egy négyszögletű udvart vesz
körül, közöttük alagútszerű átjárókon lehet közlekedni. Az épületkomplexum
alatt kialakították az 5000 akós pincét is, ami a borgazdaság alapja lett. Itt volt
lakása az író Dallos Sándor (Az Aranyecset írója) családjának.
Mária-szobor (Dózsa György utca 90.): a talapzaton álló fülkés szobor a Dózsa
György utca 90-es számú ház előtt, a Győrság felé vezető út mellett áll. A
kápolnás keretbe állított Mária szobor 1914-ből való, melyet a tabáni Szedres
területéről 1939-ben helyeztek ide. Helyén a Tóth György által 1831-ben
emeltetett kereszt állt.
Pápai emlékkereszt (Kisfaludy utca mögött): II. János Pál pápa 1996-os
pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állította a helyi Pándzsa
Klub Egyesület. a keresztet nemrégiben felújították, ennek köszönhetően ma
174
már egy impozáns, fából készült kettőskereszt hirdeti Pannonhalmán, hogy itt
járt a történelmi közelmúlt egyik legjelentősebb és leginkább tisztelt
személyisége.
Radnóti-emlékmű (Arany J. utca, a téglagyár mellett): a téglagyár területén
töltötte utolsó éjszakáját Radnóti Miklós 1944 novemberében. A felépített
kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet
gyötrelmei, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal. A szobrot
1983-ban Meszlényi János készítette.
Római katolikus templom (Váralja 1/a): alapjai XII. századból valók, 1734-ben és
1880-ban átalakították, végleges formáját és stílusát 1960-ban nyerte el.
Templom falában lévő márványtáblán az első világháború 110 hősi halottjának
neve olvasható. Előtte két kopjafa áll mely az 1956-os forradalom és
szabadságharc hőseinek állít emléket.
Szent-István dombormű (Petőfi Sándor utca 61.): az 1896-os millenniumra
készült el a Győr-Bakonyszentlászló vasútvonal, és ekkor megépült a
vasútállomás is. Falán egy 1938-ban Zászlós István által készített bronz
dombormű fogadja az ideutazót. Azt az eseményt ábrázolja, amikor István király
Szent Márton hegyéről (Pannonhalmáról) indult Koppány ellen.
Szent-Márton szobor (Szabadság tér): a templom melletti kis téren áll, melyet
1997-ben, Szent Márton halálának 1600. évfordulóján szobrot szenteltek. A
szobor a pannóniai születésű védőszentet, Tours egykori püspökét ábrázolja. Ez
a hely a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal része.
Szent-Vince zárda (Szabadság tér 21.): XVIII. századi barokk épület, jelenleg
óvodaként működik.
Szoborpark (Szabadság tér, Liget): a város központjában, a Szabadság téren lévő
parkban található Országzászló 1940-ben épült. Tégla talapzaton kovácsoltvas
zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel, rajta
felirat: „Isten áldd meg a magyart!". Zászlós István és Schima Bandi
175
iparművészek alkotása. A parkban található még az Árpád-dombormű, a Szent
István és Géza fejedelem szobra is.
Temető (Rák utca): a temető mai helyén 1759-ben kezdtek el temetkezni,
területét 1865-ben megnövelték. Közepén található az elhalt plébánosok és
vincés nővérek emlékére emeltetett nagykereszt, mely 1876-ban épült. A
temető déli részében található a zsidó temető.
Városháza (volt községháza, Dózsa György utca 10.) Szecessziósnak mondható
egy emeletes épület, homlokzatán Szent-Márton domborművel. Építése 1910
körülire tehető. Helyén a hajdani Volfinger-féle ház állott, melyet 1879-ben vett
meg a hitközség jegyzői laknak, ahol Hernádi Gyula Kossuth-díjas író is töltötte
gyermekéveit.
Vásárok:
Gyógynövényhét Pannonhalmán
Időpont: Augusztus 15-20.
Kolostori Termékek Vására és Magyar Világörökségek utcája
Időpont: Augusztus 16-17.
Tricollis Foglalási Központ
9090, Pannonhalma, Kosaras domb
Telefon: (96) 570-191
Fax: (96) 570-192
E-mail: [email protected]
www.bences.hu
176
Helyi termékek:
Pannonhalmi Főapátság
9090 Pannonhalma, Vár 1.
06-30-202-41-35
Termékek:
Borok
Citromfű olaj
Illatzsák
Kakukkfű olaj
Levendula olaj
Kozmetikai termékek
Kovács Erika szappankészítő
Cassiel&Raffael Kft. - D’moon
9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 24.
06-70-313-3798
Steczina Mónika, Gaál András mézeskalács-készítők
9090 Pannonhalma
06-30-461-5283
Valiczkó Méhészet
9090 Pannonhalma, Rákóczi Ferenc u. 19.
06-20-986-5957
177
Vendéglátás:
Pannonhalma Étterem & Pizzéria
9090 Pannonhalma Szabadság tér 1.
Telefon (96) 470 139
http://www.pannonhalmaetterem.hu/
Borbirodalom
9090 Pannonhalma, Szabadság tér 27.
Telefon: (96) 471-730, (96) 471-240, (30) 459-2509
Fax: (96) 470-561
E-mail: [email protected]
www.borbirodalom.hu
Pannon Panzió Étterme
9090 Pannonhalma, Hunyadi utca 7/a
Telefon: (96) 470-041
E-mail: [email protected]
Honlap: www.hotelpannon.hu
"Familia" Panzió
9090 Pannonhalma, Béke u. 61. - térkép
Email: [email protected]
w3.enternet.hu/familiap
Telefon: (20) 922-6747
Fax: (96) 470-192
178
Levendula Vendégház
9090 Pannonhalma, Tóthegy 92/c
Email: [email protected]
Telefon: (20) 353-3032
Panoráma Camping
9090 Pannonhalma, Fenyvesalja 4. - térkép
Telefon: (96) 471-240
Fax: (96) 470-561
Szabadidőközpont és Horgásztó
9090 Pannonhalma, 82 sz. út mellett
Telefon: (20) 970-4467
Apátsági Viator Étterem és Borbár
9090 Pannonhalma Vár 1.
Telefon: (96) 570 200
Fax: (96) 570 240
Mobil: (30) 632 7066
E-mail: [email protected]
www.viator.co.hu
Önkormányzat elérhetőségei:
9090 Pannonhalma, Dózsa György utca 10.
Telefon: (96) 470 123
Forrás: www.pannonhalma.hu ; wikipedia
179
PÁZMÁNDFALU
A község Győrtől 15 km-re, délkeletre a Sokorói-dombság
északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű
vidék. Az ittlakók földműveléssel, állattenyésztéssel
foglalkoznak. Pannonhalma város keleti szomszédja.
A legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk.
Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről
kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a XIII.
században és a XIV. század elején is birtokolt területet a
településen. A falunak több gazdája volt. A győri várszolgák és udvarnokok, de
megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat. Helységként először 1240-
ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a
gróf Cseszneky család szerzi meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Köcski
Sándornak adományoz itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említik e helyt. A
török uralom alatt elpusztult. Utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a
jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói
ekkor szőlő és földmunkával foglalkoztak. A századforduló végén a filoxéra elpusztította a
szőlőt.
A falu lakossága magyarokból állt s csak török pusztítás után telepítették be a földesurak
néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848-as évek után ismét kicserélődött a falu
lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a
boldogulását. Ezért szabadon folyt a be-, és kiköltözés a faluba.
A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A
faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól említik a pázmándi
templomot illetve a plébániát. A templom már 1638-ban romokban hever. Érte a győri
180
püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18.
századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.
A mai templomot 1753-ban építették fel. Tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílúsú
főoltár a XVIII. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció
kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak
iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket, és a tanítókat bebörtönözték, gályára
hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt.
Pázmándfalut és Pázmándhegyet ezt a két helységet 1950. december 8-án egyesítették
Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Nyalka községgel közösen községi közös tanácsot
szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.
A településen a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be
a környéken. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult. Ezt később a pázmándfalui,
győrsági és a töltéstavai létrejött "Aranykalász" Mgtsz. váltotta fel, amely jelenleg is
gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre.
1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is szaporodott a település.1968 óta
fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába.
Sípályája népszerű. 1994-től kiépült a vezetékes gázhálózat, valamint a telefonhálózat.
A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt
Pázmándfalu hegybírót is választott.
Látnivalók:
Római Katolikus templom
Református Templom
Utcakép
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű
Tájkép
181
Helyi termékek:
Huszár Pincészet, bor
Cím: 9085 Pázmándfalu, Hegyalja 936 hrsz.
Telefon: 36 70 603 6100
E-mail: [email protected]
Honlap: www.huszarpinceszet.hu
Ópince Pázmándhegy Kft., bor
Cím: 9085 Pázmándfalu Hegy 60.
Telefon: +36 96 470 833
Fax: +36 96 470 833
E-mail: [email protected]
Bacsa István, almatermelő
9085 Pázmándfalu, Fő út 118.
06-30-512-4849
Önkormányzat elérhetőségei:
9085 Pázmándfalu, Fő u. 64.
Telefon: (96) 470-070
Forrás: Pázmándfalu Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
182
PÉR
Pér település a Kisalföld délkeleti részében a Bakony
ér völgyében a Győrt Székesfehérvárral összekötő
81-es számú főközlekedési útvonalon Győrtől 15
km-re található meg.
Ez a táj átmenetet képez a síkság és a Pannonhalmi
Dombság (Sokoró) között. Az átlagos tengerszint
feletti magassága 132 méter. A község vízfolyásokkal szabdalt, enyhén hullámos
területen fekszik. Legalacsonyabb pontja 118 m-re, a legmagasabb 141 m-re van a
tengerszint felett. Meghatározó szerepe van a közeli Bakony ér és a falun átfolyó Vezseny
ér vízmozgásának. Az előbbi Gönyűnél ömlik a Dunába, míg az utóbbi Töltéstava (a
szomszéd község) közelében egyesül a Nagy-Pándzsa ér vízével. A Vezseny ér mentén
halastó rendszer és öntözőtó lett kialakítva.
A környék talaja a Duna hordalékára rárakodott vastag lösz rétegen alakult ki. Jobbára
mezőségi talajok, kisebb hányaduk homoktalaj. Gyepterületek a vízfolyások mentén
vannak.
A település a Kisalföld délkeleti részében a Bakony-ér völgyében a Győrt
Székesfehérvárral összekötő 81-es számú főközlekedési útvonalon Győrtől 15 km-re
délkeletre található meg. Ez a táj átmenetet képez a síkság és a Sokorói-dombság
(Pannonhalmi-dombság) között. Az átlagos tengerszint feletti magassága 132 méter.
A község vízfolyásokkal szabdalt, enyhén hullámos területen fekszik. Legalacsonyabb
pontja 118 m-re, a legmagasabb 141 m-re van a tengerszint felett. Meghatározó szerepe
van a közeli Bakony-ér és a falun átfolyó Vezseny-ér vízmozgásának. Az előbbi Gönyűnél
ömlik a Dunába, míg az utóbbi Töltéstava (a szomszéd község) közelében egyesül a Nagy-
Pándzsa ér vízével. A Vezseny-ér mentén halastó-rendszer és öntözőtó lett kialakítva. A
környék talaja a Duna hordalékára rárakodott vastag lösz rétegen alakult ki. Jobbára
183
mezőségi talajok, kisebb hányaduk homoktalaj. Gyepterületek a vízfolyások mentén
vannak.
Az átlagos évi csapadéktömeg 592 mm, amiből a tenyészidőszakra 240 mm jut. Az éves
napfényes órák száma: 1916 óra, az éves középhőmérséklet 10,3 °C. A Kisalföldön az É-
ÉNy-i szelek uralkodnak. A viharos napok száma évente eléri a 60-at.
Az első írásos említése a XIII. század közepétől származik.
A XVI. században a török támadások teljesen elpusztították, és évekig lakatlan
településként tartották számon.
Régóta lakott hely, ezt bizonyítják a kőkorszaki, valamint kelta származású leletek,
amelyek szántás közben kerültek elő. Több évszázadon keresztül éltek itt a római
birodalom népei. Később avarok, szlávok, majd a honfoglaló magyarok
népesítették be a vidéket. Pér első okleveles említése a Szent Márton bencés
apátság javainak 1237-1240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu”
történt meg. A győri püspök birtokaként említik 1329-től egészen 1848-ig. („Peer
villa episcopalis” , azaz Pér püspöki falu. {1357}) A törökök által teljesen
elpusztított falu volt, sőt 1529-től 1531-ig teljesen lakatlan volt.
A Pér elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést feltehetőleg
Peernek nevezték. Más elmélet a Péter névből eredezteti a falu elnevezését.
Valószínűleg a legközelebb áll a valósághoz, hogy a község a nevét a pér-hal
fajtájáról nyerte. Az 1565-ös úrbárium is úgy ír a faluról, hogy jó halastava volt. Az
első okleveles említése az úgynevezett Ailleus jegyzékben történt. Pér ekkor már
falu, s valószínű, hogy hosszabb ideje létezett. 1329-ből származó oklevél Pért
már a győri püspök birtokaként említi, s 1848-ig birtokosa nem változott. A
mohácsi csatavesztés után (1526) Győr vármegye területét is pusztította a török és
Pér is 1529-től 1531-ig behatolhatatlanná vált. Az 1549-es, 1551-es és 1568-as
184
úrbéri kimutatásai szerint lakatlan település. A már említett 1565-ös úrbéri
kimutatás szerint jó halastava van. 1561-ben a települést pusztaként említik., s a
falu területét a pázmándiak művelik. Az 1619-es Győr megyei portaösszeírás sem
szól Pérről. Hasonlóképpen tett említést 1627-ben Esterházy Miklós által a
sérelmekről elrendelt összeírás. A vasvári béke után (1664) Széchényi György győri
püspök telepíti újra a falut, sőt 1669-ben szabadságlevelet adott a péri
jobbágyoknak. A déli oldalon kialakult a zsellérek, a pannonhalmi-gönyűi út két
oldalán a gazdák útja. Ez jelenleg is a község fő utcája. 1670-ben rendezik a péri
utak határvonalait. De a török 1683-as bécsi hadjárata megakasztotta e
folyamatot, sőt megsemmisítette a fejlődésnek indult települést. Buda 1686-os
visszafoglalása után Pér Kollonich Lipót győri püspök kezdeményezésére kezdődik
el újra a falu fejlesztése.
Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 1015 fő. 1851-ben 1192 lakosa volt a
településnek. 1735-ben felépült falu a falu jelenleg is meglévő temploma. 1839-
ben elkészült a település határának a telekkönyve. Összesen 51 jobbágytelek
volt. A falu határában 3348 hold szántóföld, 652 hold rét. 1848-1849-ben
többször átvonultak a településen a magyar osztrák seregek. 1866-ban szentelték
fel a Kálvária kápolnát.
A gazdasági életnek nagy lendületet adott az 1895-ben megalakított Péri
Hitelszövetkezet, a Gazdakör, amelynek működését gátolta az első világháború
kitörése.
1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló
településsé lett. A második világháború előtti utolsó békeévben (1938-ban) Pér
nagyközség a Pusztai járásban. Lakossága 2551 fő, nagyobbrészt római katolikus
vallásúak. Területe ekkor 5421 kh. A második világháború alatti begyűjtési
185
rendszer, majd a német és az orosz megszállással együtt járó rekvirálások
következtében az állatállomány lecsökkent. Aminek következtében az
újratermelés nehezen indult meg.
A második világháború befejeztével 1945-ben felosztották a püspöki birtokot. A
földigénylők 1640 kh földet kaptak, amit a püspökalapi határból pótoltak az
igények kielégítésére. 1949-ben az elsők között alakult meg a Micsurin TSZCS
(termelőszövetkezeti csoport). 1955-ben újabb három tsz. alakult meg: az Új élet,
a Búzakalász és a Petőfi. Ezek 1956-ban meg is szűntek. A termelőszövetkezetek
újra megalakításakor 1959-ben 2 tsz. alakult meg az Új élet és a Micsurin. A két
mezőgazdasági termelőszövetkezet 1962-ben Haladás néven egyesült. Ebben az
évben épült meg a kultúrház is. 1971-ben került átadásra az áfész „Park”
vendéglője. A következő évben fejeződik be a repülőtér megépítése.
1975-ben a kultúrházban faluszobát rendeznek be. Pér, Mezőörs és
Mindszentpuszta összevonásával 1977-ben közös tanácsot hoztak létre péri
székhellyel. A közös tanács 1989-ben a rendszerváltás előtti évben szűnik meg. A
korábban Mezőörshöz tartozó Mindszentpuszta népszavazáson Pérhez
csatlakozik. 1990-ben a községben is megalakult az önkormányzat. Az 1990. évi
önkormányzati választáskor már működik az MDF alapszervezete.
A környező községek közös beruházásban épül meg 1991-1992-ben a vezetékes
ivóvízhálózat, mely Töltéstavat, Pért, Mindszentpusztát, Mezőörsöt, Bőnyt és
Rétalapot látja el egészséges ivóvízzel. Ezekben az években történik meg a
vezetékes telefonhálózat bővítése, majd 1994-ben a vezetékes gáz bevezetése a
háztartásokba.
186
Látnivalók:
Római katolikus templom: jelentős műemlék a Groll Adolf győri püspök által
1735-ben felépített barokk katolikus templom. A régi a faluval együtt pusztult el
a török alatt. Zichy Ferenc püspök az új templomhoz 1762-ben tornyot
építtetett, Zalka János győri püspök 1875-ben megnagyobbíttatta. 1935-ben
felújították. Értékei: a főoltár két álló szobra, az oltár, a barokk ezüstkehely és
ereklyetartó, valamint a XIX. század közepi festmények.
Fájdalmas szűzanya kálváriakápolna
Erzsébet kő
Hősi emlékmű
Homokpuszta: a kisalföldi homokpuszta a Duna árterétől délre azzal
párhuzamosan Győrtől a Tatai árokig húzódik. Aljzata felső pleisztocén korú
kavicstakaró. Győr és Gönyű között 4-8 méter vastagságú teraszokat képezett.
Ez valamint az alacsony évi 550–600 mm-es csapadék eredményezte, hogy a
Kisalföld hazai részének ez a legszárazabb területe és rajta részben eredeti,
részint homoki tölgyesek, irtás területén másodlagosan homokpuszta gyepek
alakultak ki. Sajnos mára az oktalan fenyvesítés és akácosítás következtében kis
területen maradt fenn. Legszebb foltjuk a Komárom-Győr-Kisbér háromszögben
érintetlenül pompázó gyep, amely a Pannon Tájvédelmi Körzet legkeletibb
elhelyezkedésű védett területe. (Gönyű, Bőny, Győrszentiván térsége). A
homokpuszták sajátos világa a rovarok valódi birodalma. Legszembetűnőbb a
lepkék számtalan faja. Így a térségben turisztikai kirándulásokat, táborokat
(például lepkenézőt, mely most nyugaton annyira divatos) lehetne szervezni.
Péri Dédi Nádikója: tájjelegű játszóház
Utcakép
770. évre emlékmű
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű, park
Táj jellegű ház
187
Tó
Reptér:
1972-ben kiépült a repülőtér. 627-642
A repülőtér elérhetősége:
Tel: +36 96 559 200
Fax: +36 96 559 202
Mail: [email protected]
AFTN: LHPRZPZX
www.gyor-perairport.hu
Vendéglátóhelyek:
Fehér Akác Vendéglő
Cím: 9099 Pér, Fehérvári utca 86/13.
Telefon:(96) 476 077
www.feherakac.hu
Hummel Panzió
9099 Pér, Fő út
Telefon/Fax: (96) 476-497
Önkormányzat elérhetőségei:
9099 Pér, Szent Imre utca 1.
Telefon: (96) 559 230
Forrás: www.per.hu, wikipédia.
188
RÁBACSÉCSÉNY
Rábacsécsény a Rába bal partján helyezkedik el. Győrtől 25
km-re található. Lakosainak száma 630 fő.
Csécsény területén már a rómaiak előtt állandó kelta
település volt. Később Róma fennhatósága alá tartozott,
úgynevezett római telep volt. Ez alatt nem katonai őrhelyet,
hanem polgári települést kell érteni.
A faluról az első írásos emlék IV. Béla király uralkodása
idejéből származik. Ekkor Nagy-Csécsény és Kis-Csécsény a
nagytekintélyű Csécsényi nemzetség és a bencés apátság birtokában volt. A tatárjárás
utáni birtokrendezések nyomán a faluk egyedül a bencés apátsághoz tartoztak. A XVI.
századtól a falu egészen az 1890-es évekig a Sibrik család birtoka maradt.
A Sibrikek jól bántak a jobbágyaikkal, de a falut nem kerülhették el a szerencsétlenségek.
Történt például, hogy 1636 őszén egy 500 fős török lovasdandár átkelt a Rábán és
behódolásra szólította fel a falut. Miután ez nem történt meg a falut felgyújtották és
porig égették. több embert megöltek. és elhajtották a jószágokat. Ezután a falu
körülbelül 15 éven át pusztán állott, csak lassan ment végbe a betelepítés.
1675-ben már 8 félhelyes és 18 zsellércsalád lakott a faluban, de 1676-ban a falu ismét
leégett. A tűz után egy félhelyes és 13 zsellércsalád maradt a faluban, de az élet nem állt
meg és a falu ismét fejlődésnek indult.
Látnivalók:
Rába folyó és a hozzá tartozó ártéri erdők, mezők, rétek kiváló célpontja lehet
egy gyalog vagy kerékpáros túrához. A Rába folyón természetesen kínálja magát
egy evezés vagy kenuzás a vízi sportok kedvelőnek.
189
Római Katolikus templom: a jelenlegi templom az 1800-as évek elején barokk
stílusban épült a Sibrik család megbízásából. A templom minden egyes
téglájában megtalálható az "S" monogram. A falu akkori népessége ingyen,
közmunka gyanánt hordta az építkezéshez szükséges követ. A templom falán
megtalálható az I. és a II. világháborúban elesettekre emlékeztető emlékmű.
Ágota szobor: jelenleg a templomkertben található. A templom 1810-es
tűzesetéből mentették ki.
Szűz Mária Jézussal oszlop: szintén a templomkertben található.
Deák Ferenc emlékmű: a Deák téren található. 2002-ben került felavatásra
Vendéglátóhelyek:
Gábriel Vendéglő
9136 Rábacsécsény, Deák tér 8.
Telefon: (30) 373 2291 (96) 284 557
Email: [email protected]
Helyi termékek:
Gombás Gyula díszbaromfi tenyésztő
9136 Rábacsécsény, Hunyadi J. u. 12.
06-96-284-477, 06-30-652-7876
Iszak Béla méhész
9136 Rábacsécsény, Petőfi u.
06-30-275-9956
190
Kokas Géza és Szabó Andrea - bőrtárgy készítés
Turultánc Táltos Dobkör és Alkotó Műhely
9136 Rábacsécsény, Petőfi utca 8.
06-70-364-9638 (Kokas Géza)
06-70-364-9620 (Szabó Andrea)
Mihálovics Balázs méhész
9136 Rábacsécsény, Szent Imre u. 55.
06-30-556-4534
Nagy Gyula sertéstenyésztő
9136 Rábacsécsény, Sibrik Miklós u. 22/a
06-20-461-8922
Szabó Andrea méhész
9136 Rábacsécsény, Petőfi utca 8.
06-70-364-9620
Szakácsné Nagy Etelka méhész
9136 Rábacsécsény
06-96-284-220
191
Önkormányzat elérhetőségei:
9136 Rábacsécsény, Deák Ferenc tér 6.
Telefon: (96) 284-191
Forrás: www.rabacsecseny.hu, helyszíni adatgyűjtés.
192
RÁBAPATONA
Rábapatona község a Kisalföldön Győr-Moson-Sopron
megyében található, Győrtől 18 km-re Sopron irányában. A
falu központja a 85-ös számú főúttól négy km távolságra van.
Északon a Rábca, délen a Rába folyó határolja.
Megközelíthető a 85-ös számú főúton, a 83-as főúton,
Koroncón, a Marcal, majd a Rába hídon keresztül, s a Győr-
Sopron-Ébenfurti vasútvonalon. Vasútállomása a község
központjától 3,5 km-re van.
A megtalált leletek szerint a falut eredetileg besenyők lakták. 1368-ból származó oklevél
igazolja, hogy ekkor Rába-Patona a győri káptalan birtoka volt. 1633-ban a török
fenyegetés miatt a győri parancsnok azt tanácsolta a falu lakóinak, hogy hagyják el
otthonaikat és költözzenek Győr-újvárosba. E tanácsot a falu lakói elutasították és a
települést árkokkal és palánkokkal vették körül. Később viszont Patonát már kincstári
birtoknak tekintették és 1647-ben a lakosokat Győrbe hajtották, s ott hűségre
feleskették. E naptól a patonaiaknak is szabad volt a rablás,és ezentúl legkisebb gondjuk
volt ősi fészkük védelme, szétjártak, mint egyéb német hadak kalandokra. Ám 1647-ben
meglakoltak ezért, mert az őrségi csatangolás miatt védtelenül maradt Patonára török
portyázók csaptak le és földig rombolták. 1649-ben Patonát a győri káptalan újjáépítette
és megerősítette. 1781-es iraton talált pecsétje kör alakú búzakalász díszítéssel övezett.
Körirata: "CAPTOLOMPATONAPECI 1701". A felirat mai olvasatban: "KÁPTALANPATONA
PECSÉTJE 1701" A pecsét kettős vonallal határolt belkörében lebegő, felfordított, jobbra
néző ekevas és balra néző csoroszlya között hármas halomból kinövő búzakalász.
Mérete: 20 mm. A falu neve feltehetőleg magyar névből származik, a káptalan előtag
pedig a birtokosára utal. Az 1900-as években az országos községi törzskönyv bizottság
döntése alapján nevét Rábapatonára - a Rába folyó közelsége miatt - változtatták meg. A
hagyomány szerint ősrégi besenyő település. Első okleveles említése 1253-ból való.
193
1345-ben birtokosa már a győri káptalan, neve már ekkor is Káptalan-patona volt. Az
1549-es összeírás szerint 10 porta volt a faluban, 5 zsellért és 7 jobbágyot új telepesként
említettek meg. Ekkor a községet nádas és ingovány övezte, lakossága főleg halászatból
és állattenyésztésből élt. A győri várőrség 1562-ben a Rábán gabonájának megőrlésére
malmot építtetett. Török földesurának 1606-ban posztóval fizetett adót a falu. Egy 1619-
es összeírás szerint a 7 portás falu földesura továbbra is a győri káptalan. 1623. szomorú
év volt a falu történetében, mivel egy török martalóc csapat több gyereket elrabolt, s
kiváltásuk több száz forintba került. A további rablások és pusztítások elkerülése végett
adót fizettek a patonaiak. Az adófizetés ellenére 1633-ban újra átkelt a Rábán egy török
csapat és elhajtotta a falu minden marháját. A patonaiak ennek ellenére sem fogadták el
a győri vár parancsnokának a javaslatát, költözzenek be a jobban védhető Győr-
újvárosba. A következő évben a Rába menti átkelőhely őrzésére őrhelyet építettek. Ez
újabb konfliktust okozott a falu életében, mivel az őrség német muskétásai rengeteg kárt
okoztak. 1639-re a falu portáinak száma 7-ről 5-re csökkent. 1647-ben egy török csapat
bevette az őrhelyet, a falut felgyújtotta és 5 helybélit rabságba hurcolt. A győri káptalan
1650 körül kastélyt, s templomot építtetett a településen. A templom tornyát csak a
XVIII. század közepén építették fel. Patona 1655-ben III. Ferdinándtól két vásártartásra
kapott kiváltságot. 1683-ban Bécs sikertelen ostromából visszatérő török sereg újra
feldúlta a patonai községet, s az többé már nem is épült fel újra.
Az 1720-as összeírás szerint 43 jobbágy család élt a településen. Az 1767-es úrbárium
szerint a birtokos a győri káptalan, és 53 telkesjobbágy, 17 házas-, 28 házatlan zsellér élt
Patonán. Az 1809-es francia háború idején itt is összecsaptak a magyar nemesi felkelők
egy francia egységgel. 1876-ban, majd 1883-ban árvíz pusztította a falut. 1884-86-os
években szabályozták a Rába folyót. 1897-ben új két tantermes iskola épült a XVIII.
századi helyett. 1901-ben újabb tanteremmel és egy lakással bővítették az iskolát. 1809-
ben 400 lovasból álló francia csapat, a felkelt magyar nemesség 50 emberét vette
üldözőbe, és a patonai híd felé szorította. A magyarok azonban vitézül küzdöttek,
átvágták magukat a franciákon és közülük többet el is fogtak. A falu katolikus templomát
194
1650 körül emelték, de tornyát csak a 18. század közepén építették hozzá. A falu ezután
fejlődésnek indult. Az első iskola a XVIII. században létesült és mindössze egy tanítója
volt.
Az első világháborúban 82 rábapatonai halt hősi halált. 1920-tól a falu lelki pásztora
Harsányi Lajos papköltő. A rábapatonai templomot 1929-ben román stílusban alakították
át. Az 1921-es földreform során a győri székeskáptalan és gróf Merán Jánosné birtokából
536 kat. h. föld és 208 házhely került a rábapatonaiak birtokába. 1920-ban megalakult a
Hangya képviseleti szervezet és kialakult a központi irányítás. 1930-ban Rábapatona
nagyközséghez tartozott Lesvárpuszta, Ikrény-puszta, Ószhely, Szentistván-major,
Dénesházapuszta, Kósdombi-tanya. 390 házban 2356-an laknak. A falu területe 6076 kat.
h. szántó, 1370 kat. h. rét, legelő, 795 kat. h. erdő, 171 kat. h. kert, 52 hold nádas és 436
hold terméketlen terület. Nagyobb birtokosok: gr. Merán Jánosné 3500 kat. h., és a győri
székeskáptalan 1589 kat. h. birtokkal. Eredetileg a község határában 1930-tól van vasúti
megálló, ugyanekkor vezették be a községházára a telefont is. 1937-ben alakult meg a
faluban a labdarúgócsapat. 1939-től van a községben orvos, 1948 óta állatorvos.
A németek 1945. március 28-án robbantották fel az 1891-ben épített hidat. Ugyanebben
az évben már egy ideiglenes hidat emeltek a Rába folyón. 1949-ben már egy újabb híddal
helyettesítették az ideiglenest, s 1962-ben építették meg a vashidat, amit 1987-ben közel
100 méter hosszúságú új vasszerkezetű híddal cseréltek fel. A szovjet hadsereg 1945.
március 28-29-én vonult a faluba. Az első községi gyógyszertár 1953-ban nyílt meg. 1952-
ben két iskolai tanterem létesült, 1977-ben pedig átadták a tornatermet is. 1980-ban
megnyitották az óvodát. 1987-re készült el - három év alatt - a vízmű. 1955-ben négy
kisebb termelőszövetkezet alakult, de 1956-ban már fel is oszlott. 1959-ben alakult az "Új
Élet" Termelőszövetkezet.
1950-ben villamosították a községet. 1947-ben megépült az óvoda. A németek által
felrobbantott Rába-hidat 1958-ban építették újjá. 1957-ben megindult Rábapatona és
Győr között a rendszeres autóbuszjárat. 1959-ben épült az MSZMP pártház és az "új"
195
iskola. 1962-ben épült meg a művelődési ház. 1970-ben lebontásra került az utolsó
korszerűtlen épület is. A 1970-es népszámlálás adatai szerint már 2470 fős volt a
település.
Látnivalók:
Római katolikus templom: az 1650-es években épült.
Tájház: néprajzi kiállítás is található benne. 9142 Rábapatona, Árpád utca 6.
Nyitva tartás: minden szombaton 15:00 órától 16:00 óráig, egyéb napokon:
Németh Annamária IKSZT vezetővel történő előzetes telefonos egyeztetés
alapján (06-20/217-5269 )
Agárversenypálya: egész évben versenyek és edzések
Templom kertben található szobrok
Szeplőtlen Szűz Mária
Ártéri liget: „vadregényes” táj, csendes, nyugodt szinte érintetlen környezet,
rengeteg kikapcsolódási lehetőséggel: pl.: vízi sportok, horgászat
Holt-Rába falun belül kanyargó zeg-zugos ága
Bilibáncs Népi Hagyományőrző fesztivál 2012-ben július 20-22-én kerül
megrendezésre
Besenyő kupa: 2012-ben július 29-én kerül megrendezésre, hagyományőrző
jelleggel, 4 labdarúgó csapat részvételével.
Adventi fesztivál (minden év adventi időszakában)
Vendéglátóhelyek:
Diófa Vendéglő étterem, pizzéria
9142 Rábapatona, Rábaszer u. 2
Telefon: (96) 583-094; (30) 31-35-310
E-mail: [email protected]
196
Laci Kocsma – Rábapatona
9142 Rábapatona, Szent István Utca 39
Telefon: 96-367-047
Malomalja Söröző
9142 Rábapatona, Szabadság út 33.
Helyi termékek:
Káldi Károly fazekas
9142 Rábapatona, Rózsa Ferenc u. 20.
06-30-601-9921
Várvölgyi Zoltán méhész
9142 Rábapatona, Széchenyi u. 9.
06-30-411-9973
Önkormányzat elérhetőségei:
9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.
Telefon: (96) 583-000
Forrás: Rábapatona Község Önkormányzata, a Wikipedia szócikke a településről, amely
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Sándor írását dolgozza
át.
197
RÁBASZENTMIHÁLY
A település a Rába folyó jobb partján a Tét-Lébény és a
Mórichida-Győr utak keresztezésében a Rába folyón átívelő
híd mellett található. A község menetrend szerinti
autóbusszal, illetve személygépkocsival közelíthető meg.
Egyénileg vagy csoportosan a Rába folyón vízi
sporteszközökkel is elérhető. A legközelebbi vasútállomás (kb.
8 km) Enese községben a Győr–Sopron–Ebenfurth
vasútvonalon érhető el.
A Rába bal partján, főutak találkozásánál a Rába hídja mellett található.
Látnivalók:
Római katolikus templom: a karcsú tornyú épület barokk stílusban épült,
csakúgy, mint az oltárok és a szószék. A Béke utca elején egy szép Mária szobrot
is találunk. 1859-ben tűzvész által elpusztult, majd újjáépített római katolikus
templom, amely a Béke utca végén, egy mesterséges dombon áll. Berendezései,
a Mária-szobor, az oltárok és a szószék barokk stílusban épült
A templom mellett a Plébánia Hivatal, mögötte az általános iskola épülete
található. A focipálya mellett az úton kőkereszt található. A kikapcsolódást
kedvelők részére a Rába folyó és a Rába part kínál feledhetetlen élményeket. Az
ártéri réteket, erdőket gazdag flóra és fauna jellemzi. Akár kerékpárral, akár
gyalogosan, vagy vízi járművel érdemes nekivágni a környék felfedezésének.
A településtől 3 km-re, délnyugatra az un. Istendombon áll a Nádasdy család
által 1598-ban emeltetett emlékoszlop, amely Győr törököktől való
visszafoglalásának emlékére készítették. Az emlékoszlop négyzetes talpazaton
áll, 1 méter négyzet keresztmetszetű, 5 méter magas, gúlatetővel fedett kettős
vaskereszttel a tetején. Az oszlop felső részén négyfelől képtartó fülkék
198
látszanak. Amint a kor szokása szerint, vallási külsőbe öltöztetett, világi
eseményt megörökítő emlékmű. 1908-ban Makkos Gábor az akkori földbirtokos
restauráltatta, az évszámot és neve monogramját is őrzi az oszlop. Jelenleg
felújításra vár.
Falumúzeum: a helység múltjából és a múlt emlékeiből összeállított értékes
gyűjteménnyel rendelkezik. Régészeti leletek, néprajzi emlékek, szövés fonás
teljes eszköztára és még sorolhatnánk, fogadja a látogatókat. A múzeum előtt az
utca közepén szigetet alkotva áll egy Mária szobor, valamint a körülötte
kialakított kis szigeten van lehetőség a falu és megyezászló felvonására. A
focipálya mellett az úton kőkereszt található. A kikapcsolódást kedvelők részére
a Rába folyó és a Rába part kínál feledhetetlen élményeket. Az ártéri réteket,
erdőket gazdag flóra és fauna jellemzi. Akár kerékpárral, akár gyalogosan, vagy
vízi járművel érdemes nekivágni a környék felfedezésének.
Érdekes látványosság még a falutól kissé távolabb, az Istendombon állított
emlékoszlop, amely Győr török alóli felszabadulására emlékeztet.
Világháborús emlékmű: a templom előtt található az első és második
világháborúban elesett hősök emléktáblája.
Szűz Mária szobor
Rába
Vendéglátóhelyek:
Vadrózsa Vendéglő
Cím: 9135 Rábaszentmihály, Béke u. 1.
Tel: 96/284-501
199
Garden Kertvendéglő
9135 Rábaszentmihály Ady Endre út 26/A
Telefon: (96) 284 359
Rába Part Apartman & Szabadidőközpont
9135 Rábaszentmihály, Ady E. u. 29.
Email: [email protected]
Telefon: (20) 250-0107
Tevékenység: szállás, csónak, kenu bérlés, íjászat, lovaglás, sétakocsikázás
Helyi termékek:
Visi László, disznótor - szervezett
Cím: 9135 Rábaszentmihály, Ady E. u. 38.
Tel: 96/284-359
Dusa Zsolt, tej
Cím: 9135 Rábaszentmihály,
Mobil: 30/9978-130
Lengyel Imréné, tej
Cím: 9135 Rábaszentmihály,
Tel: 96/280-046
Önkormányzat elérhetőségei:
9135 Rábaszentmihály, Kossuth Lajos u. 32.
Telefon: (96) 694-010
Forrás: Rábaszentmihály Önkormányzata, wikipédia.
200
RÁBASZENTMIKLÓS
Téttől kilenc kilométerre található a Sokorói-
dombság alján a Rábaközben. Két folyó, a Rába és a
Marcal is rövid sétával elérhető a településről, így a
bakancsos, vagy vízi turisták számára ideális hely
néhány nap kellemes és aktív eltöltésére. A
községet, fennállása során, többféle névvel említik
írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a
Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formája, az azt körülvevő
cinteremre, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal.
Első okleveles említése 1278-ből való, amikor IV. Kun László király az Osl nemzetségbeli
Gergelynek adományozta, hadi érdemeiért. A tatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú
ideig lakosok nélküli puszta hely volt. Temploma a XI. századból való. Nagy Lajos király
idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a törökdúlás
miatt lakatlanná vált. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Keresztély Ágost
győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesíti be a települést. A XX. század
elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj
helyére. Az eredetileg terméskőből rakott, kör alaprajzú rotundát a középkorban négy
ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a lóheréhez hasonló. A XIX. század legfontosabb
eseménye a településen a jobbágyfelszabadítás volt. Előtte, a reformkorban
beadványokkal próbálták régi, szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az 1848-as
szabadságharcban ketten vesztették életüket a faluból. A község 1950-ig, a
tanácsrendszer kialakulásáig a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A hatvanas évektől
Mórichida és Árpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990-től önálló
képviselő-testületet választott. Közös körjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással,
Mórichida székhellyel. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. Majd
később 1957-ben újjászervezték, majd a mórichidai Kossuth tsz-hez csatoltak. Az óvodát
201
és az iskolát Mórichidával a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A
község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz,
telefon), Jelenleg folyik a szennyvízcsatorna bevezetése. Portalanított utakkal
rendelkezik. Elöregedő település, viszont nagyon alkalmas a falusi turizmusra. Tiszta
levegő, rendezett környezet, barátságos lakók, gyönyörű természeti adottságok várják az
ide látogatókat.
Látnivalók:
Török kori emlékmű, a "kőkép": a falunak a templomon túl másik történelmi
emléke a "kőkép" - ahogy a helybéliek nevezik. Az 1710-ből származó török kori
emlékmű a Petőfi utca elején található. Egyike azon emlékműveknek, melyek
jelzik az útvonalat, amerre a török ellen egyesített csapatok Győr
felszabadítására felvonultak. (Az előző emlékoszlop Bodonhelyen, a következő
Győrszemerén látható.)
Római katolikus templom, Árpád-kori körtemplom: a rábaszentmiklósi Árpád-
kori templomot, mely kb. 1060-1070-ben épült, a magyar művészettörténet az
ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. A
templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki, világos
nappal is sejtelmes félhomály fogadja boltozataik alatt a látogatót. Minden
vasárnap 11.30-kor szentmise van.
Nincs megbízható pontos adat, hogy a templom mikor épült. Vannak, akik úgy
tartják, hogy a XI. század végén, mások szerint valamikor a XIII. század folyamán,
vagy a XIII. század legelső éveiben. Más helyen ezt olvashatjuk: A Győr megyei
Rábaszentmiklós első említésének tanúsága szerint - 1287 - a faluban Szent
Miklósnak szentelt templom áll, melyet a tatárjárás előtt építettek. A terület
birtokosa ekkortól az Osl nemzetségbeli Imre fia Béla. A XIV. század elején kerül
a Péc nemzetség birtokába, majd 1333-tól, csere útján a győri püspök
202
tulajdonába. Arra már van adat, hogy a tatárjárás idején nagyon
megrongálódott.
Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg
nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó
szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-
rész régebben kb. két méterrel magasabb volt.
Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a
szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza
olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban,
hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt
tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma
látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es
felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a
templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt
bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli
házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák
során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy
szerzetesi cingulus maradványt is fellelték.
A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve,
mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész
országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges
megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor
kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset,
hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép
is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst.
A templom felújítását már 1975-ben tervezte az Országos Műemlékvédelmi
Hivatal, de az érdemi munka csak 1994-ben kezdődött. A tervezés és a régészeti
203
feltárás után a templom jelenlegi állapotát 2001-ben nyerte el. A felújítás után a
templom újraszenelésére 2000. október 29-én került sor.
Vendéglátás:
Akác Vendégház
Rábaszentmiklós, Fő u.11.
Kocsis Gábor
Tevékenység: 4 férőhelyes szállás, lovaglás, sétakocsikázás
Cím: 9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 11.
Tel: 30/300-2508
Helyi termékek:
Szücs László, fafaragó
Cím: 9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 5.
Tel: 06-70/582-29-12
Önkormányzat elérhetőségei:
9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 24.
Telefon: (96) 369-014
Forrás: rabaszentmiklos.sokoroalja.hu
204
RÁBCAKAPI
A Tóköz egyik jellegzetes települése, Csornától 15
km-re, Győrtől 35 km-re fekszik.
A Rábca a falu határának északi felén folyik. A
település egy magasabb helyen alakult ki, ahova a
gyakori áradások vize kevésbé jutott el. Rábcakapi
történetének korai emlékei és feltárt sírok
bizonyítják, hogy régi település. Első írásos említése 1209-ből származik Terra Capi
néven. 1251-ben Móric mester adományoz birtokot a mórichidai prépostságnak. Az
1300-as években a Kapy család nevét, mint régi birtokos nevét említik az oklevelekben.
Az 1500-as években Enyingi Török Bálint birtokos is megjelenik, de szerzetes apácák is
jelentős birtokokkal rendelkeznek. 1848. előtt úrbéres község volt. Az I. világháborúban
16-an, a II. világháborúban 6-an vesztették életüket a fronton. Neveiket a templom falán
található emléktáblán örökítették meg. A falu három utcából áll. A Fő utca a
meghatározó a település szerkezetében, ezen halad át a közút.
Látnivalók:
Tájjellegű ház: a Fő utca 67. szám alatt található a Kisalföld legrégebbi háza,
mely a 18. század második felében épült. 2009-ben a község fennállásának 800.
évfordulójára tulajdonosai szépen felújították és a lakórészben egy tóközi
tájházat rendeztek be.
Emlékkő: az óvoda melletti telken, szintén a Fő utcán kapott helyet a település
800 éves fennállása alkalmából egy emlékkő. Vésete a falu címere, valamint a
Magyar Királyság térképében a jelenlegi Magyarország határai és a falut jelző
pont. Az emlékmű feliratai: Rendületlenül, valamint Terra Capi 1209 – 800 –
2009 Rábcakapi.
Evangélikus templom a világháborús emlékművel
205
Helyi termékek:
Rábcakapi Biokertészet: Németh István
9165 Rábcakapi, Fő u. 31.
Telefon: 70/453-6245
Web: biokerteszet.com
Önkormányzat elérhetőségei:
9164 Rábcakapi, Fő u. 88.
Telefon: (96) 271-493
Forrás: Rábcakapi Önkormányzata, wikipédia.
206
RAVAZD
A megye délkeleti részén, a Sokorói-dombságban,
Pannonhalmától 4 km-re, Győrtől 21 km-re
található, a 82-es számú, Győrt Veszprémmel
összekötő út mentén; a Győr–Veszprém-vasútvonal
közelében.
A község nevének eredete feltehetően a
személynévként is használt magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. Mások szerint
az 1093. évi összeírás szerint lakott itt egy Ravazd nevű ember.
A múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken nem jelentéktelen
római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Győrből
jövet jobbra eső Packalló-völgyet a rómaiak üdülőterületnek használták. Itt szintén volt
forrás. A terület Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság
birtokába. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lévő kis dombra
és környékére települt. Pápai összeírások említik Szent Villebald egyházát, amely a 19.
századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lévő dombon állt. Szent Villebald
angliai királyi származású bencés szerzetes volt, akit a pápa eichstatti püspöknek
nevezett ki. Halála után hamarosan szentként tisztelték. Kultusza elsősorban a Duna
mentén terjedt el. Hazánkban az egyetlen hely, ahol kultuszát tisztelik, és Európában ez a
legkeletebbre eső hely. A falu később épített templomának már Szent Mártont
választották védőszentjeként.
Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település
1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben dúlták fel először. A török
hódoltság ideje alatt végig lakott maradt. A 17. század elején a gróf Cseszneky család
birtoka volt. A régi Ravazd feltehetően a török korban pusztult el, és az újratelepülők a
valamivel nyugatabbra lévő és védett völgyben építették fel falujukat. 1720-ban 33
207
jobbágycsalád lakta. A pannonhalmi bencés rend birtoka. 1786-ban 37 telkes jobbágy, 58
házas zsellér és 3 házatlan zsellér élt a településen. A XX. század első évtizedeiben a
nagyobb községek közé számították. A faluhoz tartozott: Tarjánpuszta,
Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ekkor 1657 magyar katolikus népesítette be a
320-nak számolt házakat (1930). Két katolikus elemi iskola, olvasókör, tűzoltó egyesület
és Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, valamint hengermalom működött a
faluban. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is
finom vörös borokat készítenek az itt termő szőlőből. 1992-től területéből különvált
Tarjánpuszta, amely önálló községet alakított ki.
A település lakossága 1992-ig nagyjából másfél ezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as
leválásával 1086 főre csökkent. A falu népességmaximuma az 1960-as években volt
csaknem 2000 fővel. A falu lakossága azóta egyre fogy. A csökkenés átlagon felüli, amely
a szétválás után is jellemző maradt. A tényleges fogyásban a vándorlási veszteség a
döntő, hisz az 1970-es években még a természetes szaporulat jellemezte a községet,
amely a 80-as években negatívra fordult, de nem nagyarányúan. A település gyenge
népességmegtartó képessége miatt ugyanakkor jelentős az elvándorlás. A lakosság
lélekszáma az utóbbi néhány évben stagnál, illetve kismértékben növekedésnek indult. A
növekedés egyik oka, hogy a település infrastrukturális beruházásai megindultak, be is
fejeződtek. A Kisalföldi Erdőgazdaság és a növénytermesztéssel foglalkozó
szakszövetkezet ad munkát az itt lakóknak. A többség eljáró dolgozó. Győrött és
Pannonhalmán talál megélhetést magának. A településen 53 egyéni vállalkozó
munkálkodik. Ezenkívül 3 kft., 2 bt. működik a már említett üzemeken kívül. A
kommunális szolgáltatást a Pannonvíz Rt. és a győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.
A községet Veszprém felé elhagyva (kb. 50 m-re) egy forrás van. Felette kis,
négyszögletes alakú barokk építmény található. A forrás ma is kínálja friss vizét az arra
járó utasnak, de az úton semmiféle jelzés nem mutat rá, pedig hazánk egyik nagyon régi
forrása, s a nép ajkán Béla király kútjaként él.
208
A forrásról IV. Béla király oklevele tesz említést. „… ahol a hagyomány szerint Szent
Márton született, a középső völgyben van a szent forrás, amelyet Pannónia forrásának –
caput Pannoniae – mondanak, s amelyik más forrásokkal együtt patakká lesz a Szent
Villebald egyháza alatt, és Pánzsának (Panossa) hívják.” A falut nyugati irányban a
Lukashorog utcán elhagyva egy löszbevájt úton kezdetét veszi az az aszfaltozott erdei út,
amely Sokorópátkára (7 km) és Tényőre (13 km) vezet. Az utak a Kisalföldi Erdőgazdaság
Rt. ravazdi erdészetének kezelésében állnak, de a gyalogos, kerékpáros turizmust
elősegítendő nem gördít akadályokat a rajtuk való áthaladáson. Az erdőség a Pannon
Tájvédelmi Körzet része. Sok ritka növény és állatfaj természetes élőhelyen való
megfigyelésére alkalmas vidék. A községet szinte minden irányban erdő veszi körül. Az
erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló
esőzések miatt meredek falú, néha 10–15 m mély vízmosásokban, bevágásokban, ún.
„horgokban" futnak. A táj a záporoktól eltekintve vízben szegény, éghajlatilag a
Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és a maradvány erdőfoltjai inkább a
Bakonnyal rokonítják. A gazdag és részletesen fel nem sorolható flórát szerencsésen
egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág (gyurgyalag, darázsölyv, kabasólyom,
vadmacska, nyuszt).
A Pannonhalmi-Sokorói dombság szívében fekvő, gazdag természeti és kultúrtörténeti
értékekkel rendelkező Ravazd településen található a 17 éves múlttal bíró Erdei Iskolai
Oktatóközpont. 1996-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. és az Apáczai Csere János
Tanítóképző Főiskola közösen hozta létre, és azóta is közösen működteti. 2012-ben az
együttműködés némileg módosult, és a működtetés jelentős részét már az erdőgazdaság
Ravazdi Erdészete végzi, de az egyetemi integráció után létrejött Neveléstudományi
Intézet oktatói továbbra is vezetnek erdei iskolai programokat. A Ravazdi Erdei Iskola
egész évben fogad gyerekcsoportokat és szervez családi programokat. 2011-ben elnyerte
a "Minősített erdei iskolai szolgáltató” címet is.
209
Látnivalók:
IV. Béla király kút és palackozó üzem
Királyok emlékmű
Kilátó, panoráma
Ravazd a kilátóból
Villebald templom romjai és emlékmű
Római katolikus templom
világháborús emléktábla (templomnál)
világháborús emléktábla (templomnál)
Virágok
Kőkereszt
Kopjafa
Tájház
Ravazdot elhagyva látkép
Vendéglátóhelyek:
Kisalföldi Erdőgazdaság ZRT. Ravazdi Erdészete Oktatóközpont
9091 Ravazd, Erdész u. 1.
Email: [email protected]
Web: www.kaeg.hu
Jegenye étterem
9091 Ravazd, Országút utca 119.
Telefon: (96) 474 096
E-mail: [email protected]
210
Magasles étterem
9091 Ravazd, Országút utca 150.
Telefon: (30) 751 6656
Pardavi András Géza
Cím: 9091 Ravazd, Országút utca 35.
Telefon: 96) 474 065
E-mail: [email protected]
Önkormányzat elérhetőségei:
9091 Ravazd, Országút utca 119/a
Telefon: (96) 474 087
Forrás: www.ravazd.hu, wikipédia.
211
RÉTALAP
A megye keleti határánál helyezkedik el, Bőnytől délkeletre,
7 km-re. Korábban zsákutca típusú település volt. Teljes
szélességű közúti összeköttetése azonban ma is csak Bőnnyel
van. Néhány év óta keskeny, de jó minőségű aszfaltos út
vezet a tőle délre levő Mezőörs felé is. A fő közlekedést a
személygépkocsi jelenti, mert az autóbusz-összeköttetés
viszonylag rossz. Vasútállomása nincs. E zártság az élet
minden területén negatív hatással van a község fejlődésére. A
falu éghajlata erősen kontinentális jellegű. Az éves csapadékmennyiség 550–570 mm. A
község közelében folyik a Cuhai-Bakony-ér, amelyre az év nagyobb részében illik az "ér"
elnevezés. A település határa többnyire jó minőségű szántóföld, amely a múltban és ma
is az emberek megélhetésének fő forrása
A község nevének második fele, az Alap, valószínűleg az ótörök „alp” szóból származik,
melynek magyar jelentése „hős, dalia”. Az előtagként szereplő „Rét” szó kétféle
magyarázattal is bír. Egyik feltevés szerint a mocsaras, vizes területet, kaszálót jelenti. A
másik magyarázat szerint jelentheti a „téli legelőt” a nyári legelőt jelölő mező szóval
szemben. Az első írásos emlékek a XIII. századból maradtak fenn. Először 1216-ban III.
Ince pápa összeíró levelében említik a települést Olup néven. Olup területének egy része
a szentmártoni apátság birtokában volt. Az apátság mellett birtokosként szerepel Alapi
Miklós is. 1362-ben jelenik meg a szentmártoni gyülekezet határjáró levelében Alapi (de
Olup) András, a király embere, mint Alapon birtokkal bíró személy. Feltételezhető, hogy ő
leszármazottja az 1200-as évek elején említett Alapi Miklósnak. Az 1360-as évektől
számos névvel találkozunk, amelyek nem mindig a mai Rétalapot jelölték, hanem
egymáshoz közel több településre utaltak, melyek az idő múlásával megszűntek.
Megjelenik Zentpeturolup neve, amely valószínűsíti, hogy Szent Péternek szentelt
egyháza volt Alapnak, de ennek semmi nyoma nem maradt.
212
Templom létezése csak sokkal később 1460-ban; bizonyos Reethalap névvel 1517-ben
találkozunk először. A XVII. század elején a település részben elnéptelenedett, részben
elpusztult. A század elején a lakosság számának csökkenése ellenére folyamatosan
zajlottak a perek, amelyek a területen birtokkal korábban is rendelkező és a területet
megszerezni akarók közt folyt a birtoklásért. A település történetében is jelentős
változást hozott a Bőnyben megtelepült Iványos család, akinek legkiemelkedőbb alakja,
II. Miklós a faluban is rendelkezett birtokkal. Birtokainak 1702-es megbontásával jött
létre Bőnyben, de ugyanúgy Rétalapon is a közbirtokosság. Ebből az időponttól kezdve
Rétalap és Bőny sorsa, élete szorosan összekapcsolódik. A 18. század végén megkezdődik
a térség számos apró településének egyesítése, amely 1840-ben zárul le, s jön létre a
térségben az önálló háztartással bíró Bőny, és az önálló háztartással nem bíró Rétalap. A
település e korszaktól kezdődően éli az egyhangú, mondhatni unalmas életét, amelyben
változást az 1848-49 évi szabadságharc hozott. A falusiak közül számosan vettek benne
részt. A komáromi erőd védői közt 13 rétalapi honvéd neve szerepelt. 1888. március 19-
én tették közzé a Belügyminisztérium 6415/IV. sz. határozatát, amely kimondta Bőny és
Rétalap egyesítését Bőnyrétalap néven.
A 20. század első felében a község élte nyugalmas, egyhangú életét.
A II. világháború után a falu sem kerülhette el a magyar települések sorsát, a földosztást,
majd a tsz-szervezést, a mezőgazdaság szocializálását.
A település meglehetősen nagy területen fekszik, s jellemző a széles utcák rendszere,
amely lehetővé teszi az esztétikus utcakép kialakítását. A házak között többségében még
a régi házak vannak, de egyre több modern, új ház is épült. A faluban számos beépíthető
telek vár az építkezőkre. A község rendelkezik vezetékes villany- és gázhálózattal. A
lakosság egy része ingázik a győri üzemekbe, többen a környék mezőgazdasági
üzemeiben dolgoznak. A faluban jelenleg a három nagy történelmi egyház van jelen. A
lakosság többsége római katolikus vallású, kevesebben reformátusok, evangélikus hívő
csak néhány van.
213
A település önálló község státuszát 1992. január 1-jén kapta vissza. A Képviselő–testület
legfontosabb feladatának tartotta a vonalas infrastruktúrákban megmutatkozó
hiányosságok felszámolását. 1996-ban bevezették a gázt, 1999-2002 között a vezetékes
vizet illetve megvalósították a csatornarendszert. A faluházként funkcionáló kultúrházban
lévő orvosi rendelőt 2004-ben az újították fel. Előzetesen 2002-ben a kultúrház
tetőszerkezete lett korszerűsítve. A következő évek tervei között szerepel a ravatalozó
felújítása, illetve autóbuszváró és forduló kialakítása.
Látnivalók:
Fakereszt
Utcakép
Harangláb
Római katolikus templom
Önkormányzat elérhetőségei:
9074 Rétalap, Széchenyi út 68.
Telefon: (96) 547-000
Forrás: Rétalap Önkormányzata, wikipédia.
214
ROMÁND
A település Győrtől 28 km-re, Veszprémtől 47 km-
re, Kisbértől és Pápától 30–30 km-re található. A 82-
es főúttól 1 – 1,5 km-re fekszik. A Tatabánya–Pápa-
vasútvonalon vasúti megállóhelye volt - de 2007-
ben itt megszűnt a forgalom. A falu a Sokorói-
dombság déli lankáin és az északi Bakony vonulatai
mentén lévő völgyben húzódik meg. Átlagos magassága a tengerszint felett 170–180 m-
re van. Talaját agyagos, löszös homokdombok alkotják. A falun a Bornát-ér és a Térkerti-
patak folyik át, melyek érintik a község szélein lévő halastavat.
A településen az 1898. év nyarán lefolytatott ásatások nyomán gazdag bronzkori,
valamint csiszoltkő-korszaki leleteket találtak, amelyek a Zirci múzeumban tekinthetők
meg. A falu nevét sokféleképpen magyarázzák. Legvalószínűbbnek tűnik a latin nyelvű
„villa Roman” kifejezés, ami fordításban: római férfi mezei tanyáját (majorságát) jelenti.
Ezzel a kifejezéssel Alben nyitrai főesperesnek a pannonhalmi apátság 1237-1240 közötti
birtokösszeíró oklevelében találkozunk.
A középkorban a győri püspökség birtoka volt. Ez időszakban a falu felköltözött az újhegy
védett domborulatai közé. A környék településeihez hasonlóan a török pusztítás idején
elnéptelenedik. 1596-ban megkísérelték újratelepítését, de ez sikertelen maradt. A 16.
századi összeírásokban a település pusztaként szerepel. Az újratelepítése csak 1721 után
sikerült, amikor is stájer földművesek érkeztek szabad költözködési joggal, valamint
kilenced mentességet kaptak földesuruktól. A betelepültek föld-, és szőlőműveléssel
foglalkoztak, illetve jövedelmüket fakereskedéssel egészítették ki. A kevés hasznot hozó
földművelés mellett egyre többen vállaltak aratási, cséplési munkákat távolabbi
vidékeken. A 19. században a lakosság nagyobbik fele zsellér, akinek saját háza sincs és
napszámból tartja fenn magát és családját. A zsellércsaládok nem akartak beletörődni
szűkös anyagi helyzetükbe, ezért kivándoroltak Amerikába.
215
A második világháború nem érintette a községet. A háború befejezése után az itteni
németeket jogfosztották és kitelepítették. 1946-ban megkezdődött a Csehszlovákiával
közös lakosságcsere. A felvidéki magyarok próbáltak itt beilleszkedni, de a sváb
lakosságnál ez nem aratott sikert. Az ötvenes évek végén kezdtek el vegyes házasságokat
kötni. Az első termelőszövetkezetet 1950-ben kezdték szervezni, majd több tsz csoport is
alakult. A forradalom után ismét több tszcs lett, amelyek 1961 januárjában Új Élet néven
egyesültek. Később ehhez csatlakoztak, a giciek, bakonygyirótiak és a bakonypéterdiek is.
Az emberek a korábbi atrocitások miatt nehezen léptek be, de ez később mégis a község
fejlődésének a motorja lett. A végső egyesülés 1975-ben történt meg a veszprémvarsányi
tsz-szel, ami szervezetileg nem változott a rendszerváltásig.
A település 1945 után átalakult. Kb. 30 szalmatetős, tömött vályogfalú egészségtelen
viskót lebontottak, ami két később elnéptelenedett utcára terjedt ki. Tűzvész is pusztított
a faluban. Helyette új utcát alakítottak ki, az Alkotmány utcát. A település a
tanácsrendszerben először önálló tanácsot alkotott, majd 1963-tól Bakonygyiróttal,
Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsba tömörült. A rendszerváltás után
minden település önálló önkormányzatot hozott létre. Az ügyek intézésére pedig közös
körjegyzőség létesült. 2003. december 31-i hatállyal Bakonygyirót és Románd közös
megegyezéssel megszüntette a körjegyzőséget. A képviselő-testület ideiglenesen önálló
Polgármesteri hivatalt hozott létre. 2005. január 1-jétől csatlakozott a Tápszentmiklós és
Lázi községek által 2003-ban megalakított körjegyzőséghez.
A korábban Veszprém megyéhez tartozó település 2002-ben került át Győr-Moson-
Sopron megyébe.
A falu fejlődésének fontos állomásai: belterületi út és járdaépítés 1962-ben. Az
egészségház, benne orvosi rendelővel és védőnői szolgálattal 1966-ban létesült. A
Romándot Bakonypéterddel összekötő aszfaltos út 1969-ben épült meg. Megjegyzendő,
hogy ezt a lakosság már a II. világháború előtt szorgalmazta, de az akkori képviselő-
testület leszavazta. A későbbiekben kultúrházat építettek a községháza mellé. Ezen kívül
216
50 férőhelyes kétcsoportos napközi otthonos óvodát is kialakítottak, melyet a kis
születésszám miatt összevontak. A községben a vonalas infrastruktúrák többsége
megvalósult. Az egész települést 1947-ben villamosították. 2001-ben korszerű üvegszálas
vezetéket fektettek le a mai modern kommunikációs hálózatokhoz, mely összeköti a falut
a megyeszékhellyel. A lakosság kérésére a vezetékes gázhálózatot 1999-ben adták át. A
csatornahálózat létesítését tervezik.
Látnivalók:
Táj jellegű ház
Római katolikus templom
Utcakép
Présház
Vendéglátás:
Sokoróvölgy Vendégház
8434 Románd, Szabadság u. 31.
Tel.: +36 (30) 331 3363
Mobil: +36 (30) 319 9970
E-mail: [email protected]
Napsugár Büfé
8434 Románd, Kossuth utca 20.
Önkormányzat elérhetőségei:
8434 Románd, Kossuth u. 3.
Telefon: (88) 589-521
Forrás: Románd Önkormányzata, wikipédia.
217
SIKÁTOR
A települést közúton a 82-es útról Veszprémvarsányon
letérve, a 82114-es közútra, attól 2 km-re lehet elérni. Vasúti
összeköttetése nincs. Győrtől 35 km-re délkeletre,
Veszprémtől 40 km-re északra van. Azon hat település egyike,
amelyeket Veszprém megye Zirci kistérségéből a Győr-
Moson-Sopron megyei Pannonhalmai kistérségbe csatoltak át
2002. október 20-án. A község határos Komárom-Esztergom
megyével is.
A település első írásos említését 1392-ben találhatjuk meg, Sykator alakban. Latin
eredetű neve szűk utcát, szőlők közötti „vakutat” jelent. A középkorban a cseszneki
uradalom tartozéka volt, s fő birtokosai a gróf Cseszneky, Garai, szepesi Szapolyai,
enyingi Török és galánthai Esterházy családok voltak. A törökök a községet 1542-ben
elpusztították. A kis számú őslakosság és az új telepesek 1720 után építették fel ismét.
1829-ben már 756 lakosa volt. A későbbi évtizedekben a lakosságszám lassan
emelkedett. A legmagasabb népessége 1810-ben volt. Ekkor 821-en lakták. Azóta
állandóan csökken, mára alig 350 főt tesz ki. A lakosság mezőgazdasági foglalkozású volt
és az is maradt. A környező erdők miatt fakitermeléssel is foglalkoztak. Virágzott a falu
szőlőkultúrája. Megtermelt boraikat fél évig szabadon adhatták el. Termékeiket a győri
és veszprémi piacokon értékesítették. Lakói nagyrészt örökös jobbágyok voltak. A
földesuruk készített urbáriumot, de nem éltek vele, így a régi módon adóztak. Peres
ügyeiket a cseszneki úriszék intézte. A község határában lévő hajdani Ság nevű település
1882-ben szerepel utoljára az iratokban.
A tanácsrendszer bevezetésétől kezdve 1963-ig önálló tanácsa volt, majd
Veszprémvarsánnyal, 1969-től pedig Lázival alkotott közös tanácsot. A településen
kirendeltség működött. Az önkormányzatok megalakulásával önálló képviselőtestülete
218
lett. A közigazgatási munkát a veszprémvarsányi körjegyzőség látja el. A faluban cigány
kisebbségi önkormányzat is létesült.
A község fejlődését a kedvezőtlen közlekedési és földrajzi helyzete rontotta. A község
földjeinek nagy részét 1935-ben herceg Esterházy Pál birtokolta. A lakosság többsége
csak 1 kat.h földdel rendelkezett. Jövedelmüket állattartásból, napszámos munkából
egészítették ki. Egyre többen jártak el dolgozni a környékbeli bányákba, ipari üzemekbe.
1959-ben megalakult a Jóreménység termelőszövetkezet. A gazdaság 1962-ben egyesült
a veszprémvarsányi termelőszövetkezettel. A Pápai Állami Gazdaság vecsenypusztai
üzemegysége a veszprémvarsányi tsz. kezelésébe került. A privatizálás után a
veszprémvarsányi Bakony vagyonkezelő kft. tulajdona lett. A közvetlen győri autóbusz-
összeköttetés lehetősége miatt a férfiak többsége a győri üzemekben dolgozik.
Vallási szempontból megosztott. Nagyobb része evangélikus, kisebb fele katolikus.
Muzsay püspök 1661-ben önálló evangélikus egyházközséggé nyilvánította a falut. Az
ellenreformáció idején megszűnt az evangélikus gyülekezet. Csak II. József türelmi
rendeletének megjelenése után gyakorolhatták a hívők vallásukat ismét szabadon. Első
templomuk 1787-ben épült fel. Az 1896-os esztendőben villámcsapás miatt elpusztult, s
vele együtt sokak hajléka szűnt meg. A millecentenárium évében a gyülekezet
emléktáblát helyezett el a templom falán. Az első világháborús emlékművet 1941-ben, a
második világháborús emlékművet 1989-ben hozták létre.
A római katolikusok a bakonygyiróti egyház filiáját alkotják. A hitélet gyakorlását
Bakonyszombathelyről kijáró pap segíti elő. A katolikusok Anna napján (július 26-án)
tartják hagyományos búcsújukat, az evangélikusok október 31-én tartják
templomszentelési emlékünnepüket.
A község rendelkezik a vonalas infrastruktúrákkal. Vezetékes víz, gáz, csatornahálózata
van. A szennyvizet a veszprémvarsányi tisztítóműbe vezetik. A település külterületi részét
képező Vecsenypuszta szilárd burkolatú közúton közelíthető meg. A pusztán van az
autóbuszok fordulópontja. Az 1962-ben épített kultúrházat 1992-ben bővítették. Itt
219
található a körjegyzőség hivatalos helyisége is, melyben rendszeres ügyfélfogadást
tartanak. Az óvodásokat és iskolásokat iskolabusz szállítja a veszprémvarsányi közös
tulajdonú és fenntartású általános iskolába, ahol az óvoda is működik. A régi iskolát
orvosi rendelővé és könyvtárrá alakították át. Hetente két alkalommal van gyermek és
felnőtt orvosi rendelés. A faluban egy ABC bolt árusít. Ezen kívül két kocsma gondoskodik
a felnőtt lakosság unaloműzéséről. A hulladék elszállítást a Győri Kommunális kft. végzi
heti egy alkalommal. Az utóbbi években a vezetékes telefonhálózat is kiépült,
korszerűsödött. Az idősekről, és a település lakosairól való gondoskodást szolgálja a
néhány évvel ezelőtt bevezetett falugondnoki szolgálat. Az elmúlt években a lakosság
igényeinek kiszolgálására ételszállítást, orvosi kezelésre való elvitelt, illetve nagyobb
bevásárlások lebonyolítását szervezték meg. A lakosság először idegenkedve fogadta,
mára azonban nagyon népszerű szolgáltatássá vált.
Látnivalók:
Római Katolikus templom
Evangélikus Templom
Utcakép
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű
Aradi Emlékpark
Önkormányzat elérhetőségei:
8439 Sikátor Kossuth Lajos u 4.
Telefon: (88) 449-120
Forrás: Sikátor Önkormányzata, wikipédia.
220
SOBOR
Sobor Győrtől 45km-re található. Sobor életében
meghatározó szerepet játszik a Rába tó és a Rába
folyó jelenléte. A település kb. 180 házból áll.
Sobor község az elmúlt évtizedekben nagy
népszerűséget vívott ki magának a térségbe érkező
turisták körében. A Rábaköz gyöngyszemeként
emlegetett településen található a Szent Hubertus Vadászkastély Széchenyi Zsigmond
hagyatékával, vadásztrófeáival. A lenyűgöző kastély rendszeres helyszíne
konferenciáknak, családi és üzleti nagyrendezvényeknek. A település szülötte a híres
betyár, Sobri Jóska, akinek a legendája napjainkban is él és megelevenedik a népszerű
sobori verbunkos és hagyományőrző néptánccsoport koreográfiájában. Kedvelt
turisztikai célpont a községben található "Rábaközi Vendégház és Sobri Jóska
betyártábor" ahol teljes körű szolgáltatással várják a vendégeket és akár 40-45 fő
számára is tudnak szállást, étkezést és tartalmas programokat biztosítani. A vendégház a
Rába-völgyben és a Rábaközben lovas, lovaskocsis, kerékpáros és gyalogos szervezett
túrákon mutatja be a térség csodálatos természeti értékeit és kulturális örökségét. Az
ifjúság számára érdekes tematikus táborokat, erdei iskolai programokat kínál minden
évszakban. A vendégház programkínálata többek között lovaglás, hagyományos
disznótoros hétvégék és a Rába folyó mellett kialakított 2 hektáros élménypark és
íjászlőtér, ahol kipróbálhatják a betyár világ eszközeit a karikás ostortól a betyárfokosig,
valamint a tradicionális íjászatot és a lovasíjászatot. Sobor kiváló kiinduló pont a mintegy
15 percnyi autóútra lévő pápai, kapuvári, csornai termál- és gyógyfürdőkbe, ahova
klimatizált kisbusszal városlátogató kirándulásokat is szerveznek.
221
Látnivalók:
Szent Hubertus Vadászkastély: a kastély a település szívében található.
Rendszeresen otthont ad esküvők, családi és üzleti rendezvényeknek. Nyáron
lehetőség van szobafoglalásra is. A belső tereket vadásztrófea gyüjtemények,
korhű antikbútorok, festmények színesítik és repítenek minket vissza az időben.
Szent Mihály templom: a római katolikus templom 1939-ben épült.
Evangélikus templom, mely 1928-ban épült.
-II. Világháborús emlékmű: az emlékmű felújítása 1983-ban történt.
Kőkereszt, Szűz Máriával: a szobrot 1856-ban emelték a helyére. Készítője
Németh István.
Természeti értékei közé tartoznak a falu határában élő vadkörte fák.
Sobori Verbunkos és Hagyományőrző Néptáncegyesület
Vendéglátás:
Rábaközi Vendégház és Sobri Jóska Betyár Tábor
Cím: 9315 Sobor, Andrási u. 8.
Tel: 96/287-244
Fax: 96/287-244
Email: [email protected]
Honlap: http://www.rabakozivendeghaz.hu
Sobori Kastélyszálló
Cím: 9315 Sobor, Kossuth u. 9.
Tel: 96/287-260
Honlap: http://www.duditshotels.hu
222
Helyi termékek:
Nemes László - lekvár, tej, méz, gyümölcsök, bor, rábaközi perec (kóstoltatás,
kipróbálás lehetséges szervezett formában)
Sobor, Andrási u. 8.
Telefon: 70/334-9885
Nemes László - fafaragó, bőrös, fazekas, szalmafonó (kóstoltatás, kipróbálás lehetséges
szervezett formában)
Sobor, Andrási u. 8.
Telefon: 70/334-9885
Önkormányzat elérhetőségei:
9314 Sobor, Kis u. 1.
Telefon: (96) 287-223
Forrás: www.sobor.hu, wikipédia.
223
SOKORÓPÁTKA
A település Győrtől, a megyeközponttól 28 km-re, délre
helyezkedik el. A Sokorói-dombság, a Bakony egyik nyúlványa.
A Kisalföld és a Bakony közötti átmeneti terület. Három
völgye közül egyik a Sokorói völgy. Ennek az utolsó települése
Sokorópátka. A megye egyik leghosszabb faluja a maga 7
kilométerével.
Megközelíthető a 8309. számú úton Győr-Ménfőcsanakról
Tényőn keresztül; vagy a 8302. számú, Kisbért - Pápával
összekötő út felől a Gic községbeli elágazáson keresztül gépkocsival illetve autóbusszal.
Autóbusz megközelítéssel a győri járatok ajánlatosak. A Tatabánya–Pápa-vasútvonalon
Gic községben van a legközelebbi vasúti megállóhelye.
Termszeti szépségét a falu határát felölelő erdők, a domborzati viszonyok adják. Kiváló a
rálátás a Bakonyra illetve a Kisalföldre. A szőlőjéről és ízletes málnájáról híres községben
még fellelhetők a népi építészet emlékei. A falu közelében található Vadalmás nevű
terület vadászházánál juthatunk el a tájvédelmi körzetbe (Pannonhalmi Tájvédelmi
Körzet).
Első írásos említése 1258-ben volt, amikor a mai faluhoz a dombvidék nyugati
vonulatának - a Sokorónak - teknő alakú völgyében fekvő Potkát Egyed comes a zsámbéki
premontreieknek adományozta. 1482-ben a pálosok zsámbéki, később pedig pápai
monostorára szállt. Volt itt birtokrésze a pannonhalmi apátságnak is. Maga a település
nyilván az adományozó oklevélben körülírt területen volt, hisz ez a Pátka - Nagydém
határának északkeleti csücskét foglalta el, északnyugat felé pedig Kajárral volt határos.
Délről Répás - a község mostani határaihoz tartozó terület - mint külön határokkal jelölt
település szerepel. A mai Sokorópátka helyét 1323-ban a Szt. Márton apátság
birtokaként említik. Egyéb írásos említései Pathka, Patka formában 1358-ra, 1387-re,
224
1453-ra, 1490-re datálhatók. Egy 1527-ből származó oklevél a falut szintén Patka néven
említi. A törökök környékbeli megjelenése más településekkel együtt ennek pusztulását
is okozta. 1592-ben Dereskey Demeter, mint enyingi Török István képviselője tiltakozott
a pápai városhoz tartozó pátkai erdők elfoglalása ellen. 1621-ben pedig Bethlen Gábor
átirati levelében Pátkát, mint pusztát említi, mint a lövöldi perjelséghez tartozó birtokot.
Húsz évvel később, 1641-ben viszont a Skothinszky János pápai pálos perjel nevében
eljáró Radich Miklós Győr megyei főbíró tiltott mindenkit Pátka birtokba vételétől. A
pápai pálosok birtokjoga fönn is állt egészen a rend megszüntetéséig. A névadó település
minden valószínűség szerint a Várhegynek és Harangozónak nevezett terület környékén
lehetett. Ezt a még ma is élő faluhely dűlőnév is megerősíteni látszik. A pálosok pátkai
pusztájához tartozó hegy promontoriális hasznosításának megerősítését az 1765. május
20-i keltezésű hegyközségi szerződés bizonyítja. Eszerint a tényői határtól a Szt.-Mártoni
gyalogúttal a gici határig érintett terünotletet szőlők tsinálására kiadták.
A mai - újratelepült - község történtének innen számítható a kezdete. A névazonosság
könnyen magyarázható Pátkapusztának - mint birtokigazgatási helynek - továbbélésével.
A vállalkozó környékbeliek 1766. január 1-jétől számítva nyolc évet kaptak a hegy
megnottisznottínottánotsánotra, szőlőkkel való betelepítésére. Új helyzetet teremtett a
rend megszüntetése. A kimért szőlőterületen kívüli rendi birtok kincstári kezelésbe
került. Megjelentek a továbbra is Pátka-pusztán székelő bérlők, akikkel nem kevés gondja
támadt a hegyközségbelieknek. Az 1765-tel kezdődő szakasz a megtelepedés első és
legfontosabb időszaka. A XIX. század végére azonban jelentősen megnő az Amerikába
véglegesen vagy ideiglenesen kivándoroltak száma. Lakói elsősorban szőlő- és
gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Így kaphatta a község a „kenyeretlen Pátka” nevet,
ugyanakkor a „gyümölcsös Pátka” nevet is.
Nem véletlen, hogy az erdők közvetlen közelében élő erdőbirtoklásból kizárt lakosság
körében az erdőhasználat különböző szokásai is kialakultak, a gombázástól a téli tüzelő
beszerzéséig. Az ölfavágás, folyamatos erdei munka még a 60-as évek közepén is
225
rendszeres vagy idényjellegű tevékenység volt. Az ún. Nagyatádi-féle földreform
enyhített gondjaikon azzal, hogy a házhelyek juttatása mellett a vallásalapítványi
birtokokból szántóföldhöz is juttatott családokat. Ennél jelentősebb volt az 1945-ös
földreform újabb házhely- és szántóföld-juttatásai révén.
A falu 1934-ig a Tényői Körjegyzőséghez tartozott, utána önálló 1977-ig. Ekkor a Tényői
Községi Közös Tanács társközsége lett. 1990 után ismét önálló a községi önkormányzat.
Az itteni gazdálkodás lehetőségeit nem csupán a szűkre szabott tér, hanem az erősen
kötött anyagos talaj is befolyásolta. A megélhetés biztosítéka az ugyanolyan nagyságú
területen elvégzett - szerencsésebb határú településekhez képest - dupla vagy tripla
munkaenergia volt. Mindemellett a falu határa kiválóan alkalmasnak bizonyult egy
önellátásra, belterjes állattartásra épülő mezőgazdálkodásra. Kiegészítő jövedelmet
századunk első felében a gyümölcstermesztés, később az intenzív állattartás biztosított
az embereknek. A málna és egyéb bogyós gyümölcsűek lassacskán a mezőgazdasági
terület üde színfoltjává válnak. A termelőszövetkezetet 1959-ben szervezték meg, a
megyében az utolsók között. Később egyesítették a tényői termelőszövetkezettel. Ennek
felszámolása után - az 1990-es évektől egészen napjainkig új birtok- és gazdálkodási
viszonyok formálódnak.
A településnek az 1898, évi IV. törvénycikkel megállapított neve lett Sokorópátka. Az
1900. évi hivatalos helyiségnévtárban még Pátka néven szerepelt. A Sokorói-dombvidék
lakott helyei közül ez az, mely viseli a „Sokoró” megkülönböztető jegyet.[4]
A falu 1934-ig
a Tényői Körjegyzőséghez tartozott, utána önálló. 1977-től a Tényői Községi Közös Tanács
társközsége volt. 1990-től ismét önálló község lett.
A közég közintézményei jó állapotban vannak. Művelődési Házát 1932-ben,a községházát
1934-ben építették. 1992-ben új orvosi rendelővel gazdagodott a község.
Infrastrukturális fejlődésében nagy lépésvolt az 1960-ban bevezetett villany. A helyi
utakat először 1965-ben majd 1967-ben újították meg nemcsak az átmenő, hanem a
helyi közlekedés könnyítésére is. A gici út és aRavazd irányába kiépített erdei aszfaltozott
226
út gazdasági érdekeken túl ,a jobb megközelítést és kapcsolattartást is szolgálja. A
szennyvíz és földgáz hálózata kilencvenes évek végén egyszerre lett kiépítve. Utána a
közutak lettek helyreállítva.
Népszokások:
szentestei mendikálás
húsvéthétfői locsolás
a májusfa állítás
templombúcsú minden év október második vasárnapján
Népi ételek: csiripiszli, prósza, lakodalmi kujcsos, kuglóf.
Látnivalók
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
Római katolikus templom (1913). Romantikus stílusú épület. A templom előtti
kertben I. világháborús hősi emlékmű és Mária-szoborfülke (1899).
Általános Iskolában az elmúlt 100 év iskolatörténeti gyűjteménye látható.
Néprajzi kiállítás
Vörösbarátok vára, Pálos kolostor (rom)
Táj
Utcakép
Kőkereszt
Honfoglalás emlékmű
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű
Helyi lovas vendéglő
227
Vendéglátás:
Sokoró Fogadó
9112 Sokorópátka, Főmajor
Telefon: (96) 549 002; (20) 389 1323;
E-mail: [email protected]
Szofi Vendégház
Telefon: (30) 9855854
E-mail: [email protected]
Falusi szálláshely
Tevékenység: 6 fő szálláshely, reggeli
Cím: 9112 Sokorópátka, Kossuth L. u. 92.
Tel: 30/9855854
Bogdányi Mária
Tevékenység: Nordic Walking oktatás botkölcsönzéssel és túrákkal
Tel: 20/824-2567
www.setagalopp.hu
Helyi termékek:
Szél József
Sokorópátka, Fő u. 22.,
Telefon: 0630/4113141
228
Pedró Pékség - pékség, pékáru
Sokorópátka, Széchenyi u. 12.
Telefon: 96/ 546-027
Önkormányzat elérhetőségei:
9112 Sokorópátka, Öreg utca 1.
Telefon: (96) 488 046
Forrás: www.sokoropatka.hu, wikipédia.
229
SZERECSENY
A sokorói-dombság közelében, a Bakony hegység
lábainál Győr-Moson-Sopron megye déli részén,
Veszprém megye határánál húzódik meg ez az alig
ezres lélekszámú falu. Győrtől 27 km-re, Pápától 18
km-re van. Vasúti megállóhelye a Győr–Celldömölk-
vasútvonalon található.
A település nevének eredetéről a helyi lakosok kétféleképp vélekednek: az egyik változat
szerint jó minőségű fekete termőföldje után nevezték el, a másik szerint századokkal
ezelőtt egy fekete férfi is lakott a faluban, s róla nevezték el a falut.
A falu határában számos bronzkori, kelta, római, avar és Árpád-kori régészeti lelet került
elő. Egyesek szerint első írásos említése 1086-ból való. Először Scis, Syes és Scecs alakban
emlegették. 1256-ban már Villa Síd alias Zerechyn a neve. A 10. században a Marczaltői
család az egyik birtokosa. Enyingi Török Ferenc 1565-től a gazdája, s ezzel a pápai vár
tartozéka is. A 15. században többször csatolják Veszprém megyéhez. Behódolt község
volt (1609). Török urán kívül Hatos Bálintot is szolgálják. A török uralmat követő
évtizedekben épült újjá. Ez időtől kezdve a település folyamatosan Esterházy-birtok lett.
A II. József féle népszámláláskor lélekszáma 595 fő volt. Az 1798-as tűzvész a falu
nagyobb részét elpusztította. A római katolikus templom Szent Imre tiszteletére 1736-
ban, a református templom 1773-ban épült meg. Az evangélikus gyülekezetnek van a
legfiatalabb temploma, melyet 1948-ban építettek meg. A község mellett gróf Esterházy
Pál téglagyárat létesített. Területe a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. Természetes
állóvize nincs. A volt téglagyár területén több kisebb nagyobb kiterjedésű és művelésű
bányagödör található. A település felszíne változatos dunántúli táj a Sokoróalja és a
Kisalföld határán 150 m-es tenger szint feletti magasságban. Belterületén elszórtan 5–20
m magas viszonylag meredek lejtőjű homokos, agyagos néhol kavicsos dombok
találhatók. A falu határában mezőgazdasági művelésre alkalmas jó termést biztosító
230
síkvidéki földek találhatók. Az ipari jellegű tevékenységet a téglagyár képviselte. Az itt
élők főleg Győrben és Pápán dolgoznak, emellett szorgalmasan művelik földjeiket is.
Az elmúlt évtizedekben a népességszáma folyamatosan csökkent, majd az utóbbi
években megindult a visszavándorlás. Az Jellemző, hogy főállása mellett majdnem
mindenki foglalkozik valamilyen tevékenységgel, például: állattartással (szarvasmarha,
sertés, baromfi) vagy növénytermesztéssel (málna, ribizke, uborka) A mezőgazdasági
termelőszövetkezetben kevesen dolgoznak, mert a községben nincs üzemegysége.
Jelenleg egy mezőgazdasági kft. beruházásában a falu határában baromfitelep épül. Az
1238 ha-s határ nagyobb részét a szövetkezet bérli. A munkanélküliek száma az
összlakosság 5%-a. Ez is a megyei átlag alatt van. A villamos áramot 1959-ben vezették
be a faluba. A vezetékes gázhálózat 2001-ben készült el. A saját vízmű telepét 1973-ban
helyezték üzembe. A csatornamű 2004-ben készült el. A faluházat egy régi épületből
alakítottak ki. A házasságkötő terme megőrizte a paraszti hagyományokat. Kibővítésével
ide került a polgármesteri hivatal is. Hozzátoldották az új építésű községi tornacsarnokot.
Gecsével közös háziorvosa van. A gyér számú kisgyereket védőnő látja el. Az iskolai
oktatást társulásban Gyömöre községgel együtt látják el. Oda utaztatják a kisdiákokat.
Napközi otthonos óvodáját felújították. A telefonhálózat ugyan korszerű, de sok gond
van vele. Teleházat létesítettek. Benne internet összeköttetéssel. Használata a lakosság
részére ingyenes.
Szerecseny 1923-ig Győr, ezután 1945-ig Győr, Moson és Pozsony, majd ennek
névváltoztatása után 1950-ig Győr-Moson vármegyéhez tartozott, 1950-54 között pedig
Győr-Sopron megyéhez, ezen belül mindvégig a Tét székhelyű Sokoróaljai járáshoz,
melynek neve 1950-től Téti járás lett. Amikor a Téti járás 1954-ben megszűnt, Szerecseny
két másik községgel együtt Veszprém megyébe, a Pápai járásba került. 1971-től a
Gyarmat székhelyű közös tanács társközsége volt, majd 1990-ben, a rendszerváltás után
itt is önkormányzat alakult valamennyi más községhez hasonlóan. Szerecseny a helyi
lakosság kérésére 1992-től visszakerült Győr-Moson-Sopron megyébe.
231
Falunapot május 1-jén tartanak. Labdarúgócsapata öltözőjét a közelmúltban újították fel.
Lovardájában 3-4 ló található oktatás és sétalovaglási lehetőséggel. A település
legnagyobb értéke, hogy nincs környezetszennyező üzeme, tiszta a levegő, a talaj sem
fertőzött. A falu megőrizte a nyugalmat, békét és a csendet. Aki irtózik a nagy tömegeket
vonzó üdülőtelepektől, itt kellemesen kipihenheti magát, mert a falu hívja és várja a
kikapcsolódni vágyó embereket.
Látnivalók:
Római katolikus templom: műemlék jellegű, külsejét 1992-ben, a belsejét 1994-
ben felújították. Makovecz Imre építész javaslatára egy 1913-ban készült
tornácos lakóházat kijavítottak, hogy azt az utókor számára megőrizzék.
Református Templom
Evangélikus Templom
Lőrincz Árpád fafaragó népművész: a községben dolgozott 2002-ben
bekövetkezett haláláig. A világháborúban elesettek tiszteletére is készített
emlékművet.
Milleniumi emlékpark: faragványait a fafaragó mester készítette el.
Halastavak
Táj jellegű ház
Öreg Lajtos kocsi a tűzoltó szertárban
és II. Világháborús emlékművek
Nagy Imre emlékmű és park
Vendéglátás:
Patkó-tó, Horgászat, Vendégház
Telefon: 30/ 633-6633
Honlap: http://www.patko-to.hu
232
Önkormányzat elérhetőségei:
9125 Szerecseny, Széchenyi u. 2.
Telefon: (96) 739-601
Forrás: Szerecseny Önkormányzata, wikipédia.
233
TÁP
Községünk, Táp Győr-Moson-Sopron megyében a
Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának keleti
lejtős részén található Nyalka, Győrasszonyfa és
Tápszentmiklós községek szomszédságában. Önálló
település. Területe 19,88 km2, lakóinak száma 745.
Táp neve írásos formában a királyi lovászok
falujaként s szentmártoni apátság birtokaként 1237-ben Tapan (török szó: mozogni, élni)
alakban jelent meg. Az is lehet, hogy a név inkább tart rokonságot a bizonytalan eredetű
Tapió, Tapé (jelentése: szolgálat, tisztelet) nevekkel, ez esetben nevének etimológiája
szerint ősi nyomokra vezet vissza falunk eredete. Több alacsony dombon egy-egy őskori
ház nyomára bukkantak, s több kisebb rézkori cserépdarabot is találtak. A római
katolikus templom alatt az 1926. évben végzett renoválás alkalmával római korabeli
köveket találtak, míg mellette csonttöredékeket, és római kori festett edénytöredékeket
ástak ki. Településünket úthálózat kötötte össze Arrabonával és az Arrabona-Sophiane
katonai útvonallal.
Községünk határán Borba-pusztán (Barba - 1250. IV. Béla oklevelében) jelentős avar kori,
VIII. századi temetőt találtak, 67 sírt tártak fel, több csontvázzal, melyek napjainkban a
Xantus János Múzeumban tekinthetők meg.
A Héderváry családnak 1397-ben Zsigmond király adományozta falunkat, majd 1450-től
újra királyi tulajdon lett. 1535-ben Török Bálint protestáns főúr birtokába jutott Táp,
gondoskodva a reformációról az addig katolikus faluban, s a század végére megépült
református templomunk.
A XVII-XVIII. századokat a török elnyomás, a felekezeti harcok, a tűzvészek és az
elszegényedés jellemezte. Életszínvonal javulást Mária Terézia urbániuma után
234
észlelhetünk, majd az 1848-as jobbágyfelszabadítás után kezdett kirajzolódni a „modern”
kisalföldi falu képe.
A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült
parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s
amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben
nyilvánították védetté.
A tápi Hegysor utca emblematikus jelképévé vált a falunak: hegysori házakról készült
festmények függnek az önkormányzat irodáinak falán, a hegysori zsellérházak díszítik Táp
címerét és a tápi internetes honlap címoldalát. A Hegysor utca megmaradt
zsellérházainak műemlék együttese vált a helyi önszerveződési folyamatok
középpontjává. Immár több mint egy évtizede itt rendezi meg Táp a Hegysori Tavasz
rendezvénysorozatot, ami az utóbbi években egyre nagyobb látogatottsággal
büszkélkedhet, egyre bővülő programkínálata révén évről évre nagyobb vonzerővel
csalogatja ide a térség népművészetet kedvelő lakosságát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy
mára a falu határán messze túlmutató jelentőséggel bír a Hegysori Tavasz, amely a
Pannonhalmi kistérség, a Sokoróalja néprajzi, kulturális identitásrégió legjelentősebb
népművészeti rendezvényévé nőtte ki magát.
A XIX. század végi újabb tűzvész, valamint a szőlőket pusztító filoxéra járvány újabb
megtorpanást jelentett falunk fejlődésében, de szerencsére mind az első, mind a
második világháború pusztítása elkerült Bennünket. Falunkon is átvonultak az oroszok,
szerveződött a Termelőszövetkezet, Győrasszonyfával és Tápszentmiklóssal közös tanács,
és iskolarendszer. 1987-ben elkészült új, ma is meglevő iskolánk tornacsarnokunkkal,
mely kettő alapterülete mintegy 3 000 négyzetméter.
Jelenleg Pázmándfalu és Nyalka községekkel alkotunk közös önkormányzati hivatalt, és
oktatási körzetet.
235
Látnivalók:
Népi parasztházak
Avarkori temető: Borba pusztán található,jelentős régészeti leletet.
A településen lakók életéről Dobos Flórián: Csillagrúgó című könyve számol be.
Világháborús emlékmű
Tápi Hegysor (skanzen): a XVIII. század végén kezdett kiépülni, szerencsére az
1881-es tűzvésztől megmenekült. Így élő múzeumként mutatja a hajdani
faluképet. 1970-ben nyilvánították védetté. A 8 házból álló népi építészeti
együttest pár éve egy Kft. vásárolta meg azzal a céllal, hogy a falusi turizmus
láncolatába szeretné bekapcsolni. Később az Önkormányzat visszavásárolta az
épületegyüttest. A Hegysort - 2004. május 15-én történt megalakulása óta - a
Hegysor Közhasznú Kulturális Egyesület és Balaskó Attila működteti.
Milleniumi emlékkereszt
Római katolikus templom és templom kert
Táp határából a pannonhalmi apátság
Vendéglátás:
Avar Csárda
9095, Táp, Győri utca 131.
Önkormányzat elérhetőségei:
9095 Táp, Győri u. 39.
Telefon: (96) 554-120
Forrás: www.tap.hu, wikipédia.
236
TÁPSZENTMIKLÓS
A Sokorói-dombság déli, az Igmándi-Kisbéri
medence nyugati peremén helyezkedik el.
Kapcsolata egyértelmű a Bakony tájegységgel.
Határos Komárom-Esztergom megyével és
Veszprém megyével is.
Felszíne változatos. Az alacsony dombokat és a
köztük lévő völgyeket homokos, agyagos-löszös, üledék borítja.
Győrtől 27 km távolságra, délkeletre fekszik. Közúton több irányból érhető el. Vasúton
korábban elérhető volt a Tatabánya–Pápa-vonalon, de itt 2007-ben megszűnt a
személyforgalom.
A község határában népvándorlás kori leletekre bukkantak. A tatárjárás előtt a falu
helyén Yimár (Ilmar) nevű település állott, ami aztán elpusztult. Zenth Miklus néven
1370-ben tűnik fel, mint a pannonhalmi apátság birtoka. 1527-ben Török Bálint foglalja
el. 1618-ban Török Zsuzsannára (Nyáry Pálnéra) száll át. 1626-ban Esterházy Miklósnak
adja el. Később a töröknek behódolt község volt. A török kiűzése után ismét az
Esterházyaké lett, akik mellett a Miskey és gróf Cseszneky családok rendelkeztek még itt
birtokkal.
Katolikus temploma 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája
mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben
épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt.
A 20. század elején távíróval és vasútállomással rendelkezett. Körjegyzőségi székhely
volt. Az 1900-as évek elején a község három utcából állt. Hozzá tartozott az uradalom
belső majorja is. Az 1990-as népszámlálás szerint 1083 lakója volt. A település területe
nagyrészt szántóból állt. Volt itt rét, legelő, szőlő és konyhakert. Talaja nagyobbrészt
237
homokos agyag, kisebb része kavicsos. Ekkor a lakosok kizárólag földműveléssel
foglalkoztak. Korábban híres lótenyésztők voltak.
Látnivalók:
Katolikus templom
Református templom
Fakereszt
Utcakép
Nyári Fesztivál: 2014.július 12-13.
Vendéglátás:
RI-KI Söröző
Tápszentmiklós Fő u. 94.
Vadkan Presszó
Tápszentmiklós, Kossuth u. 81.
Blue Diablo Dante Club
Tápszentmiklós Fő u. 56.
Faluvég Vendégház
Tápszentmiklós, Kertalja u. 1.
Helyi termékek:
Molnár József virág, virágpalánták
Tápszentmiklós, Kossuth u. 11.
238
Pákozdi Dezsőné, méz
Tápszentmiklós, Kis sor 2.
Horváth Ibolya, foltvarrás, web áruház
Tápszentmiklós, Kossuth u. 75.
Önkormányzat elérhetőségei:
9094 Tápszentmiklós, Fő u. 146.
Telefon: (96) 470-681
Forrás: Tápszentmiklós Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés.
239
TARJÁNPUSZTA
Bakony-hegy lábánál (a 82-es főközlekedési úttól 2 km-re)
helyezkedik el. Múltja, az írásos emlékek tükrében 1086-ra
tekint vissza. Egyszerre több mint 920 éves település és
egyszerre nagyon fiatal, hisz önálló községi életüket 1992 óta
élik.
Tarjánpuszta elnevezése egy Árpádkori falu nevét őrzi. Tarian
a mai Ravazd községtől délkeletre feküdt, s már 1086-ban
olvashatunk róla a Bakonybéli Apátság birtokainak
összeírásáról szóló oklevélben. III. Béla 1137-ben a Szent-Mártoni Apátságnak
ajándékozta a Roz (Ravazd) és Toryán falu közötti földet legelőkkel és szántókkal együtt.
A XIII. században III. Ince pápa 1216. évi bullájában történik még említés a településről,
majd III. Honorius és IX. Gergely birtokösszeíró levelében szerepel Toryán néven.
A tatárjárás előtt a falunak három birtokosa volt: a király, a bakonybéli- és a pannonhalmi
apát. Később több család szerzett tulajdont itt. 1492-ben kelt oklevélben találkozunk a
Picsordiak nevével, akik néhány nemessel együtt gazdálkodtak a birtok egyik felében, a
másik felében pedig a szentmártoniak. A XV. század végén egyesülhetett a két rész,
ugyanis az ekkor keletkező összeírások már csak egy helységet említenek, Tarjánt. A
mohácsi vész utáni török támadások elpusztították a települést, melynek helyén többé
önálló falu nem alakult ki. Csupán kisebb lakott helyek tűntek fel az apátsági birtokon. Az
1609. évi adóösszeírás pusztaként említi, s később sem tudott tartósan benépesülni. Az
elpusztult Tarján helyén maradt puszta pedig a Pannonhalmi Apátság birtokába került.
A XVIII. században Göncz Celesztin Főapát alatt (1709-1722) a település már a főapátság
szentmártoni kerületének igazgatásába tartozott. Találtak kimutatásokat 1787-ből a
gazdaság állományáról és jövedelméről. 1835-ben juhász- és kocsislakás, ló-, tehén- és
240
birkaistálló épült. 1867-ben kápolnás tisztilakot alapítottak, majd 1879-ben iskolát
emeltetett a főapát, Kruesz Krizosztom.
A Győr-Veszprém közötti vasútvonal kiépítésével 1896. augusztus 10-én megállót és
rakodót kapott Tarjánpuszta. Másnap megindulhatott a személy- és teherforgalom.
1897-től gazdasági épületekkel és cselédlakásokkal bővült a falu képe. 1899-ben pedig
egy szélmalommal gazdagodott a település, melyet a víz felemelésére, valamint őrlés és
darálás elvégzésére használtak. Az uradalom a gazdálkodásnál nagy hangsúlyt fektetett a
legelők hasznosítására, s az állattartásra. A szántóföldeket is eredményesen
hasznosították. Erdők kivágásával pedig gyarapították a termelésre alkalmas területeket.
A Pannonhalmi Apátság a két világháború között sokat fordított a település fejlesztésére.
1945 után a gazdasági épületeket lebontották, s az építőanyagot más községekben
hasznosították. Tarjánpusztát pedig társközségként a három kilométerre levő Ravazdhoz
csatolták. Az 1970. évi körzetesítéskor Pannonhalmához, majd 1991-ben a helyhatósági
választások után ismét Ravazdhoz került településünk. 1991 májusában az itt élők
kezdeményezték az önálló községgé alakulást. Ugyanezen év június 24. napján falugyűlés
keretében népszavazással is törvényesen hangot adtak ez irányú kérésüknek. A
szükséges engedélyek megszerzése után 1991. november 7-én a Köztársasági Elnök
1992. január 1-től önálló községgé nyilvánította Tarjánpusztát.
Látnivalók:
Szent Benedek Lelkészség: Tarjánpuszta kápolnája 1887-ben épült.
Egybeépítették a sekrestyével, irodával, a plébános lakásával, illetve a tiszti
lakkal. Maga a kápolna jelenleg 93 négyzetméter. A hozzá tartozó fentebb
említett helyiségekkel együtt 500 négyzetméteres az épületegyüttes, amely a
2,5 hektáros park közepén húzódik meg.
Levéltári kutatások alapján tudható, 1888-ban engedélyezték, hogy a
kápolnában Oltáriszentséget tartsanak. Szent Benedek tiszteletére szentelték fel
a kápolnát.
241
A kápolna búcsúja Húsvét után két héttel van, mivel Szent Benedek ünnepe
mindig a Böjti időszakra esik, és ekkor nem tartható meg.
1947-ben kisebb átalakításon esett át az épület.
Bejárat készült az épület keleti oldalára, az észak-nyugati oldalon levő korábbi
bejáratot befalazták, helyén ma kereszt áll a falon, melyet dr. Tihanyi Bánk OSB
Plébános Atya készített. Az Ő keze munkáját dicséri a bejárati ajtó is. Ő
Édesanyjával lakott Tarjánpusztán és 1946-tól 1964-ig volt a tarjánpusztaiak
lelkipásztora, az ifjúság hitoktatója, nevelője.
Vendéglátóhelyek:
Szent Benedek Vendégház
Címe: Tarjánpuszta, 9092, Baross tér 3.
Telefon: +36-20-919-1336
Norbi Falatozó
9092 Tarjánpuszta Kossuth u. 33.
Telefon: (20) 3923-999
Önkormányzat elérhetőségei:
9092 Tarjánpuszta, Baross tér 8
Telefon: (96) 554 066
Forrás: www.tarjanpuszta.hu.
242
TÁRNOKRÉTI
Győrtől 35, Csornától 17 km távolságra van.
Önálló község a bősárkányi körjegyzőségben.
Területe 9.54 km2. 1908-ig Réti nevet viselte. Az
1898. évi IV. törvénycikk 2. §-a alapján
megállapított neve lett Tárnokréti . A tárnok
előtag eredete onnan származik, hogy királyi
tárnokok földje volt. A réti utótag pedig a körül ölelő sok rétséget takarja.
Határán keresztül vezet el az u.n. „római út”, Appius Claudius által építve. Régi helység,
mely a győri, majd a mosoni vár földje volt, lakói pedig a vár szolgái. 1210-ben II. Endre
király területéből 2 ekényit, körülbelül 500 magyar holdat Poth nádornak
adományozott. Réthi 1212-ben Győri várhoz tartozó várjobbágysági falu, a győri vár és
királyi tárnokok földje. 1251-ben Móric mester nyitrai főispán Réti majorságát a
Mórichidai Premontrei Prépostságnak ajándékozta a Kapi földekkel együtt. 1372-ben
már a Pokyak a birtokosai. 1544-ben pedig Ostffy László is a Pokyak mellett.
1609. évi összeírás szerint ez a két család szerepelt, de 1610-ben már Gyapay György,
aki előkelő Győr vármegyei család tagja. Felesége Czakó Elízia révén örökölte
Cakóházát. 1613-ban Zánthó István, 1677-ben Gyapay Miklós, Csáfordi Nagy György, és
Irdenci János vannak említve birtokosként. 1700-ban, 12 házban 56-an éltek. Lakossága
a Moson megyei Pusztasomorjából és a Sopron megyei Lózsi (Nagylózs) községekből
népesíttetett évszázadokkal ezelőtt. Lakosság a földesurai hitét követve vándorolt.
1701-ben elkészült a falu régi pecsétnyomója, melyet a Xantus János múzeumban
őriznek. 1768-ban Mária Terézia úrbéri rendelete alapján elkészült Réthi helység
tabellája az Urbárium, mely meghatározta a földesúri birtokhoz tartozó jobbágyok
szolgáltatásait. 1831-ben, kolerajárványban 12-en, 1832-ben 11-en hunytak el. 1842-
ben a nemesi összeírás 12 családot említ Rétiben. 1886-ban megalakult a Réti
Önkéntes Tűzoltó Egylet. Az első világháborúba 70 fő vonult be. Tizenhét hősi
243
áldozattal szolgáltak a hazának. Az 1900-as évek elején megépültek az Új sor, a mai Fő
utca Rábcakapi felé eső részének első házai. A Tanácsköztársaság kikiáltása után itt is
megalakult a direktórium. A bukás után a vezetőt több társával internálták, többen
rendőri felügyeletet kaptak. 1924-ben a Győri Székeskáptalan birtokából a Rétiek
számára 80 magyar holdat parcelláztak a Markotabödögei határban. 1928-ban a
földbirtokreform folyamán földhöz jutottak kölcsönt kaptak a föld árának
kiegyenlítésére. A lakosság létszáma 1941-ben volt a legmagasabb, 571 fővel. 1943/44-
ben közel 600 fő lett a község lélekszáma a menekültek és az itt állomásozó katonaság
miatt. 1944. november 16-án német katonák érkeztek. 1945. január 3-án a német
katonák elmentek a faluból, magyarok jöttek helyettük.
A második világháborúba 100-an vonultak be. Közülük 33-an fiatal fiúk, leventék. A
háború 21 hősi halottat követelt. A hősi halottak emlékére 1926-ban és 1989-ben
emléktáblát avattak a templom falán. Mivel a község zárthatárú, nagybirtoktól távol
eső volt, kiosztható föld hiányában a kitelepülés már korábban, a háború előtt
megindult, a biztosabb megélhetés reményében Győrsövényházára, Hegyeshalomba,
Kisudvarra, Levélre. 1948-ban megépült az akkori Sztálin út, ma Új utca első háza.
1949-ben újabb mérföldkő, kigyulladt a villanyfény. 1950. október 27-én megalakult a
Községi Tanács 37 tanácstaggal és 7 tagú végrehajtó bizottsággal. Hosszú évekig a
határsáv miatt csak engedéllyel lehetett bejutni a faluba. Az 1952-ben a begyűjtési
versenyben elért megyei második, járási első eredményéért a falu hangos híradót
kapott, mely a házak tetején elhelyezett nagy hangszóróival felváltotta a dobszóval
hirdető kisbírót. A Rákóczi induló zenéje után az emberek csoportokban hallgatták az
utcán a hirdetményt. Nyáridőben vasárnapokon a jó kívánságokat, zenét küldtek a
lakosságnak. 1953-ban bekötötték a vezetékes rádiót (szatyor rádió), melynek erősítője
a tanácsházban volt és a Kossuth adót közvetítette. 1954. július 23-án egy szakasz
műszaki katona érkezett a faluba, hogy az elmerült Rábca híd helyett, egy ideiglenes
pontonhidat építsenek. Árvízveszély volt. A híd összeállítása után gépkocsikkal
segítették a folyón túl lévő termény betakarítását. 1956. október 25-én 12.40-kor
244
Tárnokrétiben kitűzték a magyar nemzeti lobogót. Tüntetés és felvonulás volt a
faluban, majd megválasztották a helyi Nemzeti Bizottságot és tagjait. Később a
bizonytalanság láttán, a tragikus hírek részben rémhírek hallatára sokakban felmerült a
kilátástalanság. 21 fiatal hagyta el az országot egy jobb jövő reményében. A lelkész
november 4-i feljegyzése szerint, nap-mint nap százával menekülnek Ausztriába a falun
keresztül. A menekültekről az utolsó feljegyzése december 9-én volt. 1956-ban a
kőműves kimérte a kultúrház alapját. 1960-ban használatba vették a sok utánjárással,
rengeteg társadalmi munkával és jelentős anyagi támogatással elkészült a kultúrházat.
1962-ben társadalmi munkával elkészültek a járdák, 1966-ban a ravatalozó. 1966.
szeptember 30-án megszűntették az önálló községi tanácsot, a közigazgatási székhely
Rábcakapi lett. 1966. október 1-jén megszüntették a vezetékes rádiót. 1968-ban
elkészült a tűzoltószertár és az orvosi rendelő. 1975. január 01-től Tárnokréti a hét
községet felölelő Bősárkányi Közös Tanácshoz tartozik. 1980-ban megszűnt az iskola,
mert az alsó tagozatosok létszáma 8 főre csökkent. Az általános iskolai oktatásra teljes
egészében a bősárkányi oktatási intézményben került sor. 1986-ban egészséges
vezetékes vizet kapott a falu és a temető. A községbe az igazi változást az 1990-es
választásokkal beköszöntött önállóság hozta.
1990-ben megalakult az önkormányzat. Wimmer Lóránt polgármester
kezdeményezésére 1990 őszén - az akkor 247 lelket számláló kisközségben -
iskolaépület hiányában, az imaházban 3 gyermekkel megkezdődött a tanítás. 1991.
december 16-án átadták a forgalomnak a régi római út nyomvonalára épült Tárnokréti-
Lébény közötti 7,8 km hosszú aszfaltozott közutat, ezzel megszűnt a falunk zsákutcás
jellege, csökkent az utazási idő Győr felé. 1994. októberben befejeződött a falu
páratlan oldalán a bitumenes járda építése, valamint a temető közművesítése. 1994.
november 27-én 38 egyéni előfizetőhöz kötötték be a korszerű telefonvonalat.
1994. december 11-én az elhunyt Wimmer Lóránt helyett, Jerger Frigyesnét
választották polgármesternek. 1995. május elsején volt az első falunap. Színes képeslap
245
jelent meg a faluról. 1995-ben megszüntették az iskolát, két év múlva pedig az óvodát,
mivel a létszám lecsökkent. Ma Bősárkányba járnak a gyerekek. 1996-ban május utolsó
vasárnapján a Hősök napján, Isten szent ege alatt szép, emlékezetes műsor keretében
avatták fel és áldották meg a község zászlóját, melyre a gazdakör, a tűzoltóegylet,
nőegylet és az óvodások kötöttek emlékszalagot. 1999. június 5. 5. falunapot szervezte
meg a képviselőtestület. A főtéren tűzoltó emlékparkot avattak, melynek dísze egy
1900-ból származó tűzoltókocsi.
1999. októberben elkészült Tárnokréti-Cakóháza közötti útfelújítás. 1999. november 7-
én bekötötték az első lakásba a gázt. 2001. június 16-án került sor a Millenniumi
ünnepségre. A templomban tartott ünnepségen dr. Németh Éva a Megyei Közigazgatási
Hivatal vezetője a magyar kormány nevében átadta a millenniumi zászlót Jerger
Frigyesné polgármesternek. 2001. augusztus 18-án történt a Kegyeleti park átadása.
2002 júliusában befejeződött a Kis utcában az útépítés. 2003. szeptember 23-án Áder
János a térség országgyűlési képviselője és Szakács Imre a Megyei Közgyűlés elnöke
ünnepélyes keretek között adták át az Új utca felújított burkolatát. 2004. május 01-jén
a falu apraja nagyja részt vett az ország Európai Unióhoz történő csatlakozás
ünnepségén, melynek keretében átadták a felújított autóbusz fordulót.
Látnivalók:
Környezet
Evangélikus Templom
Lajtos kocsi
Világháborús emlékmű
Rábca
Utcakép
246
Helyi termék:
Réti Pálinkaház, pálinka
Nagy Szilárd, Jankovits Ferenc
Telefon: (30)9893-711; (96)271-249
E-mail: [email protected]
Vendéglátás:
Réti Vendégház, Tárnokréti
Nagy Szilárdné (Viki), Jankovits Ferencné (Erzsi)
Telefon: (30)3001-129; (30)9799-852
E-mail: iroda@retipalinka
Tárnokréti Kocsma
9165 Tárnokréti, Fő u. 19.
Önkormányzat elérhetőségei:
9165 Tárnokréti, Fő u. 24.
Telefon: (96) 271-566
Forrás: Tárnokréti Önkormányzata, wikipédia.
247
TÉNYŐ
A Kisalföld délkeleti peremén húzódik a Sokorói-dombság
néven ismert löszös, homokos talajú dombvidék, a Bakony
legészakiabb nyúlványa. A Ravazd-Csanaki és a Sokorói
dombsorok közötti völgyben található Tényő, a tájegység
egyik legszebb természeti környezetű községe. Tényő
településszerkezete nem mutat semmiféle rendezettséget.
Régebben a falu lakói elsősorban a dombsorok között húzódó
kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknő alakú
völgybe igyekeznek építkezni az emberek. A falu egyik része így teljesen új település, a
község ősi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit őrizte meg. A
községet Győrtől déli irányban 18 km-re találjuk meg a tényői völgyben, csodálatos
természeti környezetben.
Látnivalók:
Tájház: 1789-ben épült. a 19. század második felének zselléri életét idézi. A
telken megtalálható a zsellérporta minden gazdasági építménye a gazdasági
eszközökkel együtt. A kisalföldi házvidékre jellemző központi bejáratú,
háromosztatú szabadkéményes, zárttüzelésű szobájú, ágasfás, ollólábas
tetőszerkezetű, csüngő ereszes, nádtetős az egész ház hosszában húzódó
pitvaros parasztporta, a 17. századtól adott otthont a születésnek és halálnak.
Nádfedeles népi lakóházak
Hangulatos pincesor: környékén szőlős területtel. A tényői vörösbor, „Tényői
vörös „néven, 1936-os párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.
Árpád-kút: a monda szerint a kút úgy keletkezett, hogy mikor a honfoglaló
magyarok erre jártak, Árpád fejedelem lovának lába besüppedt a talajba és víz
jött fel utána. A harcosok a forrás vizével oltották szomjukat.
248
Molnár emlékház: nádtetős, szépen berendezett parasztporta, amely
gasztronómiai ínyencségekkel is szolgál (kemencében sült kenyér).
Római katolikus templom: 1753-ban épült Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
Eredetileg barokk stílusú, később romantikus stílusban átépítették 1886-ban.
Homlokzatán tört sisakos torony található. Sík mennyezetes hajóját a
keskenyebb szentélytől diadalív választja el. Fő- és mellékoltárai neogótikus
stílusúak. Az oltárkép A. Flösch műve 1886-ból. Keresztelőkútja díszesen
faragott. A 98 fontos harang 1749-ből származik. A plébánia alapkövét 1771.
május 7-én tették le. 1893-ból származik a Lourdesi Mária, 1894-ből Jézus Szent
Szíve oltár.
Nepomuki Szent János szobor: 1780-ból származó barokk stilusú homokkő
szobor 911-913 Kőkereszt: a faluban több kereszt is található, a Petőfi utcában
található Farkas-féle 1850-ban, a Tényői alsóhegyi 1856-ban, Gergely és Málok-
féle 1858-ban, A perei buszfordulóban található Minikus-kereszt 1865-ben, a
Radnóti utca elején található Lascsik-féle 1894-ban került a helyére.
Evangélikus templom: 1800-as években épült, a mellé épített harangtorony
avatóünnepségét 1925. június 7-én tartották.
Szabadidős lehetőségek:
Kerékpárok bérlési lehetősége a Vadász Betérőben.
Kerékpáros és gyalogos túrák a sokorói dombvidék települései között, erdei
utakon kijelölt túraútvonal segítségéve.
Lovaglási lehetőség
Pincelátogatási lehetőség, borkóstolóval
Tájház látogatás és a Molnár emlékház látogatása
Kirándulás az „egyes fához” kereszthez a hegytetőre, gyönyörködés a festői
tájban.
Séta az Árpád kúthoz, piknikezési lehetőség
249
A tájban illő Makovecz stílusban épült kultúrház érdekes programokkal várja az
érdeklődőket.
Vadászati lehetőség
A különböző programok egyeztetése a Polgármesteri Hivatalban történik.
Kapcsolattartó: Horváthné Bejczi Gabriella 96/468-026
Vendéglátóhelyek:
Dombi és fiai Vendégfogadó
Tényő, Árpád út 81.
Telefon: (96) 468-103, (96)-468-357
Békavári Vendégházak
9111 Tényő, Kossuth u. 30.
Telefon: (96) 744-263
Fax: (96) 744-264
House Nicolas Panzió
9111 Tényő, Fő út 2.
Email: [email protected]
Telefon: (20) 771-6114
Szivárvány Vendégház
9111, Tényő Munkás u. 35.
Telefon: (96) 468 004
Fax: (96) 468 004
Email: [email protected]
250
Kópé kocsma
9111 Tényő,
Lovas Fogadó (Group Trade Kereskedelmi és Szolg. Kft.
9111 Tényő, Fő u. 2.
0696/546-040
Vadász betérő
9111 Győri u. 20.
0620/511-3393
Helyi termékek:
Dombi Lajos – bor, kóstoltatás
Tényő, 96/468-200, 06/70/455-35-58
Sándor József Péter – alkotász
Tényő, Táborvölgy u. 3.
70/94-22-403,
http://www.sjpalkotasz.hu
Katona József Katona házi csirke
9111 Tényő, Árpád u. 19.
0696/468-546
251
Varga Ottó, Pálinkafőző
9111 Tényő, Petőfi u.
0620/511-1360
Sarmon KKt., tészta
9111 Tényő, Árpád u. 36.
0696/468-070
Önkormányzat elérhetőségei:
9111 Tényő, Győri u. 59.
Telefon: (96) 468-026
Forrás: Tényő Önkormányzata, wikipédia
252
TÉT
Első okleveles említése IV. Béla adományleveléből, 1269-ből
származik. A település 1643 és 1646 között teljesen
elnéptelenedett. 1786-ban már 2063 lakosa volt Tétnek. Győr
után a legnagyobb lélekszámú település a megyében. 1908-
ban nyerte el a nagyközségi rangot. 2001-ben nyerte el Tét a
városi rangot.
A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a
veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű
harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. A
település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes,
amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel az oklevelekben. Ősi besenyő telep. A tatár
pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-
ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter comes. Ezután a Téth nemzetségről nincs
több ismert adat. Más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra. Tét
legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig. István tiszteletére
monostort alapítottak, ennek romjait várromnak nézvén, tévedésből nevezték el
Pokvárnak a dombot. A monostor elpusztulásának ideje nem ismert. Egy 1609-es
összeírás a töröknek behódolt területnek írja le. A kegyetlen sanyargatás elől a lakosság
elszökött.
Az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált a falu. A török és a keresztyén magyar
földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. Ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni.
Protestáns prédikátora volt a településnek. 1690-ben a Leslie féle ezred elpusztította a
falut, de 1697-ben már saját pecsétje van. 1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig
adómentességet élvezve. Szentkúton 1726-ban katolikus templom épült. 1770-ben a
postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai Járás székhelye
lesz. Ekkor Győr után az akkori megye második legnagyobb lélekszámú települése.
253
Lakóinak száma: 2063 fő (1786). Az evangélikus templom és a falu egy része 1777-ben
leégett. A királyi rendelet megengedte a torony nélküli evangélikus templom építését,
melyet Mária Terézia személyes engedélyével építenek újjá barokk stílusú
kőtemplomként. Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a
megyegyűléseket. A katolikus templom 1818-ban épült meg. Az országos
kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi
késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és
állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos
marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. A téti takácsok
ipartársulata 1882-ben alakult meg. Az iparkamara nyilvántartása szerint 65 iparos és
kereskedő 22 tanoncot foglalkoztatott a településen. A század utolsó évtizedére éri el
legnagyobb lélekszámát (3228 főt) is, és határa is legnagyobb a megyében. Járási
hivatalain kívül takarékpénztár, malom, Hangya Szövetkezet (1920) és tíz egyesület
működött a faluban. 3010 őstermelőt, 851 iparost, 175 kereskedőt lehet megszámolni
4617 lakosából. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első
gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. Ugyancsak ők 1898-ban egy vagon kapacitású
gőzmalmot építettek. Tét 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan
a „h” nélküli Tét írásformát. A téti iparoskör 84 taggal 1911-ben alakult meg. A
Sokoróaljai Takarékszövetkezetet is ebben az évben alapították.
Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő
székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat.
(Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota
és Barcza-tag) Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint
2 db vitézi telek is gazdára lelt. Ekkor nyílik meg a Tanonciskola, melyet a Sokoróaljai
Járási Ipartestület működtetett. Magánvállalkozásban 1925-ben épül meg a villanytelep,
melyet a község megvásárol. 1927-ben állami segítséggel Polgári Fiú és Leányiskola kezdi
meg a tanítást. Az utolsó békeévben részletes szociológiai felmérés készült a településről,
mely szerint a lakosság létszáma 4617 fő volt. Összesen 212 bérescsalád és 226 időszaki
254
munkát vállaló napszámos dolgozott a pusztákon, a kisbirtokos családok száma 1868 volt.
A teljesen nincstelen családok száma 84. A nagyközségben 92 önálló iparos 111
alkalmazottat, a 35 kereskedő 22 alkalmazottat foglalkoztatott. A település rátért a
várossá fejlődés útjára. A lakásállomány összetétele volt: 589 régi vályog-ház, 499 ház
cserepes, és téglából épült. Közöttük voltak komfortos, fürdőszobás házak is. 1938-ban
kezdi meg működését a sajtgyár, mely az 50-es évekig működött. A háború kitörése előtt
(1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után
készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről,
Győrből és ismételten Erdélyből. A zsidók deportálásával csak két szakképzett kereskedő
maradt a faluban, jelentősen csökkent a polgári réteg.
1945-ben a község hadszíntérré válik. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok
hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is.
Lesváron gazdasági telepet kaptak. A főszolgabíróság helyébe a járási főjegyzőség lép, a
csendőrség helyébe pedig a rendőrkapitányság szinte azonos hatáskörrel.
A Dózsa Termelőszövetkezet 1949-ben alakul meg Lesváron, ugyanekkor a Járási
Gépállomás is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács,
azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a
győri járáshoz kerül. Épület karbantartó és Építőipari Kisszövetkezet kezdi meg
működését 1952-ben. A falu kultúrházát 1954-ben kezdik el építeni, amelyet 1960-ban
adnak át. A nagy szövetkezetesítés éve 1959. Amikor megalakítják a Kisfaludy, a Kossuth,
a Béke, a Petőfi és a Dózsa Termelőszövetkezetet, majd 1963-ban egyesítik őket. A
mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu
létszámcsökkenése ekkor indult meg. A Győri Mezőgép téti gyáregysége 1965-ben nyílik
meg. 1979-től az ELZETT Művek Győri Lemezárugyárának téti üzemében is termelnek.
Két év múlva az Autójavító Szövetkezet varrodát létesített. 1983-ban elkészül az új
általános iskola és a sportpálya. A telefonközpont modernizálása 1987-ben fejeződött be.
A következő évben új óvodát adnak át.
255
A rendszerváltás előtti utolsó évben (1989-ben) felépült a regionális gyömörei vízmű,
amely egészséges vízzel látja el a nagyközséget. 1990-ben a nagyközségi közös tanács
megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket
és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991).
Látnivalók:
Római katolikus templom: Tét, Fő u. 127. 1818-ban építették késő barokk
stílusban. Tornya a homlokzatból ugrik előre. Hajója ötboltszakaszos, szentélye
félköríves záródású. Berendezése: klasszicista oltára van, a padok a XIX. század
első feléből valók. Kulcsa a plébánián kapható meg.
Magyarok Nagyasszonya-szobor
Páduai Szent Antal-kápolna (a temetőben): a kápolnától jobbra az 1849-es
csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede magyar
honvéd századosok obeliszk síremléke.
Evangélikus templom: Tét, Fő u. 23. Klasszicizáló, késő barokk. Épült 1778-ban,
torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, késő barokk a szószékoltár
(1780 körüli). Érdekessége, hogy az oltár a megszokottól eltérően nem a
bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. A vörös márvány
keresztelőkútja 1868-ból való.
Az evangélikus harangtorony: Tét, Fő u. 75. számú ház előtt található.
Kisfaludy-emlékmű: Tét, Kisfaludy u. 26. A híres költő és drámaíró Kisfaludy
Károly (Tét, 1788. február 5. - Pest, 1830. november 21.) szülőháza helyén áll az
emlékmű. (Munkái: A tatárok Magyarországon, Ilka, A kérők, Stibor vajda
(1819). Katona Bánk bánja után először veti fel a jobbágykérdést. 1821-től
haláláig szerkesztette az Auróra című évkönyvet. Főbb művei: A vérpohár,
Tollagi Jónás, Mohács (1826).
Pokyvár: A településtől 3 km-re lévő puszta. Itt a Poky család Szent István
vértanú tiszteletére monostort alapított 1251-ben. A monostor azon a helyen
256
állott, amelyet a hagyomány tévesen a mai napig "Pókvárnak" nevez. A Pokyvár
várként nem, csak monostorként létezett. Ma magánkézben van.
Múzeumok, Helytörténeti kiállítás
Tét, Fő u. 125.
Tel.: 96/461-843 Csak nyitvatartási időben hívható.
Vendéglátóhelyek:
Kisfaludy Panzió és Étterem
9100 Tét, Fő út 129.
Tel.: 96/561 200
Csete Vendégház
9100 Tét, Kinizsi u. 14b.
Tel.: 96/461-327
Kukorica csárda
9100 Tét, Győri u. 55.
Tel.: 96/461-060; (96) 561-059
Viola Cukrászda
Címe: Győri u. 10a.
Tel.: 96/461-241
Kisfaludy Vendéglő
9100 Tét, Fő u. 76., Tel.
Tel.: 96/461-089
257
Helyi termékek:
Fülep Gábor - pálinka
Tét, Karsai u. 12/a.
20/583-7570
http://www.tetipalinka.hu
Hujbr László – méz
Tét, Alkotmány u. 2/a,
96/461-001
Kiss Ferenc – savanyúság
Tét, Liszt Ferenc u. 57.
96/461-145, 30/9798-918
Kránitzné Rikker Ildikó – intarzia
Tét, Szent István u. 4.
70/625-0844
Molnár Sándor - kádár mester
Tét, Kiss u.
96/461-336
Németh János - fafaragó
Tét, Széchenyi u. 1/a,
20/439-1902
258
Szabadvári Antal - fafaragó népi iparművész (pincemúzeum/galéria)
Tét, Ürgehegy, Öreg u. 124.
30/266-4170
Tóth Adél - kecskesajt (kóstoltatás, kipróbálás lehetséges szervezett formában)
Tét, Széchenyi u. 37/a.
96/461-561
Önkormányzat elérhetőségei:
9100 Tét, Fő út 88.
Telefon: (96) 461 193
Forrás: wikipedia; www.tet.hu
259
TÖLTÉSTAVA
A község a Győrt délről övező agglomerációs gyűrű
része. A 81-es számú Székesfehérvárra vezető főút
mellett, Győrtől 9 km távolságra található, a Győrt
elkerülő autópálya leágazásánál.
Története és mai élete Mai területe 1934. január 1-
jén vált ki Pér község területéből, és ekkor alakult
önálló közigazgatási egységgé. A település három nagyobb puszta egyesüléséből
(Töltéstava, Táplány-puszta, Söptér-puszta) fejlődött önálló községgé.
A kelta uralom alatt már lakott hely volt. A kutatások során innen került elő a
leggazdagabb leletgyűjtemény. Az ásatások során találtak római kori villa maradványait
is.
1200-ban, mint puszta a Töltéssy család tulajdona volt (Tiltéstuova). Egy 1220-ból
származó oklevél szerint már népes helység Teteusy possesió néven. A török
hadvonulatok alatt megsemmisül a település, melyet ezután többen bírnak a névadó
családon kívül.
A birtokjegyzékben az 1619. évi összeírásban Theöthössy Andráson kívül nagyobb
birtokrész Kutassy Mihályné tulajdona volt. A török uralom alatt behódolt falu volt, s
ezzel elkerülte a pusztulást.
A pannonhalmi apátsággal hosszú birtokpert folytattak, ugyanis az apátság jóhiszeműen,
de téves jogalapon bírta töltéstavai birtokát. A község sorsában osztozott az
anyaközségével, Pérrel.
Az 1828. évi hiteles adatok szerint tanya: 35 lakóházzal és 247 lakossal. Az 1930. évi
népszámlálás szerint 465 lakosa volt Töltéstavának, s ebből 409 fő katolikus, 44 fő
260
református és 12 fő volt lutheránus. A földbirtokreform 1921-ben Töltéstaván is
megtörtént. Kiosztottak 20 házhelyet, s egy-egy telek átlagosan 360 négyszögöles lett.
Legújabb kori történelmét befolyásolták a gazdasági és közigazgatási átalakulások, de
kedvező földrajzi helyzete révén egyenletes és jól észlelhető fejlődés mutatkozik. A
rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Ma 5-600 közötti a beépített házhelyek és
az újonnan kialakított lakótelkek száma. Az új telkek közművesítése megtörtént. A
közvilágítás korszerűsítését megvalósították oly módon, hogy a szolgáltató végezte el a
munkát. A felhelyezett világítótestek általi takarékos fogyasztás lett a felújítás forrása.
A községhez tartozó Táplánypusztán van a több mint száz éves Lévay-kastély. A
kastélykápolna falán báró Lévay Henriknek, az első magyar hitelintézet alapítójának
emléktáblája látható. A kastély ma szociális otthonként működik. A község Győr peremén
éli mindennapi életét. A győri vállalatok felszívták a hetvenes évek elejére azt a
feleslegessé vált munkaerőt, melyet a mezőgazdaság már nem tudott foglalkoztatni. A
rendszerváltás környékén a falura költözési hullám miatt nőtt meg a község népesség
száma. A növekedési trend tartósnak ígérkezik, mert a község infrastruktúrája kiépült.
A város közelsége és a falusias „nyugodtság” kedvező irányultságként hat. A néhány
helyben lévő kis és középvállalkozó kereskedelmi munkát, a többiek mezőgazdasági és
szolgáltató tevékenységet folytatnak. A legjelentősebb gazdasági társaságok: a
mezőgazdasági termelőszövetkezet, mely Győrsággal és Pázmándfaluval közös gazdaság,
a székhelye Töltéstava. A LAMEX, a WIREG, a SZA-TE és a Schneider kft. termelését nagy
részét külföldre szállítja. A lakosság zöme Győrben keresi meg kenyerét. A közlekedés
autóbuszokkal, illetve magán gépkocsikkal bonyolódik le. A jelenlegi közlekedési
igényeket kielégíti. A településen az alapvető vonalas és intézményi infrastruktúrák
megtalálhatók. A község rendelkezik: házi-, gyermek és fogorvossal, valamint védőnővel.
Napköziotthonos óvodája és Általános Közművelődési Intézménye van, mely magában
foglalja az általános iskolát. Ez utóbbi két intézményt az elmúlt években felújították.
261
Látnivalók:
Milleniumi emlékkereszt
Világháborús emlékmű
Római katolikus templom
Református templom
Utcaképek
Vendéglátóhelyek:
Robinson Hotel és Étterem
9086 Töltéstava, 81-es főút, M1-es autópálya mellett
Email: [email protected]
Telefon: (96) 734-284
Enjoy Cafe, Pub & Pizzeria
9086 Töltéstava József Attila utca 4.
Telefonszám: 0036/70/3404294
Óceán internet Café
9086 Töltéstava, Petőfi utca 97.
Önkormányzat elérhetőségei:
9086 Töltéstava, Petőfi S. u. 123.
Telefon: (96) 486-051, 548-033, 548-021
Forrás: Töltéstava Önkormányzata, wikipedia.
262
VESZPRÉMVARSÁNY
A Győrt Veszprémmel összekötő, 82. számú út mentén,
Győrtől 30, Veszprémtől 45 km távolságra találjuk meg. A
község egyike ama hat településnek, melyeket 2002. október
20-a után csatoltak a megyéhez. Vasúti csomópont a Győr-
Veszprém és a Pápa-Tatabánya vasútvonalak
kereszteződésében. (Sajnos a vonalbezárás a Pápa-Tatabányai
vonalat érintette, így az jelenleg nem funkcionál.) A település
az északi Bakony nyugati lejtőjére épült. A község lenyúlik a
Sokorói-dombságot és a Bakony hegységet elválasztó síkságra, ahol kedvező feltételek
vannak a gabona termesztésére. Az északi lejtők szőlőtermesztésre alkalmasak.
Gyönyörű természeti panorámája, környezete, fekvése miatt főként a kirándulók,
természetjárók figyelmébe ajánljuk a település felkeresését.
Minden útvonalon jól megközelíthető, összkomfortos településünk remek kiindulópontja
lehet akár a Balaton, Zirc, Csesznek, Pannonhalma felé, vagy a bakonyi, vagy sokorói
tájak felé induló kirándulásoknak.
Látnivalók:
Szent Adalbert római katolikus templom: barokk stílusban épült, 1725-ben
adták át, részben 1888-ban alakították át. Berendezése: rokokó szószék, amely
1770 körüli, főoltára copf stílusú, 18. század végéről származik.
Evangélikus templom
A templom oldalán található világháborús emlékmű
Utca kép
Veszprémvarsány távlatból
Köveshegy
263
Vendéglátás:
Korona Vendéglő
8438 Veszprémvarsány, Kossuth utca 1.
Telefon: (88)499315
E-mail: [email protected]
Görbe Vendégház
Veszprémvarsány, Kossuth u. 32.
Tel.: 06/88/499-021, 06/30/824-5913
Lábik Vendégház
Veszprémvarsány, Rákóczi u. 50.
Önkormányzat elérhetőségei:
Kossuth Lajos utca 44., 8438 Veszprémvarsány
Telefon: (88) 589 650
Forrás: Veszprémvarsány Önkormányzata, wikipédia.