mtü avf media_20101111v
TRANSCRIPT
Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média
Barát TamásAVF Marketing és Kommunikáció Tanszék
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 2
Média és társadalom
Társadalom
Nyomtatott sajtó
Televízió
Rádió
Internet
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 3
Milyen okai vannak a társadalmi – közösségi - média megjelenésének, elterjedésének?
• A kommunikáció technikájával összefüggő találmányok fejlettsége
• Társadalmi igények • A demokrácia iránti fokozott igény• A kommunikáció szabadsága iránti igény
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 4
Kommunikációs lépcső - fordulópontok
A szóbeli közlés
Az írásbeliség megjelenése
A nyomtatás feltalálása
A villanylámpa / a telefon
A fényképezés
A televízió
Neumann galaxis, az Internet
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 5
50 millió hallgató = 38 év
Forrás: Social Media Revolution c. film
A kommunikáció iránti igény
50 millió néző = 13 év
50 millió látogató = 4 év
100 millió látogató = 9 hónapA világ internetfelhasználóinak
száma túllépte a kétmilliárd főt Forrás: mediapiac.com 2010. október 21.
A Facebook felhasználóinak száma túllépte a 500 millió főt Forrás: Facebook 2010.07.21
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 6
A kommunikáció iránti igény
TheEllenShow's 5,430,494 followers 2010.11.08
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 7
Média és társadalom – társadalmi média
Mi a média? (különböző értelmezések)• A rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatása• A mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő
közegek összessége• Általánosságban a tömegkommunikációs
eszközök összességét, és az eszközöket működtető intézmények gyűjtőfogalma
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 8
A média társadalmi funkciói
• Tájékoztató funkció (a társadalom kérdéseiben való eligazodást lehetővé tevő üzenetek, információk közvetítése)
• Társadalmi-, Közigazgatási-, közfunkció (a politikai hatalom kontrollálásában történő közreműködés - a politikai és állami intézményektől származó információk eljuttatása)
• Szocializációs funkció (Viselkedésminták közvetítése) • Oktatási, ismeretterjesztési-, Dokumentálási
funkció (hírek, új információk közlése) • Integráló funkció (a társadalom tagjainak motiválása,
törekvés a konszenzus megteremtésére, kultúra megőrzés, stb.) • Szórakoztatási funkció (filmek, szórakoztató műsorok,
sport, stb. közvetítése - infotainment )• Szolgáltatási funkció (hirdetések közlése)
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 9
Mit jelent a társadalom kifejezés?
Embercsoportok közössége, ahol a csoportok tagjai
közös érdeklődésük, ismertetőjeleik, viszonyrendszerük, intézményeik és
kultúrájuk alapján különböznek, elkülönülnek egymástól
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 10
Mit jelent a társadalom kifejezés?
„A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.
Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”
Anthony Giddens: Szociológia c. könyvéből
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 11
Az információs társadalom sajátosságai
Az információ megfogalmazása, a tájékoztatás, valamint a társadalom tagjai körében történő
terjesztése gazdasági, kulturális, de lehet politikai tevékenység is
Az információs társadalom egyik sajátossága, hogy komoly információ-technológiai, informatikai tudás
és gazdasági háttér szükséges működéséhez
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 12
Új fogalmak az információs társadalomban
e-pre-pr
WEB PR NET PR ONLINE PR
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 13
Az online média típusai
Működési módozataik szerint:• Statikus (passzív, aktív, interaktív) honlapok• Dinamikus (passzív, aktív, interaktív) portálok
Tartalmuk, céljaik szerint: (új felosztás)• Közszolgálati • Kereskedelmi
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 14
Közszolgálati jellegű online media
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 15
Közszolgálati jellegű online media
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 16
Kereskedelmi online media
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 17
Közszolgálati – kereskedelmi kombinációja
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 18
e-pre-pr
SOCIAL NETWORK
ONLINE DATABASE BLOG
Új fogalmak az információs társadalomban
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 19
e-pre-pr
BLOG SOCIAL NETWORK
ON-LINE DATABASE
Az egymáshoz tudatosan kapcsolódó szereplők egyének és szervezetek tudatos és szándékos kapcsolata. A hálózat a laza barátságtól, az összetartozás élményétől, a szoros üzleti kapcsolatok építéséig terjedhet.
Facebook, Linkedin, YouTubeMyspace, WAYN, XING,
Naymz, Plaxo, Slideshare
Photobucket, Snapfish Flickr
Jalbum, Fotothing, Panoramio, Zoominfo,
FotoCommunityPhotojournale
Iwiw, stb
Social media interaktív, kétirányú
kommunikáció
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 20
Social media – társadalmi – közösségi média
A legismertebb megjelenések:
A Facebook 2004-ben a Harvard Egyetem kollégiuma számára készült „üzenőlap”-ként indult.
Ma két és többirányú kommunikációt biztosító közösségi információ-hordozó lapként üzemel.
A twitter új újságírói műfajt teremtett. Maximálisan 140 karakter felhasználásával kell megfogalmazni a mondanivalót. Ez a 140 karakter kimeríti a tényhír műfajnak fogalmát. A 140 karakter figyelemfelkeltő cím és tényközlés is egyben. Ezzel a rövid tényközléssel el kell elérni, hogy az olvasó érdeklődjön a közlő célja szerinti hírértékűvé formált üzenet iránt.
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 21
Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 22
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 23
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 24
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 25
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 26
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 27
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 28
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 29
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 30
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 31
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 32
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 33
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 34
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 35
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 36
Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 37
Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 38
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 39
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 40
Social media – társadalmi – közösségi média
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 41
Social media – társadalmi – közösségi média
CSR
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 42
Social media – társadalmi – közösségi média
CSR
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 43
Social media – társadalmi – közösségi média
Forrás: http://movingsocial.com
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 44
Social media – társadalmi – közösségi média
„Európa számos állampolgára lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki” valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen, vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat.”
Európai Bizottság
2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 45
Social media – társadalmi – közösségi média
„Ha valaki hangot kíván adni véleményének, ma már nem elég írnia egy újság szerkesztőségébe. A média – különösen az új, digitális technológiák – egyre több európai polgár számára nyitják meg az információ megosztásának, a kapcsolattartásnak és a tartalomalkotásnak az új világát. A fogyasztók ma már saját kommunikációs tartalmakat tudnak előállítani, illetve mások által létrehozott tartalmakat saját igényeikre tudnak szabni.” „Azok viszont, akik nem igazodnak el az új médiában, nem ismerik például az internetes közösségi hálózatokat vagy a digitális televíziózást, egyre nehezebben találják majd a helyüket és nem tudnak részt venni a körülöttük lévő világ történéseiben. Figyelnünk kell arra, hogy senki ne maradjon „médiaműveletlen”, hogy senki ne maradjon ki. Az állampolgárokra minden oldalról, folyamatosan özönlik az információ, de vajon tudják, ők hogyan alakíthatják ezt párbeszéddé? Ha hatékony és alkotó módon tudnak élni napjaink tömegkommunikációs eszközeivel, máris a demokratikus részvétel magasabb szintjére lépünk.”
Viviane Reding az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa