munkafüzet¶ldrajz-mf...munkafüzet – földrajz, 9. évfolyam –6– a hypo esetében: r 31...

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FÖLDRAJZ

9. évfolyam

Kleininger Tamás

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3

Általános bevezetés .......................................................................... 7

1. Térképi ábrázolás ................................................................... 11

2. Kozmikus környezetünk .......................................................... 15

3. A kőzetburok vizsgálata .......................................................... 20

4. A kőzetek vizsgálata ............................................................... 26

5. A kőzetek vizsgálata ............................................................... 31

6. az üledékes kőzetek vizsgálata ................................................. 36

7. Kísérletek mészkővel .............................................................. 41

8. A talajok vizsgálata ................................................................. 45

9. a talajok vizsgálata ................................................................. 50

10. A talaj vizsgálata .................................................................... 53

11. a talaj vizsgálata .................................................................... 57

12. Légköri jelenségek .................................................................. 61

13. hulló csapadékok .................................................................... 66

14. Talaj menti csapadékok ........................................................... 71

15. légköri jelenségek .................................................................. 75

16. Felszín alatti vizek .................................................................. 80

17. Vízminták vizsgálata ............................................................... 84

18. Vizek vizsgálata ..................................................................... 90

19. A víz keménységének vizsgálata ............................................... 94

20. Kísérletek jéggel ..................................................................... 98

Fogalomtár .................................................................................. 101

Források ...................................................................................... 106

Munkafüzet – Földrajz, 9. évfolyam

–3–

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


–4–

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


–5–

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anya-gok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


–6–

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Védőkesztyű használata kötelező

Vigyázz! Forró felület

Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!

Vigyázz! Tűzveszély!

Vigyázz! Mérgező anyag!


–7–

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Célok, feladatok

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb

környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti

jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eliga-

zodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásá-

nak középpontjában a földrajztudomány, valamint a

társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia)

által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folya-

matok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági,

környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten

egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra.

A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban

megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájá-

rul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulá-

sához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti,

környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez

és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és in-

formációszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi

elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló

információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folya-

matban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás

képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyúj-

totta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat ki-

emelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élet-

hosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

Követelmények

A földrajzórai vizsgálat során a tanulók egy folyamat, jelenség

megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, - modellezve azt,

vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő

anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat,

jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók

megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosí-


–8–

tanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett ta-

pasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a

folyamat, a jelenség feltételeit.

A valóság megismerésének földrajzi megközelítése a természettu-

dományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő

szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és mód-

szerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelensé-

geit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni

azok várható kimenetelét is. „A természettudományos és technikai

kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki

ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket,

a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vo-

natkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatósá-

got.” (Nat-2012, Ember és természet műveltségi terület)

A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása

érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudomá-

nyos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy

a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérlete-

zések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elmé-

letek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az isko-

lában cselevő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a

tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a

nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudo-

mányos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve

feldolgozásának a módjait.

A Földünk – környezetünk műveltségi terület ismeretrendszerének

elsajátítása „hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és

gondolkodásmód kialakulásához. A tanítási-tanulási folyamatban

nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás képessé-

gének fejlesztése közvetlen (részben terepi) tapasztalatszerzéssel,

megfigyelésekkel és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasz-

nálásával.” (Nat-2012, Földünk – környezetünk műveltségi terület)

„A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, az

egyszerűsítés, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-

meghatározás, a rendszermegfigyelés, a kísérletezés, a mérés, az

adatgyűjtés-, és feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizo-

nyítás, cáfolás készségrendszerét.” (Nat-2012, kulcskompetenciák

leírása)

A földrajz (geográfia) komplex tudomány. A klasszikus megközelítés

szerint két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz. E-


–9–

miatt a földrajztudomány egyszerre tartozik a természettudományok

és a társadalomtudományok közé.

Mivel a labor a nevében is „természettudományos”, emiatt a kísérle-

tek is a földrajz természettudományos részéből kerültek ki. Mivel a

természettudomány maga is komplex, emiatt a munkafüzetben lévő

kísérletek is soktényezősek: a földrajzon kívül a többi természettu-

domány, a fizika, kémia, biológia is szerepel bennük.

Kísérleteink alapja a tudományos megfigyelés, melynek a

következő kritériumoknak kell megfelelni:

céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, problé-

ma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk

tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoz-

nunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát

objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk

előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat

ténylegesen a valóságot tükrözze

megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismét-

lésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk

érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó

adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelen-

téseihez.

Témakörök

1. Térképi ábrázolás

1.1 Szintvonalak vizsgálata

1.2 Térképi tájékozódás 2. Kozmikus környezetünk

2.1 A Hold mozgása a Föld körül 2.2 Szemléletes bolygópályák

3. A kőzetburok vizsgálata

3.1 Vulkánkitörés a laboratóriumban 3.2 Az izosztázia vizsgálata

4. A kőzetek vizsgálata 4.1 Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata

4.2 A kőzetek sűrűségének vizsgálata 5. A kőzetek vizsgálata

5.1 A kőzetek fizikai vizsgálata 5.2 Kőzetek vizsgálata


–10–

6. Az üledékes kőzetek vizsgálata

6.1 Üledékes kőzetek vizsgálata 6.2 A hordalékszemcsék alakjának vizsgálata

7. Kísérletek mészkővel

7.1 Karsztjelenség a laborban 7.2 Mészkő és dolomit megkülönböztetése

8. A talajok vizsgálata 8.1 A talaj szerkezete

8.2 A talaj szemcsézettsége 8.3 A víz mozgása a talajban

9. A talajok vizsgálata 9.1 A talaj vízmegkötő – képességének vizsgálata

9.2 A talaj szennyezőanyag – megkötő képességének vizsgálata 10. A talaj vizsgálata

10.1 A talaj mésztartalmának kimutatása 10.2 A talaj kémhatásának vizsgálata

11. A talaj vizsgálata 11.1 A talajnedvesség kimutatása

11.2 A talaj szervesanyag- tartalmának kimutatása

12. Légköri jelenségek 12.1 A harmatpont és a hőmérséklet

12.2 A légnyomás és a hőmérséklet 13. Hulló csapadékok

13.1 Eső a laboratóriumban 13.2 Ónos eső keletkezése

13.3 Havazás a laboratóriumban 14. Talaj menti csapadékok

14.1 Harmat, dér, és zúzmara vizsgálata 14.2 Zúzmara vizsgálata

15. Légköri jelenségek 15.1 Az albedó vizsgálata

15.2 A lejtőszög hatása a felmelegedésre 16. Felszín alatti vizek

16.1 A talajvíz és a rétegvíz

16.2 A belvíz 17. Vízminták vizsgálata

17.1 Vizek fizikai vizsgálata 17.2 Vizek kémiai vizsgálata

18. Vizek vizsgálata 18.1 A víz körforgásának modellezése

18.2 Sólepárlás 19. A víz keménységének vizsgálata

19.1 A vízkeménység megállapítása 19.2 A vízkeménység hatása a mosásra

20. Kísérletek jéggel 20.1 A jég kőzetaprító hatása

20.2 Térfogat – növekedés a víz fagyásakor


–11–

TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS

Bevezetés/Ismétlés

1. Mit nevezünk térképnek?

2. Hogyan lehet a domborzatot síkban ábrázolni?

3. Miként ábrázolja a térkép a magasságokat?

1. kísérlet – Szintvonalak vizsgálata

Eszközök:

üvegkád (25x15x10 cm)

üveglap a kád tetejére

átlátszó műanyag fólia

vékony alkoholos filc

vizeskancsó, színezett vízzel

az üvegkád alapterületénél nem nagyobb kőzetek

3. ábra

A kísérlet leírása:

1. Az üvegkád oldalára az alkoholos filccel készítsünk centiméteren-

kénti beosztást!

2. A beosztások jelzése: 0m, 50m, 100m, 150m, 200m, 250m,

300m, 350m, 400m

3. Helyezzük az üveglapot a kád tetejére, tegyük rá a fóliát, és raj-

zoljuk rá felülről a kövek aljának vonalát!

4. Tegyünk vizet a kancsóból az üvegtálba az 50m-es jelölésig!

5. Rajzoljuk a fóliára azt a vonalat, ahol a víz a kövekkel érintkezik!

6. A műveletet ismételjük meg, mindig a következő jelzésig feltöltve

az üvegkádat!


–12–

7. A kísérletet többféle alakú, formájú kőzettel végezzük el!

Kérdések, feladatok a kísérlethez:

1. Figyeljük meg a köveken a meredekebb és a lankásabb oldalakon

a szintvonalak egymástól való távolságát!

2. Írjuk rá a szintvonalakra az üvegkád oldalán található jelöléseket!

3. Hogyan jelzik a szintvonalak a meredekséget?

4. Milyen nézetből ábrázolják a szintvonalak a felszínt?

5. Hogyan jelzik a lejtés irányát?

2. kísérlet – Térképi tájékozódás - GPS

Eszközök:

GPS

számológép

internetes hozzáférés


–13–


1. Az iskolaudvaron mérd meg GPS-szel a legdélebbi pont koordiná-

táit!

2. Haladj északi irányban a lehető legmesszebb! Olvasd le ott is a

koordinátákat!

3. Olvasd le a megtett távolságot!


1. A GPS szerint mekkora szögtávolságot tettél meg (fokok-

ban)?...................................

2. A GPS szerint mekkora távolságot tettél meg (méter-

ben)?.........................................

3. Számítsd ki Eratoszthenész módszerével a Föld kerületét: távol-

ság x 360 / szögtávolság

=……………………………………………………………………………………..……………….

……………………….

4. Mekkora a Föld átmérője: kerület / π =

…………………………………………………….……………..

5. Hogyan működik a GPS?

6. Mire használható a GPS?


–14–

Önértékelés:

Munkád befejeztével értékeld magadat!

1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-

nehezebbel!

A) Bevezető kérdések

B) Eszközhasználat

C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása

D) Kísérletek értelmezése

E) Magyarázatok leírása

2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?


–15–

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK


1. Melyek a Naprendszer részei?

2. Miért „mellékbolygók” a holdak?

3. Melyik bolygónak nincs holdja?

4. Mikor járt először ember a Holdon?

5. Mi a Hold jelentősége az árapály jelenségben?

1. kísérlet – A Hold mozgása a Föld körül

Eszközök:

Hold és Föld sematikus ábra

két tanuló szükséges

4. ábra


–16–


1. Megpróbáljuk szemléltetni a Hold tengely körüli forgását és a Föld

körüli keringését.

2. Két tanuló áll egymással szemben, kezükben az ábrákkal.

3. A Földet tartó tanuló a terem közepére áll, arccal vele szemben a

Holdat megjelenítő diák áll.

4. Milyen irányban kering a Hold? Merre induljon a tanuló?

5. A Holdat szimbolizáló tanuló a keringést és a forgást azonos

ütemben végzi, mivel a Hold keringési és forgási ideje is azonos.


1. Rajzoljuk fel a megvilágított Hold alakváltozásait!

2. Hogyan helyezkedik el a Hold holdfogyatkozáskor?

3. Milyen a Hold helyzete napfogyatkozáskor?


–17–

4. Mit látunk, ha leszállunk a Holdon és körülnézünk?

2. kísérlet – Szemléletes bolygópályák

Elméleti ismeretek röviden:

1. Melyek a Naprendszer bolygói?

2. Milyen mozgásokat végeznek a bolygók?

3. Mit tudunk a bolygók pályáiról?

Eszközök:

fa rajztábla, rajta egymástól 15 cm-re két szeggel

A3 méretű papírlap

zsineg

ceruza

5. ábra


1. Helyezzük el a zsinegen lévő hurkot úgy, hogy a szegek belül le-

gyenek!

2. Tegyük a ceruza hegyét az eső hurkon belülre, majd a zsineget

feszesen tartva húzzunk vonalat a papírra.


–18–

3. Ismételjük meg a lépést a többi három hurokkal is (a többi három

csomón belül helyezve a ceruza hegyét)!

4. Milyen alakzatokat kaptunk?


1. Hogy hívják a kapott alakzatokat?

2. Hogy nevezzük az alakzatnak azt a pontját, ahol a szegek talál-

hatók?

3. Melyek a Kepler által megfogalmazott bolygómozgási törvények?

4. Jellemezzük Naprendszerünk bolygóit!


–19–

Önértékelés:



nehezebbel!









–20–

A KŐZETBUROK VIZSGÁLATA


1. Hol találhatunk Földünkön vulkánokat?

2. Hogyan keletkeznek a vulkánok?

3. Hogyan csoportosíthatók a vulkáni kőzetek?

1. kísérlet – Vulkánkitörés a laboratóriumban

Eszközök:

nagy üvegkád

0,5 l-es műanyag palack

3-4 evőkanál szódabikarbóna

1-1,5 dl (20%-os) ecet

1-1,5 dl víz

1 kanál piros ételfesték

1 kanál mosogatószer

vizes homok / vagy só-liszt gyurma

tölcsér

6. ábra


1. A tölcsér segítségével töltsük bele a műanyag palackba a szóda-

bikarbónát, és átmenetileg csavarjuk rá a kupakot.

2. Tegyük az üvegkádba a palackot, és építsünk rá vizes homokból

(vagy só-liszt gyurmából) vulkáni kúpot, hogy a palack szája a

kráter legyen.

3. Ha elkészült a modell, akkor vegyük le a palack kupakját, és a

tölcsérrel óvatosan öntsük bele a mosogatószert és a vizet.


–21–

4. Tegyük az ecetbe az ételfestéket, és öntsük bele a palackba.

5. Gyors mozdulattal vegyük ki a tölcsért, mert kezd kitörni a vul-

kán!


1. Mi idézhette elő a heves vulkánkitörést?

2. Melyek a vulkán részei?

3. Működése és felépítése alapján a modellünk milyen típusú vulkán

lehet?

4. Nevezzük meg a vulkán részeit!


–22–

5. Keressük meg a modellünkön is a vulkán elemeit!

2. kísérlet – Az izosztázia vizsgálata


1. A földkéreg lemezei úsznak az alatta található asztenoszférában.

Eszközök:

nagyméretű üvegkád

3 liter víz

3-4 eltérő hosszúságú négyzetes fahasáb

30 dkg jég

hajszárító

7.ábra


1. Töltsük meg az üvegkádat félig vízzel!

2. Helyezzük bele egymás mellé a fahasábokat!

3. Figyeljük meg. hogy a hasáb milyen mélyen merül a vízbe, mek-

kora része marad a víz felett!


–23–

4. Tegyünk a hasábokra jeget! Ismételjük meg a megfigyeléseket,

majd hajszárítóval olvasszuk el a jégdarabokat!

5. A jég elolvadása után ismételjük meg a megfigyeléseket!

8. ábra


1. Megfigyeléseink eredményét rögzítsük rajzban! Melyik kőzetle-

mez (hasáb) merül mélyebbre: a vastagabb vagy a vékonyabb?

2. Miként befolyásolta a jég a kísérletet?

Alaphelyzetben:


–24–

A jég felrakása után:

3. Mikor játszódtak le a valóságban ilyen folyamatok?

4. Hogyan magyarázza a lemeztektonika a kőzetlemezek helyzetét

és mozgását?

5. Milyen kőzetlemezeket ismerünk? Rajzold le őket!


–25–

Önértékelés:



nehezebbel!









–26–

A KŐZETEK VIZSGÁLATA


1. Mit nevezünk kőzetnek?

2. Milyen alkotórészei vannak a kőzetnek?

3. Hogyan keletkeznek a kőzetek?

4. Miként csoportosíthatjuk a kőzeteket?

5. Hogyan határozható meg a folyóvízi hordalék fajtája?

6. Mit nevezünk kavicsnak?

1. kísérlet – Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata

Eszközök:

vonalzó

milliméterpapír

kézi nagyító

folyami hordalék

9. ábra


1. Az asztalon lévő üledékek közül válasszuk ki, hogy mi a kavics!

2. Jellemezzük (mérete, színe, alakja, keménysége stb.) a kavicsot,

és a legfontosabb jellemzőket írásban rögzítsük!

3. A tanulók egy kevés vegyes szemcseméretű folyami hordalékot

kapnak, amiből önállóan ki kell válogatniuk a kavicsokat.

4. A válogatás után megbeszélik, hogy mit tekintettek kavicsnak.

Megbeszélik, hogy a kavics csupán mérete szerint különül el a

többi hordaléktól (szemcseátmérője 2 mm-nél nagyobb), majd

vonalzóval és milliméterpapír segítségével ellenőrzik a válogatá-

sukat.


–27–

5. A maradék hordalékból egy keveset a milliméterpapírra szórnak,

és kézi nagyító alatt megpróbálják szétválogatni a homokszeme-

ket méretcsoportok szerint.

6. Visszatérnek a kavics jellemzőihez. Megbeszélik, hogy a kavics és

a homok csupán egyetlen szempont, a kőzetszemcsék mérete

szerinti csoportok, és anyaguk, színük, keménységük a legkülön-

bözőbb lehet.

10. ábra

11. ábra


1. Magyarázzuk el, hogyan keletkeznek a kőzetek típusai!

..........................................................................................................................................

….. .....................................................................................................................................


–28–

2. Hol érdemes kavicsot gyűjtenünk? Miért lehet ott sok kavics?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi lehet annak az oka, hogy különböző méretű kavicsokkal talál-

kozhatunk?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


1. Hogyan számítjuk ki a sűrűséget a tömeg és a térfogat ismereté-

ben?

2. Mi a sűrűség mértékegysége?

3. Mitől függ a kőzetek sűrűsége?

2. kísérlet – A kőzetek sűrűségének vizsgálata

Eszközök:

5 db 100 ml-es mérőhenger

5 db megszámozott kőzetminta

elektronikus mérleg

víz

12. ábra


–29–


1. A kőzetmintákat kézbe véve becsléssel rendezzük őket sűrűségük

szerinti növekvő sorrendbe!

2. Mérjük meg a kőzetminták tömegét, és az eredményeket rögzít-

sük a táblázatban!

3. Öntsünk a mérőhengerbe 50 cm3 vizet!

4. Tegyük a kőzetmintákat a mérőhengerbe, és olvassuk le a térfo-

gat-növekedést! Az eredményeket írjuk be a táblázatba!

5. Számítsuk ki a minták sűrűségét!

Mérési jegyzőkönyv:

Minta szá-ma

Tömeg (g) Térfogat (cm3)

Sűrűség (g/cm3)

Minta neve

1.

2.

3.

4.

5.

Feladatok:

1. Milyen összefüggés lehet a kőzetek tömege, térfogata, és sűrűsé-

ge között?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………


–30–

Önértékelés:



nehezebbel!









–31–

A KŐZETEK VIZSGÁLATA



2. Milyen alkotórészekből állnak a kőzetek?

3. Hogyan csoportosíthatjuk a kőzeteket?

1. kísérlet – A kőzetek fizikai vizsgálata

Eszközök:

kőzetgyűjtemény

tálca

nagyító

milliméterpapír

fehér papír


1. Szabad szemmel figyeljük meg a tálcára előkészített kőzeteteket!

2. Nagyítóval vizsgáljuk meg a felépítő ásványok színét, és szem-

csenagyságát!

3. Az ismeretlen ásványokat (például kalcit, kvarc, kősó, aragonit,

talk, ortoklász) körömmel, tűvel, késsel karcoljuk, illetve azokkal

karcoljuk meg az üveget!

4. A tapasztalatokat rögzítsük, majd azok alapján keressük ki a táb-

lázatból a keménységüket!

5. Állítsuk sorrendbe az ásványokat keménységük szerint!


–32–

13. ábra

Minta száma Szín Szemcsenagyság Mivel karcolha-

tó?

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Minta száma Keménység

1.

2.

3.

4.

5.

6.


–33–

7.

8.

9.

10.

2. kísérlet – Kőzetek vizsgálata

Eszközök:

kis üveglap

fényezett márványlap


1. A vizsgálandó kőzetekkel karcolunk üveglapot, fényezett már-

ványlapot, és megfigyeljük, hogy melyiket tudja karcolni.

Minta száma Mit tud karcolni?

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2. A karcolási eredmény alapján állapítsuk meg a kőzet keménysé-

gét!

14. ábra


–34–

Minta száma Keménység

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3. Végighúzzuk a vizsgálandó ásványt mázatlan porcelánlapon, ami

színes nyomot hagy. Kőzeteket fehér papírlapon is végighúzha-

tunk.

15. ábra

Minta száma Minta nyomának színe:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.


–35–

Önértékelés:



nehezebbel!









–36–

AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK VIZSGÁLATA



2. Hogyan csoportosíthatjuk a kőzeteket?

3. Hogyan keletkeznek az üledékes kőzetek?

4. Milyen csoportjaikat ismerjük?

1. kísérlet – Üledékes kőzetek vizsgálata

Eszközök:

nagyméretű befőttesüveg tetővel

víz

kövek, kavicsok

homok, agyag

16. ábra


1. A befőttesüveget kb. az 1/3 részéig megtöltjük kövekkel, kavi-

csokkal, homokkal, agyaggal.

2. Teletöltjük vízzel.

3. Jól összerázzuk, majd letesszük, és figyeljük az ülepedést.

4. Stopperral mérjük meg az egyes komponensek ülepedési idejét!


–37–


1. Milyen sorrendben ülepedtek le az egyes anyagok?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mitől függ az ülepedés sorrendje?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Melyek azok a külső erők, amelyek a kőzetanyagot szállítják?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. kísérlet – A hordalékszemcsék alakjának vizsgálata


1. Hogyan keletkeznek az üledékes kőzetek?

2. Mi az oka a kőzetek körforgásának?

Eszközök:

kézi nagyító

fénymikroszkóp

tárgylemez

milliméterpapír

fehér papírlap, ceruza

Vizsgálati anyagok: folyóvízi hordalék, sivatagi homok, tengerparti

homok


1. Milyen alakúak a kavicsok? Mitől függhet az alakjuk (például mi

az anyaguk, mennyi ideje és mekkora távolságra szállítódnak, mi

szállítja?).


–38–

2. Rajzoljuk le, hogy szerintünk milyenek a homokszemcsék! Miért

lehet ilyen az alakjuk?

3. Kézi nagyító alatt vizsgáljuk meg a homokszemcséket! Rajzoljuk

le az alakjukat!

4. Néhány homokszemcsét óvatosan tárgylemezre és fénymikrosz-

kóp alá teszünk. Rajzoljuk le az alakjukat! Az eredményt hason-

lítsuk össze az eddigi rajzainkkal!


–39–

5. Egy másik tárgylemezre egy másik homokmintából (sivatagi vagy

kiskunsági homok) helyezünk egy kis mintát, és megfigyeljük a

szemcsék alakját. Rajzoljuk le az eredményt!

6. Hogyan lehetséges, hogy az egyik mintában gömbölyű, a másik-

ban szögletes homokszemek vannak?

7. Milyen lehet az alakja a tengerparti minta homokszemcséinek?

Fénymikroszkóppal figyeljük meg és rajzoljuk le!


–40–

Önértékelés:



nehezebbel!





E. Magyarázatok leírása




–41–

KÍSÉRLETEK MÉSZKŐVEL


1. Hol találhatók hazánkban mészkőhegységek?

2. Hogyan keletkeztek a mészkőhegységek?

3. Mire használható a mészkő?

4. Miért alakulnak ki karsztjelenségek?

1. kísérlet – Karsztjelenség a laborban

Eszközök:

műanyag tálca

3 kg só, 3 kg liszt

víz, vizes edény nyílással

állvány

17. ábra


1. Sógyurmából hegyet készítünk a műanyag tálcára.

2. Állványra vízzel teli edényt függesztünk fel, amiből folyamatosan

engedjük a vizet az elkészült „hegyre”.

3. 30 perc múlva figyeljük meg a változást!


–42–


4. Milyen formák alakultak ki a sógyurma-hegy oldalán?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

5. Milyen formák alakultak ki a sógyurma-hegy tövében?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Mi az oka a formák kialakulásának?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

7. Egészítsd ki a mondatokat!

A csapadékvíz …………………………………..a hegyoldal kőzetanyagát, és

oldatban elszállítja a hegy lábához. A víz oldóképességének csökke-

nésével a kőzetanyag…………………………… az oldatból.


Hazánkban a két leggyakoribb hegységalkotó üledékes kőzet a

mészkő és a dolomit, amelyek szemmel nem különíthetők el

egymástól.

Hogyan lehetséges egyszerű vizsgálattal felismerni azokat?

2. kísérlet – Mészkő és dolomit megkülönböztetése

Eszközök:

óraüvegek, kézi nagyító

tengeri mészkövek, édesvízi mészkövek, márga, dolomitok, tábla-

kréta, csigaház, tojáshéj, madártoll, papír, fa

sósav vagy ecetsav (10%).


–43–

18. ábra


1. A tálcán lévő különböző megjelenésű (színű, keménységű, szer-

kezetű) mészkő-, dolomit- és márgadarabokat megfigyeljük sza-

bad szemmel, majd kézi nagyítóval.

2. Megpróbáljuk kiválasztani közülük a mészköveket.

3. Mindegyik kőzetre savat cseppentünk, és megfigyeljük, hogy rea-

gálnak-e rá.

4. Ha a kőzet pezseg, akkor kalcitot tartalmaz, tehát arra következ-

tethetünk, hogy nagy valószínűséggel mészkő.

5. Ellenőrzésképpen többféle anyagra is savat cseppentünk.


Anyag Pezsgett/nem pezsgett

mészkő

márga

dolomit

kréta

csigaház

tojáshéj

madártoll

papír

fa


–44–

Önértékelés:



nehezebbel!









–45–

A TALAJOK VIZSGÁLATA


4. Mit nevezünk talajnak?

5. Melyek a talaj összetevői?

6. Hogyan keletkezik a talaj?

7. Mitől függ a talaj minősége?

1. kísérlet – A talaj szerkezete

Eszközök:

Petri – csésze

talajminta

víz

nagyító

milliméterpapír

19. ábra


1. Tegyünk a Petri – csészébe 8-10 talajmorzsát! 2. Öntsünk rá 15 ml vizet, majd hagyjuk állni kb. 10 percig. 3. Mozgassuk körbe az asztalon úgy, hogy benne a víz forgó mozgást végezzen! 4. Vizsgáljuk meg a szemcséket!

A talaj szerkezete:

Kitűnő A morzsák nagyobb darabokra esnek szét.


–46–

Jó Egy része apróbb morzsákra esik szét.

Közepes Kb. a fele esik szét apróbb morzsára.

Gyenge Nagy része apróbb morzsákra esik.

Rossz A talajmorzsák szétesnek.

Igen rossz A morzsák eliszaposodnak.


1. Milyen az általunk vizsgált talaj szerkezete?

A vizsgált talaj szerkezete:

1. minta

2. minta

3. minta

2. kísérlet – A talaj szemcsézettsége


1. Milliméterpapíron lazán eloszlatunk a vizsgálandó talajmintából.

2. Állapítsuk meg a szemcsék nagyságát!

3. Nagyítóval nézzük meg a szemcsék méretét!

4. Rajzoljuk le a szemcsék alakját!

A szemcseméret:

0,002 mm alatti agyag

0,002 – 0,02 mm közötti iszap

0,02 – 0,2 mm közötti finom homok

0,2 – 2 mm közötti durva homok

2-20 mm közötti finom kavics

20 mm feletti durva kavics


–47–


A vizsgált talaj szemcsézettsége:

1. minta

2. minta

3. minta

Mintaszám Szemcse alakja

1.

2.

3.

8.3 kísérlet – A víz mozgása a talajban

Eszközök:

üvegcső

szövetdarab

Petri – csésze

víz

talajminta


–48–

20. ábra


1. Száraz talajmintát helyezünk üvegcsőbe.

2. A cső alját vízáteresztő szövetréteggel zárjuk le.

3. Az üvegcsövet vízzel töltött Petri csészébe állítjuk.

4. Kb. 15 perc múlva megfigyeljük a talajminta állapotát.

5. A kísérletet többfajta mintával végezzük el!

Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek:

A talajminta állapota:

1. minta

2. minta

3. minta

1. Mi történt a talajmintával?

………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Miért tér el egymástól az egyes talajmintákon végzett kísérlet

eredménye?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Mi a jelentősége a kapott eredményünknek?


–49–

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:



nehezebbel!









–50–

A TALAJOK VIZSGÁLATA


1. Mit nevezünk talajnak?

2. Melyek a talaj alkotórészei?

3. Melyek hazánk jellemző talajtípusai?

21. ábra

1. kísérlet – A talaj vízmegkötő - képességének vizsgála-

ta

Eszközök:

három féle talajminta

3 db tölcsér

3 db Erlenmeyer lombik

vattadugó

víz


1. Gyűjtsünk a lakókörnyezetünkből 3 nagyon különböző talajmin-

tát!

2. Szereljünk fel három Bunsen-állványra szűrőkarikát, mindegyikbe

állítsunk tölcsért, a tölcsérekbe vattát!

3. Helyezzünk mindegyik alá egy - egy főzőpoharat!

4. A vattára mérjünk ki 50-50 g talajmintát, mindegyikre öntsünk

50 ml vizet!

5. Fél óra múlva mérjük meg minden főzőpohárban a lecsepegett

víz mennyiségét!

6. Számítsuk ki, hogy mennyi vizet kötöttek meg a talajok!


–51–


Ráöntött víz Lecsepegtetett víz

Megkötött víz

1. minta 50 ml

2. minta 50 ml

3. minta 50 ml

A vízmegkötő-képesség kiszámítása: ráöntött víz mennyiségéből ki-

vonva a lecsepegtetett víz mennyisége = megkötött víz

1. Hasonlítsuk össze a három talaj vízmegkötő képességét !

2. Mitől függ a vízmegkötő – képesség mértéke?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – A talaj szennyezőanyag-megkötő képessé-

gének vizsgálata

Eszközök:

3 féle talajminta

3 db tölcsér

3 db Erlenmeyer lombik

vattadugó

víz


1. Gyűjtsünk a lakókörnyezetünkből 3 nagyon különböző talajmin-

tát!

2. Szereljünk fel három Bunsen-állványra szűrőkarikát, mindegyikbe

állítsunk tölcsért, a tölcsérekbe vattát!

3. Helyezzünk mindegyik alá egy - egy főzőpoharat!

4. A vattára mérjünk ki 50-50 g talajmintát, mindegyikre öntsünk

50 ml tintával megfestett vizet!

5. Fél óra múlva mérjük meg minden főzőpohárban a lecsepegett

víz mennyiségét!

6. Számítsuk ki, hogy mennyi szennyezett vizet kötöttek meg a ta-

lajok!


–52–


Ráöntött víz Lecsepegtetett

víz

Megkötött víz

1. minta 50 ml

2. minta 50 ml

3. minta 50 ml

Feladatok:

1. Milyen szennyező anyagok kötődhetnek meg a talajban?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Hogyan hatnak a szennyeződések a talajokra?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Önértékelés:



nehezebbel!









–53–

A TALAJ VIZSGÁLATA


1. Mely összetevőkből áll a talaj?

2. Mi a különbség hazánk talajfajtái között?

1. kísérlet – A talaj mésztartalmának kimutatása

Eszközök:

3 db különböző talajminta

3 db Petri – csésze

10-os sósav

22. ábra


1. Tegyünk a három talajmintából azonos mennyiséget egy-egy Pet-

ri-csészébe.

2. Öntsünk mindegyikre annyi híg sósavat, hogy éppen ellepje!

3. A táblázat alapján értékeljük a minták mésztartalmát!

A kísérlet értékelése:

Hatás Értékelés

Pezsgés nincs Mészmentes

Fülünkhöz tartva serceg Nagyon kevés benne a mész

Gyenge pezsgés Kevés benne a mész

Erősebb pezsgés Közepes mésztartalom


–54–

Igen erős pezsgés Sok benne a mész

Ráöntött víz Pezsgés mértéke

1. minta 50 ml

2. minta 50 ml

3. minta 50 ml

Észrevételek, fontos megjegyzések listája:

A mész kedvezően alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj

szerkezeti elemeinek stabilitását.

A talaj szerkezetén keresztül a megfelelő mészállapot kedvezően

befolyásolja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, valamint

ezen keresztül a tápelemek feltáródásához elengedhetetlen mik-

robiológiai folyamatokat.

A talajok szénsavas mésztartalma alapvetően befolyásolja azok

kémhatását, így a különböző tápelemek felvehetőségét is.

CaCO3 + 2 HCl = H2O + CO2

2. kísérlet – A talaj kémhatásának vizsgálata

Eszközök:

6 kémcső

3 különböző talajminta

bárium szulfát

0,02 %-os metilvörös oldat

0,04 %-os brómtimolkék oldat


1. Tegyünk a kémcsőbe mindhárom talajból azonos mennyiséget

(kb. a kémcső egyharmadáig) és töltsük azonos magasságig bá-

rium-szulfáttal!

2. Mindegyiket zárjuk le gumidugóval és alaposan rázzuk össze!

3. Osszuk két részre mindegyik keveréket! Az a) jelű kémcsövekbe

mérjünk 1ml 0,02 %-os metilvörös oldatot, a b) jelű kémcsövek-

be 1ml 0,04 %-os brómtimolkék oldatot!

Az alábbi táblázat segítségével állapítsuk meg a talajok kémhatását!


–55–

metilvörös oldat-

tal

pH Brómtimolkék ol-

dattal

pH

vörös 4,5 zöld 6,5

piros 5,0 szürke 7,0

narancsvörös 5,5 világoskék 7,5

sárga 6,0 liláskék 8,0


A minta pH értéke:

1.A

2.A

3.A

1.B

2.B

3.B

23. ábra

Észrevételek, fontos megjegyzések

A talajok kémhatása közvetlenül és közvetve is meghatározza a

növények növekedését és fejlődését.


–56–

A növények tápanyagfelvételére a gyengén savanyú, illetve a

semleges közeli kémhatás a legoptimálisabb.

A lúgos kémhatás kedvezőtlen a mikroelemek felvételére, míg a

túl savanyú körülmények toxikus mennyiségű elem és egyéb ne-

hézfém oldódásához és felvételéhez vezethetnek.

Önértékelés:



nehezebbel!









–57–

A TALAJ VIZSGÁLATA


1. Miért fontos erőforrás a talaj?

2. Hogyan keletkezik a talaj?

3. Melyek hazánk jellemző talajtípusai?

1. kísérlet – A talajnedvesség kimutatása

Eszközök:

talajminta

gázégő

azbesztes drótháló

mérleg

gyufa

24. ábra


1. Humuszos (jó sötét színű) kerti földből egy maroknyit pontosan

mérjünk meg. Tegyük hőálló fémhálóra, és melegítsük gyengén

gázlángon.

2. Figyeljük meg a változást: vízpára száll fel. Amikor már kiszárí-

tottuk a talajt, mérjük meg a súlyát! A különbség a talaj víztar-

talmát adja.


–58–


1. Mekkora a súlykülönbség mértéke?

..........................................................................................................................................

..................................................... …………………………………………………………………………………

2. Mi a jelentősége a talajnedvességnek?

...…………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – A talaj szervesanyag-tartalmának kimutatá-

sa

Eszközök:

talajminta

kémcső

víz

kiszárított talajminta

mérleg

borszeszégő

állvány, azbeszthálóval


1. A kémcsövet az 1/3-ad részéig töltsük meg talajjal.

2. Öntsünk rá annyi vizet, hogy 5-6 cm-re ellepje a talajt.

3. Mit tapasztalunk?

4. Az előre kiszárított talajmintát mérlegen pontosan megmérjük, az

adatokat lejegyezzük.

5. A talajt a dróthálóra helyezzük, pár percig hevítjük.

6. A mintát mérlegen megmérjük, az adatokat lejegyezzük


–59–


1. A talajmintát kémcsőbe tesszük, ráöntjük a vizet. Mit tapaszta-

lunk?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………..

2. A kiszárított talajminta tömege hevítés

előtt:………………………………………………………

3. A kiszárított talajminta tömege hevítés

után:……………………………………………………..

4. Miért tapasztalunk különbséget?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

5. Mi égett el a talajban?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Hogyan lehetne a talaj szerves anyag tartalmát pótolni?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

7. Hogyan kerül szerves anyag a talajba?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Önértékelés:



nehezebbel!



–60–








–61–

LÉGKÖRI JELENSÉGEK


1. Melyek a légkör összetevői?

2. Hogyan kerül vízgőz a levegőbe?

3. Mitől függ a levegő vízgőztartalma?

4. Ismétlő vagy bevezető kérdések feladatok listája, helyet hagyva

a megoldásnak.

1. kísérlet – A harmatpont és a hőmérséklet

Eszközök:

főzőedény

főzőlap

befőttes üveg

hűtőszekrény

25. ábra


1. A főzőedényben vizet forralunk, miközben hajszárítóval melegít-

jük a befőttes üveget.

2. Az előmelegített befőttes üveget szájával lefelé a gőzölgő víz fölé

tartjuk.

3. Néhány másodperc múlva az üveget bezárjuk.

4. A lezárt üveget hűtőszekrénybe tesszük egy időre.

5. Az üveget vegyük ki a hűtőből, nézzük meg, hogy mi keletkezett

benne!


–62–


1. Mi keletkezett a befőttes üveg belsejében?

2. Hogyan keletkezhetett ott új anyag?

3. Melyik csapadékfajta keletkezik hasonló módon?

4. A táblázat adatai alapján készítsd el a levegő telítettségi diag-

ramját !

26. ábra


–63–

2. kísérlet – A légnyomás és a hőmérséklet


1. Mi a légnyomás?

2. Mi a légnyomás mértékegysége?

3. Mitől függ egy terület légnyomása?

Eszközök:

mécses

gyufa

papírból kivágott csigavonal

26. ábra


–64–


1. Tegyük az égő mécsest a papírból kivágott spirál alá!

2. Figyeljük meg, hogy mi történik!


1. Mi okozza a papírcsík mozgását?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Merre mozog a meleg levegő?

………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Miként változik a légnyomás a ciklonban és az anticiklonban?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Rajzold le a ciklont és az anticiklont!


–65–

5. Hogyan függ össze a csapadékképződés a levegő hőmérsékleté-

vel és a légnyomással?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Önértékelés:



nehezebbel!









–66–

HULLÓ CSAPADÉKOK


1. Milyen csapadéktípusokat ismerünk?

2. Hogyan keletkezik a csapadék?

3. Hogyan mérjük a csapadék mennyiségét?

1. kísérlet – Eső a laboratóriumban

Eszközök:

vasháromláb

borszeszégő

2 literes uborkásüveg

tányér

denaturált szesz

víz, jég

27. ábra


1. Vasháromlábra fémedényt helyezünk.

2. A fémedényre 2 literes uborkásüveget helyezünk, amit 10- 20

mm magasságig denaturált szesszel töltünk meg.

3. Az üveg alatt az edényt 200 – 300 cm3 vízzel töltjük fel.

4. Az üveg száját levesestányérral befedjük, és bele jéggel kevert

vizet teszünk.

5. A fémedényben lévő vizet borszeszégővel forraljuk.


–67–


1. Hogyan mozog a levegő az üveg belsejében?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………..…

…………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Miért keletkeznek felhőcseppek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

3. Mikor alakul ki a hulló csapadék? Mi ennek az oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………..…

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Ónos eső keletkezése

Eszközök:

vasháromláb

borszeszégő

2 literes uborkásüveg

tányér

denaturált szesz

víz, jég


–68–

28. ábra


1. 500 cm3-es állólombik parafa dugójába derékszögben meghajlí-

tott, 5-6 mm átmérőjű, 150- 200 mm hosszú üvegcsövet illesz-

tünk.

2. A lombikba előmelegített vizet töltünk.

3. A lombikot bedugaszoljuk, állványra állítjuk, borszeszégővel me-

legítjük.

4. Az üvegcső közelébe 45 fokos szögben hajló, 150 x 150 mm-es

üveglapot helyezünk, ami alá apróra tört, megsózott jeget te-

szünk. Ezt az edényt üveglappal lefedjük.

5. A felső üveglapról leeső esőcseppek így az üvegfedélen megfagy-

nak.


1. Mi a magyarázata az ónos eső keletkezésének?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Mi a veszélye az utcákon az ónos esőnek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


–69–

3. kísérlet – Havazás a laboratóriumban


1. Melyek a hulló csapadékok?

2. Hogyan keletkezik felhő és csapadék?

Eszközök:

vasháromláb

drótháló

borszeszégő

két végén nyitott üveghenger

lapos fenekű tálka

naftalin, víz

29. ábra


1. Vasháromlábon lévő dróthálóra fémtálkában naftalint helyezünk.

2. A fémkálót és a fémtálkát két végén nyitott üveghengerrel lebo-

rítjuk.

3. A henger felső nyalását lapos fenekű, hideg vizet tartalmazó

edénnyel lezárjuk.

4. Borszeszégővel melegíteni kezdjük a naftalint. A naftalin elpáro-

log, és a hűtőedény – üveghenger falán apró kristályok formájá-

ban kiválik.

5. A kristályok megjelenésekor abbahagyjuk a melegítést.


–70–

6. Figyeljük meg a kristályok növekedését!


1. Miért kell a hideg víz a kísérlethez?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Az üveghengeren hol jelennek meg a kristályok?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Milyen összefüggést figyelhetünk meg a melegítés időtartama és

a kristályok mennyisége között?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Önértékelés:



nehezebbel!









–71–

TALAJ MENTI CSAPADÉKOK


1. Hogyan csoportosíthatjuk a csapadékokat?

2. Milyen talajmenti csapadékokat ismerünk?

3. Hogyan keletkezik talaj menti csapadék?

1. kísérlet – Harmat, dér és zúzmara vizsgálata

Eszközök:

üvegedény

kémcső

1000 cm3-es lombik

5 mm átmérőjű, kb. 150 mm hosszú üvegcső

borszeszégő

vasháromláb, dróthálóval

apróra tört jég

30. ábra


1.1 Harmat

1. Tegyünk apróra tört jeget hideg vízzel megtöltött átlátszó üveg-

edénybe! Leheljünk a külső felületére!

2. Ekkor vékony vízréteggel harmat keletkezik.

3. Többször az üvegre lehelve a lecsorgó víz harmatcseppekké gyű-

lik össze.


–72–

4. Rajzoljuk le az eredményt!

1.2 Dér

1. Jól megsózott és apróra tört jeget kémcsőbe töltünk.

2. A kémcsövet állványra tesszük.

3. Néhány perc múlva a kémcső falát fehér dér lepi el.


1.3. Zúzmara

1. Hosszúnyakú állólombik dugóját fúrjuk át !

2. Süllyesszünk a furatba kb. 5 mm átmérőjű, 150 mm hosszú, lán-

gon meghajlított üvegcsövet.

3. Öntsünk egy kevés vizet a lombikba, majd dugaszoljuk le, he-

lyezzük állványra!

4. Melegítsük borszeszégővel!

5. Tegyünk hűtőkeverékkel teli kémcsövet állványra az üvegcsőtől

100-150 mm-re.

6. A kiáramló vízgőzből zúzmara rakódik a kémcsőre.


–73–


2. kísérlet – Zúzmara vizsgálata

Eszközök:

fémrúd

mélyhűtő

gőzgenerátor

31. ábra


1. Fagyasszunk le mélyhűtőben fém rudat!

2. Fúvassunk rá gőzgenerátorral gőzt!

3. A gőz párájából a hideg fémen jégkristályok rakódnak le.


–74–


Önértékelés:


1. 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a

legnehezebbel!






2. 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?


–75–

LÉGKÖRI JELENSÉGEK


1. Milyen a légkör felépítése?

2. Hogyan melegszik fel a légkör?

3. Hogyan befolyásolja a felszín anyaga és színe a felmelegedést?

1. kísérlet – Az albedó vizsgálata

Eszközök:

infralámpa, villanykörte

fehér, sötétkék, zöld papírlap

jégkockák

műanyag tálca

32. ábra


1. A műanyag tálcán a jeget rakjuk három csoportba!

2. Az elsőre fehér, a másodikra sötétkék, a harmadikra zöld papírla-

pot helyezünk.

3. Bekapcsoljuk a lámpát.


–76–

4. Figyeljük meg, hogy azonos besugárzás esetén melyik olvad meg

először!


1. Milyen sorrendben olvadnak meg a jégkupacok?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Az albedó hogyan befolyásolja a klímát?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………

3. A papírlapok színe melyik természeti felszínre hasonlít?

Papírlap színe Felszín

fehér

sötétkék

zöld

2. kísérlet – A lejtőszög hatása a felmelegedésre


A hegyvidékeken a gyümölcsösök és a szőlők általában a déli ol-

dalon helyezkednek el.

Az Alpokban a hóhatár magassága eltérő: az északi oldalon 2800

méter, a délin 3200 méter körül van.

Mi lehet az oka ezeknek a különbségeknek?

Eszközök:

3 db fekete bútorlap (60x60 cm)

2 db léc

3 db hőszenzor

papírlap, cellux


–77–

33. ábra


1. Cellux ragasztóval rögzítjük a bútorlapokra a hőszenzorokat, és

papírból kis árnyékolókat készítünk a kísérlethez.

2. A 3 bútorlapot kitesszük a mapfényre:

az egyiket vízszintesen – mint a síkságok

a másikat feltámasztva, hogy a napfény közel merőlegesen érkezzen

rá – mint a déli hegylejtők

a harmadikat a Nappal ellentétes irányban feltámasztva, hogy a fe-

lületét éppen érje a fény – mint az északi lejtők!

3. Figyeljük meg a szenzorok értékének változását perenkénti leol-

vasással.


1. Melyik lap melegedett fel a legjobban?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Melyik lap melegedett fel a legkevésbé?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


–78–

3. Ábrázoljuk grafikonon a három hőszenzor percenkénti értékeit!

4. Melyik grafikon meredeksége a legnagyobb?

………………………………………………………………………………………………………………………………..

5. Melyik grafikon meredeksége a legkisebb?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Összegezzük a tapasztalatainkat: hogyan befolyásolja a dombor-

zat a felmelegedést?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:



nehezebbel!



–79–








–80–

FELSZÍN ALATTI VIZEK


1. Melyek a felszín alatti vizek?

2. Rajzold le az egyes típusokat!

3. Magyarázzuk el a víz körforgását a természetben!

1. kísérlet – A talajvíz és a rétegvíz

Eszközök:

nagy méretű üvegkád

agyag (vízzáró réteg)

homok (víztartó réteg)

vízpermetező

üvegcső, gumidugó, kékre festett víz

34. ábra


1. Az üvegkádban agyagból középen folyómedret alakítunk ki, balra

lejtővel, jobbra emelkedővel – ez a vízzáró réteg.

2. Az agyag fölé víztartó réteget teszünk homokból.

3. A víztartó réteg fölé balra újabb agyagréteget teszünk.

4. Jobbra, a homokban mélyedéseket formálunk.

5. Jobb oldalról vízpermetet juttatunk az üvegkádba.

6. Az üvegcsőből később kihúzzuk a dugót.


–81–


1. Figyeljük meg: a vízpermet (a hulló csapadék modellje) beszivá-

rog a talajba. Jól látható a talajvíz és a rétegvíz szintje. Ha a du-

gót kihúzzuk, látható a víz áramlása a rétegvízforráson keresztül.

Rajzoljuk le az eredményt!

2. Hogyan hasznosítható a felszín alatti vízfolyások vize?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Melyek az iható felszín alatti vizek?

2. kísérlet – A belvíz


1. Minden évben jelentős mezőgazdasási területet borít belvíz. Ho-

gyan keletkezik?

2. Mit lehet tenni a belvíz pusztítása ellen?


–82–

Eszközök:

nagy méretű üvegkád

agyag (vízzáró réteg)

homok (víztartó réteg)

vízpermetező

üvegcső, gumidugó, kékre festett víz


1. Az első kísérlet során alkalmazott berendezést összeállítjuk.

2. A vízpermetet hozzáadagoljuk, amíg a „lehulló csapadék” vize el-

éri a felszínt.

35. ábra


1. Hogyan keletkezik a belvíz?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Hogyan hat a belvíz a szántóföldi növényekre?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


–83–

Önértékelés:



nehezebbel!









–84–

VÍZMINTÁK VIZSGÁLATA


Hogyan vegyünk vízmintát a vizsgálatokhoz?

Folyóból vagy patakból a mintát 0,75 – 1 méter mélységből

vesszük, lehetőleg több helyről, és a két parttól egyenlő távol-

ságra. A legcélszerűbb mintavételi eszköz a műanyag palack.

Kútból történő mintavétel esetén szintén nem a felszínről, ha-

nem 0,75 – 1 méter mélységből vegyük a vizet. Ilyen esetek-

ben a műanyag palackot dugóval bedugjuk, melyre madzagot

kötünk. A palackra súlyt kötünk, így az kellő mélységbe süly-

lyed a vízben. Majd a madzaggal kihúzzuk a dugót, és a palack

megtöltődik, úgy, hogy a felszíni víz nem kerül bele.

Szivattyús kút, illetve vízvezetéki mintavétel esetén a szivaty-

tyúval a vizet 10 – 15 percig folyatjuk, majd megtöltjük a min-

tavételi palackot.

1. kísérlet – Vizek fizikai vizsgálata

Eszközök:

különféle helyekről származó vízminták

lombikok, kémcsövek

főzőpohár, mérőhenger

Secchi – korong

varrótű, penge, pénz

hőmérő

36. ábra


–85–


1.1 A víz színének vizsgálata.

A vizsgálandó anyagot átszűrjük, ezzel megtisztítjuk a lebegő szeny-

nyeződésektől. A szűrlet színét áteső fényben vizsgáljuk. Milyen szí-

nűnek látod a vízmintát?

1.2 A víz szagának vizsgálata

Kb. 100 ml vizsgálandó vizet 50 C fokra főzőpohárban felmelegítjük,

majd a felmelegített vizet többször megszagoljuk. Mit tapasztalunk?

1.3 A víz zavarosságának vizsgálata.

Mérjünk mérőhengerbe kb. 50 ml vizsgálandó vizet! Kb. 5 percnyi

állás után megállapíthatjuk a zavarosság mértékét.

a) Mennyire zavaros a víz felülről és oldalról nézve? (Kristálytisz-

ta / opálos / kevéssé zavaros / zavaros / nagyon zavaros)

b) Milyen színű a víz?

c) Milyen üledéket látunk a vízben?


–86–

1.4 A víz átlátszóságának vizsgálata

A vizsgálatot „Secchi – korong”- gal végezzük, ami egy 20 - 30 cm

átmérőjű, fehér – fekete cikkekre osztott fém vagy műanyag lap,

melyet 10 centiméterenként osztásokkal ellátott zsineggel a vízbe

engedünk addig, amíg az látható lesz. Ez a pont a Secchi – átlátszó-

ság. Milyen mértékben átlátszóak a környezetedben található élővi-

zek ?

1.5 A víz hővezető – képessége.

Kis darab jég köré tekerjünk olyan hosszú drótot, hogy az a vízzel

félig telt kémcső aljára érjen. A jégdarabokat a kémcsőbe mártjuk,

és a kémcsövet melegítjük. Mit tapasztalunk?

1.6 A víz felületi feszültsége.

Egy csészét félig töltsünk meg vízzel, és helyezzünk a víz felszínre

varrótűt, pengét, alumínium pénzérmét! Mit tapasztalunk?


–87–

1.7 A víz hőmérséklete.

Mérjük meg a vízmintánk hőmérsékletét !


Minta szá-

ma

Szín

Szag

Zavaros-ság

Átlátszó-ság

Hőveze-tés

F. fe-szült.

Hőmérsék-let

1.

2.

3.

4.

6.

7.


1. Értékeljük a vizsgált mintákat! Honnan származik a vizük?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


–88–

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. kísérlet – Vizek kémiai vizsgálata


A különböző gyűjtőhelyekről származó vízminták eltérő kémiai ösz-

szetételűek. A kémiai elemzésük adataiból következtetni lehet s

mintavételi hely földrajzi viszonyaira.

Eszközök:

városi és élővízi vízminták (4 db), univerzális indikátorpapír

5 db kémcső, kémcsőállvány, 3 db pipetta, rongy

AgNO3-oldat, Griess-Ilosvay reagens, CH3COOH-oldat, sósav (10%),

KMnO4-oldat, KSCN-oldat, cinkdarabka.


2.1 vizsgálat: A víz kémhatásának meghatározása indikátorpa-

pír használatával.

A tanulók különböző helyekről (például vezetékes víz, patakvíz,

esővíz, hólé, pocsolya vize) származó vízmintákat vizsgálnak.

Univerzális indikátorpapírt mártunk a vízmintába, és összehason-

lítják a színskálával rögtön a vízbemártás után, meghatározva a

pH-ját.

Hasonlítsuk össze a kapott eredményeket, és próbáljuk meg ér-

telmezni azok különbségeit!

2.2 Vizsgálat: A víz klorid-tartalmának kimutatása

Egy kémcsőben élővízből származó ujjnyi minta, egy másikban

csapvíz van. A tanulók AgNO3-oldatot cseppentenek a vízminták-

ba.

Mit tapasztalunk?

2.3 Vizsgálat: A víz vastartalmának kimutatása

Egy kémcsőben csapvíz, a másikban patakvíz van. A tanulók a

kémcsőben lévő kétujjnyi vízmintákhoz két csepp sósav-oldatot

és egy csepp híg KMnO4-oldatot cseppentenek. Kb. 1 perc múlva


–89–

(amikor a permanganát már elszíntelenedett) hozzáadnak 2

csepp KSCN-oldatot.

Mit tapasztalunk?


Állapítsuk meg a vízminták kémiai összetételét!

1. minta

Kémhatás

Klorid - tartalom

Vas - tartalom

2. minta

Kémhatás

Klorid - tartalom

Vas - tartalom

3. minta

Kémhatás

Klorid - tartalom

Vas - tartalom

4. minta

Kémhatás

Klorid - tartalom

Vas - tartalom

Önértékelés:



nehezebbel!









–90–

VIZEK VIZSGÁLATA


1. Miért jelentős a földi vízkészlet szerepe a bolygónk életében?

2. Földünk felszínének hány százalékát borítja víz?

3. Milyen formában van jelen a Földön a víz?

1. kísérlet – A víz körforgásának modellezése

Eszközök:

üvegkád, tetővel

Petri csésze

agyag, gyurma

lámpa

jégkocka, víz

37. ábra


1. Agyagból (gyurmából) hegyet készítünk, és elhelyezzük az üveg-

kád egyik sarkában.

2. 2. Vizet öntünk az üvegkádba, a mennyisége a hegy lábát elborít-

ja.

3. Az üvegkádra ráhelyezzük a tetőt.

4. A tetőre a hegy fölé a víz felöli oldalra helyezzük a Petri – csé-

szét, melybe apróra összezúzott jeget teszünk.

5. A lámpát a doboz másik része fölé állítjuk, úgy, hogy a vizet vilá-

gítsa meg.

6. Figyeljük meg a folyamatokat!


–91–


1. Rajzoljuk le a víz körforgásának sematikus ábráját!

2. Az elkészített modell nem tartalmazza a körforgás minden ele-

mét. Mi hiányzik róla?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. kísérlet – Sólepárlás


1. Földünk vizeinek hány százalékát alkotja sós tengervíz?

2. Melyek a sós tengervíz tulajdonságai?

3. Hogyan lehet a tengervízből kivonni a sót?

Eszközök:

vízminta

só

Bunsen – égő

lombik


–92–

38. ábra


1. Készítsünk tengervizet! 1 liter vízben oldjunk fel 3,5 dkg sót!

2. Bunsen – égőn forraljuk el a vizet, és figyeljük meg, hogy mi tör-

ténik!

3. Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy először ismét 1 liter vízben

3,5 dkg sót oldunk, majd a só mennyiségét a lehető legnagyobb

mértékűre fokozzuk!

4. Rajzoljuk le, hogy mit tapasztalunk!


1. Mennyi sót tudunk még feloldani a vízben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


–93–

2. Mi történt a sóoldat elforralásával?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

3. Hogyan lehet a tengervízből édesvizet és eladható mennyiségű

sót nyerni?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

Önértékelés:



nehezebbel!









–94–

A VÍZ KEMÉNYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA


A kalcium- és magnéziumionoknak az a mennyisége, melyek for-

ralással eltávolíthatók a vízbo l, a változó (karbonát-) keménysé-

get adják.

A vízben oldott kalcium- és mag- néziumionoknak az egyéb anio-

nokhoz (klorid-, szulfátion stb.) rendelheto része az állandó

(nemkarbonát-) keménység.

A változó és az állandó keménység együttesen adja az összes

keménységet. A hazai gyakorlatban a vizek keménységét német

keménységi fokban (nKo) fejezik ki.

1 nKo = 10 mg kalcium-oxiddal egyenértéku kalcium- és

magnéziumsónak felel meg 1 dm3 vízben.

Megadható mg CaO/dm3 egységben (1 mg CaO/dm3 keménységu

víz 1 dm3-ében 1 mg CaO-dal egyenértéku kalcium- és

magnéziumsó van).

1. kísérlet – A vízkeménység megállapítása

Eszközök:

vízminták

mérőhenger, pipetta,

vízmintánként: 1 db Erlenmeyer-lombik.


1. A tanulócsoportok meghatározzák különböző helyekről származó

vízminták (5-5 minta) keménységét (nKo).

2. Mindegyik mintából 50 cm3-t pipettáznak egy-egy üveglombikba,

és hozzáadnak 5 cm3 NH3-NH4Cl puffer-oldatot és kiskanálhegy-

nyi eriokrómfekete-T indikátort.

3. EDTA mérőoldattal addig titrálják (komplexometriás titrálás),

amíg annak vörös színe búzavirágkék lesz.

4. A felhasznált oldatok mennyiségének ismeretében kiszámítják,

hogy mennyi a víz össz-keménysége, és az alapján értékelik a

vízmintákat.


–95–

39. ábra


Vízminta száma, neve: Keménység:


1. Mi az oka a különböző vízminták eltérő keménységének?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................

2. Miért fontos a vizek keménységi fokának ismerete?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


–96–

2. kísérlet – A vízkeménység hatása a mosásra

Eszközök:

kémcsövek

szappan ill. mosószer – oldat

vízminták: desztillált víz, csapvíz, keményvíz

40. ábra


1. Három kémcsőbe öntsünk egyenlő mennyiségű desztillált vizet,

csapvizet, kemény vizet!

2. Cseppenként adagoljunk hozzá szappan-, ill. mosószer-oldatot!

3. Minden csepp után rázzuk össze az oldatot!


Hányadik csepp után kezdenek el habzani?

Víztípus Cseppek száma

desztillált víz

csapvíz

kemény víz

1. Mi a jelenség oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..


–97–

2. Hol nem érdemes a háztartásban keményvizet használni?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Hogyan lehet csökkenteni a víz keménységét?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Önértékelés:



nehezebbel!









–98–

KÍSÉRLETEK JÉGGEL


1. Milyen hatással van a kőzetekre az alacsony hőmérséklet?

2. Földünk mely részein jellemző a fagyhatású aprózódás?

3. Milyen éghajlati övek alakultak ki ezeken a területeken?

1. kísérlet – A jég kőzetaprító hatása

Eszközök:

kőzetminták: homokkő, horzsakő, gránit

víz

mélyhűtő

41. ábra


1. A köveket alaposan bevizezzük, majd mélyhűtőbe tesszük.

2. 8-10 óra múlva a köveket kivesszük, és hagyjuk a bennük lévő

jeget elolvadni.

3. A folyamat időbeli hosszúsága miatt célszerű a bemutatás előtt

előzőleg már több alkalommal elvégezni a folyamatot.


1. Mi a szerepe a víznek a fagyhatású aprózódásban?

..........................................................................................................................................

..........................................................................................................................................


–99–

2. A víz mely tulajdonsága gyorsítja az aprózódást?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Miért szükséges megvárni, hogy a kőzetben lévő jég megolvad-

jon?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Hasonlítsuk össze az eltérő kőzetmintákkal kapott eredményt!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

5. Rajzoljuk le az aprózódás folyamatát!


A Földön az anyagok háromféle halmazállapotban fordulnak elő:

szilárd, folyékony és légnemű.

A víz azért különleges, mert mindhárom halmazállapotban előfor-

dul. Szobahőmérsékleten folyékony, 0 °C-on megszilárdul, jéggé

fagy.

Ha a jeget melegítjük, akkor olvadását követően először folyé-

kony halmazállapotba kerül, majd tovább melegítve gőzölögni

kezd.

A gőz nem más, mint légnemű halmazállapotú víz.


–100–

2. kísérlet – Térfogat-növekedés a víz fagyásakor

Eszközök:

műanyag palack

víz


1. Tegyünk egy vízzel teli műanyagpalackot a fagyasztóba, és fi-

gyeljük meg a változásokat!

2. A palack szétdurrant.

3. Ebből arra következtethetünk, hogy a víz térfogata fagyáskor nő,

hiszen a jég szétfeszítette az üveget.

4. A jég térfogata az eredeti térfogatánál nagyobb lett. A víznek e

tulajdonsága eltér az átlagtól, hiszen a legtöbb anyag térfogata

melegítés hatására nő, hűtésre pedig csökken.

42. ábra

Önértékelés:



nehezebbel!

A. bevezető kérdések

B. eszközhasználat

C. megfigyelések, tapasztalatok leírása

D. kísérletek értelmezése

E. magyarázatok leírása




–101–

FOGALOMTÁR

Árapály : más néven tengerjárás, a tenger szintjének hatóránkénti emel-

kedése ( dagály ) és süllyedése ( apály ).

Aszály : hosszabb ideig tartó száraz, csapadékmentes időszak.

Atoll : gyűrű alakú, általában vulkáni hegy oldalára települt korallsziget.

Barkán : félhold ( kifli ) alakú, a szél segítségével szabadon mozgó futó-

homok-halom a sivatagban.

Bauxit : vörösbarna üledékes kőzet, az alumínium érce.

Csillám : vékony fényes lemezekre hasadó ásvány.

Dolina : a mészkőhegységekben a csapadékvíz hatására kialakuló kerek,

tálszerű mélyedés.

Dűne : a környezetéből kiemelkedő futóhomokdomb, amit a szél épít. Az

épülő tengerpartokon gyakori. Növényzettel megköthető a homok

vándorlása.

Felföld : 200 méternél magasabban fekvő nem teljesen sík terület.

Fjord : hosszú, keskeny, mély, elágazó falú tengeröböl, amit a jégkorsza-

ki gleccserek véstek ki.

Főnszél : a hegyeken átbukó meleg szél, ami száraz meleg levegőt szállít

az Alpok északi oldalán fekvő völgyekbe.

Gejzír : szabályos vagy szabálytalan időközönként, rendszeresen a fel-

színre törő hévforrás. A kilövellő forró víz akár 100 méteres magas-

ságot is elérhet.

Gleccser : lassan mozgó jégfolyó, a hegységekben "u" betű alakú völgyet

váj.

Hátság : néhány száz méterre kiemelkedő nagyobb, lapos, széles domb-

vidék.

Hordalékkúp : a síkságra érkező folyók által szétterített, legyező alakú

hordalék.

Humusz : a talajban felhalmozódó növényi és állati maradványok összes-

sége.

Hurrikán: viharos erejű trópusi forgószél a Mexikói - öböl és Közép -

Amerika környékén.

Jéghegy : a tengerben úszó nagyméretű, sarkvidéki eredetű jégtömb.

Csak 1/10 része van ki a vízből, ezért veszélyes a hajózásra.

Kanyon : nagyon mély és meredek falú, szűk, folyó által kivésett szur-

dokvölgy.


–102–

Karsztjelenségek : mészkőhegységekben a csapadékvíz oldó hatása kö-

vetkeztében létrejövő formakincs. Ide tartozik a kopár mészkőfel-

szín, a víznyelők, dolinák, poljék, függő és álló cseppkövek, csepp-

kőoszlopok, cseppkőbarlangok, barlangi patakok és tavak, búvópa-

takok, karsztforrások.

Kőtenger : kőzetek aprózódásával keletkezett, kődarabokkal borított te-

rület.

Kráter : a vulkáni kúpokon lévő nyílás, ahol a magma a felszínre jut.

Lagúna : a tengerpart és a turzás közötti sekélyebb tengerrész.

Lavina : a meredek hegyoldalakon gyorsan lezúduló hógörgeteg.

Lösz : finomszemcséjű sárga porból leülepedett, jól faragható üledékes

kőzet.

Magma : a Föld belsejében lévő megolvadt kőzettömeg.

Meleg front : az a képzeletbeli vonal, ahol az előrehaladó meleg levegő

felsiklása megkezdődik. A meleg frontot széles sávban napokig tartó

csapadék kíséri.

Mélyföld : a tenger szintjénél alacsonyabban fekvő síkság.

Mélytengeri árok : a tengerfenéken található hosszú, meredek falú,

mély besüllyedés.

Monszun : évszakosan váltakozó irányú szél, ami a tenger és a szárazföld

eltérő felmelegedésén alapul. Nyáron a tenger, télen a szárazföld fe-

lől fúj.

Moréna : a gleccser által szállított és lerakott hordalék.

Oázis : a sivatagban lévő, valamilyen vízforrással rendelkező helyek.

Ősföld : a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai. Általában kristá-

lyos kőzetből ( gránitból ) állnak.

Passzát : keleties irányú szél a trópusi éghajlati övezetben. Az északi fél-

gömbön ÉK-i, a délin DK-i irányú.

Polje : karsztjelenség, a mészkőhegységekben lévő nagy kiterjedésű me-

dence.

Suvadás : a hegyek - dombok lejtőin a földtömeg gyors megcsúszása.

Szigetív : a kőzetlemezek vándorlásának, és az azt kísérő vulkáni műkö-

désnek a következtében kiemelkedő keskeny, hosszú, ív alakú szi-

getek pl. a Japán - szigetek.

Szoros : a folyók szűk, mély áttörési völgye.

Táblás vidék : rajztáblaszerűen vízszintesen egymásra rakódott üledékes

kőzetrétegekből álló terület.


–103–

Tájfun : Ázsiában a monszunszél irányváltozásakor keletkező pusztító

forgószél.

Tanúhegy : a lepusztult környezetéből kiemelkedő, az eredeti magassá-

gát kemény felső kőzetrétege miatt megőrző szigethegy.

Tagolatlan tengerpart : ahol kevés a sziget, félsziget, öböl.

Tengeráramlás : néhány száz méter mély, széles folyam a tengerben,

melyet az állandóan egy irányban fújó szelek tartanak mozgásban.

Tornádó : tölcsérszerűen örvénylő, pusztító erejű forgószél a Mississippi -

alföld környékén. Keletkezésének oka az északról érkező hideg és a

délről jövő meleg levegő hirtelen találkozása.

Törésvonal : a földkéreg hosszú, mély repedése, amely mentén a kőzet-

darabok elmozdulhatnak.

Turzás : épülő tengerpartok előtt a vízben a hullámverés hatására kiala-

kuló keskeny, hosszú homokgát.

Vádi : a sivatagokban található száraz folyómeder.

Vulkáni tufa : vulkáni hamuból keletkező , laza szerkezetű, puha, jól fa-

ragható üledékes kőzet.


–104–

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Árnyékban – fényben. Környezetvédelmi megfigyelések, kísérletek.

(1995) Budapest: Pont Kiadó.

Boros L. (1985): Általános természetföldrajzi gyakorlatok, Főiskolai

jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó.

Dr. Tóth Aurél (1982): 200 Földrajzi kísérlet. Budapest: Tankönyv-

kiadó.

Dr. Udvarhelyi Károly (1981): Általános természetföldrajzi gyakorla-

tok. Budapest: Tankönyvkiadó.

Endrédi – Benke – Harag (2000): Földrajzi gyakorlatok. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.

Fügedi P., Kazár L. (Szerk.) (1978): Megfigyelések és gyakorlatok a

természeti földrajz és a gazdasági földrajz köréből. Buda-

pest:Tankönyvkiadó.

Kárász, I. (1992): Ember és környezete. Ökológiai és környezetvé-

delmi terepgyakorlatok. Budapest: Nemzeti Szakképzési Intézet.

Keveiné Bárány I. és Farsang A. (1998): Terep- és laborvizsgálati

módszerek a természeti földrajzban. Szeged: JATE Press.

Kleininger Tamás (1998): Csillagászati ismeretek és általános ter-

mészeti földrajz. Piliscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (2006): Földrajz - felelettervek az érettségi vizs-

gára közép és emelt szinten. Piliscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (1998): Földrajz a 9 – 10. osztályok számára. Pi-

liscsaba: Konsept – H Kiadó.

Kleininger Tamás (2001): Természetismeret – földrajz. Piliscsaba:

Konsept – H Kiadó.

Környezetvédelem szakköri munkafüzet. (2004) Szeged: Mozaik Ki-

adó.

Makádi Mariann - Horváth Gergely - Farkas Bertalan Péter (2013): Vizsgálati és

bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. Eötvös Loránd Tudo-

mányegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi

Intézet.

Szakáll, S. (1978): Kis ásványhatározó. Ásványgyűjtők Köre. Debre-

cen.


–105–

Vancleave, J. (1994): Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a

földrajz játékos tanulásához. SH Junior könyvek. Springer Hungari-

ca.

Victor, A. (1989):. Zseblabor-vizsgálatok munkafüzet. Budapest:

Országos Oktatástechnikai Központ.

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://mercator.elte.hu/~deszter/mapinfogyak/szv1.jpg (3. ábra)

http://ujszo.com/sites/default/files/old/hold.jpg (4. ábra)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Sol

ar_system_scale.jpg/600px-Solar_system_scale.jpg (5. ábra)

http://galaktika.hu/wp-content/uploads/2013/06/2009-

j%C3%BAnius-Krakatau.jpg (6. ábra)

http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k982/l2.gif (7. ábra)

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldfj/fizgeol/kepek/5gravitacio-

3-10-1.jpg (8. ábra)

http://dunaharasztima.hu/wp-

content/uploads/2010/07/kavics.jpg (9. ábra)

http://elte.prompt.hu (10. ábra)


http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/imagecache/pre

view/diorit.jpg (12. ábra)




http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/kavics.jpg

(16. ábra)

http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/image018.gif

(17. ábra)

http://hippurites.hupont.hu/felhasznalok_uj/2/1/211206/kepfelto

ltes/dolomit.jpg (18. ábra)

http://lifepress.hu/wp-content/uploads/2011/01/30%C3%A1.jpg

(19. ábra)

http://www.csaladinet.hu/gallery/Image/fold200.jpg (20. ábra)

http://vaderstad.com/ImageVaultFiles/id_3078/cf_5/st_edited/90

tg-ky9kECM8GdZSeVo.jpg (21. ábra)

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/imagecache/pre

view/vizsgalati_modszerek_3_kicsi_0.jpg (22. ábra)


–106–


http://www.zoldstudio.viragcenter.hu/kert/viragfold3.jpg

(24. ábra)

http://static.orszagalbum.hu/nagy/1352062018.jpg (25. ábra)

http://webaruhaz.abako.hu/shop_ordered/3056/shop_pic/20138

7.jpg (26. ábra)

http://mintakarom.files.wordpress.com/2011/08/esc591.jpg (27.

ábra)

Dr. Tóth Aurél: 200 Földrajzi kísérlet (28. ábra)

http://schnider.kepeslap.com/images/9452/hopehely_origi.jpg

(29. ábra)

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/kepek/va3/harmat.jp

g (30. ábra)

http://www.origo.hu/i/1102/20110214zuzmara1.jpg (31. ábra)

http://plantsneedco2.org/html/AlbedoLeightonSteward.gif (32.

ábra)

http://de.academic.ru/pictures/dewiki/75/Kleiningersheimer_Muh

le.jpg (33. ábra)

http://cms.sulinet.hu/get/d/81621437-b771-40c0-a116-

d4bad1b354cc/1/7/b/Normal/k1868.jpg (34. ábra)

http://ujszo.com/sites/default/files/old/belvizfoto.4.JPG (35. ábra)

http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/10/v%C3%ADz.jpg (36.

ábra)

http://vilaghalo.eu/cegek/0/html/A%20v%C3%ADz%20k%C3%B

6rforg%C3%A1sa.JPG (37. ábra)

http://www.bonoutazas.hu/gallery/Franciaorsz%E1g/10.jpg (38.

ábra)


http://assets0.epresso.hu/system/post_pictures/1094/display/k

%C3%A9mia.jpg?1339599309 (40. ábra)

http://www.ihbdigital.hu/images/downloads/431.jpg (41. ábra)

http://www.tantaki.hu/files/image/fizika/kep1.png (42. ábra)

munkafüzet¶ldrajz-mf...munkafüzet – földrajz, 9. évfolyam –6– a hypo esetében: r 31...

Documents