munkavédelmi szabályzat

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

2000.

Budapesti Közlekedési Rt Munkavédelmi Szabályzat - 2 -

TARTALOMJEGYZÉK

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.............................................1

1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA, ALAPELVEI........................6

1.1. A Munkavédelmi Szabályzat hatálya......................................................................................................6

1.2. A Munkavédelmi Szabályzat alapelvei...................................................................................................7

1.3. A munkavállaló kötelességei....................................................................................................................7

1.4. A munkavédelmi képviselő jogosultsága................................................................................................8

2. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND..........................................................................9

2.1. A Társaság vezető beosztású és termelésirányító nem fizikai munkavállalóinak munkavédelmi fe-ladata..........................................................................................................................................................9

2.1.1. Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettes...................................................................................92.1.2. Vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetői..................................................92.1.3. Munkáltatói jogkörgyakorló vezetők.....................................................................................................102.1.4. Termelésirányítók (nem fizikai állományú vezetők).............................................................................11

2.2. A Társaság munkavédelmi szervezete..................................................................................................12

2.3. A társasági munkavédelmi vezető feladata...........................................................................................122.3.1. Az igazgatósági munkavédelmi vezetői feladatok.................................................................................132.3.2. Helyi munkavédelmi vezetői feladatok..................................................................................................15

2.4. A munkavédelmi képviselők feladata....................................................................................................15

3. A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY FŐBB JELLEMZŐI............................................15

4. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI.....................................18

4.1. Elsőfokú alkalmassági vizsgálat.............................................................................................................184.1.1. Az alkalmassági vizsgálatok köre és célja:............................................................................................184.1.2. A munkaköri alkalmasság......................................................................................................................184.1.3. A személyi higiénés alkalmasság...........................................................................................................184.1.4. A pályaalkalmassági vizsgálat...............................................................................................................194.1.5. Záró vizsgálat.........................................................................................................................................194.1.6. Előzetes alkalmassági vizsgálat.............................................................................................................194.1.7. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat........................................................................................204.1.8. A járművezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók időszakos orvosi vizsgálata (jogosítvány

érvényesítése).........................................................................................................................................204.1.9. Az egészségi ártalom veszélyével járó munkakörökre vonatkozó orvosi vizsgálat..............................214.1.10. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat.......................................................................................................214.1.11. Másodfokú alkalmassági vizsgálat.........................................................................................................224.1.12. Ügyviteli eljárások.................................................................................................................................23

4.2. A szakképesítésre, a kötelező szakmai gyakorlati időre, a munkavédelmi szakképesítésre, a be-tanító tanfolyamok elvégzésére vonatkozó rendelkezések..................................................................23

4.3. Az iskolai tanulók, hallgatók szünidei alkalmazásával kapcsolatos munka-védelmi rendelkezések, (az Rt.-nél gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanulók kivételével)................................23


5. RENDELKEZŐ RÉSZ.....................................................................................24

F1 A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE...................30

F1.1 A munkavédelmi képzésre és továbbképzésre, illetve az elméleti és gyakorlati oktatásra vonatkozó rendelkezések...........................................................................................................................................30

F1.1.1 A munkavédelmi oktatás rendje:.............................................................................................................30F1.1.2 A Társaság területén munkát végző, de nem a Társaság állományába tartozó munkavállalók oktatása:

................................................................................................................................................................31F1.1.3 A Társaság területén munkát végző, de nem a gazdálkodó egység állományába tartozó társasági

munkavállalók oktatása..........................................................................................................................32F1.1.4 Az ismétlő-továbbképző oktatás rendje:.................................................................................................32F1.1.5 Szervezett közösségi munkavégzés........................................................................................................32F1.1.6 A tanulók (hallgatók) gyakorlati foglalkoztatását, nyári szünidős alkalmazását megelőző oktatás:......32F1.1.7 Az oktatást végzők kijelölése, felkészítése, vizsgáztatása és rendszeres továbbképzése:......................32F1.1.8 Az oktatásban felhasználandó segédanyagokkal, szemléltetőeszközökkel történő ellátás rendje:.........33F1.1.9 A Társaság területén munkát végző külföldi gazdálkodó szervezet munkavállalójának munkavédelmi

oktatása:.................................................................................................................................................33F1.1.10 A munkavédelmi oktatás nyilvántartása:..............................................................................................33

F1.2 A munkavédelmi vizsgák rendje.................................................................................................................33

F1.3 A munkavédelmi vizsgák lebonyolításának rendje:..................................................................................34

F1.4 A szakmai képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos munkavédelmi követelmények..............................35

F1.5 Az elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése............................................................................................35

F2 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK BIZTOSÍTÁSA...........................................................................................35

F2.1 Az egyéni, minősített védőeszközök (védőruha, védőfelszerelés) biztosításának rendje.......................36

F2.2 Egyéni minősített védőeszközök megrendelésének, beszerzésének, nyilvántartásának, kiadásának rendje.......................................................................................................................................................36

F2.3 Az egyéni védőeszközök tisztításának, fertőtlenítésének, karbantartásának, felülvizsgálatának rendje...................................................................................................................................................................37

F2.4 A védőeszközök selejtezése..........................................................................................................................38

F2.5 Védőital juttatás............................................................................................................................................38

F2.6 A melegítő és hűsítő italok juttatása...........................................................................................................38

F2.7 Tisztálkodási, fertőtlenítő szerek és eszközök, védőkenőcs juttatása......................................................39

F3 A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK...........................40

F3.1 Általános magatartási szabályok.................................................................................................................40

F3.2 A Társaság területén, illetve hatáskörén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések..................42

F3.3 Több gazdálkodó egység által végzett munka koordinálása.....................................................................43

F3.4 A látogatók számára biztosítandó munkavédelmi feltételek....................................................................43


F3.5 Azon munkahelyek jegyzéke, ahová csak a beosztottak, illetve felügyelettel megbízottak léphetnek be44

F3.6 Azon munkahelyek, munkafolyamatok, illetve munkakörök jegyzéke, ahol egyedül munkát végezni nem szabad:.............................................................................................................................................44

F3.7 Munkaköri tilalomjegyzékek.......................................................................................................................45

F3.8 Az üzemi kísérletekkel, próbaüzemmel kapcsolatos munkavédelmi előírások......................................49

F3.9 Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje................................................................................................50

F3.10 A közösségi munka bejelentésének, engedélyezésének, nyilvántartásának rendje..............................51

F3.11 Az óvórendszabályokban, biztonsági szabályzatokban az MvSz szabályozási körébe utalt előírások.....................................................................................................................................................................51

F3.12 Anyagmozgatás, anyagtárolás...................................................................................................................51

F3.13 Vegyi anyagok használata, kezelése..........................................................................................................52

F3.14 Emelőgépekre vonatkozó előírások...........................................................................................................52

F3.15 Gépjárműjavítás munkavédelmi feltételei...............................................................................................52

F3.16 Vasúti (kötöttpályás) járművek javításának munkavédelmi feltételei..................................................52

F3.17 Építőipari kivitelezésnél előzetes értesítés tartalma................................................................................52

F3.18 Veszélyes hulladék kezelése, szállítása......................................................................................................53

F4 MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE....................................................53

F4.1 Az épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök, gépek üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok....................................................................................................................................53

F4.2 A munkavédelmi üzembe helyezés elrendelés kiadása, jogosultságának meghatározása.....................54

F4.3 A használatbavételt, üzembe helyezést megelőző vizsgálatok, műszeres mérések rendje.....................54

F4.4 A munkavédelmi üzembe helyezési elrendelés ügyintézése......................................................................55

F4.5 Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások, stb. kidolgozásának, jóváhagyásának, nyilvántartásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének munkavédelmi vonatkozásai.............55

F4.6 Rendkívüli események..................................................................................................................................55

F4.7 A munkaeszközök, egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelősége.................................................55

F4.8 Munkavédelmi ellenőrzés.............................................................................................................................56

F4.9 A munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje.................................58

F4.10 A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése......................................................64

F4.11 Az olyan események kivizsgálásának rendje, amelyek nem okoztak sérülést, de a körülmények fi-gyelembevételével balesetet, sérülést idézhettek volna elő..................................................................65


F4.12 A munkavállalók egészségének, vagy testi épségének sérelméből eredő károk

megtérítésének rendje.............................................................................................................................66

F4.13 A magán gépjárművek hivatalos célra való használatának munkavédelmi vonatkozású feltételei.. .67


1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA, ALAPELVEI

1.1. A Munkavédelmi Szabályzat hatályaA Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) Munkavédelmi Szabályzata, a munkavédelemről szóló hatályos jogszabályok társasági végrehajtási belső szabályzata. Tartalmazza - a Társaság egész működési területére kiterjedő érvénnyel

a vezető beosztású és a beosztott munkavállalók munkavédelmi feladatait; a munkavállalók alkalmazásának munkavédelmi feltételeit; az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános

követelményeit, a munkavédelmi eljárások szabályait, a munkavédelmi oktatás és számonkérés rendjét; az egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek

biztosításának szabályait, a munkaegészségügy szabályait.

A Munkavédelmi Szabályzatot a Társaság Vezérigazgatója a Központi Munkavédelmi Bizottság egyetértését követően hagyja jóvá.

A Vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó igazgatóságok, üzemigazgatóságok, szervezeti egységek (továbbiakban: igazgatóságok) területére érvényes, az eltérő szervezeti és működési feltételeknek megfelelő szabályokat, a Munkavédelmi Szabályzat helyi mellékleteiben kell előírni.

A Munkavédelmi Szabályzat helyi mellékletét az igazgatóság vezetője a helyi munkavédelmi bizottság egyetértését követően hagyja jóvá.

A Munkavédelmi Szabályzatban, függelékében és helyi mellékleteiben foglalt előírások (továbbiakban: MvSz) együttesen alkotják a Társaság munkavédelmi szabályozását. Az MvSz-ben leírt fogalmak értelmezését az Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettes hatáskörébe utalom.

Az MvSz hatálya kiterjed a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság működési és tevékenységi

körébe tartozó, kezelésében, bérleményében, vagy használatában levő munkavégzési helyekre és munkafolyamatokra,

a Társaság által létesített munkaviszonyra, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra, a Társaságnál gyakorlati képzésben részesülő tanulókra, a hallgatók

tevékenységére (kivéve, ha a munkabaleset a tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges, gyakorlati képzés során a nevelési, oktatási intézményben éri).

Az MvSz hatálya nem terjed ki a Társaság által alapított egyszemélyes, illetve a Társaság többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokra.

Az MvSz a munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott, többször módosított 5/1993. (XII.26.)


MüM rendelet (továbbiakban: Vhr) alapján készült.

A Társaságot tevékenysége alapján jogszabály az I. c. munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba sorolja.

Az Mvt alapján megválasztott Központi Munkavédelmi Bizottság (továbbiakban: KMB) működésének feltételrendszerét, kereteit az "Együttműködési Megállapodás" tartalmazza.

1.2. A Munkavédelmi Szabályzat alapelvei

A munkavédelem célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelem céljának megvalósítására szolgáló előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Munkahely minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. 1.3. A munkavállaló kötelességeiA munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles

a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;

munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;


a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

a részére előírt orvosi — meghatározott körben pályaalkalmassági — vizsgálaton részt venni;

a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;

a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;

a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó-szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. 1.4. A munkavédelmi képviselő jogosultságaA munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;

az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;

a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

A munkavédelmi képviselő az előző bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében

működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;

részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;

tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;

véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;

részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;

indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat.


a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

2. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 2.1. A Társaság vezető beosztású és termelésirányító nem fizikai

munkavállalóinak munkavédelmi feladata. 2.1.1. Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettesa Vezérigazgató megbízása alapján átruházott hatáskörben végzi a Vezérigazgató munkavédelemmel kapcsolatos feladatait:

ellátja a társasági munkavédelmi szervezet elvi irányítását, felügyeli eredményes működéséhez szükséges személyi feltételeinek meglétét,

ellátja a közfeltűnést keltő munkabalesetek vizsgálati és intézkedési feladatait,

rendszeresen (évente) beszámoltatja a társasági munkavédelmi vezetőt és a foglalkozás egészségügyi koordinátort a Társaság munkavédelmi helyzetéről. A helyzet jelentős romlása, súlyos munkavédelmi mulasztás, illetőleg súlyos munkabaleset, vagy közvetlen veszély fennállása esetén javaslatot tesz a Vezérigazgatónak, illetve szükség szerint intézkedik az érintett igazgatóság vezetőjének beszámoltatására, rendkívüli munkavédelmi szemle és oktatás elrendelésére,

a társasági munkavédelmi vezető útján gondoskodik a központi beruházásokra, kivitelezési tevékenységre előírt munka- és

egészségvédelmi követelmények érvényesítéséről, biztosítja a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok

társasági adaptálását, a végrehajtás előkészítését, koordinálását a KMB-vel egyetértésben,

a munkabalesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról, a társasági szintű munkavédelmi beszámolók, jelentések és statisztikák összeállításáról és a társasági szintű nyilvántartások vezetéséről,

a munkáltatói jogkörű vezetők rendszeres munkavédelmi oktatásáról, vizsgáztatásáról,

az Oktatási iroda útján gondoskodik a társasági szaktanfolyamok keretében a munkavédelmi tantárgy munkavédelmi szakemberekkel történő oktatásáról,

rendszeres kapcsolatot tart a KMB-vel, biztosítja működésének feltételeit, gondoskodik az MvSz kiadásáról, betartásáról és betarttatásáról.

2.1.2. Vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőiFeladatuk:

az MvSz helyi mellékletének elkészíttetése, évenkénti felülvizsgáltatása, szükség szerinti módosíttatása, a helyi munkavédelmi bizottsággal (képviselettel) egyetértésben jóváhagyása, kiadása, valamint a végrehajtás ellenőrzése,

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek pénzügyi kereteinek biztosítása, kiemelten a munkavédelmi szemlék során feltárt hiányosságok elhárítása tekintetében,

a hatáskörébe tartozó szerződésekben a munka és egészségvédelmi előírások érvényesítése,


a munkabalesetek és egészségkárosodások kivizsgáltatása, az adatszolgáltatás biztosítása,

az irányításuk alá tartozó területen a megválasztott munkavédelmi képviselők és bizottságok működésének, jogaik érvényesítésének, a működés anyagi és tárgyi feltételeinek, valamint képzésüknek a biztosítása ,

az igazgatósági munkavédelmi vezető rendszeres (legalább félévenkénti) beszámoltatása foglakozás egészségügyi szakember jelenlétében,

a bekövetkezett súlyos munkabaleseteket követően és/vagy közvetlen veszély fennállása esetén a megelőzést szolgáló intézkedés kiadása, a végrehajtás ellenőrzése,

a közvetlen irányításuk alá tartozó vezetők rendszeres (félévenkénti) beszámoltatása területük munkavédelmi helyzetéről,

évente egy átfogó értékelés készítése a helyi munkavédelmi bizottság és a foglakozás egészségügyi koordinátor bevonásával,

a közvetlen irányításuk alá tartozó vezetők rendkívüli beszámoltatása, ha a vezető területén

súlyos munkabaleset, vagy súlyos munkavédelmi mulasztás történt, közvetlen veszély fennállása esetén, vagy ha a munkavédelmi helyzet jelentősen romlott, a hatáskörükbe utalt beruházási, kivitelezési tevékenységre előírt munka-

és egészségvédelmi követelmények érvényesíttetése, a hatáskörükbe tartozó beruházások és műszaki fejlesztés alapján

beszerzésre került, vagy kerülő, valamint a Társaság által előállított termelőeszközök munkavédelmi minősítésére vonatkozó kötelezettségek betarttatása,

a hatáskörükbe tartozó munkavédelmi vizsgáztatás megszervezése, a vizsgabizottság működési feltételeinek biztosítása,

az MvSz -ben foglaltak betartása és betartatása.Az előzőeken kívül az üzemigazgatók feladata

szakterületükön a járművek karbantartási technológiájának és utasításának, továbbá javítási és gyártási technológiai, műveleti utasításainak (a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő) elkészíttetése, jóváhagyása és kiadása, a végrehajtás ellenőrzése,

2.1.3. Munkáltatói jogkörgyakorló vezetőkFeladatuk:

területükön a munka- és egészségvédelmi előírások, valamint a szociális normák betartása,

területükön a munkakörülmények, munkafeltételek és technológiai folyamatok rendszeres vizsgálatának felügyelete,

az irányításuk alatt álló szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi beszámoltatása,

a feltárt hiányosságok megszüntetésének és az MvSz-ben előírt feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőriztetése, eljárás a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben,

a munkavédelmi feladatok munkaköri leírásban történő meghatározása, a munkavédelmi minősítésre előírt rendelkezések betartása a hatáskörükbe

utalt beszerzések során,


a hatáskörükbe utalt beruházásokkal kapcsolatos munkavédelmi követelmények érvényesítése,

területükön új technológia, munkafolyamat bevezetése előtt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a szükséges új előírások elkészítése, azok megismertetése, valamint ellenőrzése,

új munkavállalók munkába állása előtt a munkavállalók munkavégzésre való alkalmasságának ellenőrzése,

az MvSz-ben foglaltak betartása és betartatása, kapcsolattartás a helyi munkavédelmi vezetővel,

a forgalombiztonsági osztályvezető szakterületének megfelelő különleges munkavédelmi feladata, hogy ha a forgalmi eseménnyel (balesettel) egyidejűleg súlyos munkabaleset is történt, a munkabalesettel kapcsolatban a jelen Szabályzat Függelékében erre vonatkozó előírások szerint köteles eljárni.

2.1.4. Termelésirányítók (nem fizikai állományú vezetők)Feladatuk:

gondoskodni az irányításuk alá tartozó munkavállalók munkaköri alkalmasságának egészségügyi vizsgálatra küldéséről,

gondoskodni az irányításuk alá tartozó munkavállalók védőeszközzel, védőitallal, tisztálkodási szerrel és eszközzel való ellátásáról,

új eljárás, technológia bevezetése, vagy termelő-berendezések és munkaeszközök használatbavétele előtt beosztottjaik részére a szükséges szakmai képzés megtartása,

minden munkakezdés előtt a munkavállalók munkavégzésre való alkalmasságának, valamint a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételei meglétének ellenőrzése,

folyamatosan ellenőrizni a munkahely (fűtési, szellőzési, világítási, zajszint stb.) állapotát, a kiadott védőfelszerelések alkalmasságát és használatát, valamint az érvényes jelzések és védőeszközök megfelelőségét,

gondoskodni a munkahelyen keletkezett, vagy fennálló veszélyhelyzet megszüntetéséről, a veszély elhárításáig a munka beszüntetéséről, illetve a veszélyt okozó munkavállaló (pl.: ha figyelmeztetés ellenére a kiadott védőfelszerelést nem használja) munkától való eltiltásáról (melynek idejére munkabér nem jár),

biztosítani a termelési- és munkafegyelmet, valamint a munkahely rendjét és tisztaságát,

munkabaleset, esemény esetén eleget tenni (az MvSz-ben előírt) jelentési és elhárítási kötelezettségének,

hatáskörét meghaladó feladat esetén jelentést tenni, vagy intézkedést kérni közvetlen vezetőjétől,

eleget tenni a napi ellenőrzéseken kívül meghatározott időszakos ellenőrzési és ennek bizonylatolására előírt kötelezettségének,

az MvSz-ben, valamint az MvSz helyi mellékletében foglaltak betartása és betartatása.

Az általános feladatok között nem szabályozott, a különböző egységek üzemvitelétől függő részletes feladatokat a termelésirányító munkaköri leírásában kell előírni.


2.2. A Társaság munkavédelmi szervezete

2.2.1. A társasági munkavédelmi szervezet irányítását a Vezérigazgató megbízása alapján az Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettes látja el.

2.2.2. A társasági szintű szakmai irányítást, valamint a társasági szintű feladatokat a társasági (felsőfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező) munkavédelmi vezető végzi.

2.2.3. A Társaság igazgatóságainál (legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező) munkavédelmi vezetőt, vagy vezetőket kell a munkavédelmi feladatok ellátásával megbízni a Vhr-ben előírt létszámok figyelembevételével.

2.2.4. Igazgatósági munkavédelmi vezető(ke)t kell megbízni: Forgalmi és kereskedelmi igazgatóságon, Gazdasági igazgatóságon, Műszaki igazgatóságon, az üzemigazgatóságokon, az Igazgatási és humánügyi igazgatóság területén ezt a feladatot a

társasági munkavédelmi vezető munkavédelmi szakemberei látják el, az előzőekbe nem sorolt, a Vezérigazgató közvetlen hatáskörébe tartozó

szervezeti egységeknél munkavédelmi vezetőt kell megbízni.2.2.5. Az igazgatóságokon belüli szervezeti egységeknél az Igazgatási és

humánügyi vezérigazgató-helyettes külön rendelkezése alapján helyi munkavédelmi vezetőket kell megbízni.

2.2.6. A megbízást a társasági munkavédelmi vezető ellenjegyzésével az igazgatóságok vezetői adják ki.

2.2.7. A munkavédelmi vezető helyettesítéséről (betegség, szabadság időtartamára) a helyi munkáltatói jogkörgyakorló gondoskodik.

2.3. A társasági munkavédelmi vezető feladata.A társasági munkavédelmi vezető és munkavédelmi szakembereinek munkavédelmi feladatai:

gondoskodik az MvSz karbantartásáról, előkészíti módosítását, rendszeresen ellenőrzi betartását,

elkészíti a Társaság éves munkavédelmi értékelését (kitérve az ellenőrzések tapasztalataira) a foglakozás egészségügyi koordinátorral, a KMB-vel egyeztetve,

véleményezi az MvSz helyi mellékleteit, végzi a munkabalesetekkel kapcsolatos társasági szintű bejelentési,

nyilvántartási tevékenységet, a Társaság statisztikai adatszolgáltatását, végzi a súlyos munkabalesetek kivizsgálását, ellenőrzi a munkahelyeken a helyi munkavédelmi képviselő bevonásával a

szükséges óvórendszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok, utasítások, egyéb munkavédelmi előírások meglétét, és intézkedéseket kezdeményez a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

keresi a munkabalesetek megelőzésének módszereit, és intézkedéseket kezdeményez alkalmazásukra,

részt vesz a társasági hatáskörbe tartozó beruházások tervtárgyalásán, munkavédelmi szempontból véleményezi a terveket,

részt vesz a társasági hatáskörbe tartozó üzembe helyezési eljárásokon,


társasági hatáskörbe tartozó beruházásoknál szakvéleményezi a munkavédelmi üzembe helyezési eljárás előtt, az üzembe helyezésre kerülő épületeket, építményeket, termelő-berendezéseket, munkaeszközöket,

a munkavédelmi vezetők részére félévenként aktuális felkészítést tart, megszervezi és bonyolítja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők munkavédelmi vizsgáit, a munkavédelmi vezetők szakmai eligazítását,

folyamatosan ellenőrzi a munkabaleset kivizsgálásáról készült jegyzőkönyveket alaki és tartalmi szempontból, hiányosság esetén azok újravizsgálatát elrendeli,

kapcsolatot tart a Területi Műszaki Biztonsági Engedélyezési Felügyelettel, írásos tájékoztatást ad a villamosáram által okozott munkabalesetek eseményeiről, okairól, a felvett munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányának megküldésével, illetőleg az áramütést szenvedett - de nem keresőképtelen - munkavállalók eseményének rövid leírásával,

ellenőrzi a munkavédelmi vizsgára kötelezettek bejelentését és felkészítését,

munkakapcsolatot tart a Jogi irodával a munkabaleseti kártérítési ügyekben, ellátja a Társaság munkavédelmi szervezetének szakmai irányítását, munkája során kapcsolatot tart a munkavédelmi bizottságokkal, felügyeleti

hatóságokkal, a felügyeleti szervek ellenőrzése során értesíti a KMB és az illetékes

munkavédelmi képviselet vezetőjét, szükség szerint kezdeményezi a munkavédelmi előírásokat megsértő

munkavállalók, illetve munkáltatói jogkör gyakorlók felelősségre vonását, nyilvántartja a társasági munkahelyeket, besorolásukat, a munkahelyekre

és munkafolyamatokra ható veszélyeket (az igazgatósági munkavédelmi vezetők nyilvántartása alapján szolgáltatott adatokkal), a veszélyes anyagokat,

elkészíti és folyamatosan karbantartja a Társaság veszélyességi térképét (az igazgatósági munkavédelmi vezetők által szolgáltatott adatokkal),

kidolgozza és folyamatosan karbantartja a Társaság munkavédelmi programját (az igazgatóságok munkavédelmi programjainak egyeztetése és összesítése alapján).

2.3.1. Az igazgatósági munkavédelmi vezetői feladatokAz igazgatóság vezetőjének megbízása alapján képviseli az igazgatóságot munkavédelmi témákban.Feladata

az általa vezetett munkabaleseti bejelentő napló folyamatos bejegyzései alapján rendszeresen tájékoztatja az igazgatóság vezetőjét a munkavédelmi helyzetről, eredményekről, hiányosságokról, intézkedést igénylő körülményekről. A hiányosságok gyors megszüntetésére intézkedést kezdeményez,

elkészíti az MvSz igazgatósági mellékletének, munkavédelmi utasításainak tervezetét, folyamatosan aktualizálja, módosításokat átvezeti,

elkészíti az igazgatóság éves munkavédelmi értékelését a foglalkozás- egészségügyi szakorvos bevonásával, felhasználásra megküldi a társasági munkavédelmi vezetőnek,

kapcsolatot tart és együttműködik a helyi munkavédelmi bizottsággal és a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal,


elemzi a munkabalesetek, egészségkárosodások megelőzésének módszereit, intézkedéseket kezdeményez alkalmazásukra.

elkészíti az igazgatóság éves munkavédelmi oktatási tematikáját és gondoskodik az elméleti, valamint a hatáskörébe utalt gyakorlati munkavédelmi oktatások megtartásáról, ellenőrzi az oktatások végrehajtását, valamint a bizonylatolás megfelelőségét,

folyamatosan vizsgálja a felmerült (munkavédelmi szemlén, közvetlen kapcsolattartás során, oktatáson) problémákat,

felméri területén az MvSz, a biztonsági szabályzatok, szabványok, előírások, óvórendszabályok iránti igényeket, beszerzésükre intézkedést kér felettesétől,

munkavédelmi szempontból képviseli az igazgatóságot új létesítmények, rekonstrukciós tervtárgyalásán, véleményezi a beruházási, fejlesztési és felújítási terveket, részt vesz az üzembe helyezési eljárásokon,

szakvéleményezi munkavédelmi szempontból az üzembe helyezésre kerülő épületeket, építményeket, termelő-berendezéseket, munkaeszközöket, valamint az új anyagok, technológiai, kezelési- és karbantartási utasítások megfelelőségét (beszerzés adatai alapján),

elkészíti a munkavédelmi szemlék ütemezési javaslatát, - ezeken részt vesz - és gondoskodik a bizottsági észrevételek rögzítéséről, a szemlejegyzőkönyv elkészítéséről és a szemlén résztvevők részére történő megküldéséről. Figyelemmel kíséri a határidőzött szemlefeladatok végrehajtását,

gondoskodik az igazgatóság területén bekövetkezett munkabalesetek társasági munkavédelmi vezetőhöz való bejelentéséről, a baleset vizsgálatának azonnali megkezdéséről, 72 órán belüli befejezéséről és a lezárt vizsgálati okmányok meghatározott példányszámban a társasági munkavédelmi vezetőhöz való megküldéséről,

gondoskodik a keresőképtelen állományba nem kerülő (továbbdolgozó), de munka-, illetve üzemi (általában úti) balesetet szenvedett munkavállalók adatszolgáltatásáról,

vezeti a munkabalesetek nyilvántartását és a tárgyhót követő első munkanapon egyezteti a társasági munkavédelmi vezető nyilvántartásával,

adatokat szolgáltat esetenként, a társasági munkavédelmi vezető külön intézkedése alapján,

ellenőrzi a tisztálkodási eszközök és szerek, valamint a védőitalok juttatásának előírásszerű végrehajtását,

ellenőrzi a munkahelyeken a munkabaleseti bejelentő naplókat, szükség szerint kezdeményezi a munkavédelmi előírásokat megsértő

munkavállalók felelősségre vonását, javaslatot tesz minden olyan gép, berendezés, vagy munkafolyamat

leállítására, használatból való kivonására, illetve megszüntetésére, amely nem elégíti ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit,

nyilvántartja az igazgatósági munkahelyeket, besorolásukat, a munkahelyekre és munkafolyamatokra ható veszélyeket, a veszélyes anyagokat,

elkészíti és folyamatosan karbantartja az igazgatóság veszélyességi térképét,

szükség szerint kidolgozza és folyamatosan karbantartja az igazgatóság


munkavédelmi programját.

2.3.2. Helyi munkavédelmi vezetői feladatok

A helyi munkáltatói jogkörgyakorló vezető közvetlen alárendeltségében dolgozik, feladatköre

az MvSz helyi mellékletében részletesen szabályozandó.

2.4. A munkavédelmi képviselők feladata

A Társaság gazdasági vezetése a Központi Munkavédelmi Bizottsággal kötött "Együttműködési Megállapodás"-ban rögzíti a felek céljainak, jogkörének, szerepének és jogi védelmének kölcsönös előírásait, feladatait.

3. A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY FŐBB JELLEMZŐI

Az Mvt értelmében a munkahelyi egészségvédelem, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményei, a munkaegészségügyi ellátás, a munkahigiénés és a foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység révén valósíthatók meg.

3.1. A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok

előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint

a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző személy egészségének megóvása.

3.2. A munkahigiéne feladata , hogy kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés

határértékeket; kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának

módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét; a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában

megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat; a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok,

készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze;

a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg;

kidolgozza a megelőzés stratégiáját; szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának

megvalósítása érdekében.

3.3. A foglalkozás-egészségügy feladata , hogy


a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;

kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;

meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összes megterhelését;

a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;

a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;

a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;

a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen.

határozza meg a foglakoztathatóság kritériumait a sérülékenyebb munkavállalók (nők, fiatalkorúak, terhesek, szoptatós anyák, idősek, idült betegek, fogyatékosok, rokkantak) esetén,

vegyen részt a foglalkozási rehabilitációban.

3.4. A szakirányítás, a szakmai felügyelet az ÁNTSZ-ek megyei, városi, fővárosi intézeteinek feladata a megyei felügyelő foglakozás-egészségügyi szakfőorvosok bevonásával. A hatósági jogkör gyakorlására a tiszti (fő)orvosok hivatottak.

3.5. Az Mvt tételesen tartalmazza az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános követelményeit, amelyek megvalósításához a munkáltatónak munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kell igénybe venni, biztosítani.

3.6. Az ÁNTSZ-ek munkaegészségügyi laboratóriumai által végzett munkahigiénés vizsgálatok (a munkakörnyezet műszeres vizsgálata, a munkahelyi egészségkárosító kockázatok felderítése, az expozíciók biológiai kimutatása stb.) térítéskötelesek a munkáltatók számára.

3.7. A munkahelyi biztonság és egészség érdekében kötelező a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a szolgáltatás igénybevétele is, amelyet a munkáltató valamennyi munkavállalója számára biztosít a foglalkozás-egészségügyi veszélyességi besorolás szerint meghatározott díjtételek alapján.

3.8. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat működhet alapszolgálatként, szakellátó helyként és foglalkozás-egészségügyi központ keretében. A munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, alapszolgáltatást kell biztosítani. Az alapszolgálat finanszírozása a munkáltatókra hárul.


3.9. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás részletes szabályait az Mtv végrehajtására kiadott 27/1995.(VII.25.) NM rendelet írja elő.

3.10. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgálat keretén belül végzi A munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet

szerint, A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expoziciós esetek feltárását

és bejelentését és kivizsgálását a 27/1996.(VIII.28.) NM rendelet alapján, A munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát a 26/1996.

(VIII.28.) NM rendelet figyelembevételével, Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, A munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást (a

munkáltató megbízása alapján).

3.11. A szolgálat közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az egészségkárosító

kockázatok azonosításában és kezelésében, az egyéb foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai és higiénés

feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az

elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, és a munkáltató katasztrófa megelőző, elhárító, felszámoló és az előidézett

károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

3.12. Az alapszolgálat orvosa igénybe veheti a mentőszolgálatot, háziorvosi ellátásra utalhatja a munkavállalót, foglalkozási megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén speciális kórházi elhelyezést biztosíthat.

3.13. Munkaegészségügyi szempontból a munkavégzés, a munkakörnyezet akkor tekinthető egészségesnek, a munkavégzés akkor nem veszélyezteti a munkavállaló egészségét, ha a munkából, a munkakörnyezetből származó megterhelés, igénybevétel nem okoz foglalkozási megbetegedést, nem növeli meg a foglalkozással összefüggő megbetegedések gyakoriságát, nem vezet nagyfokú és visszafordíthatatlan egészségi állapotromláshoz, a munkaképesség megváltozásához és utódkárosodáshoz.

3.14. A munkavédelmi követelmények megvalósításának módját, eszközeit, a végrehajtás eljárásait, szabályait, az előírások teljesülését (beleértve a munkavállalók képzését, oktatását és tájékoztatását is), a munkáltató szabadon választhatja meg.

3.15. Az Mtv a munkáltatói szabadság korlátozására és az önkéntes jogkövetés kontrolljára, munkabiztonsági szaktevékenység és a munkaegészségügyi szakszolgálat (munkahigiénés laboratórium és foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás) igénybevételére kötelez a szervezett munkavégzés során, valamennyi munkavállalóra kiterjedően.

3.16. A törvény a keret követelmények és a feladatok meghatározásán túl, végrehajtási rendeletei révén, előírja az ellátás, a szolgáltatás, a finanszírozás,


a képzés, az országos és a helyi munkavédelmi érdekegyeztetés szabályait.

4. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI

4.1. Elsőfokú alkalmassági vizsgálatA munkaviszony létesítésének előfeltétele az egészségügyi, pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Az alkalmazást megelőző orvosi-pályaalkalmassági vizsgálatra való irányítás az alábbi esetekben történik:

a munkaviszony létesítése esetén,

a nyugdíjas munkavállalók esetén (a Társasággal létesített első munkaviszony esetén), és az ilyen jellegű foglalkoztatás meghosszabbításakor,

nyári szünidősök foglalkoztatása esetén,

a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén, ha a foglalkoztatás olyan munkakörben történik, amely egészségi ártalom veszélyével, vagy baleseti veszéllyel jár.

4.1.1. Az alkalmassági vizsgálatok köre és célja:Alkalmassági vizsgálatot kell kérni:

előzetesen; a Társasággal munkaviszonyt létesíteni szándékozó (felvétel előtt álló) munkavállalónál, valamint a Társaság munkavállalóinál, ha munkakörük megváltozik (kivéve, ha szellemi foglalkozásból szintén szellemi foglalkozásba kerül),

időszakosan; az arra kötelezett munkavállalónál a munkaviszony fennállása alatt munkaköri (szakmai) alkalmasságuk újbóli elbírálásához,

soron kívül; azoknál a munkavállalóknál, akiket arra üzemorvos, pszichológus, a munkáltatói jogkörrel felruházott gazdálkodó egység vezetője, illetékes hatóság utasít, továbbá

a munkavállaló kérésére.4.1.2. A munkaköri alkalmasság A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja, annak elbírálása, hogy a munkavállaló

egészségi szempontból alkalmas-e a munka elvégzésére a választott (betöltött) munkakörben egészségének, vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül,

esetleges betegsége, vagy testi fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével, vagy munkatársaival kapcsolatban baleseti veszélyt,

ha megváltozott (korlátozott) munkaképességű, milyen munkakörben, illetőleg milyen feltételek mellett foglalkoztatható,

nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre, gondozásra szorul,

a járművezető-jelöltnek, illetőleg a járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi, szellemi, vagy érzékszervi fogyatékossága, ami alkalmatlanná teszi a járművezetésre egészségi szempontból.

4.1.3. A személyi higiénés alkalmasság 4.1.3.1. A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása,


hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken (pl.: konyhai tevékenység), nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

4.1.3.2. Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy az alább felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen: sárgaság, hasmenés, hányás, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, egyéb bőrelváltozás (a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés stb. is) váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás

4.1.4. A pályaalkalmassági vizsgálatA pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

a járművezető (jelölt) rendelkezik-e a közúti forgalombiztonság követelményeinek megfelelő szociális alkalmazkodáshoz, valamint a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez szükséges adottságokkal, képességekkel, a biztonságos vezetéshez szükséges észlelési, döntési, cselekvési képességekkel, képes-e járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket elsajátítani,

a pályaalkalmassági, munka alkalmassági (pszichológiai) vizsgálatok rendszere tárgyában kiadott társasági szabályozásban meghatározott munkakörökben (forgalmi végrehajtó szolgálatban) foglalkoztatott személy képes-e önmaga, vagy munkatársai veszélyeztetése nélkül munkáját ellátni.

4.1.5. Záró vizsgálatZáró vizsgálatot kell végezni, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben (járművezető, oktató járművezető, (autóbusz-, villamos-, metró-, trolibusz-, HÉV motorvezető, fogaskerekű és FAV vezető)) legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor.4.1.6. Előzetes alkalmassági vizsgálat4.1.6.1. Minden munkavállalót előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra -

a társasági szabályozásban felsorolt munkakörök esetén pályaalkalmassági vizsgálatra is (továbbiakban előzetes vizsgálat), - kell küldeni, ha a Társasággal munkaviszonyt kíván létesíteni, munkásszállót kíván igénybe venni, a Társaság állományában van és munkaköre, vagy munkahelye

megváltozik, (illetve kibővül, pl.: járművezetés stb.), valamint a szaktanfolyamra irányítottakat,

megkülönböztető jelzéssel ellátott társasági járművet vezet, aki lőfegyvert munkaköréből eredően tart.

4.1.6.2. Az előzetes alkalmassági vizsgálatra küldés, munkaviszony létesítése előtt az alkalmazó-, a munkakör, munkaviszony változása esetén az új munkakörben foglalkoztató munkáltatói jogkörű vezető feladata.

4.1.6.3. A munkavállalók - ezen belül a járművezetők és járművezető jelöltek - előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát, véleményezését a Társasággal szerződéses kapcsolatban álló foglalkozás-egészségügyi szakorvosok és pszichológusok végzik.


4.1.6.4. Az 1. (A, B, járműkategória) és a 2. egészségügyi (eü) alkalmassági csoportba (C, D, E járműkategória) tartozó hivatásos, közúti járművezető jelöltek és járművezetők munkaviszonyának megkezdéséhez, a járművezetői engedély megszerzéséhez, ill. esedékes érvényesítéséhez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatokat - első fokon - a Társasággal szerződéses kapcsolatban álló szakorvosok végzik.

4.1.7. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatA munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett időszakos orvosi vizsgálatban kell részesíteni:

a fizikai munkakörben dolgozókat, emelőgép-vezetőket (kezelőket) és kötözőket, targoncavezetőket, valamint a termelés- és forgalomirányításában közvetlenül résztvevő nem fizikai munkavállalókat (kivéve a feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök)

40 éves korig 3 évenként40-50 életév között 2 évenként50 év felett évenként,

18. életévüket be nem töltött munkavállalókat évenként, a munkakörből eredően lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyt,

aki ha 40. életévét még nem töltötte be, 4 évenként orvosi és pszichológiai, ha 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2

évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai, ha 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai

időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

4.1.8. A járművezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók időszakos orvosi vizsgálata (jogosítvány érvényesítése)

4.1.8.1. Az 1. egészségügyi (eü) alkalmassági csoportba (A, B kategória) tartozó közúti járművezetők közül az, aki a

a) 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; b) 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként; d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

4.1.8.2. A 2. egészségügyi (eü) alkalmassági csoportba (hivatásos) tartozó közúti járművezetők közül az, aki

a) 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként; b) a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként; c) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

4.1.8.3. A helyi közforgalmú vasúti járművezetőt [a villamos meghajtású közúti vasúti, az elővárosi vasúti, a földalatti (METRÓ és Millenniumi) vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezető], az autóbuszvezetőt, a trolibuszvezetőt, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelölteket és vezetőket a 2. egészségügyi (eü) alkalmassági csoportba kell sorolni.


4.1.8.4. Az előző bekezdésben megjelölt járművezető és kezelő jelöltek, illetve járművezetők és kezelők előzetes, soron kívüli, illetve időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kijelölt orvos is végezheti.

4.1.8.5. A vasúti járművezetők (villamos, diesel mozdonyok vezetői) 3 évenként kötelesek időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

4.1.8.6. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatra küldés a munkáltatói jogkörű vezetők feladata. Az ennek alapjául szolgáló névre szóló nyilvántartás vezetéséért a gazdálkodó egység vezetője felelős.

4.1.9. Az egészségi ártalom veszélyével járó munkakörökre vonatkozó orvosi vizsgálat.

4.1.9.1. A 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben előírtak szerint vesznek részt orvosi vizsgálaton. a járványügyi érdekből kiemelt tevékenységet végzők fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri

alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé, fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörökben tevékenykedők, fokozottan pszichés terheléssel járó tevékenységet folytatók, pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók.

4.1.9.2. Ezen belül: a feszültség alatti munkavégzés esetén évente, a Metró üzemigazgatóság területén „a forgalom és feszültség alatti pályára

való belépésre” igazolvánnyal rendelkezők évente, a MFAV „forgalom alatti pályára való belépésre” jogosító igazolvánnyal

rendelkezők évente, a képernyős munkahelyeken az állandóan képernyői figyelmet követelő

munkavégzés esetén kétévente, a jegyellenőri tevékenységet folytató munkavállalók kétévente kötelesek

orvosi vizsgálaton megjelenni.A vizsgálatra küldés a munkáltatói jogkörgyakorló vezető feladata.

4.1.10. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat4.1.10.1. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot rendelhet el:

a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkavállaló egészségügyi ellátását végző szakrendelői-,

gondozóintézeti, kórházi orvos, a munkavállaló munkáltatói jogkörű vezetője, az ismételten sajáthibás baleseteket, illetve halálos, súlyos, közfeltűnést

keltő baleseteket okozó járművezetőnél a Forgalombiztonsági osztály vezetője,

az illetékes hatóság, a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló, vagy a hallgató saját

kérésére.4.1.10.2. Soron kívüli munkaalkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a

munkavállaló egy napot meghaladó gyógyintézeti fekvőbeteg ellátásban részesült, vagy


rosszullét miatt kórházi, rendelőintézeti megfigyelésben részesült (24 óra) egy hónapnál tovább keresőképtelen állományban volt, munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan

szünetel, munkabalesetet szenvedett és keresőképtelen állományba került, egészségi állapotában olyan változás következett be, amely betöltött

munkakörének ellátását veszélyezteti, vagy annak ellátására alkalmatlanná teszi,

3 hónapon belül ismételten sajáthibás forgalmi eseményt előidézett járművezető, (az eseményt követően azonnal, annak eredményéig a járművezető forgalomba nem osztható be),

viselkedésében, magatartásában saját, vagy munkatársai munkaköri feladatát zavaró, akadályozó, lehetetlenné tevő változás következett be,

súlyos, vagy 3 hónapon belül ismételt munkabalesetet okozott, betegsége, rosszulléte feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza,

különösen heveny foglalkozási megbetegedés fokozott expozíció eszméletvesztéssel járó munkabaleset

az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön,

ha a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynél a két vizsgálat időpontja között, egészségi állapotában olyan mértékű

állapotromlás tapasztalható, amely a lőfegyver biztonságos használatára időlegesen, vagy véglegesen alkalmatlanná teheti,

az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg

a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot, a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi.

4.1.10.3. A munkavállaló soron kívüli pályaalkalmassági vizsgálatra csak az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos beutalásával küldhető.

4.1.10.4. A soron kívüli vizsgálatra küldés alkalmával a gazdálkodó egység vezetője - az előírt nyomtatvány felhasználásával - köteles megadni a munkakörre, a munkahelyre, a munkakörülményre vonatkozó adatokat, és a munkavállaló magatartásáról, forgalmi baleseteiről, azok következményeiről szóló felvilágosítást is. A vizsgálatra küldés előtt a munkavállalónak joga van saját anyagába betekinteni.

4.1.10.5. Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetőleg a foglalkozás-egészségügyi szakrendelés orvosa végzi.

4.1.10.6. Lőfegyver tartására egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek alkalmatlanságát az orvosi és/vagy pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző szerv megállapította.

4.1.11. Másodfokú alkalmassági vizsgálatHa a munkavállaló, vagy a gazdálkodó egység vezetője az elsőfokú orvosi, pszichológiai véleménnyel nem ért egyet, 15 napon belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását.A felülvizsgálati kérelmet az első fokon eljáró orvoshoz, vagy pszichológushoz írásban kell benyújtani a Munkaalkalmasságot Elbíráló Másodfokú Orvosi Bizottság részére (továbbiakban: Másodfokú Egészségügyi Szerv), amely az OMFI-ban


működik.A járművezetői alkalmasság másodfokú elbírálását a munkavállaló lakóhelye szerint az Országos Orvosszakértő Intézetnek egyéb orvosszakértői tevékenységére kijelölt elsőfokú orvosi bizottság végzi.A másodfokú pszichológiai fegyveres alkalmassági vizsgálatot az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi.A Másodfokú Egészségügyi Szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.A Másodfokú Egészségügyi Szerv véleménye végleges.4.1.12. Ügyviteli eljárások.4.1.12.1. A munkaköri alkalmasságra vonatkozó nyomtatványok jegyzékét a

33/1998. (VI.24.) NM rendelet mellékletei tartalmazzák.4.1.12.2. A járványügyi érdekből kiemelt tevékenységben foglalkoztatottak a

33/1998. (VI.24.) NM rendelet 2.sz. mellékletét kötelesek értelemszerűen kitölteni, illetve aláírásukkal hitelesíteni.

4.1.12.3. A foglalkozás-egészségügyi orvos a „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt állítja ki. Munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló az erről készített kivonatot kérheti.

4.1.12.4. Azt a munkavállalót, aki előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a Társaság nem alkalmazhatja (foglalkoztathatja).

4.1.12.5. Azt a munkavállalót, aki az előírt időszakos, vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton, figyelmeztetés ellenére saját hibájából nem vett részt, a munkakö-rében való további munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenéséig el kell tiltani, ez időre munkabér nem illeti meg.

4.1.12.6. Az a munkavállaló, aki a megjelölt munkakörre alkalmatlan, az alkalmasságot vizsgáló első és másodfokú egészségügyi szerv véleménye szerint, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható.

4.1.12.7. A kötelező orvosi vizsgálat idejére távolléti díjat kell fizetni.4.1.12.8. Orvosi, pszichológiai alkalmasság vizsgálaton a munkavállaló köteles

kipihent állapotban megjelenni, részére legalább 9 óra pihenőidőt kell biztosítani.

4.2. A szakképesítésre, a kötelező szakmai gyakorlati időre, a munkavédelmi szakképesítésre, a betanító tanfolyamok elvégzésére vonatkozó rendelkezések.

4.2.1.1. Szakképesítést, szakvizsgát igénylő munkát - önállóan - csak olyan munkavállaló végezhet, aki a munkavégzéshez szükséges (bizonyítvánnyal, igazolással) képesítéssel, vagy szakvizsgával és kellő gyakorlattal rendelkezik.

4.2.1.2. Szakképesítéssel, szakvizsgával, vagy kellő gyakorlattal nem rendelkező munkavállaló mellé közvetlenül felügyeletet kell biztosítani írásbeli megbízás alapján.

Az MvSz helyi mellékletében részletesen szabályozandó.4.2.1.3. A Társaság munkavállalóinak forgalmi jellegű kiképzéséről, esetenkénti és

rendszeres ismeretbővítő és továbbképző oktatásáról, valamint a velük kapcsolatos vizsgáztatásokról az Oktatási és Vizsgaszabályzat rendelkezik.

4.3. Az iskolai tanulók, hallgatók szünidei alkalmazásával kapcsolatos munka-védelmi rendelkezések, (az Rt.-nél gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanulók kivételével). a 16 éven aluliak munkavállalásához a szülő, illetve a törvényes képviselő

írásbeli hozzájárulása szükséges, az iskolai tanulók főleg olyan tevékenységgel foglalkoztathatók, ami


leginkább megfelel oktatási intézményük szakképzési területének, az iskolai tanulók alkalmazását a 3.1. pontban előírtak szerinti orvosi

alkalmassági vizsgálat előzi meg, nyári szünidős tanulók a Társaság területén csak munkahelyi felügyelet

mellett foglalkoztathatók. A felügyeletet ellátó személyt a foglalkoztató gazdálkodó egység vezetője írásban bízza meg és ezt a gazdálkodó egység munkavédelmi vezetője az oktatásra rendszeresített oktatási naplóba is bejegyzi,

a 18 éven aluli iskolai tanulók az F3.7.3. pontban felsorolt munkakörökben nem foglalkoztathatók, kivéve a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulók szakirányú foglalkoztatását.

a fiatalok munkaideje napi 8 óra, vagy megállapodás szerint ennél rövidebb, a 18. életévét még be nem töltött fiatalt éjszakai munkára, túlmunkára és

készenlétre igénybe venni még abban az esetben sem szabad, ha arra önként jelentkezne,

a foglalkoztatás keretében a védőeszközöket a Társaság biztosítja.

5. RENDELKEZŐ RÉSZ

5.1. A Szabályzatot a társasági munkavédelmi vezető a megjelenő jogszabályoknak megfelelően, de legalább évenként felülvizsgálja és gondoskodik szükség szerinti módosításáról. Ha a változások az eredeti Szabályzat egyharmadát meghaladják, új szabályzatot kell készíteni.Felelős: Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettesHatáridő: folyamatos

5.2. A munkavédelmi érdekképviseletet és érdekegyeztetést az Mvt. "VI. Fejezet A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés" részében előírtak alapján a munkavédelmi képviselők, illetőleg a munkavédelmi bizottságok látják el a társasági munkaszervezetnek megfelelően.Felelős: Igazgatási és humánügyi vezérigazgató-helyettesHatáridő: folyamatos

5.3. Az MvSz helyi mellékletei az igazgatóságokon találhatók. Helyi mellékletet kell készíteni (illetve karbantartani) a következő területeken:Forgalmi és kereskedelmi igazgatóság, Gazdasági igazgatóság, Igazgatási és humánügyi igazgatóság, Műszaki igazgatóság, Stratégiai és controlling iroda területére összevontan készíti a társasági munkavédelmi vezetőüzemigazgatóságokA helyi mellékletet az igazgatóság vezetőjének jóváhagyása előtt véleményezésre meg kell küldeni a társasági munkavédelmi vezetőnek és a helyi munkavédelmi bizottságnak.Határidő: jelen szabályzat megjelenését követő három hónap. Felelős: Igazgatóság vezetője

5.4. A munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos társasági szabályozások a KMB egyetértésével adhatók ki, ezeket a koordinálás során a KMB részére is meg kell küldeni.Határidő: folyamatosFelelős: igazgatóságok vezetői


5.5. A Társaság munkavállalóinak foglalkozás-egészségügyi ellátását, (előzetes, időszakos, soron kívüli alkalmassági vizsgálatát és véleményezését) első fokon, ezen belül munkaköri és személyi higiénés alkalmasságát, véleményezését, záró vizsgálatát, pályaalkalmassági vizsgálatát és véleményezését a Társasággal kötött szerződés alapján foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók végzik.

A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság Munkavédelmi Szabályzatának kiadásáról a KMB-vel egyetértésben rendelkezem.Jelen Szabályzat a megjelenés napján lép hatályba. A Szabályzat hatályba lépésével érvényét veszti az 1995.-ben kiadott Munkavédelmi Szabályzat.

Az 1995-ben kiadott Munkavédelmi Szabályzat helyi mellékletei az új mellékletek hatályba lépésének időpontjáig érvényben maradnak.

A Munkavédelmi Szabályzattal kapcsolatban felvilágosítást ad a társasági munkavédelmi vezető a 115-61-es üzemi telefonon.

Budapest, 2000. május

Munkácsi Béla Aba BotondKözponti Munkavédelmi Bizottság vezetője vezérigazgató

Munkavédelmi Szabályzat 1. sz. melléklet

A munkavédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok felsorolása

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi XCV. törvény a vasútról1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1997. évi CII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

az egyes szabálysértésekről

166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről

33/1996. (VI. 25.) IKM rendelet

a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról

233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól

4/1997. (II. 21.) NM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról

12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről1988. évi I törvény a közúti közlekedésről 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről

11/1978. (XII. 16.) EüM rendelet

a tanulók közhasznú munkavégzésének egészségügyi feltételeiről

2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről


a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről


a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

60/1999. (XII. 1.) GM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet módosításáról

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet

az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól

25/1996. (IV. 17.) IKM rendelet

a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányok vizsgálatáról és tanúsításáról

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

6/1984. (III. 27.) IpM rendelet a villamos berendezések biztonságát ellenőrző szerv kijelöléséről és hatásköréről

8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet egyes villamossági termékek vizsgálatáról és megfelelőségi tanúsításáról

2/1972. (I. 25.) KPM rendelet a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV.


(Anyagmozgatás és -tárolás) fejezetének kiadásáról1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet

a közúti közlekedés szabályairól

6/1975. (V. 31.) KPM rendelet a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály V. (Függőpályák) fejezetének kiadásáról

14/1985. (XI. 30.) KM rendelet a vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

9/1987. (IX. 15.) KM rendelet a sikló, a függőpálya, a sífelvonó és a mozgólépcső (mozgójárda) kezelőjének képzéséről és vizsgáztatásáról

17/1993. (VII. 1.) KHVM az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről

8/1998. (III. 31.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet módosításáról

11/1994. (III. 10.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet módosításáról

11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet

a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról

14/1993. (V. 21.) KHVM—BM együttes rendelet

a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet módosításáról

17/1994. (V. 31.) KHVM—BM együttes rendelet

a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet és az azt módosító 14/1993. (V. 21.) KHVM—BM együttes rendelet módosításáról


az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

2/1995. (I. 6.) MüM rendelet az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

8/1998. (III. 31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet a kazánok és egyéb nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről

5/1990. (XII. 6.) NM rendelet a légszennyező anyagokról, a levegőminőségi határértékekről és a légszennyezettség méréséről

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

11/1995. (II. 28.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról

13/1997. (VI. 20.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról

44/1997. (XII. 17.) NM rendelet

a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről

26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról


33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

Biztonsági szabályzatok

8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálybaléptetéséről4/1979. (III. 7.) NIM rendelet a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata

hatálybaléptetéséről31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet

Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

43/1999. (VIII. 4.) GM rendelet

a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet módosításáról

32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet

Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról


az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet módosításáról

31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról


a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet módosításáról

30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról


a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet módosításáról

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet

a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról


Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

28/1994. (X. 28.) KHVM rendelet

az Országos Vasúti Szabályzat kiadásáról


az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról

36/1999. (XI. 12.) KHVM rendelet

az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról

15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásárólA földművelésügyi miniszter 17/1991. (VII. 22.) FM rendelete

az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet módosításáról

1/1995. (I. 6.) MüM rendelet az Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat kiadásáról

Munkavédelemmel kapcsolatos fontosabb társasági szabályozások.1996 Emelőgép Biztonsági Szabályzat és 1. sz. módosítása 1998

11/VU/1993 A felvételre jelentkező, valamint a vállalati dolgozók pályaalkalmassági és munkaköri alkalmassági vizsgálata, a foglalkoztatás-egészségügyi ellátás rendszere, valamint a vállalati dolgozók egészségmegőrzésével összefüggő feladatok ellátása.

32/VU/1995 A munkára képes állapot vizsgálatának egységes szabályozása.18/VU/1997 Védőruhák és felszerelések nyilvántartása.4/VU/2000 A nemdohányzók védelméről szóló törvény társasági végrehajtásának

szabályozása.6/GKVHU/1998 Adatszolgáltatás a bejelentett üzemi baleset és a foglalkozási betegség

bekövetkezése után keresőképtelen állományba nem kerülő biztosítottakról.1/SZÜIU/1996 Munkabaleset fogalomkörébe nem tartozó üzemi balesetek ügyintézése.


4/TVHU/1979 Szögbelövő készülékek használata.

Munkavédelmi Szabályzat2000.

FÜGGELÉK


F1 A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE A Társaság által szervezett tanfolyamokon munkavédelmet csak az oktathat, illetve munkavédelmi vizsgára felkészítő előadást csak az tarthat, aki felsőfokú, vagy középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik, és szerepel a társasági „Oktatói névjegyzék”-ben.Az újonnan belépők oktatását, illetve az időszakos oktatást csak az azzal megbízott, munkavédelmi vizsgával rendelkező személy végezheti.F1.1 A munkavédelmi képzésre és továbbképzésre, illetve az elméleti és

gyakorlati oktatásra vonatkozó rendelkezések.F1.1.1 A munkavédelmi oktatás rendje:F1.1.1.1 A munkavédelmi oktatást és vizsgáztatást munkaidőben kell megtartani.F1.1.1.2 Az oktatás időtartamára, illetve az emiatt kiesett munkaidőre távolléti díjat

kell fizetni.F1.1.1.3 Azt a munkavállalót, aki saját hibájából nem vesz részt a munkavédelmi

oktatáson, a munkavégzéstől el kell tiltani. Az emiatt kieső munkaidőre munkabér nem fizethető.

F1.1.1.4 Gyakorlati és elméleti oktatásban kell részesíteni munkába állás előtt azokat a munkavállalókat, akik:

a Társaság állományába újonnan léptek be, munkahelyükről 3 hónapnál hosszabb ideig távol voltak, munkahelyén szervezeti, technológiai, vagy más - egészségre,

munkabiztonságra kiható - változás történt, a Társaság valamely munkahelyéről más munkahelyre, vagy munkakörbe

kerültek, akik munkabalesetet okoztak, illetve kvázi baleset részesei voltak, akiknél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményei megváltoztak, főiskolai és egyetemi hallgatók, akik a Társaságnál szakmai gyakorlatukat

töltik, a Társaságnál gyakorlati képzésben részesülő szakmunkástanulók,

szakközépiskolai tanulók és szünidei foglalkoztatáson résztvevők.az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F1.1.1.5 Oktatás keretén belül a munkavállalókkal meg kell ismertetni: a munkavédelmi alapfogalmakat, a környezetvédelem és a munkavédelem

kapcsolatrendszerét, a társasági és helyi munkavédelmi szervezet és képviselet felépítését, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályait, a munkakör ellátásához szükséges óvórendszabályokat, szabványokat,

biztonsági szabályzatokat, utasításokat és egyéb munkavédelmi jellegű előírásokat, a baleset esetén követendő eljárást,

balesetekre vonatkozóan a kártérítési, biztosítási feltételeket, a munkahelyi magatartás szabályait, az alapvető higiéniai, valamint elsősegélynyújtási szabályokat, a védőfelszerelések, berendezések, egyéni védőeszközök használatának

kötelezettségét, a használatukra vonatkozó rendelkezéseket, a közvetlen munkahelyre vonatkozó helyi munkavédelmi utasításokat, a helyi közlekedési szabályokat, az alkalmazott technológiai-, kezelési- karbantartási utasításokat, munka közben a biztonsági előírások betartásának módjait, a munkaköréhez tartozó gépek, berendezések működését, az esetleges


veszélyhelyzeteket, illetve veszélyforrásokat, a védőberendezéseket, elhelyezésüket és működtetésüket,

a tűzvédelmi alapismereteket, az elsősegélynyújtás helyi feltételeit, a gyakorlati munka biztonságos folyamatát, a munkahelyi rendet, fegyelmet, a tisztaság előírásait, az alkoholszondázás rendjét, a munkára képes állapot fogalmát, az elektromos főkapcsolók, vészjelzők, vészkioldók helyét, rendeltetését,

valamint a vészkijáratokat, a bombariadó terv általános ismereteit.

F1.1.1.6 Az oktatásokat a rendszeresített oktatási naplóban kell bizonylatolni.F1.1.1.7 Az előzőekben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan

nem foglalkoztatható.F1.1.1.8 Fizikai állományú munkavállaló a munkavédelmi ismeretek elsajátításáig

csak közvetlen felügyelet mellett foglalkoztatható. F1.1.1.9 A felügyeletet a dolgozó csoportvezető, vagy a helyi sajátosságokat ismerő

gazdasági vezető által írásban megbízott szakmunkás látja el.F1.1.1.10 Ha az oktatott munkavédelmi ismereteket a munkavállaló nem sajátította

el, részére az oktatást meg kell ismételni. A pótoktatás tartalmazza azt az elméleti, vagy gyakorlati oktatási anyagot, amelyről hiányoznak a munkavállaló ismeretei.

F1.1.1.11 Ha a munkavállaló a pótoktatás visszakérdezése alkalmával sem bizonyította a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását, a felvétele szerinti munkakörének ellátására alkalmatlan, így abban további munkavégzésre nem osztható be.

F1.1.1.12 Szervezett képzésben részesülő új forgalmi munkavállalók, illetve társasági szakmunkásképzésben résztvevő szakmunkástanulók, szakközépiskolai tanulók az oktatási tematika keretén belül, az első munkanapon munkavédelmi oktatásban részesülnek. Az oktatást az oktatási naplóban kell bizonylatolni.

F1.1.1.13 A képzésben részesült, vagy más telephelyről munkába állításra kerülő forgalmi munkavállalót az adott munkahelyen oktatásban kell részesíteni munkába állítását megelőzően.

F1.1.1.14 Az oktatást a munkavédelmi vezető, a gazdálkodási egység vezetője által írásban megbízott vezető, műszakvezető diszpécser, illetőleg a helyi forgalmi oktatótiszt tartja. Az oktatás előtt a munkavédelmi vezető felkészítést tart a megbízott (kinevezett) oktatóknak.

F1.1.1.15 Az oktatás az oktatási naplóban bizonylatolandó.F1.1.1.16 A munkavédelmi vezetők szükség szerinti, de legalább félévenkénti

gyakorisággal munkavédelmi továbbképzésben vesznek részt. A továbbképzés megtartásáról a társasági munkavédelmi vezető gondoskodik.

F1.1.2 A Társaság területén munkát végző, de nem a Társaság állományába tartozó munkavállalók oktatása:

F1.1.2.1 A Társaság bármely területén munkát végző, alkalmi munkára felvett munkavállaló munkába állítás előtt munkavédelmi oktatásban vesz részt.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F1.1.2.2 A Társaság területén munkát végző, de nem a Társaság állományába

tartozó munkavállalónak, vagy a munkát végzők vezetőjének munkavédelmi oktatását az érintett terület (gazdálkodó egység) szerint illetékes munkahelyi vezető - szükségszerűen bevonva a munkavédelmi vezetőt - végzi, a munkavégzés megkezdése előtt. Az oktatás megtörténtét az oktatási


naplóban bizonylatolja.F1.1.2.3 A nem a Társaság állományába tartozó munkacsapat vezetője az oktatási

anyagot, az oktatását végző területileg illetékes vezetőtől, illetve a munkavédelmi vezetőtől írásban is megkaphatja.

F1.1.2.4 Ha a munkavégzés időtartama a 90 naptári napot meghaladja, 90 naponként ismételt oktatást kell tartani. A munkacsoport vezetője - figyelmének egyidejű felhívása mellett - gondoskodik arról, hogy a naponta munkát végzők folyamatosan megismerjék a munkavédelmi oktatás anyagát.

F1.1.3 A Társaság területén munkát végző, de nem a gazdálkodó egység állományába tartozó társasági munkavállalók oktatása

F1.1.3.1 A gazdálkodó egység területén munkát végző, de nem az állományába tartozó társasági munkavállalót, vagy a munkát végző társasági munkavállalók vezetőjét - a forgalomból, vagy a technológiából adódó veszélyeztetés esetén - a munkavégzés területe szerint illetékes munkahelyi vezető részesíti munkavédelmi oktatásban a munkavégzés megkezdése előtt. Az oktatás megtörténtét a munkahelyi vezető a gyakorlati oktatási naplóban bizonylatolja.

F1.1.3.2 A munkacsoport vezetője gondoskodik arról, hogy a naponta munkát végzők folyamatosan megismerjék a munkavédelmi oktatás anyagát.

F1.1.4 Az ismétlő-továbbképző oktatás rendje:Ismétlő munkavédelmi oktatásban részesül a Társaság összes fizikai munkavállalója, az alábbiak figyelembevételével:F1.1.4.1 Azok a forgalmi fizikai munkavállalók, akik rendszeres forgalmi

ismeretbővítő oktatásra kötelezettek, kiegészítőleg munkavédelmi oktatásban részesülnek, melyet az ismeretfelújító oktatással azonos ütemezésben kell megtartani.

F1.1.4.2 A munkavédelmi oktatást a szakmai oktatással együttesen bizonylatolják.az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F1.1.4.3 Az F1.1.4.1. pontba nem tartozó fizikai munkavállalók oktatását az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F1.1.5 Szervezett közösségi munkavégzésA szervezett közösségi munkavégzést megelőzően a résztvevők munkavédelmi oktatásban részesülnek. Az oktatást a munka megbízott vezetője végzi és külön íven bizonylatolja. Közösségi munka esetén a munkáltató a közösségi munka szervezője.F1.1.6 A tanulók (hallgatók) gyakorlati foglalkoztatását, nyári szünidős

alkalmazását megelőző oktatás:A Társaság területén tanulók, főiskolai, egyetemi hallgatók csak munkahelyi felügyelet mellett foglalkoztathatók.A felügyeletet ellátó személyt:

szakmunkástanulók tanműhelyi és csoportos oktatása, szakmunkástanulók szakmunkásbérben történő foglalkoztatása esetében, szakmai gyakorlaton résztvevő főiskolai és egyetemi hallgatók esetében, nyári szünidős diákok foglalkoztatása esetében a foglalkoztató gazdálkodó egység vezetője írásban bízza meg.

szakközépiskolai tanulók gyakorlati oktatásával csak az oktatói névjegyzékben szereplő szakiránynak megfelelő „Társasági oktatói megbízólevéllel” rendelkező személyt lehet megbízni.

F1.1.7 Az oktatást végzők kijelölése, felkészítése, vizsgáztatása és rendszeres továbbképzése:

a munkavállalók munkavédelmi oktatását végzőket a gazdálkodó egység vezetője


írásban bízza meg. A megbízás előfeltétele az érvényes munkavédelmi vizsga. F1.1.8 Az oktatásban felhasználandó segédanyagokkal,

szemléltetőeszközökkel történő ellátás rendje:A munkavédelmi oktatás céljára elhatárolt helyiség kijelöléséről a gazdálkodó egység vezetője gondoskodik. Az oktatáshoz szükséges segédanyagokat, szemléltető- eszközöket a gazdálkodó egység vezetője biztosítja, ennek érdekében igényelheti az Oktatási Iroda közreműködését.F1.1.9 A Társaság területén munkát végző külföldi gazdálkodó szervezet

munkavállalójának munkavédelmi oktatása:A Társaság területén munkát végző külföldi gazdálkodó szervezet munkavállalójának (dolgozó csoportjának) oktatása az F1.1.2. pont szerint történik.Különös tekintettel a nyelvi nehézségekre, a munkavégzésre vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a munkavédelmi oktatás rendjét és ezen belül a tolmácsolás biztosítását.Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.F1.1.10 A munkavédelmi oktatás nyilvántartása:A munkavédelmi oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét hitelt érdemlő módon, Munkavédelmi Oktatási Naplóban, vagy más módon, naprakészen kell nyilvántartani.Az oktatás nyilvántartásának tartalmaznia kell:

az oktatás időpontját és időtartamát, az oktatás tárgyának megjelölését, az oktatás jellegét (előzetes, időszakos, rendkívüli) az oktatást végző nevét, munkakörét, aláírását, az oktatásra kötelezett nevét, munkakörét, aláírását, a beszámoltatás formáját, eredményét.

F1.2 A munkavédelmi vizsgák rendje.F1.2.1 A Társaságnál munkavédelmi vizsgára kötelezettek:

minden vezető, valamint kinevezett helyettese, a Társaságnál tervezést végző és beruházást lebonyolító munkavállalók, a termelést, szállítást, forgalmat irányító és ellenőrző munkavállalók, minőségi ellenőrök, akik munkafolyamat leírást, technológiát készítenek, tervezők, technológusok, az emelőgép ügyintézők, szociális létesítmények vezetői, gondnokai, akkumulátortöltők, javítást végzők, galvanizálók, méregkezelők, biztosító-berendezés szerelő műszerész, elektrikusok, segédelektrikusok, villanyszerelők, lánghegesztők, lángvágók, kábelszerelők, kábelmérők, gázpalackszállítók-, kezelők faipari gépek kezelői, veszélyes gépek javításával, karbantartásával megbízott személyek és a

berendezések kezelői, pályaépítő- és karbantartó- felépítményesek,


közép- és nagyterhelésű nyomástartó berendezések kezelői, felsővezeték szerelők, vegyszeres gyomirtást végzők, kézi ívhegesztők, védőgázas ívhegesztők, plazmavágók, PB gázas forrasztók, "A" és "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánok fűtői és kezelői, hőközpont- kezelők, emelőgépkezelők, -vezetők és -szerelők, kötözők, emelőgép karbantartók, targoncavezetők és szerelők, oktatást végző dolgozók, forgalom és feszültség alatti pályán tartózkodásra jogosító igazolvánnyal

rendelkezők, forgalom közben helyszíni javítást végzők, veszélyes hulladékokkal (veszélyes hulladékként kezelendő anyagokkal)

foglalkozó munkavállalók.F1.2.2 Munkavédelmi vizsgát kell tenni a kinevezéstől, ideiglenes megbízástól, tartós

helyettesítés kezdetétől, illetve a munkába állítástól számított 3 hónapon belül. A munkavédelmi vizsgát, amely csak a meghatározott munkakör betöltésére jogosít, ötévenként meg kell ismételni.

F1.2.3 A legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállaló a munkavédelmi vizsga alól mentesül, ha jelenleg munkavédelmi területen is tevékenykedik.

F1.3 A munkavédelmi vizsgák lebonyolításának rendje:F1.3.1 A vizsgabizottságelnöke: az igazgatóságok vezetői, vagy az általuk megbízott vezető állású munkavállalók, akik érvényes munkavédelmi vizsgával is rendelkeznek,tagjai: igazgatósági munkavédelmi vezető, vagy az általa kijelölt munkavédelmi vezető, az illetékes munkavédelmi képviselet tagja.A vizsgabizottság indokolt esetben legfeljebb két fővel kiegészíthető. (Pl.: speciális területek szakértőivel).F1.3.2 A vizsgakötelezett munkavállalókról a gazdálkodó egység munkavédelmi

vezetője és a terület irányítója egyeztetett nyilvántartást vezet.F1.3.3 A helyi munkavédelmi vezető gondoskodik:

a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők kivételével - a vizsgakötelezett munkakörébe kinevezett munkavállalók vizsgáztatásáról, a vizsgára kötelezettek vizsgára történő felkészítésével,

a vizsgával rendelkező munkavállaló 5 évenkénti ismétlő vizsgáztatásáról. a vizsgajegyzőkönyv alapján nyilvántartást vezet és gondoskodik a

vizsgaigazolás kiállításáról. sikertelen munkavédelmi vizsga esetén 60 nap elteltével a vizsgázót

pótvizsgára rendeli be. másodszori sikertelen vizsga esetén a munkavállalót olyan munkakörbe kell

áthelyezni, amelyre munkavédelmi vizsga nem kötelező.F1.3.4 A munkavédelmi vizsga szóbeli és/vagy írásbeli részből áll. F1.3.5 A vezetők, munkáltatói jogkört gyakorlók irásbeli, a többi munkavállalók

művezetői szintig bezárólag írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek.F1.3.6 A pótvizsga szóbeli vizsgából áll.F1.3.7 A munkavédelmi vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a

vizsga helyét, időpontját, a vizsgabizottság tagjainak nevét, a vizsgára


kötelezett nevét, születési idejét, munkahelyét, munkakörét és a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet iktatni kell, és irattárban megőrizni öt évig.

F1.3.8 A vizsgabizottság vizsgáról készített jegyzőkönyvben engedélyezi a vizsgabizonyítvány kiadását.

F1.3.9 A sikeresen vizsgázó munkavállaló részére - igazgatóságonként - egységesített bizonyítványt kell kiállítani, melyet a vizsgabizottság elnöke hitelesít. A bizonyítványon a nyilvántartási számot és a vizsga pontos időpontját is fel kell tüntetni.

F1.3.10 A vizsgabizonyítványt a helyi munkavédelmi vezető a vizsgát követő 15 napon belül eljuttatja a munkavállalóhoz, aki azt köteles úgy tárolni, hogy ellenőrzéskor be tudja mutatni (külső munkaterületen az utólagos bemutatás elfogadható).

F1.3.11 A jegyzőkönyv alapján a vizsgázott munkavállalókról betűsoros - számítógépes - nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a vizsgát lebonyolító szervezet köteles gondoskodni.

F1.4 A szakmai képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos munkavédelmi követelmények

A munkavédelmi általános ismereteket a képző és továbbképző tanfolyamokon - minimum 4 óra - oktatni kell.A munkavédelmi tantárgy keretén belül - a tanfolyam sajátosságainak megfelelően - az alábbi témaköröket kell feldolgozni:

a munkavédelem fogalma, célja, elvei, eszközei, a munkavédelem szabályozásrendszere, baleset bejelentés, nyilvántartás, munkaegészségtan, a munkabiztonság pszichológiai alapjai,

elsősegélynyújtás (általános és áramütéses balesetek esetén), a közlekedési biztonsági alapismeretek, a közlekedési létesítmények munkavédelmi követelményei, fűtés, szellőzés, világítás, zajelhárítás, környezetvédelem, a villamosság biztonságtechnikája, anyagmozgatás, raktározás, vegyi anyag kezelése, tűzvédelmi ismeretek.

F1.5 Az elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése.A munkáltatói jogkörgyakorló vezető feladata

a kiképzett elsősegélynyújtók szükséges létszámának biztosítása, és annak évenkénti felülvizsgálata,

a munkahelyen dolgozók közül (rátermettségük alapján) az elsősegélynyújtók kijelölése,

az elsősegélynyújtók első képzésére, valamint kétévenkénti továbbképzésére vonatkozó igény megküldése a Társasággal szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak.

F2 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK BIZTOSÍTÁSA

A Társaság a jogszabályi előírások alapján a munkahelyi ártalmak megelőzése céljából a következőket biztosítja a munkavállalóknak:

egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási eszközök és szerek, védőkenőcsök.

F2.1 Az egyéni, minősített védőeszközök (védőruha, védőfelszerelés)


biztosításának rendje.F2.1.1 A gazdálkodó egységek a helyi MvSz-ben előírt tevékenységekre

védőeszközöket biztosítanak: a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalóknak, alkalmi és szervezett társadalmi munkát végzőknek, a kötelező szakmai továbbképzésen résztvevő munkavállalóknak, a szakmunkástanulóknak és a szakközépiskolai tanulóknak, a felsőoktatási intézmények és a középiskolák kötelező gyakorlaton

résztvevő hallgatói, illetve tanulói részére, a társasági munkában résztvevő iskolai tanulóknak, a Társaság területén ellenőrzést végző személyeknek, látogatóknak, technológiai utasításban meghatározott tevékenységekhez.

F2.1.2 Ha valamely munkafolyamatnál a munkavállalót többféle ártalom érheti, minden egyes ártalomra, illetőleg az ártalmaktól együttesen védő kombinált egyéni védőfelszerelést kell biztosítani. A Társaság az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeli megváltást nem adhat. Az egyéni védőeszköz juttatásának írásbeli meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

F2.1.3 A tevékenységek szerinti egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket, az elhasználódásukat követően veszélyes hulladékként kezelendő védőeszközök körét

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.1.4 Meg kell határozni az egyéni védőeszközök használatának, kezelésének

oktatási rendjét az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F2.1.5 Amennyiben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel, a kockázatok (egészséget nem veszélyeztető mértékűre) csökkentése érdekében a munkavállalókat védőeszközzel kell ellátni. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását a 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.

F2.1.6 A kockázatbecsléshez, a védőeszköz kiválasztáshoz, valamint a védőeszköz használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

F2.1.7 A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztásra vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket és ajánlásokat, a védőeszköz juttatással kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltatónak kell naprakészen nyilvántartani és az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatni.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.1.8 Az F2.1.5., F2.1.6. és F2.1.7. pontokban foglaltak 2000. augusztus 1.-jével

lépnek hatályba.F2.2 Egyéni minősített védőeszközök megrendelésének, beszerzésének,

nyilvántartásának, kiadásának rendjeF2.2.1 Az egyéni védőeszközök mennyiségi beszerzésével összefüggő tervezés az

érintett igazgatóságok feladata, a munkavédelmi képviselő (bizottság) bevonásával a társasági igények figyelembevételével, az érvényben lévő jogszabályok, rendeletek alapján.

F2.2.2 Az általánosan használt minősített és minősítési jellel ellátott egyéni védőeszközök beszállítására a Társaság közbeszerzési pályázaton választja ki a vállalkozó(ka)t a társasági munkavédelmi szakemberek bevonásával. A megkötött keretszerződések alapján az igazgatóságok igényeinek


megfelelően hajtják végre a konkrét beszerzéseket, illetve gondoskodnak a megfelelő raktározásról.

F2.2.3 A kis számban használatos, speciális felhasználású egyéni védőeszközöket (melyek az F2.2.2. pontban jelzett szerződésekben nem szerepelnek) a felhasználó szakterületek az egyéni igényeiknek megfelelően szerzik be, a közbeszerzési pályázatot kiíróval történt előzetes egyeztetést követően.

F2.2.4 A készletbiztosítás, kiadás, csere, visszavonás a gazdálkodó egységek feladata, az

MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.2.5 Minden telephelyen a használatos egyéni védőeszközökből bármely műszak

részére hozzáférhető módon biztonsági tartalékot kell képezni.F2.2.6 Az egyéni védőeszköz használatára kötelezettek részére a vételezést a

munkahelyi vezető nyomtatvány (ruhacsere engedély) kitöltésével engedélyezi. A nyomtatványt csere esetén is alkalmazni kell. A munkavállalók részére a védőeszközt az e feladattal megbízott munkavállaló adja ki.

F2.2.7 Az egyéni védőeszközök nyilvántartását a mindenkor érvényben lévő társasági szabályozások alapján kell végezni.

F2.2.8 A munkavállaló a számára kiadott védőruhát és védőfelszerelést ott köteles leadni, ahol felvette.

F2.2.9 Ha a munkavállaló leltározás, leszerelés, vagy áthelyezés során védőeszközeivel elszámolni nem tud, a hiányról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a hiányt elismeri, és a kárt (nyilvántartott értéket)a dolgozóval meg kell téríttetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az adott szolgálati hely nevét, a védőeszköz megnevezését is. A jegyzőkönyv alapján a szolgálati hely az illetékes jövedelemszámolási szervezet felé a hiányzó védőeszköz pontos értékét felszámoló és mentesítő jegyen a levonáshoz megadja. A védőeszköz értékének megállapítására a szolgálati hely Humánügyi Osztálya (illetve csoportja), illetve vita esetén a Logisztikai Iroda jogosult. Elhunyt munkavállaló esetében a hiányzó védőeszközöket térítés nélkül kell leírni.

F2.2.10 Hivatali leszerelés esetén a munkavállaló aláírása a jegyzőkönyvön nem szükséges, de "hivatali leszerelő" feliratnak szerepelnie kell.

F2.2.11 Leszereléskor, ha a munkavállalónak hiánya van, a szolgálati hely Humánügyi Osztálya, illetve Humánügyi Csoportja jár el a levonás tárgyában. Ha a munkavállalónak hiánya nincs, és ruhakönyvvel rendelkezik, leszerelési lapján a ruházati rovatot a felelős vezetője igazolhatja.

F2.2.12 Átszereléskor a munkavállalónak védőeszközeivel 8 napon belül el kell számolnia. Ellenkező esetben, felszólítás után, a nála lévő eszközöket elveszettnek kell tekinteni és vele hivatalból való leszereltnek megfelelően, kell eljárni.

F2.3 Az egyéni védőeszközök tisztításának, fertőtlenítésének, karbantartásának, felülvizsgálatának rendje.

F2.3.1 A BKV Rt. keretszerződés alapján biztosítja a védőeszközök tisztíttatásának és javíttatásának lehetőségét. A szolgálati hely köteles kapacitásában elvégezni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tisztítási és javítási feladatokat. Amennyiben a szolgálati hely nem saját kapacitásában kívánja a fenti feladatokat ellátni, abban az esetben köteles a hivatkozott keretszerződésben megjelölt vállalkozó/k szolgáltatását igénybe venni. A védőruhák tisztításáról a gazdálkodó egység köteles gondoskodni, a tisztítás módját a jogszabályi előírásoknak megfelelően

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.


F2.3.2 .Az ellátásban részesített munkavállaló feladata a részére kiadott egyéni védőfelszerelés, védőruha használata, napi gondozása, megőrzése. A munkáltató által biztosított egyéni védőeszközökhöz ápoló, tisztító, fertőtlenítő szereket kell biztosítani.

F2.3.3 Ha a védőruházat - eszköz nem nyújtja a szükséges védelmet, (elszakadt, meghibásodott, bármilyen oknál fogva nem megfelelő), a munkavállaló köteles felettesének erről jelentést tenni, aki az azonnali cseréről gondoskodik.

F2.3.4 A védőruházat és a védőfelszerelés előírásszerű használatát, állapotának és tisztaságának ellenőrzését a közvetlen munkahelyi vezető köteles végezni.

F2.3.5 A munkahelyi vezető gondoskodik a védőeszközök szükség szerinti cseréjének engedélyezéséről.

F2.4 A védőeszközök selejtezése.A használatra alkalmatlan védőeszközök selejtezését a Társasági Selejtezési Állandó Team végzi a szolgálati hely javaslata alapján, a mindenkor érvényes selejtezési utasítás szerint.F2.5 Védőital juttatás.F2.5.1 Védőitalra jogosító munkakörök. A Társaság, sajátos tevékenységéből adódóan az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII.28.) NM sz. rendelet figyelembevételével, melegítő, illetve hűsítő italt juttat a munkahelyi klimatikai körülményektől függően a következők részére:

a járművezetők, tengelyszolgálatos munkavállalók, a felsővezeték-szerelő és kábelfektetési, jelző, biztosítóberendezés, váltó

szerelési munkát végző munkavállalók, a kocsiszínek, garázsok és műhelyek, raktárak fizikai munkavállalói és

közvetlen irányítóik, a kazánházak, melegüzemek dolgozói, a vasúti pálya- építő és karbantartó munkavállalói, a forgalomirányítók, jegy- és főellenőrök, szakaszellenőrök, a központi forgalmi ellenőrző tisztek, csomóponti diszpécserek,

zavarelhárító tisztek, menetellenőrök, az alagútban munkát végzők, a vonalműszaki és vonali létesítmények ellátását végző munkavállalói, a baleseti helyszínelő-tisztek, forgalombiztonsági ellenőrök, az utastájékoztató táblaszerelők, a jegy (szállító) raktárosok, jegykiadók, az utasszámlálók,

F2.6 A melegítő és hűsítő italok juttatásaF2.6.1 A melegítőital készítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzéséről a

szolgálati helyek kötelesek gondoskodni. Az elkészített védőitalt a munkahelyekre kötelesek kellő minőségben, mennyiségben és hőmérsékleten a higiéniai követelmények betartásával eljuttatni és kiszolgáltatni (ivóedényekre vonatkozóan is).

F2.6.2 Melegítő italt kell adni kellő hőfokon hideg évszakban, a szabadban dolgozók részére azokon a napokon, amikor várható napi középhőmérséklet a +4°C-t nem éri el, továbbá mindazoknak a zárt helyen dolgozóknak is, ahol a napi - munkahelyen mért - hőmérséklet a + 10°C-ot a munkaidő 50 %-nál hosszabb időtartamban nem éri el. Melegítő italt naponta és személyenként legalább fél liter mennyiségben kell kiszolgáltatni. A melegítő italok készítését, kezelését,


szállítását csak egészségügyi törzslappal rendelkező munkavállaló végezheti.F2.6.3 Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24°C (K) EH

értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16°C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű szódavíz, vagy ízesített alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített.

F2.6.4 A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére legalább + 50°C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez az előző bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani.

F2.6.5 A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.6.6 További munkakörökre a védőital biztosítását, illetve egyéb kiegészítő

védőitalok (pl.: citromlé) adását az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F2.7 Tisztálkodási, fertőtlenítő szerek és eszközök, védőkenőcs juttatása.F2.7.1 A juttatást a tárgyidőszak elején, a hónap tizedik napjáig a meghatározott

mennyiségben és minőségben - természetben - kapják a jogosult munkavállalók.

F2.7.2 A tisztálkodási, fertőtlenítő szerek és eszközök, védőkenőcsök folyamatos biztosításáról a szolgálati hely gondoskodik.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.7.3 Kizárólag kereskedelemben kapható, megfelelőnek minősített tisztítószert,

eszközt és védőkenőcsöt lehet csak beszerezni. A bőrvédő készítményként használható termékeket a 2/1983. (II.14.) EüM rendelet melléklete határozza meg. A rendelet mellékletében nem szereplő termék csak akkor használható bőrvédő készítményként, ha alkalmazását az Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet (OMÜI) engedélyezte.

F2.7.4 A tisztálkodási szerekre vonatkozó munkahelyi igényeket a munkahelyi vezetők határozzák meg, az alábbiak figyelembevételével:

Az intenzív, nagy hatású kéztisztítószerrel ellátott munkavállalóknak, védőkenőcsöt vagy bőrápoló krémet kell adni.

Az ellátásként, darabonként legalább 125 g. tömegű, kereskedelmi forgalomban kapható pipereszappant kell biztosítani.

A munkavállalók részére a ténylegesen végzett munkatevékenység szerinti tisztítószereket kell biztosítani.

Az ellátásra jogosult munkaköröket, a szükséges mennyiséget és a biztosítás módját

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F2.7.5 A forgalmi és tengelyszolgálatos munkavállalók tisztálkodási szerrel való

ellátását az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F3 A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK F3.1 Általános magatartási szabályokF3.1.1 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre

alkalmas állapot.


A munkára képes állapot vizsgálatát az erre vonatkozó Vezérigazgatói Utasításban foglaltak szerint kell végezni. Vitás esetekben ki kell kérni a munkavédelmi képviselő véleményét.A felelős gazdasági vezető köteles munkakezdéskor és a munkavégzés során ismételten meggyőződni arról, hogy a munkavállaló meghatározott időben és helyen munkára képes állapotban van-e. Ha nem, a munkavállalót nem szabad munkába állítani.F3.1.2 A magatartás szabályai a munkahelyen.F3.1.2.1 A munkavállaló a munkahelyen csak olyan tevékenységet végezhet, amire

megfelelő szakképzettséggel, oktatással és megbízással rendelkezik.F3.1.2.2 A munkahelyen tilos minden olyan magatartás (játék, fegyelmezetlenség,

zavarás munkaközben stb.), amely a munkavállalót, vagy társait munkavégzésében zavarja, figyelmét a munkaműveletről elvonja, illetve balesetveszélyt idézhet elő.

F3.1.2.3 A termelésirányító vezetők hatáskörüknek megfelelően kötelesek naponta ellenőrizni, hogy az irányításuk alatti munkahelyen rend és fegyelem legyen. A vezető köteles rendszeresen ellenőrizni a munkavállalókat, hogy betartják-e a munkavédelmi előírásokat, nem követnek-e el olyan mulasztást, fegyelmezetlenséget, ami miatt a munkától el kell őket tiltani, illetve figyelmeztetésük indokolt.

F3.1.2.4 Gyűrű, nyaklánc, karkötő, karóra, illetve egyéb veszélyhelyzetet előidéző tárgy (pl.: beakadás-veszélyes fülbevaló stb.) viselése tilos a balesetveszélyes munkák során, kiemelten az alábbi munkahelyeken, illetve munkakörökben:

próbateremben, áramátalakító állomásokon, feszültség alatti létesítmények, berendezések kezelése, javítása során, anyagmozgatás, szállítás közben, forgó gépek közelében, gépek, járművek karbantartása, javítása során, emelőgépek szerelése, használata, karbantartása, kötözés során, kosaras járművön végzett munkavégzés során. létesítményi tűzoltóság gyakorlata, tűzoltóverseny, illetve tűzoltás, mentés

soránF3.1.2.5 A munkavállaló a munkahelyen köteles a részére kiadott védőfelszerelést

és védő-, vagy munkaruházatot munkavégzés közben rendeltetésszerűen használni. Ha a munkavállaló a védőeszközt és ruházatot figyelmeztetés ellenére sem viseli szabályosan, a munkától el kell tiltani, felelősségre vonást kell kezdeményezni. A kiesett időre munkabér nem adható. A munkavállaló a munkahelyen megfelelő biztonságot nyújtó, jó állapotú ruhában és lábbeliben dolgozhat. Ennek megfelelőségét a gazdasági vezetők rendszeresen kötelesek ellenőrizni. Minden fizikai munkahelyen (illetve annak közelében) a munkavégzés közben a lógó, hosszú hajat megfelelő sapkával, vagy kendővel le kell fedni, melyet a munkavállalóknak kell biztosítania.

F3.1.2.6 A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha számára a tevékenység elvégzésére az egyéni védőeszköz nincs biztosítva a Mtv 63.§-ban rögzítetteknek megfelelően.

F3.1.2.7 Olyan gyógyszer, kábítószer hatása alatt, amely a koncentráló képességet, a helyzetmegítélést, az egyensúlyérzést, a reflexműködést rontja, bénítja, munkát végezni csak a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének


figyelembevételével szabad.F3.1.2.8 A munkahelyen olyan körülményeket kell biztosítani, (a mindenkori

technológiai és műszaki szinten és a szervezés területén) amely kizárja, hogy a veszélyes és ártalmas munkaköri tényezők károsan hassanak a munkavállalókra.

F3.1.2.9 Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

F3.1.2.10 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is.

F3.1.2.11 A szakvizsgához, járművezetői engedélyhez, illetve járművezetői igazolványhoz kötött munkakörben a munkavégzés során a munkavállaló köteles magánál tartani a munkavégzésre jogosító (érvényes) igazolványát (járművezetői engedély, illetve jogosítvány, targoncavezetői igazolvány, különféle gépkezelői igazolványok stb.). Az igazolványok érvényességét a vizsgálatot követő 15 napon belül be kell jegyeztetni.

F3.1.3 Munkaközi szünetF3.1.3.1 Az étkezés céljára - a munkaidő megszakítással - biztosított munkaközi

szünetet a munkavállaló lehetőleg az étteremben, étkezőhelyiségben, vagy az e célra kijelölt helyeken töltse el.

F3.1.3.2 Képernyő előtt folyamatosan munkát végzők részére óránként legalább 10 perc pihenőidőt kell tartani, mely nem vonható össze. A munkaközi szünet időtartamát nem szabad a munkavégzés helyén eltölteni.

F3.1.4 Képernyő előtti munkavégzésF3.1.4.1 A képernyő előtti tényleges munkavégzés időtartama a napi 6 órát nem

haladhatja meg.F3.1.4.2 A munkáltató köteles a munkavállalót látásvizsgálatra elküldeni., a

munkavállaló köteles a vizsgálaton részt venni.F3.1.4.3 A munkavállalót, a képernyő előtti munkavégzéshez megfelelő,

szemüveggel kell ellátni (a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelően), ha a szemészeti szakvizsgálat indokolja a szemüveg használatát, illetve, ha a munkavállaló által használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő (2000. december 31.-ét követően kell alkalmazni).

F3.1.4.4 Az előző pontban foglaltak végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.

F3.1.4.5 A 2000. január 1.-jét követően létesített új, képernyős, munkahelyeknek meg kell felelnie az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek.

F3.1.4.6 A 2000. január 1.-jét megelőzően létesített, képernyős, munkahelyeknek 2000. december 31.-től kell megfelelnie az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek.

F3.1.5 Dohányzással kapcsolatos előírásokF3.1.5.1 A nem dohányzók védelméről minden munkahelyen, dohányzó helyek, he-

lyiségek kijelölésével, vagy más szervezési intézkedéssel kell gondoskodni.F3.1.5.2 Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi


szükségessé, külön dohányzó helyet kell kijelölni.F3.1.5.3 A Társaság területén (helyiségeiben) szervezett értekezleteken a

dohányzás tilos. Óránként 10 perces szünetet kell tartani, a dohányzás a szünetben megengedett, a kijelölt dohányzó helyen.

F3.1.5.4 A tilalom betartásáért az értekezlet vezetője felelős.F3.1.5.5 A dohányzó munkavállalók részére munkahelyük közelében jól szellőzött

helyen kell biztosítani a dohányzás lehetőségét. Ezt a helyet megfelelő feliratú táblával kell megjelölni.

F3.1.5.6 Tilos a dohányzás továbbá minden olyan társasági területen, ahol ezt jogszabályi előírás alapján tábla tiltja.

F3.1.5.7 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény előírásai, és a társasági szabályokat előíró Vezérigazgatói Utasítás rendelkezései az irányadóak.

F3.2 A Társaság területén, illetve hatáskörén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések.

F3.2.1 A gazdálkodó egység területén, vagy hatáskörén kívül idegen vállalkozó esetében végzett tevékenységnél szerződésben kell rögzíteni, és a területileg illetékes munkavédelmi vezetővel ellenjegyeztetni, hogy

ki a felelős a munkavállalók oktatásáért (név, beosztás szerint) ki biztosítja a szükséges védőeszközöket, ki irányítja a helyszínen a munkavégzést, ki ellenőrzi a munkát és az előírások betartását, kinek a feladata a munkavégzés feltételeit biztosítani, vitás esetben kinek a hatáskörébe tartozik a döntés, kinek a feladata munkabaleset esetén a bejelentés, a kivizsgálás és a

nyilvántartásba vétel.F3.2.2 Fenti követelmények megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt

munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.

F3.2.3 Fentiek értelemszerűen nem vonatkoznak az önmagára és mások számára az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit kielégítő tevékenységre. (pl.: másológép, számítógép stb. javítás, karbantartás).

F3.2.4 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavégzés teljes folyamatára organizációs tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:

a munkák megfelelő ütemezését, a munkák megfelelő szervezését, különösen akkor, ha egy-egy területen

több kivitelező egyidejűleg végez munkát, a szükséges létesítmények - felvonulási utak, szállások, egészségügyi

létesítmények, raktárak stb. - megvalósítását is.F3.2.5 Berendezés, gép, szerszám, eszköz bérbeadásának - szerződésben

rögzítendő - munkavédelmi feltételei.az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F3.2.6 A Társaság területén kívüli munkavégzés megszervezéséért felelős személykötelessége

a munkabiztonság feltételeinek megteremtése, a feltételek írásban történő rögzítése,

a munkafolyamat jellegétől függően a szükséges kollektív, vagy személyi


védőeszközöket biztosítani, más gazdálkodó egység eltérő munkakörülményeiről és a belőlük fakadó

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre ártalmas tényezők hatásának kiküszöböléséről munkavédelmi oktatást szervezni,

a munkafolyamat megkezdése előtt szerződésben rögzíteni kell a munkaterület határait, a munkavégzés körülményeit, a más gazdálkodó egység által biztosított feltételeket, a kapcsolattartásra kijelölt felelős személy nevét, a munkafolyamatban résztvevő munkavállalók magatartására vonatkozó korlátozásokat, stb.,

F3.2.7 a munkát végző és végeztető kijelölt felelősök ellenőrzési kötelezettségét írásban kell rögzíteni.

F3.3 Több gazdálkodó egység által végzett munka koordinálása.F3.3.1 Mind a két (vagy több) gazdálkodó egységtől felelős személyt kell kijelölni,

akik kötelesek a munkavégzés folyamatossága és biztonsága érdekében koordinálni, a szükséges intézkedéseket megtenni. Meg kell határozni a folyamatos ellenőrzés rendjét, a két (vagy több) gazdálkodó szervezet közötti megosztottságot.

F3.3.2 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavégzés teljes folyamatára organizációs tervet kell készíteni, és a területi munkavédelmi vezetővel ellenjegyeztetni.

F3.3.3 A Társaság területén munkát végző, más gazdálkodó egység munkavállalói a munkafolyamat megkezdése előtt, az F1. fejezetben foglaltak szerint munkavédelmi oktatásban részesülnek.

F3.3.4 A vasúti pályatesteken végzendő munkák koordinálását, biztonsági előírásait az 1993. évi XCV. törvény a vasútról, valamint a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról, 1. számú - Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata -, valamint 2. számú - Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata - mellékletében foglaltak alapján kell végezni, és

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F3.3.5 A Társaság és a külföldi gazdálkodó egység között kötött szerződésnek kell

tartalmazni mindazokat a követelményeket és azok megvalósításának feltételeit, amelyeket a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok a szerződésbe utalnak

F3.4 A látogatók számára biztosítandó munkavédelmi feltételek.F3.4.1 A Társaság telephelyein látogatónak minősül munkavédelmi szempontból az

a személy, aki nem rendelkezik az érintett telephelyre belépésre jogosító igazolvánnyal.

F3.4.2 A Társaság területére látogatóként érkező személy(ek) kiséréséről, a szükséges munkavédelmi eszközök biztosításáról, a látogató a Társaság területén való tartózkodásának bejelentéséről és az

előírt belépési engedélyek megszerzéséről a fogadó gazdálkodó egység vezetője gondoskodik.

F3.4.3 Az érvényben lévő munkavédelmi előírások betartása a látogató részére is kötelező. Ezek szükség szerinti megismertetéséért, indokolt esetben munkavédelmi oktatás végrehajtásáért a gazdálkodó egység vezetője felelős.

F3.5 Azon munkahelyek jegyzéke, ahová csak a beosztottak, illetve felügyelettel megbízottak léphetnek be



F3.5.1 Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes munkahelyek (tűzvédelmi besorolás alapján):

fényezőműhely, festékraktár, festékkeverő helyiség, olaj- és benzinraktár, oxigén- és disszupalack- tároló, asztalos- gépműhely, kompresszorhelyiség, impregnáló műhely, öntőműhely, gázfogadó állomás, akkumulátortöltő helyiségek, egyéb - hasonló jellegű - munkahelyek.

F3.5.2 Áramütés-veszélyes munkahelyek: elektromos próbaterem, mérőszoba, elektromos kapcsolóterem, áramátalakító helyiségek. feszültség alatti pályák (alagút, járműtelepi próbavágányok, líravágányok,

felszíni forgalmi vágányok, kihúzóvágányok METRÓ, MILLFAV területén), üzembe helyezett diesel-helyiségek, illetve gépterem, mozgólépcső-gépházak, akkumulátortöltő helyiségek, kosaras gépkocsik szerelőállványai, szellőző gépházak, biztonsági berendezések helyiségei.

F3.5.3 Sugárveszélyes munkahelyek: röntgen, radioaktív és izotóp munkahelyek

F3.5.4 Mágneses erőterekkel kapcsolatos előírásokataz MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F3.5.5 Mérgezésveszélyes munkahelyek: méregraktár, olyan műhely, laboratórium, ahol mérgező anyagot használnak, akkumulátorjavító műhely, hűtőjavító műhely, galvanizáló műhely.

F3.6 Azon munkahelyek, munkafolyamatok, illetve munkakörök jegyzéke, ahol egyedül munkát végezni nem szabad: villanyszerelők, MSz 1585 szerint forgalom és feszültség alatti pályán,

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni. elektrikusok, segédelektrikusok, érintésvédelmi mérést végzők, akkumulátor javító-, töltő helyiségben, elektromos próbaterem, mérőszobában, motorpróbateremben, gépházban, zárt térben, mélyben, vagy magasban végzett hegesztés, fa- és fémforgácsoló gépműhelyben, járműcsatolás, tolatás közben, kapcsolóhelyiségben,


kondenzvíz- tárolóban, járművek fődarab ki- és beemelésekor, zárt térben végzett festés, felületkezelés esetében, alagúti munkánál, csatornajavítás, -tisztítás végzésekor, egyéb beszállással végzett munkáknál, járműemeléskor, villamos, trolibusz, HÉV és fogaskerekű járműveken, ha a munka jellege a

felsővezetéki feszültségmentesítést nem teszi lehetővé, jelzőberendezés-szerelő. kazánfűtő, hőközpont kezelő - kivéve, ha a berendezés biztonsági vagy/és

automatizáltsági szintje a szabványban előírtak szerint azt lehetővé teszi, valamint minden olyan munkahelyen, ahol a helyi gazdasági vezető

szükségesnek tarja, illetve a technológiai rend előírja.F3.7 Munkaköri tilalomjegyzékekF3.7.1 Azon munkakörök, tevékenységek jegyzéke, ahol nők nem foglalkoztathatók,

még esetenként sem: anyagmozgató (rakodó, szállító) 20 kg felett, fékező, saruzó, csatoló, tolatásvezető, alkatrészek, jármű-fődarabok tisztítása (pl: petróleum), illetve forró vizes,

vegyszeres mosása, lemezvágó gépek kezelése (1 méternél nagyobb asztallapnál), famegmunkáló gépek kezelése, gumiszerelő, járművön végzett lakatos és szerelőmunka, vonalon, edző (cián, nagyfrekvenciás), kompresszor- és préslégszerszám- kezelés, pala (eternit) vágó, akkumulátor szállítása, mozgatása, akkumulátorjavító, -töltő, -karbantartó, (a kocsiszíni napi vizsgálat

kivételével), épületen magasban végzett bádogos, asztalos és tetőfedő betanított és

segédmunka, kazánfűtő (szén, koksz), kőszabályozó (köszörűs és csiszolókő), szakképzettség nélkül, fémcsiszoló,

öntvényköszörűs, poliészter szigetelő, váltókezelő és tisztító, (helyszíni állítású súlykörtés váltónál), hegesztés vonali munkán, hegesztő (fedőpor alatti), olajréteg, olajsár feltörése, vonali felsővezeték-szerelő, kábelszerelő, felépítményes, burkolatöntő, pályaőr, hidas pályaőr, épületasztalos (épületen végzett munkák), festékszóró (kivéve az elektrosztatikus festékszórást), metrópályát és -alagutat karbantartó munkás,


metró-járműtelepi járműkisérő, kovács, vibrációs és pneumatikus kéziszerszámok kezelése, víztisztító és derítőmű-karbantartó. HÉV járművezető, diesel mozdonyvezető, gépkísérő a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 8.sz. mellékletében felsorolt

megterheléseknek megfelelő tevékenységekF3.7.2 Azon munkakörök, tevékenységek jegyzéke, ahol a terhesség

megállapításától, nők nem foglalkoztathatók.A tilalmi jegyzékben szereplő munkakörökben foglalkoztatott női munkavállalók kötelesek terhességüket bejelenteni, és terhesgondozási könyvüket munkahelyi vezetőjüknek bemutatni.

járművezető, segédjárművezető, kocsimozgató, Metró mélyállomási munkahelyen dolgozók, hegesztő, elektrikus, segédelektrikus, méregraktár-kezelő, üzemanyagkút- kezelő, tabulátor kezelő számítógép operátor, számítógép kezelő, járműkísérő, jegy- és bérletellenőr, szakaszellenőr, fővizsgáló, vonatvezető, vezető jegyvizsgáló, váltóőr, jelzőőr, gépmunkás, darukezelő, kötöző, targonca- és munkagépvezető, -kezelő, tálaló, felszolgáló, cinező, forrasztó, kapcsolóvizsgáló, léghálózat-víztelenítő, akkumulátorvizsgáló (lúgos), -karbantartó, kocsitakarító, kocsimosó, homokfúvó, krómozó, nikkelező, forgórész- fonó kenő-olajozó, portás, kapuőr gépkocsi- és teherforgalmi kapunál, portás, kapuőr, szállóügyeletes éjszakai műszakban, mikasütő, poliamid-lebegtető, minőségellenőr (járműveken végzett munkánál), felvonókezelő, anyagmozgató (rakodó, szállító, csomagkézbesítő), víz és ételhordó, röntgenes, váltótisztító kazánkezelő, peronőr, postai kézbesítő, épületen kívül,


forgalmi menetellenőr, csomóponti diszpécser, forgalmi (központi AVM) diszpécserek és zavarelhárító tisztek, forgalmi, balesethelyszínelő tiszt, valamint a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 8. sz. mellékletében felsorolt

megterheléseknek megfelelő tevékenységekF3.7.3 Azon munkakörök, tevékenységek jegyzéke, ahol fiatalkorúak nem

foglalkoztathatók. elektrikus, segédelektrikus, kárpitos, kocsimosó, anyagmozgató, szállító, rakodó, telefonkezelő, forgó-mozgó gépek kezelése, felső vezeték és kábelszerelő, hegesztő, festő-mázoló, fényező, gumiszerelő, gumijavító, vulkanizáló, magasban végzett munkák, felvonószerelő, felvonókezelő, kovács, edző, villanyszerelő, fűtő, alkatrészek, járműfődarabok tisztítása, vegyi, illetve főzés útján, olajozó, olajtöltő, kártoló gépmunkás, vonali jelzőszerelő, jelző tisztántartó, felépítményes, pályaőr, vonalgondozó pályamunkás, váltólakatos és segítője, szálló ügyeletes, forgalmi végrehajtó szolgálat, semmilyen munkakörben, pálya és alagút karbantartó, diesel vezető (kenő), akkumulátor karbantartó, -javító, -töltő, (savas, lúgos), biztosító berendezés karbantartása, szerelése, mozgólépcső gépkezelő, gondozónő, gyermekfelügyelő, váltókezelő, állomás műszaki ügyeletes (metró), vibrációs és pneumatikus kéziszerszám kezelése, víztisztító és derítőmű karbantartó, gázpalackszállítók, -kezelők, faipari gépek kezelői, közép- és nagyterhelésű nyomástartó berendezések kezelői, mérgező, maróanyagok szállítói, kezelői, felhasználói, PB-gázas forrasztók, hűtőbádogos, "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánok fűtői és kezelői,


hőközpont kezelők, emelőgép-kezelők és -vezetők, járművezetők, tengelyszolgálatos munkavállalók, pénztári és jegyárusító munkavállalók, vasúti pálya és közútépítők, forgalomirányítók, jegy- és főellenőrök, alagúti munkákon, vonalműszaki és vonali létesítményeknél a fizikai munkavállalók, utasszámlálók, utastájékoztató táblaszerelők, jegy (szállító) raktáros, ioncserélő vízlágyító kezelők és karbantartók, két és többalkotós műgyanták összeállítása és felhasználása, impregnáló, olaj- és gázkemence kiszolgálása, röntgen, valamint izotópos berendezések kezelése, galvanizáló, fékbetétező, benzol, toluol, anilin tartalmú festékek, hígítók, ragasztók és kromofág

használatánál, növényvédő és gyomirtó szerek használatánál, tűzoltó készülékek javításánál és töltésénél, fémöntő munkakörben, ólomhegesztő munkakörben, vibrációs ártalommal járó berendezések kezelésénél, a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt kóroki tényezők

fennállása esetén a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 8. sz. mellékletében felsorolt

megterheléseknek megfelelő tevékenységekA fenti munkakörökben szakmunkástanuló és szakközépiskolai tanuló - a szakma elsajátításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és időtartamra foglalkoztatható.A fiatalkorú foglalkoztatható abban a munkakörben, amelyben szakmunkás-képesítést, illetőleg szakképesítést szerzett és ellátására orvosi vélemény szerint alkalmas.

F3.8 Az üzemi kísérletekkel, próbaüzemmel kapcsolatos munkavédelmi előírások.

F3.8.1 Üzemi kísérlet lefolyatását a társasági szabályozások határozzák meg.F3.8.2 Üzemi kísérlet esetében a kísérletet elrendelő gazdasági vezetőnek

gondoskodni kell a Társasághoz kerülő, vagy készülő új, vagy korszerűsített, eddig még nem használt géphez, berendezéshez a szükséges engedélyek beszerzéséről, kezelési- karbantartási utasítás készítéséről, a munkavédelmi üzembe helyezési engedély kiadásának elrendeléséről.

F3.8.3 A sorozatgyártású belföldi gépekkel, berendezésekkel tervezett kísérletnél a gyártó, illetve forgalmazó által szállított kezelési- karbantartási utasítás kiegészítés nélkül használható, ha az alkalmazás körülményei külön feltételeket nem igényelnek, illetve kielégítik a vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

F3.8.4 Importból származó gépekkel, berendezésekkel tervezett kísérletnél a hazai


gyártásúakra előírtak alapján kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy a kezelési utasítás magyar nyelvű, hiteles, szakszerű fordításáról is gondoskodni kell.

F3.8.5 Ha a gyártó által készített kezelési - karbantartási utasításban előírtak nem biztosítják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, akkor kiegészítő, vagy helyi utasítást kell készíteni. Ezt a rendelkezést az egyedi tervezésű és gyártású gépek, berendezések esetében is érvényesíteni kell. A kezelési- karbantartási utasítás elkészítése a tervező (szerkesztő) és gyártó (megvalósító) együttes kötelezettsége. Ezt a kötelezettséget, a prototípus megvalósítását lebonyolító társasági szervnek kell érvényesíteni. Az egyedi kezelési- karbantartási utasításokat az F4.5 pont szerint kell elkészíteni. Ezek szerint kell felülvizsgálni a gépekkel, berendezésekkel szállított kezelési- karbantartási utasításokat is.

F3.8.6 A technológiai utasításnak tartalmaznia kell az MSz 14399 szerintieket kiemelten:

a munkavégzés személyi feltételeit, a védőberendezéseket és egyéni védőeszközöket, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szolgáló

magatartási szabályokat, stb.F3.8.7 Új, eddig nem alkalmazott anyagok, berendezések, eszközök használatát

csak a munkavédelmi oktatást követően szabad megkezdeni.F3.8.8 A kezelési- karbantartási, illetve a technológiai utasítást - a kísérlet ideje alatt

- az adott munkahelyen kell tartani, hogy ellenőrzés esetén, illetve a munkavállalóknak betekintésre rendelkezésre álljon. A kísérlet tárgyául szolgáló eszközt, berendezést a vonatkozó előírásoknak megfelelő védőberendezéssel kell ellátni.

F3.8.9 Külső céggel kötött kísérleti szerződés esetén a cég és a Társaság más szakszolgálatának munkavállalói csak a helyi gazdálkodó egység vezetőjének engedélyével végezhetnek munkát.

F3.8.10 A kísérlet időtartamát, illetve annak befejezési idejét az adott kísérletre készített forgatókönyvben kell rögzíteni.

F3.8.11 A vasúti létesítmények próbaüzemét az építési engedélyt kiadó felügyeleti hatóság engedélyezheti.

F3.8.12 A termelő-berendezések próbaüzemét a munkavédelmi üzembe helyezési engedély elrendelésére jogosult vezető, emelőgépek esetében az illetékes emelőgép ügyintéző engedélyezi.

Az engedélyező felelős vezető az elrendelés kiadása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a munkahely, gép, berendezés az üzemeltetés során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelel-e és erről "Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelés"-t kell kiadnia.

A gép, berendezés, munkahely jellegének, bonyolultságának megfelelően, max. 6 hónapos próbaüzem állapítható meg.

Kézi szerszámok, kézi gépek, egyszerűbb berendezések üzembe helyezését

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni. Ha egyedi használatról van szó, próbaidő kikötése nem szükséges.

F3.9 Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje.F3.9.1 A munkahelyeken - jellegének elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a

munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani


kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.F3.9.2 A Társaság működési területén minden munkahelyen (időszakonként

működő, mozgó munkahelyeken is) az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeiről gondoskodni kell.

Az elsősegélynyújtáshoz - 100 m-en belül elérhetően 1– 4 dolgozó esetében MSZ 9950–69.2db sebkötöző csomag 1– 30 dolgozó esetében MSZ 445–68.I. nagyságú mentődobozt, 31– 50 dolgozó esetében MSZ 445–68.II. nagyságú mentődobozt, 51–100 dolgozó esetében MSZ 445–68.III. nagyságú mentődobozt, 101–200 dolgozó esetében MSZ 445–68.IV. nagyságú mentődobozt, 201–400 dolgozó esetében MSZ 445–68.V. nagyságú mentődobozt, azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók létszáma a 400-at meghaladja, a

létszámnak megfelelően több mentődobozt kell készenlétben tartani.

F3.9.3 Minden munkahelyen, minden műszakban 1-1, ott, ahol egy időben 100 m-es körzeten belül legalább 30 fő dolgozik, műszakonként 2-2 kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie. Ilyen szempontból üzemi munkahely a tanműhely is, ahol a munkavállalói létszámban figyelembe kell venni a szakmunkástanulók létszámát is.

F3.9.4 A járműveken a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a mentődobozokat biztosítani.

F3.9.5 A munkahelyeken az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető lehetőleg központi fekvésű, pormentes (célszerűen üvegezett ajtajú, zárható faliszekrényben) és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani.

F3.9.6 Azon a munkahelyen, ahol 30 főnél többen dolgoznak, az elsősegélyhelyet "Elsősegélyhely" feliratú tábla kifüggesztésével, jól láthatóan meg kell jelölni. Az üvegezett ajtajú faliszekrényre vöröskeresztet kell festeni. Nagyobb munkahelyeken feltűnő helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsősegélyhely hol található.

F3.9.7 A táblán fel kell tüntetni az oda beosztott elsősegélynyújtó és a műszaki mentők nevét, valamint a munkavédelmi vezető nevét és munkahelyét.

F3.9.8 Ha a munkahelyen több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként kell feltüntetni ezeket az adatokat.

F3.9.9 Kiküldött munkacsoportnál, ha a létszám a 4 főt meghaladja a III-as nagyságú mentődoboz készenlétben tartása szükséges. Itt az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben 5 literes műanyag kannában ivóvizet kell tárolni, naponta friss vízzel feltöltve.

F3.9.10 Az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodás céljára az elsősegélyhelyen kellő mennyiségű kéztisztítószert és körömkefét, továbbá törölközőt is készenlétben kell tartani.

F3.9.11 Minden munkahelyen az elsősegélynyújtás módjáról és eszközeiről szemléltető falitáblát kell kifüggeszteni. Villamos energia fogadó-elosztó és átalakító munkahelyen, ahol villamosenergia-feszültség alatt, vagy közelében dolgoznak, a legközelebbi feszültségmentesítő helyét és az ilyen munkával kapcsolatos elsősegélynyújtás módját feltüntető táblát is ki kell függeszteni.

F3.9.12 Az elsősegélynyújtó helyen tartott gyógyszer- és kötszer-felhasználási könyv vezetéséért az elsősegélynyújtó a felelős. A munkabaleseti bejelentő napló ellenőrzésével egy időben a területileg illetékes munkavédelmi vezető az elsősegélynyújtó helyen tartott gyógyszer- és kötszer- felhasználási könyvet is


ellenőrzi, és ezt aláírásával igazolja.F3.9.13 Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzése, karbantartása, valamint az

elhasznált, lejárt, vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlása a munkahelyi vezető feladata.

F3.9.14 Az elsősegélynyújtó hely előírás szerinti meglétét és használhatóságát az illetékes gazdasági vezetők rendszeresen ellenőrizni kötelesek. Az elsősegélynyújtó helyek felszereltségét a munkavédelmi szemlék alkalmával a bizottság ellenőrizni köteles, tapasztalatait jegyzőkönyvbe veszi, a hiányosságok megszüntetésére a munkahely vezetőjének figyelmét felhívja.

F3.10 A közösségi munka bejelentésének, engedélyezésének, nyilvántartásának rendje.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F3.11 Az óvórendszabályokban, biztonsági szabályzatokban az MvSz

szabályozási körébe utalt előírások.az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat, Hegesztési Biztonsági Szabályzat, Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat, Vas és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat, Vasútüzemi munkák Biztonsági Szabályzata, Vasútépítési és fenntartási munkavégzés Biztonsági Szabályzat, Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat, Erdészeti Biztonsági Szabályzat, Országos Vasúti Szabályzat I., II., III.

F3.12 Anyagmozgatás, anyagtárolás.F3.12.1 Kiemelten kell szabályozni a maró, vagy mérgező hatású folyadék

tárolóedényből történő ürítésének és tisztításának egyéb biztonságos módjátaz MvSz helyi mellékletében.

F3.12.2 A fémszerkezetű állványokat, létrákat legalább 2 évenként, a kézikocsikat, a faszerkezetű állványokat, létrákat legalább évenként az illetékes munkavédelmi vezető szükségszerű bevonásával a helyi irányítónak ellenőrizni kell a kopás, elhasználódás szempontjából.

F3.12.3 Azokon a területeken, ahol a gyakori használat szükségessé teszi, ennél rövidebb felülvizsgálati idő is megállapítható. Ezek a vizsgálatok nem zárják ki a felhasználás előtti szemrevételezéssel való vizsgálatot. Az időszakos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv 1 példányát az illetékes igazgatósági munkavédelmi vezetőnek át kell adni. Csak az MSz EN 131-1, 131-2 sz. szabványokban előírt létrát szabad beszerezni, használni.

F3.13 Vegyi anyagok használata, kezelése.F3.13.1 Vegyi anyagok használatával, kezelésével csak olyan személy bízható meg,

aki: egészségileg, szellemileg alkalmas, a 18. életévét betöltötte, a szakirányú tanfolyamot sikeresen elvégezte, a vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat ismeri és azokat a helyi

adottságoknak megfelelően, alkalmazza.


F3.13.2 Vegyi tevékenység végzése alkalmával védőeszközök, berendezések, használata kötelező.

F3.13.3 A különleges vegyipari berendezésekre és a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat egyedileg, a kezelési- karbantartási utasításokkal összhangban kell meghatározni.


F3.14 Emelőgépekre vonatkozó előírásokEmelőgépekre vonatkozó előírásokat, a helyi adottságokhoz igazodó üzemeltetéssel kapcsolatos eltéréseket a társasági szabályozás alapján kell meghatározni a központi emelőgép ügyintéző jóváhagyásával, az igazgatósági emelőgép ügyintéző véleményének kikérése mellett.F3.15 Gépjárműjavítás munkavédelmi feltételei.A gépjárműjavítás biztonsági előírásait a Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzatában foglaltak alapján kell szabályozni

az MvSz helyi mellékletében F3.16 Vasúti (kötöttpályás) járművek javításának munkavédelmi feltételeiA vasúti járművek javításának biztonsági előírásait az Országos Vasúti Szabályzatban, valamint az érvényes technológiai utasításokban foglaltak alapján kell szabályozni

az MvSz helyi mellékletében F3.17 Építőipari kivitelezésnél előzetes értesítés tartalmaA kivitelező, vagy ha az építési munkát több kivitelező végzi az építtető köteles értesítést küldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes felügyelőségéhez a munkálatok megkezdése előtt, abban az esetben, ha

az építési munka terjedelme az előzetes ütemezés szerint meghaladja a 30 munkanapot és az egyidejűleg foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, vagy

az építési munka terjedelme meghaladja az 500 fő-nap mértékét. Az értesítés tartalma:

Az értesítés elküldésének kelte: Az építkezési helyszín pontos címe: Az építető(k) neve és címe: Az építmény rendeltetése: A felelős tervező(k) neve és címe: A kivitelező(k) neve és címe: Az építési munka irányításáért felelős személy(ek) A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett időpontja A kivitelezési munkák tervezett időtartama: Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma: Az építési helyszínen tervezett közreműködő (al)vállalkozó(k) és egyéni

vállalkozó(k) száma: A már kiválasztott (al)vállalkozók adatai (név, cím, felelős irányító neve és

címe):

F3.18 Veszélyes hulladék kezelése, szállításaMérgezőnek/veszélyesnek minősülő anyagok:

fék-, váltó-, motor- hidraulika olajok fagyálló


szerves oldószer tartalmú festékek, hígítók ablakmosó folyadék kárpittisztító sampon mosó és fertőtlenítő szerek stb, melyek kezelését, tárolását, szállítását.


F4 MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény munkahely, technológia, munkaeszköz, a munkavédelmi követelményeket kielégíti és üzemeltetését elrendeli.F4.1 Az épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök, gépek

üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok.F4.1.1 Minden új létesítmény, minden átalakított, felújított létesítmény, valamint 30

napos szüneteltetés után bármely létesítmény használatba vételét, minden új, vagy megváltoztatott termelőeszköz (gép, berendezés), technológiai, gyártási eljárás bevezetését, minden, a munkakörülmények lényeges megváltoztatásával járó tevékenység elrendelését

a munkavédelmi alkalmasság, legkésőbb az üzembe helyezési eljárással egyidejű felülvizsgálatával,

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés előfeltételeinek megléte esetén az üzembe helyezés munkavédelmi szempontból való írásbeli elrendelésével,

az üzembe helyezés munkavédelmi elrendelését a foglalkozás-egészségügyi szakorvos és az illetékes munkavédelmi képviselet véleményének figyelembevételével,

a munkavédelmi elrendelésnek az érvényes jogszabályok szerinti érdekelt hatóságok, szakszolgálatok és az illetékes érdekképviseleti szervek számára való megküldésével

kell végrehajtani.F4.1.2 A munkavédelmi üzembe helyezési eljárást az üzemeltető munkáltató írásban

kezdeményezi.F4.1.3 A használatbavételi, üzemeltetési elrendelésben rögzíteni kell:

a gép, berendezés, gépsor, üzem, műhely, stb., pontos megnevezését, a telepítés helyét, a gép, berendezés, gépsor, ipari nyilvántartási, valamint leltári számát, elektromos adatait, az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit, a tervező, kivitelező építészeti, gépészeti, villamos stb. munkavédelmi

nyilatkozatát, a munkavédelmi megfelelőség tanúsítását, a gazdálkodó szervezet vezetője által az eljárást szabályozó utasításában

meghatározott egyéb (szakértői) véleményeket, az üzembe helyezést megelőző vizsgálat eredményeit,

az eljárás során tapasztalt hiányosságokat, megszüntetésük határidejét, az elrendelés jellegét, (próbaüzemi, ideiglenes, végleges), gépek, berendezések esetében az MSz EN 292-2:1993. - Gépek

biztonsága - szabványban foglalt dokumentációkat, meglévő, illetve átadásra kerülő dokumentációk (gépkönyv, kezelési-,

karbantartási utasítás, stb.) jegyzékét.F4.1.4 Az elrendelés kiadásánál figyelembe kell venni az illetékes szakhatóságok


által adott engedély esetleges kikötéseit, feltételeit.F4.1.5 Az üzembe helyezési elrendelés kiadásának alapvető feltételei:

a jóváhagyott kezelési- karbantartási utasítás, a kezelő személy(ek) bizonylatolt oktatása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeinek megvalósítása (ergonómiai vizsgálatok stb. igénybevételével).

F4.1.6 Az 1999. január 1-je után üzembe helyezett, vagy használatba vett munkaeszközökre a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III.31.) MüM rendelet előírásait kell alkalmazni.

F4.1.7 Az 1999. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, vagy használatba vett munkaeszközökre a rendeletben foglalt követelményeket 2002. január 1-jével kezdődően kell alkalmazni az alábbi kivétellel, mely már hatályos:

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes munkaeszközt csak annak kezelője használja, azonban javítást, átalakítást, karbantartást, tisztítást ezzel megbízott személy is végezhet.

A munkáltató által a munkavállalók részére biztosított utasításoknak tartalmazniuk kell a munkaeszköz működésére vonatkozó valamennyi ismeretet, továbbá az előrelátható üzemzavar és meghibásodás esetén szükséges teendőket.

F4.2 A munkavédelmi üzembe helyezés elrendelés kiadása, jogosultságának meghatározása.

F4.2.1 A központi beruházások üzembe helyezésének munkavédelmi elrendelésére a Társaság vezérigazgatója jogosult.

F4.2.2 Minden egyéb üzembe helyezés munkavédelmi elrendelésére az illetékes igazgatóság vezetője jogosult, a jogkör további átadását

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.2.3 Az emelőgépek munkavédelmi üzembe helyezését a helyi munkavédelmi

vezető és az emelőgép ügyintéző együttesen végzi. Az emelőgép ügyintéző kezeli az emelőgépek okmányait, a dokumentációk egy példányát az üzemeltetés helyén biztosítja.

F4.3 A használatbavételt, üzembe helyezést megelőző vizsgálatok, műszeres mérések rendje.

F4.3.1 Az üzembe helyezések munkavédelmi elrendelését megelőző felülvizsgálat során a jogszabályok, szabványok, Társaságra vonatkozó szabályzatok, óvórendszabályok és biztonsági szabályzatok előírásait kell figyelembe venni.

F4.3.2 A munkavédelmi üzembe helyezést elrendelő gondoskodik a műszeres mérésről és egyéb szakhatósági engedélyek beszerzéséről.

F4.4 A munkavédelmi üzembe helyezési elrendelés ügyintézése.F4.4.1 Az elrendelés egy példányát meg kell küldeni:

az üzemeltetés helye szerinti közvetlen felelős gazdálkodó vezetőnek, az üzemeltető gazdálkodó egység munkavédelmi vezetőjének, az érintett munkavédelmi képviselőnek, a hatósági használatbavételi elrendeléshez kötött létesítmények,

munkaeszközök, gépek esetében (az előbbieken kívül): az érdekelt hatóságoknak

F4.4.2 Hatósági nyilvántartásba vett járművek esetében munkavédelmi üzembe helyezési eljárásnak csak a járművön felépítményként elhelyezett létesítményekre, berendezésekre kell kiterjednie.


F4.5 Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások, stb. kidolgozásának, jóváhagyásának, nyilvántartásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének munkavédelmi vonatkozásai.

F4.5.1 Kidolgozásukra és jóváhagyásukra azok a társasági szervek jogosultak, melyeket a társasági SzMSz erre feljogosít.

F4.5.2 A kidolgozás során figyelembe kell venni az MSz 14399.sz. szabványt, valamint az alkalmazó igazgatóság munkavédelmi vezetőjének, munkavédelmi képviselőjének véleményét.

F4.5.3 Az érvényben lévő utasítások megnevezését az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F4.5.4 El kell végezni az utasítások felülvizsgálatát rendkívüli esemény, vagy baleset bekövetkezése esetén is, ha a vizsgálóbizottság ezt előírja.

F4.5.5 A munkavédelmet érintő előírások, szabványok, szakirodalom beszerzése a gazdálkodó egységek feladata.

F4.6 Rendkívüli események.Rendkívüli eseménynek számít, amikor a szabályos, biztonságos üzemvitel nem folytatható. Ezek közül a munkabaleseteket az ott leírtak szerint kell bejelenteni, az egyéb események (pl. szabálytalan munkavégzésből eredő munkaleállítás, munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől stb.) bejelentését

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.7 A munkaeszközök, egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelősége.F4.7.1 A munkaügyi miniszter a módosított 5/1993. (XII.26.) MüM rendeletében

meghatározott munkaeszközt, továbbá valamennyi egyéni védőeszközt forgalomba hozni, üzembe helyezni, használatba venni, akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal.

F4.7.2 A munkavédelmi megfelelőség vizsgálatát a minőségügyről szóló jogszabály és a munkaügyi miniszter rendelete szerinti rendben kell elvégez(tet)ni.

F4.7.3 A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben meghatározza az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályait. (2/1995. (I.6.) MüM sz. rendelet)

F4.7.4 Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök gyártását, vagy üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal.

F4.7.5 Belföldi gyártású, az 5/1993. (XII.26.) MüM számú rendelet 1. sz. mellékletében szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségét a minőségügyről szóló külön jogszabályban meghatározott második szintű minőség tanúsítással kell tanúsítani.

F4.7.6 Külföldről behozott az 5/1993. (XII.26.) MüM számú rendelet 1. sz. mellékletében szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségének tanúsításához az előző bekezdésben hivatkozott minőség tanúsítással egyenértékű, a Magyar Szabványügyi Testület által elfogadott magyar nyelvű minőség tanúsítást kell biztosítani.

F4.7.7 Az előző bekezdésben meghatározott minőség tanúsítással egyenértékű az erre akkreditált vizsgálólaboratórium megfelelőségi tanúsítványa.

F4.8 Munkavédelmi ellenőrzés.F4.8.1 Munkavédelmi szemlék rendje.F4.8.1.1 A Társaság minden munkahelyén évente, a gazdálkodó egység ütemter-

vében meghatározott számú munkavédelmi szemlét kell tartani. Az ütemtervet az igazgatóság (gazdálkodó egység) munkavédelmi vezetője


állítja össze, jóváhagyása az igazgatóság vezetőjének jogkörébe tartozik.A szemle kiterjed: az előző szemlén feltárt hiányosságok megszüntetésének ellenőrzésére, az épületek állapotára, a biztonságtechnikai és üzemegészségügyi feltételek meglétének

vizsgálatára, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre

vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére, a munkavédelmi oktatások, valamint a helyi vezetők munkavédelmi

ellenőrzési tevékenységének, előírt bizonylatolásának meglétére. F4.8.1.2 A munkavédelmi szemlék ütemtervét - melyet az igazgatóságok

(gazdálkodó egységek) munkavédelmi vezetői készítenek az igazgatóságok vezetőinek jóváhagyásával - a társasági munkavédelmi vezető részére meg kell küldeni, a tárgyévet megelőző december 15-ig.

F4.8.1.3 A szemlebizottság javasolt összetétele (a helyi adottságoknak megfelelően):

az igazgatóság vezetője (esetenként), illetve az általa megbízott gazdasági vezető

a szemlézett terület közvetlen és közvetett gazdasági vezetői, foglalkozás-egészségügyi orvos, igazgatósági munkavédelmi vezető, a helyi munkavédelmi vezető, emelőgép ügyintéző, tűzvédelmi előadó, munkavédelmi képviselő, a gazdálkodó egység vezetője által meghívottak, az érdekképviseleti szervek képviselője (az érdekképviseleti szervek igénye

szerint).F4.8.1.4 A szemlebizottság vezetésének teendőit a szemlén résztvevő

legmagasabb beosztású gazdasági vezető látja el.F4.8.1.5 A munkavédelmi szemlebizottság megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti a

szemlézett terület munkavédelmi vezetője. A szemlejegyzőkönyvet a szemlebizottság vezetője aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyvet kapják: a résztvevők, a társasági munkavédelmi vezető a szemlét követő öt munkanapon belül.

F4.8.1.6 A munkavédelmi szemle megtartásához szükséges technikai és biztonsági feltételekről a szemlézett terület vezetője gondoskodik.

F4.8.1.7 A szemlejegyzőkönyvben rögzített - a szemle során megállapított - hiányosságok megszüntetésére a szemlebizottság vezetője felelős személyt és határidőt jelöl meg.

F4.8.2 Munkaeszközök, gépek időszakos biztonsági felülvizsgálatára vonatkozó előírások, a vizsgálatok rendje.

F4.8.2.1 A hatósági vizsgálatok alá vont berendezések felülvizsgálatáról a társasági SzMSz szerint illetékes szervezet gondoskodik.

F4.8.2.2 A vizsgálatra kötelezett munkaeszközök, gépek vizsgálatának végrehajtásáért a gazdálkodó egységen belül az a munkahelyi vezető felelős, emelőgépek esetében az az emelőgép ügyintéző is, akinek területén a munkaeszközt, gépet üzemben tartják, használják. Az ellenőrzés végrehajtását naplóban kell bizonylatolni.


F4.8.2.3 A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére a 113/1998. (VI.10.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

F4.8.2.4 A gépek biztonsági követelményeinek és megfelelőségének tanúsítására a többször módosított 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet előírásait kell alkalmazni.

F4.8.2.5 A vizsgálatra kötelezett munkaeszközök, gépek esetén kezelője műszakonként ellenőrizni köteles a biztonságos működést, a védőberendezés működőképes állapotát.

F4.8.2.6 A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket a 2/1998. (I.16) MüM sz. rendelet szerint kell alkalmazni.

F4.8.2.7 A vizsgálatra kötelezett munkaeszközök, gépek rendeltetésszerű használhatóságának ellenőrzése megtekintéssel és működési próbával történik, melyet megfelelően dokumentálni kell

hordozható villamos kéziszerszámok: és biztonsági transzformátorok esetében évenként egy alkalommal,

áram- védőkapcsolókon havonta, pneumatikus és hidraulikus kéziszerszámok esetében havonta.

F4.8.2.8 Az ellenőrzés módját, az ellenőrzést végző képzettségétaz MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F4.8.2.9 A fenti munkaeszközök, gépek, berendezések további vizsgálatait az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F4.8.2.10 A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a módosított 5/1993. (XII.26.) MüM számú rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkaeszközt, valamint azt a gépet, amelynek gyártásához, vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció előírja. A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie vagy gondoskodnia az elvégeztetéséről, ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. Ezen berendezések napi-, illetve üzemelés előtti vizsgálatait

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.8.3 A munkahelyeken az egészségi ártalom megelőzésére végzendő műszeres

vizsgálatok rendje.F4.8.3.1 A gazdálkodó egységek megrendelése alapján a Társaság munkahelyein,

munkaeszközein a munkahelyi ártalmat meghatározó műszeres mérések: zaj, rezgés megvilágítás, mikroklíma, légszennyezés

F4.8.3.2 A mérés eredménye alapján az érintett gazdálkodó egység vezetője a lehető legrövidebb időn belül intézkedik a feltárt egészségi ártalom megszüntetésére, vagy mérséklésére. Az intézkedés lehet:

műszaki megoldás bevezetése, egyéni védőeszköz alkalmazása, munkaidő-csökkentés, szervezési intézkedés, az üzemeltetés felfüggesztése.

F4.8.4 A kéziszerszámok ellenőrzésének rendje .F4.8.4.1 A kéziszerszámok ellenőrzésére kötelezettek:

a raktárak a kiadás alkalmával szemrevételezéssel,


a munkavállaló a szerszám felvételezésekor és használatba vételekor minden esetben szemrevételezéssel,

a gazdasági vezetők szemrevételezéssel, rendszeresen, a közvetlen termelésirányítók naponta

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.8.4.2 Az ellenőrzés eredményét, az észlelt hiányosságot az ellenőrzési naplóba

kell bejegyezni. Az ellenőrzési napló formai és tartalmi kialakítását az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.

F4.8.4.3 A hibás, vagy balesetveszélyes, elhasználódott szerszámot azonnal ki kell cserélni és ki kell vonni a használatból.

F4.8.5 Levegős- hidraulikus működtetésű kéziszerszámok és belsőégésű kisgépek ellenőrzése.

F4.8.5.1 A levegős- hidraulikus működtetésű kéziszerszámokat és belsőégésű kisgépeket használatba vétel előtt a biztonságos üzemeltetés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a gazdálkodó egységek saját hatáskörükben végzik.

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.8.5.2 A szögbelövő készülékeket a 4/TVHU/1979. sz. utasítás szerint kell

ellenőrizni és üzemben tartani. A típustól függő ellenőrzési feladatokat a készülék kezelési utasítása tartalmazza. Az ellenőrzési feladatok végrehajtását

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.8.6 A rendkívüli ellenőrzések rendje .F4.8.6.1 Rendkívüli ellenőrzés minden, az éves ütemtervben felvett munkavédelmi

ellenőrzéseken kívüli, a gazdálkodó egység szempontjából külső szerv (Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, magasabb beosztású gazdasági vezető, felügyeleti szerv, stb.) által tartott ellenőrzés.

F4.8.6.2 A helyi vezetőnek gondoskodnia kell az ellenőrzést végzők tájékoztatásáról, kíséretéről, az ellenőrzést végzők munkájukhoz szükséges eszközökről (védőeszköz, világítás stb.), valamint a gazdálkodó egység vezetőjének tájékoztatásáról. A gazdasági egység vezetője rövid úton tájékoztatni köteles az ellenőrzés témája szerint illetékes társasági szervet.

F4.8.7 A munkára képes állapot vizsgálatának rendje A munkára képes állapot vizsgálatát a 32/VU/1995. sz. utasítás szerint kell végezni.F4.9 A munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának

rendje.F4.9.1 A rendelkezések alkalmazásában baleset az emberi szervezetet ért olyan

egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

F4.9.2 Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől és időpontjától, és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

F4.9.3 A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.


F4.9.4 Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menetközben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját, vagy bérelt járművével történt, kivéve a menetrend szerinti jármű.

F4.9.5 Munkabaleset fogalom körébe nem tartozó üzemi (általában úti) balesetek kivizsgálását, nyilvántartását az 1/SZÜIU/1996. sz. utasítás szabályozza.

F4.9.6 A keresőképtelen állományba nem kerülő, de munka-, illetve üzemi (általában úti) balesetet szenvedett munkavállalókról az adatszolgáltatást a 6/GKVHU/1998. sz. utasítás szabályozza.

F4.9.7 A munkabalesetek bejelentése . A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló minden

balesetét, ebből adódó betegállományát is, azonnal köteles az őt közvetlenül irányító személynek, távollétében munkatársának jelenteni.

Ha a sérült állapota folytán, vagy egyéb más ok miatt bejelentési kötelezettségének nem tud, vagy nem akar eleget tenni, akkor a közvetlen munkatárs, vagy a munkabalesetet észlelő munkavállaló köteles megtenni.

F4.9.8 A közvetlen irányító minden bejelentett, illetőleg tudomására jutott munkabalesetet (munkakieséssel nem járó sérülést is) köteles a "Baleseti Napló"-ba bejegyezni.

F4.9.9 "Baleseti Napló"-t kell vezetni minden munkahelyen (szolgálati helyen, műhelyben, üzemrészben, stb.), valamint minden forgalmi végállomáson, ahol forgalmi szolgálattevő, vagy URH, illetve AVM diszpécser teljesít szolgálatot. A "Baleseti Napló" tartalmazza:

a sérült nevét, születési helyét, időpontját, anyja leánykori család és utónevét

a sérült munkakörét, a sérülés időpontját, a sérülés jellegét, helyszínét, az esemény leírását, a sérült ellátására tett intézkedést, azt, hogy a sérült folytatta-e munkáját? (B - beteg, TD- tovább dolgozó) a tanúk nevét, lakcímét, a bejegyzést tevő nevét, munkakörét, az alkohol vizsgálat eredményét.

F4.9.10 A munkahelyi vezető köteles minden munkabalesetet haladéktalanul jelenteni:

a gazdálkodó egység munkáltatói jogkörű vezetőjének, az illetékes munkavédelmi vezetőnek, a társasági munkavédelmi vezetőnek a 115-61, vagy a 111-18-es telefonon, az érintett érdekképviseletnek, munkavédelmi képviselőnek.

F4.9.11 A gazdálkodó egység vezetője, helyettese, vagy az egység munkavédelmi vezetője a neki bejelentett munkabalesetet köteles azonnal jelenteni a társasági munkavédelmi vezetőnek.

F4.9.12 Ha a súlyos munkabaleset: a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek

bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata, vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,

valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség


elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, hüvelykujj, vagy kéz-, láb két, vagy több ujja nagyobb

részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), beszélő képesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, illetőleg

elmezavarát okozta,akkor a baleset bekövetkezésének helye, illetőleg a sérült szerint illetékes gazdasági vezető (távollétében mindenkori helyettese) az alábbi sorrendben haladéktalanul köteles értesíteni: a Fődiszpécser Szakszolgálatot (Tel.: 112-12, 140-10), a mentőszolgálatot (Tel.: 104 , 12-405), a területileg illetékes rendőrkapitányságot, illetve a BRFK központi ügyeletét

(Tel.: 12451), a társasági munkavédelmi vezetőt (Tel.: 111-18, vagy 115-61), a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi

Felügyelőséget (Tel.: 3187-388 Budapest területén 2162-903, Pest-megye területén) a társasági Központi Munkavédelmi Bizottságot az érintett igazgatóság legalább főosztály szintű vezetőjét, az igazgatósági munkavédelmi vezetőt.

A szükséges telefonszámokat az MvSz helyi mellékletében kell leírni.

F4.9.13 A hivatali munkaidő után bekövetkezett munkabaleseteket a Fődiszpécser Szakszolgálatnak (üzemi Tel.:112-12, városi 3175-166) kell bejelenteni, amely gondoskodik a kivizsgáláshoz szükséges eszközökről.

A Fődiszpécser Szakszolgálat a könnyebb baleseteket a következő munkanap 8.00 óráig a társasági munkavédelmi vezetőnek köteles bejelenteni.

Lakásán köteles értesíteni a 4.9.3. pont szerinti munkabaleset esetén a gazdálkodó egység vezetőjét, a Társaság munkavédelmi vezetőjét, az illetékes munkavédelmi érdekképviseletet, szükség esetén gondoskodik a helyszínre juttatásukról, egyidejűleg intézkedik a munkabaleset helyszínelésének megkezdéséről.

F4.9.14 A gazdálkodó egységek területén kívül bekövetkezett munkabaleset bejelentési módját:

az MvSz helyi mellékletében kell szabályozni.F4.9.15 A külföldön végzett munkavégzés során bekövetkezett munkabalesetek

bejelentésének és vizsgálatának módját a munkavégzésre irányuló szerződésben kell rögzíteni.

F4.9.16 Külföldi állampolgár hivatalos látogatása, illetve munkavégzése alkalmával bekövetkezett munkabalesetét a társasági munkavédelmi vezetőnek kell bejelenteni.

F4.9.17 A balesetek bejelentésével kapcsolatos további feladatok: a súlyos munkabalesetek esetében a baleset helyszíne szerint illetékes

gazdasági egység vezetője, (helyettese), a helyszíni munkavezető köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség és a vizsgálatot folytató bizottság megérkezéséig a baleset helyszíne érintetlen maradjon.

a rendőrség és a vizsgálatot folytató bizottság megérkezése előtt a helyszín megváltoztatására, illetve a munka folytatására vonatkozó írásbeli


elrendelést a baleset helyszíne szerint illetékes igazgató, annak elérhetetlensége esetén a fődiszpécser adhatja meg, ha a további veszély elhárítása, vagy jelentős gazdasági érdek ezt szükségessé teszi. Az elrendelésben indokolni kell a megváltoztatást, és gondoskodni kell arról, hogy a helyszín megváltoztatása előtt a helyszínről helyszínrajz, fénykép, vagy videofelvétel készüljön, valamint a tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket megőrizzék.

járművek közlekedésével összefüggésben történt munkabaleset esetén a rendőrség elrendelése nélkül a helyszínt megváltoztatni nem szabad.

F4.9.18 A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell.

F4.9.19 A munkabalesetek nyilvántartása. F4.9.19.1 A társasági munkavédelmi vezetőnek "Központi munkabaleseti

nyilvántartás"-t kell vezetni. A nyilvántartásnak (naprakészen ) tartalmaznia kell a Társaságnál bekövetkezett minden munkabalesetet. A táppénzes napok számát a nyilvántartásban a helyi jövedelem-elszámolási adatközlés alapján kell vezetni.

F4.9.19.2 Ha a sérült a munkabalesetből felgyógyult, de a balesettel összefüggésben újból keresőképtelenné válik a gazdálkodó egység munkavédelmi vezetője a munkavállaló által hozott orvosi igazolást (melyben az orvos igazolja, hogy a jelenlegi keresőképtelenség összefügg a korábbi balesettel) és a baleseti jegyzőkönyv másolatát is 2-2 példányban megküldi a társasági munkavédelmi vezetőnek, akkor a visszatérő munkabalesetet sorszám nélkül kell a nyilvántartásban vezetni, illetve az előző baleset napjait folytatni és jelenteni.

F4.9.19.3 A táppénzzel járó munkabalesetek nyilvántartása és egyeztetéseF4.9.19.4 Írásbeli megkeresés alapján a feltételezett munkabalesetek

kivizsgálásáról, illetve nyilvántartásáról az illetékes munkavédelmi vezető gondoskodik.

F4.9.19.5 A helyi munkabaleseti nyilvántartásnak (a tárgyhónapot követő hónap 1. napjáig) a társasági munkavédelmi vezetővel történő egyeztetéséért az igazgatósági munkavédelmi vezető a felelős.

F4.9.20 A munkabalesetek kivizsgálása.F4.9.20.1 Minden táppénzes állománnyal járó, vagy halálos kimenetelű

munkabalesetet a bejelentés megtörténte után, a munkavédelmi képviselő bevonásával, ki kell vizsgálni.

F4.9.20.2 A kivizsgálásért a munkáltató felelős. F4.9.20.3 A balesetvizsgálat jegyzőkönyvét 72 órán belül le kell zárni - függetlenül

egyéb hatósági eljárástól - és azt követően a társasági munkavédelmi vezetőnek kell megküldeni az alábbi példányszámokban:

8 példányban, az esetlegesen készült meghallgatási jegyzőkönyvet , szakvéleményt stb. 4

példányban, ha a sérült szakmunkástanuló, vagy a balesetet áramütés okozta, a

jegyzőkönyvet 9 példányban, a súlyos munkabalesetek jegyzőkönyveit a társasági munkavédelmi vezető

által meghatározottak szerint.


F4.9.20.4 A jegyzőkönyveket átvizsgálás után a társasági munkavédelmi vezető továbbítja az illetékes szervezetekhez. A munkavédelmi vezető a gazdálkodó egység részére a visszaküldött munkabaleseti jegyzőkönyvekből 1 példányt - kimutathatóan - a sérült, vagy hozzátartozója részére köteles átadni.

F4.9.21 A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult:

a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni,

a felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni, valamint

illetékességi területen valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani,

munkáltató figyelmét felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére,

munkáltatót a feltárt hiányosságokra meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni,

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani,

a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén - annak elhárításáig a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni,

ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, annak működését, használatát a vizsgálat elvégzéséig megtiltani,

a munkabaleset bejelentését, vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést, vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték,

a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve minősítő bizonyítvánnyal,

a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.A továbbdolgozós munkabaleseteket is az előzőekben szabályozottak szerint ki kell vizsgálni, azonban ezeket a statisztikában nem kell szerepeltetni.

F4.9.21.1 A területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség által megküldött határozat másolatát a társasági munkavédelmi vezető részére a címzett gazdasági egység köteles 8 napon belül megküldeni.

F4.9.21.2 A munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele, nyilvántartása és statisztikai számbavétele a munkavállaló munkáját - a baleset bekövetkezésekor - irányító szervezet (munkáltató) feladata.

F4.9.21.3 Ha a munkáltató területén nem a BKV Rt.-vel munkaviszonyban álló munkavállalót ér munkabaleset, a balesetet a sérült munkavállaló eredeti munkahelyének kell vizsgálni. A balesetvizsgálatban a BKV Rt. érintett gazdálkodó egysége együttműködik.

F4.9.21.4 Ha a Társaság munkavállalóját más külső munkáltató területén éri munkabaleset, a Társaság végzi a munkabaleset vizsgálatát, a baleset helyszíne szerint érintett munkáltató illetékesének bevonásával.


F4.9.22 A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai.F4.9.22.1 A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni

környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat, vagy folyamat beindulásában.

F4.9.22.2 A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

F4.9.22.3 A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni. Ezek lehetnek:

a sérült, a balesetet okozó személy, a szemtanúk, a sérült munkatársa, a sérült közvetlen vezetője.

F4.9.22.4 A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka

tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl: üzemzavar, műszaki hiba) fellépését,

az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözéke, védőberendezések, jelzőberendezések, védőkorlátok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését,

a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

mechanikai tényezők, kémiai tényezők (ezen belül gázok, gőzök, por) elektromos tényezők, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül világítási tényezők), meteorológiai tényezők, klímatényezők, hőmérséklet hatásai, élőlény hatásai, egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások

a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit,

a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedetét, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát,

az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatokra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét:

a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező


hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával:

hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset, az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt,

hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.F4.9.22.5 A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell

rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

F4.9.22.6 Az intézkedések megtételéért felelős személy, legkésőbb a határidő lejártát követő napon, a munkabaleseti jegyzőkönyv helyi munkavédelmi vezetőnél megőrzött példányának megjegyzés rovatában köteles bejegyzésével és aláírásával igazolni az intézkedések végrehajtását.

F4.9.23 Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzése munkabaleset bekövetkezésekor. F4.9.23.1 A balesetet szenvedett sérültet és közvetlen munkatársait, valamint

közvetlen munkahelyi irányítóját ittasság vizsgálatnak kell alávetni.F4.9.23.2 A munkabaleset sérültjét a 4.9.3. pontban megnevezett balesetek után

véralkohol - vizsgálatnak kell alávetni, illetve a sérültet ellátó kórháztól be kell szerezni a véralkohol- vizsgálati eredményt.

F4.9.23.3 Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésének végrehajtásáról a munkáltató köteles gondoskodni a 4.8.20. pontban foglaltak szerint

F4.10 A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése F4.10.1 Az orvosi tevékenység körében foglalkozási eredetű heveny és idült

mérgezést, valamint a 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet 1.sz. mellékletében szereplő vegyi anyagok, továbbá a zaj okozta fokozott expozíciós esetet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a munkáltató székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) intézethez be kell jelenteni.

F4.10.2 Ugyancsak be kell jelenteni a diagnózist felállító orvosnak a következő akut, illetve krónikus foglalkozási megbetegedéseket:

FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK Zaj okozta halláskárosodások Helyileg ható vibráció okozta betegség Egésztest-vibráció okozta betegségek Elektroophthalmia (erős fény okozta szemgyulladás)

KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK Ólom és vegyületei által okozott megbetegedések Kadmium és vegyületei által okozott megbetegedések Króm és vegyületei által okozott megbetegedések Nikkel és vegyületei által okozott megbetegedések Benzol által okozott megbetegedések Toluol által okozott megbetegedések Xilol által okozott megbetegedések Egyéb benzol homológ által okozott megbetegedések Benzol és homológjainak nitro, amino és halogén származékai által

okozott megbetegedések Alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott

megbetegedések Szén-monoxid által okozott megbetegedések Nitrózus gázok által okozott megbetegedések Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz


Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz Vegyi anyagok által okozott egyéb bőr (pl. olajakne) és nyálkahártya

megbetegedések Azbesztózis

NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS, ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK Csontok, izületek, izmok, inak betegségei túlzott, illetve egyoldalú

igénybevétel következtében Fokozott megterhelés – igénybevétel okozta megbetegedések Pszichoszociális kóroki tényezők okozta megbetegedések (társadalmi

környezettel összefüggő lelki problémák)F4.10.3 A munkáltató köteles értesíteni a foglalkozás egészségügyi koordinátort, aki

intézkedik a bejelentés továbbításáról, a kivizsgálás megkezdéséről, egyidejűleg értesíti a társasági munkavédelmi vezetőt. A foglalkozás egészségügyi koordinátor a tárgyévet követő hónap 15. napjáig köteles az OMFI-nak bejelenteni a foglalkozási betegségeket.

F4.10.4 A vizsgálat vezetője által megkeresett személyek kötelesek a vizsgálatban részt venni, eredményességét elősegíteni, továbbá a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetéséért a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket megtenni.

F4.11 Az olyan események kivizsgálásának rendje, amelyek nem okoztak sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet, sérülést idézhettek volna elő.

F4.11.1 Kvázi baleset (majdnem baleset) minden olyan - körülményeiben a munkabaleset fogalmát is kimerítő - a biztonságos munkavégzés körülményeitől eltérő esemény, ami személyi sérüléssel nem járt, de kedvezőtlen esetben a személyi sérülés bekövetkezett volna.

Az események megnevezése: a jármű ütközése, borulása, nagyobb rongálódása, feldőlése, gép, berendezés, sajtolószerszám, nagyobb munkaeszköz törése,

sorozatos forgácsolószerszám-törés, létesítmény, üzemépület födémhullása, mozgása, repedése, falának dőlése,

omlása energiahordozó tároló-berendezés váratlan hibája, gáz-, gőz-, sűrített

levegő- vízömlés, úttest váratlan beszakadása, nagyobb gödör, forgalmi akadály keletkezése,

nyitott árokba, gödörbe jármű, vagy személy beesése, földomlás, feszültség alatti kábel sérülése, nagyobb villamos ívhúzás, zárlat

keletkezése, emelt tárgyak esése, nyomástartó- edény, kazán biztonsági szelepének rendellenes működése

nyomáspróbánál, gázok tárolására szolgáló palackok sérülése, robbanása, radioaktív szennyeződés, röntgensugárzás, lánghegesztő készülékek műszaki meghibásodása, vegyi szennyeződés keletkezése, gázszivárgás, robbanás, a

munkaeszközök akaratlan beindulása, a védő- és biztosítóberendezések rendellenes működése, vagy

működésének elmaradása,


tűzveszélyes folyadékok ömlése, tűz keletkezése, füstmérgezés veszélyének kialakulása.

F4.11.2 A bekövetkezett eseményt a munkahelyi vezető köteles jelenteni a gazdálkodó egység munkavédelmi vezetőjének, aki azt a vizsgálat módjának meghatározása céljából jelenti a társasági munkavédelmi vezetőnek.

F4.11.3 A társasági munkavédelmi vezető határozza meg a vizsgálat lefolytatásának módját. Az események bejelentési módja azonos a 4.9.1. pontban előírtakkal.

F4.11.4 A vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie: az esemény rekonstruálására, az esemény helyére és veszélyeztetett területre, az eseménnyel okozati kapcsolatban levő termelőeszköz (gép, berendezés,

jármű, stb.) munkavédelmi biztonságtechnikai állapotára, az eseményt befolyásoló, vagy vele kapcsolatban levő személyek

magatartására, az esemény okainak elemzésére, a következtetések levonására és a teendő intézkedések megtételére.

F4.11.5 A munkáltató a vizsgálat eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyv értelemszerű kitöltésével és a hozzácsatolt véleményező jelentésben rögzíti. A munkabaleseti jegyzőkönyv formanyomtatványában a sérült neve helyére "KVÁZI" megkülönböztető jelzés írandó.

F4.11.6 A jegyzőkönyv 1-1 példányát meg kell küldeni: a helyi gazdasági vezető, a jegyzőkönyvben aláíró gazdálkodó vezető a társasági munkavédelmi vezető részére, egy példányt a helyi munkavédelmi vezető köteles megőrizni.

F4.11.7 Az események nyilvántartása az "Balesetek bejelentő napló"-jában történik, a "sérült neve" rovatba a "KVÁZI" megkülönböztető jelzés írandó. Az intézkedés végrehajtását a 4.9.12.5. pontban leírtak szerint kell bizonylatolni.

F4.12 A munkavállalók egészségének, vagy testi épségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje.

F4.12.1 A károk megtérítésének rendjéről "A munkavállaló élete, egészsége, vagy testi épsége sérelméből, valamint a foglalkozási betegségből eredő károk megtérítésének szabályozása" tárgyában kiadott 12/VU/1981. sz. Vezérigazgatói Utasítás rendelkezik.

F4.12.2 A kárigény benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos szabályok munkabaleset esetén.

F4.12.3 Az illetékes munkavédelmi vezető a munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányának egyidejű átadásával, de legkésőbb a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül a sérelmet szenvedett munkavállaló részére átadja az erre a célra rendszeresített "Felhívás a kárigény bejelentésére" című nyomtatványt. A munkavállalónak a nyomtatvány szabályszerű kitöltéséhez a szükséges tájékoztatást meg kell adni. A kárigényt a munkavállaló akadályoztatása esetén az érdekképviseleti szerv is benyújthatja.

F4.12.4 A kitöltött nyomtatványt az összegszerűség igazolására szóló bizonylatokkal együtt a szolgálati hely vezetőjének kell benyújtani.

F4.12.5 A munkáltató a munkavédelmi vezető közreműködésével a munkabaleseti, a meghallgatási jegyzőkönyveket, a balesettel kapcsolatos külön véleményeket, észrevételeket és egyéb az üggyel összefüggő anyagokat, valamint a sérült által benyújtott kárigényt három napon belül a benyújtott kártérítés jogosságának elbírálására a Jogi Iroda részére megküldi.


F4.12.6 A Jogi Iroda jogtanácsosa a munkavállaló részére 15 napon belül írásbeli indoklást tartalmazó választ ad a benyújtott kárigényre.

F4.12.7 Ha a sérelem bekövetkezéséért megállapítható a Társaság kártérítési felelőssége, a sérelem bekövetkezését követő 60 napon belül a kárt meg kell téríteni. A kár megtérítése iránt a Jogi Iroda intézkedik.

F4.12.8 Ha a munkavállaló kárigénye nem megalapozott, az elbírálásra jogosult jogtanácsos az elutasításról a jogorvoslati lehetőségre is utalva a munkavállalót a megszabott határidőn belül értesíti.

F4.12.9 Az elutasítást tartalmazó döntéssel kapcsolatos egyeztetést az Mt 199. § alapján a Vezető Jogtanácsos, Jogi Iroda vezetője tartja meg.

F4.13 A magán gépjárművek hivatalos célra való használatának munkavédelmi vonatkozású feltételei.

A munkavállaló hivatalos célra, a Társaság érdekében magán gépjárművet akkor vehet igénybe, ha a gépjármű használatáért a Társaság átalánydíjat fizet, illetve ha a munkáltatótól erre eseti megbízást kap.

munkavédelmi szabályzat

Documents