2013. április

www.pdsz.hu 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20.

ÉRDEKVÉDELEMJOGVÉDELEMFÜGGETLENSÉGSZOLIDARÍTÁSSZOLGÁLTATÁS

T É M Á I N K

SAKK-MATT-PATT

3. OLDAL

EZ AZ

ÁLLAMOSÍTÁS

NEM OLYAN,

MINT 45-BEN

16. OLDAL

BRIT OKTATÁS

22. OLDAL

A PEDAGÓGUSOK

SZABADSÁGÁNAK

KIADÁSÁRÓL

23. OLDAL

NAPRÓL-NAPRA

5-9. oldal

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 14-15. oldal

DÖNTÖTT AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY:

„NEM VONJUK VISSZA,

CSAK FELFÜGGESZTJÜK

A SZTRÁJKFELHÍVÁST!”

2

AKTUÁLIS

A KORMÁNY MÉLTATLAN A KLEBELSBERG NÉV

HASZNÁLATÁRA - MONDJA AZ ÖRÖKÖSTiltakozik a Klebelsberg név használata ellen az egykorikultuszminiszter unokahúga. Gróf Klebelsberg Éva mártöbbször jelezte a szaktárcának, hogy engedélye és jóváha-gyása nélkül bitorolják nevét, de érdemi választ eddig nemkapott, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósá-gához fordult jogorvoslatért.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak tavaly július 16-áncímzett nyílt levelében gróf Klebelsberg Éva kijelentette: „aKlebelsberg nevet, sem a gróf Klebelsberg nevet, mint Magyar-országon jól használható értékes brandet ne használjátok az en-gedélyem nélkül. ... Az új szervezet szellemisége (aKlebelsberg Intézményfenntartó Központ - a szerk.) nem grófKlebelsberg Kunóra, a nagy kultuszminiszterre emlékeztet, in-kább egy pedellus-szakszervezet kisstílû végrehajtó szervezeté-re. Javallom pl. Aczél György nevének használatát az Intéz-ményfenntartó élére!”

Érdemi válasz nem érkezett a tiltakozásra, ezért aKlebelsberg család rangidõs tagjaként novemberben már BalogZoltánhoz, az Emberi Erõforrások Minisztériumát vezetõ mi-niszterhez intézte szavait: „... megerõsítem tiltakozásom har-madszorra is Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata - korábbanMSZP, elõtte MSZMP tagi minõségében - nemrég vállaltKlebelsberg intézményfenntartó tartalmi és névhasználati ke-resztanyasága ellen. Ez méltatlan a Klebelsberg nemzettséggelszemben. Ehhez nem járulok hozzá, mint a család rangelsõje.”

Végül – minthogy tiltakozása hatástalannak bizonyult –, ta-valy az év utolsó napján a strasbourgi Emberi Jogok EurópaiBíróságának kancellárjához fordult: „Tisztelt Kancellár úr!Egy feljelentést mellékelek Önnek a Magyar Állam ellen.2012. december 31-ig egy fél év múltán sem kaptam választ azoktatási államtitkár asszonytól, dr. Hoffmann Rózsától leve-lemre. A nevemnek, illetve a nevünknek használata az államáltal maga az árulás, az emberi jogaink elárulása. Nagybátyám,

gróf Klebelsberg Kuno, Ma-gyarország kultuszminisztereiskolákat és egyetemeket épí-tett és nem bezáratta azokat.Kérem, tiltsák meg aKlebelsberg névhasználatot,mivel én megtiltottam akár aKlebelsberg, akár a grófKlebelsberg név engedélyemnélküli használatát.“

Lapunk megkereste grófKlebelsberg Évát, aki egyben aGróf Klebelsberg Kuno Alapítvány elnöke is. Írásbeli kérdése-inkre adott válaszait teljes terjedelmében közöljük.

STOP: Mi a kifogása a Klebelsberg IntézményfenntartóKözpont névviselése ellen?

Klebelsberg Éva: Kifogásom az engedélyem nélküli névvise-lés. Annak márkanévként, brandként való használata, viselésepolitikai célokat szolgál.

- Eddig kinek és milyen formában jelezte nemtetszését?- Nemtetszésem jeleztem Hoffmann Rózsa államtitkárnak,

Balog Zoltán miniszternek, Klinghammer István államtitkárnakés a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak.

- Milyen válaszokat, reakciókat kapott?- Balog Zoltán kabinetfõnökétõl, fõnöke nevében: „Így akar-

tak emléket állítani a nagy miniszternek.“- Miért fordult az európai testülethez jogorvoslatot keresve?- 2012. december 31-ig nem kaptam tiltakozó nyílt levelem-

re választ Hoffmann Rózsától.- Milyen eredménnyel lenne elégedett az intézmény névvise-

lésével kapcsolatban?- Tulajdonnév nélküli „Intézményfenntartó“, mert senki sem

tekinthetõ a nagy magyar oktatás- és tudománypolitikusok közülHoffmann Rózsa KIK, és Marekné Pintér Aranka komikus KLIKnevû mamutintézménye szellemi elõdjének. A KLIK elnevezést di-vatba segített Marekné fõnökasszony még a helyesírás szabálya-it sem ismeri: a névbõl csak a kezdõbetût használhatjuk rövidítéstagjaként. Ilyen alapon is törlendõ a gittegylete. Viszont ilyen ál-talános iskolás helyesírási szabályok ismeretének híján nem bíz-nék semmilyen EMMI alkalmazottra évente 47 milliárd forintot,a magyar közoktatási rendszer gazdálkodását vezetõ személyre.

- Milyen oktatáspolitikát tartana méltónak e névhez?- Az utolsó kérdéshez olvassák el az általunk kiadott „Gróf

Klebelsberg Kuno politikai hitvallását“, melybõl témába vágórészleteket a késõbbiekben szívesen küldök, nehogy azt higgyékolvasóik, hogy a vaskalapos államtitkár asszony grófKlebelsberg Kuno köpönyegébõl bújt elõ.

Szerzõ: trencséni STOP

Ráció – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapjaA lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készülFelelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke

Fõszerkesztõ: Szita RóbertKépszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc

Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnökségeKiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya

1085 Somogyi Béla u. 20.ISSN: 1586-7056

Lapterv, tipográfia: Kiss CsabaNyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep

Felelõs vezetõ: Tóth ZoltánKészült 1000 példányban

Patt helyzet látszott kialakulni aközoktatásban. A makacsul rigidminisztériumi álláspontot látva asztrájkbizottsági tárgyalásokon,megtapasztalva annak keserû kö-vetkezményét, a totális kormány-zati „nem”-et minden követelé-sünkre, arra kényszerült a PDSZOrszágos Választmánya, hogy ha-tározott idejû országos sztrájkszervezésébe kezdjen. Megfelelvea rendkívül slendrián sztrájktör-vény elõírásainak egyeztetõ tár-gyalásokat kezdtünk a KlebelsbergIntézményfenntartó Központ elnökével a személy és vagyonbiz-tonság kérdésében, s megegyezésre jutottunk. A sztrájkbizottságvállalta az iskolákban tartózkodók biztonságának megszervezését sa felügyeletet a sztrájk idõtartama alatt. Marekné dr. Pintér Arankapedig levélben tájékoztatott minket arról, hogy a sztrájk idején agyerekek felügyeletét megszervezi a KLIK.

Ebbe a megállapodásba nyúlt bele az EMMI, bírósági eljá-rással fenyegetve meg a PDSZ-t megállapítandó a sztrájk jog-szerûtlenségét. Felelõsen gondolkodó szakszervezet ilyenkornem tehet mást, mint bírósághoz fordul annak érdekében, hogymondja már ki valaki végre: hogyan lehet jogszerûen sztrájkol-ni a pedagógusoknak Magyarországon?

A bírósági herce-hurca következtében egyre tolódik a lehet-séges munkabeszüntetés ideje, veszélybe sodorva a közelgõérettségit. Nem tehettük meg, hogy a minisztériumi kompro-misszum képtelenség miatt, maturáló diákok ezrei kerüljenek le-hetetlen helyzetbe.

Április 4-én újabb ajánlatot tettünk az EMMI-nek, melybenaz „új típusú munkaidõ szervezés” szabályozásának átgondolá-sát javasoltuk. A miniszter és az államtitkár nyitott volt kezde-ményezésünkre, cserébe viszont a sztrájkfelhívás visszavonásátkérték. A PDSZ elnöke kezdeményezte a felhívás felfüggeszté-sét a tárgyalások idejére. A Választmány egyhangú állásfoglalá-sa a jobb oldali hasábon található sajtóközleményben olvasható.

Az Országos Választmány ugyanakkor jelezte, hogy kifeje-zett igénye az Ágazati Kollektív Szerzõdés kimunkálásában va-ló részvétel. Erre viszonylag kevés esély mutatkozik, hisz mi-nisztérium és az együttmûködõ szakszervezetek aláírói közöttmár folyik a munka ebben a kérdésben. Arra az elhatározásrajutottunk, hogy saját elképzeléssel kell elõállnunk, s azt megis-mertetve tagságunkkal, önálló beadványként kell letenni azt azasztalra.

A sztrájkfelhívás visszavonása a tárgyalások eredményé-tõl függ. Érdekeltek vagyunk a gyors, és eredményes munká-ban.

Mire ezeket a sorokat olvassák, talán kiderül, hogy van efény az alagút végén.... Ha nincs, vagy pedig az ismét amozdony, akkor nincs más lehetõség, mint a munkabeszün-tetés!

Mendrey László

3

VEZÉRCIKK

SAKK-MATT-PATTSAJTÓKÖZLEMÉNY

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és azEmberi Erõforrás Minisztériumának vezetõje között, az államtitkárasszony bevonásával – a Liga Szakszervezetek elnökének jelenlét-ében április 4-én egyeztetõ tárgyalás zajlott le.

Ennek tárgya – a sztrájktárgyalások eredménytelensége miatt – aközoktatásban kialakult sztrájkveszélyes helyzet feloldása volt.

A PDSZ elnöke javaslatot tett a pedagógusok új típusú munkaidõszabályozásának újragondolására, mert megítélésük szerint az jelentõsmértékben veszélyezteti a pedagógus álláshelyek számát. A tárgyalá-sok újraindítása érdekében a PDSZ elnöke kezdeményezte az Orszá-gos Választmánynál a sztrájkfelhívás felfüggesztését a tárgyalásokidejére.

Az Országos Választmány az alábbi javaslatot egyhangú szavazás-sal támogatta:

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Vá-lasztmánya támogatja a sztrájkfelhívás felfüggesztését, az Emberi Erõ-forrás Minisztériuma tárgyalódelegációjával – a pedagógus álláshelyekszámát súlyosan veszélyeztetõ új típusú munkaidõ beosztás témakör-ében – újrainduló tárgyalások idejére.

Az Országos Választmány az egyeztetõ tárgyalások azonnali megkezdé-sét, és legfeljebb 10 munkanap alatt történõ befejezését javasolja.”

Tárgyalásokat kezdeményezõ levelünket eljuttatjuk az illetékesekhez.Budapest, 2013. április 8.

Mendrey László skelnök

KÖZLEMÉNYAz Emberi Erõforrások Minisztériumában Gaskó Istvánnak, a Liga Szakszervezetek elnökének kezdeményezésére és részvételé-vel a mai napon megbeszélést folytatott Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelõs államtitkár, valamintMendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A tanácskozás eredményeként a felek megállapodtak abban, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek egy, a PDSZ által aggályos-nak tartott kérdés: a pedagógusok új munkaidõ számításának ügyében.

A megállapodás értelmében Mendrey László vállalta, hogy kezdeményezi a PDSZ pedagógus sztrájkra szóló felhívás vissza-vonását. Az érettségi vizsgákat ennek értelmében nem veszélyeztetheti a korábban meghirdetett esetleges munkabeszüntetés.

Az EMMI és a PDSZ egyaránt törekedni fog rá, hogy lehetõleg megegyezés szülessen közöttük.Az újranyitott tárgyalások kapcsolódnak a korábban megállapodást kötött öt pedagógus szakszervezettel folytatott egyeztetésekhez.

Budapest, 2013. április 4.

4

AKTUÁLIS

A MAGYAR GÉNIUSZMindig is bõvelkedtünk feltalá-lókban, most sincs hiány belõ-lük. A legújabb géniusz FrauHoffmann, aki feltalálta asztrájk nélküli sztrájkot. Kül-döncével üzent a tanároknak,hogy sztrájkolhatnak (mert ná-lunk jogállam és demokráciavan – ahogy azt Áder János ismegerõsítette ünnepi aláíró be-

szédében), de közben százszázalékos szolgáltatást kell nyúj-taniuk, vagyis egyetlen óra sem maradhat el.

Eredetileg a sztrájk – definíció szerint – több, munkavi-szonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munka-

beszüntetés, de ez a több mint százéves gyakorlat fölébresztet-te a fékezhetetlen agyvelejû újító alkotó kedvét. Végül is min-dig így születnek a nagy találmányok: valaki nem nyugszik be-le a megszokottba, és új utakat keres.

A sztrájk nélküli sztrájk találmánya végtelen távlatokat nyit.Nem kell lefolytatni mindenféle bonyolult eljárásokat. Egysze-rûen bejelentik, hogy sztrájk van, majd folytatják a munkájukat.Ez a megoldás mindenkinek jó. A sztrájkolók nyakló nélkülsztrájkolhatnak, a munkaadóknak nem kell izgulniuk a kiesõbevételek miatt, a fogyasztók észre sem veszik, hogy sztrájkvan.

Nem sokáig késhet az éji homályban Hoffmann Rózsa fölter-jesztése Nobel-díjra.

Andor Mihály

TÁVOZIK HOFFMANN RÓZSA JOBBKEZEÁprilis 15-én távozik posztjáról Gloviczki Zol-tán közoktatási helyettes államtitkár – írja azIndex. Az értesülést az oktatásért felelõs ál-lamtitkárságon megerõsítették a hvg.hu-nak...

A köznevelési törvény kidolgozásában jelen-tõs részt vállaló Gloviczki Zoltán már tavaly ok-tóberben is kérte felmentését, amikor kiderült,hogy a 2013 szeptemberére ígért, jelentõs bér-emeléssel járó pedagógus-életpálya bevezetéseaz ország gazdasági helyzete miatt 2014 január-jára tolódhat.

A pedagógus szakszervezetek ezután jelen-tették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak.Hoffmann Rózsa marasztalta Glovczki Zoltánt,akire a megfeszített törvényalkotási munka mi-att továbbra is szükség volt.

Akkor úgy állapodtak meg, hogy tavaszigmarad a helyén, amíg fontos feladatait le-zárja.

Az Index úgy tudja: már megtaláltákGloviczki utódát, de egyelõre nem tudni, kirõlvan szó.

„HABÁR FÖLÜL A GÁLYA”…Az EMMI államtitkára ismét szükségét érezte annak, hogyminõsítsen, fenyegessen, félre értsen…

Sajtótájékoztatóján – nem elõször - formált jogot a PDSZminõsítésére. Hoffmann Rózsa tévedhetetlenül jelölte meg aszakszervezethez méltó magatartás paramétereit. Ebben primá-tusa a kormányzattal való egyetértésnek van. Így volt ez a régiszép idõkben, s ez látszik evidenciának napjainkban, s vélhetõ-leg ez az elvárás a „mi boldog szép jövõnkben” is. Mert aki nemhisz a „mi boldog szép jövõnkben” – az, ha még nem is áruló,de mindenképpen gyanús, ráadásul nem viselkedik szakszerve-zethez méltón. Mert, hogy milyen is a virtigli szakszervezet,azt õ mindenkinél – de nálunk biztosan – jobban tudja….

2013. január elsejétõl az állam fenntartóként irányítja a köz-oktatás szereplõinek életét. Képviselõje napjaink Magyarorszá-gán veszi a bátorságot ahhoz, hogy meghatározza mit vár el atárgyalóasztal másik oldalán ülõ tárgyalóféltõl. Nem ok számá-ra felmentéshez az, hogy javarészt abban az idõben szocializá-lódott, mikor ez párt utasításra egyszerûen megoldható volt,mint ahogy az sem, hogy ma is vannak olyanok, akik megfelel-nek elvárásainak.

Aki nem áll be a sorba azt támadni kell. Mindegy, hogy mitmond, mindegy, hogy mit javasol, s nem számít, hogy meg-egyezést akar. Igaz - nem diktátumok alapján - hanem kompro-misszumok révén.

Ebben az EMMI közoktatásért felelõs(?) államtitkára nemérdekelt. Nem érti, s talán nem is akarja érteni, hogy a PDSZ fe-lelõs magatartása megköveteli, hogy a pedagógus érdekek, s a

közoktatás valódi védelme érdekében határozottan követeljengaranciákat az ígéretek betartásáért. Önmagában is figyelemreméltó, hogy annak a kormányzatnak a tagja, mely erkölcsöt ésetikát akar taníttatni az iskolákban, ellenzéki pártos viselkedés-nek gondolja garanciák vállalásának, s szükség esetén a követ-kezmények levonásának igényét, s nem tekinti evidenciánakazokat. Kormányzati tényezõként listák összeállítását várja elazokról, akik véleményük kifejezéseként sztrájkkal tiltakoznaka várható megszorítások ellen. Voltak ilyen listák régen is. Bé-listák, és fekete listák. Tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy ilyen lis-ták összeállítását a törvény nem teszi lehetõvé…

A PDSZ azért jött létre, hogy egyszer s mindenkorra leszá-moljon ezzel a gyakorlattal. Mi hiszünk abban, hogy nem lehetkétszer ugyanabba a folyóba lépni, s hogy a történelem az élettanítómestere. De tudjuk, megtapasztaltuk, s megtapasztaljuknapjainkban is, hogy a feltételes reflexek újraélesztésének igé-nye a politikusok esetében – bizony – határozott igény.

Nekünk – pártoktól független – határozott oktatási, nevelésielképzelésekkel rendelkezõ értelmiségieknek azonban ez „nempálya”. Nem ezért áldoztuk életünk elmúlt húsz évét az oktatásátalakítására, nem erre adtuk szavazatunkat mikor hittünk aszép szavaknak.

Száz százalékban biztosak vagyunk abban, hogy a kéthar-mad nem errõl szól. Vannak, akik szerint alá kell merülni, kikell bekkelni. Lehet. A friss hullámok azonban minket fognakigazolni.

5

HÍREK, ESEMÉNYEK

Február 16. - Sztrájk leszHatározatlan idejû országos sztrájkot hirdet a Pedagógusok De-

mokratikus Szakszervezete (PDSZ), mert az oktatási rendszer át-alakításával kapcsolatban nem sikerült megállapodnia a kormány-nyal – jelentette be a PDSZ elnöke. Mendrey László február 16-án,Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: teljes kudarccal zárult azöt tárgyalási fordulóból álló, elõzõ nap befejezõdött tárgyalássoro-zat, minden kompromisszumos javaslatukat elutasította az EmberiErõforrások Minisztériumának képviselõje.

A PDSZ elnöke emlékeztetett: azért nem fogadták el a pedagó-gusszervezetek közös sztrájkbizottságával folytatott tárgyalások le-zárását jelentõ egyezményt és léptek ki január 18-án a sztrájkbi-zottságból, mert nem tartották elegendõnek az ígéreteket, és azokbetartására nem láttak garanciát, ezért új követeléseket fogalmaz-tak meg.

A szakszervezeti vezetõ kifejtette: azt akarták elérni, hogy azokaz iskolák, ahol nem vált be az államosítás, kerüljenek ki a rend-szerbõl, továbbá az igazgatók munkáltatói jogkörei ne csorbulja-nak, a pedagógus-életpályamodell bevezetésével ne növeljék a ta-nárok munkaterheit, emellett a költségvetésben jelöljék meg és kü-lönítsék el ennek forrását, valamint 20 százalékkal emeljék a köz-alkalmazotti béreket.

Bejelentette: jogszerûen, a sztrájkra vonatkozó bírósági határozatfüggvényében, a március 15-ei ünnepségek utáni idõszakra, az orszá-gos választmány által elfogadott és a jövõ hét folyamán kijelölt idõ-pontban határozatlan idõre országos sztrájkot hirdetnek meg.

Határozatlan idejû gördülõ sztrájkot hirdet aPDSZ

Az Országos Választmány (OV) február 22-én döntött a pe-dagógus-sztrájk meghirdetésérõl, valamint a szervezési éslebonyolítási részletekrõl is. Az OV arról határozott, hogymárcius 15 után határozatlan idejû gördülõsztrájkot hirdet.Sztrájkolni nem a PDSZ, hanem pedagógusok fognak.

Az Országos Választmányi ülés résztvevõit Mendrey Lászlóelnök köszöntötte, majd még napirend elõtt e sorok írója tájé-koztatta a megjelent döntéshozókat a megújuló www.pdsz.huweblapról, az új tartalmi és látványelemekrõl. Elhangzott, hogyaz új weblap, változatlan webcímen március 1-jétõl érhetõ el.

Ezt követõen az OV megválasztotta Tollner József OV tagotlevezetõ elnöknek.

Az elsõ napirendi téma során aktuális tájékoztatót tartott

Mendrey László. A PDSZ elnöke elsõként az elmúlt idõszaksztrájkbizottsági tárgyalásairól tájékoztatott, majd arról is be-szélt, hogy a sztrájk bejelentése óta kilencen léptek ki a PDSZ-bõl, ugyanakkor több mint kétszázan csatlakoztak.

Meg kell határozni pontosan, mikor kezdõdik el a sztrájk-so-rozat és hogyan kívánjuk mindezt lebonyolítani – fejezte begondolatait az elnök.

Tollner József levezetõ elnök tárgyalási tapasztalatait meg-osztva, elmondta: a sztrájkbizottsági egyeztetéseken velünkszemben ülõ felek elsõsorban kormánytagok, nem pedig okta-táspolitikusok voltak. Õk egyébként azt is elmondták, hogy sem-milyen mandátumuk nem volt.

Azt javaslom, hogy, ha legközelebb leülünk velük tárgyalni,akkor az az esemény ország-világ elõtt történjen meg. Legyenwebes közvetítés az egyeztetésekrõl – tette hozzá a levezetõ el-nök.

Ezt követõen több választmányi tag is elmondta, hogy szük-séges a tiltakozás. Választmányi tagok egyenként arról is nyi-latkoztak, hogy megyénként, illetve régiónként milyen a hajlan-dóság és szervezõkészség. Az egyik OV tag javaslatára az Or-szágos Választmány valamennyi tagja megerõsítette a sztrájkmeghirdetésének szükségességét.

Ezt követõen minden választmányi tag elmondta, hogy mitvállal, milyen szervezési és lebonyolítási feladatban vesz majdrészt. A sztrájkkal összefüggésben elhangzott, hogy figyelembevéve a kormánnyal véget ért tárgyalásokat, mindenképpenszükséges a sztrájk. Elmondták, hogy olyan sztrájkot kell meg-hirdetni, mely a tagjainknak kevésbé, a kormánynak, az okta-tásirányításnak viszont nagyon fáj.

A PDSZ elnöke megfogalmazta: Azt javaslom, hogy gördülõsztrájkban gondolkodjunk. Március 20-i kezdõnappal napontamás-más megyében sztrájkoljunk. Szeretnék kb. egy hónapossztrájkot, ahol maximum egy napos fizetésünket kellene majdbeáldozni. A sztrájkhajlandóság folyamatos életben tartása len-ne a lényeg, illetve, hogy a pedagógusaink tudják, mikor, hol,meddig sztrájkoljanak.

Nagy Erzsébet elnökségi tag: komoly elõkészítõ munkát igé-nyel a szervezés, szerintem konkrétan nevezzük meg a tankerü-leteket, településeket, ahol sztrájkot szervezünk. Nem a szak-szervezetünk sztrájkol, mi „csak” megszervezzük, sztrájkolni apedagógusok, tagjaink és a jelenleg még nem a PDSZ-hez tar-tozó kollégáink fognak.

Mendrey László hozzátette: Ez a kormányzat csak az erõbõlért. Mindenkire, más szakszervezetek tagjaira is szükségünkvan. Megbízásunkból dr. Nyitrai Károly, a jogsegélyszolgálatvezetõje levelet fogalmazott a KLIK vezetõjének, melyben asztrájkról és az elégséges szolgáltatásokról kéri ki a vélemé-nyét. Az egyeztetés után mondhatjuk azt, hogy a sztrájk - ilyenés olyan feltételek mellett - jogszerû. Nem akarunk senkit sembelevinni a törvénytelenségekbe! Viszont most erõsítsük megmi, a PDSZ OV jelenlévõ tagjai a korábbi elhatározásunkat!

A szavazás eredményeként (18 igen és 1 tartózkodás) aPDSZ március 15 után határozatlan idejû sztrájkot hirdet ésrészt vesz a szervezésben.

A következõ voksolás a lebonyolítás módjáról szólt. Asztrájk kétféle lehet: általános vagy gördülõ sztrájk.

NAPRÓL-NAPRAIdei elsõ számunkban február 8-ig követtük nyomon a történéseket azonos címû összeállításunkban. Ez alkalommal feb-ruár közepétõl március végéig vesszük górcsõ alá a velünk kapcsolatos eseményeket.

6

HÍREK, ESEMÉNYEK

Az Országos Választmány tagjai (18 szavazat a gördülõ, 1 azáltalános mellett) az ún. gördülõ sztrájk mellett tette le a voksát.

Ezt követõen arról határoztak, hogy az elnökség részvételé-vel február 25-én feláll az a csoport, mely a gördülõ sztrájkmegszervezésével foglalkozik. A csoport február 28-ig kidol-gozza a részleteket.

A Szolidaritás Mozgalommal való együttmûködésrõl szólónapirendi téma során Szendrei Zoltán OV tag elmondta, hogyrendkívül sajnálatos, hogy nem lehet senkivel szakmai megálla-podást kötni anélkül, hogy ne legyen az eleve megbélyegezve,illetve ellenzéki politikai párttal összefüggésbe hozva.

Miután többen megfogalmazták, hogy alapszabály-ellenes,hogy egy jövõbeni politikai párttal mûködik együtt a PDSZ bár-mely szervezeti egysége, arra kérték a PDSZ budapesti választ-mányát, hogy a Szolidaritás Mozgalommal korábban kötöttegyüttmûködését bontsa fel.

Az egyebekben aktuális szakszervezet-politikai ügyekrõl tár-gyalt az Országos Választmány.

Március 8. - Mendrey László: a március 18-i hétenindul a sztrájksorozat!

A PDSZ elnöke, Mendrey László arról tájékoztatta a sajtó kép-viselõit, hogy hol, mikor és hogyan fognak sztrájkolni a pedagógu-sok. Az elnök azt is kiemelte, hogy a tiltakozás-sorozat elõtt, már-cius 8-án sikerült megállapodást kötni a Klebersberg Intézmény-fenntartó Központ (KLIK) vezetõjével a sztrájk jogszerûségérõl. Agördülõsztrájk a március 18-i héten veszi kezdetét. A sajtótájékoz-tató elején a PDSZ elnöke elmondta: a kormányzati delegáció ru-galmatlan és kompromisszumoktól mentes magatartása odaveze-tett, hogy sztrájkot kell hirdetnünk. Idõközben megkaptuk, hogy mivagyunk ennek az okai, és vannak bezzeg szakszervezetek és va-gyunk mi, a PDSZ – folytatta Mendrey László. A kormányzatikommunikációra utalva a PDSZ elnöke kijelentette: a PDSZ fele-lõtlenségét hangsúlyozni felelõtlenség. Ravasz kormányzati szán-dék megosztani a pedagógusokat. Azért nem írhattuk alá a kor-mánnyal a megállapodást, mert nem értünk egyet vele. Számtalaneset volt rá, hogy belülrõl reformálják meg az irányt. Ez nem sike-rült eddig sem, ezután sem fog, a hajó megy, de rossz az irány, akapitány nem jó felé kormányoz. Mivel semmilyen kormányzatikompromisszumos javaslat nem érkezett az elmúlt napokban sem,megszerveztük a gördülõsztrájkot. A pedagógusoknak áldozatotkell hozni, a diákoknak is áldozatot kell hozni, a kormányzatot pe-dig rá kell kényszeríteni az egyeztetésre. Szerencsére vannak olya-nok, akik másként gondolkodnak a kormányzati oldalon is.

A sztrájk elõkészítésével kapcsolatban így folytatta MendreyLászló: Az elmúlt héten a KLIK vezetõjénél egyeztetést kezdemé-nyeztünk a sztrájk idején megvalósuló személy- és vagyonbizton-ságról. A rugalmasságot jelzi, hogy megállapodtunk arról, hogy

sztrájk esetén a fenntartó feladata az elégséges szolgáltatások biz-tosítása és nem a pedagógusoké. Ezért is üdvözöltük Marekné Pin-tér Aranka, a KLIK vezetõjének levelét. Egy biztos: egy gyermeksem marad felügyelet és ellátás nélkül. A PDSZ négy követelésévelkapcsolatban az elnök elmondta: kettõ követelést negligáltunk, denem vontunk vissza. Két fõ követelésünkkel összefüggésben tovább-ra is azt kérjük, hogy a kormány, illetve az országgyûlés módosít-sa a köznevelési törvény passzusát. Azt követeli a PDSZ, hogy akormány nyújtsa be azt a javaslatot, miszerint a pedagógus teljesmunkaidejének (51 óra) 55%-a legyen (22 óra) a heti kontakt óra.Ezt április 15-ig meg kellene oldania a kormánynak, ahhoz, hogy aparlament törvényt módisíthasson. Így több ezer pedagógus mun-kahelye válna biztossá – tette hozzá.

Szeptemberben ki kell fizetni a pedagógusoknak a sokat emlege-tett 73 milliárd forintot. Ez viszont jelenleg nem található meg aköltségvetésben. Ezért azt követeljük, hogy a kormány vállaljon ga-ranciát ennek kifizetésére, ellenkezõ esetben távozzon a kormány,hiszen így alkalmatlanná válna a feladatára – hangsúlyozta aPDSZ elnöke.

Hoffmann Rózsa mai kijelentésére reagálva Mendrey László el-mondta: nem lehet a gyerekek mögé bújva politizálni és a sztrájkellen beszélni, ez álságos. Semmilyen szinten nem lehet lajstrombavenni a sztrájkolókat. Ezek az erõpolitika jelei, ebben érdekelt akormány.

Ezt követõen a PDSZ elnöke bejelentette, hogy gördülõsztrájkothirdet, mely a március 18-i héttõl végigmegy az országon, úgy,hogy sehol nem kötelezhetõ senki az elégséges szolgáltatás bizto-sítására. Akik leteszik a munkát, azok biztosak benne, hogy nemkell gyerekekkel foglalkozni. Ahhoz, hogy a gyerekekkel foglal-kozzunk, még van 10 nap, ennyi ideje van a kormánynak, hogymegakadályozza a tiltakozást – tette hozzá Mendrey László.

Honlapunk, a www.pdsz.hu minden szükséges információt tar-talmaz, emellett megkeresünk minden tankerületet, minden igazga-tót, szülõket, de a gyerekeket is tájékoztatjuk. Tudjuk, hogy sokanvagyunk és azt is, hoy igazunk van és mélységesen sajnáljuk, hogyerre kényszerültünk. Újságírói kérdésre Mendrey László elnök ki-emelte: a szakszervezet támogatottsága a pedagógusok között40%-os. A sztrájkban résztvevõk száma lényegesen nagyobb lesz,mint a PDSZ aktív tagsága.

A sztrájksorozat a március 18-i héten indul.

Március 13. - A Fõvárosi Munkaügyi Bírósághozfordult a PDSZ

Mendrey László PDSZ elnök a sajtótájékoztatón bejelentette: azelégséges szolgáltatás biztosításáról szóló vita megnyugtató tisztá-zása érdekében a PDSZ a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult.A jövõ hétre meghirdetett sztrájk március 20-ig nem kezdõdik el.

A sajtótájékoztató elején a PDSZ elnöke arról tájékoztatott,hogy az elmúlt napokban megindult a kormány kampánya a

7

HÍREK, ESEMÉNYEK

sztrájk, a PDSZ ellen. Ugyanakkor – folytatta Mendrey László – aPDSZ felmérései szerint nagyon neves intézmények jelezték, hogytámogatják a meghirdetett sztrájkot.

Voltak olyanok is, akik más szakszervezetektõl átléptek hozzánk,de volt olyan is, aki engem, mint szakszervezeti vezetõt kritizált. Ezméltatatlan vita, mely nem szolgálja senki érdekét. Ez mindenkinekcsak árt. Azt tettük, amit tennünk kellett – tette hozzá.

Az EMMI-vel lezajlott március 11-i egyeztetés elõzményeirõl aPDSZ vezetõje elmondta: Miután tárgyaltunk heteken át a kor-mányzat által kijelölt EMMI delegációval a követeléseinkrõl, ezekeredménytelenül lezárultak, majd azt tettük, ami elõ van írva, meg-kerestük hazánk, egyben Európa legnagyobb munkáltatóját, aKlebersberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), hogy a ez elég-séges szolgáltatásokról tárgyaljunk. Elnökségi tagunk, Tollner Jó-zsef és ügyvédünk, dr. Nyitrai Károly ment el tárgyalni és korrektmegállapodás-tervezettel tértek vissza.

Ezt követõen az Emberi Erõforrások Minisztériuma március 11-én este jelezte szándékát a sztrájk idején esedékes elégséges szol-gáltatás témakörének megvitatásáról. A találkozón a sztrájk jog-szerûségének kérdésében a felek között nézetkülönbség alakult ki.Thaisz Miklós, az EMMI politikai tanácsadója mondandójából rö-vid idõn belül kiderült, hogy az EMMI nem tartja magát ahhoz,amiben a munkáltatóval megállapodtunk. Szerintük nem a KLIK-kel, hanem, mint korábban is, az EMMI-vel kell tárgyalnunk –emelte ki Mendrey László.

A PDSZ elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette: a vita meg-nyugtató tisztázása érdekében a PDSZ a Fõvárosi Munkaügyi Bí-rósághoz fordult. A március 13-án kelt megkeresésben azt kérteszakszervezetünk a törvényszéktõl, hogy mondja ki: a közoktatás-ban dolgozók nem kötelezhetõek az elégséges szolgáltatás ellátásá-ra, ha nem mondja ezt ki, akkor fogadja el elégséges szolgáltatás-nak azt, hogy tankerületenként jelöljön ki egy-egy iskolát a gyere-kekrõl való gondoskodásra. A PDSZ ezek után nem mehet bele egyolyan sztrájkba, aminek a feltételei nem rögzítettek. A FõvárosiMunkaügyi Bíróságtól azt is kértük, hogy az elégséges szolgálta-tásként fogadja el a KLIK-kel kötött megállapodásunkat. A jog sze-rint 5 napon belül, de leghamarabb március 19-én határozat szü-lethet – tette hozzá az elnök.

Mendrey László azt is elmondta, hogy mivel a sztrájk a márci-us 18-i héten indult volna, most egy kis türelmet kér a PDSZ, mertnem akarja jogszerûtlenül sztrájkba hívni a pedagógusokat. Aminta bíróság kimondja a jogszerû feltételeket, aktiválja a PDSZ a fel-hívást. Hozzátette azt is, hogy a tények a PDSZ mellett szólnak, deszeretné, ha ezt a bíróság is kimondaná. Leghamarabb egy hét múl-va, március 20-án kezdhetõ el a gördülõ sztrájk.

Azt szeretném, ha az EMMI abban lenne érdekelt, hogy ne za-vart keltsen, hanem végre átgondolná azokat a javaslatokat, amiketmi tettünk le a tárgyalóasztalra a bérekkel, a munkaterheléssel kap-csolatban. Felkérjük az EMMI-t, hogy kezdõdjenek tárgyalások avitás kérdésekben. Tárgyalni kell, ez most a legfontosabb – zártagondolatait a PDSZ elnöke.

Március 14. - Egyáltalán nem okafogyottak a követelések - Mendrey kontra Hoffmann

Egyáltalán nem okafogyottak a pedagógusok követelései – ígyreagált a PDSZ elnöke a köznevelési államtitkár március 13-i nyi-latkozatára. Mendrey László lapunknak nyilatkozva hozzátette: Aközoktatási államtitkárság vezetõje sokadszor érzi szükségét an-nak, hogy kinyilatkoztatás szinten minõsítse a PDSZ tevékenysé-gét, valamint - az EMMI kompromisszumképtelen álláspontja mi-att kialakult - sztrájkhelyzetet.

Hoffmann Rózsa egy más témában tartott sajtótájékoztatón kér-désre válaszolva azt mondta: okafogyottak a Pedagógusok Demok-ratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkkövetelései, ugyanakkor

örömmel fogadják, hogy az érdekvédelmi szervezet a munkabeszün-tetést a megfelelõ jogi keretek között akarja elindítani.

Az államtitkár hozzátette: a PDSZ a Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központtal (Klik) a vagyon- személyvédelemrõl tárgyalt,és nem a még elégséges szolgáltatásokról. Kiemelte: az a lényeg,hogy azok a gyerekek, akik iskolába akarnak járni, és tanulni akar-nak, ezt a saját intézményükben megtehessék, és ne kelljen 10-20kilométert utazniuk. A gyerekek jogainak védelme az elsõdleges -emelte ki a köznevelési államtitkár, aki hangsúlyozta: várják amunkaügyi bíróság vonatkozó döntését.

Hozzátette: a köznevelési rendszerben nem csak a Klik az egyet-len iskolafenntartó, és ha egy szakszervezet sztrájkot hirdet, aztnem csak egy fenntartóval kell megbeszélnie. A köznevelési állam-titkár kitért arra is, hogy öt szakszervezettel továbbra is tárgyal-nak, a PDSZ követeléseinek jelentõs része okafogyott, azokra amegoldást a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közötti meg-állapodás rögzíti. Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztató után az MTI-nek azt mondta: továbbra is a tárgyalásos megoldásban hisz az ál-lamtitkárság, és bíznak benne, hogy a többi szakszervezethez ha-sonlóan a PDSZ is partner lesz az átalakítások folyamatában.

Mendrey László, a PDSZ elnöke reakciójában elmondta: Sokad-szor tör fel a retro szakszervezetet igénylõ államtitkári igény, so-kadszor fogalmazza meg a kormányzat képviselõje, a hatalomdiszkrét bájával, milyen is a jó szakszervezet???

A „régi szép” idõk nosztalgikus felidézése indokolt lehet a sze-mélyes kapcsolatokban, de szervezeti szinten nem, s fõleg nem, azelvárás szintjén. Visszás érzések támadnak, amikor a hatalom kép-viselõje fogalmaz meg dehonesztáló kijelentéseket, a sztrájkokait/okafogyottságát illetõen.

Elvárás viszont, hogy érdemben ismerje azokat a követeléseket,melyekrõl a tárgyalások folytak (nulla eredménnyel), s illõ észre-venni, hogy azok túlmutatnak, az általuk felelõsnek tartott szerve-zetekkel gründolt megállapításokon. S persze szakmai érvek hiá-nyában sem illõ vádaskodni, minõsíteni, lekezelni.

Mi sem tesszük….

Március 20. - Átverték a pedagógusokat?Kiderül, hogy tartja-e magát a kormány a megállapodáshoz.

Gyanús, hogy nem. Könnyen lehet, hogy a kormány már most föl-rúgta azt a megállapodást, amelyet a közelmúltban kötött a pedagó-gus-szakszervezetekkel. Legalábbis erre lehet következtetni abból ajelentésbõl, amit Balog Zoltán humánminiszter adott a kormánynaka mindennapos testnevelési órák „bevezetésének körülményeivelkapcsolatos elsõ tapasztalatokról és a további feladatokról”.

A jelentés így fogalmaz: „A nagyobb arányú, de felmenõ rend-szerû bevezetés során is komolyabb problémák fognak mutatkozniaz infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körül-mények tekintetében is) és a pedagógusellátás területén.” A megál-lapodás szempontjából ez utóbbi a lényeges megjegyzés: néhánysorral késõbb Balog Zoltán ugyanis azt írja, hogy „a mindennapos

8

HÍREK, ESEMÉNYEK

testnevelés bevezetéséhez 2012 szeptemberében a központi költ-ségvetés – tudatosan – semmilyen bérjellegû vagy dologi hozzájá-rulási többletet nem biztosított”.

Balog úgy kalkulál, hogy amikor a rendszer kiteljesedik, vagyisa 2015–2016-os tanévben, akkor heti 90 ezer többletórát igényelmajd a mindennapos testnevelés. „Fizetett túlóraként ez az egy be-vezetésre kerülõ tétel 2013 õszének négy hónapjára – a pedagógu-sok besorolásától függõen – 700-750 millió forint központi támo-gatást igényel. A pedagógus-életpályamodell finanszírozási kerete-inek bevezetése a túlóra-kifizetéseket szükségtelenné teszi” – áll ajelentésben. Magyarul: a kormány, miután bevezette az életpálya-modellt, lényegesen magasabb óraszámokkal kalkulál, mint amen-nyit a megállapodás rögzít. Ha ez így van, akkor ebbõl kikövetkez-tethetõ, mit is ért Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár újmunkarenden: a Balog-féle jelentés a pedagógusok maximális ter-helésével, vagyis 32 órával számol. Ebbõl következhet, hogy fel-rúgják a szakszervezetekkel kötött megállapodást, amelynek azalapja a 22 óra, amely a pedagóguslétszám kiszámításának alapja.Értelemszerûen, ha 32 órával számol, akkor sokkal kevesebb peda-gógusra lesz szükség.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egy-elõre óvatosan fogalmaz: szerinte a mai tárgyalás ad választ errea kérdésre. – A megállapodás szigorúan köti a minisztériumot, haa kormány az abban foglaltakat egyoldalúan módosítja, azt aszakszervezetek egyoldalú szerzõdésszegésnek tekintik, de mindezcsak az egyeztetés után derül ki – mondta. Hozzátette: a megálla-podás szerint a pedagógusok tanórával lekötött ideje a munkaidõ55 százaléka, és a finanszírozott álláshelyeket is ezzel a paramé-terrel számolják. (Az 55 százalék 22 óra tanítással töltött idõt je-lent.)

Az érdek-képviseleti vezetõ szerint kulcskérdés, mit tartalmazaz életpálya bevezetéséhez kapcsolódó foglalkoztatási rendelet,ami a kötelezõ óraszámot szabályozza majd, illetve azt, hogy azonfelül milyen módon lehet kötelezõ feladatokat rendelni a pedagó-gusoktól. A megállapodás szerint a 32 óra nem helyhez, hanem fel-adathoz kötött. A fenntartó 22-26 tanítással eltöltött munkaórát ír-hat elõ, e felett csak kivételes, jogszabályban meghatározott ese-tekben. A PSZ elnöke szerint, ha a kormány tartja magát a 22 órá-hoz, akkor nem kell nagyarányú elbocsátással számolni.

– Éppen ettõl tartottunk – mondta a jelentés kapcsán a kormány-nyal kötött megállapodást elutasító, ezért sztrájkra készülõdõ má-sik érdek-képviseleti szervezet, a Pedagógusok DemokratikusSzakszervezete (PDSZ) elnöke. Mendrey László szerint a garanci-ák hiánya miatt a kormány bármit megtehet, így akár azt is, hogy atestneveléstanárok megemelkedett óraszámait a 32 óra terhére szá-molják el. A sztrájkkal kapcsolatban elmondta: annak kezdetét abíróság e hétre várható döntéséig elhalasztották. – Komoly dilem-ma, mikor kezdjük. Mindjárt kezdõdik a tavaszi szünet, így a sztrájkátcsúszhat áprilisra. De az érettségi idõszakba sem szeretnénk be-lecsúszni – közölte.

Március 22. - Tavaszi szünet elõtt nem lesz sztrájkÚgy tûnik a kormány számára egyre aggasztóbbá válik, hogy a

sztrájk nem csak üres fenyegetés, ugyanakkor semmilyen szándéknincs a megegyezésre. Ma újra a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághozfordultunk, mert végre szeretnénk kiküzdeni, hogy legyen hatályosbírósági állásfoglalás az ügyünkben - hangsúlyozta Mendrey Lász-ló azon a március 21-i sajtótájékoztatón, melynek témája az eluta-sító bírósági végzés után kialakult helyzet tisztázása volt. MendreyLászló rendhagyó módon a sajtó munkatársaihoz szólt a bevezetõ-ben.

Maximálisan nagyra becsülöm munkájukat, a PDSZ is sokatprofitál a sajtó érdeklõdése által. A hálámat fejezem ki, mert kétnapja kaptam az MTI újságírójától egy telefonhívást, mely arról

szólt, hogy a bíróság elutasította a beadványunkat. Úgy gondolom,hogy nem jogállami megoldás az, hogy a sajtón keresztül jut aszakszervezet ahhoz az információhoz, mely elsõsorban, elsõként aPDSZ-re tartozna. Érdekesnek tartom, hogy mi csupán a ma, már-cius 22-én kaptuk meg azt a választ, mely még a múlt heti hóviharkelleõs közepén születhetett, hiszen március 14-i keltezésû. Nem asajtónak szól a szemrehányás - mondta el a PDSZ elnöke.

A sajtótájékoztató témájára térve a PDSZ elnöke így folytatta:Az elsõ sztrájkbejelentés óta több mint négyszázan csatlakoztakhozzánk, és mindössze 25-en léptek ki a szakszervezetbõl. Nagyonsok neves intézmény jelezte, hogy hajlandó részt venni a gördülõ-sztrájkban. Ezt követõen a sztrájktörvénybõl idézte Mendrey Lász-ló azt a részt, mely arról szól, hogy kinek kell elégséges szolgálta-tást nyújtania egy sztrájk idején.

Mivel a közoktatásban dolgozók ebben a törvényben nincseneknevesítve, úgy gondoljuk, hogy a pedagógusoknak nem kell elégsé-ges szolgáltatást nyújtani. Ennek ellenére az EMMI ahhoz ragasz-kodik, hogy kiterjeszti a paragrafust ránk is - tette hozzá a szak-szervezeti vezetõ.

A PDSZ elnöke elmondta az ügy kapcsán, hogy a bíróságtólmásodszor „pattant vissza“ a PDSZ igénye. Hozzátette, hogy ma -március 22-én - ismét beadta a PDSZ a sztrájkkérelmet a FõvárosiMunkaügyi Bíróságra. A szakszervezet azt kéri, mondja ki a bíró-ság, ki mire kötelezhetõ sztrájk esetén! Mivel a válaszra ez alka-lommal is 5 munkanapot várni kell, ez azt jelenti, hogy tavaszi szü-net elõtt nem tud sztrájkot hirdetni a PDSZ.

A PDSZ elnöke kijelentette: Az EMMI nem veszi figyelembe,hogy a pedagógusok elégedettsége nem növekedik, hanem sokkalinkább hanyatlik. Csak ígéreteket tapasztalunk, ugyanakkor sem-milyen garancia nincs a minisztérium és a KLIK politikája mögött.A kollégák pedig egyre jobban elkeseredettek.

Ezt követõen újságírói kérdésekre válaszolt a PDSZ elnöke.A pdsz.hu kérdésére, miszerint ,,Elnök úr azt nyilatkozta az

ATV ,,Egyenes beszéd“ címû mûsorában, hogy kifárasztja a hely-zet a pedagógusokat. Ha így van, hogyan tudja a PDSZ fenntartania sztrájkhangulatot?”, az elnök elmondta: Komoly tudatosság vanemögött. A sztrájkhangulat fokozásában egyébként segít az EMMIis. Emellett a taglétszám növekedése is azt jelzi, jó úton haladunk,de azt is tudni kell, hogy a sztrájkkészség fenntartása hosszas fo-lyamat. Mi folyamatosan egyeztetünk a kollégákkal, sokat beszél-getünk, napról-napra értékeljük a helyzetet. Az MTI kérdéséreMendrey László kiemelte: a gördülõsztrájk lényege, hogy a mun-káltatót váratlan helyzet elé állítsa. Bízom benne, hogy a bíróságátérzi a felelõsségét, és megfelelõ döntést hoz a jövõ héten. Mi min-dent korrekt módon megfogalmaztunk. Ha az EMMI álláspontjátszemlélem, szkeptikus vagyok, ám most végre szeretnénk kiküzdeni,hogy legyen hatályos bírósági állásfoglalás is az ügyünkben. Saj-nos azt látom, hogy nincs szándék a megegyezésre.

9

HÍREK, SZAKKÉPZÉS

Március 29. Sajtóközlemény: Még mindig nemtudjuk…

Az Európai Unióban – így értelemszerûen Magyarországon is –alapvetõ munkavállalói jog a szervezett munkabeszüntetés, asztrájk. Az Unió boldogabb országaiban ez egyszerûen, korrekten,minden érdekelt fél számára egyértelmûen szabályozott jogsza-bály. Nálunk nincs így. A rendkívül pontatlanul megfogalmazottsztrájktörvény gyakorlatilag ellehetetleníti a munkavállalói tiltako-zás ezen formáját. A Fõvárosi Munkaügyi Bíróságnak most sem si-került állást foglalnia a PDSZ elégséges szolgáltatást firtató bead-ványát illetõen. Az elsõfokú – formai okokra hivatkozó – elutasí-tást megfellebbezõ beadványunkat a másodfokú hatóság - szá-munkra érthetetlen okok miatt - továbbküldte a munkáltatói ésfenntartói jogokat gyakorló Klebelsberg Intézményfenntartó Köz-pontnak, kérve állásfoglalásukat az ügyben.

Ez az újabb idõveszteség súlyos következményekkel járhat.Egyre közelebb az érettségi idõpontja, s ha az EMMI nem mutatvégre kompromisszumkészséget, elkerülhetetlennek látszik a bot-rány. A minisztérium illetékesei úgy tesznek, mintha minden a leg-nagyobb rendben lenne. Azonban maguk sem hihetik, hogy a ve-lük együttmûködõ szakszervezeti vezetõk valóban a pedagógus tár-sadalom 90%-át képviselik. Mi, és még - nagyon sokan - biztosantudjuk, hogy tévednek. A farkasvakság súlyos egyéni balesetekokozója lehet. A hatalmi elvakultság, az erõpolitika kultusza, a po-litikai, szakmai csõlátás a köz oktatásának, nevelésének biztonsá-gát veszélyezteti.

A PDSZ NEM ÉRDEKELT EBBEN! Még mindig várjuk azEMMI ajánlatát!

Írta és összeállította: Szita RóbertFotó: Kiséri-Nagy Ferenc

PARRAGH SZERINT A SZAKKÉPZÉSBEN

EGZISZTENCIÁLIS VITA VAN„Tudom, hogy azt mondják, Orbánszekértolója vagyok. De ez ígymarhaság” – mondta Parragh László aNépszabadságnak adott nyilatkozatá-ban. A Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara (MKIK) elnöke a lapban kö-zölt interjúban elismerte, hogy az Or-bán-kabinetet nem bírálják keményen,ám ez szerinte azért van, mert a kor-mány épp azt a politikát képviseli azadórendszertõl az oktatáspolitikán át a szociálpolitikáig, aminekik megfelelõ.

Arra a kérdésre, hogy nem kellene a kormánnyal konfron-tálódniuk, azt felelte, ha kellett, megtették. „A Gyurcsány-kormánynak a szemére vetettük, hogy megkerüli a költség-vetési egyensúly fenntartásához szükséges lépéseket” –mondta.

A vállalkozói érdekképviseleti vezetõ nem beszélt arról,lesz-e idén növekedés a gazdaságban; mint ismert, OrbánViktor azt mondta, reméli, a hivatalosan várt 0,9 százaléknális nagyobb lesz. „Nem merek válaszolni arra, hogy lesz-e idénnövekedés. Szerintem ez nem közgazdasági, hanem elsõsor-ban társadalomközérzeti kérdés lesz” – reagált erre meglehe-tõsen furcsán Parragh.

A kötelezõ kamarai tagsággal kapcsolatban – és arra a fel-vetésre, hogy a cé-gek úgy érzik,ezért semmit nemkapnak – Parraghnémet és osztrákpéldákat említett,és azt mondta:„„hosszú folyamatlesz, mire megér-tetjük, hogy eztmásként nemmegy”, egyébként

pedig „az elégedetlenek mindig han-gosabbak”.

Annak firtatására, mivel sikerültmeggyõznie a miniszterelnököt a szak-képzéssel kapcsolatos átalakításokat il-letõen, kifejtette: hosszú vita volt arról,mekkora legyen a közismereti tárgyakaránya a szakképzésben. „Megállapod-tunk a kormánnyal, ám a Fidesz-frak-ció és a fideszes vezetésû oktatási bi-

zottság ezt leszavazta. Ez konfrontációs pont volt. A kor-mányfõ felvállalta e konfliktust. Ideológiai alapon, mert azo-nos álláspontot képviseltünk”.

Arról is beszélt a kamarai elnök, hogy „nekünk ténylegszámos területen jó az, amit a kormány tesz. A szakképzésbenis azt csinálták, amit kértünk. A felnõttképzésben azt tervezikmegtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsõoktatásban a diót el-kezdte feltörni a kormány, szintén jó”. A szakképzésben a ka-marai elnök szerint nem szakmai, hanem egzisztenciális vitavan, hiszen, ha átalakítják a struktúrát, kapacitást szabadíta-nak fel. „Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeninéhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonat-kozólag”. Szerinte „a felsõoktatásnak is jót tesz, ha ott a ka-mara, ha ott a gazdaság”.

Örülnek annak a szándéknak, hogy a vállalkozók is át-válthatják devizahiteleiket, a terv kidolgozásában is résztvesznek. Hozzátette ugyanakkor, érdekük az is, hogyolyan megoldás szülessen, amely a bankoknak is elfogad-ható, mert jól mûködõ hitelintézeti rendszer nélkül nincsjól mûködõ gazdaság. Arra a felvetésre, hogy a bankok azõket terhelõ adók miatt nem hiteleznek, úgy reagált: „Vol-tak olyan hitelintézetek, amelyek világos, hosszú távústratégia mentén építkeztek. Volt azonban néhány olyanpénzintézet, amely karvaly módjára használta ki a lehetõ-séget”.

www.nol.hu Fotó: Kovács Tamás

10

AKTUÁLIS

ÕSZTÕL MEGREGULÁZHATJÁK TANÁROKATMár a nyáron megalakulhat állami kezdeményezésre a mostNemzeti Pedagóguskarként emlegetett testület, aminek akormány szándékai szerint automatikusan tagja lenne min-den állami alkalmazott tanár. Az óvónõknek, az alapítványiés egyházi iskolákban tanítóknak nem kell belépniük. A karaz elképzelések szerint etikai kódexet alkotna, és átvehetnéa tanárok szakfelügyeletét, értékelését is. De létrehozhat-eaz állam egy önszabályozó szakmai testületet, és kell-e tar-tani a tanári autonómia leépítésétõl?

Balog Zoltán nemzeti erõforrás miniszter az Országgyûlésoktatási bizottságának március 18-i ülésén egy különös utalásttett. Mint mondta, augusztusban készülnek el azok az új mun-kaszerzõdések, amelyekkel a pedagógusok beléphetnek az újéletpályarendszerbe és egyszersmind az állami pedagóguskartagjai is lesznek.

Jön a pedagóguskamara?A minisztériumtól semmi konkrétumot nem sikerült megtud-

ni a pedagóguskar mibenlétérõl. A tárcával kapcsolatban lévõszervezetektõl szerzett információkból azonban az a kép rajzo-lódik ki, hogy nyáron a pedagógusok számára is létrehoznakegy, az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek és építészek kama-ráihoz hasonló testületet. Ez azonban csak részben rendelkeznekamarai jogosítványokkal.

A tanárok szervezetét nem is hívnák kamarának. Informáci-óink szerint az oktatási államtitkárság eredetileg egy igazi pe-dagóguskamara létrehozásán gondolkodott, az ötlet azonbanmár a második Széll Kálmán-tervben is csak „pedagóguskar“néven szerepel, Nemzeti Pedagógus Kar elnevezéssel. A tárcaugyanis belátta, hogy nem lehet az alapítványi vagy egyházi is-kolákban dolgozó tanárokat is ebbe a testületbe olvasztani, az-az a tagságot mindenki számára kötelezõvé tenni.

Az állami szférára szorítkozó döntés szempontjai azonbanegyelõre nehezen átláthatók. Ha ugyanis a kormány egységesszakmai, etikai elvárásokat akar támasztani a tanárokkal szem-ben, akkor – miként az orvosok és a kórházak esetében – elvi-leg nem számít, hogy egyházi, alapítványi, magán- vagy államiintézményben dolgoznak-e.

Kamara vagy nem kamara?Az orvosi, gyógyszerész-, ügyvédi vagy építészkamarának

az a feladata, hogy a különbözõ jogviszonyok keretében dolgo-zó tagokkal betartassa az alapvetõ szakmai és etikai szabályo-kat. Az állam e szakmák gyakorlását ugyanis nemcsak végzett-séghez, de jogosultsághoz is köti. Mivel azonban elfogadja,hogy a szakmai-etikai normák betartásához az érintettek jobbanértenek, autonóm szakmai testületre bízza a jogosultság megíté-lését. Aki nem tagja a kamarának, nem gyakorolhatja a hívatá-sát.

A tanárok munkáját ezzel szemben egységesen írják körül ajogszabályok, 120 ezer tanárnak pedig az önkormányzati isko-lák januári állami átvétele után a Klebelsberg-központ lett amunkáltatója. Most csak õket tömörítenék a pedagóguskarba,amit ezért az utóbbi idõben már állami pedagóguskarként is em-legetnek. Információink szerint a tanárok kvázi-kamarájánakvárhatóan nem is lesznek olyan erõs jogosítványai, mint az ügy-védekének vagy az orvosokénak. Az eddig megismert elképze-lések szerint tagdíjat sem kell majd fizetni.

Ugyanakkor egyelõre nem világos, hogy milyen szakmai ésetikai elvárásokat vezetnek be a közoktatásban dolgozó taná-rokra nézve, és hogy azokhoz milyen szankciókat párosítanak.Az állami szférán kívül még körülbelül 30 ezer pedagógus van,õk nem tartoznának a karhoz. Az alapítványi és egyházi iskolákpedagógusai mellett döntõ többségük óvodapedagógus, akikneka munkáltatói ezután is önkormányzatok maradnak.

Nem lesznek majd zugtanárokBár a pedagóguskarról másfél éve lehet utalásszintû nyilat-

kozatokat hallani, egyelõre nincs kiforrott koncepció róla. Az

Emberi Erõforrás Minisztérium oktatási államtitkársága ezértrészletes kérdéseinkre csak annyit válaszolt: egyelõre dolgoz-nak a terveken.

A Pedagógusok Szakszervezete, amely négy másik szerve-zettel együtt tárgyalásokat folytat kormánnyal, a múlt héten ta-lálkozott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. A megbeszé-lésen szó esett a pedagóguskarról is. A szakszervezetek állás-pontja szerint a karnak négy fontos szakmai feladata lenne: azvégezné a pedagógusok munkájának minõsítését, ellátná aszakfelügyeleti rendszert, szaktanácsadást végezne és átvennéaz Oktatási Hivataltól a tanulók mérését-értékelését is – ezugyanis szorosan összefügg a tanárok munkájával. A tanárokszámára is megnyugtatóbb és megbízhatóbb lenne, ha ezeket afeladatokat saját választott testületeik végeznék – mondta GallóIstvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Gallóné szerint a tárgyalásokon látszott, hogy a kormányszámára fontos a tanárok etikai kódexének kidolgozása. Remé-nyeik szerint ezt is majd a kar alkotná meg. Arról egyelõre sincskiforrott elképzelés, hogy a karnak fegyelmi ügyekben milyenjogosítványai lennének. Ez ma a Klebelsberg-központ, mintmunkáltató jogköre, a fegyelmi ügyekben a járási tankerület ve-zetõk járnak el. A szakszervezetek most arról tárgyalnak, hogyha tanár ellen etikai eljárás indul, legyen lehetõsége bírósághozfordulni jogorvoslatért.

Felülrõl szervezett önszabályozó testület?Radó Péter oktatáskutató teljesen nonszensznek nevezte,

hogy a kar állami feladatokat vegyen át, például az eddig pro-fesszionálisan mûködõ tanulói mérési-értékelési rendszert.Radó rossz elképzelésnek tartja, hogy a fegyelmi ügyek ma mára tankerületi igazgatóhoz tartoznak. Még nagyobb hiba lenneszerinte ezt egy köztestülethez passzolni, mivel ennek az iskolaigazgatójánál van a helye. „Elég baj, hogy a pedagógusszakmanem szervezõdik meg, de ha ezt az állam csinálja, az olyanmintha azt mondaná: minden faluban legyen egy dalárda. Ez a20-as évek Olaszországára emlékeztet” – mondta Radó Péter.Az oktatáskutató szerint a tanárokat nem szabadna egy rendvé-delmi jellegû szervezetbe olvasztani, mert az is csak egy újabblépés a teljes államosítás és a szakmai autonómia megszünteté-se felé.

A PSZ-szel ellentétben a kormánnyal nem tárgyaló Pedagó-gusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke,Mendrey László úgy tudja: az ötlet egyenesen a miniszterelnök-tõl származik. Mendrey szerint az még tisztázatlan, milyenszerzõdést akarnak majd a nyáron aláíratni a tanárokkal. A szer-zõdés ugyanis mindig kétoldalú dolog, nem tudni mit vállal azállam és mit kell vállalniuk a tanároknak. Mendrey azt is érthe-tetlennek tartja, miért az állam hozza létre a pedagóguskart, haegyszer egy szakmai önszabályozó testületet akar. „Ez így nemlesz más megint, mint a központi akaratot megjelenítõ szerve-zet” – mondta a PDSZ elnöke.

Szigorúan nem szakszervezetAzt mindegyik szakszervezeti vezetõ kiemelte, hogy a peda-

góguskar szigorúan elkülönítené magát a szakszervezetektõl:feladata nem a tanárok bérharcának vagy munkajogi szabályo-zásának képviselete lenne, nagyobb hangsúlyt fektetne a szak-mai önszabályozásra. Ma is mûködnek egyébként olyan civilszervezetek, amelyek hasonló feladatot látnak el: ilyenek a ma-gyartanárok és a történelemtanárok egyesületei. Ezek tevékeny-ségét azonban a tárca nem mindig nézi jó szemmel. Ahogyegyik minisztériumi forrásunk fogalmazott, ezek a „marginálisszakmai egyesületek” a legtöbb esetben legfeljebb néhány elhi-vatott ember magánszervezetének tekinthetõk, miközben sok-szor az összes pedagógus nevében adnak ki szakmai állásfogla-lásokat. A pedagóguskar mögött ezzel szemben legalább 120ezer tanár állhat majd, így egy ilyen szervezet megnyilvánulá-sainak jóval nagyobb súlya lenne.

11

AKTUÁLIS

CSAK HANGOSAN GONDOLKODOM EGÉSZ ÚTON HAZAFELÉA nagy pedagógus-átverés

Ám ne legyen igazam, de azt hiszem, zseniális átverés áldozatailesznek hamarosan a pedagógusok. (Igen, megint a vesszõparipám,a pedagógus-életpálya.) És ahogy az Orbán-Balog-Hoffmann tri-umvirátust hallgatom, egyre erõsödik bennem az érzés, hogy nemtévedek. De nézzük, mirõl van szó.

Szögezzük le, az utóbbi idõben két dolgot jelentett ki a kor-mányzat határozottan: nem lesz pedagógus elbocsátás, bevezetik apedagógus-életpályamodellt 2013. szeptember 1-tõl. Ez eddig ígycsodás. Honnan is indulunk?

Mi is a terv? (a százalékok a mindenkori illetményalap – a mi-nimálbér 180-200%-a – százalékát jelentik):

Hol a trükk? A részletekben!Elõször is felelõsségem teljes tudatában kijelentem, hogy lesz

pedagógus elbocsátás. Valahol 15 és 20 százalék között. Vannakerre utaló jelek. Például, hogy „soha nem mondtuk, hogy nem leszelbocsátás”. Például, hogy jövõre nem „fejpénzt”, hanem „csoport-pénzt” kap az iskola. Értjük, ugye? 20 fõre is annyit ad, mint 30-ra.De a beiskolázás kötelezõ.

A felsõoktatás átalakítása miatt 50 ezerrel kevesebben jelent-keztek idén egyetemre, fõiskolára. Ahogy 20%-kal kevesebbenmennek gimnáziumba is. A szakiskolákban heti 12 közismeretitárgy van, ebbõl 5 testnevelés, kettõ idegen nyelv, 1 osztályfõnöki,a többit osszák be. Folytassam? Majd talán máskor.

Most jön a lényeg. 2013. szeptember 1-tõl a pedagógusokat be-sorolják az új bértáblába. De ez nem automatizmus. Aki két évnélnem régebben van a pályán, gyakornok lesz, innen csak minõsítõvizsga (egyszeri aktus) után léphet feljebb. A többi pedagógus a Pe-dagógus I. kategóriába kerül (ahol a szolgálati évek is számítanak a

differenciálásban, de ez eddig is így volt.) ÁMDE! Innen csak minõ-sítõ eljárás (folyamat!) után lehet feljebb lépni! Vagyis attól, hogyvalaki megfelel a Mestertanár szintnek, szeptembertõl nem lesz az!

Az OFI most toborozza – EU pénzbõl természetesen, mi másból?– a majdani szakértõket, akik a kormányhivatalok felkérésére 5 ÉVALATT kell, hogy minden tanárt minõsítsenek ebben az eljárásban:órákat látogatnak, szakmai munkát értékelnek stb. És csak azokat apedagógusokat értékelhetik, akiket arra a Kormányhivatal kijelöl.

Hm, erre mondják: ügyes.Csak hogy értsük: kirúgják a pedagógus kar 15-20%-át, akiknek

a felszabaduló bértömegébõl (mert idéntõl bértömeg gazdálkodásvan ám) az idén még pályán maradók megkapják az emelésüket (Pe-dagógus I.-re. Vagyis egy 5 éve tanító pedagógus br. 211.680 Ft-otfog kapni, ami nettó 138.650 Ft.). Aki esetleg kategóriát ugrana aszolgálati évei miatt szeptembertõl (kevés olyan pedagógus van, akinem szeptemberben kezdett tanítani) annak úgyis csak a következõév januárjától jár az emelés, tehát az már a 2014-es költségvetés. Fel-téve, hogy 2014-ben elkezdik a minõsítõ eljárásokat, akár már 2015-tõl is találkozhatunk olyan pedagógussal, aki elérte a Pedagógus II.kategóriát. (Sõt kategóriaugrás is lehet, ha a minõsítõ eljárás eredmé-nye azt indokolja, de a nyakam rá, hogy az nem lesz tömeges.)

Mi történik? Újabb 4-5000 munkanélkülivel több lesz, ahogynem lesz kevesebb a túlterhelt, ideges, még mindig messze a nem-zetgazdasági átlag alatt keresõ pedagógus sem, az oktatás színvo-nala a pénzkivonás, a tantervi és létszámbeli, intézményfenntartó-váltó kavarások miatt tovább zuhan, de a kormányzati sikerpropa-ganda csúcsra járhat.

Nem mellékesen kampányolni is lehet vele 2014-ben, hiszenamikorra a rendszer bejáratódik vagy õk kormányoznak, vagy nem.Meg lehet ellenérzéseket ébreszteni a társadalomban, hogy lám-lám, a pedagógusok milyen jól jártak. Pedig nem. Nagyon nem.

És a legborzasztóbb, hogy ezt 5 szakszervezet lepacsizta! Csaka PDSZ maradt a gáton.

De mint azt az elején is írtam, ne legyen igazam.Forrás: facebook

TBP

Az elmúlt 17 évben mindegyik kormány oktatáspolitikai ter-veit élesen bíráltuk, de az utóbbi idõben politikai szervezetnekcímkéztek minket, mert elutasítottuk, hogy Wass Albertnek he-lye lenne a Nemzeti Alaptantervben – mondta Arató László az1996-ban megalapított Magyartanárok Egyesületének elnöke.A civi szervezet kettõs céllal jött létre: egyrészt szakmapolitikaiérdekképviseletként mûködik, másrészt igyekszik segíteni a ta-nárok információcseréjét és szakmai önfejlesztését – mondta azIndexnek Arató.

Az egyesület elnöke egy alulról szervezõdõ civil pedagógus-kamarát nem tartana rossz ötletnek, az állam által létrehozni kí-

vánt Nemzeti Pedagógus Karral szemben azonban számos fenn-tartása van. „A Nemzeti Pedagógus Kar beleilleszkedik az el-múlt két év erõs centralizálási kezdeményezései közé. Ha az újNemzeti alaptantervet, a tanárok állami alkalmazottá tételét, aziskolai és a tanári autonómia minimalizálását, a Klebelsberg-központ létrehozását vagy a tanfelügyeleti rendszer bevezetésétnézem, akkor félek tõle“ – mondta Arató László. Ha egy alapít-ványi vagy egyházi iskolában dolgozó szaktanár nem lesz tagjaa kamarának, akkor vajon õ majd nem számít tanárnak? – értet-lenkedik a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Joób Sándor

Fizetési

fokoza-

tok

Fizetési osztályok

A B C D E F G H I J

1. 69.000 77.000 78.000 79.000 89.000 122.000 127.000 129.500 142.000 154.500

2. 1,0175 1,0175 1,02 1,025 1,0275 1,035 1,035 1,05 1,045 1,06

3. 1,035 1,035 1,04 1,05 1,055 1,0725 1,0725 1,1 1,1025 1,135

4. 1,0525 1,0525 1,065 1,075 1,09 1,11 1,11 1,15 1,1675 1,21

5. 1,07 1,07 1,09 1,1 1,125 1,1475 1,1475 1,2 1,2425 1,285

6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,125 1,16 1,185 1,185 1,26 1,3175 1,36

7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,335 1,3925 1,42

8. 1,1275 1,14 1,1625 1,1875 1,235 1,265 1,2725 1,41 1,4675 1,4825

9. 1,15 1,1725 1,195 1,225 1,2725 1,3075 1,3325 1,485 1,5275 1,545

10. 1,1725 1,2075 1,23 1,2625 1,31 1,3675 1,395 1,56 1,5875 1,6075

11. 1,195 1,2425 1,2675 1,3 1,3475 1,4275 1,4575 1,625 1,6475 1,67

12. 1,2175 1,2775 1,305 1,3375 1,3775 1,4875 1,52 1,69 1,7075 1,7325

13. 1,24 1,3125 1,3425 1,375 1,4075 1,5475 1,5825 1,755 1,7775 1,8025

14. 1,2625 1,35 1,38 1,4125 1,4425 1,6075 1,645 1,82 1,8475 1,8725

Közalkalmazotti bértábla

A közalkalmazotti fizetési osztályok elsõ fizetési fokozataszerinti garantált illetmények havi összege forintban, valaminta fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2013.

évben 2013. évi költségvetési törvény 7. melléklete

12

ÉLETPÁLYA

BALOG MÉG NEM ÁRULJA EL, HÁNY TANÁRT RÚGNAK KIMárcius végén pontos adatok lesznek arról, hogy az országmely területén hány pedagógusra van szükség - mondta BalogZoltán az Országgyûlés oktatási és tudományos bizottsága elõt-ti éves meghallgatásán.

Az emberi erõforrások minisztere annyit megelõlegezett,hogy semmiféle tömeges elbocsátás nem lesz, ugyanakkor –utalva a gyermeklétszám csökkenésére – megjegyezte: sohanem mondták, hogy egyetlen munkahely sem szûnik meg.

A tárcavezetõ a köznevelésben elindított átalakításokat rész-letezve jelezte: az „új Klebelsberg-rendszert” folyamatosan fi-nomítják, hogy világos legyen, mi az önkormányzat, mint mû-ködtetõ és az állam, mint fenntartó dolga. Fontosnak nevezte,hogy az önkormányzati fenntartásban jelentkezõ „pluszt át tud-ják menteni” az új rendszerbe.

Decemberig 1860 megállapo-dást kötöttek az intézményekkel,több mint 8 ezer az érintett ingat-lanok, és 126 ezer az érintett pe-dagógusok száma. Azt szeretnék,ha szeptembertõl már minél többpozitívumot érezhetnének a terü-let szereplõi - mondta a miniszter.

Pedagógus életpályamodell? A következõ nagy lépés a pe-

dagógus életpályamodell beve-zetése – folytatta Balog Zoltán.Azt mondta, augusztusban ké-szülnek el azok az új munkaszer-zõdések, amelyek lehetõvé teszik a pedagógusoknak, hogy be-lépjenek az új életpályarendszerbe. Ezek a pedagógusok az ál-lami pedagóguskar tagjai lesznek – jelezte a miniszter, kitérvearra, hogy a tartalmi változtatások is elindultak, a Nemzeti alap-tantervet elfogadta az Országgyûlés, készülnek a kerettantervekés a kapcsolódó tankönyvek.

Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke arról, hogy szep-tembertõl a tervek szerint nem gyereklétszám-alapú, hanemcsoportnormatíva lenne, azt mondta: ahhoz, hogy az intézmé-nyek dönteni tudjanak, felvehetik-e a gyerekeket, látni a pontosfeltételeket. Azt javasolta, szorgalmazzák, hozzanak érdemidöntést az egyetemek, mely esetekben indokolt a magas nyelv-tudás, és mely képzéseknél egy alacsonyabb nyelvismeret.

Sági István (Fidesz) a mûvészeti iskolákról érdeklõdött, ésazt kérte, támogassák azokat, amelyek az állami rendszerbõl hi-ányzó funkciókat pótolnak.

Sós Tamás (MSZP) szerint visszalépés, ami az oktatásbantörténik, indokolatlan mértékû centralizáció valósul meg, jelen-tõs mértékû a pénzkivonás, és sok esetben a gyermek és a peda-gógiai módszerek vesznek el a rendszerben. A szakképzési hoz-zájárulás összege fele, mint 2011-ben volt – jegyezte meg, bí-rálva a tankötelezettségi korhatár 18 évrõl 16 évre történõ le-szállítását, mondván: a hosszabb távú célokról lemond a kor-mány veszélybe sodorva az ország versenyképességét.

Michl József (KDNP) azt kérdezte, a Pedagógusok Demok-ratikus Szakszervezetével (PDSZ) miért nem sikerült megálla-podni.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint az állami fenntartásba vételkapcsán önkormányzatok és intézményvezetõk hatáskörét túl-ságosan megkurtították. Nagyon sok jelzés érkezett, pedagó-gusok, intézményvezetõk panaszkodtak, és nem minõsítették

zökkenõmentesnek az átadás-átvételt – mondta, hozzátéve:szerinte sikertörténetrõl semmiképpen nem lehet beszélni.Párttársa, Ferenczi Gábor jelezte, attól tart, hogy óraszám-emelkedést eredményez a pedagógusoknál a kötelezettségvál-lalások átalakítása.

Osztolykán Ágnes független képviselõ, LMP-hez tartozó po-litikus azt kérdezte: mikor rendezõdnek azok a problémák,amelyeket a PDSZ felvetett, azaz, hogy két hónapja nem kap-nak meg olyan juttatásokat a tanárok, amelyek megilletik õket.

Március közepén kevesebb probléma van, mint január-ban volt

Balog Zoltán válaszában kiemelte: egy akkora átalakítás ha-tásait, ami a közoktatásban húsz éve nem volt, sommásan visz-

szalépésnek értékelni korai. Aminõségromlás eddig volt jel-lemzõ, ezt szeretnék megállítani– közölte a miniszter.

Hat szakszervezetbõl öttel si-került megállapodni, és a peda-gógustársadalom döntõ többsé-ge képviselõiken keresztül meg-értette, „van egy hajó, ami el-ment, a partról kiabálni felesle-ges, bent kell lenni a hajóban”és ott kell az érdekeiket érvé-nyesíteni – folytatta Balog.

Kijelentette, az átadás-átvételkapcsán a nehézségeket nem ta-

gadták, de most március közepén kevesebb probléma van, mintjanuárban volt. Állami fenntartásba vétel történt, nem államosí-tás – hangsúlyozta, kitérve arra is, hogy nem lesz óraszámeme-lés az életpályamodell bevezetésével. A képzendõ pedagógusokszámát ugyanakkor csökkenteni fogják, hiszen itt a legnagyobba pályaelhagyók aránya. Azzal egyetértett, hogy az intézmény-vezetõk szerepkörét pontosítani, erõsíteni kell. A mûvészeti is-kolák minõsítését átalakítják, új rendszer lesz.

Minden rossz volt a felsõoktatásbanA miniszter kitért arra is: olyan felsõoktatási rendszer jött

létre, amely nem tudott megfelelõ érzékenységgel reagálni agazdasági folyamatokra. Közlése szerint a hallgatók 30 százalé-ka nem fejezi be idõben tanulmányait és 20 százalék olyanszakmában tud elhelyezkedni, amihez nincs is szükség diplo-mára. Az oktatói létszám nem követte a hallgatói létszám csök-kenését, és a mostani szakstruktúra nem igazodik a munkaerõ-piaci követelményekhez – sorolta, kitérve az egyetemek adós-ságállományára is.

A kormány a Diákhitel2-vel próbált választ adni, ami – is-merte el – nem volt szerencsés lépés. Ma a felsõoktatásba valóbelépéshez semmi másra nincs szükség, mint egy minimum-pontszám elérésére, és hogy az egyetemnek meglegyen a szük-séges kapacitása.

A tárca vezetõje kérdésre elmondta: az önfenntartó felsõok-tatást soha nem gondolták úgy, hogy kizárólag a hallgatók hoz-zájárulásából fent lehet tartani az intézményeket. A hallgatóiszerzõdések kapcsán szerinte lehet szakmák és az itthon töltöttidõ szerint is differenciálni. Jelezte: április végére-május elejé-re látni lehet, hogy a kerekasztalon miben tudnak egyetérteni, ésakkor szívesen beszámol ismét.

MTI

13

MUNKÁLTATÓ

A MEGALKUVÁS HIÁBAVALÓSÁGA –AZ EGYETEMI ELBOCSÁTÁSOKRÓL

A bölcsészkar legjobbjainak is mennie kell. Legyen ez intõ jel:Orbán Viktor rendszerében a hallgatás és a megalkuvás nem se-gít elkerülni a megaláztatást.

Valójában nem értjük a Corvinuson élõlánccá szervezõdõhallgatókat és tanárokat: mire föl még mindig ez a nagy riada-lom, mikor az emberi humorforrás minisztériumának közle-ménye minden aggályt eloszlatott: „a sajtóban megjelenõ hí-rekkel szemben, mely szerint a felsõoktatási intézmények tá-

mogatása csökken, a kormány a tavalyi évhez viszonyítvamintegy 23 milliárd Ft többlettámogatást nyújt a felsõoktatásiintézményeknek.” De akkor meg miért kényszerül megválniaz ország legjobbnak minõsített egyetemi kara nélkülözhetet-len oktatóitól? Ebben a döbbenetes döntésben persze valójá-ban nincsen semmi váratlan. 2008 és 2013 között az egyete-mek és fõiskolák állami támogatása csaknem megfelezõdött,így azon lehet inkább csodálkozni, hogy mára nem MészárosLõrinc legelteti borjait az egykori kampuszok helyén illatozólegelõkön. (A megszorításokról bõvebben lásd: Elvonási tüne-tek, Magyar Narancs, 2013. február 14.) Az ELTE 40 száza-lékkal kap kevesebbet, mint öt éve. Mi másra számíthatottbárki is?

Esetleg persze arra, hogy a dékán megpróbál úgy viselkedni,mint egy dékán. Vagyis amikor közlik vele a karra kiszabott el-képesztõ elvonás mértékét, nem rakja ki már másnap azok szû-rét, akiket adminisztratív szempontból a legkönnyebb elkülde-ni. Hogy aztán késõbb egy embernek megkegyelmezzen, utánameg a rektor lengesse meg halált megvetõ bátorsággal az „egy-elõre” pénzzel nem járó professzor emeritus címeket. Ha márnincs rendes oktatói minõség-ellenõrzés, amely alapján döntenilehetne, ha már nagyon sietni kellett, akkor legalább az intéz-ményvezetõkkel egyeztethetett volna a dékán. Hisz a legjobbakelküldése, ráadásul méltatlanul kapkodva: a lehetõ legrosszabbüzenet.

Éppen ezért válhat szimbolikus alakká az ELTE BTK veze-tõje: a megalkuvás hiábavalóságának vérzõ szobrává. Hiszenigazságtalan lenne eltagadni, milyen lehetetlen helyzetben voltmost. De hogyan jutott idáig? Január elején például azt találtaírni, hogy a hallgatók bölcsészkari fóruma „olyan politikai erõ-térbe” sodorja a kart, „ahova az nem való”. Hogy jól értsük: aHaHa szervezésében hallgatók és oktatók beszélgetnek a felsõ-oktatásról, s ez szerinte helytelen politikai akció volna. De ha aJobbik évekre megszállja a kari HÖK-öt, ahhoz az egyetemneksemmi köze – a fontos csak az, hogy a kormányzati intézkedé-seket ne kritizálja senki.

Pontosan ez a fajta szervilizmus vezetett idáig. Az Alkot-mánybíróságtól a szakszervezetekig, a mûvészeti élettõl a Rek-tori Konferenciáig szinte mindenki késõn és halkan tiltakozott,ha egyáltalán. Csak amikor már a saját háza égett, csak a soka-dik megaláztatás után. Mondjon például valaki egyetlen értel-mes érvet, miért nem sztrájkol hónapok óta az összes magyarpedagógus! De legalább az összes egyetemi dolgozó.

Az elbocsátások a bölcsészkaron és a Corvinuson: szemma-ró cseppek a tengerben. De ha csak ezt nézzük is, hány nagy-szerû tudóst kell megalázó módon utcára tenni ahhoz, hogy azegész egyetemi vezetés ordítsa világgá: ezt nem lehet! Hogy ottálljon az élõláncban minden oktató, a dékán és a rektor meg aszomszéd egyetem komplett tanári kara? Ha a szolidaritás nemelég ok, hát a saját jól felfogott érdekükbõl. Vagy azt hiszik, õkmegússzák? Hogy aki hallgat, túlél? Körülnéztek már ebben azországban?

A felsõoktatás szereplõi közül egyedül a hallgatók küzdöttekemelt fõvel, nyílt sisakkal a jogaikért. Vonultak, fórumoztak ésszervezkedtek. Õk kiálltak azokért is, akik hallgatnak és hüm-mögnek. A kormány pedig igenis meghátrált, és ha a HÖOKnem hisz dõre módon Balog Zoltánnak, komolyabb eredménye-ik is lettek volna. Ezekre a diákokra mondta Dezsõ Tamás,hogy „nagyon értelmes gyerekek” vannak közöttük. Saját, joga-ikért küzdõ hallgatói tehát: gyerekek.

Ellenségeinknek kívánnánk csak, hogy ez az ember álljon ki értük.narancsblog

Tiltakozunk az ELTE oktatóinak elküldése ellenNincs megállás. Úgy tûnt egy pillanatra megtorpantak, de nem.

Gõzerõvel folyik az oktatás szétverése. Kizárólagos szempont aforráskivonás, s a retorzió. Ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a világ elitjébe tartozó egyetemre csapjanak le. Mostaz ELTE BTK oktatói karának megtizedelése van soron, s a hírekszerint nem lehetnek biztonságban mások sem. A hatalom úgytesz, mintha a nyugdíjas kor elérése, szoros összefüggésben lennea hatékony oktatás képességének csökkenésével. Itt is megjelent asokszor használt, „jól bevált” fûnyíró. Talán nem véletlenül. ABölcsészet Tudományi Kar a színhelye az elsõ magyar egyetem-foglalásnak. A Gombocz Zoltán teremben bontakozott ki az elkép-zelhetetlen. A kormány által legitimnek tekintett (s, mint kiderültsúlyosan kompromittált) diákönkormányzattal szemben olyanhallgatói közösség jött létre, mely valóban demokratikusan hozzameg döntéseit, melyet mindenki magáénak érez. Az oktatók jelen-tõs része fejezte ki szimpátiáját velük, s most itt a válasz. A siker-propagandával álcázott forráskivonások „eredményeként” jó néhá-nyuktól válnak meg a közeljövõben. Nem számít a minõség, nemszámít az eredményesség.

Dübörög a fiskális, és politikai gõzhenger. Nincs megállás. Egypillanatra sem. Az oktatás már nem húzóágazat a kormányzati logi-kában. Költségvetési tétel, melyet le kell faragni. Minden áron. Aközoktatás után elérték a felsõoktatást is. Gondolkodásuk végzetes,végletes zsákutca. Mindannyian súlyos árat fogunk fizetni érte! APDSZ felelõsséget érez hazánk jövõjéért. Elfogadhatatlannak tartjuka retorzió jellegû „reform” törekvések minden józan meggondolást,az érdekegyeztetés minimumát is elsöprõ megvalósítását. Tiltako-zunk az ország felemelkedését biztosító köz- és felsõoktatás tönkre-tétele ellen! Tiltakozunk az egyetemi oktatók elbocsátása ellen!

Mendrey László elnök, PDSZ

14

KÉPRIPORT

MEGSZÍVATTAA MINDENNAPOS

Iskolai folyosókon lézengõ izzadt gyerekek, matek helyetttornát tanító szakiskolák árulkodnak arról egy kormányza-ti felmérés szerint, hogy szinte megoldhatatlan nehézségekelé állítja az iskolák nagy részét a mindennapos testnevelés.Az órákat még a minden jóval felszerelt mintaiskolák semtudják megoldani, de azért a kormány örül az új rendszer-nek.

Borús képet fest a mindennapos testnevelésrõl a kormánynakkészített jelentésében az Emberi Erõforrás Minisztérium okta-tási államtitkársága, amely fél évvel a bevezetése után értékeliaz új rendszert. Az [origo] birtokába került, március eleji kelte-zésû dokumentum már az eredmények ismertetése elõtt figyel-meztet, hogy az infrastruktúra és a pedagógusellátás területén is„komolyabb problémák fognak mutatkozni a bevezetés továbbiütemeiben“ (2012 szeptemberétõl még csak az 1., 5. és a 9. év-folyamon lett kötelezõ a heti öt testnevelésóra, az idén szep-temberben pedig újabb évfolyamok csatlakoznak a rendszer-hez).

Az államtitkárság az ország 3184 iskolájának küldött kérdõ-ívet, amire 1586 iskola válaszolt. A visszajelzések alapján az is-kolák körülbelül negyedében jelent komoly, sok esetekben meg-oldatlan problémát a mindennapos testnevelés, de az arány ennélrosszabb lehet, mert „a választ nem adó intézmények jó eséllyelaz eleve nagyobb kihívásokkal küzdõ települések és iskolák köré-bõl kerültek ki, vagyis az õ esetleges válaszaik némileg továbbrontanák a statisztikai átlagokat”.

Izzadt gyerekek a folyosónA kutatás azon kérdésére, hogy milyen gyakorlati akadályok-

kal szembesültek a bevezetés során, az intézmények 58 százalékaválaszolta azt, hogy nincs elegendõ tornaterem, illetve sportpálya(457 iskolának egyáltalán nincsen tornaterme, 157-nek pedigsportpályája sem). Az iskolák harminc százaléka mindezeken túla megfelelõ tornaeszköz és felszerelés hiányára panaszkodott, 12százalékuknak a pedagógushiány, 2,4 százalékuknak pedig a pe-dagógusok nem megfelelõ felkészültsége okozott gondokat. Másintézmények – például közeli sportcsarnokok, uszodák vagy mû-velõdési házak segítségével – csak az iskolák 51 százaléka tudottkönnyíteni a gondjain, 49 százalékuknak erre nem volt semmilyenlehetõsége.

A jelentés szerint nemcsak az a baj, hogy nincsenek tornater-mek, hanem a megfelelõ higiéniai körülményeket sem tudjákmindenhol biztosítani. A törvény ugyanis megengedi az iskolák-nak, hogy tornaterem híján az udvaron, a folyosón vagy akár atantermekben tartsák meg a tornaórákat, de a sportolásban megiz-zadt diákoknak ezekben az esetekben semmilyen lehetõségüknincs, hogy lemosakodjanak, és az öltözést is kényelmetlen meg-oldani.

Még a mintaiskoláknak sem megyA most sem fényes helyzetet tovább súlyosbítja majd, ha az új

tanévtõl újabb évfolyamok lépnek be a rendszerbe. A bõvülés ajelentés szerint akkor is komoly gondot okozna, ha lenne kellõszámú testnevelõ és tornaterem, a tanítási idõ ugyanis kevés lehetvalamennyi osztály óráinak a megszervezésére.

15

KÉPRIPORT

A AZ ISKOLÁKATOS TESTNEVELÉS

Az államtitkárság egy jól finanszírozott és felszerelt (tehátátlagon felüli kondíciókkal rendelkezõ) intézmény példáján islevezeti a nehézségeket. A tornateremmel és kihasználható ud-varral is rendelkezõ, 3 testnevelõ tanárt foglalkoztató iskolánaka teljes körû bevezetés pillanatától 28 osztály számára kellmegszerveznie a mindennapi tornaórákat. Az összegzés szerint,ha a megfelelõ helyiség napi nyolc tanórában (8.00-tól kb.15.30-ig) teljes kihasználtsággal üzemel, akkor is naponta 20osztálynak lesz olyan testnevelés tanórája, amelyet a folyosón,a tanteremben vagy idõjárástól függetlenül az utcán vagy az ud-varon kell eltöltenie, a legtöbb esetben tisztálkodási lehetõségnélkül.

Napi 8 osztálynyi tanuló pedig még akkor is a folyosóra vagyaz utcára szorul, ha a tornaterem és az udvar teljes kihasználásamellett még azt is feltételezik, hogy az alsó tagozatos osztályokkizárólag a saját tantermükben tartják a tornaórákat, miközben arendelkezésre állókon túl további két testnevelõ tanárt is fel kelle-ne venni az iskoláknak.

Tornászokat képeznek majd a szakiskolákAz államtitkárság összegzése külön szót ejt a szakképzõ isko-

lák problémáiról. Ezekben az iskolákban ugyanis heti legfeljebb10 közismereti órát lehet tartani, a 11. osztályban pedig már csaknyolcat. Vagyis, hogy ha ebbõl a nyolcból ötöt elvisz a kötelezõtestnevelés, akkor a tizenegyedikeseknek heti három órájuk ma-radna összesen matematikára, magyarra, történelemre, nyelvekreés természettudományos tárgyakra. A problémára megoldáskéntazt javasolja a jelentés, hogy az iskolák a gyakorlati munkahe-lyekkel, illetve képzõhelyekkel közösen oldják meg testmozgást.A valóságban azonban elég nehéz elképzelni, hogy autószerelõvagy asztalosmûhelyekben, illetve a pékségekben gimnasztikáz-nak vagy kosaraznak a diákok.

A jelentés mindezek ellenére sikerként könyveli el a mindenna-pos testnevelés elsõ ütemének bevezetését, igaz, közben arra is fi-gyelmeztet, hogy „a statisztikai siker ellenére iskolák ezreinek gond-jai fokozódnak majd a további ütemek bevezetésével”. A rendszerbõvítéséhez a dokumentum szerint ráadásul a következõ tanévtõl1350, 2015 szeptemberétõl pedig 4050 új pedagógus álláshelyet kelllétesíteni, ehhez csak a 2013 szeptemberétõl decemberéig tartó idõ-szak 700-750 millió forint központi támogatást igényel.

Hiába dolgozott a SzázadvégAz összefoglaló szerint az adatgyûjtéshez az államtitkárság an-

nak ellenére is csak saját nem reprezentatív felmérését, illetve aszülõk és testnevelõ tanárok visszajelzéseit használhatta a tapasz-talatok összegzéséhez, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. or-szágos reprezentatív felmérést készített a kormánynak a minden-napos testnevelés fogadtatásáról és a bevezetés kritikus pontjai-ról. A jelentést nyitó félsoros, panasznak ható megállapítás szerintugyanakkor „az anyaghoz hozzáférést, illetve az adatok akár csakbelsõ felhasználásához a Miniszterelnökség nem adott engedélyt”az államtitkárságnak.

Képriportunk elkészítésében nyújtott segítségért köszönetünketfejezzük ki a fõvárosi Kürti Alapítványi Gimnázium diákjainak,Molnár Lajos igazgatónak és Turcsik István testnevelõnek.

Kiséri-Nagy Ferenc képriportja

16

FELSÕOKTATÁS

EZ AZ ÁLLAMOSÍTÁS NEM OLYAN, MINT 45-BENAz oktatási rendszer volt egyebekmellett a téma a Fiatal KözgazdászokOrszágos Találkozóján (FIKOT).Kaposi József, az Oktatáskutató Inté-zet igazgatója (képünkön) amellettérvelt, hogy a felsõoktatásnak jobbankell igazodnia a munkaerõpiaci igé-nyekhez, Csapó Benõ, a SzegediEgyetem Oktatáspolitikai Kutatócso-portjának vezetõje szerint viszontmindenképp több diplomást kéne ké-peznünk, hiszen nagyon magasak adiploma személyes és társadalmi hasznai, a jelenlegi tanár-diák aránnyal pedig nagy minõségi javulást valószínûlegnem lehet elérni.

„A homokzsák szerepét fogom eljátszani, hiszen ma csakilyen szerepbe kerülhet, aki az oktatáspolitikai döntésekhez kö-zel van“, vezette fel magát Kaposi József, az Oktatáskutató In-tézet igazgatója a gyöngyösi FIKOT-on.

Kaposi a jelenlegi tendenciákról elmondta, hogy egyre job-ban lemarad az oktatásunk színvonala, a mindennapi életbennem különösebb használhatók az iskolában szerzett ismeretek,és a legjobb és legrosszabb iskolák közti egyenlõtlenség is egy-re növekszik.

Természettudományi szakokat akarnak segíteniA jelenlegi eseményekrõl úgy vélte, hogy „a mostani iskola-

államosítás nem olyan 1945-ben, inkább az állami felelõsség-vállalás kiterjesztésének mondanám”. A pedagógus-béremelés-rõl elmondta, hogy ez kifejezetten a következõ hónapok pénz-ügyi fejleményeitõl függ, a nemzeti alaptantervet pedig a „kö-zös kulturális kódrendszer világossá tétele” miatt kellett komo-lyan átalakítani.

Kiemelte, hogy úgy látják, hogy 2010 közepétõl megjelenteka diplomás munkanélküliek is, és azt is hozzátette, hogy a jelen-legi felsõoktatási szakok felére nincs piaci igény. Azt is fontos-nak tartotta megjegyezni, hogy némileg uniós átlag felett va-gyunk a társadalomtudományt tanuló hallgatók számában, mígtermészettudományt hallgatók aránya az uniós átlagnál alacso-nyabb. „Nem véletlen, hogy utóbbi területek erõsítésére történ-tek kormányzati szándékok”, lépni kell szerinte ugyanis, hogy„jobban érvényesüljenek a gazdaság és a munkaerõpiac szem-pontjai”, mondta Kaposi.

Kaposit megelõzõen egyébként megelõzõen az unióspénzek elosztásáról beszélõ Túróczy László, az NGM ver-senyképességért felelõs helyettes államtitkára is szólt párszót az oktatásról. „A gazdaságunk versenyképességénél asoft tényezõk a legfontosabbak”, emelte ki Túróczy. „Itt ar-ra kell gondolni, hogy üzleti környezet mennyire stabil, mi-lyen a szabályozás minõsége vagy milyen az oktatási rend-szer.”

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban kérdésre válaszolva aztis hozzátette, hogy a következõ idõszakban inkább több figyel-met kell fordítani a felsõoktatás minõségének javítására, mint adiplomások arányának növelésére.

Amit egy kamarai elnök nem tud felfogniCsapó Benõ, a Szegedi Egyetem Oktatáselméleti Kutató-

csoportjának vezetõje szerint nem nagyon lehetne még

olyan országot mondani, ahol kivon-ják a pénzt az oktatásból. A megfele-lõ oktatásnak ugyanis mind a szemé-lyes, mind társadalmi hasznai olyanmagasak, hogy jellemzõen inkább fej-leszteni akarják az országok ezt a te-rületet.

Õ a korai iskolai lemorzsolódás meg-elõzését, illetve a diplomások arányánaknövelését hangsúlyozta. Magyarországugyanis mélyen az EU átlag (40 száza-lék) alá tervezi a diplomások arányát

2020-ra, míg például Lengyelország igyekszik az uniós átlagfölé jutni.

Kiemelte, hogy az elmúlt idõszakban nagyon erõsen meg-emelkedett az egy tanárra jutó diákok aránya a felsõoktatás-ban. Magyarországon ez ugyanis egy oktatóra átlagosan 23-25 diák jut a világ élvonalába tartozó Stanfordon ez az arány8, a Harvardon 10, az MIT-n 11. Ilyen oktató-hallgató arány-nál szerinte sokkal jobb minõséget nem nagyon lehet kihoz-ni.

Szerinte a nemzetközi felmérések alapján azért nem jelent-keznek a magyar gyerekek kellõ számban természettudomá-nyi szakokra, mert már alsó tagozatban elrontjuk ezen tantár-gyak oktatását. A tanítási módszereink is rosszak, a Pisa fel-mérések alapján például világelsõk vagyunk a legkevésbé ha-tékony tanulási formában, a memorizálásban. Emellett jóeséllyel olyan absztrakciós szintet követelünk meg a kisdiák-októl, ami sokak számára örökre elveszi a kedvét mondjuk amatematikától, ez egyébként az eredményeiken is hamar lát-szik.

„Persze ezek sokkal bonyolultabb összefüggések, mint amitegy átlagos képességû kamarai elnök fel tud fogni, aki mondjuka bölcsészszakok bezárásában látja a megoldást”, szúrt odaCsapó.

Magas személyes és társadalmi haszonMagyarországon bõven megtérül a diploma, körülbelül 230

ezer dollár (54 millió forint) az átlagos nettó személyes hasznaaz életpálya során ahhoz képest, mintha csak érettségije lenneaz embernek. De van számos, pénzben kevésbé kimutathatóéletminõségbeli haszna is, mint például hogy a diplomások pél-dául kimutathatóan elégedettebbek az életükkel, kevésbé fenye-geti õket az idõskori elbutulás, vagy hogy jellemzõen tovább isélnek, mondta Csapó.

Emellett a diploma társadalmi haszna is hatalmas nálunkaz OECD szerint a társadalomnak 13-szorosan térül megminden diplomásra költött forint, (bár hozzá kell tenni, hogyez még a 2013 elõtti adóviszonyokkal lett kiszámolva). Mégaz úgynevezett „büfészakokat” elvégzõkre is igazak olyankevés közvetlenül forintosítható hasznok, hogy például a kö-vetkezõ generációt átlagosan jobban tudják nevelni a nemdiplomásoknál: „elég lehet a fejlettebb szókincset vagy a sok-kal jobb induktív, azaz az egyedi jelenségbõl az általánosgondolkodásra való képességet felhozni”, érvelt a diplomamellett Csapó Benõ.

Index

17

HATALOM ÉS TÁRSADALOM

A CHOMSKY-TÍZPARANCSOLATA mai rövidposztban ismerte-tendõ alaptételek egy bizonyosNoam Chomsky nevéhez fû-zõdnek, aki – a 88 éves koráhozképest elképesztõ szellemi fris-sességrõl téve tanúbizonyságot– a mai napig a híres MIT(Massachusetts Institute of

Technology) nyelvészeti és fi-lozófiai tanszékének rendszeres elõadója. Hosszú és tartal-mas élete során foglalkozott õ mindennel, ami nyelvészet, fi-lozófia, médiaszociológia, tömeglélektan, de még a számítás-technikai programozás bizonyos területeibe is beleásta magát(ez utóbbit úgy hatvanöt évesen kezdte, tehát senki ne adjafel!).

Noam soha nem csinált titkot abból, hogy a liberális demok-rata eszméket tartja magához a legközelebbieknek, s az anar-cho-szindikalizmus egyes alapvetéseit is a magáévá tette (amiegy, a nyolcvanas éveiben járó egyetemi tanár esetében mini-mum riszpektet és csettintést érdemel...)

No de itt és most nem is az õ élettörténetérõl akarok beszá-molni, hanem arról a – tíz pontból álló – tételsorról, amit so-kan Chomsky tízparancsolatának is neveznek, lévén hogy aMester ezeken keresztül magyarázza a mindenkori politikaihatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek természet-rajzát. Az õ szavaival: ezek a hatalmi diverzió médiastraté-giái.

Chomsky barátunk ezeket elõször úgy 25-30 évvel ezelõttírta össze, amibõl mindenki olyan következtetést von le,amilyet akar. Mindenesetre úgy vélem: ha tudjuk, hogy aHatalom miben (és hogyan) mesterkedik, védettebbek va-gyunk vele szemben. Már ha még tudunk gondolkozni éskételkedni…

Lássuk tehát, hogyan próbálja a hatalom maga alá gyûrni(az egyénen keresztül) a társadalmat. Az alábbiak nem szószerinti idézetek, hanem Chomsky egy-egy tételének kicsitzanzásított verziói.

1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- ésharmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket elkell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedigolyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentõsége kicsi ugyan, deérzelmileg erõsen megérintik õket. Támaszkodjunk a bulvársaj-tóra, amely hû szolgánk lesz.

2.) A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetõire, mint anemzet megmentõire. Ennek érdekében (elsõsorban a média se-gítségével) hamis riasztások és nem létezõ fenyegetések tömke-legét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, késõbb szo-rongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj köz-be és oldd meg a (máskülönben nem létezõ, illetve általad ger-jesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérniszabadságjogaik csorbítását.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy va-lami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében hasz-náld fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irá-nyítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtóter-mékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyásalatt), s a „feketét” (amelyekrõl senki sem gondolná, hogyvalójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltveazon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét

vetítsék a lakosság szeme elé, amelyminden erejével azon munkálkodik,hogy a jövõ egét beárnyékoló sötétfellegek legalább egy részét elhes-sentse a nemzet feje felõl. A ke-mény, megszorító intézkedéseketfokozatosan kell bevezetni, mert ígyaz emberek hozzászoknak a rossz-hoz, sõt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb követ-kezett be.

4.) A nemzetet meg kell gyõzni, hogy minden rossz, amiaktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jö-võt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor agyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealistákés hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyel-ni és elfogadni ezt az érvet („majd a következõ generációk-nak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoz-nunk”).

5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról,hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat.Ennek érdekében a politikai vezetõknek egyszerûen kell meg-fogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimá-lis szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módonmegszokja a felületességet, naiv lesz és hajlamos az informáci-ós beetetések elfogadására.

6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kellhatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell min-denféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sok-kal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7.) Az embereket a lehetõ legnagyobb tudatlanságban és mû-veletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltakmagasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Bu-títsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a mûködéskép-telenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvéleménymanipulálásának ideális eszköze.

8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájé-kozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekébenpénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyekbutítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag elkell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezõjét pró-bálják elérni.

9.) A nyájszellem erõsítése prioritás! Az egyénben fel kellébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható(pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kellállítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeketnélkülözõ nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenõrizni és be-folyásolni.

10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érde-kében. Ezt elérendõ belsõ (és titkos) nyilvántartásokat kellfelfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai,viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszi-chológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjükaz egyént, mint ahogy õ ismeri önmagát. Fel kell használni atársadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzéspszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése ér-dekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tar-tani.

(tiboru)

18

KÖZOKTATÁS

NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN A KÖZOKTATÁSRÓLNos, megvártuk a 2011-es népszámlálás elsõ adatait. A nép-számlálás adatainak elemzése és megértése ugyanolyan je-lentõséggel bír, mint a PISA vagy a kompetenciamérés értel-mezése. A részletes adatok és elemzések ez évben folyama-tosan várhatóak, de a 2013. márciusi elsõ kiadványok alap-ján néhány közoktatási rendszerünk mûködését érintõ követ-keztetést máris megfogalmazhatunk. Az összkép egyszerreérdekfeszítõ és nyugtalanító: Magyarország teljes mértékbennyugati típusú népmozgalmi irányokkal bír, miközben gaz-dasági eltartó képessége a nyugat-európai államok töredékecsupán.

A fõbb mozgásirányok1. Folyamatos és gyorsuló népességfogyásTíz év alatt az ország népessége 217 ezer fõvel csökkent. A

csökkenés a gyermekkorúak között volt a legjelentõsebb, mint-egy 15% tíz év alatt. A természetesen fogyás a kilencvenesévekben átlagosan 33 ezer fõ volt, ami 2000 utánra több, mint35 ezer fõre nõtt. A szórványos bevándorlás – amely többnyirea környezõ államok magyar lakosságából merített – egyre csök-kenõ mértékben tudja a veszteséget pótolni. Így a közoktatás in-tézményrendszerének folyamatos zsugorodása elkerülhetetlen,az ezt övezõ oktatáspolitikai viták folkorisztikusnak minõsíthe-tõk. A zsugorodás olyan küszöbértékek átlépéséhez vezethet (akisebbedés értelmében), amely nehezen feldolgozható a 80-asés 90-es években szocializálódott elemzõk és tervezõk számára.(Lásd pl. a megyénként egy, esetleg két szakképzõ központ el-képzelését). A településközi koordinációval feltöltött intézmé-nyek már nem integrálhatóak a helyi demokrácia keretei közé.A zsugorodás – az informatikai eszköztár gyors fejlõdésévelkaröltve – egyértelmûen a központosításnak kedvez majd és nö-veli a kézi vezérlés hatékonyságába vetett hitet. A megyeköz-pontokon kívüli közoktatási intézmények mûködésébõl eltûn-het a stabilitás és hosszútávú tervezés eleme.

2. Földrajzi koncentrációA globális gazdaság logikájából fakadó népességvándorlás

– a régi tagállamok mintájára – Magyarországon is átrendezia településszerkezetet. 2011-ben már Budapesten és Pest-me-gyében élt a népesség egyharmada. Az új gazdaságszerkezet-be bekapcsolódni nem tudó megyék kiürülnek, Békés-megyenépességének majdnem egytizedét vesztette el egy évtizedalatt. A fenti folyamatok drámai erõvel érintik majd a közok-tatási feladatellátási helyek számát, méretét és elhelyezését.Fenntarthatatlanná válik az a HEFOP/TÁMOP-os fejlesztés-politika, amely pályázói hajlandóság mentén „permetezte”fejlesztési pénzeket a közoktatásnak; jelentõs földrajzi foltokalakulnak ki, ahová – sajnálatos módon – már nem szükségesberuházni.

3. A civilizációs mutatók gyors javulásaA 70-es évek magyar társadalmának egyik meghatározó

problémája a „lakáskérdés” volt. A 2011-es adatok drámai ja-vulást mutatnak (bár Budapest nyilvánvalóan gyengébb muta-tókkal bír). Mindenütt csökkent a laksûrûség, a vidéki városok-ban és a községekben a népesség nagy többsége nagy alapterü-letû lakásokban él.

A 90-es években felpörgetett oktatási expanzió látványoseredményeket hozott: 2001-tõl 2011-ig 443 ezer fõvel nõtt azérettségizettek száma és 493 ezerrel a diplomások száma. Ma-gyarország egyik hagyományos társadalmi terhét, a nyolc osz-tálynál kevesebbet végzettek tömegét is sikerült magunk

mögött hagyni. A 15 éves és annál idõsebb népességben ará-nyuk tíz év alatt 34%-ról 28%-ra csökkent, a fiatalok között ará-nyuk már elenyészõ. Ezzel az általános iskola népnevelésbõl afogyasztás felé húzódik át, utat engedve a játék, a kellem és agyermekkedély világnak. A civilizációs mutatók gyors javulásaa jövõben egyre élesebben veti majd fel a bõvülés mögötti mi-nõség kérdését. Az expanzió értelmét a minõség és amunkaerõpiaci megfelelés javulása adhatja meg.

4. Elöregedés és új társadalmi törésvonalak kialakulásaA nyugat-európai társadalmak mintájára új, a teljes politikai

világot átrendezõ törésvonalak jelentek meg. Az elmúlt tíz év-ben 209 ezer fõvel csökkent az aktív korúak száma és 245 ezerfõvel nõtt az idõskorúak száma. Ez azonban csak a kezdet, azigazi fordulat a következõ öt-tíz évben várható, hiszen a ma 60év körüli nagy létszámú „Ratkó-nemzedék” nyugdíjba vonulá-sa soha nem látott terhet ró majd az amúgy sem fenntarthatótársadalombiztosításra. Fontos, hogy a régi tagállamokkalszemben a demográfiai összeomlást nem kíséri képzett és am-biciózus bevándorlók százezreinek belépése a munkaerõpiacra.A fenti változás hatásairól szólunk majd a Methusalem-gesellschaft kapcsán, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a köz-és felsõoktatás társadalmi jelentõsége és megítélése drámaianromlani fog a közeljövõben, „gyermekek és fiatalok ügyévé”válva. A közpolitika középpontjába elkerülhetetlenül olyan kér-dések kerülnek, mint a fûtésszámla és gyógyszertámogatás. Atársadalmi folyamatokhoz minden demokratikus pártnak alkal-mazkodnia kell és öregpolitikát kell hirdetnie. Az egyre kisebblétszámú és egyre növekvõ társadalmi adóssággal megterhelt fi-atalok képviseletét – jobb híján – a szélsõséges pártok és singleissue mozgalmak veszik át.

5. A házasság intézményének szétmállása és a család átala-kulása

Tíz év alatt a 15 éves és idõsebb népességben a házasok ará-nya az enyhe többségbõl kisebbségbe váltott át (49%). A nemházasok csoportjában a nõtlenek/hajadonok aránya nõtt a leg-gyorsabban (39%), azaz a fiatalabbak körében drámaian csök-kent a házasságkötési hajlandóság. További terhet ró a hagyo-mányos csalásmodellre az a tény, hogy 2011-re a nõk magasab-ban képzettekké váltak, mint a férfiak. 2011-ben a háztartások-nak alig több. mint a fele alapult párkapcsolaton. Az un. család-háztartások száma 54 ezerrel csökkent, a nem családi háztartá-sok száma pedig 262 ezerrel nõtt a nevezett idõszakban. A pár-kapcsolati térkép a következõt mutatja: 1 millió 796 ezer házas-pár, 407 ezer élettársi kapcsolat és 561 ezer egy szülõ, gyer-mekkel. Az elsöprõ erejû átalakulás közoktatási és nevelési kér-dések tömegét veti fel. Magyarország nyugati társadalmi mo-dernizációja elérte azokat a küszöbértékeket, amikor a nevelésiskolai modelljei, mintái már személyesen érinthetik – többnyi-re kellemetlenül – a tanulók és szülõk tömegeit, azaz lehetetlen-né válik a hagyományos minták konfliktus nélküli közvetítése.A tananyagok, tankönyvek új, korábban ismeretlen konfliktu-sok hordozóivá válnak. A közoktatásban a hagyományos férfi-szerep ritkán fellelhetõvé válik, a 12 éves közoktatás szelleméta képzett nõk elfogadó, megértõ és támogató attitûdje hatja át,a szociális ellátás szellemét csempészve az eredetileg teljesít-ményelvû intézménybe. Az oktatáspolitikusok döntéseit ugyanvégrehajtják (ahogy lehet), de a végrehajtásba kivédhetetlenülkeverednek a támogató, integráló és felzárkóztató elemek. Azimplementáció helyi interpretációvá válik.

19

VÉLEMÉNY

KEDVES TANÁRAINK!Ideje tiszta vizet öntenünk a pohárba. Igen, közoktatási reform-ra szükség van.

Miért gondoljuk mi is így? Mert nem értünk egyet azzal,hogy a mai gyerekekben, családokban, vagy a tanárokban len-ne a hiba, amikor a mûveletlenségünkre, fegyelmezetlensé-günkre panaszkodnak. Ma túlnyomó többségünk nem szeret is-kolába járni, csökkent szüleink bizalma is az intézmények irántés a pedagógusok lelkesedése, elhivatottsága is egyre inkább fé-nyét veszti. Nem hisszük, hogy bennünk van a hiba, amikor aziskolából hazaérve pozitív élmények helyett sokkal többet tu-dunk mesélni az iskolai konfliktusokról, méltatlan helyzetekrõl.Értetlenül állunk mi is azelõtt, hogy miért is esik olyan nehe-zünkre az olvasás, miért fogy el a kreativitásunk, zárkózunk elaz új tudás elõl. Évrõl évre halljuk tanárainktól, hogy egyre ke-zelhetetlenebbek, mûveletlenebbek vagyunk. Mi pedig egyrekevesebb olyan tanárral találkozunk, akin látszik, hogy élvezet-tel tanít, fel tudja kelteni az érdeklõdésünket, meg tudja szeret-tetni a tantárgyát.

Mindezeket a problémákat annak az elavult oktatási rend-szernek a számlájára írtuk, amely már régen megért volna azújításra.

És megérkezett a várva várt reform. Vagy mégsem? Úgyérezzük nem reform született, hanem a fent emlegetett problé-mákra válaszként a minisztérium megregulázza az intézménye-ket, a pedagógusokat, családokat és diákokat. Elõremutató re-formok helyett mintha büntetné az egész köznevelési szférát,szigorral, terheléssel, elvonásokkal, központosítással, kényszer-nyugdíjazással, elbocsátásokkal, a szakmai egyeztetéseket

félvállról vevõ kerettanterv módosításokkal, a magánélet, a csa-ládi élet és a tanári becsület megsértésével.

Az oktatás világszerte forradalmi változásokon ment át, ami-bõl azonban a magyar iskolákban szinte semmit sem lehetettérezni, és az új köznevelési törvényen is átsüt egy valamikor ta-lán érvényes, de ma már semmire sem használható pedagógiaigondolkodásmód. Amit rá akarnak erõltetni az iskolákra, aznem nevel önállóan gondolkodó, kreatív embereket, elveszi apedagógusoktól a kezdeményezés lehetõségét, a tanítás örömét,nem segíti a társadalom, az ország fejlõdését. Egyszóval: kor-szerûtlen.

A jelenlegi oktatáspolitika túlterheli és semmibe veszi a pe-dagógusokat. Ma a pedagógus létbizonytalanságban él, nembiztos a státusza, a fizetése, ugyanakkor rengeteg elvárásnakkell megfelelnie. Ami biztos, hogy a terhei növekednek, és mége terhek kompenzációját sem kapják meg, szakmai támogatásravégképp nem számíthatnak.

Az elmúlt idõben sok tanárunk bizalmát szereztük vissza az-zal, hogy bebizonyítottuk, nem boldog csecsemõkorunk álmátalusszuk ma is, hanem igenis látunk, hallunk, gondolkodunk ésképesek vagyunk véleményünk megformálására. Szeretnénk el-érni, hogy ez a bizalom helyreálljon mindenki között, aki ebbena kérdésben érdekelt. Nem utolsósorban közöttünk, diákok, pe-dagógusok, szülõk és a köznevelési törvényt kidolgozó minisz-térium között. Ehhez azonban fel kell vállalni a küzdelmet, nemcsak nekünk, hanem a pedagógusoknak is!

Az összefogás reményében, üdvözlettel,pécsi Középiskolai Hálózat

6. IdentitásversenyA népszámlálási eredmények egyik leginkább megvitatott

része az etnikai és vallási identitások köré csoportosul majd.Tény, hogy a magukat magyarnak mondók aránya 9,4 millióról8,3 millióra csökkent. Látványosan nõtt a magukat romának (ci-gánynak), németnek és más nemzetiségnek vallók aránya, de azadatok (különösen a cigányok esetében) semmilyen komoly kö-vetkeztetésre nem alkalmasak. A magukat elismert vallási fele-kezethez tartozókként azonosítottak száma jelentõsen csökkent;itt most csak a meghatározó fontosságú katolikusok álljanakpéldaként: tíz év alatt 5,5-rõl 3,9 millióra esett számuk. Ez ter-mészetesen nem jelenti a vallásos hit visszaszorulását.

Az adatok nem a valóságot, hanem a megkérdezettek identi-tás-hullámzását mutatják. A zárt nemzetállamok felbomlásávalaz identitások átjárhatók, egymásba érõk és folyamatosan vál-tozók. Az identitások a nagyobb civilizációs elõnyöket kínálóerõközpontok köré csoportosulnak, akiknek pedig semmit nemkínálnak szükségszerûen radikalizálódnak. A fenti változások,azaz az ipari nemzetállam leépülése részleges visszatérést jelen-tenek a társadalmi tagoltság olyan szintjére, amely a dualizmuskorában jellemezte Magyarországot. Több, mint egy évszázadasszimilációs munkája alakul vissza. Az oktatás és nevelés te-rületén csak az a nemzeti narratíva számíthat pozitív fogadtatás-ra, amely kézzelfogható civilizációs elõnyöket kínál és – akárkulturális engedmények árán is – integrál. Mivel ilyen narratívaMagyarországon nincs, és az elmúlt húsz év a polarizáció irá-nyába ment, a pedagógia számára nem lesz könnyû támogatóalapok nélkül cselekedni. Ez felértékeli a helyi integráló kezde-ményezések szerepét.

Az értelmezési keretekA fenti átalakulás egyazon folyamat, így nem különíthetõk el

“jó” és “rossz” elemek benne. A közpolitika és oktatáspolitikaszámára kínálkozó válaszokhoz a teljes folyamat feldolgozásaszükséges. Európa számára ezt Ulrich Beck német szociológusa Kockázati társadalom (Risikogesellschaft) címû munkájábanvégezte el. Érdekes, hogy a hazai értelmiség – amely 90 elõttminden fontosabb külföldi munkát feldolgozott – Beck elméle-tét már nem fordította át hazai használatra.

A gyakorlatiasabb közpolitikai válaszok kialakítására azUnión belül kínálkozik lehetõség (tudás, tapasztalat és fejlesz-tési forrás). Az Európai Unió már egy évtizede “beárazta” az el-öregedés okozta társadalmi átalakulást, élethossziglani tanulás-sal kapcsolatos stratégiája nem is lenne érthetõ enélkül.

A fenti folyamatok elkerülhetetlenül vezetnek a bevándorláskérdéskörének megnyitásához. Ezen a téren a magyar közokta-tásnak csupán egy bevándorló-csoporttal vannak – korlátozottmértékû – tapasztalatai. A fõvárosba koncentrálódó kínaiak si-keres közoktatása azonban semmilyen tekintetben nem szolgáláltalánosítható például a jövõ bevándorlóinak iskolai integráci-ójával kapcsolatban.

Setényi János

20

SZOCIÁLPOLITIKA

AZ ARANYHAL CSAK NÉZAki az elmúlt három évet kihagyta, annak még lehettek illúzióia kormány társadalomképével kapcsolatban, de ezeket az illúzi-ókat maga a kormány rombolja le. Balog Zoltán miniszter egye-nesen fogalmazott: „komoly szociálpolitikai akcióba” lendül akabinet annak érdekében, hogy a diplomás nõk gyermek- ésmunkavállalását ösztönözze. Hiszen ki ne szeretné, hogy való-ban megszülessenek a tervezett gyermekek? Ki vitatná, hogysegíteni kell az anyák visszatérését a munkába, és ki vonná két-ségbe, hogy ehhez kormányzati aktivitásra is szükség lehet?

Nagyon is támogatható lenne, ha a kormány hidat építene amunkahely és a család közé, de abban van valami végtelenül ki-ábrándító, hogy reflexbõl osztályalapon válogat. Építene hidat,de hídpénzt is szedne, hogy azért ne kelhessen át mindenki.Diplomásoktól jöhet a gyerek, a szegényebbektõl lehetõleg ne,hisz van abból elég a padláson. Ahogy Balog miniszter, a hu-manista lelkész fogalmazott: „nem szabad megfeledkezni arról,hogy a gyerekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, éshogy az egyik legnagyobb szegénységi kockázat ma a gyermek-vállalás”.

A gyerekvállalás nem feltétlenül jó? Ezt mondja egy fideszesvezetõ? Nem arról volt szó, hogy minden gyereknek örülni kell,mert népünk elfogy? Mely fogyás egyébként az Orbán-kor-mány alatt is folytatódott. És mi van a szegény ember legkisebbfiának népmesei figurájával, aki többre viszi, mint a születettgazdagok? Õt kiírják a mesébõl.

Balog miniszter változata úgy szól, hogy egyszer volt, hol nemvolt, volt egyszer a diplomás szülõk jómódú gyereke, aki elmentszerencsét próbálni. Nagy megpróbáltatásokra persze nem kellszámítania, mert a jóságos király egyengeti az útját családi adó-kedvezménnyel, egykulcsos adóval és az elitnek fenntartott felsõ-oktatással. Szegények nem kellenek – errõl szól a rendszer. Ott le-het hagyni õket az út szélén, mind a hárommilliót. Nem a mély-szegénység a probléma, hanem az odaszületõ gyerek.

Ha viszont magyar népmese, érdekes, hogy a kormánypártoktagjai mennyire szelektíven olvasnak. Hiába szólnak ezek a tör-ténetek a szegény emberek igazságáról, az alul lévõk reménye-irõl, a pöffeszkedés alávalóságáról, minderre teljesen érzéketle-nek. Õk Döbrögi oldalán állnak. Ugyanakkor azonosulnak anépmesék világképének azzal a részével, amelyen jó lenne túl-lépni. Nem mindegyikük, de sokan. Akiknek érezhetõen az tet-szene, ha a nõ annyira azért mégsem dolgozna, inkább otthonmaradna, egyik gyereket szülné a másik után, és meleg vacso-rával várná a munkából hazatérõ családfõt. Ezért viszont kár to-vábbtanulni. Diplomával háztartásbelinek lenni igazi pazarlás –mondaná az Iparkamara elnöke. Ennél már csak a következõ el-lentmondás súlyosabb: ha a diplomásoktól várják a sok gyere-ket és a magyarság csökkenésének megállítását, akkor miértcsökkentik ugyanõk a diplomások számát? Na, erre még azaranyhal sem tudja a választ.

Ónody-Molnár Dóra

TÖRVÉNYES LESZ A SZEGREGÁCIÓA negyedik alkotmánymódo-sítással kapcsolatosan módo-sítanak egyes törvényeket, ez-zel többek között az elkülöní-tés lehetõségét teremti meg akormány.

A szegénységben élõ romagyerekek iskolai elkülönítésenem szegregáció, hanem felzár-kóztatás?

A Közigazgatási és Igazság-ügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtottbe a parlamentnek. Ez a hangza-tos „egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításávalöszszefüggõ módosításáról” címet viseli. A tervezet hozzányúlnaegyebek mellett az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõségelõmozdításáról szóló 2003. évi törvényhez is. Ez a törvénymondja ki a diszkrimináció és az egyenlõ bánásmód megsértésé-nek tilalmát, vagyis az alapja a szegregációellenességnek, amely arendszerváltás óta alapértéknek számít Magyarországon.

A KIM módosítaná a jogszabály preambulumát, amelybe be-építené a Balog Zoltán oktatásért is felelõs miniszter oly gya-korta emlegetett kifejezését, a felzárkóztatást. Így az eddigi„esélyegyenlõség” szövegrész helyébe az „esélyegyenlõség ésa társadalmi felzárkózás” szöveg kerülne. A KIM módosítaná ajogszabály úgynevezett „elõnyben részesítés” fejezetét. Koráb-ban a szöveg úgy szólt: „nem jelenti az egyenlõ bánásmód kö-vetelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifeje-zetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen ala-

puló esélyegyenlõtlenségének felszá-molására irányul”. Ezt a KIM úgy egé-szítené ki, hogy akkor sem sértõ egy-egy intézkedés, ha az „tárgyilagos érté-kelésen alapulóan szükséges társadalmi[felzárkózás] elõsegítésére irányul”.

Ez így már ismerõs szöveg. BalogZoltán humánminiszter tevékenységé-nek egyik zászlóshajója ugyanis az a„felzárkóztatási program”, amely anyíregyházi cigányiskola újranyitásávalkapcsolatos. A miniszter a maga teljessúlyával szólt bele egy folyamatban lé-võ bírósági eljárásba, amelynek kereté-

ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítvány(CFCF) beperelte a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházme-gyét, amiért az újranyitott egy korábban törvénysértõ módonmûködõ, és ezért évekkel ezelõtt bezárt cigányiskolát. A mi-niszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élõ ro-ma gyerekek iskolai elkülönítése „nem szegregáció, hanem fel-zárkóztatás”, amit „támogatni kell”.

Balog Zoltán azzal nem törõdött, hogy a magyar uniós el-nökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát, koráb-ban pedig államtitkárként õ jegyezte a Nemzeti társadalmi fel-zárkóztatási stratégiát. Mindkét dokumentum a szegregáció ti-lalmát tartalmazza. De nem kell európai szintû dokumentumok-ra sem hivatkozni. Tavaly szeptemberig a közoktatási törvénykifejezetten tiltotta a felzárkóztatás céljából külön osztályokszervezését. A köznevelési törvény elfogadása elõtt pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár és

21

SZOCIÁLPOLITIKA

Pokorni Zoltán volt szakminiszter, aparlament oktatási bizottságának kor-mánypárti elnöke vetette ki a jogsza-bálytervezetbõl a felzárkóztató osztá-lyok indításának lehetõségét. A két po-litikus a tudományosan is bizonyítotttényekbõl, nemzetközi és hazai tapasz-talatokból indult ki: a szegregációrossz minõségû oktatást jelent, és lehe-tetlenné teszi a hátrányos helyzetûgyerekek piacképes szakmához, érett-ségihez, diplomához juttatását.

Szakemberek szerint a mostani tervezett módosítás szembe-megy mindazzal, amit az elmúlt húsz évben képviseltek a ma-gyar kormányok. Egyikük indulatosan úgy fogalmazott, hogyez szembeköpése a Fidesz elsõ kormányzásának és a nemzetifelzárkóztatási stratégiának is.

– Ha megszavazzák ezt a módosítást, akkor biztosak lehe-tünk abban, hogy mindig lesz hangzatos indok a gyerekek elkü-lönítésére. Holott nincs olyan felzárkóztatási ok, amely indo-

kolhatóvá tenné az elkülönítést –mondta lapunknak Daróczi Gábor. ARomaversitas Alapítvány igazgatójaszerint a KIM nyilván azért kezdemé-nyezi ezt a módosítást, mert így kihúz-hatja a talajt a jogvédõk jogi álláspont-ja alól, hiszen Balog Zoltán már annyi-ra kiállt a nyíregyházi szegregált isko-la mellett, hogy egy vesztes per súlyoskudarcot jelentett volna számára.

Farkas Lilla, a CFCF képviseletét isellátó ügyvéd szerint, ha az egyenlõ bá-

násmód törvényt a KIM által szorgalmazottaknak megfelelõenmódosítják, akkor az nemcsak a magyar alkotmányt, hanem azuniós faji egyenlõségi irányelvet is sérteni fogja, ami miatt köte-lezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen.

Balog Zoltán a parlamenti szakbizottság elõtt néhány heteazt mondta: „hátráljunk már le arról, hogy minden, ami különtanulás, az rossz”. Ez a mondata, most már nyilvánvaló, a jog-szabály-módosítás „elõszele” volt. Ónody-Molnár Dóra

MERIK, ÉS TESZIK... TUDJÁK IS, HOGY MIT?A kereszténydemokrata társadalomkép egyik legfonto-

sabb alapelve a szubszidiaritás. A fogalom meghatározásáta KDNP pártalapítványának örvendetes módon megújulthonlapjáról idézi a szerzõ H.GY.: „A szubszidiaritás elveazt jelenti, hogy a társadalom életében adódó problémát le-hetõség szerint annak helyén kell megoldani. Ami a társada-lom egy adott szervezeti szintjén megoldható, abban maga-sabb szint nem jogosult dönteni. A társadalom magasabbszervezeti szintjeinek feladata a segítés, az önszervezõdéstámogatása, továbbá döntés a helyi szinten bizonyíthatóannem kezelhetõ kérdésekben.“

Most rögtön tegyük fel a kérdést: hogyan egyezteti össze aKDNP ezt az alapelvet azzal az oktatáspolitikájával, amelyminden állami iskolát egyetlen központi szervezetnek rendelalá? Miképpen érvényesül a szubszidiaritás elve abban a rend-szerben, amelyben megszûnik az iskolaigazgatók döntési jogaszemélyi és pénzügyi kérdésekben, hiszen a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében a munkálta-tói jogokat, a 7. § (1) bekezdés értelmében pedig a fenntartói jo-gokat is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke gya-korolja?

Az Intézményfenntartó Központ 2013 január elsejétõl közel2700 iskola és 120 ezer pedagógus életének központi irányítószerve. Az iskolákban felmerülõ kérdések megoldását ez a köz-ponti szerv hivatott megoldani 198 tankerületi igazgató segítsé-gével. Hol itt a szubszidiaritás? A szubszidiaritás elve alapjánaz iskolákat a szülõkbõl és a pedagógusokból álló iskolai ön-kormányzatoknak, iskolaszékeknek kellene irányítaniuk államitámogatással, hiszen tevékenységükkel a közjót szolgálják.Ehelyett 2012 december végéig az önkormányzatok felügyeltékaz iskolákat, vagyis a szubszidiaritás korlátozottan érvényesült.A társadalom egy magasabb szervezeti szintje volt jogosultdönteni minden, az alacsonyabb szervezeti szinten felmerülõfontos kérdésben. Ennek következményeképpen az önkormány-zatok nevezték ki az iskolaigazgatókat – akár a pedagógusok ésaz iskolaszékek tiltakozása ellenére is – , és minden, az adottönkormányzatot érintõ forráselvonás, gazdálkodási kudarc,

adósságcsapda, stb. közvetlenül éreztette hatását az önkor-mányzati kezelésben lévõ iskolák életében. Most az önkor-mányzatoktól az iskolák az államhoz kerültek, tehát még maga-sabb szintre. Centralizáltabb rendszert egyetlen állam kereteinbelül nem lehet kitalálni.

A KDNP által propagált, felállított és vezetett KlebelsbergIntézményfenntartó Központ úgy viszonyul a szubszidiaritás el-véhez, mint a jelenlegi kereszténydemokrata oktatás-, kultúr- ésvalláspolitika Klebelsberg Kunó miniszter politikai örökségé-hez. Tudniillik éppen az ellentéte annak.

Mint a Barankovics István Alapítvány honlapján olvashat-juk, a szubszidiaritás elvébõl következik

“1) a társadalom (egyén, család, egyházközségek, lakóhelyiés munkahelyi közösségek, települések, régiók, nemzeti szerve-zetek, állam, nemzetközi közösségek) életének hierarchikusrendezõelv szerinti szemlélete;

2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista be-rendezkedés;

3) a széleskörû önkormányzati rendszer;4) a szellemi életben és az oktatásban a pluralizmus;5) demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb

közösségektõl a legmagasabbakig;6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében

való cselekvõ részvételre és a hatalom ellenõrzésére.A szubszidiaritás a személy szabadságával és a közösségi

életbõl szükségképpen folyó kötöttségeivel kapcsolatos fe-szültségek feloldására is szolgál. Szabályozza az egyes embe-rek, a kisebb-nagyobb közösségek, a társadalom és az állam vi-szonyát. A szubszidiaritás azt kívánja, hogy mindazt, amit azegyes ember vagy egy közösség céljának megfelelõen meg tudvalósítani, azt a nagyobb közösség vagy az állam ne sajátítsa kiönmagának. Ha ezt teszi, megsérti az ember szabadságát, fele-lõsségtudatát, és lehetetlenné tenné az öntevékenységet. Az ál-lam támogassa az embert és a kisebb közösségeket, amennyi-ben rászorulnak és tevékenységük megfelel a közjóérdekeinek.“

H.Gy.

22

KITEKINTÕ

BRIT OKTATÁSDühös tanárok

Nagy-Britanniában az elmúlt három év oktatási reformjai mos-tanra olyannyira felháborították a tanárokat, hogy éves konfe-renciájukon a közös tiltakozás mellett döntöttek. A brit oktatásiminiszter alighanem versenybe szállhat a magyar közoktatásiállamtitkárral – már ami saját országának tanárai körében vettnépszerûségét illeti. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy miértolyan elégedetlenek a brit pedagógusok.

A brit pedagógusszervezetek egyöntetûen tiltakoznakMichael Gove brit oktatási miniszter oktatási reformjai ellen. Atanárok szerint a miniszter semmibe veszi véleményüket, ésképtelen arra, hogy az oktatást színvonalát fejlesztõ döntésekethozzon. Éppen ezért – mondják az érintett tanárok – tevékeny-ségével egyaránt elégedetlen a pedagógusszakma, a diákok és aszülõk is is. Emiatt a National Union of Teachers (NUT) éveskonferenciáján úgy döntött, hogy alulról szervezõdõ polgári en-gedetlenségi mozgalmat indítanak. A mostani döntés elõzmé-nye, hogy az elõzõ héten egy másik, tanárokat tömörítõ szerve-zet, az Association of Teachers and Lecturers is megvonta a bi-zalmát Gove minisztertõl. Az mondják, az oktatáspolitikai ve-zetés és a pedagógusszakma kapcsolata ezennel fordulóponthozérkezett.

A most is regnáló oktatásirányítás eddigi három éve alattfolytonos és kemény kritikának volt kitéve a tanárok részérõl.Úgy tûnik azonban, hogy most tényleg betelt a pohár, és a pe-dagógusok a tettek mezejére lépnek. Michael Gove programjavalóban átfogónak tûnik: szinte semmit sem hagyott érintetle-nül, ami a közoktatást illeti: új alaptantervet vezetett be, meg-változtatta a vizsgák és az értékelés rendjét, a tanári fizetésekrendszerét és a tanfelügyeleti rendszert is. Az intézkedéseikommunikálásakor pedig a tanárokat rendszerint a reformok el-lenségeiként tünteti fel; a tanároknak ebbõl is elegük lett.

„Egyszerûen besokalltunk – mondja Alison Palmer, egyészak-londoni iskola tanítója. – Mi elkötelezettek vagyunk, ésigyekszünk minden tõlünk telhetõt megtenni, de a miniszteregész egyszerûen semmibe veszi a munkánkat. Mindennek vanhatára, annak is, hogy a tanárok mit viselnek el.” Árulkodó,hogy a tanárok – látva a közoktatási rendszer állapotát – úgy ér-zik, nem szívesen járatnák saját gyerekeiket olyan iskolákba,amelyekben õk kénytelenek tanítani. „Nem szeretném, ha agyerekem ezt a tananyagot tanulná, és ebben a vizsgarendszer-ben kellene megfelelnie” – mondja Stephen Pickles bradforditanító, aki harmincnégy éve tanít, de saját bevallása szerint mégsosem látta ennyire elégedetlennek a pedagógusokat, mint ma-napság.

Bohócot csinálnak belõlük? (Forrás: Wikimedia Commons / Olybrius / CC CC0 1.0)

A tanárok tehát készek a civil elégedetlenségre. Alasdiar Smithegy észak-londoniiskola történelemta-nára például nemfogadja el az újalaptanterv történe-lem tantárgyra vo-natkozó részét. „Azúj tervezet szerint

csupán tények listáját kell bemagoltatnom. Én erre nem vagyokhajlandó, hiszen a diákok érdekei így sérülnek, hiszen a történe-lem tanítás elsõdleges feladata az lenne, hogy megismertesse, mi-lyen jellegûek a történelmi tények, és hogy hogyan lehet õket ér-telmezni.”

Egyöntetûen tiltakoznak a tanárok az Ofsted újfajta vizsgáiellen is; szerintük azok túl szigorúak és túlzottan adatközpontú-ak. A tanárok – mostani ígéretük szerint – bojkottálni fogják azOfstedet. Az NUT konferenciáján résztvevõk posztereket készí-tettek, amelyeken „Azt üzenem Michael Gove-nak, hogy...” fel-iratú üzeneteket gyûjtöttek össze. Ezeket a posztereket a közel-jövõben elküldik a minisztériumnak. „Nem akarunk feltétlenülsztrájkolni, de azt el akarjuk érni, hogy Gove figyeljen odaránk” – mondta el Amanda Gray essexi tanító. – „Gove nem bí-zik meg a szakértelmünkben, egyszerûen nem tekint minketpartnereknek. Ezen akarunk változtatni.”

Michael Gove (Forrás: Wikimedia Commons / Paul Clarke / CC BY 3.0)

A tanári tiltakozásokra reagál-va a brit oktatási minisztériumsajtószóvivõje elmondta, hogy azúj rendszerben több szabadságotbiztosítanak a tanároknak; arendszer tehát nem leszûkíti, ha-nem kitágítja a lehetõségeket. Azigazán jó tanárok pedig a mosta-ni rendszerben több elismeréstkapnak, mint korábban. Ennekugyan ellentmondani látszik az atény, hogy a közoktatás új szabá-lyozása szerint tanári képesítés

nélkül is lehet tanítani az állami iskolákban. Ez a lehetõség aminisztériumi álláspont szerint az iskoláknak szabad teret en-ged, hogy zseniális szakembereket foglalkoztathassanak – akára tanári oklevél hiányában is. A gyakorlat azonban inkább aztmutatja, hogy a képesítés nélkül a tanári pályára kerülõkkel vana legtöbb szakmai probléma. És ugyan pénzt tudnak rajtuk spó-rolni az iskolák, de az oktatás színvonalát ezek a pedagógusokbiztosan nem fogják növelni.

ForrásIrate teachers threaten ’civil disobedience’More schools hiring unqualified teachers ’to save money’

nyest.hu

23

JOGI ESETEK

A PEDAGÓGUSOK SZABADSÁGÁNAK KIADÁSÁRÓLA Munka törvénykönyve 122. §(4) bekezdése szerint a „szabad-ság kiadásának idõpontját amunkavállalóval legkésõbb aszabadság kezdete elõtt tizenötnappal közölni kell.”

A 138/1992. (X. 8.) Korm.rendelet 11.§. szerint „(1) A pe-dagógusnak az iskolában azõszi, a téli és tavaszi szünetmunkanapjai tanítás nélkülimunkanapok.

(2) A pedagógus szabadsá-gát – a tizenhat évesnél fiata-labb gyermek után járó pótsza-badság kivételével – elsõsorbana nyári szünetben, óvodákbana június 1-jétõl augusztus 31-igtartó idõszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szü-netben nem adható ki, akkor azt az õszi, téli vagy a tavasziszünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságna-pokat pedig a szorgalmi idõben, illetve a nevelési év többirészében kell kiadni.”

A tavaszi szünet napjai a pedagógusok esetében tanításnélküli munkanapok, tehát még az intézmény leállása semindokolja, hogy ezekre a napokra a munkáltató szabadságotírjon ki. Amennyiben a pedagógusnak az intézmény terüle-tén ellátandó, munkaidõ-beosztás szerinti munkája lenne,arra is az Mt. 146. §-a alapján alapilletmény járna. A peda-gógusoknak azonban számos olyan fel-adatot kell ellátni, amelynek elvégzésenem okvetlenül, sõt elsõsorban nem azintézmény területén történik (utalnékcsak az intézményi dokumentumok el-készítésében történõ közremûködé-sünkre, amely eddig is jelentõs – különdíjazás nélküli – többletmunkavégzés-sel járt), önmagában már ez sem indo-kolja a szüneti napokra történõ szabad-ságkiadást.

Az Mt. 122. § (2) bekezdéseszerint „A munkáltató évente hétmunkanap szabadságot – a mun-kaviszony elsõ három hónapjátkivéve – legfeljebb két részletbena munkavállaló kérésének megfe-lelõ idõpontban köteles kiadni.Ennek során a 121. § megfelelõenirányadó. A munkavállalónak errevonatkozó igényét legalább tizen-öt nappal a szabadság kezdeteelõtt be kell jelentenie.” Ez a ren-delkezés valamennyi munkaválla-lóra érvényes, tehát a pedagógusis élhet azzal a joggal, hogy a fen-ti hét munkanap szabadságot –legfeljebb két részletben – a szor-galmi idõben kivegye.

Sürgõs esetben nem szabadságot, hanem a munkavégzésalóli mentesülést lehet kérvényezni, amelynek idejére a díja-zás a felek megállapodása szerint történik (értsd a valóság-ban ez alatt, hogy a munkáltató határozza meg, hiszen, ha amunkavállalónak nagyon fontos a távollét, akkor nincs iga-zán alkupozícióban). Az új munka törvénykönyvében márnincs olyan rendelkezés, mint a régiben, amely szerint, havalaki több szabadságot vett ki, mint amennyi járt neki, a kü-lönbözetet vissza kéne fizetnie, következésképpen ezt 2013.január 1-jétõl visszakövetelni nem lehet. Ugyancsak jogelle-nes a túlvett szabadságot fizetés nélküli szabadságként admi-

nisztrálni, vagy a munkavállalót táp-pénzre küldeni. A régi munkajogi sza-bályok szerint a szabadság a munkavi-szony, jogviszony fennállása alatt nemévült el. Az új Mt. szerint az esedékes-ségtõl számított három év után a sza-badságra vonatkozó igény elévül. Érvé-nyes ez a szabadság megváltására is (er-re csak a jogviszony megszûnése miattvan lehetõség). Ez utóbbi egyébként akorábbi rendelkezésektõl nem tér el.

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT

Telefonos, és online szolgáltatással bõvült

az Országos Iroda jogsegélyszolgálata.

Szorgalmi idõben, péntekenként 15-17 óra között

dr. Nyitrai Károly telefonon

és e-mail-en ad jogi tanácsokat.

Telefonszám: 06/70-445-3384

E-mail: nyitraiugyved1@gmail.com

(a nyitraiugyved után szereplõ karakter az egyes)

24

HÍR, SZOLGÁLTATÁS

MAKASZ kártya érvényesítéseA MAKASZ kártyák érvényessége

2012. augusztus 31-én lejárt.

Annak, aki továbbra is szeretné igénybe venni a kártya által nyújtott vásárlási kedvezményeket,

érvényesítõ matricát kell igényelnie.

Nyilvántartásunk a kártya és matrica nélkül is igazolja a PDSZ tagságot, így az Alapszabályban rögzített egyéb kedvezményekre továbbra is minden tag jogosult

(pl. jogsegély, csoportos baleset- és életbiztosítás, képzések, kedvezményes üdülés, … ).

Az érvényesítõ matricák igényléséhez adatlap kitöltése szükséges. További információk www.pdsz.hu-n találhatók!

Az Erzsébet-program szociá-lis üdülési pályázataira április30-ig lehet jelentkezni – hívta fela figyelmet Majthényi László, aMagyar Nemzeti Üdülési Alapít-vány fõtitkára egy, a cafeteria témakörében megrendezett szak-mai konferencián, Budapesten. A fõtitkár ugyanakkor nemcsakaz Erzsébet-programról, hanem az Erzsébet-utalvány család újtagjairól is beszélt.

Majthényi László emlékeztetett rá, hogy a már jól ismert Ét-kezési Erzsébet-utalvány és Gyermekvédelmi Erzsébet-utal-vány mellett három új utalvány forgalmazását kezdte meg aNemzeti Üdülési Szolgálat Kft. januárban, úgymint az AjándékErzsébet-utalvány, az Iskolai Erzsébet-utalvány és a SzabadidõErzsébet-utalvány.

Mint ismertette, az Ajándék Erzsébet-utalvány beválthatóegyebek között mûszaki cikk, lakberendezés, könyv, ruházat,vegyi áru, szépségápolás, papír-írószer, egészségmegõrzés, sza-badidõs tevékenység, sportfelszerelés, játék, utazás vásárlására.Az Iskolai Erzsébet-utalvány tankönyv, taneszköz és ruházat,míg a Szabadidõ Erzsébet-utalvány sporteseményre és kulturá-lis szolgáltatás igénybevételére szóló belépõjegy, bérlet vásár-lására használható fel.

Az Erzsébet-utalvány Erzsébet-programban betöltött szerepévelkapcsolatban Majthényi Lászlóhangsúlyozta: a Program kereté-ben ellátott közfeladatok megvaló-

sítását az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételbiztosítja, a központi költségvetési források bevonása nélkül.

Az Erzsébet-programnak köszönhetõen 2012-ben több mint 100ezer ember, ebbõl 30 ezer gyermek jutott üdülési és táborozási lehe-tõséghez. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által idén kiírt újpályázatok induló keretösszege 2,5 milliárd forint – mondta az Ala-pítvány fõtitkára, hozzátéve: a támogatásra szánt pénzösszeg többekközött nyugdíjasok, fogyatékossággal élõk, nagycsaládosok, egész-ségügyi dolgozók üdülését, illetve szociálisan hátrányos helyzetûgyermekek táborozását, kirándulását teszi lehetõvé.

Majthényi László felhívta a figyelmet, hogy a szociális üdü-lési pályázatokra április 30-ig, míg az õszi kirándulásra augusz-tus 30-ig lehet jelentkezni.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által meghirdetettpályázatok automatikusak, azaz aki megfelel a feltételeknek – akeretösszeg kimerüléséig – sikeres pályázóvá válik. A pályáza-ti felhívások a www.erzsebetprogram.hu honlapon, a Pályáza-tok rovatban érhetõek el.

PÁLYÁZZ ÉS ÜDÜLJ!

Döbbenetes és méltatlanA Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete döbbenten értesült

arról, hogy gyalázkodó feliratokat helyeztek el hazánk egyik legki-emelkedõbb egyetemén, az oktatók névtáblájára ragasztva azokat.

Elképesztõnek tartjuk, hogy a 21. század második évtizedében, többmint hatvan évvel a nácizmus eltakarítása után, napjaink Magyarorszá-gán vannak olyan – diplomára ácsingózó, az értelmiséghez tartozniakaró - a szellem teljes napfogyatkozásában randalírozók, akik azt gon-dolják, hogy származásuk alapján különböztethetnek meg embereket.

Az elképesztõ eszmék mai „lovagjai” sajnos nincsenek egyedül.Támogatói ott ülnek a törvényhozás épületének padsoraiban. Mifelelõsen gondolkodó értelmiségiek mélységesen elítéljük az ordaseszmék tobzódását. Követeljük a felelõsök, a cédulázók felkutatá-sát és felelõsségre vonását!

Budapest, 2013. március idusán

Elnézést kérünk...Március elején a PDSZ honlapja megújult. Ideje volt, a jelenlegi in-

novatívabb, attraktívabb, jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz. Az át-állás körüli „szokásos” kapkodásban olyan cikk is felkerült honlapunk-ra, mely akkor már aktualitását vesztette...

A sztrájkkal kapcsolatos információk között kb. húsz percig olvasha-tó volt egy olyan tájékoztató, mely 2007-bõl származott. Olyan felhívásttartalmazott, melyben a Pedagógusok Szakszervezete és a PDSZ közösfelhívásban hívta sztrájkba a pedagógusokat. Igaz, hogy végül akkor isegyedül maradtunk…de a felhívás közös volt.

A Pedagógusok Szakszervezete azonnal észrevette a bakit. Tiltakozóközleményt tett közzé saját honlapján – követelve, hogy távolítsuk el a szá-mukra kompromittáló felhívást. A március 5-e óta olvasható nyilvános tilta-kozás megfogalmazóit nem zavarja, hogy az általuk kifogásolt felhívást - an-nak idõszerûtlen voltát felismerve - még a közzététel napján eltávolítottuk.

Akaratunkon kívül olyan helyzetbe hoztuk a kormányzattal együtt-mûködõ Pedagógusok Szakszervezetét, mely valódi érdekvédelmi sze-repvállalást tételez fel. Hibáztunk, elnézést kérünk!

RÖVID HÍREK

MEGNYÍLTAK AZ FRSZ ÜDÜLÕI

A LIGA TAGSZERVEZETEK ELÕTTA Független Rendõr Szakszervezet Országos Választmánya úgy döntött, hogy lehetõvé teszi szakszervezete üdülõinekigénybevételét a LIGA Szakszervezeti konföderációhoz tartozó valamennyi szakszervezet, így a PDSZ tagjai számárais. Amit az üdülõkrõl és az igénybevétel rendjérõl tudni kell, azt az alábbiakban foglaljuk össze.

Hol vannak az igénybe vehetõ FRSZ üdülök?Harkányban és Hajdúszoboszlón – a helyi strand- és gyógyfürdõktõl néhány perces sétára lévõ távolságban – 4-4 dbösszkomfortos apartmannal rendelkezünk.

Milyen szolgáltatást biztosítanak az üdülõk?Vendégeink zavartalan pihenését légkondicionáló berendezés,teljes körûen felszerelt konyha és színes televízió, kábeltévé szol-gálja. Az apartmanokhoz természetesen tiszta ágynemût is bizto-sítunk. Vendégeink gépjármûveiket az apartmanokhoz tartozógarázsban helyezhetik el.Fentieken túl Harkányban apartmanonként 2 db ingyenes belépéstbiztosító bérletet adunk a strand- és gyógyfürdõbe!

Miként alakulnak a turnusok?Apartmanjaink egész évben üzemelnek és keddtõl - keddig tartóegy hetes turnusokban fogadják a vendégeket.

Mennyit kell fizetni a beutalóért?A nyári (iskolai szünettel egybeesõ) fõszezonban 40 ezer forint/apartman, az év többi részében pedig 30 ezer fo-rint/apartman összegû üdülési díjat kell elõre befizetni. A beutaló díja független az apartmant igénybevevõk számátólés megegyezik az FRSZ tagok által fizetendõ összeggel! (Az apartmanok egy kivétellel egyidejûleg maximum 5-5 fõttudnak fogadni.)Ezen felül helyben, a gondnoknál kell készpénzben befizetni a helyi önkormányzat által meghatározott idegenforgal-mi adót.

Hogyan lehet jelentkezni az FRSZ üdülõkbe?Érdeklõdni munkanapokon, hivatali munkaidõben az FRSZ üdültetési felelõsénél, Erdõsi Józsefné (Katalin) asszony-nál lehet telefonon (06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16, +36(70)775-17-73) vagy e-mailben (frsz@frsz.hu).A beutaló igényléshez ki kell tölteni a (FRSZ honlapjáról letölthetõ) „Jelentkezési lapot”, azon a szakszervezeti tagsá-got igazoltatni kell a saját szakszervezet központi irodájának vezetõ tisztségviselõjével és e-mailben vagy telefaxon(06-1-799-27-13) meg kell küldeni az FRSZ üdültetési felelõsének.Az igénylés befogadását az FRSZ üdültetési elõadója csak az igényelt (fentiek szerint egyeztetett) turnus kezdõnapjaelõtt 3 héttel korábban igazolhatja vissza végleges jelleggel, mivel az ezen idõpontnál korábban jelentkezõ FRSZ ta-gok elsõbbséget élveznek a beutalás során.Az üdülés díját a jelentkezés befogadásának visszaigazolása után, legkésõbb a turnus kezdõnapját megelõzõ hét utol-só munkanapjáig kell befizetni az FRSZ számlájára.A nyári fõszezonban igényelhetõ beutalókról az FRSZ minden év május 20. napjáig tájékoztatja a LIGA Szakszerve-zeteket. (Ez esetben is irányadó azonban, hogy a foglalást csak turnus kezdõnapja elõtt 3 héttel korábban igazoljuk vissza végelegesen, mivel addig az FRSZ tagok elsõbbséget élveznek.)További részletek az FRSZ honlapján: a http://www.frsz.hu/tagsag_elonyei_udultetes.php linken található.Felhívjuk a figyelmet, hogy a LIGA Szakszervezetek tagjai az FRSZ apartmanokat csak a fentiek szerinti egy hetes tur-nusokban vehetik igénybe, számukra a honlapunkon szereplõ, csak a hétvégi pihenõnapokra szóló beutalás lehetõségétnem tudjuk biztosítani!

26

SZOLGÁLTATÁS

Kedvezményes üdülési lehetõség

Gyulán!

A gyulai Hõforrás Üdülõszövetkezet és hotel kedvezményes szálláslehetõséget kínál aPDSZ tagjai számára. A kedvezményt egy névre szóló kártyával lehet igénybe venni.

A kedvezmény kártyákat a PDSZ adja át tagjainak, ráírva a kedvezményre jogosult nevét.A kedvezmény kártya névre szóló, másra át nem ruházható. A kedvezményes szolgáltatástaz veheti igénybe, akinek nevére a kártya szól. A kedvezmény a vele együtt érkezõ család-tagokra is vonatkozik. A szállás igénybe vételéhez elõzetes helyfoglalás szükséges. Fogla-láskor a tag jelezze, milyen kártyával rendelkezik.A kártya érvényessége egy év. Érkezéskor a vendég a kártyát bemutatja a hotel recepció-ján. A kártyát nem szükséges leadni, így az egy évben többször is felhasználható.

„Szállodánk a gyulai termálfürdõ, a Várfürdõ közelében található szálloda. A gyulai szállo-dák közül egyedülállóan egy nagy parkban helyezkedik el. Az elhelyezésre vonatkozó szé-leskörû kínálatában a szállodai szobákon kívül bababarát lakrészekben és fõzõfülkésapartmanokban is kínál elhelyezést. Gyógyszolgáltatásokon kívül, elhelyezkedése ésadottságai révén széleskörû bababarát- és gyermekbarát szolgáltatást is kínál. A szállodaparkjában lévõ játszóterek, teniszpálya, játékelemek, pihenõhelyek, és a park végében fo-lyó Körös élõvízi ága mellett létesített plázs egy exkluzív hajóbárral, a különbözõ korosz-tályoknak egyidejûleg biztosítják a nyugodt természeti környezetben való kikapcsolódást,regenerálódást. A szálloda közelében lévõ gyulai Várfürdõ gyógyvize számos megbetege-dés gyógyítására alkalmas. Gyula városa a nyugdíjas korosztály, a gyermekes családok ésa fiatalabb generáció egyaránt kedvelt célpontja. A város látnivalói közül a gyulai Vár,az Erkel emlékház, a Százéves cukrászda, a gyulavári Almássy-Wenckheim kastély, a Ladicsház tartalmas idõtöltést kínálnak.A gyulai programok közül a nyári Várszínházi elõadások teszik színesebbé a nyaralást.Látogasson el Gyulára és foglaljon szállást kedvezményes áron szállodánkban!” (www. hoforrashotel.hu)

A kártya igényléséhez, kérjük, hívják a PDSZ-t, az 1/214-5842-es telefonszámon.

Szakszervezeti tagok részére kialakított árak2013. évre

Gyönyörû természeti környezetben, egész évben kedvezõ áron kínálunk elhelyezést standardtípusú, jól felszerelt 2-3-4 ágyas apartmanokban.Vendégeinknek biztosítjuk a szálloda díjmentes szolgáltatásait: parkolás õrzés nélkül, fitneszterem használata, free WIFI a recepció elõterében, négyhektáros bekerített park két játszótérrel,játékpályák és plázsunk használata, valamint kisgyermekeknek Csodavilág játszószobánk.

Árak:

2013. 02. 01. - 06. 19. és 2013. 09. 01. - 12. 23.2 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4000 Ft/fõ/éj3 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3700 Ft/fõ/éj4 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3550 Ft/fõ/éj

7 éjszakás csomagajánlatunk reggelivel (szombattól- szombatig) :2 fõre: 51.800 Ft/ hét/apartman3 fõre: 73.500 Ft/hét/apartman4 fõre: 94.500 Ft/hét/apartman

2013. 06. 20. - 08. 31., valamint ünnepek és kiemelt rendezvények2 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4500 Ft/fõ/éj3 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4100 Ft/fõ/éj4 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3900 Ft/fõ/éj

7 éjszakás csomagajánlatunk reggelivel (szombattól-szombatig):2 fõre: 58.100 Ft/hét/apartman3 fõre: 79.800 Ft/hét/apartman4 fõre: 101.500 Ft/hét/apartman1 fõs elhelyezés esetén mindkét szezonnál 1500 Ft/éj felárat számítunk fel.

Gyermek kedvezmény: gyermekek elhelyezése 2 éves korig díjmentes2-6 éves korig: 700 Ft/fõ/éj

Az árak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák.Az idegenforgalmi adó 18 éves kortól fizetendõ. 2013. évben 380 Ft/fõ/éj

Igény szerint menüválasztásos vacsorát tudunk biztosítani a szomszédos étteremben

1500 Ft/fõ/étkezés árban.

Áraink csak a velünk megállapodásban lévõ Szakszervezetek tagjai részére vonatkoznak.

HÕFORRÁS HOTEL ÉS ÜDÜLÕPARK5700 Gyula, Rábai M. u. 2. • Tel.: 36-66/ 463722, fax: 36-66/ 462246

www.hoforrashotel.hu • szallasrendeles@hoforrashotel.hu

27

SZOLGÁLTATÁS

Megújult a honlapunk!

Március 1-jétõlúj tartalommal és

új látványelemekkeljelentkezik hivatalos

weboldalunk.

A www.pdsz.hunaponta frissülõ

hírekkel, fotókkal

és videókkal

tájékoztatja olvasóinkat,

tagjainkat.

BalatonalmádiPedagógus Üdülõ ajánlata

Tisztelt Pedagógusok!

Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Balatonalmádiban található Pedagógus Üdülõt,ami kiváló osztálykirándulások, erdei iskolák, diák táborok

vagy bármilyen rendezvény megtartására.Az üdülõ kiválóan alkalmas konferenciák, céges rendezvények lebonyolítására is, de vállaljuk

bankettek megrendezését vagy bármilyen iskolai rendezvény teljeskörû lebonyolítását is.

Gyönyörû balatoni panorámás terasz várja a kedves vendégeket, és páratlanul csodálatos balatoni kilátás tárul az itt megszállók szeme elé.

A strand az üdülõtõl 4 percre kényelmes gyaloglással.

Nyitva tartás: áprilistól októberig Létszám: 90 fõ

Viziné Kruzslicz Nikolette telefon: 06 20/412-0566Vizi Sándor telefon: 06 20/411-9740