nagy- · 2012-12-02 · o nagy-britanniában, franciaországban, németországban már az 1930-as...
TRANSCRIPT
o Nagy-Britanniában,
Franciaországban,
Németországban már az 1930-as
években létezett televíziós
műsorközvetítés.
o Az Egyesült Államokban még a II.
világháború sem szakította meg a
gyors ütemű fejlődést.
o A televíziós képátviteli technika
kifejlesztésében számos magyar tudós, pl.
Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly,
Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes
Tihamér
Nemes Tihamér
o 1953. január 23-án a Minisztertanács
hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat
megalakulásához.
o 1953 december 16-án elkezdődtek a saját
gyártású adóberendezés első próbaadásai,
egyelőre állóképekkel.
o Az Orion gyár hozzálátott egy
14 x 18 cm-es képméretű vevőkészülék
kifejlesztéséhez.
o 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen
üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti
adóberendezést.
o A Rádió székházában két fővel megalakult a
televíziós főosztály.
o Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a
Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már
a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első
hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők
készítették.
o 1954 áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotába
költözött a Televízió, s a stúdiók kialakítása is
megkezdődött.
o Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT
501 típusú készülék prototípusa.
o 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1
kW-os adóról megindult az 50–90 km-es
körzetben fogható kísérleti adás
o Adások: heti két napon, zenei és irodalmi
műsorokkal.
o Az első PYE közvetítő-kocsi
o 1957 március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft
kötelező előfizetési díjat
o 1957 augusztus 18-án kormányrendelettel a
Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és
Televízióra (MTV) változtatták.
o Közvetítés a hét három napján
o A filmek mellett állandósultak a sport-
és színházi közvetítések is.
o Intervízió nevű műsorcsere-
szervezetet, amelynek résztvevői:
Csehszlovákia, Lengyelország,
Magyarország és az NDK.
o 1959-ben már 12 eredeti tévéjáték és
120 film
o 34 395 előfizető.
Takács Marika Tamási Eszter
Varga József
Bemondók
Szentes
Pécs
Miskolc
o 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok
számát, az adás hétfőnként és péntekenként
szünetelt.
o Az előfizetők száma 78 681.
o Az összes műsoridő: 672 óra.
Műsorok:
o 38 színházi és operaelőadás, 8 tévéjáték, 92
játékfilm.
o Nyáron élőben közvetítették a római olimpia
eseményeit.
o 1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját
szinkronstúdiója.
Készülékek:
o A székesfehérvári Videoton gyár elkezdi a
Tavasz típusú készülékek gyártását.
Gerevich Aladár a dobogó tetején.
Az 1960. évi Rómában rendezett nyári
olimpián
a magyar válogatott kardcsapat
aranyérmes lett.
o 1962 - hetente kétszer délelőtt is volt adás – az
előző esti bemutatók ismétléseiből
o 1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi
előadást, 25 tévéjátékot, illetve - filmet és 5
zenés játékot mutattak be.
o 1962 hozta az addigi legnagyobb műszaki
teljesítményt, a chilei labdarúgó világbajnokság
közvetítését.
o Az Orion gyárban elkészült a 400 000.
tévékészülék, ebből 53 ezret exportáltak.
o Új színes készülék, a Colorion.
o 1967. – egymillió előfizető
o 1969. április 5-én sugározták az első színes adást
o 1970- az első színes helyszíni adás, az április 4-i
díszszemle.
o 1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor
kísérleti adásai.
o 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilm, politikai műsorok, komolyzene,
zenés szórakoztató műsorok, prózai könnyű szórakoztató műsorok,
sportközvetítések stb.
o Az előfizetők száma 1 942 647, az eladott készülékeké 247 ezer.
o 1972: A „legnézettebb” hazai készítésű műsorok: a Ki mit tud? (88%),
a Bors c. filmsorozat (82–84%), a Híradó (71,4%) és A Hét (49,2%).
o 1974-ben különvált a Magyar Rádió és a Magyar Televízió (MTV).
o 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen új
adótornyokat helyeztek üzembe.
o 1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti
tévéstúdió.
Bors, Antal Imre, Sztankay István
o 1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást
o Új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, a 10–12 óra
közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30–19 óra közötti időszak a
koránkelőké és nyugdíjasoké, 21.30 után: intellektuális rétegműsorok.
o Új magazinműsorok: Fókusz (tudományos
híradó), Kalendárium (ismeretterjesztő műsor), Pulzus (könnyűzenei
körkép), Parabola, Panoráma (világpolitika)
o 1987 - Az előfizetők száma átlépte a 3 milliót.
o 1989 – a hétfő is műsornap
o A heti adásidő 120 órányira bővült.
o Az 1. program már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az
addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor.
o A havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra emelték.
TV Híradó
Ablak
o Átszervezések
o Elnökök – váltják egymást (Hankiss Elemér, Nahlik Gábor stb.)
o Új osztályok, változó műsorrend
1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún.
médiatörvény).
o Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon
gyakorolható.
o A műsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely
kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt
megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon
alapuló bemutatására, elítélésére.
o A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi
eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak
sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és
kiegyensúlyozottnak kell lennie.