GYERMEKKORTÖRTÉNET Neveléstörténet és gyermekkor-történet

a gyermekkortörténet olyan új keletű megközelítési mód a

történettudományon belül, melynek kibontakozása az 1960-as évekre tehető.

új tudományágak születése: a hétköznapi élet története, mikrohistória,

mentalitástörténet, családtörténet,

Neveléstörténet: - az intézményes nevelés, az oktatáspolitika története

- a nevelésfilozófiai, pedagógiai kérdésekkel foglalkozó művek, melyek

az elmúlt korokban keletkeztek.

Gyermekkor-történet: egyes korszakokban hogyan éltek a gyerekek

milyen kapcsolatuk volt a felnőttekkel

hogyan hatottak ők maguk a felnőttek világára

Forrásai jogtörténet egyes forrásai

mitológiai történetek, legendák

az önéletrajzi ihletésű művek, naplók

útleírások

orvosi szakkönyvek és kisgyerekápolási munkák

versek, novellák

a művészettörténet számos alkotása

mondókák, bölcsődalok, csúfolók, mesék, varázsló formulák

3 főirány:

1. PHILIPPE ARIES:a gyermekkortörténet születése töle számítják: az 1960-as években

bombaként robbant a francia Aries "A gyermekkor évszázadai" című könyve

-a következő téziseket fogalmazza meg:

1. A középkori ember nem rendelkezett egyértelműen körülírható

gyermekkorfelfogással, nem volt jellemző rá a gyermeki sajátosságok

iránti érzékenység.

amint a gyermek már megvolt a felnőttek gondoskodása nélkül, már a

felnőttnek társadalmának a részévé vált.

2. a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz fogalma a polgárosodás

kezdetétől, a 17-18. századtól jelenik meg.

ettől kezdve a gyermek korábbi szabadsága megszűnt

az iskola és a család egyre inkább törekedett a nevelés útján

történő formálódásra.

- a gyermekkor-történeti kutatások mára már számos olyan eredményt hoztak

felszínre, melyek Aries kijelentéseit megkérdőjelezik vagy megdöntik

2. LINDA A. POLLOCK:

A szülő-gyermek kapcsolatát vizsgálja 1500-1900 között

Szociobiológiai megközelítés. A szülők és gyermekeik egymáshoz való

kötődése biológiailag determinált.

A gyöngédség és a szeretet az anya és gyermeke között öröktől fogva létező,

genetikusan meghatározott jelenség.

angol, amerikai szülők írott, primer forrásai: naplók, levelezések, önéletleírások tartalomelemzése

- A szülő-gyermek kapcs. nem volt formális:

- A gyermek szülői gondoskodást, oktatást, támogatást igényel.

- Gyermek öröm forrása volt, ragaszkodás, gyógyítás, közös játékok.

- Kiadásuk dajkához, vagy inasnak- érzelmi dilemma.

- Haláluk fájdalmat jelentett.

Kritika: a csecsemő és gyermekkort nem különíti el.

3. LLOYD DE MAUSE:

Pszichoanalitikus megközelítés. A történeti változások mozgatója a szülő-

gyermek kapcsolat.

A szülő- gyermek kapcsolat pszichológiailag meghatározott és sajátos fejlődési iránya van.

A fejl. alapja a szülők regressziós képessége, amely segítségével

gyermekkori szorongásaikat újraélik és feldolgozzák.

DE MAUSE MÉLYLÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉSE:

három alapvető viszonyulási forma létezett a történelem során a felnőttek és

a gyermekek között a történelem során:

1. Projektív (kivetítő) kapcsolat az anyák saját tudattalanukból

táplálkozó félelmeiket vetítik ki az újszülöttre.

2. Fordított kapcsolat: a gyerek mint a szülők be nem váltott

reményeinek, ki nem elégített érzelmi szükségleteinek „pótszere”.

3.3. Empatikus kapcsolat: a gyermekkor felfedezése.a szülők az empátiaEmpatikus kapcsolat: a gyermekkor felfedezése.a szülők az empátia

révén megpróbálnak belehelyezkedni gyermekük szükségleteibe ésrévén megpróbálnak belehelyezkedni gyermekük szükségleteibe és

megkísérlik kielégíteni azokatmegkísérlik kielégíteni azokat

A GYERMEKEK HELYZETE AZ ÓKORI CIVILIZÁCIÓKBANGyermekáldozatok az ókorban: archeológusok Kr.e. 7000-ig visszamenőleg feláldozott gyerekek csontjait

találtál Jericóban

az elsőszülött gyermekek feláldozásának gyökerei:

- a termékenységkultusz gondolatvilágában gyökeredzik. a termékenységet

nyújtó isten részesedését kívánja saját adományából megadni: termést, az

állatok első ellését, a házastársak első gyerekét

- ismert a rituális gyerekáldozat Egyiptomban, Föníciában, az ír kelta, a

gall és a skandináv törzsek történetében is

- élő gyermek befalazásával kívántak építményeknek hosszú életet

biztosítani

- punok: máglyán égettek gyerekeket (később: bárányokkal vagy

rabszolgákkal helyettesítették a gyerekeket).

- a nemesi származású gyerek feláldozását sorsfordítónak, látták.

A gyerek jelentősége az ókori civilizációban:Egyiptom:

- az ebből a korból származó festmények arról árulkodnak, hogy ebben

a korban érték volt a gyerek

- foglalkoztatta őket a gyerekek sebezhetősége, esendősége

- a virágzó birodalom megengedhette magának a bőséges gyerekáldást

- tiltott volt a csecsemőgyilkosság

- a gyereket tekintették a jövő letéteményesének, ezért oktaták,

nevelték őket, -

a nevelés célja a tradíciók, a normák, az istentől származó igazság

megismerése volt.

a gyerek sajátosságait nem vették figyelembe, a felnőttek

szabályai szerint kellett élniük

Mezopotámia:Babilon – Hammurabi törvénykönyve: a hozomány szerepe az asszony

gyermekeinek megfelelő felnevelése

- ha meghalt, a hozomány a gyerekeit illette, ha elvált, akkor a férj

vagyonának megkapta a felét, hogy felnevelhesse tisztességgel a

gyerekeit.

- úgy tekintettek rájuk, mint tanulásra és fejlődésre képes lényekre,

akiknek a tudásától függ a város fennmaradása

állandóan felügyelt tanulás, ösztönzés veréssel

Görögország: a tudatos neveléssel a görögök kultúrájában lehet legelőször

találkozni

- a gyerek számukra a jövő szimbóluma volt

- az apáknak mindennél fontosabb, hogy fiuk legyen, akár vér szerinti, akár

örökbefogadott

- felismerték a gyerekekre jellemző sajátos vonásokat (félénk, ijedős, vágyik a

szeretetre)

- hittek a formálhatóságban, alakíthatóságban

- kalokagáthia: szép és jó harmóniája alapján szerveződő tanulás: - az

egészséges ép testben erkölcsös lélek lakozik

- a nevelés a családban kezdődött: magánoktatás – jó poliszpolgárrá nevelés

- a fiúk minden téren előnyben részesültek a lányokkal szemben

Róma:- az apa tradicionális teljhatalma

- fiúknál katonás erények – - a derék férfi eszménye, bátorság,

fegyelem, hűség a nép hagyományaihoz

- a lányok nevelése a család keretei között zajlott a férjhezmenetelig, - a

lányok csak a házasságkötésük napján kerülhettek ki az apjuk uralma

alól: áldozat bemutatása, majd az ifjú asszony meggyújtotta a házban a

tűzhelyen a tüzet, mellyel szimbolikusan feloldódott az atyai hatalom

- az anya volt a gyerek dajkája 7 éves koráig, akitől megtanulta a

hagyományokat, a vallást, a helyes viselkedést.

- a fiúk nevelését 7 éves korukban az apjuk folytatta (írás, olvasás,

számolás, XII táblás törvény), majd elvitték a Fórumra, hogy megtanulja

a közügyek intézését

- a nevelésük 17 éves korukban szűnt meg - ekkortól résztvehetett a

közügyeken és katonának kellett jelentkeznie

A KÖZÉPKOR ÉS A RENESZÁNSZ GYERMEKFELFOGÁSA

Viták a középkori gyermekfelfogásról:

a gyermekkortörténet egyik legvitatottabb kérdése a gyerek helyzetének a

megítélése- a vélemények két csoportba oszthatók:

- a középkorban a gyerekeket kicsinyített felnőtteknek tekintették (Ariés,

De Mause)

- a gyerekkort már akkor is figyelemre méltó, sajátos életszakasznak

tartották a felnőttek (Linda Pollack

Ariés koncepciója:-a gyerekek iránti gyöngédség és szeretet a középkor végén és az újkor

elején alakult ki.

- a gyerekkor a középkorban vagy nem létezett vagy felesleges

átmenetet jelentett a felnőtteknek - "kicsinyített felnőtt"

nem alakult ki bensőséges anya – gyerek viszony a

gyerekhalandóság miatt

De Mause koncepciója:

- fokozatos fejlődést tételez fel, amely a történelem korszakain átívelve

egyre humánusabbá teszi az anya- gyerek kapcsolatot.

- lélekkel megáldott lényként tekintenek a gyerekre, ezért már nem ölik

meg őket, hanem csak kiteszik.

Shahar koncepciója (Ariés és DeMause koncepcióival szemben):

vitatja azt az elképzelést, mely szerint a középkor embere nem ismerte a

gyerekkort

- lehet, hogy a korabeli gyerekgondozás módszerei a mai korok

embereinek ártalmasnak tűnhetnek, de ezeket a gyakorlatokat mindig a

korabeli orvosi vagy népi gyógyászathoz kell viszonyítani és nem a

szülők gonosz szándékának megtestesüléseként értelmezni.

- a szülő-gyerek kapcsolatnak vannak történeti korokon átívelő

változatlan elemei

a középkori ember a gyermekkort az életciklus körülhatárolt

szakaszaként érzékelte, tehát létezett a gyerekkor felfogása és ennek

következtében léteztek nevelési elméletek - ezeket teológusok, világi és

egyházi törvényhozók, jogtudósok, orvosok, prédikátorok fogalmazták

meg.

- kialakult a gyerekgondozás gyakorlata

A gyerekkép pozitív elemei:

- a keresztény tanítás értelmében a gyereket az Isten a szülőkre bízta, rájuk

hárul a keresztény szellemben való nevelés minden terhe.

- a gyerek a tisztaság, ártatlanság szimbóluma

- a gyerekkel 7 éves koráig gyöngéden kell bánni, nem szabad túlzottan

fegyelmezni

csecsemőhalál okai: kitevés a mezőre, magára hagyás az erdőben,

vízbe dobás, agyonnyomás véletlenül éjjel az ágyban

A kisgyermek életkörülményei a 13.-16. században:

- ritka volt a kényeztetés, inkább a rideg nevelési szokások voltak a

jellemzőek

- 6-7 éves kor körül a szegényebb gyerekeket szolgálni küldték, míg a

tehetősebbeket iskolába vagy kolostorba

 A család és a gyerekek iránti fokozott figyelem:

- a 15-16. században kezdett megszilárdulni a család

- az asszonyok és a gyerekek is megjelentek már a kalendárium lapjain

- a gyermekkor fokozatosan felértékelődött

- csak a 17. században alakul ki a sajátos gyermeköltözet

- azért ábrázolták felnőttként a gyerekeket, mert a felnőtté válás volt a cél

 

A humanisták nevelési tanácsai:

a gyerekgondozási és nevelési tanácsadó művek kezdték átformálni a szülők

gondolkodásmódját.

- a gyerekeket meg kell óvni a felnőttek világának a durvaságától

a gyerek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka

erre ez a kor a legalkalmasabb, mivel utánzás révén sok mindent

megtanul.

- kialakultak a civilizált viselkedés normái – a nevelés során el kell

érni, hogy szégyenérzet kövesse a nem megfelelő viselkedést

- kialakult a „jól nevelt gyerek” típusa

- a gyerek viselkedésének és jellemének formálására törekedtek - ez a reneszánsz szemléletmód új vonása.

Testi fenyítés:

- a fegyelmezés és a tanítás is az apa feladata volt

- korbács, vessző, légycsapó, nádpálca, fémrudak

- sok szülő azért nem verte gyerekeit, mert az ártalmas lett volna, hanem úgy

gondolták, hogy úgysem változtat a gyerek viselkedésén

A REFORMÁCIÓ ÉS A KORA ÚJKOR GYEREKKÉPE

a 16. század gyermekfelfogására a humanizmus és a reformáció hatott

a humanisták a klasszikus kultúra személyiségformáló, nevelő hatását

hangsúlyozták, miközben kritizálták a verést mint pedagógiai módszert.

Luther (1483-1536):- úgy tekintett a gyerekekre, mint „pompás örök kincsre”, akiket meg kell óvni

Isten számára.

- az örök üdvösség elnyeréséhez a helyes nevelés a legmegfelelőbb, mely

elképzelhetetlen rendezett, erkölcsös családi nevelés nélkül.

- állítja, hogy a gyerek születésekor romlott, züllött, - nevelés nélkül a gyerek

olyan, mint egy vadállat és csak evésre jó.

az általa népszerűsített új, polgári családeszmény szerint a szülők teljhatalommal rendelkeznek a gyerekek fölött.- a szigorú nevelés híve, nincs érzelgősség.

- a gyerek saját akaratát büntetéssel kell megtörni még olyan esetekben is,

amikor jogtalan a büntetés.

Megerősödő városi polgárság:

- evilági boldogulás igénye

- anyagi javak megbecsülése, ezzel összefüggésben a fáradhatatlan munka

 - józan mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság

e polgári értékeknek vallási hátteret teremtett a lutheri és kálvini tanokból

kialakuló protestáns életideál ill. az Angliában terjedő puritanizmus

Locke (Gondolatok a nevelésről:

- nevelhetőnek, sőt nevelendőnek tartja a gyereket és a szülők legszentebb

kötelessége a gyermeknevelés

- a klasszikus görög kalokagathia eszményét eleveníti fel

- eszménye: az egészséges, jókedvű, önmagában bízó ember

- erényes, vallásos lélek alakítása

- a hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek alakítása

 

A tömeges oktatás kialakulása: egy zárt világ születése- a 17. századtól megszaporodnak az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák, ahol

már nemcsak a vallási ismereteket tanulták.

- az iskolákban a pedagógusok nagy gondot fordítottak az erkölcsi nevelésre,

melyet a felnőttségre való felkészítés jegyében végzik, iskolai szigor

- a gyermekkorhoz való viszony kettőssége:

- megvédeni a gyereket az élet szennyes oldalától, az erkölcsileg káros

hatásoktól – a gyermekkor konzerválása

a jellem és az értelem siettetett fejlesztése, megszabadítás a

gyermekies vonásoktól

Törődés a gyermekekkel- a reneszánsz ráirányítja a figyelmet a gyerekre, de nem maga a gyermek,

mint sajátos vonásokkal rendelkező lény válik fontossá, hanem az egyéni

adottságokkal rendelkező potenciális felnőtt.

- a szülők gyakran juttatják kifejezésre, hogy örömüket lelik gyermekeikben,

szoptatós dajkához kerülés: a magyar főurak nem adták dajkához a

gyerekeiket, hanem a dajkát költöztették a saját udvarukba, így nem került

idegen környezetbe a gyerek

A VÁLTOZÁSOK KORA: A 19. SZÁZADTörténelmi előzmény: a francia forradalom a régi hagyományos értékek helyett új, polgári

értékeket teremt - az emberi gondolkodásmód megváltozása

- ipari forradalom átalakítja a családi életet

- az urbanizáció a városba tömöríti az embereket

- a család, mint végső menedék (családi élet nyugalma) – a magánszféra

sértetlensége

Család:- felértékelődött az anyaság

- az otthon és a munkahely fokozatosan elvált egymástól, elkülönült a

privátszféra

a magánszféra elkülönülése a lakáson belül (korábbi évszázadokban

elképzelhetetlen lett volna) –

- megjelent a gyerekszoba (Biedermeier) - játékipar, gyermekbútorok

Az anyaság új dimenziói:- az anyaság fokozatosan új értelmet nyert, mely annak köszönhető, hogy a

gyermekneveléssel foglalkozók újraértelmezték az anyaideált- tudatos készülés a gyermek fogadására már a terhesség alatt

- már nem adják ki dajkához a gyereket

- a szoros pólyázás elhagyása.

- az alsóbb osztályokban a csecsemőhalandóság magas maradt, a

csecsemőt még mindig alig merik szeretni

szülői szerepek szétválása: a dolgozó apa egyre jobban elszigetelődött

a gyerekeitől, így az apa vált a szigorú alakká, míg az anya a gondoskodóvá.

A gyermeklét új elemei:- a gyerek a család folytonosságának a letéteményese

- a gyerek nemcsak a családhoz, de nagyobb közösségekhez is tartozott, a

nemzet része volt - úgy tekintettek rá, mint a jövő polgára és katonája, akinek kötelességei lesznek a nemzetével szemben

DeMause: a 19. század gyermekattitűdje a gyermek szocializációja, a társadalmasítása köré rendeződik.- az iskolára úgy tekintenek, mint a társadalomba való beilleszkedésre és az

önálló életvezetésre képes emberek nevelésének a színterére.

- sajátos ambivalencia: a kisgyermek helyzete a serdülő gyerekekkel

szemben javult, jóval több figyelemben részesültek, de serdülőkorban kezdték őket meg nem érteni, -a pubertást kritikus korszaknak tekintették

Gyermekmunka:főleg az iparilag fejlett országokban dolgoztatták a gyermekeket - mindez

hozzájárult a kapitalista fejlődés gazdasági alapjainak a megteremtéséhez

- Anglia: 1833-ban született egy gyáripari törvény, de ez csak a textilgyárakra

vonatkozott (a 9 év alatti gyerekek egyáltalán nem dolgozhatnak)

- USA: megtiltották a 14 év alattiak alkalmazását a gyárakban

- Magyarország (1884. évi tv.): 10 év alatt nem dolgozhatott,

10-12 év közötti csak akkor, ha mellette iskolába is járt.

12-14 évesig napi 8 óra, 14-16 évesig napi 10 óra.

a nevelés végső célja olyan magasztos erkölcsi eszmék megvalósítása,

mint a belső szabadság, a tökéletesség, a jóakarat, a jog és a méltányosság

Az iskolai élet - totális megszervezése, a gyermekek fölötti felügyelet teljes körű kiépítésére

való törekvés

- a túlzsúfolt iskolák megjelenése

- túlterhelt gyerekek (gátolja a természetes testi fejlődést)

- az iskola betegségek okozója (rövidlátás, emésztési zavarok)

A GYERMEK ÉVSZÁZADA – 20. SZÁZAD

- a hétköznapi gyermekképben továbbra is az elfogadó és távolságtartó attitűd elemei keveredtek

- felértékelődő gyerekkép, de még nem figyeltek fel például a kamaszok

önállóságigényére

- újjáéledt a rousseau-i elgondolás, így ártatlankánt tekintettek rá, akit a

társadalom ront meg, így elkezdték őt túlságosan óvni.

- megfogalmazódott a gyermekben szunnyadó tehetség mítosza- túlidealizálása a gyerekeknek

- a gyermek pszichikumának a kutatása

 

A behaviorizmus gyerekképe: ( az USA-ból indul el) (John Watson (Baltimorei Egyetem)

- csecsemők viselkedésének a kutatása

szerinte kevesebb gyerekre van szükség, de azok legyenek jól

neveltek, így nem probléma a születésszám csökkenése

a dédelgetés, babusgatás felesleges és káros a gyerekre nézve

függőségi viszony alakulhat ki a gyerek és az anyja között, gátolja az

emocionális fejlődést

- a szülő cselekedjen józanul, legyen távolságtartó

- kis felnőttként kell vele viselkedni, - társasági lénnyé kell nevelni

A szófogadó gyermek:- elsősorban a polgári családokat érdekli a legjobban a gyermekük jövője

- szükséges a testi fenyítés, nehogy eltunyuljon a gyermek

- pedagógiai célzatú irodalmi művek megjelenése

- kézikönyvek családanyáknak

 

Az önérvényesítő gyermek:- az új, gyermekközpontú szemlélet az 1940-es évektől hódított teret – a

világháborúk hatása

- liberális felfogás: a gyermeket segíteni kell az önkibontakozásában

- a szülő végre kifejezheti a gyermeke iránti érzelmeit lelkiismeret-furdalás

nélkül (babusgatja)

- a szülői szeretet a legfontosabb eszköz, mely serkentheti a testi-lelki

fejlődést

- Benjamin Spock: Csecsemőgondozás és gyermeknevelés – természetes

módon kell a gyerekeket gondozni

- "gyerekszoba-hedonizmus": a babával eltöltött idő ne legyen kényszerű

kötelesség, hanem az élvezeteknek a forrása.

- a férfiasság kritériuma „apukának” lenni

- a dolgozó nők dilemmája: karrier vagy gyereknevelés?

EGY TÖRTÉNETI KORON ÁTNYÚLÓ NARRATÍVA: AZ ÁRTATLAN GYEREK

az emberiség történetét végigkísérő ártatlan gyermek képe hol

erőteljesebben, hol halványabban, de minden korban megtalálhatóak

az ártatlanság megjelenését a nyugati kultúrákban összefüggésbe

hozták a gyermekség eszméjének a megjelenésével:

a 17. század előtt a gyermek kicsinyített felnőttként létezett és a felnőtteknek

nem tudatosult, hogy a gyermekkorra önálló életszakaszként tekintsen - a

kicsinyített felnőtt tézisét alátámasztja a korabeli festmények gyermekábrázolása

Ariés szerint a gyermekkor egy függőségi állapot, de nem az életkorral, hanem

az alárendeltséggel hozza összefüggésbe.

a kutatásainak igazságtartalma szakmai vita tárgya, de a kutatásainak

jelentősége abban áll, hogy történeti kontextusba helyezte a gyermekekkel kapcsolatos felnőttek viselkedésének és vélekedésének az átalakulását

a gyermeki ártatlanság forrását a nyugati középosztály körében kell keresni.

Gazdasági érdekek, az individuum szerepének megnövekedése kívánta meg,

hogy a szülők egyre tervszerűbben gondoskodjanak a gyermekük

szocializálódásáról. Ezzel együtt járt a gyermeki és a felnőttek világának az

elkülönítése.

Rousseau:az ártatlan gyermek narratívája Rousseau-nál öltött először testet (Emil,

Társadalmi szerződés)

- az ember szabadnak és jónak született, de a gyermeket a társadalom a

szocializációval megrontja

- szerinte a gyermekkor egy természetes állapot és ebben rejlik az emberi lét

lényege

- hatására hinni kezdtek abban, hogy a gyermek megérdemli a felnőttek

figyelmét

- a gyermekek iránt tanusított jóság kibontakoztatása a nevelés feladata, - így

ennek segítségével egy jobb társadalom teremthető meg (Konfucius is)

- gondolatai nemcsak a felvilágosodás, de már a romantika gyermekképét is

magában hordozza

- a 18. századi romantika a gyermeki ártatlanságot már az érzelmek

oldaláról közelíti meg

18-19.századi festészet és irodalom - már érzelmi megközelítése a gyereklétnek

- egybeesik az ártatlan és az idealizált gyermek képe

- Reynolds (angol festő): az ábrázolt gyermekeknek nincs nemük, a fehér

ruha mutatja az ártatlanságot és már nem kicsinyített felnőttként jelenik meg

- William Blake költészete

- Charles Dickens regényei

- a természetesség jóságának és a szépségének a megjelenítése a

gyermekekben

- az ábrázolás a felnőttek lelkiismeret-furdalását is kifejezte. Tudták, hogy

másképpen kellene bánni a gyerekekkel, de ezt a valóság nem engedi.

- a túl jónak ábrázolt gyermek az elveszett paradicsomot jelenítette meg,

szemben a felnőttek romlott világával. Ezen két világ között nem volt átjárás, így ha a gyermekhősök felnőnének, már nem funkcionálnának mint

szimbólumok.

XX. század:- Rousseau-ra hivatkoznak

- a jónak születő gyermek narratívája megjelenik a reformpedagógiákban,

a gyermektanulmányokban, az elméletekben

- nemcsak tapasztalati úton, de a pszichológia eszközeivel is igyekeztek

fejlődést megismerni – megfigyelés, kísérletek

- a liberális nevelés a jónak született gyermekben meglévő késztetések,

természetes tulajdonságok kibontakoztatását tekinti a feladatának, így a

szabadság és az autonómia kiemelése a fontos.

- törekvések a gyermek jogainak és személyiségének a védelmére

- a családi fényképek is bekerültek a gyermeki ártatlanságról folyó

diskurzusba, mert ezek fontos forrásai a gyermekkor iránti nosztalgiának - a

képek megörökítik a mosolygó gyerekeket, így egy idealizált gyermekkort reprodukálnak, melyek a felnőtt gondoktól mentes világot tükrözik

 

Medved: - információs társadalom

- a gyermeki ártatlanság nem egyenlő a tudatlansággal, az infóktól való

elzártsággal

- de a tömegkultúrától meg kell védeni a gyermekkort (pld: South Park)