i

NEMERE N A G Y

KAPTÁRA a közönséges

ISSl-ilte: 'évre.

SZERKESZTI H l LIK: JÓZSEF,

KIADJA BJBI t lWftTEra M

%

XSL3Ő ÉVFOLYA

Ara 50 kr. —•$?»$ fe=Vr— 5 — •

Myosaatott Bernátéin Márk gyofisAjtoján Sepsi-Szentgyőrgyön.

NAPTÁR-RÉSZ.

•

TéJhó. Ifagj-Bolclog-Asszon j i iava.

31 nnp.

N a p Kath, és prot. naptár

Görög naptár 1880 Deczember Időjárás

Szomb.

Vasárn.

1 Újév M á t é e v . l í 13—'23.' 2 B. Ma kar

20 Ignác/. Máté ev. I. 1 — 25.

21 E. J'ili''1"-

derült Szomb.

Vasárn.

1 Újév M á t é e v . l í 13—'23.' 2 B. Ma kar

20 Ignác/. Máté ev. I. 1 — 25.

21 E. J'ili''1"-

Szomb.

Vasárn.

1 Újév M á t é e v . l í 13—'23.' 2 B. Ma kar

20 Ignác/. Máté ev. I. 1 — 25.

21 E. J'ili''1"- enyhe idő. Hétfő 3 Genovéva 22 Anastasia. ború Kedd 4 Titus 23 Krétai 10 vért. kevés Szerda 5 Telesphor 24 K. e. böjt vége havazással.

CsütÖrt 6 Vizkereszt Í5 X'. Karácson enyhe, I 'éntek 7 Nikit a Lucián 26. B. A. eljegyz. szél, erre Szomb. 8 Szeverin

Lukács ev. H. -42—02 27 István vért. mórs, liid.

Vasárn.

8 Szeverin Lukács ev. H. -42—02 Máté ev. II. 13—23

!8 E. 2 0 u u vé l> t-Vasárn. 9 B 1. Epiph. Julián 10 Rem. Par

Máté ev. II. 13—23

!8 E. 2 0 u u vé l> t- derült. Hétfő

9 B 1. Epiph. Julián 10 Rem. Par 2'.) Aprószentek hideg.

Kedd 11 Hyginus 30 Anysia erős hideg, Szerda 12 Ernő(püspök) 31 Melánia derült ég, Csütört. 13 Vidor (püspök) 1 Január 1881. Újév vpcrfYí-d

l c O O L 1

Péntek 14 Xolai Bódog 2 Sylvester csípős liid." Szomb. lő Mór ap. 3 Malakiás csendes idő

Vasárn.

János ev. 11. 1 — 11. 6 B . 2. Epiph. Marcell 17 Rem Antal

Luk. XVIII. 18—27.

Vasárn.

János ev. 11. 1 — 11. 6 B . 2. Epiph. Marcell 17 Rem Antal

4 j) 70 Apóst. Hétfő

János ev. 11. 1 — 11. 6 B . 2. Epiph. Marcell 17 Rem Antal 5 Thcopliaiit kezd

Kedd .Szerda

18 Piroska 1!) Kamit

6 Epiphania 7 K. János

borulni, alacsony

Csütört. 20 Fáb. Seb. 8 György "légnyomás­Péntek 21 Ágnes !) Polyeuct.es nál enged Szomb.

Vasárn. iiéuv;

22 VÍIK'ZO

MátéTv.vili. T--']7i7 23 B,3 Epiph. M á l ' - ('.i 24 liinoTli ]>k. vt.

10 niz. Gergely a hideg Szomb.

Vasárn. iiéuv;

22 VÍIK'ZO

MátéTv.vili. T--']7i7 23 B,3 Epiph. M á l ' - ('.i 24 liinoTli ]>k. vt.

Máté IV. 12 — 17. 1 D 1 f beodisius 12 fat ian

Szomb.

Vasárn. iiéuv;

22 VÍIK'ZO

MátéTv.vili. T--']7i7 23 B,3 Epiph. M á l ' - ('.i 24 liinoTli ]>k. vt.

Máté IV. 12 — 17. 1 D 1 f beodisius 12 fat ian

folyvást borult,

Kedd 25 Pál lord. 1 3 Hermilns havazás, Szerda 2li Polvk. 1-í Sabbas er. havazás. Csütört. 27 A. sz. János 15 Pál fúrd. hózivatar, Péntek 28 X.-Károly, Margit lií Péter fog'"-. erős szól, Szemit. 2!) S. Ferenc/.

""Máié YJ1L 2 Í — 27. " 17 X-Anta l . nagy hideg. Szemit. 2!) S. Ferenc/.

""Máié YJ1L 2 Í — 27. " •Luk. XVIII. 35—17. nagy hideg.

Mf- $ u m - Mví" 18 D, S Athauasia 1!) Makar

kezd derülni,

3 Klső n. 7-én. 8 ó. 22 p. ivg . A nap hossza január 1-én 8 óra @ Holdi. 15-éir 11 ó. 47 p. d i. 2Ü perez. C Utolsó n. 23-án. !) ó. 1 p. d. e . A nap növekszik janii ár hóban 1 @ Ujliol l 30-án. 1 ó. 2 p. reg óra 2 peremezel.

Tél-utó* Jüm Büjtelő hava.

nap

N a p

Kedd

Csüt őrt, Péntek Szornb.

Vasára, Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

Vaséra. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő

Katholikús és protes­táns naptár

1 Ignácz vt, Brigitta 2 < : = • • • • ! / • : . - • . l"; /!,,.

3 Balázs 4 Korz. András Veron 5 Ágota sz.

Máté XIII. 1—2:-

6B5Epiph. Dorottya. 7 Bonmald Rikard 8 János lit.v. Salamon {) Apollónia 0 Sehol a st. Gábor

11 Dezső 12 Eelália

Máté XX. 1 —Ki.

13 B, Sleploag. U Bálint vt. 15 Faustul 16 Julianna vt. 1 7 Sab. Koiist Ponál 1 8 Kálmán, Simon pkvt II). Konrád. Zsuzsa

Luk. VIII. 4—15.

30 B. Sei&g Elcuther 21 Eleonóra Orsola 22 Péter székf.

i Bomana Margit 24 Mátyás 25 Valburga 26 Sándor

Görög naptár 1881 Január

20 Eulliiinius 21 Maximus 22 Timot 23 Kelemen 24 Xénia

Luk. XIX. 1 — 10..

25 D. 3 Gergely htv. 2fi" Xenophon 27 Clirys. I. 28 Ephiaiin 20 Ignácz 30 N. Basil 31 Cyrus I. XükTxVIII. 10—lX

1 Febr. D. Triód. 2 Gy. ez» B. A. 3 Simeon Anna I Izidor 5 Ágota (i Bukol 7 Partlieu Luk. XV. 11

Luk. XVIII. 31—43.

21 28

}. QUÍÜÉ. íoman

L ider

8 D l gepfcu f) Xiec|)hor

10 Charal 11 Balázs 12 Meletius 13 Márton 14 Ausent

Tód(

Máté XXV. 31 — 36.

Időjárás

tartós hideg

derült ég; szellő,

derült éj,

nappal borult

tartós hid. borult, az idő enged lágy déli

szél mellett

meleg nap, nappal

.derült meleg napok, tarlós

derültség

derült enyhe idő, reggel fagy és hideg, de nappal

még mindig meleg

ld. Ü..2 MÍU*. 0 l i e s i l )

16 Pampli. derült

meleg idő

3 Első n. 6-án, 2 ó. 21) p. reg. A nap hossza február 1-én 'J óra @ Htölte 14-én, 7 ó. 52 p. reg. 32 perez. ^ Utolsó n. 21-én, 9 ó. 5 p. este. A nip növekf/ik februárban 1 óra

) Újhold 28-án, 1 ó. 7 p. reg. 20 perezczel.

Tavaszelő ttöjlmás hava.

31 nap.

1T a p

Kedd " Szerein Csüt. Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csütört.

Katholikus és protes­táns naptár

1 Albin Antón ia . 2 H a m v . szerd. Sim. .'I Kun igunda 4 Theoph. Kázmér 5 Özséb

Máté VII. 17—21. Máté IV. 1 — 11. 6 B. 1 Quadr. Fr igyese D. 3 Sürop Őd

Görög naptár Február

17 T ó d o r ) 18 Lco ) 19 Archipp) vaj-bét 20 Leo ) 21 T imot )

A. T a m á s 8 Ist. János 9 Kánt. 1 Cyri l l ós M.

10 40 vért, 11 Heraklius Jéz. 5 s. e. 12 Gergely ~Máté' X m ' f - ^ i r -

23; Polyk 24 K. János 25 Táras

6 Porpbvt 27 Prokop 8J!asil __

János J. 43—-öl. 13 B. 2Kemin. Rozina 14 Mathi ld 15 Kristóf Long. Ki Heribert 17 Gertrúd 18 Sándor Jéz. tk. e. 19 József

Lukács XI. 14—28. 20 B. 3 Oculi Xicetas 21 Benedek 22 Octavia 23 Ottó, Géza

4 Gábor • 5 GyOm. olt. B. A.

2(i Manó János VI. 1 —15.

27 B. 4Laetar Hupert 28 Gusztáv 29 Cyrillus .'JO Kvir in J iegul Ml Ben jam. Amos

1 Mart. D. l . b . v. E u 2 ITesych 3 1 utrop 4 G c i í i s 5 Ki .11011 íi 42 vértanú 7 Baz !

Márk II. 1^-12: 8 D . 2 b . v. Theopb 9 40 vért.

10 Quadr. 1 l Sophr 12 Tlieophau.es 13 Nicephor 14 Benedictus Márk VIII. ^ - I X . J \

[ 5 D. 3 a, v Mp-lti Sabinus 17 Alexei 18 Cyril l 19 Chrysost

Id'-járás

tiszta derült ég, enybo

idő, éjjel borull

déli szelek. meleg idő,

derült, FZÓl,

erős szél borult

eső

folyvást boni, szél,

esőzések általános hóolvadás

ború es eso szakadatlan

esőzések, hűvös szelek-folyton eső. eső ós hideg

fagyok

havazás, erős havaz,, éjjel derült

és hideg

3 Kíső 11. 7-én, 9 íi. 38 p. este A. nap hossza márezius 1-ón 10 I IItölte 15-éu, 11 ó. 11 p. éj. líra 54- perez.

C Utolsó 11. 23-án, 5 ó. 4 p. reg. A nap növekszik márcviusban 1 ) Újhold 29-én, 12 ó. 7 p. éj. óra 45 perezcztl.

Tavaszhó «•**«»«*** 30 nap. Szent -György hava .

N a p

Péntek Szomb.

Tasána. Hétfő Kedd Szerda (.'sütőit Péntek Szomb.

^asárn. Hétfő Kedd S/.eida Cuitört Péntek Szomb.

Vasárn. Hétfó Kedd Szerda Csütöi t Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő Kedd Szerda Csütört Pértek Szomb.

Katliolikus és protes­táns naptár

1 Hugó 2 P. Fercncz

János VIII. 4 6 - 5 9 . 3 B. o Jüdica Richárd 4 7 fájd. sz. Izidor 5 Vineze <i Sixtns Vilmos 7 Hermán 8 Dén. Dezs Fájd. sz. e. 9 Demeter Cölest.

Máté XXL 2 z 7 7 _ 10 B. 6 vir. vas Dani 11 Leo 12 Gyula

Görög naptár Márczius _

' Megölt Sz. A. i .kab pk.

Márk IX. 17—31 . 22"bri."b7 v._V^T

3 Xikon 4 Zakariás

25 Gyüm. olt. B. A. 21! Gábor 27 Martona

; Hilarion

Hennenrgild II Tiborcz X. Osiit.f 15 Anasíasia X. Pén. f Ki Tnril) N. Szóm. f

M7I-I7XVI. I—s. _

17 B. Húsvét líezsó 18 Húsvét h. Apoíl. 19 Antónia Crese. 20 Marczeliin Géza 21 Ansolm. 22 Soltér 23 Béla

János XX. 19 — 23. 2 i B . 1 Quaftim. György 25 Márk ev. 20 Kilit 27 Peregrin vt. 28 Yitályos

:. V. vl 30 S. Katalin 29 Pét. V. vt.Jéz.g.sz.c.

Márk X. 32 — 45. 29 D. 5 b. v. Mk.

0 ki. János 1 Hypat. 1 April Mar. 2 Tiíus 3 Xicetas 1 György. József

XII. .lan. 3 D, 0 b. (i Eulycli 7 György 8

1 — 18. T. Theodol

Herold. 9 X. ('süt. Eusp.

.10 X. PíiH-tdi 11 X. Szomb. Antip.

Ián. I. 1 — 17. 12 D. Husv. v Bas. 13 Húsvét Ii. Art. H Húsvét k. Mart. 15 Arist. Ki Agape 17 Simeon 18 János szrz.

Időjárás

szél

boruság, havazás,

keni. hideg éjszaki szél zord időt

hoznak, erős havaz.

<ezd enged széles." mel­lett kiderül nap. enyhe

éjjel fagyok

folyvást, derült ég,

.. kezd kimelegedni

de éjjel" csipős hideg

déli szelek hoznak meleget

nappal derült.

éjjel ború 3 Első n. ti-án. 5 ó, 29 p. d. u. A nap hossza ápril 1-én 12 óra @ Htöltc. 14-én, 1 ó. 24 p. d. ír 39 perez. C l t o k ) n. 21-én 11 ó. 12 p. d .e. A nap növekszik e hóban 1 óra

) Újhold 28-án, 11 ó. 59 p . dJ> 35 perczczel.

Tavaszutó Piink üsd hava.

31 nap,

N a p Katholikus és protes­táns naptár

X. 12—Hl. Vasáru. Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.

1 B. 2 Fülöp. .Iák. 2 Athanas, Zsigmond, 3 Ker. feltalálás. 1 -Flórian ö Vincze. Pius 0 Port. János 7 Szaniszló

~ ~77

Görög naptár Április

Ján. XXIí. 19—31. Öl)n^T^phn^ " 20 Tiv. Theodor 21 Január 22 S. Theod.

:;3 íiyörgy 24 Sabbas 2 fi Márk ev.

XVI. --23. Vasáru. Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szomb.

Vasára. ; Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.

Vasam. í Hétfő Kedd Szerda

Zsütört. ct Péntek Szomb.

Hétfő Ked<

tih.á MilíálySz. I. olt: I) Gei'gely

10 r. Aiit. Izidor 11 Óangol f 12 Pongrácz 13 Szerváez 1 t Bonifácz

Ján. XVI. ö—1:V 5 B. 4 Zsófia Ili Nej). János 17 l'bald Paskalis .1^ \'enancz F rik 10 Ivó 20 Bernli 21 Bódog Szilái'

2 l l l Júlia, lí(ma 23 Dez^ő ') -j- j . u . ó 24 Julianna') 25 Orhkn ) "ül1

6 Áldozó csüt, 27 János pp. i'.S Vilmos

Fülöp

Ján7'X\\ i— XVI. 4 basára. 29 B. 6 Maxim

30 Nándor 31 Anu'ela, Petroii

Márk XV. .12—XVI. S 0)r2"""]5a'sj[; 27 Simeon 2S 0 vért. 20 Jas. és Sosip 30 Jakab I Máj,. Jefom.' 2 Ati.nn

~~~Jái77~Y7 2—T57 FT573"" Ti,i7 "

4 Pelagia 5 Irene

6 Vizszentelés FJ. 7 f lelt. S János liiv 0 Izsaiás

~"'"~J7~I7"TV777--427 J O T P . ' I SÍm.Zel7"

II Mocius 12 Epiphanius 13 Glyc. 14- Izidor 15 Paeliom .10 .-.Tlieodor •:• ~JJái7 ix7í^7;>7

Íj? D. 5 Andmn 18 Pét. és Déii. 10 Patrik

Idó'járás

verőfényes és meleg

reggelenk. hűvös

tartós derii

borult szeles

boruság eső nélkül, éjjel derült

erős dér

nappal-szép meleg de éjjel dér

beborul, jó meleg,

száraz,, verőfényes.

szép idő, eső áll be. f'jjel f;,gy

sz-'ep ni e elet

nyűg. szel, hűvös eső. erre derül

1-én 14 óra 3 Első n. li-án, 3 2 ó. ){.) p. dől. A nap hossza május (g) FPölto 13-án, 11 ö. ős p. d. 14 perez. (C Uíulsó n. 20-án. 4 ó. 4! p. d.u. A nap növekszik e hóban 1 ó. 11

> Újhold 2«-án. 1 ó. 10 p. éj. perczczel.

Nyárelő uinr Szent-Iván hava.

30 nap.

N a p Katholikus és protes­táns naptár

Görög naptár Május Időjárás

Szerda 1 Simeon Xikod 20 Talleleus gyönyörű Csütört 2 Iírasnius 21 41d esüt. Const. szép de Péntek 3 Ödön 22 Basiliscus liüv. napok Szomb. 4 Jézus sz. sz. 23 Mihály pk.

Ján. XIV. 23—35. Ján. XVII. 1 — 13. Vasáru. 5 B. t ünkösá v.Bonif. M l ) , ftSimeon folyvást Hétfő ti Pilnk. h .Norb . 25 János f. derült ég

Kedd 7 Piobert 2G Carpus éjjel déi-Szerda 8 Kant, 2 Medárd. 27 Terap szép idő de Csütört. 9 Félix 28 Xicetas hűvös '• Péntek 10 Margit 29 Theodosia kezd Szomb. 11 Barnabás 30 Isacius borulni

Máté XXVIII. 18—20. Ján. VII. 3 7 - 5 2 VII I12 . Va-aavn. 1á B. 1 m. Ha*.Jívn.-:. ítl D. Ptiitk. v. Horm. országos

Hétfő 18 Pad. Antal J. sz. v. 1 J'uo. Punk. íi. eső égi Kedd 14 Vazul pk. :'. Punk. k. Niceph. háborúval Szerda 15 Vitus 3 Lueil szeles idő Csütört 16 Uruapjalt . Fer. 4 Metroph. erre

Péntek 17 Adolf 5 Dorotheus kitisztul Szomb. 18 Paulina Marcz. . fi Hylar.

Luk. XIV. 10—24 Máté IV. 18—23. Yasárn 19 V, 2. Juliana 7 D. 1 >Iiud. sz.

Hétfő 20 Pál ez. 8 Str. Tódor szép meleg Kedd 21 gonz Alajos 9 Cyrillus napok . Szerda 22 Paulin 10 Sánd. s Ant. szél Csütört. 23 Szidónia 11 Bertái. Péntek 24 K. Ján. J. sz. sz. 12 Onuphr. verőfényes Szomb. 25 Prosper 13 Aquil. meleg idő

Luk. XV. 1—10. Máté IV.' 18—23.

Vasáén. m n. * János Pál l-t í) .-iElisaeus Hétfő 2fi László kir. 15 Amos szárazság Kedd 28 Len 1G Tyclion Sasrda •ií>- mtei- és Fai 17 Manó tikkasztó Csütört. 30 Pál enil. jlH Leont. meleg

^ Első n. 5-én, 4 6. 54 p. re< i;. A nap hossza június 1-én 15 óra @ Iltölte 12-éii, 8 ó. 31 p. re. í. 25 perez. 3 Utolsó n. 18-án. 10 ó. 58 p. d. e. A naj) e hő 1-től 21--ig nő 15 p,-© Ujliol d 26-án, 3 ó. 38 p, d.i j. 'czel, innen megint fog y 10 p.-czel.

Nyárhóf JHLIÜ! Szent-Jakab hava.

31 nap

N a p

Péntek Szomb.

Vüsárs: Hétfő Kedd Szerda Cstit. Télitek Szomb.

Lukács ev. V *~Br"*nfcfiödöiT 4 Ulrik, üdal r ik 5 Czirill, Domit. 6 Ézsaiás 7 Vilibald 8 Kilián 9 Lucretia

TasSrn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szomb.

Vasára

Katholikus és protes-1 táns naptár I

Görög naptár Június Időjárás

1 Simon A. Theob. 2 Sarlós Ii. A.

1 — 11. Máté ev. VI. 22—23. ^ ^ ^ T u l m n - ~ 22 Euseb. 23 Agripp. 24- János sz. 2.0 Febron 20 Dávid

sz. P . böjt v. 20—26 Máté ev. V

ro'*-*~Ain&ÍIá—

11 Pius pp. 12 Henrik 13 Ödön 14 Bonavent lő Apóst. oszl. 10 Sz. Kap. iinn. Márk ev. VIIL _1—9

Í7 Bt 6 Klek, L, megv 18 Frigyes 19 Aurelia 20 Illés pr. 21 Dani 22 Mária Magdolna. 23 Appolinár

Máté VII. 15—23. 24. B. 1 Krisztina 2") Jakab ap. 20 Anna 27 Pantaleon 28 Vietor, Incze 29 Márta 30 Abdon ós S/e rí. ~Lu"k7ics~XVl'. T—!J7~ « i R j I. lynácz, Friii

V.) Júdás ap. 20 Method.

Máté VIII.

0 Péter ii

-23.

fir 30 12 apóst.

1 J^- Kozm. 2 R. A. ruh. 3 Hyacint 4 Kr. András Máté VIII. 2 6 - I X . 1

h í). b Athan. 0 Sisoe 7 Ml. Tamás 8 Prokop. 9 Pankra t

10 45 vértanú 11 Euphemiá

Máté ev. IV. 1 - 8 . 12 í ) . fí Procius 13 Gábor 14 Aquilina 15 Cerycus 10 Atlienog. 17 Marina !8 Aemilian Málé ev. ix. r -23

19 D, 7 Maori na

nagy meleg

kevés pásztás eső

tikkasztó meleg

u. szárazs folyvást derült, végre

• n. szelek hozn. borút

és kev. esőt, égiháboruk enybitik a

n. hőséget,

ismét derült és meleg

gyakori ^ pászt. esők enyhítik a

n. hőséget, i hős..kezd engedni

2 ) Első n. 4-én, ii ó. 51 p. este A nap liossza július 1-én 15 óra @ Htölte J 1-én, 3 ö. 48 p. d.ü. 35 perez. C Utolsó n. 18-án, 7 ó. 8 p. reg. A nap fogy július hóban 53 -p.-® Újhold 26-án, 6 ó. 54 p. reg czel.

Nyárutó I£i,s-.4ss/.oii,y í iava.

31 nap

N a p Katholikus és protes­táns naptár

Görög naptár Július Időjárás

Hétfő". 1 vas. Péter EO Illés Kedd 2 Porcziunkuhi 21 Sim. J. szé]) kelle­Szerda 3 István tt. 22 .Maria Magd. mes idő; Csütöi't. 4 Domokos 23 Troplt. Phok. kevés Péntek :• Havi A. 15. 24 Kristina pásztás Szonil). (i l'i'szine v. 25 Anna esővel Szonil).

lilik ács XIX. 41—48 Máté XIV. 14—22.

esővel

Vasam. 7 B. t) Kajetáii 26 D, 8 Heimol Hétfő 8 Czyriak 27 Pantal. gvakori Kedd !) Román 28 Prochor ógiháboruk; Szerda l(.) liőrinez 2í) Kallin Csütört 11 Zsuzsanna 30 Silas szép derült Péntek 12 Klára 31 Endok. napok Szomb. 13 Hypol.

_LHkTxViri7T)^-14.'" 14 B. 10 EusebB. A.olh,

1 Aug, B. A, b. k. kcv. esővel Szomb. 13 Hypol. _LHkTxViri7T)^-14.'" 14 B. 10 EusebB. A.olh,

Máté XIV. 2 2 - 3 4 .

Vasárn.

13 Hypol. _LHkTxViri7T)^-14.'" 14 B. 10 EusebB. A.olh, 2 D. 9 István

Hétfő 15 X. B. Assz. 3 Izsák s ])nn szárazság. Kedd Ki Rókus 4 hét gyér. vt. szép derült Szerda 17 Bertratn 5 Eusign. idő, ( 'sütört. 18 Ilona 6 Ur sz. vált. Péntek 1!) Lajos pk. 7 Dometius szeles Szomb. 20 István kir. 8 István kir Aemil égiháború;

Vasárn.

Márk VII. 3 1 - 3 7 . Máté XVII. 1 4 - 2 0 .

Vasárn. 21 B. 11 Bernát 9 D. 10 Mátvás Hétfő 22 Timotő 10 Lőrincz gyakori Kedd 23 Fülöp pk. 11 Euplus erős esők, Szerda 24 Bertalan 12 Photius Csütört. 25 Lajos kir. 13 Maximus borult esős, Péntek 2fi Samu 14 Michaeus erre Szomb. 27 ca). József 1-5 X. B. A. hűvös

Lukács X. 23 — 37.

28 B. 12 Ágoston

Máté XVIII. 25—35

Vasárn.

Lukács X. 23 — 37.

28 B. 12 Ágoston 16 D. 11 Diomed Hétfő 29 János fejv. 17 Miron esős idő Kedd 30 Róza sz. 18 Florus és hűvös Szerda 31 Rajmund jlí) András vt.

(2) E:ső n. 3-án, 6 ó. 17 p. reg. A nap hossza aug. 1 -én 14 óra .^) Htölte 9-én, 10 ó. 41 p. este. 42 perez. £ : Utolsó n. 16-án. 6 ó. 32 p. este. A nap e hóban fogy 1 óra 31 p , -© üjho d 24-én, 10 ó. 10 p. e > . J czel.

5sz-elő 8zent-9f iháty hava.

» 30 m-p

N a p Katholikus és protes­táns naptár

Csütört, Péntek Szomb.

-Vasáru. Hétfő Kedd Szerda .Csütört. Péntek Szomb.

Vasára. Hétfő

.eclcT Szerda Csütört, Péi.tek Szomb.

1 "Egyed, Samu 2 Absolon, Zeno: 3 Albert serapb Luk. XVII. 11-^19.

4 B. 13 Rozália őran. 5 Lőrincz. Victor 6 Zakariás 7 Regina 8 Kis-Ásszony 9 Gorgon

10 tol. Miklós

25 D. 12 Eupus 24 Eutych. 25 Titus ap. Bért.

ti Adorján 27 Poemon 28 Mózes

9 János fejv. Máté ev. VI. 24—31,

11 8. 14 B. A. sz. nn 1_2_ Tóbiás 13..Maurit 14 Sz. ker. felem. lő Nikoméd 16 Justina 17 Hildegard, Lamb.

Görög naptár Augusztus

20 Samu 21 Tádé 22 Agathonicus

Máté XIX. 1(5 —2(5.

Máté XXI. 33—42.

30 Ö. 13 Sándor 31 B. A. öve

1 -Sept. Simeon 2 Slamas 3 Antim. •i Babilas 5 Zakariás

Időjárás

gyakori

esőzések

folytonosan esős idő és hűvös

borult

permet, eső

folytonosan permetét esőzések

Lukács VII. 1 1 - 1 7 . Máté XXII. 2 - 1 4 .

Vasára, Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szomb.

lg B. í Tamás 19 Konrád 20 Eustach 21 Kánt, S >2 Móricz 23 Tekla 24 Gellért

Máté ev.

D. 14 Mihály 7 Sozon 8 Kis-Asszony

. 9 Joacnim 10 Menőd. 11 Theodora 12 Autón

reggel ködös, 'íappal-borult, este szeles

Lukács XIV. 1—14. Máté XXII. 3 5 - 4 6 .

Vasár ti. Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek

n B. 1.6 26 Cyprian 27 Kozma ós 28 Venzel kir 29 Mihály 30 Jeromos

Kleof. 13 D. 1 í Kornél,

Demj. 16 Euphemia 17 Soíia 8 Eumen

Üezd tisztulni; reggel hű­

vös, nappal derült

3 Első 11. l-én. 3 ó. 37 p. d. u. @ Htölte 8-áu, 6 6. 14 p. regg. C Utolsó 11. 15-én, 9 ó. 46 p. d. e, © Újhold 23-án, 1 ó. 29 p. éjj.

Q) Első negyed 30-án 11 óra 23 perez éjjel. A nap hossza szept. l-én 13 ó. 11 p. A nap fogy 1 ó. 40 p.-ezel.

ősz-hó Mindszenthava.

31 nap

-' N a p (

Kath. és prot. G-örög naptár Időjárás N a p ( naptár Szeptember Időjárás

'Szomb. 1 Kemigiús 19 Tiophimus Máté XXV. 14—23. — -Máté XXII. 34 — 46.

19 Tiophimus Máté XXV. 14—23. — -

Vasárn, V B- H Olv. ü. Leód. 0 b . iu Eustathius Hétfő 3 Kandikus 21 Codratus reggel min­

} Kedd 4 Szeraf. Ferencz 22 Phokas dig hűvös. } Szcida _5 Piacidus 6- Bruno

23 K. Ján. fff. 24 Tekla

nappal szép kelle­ss~~ -CstUört

_5 Piacidus 6- Bruno

23 K. Ján. fff. 24 Tekla

nappal szép kelle­

Péntek. 7 Justina 25 Euphrosina mes idő .Szomb... 8 Brigitta 26 János ev.

Máté ev. X. 1 — 8. Máté ev. XV. 21—28. Vasárn. 9 B. 18 Dénes 27 D. 17 Cailistrat

tfétfó 10 Borg. Ferencz 28 Chariton szeles. Kedd 11 Nik. Filomena" 29 Cyrják reggel hüv. Szerda^ i Ü i f i k s a 30 Gergely ..

1 Okt. 13. A. nappal kellemes Csüt. 13 Kálmán

30 Gergely .. 1 Okt. 13. A.

nappal kellemes

' ' . Pén tek ' 14 Kallis 'us 2 Cyprian Szomb. í'ő Terézia 3 Dénes

Máté XXl i 1 — 14. Lukács ev. V. 1 — 11. Vasam. 16 B. 19 Üál apát 4 D. 18 Hierotheus , Hélfő 17 Hedvig 5 Cliaritine sok szól Kedd 18 Lukács ev. 6 Tamás ap. regg. hűvös

— Szerda 19 Nándor 7 Sergius erős har­C-sül őrt. 20 Vendel 8 Pelagia mat, nappal Péntek 21 Orsók 9 Jakab ap. kellenfes Szomb. 22 Ivorduk 10 Eulampius

.Vasáru. János IV. 47—54. Lukács VI. 31—36.

i\\l-'. .Vasáru. 23 B. 20 Kap. János 11 D. 19 Fülöp Hétfő 24 Rafael 12 Probua reggel Kedd 25 Krizantus 13 Carpus hideg.

^Szerda 26 A maiid 14 Paraskevi nappal Csüt. 27 Sabina 15 Lucián kellemes •Péntek 28. Sira. s Jud. 16 Longinus - -- -széles Szomb. 2!) Zenob. Narciss. 1.7 Iloseas

Tukíls VATTí^TtT 18 D. 2 l u k á c s ev. Vasára.

Máté XVIII. 2 3 - 3 5 30 B. 21 Kolos

1.7 Iloseas Tukíls VATTí^TtT 18 D. 2 l u k á c s ev. Vasára.

Máté XVIII. 2 3 - 3 5 30 B. 21 Kolos

1.7 Iloseas Tukíls VATTí^TtT 18 D. 2 l u k á c s ev. folytonos

Héttő 31, Farkas li! Joel pr. derült •;£) Kiölte 7-én. o ó, 34 p. d. u . A nap hossza okt. 1 -én 1 1 óni C l ' to l són . lö-én. -1- ó. 41 p. d.i 31 perez. © r jhold 28-án. 1 ó. 1 p. rét \ A nap foiív e hóban 1 óra 11 ji.-Q) Llső n. 29-én. <i ó. 22 p. ro<. <:<el.

ősz-utö Szent-András hava.

30 nap

iátt-

N a p

Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.

Katholikus és protes­táns naptár

Vasam. Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek. Szomb.

Mindenszentek Halottak eml. Hubert borom. Károly Imre hrcz.

20 Ajrthem 21 Ililarion 22 Acerbus. 23 Jakab pk. .2.4 -Arethas

Máté XXII. 1 5 - 2 2 . 6 B. 22 I'éuárd 7 Engelbert 8 Godofréd !) Tivadar

10 avell. Andr. 11 .Márton 1 2 Emília

Máté ev IX. 18—2C\

Kedd *&%£ "Szerda

——_. jCsütör 14i,'' Péntek Szomb.

TTédT Szerda Csütört. Péntek Szomb.

13 B. 23. ^zaniszló 14 Seríipion 15 Lipót 1(! Otnit'ir upftt

Gergely est. 18 Eugen li) Erzsébet

Máté XXIY. 1 5 - 2 8

20 B 94 ^ ^ ^ ' ^ ' ° ' t 21 B. A. beav. 22 Cácilia 23 Kelemen 24 Flóra 25 Katalin 20' Konrád Lukács XXI, 25 —3ti

Görög naptár Október

Lakács.VIII, 5 — 15

2o D. 21 Marczian 2tj Demeter 27 Nestor 28 István 29 Anast. 30 Zenoblus 31 Stachys

nappal kö dös, nappal

borult,

szól esővel

Lukács XVI. 19—31

1 Noy. D. 22 K o z m -2 Acindymus 3 Acpsimas 4 Joannicius 5 Giilact. > 6 Pál pk. 7 Jen mos Lukács VIII. 40—55

Hn

to Kedd, Szerda

?8 oóstenes 2Ü Saturnin 30 András ap.

. 2 3 , nesipnor 11) Erastus 11 Győző 12 János p. 13 Arany sz. János 14 Fülöp ap. Lukács VIII. 4 0 - 5 5

17 Gergely 18 Plat. és Rom.

Időjárás

reggel dér nappal

kevés eső, borult idő.

erre hideg

tiszta ég, hideg napok

reggelen­ként erős dér, nap­pal hűvös, gyakori .esőzések,

éjjel hicteg

gyakori eső reg. ködös nappal borús

@ Holdt, 6-án, 3 ó. 41 p. regg. A nap hossza nov. 1-én 9 óra C Utolsó 11. 14-én, !> ó. 4(> p. d.e. 51 perez. © Újhold 2l-én. 5 ó. őtí p. d. u. A nap fogy e hóban 1 óra 11 p.-3) Első n. 28-án. 1 ó. 36 p. éj. czel.

Karácson hava. 31 nap

N a p Kaíholikus és protes­ Görög naptár Időjárás N a p táns naptár November

Időjárás

Csütől't: 1 Eügius 19 Abadius Péntek 2 Aurelia 20 Gergely

21 B. A. beav. hideg

Szomb. •" X;iv. Ferencz 20 Gergely 21 B. A. beav. szelek-

Máté ev. XI. 2 - 1 0 Lukács X. 25—37. Vaaárn. 4 B. 2 Adv.^Borbála 22 D. 25 Philemou Hétfő 5,Sahbas . 23 Amphilochus erős ha­

-t "Kedcí 6 Miklós 24 Katalin vazás. Szerda 7 Ambrus 25 Kelemen Csütört. 8 B, A, fog. 26 György derült és Péntek 9 Leokadia 27 Jakab hideg Szomb. 10 Judit. 28 István •—. _

János ev. I. 15 — 28. Lukács XII. 16—21 •—. _

Vasáru. 11 B. 3 Adv. Daraas 29 D. 26 Páramon Hétfő 12 Maxent. 30 András ap. gyakori Kedd 13 Lucza 1 Deez. Nahum havazások. Szerda 14 Kánt. 45? u-i d yt. 2 Habakuk erős szél, Csütört. 15 Iiencus 3 Sophr. csipős

.6«tfg Péntek 16 Etelka 4 Borbála hideg .6«tfg Jiizomb. 17 Lázár 5 Sabbas

- — • • Lukács III. 1 — 16. Lukács XIII. 10^17 Vasára. 18 B. 4 Adv. Gratian 6 D. 27 Miklós enyhe Hétfő 19 Nemesius 7 Ambrus havazás Kedd 20 Anion 8 Patapius

•^Mfói Szerda Tsütört .

21 Tamás ap. 22 Zeno

9 B. A. fog. 10 Menas

folytonos havazás,

Szerda Tsütört .

21 Tamás ap. 22 Zeno

9 B. A. fog. 10 Menas

folytonos havazás,

Péntek 23 Yictoria 11 Dániel erős hideg Szomb. 24 Ádám és Eva 12 Spiridion szél

Lukács ev. II. 1—.14. Lukács XIV. 16—24 .Vasára. 25 B. Nagy-Karácson 13 D. 28 Eustrat gyakori Hétfő 26 István vt. 14 Thyrsus .havazások. Kedd 27 János ev. 15 Eleuther Szerda 28 Aprószentek 16 Aggaeus szép, Csütöi't. 29 Tamás pk. 17 Dániel csendes Péntek 30 Dávid kir. 18 Sebest v. enyhe Szomb. 31 Sylvcster 19 Bonifácz idő.

@ Htöltc 5-éu. 0 ó. 48 p. este. A nap hossza deczen C Utolsó n. 13-án, !.) ó. 39 p. este óra 38 perez.

ibér 1-őn 8

® Ujlio'.d 21-én, G ó. 42 p. reg A nap fogy e hó 23-ig 18 perez-Q) Első u. 2 <-én, 10 ó. 16'p. c? te'czcl, ezentúl megint i íő 9 p.-czel

r

14

Farsang és "böjtök. a) Kóm. katli. szertartás szerint

A farsang fart : Január 6-tól márcz. l-ig. azaz 7 hét 6 na­pig, vagyis 55 napig.

A nagyböjt tart: Márczius 2-tól april lb'-ig, azaz H hót 4 na­pig, vagyis 4<i napig.

b) Keleti szertartás szerint. A nagyböjt tart: í'ebr. 22-tól april 11-ig, azaz 7 hétig vagy

is 4!f napig. Szent-Péter böjt tart : Június 7-től június 27-ig, azaz 3 hétig

vagyis 21 napig. Boldog asszony böjt ta r t : Augusztus 1-től augusztus 15-ig,

azaz 15 napig. Karácson előtti böjt tart : November 15-tői december 24-ig.

azaz 10 napig.

Nap- és holdfogyatkozások és Merkurius elvonulása. Ez évben lesz négy fogyatkozás, kettő a napban s kettő a

holdban. Erdélyben esak az utolsó holdfogyatkozás lesz látható. A négy fogyatkozás sorrendje a következő:

1. R é s z l e t e s n a p f o g y a t k o z á s május 2*-án reggeli 1 óra 26 perczkor: e fogyatkozás az éjszaki sarkvidékekre, északkeleti Ázsia s északnyugati Eszakamerikára fog kiterjedni.

2. T e l j e s h o l d f o g y a t k o z á s június 12-én reggeli 8 óra 28 peezkor. E fogyatkozás sem lesz látható nálunk, miután a hold mái-reggeli 3 óra 52 perczkor leszáll. A fogyathozás kiterjed nyugati éjszak Afrika. Amerika s Ausztrália keleti tengerpart vidékeire.

3. G y ű r ű s n a p f o g y a t k o z á s november 21-éu. A fogyat­kozás már esti 3 óra 57 perczkor veszi kezdetét, de itt nem látható azért, mivel a hold árnyéka ekkor 2ö'°17' déli szélességre talál s a fogyatkozás előhaladásával mindinkább jobban a déli s irk felé vonul. Az érdekes fogyatkozás gyűrűs phazisa kezdődik esti 5 óra 21 percz­kor s végződik esti 7 óra 5 perczkor, az egész fogyatkozásnak vége van esti 8 óra 33 perczkor.

4. R é s z l e t e s h o l d f o g y a t k o z á s dLczember 5-én. E fo­gyatkozás kezdődik esti 4 óra 5.Í peezkor, közepe van (i óra «>4 perczkor s véget ér esti 8 óra 15 perczkor. Miután a hold e napon már esti 4 óra 23 perczkor felkél, e fogyatkozás egész tartama látható lesz.

5. M e r k ú r b o l y g ó e l v o n u l á s a a nap-korong előtt tör­ténik nov. 8-án napkelte előtt, tehát itt nem lesz látható. — A föld középpontjából nézvén a tüneményt, a belépés kezdete november 7-cn esti 11 óra 51 perczkor; az elvonulás közepe november 8-án reggeli 2 óra ol perczkor, s a kilépés történik reggeli 5 óra 12 perczkor.

Évszakok.

15

a.) Csillagásza*i szempontból véve. T a v a s z k e z d e t e : Márczius 20-án déli 12 óra 51 perczkor,

ez a tavaszi napéj-egyen, latinul: aequinortium veraale. N y á r k e z d e t e : Június 21-én reggeli !) óra 17 perczkor, a

mikor a nap a ráktéritőbe jön. Ez a nyári napfordulás latinul : sol-stitium aestivale, ekkor van a földteke éjszaki felén sigy tehát ná­lunk is a leghosszabb nappal s a legrövidebb éj.

Osz k e z d e t e : Szeptember 22-én esti 11 óra 39 perczkor, ekkor van az -őszi napéjegyen, latinul: aequinortium autumnale.

Té l k e z d e t e : Deczember 21-én esti 5 óra 48 perczkor, a mikor a nap a baktéritó'ben van. Ez a téli napfordulás latinul: solstitiura hiemale, a mikor a földteke éjszaki felén a legrövidebb nappal s a leghosszabb éj van.

b.) Égaljunk természete szerint.. Utótél február 2ó~től márczius 18-ig. Tavasz márczius ] 9-től május l">-ig. Előnyül1 május lö-tól jjnius 7-ig. Nyár június S-tól augusztus 19-ig. Utónyár augusztus 20-tól szeptember 20-ig. Osz szeptember 21-tó'l november 10-ig. Eló'tél november 11-től deczember 21-ig. Tél deczember 24-től február 24-ig.

Uralkodó planéta, \j S.úurnus. Az ó-korbeli astrologusok ezt a bolygó csillagot

„első és felsőnek" tekintették, mely ,.a 7-ik égen forog s 30 esz­tendőben í> napban és (i órában járja meg az állatkört". Mint min­den égitestnek, ugy ennek is tulajdonítottak természetfölötti erőt. Az astrologusok szerint e bolygó hideg és száraz természetű, a mes­teremberek védője, a fekete szint, a savanyu iziit kedveli, a szom­bat és keddi éjnek plánétája, melynek' legnagyobb hatalma van, ha a bak a vízöntőben tartózkodik. Minden roszra tartották képesnek és hajlandónak. „A mely gyermek Saturnus órájában születik, hi­deg és száraz természetű, melancholicus, rest és nehéz kedvű, ritka szakállú, vastag, fekete hajú ; sokat elkezd, sommitse végez, másnál feljebb akar lenni; természet szerint lopó, tolvaj, irigy és minden embert gyűlölő; fösvény, hazug, gyilkos két szeme van, mindenkor földre néz, későn haragszik meg ugyan, de soká haragszik stb".

Azt hiszem, mai napság nem lesz okos ember, ki a, babonasá­got elhinné. A táveső feltalálása óta jobban ismerjük Saturnus boly­gó ártatlan természetét, s tudjuk, hogy mindabban nem részes, a mivel vádolták volt. Csendesen, nesztelenül folytatja ő is örökös Htját a nap körül, ugy mint a többi pályatársa, melyekhez a mi földünk is, mint egyik igénytelen családtag tartozik.

Tudjuk, hogy a rendkívül érdekes bolygó kerekszámban véve 200 millió mfldnyire van a naptló. a legkisebb távolsága a földtől J fiO mil.mfkl, a legnagyobb 250 mii. mfld. Tudjuk, hogy e bolygónak gytirüje van (melyet legelőször Hnygheus ismert fel KiO/i-ben) s hogy azt még 7 hold kiséri, mely közül a legszélsőbb 7!tl

(S nap alatt, a legbelsőbb 9/i„ nap alatt hajtja végre a keringését. A fő-bolygó átmérője 1U290 mf. a szabad esés a bolygó felszínén 153/I() párisi láb, keringését 2íM/l0 évben teszi meg.

A naptárrészt illető magyarázatok. A jegyekre nézve,

Bolygók jegyei: # —Mercurius; ? - - \ ' enus : ej1----Mars; ?[.— Jupiter; *) —Salurnus és 0 =.~:Nap.

Hold fény változása : ® = Uj hold vagy Újvilág: Q) ••-- ftlső negyed; íj?) = Hold tölte: £ —Utolsó negyed.

Állatövi jegyek : f = kos; ö bika : ] [ -' ikrek; Q rák •(] ~ oroszlán; \]\>-~= szú'z; ^-^ mérleg; l í | -skorpió: ^ -^nyi­las; , 5 - bak; ',vs. vízöntő; ){ halak.

SZÉPIRODALMI RÉSZ.

Óda. A Bsnv3;:D'c;r leieplezéai ünnepélyére irta 93 Mares-Yágárhelytfc

1S80. évi október he 17-én előadta

•Ny.ász K a r o l j .

Itt áll, — mint akkor álla épen A letiport Erdély fölött: A felvillámló fény, szeméhen. Hirdette c- ak, hogy győzni jött. — Igénytelen kis törpe lengyel. Ynjjon lionnan jő, mit akar ? Kertié az ellen sanda szemmel, De bízott benne a magyar.

O is szerette a mngyart, e Nagy éjben fénylő csillagot, Mely nem kérdi: felé ha tart-e Küzdő hajós V ő csak ragyog. Szerette, mint a szabadságnak Még egy, utolsó őrtüzét. Melyről kerülhet a zsarátnak, líablionja éjét iizni szót.

Mert ikreid, oh szent Szabadság. A magyarok s a lengyelek. Hogy érted verőket onthassák, Ok csak azon versengenek. Hát még egymással összefogva. E két nép mit nem tenne meg '! — Így mentek együtt, a szent hadim, Lengyel vezér s magyar sereg.

S Csúcsától le a líod/.aiglan, Az ágyú szól. füst kavarog. A magyar zászló kí-kivillan : Előre bátran, magyarok !

Nemere Xaptira 1

Ott bérezi közt, magát fentartva. Védvén az ősi tűzhelyet. Ott vár a testvér; s kard-ki-kardra ! Előre mindig, székelyek!

S székely s magyar, lengyel vezérrel. Nem menne tengeriglen-e ? Ily három név világgal ér fel. Ki birna állni ellene! Béni egyet int. --- s előre mennek ; Az ágyú bőg, a löki dobog — S már tornyán a gőgös Szóbelinek A bárom szili vigan lobog.

Mikor az ágyú négy nap dörge Vízakna, i'iski, J)áva közt, A fehér hó szitált a földre. Melyet piros fris vér füröszt : — ..A hid elveszve, Erdély veszve!-' Kiált Bem, — a golyó sivít, Az elszánt honvéd szuronyt szegze S ..Előre !" — s mentve van a hid.

Szerette a magyart ; azonban Székelyt jobban, mint a magyart! I)c ágyúit mindennél jobban . . . S ím egy csapat ép arra tart. Az ágyú már ellen kezekben. Mint meghunvászott eb vonit. De ostorával ott terem liem: ..('anaille! ez az én ágyúm itt !';

Sebet kapott: golyó találta Klőre intő jobb kezét. Lováról még csak le se szállá, Mig sebten ott bekötözök. Ks az ujj a kötelékkel. Klőre inte ujonan : .,Továhl) magyar! Előre székely!" - - A bonvéd hallja és rohan.

Oh liem! hadak csodás bűvésze! A ki ma itt, vagy holnap ott, Mint villám, melynek dördüléso Még nem hallik. — már lecsapott. Sziveket gyújt szavad varázsa. Szemeidben hordod a delejt ; Kis ostorodnak, egy snhintása Serget zavar, ellent elejt.

Agyúdtól jobban telt az ellen. Mint a pokol bőgésitő]: De tieid a veszedelmen Mosolyogtak, rád lekintve föl. Mint sas, mely villámok között ál, Xevelve pelybesit: te is Szemeddel bátorságot öntél A remegő szivekbe is.

S milyen hősök kellek nyomodba ! Xincs egy, ki telné a halált! .Mikes, kit a legelső bomba Jlarez-élbon. homlokon talált : Dethlen, mocsok nélküli dalja: (lál Sándor, jó székely vitéz; S Kis. sebkötésit, ibivagdalja: Xcm élhetvén, ha honja vész.

Kemény, a gáldi hős utóda. Ki éltet vesztve nyert csatát, Mig ez tört szívvel, bujdosóba Vivé. meghalni bánatát. Az ágyu-öntő (iábor Áron, Ki maga szobrot érdemel; S a segesvári gyászhatáron — De hallga, hadd beszélem el!

Ott küzd, kiválva, egy levente,. Mint jó kaszás a rend előtt, Kozákok ezre körbe vette, Hogy élve ejtse foglyul őt. Fegyvere, e g y i g , mind kilőve: Karddal vagy tizet még elejt — S szivének fordul végső csöve, S meghalt, mintsem rab lenne — Z

Es végre harezunk Tyrtaeussa . . l-'ején borostyán fürté leng, [inntján a szerelem niyutussa, Ajkán a esők azon meleg. Széles kardjával ott verekszik. Mosl siirii füst eltakará Az égbe szálll V Holtak közt fekszi Xcm akadunk, hiába, rá!

E hősöket mind ő teremte ! S oh bérezés Erdély, szép honom. Hány teredet avatta szentté. A. hol rá vall a rög, a nyom,

4 Szabadság tűzhelyén e gócz itt, Hol minden sír egy hőst tömet : Te szülted Hunyadyt. Tíákóczyt, >S fiadnak fogadád liemet.

Te nagy valál. mikor Jiethlennel Tengerig szárnyalt lobogód! — De üdv van a szerencsétlennel S I ' r szereti a zokogót. iS mikor észak vad csordája Jött . mint a fekete halál, Es reo ;egett hajód hordája: Te akkor legnagyobb valál!

Mint sáska-had, jött íergeteggel A száguldó kozákcsoport. A pozdorjává tört sereggel Zászlót, vezért, moly elsodort. Szivek szakadnak, hős ledobban. Nő, anya vigaszt nem falál . . . — Oh Erdély, özvegytatyolodban Te akkor igéző valál!

Mert akkor legjobban szerettek Fiaid és leányaid ! — J)e képzetim hová tévedtek'.-' A hősnek szól dalom ma itt. Dicsőségét kellett ma zengnem, >S dicsőségének árnya nincs ! Az aleppói czinteremben A nagy Jiem sirba zárva nincs !

Itt áll, -— mint akkor álla éppen A v i s s z a n y e r t Errdély fölött. A ínesszelátöval kezében, Kémlelve távolt és jövőt. Dicső jövendőnk távolába l'j látkört pillantása nyit ! Mig ágyuján pihenve lália. Jelenti : érez s erő van ilt !

Mert már bilincsbe verve voltál, Erdély, szabadnak lát e^ik ő! Azóta, minden bérezed oltár S szent jóslatot hord rajt' a kó': ..Mely egyszer erejére ébredt. ..Elvért, honéit mely halni kész, ..Többé azontúl azt a népet ..El nem sodorja semmi vcíz !"

5

A székelyok ,,Bem apó"-ja. 1880. okt. 17-én leplezték ]o érczszobrát Maros-Yásái'helyen.

.,Emelte a nemzet", ez van fölírva az érczszobor talapzatára.s iga­zat mond a fölirás. Az egész nemzet osztatlan szeretete környezte a- kis öreget s hossza evek, melyek ép oly alkalmasak hirtelen tá­madt dicsőséget szétoszlatni, mint hírrel vonni körül nevét annak, ki életében nem élvezhető azt, bámulattal öregbítek a magyarok szeretetét llein iránt. ,.A p ó;- — jgy nevezték a derék székelyek Bemet — s ez legjobban kib'jezi az iránta tanúsított ragaszkodás nagyságát.

Bem apó egyike volt a legsajátosabb elemekből alkotott em­bereknek. Kies, villámszerűén gondolkozó esze, műveltsége már ma­gában is elég volt arra. hogy őt egy fejjel magasabbá tegye a hoz­zá hasonlóknál, s ebez járult rendkívüli tudományossága mérnöki ügyekben; különben nyughatatlan természet; pezsegő vére örökös tevékenységre, lázas működésre sarkalá s aczél idegzete, vasakarata képessé teve őt arra. hogy a legnagyobb akadályt is, mi útjába ve­tődött, porrá morzsolja. — de elérte czélját. llazafisága s túlnövő lelkesedése, magasra csapongó érzelmei, mint olaj a tűzre, ugy ha­tottak ideges, tettre vágyó lelkületére. Szerette hazáját, Lengyelor­szágot s izzó hévvel tudott gyűlölni mindent, a mi szeretete, sőt mondhatnók bálványozása tárgyának ártott. S a mint hazáját sza­badságától megfoszták. dühe kiterjedt mindenre, a mi zsarnoki. — Lázas, tettre vágyó természete sem találhatott volua sehol alkalma­sabb.tért magának, mint a csatatért. De ugyanaz a siető, türelmet­len, fékevesztett modor nem engedő őt alkalmassá válni arra, hogy egész háborút vezessen, higgadt megfontoltsággal terveket eszeljen ki, tudjon lemondani egy-más előnyökről, maradjon olykor veszteg, ha szükséges s legyen óvatos, eszélyes: erre ő képes nem vala ; a nagy hadsereg c-.ak nyűgözte volna izgékony, gyors, szinte repülő működését, nehézkességével megbénította volna kezeit, lábait, me­lyek mind külön gondolkozni és csapkodni látszottak az ellen, a mi elien küzködött. szinte izenkint is arra törekedve, hogy apró, de szakadatlan dőlésekkel semmisítse meg ellenségét.

Lz magyarázza meg azt. hogy Bem apó kiválókig a guerilla-harezot kedvelte, abban érezte magát ugy. mint ki elemében mo­zog, azt tudta kifejteni, forceirozni ugy, mint senki más a forradal­mi harez alatt nálunk, de sőt egész Európában sem. •— Hadvezéri •talentumának roppant segítségére volt a helyzetnek gyors fölisme­rése ; egy pillantás a körülményekre elég volt arra. hogy rögtön tudja, mit tegyen. Hideg vére épen bámulatos : nem volt olyan, nem történhetett csapás, mi őt zavarba hozhatá ; rögtön tudott vá­laszolni bármire és meglepő, de teljesen megfelelő sakkhúzással. Furfangja meg épen kifogyhatatlan volt. Hátrálást színlelni, olyat, hogy a csapatok kétségbeesve fussanak az ellenség elől, annak sorait ez által megbomlasztva unszolni a liajszva, s mikor már az egész kergető oszlop diadalittasan rohan a kaszabolásía: akkor

6

megtámadni oldalt ágyuzáporral s megsemmisíteni őket. — ez volt Bem apónak gyakori tréfája, de mindannyiszor a legnagyobb, sőt olykor egyetlen öröme. Ilyenkor maga is oda álll ágyúihoz, neve­tett, dörzsölgette kezeit s folyton biztatta lelke* székelyeit:

— Szieszeu ! Sznell szieszen ! S az ilyen manőver rendesen rövid negyedóra, alatt bizlositá

számára a győzelmet. Az ágyú mindig kedvoneze volt. Mint tüzér apród kezdé pá­

lyáját s úgyszólván a hadsorokat seperő bunhák iránti első szerel­méhez tért vissza folytonosai]; hadi tényeit folyton azokra alapítás u csaták diadalát rendesen az ágyuknak, kellett eldöntcniök. Első. legfényesebb hadi tette az osztrolonkai feledliellen véres naphoz van kötve elválaszthatlanul. Alig v< lt több ágyuja •!•—fí-ná!, midőn a rSare hidján a lengyel csapatok nem bírták tovább visszatartani az orosz hadoszlopok tóduló súlyát s a futó lengyeleket *0 ágyú oká­dó sortüze kezdé hátban támadni, liem a maga pár ágyujával szem­be állott a 60 orosz ágyúnak s olyan heves, gyors, biztosan találó tüzelést kezdi tt. hogy az orosz ágyntclepet majdnem teljesen lesze­relte s módot szerzett a lengyel csapatoknak arra. hogy elmenekül­hessenek a csatatérről. In 1 különben mind egy lábig lemészároltat­tak volna. A mit az ágyú iránt érzett — mert érzett — azt lehe­tetlen azzal ki nem fejezni : szeretet és koilátlan bizalom, Bizonyítja ezt egy kis epizód. A piskii győzelmes csatában történt, hogy Bem ö t h u s z á r t küldött e g y e z r e d császári gyalogság ellen. Ezt azt őrültséget is csak ő gondolhatta ki. A huszárok elhűltek, mikor a parancsot megkapták s vonakodtak azt teljesíteni, Bein pisztolyt szegzett rájuk :

•—• Ich lasz euch erszicsz.cn ! — kiáltott. A huszárok elszántan kardot rántottak s neki az ezrednek.

Az ezred rögtön négyszögű tömböt alakított s szuronyt szegzett. Ezt akarta Bem. Neki irányozta az ágyukat s bele lövetett a car-réba, sürün, gyorsan s az ezred megfutamodott. Bem tombolt örö­mében.

— Oeszterreichisze Taktik ! kiáltott föl s mosolyogva dörzsöl­gette kezeit. Ez sem sikerült volna másnak, csak Bemnek.

Bern egyike volt a legcsunyább embereknek. Alacsony, össze­töpörödött termete, tüskés, apróra vágott szakálla, vakondok-villogó szemei, kidudorodott homloka, biczegő járása — mind arra szolgál­tak, hogy külsejét vonzóvá ne tegyék. Éhez járult érdes, sokszor a durvaságig szögletes modora, mely még a nőkkel szemben is csak nagyon kevéssé engedett mordságáből. Kevés szavú beszéde, ellent­mondást, okoskodást nem tűrő parancsszava, mely a legszigorúbb, legtöbbször halálbüntetés terhe mellett követelt feltétlen engedel­mességet — mindez teljesen elegendő volt arra. hogy iránta rokon­szenvet ébredni ne engedjen. De a ki közelebbről megismerte, vagy a ki látta őt a hareztéren. tudott diadalairól, kitartásáról, törhet-len erélyéről, akaratáról -— az aztán ragaszkodott hozzá egész szi­vével, így szerették őt meg apónak székelyei. így lőn bálványozója

7

Felőri, kit ő fiaként szeretett, s így vivta ki magának egész Erdély és Magyarország osztatlan bámulatát. A .székelyeket ő is nagyon megtanulta becsülni s alig volt sok csatájában uépíaj. melyet any-nyira dédelgetett volna, mint a székelyt. Viszont ő még életéber. mytbikus alakja lett a székely népnek. — Szeben alatt egész csomó olyan székely katonája volt, kik csak egy erőtlen lándzsával rohan­tak ostromolni a várat s még annak segítségével ugráltak a sán-ezokba: Kern nézi a, bukat mosolyogva s inkább jutalmul, mint bá­torításul kiált oda nekik :

—- Ne leli székeli ! — Nem félünk l'eni apó ! — feleiének ezek — de csak meny­

nyik innét tova ! mi ha elesünk is, van helyettünk más. de kec he­lyett nincs senki.

A milyen mértékben szerette azonban a székelyeket, ép ugy tudott haragudni a. szászokra, mert behívták az oroszokat s neki ellenállásukkal sok galibát okoztak. Meg is torolta sarczczal, bün­tetésekkel, de még jobban megvetésével. Brassóban, midőn seregét ki akará egészíteni, egy kényszeritett szász ujoicz könyörgött neki, hogy bocsássák őt haza.

— A többiek is olyanok, mint te vagy, iiam V Igen. -— mond ez reszketve.

— No hát mind elmehettek.

Bem 17!>5-ben született Tarnowban, Galicziában. Krakkóban végzó iskoláit s lNlÜ-ben a varsói katonai iskolába lépett. 1812-ben hadnagy lett, később előadó a tüzériskolában. A lengyel forradalom­ban tüzérőrnagy lett, később fővezér. A forradalom leveretése után l'árisba, majd l'ortugalliába utazott, ezután utazta be Spanyolor­szágot, Hollandiát, Franeziaországot, és mindez idő alatt tüzetesen foglalkozott tudományos tárgyakkal. 1. 48. október 14-ikén a bécsi nemzetőrségi főparancsnoknál jelentkezett — s a védelem vezetését csakhamar átvette. Szervezte a nemzetőrség laza állományát, de harczias. tevékeny modora miatt a háborúra kevés kedvet érző bé­csiekkel boldogulni nem tudott. Eljött tehát Kossuth hívására Ma­gyarországra s itt Erdély hadseregének főparancsnoka lett. E had­sereg 8000 fegyelmezetlen, gyakorlatlan, el nem látott honvédekből állolt. s ő ezzel a csapattal lolytonos vereség között űzte ki a csá­szári hadsereget s nemsokára c történelmi szavakkal : „Gyermekeim, üdvözlöm önöket ! Erdély a miénk I" jelenthoté, hogy teljesítette kötelességét, daczára a leküzdhetlennek látszó akadályoknak. — A forradalom után Törökországba menekült s ott törökké lévén, egy év múlva mint pasa és tábornok meghalt.

De azért emléke élni fog közöttünk : kétségtelenül nem az az ércz-szobor fogja azt föntartani. Bevéste ő emlékét a nemzet szivé­be, mint szabadságharczának egyik legkiválóbb s legregényesebb alakja. De szobra legjobb helyen ott van: a székely főváros köze­pében, a székelyek között, kiket ő annyira szeretett. Es az érezszo-

8 bor, a mint tekintetével északra néz, az északi kolosszusra, melynek zsarnokságát nálánál senki Joliban nem gyűlölte, inégis óva inti a székelyeket azon veszélyekre, melyek ez oldalnl fenyegetik kis ha­zánkat, de a melyektől megóbat bennünket olyan lángoló hazaszere tet. olyan kitartás, olyan erős. törlietleu akarat, mely nagygyá, Inl-bataUantiá tette Bern Józsefet, a tábornokot, aszékelyek Bem apóját.

Suum cuique! Háromszék elszigetelt barezát az IS-t*), január -'-iki békekö­

tés csak elnapolta, ele meg nem szüntetie. Habár fájdalommal, de lovagias beesületérzetlel kívánták a

polgári és katonai tekintélyek a békepontoka1, teljesíteni. Az „önkéntesek", „Mátyás-huszárok" barátságos családok haj­

lékába vonultak, a székely huszárok, gyalogok s szervezkedett nem­zetőrök további parancsig haza oszoltak: a fegyverek, lovak s tán egy vagy két ágyú — biztosan nem tudom — (természetesen a használhatlanok) a kökösi hídnál az osztrák előőrsnek átadatott. A hűségeskü, a mint ezt O r b á n B a l á z s épen oly lelkes, mint igaz- ' ság-zereíő hű tollával leírja, letétetett egypár székely katona, több liszt által Brassóban és H o r v á t h A l b e r t által „ad hoc" össze­hozott egynehány polgári egyén által Sepsi-Szentgyörgyön. — (Lásd Orbán B." „Székelyföld", •(. köt., ]W. ).)

De, hogy nem vezette a békekötéskor az őszinteség az osz­trák vezéreket: csakhamar kiderült. Betörtek Erdővidékre s összc-rombolták a fülei \ashámort. a hol öntötte G á b o r Á r o n az első négy ágyút.

Folytonosan a határszéleken száguldozlak az osztrák csapa­tok, részint ijesztgetésül, részint, hogy hízelgő és ámítva rémítgető nyomtatott „kiáltványokat" csempészhessenek be Háromszékre. A mi előőrseink meg-megszalasztották az ilyen nyargonezokat, a kik szándékosan ejtették el táskáikat, melyek tela voltak álhirlapokkal s kiáltványokkal s ezeket mint hadi zsákmányt hozták be Sepsi­szentgyörgyre.

Ezeket használták fel aztán némelyek a nép megpuhitására vagy megnyerésére s főleg a volt székely határőrük elszéditésérc.

Lehet-e lovagiatlannak mondani Háromszéket, ha ezeket látva, a barcz Veszta-tüzét kialudni nem engedte s a két arezu Janus békemosolyában megbízni nem tudott.

Január 2 ától 2l-éig tartott e helyzet, mialatt mintegy ösz­tönszerűleg vonult minden jóravaló iíju Kezdi-Vásárhelyre, niiut a háromszéki szadadságharcz Spártájába.

Nem kellett véres kardot hordozni, csak zászlót kellett bon-taui. Megtörtént ez is. A lelkes Marton falva, hol a hírhedett B e r -zenczey-féle népgyűlés is tartatott volt— a mikor a Mátyás hu­szárok a ,,Kossuth huszár' nevet nyerték — adta az első jelszót. Mintegy varázsütésre alakultak a századok, zászlóaljak ; előkerülnek

9

az ágyuk s szervezkedett ekkor először a tüzérség (eddig csak dil-lotti'ifisok lévén azok) Gábor Áron vezérlete alatt és a líodola La­jos hadnagys-ága alatt. (Semsey csak később lépett a tüzérséghez.)

Es itt egy uj szakasza kezdődik a háromszéki csatáknak. Az eddig önvédelmi harcz most a népjog- s szabadságharezczá válto­zott s ha életéért, becsületéért sokat áldozott a székelység. — vx utóbbiért legbecsesebb családi s vallásos ereklyéit, ék- és étszereit, harangjait hozta élete és vére mellett áldozatul.

De az újra kezdett harcz uj embereket is követelt. A béke­kötést megelőzött időszak férfiainalc félre kellett vonulniuk, részint a lekötött becsületszóért — részint, mert álláspontjuk már tul volt szárnyalva. Félre vonult Ijerde Mózsa is, a ki eszéhe, mint hazafi­ságával méltán betöltötte hazafiságát. — Megszűnt minden polgári kormányzat. Soha és sehol tisztábban nem nyilatkozott a népfönség és önkormányzat. Min t egy férf i állott ekkor Háromszék, kinek szive lángból, feje és karja érczből állott.

A katonai ügy élére az Erdélybe diadalmasan benyomuló Bem lábon.ok által ezredessé kinevezett Gál Sándor állott, a ki a reak-eziónárius osztrák tisztek által behálózott, elárult, lekötött L'sikszé-ket felverte, a:: osztrák tiszteket megugrasztotta. Ekkor kardlapozla volt meg Gyulai Albert a később oly szomorú hirre vergődött Ko­vács kapitányt, a ki a szabadságharc/, után mint egy Gessler ural­kodott Háromszék fjlett. A esikiak készséggel csatlakoztak a lelkes papság, a Jankók s Andrássyak stb. vezetése alatt.

A polgári ügyek kormányát pedig ilyefalvi Németh László orsz. képviselő, a Beöthy Odöu által Háromszékre teljhatalommal bekül­dött kormánybiztos vette kezébe, a ki életveszély között a mezősé­gen Maros- és Udvarhelyszéken januárlió 20-án érkezett meg Csik-Szentgyörgyrc, a később börtönben megtört agg Jankó esperes ka­nonokhoz, kitől küldetése végrehajtására mintegy megáldatva — az Olt jegén jutott Háromszék szentföldére, Oltszemre s onnan Sepsi­szentgyörgyre.

Itt a vezérférfiakat megbénítva találva, miután Ilerde Mózsá-val értekezett, január i'2-én Kézdi-Yásárhely felé sietett, a hova éjien akkor érkeztek meg talán Macskási Antal és Gyárfás Károly a (iái Sándor ezredesi oklevelével, a ki -— mint fennebb is irók — gyors intézkedésével visszaszerezte Csikót a szabadság ügyének.

Németh László éjien ez időszaknak termett féríi volt, minden uralmi vágy nélkül, egyszerű határozott egyenes ember, a ki mint­egy „karon vezette" a magasztos jellemű Háromszéket, a melyhez intézett első „felhívásában" ő maga monda, hogy: „megcsókoltam a nagy tettek szülötteinek földét, midőn arra beléptem."

A „felhívásnak" óriási eredménye lett. Kezdi-Vásárhely ágyu-és gyutacs-gyárrá alakult, Scpsi-Szcntgyörgy fegyver-, ágyúgolyó-öntődévé, tölténygyárrá, melyhez — mivel a férfiak harcába men­tek —- munkásokként székely leányok vállalkoztak.

A falvak összehordott harangjaikat, a kinek óntála. tányéra, kanala volt. ingyen szolgáltatta be, a nagyobb birtosok és községek

SZÉPIRODALMI RÉSZ.

10

ágyús lovakat ajándékoztak, a szélen felállított tábort szénával, zab­bal, kenyér és -élelmi szerekkel, kitől a mint telt, a nélkül, hogy az állam segélyét igénybe vette volna, ellátta.

Oh, e nagy nép önfeláldozása és áldozalképessége előtt meg-bajolva, le kel! borulni az utókor gyermekének ! — igy kiált lel jegyzeteiben Német László kormánybiztos.

.Ks itt hadd szóljon az ő sajátkezű hiteles jegyzete. ..Bevégezve a e<ikiakkal egyesült Háromszék erőkifejtését, —

minden gondomat, minden igyekezetemet a szék polgári szerveze­tére fordítottam. Ks itt hallgatással nem mellőzhetem Háromszék felső kerületének két íértiát : Cseh Ignáczot és Hankó Danit, a kik közül az első, ki hirt, diesőséget nem keresett, de hol a nemzet és bon érdeke kívánta, mindig ott láttuk őt. a tisztes agg férfit, — a másik Kézdi-Yásárhely lelkes polgárainak volt leglelkesebbje, a ki börtön és üldöztetés által korán megtört és elhunyt.

Ezek támogattak a szék polgári szervezetében . . .'" és én hozzá tehetem, hogy az alsó ^kerületben is voltak többen, kik kész­ségesen segédkeztek emiitett kormánybiztosnak. Ilyenek voltak: De­meter József, Mihály József. Kovács Gábor, Nagy Fercncz s még többek.

Az akkori nagyszerű eseményeknek sokkal izgatóbb hatása van reám jelenleg, o() év múlva is, mintsem nyugodtan le tudnám azokat írni. mint a hogy a ..szemre törő" nem tekint\e. mintegy ezirkopágiia Orbán Balázs, épen olyan hű. mint merész tollal le-irta. En mint szemtanú csak illusztrálni s főleg elégtételt adni kí­vántam a férfinak, kit adatok hiányában csak felemiit ő. s ez Né­met László volt, ki később több josefstadti fogolytársaival még a börtönben sem feledkezett meg szülőföldéről, a sepsi-szonfgyörgyi keletkező ref. tanodának ajándékozván kiszabadulásakor a josefstadti martyrok szép könyvtárát.

Fogadja ő a távolban elismerésünket, szives üdvözletünket! Híd végen. 1S71J. augusztus hő ü()-án.

Xnffy Máuclor.

A századokkal ezelőtt rég, rég elporlott ősökkel mennyi emlé­keink temetkeztek be az örök feledés sírjába ! — Ha azok a sirok megnyílnának s beszélnünk lehetne azokkal a rég elfeledett ősök­kel : — a múlt idők titkos homályából mennyi kincset hozhatnánk napvilágra !

Nyugodjatok csendesen elporlott apáink ! Pihenjetek, aludjatok hosszú álmaitokat: mi csak sejtünk rólatok, sejtelmeink és a fenn­maradt emlékekből levont kutatásaink ne zavarjanak meg ben­neteket.

11

íme egy név. mely ma már három különböző dolgot jelent egy ntgy h e g y e t , egy erős s z e l e t és egy kis l a p o t . :

Minthogy a t. olvasó előreláthatólag sokat fog még a legutób­bival találkozni, mely elég szerénytelen volt minden bérmálási ak­tus nélkül a lenn kitett nevet magára venni s ennélfogva egész életét azon nagy feladat megoldásában tölti el. hogy nevének, mely-e r ő s é t és ó r i á s i t jelent, valaha megfelelhessen: annálfogva hagy­juk a lapot kibeszélni a világ titkait, hagyjuk őt küzdeni feladata megoldásával s közeledjünk a rég behorpadt sírokhoz, kopogtassuk meg azok mohiedte íödelét s hallgassuk, mit beszélnek nekünk a régiek arról a hegyről, a minek olyan sajátságos hangzású nevet adtak s a melynek még csak jelentése felől sem igen lehet tisztá­ban a késő kor gyermeke. . . .

Az embernek, tehát általában minden nemzetnek megvan a maga gyermekkora. Olyan édesen hangzik a dajka-mese fülében régi várakról, hatalmas óriásokról, rengeteg erdőkről, miknek köze­liében egy-egy aranyhajú tündér lakott mélyen elrejtve a lombok sűrűjében. A leány szép volt. mint a hasadó hajnal, könnyű láb­nyomai tej-hét meg sem érezte a fii. — a virágok őt kínálták meg legelőször harmattal s a lehajló lombok orezájat csókolták meg elő­ször. Milyen elandalító a regedal erről a tündérről, a ki lejárt haj­nal előtt a falu szegényeihez s csak végig suhant könnyű lenge ru­hájával a faluban s azok a szegények, a kiknek egy betevő falatjuk sem volt, reggelre kelve tele kamrát találtak, a betegek meggyó­gyultak s a szeretője után siró leány ablaka előtt találta'azt. a kit már évek óta nem látott. A falu tündére olyan jószívű volt.

Ilyen tündérek szerepelnek a mi nemzetünk őshagyományaiban is. Szói-öl szóra meghallhatjuk azt a népmesékben, l.'gy kell lenni, hogy az a N i m r ó d is, a kit ősatyjának tartott a hun s innen a magyar mythologia is, ilyen tündért fogott meg jártában-keltében egy sűrű i-engeteg aljában. S minthogy a leány nem akart a kény-umak hódolni : elzárta a kó'szivü óriás egy barlang zugába s csak olykor-olykoj- hallszik, onnan sóhajtása, a mint az óriás útra kel is­mét sanyai'gatni a népeket. A tündér ilyenkor reszketve zokog benn s szerető szive majd megreped bánatában.

Ez az óriás ősatya, a kitől a névtelen iró Attilán át Álmcst is származtatja, sok helyen előfordul a különféle krónikás példá­nyokban. Horányinál például M o n r o t . Podhraekynál X c m v o t h , Kovachichnál X e m p r o t néven nevezik. Ez az ősatya, a Xemrod, hatalmas óriás volt. a hegyek, sziklák különféle csoportjai máig is sok helyütt mutatják az ő megkövült alakját. A mi X e m e r e he­gyünk Xemród után az óriás megkövült ősatya dermedt teste.

Tgy hiszem, nem fogsz esudálkoziii, tisztelt olvasóm, ha a ré­giek hagyományos hitregőit keresztül lapozod, hogy annak a hegy­nek, melyet te megszoktál pusztán csak nevén nevezni, összefüggése van az embernemzet gyermekes, ábrándos hitrege költészetével. xVz

12

óriások neveit a néphit hegynevekké alkalma/latja s a nevét he­gyekben, erejét, fonmaradt szilaj természetét pedig a szélvészekben látja jelentkezni. — ez a N e m e r e s zé l .

A német néphit s azon nemzet regéiben is a „Wjkle ..Ingd" jelenti azt a légi förgeteget. a zivatar ama süvöltését, melyekben a zsarnok vadászuk hajtják kutyáikkal a vadat. Ezek a zsarnokok az­tán o'gázolják. összetiporják a föld népének véres verejtékkel ápolt szántóiöidjeít. vetéseit, kertjeit. Nemiedről igen sí k monda maradt, fenn. ímlyeklxn a r< ttenetes óriás „robustus venator". „opprossor honiiniinr' néven hivatott. A mint egy másik hagyomány mondja, ..voeabatur altér Xemproth, vei siniilis Xemproth." A mi Nemerén­ket is épen igy képzelte a néphit s igy látla az erőszakos zsarno­kot, azt a dühöngő vadászt, a kegyetlen óriást abban a fulaszló, átsüvöltő, emberölő szélben, a mit mi Nemerének nevezünk.

Ilekonstruálhatjuk tehát ezekből az elszórt adatokból ősrégi nemzeti mondánkat. Genealógiánk törzse tehát egy hatalmas óriási alak N e m e r e névvel. \ annak, kik nyelvészeti tekintetben ezt az elnevezést a n e m (genus)-tól származtatják, mint ős nemzőt, vagy nemzetatyát. 0 volt az első fejedelem, a ki birodalmat alkotott s a nemzet székhelyén, a régi Evilathban zsarnokoskodott. A „robustus venator" az emberekkel kegyetlenül bánt, őket erős várak, óriás épületek készítésére szorította; — a népek alatta pusztultak napról­napra s megszöktek különböző tartományokba. Egy-egy magasabb hogy, vagy kiálló óriás kőszikla alakjában azonban ma is látható e kényúr és hatalma jelét érezteti velők a fulasztó, emberölő szél­vészben.

Majdnem minden nemzetnél mythikus jelenség a levegő és a szél s a természetfeletti lények is ott laknak a levegőégben. A ter­mészetfölötti lények tehát mindig s-zélbui jelennek meg. A „rosz'é-Jek". az „ördög" forgószélben jelenik míg s a boszorkányok és gu-rabonezás diákok vihart idéznek elő megjelenésükkel. Vannak az óriásokhoz hasonló szelek, a kik „emberfalók s messziről megérzik az emberhúst". A németek az óriásokat bizonyos szélnevekkel neve­zik el, igy például : Blaser, lüáster, Wind és Wottor stb. Nálunk is az óriás Nemere szélben jelenik meg mindjárt a hegycsúcson. A barlangba elzárt tündérnek egy éles fütytyel tudtára adja, hogy körútjára indult. Az óriás akkor rohan. Atszdi hosszában a Fekete-ügy völgyét, végig söpri a havat Háromszék nyugati szélén s mikor kibontakozik, eltánczol bömbölve a líarezaság terére s ott széles kedvében magas hótorlaszokat gomolyit egymás fölé.

Ez az óriás megrázza az épületeket, végigsivit a pusztaságo­kon s meghajolnak előtte a leghatalmasabb jegenyék épugy, mint a legkisebb füzek. Mikor romboló útjára indul, a tündér odabenn ösz-szekulesolt kezekkel kéri őt. hogy kímélje az emberek életét. Az óriás nem figyel rá. A szép tündér letérdel elébe s reszkető hangon imádkozik hozzá, hogy ne bántsa a föld népét. Az óriás erre sem hallgat, hanem kaezagva vágtat ki a barlangból s ott hagyja a kö-nyező szemű tündért, az emberek jóakaróját bánatba merülve.

13

Hány meg hány család, mennyi ember aludt el örökre az tlvöltí) óriás kaezagó rémes zenéje alatt. Meghallják azt az emberek messzire s útra, nem kelne olyankor senki. — hogy vele talál­kozzék.

Egy szegény leány, kinek gazdag szeretője volt itt Háromszé­ken egy faluban, elment Oláhországba, hogy kincset gyűjtsön ma­gának s akkor talán megengedik a gazdag szülők, hogy elvegye a tiu őt, A leány szolgált sokáig az idegen országban, a legény várt itthon békével. Egyszer aztán volt annyi pénze, hogy haza jöhetett. — Késő éjjel érkezett Háromszékre s már közel járt Csernátonhoz. Ugy repesett a szive örömében szegénynek! Egyszer azonban szem­bejött vele a hatalmas óriás, megdermeszté a lány tagjait üvöltő szelével — s másnap reggel ott találták halva a szép loá'.tyt sárga aranyakkal a zsebében, sárga arezczal a földön. A gazdag ilju elte­mette a szegény leányt s aztán elbujdosott, senki sem tudja, hová, — A tündér hiába imádkozott értőik.

Mikor aztán a Nemere hazatér barlangjába: a tündér szomorú arezát sehogysem tudja felviditni. Végre megigéri, hogy az ember­életet kárpótolni fogja : megengedi, hogy kijöjjön a tündér az em­berek vetéseire áldást hozni.

Azt mondják Háromszéken, hogy azon évben, mikor a Nemero sokszor és erősen fú, csakugyan bő termésre lehet számítani.

Barbarossa.

— 15 (i 2. — l'VlnlviKtntott az lM"(i. augusztus HO-án Si'psi-Szcntityöi'fryiin tartott kiizgyiuV-fCii.

Feltámad a székely, mivel nem tűrhette, Hogy a zsarnok-öakény paczkázzék felette. .Jámbor, hosszútűrő vala ugyan mindég, He hogy otthonában ő legyen a vendég S más legyen a gazda: már a' csak hiába. Tisztelet, becsület — nem fért az agyába ! Hogy m a g a ökrével szántassa a hátát, Meg is nyirbáltassa ősi szabadságát, S a mit ősi telkén, udvarán találnak : A lovát adóba, fiát katonának, (.'sekély gabonáját prófuntnak vigyék el: Már az több a soknál. — S feltámadt a székely.

Kilenczven faluban zúgnak a barangol;: Viszi a Nemero, kapkodja a hangot. Halomról halomra \ilágol a csóva, Erdő lobbot nem vet — csak az isten óvja,

14

„Lóra, vitéz lóío ! Talpra gyalog, kélj fel! Most lesz a hadd-el-hadd!" — hangzik szerteszélylye). Kezdi Csík és (.íyergyó. Orbai meg Kezdi, Folytatja Marosszék, I'dvarhely bevégzi. Sepsi sem marad el. Miklósvár se' hfardoez . . . Készül valameiniyi a nemzeti harczhoz. Mit zúgnak, mit búgnak harangok a szélben'; Mit hirdet a csóva magas erdó'szélben V Ez a nagy támadás, halljátok-e, mit mond '!

..Legyen átkozott a neved, János-Zsigmond! „Az apád kegyetlen, pokolbeli ördög, ,, Eleven süttette vitéz Dózsa < Györgyöt: „Az anyád hitetlen, szélcsap asszony, lengyel; „Magad hitetlenebb, négyféle hiteddel ! „Egyebet sem tudsz, mint népeidet holmi „Hitvány ürügyekkel zsarolni, rabolni. „Töröknek adó kell. harezolni némettel : „Hajtunk a porczió — vesd ki. hajtsd be. tedd cl. „Eddig: ha királynak vala ti-szülötte. „Czimeres ökrét a székely megsütötte; „Most egy íiad sem lett (veszszen ki a fajtád). „Évről évre mégis ökreink' elhajtád. „A nyakunkra küldted a kevély Iíadákot : „Kivájta zsebünkből a végső petákot: „Fegyverrel uyakunkra ide jőve Majláth: „Még a jászoltól is clohlta a kajlát, „(tolső lovunkat kifogta a hámból, ..Még a falatot is kivette a szánkból. „Nem maradt egyebünk: csak a kardunk, puskánk : „Xo de j ó ! fizetni most nem leszünk lusták! „Vérünkkel, véreddel, rójjuk le, no jól van. „A mi tartozásunk még az adóból van!"

Hejh, ez a nagy hűhó! Iszonyú haragja : Nem csak puskapor-é V Leszeu-é vaj' magja 'í Xagy pipa : magyaré, nagyokat pöfékel, De vájjon mig győzi dohánynyal a székely ';

>S föltámadt a székely. — De hamar megbánta. Hűtlen lön a harczi szerencse iránta, És uj baja több lett a régi bajánál. Majlátbot ugyan még megverte V a j á n á l , Magát megcsúfolta, csapatát szétszórta, .Mini a rósz pozdorját mikor a szél hordja. l)e kevély líadák jő fejedelmi haddal. S a vitéz székelyből sokakat levagdal ; Kit éléi': levagdal — kit karja nem ér el. Megijeszti ágyuk bömbölő tüzével.

Maga a vezér is szalad. Bán, a gyáva. Minden bátorsága szakad az inába. Mintha kísértetet látna, holdvilágnál . . . .

A nagyobbik tábor pedig H o l d v i l á g n á l Hallja a csatazajt, látja a futókat. S maga is azon van: kereket hogy' oldhat. S kiadja vezérit a líadák kezébe.

így a támadásnak ló'n bánat a vége. Kurta támadásnak bizony hosszú bánat . . . . Es gúnyból a győzők köt várat rakának. Egyiket l'dvarhelytt, a barát-zárdából. Honnan elindult volt a fölkelő tábor. S „Székely tánradtának" elnevezték osztég. Másikat gyönyörű rónádon. Háromszék! Hol ma is áll Várhegy s eltekint a tájra : S mondák: legyen annak neve ..Székely-bánja".

Mikor ott járdaltam. fiatal szívvel még. Elmerengtem rajtad, oh szomorú emlék! S az alkonyi szellőt, csöndes naplementen. Nehéz sóhajommal megterhesitettem. Meg-megálltam sokszor düledék romodon, S egy nehéz könycseppbe olvadt föl bánatom. De haladt a gyors éj, (iönczöl egyet fordult. Minden fűszál végén a harmat kicsordult; S mikor a nap feljött, kapuját kitárva : A harmat könyiiit fölitta sugara, Es megaranyozta a düledék-romot . . . . A tegnapi bánat már engem se nyomott: Mint egy gonosz álom, mit szétver a hajnal, Tova tűnt. ellebbent a nappali zajjal. A múlt köde helyett a jövő sugara. Mosolyga szivemre s a róna-határra.

S mint Memnon szobrán, a hajnali sugártól. Titkos szó zendülő felém a romvárból:

„Nézd, mint sürög a nép, mint bolyban a hang Munkára sietve mind apraja — nagyja I Szántja kevés földje keskeny pántlikáját, Rengeteg erdőben terelgeti nyáját, .folytatja vig kedvvel kézi mesterségét. Fur, farag, a késő est sem veti végét. S mit keze munkája ad, s mit a természet : Az egész világnak szét hordja a készet. Pezsgő borvizével országokat hódit. Deszkát Váradig visz, marhát meg Bakóig,

16 Székely pogácsának 1'orda se süt párját, Sajttal és túróval Pestet is megjárják.

„S inig a kéz igy munkál, nem pihen az ész sem ; Aagy furfang a székely, esze mindig; résen. S hogy kipallérozza, ahoz is van kedve : Siet iskoláiul fi. lány, vetekedve. Szántó-vető olvas, ökrét ha behajtja, Es a mit elolvas: nagyot gondol rajta, (iuzsaly. osztóváta mellett a fejémép Be-hepillantani könyvbe; is ráér még. S a mit fejés közben elgondol a lányka : Este a fris daltól hangzik a kaláka I"

Mily örömmel nézem c nép ébredését : A világ árjától csakhogy el ne késsék ; Hogy neki is legyen egy szava e zajban. S ne legyen utolsó, ha elől j á r t hajdan.

Félre hát a multak szomorú képével ! Szebb jövő küszöbén áll, íme. a székely ! F ö l t á m a d t a s z é k e l y ; de a hogy most támadt : Nem követi — ne is kövesse azt b á n a t !

HXÁSM, ICápoly .

Ejji} jtűenot a múltból „Babár t a m ú l t n a k ! "

J c k a i .

Háromszék l8i!J-iki „békeszerződése" az ostromló osztrák tá­bornok vezérrel (íedeonnal tehát — mint egy előbbi közleményem­ben is enditém — megköttetett január i'-án Arapatakon s még az­nap felolvastatott a székháznál az akkor ] ! e r d e M ó z s a elnöklete alat t permanenssé nyilvánított 2-t tagú választmányi gyűlésben. — Természesen nyilt ülés volt, titkolózásnak helye nem lévén.

Az ülésben több elégületlen hang emelkedett a békepontok felett, de főleg a megállított pontok alá. névaláírásakor b. lleydte által az agyukra vonatkozó önkénye; megjegyzés'"') szült nagy visz-szatotuzést s keltett nagy vihart.

Tekintélyes egyének keltek föl helyeikről s hagyták oda a ter­mőt, azon nyilatkozattal, hogy ,.il/ áron nem kell a béke '"

*) „Azon meu'je.ayé-ise]. hogy azon á-ivnk. melyek a határszéli ezredek ál­lományához non tartoznak, vagy a <••;. kir. raktárakba, valamint az ezredekhez nem tartozó lőszerek ki-zolo/Jtasüanak. vagv az ágyuk, a mennyiben alkalmasok eendeuek. (*•>. kir. ható-iái; által meghatározott helyen. Háromszék költségére is­mét harangokká öntessenek."

Gábor Áron szenvedélylyel kiáltott hozzánkB Jertek, hozzuk 1 az ágyukat s "szegezzük a székházra!" — Megindultunk; útközben | sikeiült az.érez gyermekei fölött clkeseredejtt-„nagy-.székelyt" arra

birni, hogy .bősz szándékáról lemondva, más ..utón tíváTó tehetségeit í itt értékesithetné. Legyen üdvözölve az élveszettuek hitt barát, ugy j mint a székely tüzérség legkitűnőbb érdémjelézett bajnoka! Csellel j szemben cselt használva — mentsük meg az ágyukat.

A terv pillanat müve volt. Az ágyúkat a= hazáfisag-tttzfé'szk^-, i Kézdi-Vásárhely felé, az -ellenséggel ellenirányba kell szállítani;1 ;-ü •'•'•'' j Gyorsan száguldottak gazokkal a kitűzött pont felé, oly gyorsan, ! hogy a lóra j kapott Bodola Lajos és NagySándor (e sorok irója), i kiknek utasítások volt biztos helyre helyezm'7-utói nem érhetek;? —

csak mikor késő este Kézdi-Vásárhelyre érkeztek, tudták meg, hogy az ágyuk nem oda vitettek. Ekkor fejlődött kv egy jelenet, a .mely épen oly jellemző, mint veszélyes volt.

Midőn jól végzett bizatásunk érzetében beléptünk a tanácsház* ba, egyszerre eldördült: „Ezek az árulók, a kik békét kötöttek s kiadták az ágyukat; halál r e á j u k ! Verjétek félre a harangokat, hogy hajtsa végre a nép a méltó jelenetet!" Hankó. Dani, Kezdi-; Vásárhely első hivatalnoka és >vezér8zelleme, vésztjósló aggodalom-mai intett, hogy meneküljünk.

Már késjő solt!;. Nem, e,ngedték őt, nem minket «zóhoz jutni. Ki volt mondva az Ítélet. Fenyegetések között vittek ki a szomszéd vendéglő helyiségébe, utánunk nyomulva a bősz tömeg s annak ve­zére Jancsó (keresztnevét elfeledtem). — Egy jó gondolat melltett meg. „Egy veder piros bórt!" kiálta egyikünk, „hadd igyunk, mi­előtt piros, vérünk folyna!" Teljesítve lőn; ittunk elszántan előre sorsunkra. Megkínáltuk itélő biráinkat; ez hatott: szóhoz engedtek jutni.-Felvilágosítok az ügy állásáról, hogy az ágyuk nincsenek ki­adva az ellennek, hogy azok biztos liolyeu fannak.

„Hol — hol?" rivaltak ránk kétkedő örömmel. Felelnünk, il­letőleg hazudnunk kellett; mert nem tudtuk, hogy azok Alcserná-tonban vannak biztos helyre elrejtve. Megnyugodtak, de ugy, mint Tamás : ha szemeikkel látják s kezeikkel tapogathatják.

Lóra kellett Ülnünk a csikorgó téli éjben; lóra ült Jancsó még egy polgártárssal s megindultunk vissaa Alcseináton felé, — némán, a legnagyobb bizonytalanságban kalandunk kimenetele felől.

Végre éjfél után a „Vig huszár"-nál (vendéglő Alcsernáton végén) megállított kuruez vezetőnk, jobban mondva: kérlelhetlen kísérőnk Jancsó, hogy „jó estét" mondjon Bachus huszárjának (nem Bach-huszár volt ez ám; akkor még a telivér Háromszéken az ide­gen hangzású neveket csak a mythologiából ismertük), a ki mély

í álomba volt már merülve. A lováról leszállt Jancsó uram, stentori hangon kiáltva be:

E „Hej korcsmáros, gyújts világot!" És lőn világosság— de lőn sza­badulás is.

"Alig ment bé Jancsó uram társával együtt a fogadóba: egy gondolat, 8 n«ki vágtattunk a falunak, hogy tekervényes utafeftsi

X&um !?apt*i» fe-

18

-utat veszitsünk. Bodola bavátom a kipróbált hazafi Cseh Imre uri ákához vezérelt:. itt leugrott lováról, hogy hozzá meneküljünk,*'— sejtve, hogy ott vannak az ágyuk. A számtalan kutyákkal kifejtett harczi zajra..sem-ébredett senki. Hihetőleg czélzatosan, mert a. mint későbben megtudtuk, csakugyan ott voltak az ágyuk.

Aggodalmunk tetőfokra hágott, hátha Janesó uram üldözőbe vett ,s pisztolyainak áldozatai leszünk mi. kiknél _ semmi fegyver sem volt.

Ekkor-gyertyavilág csillan meg a szemben lévő lakban. ;Egy perez alatt bem; voltunk udvaron, házban: á más perezben lovaink a szíves család által istállóban elhelyezve, mi pedig a gazdasszonyi teendők miatt 'korán kelt kedves Iiázi leányok ágyaiban pihentünk üdülő nyugalommal.

•-• E feledhetlen család a Cseh Jákobé volt. a hol kipihenhettük áz éji izgalmas kalandot.

Nem tudom, él-e még Janesó uram-: szeretnék most baráti kezet szorítani azzal, kinek azt so mondók, hogy „befellegzett" j de sokkal inkább szeretném, ha Cseh-Jákob maradékainak (mert aíig hiszem, hogy ő élne) még egyszer megköszönhetném szívességüket.

Száz meg száz ilyen kalandokkal, lehet telve a forradalmi .éíet. En ezen. kis epizódot méltónak találám. megörökíteni, koráritsém hiü • dicsékvésből, hanem inkább azért, hogy jellemezzem azon'időt, lük dőn elég volt egy kis félreértés,, hogy az ember fejével játszódjék;'s hogy kitűnjék' Háromszék rendithetlen köz-elhatározása s dicsfény derüljön Kezdi-Vásárhely szeplőtlen hazafiságára, a melynek, egyik — 'habár túlbuzgó — példányát mutattam be Janesó uramban', -'ki Sflját vérrokonait, mint egy tiszta román, kész vala áldozatul vinni a nemzeti szabadság ügyének ; s végre tevéin azért, hogy nyilváno­san is lefizessem hálámat a Cseh Jákob nemes családjának.

JSagy Sándor.

Gróf Mikes Benedek. A Nemere vidékének, sajátképen Háromszékhiegyének köze-;'

lebbről lejárt idejéből szépen kimagasló alak gróf' Mikes Benézlek.' Porait néiiia'sir födi már, — de emlékezete még elevenségben áll előttünk s mivel élete nem mindennapi és közönséges, hanem" eniei*'' kedétt szellemit és közhasznú 'volt1:' méltó,- hogy lelkünk szerető ke­gyeletével felemlegessük s egyik időről a másikra átadjuk buzdítá­sul azoknak, kik' közpályán közjóért munkálkodni hivatva vannak s lesznak.

"-' Gróf Mikes Benedek a Háromszéken általánosan s az ország­ban is mindenütt ismeretes székely ősrégi Mikes uri család zabolai ágának sarjadéka. Szülői gróf Mikes István és báró Orbán Klára. :'

A gróf gyermeki és ifjúkoráról följegyezni valónk ninCsén. -~~ Iíjü korában szolgált a katonaságnál, később hrdvégi gróf Mjkö'.

19

Miklós nagyobbik leányát gróf Mikó Esztert nőül vévén., a családi élét s két gyermeke neveltetésének gondjával volt elfoglalva, a!iiie-lyet 'természettől öröklött lelkiismeretességgel s bölcs belátással ve­zetett. Ií néniü gondok okozták azt, hogy az 1848-beli mozgalmak­ban kisebb ménekben vett részt, mint vitéz testvére Kelemen gróf.

A szabndságharcz lezajlása s sötét emlékű bevégzése után, megtörve lélekben — mint minden jók akkor :— a honfi-bánat ne­héz súlya alatt, kipusztítva javaiból, megfosztva még azon remény­től is, Ifogy az elborult ég'újra d •ííilond még. bus megadással ve-

•tette kezét a munkára, hogy a grófi család, jó nevét fentartsa,: Va-"igyona szétomlásat megelőzze s ha lehetséges, gyarapodó, uj-'clefbo indítsa. ; ' . . . - ;••'•''

•' Fáradási nem ismerő szorgalommal jő. megy, küzd, tőreiéire, -rendezi 'jószágait, intézi gazdasági s ipari-.dolgait . perczig sem té­vesztve. rsőt határozott hűséggel tartva maga s küzdései előtt aíVa ezélt, hogy grófi családja régi tekintélyét, ősi fényét,á rálto'zott idő :e!teusíges áramlatai között megőrizze és ez neki sikerült 1s.: Sjnííg .oly sók. régen fóayes nevű 'családok fölébe, homályt -szőtt a- kim'é-lerlen idő, addig a gróf Mikes család nevét itta-niegyében s: táf'é-labb az országban azzal a tisztelettel emiitheti s emliti mindenki, melyet'egy ilyen ősrégi magas család méltán megérdemel. : :'

••• Ez; egyetlen ezélt. melyét'itt toíemliténk, elég feladatnak tar-tottd gróf Mikes Benedek az egész absolut korszak alatt; S. az sa­játképen elég is volt. Es ha mind'' n nevezetesebb családfő igy tüzté vo'na ki törekvései czéljául abb.-.n a pusztító időben családi tekin­télyének megőrzését s arra oly vaskitartással is munkálkodott volná, mint tette azt gróf Mikes Benedek, bizonynyal erősebb s biztosabb volna a nemzettest állása: mert nem lehet felednünk nekünk azt. hogy mig monarchiái államban élünk, arisztokrácziánk oly mulhat-lan feltétele nemzetünk teste egészséges állásának, milyenek a cson­tok az emberi testnek.

Epén ezért mi minőig kiváló tiszteletet, érzünk azon nagyjaink iránt, kik régi fényes nevöket, tekintélyes vagyoni és társadalmi ál­lásukat az élet s az idők küzdelmes próbáitatásai között erős ki­tartással s bármily nehézségek között is meg nem törő bátorsággál feutartani igyekeznek, s ilyen gondolkozásunkból folyt a kegyeletnek azon nyilatkozata is, melylyel itt gróf Mikes Benedekről, mint a nemzet egyik nagynevű családja tekintélyének hú' fentartójávól szólunk. ; ,:

,..• A nemes gróf azonban ennél sokkal több.s másnemű -mun-; kák.ra is, veit hivatva, ós ezekre a fért megnyitotta előtte az-alkat;: mányos korszak.. Közbeesőleg megemlítjük, hogy a gróf első nejét., i^ten magához szólitván, ^—második házasságban a szép és szabad SiUKcieznak .egy gazdagleik ii,ki\á!ő ériclmességü s ép oly szabad, emelkedett, tiszta gondolkozású leányát, minő szép hazája, a nemes Moser Zsófia grófnőt nyerte nőül. ki valóságos éltető napja s táp-, lálója lőn ngy a gróf lelke, mint a család élete további mozgásá­nak. Házi gondoktól szabadon — mert azokat a derék grófnó'r-nyugodtan ráhagyta — örömmel adja át magát, tevékenységét, idee

20

jét az alkotmányos élet mozgalmainak; késra jó szive melegével, ne­mes lelke erélyével, honfi -hűsége tisztaságával, teljes odaadással szolgálni mindenben s mindenütt, a líöl csak arra tért nyilni látott... — MegyegVitlésekeii. mint; községi ügyekben, népoktatási dolgokban, mint képvkélővíílasztási-mozgalmakban, a tái'sadalmi élet nevezete­sebb kezdeméiij'ezéséinél — milyenek'pl. az árvaház, szegényekháza Háromszéken— ugy mint nagyobb jelentésű ünnepélyek, összejöve­teleknél ott látjuk nemes daliás -alai-ját, halljuk bátor, .erélyes, a jót hamar belátó s határozott egyenességgel sürgető szavát,, meg kell ismernünk igazságos, szabadelvű s valódi jellemes gondolkozás­módját. Akárhol-Tan, egy fővel nagyobb a sokaságnál s e nagyság­nak kiváló vonásai: tiszta, humánus érzület és magatartás, egyenes tgazságszeretet. hűség a királyhoz ós nemzethez egyaránt, férfias hazaszeretet, buzgó munkásság mindenben a mi jó, fáradhatlan te­vékenység az általános népnevelési s közművelődési ügyekben, jóin­dulatú bánásmód a közmunkásság embereivel, — mind olyan tulaj­donok, melyek egyenként is becsülésre méltók s gróf Mikes Behe? dekben mindezek együtt voltak meg.

Nem öknélkül kérésé föl lelkünk kegyelete a békén nyugvót, hogy fölemelkedjék a nemes alak s buzdításul szolgáljon azoknak, kik utána élnek s élni fognak arra, hogy tehetségeiket s életmun­kásságukat igy: áldozzák eió'vitelére annak, a mi jó, szép és nemes.

-Ha följegyezzük még azt a végtelen szeretetet, melylyel csa­ládja iránt viseltetett, a páratlan rendtartási, tisztaságot, pontossá­got s minden nprólékosságra kiterjedő gondosságot, melylyel gazda­sági ügyeit vezette és kiváló nemes Ízlését minden eljárásában, — ezzel eléggé hű képét állítók elé hazánk s nemzetünk e derék fiá­nak, gróf Mikes Benedeknek, kinek porai ugyan már 187&. augusz­tus 27-ike Wta csendesen nyugosznak a zabolai sírboltban, de lelke — hisszük — a földinél tökéletesebb pályát nyert; emlékezete pe­dig méltó, hogy minden jó lélek áldó kegyeletével koszorúzva, tiszta lényben ragyogjon előttünk sokáig.

Demeter Sámuel.

Adalék nemes Háromszék 1848—49*iki önre* delmi es ssahdságharczi történelméhez. Oly olimányt közlök, a mely még nem járt magyar történész

kezén. A két egyforma békekötési okmány közül az egyik eredeti osztrák kézben maradott; a második eredeti példány hogy a há­romszéki levéltárból hová lett, azt nem tudja a história; hihetőleg az ostromállapot vagy Bach-korszak alatt tűnt az onnan el.

Nekem birtokomban lévén az egyik eredeti németszövegil pél­dány általam a békekötéskor leirt szószerinti német másolata: gon­dolám, szeretett szülőföldemnek s a történelemnek teszek vele szol­ga Utót, ha közlöm. Akkori állásomról meg kell jegyeznem, hogy én

f i

a békekötésig Berde Mózsa hivatalos szinezetü magántitkára voltam •6 csak mint diílettáns tüzér működtem. Ezen állásom nyújtotta ne­kem az alkalmat emiitett okmányt lemásolhatni.

Némi tájékozásul meg kell említenem, hogy az alább közlendő békepontok létrejöttekor egész Erdély s a Székelyföld leverve, el­árulva, meghódolt volt a császári hadsergek előtt. Háromszék volt a termophylaei szoros s Leonidas csapatai itt küzdöttek, — s nem akadván áruló, itt védték meg székelyföldjüket az ellenségtől s mentették meg a székely nép becsületét.

És e leonidasi küzdelem babérainak nagy része illeti a béke­szerződésben is fölemiitett „önkénteseket" (a kik alatt a XII. hon-védzászlóa'j ide menekült vitéz fiai értetnek) s a Mátyás-huszárokat, kiket később „Kossuth-huszároknak" neveztek. Ok voltak a magva a lelkes székely csapatoknak.

De a békekötést megelőző, -annyival inkább következő rmeg­újult harczok babérának legnagyobb örökzöld levele Gábor Áront, az ágyuk atyját s többnyire végzett készült«égü ifjakból szeivezétt tüzércsapatát illeti. A székely ágyrk első dörrenésére irioádá a szé­kely nemzetőr: „ne félj pajtás, a miénk nagyobbat szól, mint az ellenségé!" . - . . : .

Végre megjegyzem, hogy a békekötéskor ínár szünetelt nem­csak a megyei képviselő-testület, hanem az úgynevezett »honvédelmi bizottmány" is, mely Berde Mózsa elnöklete alatt mint 24 tagú vá­lasztmány működött. Ezen 24 tagú választmány állította meg az előzetes békepontokat s hajtotta végre a 10 tagú küldöttség.

Békeszerződési pontok, a m e l y e k e g y f e l ő l c s á s z á r i és k i r . k a t o n a i b i z t o s b r . H e y d t e s z á z a d o s és másfelől H á r o m s z é k k ü l d ö t t e i kö­

z ö t t m e g b e s z é l t e t t e k . Háromszék által előlegesen megállapított pontok:

\. Az ellenség határainkról eltávolíttassák; Miklósvár és Bar-docz-szék, Felső-Feliérvárraegyének hídvégi járása az ellenségtől rög­tön kitisztittassék, hol most is dúl,

2. Polgári és katonai kormányzás ő felsége által szentesitett törvények értelmében gyakorol'assék.

3. Ferencz József felséges királyunknak folyó évi deczember 2-án tett királyi „nyilatkozata" folytán törvényeink és az ezekben adott engedmények megtartassanak s a törvények és a királyi szó szentsége meg ne bántassék.

4. Fegyvereink, melyekkel magunkat s határainkat védjük, sőt Bardocz- és Miklósvárszéktől ezenkívül a határszéleken az oláhság által leöletett székelyeinktől elvettek is adassanak vissza

5. Törvényhatóságunkba sorkatonaság, sem semminemű rendet­len nép be ne vezettessék.

6. Népünk, mely önvédelemre küzd, semmi táborozási költ­séggel meg ne terheltessék. Miklósvár- és Bardocz-székekben, ugy Félső-Fehérmegye hídvégi járásában történt károsítások téríttesse­nek meg. 4:.

Í 2

7. Keblünkben levő „önkéntesek" és Mátyás-lovagok (későbbi „Kossuth-huszárok1') csapafjai, mint a mdyek ő felsége jóváhagyá­sával és a főhadi kormány tudtáy; 1 alakíttattak, bántatlanul,hagyass. sanak,.- — nemesák. sőt tökélé-testn felszereltessenek minden- sz.üksé gesekkel. . • . " . . ' . ' : •

8. A törvényhatóság köbeiében létező egyének közül senki fe­lelősség és megteiheltetés alá ne vonassák. .

9. A hadi foglyok kölcsönösen'elbocsáttassanak. 10. A-megszüntetett országos közlekedés állíttassák helyre. 11. Ezen békefeltételi alkudozások ideje alatt mindkét részrőli

megtámadás megszüntessék. 12. Brassóvidéke s általában a hétfalusi magyarság személy­

es vagyonbátorsága s jóllétére nézve biztosíttassák s minden terhel-tetősektől mentesittessék.

Ratifikált békepontok:. Ad 1. Személy ós vagyon nem sértetik meg. Miklósvár és

Bardoczszék s Hidvég vidéke ellenségtől nincs 'megszállva'; mert mi olyanóknak nem tekintethetünk, mivel az elhivatásunk, hogy a tör­vényes állapotot helyre hozzuk.

Ad 2.. 3. Ezen pontokról semmi továbbit nem nyilváníthatok, minthogy az ő felsége által szentesített törvények mindig megtar­tattak, s hogy ezen vidék is az ő felsége által megerősített törvé­nyek szerint. -—azonban ideiglenesen katonai ellenőrzés alatt igaz­gattatok.

Ad 4. A fegyverek az eddig katonai szolgálatot lett székelyek­nél meghagyatnak, — ,n többi népességnél levő ffgyverek azonban mindaddig, inig a közös (genvin-cliaftlieh) igazgatás (Venvaltung) által szükségesnek láttatik, illető (eljegyzés és ellenőrzés alatt a vi­dékben meghatározandó lielyekre le fognak rakatni. A határvonali szolgálat azonban, hasonló katonai kötelezettség, fegyelem és hűség .. alatt, további-törvényszerű'szabályozásig. — ezután a szék minden"" polgárai által egyformán fog teljesíttetni, a mennyiben ezek tudni­illik katonai szolgálatra -alkalmasok ; önként értelődd;, hoí>y ezek a szolgálat alatt katonai törvények szerint igazgattatnak. Ellenben a sorkatonaság'is kezeskedik (garantirt), hogy az ország minden nem­zeteit erőszakos megrohanások d'en védeni .fogja.

Ad 5. Az előbbi pontok által meg van oldva — s marad az előbbi állásban.

Ad 6. Minthogy az országgyűlés teendője, annálfogva nem le­het a mostani szerződésnek tárgya.

Ad 7. Ezen pontba br. Heydte százados teljességgel bele nem egyezhetik, sőt inkább határozottan követeli, hogy az .,önkéntesek" és ,,Mátyás-huszárok" fegyvereiket és lovaikat a császári kir. csapa­tok előőrsénél letegyék. A lovakra vonatkozólag azok, melyek a hu­szárok által nyugta mellett vétettek át, — ugy hiszi a százados és előőrsi parancsnok, hogy az előbbi tulajdonosoknak hiteles kimuta­tása mellett azoknak alapos igényeire a vezénylő tábornok ő nagy­méltósága méltányos tekintettel leend. ugyszintzén azon lófelszcrelvé-nyekre is. melyek a székely huszároktól adatU.k át.

•2$r,

Ezen két csapat (Corps) embereinek, mint olyanoknak semmi bántahriük sem lesz, ietszésök szerint a cs. kir. hadseregben szol­gálatba léphetnek, a foglalkozás nélküliek pedig útlevéllel ellátva lakhelytikre (Heimatb; utaiittáínakVA '"minisztérium által kinevezett tiszte-lr rangjukra vonatkozó idényeiket,annak idejében a meghatá­rozott hivatal -elébe terjeszthetik. "

Ad 8. Mindkét részről bizalomteljesen reméljük ő felsége ke­gyétől,_ .hogy vidékünk politikaimozgalmakban résztvett egyénei sem-mi felelősség alá nem fognak vonatni.. . .' • " >"••'"'

Ad 0., 10., .11., 12,. Ezek önként értetődnek. A fentebbi pontok általunk, a békekötésre (Pacifieirung) ki­

küldött biztosok által ilyenképen., mődüsitt attak a Ratificatio feltétele alatt, a mely legközelebbi reggel 4 órakor Arapatakon fog megtör­ténni és kicseréltetni.

í'öldvártt(Marienburg), isid. január 1.-én. Azon megjegyzéssel, hogy azon ágyuk, melyek a határszéli, ez­

redek állományához nem tartoznak, vagy a cs. kir. raktárakba, va­lamint az ezredekhez nem tartozó lőszerek kiszolgáltassanak, vagy az ágyuk, a mennyiben alkalmasok leendenek, cs. kir. hatóság által megbatározott helyen, Háromszék költségérc ismét harangokká ön­tessenek.

Br. Heydte. százacíos,

császári kir. meghatalmazott. Béldl Gergely, mint a küldöttség elnöke. Gr. Káin oky Imre. Bialis Fereucz. Jancsó Elek. Gödri Ferenez, • Varga Mihály. Cseh Lm re. Gyárfás Dávid. Pop György,

Xayy Ferenez

A fentebbi megállított 12 szerződési pontok azoknak jól kife­jezett értelmében és a békekölés pacificatio jól felfogott czéljából ezennel megerősíttetnek a cs. kir. hadesapat commeiidáns által, be­foglalásával azoiban a katonai biztos által teít és a küldöttség ál­tal K megengedett pótléknak (hozzátételnek) a lőszerek és ágyuk átadására vonatkozólag.

Ezen békeszerződés (Pacilieation) kölcsönös kicserélése 1849. január 2-án Arapatakon fog megtörténni és csak azután lép feljesen érvénybe, ha a katonai határolók meg a szék katonai és polgári tekintélyei és a községek eskületétele a katonai biztos báró Heydte századosnak adott kézbeadással fog megtörténni.

Kelt Brassóban. 1849. január 2-án (reggeli i órakor.) Gedeon József,

tábornok, hadcsapatvezér,

24

Mint ezen eskületételre felhatalmazottak, megerősítjük, ratifi­káljuk mi is Háromszék-nevében a fenn«bbi pontokat.

Árapatakon, 1849. január 2-án. Béldi Gergely,

mint elnök. Bialis Férencz. Gyárfás Dávid: Gróf Káltwky Imre. Vai'ga Mihály. Gödri Ferenc?. Jancsó

Elek, Székely Dávid. Fapp György.

:.: Az eredeti, német szövegű szerződés egykorú hiteles német szőrégu másolatából lefoiditotta is közli

Jíagy Sándor.

Alugyál kis fiam. Zajtalan az éjjel. Mint a sima tenger, Melyen egy-egy fodrot Még a szellő sem ver. Fejét a kis virág Lehajtja álmosiui: Elhalt a furulya . . . „Alugyál kis fiam!"

Oh mikor lesz vége E nyomasztó éjnek! A szegény anyának Szemei ugy égnék; Mindennek oly csodás, Ijesztő árnya van: Lobog a mécsvilág „Alugyál kis fiam lu

Reng a könnyű bölcső, Álmodozva, félve, Félig alva néz már A hold is az égbe.

Ugy suttog valami, Meg ismét elsuhan ; Az éjfél közelit . :.. . „Alugyál kis fiam !u

Nincs már köny a szemben. Nincs több dal az {.jkon, A kiégett szívből Nincs mi még fakadjon! Láthatlan szellem él Az éj óráiban, Beköt az sok sebet . . . „Alugyál kis fiam!"

S már pirul a hajnal, Elpihen a gyermek; Nem nyöszörög többé, Nem sóhajt, nem szenved. Bekötvék sebei, Mély, csöndes álma van . . . Nem hallja a siköjt: „Ébredj fel kis fiam !

Daloiady Uyíi/ü.

i. -

n

— Háromszéki apróságok. —

Mikor a háromszéki székely leányt megbántja a b a b á j a : szegénynek a szivét nagyon eltölti a k e s e r ű s é g , neki adja fejét a búbánatnak és egy szép reggelen elmegy ftM Ó -d u v á b a " b u j d o s n i . Ha az Ojtoz szűk völgyében bána tos dana hangjait hajtja feléd a „m ó d u v a i" szél, ott a hős Rákotziak puszta tanyája, romba dűlt palotája tájáról : biz tosra veheted, hogy egy megcsalt kedves távozik most idegen országba, idegen emberek közé.

Már a dallam oly szomorú, a verse maga egy elégia : Ha a csillag a földre hull, elterül, A galambom a hol meglát, elkerül, Ha elkerül, mit tehetek én róla : Nem leheUk se' túli, áű se' rőssa.

A mi Csiknak Háromszék, a/, Háromszék pórnépe jókora részének, különösen a „Szentföld-' lakosainak „Móduva". Oda megy keresni a legnagyobb démont, a pénzt. A székely ha­gyományok, mondák nem sokat emlékeznek arról, hogy Mold­va valamikor Californiája lett volna Háromszéknek ; az a r a n y -1 á z t különös esetek idézték e!6 , pl. tele p u g y i l l á r i s -s a 1, fényes aranyokkal jött haza a komáék E s t á n j a is, pedig itthon majd kifordult keze bői a csép a „ m á t o k ­n a k ; " a szomszedfalusi P i t y i l ó k E r z s i k itthon csak „ c s é p ü-m a s s z á t" váslalt, de a mióta a boéroknál m a-t á t o t t : i r i s t r i-m fi, t o p á n k a , selyem-tunika járja a gyöngyömnél, ugy „ m e g d á m á s o d o t t."

Abban a szorosban, hol hajdan bejött a dúló mongol csor­da ; majd oláh és török, ma barát roszszabb az ellenségnél, holnap ellenség, vad, mint a t a t á r ; hol egymást kerget te némettel, muszkával a szerencsétlen magyar, ott most csak begyöpösedett sánczok, daliás kor düledező romjai beszélnek rég múlt idők eseményeiről; sz-áz bánatos között alig van egy örvendetes. A vándorlás tovább tart, csakhogy békés mun­kásokból, kereskedőkből áll a karaván ; nem ellenség hajtja őket, hanem az üzlet, az idő, pénz. Nagy S z é c h e n y i ter­vezte volt az ojtozi vasútit , a;; idők szülik meg talán a cyk lobi mü létesítőjét. Addig a székely szekér, a szász Wua-gen és az oláh karuce folytatja útját mint eddisj az országúton ; a soósmezöi oláh csupán akkor szalad ki a kapuja elé, ha meghallotta a bojár csöngős bongós fogatát robogni ; i lyenkor 6 is mintha visszavágyódnék a honnan j ö t t : „Móduvába."

Moldováról el lehet mondani, hogy Háromszék ad enni. Háromszéki földniives szántja meg először a földet. Késő

. 26

ősszel, tél elején, hösszu szekérsorokkal találkozható! az ójtozi szorosban, valamennyinek kásához/a szekéroldálán felkötözve

. látod az ekét, a kasban az eketaíyigát é s e g y k é t kövér disz­nót. Ezeket ott szerezte, meg a földmives ; a kenyérért, mit elvetett, hogy másnak teremjen, hozott cserébe pecsenyét ma­gának. Kell az a t é l r e ; fölfüstölve puliszkával páratlan az o 1 d a] o s a. No meg egy pár „hektó" törÖkbuza is van a kasban ; a móduvai kukoricza a legédesebb és ott bőségben terem.

A kalászt, mikor megérett, ismét háromszéki munkás vágja le. „Hova?" kérdezed az atyafi csoportot.. „Móduvába aratni". — O vetette, ő arat, magának aranyat. Mert a három-széki munkás csak aranyat fogad el fizetésül; ha fáradt, kop­lalt h« tekén á t : legalább gyönyörködik néhány, napig a „s z é p p é n z b e n . " Hiszen csupán azért ment Móduvába.

Gépekben a moldvai mezőgazdaság, ugy látszik, nem bővelkedik, mert a gabonát ismét_a háromszéki cséplők „v e-r i k k i " . Egy egy társaság alakul falunként, .együtt mennek Móduvába, együtt térnek hazáT Útközben semmi csábbal sem lehetne más munkához édesgetni, nagyobb munkadíj sem tán-toritja el czéljától, mert ő most elindult Móduvába.

Háromszék végső városa Béreczk. Akkora a területe mint egy. herczegség azokból a német fajtákból. Nagy rész' ben erdőség. Maholnap a nagy erdő mégis „m e s s z e m e g yu

az úttól. Az Ojtoz vize most még vigan harsogtatja a desz-kavágó fürészeket. A deszkát viszik Móduvába. Hanem ez már jelentékeny éxport-czikk, tehát k e z e l é s e van. A tu­lajdonosok Soósmezőre szállítják, hol megveszi valamelyik raktáros, a maga százalékait — természetesen — leszámítván. Innen „ d e s z k á z i k M ó d u v a " s nemcsak Móduva, ha­nem maga Stambul is kap az ojtozi völgyben vágott „t ö -r ö k d e s z k á b ó l " , mint a 16 cm. széles — tehát keskeny — deszkafajt nevezik Soósmezőn, e közvetlenül a határszélen fekvő, többnyire Moldovából települt oláh lakosú nagyköz­ségben néhány kereskedelmi szellemű oláh mint közvetitó vásárolja össze és adja tovább a deszkát. Ezekről aztán azt tartják, hogy „ a n n y i a p é n z e , h o g y m e g s e m t u d j a s z á m l á l n i . " Minthogy másfelől a kukoricza nevezetes im­port-termény, ugyanők nagy készletet tartanak belőle s ké­szek a székely deszkaszállitót pénz helyett törökbuzával fizetni. Ezen eljárás egyidejűleg elfinyösebb, m«rt a perczent duplán esik, itt is, ott is. Ezen kereskedőktől hordják Három­székre azon nagymennyiségű kukoriczát, mely MoMváhól be-hozatik. A különféle pénznemekben forgó tekintélyes tőke kezelését némelyik raktáros külön pénztárnokával végeztet i ; e n g r o s megy az üzlet. .-...--

Kezdi-Vásárhely vagyonos szeszgyárosai nemcsak török búzát szállíttatnak nagyban, hanem Móduvából vásárolják a hires móduvai dis^nófajt is. melynek jellemző- ^dajdonsága, hogy a koczát is vadkannak nézhetné az ember, különösen,

17

ha az erdőben bukkan reá. Van is valami .székely közmon­dás, mely'hasonlatot von ezen á l lá t , phisiognomiájával.

A- magas Ivárpátok tövében, ott" lenn a „móduvai" térsé gek szélén, már szeptember", kezdélén érik a szőlő. Mihelyt hire fut Háromszéken, hogy ..Molduyába" szőlőt kóstoltak, no-?za özönével kezd'befelé vonulni a székely szekeres szülő után. Háromszéken csak a ,,y a s u t i k o r s z a k " óta ehetni honi, j ó szőlőt, addig csak oláh szőlő került a piaczra. Must már H á r o m s z é k n e k i s v a n s z ü r e t e , a mit nem a vasút teremtett, hanem a nyers gyümölcsök vámmentessége. Soósmező és Bijreczk az utóbbi két év alatt magaszürte borát fogyasztja. Behozza a szőlőt és bort, sajtol belőle itthon vám mentesen. Igaz; hogy csakis az tartja ezt a ho:n szüretü .,móduvait" j ó n a k , kinek „nincs rósz bor a világon." Senki sem fogja soha kétségbe vonni, hogy a móduvai szőlő az olajtartalmú — vám alá eső — gyümölcsök közé tartozik : nem lesz abból soha „ b o r , m i n t a z o 1 a j . "

A székely munkaerőt Móduva l e g e l ő v e l szolgáltatja vissza. Bereczknék van körüibelŐl 30,000 darab juha Nyáron át késő őszig ott legelnek saját „ k á v á s a i k o n - ' , ekkor behajtják telelni Móduvábá, hol még legeltetik egyidejig, az­tán a már előre megszerzett olcsó' takarmánynyal teleltetik ki a szomszéd országban. Noha legkevésbé sem ezen juhok, valamint a hétfálu^i birtokosoké stb — kedveért van mint Magyarország a protektiona' is közgazdasági rendszer a la t t : talán az egész ország legszebb juh; i ezek; gyapjujokat Brünn-ben fölötte becsülik és keresik, ll'.s ennek egyszerű oka ab­ban rejlik, hogy tüskéje bokra által, maga a természet folyto­nosan fésüli a gyapjút. A füstös sajtot, melyet a „ c s o b á -n o k" készitenek, inkább lehet kü'önlegességnek, mint deli-catesse nek tartani Állat-baráti hajlamú egyéneknek semmi esetre sem tanácsolom, hogy a nyájat'meg közelítsek; életve­szély fenyeget egy t< ljes : falka juhászkutya gyilkos fogai á l ta l ; magam is csak különös szerencse folytán szabadultam meg h ú s z o n h á r o m vadállat által való szétt^petéstől.

Xem figyeltem meg, általában ugy van , a makkon hizott disznó húsát és szalonnáját sokkal alábbvalónak tartom, mint a „kukoriczásét " Hanem ázort rendkívül gazdaságos dolog, ha va'aki disznóit elküldi makkra Móduvábá. Akadnak pász­torok, kik kibérelnek . bö makktermés idején egy egy erdőrészt potom áron-valamelyik'-boértől, artán a tulajdonosoktól elvál­lalnak egy kondára menő disznót szintén potom árért, azt elhajtják a m^ajkkra, ott gondját viselik, meghizlalják, — ha elpusztul, megfizetik —; télközépre, mikor a disznótornak az ideje eljött, ismét beállítják a tulajdonos udvarára. Meghízott Móduvábá n

Aprók szülik a nagy dolgokat. E karczolatban egyrésze az okoknak felsoroltatott, miért mennek a háromszéki'-k „M ó-d u v á b a". A viszonyok megismerése által eszközölhető csak azoknak javítása. Nemzetközi intézkedéseknek a legegysze-

28

i úhb, de közvetlen okok alapján kell létrejönniük, hogy emel­jék a nép vagyonosodásat és kultúráját.- „Ki hol keres, ott talál", do talán igazabb igy : ott keres, a hol talál.

O y — fi.. €£y—6.

A köpeti barna-koszéiibíinyíi, A l.öpec/i barna-szénbánya arfa vau hivatva, hogy Efdőyidék

egykor, az ipái telepek egész, raját hordja kebelén s mnnkaszerető. józan és mindenre fogékony népe nagyra íió'jjön, mint akár egy Al-. bion. Ugy, ugy édes székely népem, ki halhatatlanitva vagy. IVonsze-relmcd es vitézségedéit, halhatatlannak kell lenned abban is, mit a békés munka vérrel öntözött tűzhelyed körül szerez meg számodra! — S hogy. nagy munkád bérét értékesithesd, jobban és okosabban, mint ma: utat nyitottunk neked. az., erdővidéki Népbank asztalára hetenként megtakarított ..piczuládat" fölhalmozni, hogy a ..nemsze­retem napokban" forintokat vehess ki onnan összes betéteid kama­tos kamatjával; forrást nyitottunk neked édes székely népem,- hogy lelketlen uzsorásaid kezéből menekülve, olcsó hitelt nyerj vállalataid. sikeresbe iehetése végett. Ez hivatása az ..erdővidéki népbank"-iiak s csak idő kérdése, hogy ugy az erdővidéki népbank, mint a köpeczi barna-kőszénbánya milliókra, menő pénzforgalommal töltse be áldá­sos hivatását s az ipar felvirágzása és a hitel megszilárdulása által e vidék lakosságát soha nem élvezett, ma még csak sejlett boldog­gá tegye. ^

„Baj van Köpeczen!" Még most is haragszik Pál és duirog Péter szomszéd: mert az egyiknek (i köblö* szántóföldjét egész liosz-szabiin vág in el a' bánya torkolatából kő-zénnel terhelve alárobogó .,csillék:: számára épített lúvoiialíi va-nl : s m Íven föld volt az ! Az ..Oltranéző" dűlőben egy sem termett olyan tiszta búzát, mint a Pál gazda minden' harmadik évben gazdagon megtrágyázott földje.-melynek holdjáról íninde'n (ívben In forint tiszta jövcd"lmet vett be-Pái ur és p> d g levonásával a ráfniditott. megmh elé-á költségeknek és adónak, ilej, bizony az ilyen föld jii föld még Köpi ezen isi

— Xo de hallgasson kend ránk is Pál bá, •-•• monda az ..er­délyi kereskedelmi híMbank" azeii időbeli vezérigazgatója tízász Róbert — hiszen a kisajátításnál nem a beesárt ad'uk kendnek, hanem holdját kerek 100 forinttal fizettük, s ennek- kamatja ebben a boldogtalan uzsorás világban esik megér 10 l'rtot, de mert kend nem uz-orá-í, vegyen más tőidet helyette, hiszen X. ur épen kétak­korát ad érette ugyanezen fordulóban, ugyanolyan természetű har­madosztályú szántóföldjéből.

— Azt a suhogó oldalt sajnálja kend Pál komán? — mond Péter, — mi az az én ..kertek lábjáir' fekvő szép kaszálómhoz ké­pest, honnan, a melyik évb'-r; az Olt vize lei nem öntött, mindig 10 terű szénát és ."> terű sarjat kaptam s most kétfelé vágva alig ka­pok Ü—7 szekér szénát és 2—íl szekér sarjút; oOO íorinttal nincs

29 ... . ^

megfizetve az én drága földem, melyet a franezia háborúból hozott pénzen vett volt boldogult apám.

— Ugyan hallgasson kend! — felesel Pál — hiszen tudja-e. tavalyelőtt is, mikor szépen megszáradva volt. a kend szénája, egy szép reggel arra ébredt kend, hogy mint a kendert az áztatóból, ugy czipeltc ki szénáját s egész esztendőben poros szénát etetet^ kend, mitől az egyik lova, az, a melyiket gyertyaszentelőkor vett a vásáron, megvakult '?

„Baj van Köpeczen !fc

Ott bizon hadd legyen! Minek is nem engedelmeskednek'? Á gyermeknek iskolában a holye, nem pedig az utczán. Az iskolaszék csak azt fújja és járatja, a mit neki fúnak s vele járattatnak. Ha kendtekre ki nem róják -.a mulasztások miatt az első-, másod-, har­mad- és uegyedfoku büntetést : rajok recscsentik a riiulasztások ösz-szegét s azt csak nem kívánja kend, hogy a kend fia tekergéseért a biró, jegyző vagy az iskolaszék fizessen. Küldje csak kend Pál bá és Péter bá. iskolába a fiát és leányát s azután „nem lesz baj Kö­peczen. "

Nem; mert az „erdővidéki bánya-egylet* társulva, a köpeczi barna-kőszénbánya-telep tulajdonosa az „erdélyi kereskedelmi és bi-telbanka-kal, 500,000 forintot fektetett be a bányába, anélkül, hogy 1872 óta, midén a bánya megnyitására engedélyt nyert s 1874 óta, midőn a munkához derekasan hozzáfogtak, bár a befektetett tőke százalékját kinyerték volna. Nem bizony; mert a petrozsényi kőszén jobb s az államé és jóllehet," az Ott termelt és j >bb minőségű szén métei mázsája helyben 50 kr, Gyulafehérvárit, hol a keleti vasút használatba veszi, kél 41 kron g a Fehérvárig való szállítási dj t is idevéve, métermázsánként 24 kr veszteséggel jön forgaloma : addig a köpeczi barnaszén m.-mázsánként helyben az állam részére 12 kr, idegeneknek, gyárak és iparosoknak 13 kiért jó' forgalomba.

Igaz, hogy különbség van a petrozsényi és köpeczi szén kö­zött, de á mig ez egyfelől a "minőségben alatta,áll amannak, addig az árkülönbségben hasonlithatlanul fölötte áll. PJs még van egy más előnye a köpeczinek a petrozsényi fölött: az, hogy kevésbé kéntar­talmú, mint a petrozsényi s igy a vasutak mozdony- és a gyárak gőzgép-vezetőinek tüdőjére nézve kevésbé ártalmas. Olyan lényeges előnyök, melyeket a .magas állam csak emlékiratok fölterjesztése után tudott még s kezdte pártfogásában részesíteni a tiszta veszte­séggel dolgozó petrozsényi szénbánya mellett a köpeczit is.

De ha még csak ez volna a lényeges különbség a két szénte­lep között! A petrozsényi bányamunkások 99 százaléka külföldről hozatott be drága pénzen, — mig a köpeczi bányában egyetlenegy sincs idegen, hanem onnan a kapa, kasza és ekei-zarva mellől van toborozva, szemen-szedett székely munkások az elsőtől az utolsóig. Nem félnek a bányarémtől, dolgoznak 180—3 0-an s éveukint egy millió métermázsa szenetfterrnelnek. Ez a jelenlegi termelés ; de ha a tulajdonos bank és társa, az erdővidéki bánya-egyletnek sikerűi — habár emlékiratok által is — még nagyobb pártfogást eszközölni a Lány* és ezea vidék népeinek jólléte érdekében ; • ha sikerül a

30

„Prida-totőn" tul, Bukarestig, a kőszenet egyáltalában. Angliából hoz^ó Romániával a folyamatban tévő alkudozásokát sikeresen befejezni: akkor jön el az általunk sejtett s minden láinoki erő szenvelgése nélkül jósolt jobb és boldogabb .fövő. Adja isten !

Még csak azt emiitjük még e bányáról, hogy több mint 2 nsz.-méi'tföld területen Rákos. Vargyas, Száldobos. Külo. Bardocz, Olasz­telek. Baróth, Bodos, Köpecz falvak összes szántó, kaszáló, erdő,és legelő területe alatt az a hajdan élő, de ma kihalt világ egy óriási modenczében ]ü méter-vastagságú szénréteg ezen-bánya, kizárólagos .tulajdonához íaitozik. A ki nem hiszi, menjen el a gyulafehérvárj kir. törvényszék telekkönyvi osztályába- s ott 'meggyőződhetik róla : ha pedig még többet akar á bányáról tudni, olvassael .a .„Kelet" szerkesztője Békéssy Károly barátunknak 1877-ben-Stein János..ki­adásában megjelent ismertetését az erdővidéki barná-szénbányánaíc. mely nagy részletességgel, kis 8-adrét ivén íillapVm keresztül 'igen szépen s nagy jóakarattal van szerkesztve'.- • ' ; • ' . , '

Végül is csak a "mondók vagyunk, hogy 'niig a jelenlegi, értel­mes és karakteres bányamérnök- (iroguss .íanos. a. tiszkakexü pénz­tárnok Deák Albert s hozzájuk 'hasonló, emberek áljának e bánya élén s oly nép. mint a székely robbantja a tárnákban n_ szenet és hozza napvilágra azt a kihalt világot: addig reményünk van, hogy ha volt is baj Köpetzen. de nem lesz'majd. ' • -

Réva.y Pál .

A iiagy-baczoni cserépipar, A oO-as évek elején élt Xagybaczonban egy ember, teljes ifjú

erőben, meglehetős anyagi vagyon fölött rendelkezve, szép ifjú nő férje s -1 — 5 gyermek édesapja volt. Ah, milyen boldog volt! De a bánat ugy 1.outi a boldogságot mint az árnyék a. testet, mint a köny a mosolyt. Iszonyú Nemere fujt s a Nagybaczon telegdi részé­nek északkeleti felén vigyázatlanságból kigyuladt egy ház; irtózatos tüz támadott, az egész község egy lángíengerben ropogott, recse­gett s égett porrá, úgyannyira, hogy még a temető fejfák is földig égtek, liirül vinni a végalvóknak, minő pusztulás érte unokáikat.

Mikor a baj legnagyobb, akkor jön a segély. Az isten jő. Könyörületes szivek összehordtak az alamizsnát s az űszkök között sirra járók néhány év múlva elfeledték, hogy p'u- óra alaft. egész életök keresménye semmisült vala meg. A község fölépült mai dí­szében; a zsindely és szalmaf-ideiek, m <g a faházak több mint" fele­részben eltűntek, helyökbe kőházak épültek cserepfidéllel.

A m; bi'dog családi életet élő emberünk is elégett;'nem' ma­radt semeivje, mert a tüz öly gyorsan pusztitoft. h-igy jőllehet',á falu derekábin lakott, semmit: sem lehetett megmenteni, hiszen' á irtit a lángok közül az udvarra, u te zára vagy kertekbe Irih'brdotfáV. is,1 ott kereste fel az emásztő tüz és s'eaaniisitette meg. Emberünk tieáa tar-

íil

tozott azok közé. kik a lnj í , nyom r.; alatt összeroskadnak. Épített .gyorsan; az ő ház i Volt, ni ;ly 1O<Í ?i-'í!>h felépült. De nem fedte szal­mára!, még csak z-andolylye! sem; agyagból égeto-t cserepet kere­sett. Kapott is. ile mi előtt megvette volia. jói megnézte a eserép-katlan szerkezetét. hogy liánnak a sárral, míg az cseréppé idomul, mig katlanba rakják és iiogy mikép égeük azt ki.

Készen volt a tervvel, melyőrt áldják ó'íet ma poraiban s ha egy Indásabb utókor jön utánunk, igen lielycs dolgot cselekszik, mi­dőn emléktáblával jelöli meg a házat, m.'lye: ó' épített, melyben élt és meghalt. Igen. mert emberünk alighogy há'ei'épiíését befejezte, .eserépgyár-épitéshuz fogott- s nekigyi'u'közve a sárnak, verni kezdte azt, — mint kedves fele-égo otthon a jó tiszt i.'búzalisztből sütendő kenyér tizzt.iját, s e részben az egyik a kenyértészta, másik a ese-répanyag résztájában "vetekedett: sütött, a nő szép domború kenye­ret, mint a minő lehetett szeplőtelen-- -melle-, mig a gyermekajkak nem érintették; égetett a másik olyan cserepet, mely ma is épen áll a házak fedelén.

Ah. de még a Krisztust is megfeszítet fék s emberünknek nem lett volna küzdelme y A falu nemes elöljárósága — a kupak-tanács -^..összeült és azt '-határozta, hogy azt a katlant el kell pusztítani emberestől, gazdástó), mert a-falu elégett s abban-a katlanban pe­dig épen aféle tűz ég. mely olyan borzasztó rombolást mivolt,

Volt hát lótás-fufás! A'tizedestől a főkapukhoz, onnan a.atrá-zsamesterhez, ettől a hadnagyhoz.; a hadnagytól a főhadnagyhoz és a. főhadnagytól a kapitányhoz, 'mely szerencsére épen helyben szé­kelt s hivták Leopoldnak. Ez nem adott igazat a nemes kupakta :

názs aggodalmainak: de a rémült atyafiak instáueziás ouerelláját felküldötte a méltóságos „armorum praefokturához", a: holott-is >is­mét vcs^es lett a nemes tanács, elvesztvén porét X a s y F e r e n c z -ezel szemben, kinek megengedtetett a é-erép gyártása.

Nem is kellett egyéb. Mindennap szaporodott a cseréptetők száma s a mi emberünk, Xagy Fereuez. alig tudta befogadni őket. gyárába. A gyárak szaparodtn kezdetiek, a munkások száma még inkább s ma — öt) év után — a 200) lelket számláló község 360 házából 99 százalék cseréppel, azzal a cseréppel van födve, .melyet nagybaezoni munkáskéz vet és éget; a gazdasági épületeknek is több mint 70 százaléka ' szintén cseréppel fedett az utolsó sertésólig. Ma az Ötven év után egy ember helyett több mint ő . 600 kéz gyártja egy helyett. 40--ÓO katlanban s évenkint l. r0U,000-2.000.000 cse­repet .termel, mely óriási munka mellett á'oly a gazdaság is s- hajt évenként ló-— 20.000 forintot.. . -

Innen Baczon jövője. A jelent számokicai mutattuk be, a jövőt csak- kevesen látjuk még., de itt az idő, mikor látnak majd mások-is..—Az arányosítás kérdése a küszöbön s a most majdnem ingycjii" nyert -fitt -a község erdejéből nem lehet a régi , ,u ton" hozni, nierU ujat elinalnak í'it á allatodon" s összekötvén A'lesik. Kezdi és.Sup-si. volt székekkel. Tusnád, Málnás, Sepsiszentgyörgyvárosokkal;- s. nő­vén*, forgalom, javüívati a'közlekedés;'''szaparodott a szükaéglít. és? drágult a fa.

m Lejár az ideje annak is, mikor a vevő és nem a munkás szabja '

meg az Arát a cserépnek ; el kell jőni az időnek, mikor társulattá egyesíthetjük a munkásokat s dolgozunk székely,szorgalom és szí­vóssággal kitűnő anyagból"századokig megszolgáló cserepet,'""blyáir " fokra emeljük e közönséges, de mint a kalap vagy sapka, ép oly nél­külözhetetlen iparágat, hogy Erdó'vidék legvirágzóbb községe leend Nagy-Baczon,; csak akkor érdemű meg valósággal a „nagy" jelzőt, mint Nagy'vala az a férfi, ki e községnek örökké élő, halhatatlan emlékű fia marad. Áldás legyen emléké!

Csak türelem és. soha el nem fáradó buzgóság és jóakarat , kell a szivekbe, mely tettre vágyik.-Addig pedig Örökké murrog

Itiirgóalji.

Üti Páké Barátost. Hallotta-e bácsika azt a szólásmondást, hogv „titi Páké Ba-

rAtost"? . - • . - - - - •'•••-- • • ' ' " '

—• Igen tréfabeszédbé egész Erdélybe'. Hát ki kezdette, honnan eredt ez a szójárás? — Biz én nem tudom. Gondolám előre, hogy e lesz belőle. Lássa bácsika; sok em­

bert megkérdeztem, ritka, a ki ne hallotta volna, de senki sem tud többet róla. En egyedül tudok mindent, mert én táltos gyerek va­gyok. Én visszanézek a hátam mögé, a régmúltba s ott száz meg száz*esztendei'messzeségben mindent ugy látok, mintha itt volna előttünk. Látóm az embereket, a kiket soha sem ismertem — rég meghaltak; látom a házakat, a melyek születésem előtt jóval elég­tek; látom az erdőt, mely egykor ott tenyészett, a hol most szán­tunk; látom* a -bolt patakokat élénken csörgedezni ott, a hol száraz lábbal járunk. Es ez az egész tudomány — csupa játék.

A hol észreveszem, hogy valami molyette, füstfogta ringy-rcngy * irás hányódik, én azt mind kezc-mre kerítem; a hol észreveszem, hogy eltemetett cserepek, összenunt kutak, felhagyott utak, ördög-Jakta dombok, elátkozott csontok lappangnak: én azokat mind''fél­keresem; a hol észreveszem, hogy őszemberek, 'boszorkányok, sj-ép-asszoryok élnek és emberi•'hargtm beszélnek: én azokat mind ki­kérdezem.

Ezek tanítottak engem a íáltosságra, — ezek adták nékem a messzeiátókát. Az igaz, hogy ez az én tudományom nem ér pfiizt,

v nem remélhetem, hogy valaha vaJí.ki va'amit vet érte; — de aíért űzöm az eszem, kergetem a mulandóság tarka lepkéit, felrázom ídea álmaikból a ledőlt századokat s kivallatom féltékenyen elhallgatott titkaikat.

Hallja bácsika, egy meghalt század nyög, — kezdődik egy vallomány.

* '

•fcü

A hol Barátos, (V.ofalva. Nagyborosnyó és Zugon haiAra ösz-szoíilgg, oít mostan szép felség :<iíil el. — hajdan rengeteg nádas, darvak, vadréozék tanyája volt. Az 170-t—üü években nagy száraz­ság uralkodván, a nádas annyira kiszáradt, hogy nagyobb része, járv ható lett. A nevezeti község.-k először ekkor vetettek egymás kö­zött határt, azelőtt a kőporos helyek széléről csak ngy turonyii'á-nyában néz:.- mindenik a maga halára vonalát. (ÍM. 1777. j anuár "_'rt-én Karátos és t'zoí'alva a ,.ííóz-abokorhoz." állandó határítalmöt vetett, df „a Xad felé tovább nem mehetvén, megegyezőnek benne. hogy azon halomról egyenesen a foldobolyi toronyra megyén ii közhalár.")

A Nádban az első ha'áijárá-- 1 7vJ0. márczius Ifi—17-én tör­tént. A [Járatos részébe jutott Nád határa Czoíalvo felől az ., Ur-nádja". Nagyhorosnyő felől a ..'•. 'se; •. .-st/r. Zugon felől egy darabig a ..Nagyér", azmi tu! i gy patakocska. Ezt a patakesát a barálosiak „Tapbrz.a". a zágoniak ..l.iczke vize--, a nagyborosnyóiak . .Both.pa-iakának" nevezték. Kire a megszomszéclolásra nagy szükségem Vari, mert elbeszélésem föeselekinényo itl esett.

A baráto-i uáda-uak nagy része ősidők óta, „botikát" termeti. iBotikának vag) hotikéjiiak nevezi a né]> azt a növényt, melyet a tudósok szóles levelii gyékénynek jTypia lalilb!a| neveznek!)" Kzí a boti kas helyet- ..l'..>f mezejének hi t ta t . A harátosi ember, ha 'arrafelé járt, nem igen mondotta, hogy negyek a llotmezr-jéro. hanem rövi­den igy széli: megyek a Bolha.

11a i'ljíiil a. fid, ne:giagyo([ a víz és a föld: a Bof mezején btr-köszöntött az uralás. Xőic és lóríiak sarlóval kezökben mentek ;-t Botba bntikál szedni. — A virág/at (a szár hegyén levő buzogány) polyhébő! párnákat, derokaljakaf töltöttek, a leveleiből szotyrokát. gyékényeket szőttek s ezek',el !e Brassóig, fel Bereczkig élénk ke­reskedést áztok. Egy-egy közepes gazda 20--2Ő zsákkal is szedet t : ké-t tömöti zsákból egy derekalj lett. Dalunkba. Alhisba szokérszám-ra vitték: sok jéi <lálnoki búzát adtak érte cserébe,

Igy a Ilotmezeje minden övben meghozta a maga ajándékát. De most nine-. sem botika. sem gyékény, sem szotyorszövő asszony, .Most a tájék puszta, daru is felhagyta, vadréoze sem lakja: a tó meggyúlt ('••> elégett. . . . Igen, meggyúlt és elégett.

A isa--záiöko!i széltében, bodzában nagy árkokat hánytak, a \\/. lee-apoiodoit. a tó kiszáradt, a. talaj egy singnyi mélységig tő­zeg volt. A niarhuóYző gyermekek tüzet (eltek, a tőzeg meggyűli !••; egy óYzöu s télen (ezelőtt 1Ő--20 éweli szakadatlanul égett. "A neliéz feNt h'fekiidt a főidre. o(l; levert sokáig, nem akart megválni a tájéktól: végre megunta, magát és busán, lassan elment a. csilla­gok felé. A ki akkortájt Oröaibau jár i . éjnek évadján láthatott egy bűvös \ilág('it a íVild színén lebegni, l-özbe-közbe hosszú lángsugarak tarkázták az éj fátyolát. Egei! a. Nád.

Azután eljöttek a nagy <zeh'-k. A -;irga-\ ít'es hamui telkavar-ták messze a magasba. e| akarták vimii a i'üst után. de a levegőt túlterhelték vele nem birta. visszaejtette.

Bégen a líofmezeje a falué volt. A személyesek bhloka a széli*

i

S4

felé csak addig terjedt, a meddig meg lehetett a viztől kaszálni a sást. A szóleken sok sás, nád és háportya termett. (Hápoitvának nevezik azt a növényt, melyet a tudósok „vizí perjének" [poa aqua-tica] vagy más néven „fodorsás édpázsitnak" [glyceria speotabilisj hinak.)

A Botmezején a szénacsinálás is télben kezdődött. A kinek szüksége volt szénára, akár szekér*zámra kaszálhatott, még maga a pap is. Egyik pap (Yida Sámuel) pákéi származású lévén, néha ro­konait is meglátta kaszálni: azok készséggel segítettek, maguknak is kaszáltak, a mennyi tetszett. A liarátosiaknak ez feltűnt, nem is hagyták szó nélkül, de papjok iránti tiszteletből elnézték.

Történt azonban, hogy a fentirt nagy szárazság idejében (1794) nyárban is kaszáltak a pap rokonai egy jó nagy táblát.

Száraz, meleg nyár volt. A gabona két héttel hamarább meg­érett a rendes idejénél. Július első hetében folyt az aratás. Egy­szer csak megkondul Barátoson a vészharang. Az aratók kétségbe­esetten ügyelték az „égést", de nem láttak se tüzet, se vizet, a mely parancsolta volna ezt a vészjelt. Egyszerre néhány barátosi ember tűnik fel, villával, kaszával felfegyverkezve, a faluból futot­tak ki a mezőre

— Hova. hova futtok ? — Jöjjetek izibe, fussunk a Botba, mert üti Paké Barátost;

ne hagyjuk! * Szállott a liir sz'ájről szájra: fussunk a Botba, mert üti Páké

Barátost, ne hagyjuk ! P á k é i Szonda Sándor. Yida József. Vida Zsigmond, Baló

László, Baló Sámuel pákéi mester s még néhányan a széna után mentek volt. B a r á t o s i 'Pál Sándor, Csórja András, Csórja Zsig­mond és Dobói István ott kaszáltak: a feleségeik is ott voltak. —• ételt vittek volt délre.

Nevezett barátosiak a széna elvitele ellen tiltakoztak; nem engedték a pákéiaknak, hogy megrakodjanak. „Erre pákéi uraimék öt buglyákat meggyújtanak".

— Üsd agyon az wgető tolvajt! rikoltoztak a barátosiak. „Erre Pál Sándor megfogta mellbe Szonda Sándor uramat, ki

eleget mondta, hogy kész ötszáz forintig kezest vetni, csak hagyja­nak békét neki; de nem hallgattak kérésére. Leoldották a Szonda urain lovainak a gyeplőjét, avval megkötözték é.-, elvivék Barátos felé. Vida József uram el akart szaladni, de megfogák é-» hozák visszafelé a Nádba".

Csórja Andrásnó és Pál. Sándomó előre nagy diadallal men­tek a szekér előtt haza. Otthon a csodám gyülekezettek kérdezték:

—- Hát keetek mért jőnek olyan sebesen, mintha panaszra mennének?

-— Mü bizon Szonda Sándort s Yida Józsefet megverek, most visszük a bíróhoz.

— Ugyan bizon? ! tám keetek is ütték ? — Az urunk fogták s mi üttük. — Tám botikával ütték?

35

— No mü nem, hanem evvel a kezttukbeli villával, a mennyi tehetségünk volt, a hogy az isten ütni engedte. De köszöunve Yida Samel s Dancs mesterné, hogy elfutott, — különben most szekéren küldenó'k haza.

Barátos a „Botba" futott, Páké pedig b ot b a f u t o t t (meg-verődö't.)

Innen eredt a közmondás, h< gy . .üt i P á k é B a rá to s t."

Páké ]>erelt. Barátos é lő t a n u k k a l bizonyította, hogy a per alatti hely

öröktől fogva az övé volt. ő használta; a pákéiak csak vendégek voltak, a papnak köszönjék, hogy beeresztették. A pákéiak pedig egy régi írást vettek elő, azzal bebizonyították, hogy azt a helyet ekkor s ekkor, ettől s ettől az elődüktől örökölték 3 annál fogva bírták. Barátos ezen írást hamisnak állította, de nem tudta megha­misítani. . . . Barátoson is volt egy pár uri ember, a ki. Páké felé szított. Páké győzött.

A jelzett hely most nem tartozik Barátos határához, a tulaj­donosok onnan is kiszakították és Zágonhoz kebelezték. - - Ezen az utón Páké verte meg Baráíost, de ez nem vált híressé, közmon­dást nem idézett elő.

Borivó.

J-ía a csillag a földre hull, r,M",egfordult a gönczöl szekér ^ l t e r ü l ; 5^z égen ;

jk g a i a m b o m a hol meglát, e l fo rdu l t a rózsám szive .iljlkerüi . . . \Jvtar régen,

j-ia elkerül, mit tehetek (fönczöl-szekér visszafordul É{n róla : Ejstére,

3\fern lehelek se' tulipán, JDe a rózsám szive hozzám $e ' rózsa. |3ohase' . . .

h|Slebéure ha rangoznak ^Kilyénbe' . . .

.Lehajlik a züld eperfa , '^lémba . . .

. Imádkozom, k^rern a jo ^Teremtől:

Áldja m e g azt a hűtelen $zeretőt . . .

56

A székelyek Hunyadüiegyébeii, .Ukáz érkezett hozzám barátságom levél a lakjaimmá ni'']) tttd-

tul adja. hogy a ..Nemere" lapra örvendetes családi esemény vára­kozik, szüleiendőbeti lévén a „Nemere naptára" , és kötelességemmé teszi a „svaviter in mofloi: rendelet, hogy azonnal czíkket küldjek a/, aj naptár számai'a. ~-~ mert talán én is érdeklődöm a széke­lyek iránt.

-Ha vájjon érdeklődöm-e V "Annyira emlékszem, hogy a ónkor ,-i boldogult l»r. Eötvös Jó­

zsef '18(38 végén felidéztetett a hadai várba és fiidtoiiira adá. h-ogj ki akar nevezni tanfelügyelőnek: csak azt leérti in. hogy akár nova de székelyek közé küldjön. Mit te lelek én róla. hogy a viszonyok, meg a protektorok roszul tudták a geographiát s Bra^sóvidékeii és Fogarashan. Tlunyad- és Záramkor-'.: vében l,eie-!erík' \elem a széke iyeket V

No hát megken sem itl is. a unni megtaláltam Brassóban.!. Az is -meg van Írva füstö- papirosokon, hogy Kibédről szár­

mazott székelyek voltak azok a/ én í is/ íebare méitó őseim, a kik­nek I. Rákóczy (ryi'ii'ay meg Apni'ty Mihály ő nagyságaik jelentékeny birtokokat adományoztak a vármegyén. ]Ia eüiták ó figyelmeik még az életükben a földel, házat s a jobbágyokat, s én reám csak a füstös papiros metT a. székely öntudat maradón. . annak sem va­gyok az oka.

Azt is nehéz volna eltagadni, habár <) is \an felejtve, hogy a ..Nemere" lap alapításának első gondolatja az én fejemben szüle­tett ; mosdatá'-ában. csinosításában sokáig az én kezeim fáradoztak: esintalankodásaiért az én hátamat, lényegének döngetéssel Brassóban". Bizony nem voltam mostoha hozzá, hanem legalább olyan jó, mint az édes atyja; még a mikor ;w. világgá bocsátotta, is. ón gyámkod­tam a szegényke lelett.

l)e miért .folytassam tovább, hiszen még dicsekvésnek- vennék ebben a s z e rén.v világban!

Elég a hozzá, hogy igazai, érdeklődöm a székelyek iránt s ez okból az otthon levőknek 11irt mondóka hunyadmegyoi székelyekről.

Xo hát eljutottunk ide is. az ors/ae; másik szélébe és istennek hála, elég szép számmal vagyunk arra. hogy ne szégyeneljiik ma­gunkat a másfélék közüti.

Ha alaposan kezdeném, egész falvakat nevezhetnék meg, a melyeket székely lakosok számára alapítottak erdélyi fejedelmek és Petrozsénytűl Kőrüsbányáig, Fehérvártól le Zámig szétszórtan talál­hatnék elég olyat, a kinek m-ve. szijjas testalkata és nyakas termé­szete rávall a székely eredetre.

Ezek közé azonban nem megyek, mert szégyenkezni is kellene egyik-másikáért, mivelhogy elfeledte apáinak" nyelvét.

Megmaradok itt az asztalom mellett s csak ugy emiékezétbői hirtelen, hallják csak. mennyi jóravaló kunyadmegyei székely ember nevét jegyzem föl.

Kezdem a K u n grófokon, a kik < >sdoláról származtak. Az öreg K o c s :'i r d gróf neve országosan tiszteltetik, mert egymaga alapított kolégiuvnot a magyar szónak és iiazafiságnak. G é z a olyan magyar tudós, a. kinek neve Európa előtt ismeretes. Ts tván orszá­gos képviselő az ellenzéken. '

ÁZ ősi S á n d o r család maradékai előkelő munkás emberek. Egyik szolgabíró, a másik megyei főjegyző, a harmadik királyi köz-közjegyző. Négy L á z á r közül egy képviselő, kettő birtokos, egy mérnök. A L á z á r o k egy másik ágából G y ö r g y hasonlókép kép­viselő. A tekintélyes S z e r e d a y család is. melyből az apa alispán volt. a tiu szolgabíró jelenleg, székely származású. L a l o g h é k nem rég telepedtek" s jómódu családokat alapítottak; a fiak közül egyik aljárásbiró. a másik segcdszolgahirú. L á s z l ó Ignáez m-érnök és birtokos.

A törvénykező emberek közt >/.ékeiy a nyugalmazott elnök Bodola János , liáí G y á r f á s E e r e n c z bíró hovávaló volna, ha nem léczfalvi ? Kisebb állásokban ott vannak a K o n ez testvérek, E r d ő s s Hátszegen N e m e s járásbiró és H e r n á d közjegyző.

Székely ügyvédek Déván: Dósa .lózsef. T ó t h László. D o b a y Károly. Mik lós Lajos. 1 mecs Jgnácz. Hátszegen D á n é Károly.

A megje központi hivatalainál csak N é m e t h László, az egy­kori kormánybiztos, most itten közgyám. Dobay Ferencz főszám­vevő, Üigéi Gyula, levéltárnok és j i ö j t ho L a j o s állatorvos kép­viselik a. székolységet.

A honvédtisztek közt székelyek: az alezredes Kassay V. Dá­niel. B o d o l a IVíhadnagy s G á s p á r és J a k a b hadnagyok.

Pénzügyi hivatalnokok közé aránylag legkevesebben jutottunk be. mert tudtom szerint csak Nán László ellenőr és N a g y Áron székelyek ottan, Annál többen vagyunk a papi. tanári és tanitói karban. A református pa|»áv. közt alig van. a ki nem székely; — B a r i b a e-^iere--. <'• J a k a b testvérek, .iá nő. K o n y a . Szűcs lel­készek stb. mind az atyalisághoz tarloznak. A szászvárosi, hátszeg! é's vajda-hunyadi zárdákba!) s a mavas-iiyei í'óni. katli. paroehiáu i bzék<']y emberek di'>érik az istmit, A. dévai állami reáliskola ta­nárai közül csak Tégla- ; (iáb.>r és \ i zo I y i Zakariás származnak Székelyföldié!: de .-./, állami taniióképezd" és a szászvárosi helvét hitv. főgyinnusiiini tanárai köz! nagy többség a székely. Az utóbbi­nál Dósa , D e á k . Yinis . S á n d o r , az elébbiuél S á n d o r Do­mokos, S ijós, Ki'oédi. L á s z l ó Zsigmond.

A népi-kólák közül roiroz-ényben. l'u.jon. Livádián. Llátszegeu. Szálláspaíakoii. Znjhányban. Legényben. Lindsinán, (.'serna-Keressz-íiii'ou. Vajdii-Hnnyadon. Barcsán. G^ógyon. Szászvároson, Bácsiban. Xagy-Agon. Maros-llyén. J'ordoson. Uápolton. J!rádoji stb. működ­nek székelyek.

S hogy itt végeztem, a hol kezdettem, a tanteliigyelőségbeii. Molnár Sándor segcdtanleiügyelo székely voltát nemesük- Hítrom-

38

széken, de Segesvárt! is nehezen vonja kétségbe valaki; B a 1 ó Jó­zsef tcllnok is Nagy-Baezonban karesi az eredetét.

Ha nagyon erőltetném, még Piski községet is székelylyé ten­ném, a melyet székely' vitézség és a székelyek Bem apója keresz­teltek világhírűvé.

Elég azonban ennyi is, a mennyit elmondottam, ama kilátás megnyerésére, hogy itt is számithat vásárlókra — ha jól lesz szer­kesztve — a Nemere Naptára,

Kétbi Lajos.

A véres kalap. j5t tervén1rc.^élí 1-c'i' 1"-í*I.

Németország egyik vidéki városában pár évvel ezelőtt izgal­mas jelenet folyt Je. A lapok kis-é elhanyagolták az ügyet, s keve­set szóltak róla.

Brennor Adolf jóhiril kereskedő' szorgalma és ügyessége foly­tán tetemes vagyonra tett szert. Neje. kinek szépsége messze vidé­ken ismeretes volt. n hőség és szeretet példányképe gyanánt tün­dökölt » mindenben hűséges szövetségese volt féljenek. (> segített neki a nagyol.;!), külí'ö'di városok kereskedőivel való összeköttetést í'entartani: ügyiratait, leveleit, a legnagyobb pontossággal rendezte; a terjedelmes üzlet minden ágait legapróbb részletéig ismerte s nem volt egyetlen üzleti kéad's. melyhez a legtisztább tájékozottsággal hozzá nem szólott volna-,

Egy szép augusztusi estén együtt volt, a. férj nejével egy sző­lőhegyi villájukban. A folyondárokkal siiriin befuttatott kerti lakkal szemben pompás kert terült el. A kert közepén egy gondosan ápolt pázsitos téren illatos hársfák között szép márvány asztal állott. Az asztalon, mely iinom damaszk teritőn gazdag ezüst edényekkel volt terhelve, egy ernyős lámpa bocsátá élénk világát. Férj és nő egy­más mellett ültek. Beszélgetésük tárgyát ismét üzleti ügyek képez­ték s a nő magára vállalt ujolag valami nehéz feladatot a ham­burgi áruezikkek kicserélésénél.

Kevés idő múlva megszólalt a csengettyű s egy csinosan öltő • zött inas felhozá a gazdag vacsorát. Bremier ur jó étvágygyal evett s a rajnamelléki bor nagyon jól ízlett neki.

Mikor egy pohárkát ismét megtöltött s szájához emelte, egy erős lövés dördült el s abban a pillanatban szivén találva, holtan esett a férj az asztalra.

A nő ijedve sikoltott fel; az ina* urához szaladt, de mielőtt felemelhette volna a halottat, egy másik jól c/élzott lövés őt is a földre terité.

A nő elájult : eszméletlenül vitték fel a nyári 1/ikb 1. hol csak jó idő multával jöhetett magához.

A férjet és inasát eltemették. Haláluk felett pedig megindítót-

39

ták a vizsgálatot. A nő a fájdalom legmélyebb érzései kőzött hul-lata- könnyeit s a bíróságnak semmi ujabb felvilágosítást nem ad­hatott a rejtélyes esemény felől. A fentebbi részleteket is összefüg­gés nélkül, zavartan adliatá elő. Ennek a körülménynek pedig biz­tos magyarázata volt : a nő a szörnyű ijedség miatt az iszonyú lé­lekrázó jelenet alatt már eszméletén kívül volt.

Sokáig nyomozták a tettest, de minden fáradozás eredményte­len maradt.

A vizsgáló bíró egy fiatal ember volt. Éles, fürkésző ember, kinek figyelmét nem kerülte cl a legkisebb körülmény sem. Ez az eset rendkívül érdekelte őt s a mily mértékben nőtt érdeklődése a bonyolult rejtélyes eset szálait feltalálhatni : épen oly mérvben nö­vekedett ltoszankodása is az eredménytelenül folytatott munka miatt. Az ügy végre kezdé ujdoiisági színezetét veszteni s utoljára majd­nem feledésbe ment a gyilkosság.

A nő ezalatt vigasztalhatatlan volt: férje halála lelett mély bánatb'i merült, l'zleti ügyeivel nem sokat törődött, a helyett a na­pokat magányba vonulva elzárkozottan töltő pompás kétemeletes la-kátán. — A vizsgáló bíró gyakran meglátogatá a szép asszonyt, de termeiben soha sem találkozhatott vele : rendesen az irodában foga-dá őt, hol leveleit rendezte el s az érkező postákat szokta volt fel­bontani. A biiónak feltűnt, hogy a nő egy-egy postaküldemény, fel­bontásakor sietve hányta össze-vissza a leveleket s legelőször min­dig a hamburgiakat méltatta Ügyeimére. Egy erőteljes vonásokkal czimzett levelet pedig különös érdeklődéssel mohón kapott ki a cso­mag közül s félretette, mint nem hivatalos levelet.

Említők, hogy a biró figyelmét a legkisebb körülmény sem kerülte ki soha. (iondolkozni és tenni nála kevés időbe került. Egy ízben édeskés szavaival, hízelgő csalijaival sikerült neki Lizettet, a szobaleányt a maga részére höditni. A csinos fiatal biró látogatásait rendesen akkor tette, mikor az urnő távol volt. A szerelmi édes ömlengések közölt azonban nem téveszté ezélját perczig sem szem elu]. Tudakozódott a nő élete, magánviszonyai felől, s bár Lizette igen őszinte volt hozzá, még sem jöhetett semmi rendkivüli dolog nyomára, a mi gyanúját csak legkevésbé is igazolhatta volna. Any-nyit tudott csupán, hogy az urnő a hétnek bizonyos napjain igen derült kedélyben van. s midőn a biró pontosabban kezdett vizsgá­lódni, rájött, hogy a vidám hangulatot mindig a hamburgi levelek okozzák.

Egy ízben épen a vasúti állomásnál volt a biró, midőn az ér­kező vonatról egy szép arezu. tinómul öltözött ifjú szállt ki a ko­csiból liajdonfővel. kezében kis bőröndöt' tartva. Az ifjú mosolygott s útitársának magyarázgatá nevetve, hogy kalapját az utolsó állo­máson kikapta fejérői a szél s most igy lesz kénytelen az omnibuszba ülni, melylyel a városba akart eljutni.

Az omnibuszba a biró is beszállott s maga is jót nevetett a kalaptalan fiatal emberen.

Ez a Erennerné kereskedése előtt leszállott. Az urnő künn állott az ajtóban s mikor az érkezőt megpil-

40

lantá, arczát élénk pir futa el. Kezét barátságosan nyujtá az ifjú­nak s üdvözlésében a bensó'ség hangja szólalt meg.

A biró észrevéve ezt. Délután egy kávéházban pidantá meg az ifjút, fejőn egy csi­

nos, barna kalappal, melyet, midőn a biró hozzá közeledett, óvato-san maga elé helyeze az asztalra.

— Nos uram! — kezdé a biró —- nem vesztett a (serével ; ugy látszik, csinos kalapot vásárolt.

Aztán kezébe vette, közönyösen nézegetve a barna kalapot. Az ifjú. a mennyire lehetett, meggátolni igyekezett a biró!

ezen szándékában s utána nyúlt kalapjának. A biró epén vissza akará. azt adni. mikor egyszerre na ^ütőd­

ve avult vérfoltokat vett a kalap szélein észre. — Melyik kereskedésben kásámba ön ezen csinos kalapot; —

kérdő közönyösséget színlehe. Az itjn megnevezeti egy k< reskedést. — Szabad kérnem egy kis sétára ': A le\egő enyhe nem fog

ártani a mozgás. Az ifjú beleegyezel!. Történetesen azon kereskedés előtt kelte elhaladniuk, a. melyet

az ifjú megnevezett. — Lgyan leérem. — s/.óli'.á meg a biró a künn álló keroske-

.döt — mennyi lehet az ára egy ilgo'.i esiunj kaiapna.k ': S rámuta-totr az ifju kalapjára.

A kereskedő megnézte a, kalapot s mondóit egy árt, egyszer­smind bocsánatot, |;...-it. iiogy pontosabban meg nem mondhatja, mi­vel az a kalap nem az ő kereskedéséből való.

A biró karon fogta, ifju barátját s bo'.ezeié a boltba, h'ét rendőrt pedig beszóütot.1 s az ifjút átadá nekik.

— Engedje meg kéi'ein. h-'gy i'int' ezen emberek :í r<-i:dőrség-hez kisérhessék.

Az ifju szabódott, de \égre is meiitne kcih tt. Ott aztán a ren­des vallatások utján kivallá az ilju. hogy a kalapot íirenuerné adá át neki addig, mig ő másikat vásárolhat.

A biró nyomban fellátogatott két birótársa kíséretében líreii-nernéhez.

— Asszonyom ! — szóla — nem volna szíves nekem megmon­dani, mikor és hogyan jutott kegyedezen kai ip birtokába?

A nő a kalap láttára halotthalvány lett. ..— Feleljen kérem ! — biztatá a biró, — én egy íiatal rolói

vettem el, a ki kegyedhez utasított bővebb felvilágosítás végett. Brennerné tántorogni kezdett s csak ennyit susoghatott: — A vigyázatlan : — Beszélje el kérem, — szóla ismét fagyosan a biró — minő

összefüggésben van e kalap az ön félje meggyilkoltatásával. A szép asszony egy támlás székre rogyott s kezébe rejtvén

arezát, fuldokolva zokogott. Ismételt kérdésekre1 s a börtönnel való fenyegetésekre töredel­

mesen bevallott a nő mindent.

41

Brevmr-rné férjét sohn-em vere t t e , — s csak azért tanúsított iránta oly odaadó hűséget Uon'y minél inkább félrevezesse a gyanút­lan tériét, (.'/leli ügyed; vczripsi'ufi nii"\!i'i-uií-rbeclett egy hamburgi fiatal kero-4.e bom. ki -/ivének szembúét os/Uillanul birn. A nő bü-iiör- \i>z'ni\t t':i| \ f ;í tt>* í" a/ ójával - iena-iovabb élénkebb Ion a v a g y miudkoítőüel. licgv örökre egymáséi 1 r-1 .»•>-•' :l' b'. í • yi!ko--ságot e r-veztel: tehát, melynek végrehajtója a hamburgi iíju volt. Ege iziu n a no előleges ligyelmeztoi evf;re megjelent a -.zulukért bát-ó kapuján át s elölj!) a férje*, azután inasát iöüe le. Az inashoz a gyilkos már annyira, közel voU. hogy ; nnak vére arczára i\ c-csent. A lö­vésre előron'oüak: a e-elédek. (!•••• már csak az elájult nőt találták •a. kot haloííal az asztal mellett. Másnap a kertben egy kalapot ta­lált a nő. melyet kedvese veszte'r el - hogy niinilen gyanút elhárít­son magáról. eirejteHe azt. .Mikor aztán az iiju ama végzetes vas­úti utazásáról !iaj(!oiil()v;l jép-a; a. kereskedésbe a nő. mint a ki már semmitől sem ierlhnlni.t. \ Í----Z:ÍM.'Í;'I !-CMi\">--öii'.-k kalapját, melyei a gyilkosság es)<''jéu viselt.

Az ' ikooz'áí h veinkből Kiinni, l.ogy az iiju azon ezélhói uta­zott Premierééhez, la'g.v öí oltárhoz vezesse — ennyi idő óta — miinlen feltűnés nélkül.

Pár bét múlva a baké vezette ;, :óhde>z a gyilkos-t : a nő pé­tiig börtönben lialr ne g.

Öt férj egyszerre. Azt mondjuk. Amcisáa ininia-áüa a. a -zaaadsag b a zaja s akár

politika', akár jogi, akár isr-aöaimi ve rv kereskedelmi viszonyokról van szó. nagy hanggá! hivatkozunk az aj világra. Hja. Amerika, az igazi útiam, ntröl iumdbaina a wn Ivn.ipa. igy szok'uk mondani, a ti-zts erkölcsű, maa horramoáli. a gyak-iriati Amerikától!

Pedig M'gtéj'e i- igiZ a kö/.mi.mdá--. hogv: nem mind arany, a mi fénylik. S Amerikáról hulln*timk j11 «-"Í•• • elégd, a mi e'velie t j

volna tö!c ta kedvünket Hiszen az amerikai szédelgések, különezsé-gok. társadalmi iiss/e-', i-.-zasigok köztudomásúak. A mi pedig az amerikai házasságokat ülei'k mindenki tudja, hogy ott az emberi éieíie leginkább kihiió. sör mondhatjuk, eme legkomolyabb frigy oaknem ugy kötöáik (ás bontntik fel. mivitba nehányszáz métermá­zsa búza szállításáról lenne szó. Nagyim igaz. az amerikaiak rend­kívül gyakorlatiak s az a baj. hogy a házasság őolgában is azok. s mihelyl az rájuk' nézve kényelmeilenné kezd vábii. vagy előnyöseid) ..üzlet" kínálkozik (ott a. házasság alig íöób üzletnél), azonnal fel­bontják az, előbbit, ha'gv ujat köthe-senek.

Egy tanulságos történetet olva-önnk nemi'ég. mely érdekes il-lusztráeziöjaul szolgád az amerikai hízassigoknak. Nem mese. ha­nem igaz. megtörtént dolog, elhihetjük : hiszen amerikai lap be­szélte el, mint a véletlen sajátságos játékát.

Egyik ebicago-i hotei olvasótermében történt. í'öbben voltak

42

a teremben, kik a lapokat olvasták. Az általános csendet txt egyik olvasó ur élénk felkiáltása zavarta meg :

— A patvarba ! már megint '/ I A szomszédok boszusan tekintettek föl hírlapjaikból, mintegy

rendreutasítván a csendzavarőt. — Boc*ás-anak meg uraim, — szólt most az idegen ur — itt.

e lap hinietései közt előbbi nőm elválásáról olvasok s ez hozott ki a nyugalmamból. i.-sT-l. október havában vált el tőlem s kőt hónap múlva már fejj'icz ni< ut valami Tompkinshoz, s oly nagy mohóság­gal köttetett e második frigy, hogy azt. hittem, a sirig fog tártain.

— Toni)jkins? — szólt most az egyik szomszéd, felütve fejét a hírlapból. — let ugy látszik, rólam van szó. mert az a. Tomp-kins,' a kiről ön beszél, én vagyok. Hogy is monda ön. mikor vált­éi nejétől ?

— 1874. október havában. — Helyes; nemde Katty-nek hivták V — Ugy van; szép szőke nő volt, magas növésű . . . — Jobb mellén három kis lencsével V ! — 0 az! Kezét ide, bajtárs! — Örvendek uram! Ea őt, ön jól van értesülve, deezember-

ben vettem nőül. Igaza van: gyönyörű nő volt, páratlan szép fekete haját s vakitó fehér bőrét nem győztem eleget csókolni. Hanem az állhatatosság nem volt erős oldala. ISTIi január havában már el kellett válnunk, mert a szive erősen húzta egy másikhoz, egy fes­tőhöz, ha jól emlékszem, Greennek hivták.

— (ireen. a festő én vagyok! — szólt most egy harmadik féiii a távolabbi asztaltól s n két előbbi úrhoz lépett. — Nagyon örülök, folytatá, hogy önökkel inogismerkedhetem. A mi nőnie, a szép Katty. körülbelől egy évig volt az enyém, de talán ez idő alatt sem kizáiélagosau. Hanem azért, ez! az egy hibáját nem tekintve, idén deiék, kedves asszony volt, és ha oly rendkívül szeszélyes nem lett volna, azt mondhatnám, hogy azt az évet boldogan töltöttem oldala mellett. Hanem az a szép idő csakhamar lejárt s inig az or­vos egy véletlen elesés következtében kitört lábammal foglalkozott. add'g feleségem megunta magát és elhagyott. Csak hogy én ugy emlékszem, hogy a mi elválásunk már akkor közzé \olt téve a la­pokban.

— Az lehetséges, mert itt a lapban nem is önről, hanem va­lami Brown-ről van sző.

— Brown, Brown, — szól Tompkins — Ugy emlékszem, hogy egy ily nevű ur már az én férjkoromban is járt utána.

— Ugy az lesz az. — Uraim ! —- monda most az első ur — nem lehet, hogy

ezt az érdekes véletlen találkozást meg ne ünnepeljük. Indítványo­zom, hogy csapjunk egy kis kedélyes lakomát, s engedjék meg ne­kem, mint férji elődjüknek, hogy meghívjam önöket vendégeimül.

A meghívás elfogadtatott s már épen útban voltak az étterem felé, midőn egy ur, ki az ajtó közelében ült s eddig semmi jelt sem adott magáról, egyszerre fölemelkedett s a távozók elé állt:

43

— Hallgattam önök beszédét, igy szólt, s talán nem is szól­tam volna, ha mr. Hart önöket meg nem hívja lakomára. De már ezt a szerencsét, bocsássanak meg, másnak át nem engedhetem, s meg vagyok győződve, hogy önök nekem igazat fognak" adni, ha megnevezem magamat. En Brown vagyok.

— Ah. ez már több, mint természetes, ez az ördög munkája' kiáltanak föl a többiek, és pár perez múlva, teritett asztal mellett ültek mindannyian és folyt a pezsgő és csapongott a jókedv.

Mr. Hart most poharat emelt: — Hálátlanság Jenné tőlünk — monda, ha itt, e vig körben,

ugyanegy nő kiérdemült férjei, meg nem emlékeznénk arról, a kit mindnyájan szerettünk s habár rövidebb-hosszabb ideig, magunkévá vallottunk ; és ha vele együtt meg nem emlékeznénk arról a ritka: elszántságu. bámulatra méltó vállalkozó szellemű, hős férfiról, a ki. bizonyára nemsokára, hivatva lesz. mint utódunk, a kedves Katty oldala mellett a férj díszes állását elfoglalni és betölteni. FJjenek !

A szomszéd étterem ajtajában e pillanatban egy szelid kiné­zésű szőke fiatal ember jelent meg.

— Önök az én egészségemért i- isznak, — szólt mosolyogva. Ez szép önöktől: fogadják őszinte kö./onetemet!

— FgyanV — Mert engodelmökkel én xayyok az önök által imént éltetett

szép nőnek a vőlegénye, helyesebben mondva, egy óra óta férje. — Mind felugráltak s kezet szorítottak vele s meghívták asztalukhoz.

— Örömmel eito^iidom meghivá•-ukat, — monda amaz, — ha megengedik, hogy bevezethessem nőni-'' is. ki a szomszéd étterem­ben velem együtt szintén Indloüa az ö iök jókivánatait.

S a következő pillanatban karon! >gva bevezetett egy magas, előkelő tartású s még mindig íeitürőe;i szép asszonyt, a ki egész fesztelenséggel lépett az ismerős íerü-tái -aságba,

— Ah. mr. (.ireeu. — monda — örülök, hogy latom. Hogyan, ön az. mr. Tompkins? nyújtsa kezét! Hart ur, nemde? Ej, ej, ked­ves Brown, ön valószínűleg pgy vonaton érkezett velünk Chicagóba s az egész utón semmi életjelt sem adott magáról; hát illik ez, ily hamar megfeledkezni jó barátairól? Mindnyájan fogadják legszívé­lyesebb kézszoritásoniat! Íme mr. Cuilen, jelenlegi férjem, ajánlom barátságukba! Adnak egy kis helyet V leülhetek asztalukhoz?

A legkiválóbb helyié ültették és — igy végzi az amerikai lap — soha öt yankee kedélyesebben nem mulatott, mint ezúttal.

Nos, kinek tetszik az amerikai házasság ?

Jáger Cus2tár elmélete a szellemi életről,-Olvasóim előtt nem lesz ismeretien Jiiger Gusztáv német pro-

fessor neve, ki Stuttgartban számos zoológiai müvével évek óta tisz­telt nevet vivott ki magának s a hyperniaterialisticus Kosmos nevű

u folyóiratszerkesztőtársaként ujabb időben nem egy lélektani elme­letével általános feltűnés tárgyává, avatta magát. Legméltóbb meg­lepetésre azonban a múlt ev nyarán szolgáltatott alkalmat, a mikor dr, Píel'.v.-.-ikiiií". a nálunk is nagyon eiíeijedí s valóban jói szerkesz­tett „AiiMancl" SZÍ•rl-:e-z(őjét airói értesité. hogy ehroseopjával si­került a leli!; mibenlétét mai hemaiikai pontossággal kinnitatni, söt azt a természettudós.;|.; b.iden-hudeni nagygyűlésen „ad oculos. ad nari'es <-í ad m.üinm'1 szándékozik bemutatni. Azután elméletét egy vaskos kóu'ib ' i ; te,zi-.. j s beesáíá. s hogy mily nagy érdekeltséggel vették ./t >.'''mefo;-:zág müveit kóréi: elé;.; kézzelfoghatókig meg­ítélhetjük abbéi a köi ü'ményböl. hogy e nem épen olr^ó munka az­óta már második kiadást ért meg.

Nálunk ugyan még olvasásra is alig méltatná a mi közönsé­günk az ily szeiliaiii müveket, mindazonáltal a természettudomá­nyok mai elöiialadottsága mellett iiyenekrol tudomással nem bírni az általános műveltségre, igéin t tartó egyéneknél valódi szégyen lenne ; típ ez okból nem le-.zünk tán felesleges nnuikát, midőn a/ érdekes könyv rövid kivonatát teljes objeetivitással bemutatjuk, a szives (ilvasöi'a bízván azt hogy a lelek kézzelfoghato-ágát vitató párttal tartson-e vagy nem.

-láger szerint a, léleknek nevezett ..anyag" a tejérnyevegyek törne-eseiben honol sezek vegybomiásával elszabadulván, önálló.s.ágrajut. Kh-••ég idején következik be természetszerűleg e bomlás, de vegyi szerek segélyévé! i- előidézhetjük azi. Kezeljük esak phosphor-sa\ val ;i fe-j é r n y leieké! s ina1 sajátságos i s z u p s z a g . s á t ' s z a g támad, holott kénsav behatása alatt a lőtt hus példáid azt az illatot támasztja, mit mi 1 e v e s s z a g nak nevezünk. ,\z itt észrevehető ilhit éhség ál­tal előidézve, bizonyos lelki állapotot eredményez.

Tapasztalai; tény másfelől az is. hogv a virágok illata mindig nagymérvű ideg-ingert támaszt bennünk s a rajtuk élő állatukban egyaránt, mibe! az is kiderül, hogy az illatot előidéző iziő részek az idegingerjel azonos természetűek: n e r v i n a k . Az állat testéből elszálió nervinak szintúgy hatnak a veiül; érintkező többi állatokkal s azok idegrendszeréből; bizonyos mlyaniaíokal ébresztenek l'el.

Feltéve tehát azt. hogy ,1-iger értelmében éhség ideje!! csak­ugyan boiidásnak indulnak az állati test ben lelhahuozoít fejérnye-vegyek : erusebh és hatékonyabb lesz a bőrkilégzés s az állat olyan tápanyagot választ, ha csak teheti, melynek illata rá nézve kelle­mes vagy az ő ide.gozeléve] összhangzó hatást képes en dmenyozni. A k e l l e m e s és kelleiueíiou fogalmát absolu! értelemben íuegálla-pitani e -zeriut lehetetlenség, -— mert valamely, illat saját magára csakugyan nem lehet kellemes, minthogy a hanghullámok előtt saját, zenei hatásuk ismeretlen. A hanghullámok törvényeiből azonban tud­va van. hogy zenei összhang legalább két különféle hangnak egy­idejű létrejövetele álíal támadhat : a. különféle illatanyagok harmó­niája és disharnioüiája is ily módon volna tehát .láger szerint, ér­telmezendő. —- Minőn tehát valamely állat többféle tápanyag közül t'gyet kiválaszt magának : ez onnan van. mert a saját illatanyag az;

orr takhártyáján harmóniába jött ama tápszer illő részeivel, vagyis a kellemes érzetét keltette U.\ Lenne. Tudvalevő dolog Jáger sze­rint, liouy mindeii szervünknek sől az egye-; szöveíe-opo: ínak. rend­szereknek is külön-külön megvan a. saját jelk-mző határozati illatuk. Ilázi álhiíaink veséjét, májút, herét, egyes ízonüiyaiábjaii pusztán ízlelve megkülönbözteti az ember; szagló érzékünk segélyével jDedi.ur még pontosabb a megkülönböztetés, s éeen ezért jlig^r szerint, né­mely betegséget az 01 vos nem elméleti diagnózis, hanem ,.szagja'; •után képes megállapít ni.

Ez még mind hagyján, hanem .láger a iai'sas vonzódást és ellenszenvet, a - barátságot, gyülö'sége! is az ..illatok" osztályozása alapján 'akarja, értelmezni. Hogy barátaink mogviiasztasáhar épen az illat iitán igazodnánk el : erre nézve po.sitiv bizonyítékokat nem hozhat íel, de negatíve igenis igazolva látja, elméletéi, mert a kel­lemetlen leheiietü egyénekkel egyáltalán nem rokonszenvezünk s akárminő okból nndoritó bőrlegzéso legyen valakinek, azt barátunk ká választani nem vagyunk képesek. Innen vau -zenute az izraeli­ták és keresztények közt uralgó ellenszenv is s a iekete é3 fehér. khinai és európai e szút hangzó' illat miatt idegenkednek egymástól. Szeretet, gyűlölség, aggodalom, telelőin mind az a l a n y i és t á r g y i illatok kölcsönös viszonyából keletkeznek.

Midőn ezért Carriere Móricz az ..Aua^laii'ge,- Aligememe Zei­tung" tudományos mellékletén .lágert megtámadja s egyesen esetlen trétáuak minősíti .láger amaz állitá-át. hogy a lélek megfogható substantia volna : .láger az állatkertre utal, a hol naponta kitűnik, miként kémleli ..szaga" után a farkas, oro-zlan. tigris, léhát az em­berrel haiezias ellenkezésben álló niindmi állat a közeledő' egyéne­ket s hogyan ismeri te! az első szimat uíáii gazdáját \ agy tápláló őrét. l'.gy jo macska puszta jelenlétévé iviteg-'sben tartja az ege­reket, melyek kigőzölgéséi rögtön és/r.vi . / ! ] ; . A mezei nyu). őzgidó remeg, ha egy íóka, kutya veey vadász •.,•.[aa:ija!: felé hajtja a szél s a lova!:, juhok a legnagyobb sötét éjben mjdalmas rmn< géssel áll­nak meg, midőn a tarka--; megérzik.

A szellemi élet jelenségei, a kedé!yália;sele,i, iiy.'ténkép az idegrendszer két féle illatából keletkeznének, meg pedig a husievesre emlékeztető ..illat" a derüli, kellemes hangulatot gvrjev.te-ié fel. — az iszapia emlékeztető . .pára" pedig lehangolí-agot', búi \agj agsei-dahuaí eredményez, Jáger számos példával igvek -zik .•• tételét erő­sítgetni, s hogv természetes halállal kimúló állatok he.-a kelleiuetlen izii. abból magyarázza ki. mert ezeknél a hálák-- v i g ő d é s és pyöf-relém izgalmaiban ama, visszataszítói ideglzzedmány nagy mértékben kifejlett. A halászok is tudják jól. Imígy ha a vizbö! kifogott hahii menten leölik, sokkal ízletesebb falatol nyújt, —- mintha még vizes edényekben elet és halál közt egy ideig vergődni engedik s a lassú halálnak áldozatául hagyjál..

Hogy derűit hangulatunkban az étéi ízesebb s iöbbeí. vagyunk képesek megemel t em. -•• azt is abból magyarázza ki .láger, mert ilyenkor az élvezett tápanyag illata harmóniába jöhet saját ideg-reiídszei ütik illatával. .

46 Jager Schmidt 0. áüatgyógyintézeti tanár collegája vegytani

laboratóriumában az agyat reagentiáknak vélvén alá, azt találta, hogy sóslcasav, szénsav behatása alatt a tnjá.-.fehérnyével teljesen azonos illata van, inig phosphorsavval i^zapszagoi áraszt.

Ilyen és hasonló lej!égetésekkel halad tovább Jíiger müve, de nekünk nem lévőn szándékunkban olvasóinknál ez elméletnek pro­pagandát csinálni, izlelitőül tán elég is volt ennyi, mennyiből bőven kiderül, mekkora czinizmussal ostromolják a német tudósok az er­kölcsi világrendnek nálunk még hála istennek bevehetetlenül álló erősségeit.

Téglás Gábor.

A napsugár megcsókolta a szendergő rügyeeskét és a/. pólyáiból kibontakozva,, vidor arczczal üdvözli az élet első forrását. Oly gyenge még szegényke, ugy fázik, ha éjszakára fordul az idő, reszketve várja a hajnal első sugarát s ha el jött;, a hanyatlásnak indult élet uj erőre pezsdül. Xehány nap elmultával testben, erőben annyira gyarapodik, hogy alig le­hetne többé féltenünk. És mégis féltjük.

Eljön egy hideg éjszaka és tönkre teszi mindazt, mit a jó meleg nap épitett. A fejlődő bimbóval egyszerre megnépe­sül az erdő s onnan, hol eddig a némaság, a kieilenség ütötte fel tanyáját, vidám zene hangzik a járó kelők fülébe. A bo­garak ezreinek zsongása, ' a madarak most bús, majd vidám éneke egy harmóniába olvad össze Az üditö lég, a kedves harmónia eltölti a gyarló ember lelkét szeretettel, hálával az iránt, a ki mindezeket létrehozta.

Minden ör-.-ond, minden örül az életnek. A dal, a jókedv reggeiiől est 'g, sőt még azon tul is eltart.

Ma korán keltem fel. A szokatlanság kissé bágyasztott, de dús kárpótlást találtam a reggeli édes álom helyett azon érzelemben, mely szivemet fokról okra átjárta. Mindenütt élet, mindenütt mozgás a nagy természetben ! A létért való küz­delem a leglelkesebben foly mindenfelé. Perezre ledültem a harmatos fűre, hogy gondolkozzam azon erőkről, melyek ál­latot, növényit, ásványt oly szorosan egybetar tanak. Egyszerre szokatlan hang üti meg fülemet. Figyeltem. A hang újra is­métlődött :

— Kukuk ! kukuk ! Lassan megindultam a/on hely felé, honnan e hang jött.

Madaram egy fán munkálkodot t : nagyon el volt foglalva, -— óvatossága daczára nem vett észre és én teljes megfigyelést tehettem. Azonnal elhatároztam, hogy pár sorban leirom e madár életét, hasznosságát.

Ugy hiszem, hogy látásból mindenki ismeri a gerle nagy­ságú, hamvas szürke kakukot, melynek fehér hasa fekete hul-

47 lámzatos csíkokkal van ékítve. Farka hosszú, csőre kissé meg­görbült. Ifjúkori ruhája rendcsen vöröses barna. Költözködő madár, ápril végén jó hozzánk s már szeptemberben távozik.

Hanem nagyon különc/ egy teremtés ő ki gyeimé. Nincs az erdőnek egyetlen madara, melylyel barátságban éln-í, még saját faját sem szereti. Bizony ha i g y : érte sem rajongnak a többi madarak. Ha neszét veszik valahol, addig nem nyug­szanak, mig onnan el nem kergetik. Csufo'ják, csipkedik, ta­passzák, s nem ritkán meg is ölik. Különben is vad, ingerlé­keny, haragos természetét ilyenkor a legnagyobb fokra csi­gázzák s jaj annak a fecskének — mert ez üldözi legnagyobb kitartással — mely csőre közé akad ! szerencsés, ha élve meg­menekszik. Üldözéseknek, bo>zantásoknak leginkább költöz­ködés alkalmával van kitéve s ilyenkor többet szenved, mint a mennyit megérdemelne azon haszonért, melyet a gazdának ittléte alatt hajt.

Áprilisben, a mint az első rügyecske fejledezni kezd, a melengető, mindent uj életre keltő napsugár megindítja az életet azon apró tojáskákban is, melyeket egyes pillangók a múlt ősz végén raktak a levelektől megfosztott fák rüayeire. Tették pedig ezt azon számításból, hogy a tavaszkor kikelő állatkák azonnal táplálékot találjanak. Ezt meg is találják a fejlődő rügyecskén. A rest gazda nem szedi le azon pókhálós burkokat, melyek a hernyó tojásait rejtik, sőt még később sem sokat gondol a hüvelyknyi hosszúságra növekedett her­nyókkal. Gondatlansága folytán nem ritkán tönkremenne min­den gyümölcsfája, ha nem volna, a ki nyakon csípje a kárté­kony bestiákat.

No hanem megjelenik a kakuk épen a kellő időben, — hogy segitsen a gazda sorsán és megkímélje a lassú mozgású kertészt a fáradságtól. Irgalmatlanul esik neki a hernyóknak s visz véghez közöttük oly pusz'.itást, milyenre a legélesebb szemű gazda sem képes. Egész nap fut, farad, hogy kikeres­sen minden zeget zugot, hová a rügy irtoknak esek egyetlen példánya is befeküdt. Telhetetlen gyomra roppant sok her­nyót képes megemészteni, ugy hogy a gourrnand embert in­kább lehetne hozzá, mint ama bizonyos négylábúhoz hasonlí­tani, melynek főkép ugari élete nem valami irigylésre méltó.

Hogy a kakuk tojásait nem költi ki, hanem becsempészi más madarak fészkébe, a melyek aztán az édes-mostohát a legnagyobb gonddal ápolják, az mindenki előtt tudva van.

Hogy mi viszi a kakukot ilyen illetlen lépésre, — arról már sokan és sokfélekép gondolkoztak. La részemről azt tar tom, hogy ennek egyedüli oka a hasa, a melyért él-hal s mely mi-tt minden egyebe t : fészeképitést, költést, házassá­got háttérbe szőrit. Aztán hivatása is van ám a kakuknak. Ha ö a tavasz egyrészét fészekrakással, költéssel foglalná el, vájjon pótolná e helyét valaki? Betöltené-e azt az ürt, melyet az ő távolléte okoz a természet háztartásban — más madár ? Tehetne-e szolgálatot a gazdánas, konzerválhatná-e testét,

48

mel-ynek alkotása sok tápfelvételt igényel ? XV ítéljük el a szegény kakukot, hisz hozzá hasonló szüléket az emberek közt is találunk eleget. X'ieos o az emberek között is akár­hány becsempészett gyermek . . :' .Vera találtatik e olyan, ki oda dobja gyermek t a lelenezház mostoha dajkáinak, csak azért, hogy mindennapi kenyerét a mái könnyebben megke­reshesse >

Ha a kakuk hasát és gyomrát fölbontjuk, a gyomor bel­ső felületét egészen szőrösnek találjuk és pedig e szőrök egy irányba vannak simulva. Sokan azt liiszik, hogy a természet tői van ily csodásan alkotva Pedig- a dolog ugy áll, hogy a lenyelt hernyók szőrei tapadnak oda és okozzák az egész szőrburkolatot.

A kakuk nagyon kényelmes állat. F.gyáltalábaii gya­log járni nem szeret. A legkisebb árkot, vagy területet átre­püli, de gyalog a világért =era fáradna, a minek egyébiránt meg van az az oka, hogy lábai nincsenek a gyalogláshoz alkotva.

A kakuk az emberek elóu valódi orákulummá vált, A hozzá- kötött jóslást tehetség ha nincs is meg náia, de azért minden nemzet a régi időktől fogva a jelenkorig bevette a jósmadarak közé, Főleg a gyermekek szeretnek tőle kérde­zősködni s ha az ismert kérdésre „kdínk mond meg, hány esztendeig élek -•' nem. kapnak elég- ..kakukkot", van akkor szomorúság fzraelben, vagy tréfa, ha történetesen valamelyik kérdésére többször kakukkok. A székely gazdasszony h a c s a k lehetséges, nem kezdi rneg szaionáját a kakuk szólásig-, a minek különben igen sok előnye is lehet.

Sokat is tud ez a kakuk. .Megmondja, hogy a gyermeket megdorgálja e a mamája, ha késő estig madarászott az erdőn, megmondj i a leánynak, hány óv, hány hó, hány nap múlva megy férjhez, a. gazdának, hogy az elvetett kukoricza hoz-e bö termést, a képviselőnek, hogy jövőre m^gkapja-e a man­dátumot, a ..Xu-íuere-1 kiadójának, hogy hosszú életű lesz-e a ..Nemere Xaptára" stb.

Fel van a kakuk a jósló teliétsé.g minden nemeivel ru házva. Egyformán megmondja, hogy öröm vagy szomorúság ér-e, hogy a szerencse, vagy szerencsétlenség jár e hozzánk közelebb.

Fgy valóságos próféta, egy dámom a ki jó és rósz szel­lemekkel társalog. Azért mondta a régi görög, ha haragosan kellett valakire rárivaliani: ,.eis korakas", ezért mondja a ha­ragos ábrázatú német : ,.geh' zum Kukukk !:i

Minthogy a kakuk a karxalyhoz színezetére nézve né­mileg ha'-on'iit, azért jónak látta a különben tudós és bölcs Aristoteh's azt hinni róla, hogy a. jjárosodás ideje alatt át­változik karvalyiyá. Xénndy szláv törzsek rneg azt beszélik íóla, hogy szegény feje egy csal<> molnár volt, da csalásáért -— t. i, b<.gy igen sok vámot vett •— az Ur megbüntette és átalakult egy minden többi madár által gyűlölt kakukká, Ü

49

hogy mindig emlékezzék emberi életére, az ellopott l :szttel bemázoltatott.

Olasz- és Görögországban a költözködő kakukot nagy­ban vadászszák. Körülbelül 50 fajban ismeretes és el van a legészakibb tartományokig terjedve. Azt mondja egy angol természetvizsgáló, hogy láthatni ót márcziusban Málta szige­tén a Szent-jános-kenyérfán, a svéd pusztákon májusban, az örökös hó határán a Himalaya hegylánczon meggörbült nyír­fákon júliusban és ismeretes bájos termete India síkságainak narancs ligeteiben novemberben.

Hangja egyébiránt nem valami kellemes, néha gixeket csinál, a mivel nem igen szokta megnyerni azokat, a kik va­lami bajban hozzáfordulnak jövendő mondásért. Gyakran a „kakukk" szónak csak felét mondja ki, a mit aztán félévr?, félhónapra stb. szoktak értelmezni.

Szólni szeretnék még a kakuk természetű emberekről is, de jónak látom felhagyni vele, mert félek, hogy darázsfészek­be nyúlok.

l>r. Száttz I s tván .

Ismerek egy roskíaif. elavult kis házat, küszöbét naponta sokszor általlépem. Ismerem régóta; Teteje egy -/áza.d zivatarát tartja. .Mégis a jó isten gondviselő karja Egy a hogy — megóvta.

Kgy jó üreg asszony, áldott, szolid lélek. Ks egy megtört testű, őszbevegyült férfi KI itt békességben: Emlékeit őrzik boldog, szebb időknek, Emlékeit csupán, mert vissza nem jőnek. Mik eltűntek regen.

Mint a hanyatló nap pihenőre szállva. Halavány sugárit eregeti szálra A letarolt rétre : S mielőtt letérne majd a nyugalomra, Kötögeti .magát sárguló falombra, Hervadó levéli e :

Eletük közelgő isendca pstveléuou Emlékezetüknek igy eresztik szálát At egy múlt világon:

Jiwwie }f»fiií/cií

50

Kötögetik", fűzik magokhoz, mi emlék. Tiol a gondolat, sziv eyiigodóm pihennék Egy íiii'i^odvii'i'igiiii.

Xoin nK'^/.i1 o háztól a tt'incti'í lékeik. Zarándokló ln'lyc a két jó örcLHiek : Egyetlen (•«;.' vágyuk : Koszorút tenni le egy jeltelen *ilT:-i. Elhunyt; szép remények temetve e m'híi — Egyetlen loámuk.

Es ez. on 1 ; asszony. <- jainlan' jo leiek. Ila hazatér innét megnehezült •./.Ívvel, bú-a idein. Jiiiiit másk< r : Fii megvek elébe, haza c-»ak én váiuin. < h'ónitő! reszketve kai jaimba záróim Mf'g/.sókfilriin" száz-.zoi.

S ha beszáll az est\e a kie-i s/uhába, Csöndé:- dologhoz lál iijr;i a kél öreg: Egyik olvas künyvhi'íl. A másik öltögcl, a UH gvor-an váltja S észre sem veszi. hot:}' vAii:W:'i i nciji látja. Nem — a forró kónytói.

bolkombó] sz.ei'('íelil •" ]•;•'í jó óreeet. \ esse bár a világ gyűlölőiéi, reám Ezernyi átokkal : Majd e két öregnek kínjaiba düh. ' . Átkom áldássá lesz. ujra idve/ül'.o Ajia-. anyn-oiéikkal.

A „Chinai Soja-hah" im\uJionosilá.sa. A megyei tisztelt gazda-közö;i-.éü isim-n figy bte galmá-

ban bízva, bátor leszek fölhívni íigy-dmé-t ci;y alább ismerte tendő növény meghonosításai a.

Két év alatt, voltam szerenr-,é>; a ..Chinai Sojabaimt" le,--melhetni csekély mennyiség-ben kiüinö -ÓKorrel és gyakorlati haszonnal. V. termény Ázsiából hr>zak>U [Európába ^ ma Eu­rópában iffon élénk mozgalom van meghonosításáért, — men­től szélesebb körbeni való termeléséért : mert mindenütt igen dúsan jutalmazza a tett munkál táp dus szem s 'szalmájával és termési bőségével.

E növény megterem megyénk minden vidékén; meg'

M

elégszik soványabb földeinkkel, ezek közül igaz, inkább sze­reti azon talajuakat, melyek lazábbak és a nedves időjáráskor is nem iszapolódnak l e ; megterem igen szép eredménynyel dombosabb vidékünkön, homokos talajban is, csakhogy itt 8o--ioo°'0 az eredmény, inig fenti talajból 300—360° 0.

Éghajlatunk pompásan megegyez természetével; nem árt neki a korai, késői fagy, áttelel a száraz földben, nagyon sze­reti a száraz esztendőt, miáltal is igen gyakorlati értékkel bir, mert inig tengerink s hüvelyeseink tönkre mennek a szá­razság miatt, addig ez buján tenyész.

Vetése egyszerűen, a répa ültetéshez használt borozdáló 4 — 5 fogú gereblye nyoma után 15 cm. távra egyenként esz-közlendő.

Megmivelése kevés fáradságot igényel. Első kapáláskor figyelve eltávolitunk minden gyomot. Midőn a növény már 4—5 cm. magasra nőtt, saját maga elpusztítja a megmaradt gyomot sürü gyökérzete és lombozat* által, s ha mégis ma­radna vagy egy yyom, az a felületes (nem hantozó) második kapálással eltávolítandó.

c.rési ideje augusztus hónip , midő hüvelyei teljesen ki­száradnak, levelei, ágai szintén, szeme szép sárga áttetsző lesz : mikor is száraz napon vagy mint hüvelyes terményt tépjük ki és szép soronként rakjuk szekérre, — vagy lekaszáljuk és ugy sorokból rakjuk fel. Első esetben igaz, hogy a dus gyökér^ettel föld is vegyülhet leendő takarmányszalmánk kö­zé, de egyik esetben sem kell tar tanunk a hüvelyek szétpat-tanhatásától, mert annál sokkal szilárdabban zárvák és mégis közönséges csépünk alatt könnyen kitisztíthatok.

Növényünk, mint a rövid időn tett tapasztalásom is meg­győzött, a legkitűnőbb, a legtápdusabb zöld takarmányt és a Iggtápdusabb, szárított szemes takarnyt és a legtápdusabb szemtermést srolgáltatja eddig is, mert minden ily nemű ter­ményeinken felül, maga a szem, mig a tengeri s hüvelyes ve-teményeink 25".,, legényt és 2",-, zsíranyagot tartalmaznak, ad­dig 30'''..,, legényt és 16" „ zsíranyagot tartalmaz ; ezen kis ve-gyeimezés is növényünk mellett szól, kitüntetvén szép fölé­nyét említett növényeink fölött a takarmányozás és hizlalás ugy őszgabonánknak kenyérül használandó vegyítéseinél is. --

Ez évi termesztésre használatára föl egy 3 véka féréjü földhöz 5 liter magot s kaptam belőle 2 és fél hektóliter ma­got, melyből óhajtok a n. é. gazdaközönség részére 2 hektó­litert kicsinybeni elárusitás végett bocsátani kilóját 30 krban .

Ezen igen kitűnő és hasznos növény pártfogását tiszte­iéitől kérem a nagyérdemű gazdaközönségtől.

Seps i szen tgyörgyön , 1880. november havában.

Misa Odtfit.

§2

A szultán czimei. A --zultáu kelőbb ezime- padisah. azaz: a fejedelmek atyja, vagy királyok kiráh'a. Többi czimm a következők: Isten helytartója: a próléta utódja: a mozlimok főpapja, vagy á hivők parancsnoka: a vih'ii;-. vagy emberiséé menhelye: istenség ár­nya és vmkiar : ez utóbbi annyi! jelent, mart .emberölő \érivó'-\ ~~ Kzen ezim a szultánok- hajdani jogú i'a vonatkozik, mely szerint sza­bad volt nekik mindennap tizennéirv ember! megöletni minden ok és törvényszerű eljárás nélkül. - Kzen szörnyii fejedelmi előjogról 1839-ben mondott le az akkori sz.ii'fáu egy huiíi-slieni vagy „ma­gasztos irat" által.

A legerősebb iü. XI. Lijo- íraimzia király önmaga volt ín.'i' gának minisztere és tanácsosa. l!re/e i'ét' r. normandiai gi'óí, egy­szer a királyt nagyon kis lovon lát 'a lovagolni s azi monda, hogy mégis ez a legerősebb lú egész l'Yaneziaországban. „Hogy-hogy V;:

kérdé a király. „Ej. fole'é lireze. hiszen ügetve, hordja hátán a. ki­rályt és egész minisztertanácsát.-

Az üveggyártás történetéhez. Az üveg-gyártás Angliába 1D77-ben hozatott be. Ablaküveget ez időben JLanionban készítettek, na­gyobb üvegtáblákat tükrüknek stb. lOT-'l-b.ui l.timbethben velenezei munkások gyártottak, kiket l 'uekinghani berezeg hívott Angliába. Az üveg-ipar Kkócziabi Ví. .lakai) király által hozatott be. a ki e szabadalommal 1010-ben Hay Oyöegy lordot rnházta tel .'!] év tar­tamára. A lord e jogot később llobinson nevű kere-kodőnek. Robin-son pedig Masell l íóben nlíengernagvnak adia el. Azel -ő üveggyár Wumysban állíttatott tel : később rendes gyárak áililtattak tél I'res-tonpansban és Leithban. ez utóbbi gyárban I7<>1. január 7-ért oly óriási nagyságú palaczknt iítttak. inelynek taralmú. 10 ' gallon volt,

A rózsák Európában a XÍV. században 1erj.-dtek el. Inamé! az első rózsák 1;!22-ben vitettek ajáiidékképen Angliába s innét terjedtek el aztán egyeli országokban is. Az kétséget sem szenved. hogy Európában a rózsák első hazáin (d.-'szország. Mái' a régi ró­maiak is kedveitek a rózsákat s náluk a rózsa, a bizalom jelvénye volt. Ha vn.utki bi/elmf.-.nn közüh más-al \:il;u;i!v. rózsát adott ne-. ki. Innét származótr. a kifejezés: ..snl) rosa'-. mi kórülbelő] annyit jelent, mint : ..köztünk hgycn mondva."

Toltlott-foiclott ember. Saint-eVvorhen él eny üreg invalidus katona, ki tömérdek sebet kapóit. Ellőtték kezét, lábát, orrát le­vágták, egyik szemét kiszúrták, tejei bezúzták. A hiányokat ugy a. hogy pótolták, s most egyik karja aozélrugókból áil. egyik lába. fa­lad, egyik szeme üvegből, orra mestcnséges. és koponyája ezüsttel van kifoltozva.

Ap3TO

53

IV. Henrik Útjában egy város kapuja előtt több rendbeli kül­döttség által fogadtatott : az egyiknek ta;:ja épen szónoklatát akarta megkezdeni, a miül egy közéd álló. gyiimöiéscsol terhelt szamár or-ditásával rengette mee.- a levegői. - „Ha szabadna kérnem uraim, monda a király .,esak sorban etnmás után".

A hol már nincsenek legöregebb emberek. A ..Mainz. Tgbi." irta: Ijizonvos vitás jogi kérdc-beé mely törvényhatóságunkat már hosszabb idő' óta foglalkoztatja, egy szomszéd község polgármestere hivatalos utón felszőlittatott, hogy hallgassa ki a község legidősebb embereit. Á törvényszékhez, néhány nap múlva következő válasz ér­kezett : ,,A nagyherezegi polgármesteri hivatal nincs azon helyzet­ben, hogy a fenn jelzett kívánságnak eleget tehessen, minthogy a község legöregebb emberei már ISf.ió-ben meghaltak."

Fejedelmi játszma hajdan. II. Frigyes pfalzi választófejedelem egy izben az eicbslaedti püspökkel kártyázott s minden kártyára egy krajezárt tett. Hanem a püspök kifogást tett e magas játék el­len. „Ez nagyon sok .' monda, hiszen ily módon egy egész forintot is el lehet veszteni !"

A férfiak és nök szíve. Egy angol orvos. Glendossning, össze­hasonlításokat tett a térti- s a női szív között s arra a tapaszta­latra jutott, hogy a nők szive rendesen jóval könyebb, mint a fér­fiaké, s a mi különösen érdekes, míg a féríi-sziv a korral együtt folyton súlyosbít], a nők szive a harminczadik életév után mindig könnyebb lesz.

A hol asszonynya! fizetnek. Fnainarch szigetén a pénz helyét asszonyok pótolják. Adás-vevésnél nem pénzzel, hanem leánynyal vagy aw.onynyal tizeinek- s a portéka, értékéhez képest adnak egy vagy több nőszemélyf. Vájjon lehet-e ezt a pénzt is hamisítani ?

Udvarias bíró. Egy amerikai bíró következő módon hirdelé ki a lialálitélelet egv gyilkosnak : ..fogoly M. ur, szabad önt arra kérnem, hogy felemelkedjék r Ez olyan formalitás, melyet a törvény parancsol, máskülönben nem fárasztanám önt. Ön egy büntettél vá­doltatik, melyet — agy hiszem, de a nélkül, hogy egyéni vélemé­nyemet akarnám ér\ényesiteni — gyilkosságnak neveznek, s az es­küdtszék ezért •—- meit bűnösnek találta —- halálra itélle önt. E szerint nagy sajnálattal kénytelen vagyok ormok tudtára adni, hogy az ítélet szerint a nyakánál fogva föl fog akasztatni, a míg egészen holt lesz. Kérem, te----ék leülni s engedje meg', hogy még egy kér­dést tegyek: milyen időben gondolja, hogy ez legalkalmasabb lenne?"

TÚl-udvariasság. Egy í'rnnezia lapban nemrég ily hirdetés je­lent meg : ..Igen tinóm borítékok urak és hölgyek részére." Nagyon csalódnék, a ki azt hinné, hogy itt talán levélboritékról van szó. Xeji, hanem egy vászonkereskedés hirdeti tinóm ingeit ós lábra va­lóit, hanem miután e kifejezéseket a szerkesztő udvariatlanoknak találta, azért használta helyettök a ..boríték" szót.

Hogy mennyi ravaszságot keli néha használni arra, hogy ké­sedelmes adóstól pénzt csikarjanak ki, arról a kii vetkező történet nvujt iogahnat. Egy nőszabó. fi mint vig czhubora általánosan is-

54.

méretes volt. egy házaspár gyöngédebb felének íuhákat szolgálta­tott, de pénzét sehogyse kaphatta meg. Valahányszor segédjét » pénzért küldé. a szép fiatal asszony, a kinek bájait férje gondosan őrizé, rendesen azt mondta: ..férjem nincs honn." A szabó tehet elhatározta, hogy egyszer személyesen próbál szerenc-sét. Először a házgondnoknál bizonyosodott meg arról, hogy a férj csakugyan honn van; a mint fölment tehát, a legnagyobb udvariassággal kérte pén­zét. Pe ő se járt jobban, mint segédje es feleleiül ezt kapta; „Bo­csásson meg, de férjein nincs honn." •••-• .,(Vakugyan '< akkor hál . . ." ezzel hatalmas csók csattant, aztán még egy; az ajtó hirtelen fölpattant és a dühös fejj rohant ki a mellékszobából : „Uram .' ki-áltá, miként merészelheté, hogy megcsókolja nőmet '?* --- ..Eszem ágában >em volt. felelte a szabó kaczagva. e-aipán kezemre czup-pantgattam. . . . Azonban minthogy szerencsém van . . .'• ezzel át­adta *a féltékeny férjnek a számlát, kinek szégyenszemre ki kellett azt fizetnie, mig ellenben a zavarában é« szégyenében piruló fiatal nó' a mellékszobába surrant.

Büszke válasz. V, Károly császár egykor valamely fontos ügy­ben követet küldött Sok-ima-ti császárhoz. A követel legott a szul­tán elé bocsátották. Soleiinan egy kis kereveten tilt. ele melyen kí­vül az egész teremben egyetlen ülőhely *e találkozott. Szándékosan távolították el azokat, hogy a. követet arra kényszerítsék, hogy áll­va maradjon a, szultán előtt. A kövei tudta ezt: csupán egy pilla­natra nézett körül a szobában, aztán levette válláról aranvnyu! és gyöngyökkel hímzett köpenyét, kiterítette a szultán előtt é». keletie­sen helyet foglalt rajta, mintha mindig ezt szokta volna tenni. Az­tán küldetésének czéiját oly kitűnően adta elő, hogy a szultán min­denbe beleegyezett, mit a császár kivánt. A kihallgatás véget ér­vén, a követ távozott, de köpenyét a szultán előtt hagyta. Azt hit­ték, hogy u követ csupán megfeledkezett köpenyéről és azért visz-szaszólitották. ő azonban finom mosoiylyal feleié: V. károly császár követei nem szokták magukkal vinni székeiket 1

Hosszadalmas halotti torok. Utazók állítása szerint a gazdag Tgoletes ősi törzsnél Luzzon szigetén, a halotti torok gyakran hóna­pokig tartanak el. A megboldogultat fölültetik a kunyhóban, a ro­konok pedig a hulla előtt elköltenek mindent, a mit az ennivalóból hátrahagyott: rizst, gyümölcsöt, lovakat, ebeket, bivalyokat stb. az utolsó falatig. — A hullát csakis e szent kötelesség teljesítése után fektetik koporsóba és viszik magas hegyre, hogy ott csősz gyanánt szerepeljen és a rozsültetvényekre őrködjék.

Egy különös adó-nemfizetö él Ohio köztársaság egyik falujá­ban. "Wyairt Dávidnak hívják. Pár év előtt egész vagyonát átirattá „a mennybéli Istenre" s azóta állhatatosan megtagadja az államnak az adófizetést. Az adóhivatal felszólította őt, hogy hátralékos adóját fizesse be. hanem Wyant eme tiltakozással felelt: ,,En, az Isten há­zának ajtónállója és e szabad isteni intézet tagja, értesítem Ohio állam kincstárnokát, hogy a kérdéses birtok az adóhátralék miatt sem le nem foglalható, sem eladásra fel nem ajánlható."

55

Erős" asszonyok. Erzsébet IV. Károly császár utolsó neje, Szü­letett ^siettíni herrzegnö. a Közép-korban a legerősebb asszony \o!t. "Vlirldrn férje bl.'iő-beii Prágában lovagjátékot tartort. Erzsébet ketté-ioi't <-ix\ paikóí. mint valami száraz kemérdarnbot . (.'sak egy ve-télytarsnője volt. : Limburg.a asszony. Emészt berezegnek a neje, ki vele 1 t!<»-bm kelt eg\ he. E szintén rendkívüli testi erővel megál­dott no puszta ököllel szedet M-T1 keresztül a deszkán s egymázsás kövekkel könnyen dobálózott.

Furcsa vadász-Sport. A sportnak egy különös nemét találta fel Wirtbley Inni. NCki ugyanis az volt kcd\enez szenvedélye, hogy egy-egy kíinyvet szolgája által elrejtetett könyvtárában s e könyvel aztán keresni kezdte. A keresés néha napokon át. tartott, s mint a lord minden ismerősét biztosba, igen nagy élvezetet és mulatságot szerzett neki. A had e furcsa sportot ,,könyvvadászat"-nak nevezte.

Uj. Valami és Semmi. Hamburgban az ötvenes években élt egy különcz ember, kinek: neve Ej volt (természetesen nem magyar nyelven). Ej egyszer megházasodott > mikor az első gyermeke meg­született, annak Valami nevet adóit, mert mint monda, ez a gyer­mek házasságában egészen nj v a l a m i . Nemsokára ezután másik gyermeke is született, ennek meg Semmi nevet adott, mit azzal ok-adatolt, hogy ez a gyermek már s e m m i u j -,em házasságában.

Óriás kolbász. Az eddig készült kolbászok között, alkalmasint legnagyobb volt az. melyet Königshergheu készítettek az ottani hen­tesek lös.-i-han újév napjára, mikor is diszmenetben nagy muzsika­szó mellett hordták körül az egé.-z városban. Ez óriás kolbászhoz nem kevesebb mint Mfi nagy sonkát használtak led: hossza 596 rőt és sulya t-'U Iont volt. A menet alkalmával 91 ember vitte hosszú póznákon.

Mi a SZ8mte!e:i3éy? A szemtelenséget valaki így határozta meg: Szemtelenség az. imkor valami arczátian embert ledobnak az első emeletről, akkor visszafordul és azt mondja: ..Köszönöm, hi­szen agy is le akartam jönni!'"

Hatalmas horko!ók. ..Soha s-m felejtem el. milyen nyugtalan éjem volt. mikor legutóbb Pesten voltam. Az Arany-taplónál voltam szállva. A s/.onis/éds/.o'nábaii k H mészároslegéuy aludt. Ezek ugy borívogiak. hogy az egvik hortyogás iva! az ajtót mindig kinyitotta, a másik meg boesiiVta. ugy hogy a sok ajtóos ittogtatás miatt nem tudtam egész éjjel aludni."'

Második M Ünchhausen. ..A múlt héten Ohio egyik puszta vi­dékén lovagoltam keresztül. Szörnyű hideg volt. Egyszerre egy óri­ás, i csavargóval találkozom. Egyedül voltam. A csavargó felém ro­han és meg akar reaadni. kihúzom én a pisztolyomat. Akkor jut eszembe, hogy nincs a csőben golyó, csak lőpor. Hanem feltaláltam magamat. Beleköpök a e-ó'be. - -- megfagy, — és lelőttem a ficzkót, — - mivel y Jég-nyál-golyóval !''

Szomorú visszaemlékezés. ..Tudja barátom, ez azon hely. hol a nagy árvízkor olyan szerencsétlenül jár tam. Akkor vesztettem el itt a nőmet és a kalapomat. a kalap még egészen uj volt."

Hasznos tudnivalók, A fal nedvessége eUeit, A legjobb kipróbál' s/er a ncchesség

ellen a következő: vegyünk 8 kilogramm Uíszonkátrány t. 1 klgrm. aszfaltot és fél kilo fehér ezukrot. V, két möbbi anyagot külön ''el­olvasztjuk, a kátrányt is külön edényben felforraljak s aztán mind a hármat forrón összekeverjük. A nedves falról aztán a \akolatot egészen a kőig le kel! kaparni, de legalább egy lábnyival tovább. mint a meddig a nedves fiit terjedőit : aztán egé>zen tomm b'má-zoltatik a lenn leirt keverékkel: ha megszárad:-, a ln-mázolás me­gint ismételtetik. A hemázolást nagyon nedves fiám • !---J-s/er kell ismételni, s aztán, ha tökéletesen megszáradt, njból be kell vakolni és befesteni, vagy bemeszelni. Ezen szert olyan falaknál is alkal-mázták, melyeken a túlságos nedvesség miatt zöid penész, moh kép­ződött, s annak alkalmazása után többé semmi nyoma sem lát szék a nedvességnek.

Prímek moiv.tyj. Jó *:nii]őv'uü téhér liazis/appan forraltassék fel vízben, az így nyert ló öntessék kendőn kérésziül. A langyos (de nem forró) lében kimosatik a szó'n.omii. dörzsölés nélkül, csu­pán gyenge mosás és bemártás által, s ezt többször kell friss szap­pan lével, végül tiszta folyó- vagy esővízzé! ismételni. A szárítás a szabad levegői; történik. A. fehér bundaamnni-, rizsporral kell behin­teni s aztán kitésüitotik. Végül puha s<;jjal lassú k;poroltatik.

Szojjtutú-ih'ey tjiy ixektl' vzámAra. Az orvosik részéről már több izben figyelmeztetés történt a káios hatásra nézve, mely ezen edé­nyek tisztátlan tartása által a. gyermekekre háramlik; a tartalom ugyanis igen könnyen megsavanyodik, a mi által kelesztő hatás idéztetik elő s ez a gyermek gyomrában jut érvényre. Saiíor váro­sában egy orvos a nagyszámú gyermek-halálozási esetekel ennek tu­lajdonította. Ezen baj kikerülésére ajánlja, hogy állandóan két edény használtassék. melyek közül az egyik, mialatt a másik használtatik. vízből és szénsavas nátronból álló keverék alatt tartassék. E folya­dék megakadályoz mindennemű savképződést s igy a veszélyt is el­hárítja ; természetes, hogy a gummicső-. mit a gyermek a szájába vesz, szintén e folyadékba mártassék. Kosz és egészségtelen tápanyag főoka a gyermek halálának, akár s o rv a d á s. akár d i a r r h o e okozta légyen az.

Legjobb tojás-próba. Ha tojást télire akarunk eltenni és kény­telenek vagyunk azt venni, akkor a következő módon győződhetünk meg azoknak jó és íris voltáról. Egy nem épen szerfelett mély tálat megtoltunk lágy — azaz folyó- vagy eső\ ízzel — és annyi sót te­szünk bele, a mennyit a víz fölolvasztani képes és a már gyertyánál kiválogatott tojást egymásután belerakjak. A legfrissebbek a víz fe­nekére szállnak. — a kevésbé frissek mintegy félig elmerülnek, a lagrégibbek a felszínen maradnak. E szerint lehet a tojást szétválo­gatni és külön-külön eltenni. Természetesen a legrégibbre kerül elő­ször az elhasználás sora.

57

Vasoi c's aczflt a rozfdóW, megóvni a következő rntfclon c-lke szítéit filajjal való bekenés által lehet-: Vigyünk íaoiajat egy tálba s öntsünk bele többször egymá-HHáu - - ({•• óvaieí-an ! — felolvasz­tott ént. Avagy vegyünk egy íéikiiogninnii la olajra i 2 A-l-.i égetett magiieziát, koveijül-. össze jé!, hagytuk egvnár napig' a. napon állni, aztán szüljük le. Mind a két o!aj ;<..'.<••<; tulajdonsaival bír, hogy a rozsdásodásl meggátolja, só! a már léiezú rozsdát i-; oltavoliija. ha a rozsdás helyeket jól megdob•z.söljük veié. A íinom. oiszolt aczel-árlikat legjobban megóvhatjuk a rozsdától, ha tinenira töi't odaülan rnészporba Usszük. Az angol mv.éiáru-kés/itök a legfinomabb áru­kat is a becsomagolás előtt meszes vízbe mártják.

Nvhh ciitvi-r.lt'!! elleni :-:c,-. A nehéz emésztés ellen sikerrel basználhafó a következő szer: W-ziink ! !" gramm iimpógyökereí. 00 gr. pimpmollagyökeroí. 4-0 gr. kahnu-t. 40 gr. gyömbért. 40 gr. galangagyökeref. 40 gr. tarnic-ot. 40 gr. koíontbogx ókorét, 40 gr. szegiügyökeret. 40 gr, fahéjat. M'> aramnmyl éretlen apró narancsot. 20 gr. aiigelj);;igyö!-e.)'et, 80 gr. majoránnát. 4(i gr. ánizst. 2 nehe­zék kardamomot; ezeket keverjük mintegy 7 liternyi tisztított láng­gal, az egészet állni hagyjuk 10—-12 iiap :g. akkor még adunk hoz­zá 2 nehezék ber.sosmentaohrjaí, 1 nehezek fahéj olajat s végül 2 liter vizet; álim hagyjuk 4—5 nnpig. akkor egy tiszta üvegbe le­szűrjük-. K szerből evés urán nehán;. eseppet véve. -x>, emésztést je ­lentékenyen niegköji nyitjuk.

K'ÜHKŰ L't'zi)io,<f(ú^;t)rt készíthetünk a következő módon: Szed­jünk ősszei magától lebukott, tehát cg--zen érett vadgesztenyét, há­mozzuk meg, metéljük vékony szeleiéi re. --- szárítsuk meg sütőben vagy kenyér mán a keni, '.czél.sen tdy ou szárazra, hogy mozsárban tinóm porrá, törhessük s keverjük ö--s/.- lin<mi buza-korpával, ngy. hogy két rész gesztenye-porra, ;gy rész kerpáí számítunk; csepeg­tessünk rá keserü-mandd e-olaj.O es dörzsöljük el jól a korpával és gesztenye-porral s tegyük el jól záródó dobozban utgy üvegben. — Használatkor vegyünk egy csipetet ezen nuwló-porból s keverjük essze tenyerünkben langyos foiyóviz xc! s dörzsöljük meg vele a ke­zeket. A hatás megb'pö; már néhány napi aíkabuazás után meglá­gyul a bőr, sima, ti bér és puha lesz.

,Jo fijt'ks:ciit-íaj:ítxz. A lyuk-zeniét ugyan legjobban lehet kiir­tani, ha minden heten legalább egyszer kivágatik, — de minthogy ezen operáezióra igen ügyes műértő kéz és fölötte éles tyukszemkés szükséges és sokkal több ember van. a ki tyúkszemmel, mint a ki az emiitett két kellékkel bir, e szerint máskép kell segíteni a ba­jon. Kgy kávéskanáhiyi tiszta kátrányt jól össze kell keverni ugyan­annyi salétrom-porral, aztán puha ócska keszfyübőrre kenui és a tyúkszemre tapasztani. A tapasz rajta marad két-három napig; ezen idő alatt a tyúkszem egészen kiemeikedlk .-záraz és porhanyós lesz. ugy hegy könnyen eltávolítható bármilyen tompa kis tollkéssel, -mert nem kell vágni, csak lehántani. A ki nem ért a tyukszemvá-gáshoz, az ne is fogjon hozzá, mert az ügyetlen vágás és bevágás által igen veszedelmes baj, sót halál is előidézhető.

5e F'yi/szerü rs jó fottfisztitó-vh. Végy -! kanállal szalamia-szcszt.

I .kanállal finomított borszeszt és egy kanállal finomra tort konyha­sót. Ezeket egy tivolién addig k< 11 rázni, a mig a kétféle só fel­oldódik. - Ezen (olvadékkal mindennemű zsirlnltokai ki lehet venni a kölniekből: a pecsétes helyet e folyadékba mártod kis kelével, vagy gyapjúszövet i legjobb durva ilanelli darabbal, vagy ha ;i kelnie igen l imai, szivacsosai kell dörzsölni: az olajiesíék. kátrány és ezukros bo!őtl-ic pecséteket előbb egy kis irósvaijai kell megkenni, hogy feloldódjanak.

Mii'ni-ni'')'-.ff. Egy nyolezad liter finomított >zesz es ugyan­annyi íerpentmszesz üsszekevcrtctik. s :!() grainni kántor olditik fel benne. Ezen folyadékot jól bedugaszolt ihegben kell ebenni és hasz­nálat előtt jól felrázni. Az elteeudő szőrmés ruhákat lepedőbe kell tekerni és ugy eltenni; azon szekrénybe is a ruhák közé az emlí­tett folyadékkal jól megnedvesíteti itatóspapirt kell rakni, mely ösz-szegyüreíik. hogy annál több folyadékot vegyen magába. Ilyen meg­itatott papirgomolyákat minden szekrénybe lehel tenni, ho! poszíó-és szőrkehue-ruhák tartatnak. Az erős kántor- és terpoutmszag el­űzi, sőt megöli a molyokat. Ha- a ruhát használni akarja az ember : egypár perozre kiteszi a levegőre és kirázza, mikor is az erő.- szag igen hamar eltűnik. A nyár folytán többször újból keli a papírokat az emiitett folyadékkal megnedvesíteni.

7('7-/í fr'-s uijnrl-ii. Július elején kis fészkeket, készítünk a ká­poszta közt, s azokba kis fajta, ügynevezett fürlugorkákat illtetünk, aztán gondo-an ügyelünk arra. mikor kezd a káposzta, fejeket ké­pezni, — sí olyankor aztán a i'élnövosü ugorkát az indával együtt fölemeljük és beleillesztjük a. kápos/ta-lejebe. — d e c s a k e g y e t egy káposztába. — de ugy, hogy szivét meg no sértsük : az ugorka tovább nő a káposztában, mely azt. a mint lassan fejesedik. ma­gába zárja. Mikor a káposztát ősszel kivágják, azon tejeket, melyek ngorkát tartalmaznak, tövestől ki kel] venni, és szellős, de higynien-tet pinezében homokba elültetni ; az ugorka így a káposztával együtt egész fris marad és e szerint, melegágy nélkül is. tél közepén íris ugorkasalátával lephetjük meg kedves vendégeinket.

Kr.ziifiik i!in,«'im. Százhúsz gramm közönséges szappant felol­vasztunk negyven gramm vizben. Adunk hozzá nvolezvao gramm fehérítő folyadékot és egy nehezék' szalamia-szeszt. K keverékbe mártott ilánelldarabbal a kesztyűt addig dörz >öljak, mig az minden szennytől megtisztul.

J'hruijúk l-i'rrti'i:-a. A káposzta-hernyók elén legsikeresebben az apró darabkákra vagdalt káhnusgyökér használható, E gyökénlara-bokát a káposztanövényekre. vagy azok közé rakjuk Je. Jó az is. ha a kálmusgyökeret megfőzzük, azután levével a káposztákat leold­juk. A hernyók ily módon pusztulnak. A fákat a hernyók pusztítá­sától ugy lehet megóvni, ha törzsét oly papír- vagy vászonszeletok­kel vessziilc körül, melyeket előbb szarvasszarv-olájban vagy kőszén-kátrányban áztaImik meg.

Az iskolában, I. Taní tó. : Kisjános Pali. mond meg nekem, miféle szó ez: szomorú V

T a n í t v á n y : Bús szó. instálom.

II, T a n í t ó : Miért nem szerette Krisztus a farizeusokat? T a n í t v á n y : Mert mindig képeket mutogattak. (Értsd: kép­

mutatók voltak.)

III, Hármonistákat válogattak. — Énekeljen nekem valami szépet. —- szól « praeses egyik

iaurkulushoz. Ez személje néz és rákezdi : — Néked éneklek, neved magasztaló. . . .

IV, F. Professor, ugyanaz, a ki lehordta a bagó diákot, hogy miért nem tanulja meg könyvnélkül a logarithmusi táblákat, egy alkalommal ráparancsolt az énektanitó a. hogy tanítson kóraismeretet is a tanulóknak, tanítsa meg. hogy molyik lineára esik az x, y. z.

— l)e nrolesser ur! — mond a tanító — az lehetetlen, hi^ azen üzen betűk nincsenek meg a skálában.

— Ou hallgasson ! — rival rá a professor —- ha nem tetszett az algebrát megtanulni, akkor tessék t<d>bet énektanitónak nem lenni.

Gyöngéd férj. Férj és nő együtt utaznak a vasúton. F é r j . Jó helyen ülsz ott a szögletben muczuskám ': X ó': Oh kitűnő helyem van ! — Nem ülsz szorosan ? — Épen nem. — Szép a kilátás ? ••-- Gyönyörű. — Es nincs léghuzam ? — Legkisebb sem. —- Akkor hát eressz engem arra, a pompás helyre édesem.

Tromf. líépásy ur hízelegni akarván nejének így szól: — Hej ha még egyszer legény lehetnék, dehogy házasodnám

meg többet. Hanem téged anyjuk mégis csak elvennélek. — Csakhogy én meg nem mennék ám hozzád.

Nagyon nehéz. Postatiszt: Ez a levél nagyon nehéz, még egy ötkrajezáros levélbélyeget kell reá ragasztania.

Szolgáló: De hiszen akkor még nehezebb lesz.

Tréfás kérdés. Miért eszik a szamár bogáncsot'? - - Azért. mert szarná r.

60

A tréfa. Két székely fuvaros valami dolog felett össze talált Lccczaimi. Az egyik látván, hogy n dnl-yg már megért a tettleges­ségre, jól képei] töröli ÍI másikat.

— Hát komoly dolog volt-e e/. bátya. vagy- tréfa? — szól fel-háborodva a pol'niiilött.

• - Bizony komoly (M>1'.•'„•• <z öcsém: Xi\ ki is kérném én magamnak az ilyen tréfát !

lüváüsáij, f i .Ma: Tudod édes .lanikam én csak király szeret­nék lenni.

J a n c s i : Hm. király? már akkor nagyobb is lehetnél, r : Hát. van még a királynál is nagyobb ur ? J :. Van bizony, a d i s z n ó . (T. i. a kártyában.)

* Kímélés. Vigyen el engem az ördög! kiáltott lel egy fösvény. — Szeretnéd ugy-e a temetési költségeket megkimélniV — el-

ménczkedék barátja. *

Élvezetik, I. Veri a német a kutyáját. — Te. szól hozzá a barátja. — miért kínzód azt a szegény

párát? — Hát azt akarom, hogy éhezzen. —• Tgy akarsz neki élvezetet szerezni, ha ütöd, vered? —- így.' Mert hogy fog ez élvezni, ha nem ütöm többet. II, Tátilébi-n. khéivk iith pheezulát! — Mmekii az nokedli Khóbüeben ? — IMI akluirom mágiáimnak edj élvezetet luegcsliínólni a the-

atrumba. — \(i , wio hajszt. éhezhet ? III. maghaduak élvezetet meg­

akarsz e-hiiiálni. feküdje! le magadat liidegh szobában, thakarodzál he jól. nyhi'jt'ál ki .'ábadat neked ;i iiideghbe; ha jól megfázta, húzd vissza a thakaró alá: ez a legphiimpásabb élvezet, khütségbe sem líheriil.

Székely okoskodás. — Hová. hova bátya a doezkrtval ? — En bizony, ha az isten megsegít. Fején árra. ••-• Hát ha meg nern segíti? — Akkor még tovább! (T. i. ha a deszkát el nem adja Fe­

hérvárit, akkor tovább kdl azt s/állitnia.)

Az iskolaszék. ..Van-e itt iskolaszék ?'• kérdi a tanfelügyelő a ta-iitótól.

,,Va;i egy rozzant háromlábú ott benn, de az u magamé" — feleli az iskolamester.

Törvényszéki tárgyaláson. H 1 n ö k : — Hogyan lehet valaki olyan durva, hogy tányért vágjon a feleségének a hátához?

V á d l o t t : Ismeri a feleségemet, elnök nr? E l n ö k : Xoncs szerencséin. V á d l o t t : Akkor hallgasson!

61

Templomban. Az ó—i pap elragadóan szónokolt: a falu czi-gánya pedig ezalatt édesdeden aludt a hallgatóktól bevett szokás szerint a hátulsó pátiban. Kgyszer csali, egy boldog álmot látván, elkiáltja magát : ..Téesen nikeni is egy fertályt !'! — A pap leszól, hogy vezessék ki. ..Ah. tistclondő uram. áz<í álmodtam, begy tisto-lendoséged koresomáros lett és ázs én barátimnak pálinkát mér: ázsért valék bátor én is egy fertálykát alá/sutoson könyörögni.''

Könnyű tudomány. X. ..Mégis e-.ak okos emberek azok a. csil­lagászok; előre meg tudják nmudaiii. hogy mikor lesz nap-, meg holdfogyatkozás."

Y. ..Könnyű nekik megmondani: hiszen benne van » kalen­dáriumban !'•

Ha valaki szórakozott, B. asszony egy barátnéjével találkozik. a ki egészen feketébe van öltözve, s köztük kövotkoTÖ párbeszéd fejlődik :

— Bizonyára szerencsétlen-ég ér!e családodat ? — l'gy van édesem : elveszi''ítem a, férjemet ! — Ah istenein, mily szerencsétlenség! R>, ugy-e. neked c s a k

a 7. ít 7, e g y v o l t ?

Vájjon miféle? A. a s szon y : Tehát atlaszt vett az unokahu-gának? minőt? selyematlaszt?

B. a s s z o n y : Iskolai atlaszt. A. a s s z o n y : Lám. lám. ismét egy újdonság ! mibe kerül a

méterje?

Xett'.'s gyilkosság. ,.Kedves Juliskáin ! beszéliem apámmal, de semmi áron sem egyezik belé. hegy fmelégül vegyelek. Már most nincs egyéb hátra. — mint hogy egyesüljünk a halálban. Itt ez a tlnpla-pisztoly ; előbb én lőlek téged n.gy-.'ii. azután h'íjj te- engem !,:

Lábra kapott, .JUHottad az újságot': K. bukóit bankár láb­ra kapok!"

— Hogy-hogy V „Hát eladta a logatját s most x maga iában jár - •'gyalog.ü

Bölcs mondások: . '.— A háztartási hftség o.vé<>\ a nőnék a tértiuái o íib ..tulaj­

donság.'' — A nő biine sokszor a i'ésj hibája. - - - A nők szerencsétlensége az. hogy olyan fogalmuk tan H

boldogságról, minővel a férfi az él vezérről bir. — Isten azért adta a nó'nok a nyelvet, hogy íeleljt-ri vele. — A ki a nőivet szálja, ostoba; a ki dicsén őket, naiv: a ki

hallgat, róluk, tizt együgyűnek tartja a világ. Aztán tessúk itt el­igazodni !

n A visszhang.

Egy Hutai ur dicsekedve emliti bizonyos társaságban, hogy ő járt Tihanyban és máig sem győz eleget csodálkozni az ottani visz-hang nagyszerűségén.

— Kár volt azért öcsém Tihanyba fáradni, — szól egy jól megtermett földesúr — hisz az én kertemben olyan viszhang van, mely huszonnégyszer adja vissza, az elkiáltott szét.

A fiatal ember kétkedett és igy szokás szerint a dolog foga« dúsra került.

Földesurunk haza kocsikázva, kiadja Gyuri lovászgyereknek u rendeletet, hogy üljön be holnap reggel a. kert hátsó zugába, 8 ha kiáltást, hall, azt huszonnégyszer kiáltsa vissza.

.Másnap ozsonnára nagy társaság gyűlt össze. A vendégek él-ezeltek. de a földesúr bizonyos volt benne, hogy fogadását meg­nyeri. Kimentek tehát a kertbe s felszólították a földesurat, hogy kiáltsa el magát. Ez torokszakadtából kiáltja.:

— Itt vagy-e Gyurka? Mire Gyurka még hangosadban visszakiált :

- Itt vagyok instálom még a reggel óta. de hu ki nem bu-csát, ÍIZ éhség mindjárt megöl!

Természetesen volt nevetés. A fiatal ember megnyerte a fo­gadását.

Krónikás adomák, K. .1. országgyűlési képviselő atyja becsületes jómódú szó'cs-

.rnesterember 'volt. A Bach-korszak elején azonban felhagyva üzleté­vel, felcsapott beamternek. mint ő szokta mondaui: tiszta csupa ha­zafiságból. Minthogy pedig az ilyen hazafiság azon időben nem volt valami dicséretre méltó dolog, K. J. bátyánk is főleg előbbi üzlet­társai részéről nem egyszer volt keserű gunvnak kitéve. 0 azonban

o»/ D IJ

ííi.'-f és haladt a maga utján. Volt ezen idjben lr. varosában egy, a forradalom előtt próká-

torságot viselt, elkeseredett, de különben jó ötletei miatt mindenki által szeretett hazafi. Egy napon, épen a megyeház bejárata előtt találkozik K. J. bátyánkkal s alázatosan megemelintvén kalapját, szokott sarcasmussal igy szólítja meg:

— Nos J. bácsi, hogy megy az üzlet'.-•— Az bizony B. öcsém csak menne, hanem a német konezi-

piálisba csak nem akarok beletörődni. —•' Magam sem vagyok máskép az éti mesterségemmel, mint­

hogy a vakarökéssel mindjárt-mindjárt kivágom a bőrt. — Hogyhogy'.' a vakarökéssel': — Igen bizony. Hát tudja J. bácsi, mai világban mindenki

ngy él. a mint lehet. En 4-s előtt fiskális voltain és ma már szőe-s mester vagyok.

— .^zép, nagyon szép! ~- Bizony szép az. Hanem J, bácsi szolgálhatna nekem egy

jó tanácsosai. — Nos?

(>3

- - Hátha ón például a kész bundákkal vásárra megyek s az­alatt részeges legényeim sokáig találják a csávában hagyni a bort. hogy Iclict aznii segíteni. hogv valamiképen kár t ne vallják '?

- • Hát biz azon ugy édes 1>. öcsém, hogy maga nem fog som a vásárra menni, sem részegei legényeket m m tart. hanem — meg­fogja' szépen a penna nyelét és visszacseréljük az üzletet.

K. •!. bátyánk még az.iap beadta lemondását: a gúny hato t t : lett belíik: továbbra is becsületes szőes mester.

A b—i pap és iskolamestere. A l.i- — i pap ós iskolamester sokai™ feszült viszonyban állottak

egymásai . Okát könnyű volt a falusiaknak kitalálni. A birkózásban, mely istemtisztolet után szokott a templom előtt történni, mind:;; túltett az erős testalkatú kántor papján. Ha egy ült küsködtek. min­dig a pap eseit MIIÍI.

.Nagypéntek volt. A pap nagyon siralmas orafíot tartóit, a meg­feszített Jézusról, kivel ellenségei addig küzdőitek, mig végre lesuj-ták. .Szokása volt pedig nagy pailnissal. elragadó mimikával, gesti-erdatioval adai eló ..remek beszédeit". Így most is.

Midőn a ,,feszítsd mcg!"-re kezét gyorsan felemelné és épolv gyorsasággal leeresztené, egy k u h a . mely addig az ..urasztala'•• mel­lett farkára ülve hallgatta a szomorú beszedőt, azt gondolván, hogy a tiszteletes ur őt akarja megütni, elkezd éktelenül ugatni a pap­pal szentbe s oly állásba teszi magát, mintha le akarná őt rántani a katbedrábóh

A harangozó ezl a. choru-Jioi meghálj,-, s hogy az alkalmatlan kutyát kikergesse, ott terein és elkezdi iszonyúan páholni,

•— Annak nem most az idejn L. urain! •— szól le a pap a SZÓsZCiUJOS.

— De most jő ide tiszteletes u ram! •- felel a tűzbe jött ha­rangozó s tovább oldalbnrdazza a szerencsétlen lombost.

Az eddig élénken horkoló kántor a. zajra fölébred s észrevé­vén, hogy épen az. ő kuiyája vouit oly siralmas hangon: nosza ne­ki ! nem kell több. inkább fejjel, mint lábbal rohan le a meredek lépcsőn, torkon ragadja ] . . uramat -• a ehorusbéd lehozott gerundi­ummal kezdi amiigy magyarmiskasau döngetni oldalba.

—- l l á t l e iiveii-amoíyan-adia, hogy merészelsz az én kutyám­hoz egy ujjal is érni ,' '.-

-•- Ká --áiifi'ant . . . istál . . . Segítség tiszteletes nriiui ! --kia.l'r a l'uídokiói harangozó.

A pap •b'znst a keresztiéi az utón hagyva, a kiizdiéire siet s szikrázó szemekkel veti magát ellenségére, mintha éiet-halalharczo! akarna \ivni vele. L. megszabadult. A kér, ellenség ínég sokáig küz­dött, mignem a nép elválasztotta. Az isíenitisztelet félben ni-aradt. De a teuijiloin előtt a szokásos küzdés újra kezdetét vette. Dlső volt, a pap és kántor, hanem roszul ütött ki káiit'ra.mra nézve, mert ez. egyszer a páter ügyesen a földre vágta.

Mondják, hogy e katasztrófa után jó egyességbeu éltek.

64

GONDOLATOK. Kit az ég hiúnak teremtett nem arra való. hogy magának magasabb vagy

távolabb fe'tvő ezéiokat tűzzön ki. A hiúság szüntelen kielégítés után vágyódik, neki minden szavára taps. minden tettééit duséret, minden pillanatban magaszta­lok kellenek s magasabb czél.dv kivívása csak azoknak adatik jutalnnil, kik mind­ezeket nélkidözni tudják. (K ö t vü s)

Az okos ember sokat gon.hu. keve-eí hisz. az oktalan néni gondol, de an­nál többet hisz. (Kisfaludy K.)

A veszély nagysága igaz mértéke a belső erőnek. Az a legboldogabb, n kinek -— legyen az király vagy pór - tulajdon há­

zánál jól van (íolga. ' _ . l ( ' ö t I l ( r )„ Adott a termé-zeí orvo.-t a w-zieség jegmtgvobb fájdalmára is: az időt.

Lassankint feledünk, nem mindent, de sokat: lassankint enyhülünk, nem egészen, de nagyban. S a. szenvedés, ha szelíden szeífoszló felleg gyanánt tűnik el, szivet e? lelket nemesit. (Kölcsey.)

Minden megelégedés csak mtinká.-ságtuiknak eredménye s a legboldogabb az. kinek legtöbb dolga van a világon. (j!. Kötvös J.)

A szépség lélek nélkül az aranykorhoz hasonló, mely a lepke szárnyain csillog s lesodorva — kelletlen hamuvá lesz. (k'Kt'al udy K.J

Az élet tartozás, melyet le kell rónunk: letét, mehet - bármikor is kö-votelíetik — vissza kell adnunk. (l lacker.)

Az ember jobban ismerné saját egyéniségét, ha .nem hasonlítaná magát min­dig másokkai össze.

Az egé zséges lélek első -; bizonyos ismertető-jelei a >ziv nyugalma és azon gyönyör, melyet belsőnkben érzünk. (Tóniig.)

. Az emberek nem keresik az igazságot, a szabadséigot: ők'csak önmagukat keresik: - - s bár igazán tudnák keresni. (Jak obi.)

Megboe-áUii és feledni — ebből áll a derék ember/ bo.szuja. .Remény a szerencsétlen ember mindennapi kenyere. Xe hasonlit-átok azt, a mi szép, márványhoz, rózsához, liliomhoz: akó' hi­

deg, rózsa, liliom hervadó: nem szép az, a mi csak a szemnek szép! valami mé­lyebb rejtelem van a szépség fogaiméiban, a mit az emberek éreznek, de nem ér­tenek. (J okai.)

Tapasztalás a bölcsesség anyja — s egyenlő észbeli erővel.s tudomáuynyal kettő között az bölcsebb, ki több tapasztalása. (Ov. .Széchenyi Istv.)

Xem liiában nevez k tűznek a szerelmet, — mert a ki vele játszik, hamar megégeti magát. (Kisfaludy K)

A szereime.-rk többnyire azt hiszik, hogy szerelmükről ki sem tud semmit is, holott azt az o.;é z világ látja. Azt képzelik maguknak. hog\ az ő szerelmük egyedüli a maga nemében, holott mindegyiknek ugyanazon módszere van.

Kinek szívebe könnyen fér a gyanú, annak sorta sokkal veszedelmesebb s szánásra méltóbb, mint azé, ki a bizodalomnak áldozatává lett; mig bízunk más erényeiben, jele, hogy az erény magvait még szivünkben hordozzuk. (Kölcsey.)

Igen sok embert boldoggá lehetne tenni azon boldogsággal, mely e világon senkitől sem használtatva elvész.

Könnyít a boldog, kényelemben élő embernek okoskodni: de az elszégyelné magát, ha tudná, mily kiállhatatlanná válik a szenvedőnek. (Göthe.)

A mi erkölcstelen, az soha .-.etu hasznos, még akkor sem, ha általa^ eléred, mit hasznosnak tartasz. Már magában a véleményben, hogy a mi erkölcstélen, az hasznos lehetne — nagy szerencsétlenség rejlik, * (Cicero.)

Mindazon igen bölcs vizsgálók, kik egész élőtöket arra fordítók, hogy az emberi szivet tanulmányozzák, kevésbé érteitek a szerelem valódi ! ismertető-jelei felfogásához, mint a legkorlátolíabb értelmit nő, a ki érez. (Rousseau.)

Boldog az. kinek van valakije, bár távolban is, hogy a magány óráiban érette sohajison. hogy a messzeségbe hit emlékezettel kísérje! KI van ő távozva kedveseitől, de nem elszakadva. Oh az a láncz, mely lelkeket fűz együvé, csak ítkkor pattan el, midőn szeretet, barátság és erény elsulyednek; s ezek "^tiszta, ke­belben nem sülyednek el. ' (Kölcsey.)

Gf)

TISZTI CZIMTÁR.

Magyarország királya. I. Ferencz József, született Sohönbrunn-ban 1830. atig. ls-án; nagybátyjának I. Ferdinánd osztrák császár és apostoli magyar kiiály ő Felségének a trónról történt lemondása és édes atyjának. Károly cs. kir. lőherczeg ő fenségének a trónörök-lestó'li visszalépése után, 1848. deczember 2-án a kormányzást tett­legesen átvéve, magyar királylyá megkoronáztatott 1867. június 8-án, — nőül vette 1854. ápril 31-éu

Erzsébet (Amülia Eugénia) kir. lierezegnőt, Miksa József bajor királyi berezeg ő Fenségének leányát, ki 1837. deczember 24-én l'osseiihot'enben született és magyar királynévá koronáztatott 18(i7. június 8-án.

0 felségeik gyermekei: Zsófia Friederika, szül. 1855. márcz. 5-én. meghalt 1857. május 2!i-én. Gizela Llltlovika Mária, született 18.")ii. jnlius 1'2-éu, férjhez ment L'pőt bajor herczeghez 1873. máj. 2()-án. Rudolf Ferencz Károly József, született 1858. augusztus 21-én. Mária Valéria, szül. 1868. április 22-én Budán.

0 cs. kir. felségének testvérei: 1. Miksa Ferdinánd József, sz. 1N32. július (1-án, mexikói császárrá lett 1804. ápril 11-én. meg­halt Querctaroban 1867. június l!)-én. Özvegye, Sarolta Amália Augusta, Lipót belga király ő felségének leánya, született 1840. június 7-tn. 2. Károly Lajos, szül. 1833. július 30-án. nőül vette először Margit, kir. lierezegnőt, János szász király ő felségének leányát, ki gyermektelenül halt el 1858. szeptember 15-én; másod­szor Mária Annunciata kir. lierezegnőt, II Ferdinánd sziléziai király leányát, ki 1743. márczius 24-én született és 1871. május 4-én meg­halt, két árvát maga után hagyván hátra. u. m. Ferenczet, ki 1863. deczembor 13-án. és Ottót, ki 18(15. ápril 21-én született: végre h a r m a d s z o r nőül vette Braganzai donna Mária Terézia lierezeg­nőt 1873. július 23-án. — 3. Lajos József Viktor, született 1842. május 15-én.

József fj'herozeg ő kir, fensége családja: József Káro ly Lajos cs. kir. altábornagy, H magyar korona tartományai honvéd­ségének parancsnoka s a 37. gyalogezred tulajdonosa. Xeje; M á r i a A d e l h a i d K l o t i l d A m á l i a , Szász-Coburg-Golha herczegnő. Gyermekei: E r z s é b e t y 1.866. jau. 7 . M á r i a M a r g i t , Józse f , Lász ló .

0 cs. és ap. kir. felségének kabinet-irodája: Igazgató Braun Adolf, lovag, titkos tanácsos és állaintanácsos stb. Titkárok Merken-feldi (ienotte Frigyes udvari tanácsos, l'ápay István udvari tanácsos. Morathali Iloíluiaun Károly királyi tanácsos, Rengelrod Ágoston

Xtmiere Naptára ó

66

királyi tanácsos, Eggenstorfi Paehner Anfal királyi tanácsos, Sino-luchowsky Vilmos királyi tanácsos.

0 felsége a királyin udvara: Főudvarmester Felső-Szilvási br Nopcsa Ferencz. F'őudarmesternő gróf Goess Mária született Wel-sersheimb grófnő. Udvarhölgyek Festetics Mária grófnő, F'ürstenl)crg Terézia grófnő. Felolvasónő Ferenczi Ida kisasszony. Titkár Feifalik Hugó cs. kir. igazgató tanácsos.

Rudolf trónörökös udvartartása: Főudvarmester gróf Bombel-lcs Károly. Titkárság: lovag Spindler Henrik cs. kir. őrnagy.

Magyarország Zászlósai : Xádorispán betöltetlen. Országbíró Székhelyi gróf Majláili György. Főtárnok gr. Cziráky János. Jlorvát bán gr. Pojacsevich László, F'őasztalnokmester gr, Zichy F'ercncz. F'őajtcnálló-niestor gr. Szapáry Antal. Főlovászmester gr. Erdődy Sándor. Főudvarmester br. Nyáry Adolf. Főpoháriiokmester gr. Pánffv Miklós. Főkamarásmester Szögyényi I^ászló. Koronaőrök: gr. F'este-tics György, katholikus koronaőr: idősb br. Yay Miklós, evangélikus koronaőr, Fratricsovics Ignácz testőrkapitány.

Magyar berezegek: Batthyányi Gusztáv, Czartoryski László. Eszterházy Alajos, Eszterházy Miklós, Kinszky Xándor, Jjichtenstein Erigyes, Jjichtenstein Fülöp, Lichtenstein Kezső, Metternich M'inno-bnrg Iiikhárd, Odescalchi Artliur, Odesculehi Győző, (Mesealchi Livius, Pálti Antal, Pállfy I)aun Lipót Nándor. Schwarzenberg Já­nos, Szász Coburg Koháry Lipót, YYimlisch Griitz Lajos.

A parlamenti felelős magyar királyi kormány. Miniszterelnökség. (Budavár, Szent-György-tér. 210. sz. Foga­

dás vasárnap délelőtt lo-től 2-ig.) Miniszterelnök T i s z a Ká lmán , a szent István-rend lovagja. Miniszteri tanácsos Tarkovich József, Osztálytanácsosok : Höldbling Antal, Bérezik Árpád tr.

Honvédelmi minisztérium. (Budavár, béesikapu-uteza. a posta­épületben.) Miniszter S z e n d e Béla, a szent István-rend lovagja, a ÍJ, oszt. Medsidjc-rend tulajdonosa, gyal. ezredes a szolgálaton kí­vüli viszonyban. Államtitkár Kom'ös-keresztesi br. Fejérváry Géza, cs. kir. kamarás, a M, T. r. és a szent István-rend lov., tábornok.

Ő felségs személye körüli minisztérium. (Helyiség: Pécsben, Pankgasse, 4—(!. sz.) Miniszter báró Orczy B é l a . Fdvari és min. tanácsos Szigetin Parthos János a szent István-rend lov., Osztály­tanácsos Hiregbi Hierscli Károly, a HL oszt. vaskorona-rend lov. Elnöki titkár Saxun János jogtudor. Miniszt.'ri titkár Szcrbográdi Nikolics László. Miniszteri iogalmazö l'leininger Ferencz jogtudor. Segédhivatalok: Igazgató Jviyváry i'éter : irodatisztok : AVolf János, az arany érdemk. tulajdonosa, Jí.H'nyáni János, az arany érdiünk, birtokosa, Grósz Adolf, Eőry Hegedűs Jválnián.

Belügyminisztérium. (Budavár, nj országház. Hivatalos elfo­gadási idő szerdán délután 5 — ü-ig.') Miniszter T i s z a K á l m á n , a belügyminiszter vezetésével megbízott miniszterelnök. Államtitkárság üres; helye'.tes államtitkár Lukács György, min. tanácsos.

67

Pénzügyminisztérium, iHelyiség: Budavár, szentháromság-tér 12!). szám.) Miniszter gróf S z a p á r y Gyula . Helyettes államtitkár Madarassy I'ál miniszteri tanácsos. Elnökség I. oszt. Előadó-minisz­teri tanácsos Králitz Béla, osztálytanácsos di'. Kogler János ; titkár Kupeez Ödön: tiszti), miniszteri fogalmazó dr. Lánezi Miksa. — II. oszt. Előadó-osztálytanácsos Székvái'i Hendes János: titkár Sehuster János; fogalmazó Sztankay Agosti n.

Vallás- és közoktatási minisztérium. (Helyiség: Budapest, fel-dunasor (ianz-t'éle ház.) Miniszter T r e f o r t Á g o s t o n . Államtitkár Tanárky Gedeon. Elnöki titkár Sxalay Imre. l-'ogalmazó segéd Ma­dách Emánuel.

Igazságügyminiszteiiun1. (Helyiség: l'cst, Deák Eerencz-utcza l-t s/ám alatt.) Miniszter P a u l e r T i v a d a r . Államtitkárság betöl­tetlen. Osztálytanácsos Vozekényí Ján v>s. I. oszt. főnök Zádor (iyula, min. tan, II. oszt. főnök Kovács Kálmán, min. tan.

Közmunka- és közlekedési minisztérium. (Budapest, Lipótvá­ros, tükör-uteza l.l Miniszter Ordódy Pál. Államtitkári helyettes Hioronymi Károly, min. tan. Osztálytanácsos Oetl Ferencz. titkár Ticlitl Frigyes, fogalmazó Bornemisza Bertalan.

Földmivelési, ipar- s kereskedelmi minisztérium. (Helyiség: Test, lánczhidtőr. Xákó-ház. Fogad is szombaton délután 4- órakor.) Miniszter báró K e m é n y Oá bor. Államtitkár dr. Matlekovics Sán­dor. Elnöki osztályvezető Németh Imre. min. tan, Miniszteri fogaim. Emmerling Vilmos.

Császári és kir. közös külügyminiszter b á r ó H a y m e r l e H e n r i k , valóságos belső titkos tanácsos, a közös minisztertanács elnöke stb,

Cs. és kir. közös pénzügyminisztérium. Miniszter Sz l ávy Jó­zsef, valóságos belső titk. tanácsos. Osztályfőnök Sonthauseni. lovag Reislin Károly, a Lipót és F. J. rend lovagja.

Cs. és kir. közös hadügyminisztérium. Miniszter gr. Bylandt I l h e i d t A r t h u r alti). A táborkar főnöke br. Schönfeld Antal.

Cs. és kir. hadparancsnokság (Xagy-Szebenben). Bauer Nán­dor altb. Táborkari főnök Demel Ágost ezredes. XXXV. hadosztály parancsnoksága (Kolozsvárit) Parancsnok Némethy József altb.

Cs. és kir. haditengerészet. Tengerészeti parancsnok br. Pöok Frigyes altengernagy. Helyettes Millositz lovag, ellentengernagy.

Cs. és kir. f:'számszék. Elnök T ó t h Vi lmos , volt belügymi­niszter. Ideiglenes vezető W'ieser Lipót lovag, min. tanácsos. Előadó Lichtonhofeni Sídlazek Károly. Udvari titkár Wagner Henrik. Szám­tanácsos Sehleiringer János,

Horvát-Slavon-Dalmát minisztérium. (Helyiség: Budavár, uri-uteza '•>'. sz. Elfogadás naponként 10—2 óráig). Miniszter gróf P e-j a c s e v i c h X. Miniszteri tanácsos I'usnov Antal. Titkár Hűmmel Szaniszló Adolf, tudor. Fogalmazó Modych István, tudor. Segédhiv. Igazg. Botota Simon. kir. tanácsos és a Ferencz József-rend lovagja.

68

Háromszékmegye közigazga­tási statisztikája.

A régi Sepsi-, Kezdi-, Orbai és Miklósvár székely fiuszékokből, és riz 1870. XXXIIL t. ez. által beosztott volt Felső-fehér várme­gyei községekből alakítva.

Vármegyévé leit alakulási közgyűlését tartotta 187(!-ilc év szept. hú 7-én.

Tö: vényhatósági bizottságnak összes tagjai száma 25li. A vármegye színei: kék és sárga. A verniegye ezímere: egy pajzsban könyöklő pánczélos kar,

mely szablyát tart kezében ; a szablyám vérző medve szive van fel­tűzve ; a, nap és újhold.

Fekvése: a 4:i. 12.' 30" keleti hosszúsági és 15. 211.' 4(.i.'!, északi szélességi fok alatt.

Kiteijedése : :•! .">">(!. 20 négyszög kilométer. Lakosság: 1;W.0(>!> lélekszám. Községek: 112 ("málló. liet:cl. tanáesu város: o Telep. !). Megyei székhely : Sepsi-Szentgyörgy rendezett t. város. Országgyűlési képviselő választási helyek : Sepsi-Szentgyörgy,

Kezdi-Vásárinly, liereezk (rendezett t. városok.) — Kezdi kerület: Kezdi-Vásárhely. Sepsi kerület: Ilyefalva. Orbai kerület: Kovászna. Miklósvári kerület: Xagy Ajta.

Sajtóbiróság : Maros-Vásárhelytt, Ivir. törvényszék : Kézdi-Vásárhclytt. Kir. járásbíróságok: Kezdi- Vásárhelytt , Kovásznán . Sepsi­

szentgyörgyön, Nagy-Ajtán. Tgyvédi kamara : Líiassóban. Kir. közjegyzői kamara: Kolozsvártt. Kir. közjegyzők : Sepsiszentgyörgyön és Kézdi-Vásárhelyen. Ipar- és kereskedelmi kamara: lírassóban. (Miniszteri rende­

lettel feloszlatott.) Bányakapitányság : Zalathnán. Allamépitéizcti hivatal: Sepsi-Szenlgyörgyön. Kir. pénziigyigazgatóság: Xagy-Szebenben. Kir. pénzügyőrség: Sepsi-Szentgyörgvön. Kezdi-Vásárhelyen. Kir. adófelügyelőség: Sepsi-Szentgyörgyön. Kir. adóhivatalok: Sepsi-Szentgyörgyön és Kezdi-Vásárhelyen. Kir. postaigazgatóság: Xagy-Szebenben. Kir. távirdaigazgatóság; Kolozsvárit.

63

fs. és kir. hadkiegészítő parancsnokaiig: Fogarasban. •/ M. kir. honvédzász lóa l j : Kézd i -Yásárhe ly t t (21. számú) . Népiskolai t an fe lügye lő : Sepsi-Szentgyörgyön. Középtanodai kerületi igazgatóság: Kolozsvárit.

F g v h á z i fő h a t ó s á g o k . 1) Római katholikus püspök: Gyula-Fehérvártt. 2) (íörög ka-

tholikns: gyulafehérvári és fogarasi érsek Balázsialván, íj) Görög katholikus nietropoüta: Nagy-Szebeiiben. 4) Református egyházke­rületi főtanács és püspök: (erdélyi) Kolozsvártt. ">') Ágostai (luthe­ránus) Nagy-Szcbenben. (i) Unitárius (erdélyi) Kolozsvártt. 7) Izra­elita főrabbi: Gyiilafehérvártt.

Fsperességek. líómai katholikus: kézdi-orbai Bálint Károly ez, kanonok, lakik Szentléleken : se])si-miklósvári : Möller Kde abás. lakik Brassóban. Fv, ref.. kezdi széki : Színi .lános. lakik Alhisban : orbai: Magyarosi Ferencz. lakik Teleken; sepsi : Csiszér Gábor, la­kik Egerpatakon; erdővidéki: llákosi József, lakik llibarczfalván. Unitárius : Kis Mihály, lakik Árkoson.

Közigazgatási tiszti névsor. i. Központi hivatalok :

Főispán hatolykai Potsa Józsaf; alispán Forró Ferencz, királyi tanácsos. Főjegyző' Horváth László; aljegyzők: Dalnoki Károly és Szentiványi Miklós. Tiszti ügyész Kelemen Lajos. Pénztárnok Pün-kösti Lajos; pénztári ellenőr Forró Bála. Főszámvevő Csabai László. Főorvos Antal Mihály. Levéltárnok Kresztevéiiyi Antal. Igtató Pál fi Dani, Kiadó Losonezi József. írnokok: Körösi Károly (főispán mel­lett), Gyárfás Ferencz. Szentiványi Zsigmond; dijnokok : Nagy Sán­dor, Vitályos Béla.

llá:> és börtönmester Csiki András. Kgy sajtókezelő, két hi­vatalszolga, két fegyveres hajdú, két lovas posta.

Árvaszéki elnök Antal Zsigmond; ülnökök: Séra Tamás, Se­bestyén Sándor; árvaszéki jegyző és igtató Nagy Dénes: alszámvevő Gál Antal; árvaszéki levéltárnok Ilyes Tamás: irnok Fejér József; dijnokok: Mihály Lajos, András Ferencz: egy hivatalszolga.

Kir. építészeti hivatal: Főnök Losonczi Dénes: —• két segéd, egy irnok.

Kir. tanfelügyelő (ideiglenesen megbízva): Komáio;ny Andor t. ez. fogalmazó a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál.

Kir, erdős/.eti felügyelőség: Brassóban. Megyei állandó népnevelési bizottság : Sepsi-Szentgyörgyön : id.

elnök Székely Gergely. Lótenvész-bizottsági elnök Mattachich Seethal Ferencz, lakik

Sepsi-Szentiványban, u. p. Uzon. M. kir. méntelep-parancsnoksága és a II. osztály parancsnok­

sága Sepsi-Szentgyörgyön. Iláromszéki takarékpénztár Sepsi-Szentgyörgyön; vezérigazgató

Bogdán András.

70

Kézdi-vásárhelyi tak arékpénziár Kezeli -Vásárhelytt; vezérigaz­gató Fejér Lukács.

Székely Mikó-tanoda. Sepsi-S/ientgyörgyöii. Polgári liu- és leányiski 1.1 Sepsiszentgyörgyön. Gazdasági szakosztálya feLÓ' népiskol.i unióikon. Iparos szakosztályit felső népiskola Kézdi-Vásáihelyen. Háziipar-egyesület elnöke l'otsa József. Első székely szövőgyár Sepsi-Sztgyörgyön : vezérigazgató Kö-

kösy Endre . lláziipar-egyesiilet által lentartott női szövészeti és ipartaniuü-

hely Sepsi-Szontgyörgyön. Leányiskola és női ipartaiinuiluly Kovásznán. ..Ferenez József"' közkórház Sepsi-Szentgyörgyön. „Stephanie" szegény-menház Kézdi-\ ásárlielytt, „Erzsébet" árvaleány-nevelő intézet Kézdi-Násárhelyen.

I I . MJiltÍMzI vise lők : I.) Kezdi fefsö já rás . Kezdi-Vásárhelyit : Szolgabíró l'otsa

Gyula; szolgabirósegéd ( s e b Emi l : Írnok l'opovics. Gyula. Járási orvos dr. Szini (íyula. lakik Kézdi-Yásárhelytt. Állatorvos Thamó András, lakik Kézdi-\ ásárhelytt, — •'! nagyközség, li körjegyzőség, összesen lb község 1 telepj)el. Községek nevei és beosztásúi: Szent­lélek nagyközség, jegyző Kónezei Albert, l'olyán nagyközség, jegyző Zoiida Mihály (helyettesítve) Liilöp l'éler. Soósmcző nközség, jegyző Papi) György. — Csoportok: Leseinek, Szárazpatak; körjegyző Könezei Albert, lakik Karatbnán. Iíélalalva, Kmtapatak, Észtéinek. Csomortán; körjegyző Szabó Mihály, lakik LJsztelneken. Lemhény, Almás; körjegyző líálint József, lakik Lemliéiiyben. Osdola, Kezdi-Martonos: körjegyző Geréb István, lakik Osdolán. Xyujlód. Szász­falu, Sárfalva és OroszlaUi; körjegyző Lotsa János, lakik Xynjtódon. Szentkatolna; körjegyző Larabás Gergely. lakik Márkosi'alván.

2.) Kéztli arSÓ já rás . Székhely Aiesernáton. Szolgabíró l'etbő István; szolgabirósegéd Barabás Albert; ir nok László Sándor. Járási orvos dr. Szini Gyula; állatorvos Thamó András; köroros Lanti András, lakik Alcscrnátonban. 7 körjegyzőség. 1 nagyközség, össze­sen 18 község. — Községek nevei és beosztásai: Altorja nközség: jegyző Sólyom Ferenez. Csoportok; Maksn. I'ita. Várhegy. Léezfal-va; körjegyző liodor Zsigmond, lakik Léczfalván. Dalnok, Albis, Má-tisí'alva; körjegyző Lázár László, lakik Dalnokban. Márkosfa va. Mátisfalva, Hatolyka; körjegyző Larabás Gergely, lakik Márkosfal-ván. Aiesernáton, Felcsernáton: körjegyző László Károly, lakik Al-esernátonban. Ikafalva, Futásfalva. Feltolja; körjegyző Káinoki An­drás, lakik Futásfalván. Yolál. Karat lma; körjegyző Künczei Albert. lakik Karathnán.

3.) Orbai j á rás . Székhely Kovászna. Szolgabíró Csia Albert; szolgabirósegéd Deák Sámuel; irnok Gazda Károly. Járási orvos dr Barabás Sándor, lakik Kovásznán: állatorvos Thamó András. — •i nagyközség, 5 csoport, összesen IS község és 2 telep község. —

71

Községek nevei és beosztásai: Kovászna nagyközség, jegyző Deák Albert; Zabola nagyközség, jegyző'Hadnagy Károly; Celenczo nagy­község, jegyző Bodor Fcrencz; Zugon nagyköz-.ég, jegyző Lázár .)<:-zseí. Csoportok : l'áva. llaraly. Imccslalva. llilib : körjegyző Finta Fcrencz, lakik Páván. Pothőfalva, Tamásfalva, Szörese, Telek; körj. id. Szűrései István, laki!; Szorosén. Czofalva, Barátos. Púké: aljegyző Csia Balázs, lakik Barátodon. (Jegyzoség az alábbival.) Kőrös. Pa-polcz: körjegyző Fekete Károly, lakik Papolczon. Szitabodza: kör­jegyző Nagy Pál, lakik Bodzafordulón.

4.) Sepsi felső járás. Székhely l'zon. Szolgabíró id. Tompa Miklós: szolgabirásegéd Kónya Gábor; imok Nagy Ödön. Járási orvos mi'. Szász Károly, lakik Sepsi-Szentgyörgyön ; állatorvos Borii Lajos, lakik Sepsi-Szentgyörgyön : körorvos dr. Barabás Albert, la­kik Nagy:Borosnyón. '•> nagyközség, ő csoport, összesen 18 község és o telep. — Községek nevei és beosztásai : Bikfalva nagyközség ; jegyző Simon Sámuel, lakik Bikfalván. 'Dobolló is ide tartozik.) Uzon nagyközség, jegyző Piinkösti Károly: Xagy-Borosnyó nközség, jegyző Kónya Sándor. Csoportok : Xyén, Bodola. Markos ; körjegyző Kosa Sándor, lakik Bodolán. Lisznyö (Lisznyópatak teleppel), Ma­gyaros, Szacsva: körjegyző .lakó László, lakik Lisznyóban. Kcmolló, Iíéty. Sepsi-Szentivány, Laborfalva; körjegyző Salamon Attila megh. Kis-Borosnyó. (Nagypatak teleppel), Feldobok. Egerpatak : kjegyző Bodola Ferenez, lakik Feldobolyban. Bodzaforduló, Bodzavám ; kör­jegyző Nagy Pál. lakik Bodzafordulón.

5.) Sepsi alsó járás, Székhely Sepsi-Szentgyörgy. Szolgabíró bárd Apor Cábor: szolgabíró segéd Kovács Albert; írnok Ereszte-vényi László, Járásorvos Mr. Szász Károly, lakik Sepsi-Szentgyör-gyön: körorvos dr. Sáaiek Fülöp, lakik Sepsi-Szentgyörgyön. Egy nagy község, s csoport, összesen :J:J község és két telep. Községek nevei és beosztásai : llyel'alva nagyközség, jegyző l'etke Lajos. Cso­portok : Bikszád, Mikóujfalu, körjegyző Sántha József, lakik Mikó-ujfaluban. Málnás (Málnási l'iirdőti Icjipel). Oltszem ; segédkörjegyző líápolthi Mózes lakik Oltszeinen. Zalán. Bodok: körjegyző Barabás József, lakik Bodokon. Zoltán, Etfalva, (íidófalva Fotós. Sepsi-Mar-tonos; körjegyző' I.ieze Cvörgy, lakik Sepsi-Martonoson, Káinok, Kő­rispatak. Árkos : körjegyző Szinte László, lakik Körispatakon. An­gyalos, Besenyő. Kresztovény; segédkörjegyző Könezei Lajos, lakik Besenyőn. Aldoboly, S.-Szentkirály; körjegyző Magyari Ferenez, la­kik Aldobolyban. Kilyén. Szotyor, Kökös (Farkasvágó teleppel): körjegyző Cidófalvi János, lakik Szotyorban.

6.) Miklósvári járás. Székhely Xagy-Ajta. Szolgabíró Henter Béla; segéd Kónya Miklós; írnok Benedek János. Járási orvos dr. Homoky Ferenez. lakik Nagy-Ajtán; állatorvos Born Lajos, lakik Sepsi-Szentgyörgyön: körorvos Sükösd Sándor, lakik Baróthon. 5 nagyközség, 4 csoport, összesen fő község, egy telep. — Községek nevei és beosztásai: Biilön nagyközség; jegyző Tana Sámmuel. N.-Ajta nagyközség; jegyző Xviredi János, Baróth nagyközség; jegyző Mórik Lajos, Nagy-Baezon nagyközség; jegyző Zsigmond Beniám.

72

Közép-Ajta nagyközség: jegyző Csiki István. Csoportok: Arapatak, Élőpatak, Erősei; körjegyző Könezei Béla, lakik Arapatakon. Ilid vég (Nyárospatak teleppel), Lüget: körjegyző Deák László, lakik Hid-végen. Köpeez, Miklósvár; körjegyző (helyettesítve) lícinenyik Má­tyás, lakik Köpeczen. Száraz-Ajta, Bodos, Zalánpatak; körjegyző' Iucze Lajos, lakik Száraz-Ajtán.

I I I . Rendezett tanácsit városok. I.) Sepsi-Szentgyörgy. Polgármester és árvaszéki elnök Csá­

szár Bálint. Tanácsos Kovács líálint. Főjegyző (íyári'ás Lajos. Pénz­tárnok Gyárfás Sámuel. Pénztári ellenőr Császár Domokos. Aljegyző és igtatő Bartlios Domokos. Békebiró és árvaszéki előadó Kosztján Győző. Árvaszéki jegyző Molnár Sámuel. Városi tiszti ügyész Veres Gyula. Városi rendőrkapitány Sorbán János. líjudőrbiztos Nagy Ká­roly. Városi főorvos dr. Wissiák Antal. Orvos és halottkém Sámek Fülöp. Állatorvos líorn Lajos. írnokok Sikó József, ifj. Császár Bá­lint. Egy bába, •') díjnok, 4 rendőrszolga, 2 tanácsi szolga. •'! tized­járó, 10 erdő- ős mezőőr, 2 utász, egy kézbesítő, egy végrehajtó.

2.) Kézdi-Vásárhely. Polgármester és árvaszéki elnök Szó'c^ József. Főjegyző, községi biró. á. ülnök Varga József. Gazdataná­csos líegyesi Alajos. Közgyám és számvevő Nagy Sámuel. Pénztár­nok és adőgyiijtő Kovács Dániel. V. rendőrkapitány Molnár Dénes. Kendőrbiztos Szaesva Pál. Aljegyző (helyettesiive) ifj. Dobay János. Tiszti ügyész ifj. Szabó Dániel. Városi főorvos dr. Sinkovics Ignácz: alorvos és halottkém Török János ; állatorvos Tliamó András.

3.) Bereczk (Ojtoz teleppel). Polgármester Gábor Imre. Fő­jegyző id. Farkas Ignácz. Aljegyző Kovács Antal. Számvevő Gábor János. Adőgyiijiő Mikő Fereucz. Közpéuztárnok Petri György.

73

Köztörvényhatóságok. Brassói negye.

(Terii k-te. 1.7Ü7.17 u<r.. kilométer I/tkó-sai szám:i sü.oilí). Székhrh Ilrrissú.) Főispán Szentiványi Gyula. Alispán líoll Gyula. Főjegyző Tompa Sándor. Aljegyzők Pán-

czél István, Munteanu Jordán. IÍIHSU Mihály. Tiszti ügyész L^irgeru János. Főszámvevő Fiühbeck Károly. Pénztárnok Mátyás Károly. Filcnőr Bitterniann (iyala. Fő írvos dr. Tartler Frigyes. Állatorvos Schramek, József. Levéltárnok Weber Lajos. Irodáig'. Goklsclunidt Márton. Árvaszéki elnök Trauschenfels Ferencz. Ülnökök Marginian Simon, Schullcrus Ede. Közgyám Schmidt Mihály. Árvaszéki igaz­gató, igtató és kiadó Selmán János. Kir. főmérnök Gartner Károly.

Fehidéki járás. Szolgabíró Kitel Henrik. Szolgb. segéd Wen-del Márton.

Alvidéki járás. Szolgabíró L'j.Miier Ferencz. Szolgab. segéd Goldschmidt Márton. Orvos dr. Jioltres Frigyes.

Hétfalusi járás. Szolgabíró Hen'.er Gábor. Szolgabíró segéd Pe-sényi Ferencz. Orvos dr. Szabó liarnabás. l'tmesterek Klokner Ala­dár és Pcdnre Miklós.

lirassó város polgármestere Göbb János.

Csikmegye. I'l'wiik'te I10H.22 nsz. kilómét..".-. Lukó-ni szánia 107.2S5. Székhely Csíkszereda.)

Főispán Mikó Mihály. Alisjrán Lázár Iténes. Főjegyző Madár Imre. Árvaszéki elnök

Böjthy Endre. Tiszti ügyész Becze Antal. Pénztárnok Petres Antal. Számvevő Láreuez Albert. Aljegyző Czikó Sándor. Mihály Ferencz, Tompos János. Árvaszéki ülnökök Székely Károly. Bors István. Tiszti főorvos Spáiiyik Józsof. Közgyám György József. Levéltárnok Baló János. Ellenőr Szakács József. Állatorvos Csiszér József. Iktató Bocs­kor Ferencz. Várnagy Tranzner Gyula. Tisztb. tisztvis. Alkirálybiró Mihály Gergely. Főorvosok Worell József, Szabó Gyula. Főmérnök Mihula József.

Csik-Szentinártoni járás. Szolgab. Becze József. Segéd Feren-czi Lajos. Orvos Mühlfay Sándor.

Csik-szeredai járás. Szolgabíró Xagv József. Segéd Kovács Antal.

Csik-szépvizi járás. Szolgabíró Zakariás Antal. Segéd Ferenczi Albert. Orvos Körmendy Lajos.

Gyergyó-szentmiklósi járás. Szolgabíró Ferenczi György. Segéd Nagy Tamás. Orvos Seífried Ernő.

74

G.yergyó-tölgyesi járás. Szolgai). Uritianu János. Segéd Lu­kács Miklós.

Csik-szer<*-dai polgármester id. Erős-. Elek.

Fogára sí negye. (Teiülclr 1870.-13 n-;/.. kiiíniicki-. Likii-ai <z;inia Mi!)|:i. Székhely Poharas.)

Főispán Szi'iitiványi (íyula. Alispán (íranioíu J)ániel. Főjegyző' Nagy Sándor. Árvaszéki

elnök Codru János, Pénztárnok Czipu .Miklós. Ellenőr Negrea <í<;r-gely. Számvevő Paudrea Efraím. Tiszti ügyész Benedek (íyula. Ár­vaszéki ülnökök Florea János, (iái Tarnál. Aljegyző Tarka János. Árvaszéki jegyző Czipu János. Erdész Eckard líezső. Közp. állator­vos Plaveitsky Sándor. Árvaszéki nyilvántartó Szilágyi Sámuel. Tiszti), főjegyző Puskáriu József. Tiszteletbeli főorvos dr. llochmaim Nán­dor. Tisztb. tisztiügyész Fricdsmann Arnold. K'özig. levéltárit. Boér László. Közig. ikt. Tureea János. Irodavez. Pokol Sándor. Királyi mérnök Baczó Frigyes.

Törcsvári járás. Szolgai). Boér (iyörgy. Segéd Mnldován Mik­lós. Orvos Cintea Miklós.

Sárkányi járás. Szolgab. Popu (iyörgy. Segéd Kloss Adolf. Or­vos Pintea Miklós.

Fogorasi járás. Szolgab- Ilerszény Imre. Segéd Eötvös (iyörgy. Orvos /Ír. Dániel Ödön.

Arpási járás. Szolgab. Negrilla Pukur. Segéd Bellt; Sándor. Orvos dr. Dániel Ödön.

3Iaros-Tordamegye. (Tm'ílete t.2S)l.^J ti z. kilóni'.'ti'f. Labnai színin 152,!) I!l. Székhely .Mane-Vá-áihely.)

Főispán Béldi Oergely. Alispán Szentiványi Kálmán. Főjegyző Bothos (íyula. Aljegy­

zők Barabási Ferencz. Deák Lajos, Szilágyi János. Iktató Bosi Jó­zsef. Kiadó Deák Károly. Pénztárnok Hallá József. Ellenőr Kacsó (íábor. Levéltárnok Józsa (iábor. Árvaszéki elnök (íegő Károly. FI uökök l'gron István, Mibály Sándor, ííétby József. Főorvos dr. Pé-terffy József. Főmérnök Horvátit Sámuel. Alorvosok Vájna Jár'-s liokot János. Lepaesek János. Állatorvos Dósa (iyörgy. Várnagy Já­nosi Sándor.

Küküllőmenti szolgabíró Dósa Elek. Segéd Szentkovies Mihály. Bekecsalji, Tőkés László. Segéd Kovács Antal. Nyárádmenti, Nagy Károly. Segéd Zilahi (íyula. Marosmenti, Ladosian Imre. Segéd Bárra Zsigmond. Mezőségi, Jenéi Lajos. Segéd Orbán István. Yajda-szentiványi. Tolvaj Ferencz. Segéd ilj. Csecs József. Magyarói, Körösi József. Segéd Pap András. (í.-szentimrei, Nagy Tamás. Segéd Szabó Ágost. M.-járai, Körösi Albert. Segéd Farkas Kálmán. Szászrégeui polgármester Göllner Mihály.

75

Szebenmegye. (Területű 332*.52 nsz. kilométer. I.ak<>-.ai fzáma 115.523. Székhely N.-Szeben.)

Főispán Wiiehter Frigyes. Alispán Senor Ágost. Főjegyző Tóbiás Kornél. Tiszti ügyész

Góllnei' Gusztáv. Aljegyzők Szó'es Sándor, llenter Antal, Stroi;i Ul-ván. Székely Károly. Főszámvevő (Ír. Orendt Frigyes. Alszáinvewí Akner Károly. Pénztárnok. Sándor Mándor. Ellenőr Bertlelf Lajos, levéltárnok GibePMór. Irodaigazgató Szó'es Sándor, (tiszt, főjegyző). Iktató Blásián Miklós. Árvaszéki elnök Herbert Lajos. l'lnökök lint-tern Ferenez. Mangesius Károly. Aljegyző Cretiu János. Gyám Löw Albert. Főorvos dr. Arz Ágoston. Állatorvos Kreutzer Károly. Fő­mérnök Yaezek János.

Szász-sebesi járás. Szolgai). Sávú Máté. Segéd Konrád Oltó. Orvos dr. Maukscb Károly.

Szerdahelyi járás. Szolgab. Popp Miklós. Segéd Gottsehling Károly. Orvos dr. Munteaii Clemens.

Szelistyei járás. Szolgab. Mutiu Illaiiu. Segéd Branisto Mózes. Orvos dr. Moga .lános.

Szebeni járás. Szolgabíró Fleiseher Márton. Segéd Baltes .lá­nos. Orvos dr. Sehullcr Henrik.

N.-disznódi járás. Szolgabíró Einrieh Kmil. Segéd Wolf Gusz­táv. Orvos dr. Mossing Vilmos.

I jegyházi járás. Szolgab. Dörr Samu. Segéd Czánt Lajos. Or­vos dr. Albrieh József.

N.-Szeben polgármestere Knpp Gusztáv. Szászsebesi polgárin. Balomiri Simon.

IJdvarliolvincíiyc. (Területe 3 117.(ÍM nsz. kilométer Laké ai száma 105.Tos. Székhely ~v.-Udvarhely.)

Főispán Dániel (iábor. Alispán di'. Török Albert. Főjegyző Kénosy liéla. Aljegyzők

Gergely Lajos, Lukácsfy Dénes, Sebesi Artliur. Árvaszéki elnök Fe-renczi Pál. Elnökök Sebesi Albert, liedő István. Tiszti ügyész Pál fi Ferenez. Házi pénzt. Flekes József. Számvevő Ferenezy Károly. Fő­orvos dr. Szabady Ferenez. Állatorvos Pál János. Levéltárnok Máthé Lajos. Kllenői- Farezádi Sándor. Iktató Szabó Domokos. Irodatiszt Soó Károly. Tiszt, i'őjegyző Pál líezső. Aljegyzők br. Gamera Osz­kár. Daróez.y Imreh. itj. Dániel (iábor, Gyárfás Endre,. Szabó Do­mokos, Liszkay Károly, Simó Ferenez. Főorvosok dr. Feliévári La­jos, dr. Mezey Ödön, dr. Krausz Frigyes. Tiszti ügyészek Sebesi Ákos, Szabó Károly, dr. ^agy Sámuel, Daraghi Béla. Márton Já­nos. Főmérnök Iiaisz Ede.

Udvarhelyi járás. Szolgab. Török Gáspár. Segéd Gál Sándor. Orvos Szabó Lajos.

Hoinoródi j . Szolgab. Jakab Gyula. Segéd Benedek Imre. Or­vos Simonfi Samu.

Keresztúri járás. Szolgabiró Szentkirályi Árpád. Segéd Jakab­házi Béla. Orvos Lengyel József.

Kir. törvényszékek s járásbíróságok. Brassó.

Elnök f)..'ósi János. lürák: Pánczél Joaohim. Onatin Sándor, Breniirrlierg Gyuln,

Biszíray Károly. Arzt Mihály, Szabó Lajos, üaucr János. Jegyzők Felszegi Lajos. !>ra< xlcr Gusztáv. Aljegyző lüsze Gusztáv. Iroda-igazga'ó Bene ístvá". Telekkönyvvezelö Fára l'éter. l'gyész Kenye­res Adolf. Alii gyász líock Frigyes. Fogliázl'eh'igyelő Dávid Jenő. Bör-tönorvos Böhlert Fde. Törvénysz. orvos dr. L mgyel Gyula.

Brassói járásbiró I'opn József. Aljarák Kitel Dániel, Vi/.i Jó­zsef. Aljegyző Elekes .Béla.

Hosszúiulvi jb. Herszényi Kálmán. Zeniesti jb. Pencio Miklós. Fogarasi jb. Tibáhl Mihály. Albirák (iái Domokos. XVgrca

György. Alj. Könczey Gyula. Telekk. vezető Schuller József. Sárkányi jbiró Míiyer Gergely. Aljegyző Dán László.

Csíkszereda. Elnök Vájna Tamás. Birák (iái Elek, Madár Antal, Dósa Gábor, Konez Lászb').

Ugyé;z Szőes Márton. Jegy/ő Gál István. Aljegyző Vájna Dénes, Simái J.'rioi. írod tigazg itó Bíiiedek István. Telekkönyvvezető Antal József. Bjrtöaorvos dr. S^ab) Gyula. Törvény szélei orvos dr. M)l-uár József.

Csíkszeredai jbiró Csanádi Béla. Albirák Éltes Jakab, Mik-lósy József.

Csikszentmártoni jb. Márton Ferenez. Aljárásb. Elles Zsigmond. Gy.-szenhniklósi jb. Kedves Tamás. Albirák Gereöffy Ferenez,

Szász Ignáez. Alj. Török Dénes. Telekkönyvvezető Csergő Yenezel.

Kézdi-Vásárhely. Elnök Donálb József. lürák Kovács Károly. Szaesvay Sándor, Balogh L.ra, Mátélfy

Károly, Szane.-ali Antal. Kir. ügyész Drágos Elek. Alügyé-z Bartha Ignáez. Jegyző Benkő I'ál. Aljegyzők Székely László. Sólyom Miksa. Irodaigazgató Pap Adolf. Telekkönyrezetó' Szotyoi'i József. Fogház-felügyelő Balogii István. Börlönorvos dr. Sinkovies Ignáez.

Kézdi-vásárhelyi jbiró Kovács István. Alj!). Fejér Károly, Do-bay János.

Kovásznai járásbirós. üres. Aljb. Gödri Ferenez. Telekkönyvve­zető Torja Lipót,

Sepsi-szentgyörgyi jb. Vájna Károly. Aljb. Jónás Ferenez, Ge­réb János. Telekkönyvvezető Horváth Ferenez. Aljegyző Silvester Dénes, Elekes Béla, G ál István.

Xagy-ajtai járásb. Csiszér Albert.

77

Maros-Vásárhely. Elnök dr. Binder Lajos. lünlk Hildebrand József, Csongvai Károly, Fogarasy Dániel,

Gyárfás József, Antal János. Csia Elek, Nagy Lajos, Moldován .Miklós, Vita Sándor, Lénárt Imre. Aiiigvész (gyárfás László, Szó'cs Ákos. l'gyész Kozma Gyula. Jegyzők Kiaeger Mihály, Horváth Mik­lós, Mcntovich (iyula. Aljegyző Szentmiklósy Kálmán. Irodaigazgató Veress Menyhért. Telekkönyvvczelő Podhajeszky Róbert. Foghúzfel-iigyelő Mülner János. Jíörtönorvos dr. l'siky József.

Maros-vásárhelyi jb. Hajnal József. Aljbirák Velikán Sándor, Jeney Dénes.

Mezőbándi jb. Ilyes Sándor. Nyárád-szeredai jb. Hajdú Mózes. Aljárásb. Vájna (íáspár. Al­

jegyző Mikó Károly. Szászrégeni jb. br. Koiiradsheim Oszkár. Aljb. Bocskor Mi­

hály, (Vtetián Márk. Sándor Lajos. Jegyző Dodó Mózes. Telekkönyv-vezető lienedikly Iióbert.

NauT-Szebcn. Elnök Ormai Károly. 1 iirák Tamásy liéla, lioska l'éter. C'sányi Ferencz, Jánosy Sán­

dor, Zweier Frigyes, Vásárhelyi János, Phlepsz Frigyes, lleropei Ödön. Aliigyész Tribusz Gusztáv. Jegyzők Sonnenstein Lajos, Si-niay Salamon. Aljegyzők Apáthy Gyula, Haupt Frigyes, Szentiványi József. Irodáig. Gitshner Károly. Telekkönyvvezető VYolf Vilmos. Fogházfelügyelő Vaszilichi Antal, Börtönorvos dr. Moffert Sámuel.

Nngy-szebeni jbiró Fuehs Lajos. Aljb. Papinst Nándor, Bodüa János. Alemann Miklós. Aljegyző Tekonlia János, Szentiványi József.

Szilistyei jb. Maxinm Boujeanu János. Aljegyző Zacharie János.

Szerdahelyi jb. Welther VI. Aljb. Greava Vazul. rjegyházi jb. Sachsenheim Victor. Aljb. Ilenter Béla. Szászsebesi jb. Egyed Kálmán. Aljb. Paraskiva János. Telek-

könyvvezető Kotz Frigyes. Aljegyző Gi'eisz Károly.

Székelv- Udvarhely. Elnök Flórián János. Ili rák Illyés Ferenc/., Sürdii Sándor, Ádám Dénes. Győiffy

Titusz, Jánosy Gyula, l'gyész Diemár Károly. Jegyző Dobay Dénes. Aljegyző Pap Péter, Simay János. Irodaigazgató Györlfy Antal. Te­lekkönyvvezető Pünkösdi Géza. Nagy Géza segédtkv. Nagy Károly. Fogházfelügyelő Szabó Lajos. Börtönorvcs dr. Szabó Lajos. Törvsz. orvos dr. Mezey Ödön.

Sz.-udvarhelyi jb. Szabó Dénes. Aljb. László Ikniokcs. A'jegy. Sipos Lajos.

S/.ékely-keresztuii jb. Fabrieais Frigyes. Aljb. Sebestyén István. Okiaudi jb. Faikas Sámuel. Aljb. Sándor Albert,

78

Ügyvédi kamarák. ISrassó.

Kiterjed a brassói és k.-vásárhelyi kir. törvényszékek terüle­térc. Az igazolt ügyvédek száma 72.

Elnök M a y e r J ó z s e f . Elnöki helyettes Lengeni János. Tit­kár Harmafli Lajos, lakik Uracséban. Igyész Kökösi Endre, lakik Kovásznáu. Pénztárnok liaclnuayer Gyula, lakik JSrassóban. A'álaszt. tagok Nagy Károly, Veres (iyula. laknak S.-Szentgyörgyön. Strcvoiu Miklós, Hintz János. Schnell Károly, Csiky Endre, dr. Heréli Henrik, Puskariu József, lakik Brassóban. Póttagok líomános. lakik Foga-rasban : Barthos Károly, lakik Kezdi-Vásárhelyen : líeieli Ágoston, Popeskn Viktor, lakik Brassóban.

Maros-Vásárhely. Elnök Z. Bodolla János. Helyettes elnök Oridi Pap Máté. Tit­

kár Debreczeni Nagy János, l'gyész Dobay Albert. Pénztárnok dr. Sclieitz Antal. Választmányi tagok Nagy Zsigmond. Dájbukát János, Szathmári J. Mihály, Oroszlán István, Dicső János. i\'óti Albert, Hoiigrát^ János. Soós József. Póttagok dr. Wermescher Emil Ödön, Daikó Ákos. Kalntin Simon. dr. Nagy Sámuel.

JSíagy-Szeben. Kiterjed a n.-szebeni és erzsébelhvárosi kir. törvényszékek ke­

rületére. Az igazolt ügyvédek száma (iil. Elnök Bruckner Vilmos. Helyettes elnök egerpatakí Kis Károly.

Titkár Nemes János, l'gyész Sill Viktor. Pénztárnok Aíó'sz Erigyes. A'álaszt. tagok dr. Kein Adolf. dr. Woll Mór. Arz Albert. Konradt Károly, dr. Jiiciie'ti Döme. Préda János. Thalman (íusztáv. Pótta­gok Theil Pál, ALtiehter János, Agotha Miklós, dr. Löw (iyula.

79

Helypénz és piaczi vámtarifa, mely szerint Sepsi-Szentgyörgy városában az áruczikkek utáni vám

és áruhely foglalási dij szedetik. —• i'Jcihi' h![)tpth:til; 1880. eri január hó 1-t'n. —

1) Kereskedők és iparosok egy sátorhelyért, vagy sátor nélkül a földről árulók az elfoglalt helynek négyszög méteréért naponkint fizetnek tiz krajczárt.

2) Komédiások, kötéltánczosok, mt'ilovaglók s több eféle játé­kosok az elfoglalt helynek négyszög méteréért fizetnek naponként tizenöt krajczárt.

?<) (iabona, tűzifa, szalma, káposzta, gyümölcs és zöldségek stb, ha szekérrel nagyobb mennyiségben árnltatik. szekerenként a szemét-pénzzel együtt tizennégy krajczár. Ugyanezen összeg fizette­tik azon esetben is. ha a szekereken a most jelzett áruczikkek több­féle neme foglaltatik.

4) Gyümölcs, zöldség, káposzta stb. ha földről árultatik; továbbá kisebbszerü élelmi czikkek, u. m: tej. tejföl, vaj, zsemle, kifli stb. árukért három krajczár.

">) Szeszes italok, széna, faszén, degett, mész, tégla, cserép, épülotla, zsindely, deszka, lécz, faedény, túró. hal. szalona, hájzsir, mész, eczet, állatbőr, gyapjú, fagayu, gyapott stb, szemét-pénzzel együtt tizennégy krajczár. Ugyanezen összeg fizettetik azon esetben is, ha, a szekereken a jelzett áruczikkek több neme van.

(i) Ipar-, kézmű- és mézespogácsa árusok fizetnek hÚSZ krt. 7) Eladásra szánt sertés, juh. kecske, ló és szarvasmarha

után különbség nélkül darabonként Öt krajczár fizetendő. <sj Malaez és bárány után darabonként négy krajczár. !)) Vászon, gyolcs, kender, len fehérnemű-, tarka házi szó'tte-

mény-, zeke- és harisnyaposztó-árusok tiz kraczár. Hí) Kenyér-, sült hus- és vadárusok hat krajczár. 11) Ékszer és diszáru czikkekért sátoronkint, vagy ha e tár­

gyakat földön avagy magukkal hordva, akár állva, akár fel és alá­járva árulják, ötven krajczár.

12) Gazdasági eszközök, mint villa, gereblye, lapát, kapanyél és seprüárusoktól három krajczár.

l:i) Házi szárnyas állatok darabjáért fél krajczár fizettetik.

80

M e g j e g y z é s : Ha ugyanazon szekéren többen szállítanak áruczikkeket: az esedékes vámot külön-külön mindenik. — a hely­pénzt pedig együttesen kötelesek tizetni.

Külön rendszabályok. a) A piacz reudezé-sj a városi tanács hatáskörébe tartozván,

haszonbérlő és az árusok kötelesek a netalán előforduló rendezések­be belenyugodni. -

b) Vásártérnek tekintetik a vámházakon belől eső területe a városnak s a helypénz és piaczi vám az árusoktól az eddigi gya­korlat szerint a vámsorompóknál szedetik.

c) Városi lakosok tűzifát, gabonát és egyéb élelmi czikkeket saját szükségletre vámmentesen szállíthatnak.

(1) Kebli árusok helypénz- és piaczi vámmentesek: azonban a kik állandó áruhelyet kivannak maguknak liiztositani, azt a tarifa korlátain belől a városi tanácsnál eszközölhetik.

e) Árusok, kik megtagadják a vám ős helyfoglalási dij fize­tést, bérlő által szokásos módon megzálogolhatók; ez azonban kö­teles a zálogtárgyat tulajdonosának azonnal visszaszolgáltatni, mi­helyt szabályszerű kielégítését megkapta.

f) A vasaiba jövő üres szekerek után helypénz nem szedetik. g) A városi lakosoknak a c) pont alatt adott kedvezmény a

város területén lévő gyárak és üzletek számára szállitott termények árusaira nem terjed ki.

Kiadta Sepsi-Szenlgyörgyön, 1*80.

a város tauácsíi.

Postai tudnivalók, A meleg é g h a j l a t b a ezimzett levelek nem pecsétviasszal

ragasztandók le. A j á n l o t t l e v e l e k és küldemények bérmentesitendők (Kivé­

tetnek a Kémetország, Helgoland s Luxenburgba szólók.) A b é l y e g z e t t p o s t a i le vél bor i t é k o k b ó l kivágott levél-

jegyek érvény telének. Oly l e v e l e k , melyek boritékainak külseje rajzlenyomatokkal

vannak ellátva, vagy reá czégek és áruczikkek hirdetményei vannak nyomatva, a posta, szállításból ki vaanak zárva épen ugy, mint azon levelek, melyek borítékának külsején Írásbeli levclszerii közlések ta­láltatnak.

• ' 8 1

Az elromlott levélboritékok. levelezési lapok, utalvány űrlapok és postai szállítólevelek a postai hiva'aloknál 1 kr felülfizetés mel­lett ujakért kicserélhetők.

A nyomtatványok és áruminták a díjkedvezményben csak ak­kor részesülnek, ha azok ngy adatnak fel a postára-, hogy a tarta­lom könnyen átnézhető legyen.

Ha a pénzes levélben érezpénzdarabok is küldetnek, azoknak a levél belsejében ngy kell megerősítve lenni, hogy eredeti helyük­ből a szállítás közben el ne csus>hassanak.

Fekete vagy más színes szegélyű levőlboritékokban pénz nem adható fel.

A pén/eslevél kifizetve és fizetetlenül is feladható: első eset­ben a továbbításáért járó díj készpénzben, fizetendő le.

I'énzeslevelekre. Icvéljegyeket felragasztani nem szabad. A postahivatal ellenőrző pecsétje csak a nyitva feladott 200

Irton felüli összegű pénzeslevolekro alkalmaztatik. A pénzeslevelek és értékküldemények csomagolása, lepecsétel

lése körülköíözésének oly biztosnak kell lennie, hogy ezeknek meg­sértése nélkül a tartalomhoz férni ne lehessen.

A nem pénzt tartalmazó küldeméin'eknek azok súlya, terje­delme, a küldemény tartalmának (ertmészele és az ut távolságához képest eléggé jól kell csomagolva lenni.

Ha a küldemény törékeny tárgyakat tartalmaz, a tartály kül­ső oldalára egy üveg forma idom rajzolfrtssék, ha pedig tartalma romlandó, akkor a szállítólevélre szembetűnő módon „megromlásnak ki tett tárgy" Írandó.

S z á 1 1 i t ö 1 e v é 1 adandó minden 50 gramm súlyt megha­ladó szállítmányhoz, kisebb súlynál pedig, ha a czim fel nem irható.

V á m n y i 1 a t k o z a. t melléklendő mindazon szállítmányokhoz melyek lírody. littcari. Cailopago, Fiume, Jungholz. Porto-Ré. Triest, Zougg, Dalmáthonba és a külföldre szobinak.

Pénzes levelek keresztboritékban öt helyen pecsételendők. Nyitva vagyis olvasottan föladott pénzes leveleknél a boríték

közepén a hivatalos pecsét alkalmaztatik. A pénzes levelek tartalma a borítékra részletesen is felírandó,

például: Tartalma !>0 trt :><) kr és pedig Vr>0. 3;10, l .-,, r,

;1 és 30 kr. Az utánvételes küldemények csakis bélyeges szállítólevéllel

egyesitett utánvételi lap mellett adható fel, mi is minden postahi­vatalnál (i krért vehető.

Az, utánvételi összeg 2 hó, az utalványi összeg ellenben 14 nap lefolyása után csak postaigazgatósági engedély mellett fizet­tetik ki.

Az utánvételi jegyek pénzbeli tartozások behajtására szoktak használtatni. — K/.eknek darabja 10 kr.

Az utáuveendő összegért ugyanannyi jutalék iizetteiik, mintáz utánvételes küldeményeknél.

Nemere Naptára

m A bélyeg-illeték.

Á bélyeg vagy á 11 a n d ó vagy f o k o z a t o s, vagy s z á z a-lékos; a különbság ezek közt egyrészt abban rejlik, hogy az állandó s többnyire a fokozatos bélyeg is, a bélyegjegynek papírra ragasz­tása áltnl rövalik le. mig a százalékos illetéket az ujabb törvény folytán, néha ugyan bélyeg által, de többnyire közvetlenül az ille­tékszabó biva falnál kell lefizetni.

Á l l a n d ó b é l y e g alá esnek a hatóságoknáli benyujtványok. bizonyítványok, kereskedelmi- és ipar-könyvek, végrendeletek, ár­jegyzékek és okiratok. A benyujtványok ba bíróságiak, rendesen 3(1 kr. (iiii pedig a peres tárgy értéke 50 fitot meg nem halad, ren­desen 12 kr.) más hatóságokhozi kérvények rendesen 50 kros bé­lyeget kívánnak. — Magán személyek által kiadott bizonyítványok, (kivéve a cselédeknek, napszámosoknak adottakat, s az iskolai bizo­nyítványokat, melyek 15 kros bélyeg a láesnek) 50 kr bélyegre Íran­dók. A kereskedelmi és iparkönyveket illetőleg a főszámla és fizetési számla könyv minden ive 25, a többi könyvek ivei pedig egyenkint ö kr bélyeget igényelnek.

Árjegyzékek, akár hyugtatottak, akár nem 5 kr alá esnek. Végren­deletek bélyege 1 írt.

Minden egyéb magán személyektől eredő jogi okmányoknak. habár azon felül néha még bennök foglalt ügylet százalékos illeték alá esnék is, állandó bé­lyegre rendesen 50 kr.

A f o k o z a t o s bé­lyegek bárom fokozat szerint szedetnek :

I. Fokozat, Ez alá tartoznak a

hat hónál nem később lejáró váltók : a vál­takkal egyenlőknek tar­tott kereskedői utal­ványok és kötjegyek : végre állam- vagy más

Maga a az első fol.o zat a következő:

frttól

í (iO

120 240 300, -tso! (iOO 720 840

1080 1 200 2400 3000 4800 tiOOOj 7200 8 t 0 0 II000

frtii: Össze; Irt kr

hitelpapírokra három ! 10800. hónapnál nem hosszabb időre nyilvános hitel­intézetek által adott előlegekről szóló köt* vívjuk,

2000 13200 14400 löCOO i68QQí

00 120 240

. 300 480' ooo!

720, 840: !)(ÍO

loso1

1200; 2400;| 3liOO!

4800J ('i(H)Oi 7200! 8400! 90OO:

10800J 12OO0! 13200!, 11101.! 1 5000; 108001 18000

8 !t

10

I 5 10 20 30 40 50 00 70 80 !)0

13 14 |

| és igy tovább, minden 1200 írttól 1 frt több, ugy, hogy minden -1200 írtnál csekélyebb ma­radvány-összeg teljes­nek tekintendő. E sze­rint 1200 frtig minden 120 frttól 10 kr és 120 forinton felül minden 1200 frtól 1 frt össz-illeték fizetendő: min­den maradvány, mely az összilletéknek 120-al illetőleg 1200-al el-osztatása után előtű­nik. 120 frt, illetőleg 1200 frt. teljes összeg­nek lévén tekintendő, 00 frtot felül nem ha­ladó összegek 5 kros b é l y eg-í 1 1 e t ék alá esnek.

II, Fokozat alá esnek mindazon fo­kozatos bélyeget igény­lő okmányok, melyek sem az I-ső, sem a I l l ­ik fokozat alá nem tar­toznak.

.8-8

E fokozat a k övet-kozó':

írttól írtig ( )sszog Ir t kr

1 20 ! i

20 4 0 13 40 liO ! l!l 1-iO 100 : 32

1O0 200 : 0 3 200 300 > (14 300 I0O : 1 25 4 0 0 SOO ! 2 50 « 00 1200 ; 3 Í •)

1200 KiOO 5 — KiOO 2 0 0 0 (1 25 2 0 0 0 2 4 0 0 7 50 2 1 0 0 3 2 0 0 10 — 3 2 0 0 4 0 0 0 12 50 4 0 0 0 4 8 0 0 15 — 4 8 0 0 51100 17 50 5(100 (1400 20 — 11400 7200 ! "'2 50 7200 ,SO()0 i 25 —

sooo frton tul minden 400 frt titán 1 forint­nyi illetéktöbblet, s a 25 kijezrnyi pótlékkal ogyütt összesen 1 frt 25 kr fizetendő; mcg-jogyeztetvén, miszerint 400 Írtnál esekélyebb maradvány-összeg tel­jesnek tekintendő.

S végül a

III. Fokozat alkalmazandó 1. oly kötvényeknél, .melyek előmutat óra szólnak : 2. egyházi és világi hivatalok vagy oly szol­gálati állomások ado­mányozásaira I, melyek állandó vagy ismétlődő ügyek teljesítésére vo­natkoznak, és nnisne-miek, mint a minők napszámosok", cselédek, mesterlegények stb. ál­tal szoktak teljesíttetni; 3-or rész vény társulati szerződéseknél, s rész­vényekre alapított kül-társulati szerződések­nél, ha azok tiz évnél továbbra köttetnek : 4. számlottóir.'i]: 5. igér-vőny-vásámál, ha az ügylet tárgya ingó; fi. életjáradéki szerződé­seknél, ha az életjá­radék fejében ingók engedtetnek ál tal : 7. adás-vevósi szerződé­seknél, ha az eladott tárgyak ingók : <s. cse­réknél, ha az elcserélt tárgyak ingók; !). ter­hes engedményeknél, ha azok tárgyát más mint követelések ké­

pezik. E fokozat a kö­vetkező :

frtt.il frtig ' Összeg frt ) kr

1 10 7 10 20 13 20 3 0 j 19 30 00 32 lio 100 ; 68

100 150 ! 9 4 150 2 0 0 i 1 2 5 200 4 0 0 i •> 50 4 0 0 (100 i 3 75 í ioo 8 0 0 5 — 8 0 0 1000 ti 2 5

1000 121,0 7 50 1200 KÍOO ' 10 — KiOO 2 0 0 0 : 12 50 2 0 0 0 2 4 0 0 15 — 2 4 0 0 2 8 0 0 ! 1 7 50 2 8 0 0 3 2 0 0 | 2 0 — 3 2 0 0 1 3IÍ00 22 -50 3(»00 , 4 0 0 0 i 2 5 —

4000 frton tul minden 200 írttól 1 frtnyi il-etéktöbblet s a 25 kr-

nyi pótlékkal együtt 1 frt 25 kr fizetendő, megjegyeztetvén, mi­szerint 200 írtnál cse-

élyebb maradványösz-szeg teljesnek tekin­tendő.

u *

u Cselédbért s árendát mutató tábla.

— " — j p .,r - - , v -• = U 4 l-t

s s é v r o

i 12 U '•'• Í

3 t é, v

i

r 1 i \ü' _ — " — j p .,r - - , v -

• = U 4 l-t

s s é v r o

i 12 U '•'• Í

3 t é, v

i

r c

frt frt | k r i r t i k r i r t : k r irt i k r i r t t'rt ! k r írt : k r t'rt kr t'rt kr

5 0 0 J 3 7 5 J — 2 5 0 — 1 2 5 — 4 l l í i t ;* ' . . 2 0 1 5 ; 1 0 : — 5 , — 1 (i(i3 :j

4 0 0 . 3 0 0 — 2 0 0 — 1 0 0 — 1 0 7 5 0 5 — 2 J50_s;;j>;'.. 3 0 0 2 7 5 1 — 1 5 0 , — 7 5 — 2 5 ' — !) li . 7 5 4 5 0 2 2 5 — 7 5 2 0 0 : 1 5 0 — 1 0 0 — 5 0 — l(i '()(!-'.; s li — 4 1 2 (!(!•-,•„ 1 0 0 ! 7 5 ; — 5 0 — :?5 — 8 3 3 ' . ' . . 1 5 ' 2 5 3 5 0 1 75 —IŐM1;';.

! )0 ( i 7 ; 5 0 4 5 — 2 2 5 0 7 5 0 (I 4 5 0 .) — 1 5 0 — 5 0 8 0 : CiO!— 4 0 —• 2 0 — IÍ ( Í I ; - . , 5 .> 7 5 2 5 0 1 2 5 — '412 . . ' , . 7 0 5 2 ! 5 ( ) 3 5 ' — 17 5 0 5 M:- . ' / . ; 4 .> — 2 — 1

1 3 3 1 ' , (i(): 4 5 — 3 0 — 1 5 — 5 : — 3 2 2 5 1 5 0 - : 7 5 — , 2 5 5 0 3 7 5 0 2 5 — 12 5 0 4 I l i ' '.. 2 1 51) 1 — ! 5 0 — Ili5:';, 4 0 3 0 s — 2 0 1 — 1 0 — 3 ' 3 3 ' .. 1 — 7 5 — 5 0 - ' 2 5 - S , ;

3

3 0 2 2 1 5 0 1 5 — 7 | c O 2 5 0

Kamatmutató tábla. Száz forinttól ötöt számítva

T ő k e ! Egy évre f é l ] Xcirvc-d

•vrc j , '-• ; i -vre

KliY hóra T ő k , ! ' * , cvrc

f é l -Övi'!'

Xt'a'vwl ' Egy évre i hói a

forinti ir t k r t'rt

2 5

1 kr ' frt [ k r ' Vt k r 4 Í V

tbriní l'rt ! ki 1 0 0 ! ) (iO —

ti t kr ;

3 0 — 1 frt I k r . f r t i k i

1 0 0 0 : 5 0

kr t'rt

2 5 — ; 1 2 5 0 :

Vt k r 4 Í V

tbriní l'rt ! ki 1 0 0 ! ) (iO —

ti t kr ;

3 0 — 1 J 5 : _ ! r» :— 9 0 0 4 5 — 2 2 ; 5 0 1 1 , 2 5 ' 3 7 5 !)()() 5 4 — : 2 7 - j 1 3 ; 5 0 | 4 5 0 8 0 0 : 4 0 — 2 0 — 1 0 — ' 3 3 4 8 0 0 4,s — ' 2 4 - ! 12 i—; 4 -7 0 0 . 3 5 ! — 17 5 0 S 7 5 2 '.12 7 0 0 4 2 — :21,—: 1 0 5 0 : 3 5 0 0 0 0 . 3 0 1 5 : — . 7 5 0 ; 2 5 0 ( Í O O 3 i ; — l , s — •• !) : — : 3 — 5 0 0 1 2 5 — 12 5 0 li • 251 2: !) 5 0 0 , 3 0 — 1 5 ' — ! 7 '.'A), 2 | 5 0 4 0 0 1 2 0 — 10 — ' 5 ; — i 1 <>7 4 0 0 2 4 ' — 1 2 — i (i — ! 2 ! — 3 0 0 : 1 5 ; 7 5 0 - 3 l 7 5 ; 1:5!) 3 0 0 .liS — ! » : - ! 4 5 0 ' 1:50 2oo: 10 5 . — : 2 5 0 — ' 8 1 2 0 0 12 - I Í ' — ! 3 — ; 1 — ioo; 5 2 5 o : 1 2 5 ! -- - : 4 2 1 0 0 (i — 3 — 1 5 0 ' — 5 0

50 2 ' 1 2 5 : - - ; ( i 5 r -121 5 0 3 — 1 5 0 — J 7 5 ' — 2 5 io| o 5 0 — 2 5 - ! 1 3 '

- > . • «

1 0 0 (iO •— 3 0 — 1 5 — , 5

Szász fittől hatot számitva

I 'én/nemek összohasonlitúsa. r~ ()szlr.|x,-.m(.( f r a n c O r o s z (Angol

Ország Pénzegység érték éi tök ér ték érteik [ érték h l k r n i á r lil fik elit rn l ) ko j i . sc!l |l('ll

Auw.t -Míiüv.'iror. 1 t'ri i oo kr . . . •> __ 2 ;".() . . . . (;-2 2 1 Xíinetorsziijí 1 márka 100 iilliV -7 .")0 1 27, ----- no-:.. 1 - -Bftlftimu 1 frank 100 c.rntim - -10 s o . _ . - •- 2-1' ., - - !)'•", Fr;>!U'?.iaoi'>/iífí 1 frank 100 fi.'iiiiin - 10 — ' Sll 2 1 ' , - !)' ., Anglia 1 f. >t 20 srliil. 12 p 10 20 - - •27, - (i l-l . ..'.__ Olaszország 1 lira 10 cc-iito-inii . - - • .10 - • • .NO - - 2 1 ' . , - - !•' ; 1 (roszorszájr 1 rabéi 100 kopek i ; <;:; 3 2<> 1 7 - - • :\ s -Svcicz 1 t r ank 100 centim. — [ 4 0 —; MO — 24',., -- l 'J ' /ol Törökország 1 piaszter 40 pára —! io ~ | l S —| 22 - [ « " - ! » ' •

85

A Királyhágón innon cső vasárok. V, n . . • ,- i ., , ..-, Berkenves. László kir. ó. sz. vagy

brudbanya, o szerinti liusvot l iot • , • " , , , , . „ l i i l ius '.).

2-ik lietének hétfőjén, május 1-so j . ^ ^ . ^ ^ n i . - , j . l T . Bertalan u. hétfőjén Sz. M.h. el. v. hetlo. v ^.W(\x, Katalin el. v. szerda.

. Karácson ,el. v. hetlu. Be!h!en, apr. ő. és (i-ika, ha va-Agotha, v. Aguéttalva, .lutlitli u. v. s , i r n a i ) ^ h é t f ű r e u s i k ]vü]öl,iKM)

bétfd, ;!-ik Sz.-llaronis. vas. u. u v vasárnap és hétfő, piiuk. való liétlo. u ^ v vasárnap és hétfő, kisa^z-

Alamor, mart. 5. sept. 2. SZÜ11V d v vasárnap és hétfő. Alczina, tebr. 20. aug. :-H. Katalin ut. v. vasárnap és héttő. Algyógy, jan. 2. május (i. sep. • >. yn,Mün^ 8 z . Miklós, Márk év. v. Aluiakerék, Tob. Aut. vagyjun. i:-S. ._ .,- M a r í , i t p# v h ó l f 5 - Má-Alj.arét, jan. 1. és 2. \ ír. vas. ó. t é é v s z e p t . Lucza v. deez. l:-J.

sz. Aid. csüt. ó. sz. jul . i J l .ok t . 1 { i l a k - A]fons. v a g y 110v 2 2 . 10. és 11. vagy (Icleon. Boldogfalva (Kő), apr. 27.

Alsó-Arpás. jul. (i. okt. 10. Boldogfalva (Őralva). Vir. vas. el. Alsó-C'sernáton. \ ízker. u. v. nap. v_ s / o n , , K 6_ s '_ K ; s a s s z o n y 0 .

apr. 2. jul. ö, deez. 20. s z v a s y q ) t 2()< Alsó-l!ákos. mart. Hl. apr. ^ , ]>, ikács, Sándor v. marcz. 18. Or-

jun. 24, sej)'. 2. nov. 4. s o ] y a v> o U 2 L 11(n; ,,_ Alsó-Szombattalva, ápril 24. Aid. j ; o c s i a n 2 7 iul ">

c s u t - ó- s z- Bonyha. Bünk. ut, v. szerda. Szt,-Alsó-Szopor, febr. 14, jun. 2!l, Miliálv

szept, 28. 4-ik Adv. ut. v. csii- B ^ h j ^ L a e t a i , u . v . n a p . P é . Í 0 1 ' t o k - ter l 'ál u. v. nap. Október 21 .

AlsóAiszt. apr. (i, ang. 2 i . Borgó-Prund, ápr. 14. okt. 30. Alzsuk, máj. 20. szept. 4. i;()1s ;i. febr. 24. máj. ti. okt, 4. Alvmcz. jun. 21. nov. 2... l l ö g ö Z j L a e t a re u. v. csütörtök, (uj B . - . . vásár),

agyon. írni. 1/ , nov. 11. -.,.. . . . . , , . b-' •' ' Bozod, iiiii. 2, okt. !l. decz. l ó . Balázsfalva, Vir. vas. előtt való ^rád . H U , ] L k e i l d i ut_ v_ c 3 Ü t y i r -szonib. iul. 2. decz. li. vas. el. v. (süt. ő. sz., szept. 2. Báiiii-llunyad. jan. 20. IIusv. előtt I'.ovbíila. előtt való csüt.

v. kedd. jul. 2(i. Máté év. vagy i} , , ,^ , - , , Tniapját követő hétnek szept. 21. Katalin v. nov. 2o. csütörtök, péntek és szombat

Baromlaka, apr. ;",. szept. 10. napjain, ezen hét szerda napján Baróth. tebr. :!. Punk. ut. való marhavásár. A második vására

péntek aug. 21 , nov. 12. Mm- VÍU1 r , u i i a c s é v u t á n i c s ü t ö r t ö k , denik vás. megelőzi :•', napig tar- péntek és szombaton, e m i hét tó baromvasár. szerda napján marhavásár. A

Bátos. jan. 27. jul . 5, decz. li. megjelölt hét hétfő és kedd nap-Bercezk, Bálford. u. v. héttő. Sza- j a i n i s v a n raal.havásár.

nis/ló u. v. kedd. máj. Máté év. Biiza, január 10, ápril 20, j ú l iu s u. v. csüt. szeptemberben. 28. október 2G. •

Beretha'om, Quasini. Tamás (1. v. .- kedd deczemberben. i^sáki-Gorbó, Bünk. ut, hétfő és

86 kedd ó sz., Sz.-Mih. és el. v. nap ó. sz. Húshagyó előtti hét­fő és kedd ó. sz.

l'zege. Invoc. ut. v. n. Punk. e. v. kedd. ó. sz., okt. 19.

Csckefalva, május í), nov. 9. CsernáKalu, jan. 9, nov. 19, Csik-Karczfalva. Invoc. ut. v. hét­

főn, jun. 24. okt. Ki. Csik-Kozmás. jan. 2ő. aug. 21. Csik-Szent-György vagy Bánkfalva,

Husv. előtt való liótfőu. Kará­cson előtt való hétfőn.

Csik-Szépviz, január 7. ápril 14. június oü. sz 'pt. 9.

Csik-Szereda. Soptuag. ut. v. pén-tek. Exaud d. v. péntek. Mar­git vagy jul. la. Szt.-Mihály.

Cs'k Szent-Márton máj. '•'>. nov. 9. Csokmány. jan. 9. nov. Ki. Csúcs, január 2.

JJézs. Ham. szerd. ut. való szerd. í'ruap u. v. kedd. aug 21, de-cze;nl>er Ki.

Dengchg, Laetare v. 4-ik böjt hét­fő L tmbort v. szép1". 17.

Deregnyő, Szt-György. X. B. Assz. u. v. nap. Náthán v. szept. ő, október 9

Déva, jan 14, május 1. ó. szer. Mária Magd. ó. sz. Luk. ó. sz.

Dicső-Szeut-Márton, márcz. 1, Fü-lep Jakab vagy máj. 1. jul. 24. október lő.

Disznód (Nagy). Péter Pál u. v. nap. aug. 29.

Ditró, febr. :•}, május 1, július 17. és november 2ő.

Dobra. Szt.-György ó. szerint. Piin. ut. v. nap ó sz. Kisassz. ó sz. Demeter ó szerint v. nov. 7.

Drassó, apr. 20. szept. 9. Drág, N. csiit. ó sz.. máj. 2. Iver.

János ó sz. Krszin. vált. ó sz. Kozma Dem. v. szept. 27. De­meter ó sz.

Jí/gerbegy, József. Lcopold v. no­vember lő.

Egerhát, jan. 2. N. cs. ó sz. Ily és. ó sz. Bold. assz. fog. ó sz. vagy dee/.ember 21.

Erzsébetváros, jan. 27. Gyüm. olt. Bold. Assz. Aid. csiit. ut. v. nap, jul. ő. Máté év. Erzsébet.

Eezel, febr. lő, apr. 24, aug. 1), deczembcr (i.

Eted. Szt.-György. Sz. Hál', u. v. hétfő. Boldog assz. ut. v. naji. szept. 29.

r arkaslaka. (Cdvarlielyszék). máj. S. aug. 19, nov. 12.

Felek (Ercek, Szebemnegyc) aug. 1 H. Felső-üaj< m. ápr. 1. aug. 1. Felső-Szálláspatak, Szt.-Gvöigv ó

sz., Szt. Miliály. Felső-Szivágy, jan. 1. ó sz., márcz.

20, jun. 14, szept. 14. Felvincz, Okuli u. v. nap. Médard

aug. 2;i, nov. 19. Feketehaloin, Szt.-György ut. való

nap. Szt.-Mihály. után való nap. Fogaras, Punk. ut. v. csüt. jul. 20.

szept. 9, deczember li. Földvár, márcz. 24, decz. 1 •'! Fráta, márcz. 2(i. aug. 27, no­

vember 19. (.ryalakuta, Pálford. Olimpia vagy

június 12. Katalin. Gyalu. (íyer. sz. B. Assz. u. v. n.

jul. 2. szept. 21. okt. Ki. Gyeké, \'izk. ó sz. Ker. Ján. ó sz.

Kisassz. ó sz. október 11. Gyéres, febr. .'i, jul. S, októb. 21. Gyergyó-Alfalu. február 24, októ­

ber ;il. Gyergyó-Ditró. lásd Ditró. Gyergyó-Szt.-Miklós, Vir. vas. el.

v. szoinb. jun. lő, szept. 7. Lu­cia v. deczember Ki.

Gerend, jun. 2(i, Fides v okt. (i. Gernyeszeg, jan. 14. nov. 19. Gorbó (Magyar). Sexag. u. v. nap.

Punk. ó szer.nt. nov. 19.

87

Goroszló (Nagy) jan. 28, ó. sz. íniíj. 1. ó. sz., Ursz. vált. nov. l'.l.

Goroszló (Szamos), jan. Ki, máj. 1. ó sz. Urszin. vált. nov. H.

Görgény, Szt.-György ó szerint. Görcsön, márez.K). Ker .Ián. Má­

té év. Katalin. Gyula-Fehérvár, JIusv. cl. v. kedd,

Anna, v. jul. 20. Szt. Mihály u. v. nap. Lázár v. deez. 17.

Hadad, l'jév ó sz. márez. 11. Aid. csiit. u. v. n. ó sz.. László v. jun. 27. Mária Magd. okt, 21.

Hagymás-Lápos, Gyüm. olt. Bol­dog Assz. ó sz. Aminőn vagy deczeinhcr 20.

Ilalmágy (Nagy), Yir. vas. ó. sz. Péter-Pál u. v. n. Kisassz. u. v. szombat ó sz. Borbála, vagy decz 4.

Hápos, Gyerly. sz. Bold assz. ó. sz. Kisassz. vagy szept. IS.

llurasztkerék, Gerg. pápa, Sarlós I). Assz. X. Bold. assz. ut. v. nap, Erzsébet.

Hátszeg, Gyér. sz. hold. a. ó sz. N. Hold. assz. ó szerint,

Hidalmás, május 0 és 7, okt. 7, 8. Módos, január 2S. Rudolf v. ápr.

17. Máté év. Honioród, február 14. Homoród-Szt Márton, Bálint vagy

l'ebr. 14, május (i. szept. 1. Hosszúfalu. Ham. szerd. ut. való

péntek. Aid. csüt. u. v. péntek, Sz.-János ti. v. péntek. Kereszt felinag. u. v. péntek.

Hunyad. (lásd Vajda-Ihinyad.)

Ilyefalva, jau. 10. u. v. szombat, máj. 1. u. szemb.. szept. 1. u. való szombat.

Ispánmező. május 1<). és 20, szept. !», és 10.

Jakabfalva, május 1. okt. 2(i. Járá, máj. 1. okt. '•'>. Ü.áál, jan. 22, máj. 25, okt. 4.

Kápolnás-üjfalu, lásd Szentegy-házas

Káp.lnok-Monostor, jun. 1, decz. 0. (uj vásár).

Karcztklva, Invoc. ut. való héttő. Ker. János okt. Ifi.

Katona, Gyér. sz. Bold. assz, u. való nap.

Kecze. Zsigmond v. május 2. jun. 27. szeptember 1.

Kindi-Lóna, jan. 23, Johanna v. május 24, X. B. assz. u. v. n.

Kerelő- Szt.-Bál, Yinczo, Yir. vas. után való szerda, Xagy Boldog asszony ó szerint.

Keresd, jan. 23. Keresztúr (Szitás v. Székely), Má-

lyás, máj. 3. Eszter vagy jul. 7. Ker. felmag. vagy szept. 14.

Kézdi-Yásárhely. jan. 3-ik hótf. május 2-ik liétfó', Simon Juda vagy október 2lS.

Kibéd. Julianna vagy február Ki, május !). deczember 2.

Kis-Ápold, január 3, auguszt, 11. Kis-Kapus, (Medgyesszékben), heti

vásár minden szombaton ba­rom vásárral kapcsolatban.

Kis-Kend, febr. 22, nov. 7. Kis-Sink, Laetar után való hétfő. Kis-Selyk, Ker. J. Szt.-Márt. Király-Darócz. husv. u. v. péntek. Királyfalva, jul. 7, Erzsébet. Kolozs. Husv. ut. v. szerd. nov. 5. Kolozs-Monostor. Fáb. Seb. v. jan.

20, máj. Ki. Szt.-Mihály. Kolozsvár, líemete Bál vagy jan.

10, Gerg. pápa vagy márcz. 12. Töb. Antal v. június 13, aug. 1, november 2.

Korond, Yizk. ó sz. Servat. v. má­jus 13, Cornél v. jul. 3. Lajos király vagy aug. 25.

Kovászna. Eufr. v. febr. 11. Fü-lep vagy május 20, Mária M. Szt -Márton.

Kőhalom, Bem. Bál ut. v. hétfő. Yir. vas. u. v. napon, jul. .25. Gedeon, vagy október 10.

88

Kőrösbánya,, jun. 20, július 18. nov. 20, dec-z. 17.

Köszvényes, Apollónia v. febr. '•>. Kereszt, feltal. vagy máj. ;i. Szt. István kii-, nov. 2,

Kőröspatak, Mátyás, okt. 4. Kraszna. január 3-ik hétfő, ápr.

2-ik hétfő, július 2-ik hétfő, okt. 2-ik hétfő, mindig 2 nap.

Kutyfalva, ápril 10, nov. 2ő. (Yá-sári engedélyt nyert 1879 ben).

Kükül'ővár. Yizk. ut. való hétfő, Ilush. előtt v. hétfő. Punk. ut. eltő hétfőjén, aug. 21. Kará­cson előtt való hétfő.

Kiírpöd, Pálford. után való hétfő, Vir. vásárim}) után való hétfő.

.Lápos (Magyar). Yizk. ó sz. má­jus 1. ó sz. Ker. Ján. ó szerint Ker. felniag. ó szerint.

Lápos (Oláh), jan. 12. Gyüm. olt. líold. assz. jun. o. szept. 24.

Lekencze, márcz. 1, Márk. év. v. ápr. 25. Máté év. szept. 21.

Lupsa (Nagy), Ij'év ó szerint. Szt.-György ó sz. Kisassz. ó sz.

xVLakfalva, j m. 2. Szt.-György. Ker. Ján. Kisassz. ut. v. naj).

Mártontelke. József. Punk. u. való szombat, Imre berezeg v. nov. ö.

Magyar-Gyerő-Monostoi'. márc. 19. jun. 29, aug. 20, nov. 11.

Magyar-Igen, Púnk. e. v. jiéntek, okt. 2(i.

Magyaros, febr. 8, máj. Ki, Ker. Ján. fővétele v. aug. 29, nov. 28.

Magyar-ÍVáta, márcz. 20, aug. 27. november 19.

Magyar-Régen. Szaniszló vagy má­jus 7.

Markod (Maros-Tordamegye). ápr. 1. sze])t. 17. (uj vásár).

Maros-Uye. A'izker. ó sz. Gyüm. olt. B. assz. ó sz. Punk. hétfő ó sz. Ker. Ján. ó sz X. Bold. assz. ó sz. Gedeon v. okt. 10.

Maros-Ludas, máj. 4. okt. 4.

Maros-Szt-Pál, július 28. Maros-Szereda. Mátyás aug. 1.

Judit vagy deczember 1<>. Maros-Yásárhely. jan. 17, Yir. v.

előtt való esiit. Lump ut. való hétfő, szept. 4. Szent-Márton.

Márpod, Trinitas u. v. hétfő, Simon Judae, után való hétfő.

Medgyes, Invoc. u. v. esiit. .Mar­git v. jul. l.'i. Szt-Mihály előtt v. esiit. András v. nov. 30.

Méhes, jan. 21. május 'M. aug. MO. Mcző-liánd. máj. 1, okt.-'Il, Mind­

kettőt megelőzi .'i napig tartó juh- ős o napig tartó egyéb ba-roinvásár.

Mező-Bodon, Punk. u. v. szerda, nov. 11.

Mező-Orményes, deczember 18. Mikeszásza. Károly, v. jan. 28.

máj. 20, okt. l->. Miklóstelkc, márcz. 19. decz. G. Miklósvára. aug. 1. Mocs, jan. 2, Yir. vas. ut. v. nap.

Aid. esiit. u. v. nap, ó sz. Ilyes prof, ó sz. István kii-, u. v. nap.

Monor (Bcszterc;.e-Naszódmegye). május 21. szeptember 22.

Monora, 1-ső Sz. Hár. ut. nap. Si­mon Jiula okt. 28.

Musna. Szent-György, aug. 21.

JNagy-Apold, márcz. 19. József, deczember 11.

Nagy-Almás, jan. 2-i. máj. 1. Má­ria Magd. Kozma Denijén vagy szept. 27.

Nagy-Ajta. febr. Ili, Aid. esiit. u. v. nap, dcez. 28.

Nagy-Bánya, Oculi u. v. kedd. Urn. ut. v. kedd. Szent-István kir. u. v. kedd, Szent-Márton után való kedd.

Nagy-Baczon, jan. 1; ápr. Lí,Yi-da vagy június 1 5.

Nagy-Burosnyó, Juliánná, máj. 1"). Szent-István kir. Erzsébet.

Nagy-Lkemező, febr. 1, jun. Li. vagy Pad. Antal.

89

Nagy-Knycd, jan. 25. Vünk. előtti hélfő. október Ili.

Nagy-Falu. jan. (i. márezius I;-1. Zsigmond v. máj. 2. jul. l-t. szept. 11), november 14.

Nagy-Goroszló, lásd Gomszló. Nagy-lialmágy, lásd Ualniágy. Nagy-Ida. május 25. jul. 24. szept.

12. okt. Ki. deczcmber 22. Nagy-Honda, febr. D, és 10, okt.

15. és Ili. Nagy-Kapus (Szász). Sz. Istv. kir. Nagv-Kászon, május 1, július 2.

november 27. Nagy-Sármás, szept. 20. Nagy-Sajó, október 1. Nagy-Selyk, Exaud. után való nap.

Sz.-Miíiály u. v. hello. Ottilia ii. v. nap vagy decz. 13.

Nagy-Sink. lieinin. után való nap Bertalan illán való szerd. aug.

Nagy-Somkut. Oeuli, e. v. szerd. és c>ülört,)kön. l i n a p előtt v. szerda és csütörtök. Szent-Isi-váu kir. el. v. szerda és csiit. Szent-Márton ut. v. szerda és csütörtök.

Nagy-Szeben, Vízkereszt ut. való hélfJ, május 3. sze]it. 11.

Nagy-Szombat, Vincze január 22. Nagy-Trapold, József. Naszód, május 27, Bertalan ut.

2-ik szerda, november s. Nyék, l'iink. u. v. szerda.

Oláh-Lápos, lásd Lápos. Oláh-Falu, Gergely pápa nov. 21). Oríya. Vir. vas. ói sz O-Torda, lásd Torda. Örményes, Vizk. ó sz.. Szt-György

ó szerint jun. 30. aug. 2li.

1 apolez, Bálint u. v. hétfő, Pün, e. v. hétfő. Lőrincz u. v. hétfő. Demeter után való hétfő,

l'arajd, márcz 11). július 2(i, okt. 15. deezeniber 17.

I'ánezéleseh, jun. 2.'!. 21 , szept. II. és 10.

Tétele. Punk. előtt való szombat ó sz , deezeniber ti.

Piskolez, Yizk. u. v. napon, má­jus 10. nov. 5. decz. 12.

l'oiaua. jul. 13. szept. 21. Poszmos. máj. (i. Bertalan vagy

augiiszlus 24. I 'rázsmár. Balázs v. február 3.

l 'rszine változása. Puszta-Kamarás, Eszter v. jul. 7.

lYadnóth, Apró szent ó szerint. Laetar után val> nap. Sarlós Boldogasszony november 4.

Rákos, lásd Alsó-líákos. líctteg. a szentgyörgyi vásár má­

jus 7. Szent Pál napi jul. 11. Szenl-Mihály v. szept. 2(i.

riiomfalva. Péter Pál Sim. .luda, vaey október 2fs. nov. 15.

Ií'isuvó. jan. 2u, Péter Pál ó sz. október 2S.

líosnyó-Bánya, jun. IS, Kozma Demeter v. szept. 27.

Oáros-Berkesz, Vizk. ut. v. péut ó sz. Szt-György ut. v pén­tek. Szt-.János után való pént. Szt-Márton után való péntek.

Sajó-Szent-Pál, márcz. 12, Péter-Pál ulán val. nap.

Sajó-ldvarhely, Yincze, vagy jan. 21. ós 22. 'jul. 25. és 2(1. An­na Már.

Segesvár. Invoc. után v. hello. 2-ik Sz.-Három. vas. ut. v. hétfő, november 4.

Sepsi-Szentgyörgy. Béniin, ut. v. esütörlök, Szent-György utáni csütörtök, Szt-.lános utáni csü­törtök, Brigita utáni csütörtök októberben.

Somlait, márcz. 22, június 14, aug. Ki, nov. 7.

Somberek, febr 2. és 3, jun. 23 , és 24.

Soósmező. Vajashéti péntek, ó sz, május 20. Apostolok oszl. vagy július 15. okt. 2(i.

9 0

Sorostély, július 3. Sülehned, Újév ó szerint Punk. u

való szerda. Nagy Bo ldogas ­szony után való szerda.

Szabó.i (Marosszék), ápr. 17, ok­tóber 7.

Szamos-íioro-zV). lásd Goroszló. Szamosujvár, Ágota vagy február

5, május 1. július 2ö, novem­ber 5.

Szász-Banyicza, j anuár 11. febr. 11 , június 18.

Szász-Cser (Szészcsor), márczius 30, okt. 2li baronivásárral.

Szász-Erked, ápr. 24. okt. Ki. Szász-Halom, Szent-Márton utáu

való hétfő. Szász-Kapus (Nagy), lásd Nagy-

Kapus. , Szász-Keresztur (Deutsch-Kreutz),

Pálford. után való hétfő. Egyed utáni hétfő.

Szás/-Kézd, Iíogat. után v. nap, Orsolya, v. o k t ó b e r ü l . Katalin.

Szász -Nádas. Agotba vagy febr. 5, Vitális vagy ápr. 28, okt. 31 .

Szász-Iiégen. Zsuzsanna v, febr. 19, Pongráez vagy május 12, Lőrincz vagy augusztus 10, Severin vagy október 23.

Szász-Sztgyörgy, febr. 1. május 8, augusztus 1. november ] .

Szász-Sebes, január 21 , ápr. 21. augusztus 24.

Szász-Város. Nagy böjt 1-ső heti szombat ó szerint Tünk. ut. v. csütörtök október 4, decz. (i.

Szék. február 24, július 8. szept. 27, november 30.

Székely-Udvarhely, Böjt közepén. Űrnap utáni hétfő, október 4, deezember 21 .

Szelislye, június 14, október 7. Szent-Benedek, máj. 3, Kereszt,

lelt. után való vasárnap, szept, 14. Kereszt, felmagasztalása után való vasárnap.

Szentegyházos, vagy Kápolnás-Uj-

falu. márcz. 11, április 24, jú­nius 28, november 20.

Szentgyörgy (Besztei czevidék), fel). I. május s, augusztus 1. nov. 1. (Uj vásár.)

Szent-László, ápr. 27, okt. 28. Szent-Márton vagy (Vekcfalva.

május 3. november !t. Szent-Bál, jan. 22. ápril 2">, Sz.

Háromság vasárnaji után való nap. X. Boldogasszony utáu v. nap. Ti tus vagy szeptember IS.

Szent-Péter, július 20. Szerdahely, febr. 21, június 27.

november 11. Szilágy-Csob, jan. fi. Ifani. szenl.

utáu való csütörtök. Tünk. ut. való csüt. október 24. decz, 12.

Szilágy-Somlyó, márczius 20. jú­nius 2(i, szeptember 2ö. és de­ezember 18, napjait magában foglaló hetekben CM'Í cMitörtö-kön és pénteken, és pedig csü­törtökön a bai'omvásár. pénte­ken a bel vásár tartatik, továb­bá az eddigi szerdán tartóit heti vásár állandóan péntekre helyeztetett át.

Szinye (O^'és mellett), január lő . márc/ius 2ü, június 27, okt. lo . (Uj vásár).

X ásnád. Bálint vagy f.-bruár 11. IIusv. e. v. c-ü'örtök. máj. 7. Kor. .Ián. ó szerint. Egyed u. való péntek Perenez ut. való kedd. októberben.

Teke, Vízkereszt után való nap. máj. 1, június 27, november 5.

Telegdi-Baczon, január 21. ápril 13. július 31 . október 7.

Terebes, január 10, május •">. aug. 1. október 13.

Toroczkó, május Ili, október 10. Topánfalva, Virágvasárnap 'előtt

való szóm. ó sz. Pünköst előtt való péntek ő sz. Péter-Pál ó sz. augusztus 28, november 5.

91

Torda ('(.)) Husii, ut. v. szombat Kisassz. ut. vn 1. nap. dccz. (>.

Torda (l 'j), Szent-György. Szent János.

TiWis, febr 20. aug. 27, nov 7. Törosvár. ang. S, október (>. Trapold. február lil, márezius 1!).

deezember 15.

Ugi'íi- Quasim. után való csütör­tök, szept. Ili.

I'jegyház. febr. ]•!. Aid. csiit. ut. pénteken. Gáli ut. való hétion.

l'jlak, Tamás v. deczendier 21. l'zon. márezius l'.t. május 25.

szeptember 20. okt. 18.

Várhely , okt. 20. Yajdaháza. márezius 21, szent, 20. Vajda-llunyad. Laetar előtt való

szombat ó sz. Aid. csütörtök ó szerint l'étcr-Pál ö szerint nov. 1, ó szerint.

Vajda-Kamarás. József v. márez. 1!>. Krisztina vagy július 24.

Vajda-Récse. Yukereszt ó szerint augusztus 1.

Yécs, február 11. július ] . Yerespatak, márezius utolsó pén­

tekjén és szombatján.

Yizakna, ápril 1. aug. (i, decz. 20. \ oila (Fogarasvidék). febr. 14. és-

15. nov. IS és 10. baromvá-sárral együtt.

Zmbola, Hamvazó szereda el. v. péntek. Sz.-János után v. pén­tek. Ferencz után való péntek. Katalin utáni péntek.

Zalathna. Ham. szórd. u. v. szer­da, június IS. szeptember 1.

Zám, József ó szerint július 21). Zeniest. május ;}(.), nov. 20. Zilah, Yizkereszt után v. szombat,

Szent-György után való szom­bat, Péter-Bál után való szom­bat. Szt.-Mihály u. v. szombat ó. sz. Mindszent ut. v. tzoinb,. Lucza után v. szombat.

Zentelke, márezius 'M. szept. 14. Zsibó, Yizkereszt ó szerint Gyer­

tya szentelő Boldog asszony ó szerint Szent-György ó szerint F i nap után v. nap. okt. 11.

Zsombor (M. \ . | , Fáb. Seb. vagy jan. 20, Húsvét után való nap ö szerint. Bünk. után való nap éi szerint Nagy Boldogasszony ó szerint Alphons v. nov. 22.

A vásárok hónapok szerint. j j j ^ T H a a v á s á r o k ü n n e p v a g y v a s á r n a p r a e s n e k ,

a k k o r azok az azt k ö v e t ő nem ü n n e p n a p o k o n t a r t a t n a k m e g .

Januári us i N a g y B a c z o n , A l p a r é t . 2. A l g y ó g y , A l p a r é t , Csúcs ,

E g e r h á t , Makfa lva , Mocs . 3. S o m k e r é k , K i s í p o l d . 0. Nagyfa lu , Sz i l ágy-Cseh . 7. A l C s e r n á t o n , Csikszépviz .

P i sko lcz , T e k e 8. C s o k m á n y .

9. Cserná t fa lu , C s o k m á n y , R a d -nó t .

10. Búza , K o l o z s v á r , T e r e b e s , Zi lah .

11. Szász B a n y i c z a . 12 . 'Kőha lom, K ü k ü l l ő v á r , Oláh-

Lápos, X a g y - S z e b e n . 13. F e l s ő - S z i v á g y , H a d a d , N.-

F u p s a , S ü l e l m e d . 14, D é v a , G e r n y e s z e g .

92

15- Szinye. 16. Szanv>s-Goroszló. 17. Ilyefalva, M. Vásárhely. 18. Csáki Gorbó. Gyeké, Ko­

rond, Magyar Lápos, Maros Hlye. Örményes, Zsibó, Vaj da Récse

19. KezdiVásárhely , Kraszna, két n;if. •

20. Koluzs-Mono.uor, M.-Xagy-Zsombor.

21. Telegdi Baczon, Sajó Ud­varhely 2 nap.

22. Káál , Ker . Szent Pál, X. Szombat, Szent Pál.

23. Kendi-Lóna, Keresd, X.-Almás, Sáros Berkesz.

24. Méhes, Szász-Sebes 25. B. Hunyad, Csik Kozmás,

Gyalakuta, Nagy-Enyed, Ros-nyó, Szentbenedek

26. Bereczk, Kürpöd, Szász-Keresztur (Deutsch Kreutz).

27. Bátos, Bocs, Erzsébetv. 2(S. Hódos, Mikeszásza. 29. Szász Sebes. 30. Csik Szereda.

Februári us 1 N.-EkemRző, Szentgyörgy. 2. Magyar-Gorbó, Somkerék. 3. Bárót, Gyalu, Gyéres, Gyer-

gyó Diíró, Katona, Prázs-már, Sömkerék, Ujegyház.

5. Szamosujvár, Szásznádas. 6 Zabola. 8 Magyaros. 9. Nagy Goroszló, Köszvényes,

Küküllővár, Nagy Honda. 10. Nagy Honda. 11. Kovászna, Szász Banyitza 13. Hosszúfalu. 14. Alsó Szopor, Hápos, Hát­

szeg, Homoród, H. Szem-Márton. Tasnád, O-Torda, Zsibó, Vécs, Voila 2 nap.

15. Eczel. ló. Czege , Csik • Karczfalva ,

Karczfalva, Kibéd, N.-Ajta,

Nagy Borosnyó, Papolcz, .Se­gesvár

18. Deés, Zalathna. in. Medgyes, Szászrégen, Szi-

lágy-Cseh, Trapold. 20. Alczina, Tövis. 22. Brád, Kis Kend. 2^. Nagy Sink 24. Borsa, Györgyé Alfalu,

Székely Kerusz.lur, Kőröspa­tak, Maros Szereda, Szék, Szí rolaheiy.

25. 26. Nagy Somkut, Szent györgy, 25 én.

Márc/iuy. 1 Abrudbánya, I). Szentmart.

Felvincz, Lekencze. 2. Nagy Bánya. 3. Székely Udvarhely. 5. Alamor. 8. Bonczidi, Dengcleg, Kis-

Sink, Radnoth. 11. Bögöz, Hadad, Szentegyh.

vagy Káp Újfalu. 12. Harasztkerék, Kolozsvár,

Oláhfalu, Sajó Szentpál, Sós-mező.

15. Ágota vagy Agnetfalva, Csik Szentgyörgy, v. Bánk­falva.

18. Bolkács, Maros-Vásárhely, X'agyfalu, Szilágy Somlyó, 2 nap.

19. Fgerbegy, Görcsön, Már­tontelke, Ál. Gyerőmonostor, Miklóstelke, Nagy Ápold, X.-Tr.ipold, Parajd, Trapold, Uzon, Vajdahíza, Vajda-Ka-marás.

20. Balázsfalva, Felső Szivágy, Gyergyó-Szentmiklós, Szász

. város. 21. Örláth, Yajdaháza. 22. Kőhalom, Kürpöd, Mocs,

Somkút, Ujegyház. 23. B.-Hunyad, Gy. Fehérvár. 24. Földvár, Kerelő Sztpál.

93

25- Erzsébetváros, Oláh Lápos, Tasnád.

20. Magyar-Fráta, S/in\-e. 30. Szász Csora, Zentelke. 31. Alsó-Rákos, Kolozs, Zám.

Ápril is . 1. Felső Bajom, MArkod, Víz­

akna. 2. Alsó-Csernáton, Király Da-

rócz. 4. Berethalom. <j 5. Baromlaka 5. Bethlen 2 nap. 0. Alsó Viszt, H.-Lápos, M.-

Ilye, OLih-Iii'ipos. 8. Ugra. 10. Vajda-Hunyad. 12. Boldogfalva(Óralya), Krasz-

na 2 nap. 13. Nagy-Baczon, T.-Baczon. 14. Borgoprund. Csik Szépviz. 17. Hódos, Szabód. 20. Búza, Drassó. 22. Brád. 24. Alsó Rákos, Alsó Szóm

batfalva, Csáki Gorbó, De-regnyő, Eczel, Eted, Alak-falva, Musna, Szász Erkecl, Szósz Sebes, Szentegyházos, vagy Káp. Újfalu. Topánfal­va, Uj 'forda,

25. Alparét, B.-Szent-Miklós, Feketehalom, Xagy-l lalmágy Lekencze, Orlya, Szent-Pál.

27. Boldogfalva (Kő), Szent­lászló.

28. Szász Nádas. 29. Drág, Egerhát, S.-Szent­

györgy. 30. Sáros Berkesz.

Május. 1. Dieső-Szentmárton, Ditró,

Gyergyó I )itró, Mezőbánd, X.-Almás, X. Kászon, Sza-mosujvár, Teke, Zilah, Ja kabfalva, Jára.

2. Drág, Keczo, Xagyfalu. 3. Abrudbánya, Csekefalva, Cs.-

Szentmárton. Sz.-Keresztúr, Köszvén}res, Xagy-Szeben, Sz. Kezd, Szentrnárton vagy Csekefalva.

4. M.-Ludas, M. N.-Zsombor. 5. Dobra, Ft-lső Szálláspatak,

Görgény, Xagy-Lupsa, Ör­ményes, Terebes, Z^sibó.

6. Algyó^y, Borsa, Hidalmás 2 n.ip. Homoród-Sztmárton, l'oszmos.

7. Csíkszereda, Erzsébetváros, Hosszúfalu, X'agy-Régen, X -Ajta, Ret teg, Tasnád.

8. üyefalva, Farkaslaka, Szt.-György.

9. Kibéd. 10. Kezdi Vásárhely, X. Enyed,

X.-Selyk, Papolcz. 11. Bereczk, Szentbenedek. 1 2. Szász Régen. 13. Déva, X. Goroszló, Sz. Go-

roszló, K( rond. Magyar Lá­pos.

14. Magyar-Igen. 15. X'agy Borosnyo. 16. Kolozs-Monostor, Magyaros

Toroczkó, Ujegyház. 17. Besztercze. 19. Bonyha, Mező-Bodon, Xyék

Süliíhned, Ispánmező 2 nap. 20. Alzsuk, Fogaras, Mikesszá­

sza, Soósmező, Szászváros. Szilágycseh.

21. Baróth. 22. Mártontelke. 23. 24. Bethlen 2 nap. 24. Eted, Kendi Lóna, Kükül-

lővár, Monora, Szentpál. 25. Káál, Xagyida, Uzon. 2Ó. Kovászna, Xagy-Somkut.

két nap. 27. Xaszéd. 28. Zsibó 30. Méhes, Zornest. 31. Maros-Vásárhely, Segesvár,

Székely- Udvarhely.

94

Június. i. Deés, Káp.-Monostor. XY

Bánya. 2. Bözöd. 3. Brassó 3 nap, (t. i 3. 4. 5.

napjain), Oiáhlápos. 7. Ágota v. Ágnetfalva. 8. Felvincz. io.Alparét , Alsó-Szambatfalva,

Vajda Hunyad, Orláth. 11". Hadad, Mocs. 12 G-yalakuta. 13. Almakerék, Kolozsvár, X1.-

Ekemező. 14. Felső-Szivágy, Somkut, Se-

listye. 15. Czege, Gyergyó-Szentmik­

lós, XTagy-Baczon. 17. B igyon. 18. Rosnyó-Bilnya, Szász-Ba-

nyicza, Topánfalva, Zalathna ig. Petels . 20. Magyar Gorbó, Körösbány. 2 1. Maros-Ilye. 22. Dobra, Magyar X.-Zsom­

bor. 23. Pánczélcseh 2 nap, Somke­

rék 2 nap. 24. Alsó-Rákos, Alvincz, Csá-

ki-Gorbó, CsikKarczfalva, Görcsön, Karczfalva, Kis Selyk, Makfalva, Szilágy-Somlyó 2 nap. U j T o r d i .

25. S.-Berkesz, Zabola, Hosz-szufalu.

26. Gerend 27. Hadad, Kecze, Szerdahely,

Szinye, Teke. 28. Szentegyházos vagy Ká-

polnás Újfalu. 29. Alsó Szopor, M. Gy. Mo-

nostor, Riomfalva, Sajó-Ud-varhiely.

30. Bonczida, Csikszépviz, N.-Disznód, X.-IIalmágy, Or­mányos, Sajó-Szentpál.

J l l l í i í S . 1. Sepsi -Szentgyörgy.

2. Balázsfalva, Gyalu, Haraszt­kerék, X'.Kászon, Radnót, Vécs.

3. Korond, Sorostély. 5. Alsó Csernáton, Bátos, Bocs,

Erzsébetváros, ó. Alsóárpás, Drág, Gyeké,

M.-Lápos. Maros-Ilye, Tas-nád.

7. Székely Keresztúr, Király­fal va, Pusztakamarás.

8. Gyéres, Szék. q. Berkenyes. 11. Ret teg , Rosnyó, Topán­

falva, Yajda-IIunyad. 12. és 13. Kraszna. 13. Csíkszereda, Medgyes, Po-

iana. 14. X'agyfalu. 15. Soóstrfező. 17. Zilah, Gyergyó-Ditró. 18. Kőrösbánya. Kj. Bethlen-Szentmiklós. 20. Fogaras, Szentpéter, Zám. 22. Hadad, Kovászna,. Xagy-

Almás. 24. Dicso-Szentmárton, XTagy

Ida, Vajda-Kamarás. 25. Kőhalom ,Szamosujvár, Sa

jó-Udvarhely. 2Ó. B.-Hunyad, Gyula Fehér­

vár, Parajd, Sajó-Udvarhely. 28. Búza. Maros Szentpál. 31. Telegdi-Baczon, Alparét.

Augusztus. I. Alparét, Egerhát, Felső Ba­

jom, Kolozsvár, Maros Sze-reda, Mocs, Miklósvár, Szt-györgy, Terebes, Vajda-Ré-cse.

3. Déva. 0, X. Goroszló, Sz.-Goroszló,

Prázsmár, Vízakna. 8. Töresvár. 10. Szász-Régen. I I . Fezei. 12. Kis Ápold. 13. Felek (Freck).

95

i6. Deregnyő, Eted, Haraszt­kerék, Kendi Lóna, Papolcz, Somkút, Szent Pál.

18. Drag, Nagy Somkút 2 nap, Sülehned.

19. Farkaslaka 20. Köszvényes, M. Gy. Monos.

tor, Nagy Borosnyó, Nagy­id apus.

21. Baróth, Csik Kozmás, Deés, Küküllövár, Mocs.

2$. Felvincz. 24 Musna, Nagy-Bánya, Posz-

mos, Szász Sebes. 25 Besztercze, Korond, Nagy-

Sink. 26. Örményes. 27. Alsó-Viszt. Hátszeg, Kerelő-

Szentpál, Magyar-Fráta, Ma­ros Ilye, Tövis, N. Zsombor.

28. Topánfalva, Zilah. 20. Nagy-Disznód, Magyaros. 30. Méhes. 31. Alczina.

Szeptember 1. HomoródSztmárton, Kecze,

Naszód, Zalathna. 2. Alsó Rákos, Brád, Szent-

Benedek. 3. Tasnád. 4. Alamor. Alzsuk, Ilyefalva,

Maros Vásárhely. 5. Algyógy, Betlen 2 nap, De­

regnyő. 6. Szász Keresztúr (D. Kreutz) 7. Gyergyó Szentmiklós. 8. Ilápos. 9. Csik Szépviz, Ispánmező 2

nap, Drassó, Fogaras, Mak-falva, Ó Torda, Pánczélcseh.

10. Baromlaka, Pánczélcseh. 12 Nagy Ida. 14. F.-Szivágy, Sz.-Keresztúr,

Nagy-Szeben, Zentelkc, Vaj-S daháza. 16. Ugra. 17. Denge'.eg, Hosszúfalu, Mar­

kod

18. Szent Pál . 19. Nagy falu. 20. Boldogfalva (üralya), Vaj

daháza. Dobra, Gyeké, N.-Lupsa, Nagy-Sármás, Oláh Lápos.

21. Bánn-Hunyad , B.-Szent-Miklós, Erzsébetváros, Gyalu, Görcsön, Hódos, Lekencze, Poiana.

22. Monor. 23. Bereczk, Medgyes 2 nap,

Szilágy-Somlyó 2 nap. 25. Nagy Halmágy. 26. Magyar-Lápos. 27. Abrudbánya, Drág, .Szék,

N. Almás, Rosnyóbánya. 28. Alsó Szopor, Re t teg . 29 Bonyha, Csik Szereda, K.

Monostor, Etőd, Szálláspatak Uzon.

30 Feketehalom, Gy Fehérvár.

Október. 1. Ujegyház. 2. Zilah. 3. Jára 4. Borsa, Káál , Maros-Ludas,

Köröspatak, N.-Selyk, Szász­város, Szíkely Udvarhely.

5. Tasnád 6. Gerend, Törcsvár. 7. Ilidalmás 2 nap, Szabéd ,

Szelistye, Telegdi Baczon. 8. Zabola 9. Bözöd, Deregnyő. 10. Alparét 2 nap, Alsó Árpás,

Kőhalom, M. Ilye, Toroczkó. 11. Gyeké, Kraszna (2 nap)

Zsibó. 13. Gyalu, Mikeszásza, Terebes . 14. Sepsi Szentgyörgy. 15. Dicső Sztmárton, N. Honda,

Parajd, Szinye. 16. Csik-Karczfalvn, N.-Iínyed,

Nagy-Ida, SzászErked . 18. Szék, Uzon. 19. Czege. 20. Várhely.

9 fi

21. Bolkács, Bonczida, Brassó 3 n., Gyéres, Hadad, Szász Kezd.

23. Szász Régen. 24. Szilágy Cseh 26. Búza, Magyar Igen, Soós-

mező, Szász-Csóra, Jakab­falva.

28. Kezdi Vásárhely, Monora, Riomfalva / ^Rosnyó, Szent László.

30. Borgóprur.d, Déva. 31. Gyergyó Alfalu, Mezőbánd,

Szász Nádas.

November 1. Papolcz, Szentgyörgy. 2. Csokmány, Kolozsvár, Kösz­

vényes. 4. Alsó Rákos , Radnóth Se

gesvár. 5. Kolozs, Mártontelke, Teke,

Piskolcz, Szamosujvár, To­pánfalva.

6. Zilah. 7. Dobra , D r á g , Kis -Kend,

Somkut, Tövis. 8. Naszód, Szamos Goroszló. 9. Bolkács, Csekefalva. Csik-

Szentmárton. 11. Bágyon, Kis Selyk, Maros-

Vásárhely, M Gy.-Monostor, M.Bodon, Kovászna, Szer­dahely.

1.2. Baroth, Farkaslaka, Sáros-berkesz.

•5. Ujegyház, Vajda-Hunyad, Csokmány.

14. Nagy falu. 15. Egerbegy,Riomfalva,Szász-

Halom. 16. Nagybánya. 17. Nagy Somkut 2 nap.

J 8 . Voiola 2 nap. 19. Csáki Gorbó , Csernátfalu,

Cs ik K.jrczfalva, Krz.sébetvá-ros, /Felvincz^íjrftoiyeszeg ,

116 2 * lfl4.N0V.37. ,_. K Ö N Y V T Á R A.

M. Gorbó , Nagy-Goroszló, Harasz tke rék , Királyfalva, M.-Fráta, N. Ápold, Nagy-Borosnyó.

20. Kőrösbánya, Zernest. 22. Bilak, Magyar N.-Zsombor. 24. Besztercze. 25. Alvincz, B Hunyad, Ditró,

Görcsön , Gyergyó - Ditró , Gyalakuta, Szász Frked.

26. Zabola. 27. Nagy Kászon. 28. Bethlen 2 nap, Magyaros. 21). Oláhfalu, Szentegyházos v.

Kápolnás- Újfalu. 30. Medgyes. Szék.

Dcczt'inber I. Brád, Kibéd. 4. Xagy-Iialmágy. 6. Balázsfalva, Bátos, Fogaras,

Feze i , Kápolnok-Monostor, Miklóstelke, Petele, Ó-'forda, Szászváros.

10. Maros Szereda. II. Nagy-Apold. 12. Piskolcz, Szilágy-Cseh. 13. B. Sztmiklós, Böződ, Deés,

Földvár, N.Selyk, Gyergyó-S/.entmiklós.

14 Berethalom. 15. Nagy Ápold, Trapold. 16. Szilágy Somlyó 2 nap. 17. Kőrösbánya, Gy-Fehérvár,

Parajd. 18. Mező-Örményes, Zilah. 20. Abrudbány;i, Alcsernáton,

Csik-Szentgyörgy v. Bánk­falva, Hagymás-Lápos, Kü-küllővár, Vízakna.

21. Egerhát, Siékely-Udvarh., Újlak.

22. Nagy-Ida. 2^. Alsó-Szopor. 27. Csokmány. 28. Nagy-Ajta.

€

Bernstein Márk ÖIWIIOiBJÜA

Sepsi-Szentgyörgyön ajánlja magát mindennemű

^ konjnrek, röpiratok, árjogysekok, eljegyzést, czírn-f fátfffaté-,

SZÁMLÁK, ÉTLAPOK, tánczrendek és körlevelek,

SZOMORÚ JELENTÉSEK,

készítésére. Elvállalja továbbá mindennemű más nyom­

tatványok csinos izlésteljes és olcsó árban való elkészítését. Kész nyomtatványok nagy raktá­rát dúsan berendezte s ajánlja a t. községi, körjegyző és szolgabíró urak számára szüksé­ges hivatalos, valamint egyesek részére magán érdekű nyomtatványok kővetkező árjegyzékét r

*ft*^fc»**^ft*$«F

Sor- és raktár­szám

' l'-l

4

6V

9 10 II n

i* í

kint

ti

2 i *

I

2f:J 3.0-I

Adás*víívési szerződés Adó havi kimutatás Adóhátráléki kimutatás • • • • • Adósjeyéí . • • . • • • • • • .

Árverezési .hirdetés Felmondási; bizonyítvány . . . . . Gyámpénztári kötelezvény

ehhez felze* . . -',.• . . . ugyanehez kérés

Hagyatéki leiiái" . . . . . . . . Haláleset fölvétel bíróság részére ,,.„... .

„ „* gyámhatóság részére . ., • ..-».. (I—VIII. minta)

Halottkémi D. minta jelentés . . . . Határidő napló . . . . . ..••-. . . Haszoribéri jegyzőkönyv Hivatásos lelet ; -. .= . ; . ; . . idézvény . . . . . . . . . . Igtató jegyzőkönyv . . . . . . / ítélet (bagatel ügy) . . . . . . . Jegyzőkönyv kiköldött hiv. irományokról •Jegyzökönyvétlevelekről. . . •<• Jelentés tüzvészrőí . . , • • . • Kataszteri birtokiv . KatonabeszálHsolási kimutatás . Karföl vételi nyomtatvány SA^€.: minta . Kézbésítésf ív . . . .' . . . . . IviJuutaiás adójukat a közs.' fizetendőkről Kimuj^tá^^ levágott marhálíról . . . . Kimutatás Má- és házadó-nyilvántartásról Kimutatás, közreadón kihágásokról , .

30 30 30 \ 30 35 30 J 3 0

30 35-

j 30 35-'

t 45. li 30

• 3 5

! 3 5

|l 40 i! 4 5 J , |J30-:i 45 30-35' 30 r

35, 30

ÍM

" I t f 'ft i 'f^TW^yiia^g^fr^T^fí^i^ri

34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 5$ 59 60 61 62 63 64

A nyoiatatvány megnevezése H ?**• 3 ' -vv[ J4-

pte^e^ény,fiéí.iniiíí^ ZT! v > V .,..... Kőzségbifás^odást tárj^Bfeí " jegy zó^őny vV Kézség kpltség-terve . *. : . . . . ; . Községi küladó-tartozás (adóügy) , Községi leltár . . : . . . ,.•- i'•••<•. Községi ntarháigazölvány . . . .

.'•' „ r, kötve ." . !"':V j^Iarha- és lólevéí jegyzőkönyv . . . Megtyatalmazvány . . . . . . . . . Mjitató könyv . . . . > . . . Nyilvántartási jegyzőkönyv . ... , .:. . Örökös szerződés . . '. ', . . ' <' Panaszkönyv . . . . . . . . . P^énzbirságí napló . . . .. . .... . Pénzkezelési naptó . . . . . . . Pénztári napló . . . . . »• .: • , Posta-könyv . . . Részletes kithutktás . , . , , , . Sommás marhalétszám kimutatás , . . -. • Törzskönyv, köj- és beliy,h.y...-. :. . . Tulajdonjog bekebelezési kérés . , .- .

Ujonvzfélszólamlási ügy . . . . . Utazási napló . , , , . r , T , Útlevél'utalvány . . . . . . . , Változási - kimutatás- <•'-.' . . . . . Végrehajtási jegyzőkönyv ., ... . . . Végzés (bagatel ügy) . , , , , , Zálogjog bekebelezési kérés , , , y

r n "' te!zet , , , , Zálogiasi j.-könyv, kfll- és beliv (adóügy) Záioglási jegyzőkönyv (bagatel ügy) . ':

öűt-

1

:, Előfizetési fel&^ás : a

„NEMERE"

A „NEMERE* t i z e n e g y e d i k évfolyamára nyitunk előfizetést.

Ha egy vidéki lapnak azon szerencse jutott, osztályrészül, hogy t izenesgyedik évfolyamára elő­fizetési felhívást adhat ki — ez a mai nyomorusá? gos viszonyok kőzött feltűnő jelenség.

Ma midőn burjánmódra tenyé&znek a hírlapok s a közőnságnek módjában van megismerkedni az irodalmi fattyuhajtásokkal is bőségesen: csak dicsé­retére válik egy olvasó közönségnek, mely ki tudja választani a tiszta búzát a konkoly közül. Dicsére­tére válik a közönség müveit Ízlésének, midőn nem hagyja el azon lapot s lankadatlan pártolásban ré­szesiti lapunkat, mely fennállása óta a legutolsó na­pig egyik legszebb feladata megvalósításán munkált, hogy oly lapot adjon olvasni, mely minden igénye­ket kielégíthessen.

Lapunk programjáról felesleges szólnunk bővebben. Elégnek tartjuk, ha a „NEMERE" eddigi irányira hi­vatkozunk.

Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . .'• . 6 frt — kr Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyed évre . I frt 50 kr. Egy hóra — frt 50 kr. Külföldre egész évre . . . 8 frt — kr.

Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala­mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejeko­rán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, mintán fölösleges példányokat nem nyomattathatunk.

Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere" kiadó-hivatalának Bern­átéin-Márk könyvnyomdájába Sepsiszentgyörgyre küldendők.

A „NEMERE" kiadó hivatala.

g aj n &*••* ^ W .

4> Ü T © &0

SE io **•? Sr az •& •*£ *z> ~ a>

S> «8:..«S-*3t- fi

ao Jtí O * » . ^

üs a, o

"^ ej N Q «S %

0

-8 ss

00 ^ -Hfr ©

» © £L

A -* Ü I*aU « • •' oo > —"-- ' S

3a6i "r»;oa ££ « © 2 £ í - P « © 5 S . J Í *» 838 j3-*»' *P <»• ^

ÍZí" ! 'SsS ?-SS S Í - ' « —

•VS :•» ' - f "•'"" :•- " • : - • • : : " • ' .v? •

« . « < * * . «• «. « • - * * 4. w »

Van szerencsénk a n. <V közönséggel tudatni, miszerint Székely-Udvarhelyt egy dúsan izlésteljesen berendezett, a u. é. kőzouség minden igényéinek megfelelő * ,

BUTOR-RAKTART nyitottunk. T

Készek vagyunk jutánj'os "árak -mellett egész szobákat, szalonokat berendezrii, kárpitozni (tapé­tákkal behúzni),'kifesteni, ja^tás|l^t^yagy "djitá-sokat ervállalni és ugy csinos^s ízléstelyes munká­ért, mint tartósságra nézv£ kjeíjeskefűnk:.

Nemkülönben el vállalunk^, bárminemű asztalos, kárpitos és festészeti murikatj^ujonan vagy jayitá-sokat nagyban és kicsinyben a vidéken bárhol, és annak gyors, pontos és szolic(;Jriviteléért felelősök maradunk.

A nagyérdemű közönség számos bizalmas lá-< togásért ésd " ;.

Mestitz MiháJy és Steiner Izidor.

i- TÖ*,1

: Gsifeyí József vezetése a la t t et2 araay 'csfemiioa Sep^Saepgyo^fe a rárostóí aktt. •>•••,.

Ajánlja féríi és noi lábbeliy czikkekkel nagy választékban ; ellátott nág^ raktárt a, nagyérdeinjj fcözlmség figyelmeibe.

Azon helyzetben Van, hőgj£ minién megrendelési"A lekeM legrövidebb idő alatt telj^sithet. HMybeli Megrendeléseket üzletében minden időben elfogad s a pontoÁgról, valamint jóságról és ki* váló csinosságrói kezeskedik. ^

Vidéki megrencfetések, mérgeit áron, postautánvét 'mellett, pontosan teljesifctetnek.. -• > ' 5 ' .

;§wo •J

u^ezesi intézete .Brassóban, nagy-atcía 484. a . Z

S Ajánlja dúsan berendezett temetkezési in­

tézeteit' a nagyérdemű közönség becses figyel-ntébe Gyári főraktárában folyton találhatók a legelső és legszilárdabb gyártmányú h e r m é t légmentes

érez] infndeníéie nagyságbán és különböző díszítések-| : kfej, valamint ^jáV gyártmányú iés többféle mi­

nőségű

| P S úgyszintén nagy választékbait tart ízléstel t jés összeállítású temp'omi és '

SÍKKÖSZÖRŰK AT;; Továbbá elvállal teljes temetkezési, k'átlí-

j tásokat, vgy j^pgy az illető gyásüsosokat min- mtv, den legkisebbUtánjárástól ntegkimél s képes: , , ^P ,

I az- intézd" ilyétíéket nagyon^övtd^d&alatf véiff^^fc " hé? vinri£ nuvei windéu kéííéka'raktáron ké- •5V;

s«en áll, •-- ^ .;-_:, /..- ^™ Végül pedig az intézet'egy igen diszlS saját

n

is tart. mít!kivánatra bármikbif- vídélű-e is kiad A JSöntos -kivitetés nagyon is aranyos árak

felöl az intézet kezeskedik. A temetkezési intézet