nagykőrös város integrált településfejlesztési stratégia · nagykőrös város integrált...

Nagykőrös Város

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Készült a

KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

„Közép-Magyarországi Operatív Program –

Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban –

Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében.

2015. május

Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő- testületének 109/2015. (IX.17.) ÖT. sz. határozatával

elfogadva.

2

Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft.

Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17.

Tel: +36-1-471-8955

Fax: +36-1-471-8975

E-mail: [email protected]

Honlap: www.kozpontiregio.hu

Felelős tervező

Tervező

Kravalik Zsuzsanna

Orosz György

település- és térségfejlesztési szakértő, okleveles

környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi ok-

tató

Projektmenedzser Virág Attila okl. geográfus

Városépítészet Schuchmann Péter

Beleznay Éva

5. 7. fejezet

településtervező (TR1 01-5068) településtervező (TT/01-0630)

Gazdaság Bezerédy-Herald Balázs közgazdász

Virág Attila

okl. geográfus

Társadalom,

antiszegregációs terv

Hamar Anna

okl. szociológus

Közművek Jordán Péter

Dima András

MK 01-2129

MK 01-2130

Közlekedés Rhorer Ádám okl. építőmérnök (K1 1-01-3157)

Zöldfelületek és Tájrende-

zés

Burányi Endre Okl. táj- és kertépítész mérnök, Okl. táj- és környe-

zetrendezési szakmérnök TR1, TT, TK 01-5014/02/,-

12; Tájvédelmi szakértő: SZTjV-031/2013.

2015. május

TARTALOM

1. ELŐZMÉNYEK ...................................................................................................................... 6

1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR ............................. 6

1.1.1 Az EU 2020-as céljai ......................................................................................................... 6

1.1.2 A kohéziós politika 11 tematikus célja ............................................................................. 7

1.1.3 Jogszabályi és tervi háttér ................................................................................................ 7

1.1.4 Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésének módszertana ......................... 8

2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................... 11

2.1 JÖVŐKÉP ............................................................................................................. 11

2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA .............................. 11

2.2.1 Aktív, bővülő, helyben maradó fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1) ................... 12

2.2.2 Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2) ......................................................... 16

2.2.3 Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3) ............... 19

2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

CÉLRENDSZERE .......................................................................................................... 22

2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI

ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .............................................................................. 23

2.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK) ........................................................ 24

2.6 KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK .................. 25

2.7 A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG .................................................................... 26

2.8 VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN ........ 28

3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK .............................................................. 29

3.1 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK ........................................................................... 29

3.2 AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI PROJEKTEK ........................................................... 29

3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK .................................................................................. 29

3.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS

INDOKLÁSÁVAL ............................................................................................................ 30

3.5 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA ....... 32

3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ

FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA .................................... 33

3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET – Belváros .......................................................................................... 33

3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET – Belvároson kívüli belterület ........................................................... 37

3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET – Külterület ....................................................................................... 43

3.7 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN

MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT) .............. 48

4

4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ....................................................................................... 49

4.1 A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ............ 49

4.1.1 Demográfiai jellemzők ................................................................................................... 49

4.1.2 Iskolázottság ................................................................................................................... 50

4.1.3 Foglalkoztatottsági jellemzők ........................................................................................ 51

4.1.4 Lakásállomány, minőségi jellemzők ............................................................................... 52

4.1.5 Humáninfrastruktúra ..................................................................................................... 53

4.1.6 Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................... 55

4.2 A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE ..................................................... 55

4.2.1 A 2008-as IVS szegregátumai és szegregálódó területei ............................................... 55

4.2.2 Szegregátumok a 2011. évi népszámlálás alapján ......................................................... 56

4.2.3 A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek részletes helyzetelemzése

59

4.2.4 Külterületi szegregátumok ............................................................................................. 62

4.2.5 A 2008-as Antiszegregációs tervben megfogalmazott beavatkozások és megvalósításuk

63

4.2.6 A 2008-as Antiszegregációs Tervben hozott intézkedések megvalósulásának értékelése

65

4.2.7 A város egészében megvalósuló, esélyegyenlőséget megvalósító és fenntartó tervezett

beavatkozások ............................................................................................................................ 66

5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................. 68

5.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................... 68

5.1.1 A stratégia és a településfejlesztési koncepció összhangja ........................................... 68

5.1.2 A stratégia és a településszerkezeti terv összhangja ..................................................... 69

5.1.3 A stratégia és a területfejlesztési és területrendezési tervek összhangja ..................... 70

5.1.4 A stratégia és a város ágazati dokumentumai közötti összefüggések bemutatása ...... 81

5.2 A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................... 85

6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ......................................... 89

7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ......................................................... 91

7.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI

JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....................................................... 91

7.1.1 Városmarketing .............................................................................................................. 91

7.1.2 Szabályozó tevékenységek, eszközök ............................................................................ 91

7.1.3 Gazdasági partnerség eszközei ...................................................................................... 92

7.1.4 Hatékonyságnövelő eszközök ........................................................................................ 94

5

7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 96

7.3 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI

JAVASLATOK ................................................................................................................ 97

7.4 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI

JAVASLATOK ................................................................................................................ 98

7.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA .......................................................... 99

7.5.1 A monitoring rendszer feladata és módszertana........................................................... 99

7.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása .................... 99

7.5.3 A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok ......... 100

7.5.4 Az ITS akcióterületi projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output

indikátorok ............................................................................................................................... 101

8 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................. 104

9 TÁBLÁZATJEGYZÉK .......................................................................................................... 105

1. ELŐZMÉNYEK

A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az integrált

településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrende-

zési sajátos jogintézmények esetében.

A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere megvál-

tozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és település-

fejlesztési koncepció felülvizsgálata.

A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a helyzetelemző és

a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően.

A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző, helyzetérté-

kelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési koncepciónak és az ITS-

nek is.

A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg, be-

vonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi és

gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába, melynek rendjét az

önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza.

2015 májusának elejére elkészült Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgála-

tához szükséges Helyzetfeltáró és Helyzetelemző vizsgálatok munkarész. A megalapozó vizsgálat je-

lentik a hátterét a jelen Stratégiának.

1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR

1.1.1 AZ EU 2020-AS CÉLJAI

- Foglalkoztatás

Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a

75%-ot.

- K+F/innováció

Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az

innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.

- Éghajlatváltozás/energia

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szint-

hez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).

A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.

Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

- Oktatás

A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

7

El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú vég-

zettséggel rendelkezzen.

- Szegénység/társadalmi kirekesztés

Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesz-

tettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt

jelent.

Nagykőrös város stratégiájának a fenti EU stratégiai célokhoz a település adottságaihoz mér-

ten alkalmazkodnia kell. Ezt az alkalmazkodást a saját célrendszere és az azt megvalósító

fejlesztési projekteken keresztül tudja megvalósítani.

1.1.2 A KOHÉZIÓS POLITIKA 11 TEMATIKUS CÉLJA

- Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése;

- Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fej-

lesztés;

- Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesz-

tése, vízkultúrák támogatása;

- Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban;

- A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és –kezelés;

- Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése;

- A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetsze-

teinek feloldása;

- A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása

- A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc;

- Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba

- Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás.

1.1.3 JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR

- 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet;

- Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez (BM);

- Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM);

- a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozott, következő támogatási időszak

operatív programjai;

- Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal);

- Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása;

- Tematikus Fejlesztési Programok (TFP)

- Pest Megye Területfejlesztési Koncepció

- Pest Megye Területrendezési Terv

- Gerje-Sztök Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

- Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

8

- Nagykőrös Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2014-2019

1.1.4 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA

Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott kör-

nyezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program. A ren-

delkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott

meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszkö-

zeit, nyomon követését.

A célrendszer hierarchiája

1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítésé-

hez

A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont

a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatá-

rozta:

- a partnerségi együttműködés céljait,

- tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit,

- a tervezési folyamatba bevonandók körét,

- a partnerség szervezésének módját,

- az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét,

- az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését,

- a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket,

- funkcionális várostérség i partnereket.

9

A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a

tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A mun-

kacsoport tagjai a nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai

szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése

volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisai-

nál (pl. SWOT analízis, célok kialakítása) ülésezett

A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően

az ok-okozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása

után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A célok meghatározásakor a partnerek által

tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A koncepcióban meghatározott hosszú távú fejlesztési

célok eléréséhez szükséges középtávú (7 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stra-

tégia tartalmazza. Az ITS a koncepcióra épülve határozza meg a város középtávon megvalósítandó

projektjeit.

2. ábra: Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának helye az EU és hazai tervezési hierarchiában

2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

2.1 JÖVŐKÉP

Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város,

amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít,

amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető

lakókörnyezetet.

A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos han-

gulatát, arculatát.

Nagykőrös városa meg kívánja őrizni hagyományait, hagyományos városképét, a rá jellemző telepü-

lésszerkezetét, melyeket a történelmi múlt szervesen alakított ki és adott át a jelen nemzedékének.

Ugyanakkor az elszigetelődést elkerülendő, szükség van a jelen világhoz való alkalmazkodásra is. Ezt

a kettősséget fejezi ki a „hagyományaira épülő, mégis modern város” meghatározás a jövőképben.

A település a megőrzésre és a kíméletes, környezeti (épített) és természeti értékeire fokozottan fi-

gyelemmel lévő fejlesztéseket helyezi előtérbe, akkor amikor:

- a helyi lakosok számára a rekreáció, a pihenési feltételek megteremtésén fáradozik

- a területén a vendégfogadásra alkalmas helyszíneket kialakítja, átalakítja, rendezi;

- a nagykőrösiek helyben maradását elősegítendő, gazdasági tevékenységeket és ezzel értékes

munkahelyeket teremt;

Nagykőrös jövőképének elérést három átfogó cél (A1-A3) együttes megvalósulása segíti. A három

hosszútávra szóló átfogó célhoz 14 stratégiai cél (S1-S14) tartozik, melyek legtöbbje egy konkrét

tematikára fókuszál, de van közöttük több cél is, amelyek több szakterületet is átfednek. A célrend-

szer tartalmaz egy horizontális célt, mely valamennyi szakterületet érinti.

2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A stratégiai célok az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-10 év) városi célok, amelyek az épí-

tett- és természeti környezet, a gazdaság, valamint a társadalom tématerületekhez kapcsolódóan

kerültek meghatározásra.

Az átfogó célok: a kívánt jövő elérését szolgáló, hosszú távra (15-20 évre) szóló célok ágazatonkénti

csoportosításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfogó célok kijelölés a Koncepció feladata.

A különböző szintű célok meghatározása a helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből le-

szűrt eredmények alapján lettek kiemelve és megfogalmazva a műhelymunkák során. A célok min-

denesetben valamely meghatározott beavatkozást igénylő tématerületre kínál megoldást külön-

böző időtávokon belül.

2.2.1 AKTÍV, BŐVÜLŐ, HELYBEN MARADÓ FIATALODÓ TÁRSADALOM – ÁTFOGÓ CÉL (A1)

Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése

határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos apadása

is, de az elmúlt évtizedekben a város népességcsökkenésének dinamikája erősebb volt, mint az or-

szágos átlag.

A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok

lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott

profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló népességmozgás-

ból. A város 2001-től az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát.

A lakosságszám csökkenését főleg a fiatalabb, munkaképes generáció folyamatos elköltözése, illetve

az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a szüle-

tésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem mun-

kahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben munkahelye-

ket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerül-

hetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését.

Megfigyelhető ugyanakkor a településen belül egy népességszám területi átrendeződés. A kiterjedt

tanyavilággal rendelkező település külterületére a belterületről történnek kiköltözések, így növek-

szik a tanyán lakók száma. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegé-

nyedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli

mozgása húzódik meg.

A nagykőrösi fiatal generáció akkor mard meg településén, ha ott megtalálja a boldogulásához szük-

séges feltételeket: munkát, élhető lakókörnyezetet, szórakozási és rekreációs helyszíneket, valamint

könnyen hozzáfér a szolgáltatásokhoz.

Az „Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1)” –hoz tartozó straté-

giai célok a következők:

- S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok)

- S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)

- S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései

- S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra,

önkormányzati együttműködés keretében

- S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szak-

képzettségi szintjének emelésével

- S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása

2.2.1.1 NÉPESSÉGMEGTARTÓ TÁRSADALOM (FIATAL CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ PROGRAMOK) –

STRATÉGIAI CÉL (S1)

Nagykőrös lakosságszáma évről-évre csökken, amit főleg a fiatal, munkaképes generáció elköltö-

zése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások

száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre,

hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben

13

munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumuláló-

dása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Ez a stratégiai cél szorosan összefügg

a „Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkor-

mányzati együttműködés keretében” stratégia céllal. Mindkét cél esetében a fiatal munkaképes ge-

nerációk vannak megszólítva, csak a (S4) cél területileg a külterület tanyáira koncentrál.

2.2.1.2 ÖSSZETARTÓ, ERŐS IDENTITÁSÚ HELYI TÁRSADALOM (A TÁRSADALMI LESZAKADÁS MEG-

AKADÁLYOZÁSA) - STRATÉGIAI CÉL (S2)

A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész

a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi

antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyez-

tetett területek között.

- A Csípvár utca – Lahner utca – Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a

térképen 1-es szegregátum), valamint a

- Kálvin tér – Ady Endre utca – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos

utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület.

Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval ve-

szélyeztetett területként:

- Az Örkényi út – Szegfű utca – Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),

- Tompa utca – Nádor utca – Petőfi utca – Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),

- Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum).

A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet

a KSH besorolás:

- Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő,

- Szegregációval veszélyeztetett: Esed-dülő, Pöcök-dűlő.

A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgálta-

tások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös

utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak.

A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának mű-

szaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb mi-

nőségű lakásokban elhelyezését.

A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos

az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István

Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról

tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést,

amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra,

a jövőbeni sikeres munkavállalásra.

Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai

ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik.

14

A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő,

jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a fi-

gyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szük-

séges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erő-

sítése. (Részletesebb kifejtést az ITS részét képező, Antiszegregációs program tartalmaz)

2.2.1.3 TANYÁS TÉRSÉG ALTERNATÍV ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEI -STRATÉGIAI CÉL (S3)

Nagykőrös térségében 876 db tanyát tartanak nyilván, ebből 128-ban nincs villany. Önkormányzati

fejlesztés keretében 2010-ben kisebb tanyavillamosítási programot hajtottak végre. Ez volt a tanya-

villamosítási program I. üteme. A program következő üteme a források rendelkezésre állásától függ.

A sok kilométer légvezeték kihúzása helyett szigetszerű alternatív energián alapuló megoldásokat

alkalmaznának. Ez a stratégiai cél a következő (S4) stratégiai céllal szoros kapcsolatban áll.

2.2.1.4 PARTNERSÉGBEN A FIATAL GAZDÁKKAL: TANYÁS TÉRSÉGBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK TA-

LÁLNAK OTTHONRA, ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN - STRATÉGIAI CÉL

(S4)

Ez a stratégiai cél a „Népességmegtartó társadalom” stratégiai célnak egy területileg koncentrált

része. A tanyás területek kezelését, a fiatalok megtartását, letelepedésük segítését, munkához jutá-

sukat és a lakhatást együttesen kísérli megoldani.

2.2.1.5 A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS MUNKAERŐ-PIACI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, KÉPZETT-

SÉGI ÉS SZAKKÉPZETTSÉGI SZINTJÉNEK EMELÉSÉVEL - STRATÉGIAI CÉL (S5)

Az átlagos nagykőrösi lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel

rendelkezik: a nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest me-

gye, a járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek.

A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járás-

központoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát elsősorban a mun-

kahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett fiatalokat sarkallja arra, hogy

elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokba (elsősorban a fővárosba,

Ceglédre és Kecskemétre), illetve, hogy tanulmányaik befejezése után ne térjenek vissza korábbi

lakóhelyükre.

Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is. Nyárs-

apáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés tapasztalható.

Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a járás másik két telepü-

lésének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek könnyebb elérhetősége okoz,

másrészről – és talán ez fontosabb – a mezőgazdasági termelés megélhetést biztosító, helyben tartó

ereje. Ez a jelenség példa lehet a város fejlesztése szempontjából.

2.2.1.6 A HELYBEN MŰKÖDŐ REHABILITÁCIÓS SZAKKÓRHÁZ, MINT ERŐSSÉG JOBB KIHASZNÁLÁSA

- STRATÉGIAI CÉL (S6)

A 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkorház és Rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum

2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza

címet. A fogyatékkal élők rehabilitációját segítő intézmény további funkciókkal történő fejlesztése

lehetőséget nyit az egészségturizmus irányába, további hírnevet és munkalehetőségeket biztosítva

helyben.

16

2.2.2 VERSENYKÉPES HELYI GAZDASÁG – ÁTFOGÓ CÉL (A2)

Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az 1990-es évekig a

gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők hatására a gazdaság

irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg a vállalkozások a mezőgaz-

daságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A vállalkozások több-

sége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén dolgozók többsége őstermelő, családi gazdál-

kodó. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedők egy része (72 fő) egy termelői értékesítő szerve-

zetbe tömörül a közös cél és az egységből fakadó biztonság érdekében.

A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve egy

átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés szempontjából a turiszti-

kai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek szellemében helyi kórházra építve

elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve. Szervezett formában a turizmus

még nem működik a városban.

A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is fontos gaz-

dasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra több száz árussal

és közel 10.000 fő résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi hatá-

ránál. A helyszín komfortfokozatának fejlesztése a vásárok színvonalát erősítené.

A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív

együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok kialakí-

tásával.

A „Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2)” –hoz tartozó stratégiai célok a következők:

- S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások

- S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló tele-

pülési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

- S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja ter-

mészeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

- S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szak-

képzettségi szintjének emelésével

- S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó ké-

pességének támogatása)

- S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása

2.2.2.1 HELYBEN MEGTALÁLHATÓ, SZÍNVONALAS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK – (S7)

A közszolgáltatások terén a közelmúltban megvalósult projektek:

A város ivóvízében határérték feletti volt az ammónia koncentráció, aminek következtében szüksé-

gessé vált annak a kezelése, melyet a vízminőség-javító programnak megfelelően kívánt a város

megoldani. A település vízmű telepéről szolgáltatott ivóvíz a rendeletben meghatározott minőségi

jellemzők közül ammónium, vas és esetenként mangántartalom tekintetében nem felelt meg az elő-

írásoknak. A projekt a hazai központi költségvetés, EU önerő alap támogatásával valamint a Kohéziós

alap társfinanszírozásával valósult meg 2010-ben.

17

2010 és 2011-ben a csapadékvíz elvezés legfontosabb feladatit oldotta meg a város uniós források

bevonása mellett.

A város belterületén megvalósult a szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés teljes kiépítettsége. A

projekt elsődleges célja volt, hogy Nagykőrösön megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást biztosít-

son összhangban az EU-s jogszabályi kötelezettségekkel.

A közszolgáltatások terén az alábbiak várnak megoldásra:

Városi tömegközlekedés színvonalának javítása érdekében nemcsak korszerűsíteni szükséges az au-

tóbuszmegállókat, mivel ezek kis részben ellátottak buszöböllel, váróhelyiséggel, hanem a tömeg-

közlekedés kisvárosi megoldásának módozatait is újra kell gondolni. (Elektromos városi buszok, par-

kolók)

A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a

szigetelési problémák megoldása. A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése mind a Bárány úton,

mind a Kecskeméti úton időszerű lenne. A távhő szolgáltatás minőségi fejlesztése együtt kell, járjon

a Panelprogram folytatásával, melynek során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a

szigetelési és gépészeti rendszerek, problémák megoldása.

2.2.2.2 A HELYI PRÉMIUM FELDOLGOZÓ IPAR, HELYI TERMÉKEKEN, AGRÁRHAGYOMÁNYOKON

ALAPULÓ TELEPÜLÉSI GAZDASÁG (NAGYKŐRÖSI TERMÉKEK) – (S8)

A helyben előállított minőségi termékek helyben történő feldolgozása és értékesítése a cél. A ta-

nyasi gazdaságok fellendítésével, lehetőség lenne a vegyszermenetesen előállított értékes élelmi-

szerek előállítására. A városmarketing egyik kiemelt témája kell, legyen a helyi termékek menedzse-

lése.

2.2.2.3 TURISZTIKAILAG VONZÓ, A VENDÉGFOGADÁSRA FELKÉSZÜLT VÁROS, MELY TUDATOSAN

FENNTARTJA TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEIT, HELYI POTENCIÁLKÉNT TEKINTVE AZOKRA.

(S9)

A város a turizmus adta gazdaságélénkítő hatásokkal egyelőre csak kis mértékben rendelkezik. Hi-

ányzik a rendszerszinten kezelt (vendégfogadásra alkalmas helyszínek, szállások, szolgáltatások) és

a városmarketinggel keretében kiemelten menedzselt turizmus. A 2011-ben megvalósult a belváros

központjának rehabilitációja. A beruházással elkészült tér korábban nem támogatott részének (Hő-

sök tere) teljes felújítása, átépítése a következő feladat. Szükséges a zöldfelület és a közterület to-

vábbi rendezés. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint központi el-

helyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges.

A külterületen a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése (itt kapcsolódik a kerékpárutak építése)

a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, ke-

rékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és

kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.

Értékes turisztikai desztináció a Csónakázó-tó, mely turistákon kívül a helyiek szabadidő eltöltését,

lakossági és versenysport fellendítését is szolgálja. A Tó melletti sporttelep fejlesztése túl azon, hogy

iskolai testnevelés részére helyszínt biztosít, része lehet egy kidolgozandó egészségturisztikai prog-

ramnak.

18

A Cifrakert a környező területekkel (csónakázó tó, sporttelep, ifjúsági sportpálya) az ifjúsági progra-

mok erősítését szolgálná a városban.

A cél érdekében a városnak fokozott figyelmet kell fordítania védett és védendő természeti értéke-

ire.

2.2.2.4 KEDVEZŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA (A KKV-K MUNKAHELYTEREMTŐ ÉS MEG-

TARTÓ KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA) – (S10)

A cél keretében a város a vállalkozások információhoz jutását kívánja segíteni, tanácsadás biztosí-

tásával, fórumok tartásával, vállalkozói infópont kialakításával.

19

2.2.3 MINŐSÉGI, KOMFORTOS, VONZÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET – ÁTFOGÓ CÉL (A3)

Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerke-

zetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző,

mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott.

A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet al-

kotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről

a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a város-

központban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal

különböző városrészekre bontják.

A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a városközpon-

tot, de a belvároson áthaladó tranzitforgalom kedvezőtlen a településképre és a térrendszer hasz-

nálhatóságára nézve egyaránt. A városi forgalom tehermentesítése szükséges.

A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fel-

lelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a tele-

pülés igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város ar-

culatára, hangulatára. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll mű-

emléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védel-

met.

Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A város

külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi.

Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legna-

gyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a

Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága és a

Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település külterületén. A Pálfája

parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és erdei oktatási központ.

Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagy-

sága. A pusztai tölgyesben élő famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemel-

kedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben el-

érendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli

pusztai tölgyes.

A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket képviselnek,

melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy használjon.

A „Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3)” –hoz tartozó stra-

tégiai célok a következők:

- S11: Energia-hatékony város

- S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

- S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja ter-

mészeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

- S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó ké-

pességének támogatása)

20

- S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közle-

kedési kapcsolatok)

- S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon

megújítása

- S15: Természeti értékek megőrzése

2.2.3.1 ENERGIA-HATÉKONY VÁROS – (S11)

Az energiahatékonyság keretében 2013-ban az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal épületére 24

kVA teljesítményű napelemes rendszert telepített a hivatal energiaigényének részleges kiváltására.

A közvilágítás korszerűsítése során az megújuló energiák, illetve az energia felhasználást csökkentő

technológiák alkalmazása szintén szempont lesz. A tanyavillamosítási program folytatása során a

szigetszerű, megújuló energia előállító rendszerek telepítése előnyt kell, élvezzen a kommersz rend-

szerrel szemben.

2.2.3.2 TÉRSÉGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE, ERŐS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKKAL BÍRÓ VÁROS –

(S12)

Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír,

amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően rá-

nyomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban

Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási ala-

púak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerep-

körrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben

vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Sze-

repkörét gazdasága megerősödésével, új funkciók meghonosításával tudná erősíteni. Ehhez érde-

mes lenne nemzetközi kapcsolatokat kialakítania és nemzetközi programokban, projektekben részt

vennie. Ez fontos lenne azért is, hogy forrásszerzési lehetőségeit növelje, hiszen a Közép-magyaror-

szági pályázati alapok meglehetősen korlátozottak számára.

A térség i szerepkörből adódó fejlesztési szükségletek:

- piac és a vásár fejlesztése (ATP5 és ATP14 projektek)

- rehabilitációs szakkórház fejlesztése (ATP6)

2.2.3.3 FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK (MŰKÖDŐ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓ-

ZATOK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK) – (S13)

A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült

ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A Szabad-

ság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a Kecske-

mét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári

útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a ke-

rékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten

21

elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A beruházás forrásokra

vár.

A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán halad és

a belváros területén viszi keresztül a tranzitforgalmat. A településközponton áthaladó forgalom

csökkentésére tervi szinten elkészült a 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szaka-

szának kiépítése projekt.

A közlekedési hálózatok fejlesztése terén cél a külterületi tanyás területeken a földutak állapotának

javítása, annak érdekében, hogy az ott élők esélyegyenlősége javuljon a település belterületi része-

inek (óvoda, iskola, egészségügy, stb.) elérhetősége szempontjából.

2.2.3.4 ÉRTÉKŐRZŐ KÖRNYEZETMEGÚJÍTÁS, ÖNKORMÁNYZATI /MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ LA-

KÁSVAGYON MEGÚJÍTÁSA

Az önkormányzat közel 190 bérlakással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő

lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az Önkormány-

zat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeken találhatók.

2.2.3.5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

A város erősségét, élhetőségét adja az a táji, természeti környezet, melyben a történelem során

szervesen kialakult. A meglévő természetes felületekkel bíró területek, a változatos környezet a he-

lyi lakosok rekreációját segítik, illetve az oda látogatók turisztikai élményét fokozzák. Nagykőrös a

helyzetéből fakadóan a természeti környezetét fenntartva és annak előnyeit kihasználva tud olyan

új funkciókkal bővíteni, mely pozitív gazdasági folyamatokat idézhet elő a településen.

2.2.3.6 HORIZONTÁLIS CÉL – ARCULATFEJLESZTÉS, VÁROSMARKETING

A Stratégia mindhárom tematikus tengelyét és átfogó célját átszeli az arculatfejlesztés horizontális

cél. Nagykőrösnek meg kell jelennie a hazai és a nemzetközi köztudatban és eközben meg kell jelen-

nie a saját lakói előtt is.

A város beruházásai, fejlesztései megfelelő kommunikációval az aktuális projekten túl, bemutatják

a várost magát is meg kell, hogy jelenítse a közvélemény előtt. Nagykőrös arculatépítésének, város-

marketingjének célja, hogy segítsen megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket, aktivi-

zálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projektekhez kapcsolódó rendezvények, kö-

zösségi akciók, kulturális programok segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás

erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt.

2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE

Jövőkép

Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben

jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos

hangulatát, arculatát.

Átfogó célok

TÁRSADALOM GAZDASÁG KÖRNYEZET

A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társa-

dalom A2: Versenyképes helyi gazdaság

A3: Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi

környezet

Stratégiai cé-

lok

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok)

S7: Helyben megtalálható, színvonalas köz-szolgáltatások

S11: Energia-hatékony város

S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló tele-pülési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései

S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása)

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térség-ben otthonteremtés fiatal gazdálkodóknak, önkor-mányzati együttműködés keretében

S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kap-csolatok)

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzett-ségi szintjének emelésével

S15: Természeti értékek megőrzése

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása

Horizontális

cél Arculatfejlesztés, városmarketing

1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere

23

2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

BEMUTATÁSA

Stratégiai célok

Városrészek/területi cé-

lok S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9

S

10

S

11

S

12

S

13

S

14

S

15

1. Belváros

2. Belvároson kívüli

belterület

3. Külterület

2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések bemutatása

Általános kapcsolat

Közepes kapcsolat

Erős kapcsolat

A tematikus típusú stratégiai célok egy része olyan általános célokat fogalmaz meg (pl. munkaerő-

piaci versenyképesség javítása, népességmegtartó társadalom, energia-hatékony város, stb.) ame-

lyek egységesen vonatkoznak a város egészére, nem lehet, illetve nem célszerű a területi egységek

egyikére vagy másikára önállóan alkalmazni.

A stratégiai célok között kevés az olyan, mely erősségét tekintve determinált lenne valamely konkrét

területi egységre. Ilyen például a „S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség

jobb kihasználása” stratégiai cél. Ebben az esetben a stratégiai cél konkrét helyszínt jelöl meg, ettől

lesz a belvároson kívüli belterülettel erős kapcsolata, de ha a megvalósult cél hatását vizsgáljuk, ak-

kor már az is a teljes várost, sőt a tágabban vett régiót érinti.

24

2.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK)

Az egyes városrészek számra meghatározott középtávú célokat a tematikus és a területi célok vala-

mint a városrészek közötti összefüggések kapcsolata határozza meg. Ezek alapján az egyes városré-

szek számára a legfontosabb célkitűzések. Az általános – teljes városra vonatkozó célokon túl – az

egyes városrészekre vonatkozó legfontosabb célkitűzések az alábbiak:

Városrész Városrészi cél

Belváros

- Megőrzött hagyományos településkép

- Befejezett városközpont felújítás

- Bővülő gazdasági funkciók

- Igényeknek megfelelő közszolgáltatások

- Energiahatékonyság

Belvároson kívüli belterület

- Felújított és korszerűsített Kossuth Lajos Általános Iskola

- Felújított Petőfi Sándor Általános Iskola

- Bővülő gazdasági funkciók

- Fejlődő egészségturizmus

- Energiahatékonyság (panelprogram)

- Korszerű piactér

Külterület

- Funkciókkal bővített, korszerű vásártér

- Munkát és lakókörnyezetet biztosító, gazdálkodó tanyasi térség

- Alternatív energia bővülő használata

- Természeti értékekhez kapcsolódó új funkciók (oktatási, kulturális)

3. táblázat: Városrészi célok (területi célok)

25

2.6 KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK

# Indikátor Mérték-

egység Bázis érték Célérték

Célérték el-

érésének

éve

Forrás

Stratégiai célok

Társadalom

(S1-S6)

Gazdaság

(S7-S10)

Környezet

(S11-S15)

1. Rekreációs céllal fejlesztett zöldfelületek látogatottsága

% 0 növekedés 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x

2. A fejlesztések nyomán létrejött új egész-ségturisztikai funkció

db 0 1 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x

3. Felújított iskolaépületek száma db 0 2 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x

4. Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása


x x x

5. Megújult rekreációs és turisztikai helyszí-nek száma


x x x

6. Megújult rekreációs és turisztikai helyszíne-ket látogatók száma

fő/év 0 1500 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x x

7. Korszerűsített piac terület m2 0 1000 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x

8. Felújított távhőszolgáltatással érintett laká-sok száma


x x

9. Panelprogramba bevont épületek száma db 0 5 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x x

10. Korszerűsített közvilágításban érintett lako-sok száma

fő 0 20000 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x x

11. Regisztrált társas vállalkozások száma db 925 növekedés 2023 KSH x x

12. Közösségi programokban, akciókban, részt-vevők száma


x x x

13. Tanyavillamosítási programban résztvevő tanyák száma


x x

14. Önkormányzati program keretében fiatal gazdáknak biztosított tanyák száma


x x x

15. Pormentesített külterületi földutak hossza m 0 10000 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás

x x x

16. Lakossági elégedettség % - növekedés 2023 primer lakossági

felmérés x x x

4. táblázat: Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok

26

2.7 A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG

Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos tekin-

tetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s számos régiós

településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendel-

kezik.

A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település

megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határos,

így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, e megyékhez tar-

tozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik.

A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település

munkavállalói számára – a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok

miatt – a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás településeinek társadalmi-gazdasági fejlő-

dését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált mun-

kalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hat-

nak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befekte-

tések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a vá-

rosból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait,

mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is.

Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja, így

nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város Cegléddel, Kecs-

keméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét tekintve elsősorban, a

legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú telepü-

lésekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és

középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátá-

sára, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre.

A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval

rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy na-

gyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak.

Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan jár-

nak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik,

sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő

sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít.

A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri.

Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely sze-

rint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykő-

rösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült.

Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten

és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben.

A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból

dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrösre

27

napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyárs-

apátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Buda-

pestre utaznak a munkavállalók.

Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága

számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból

is vonzza a diákokat.

Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a rehabilitációs

szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is biztosítja.

3. ábra: Nagykőrös térségi kapcsolatai, forrás: saját szerkesztés

28

2.8 VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN

Városrész meg-

nevezése Népességszám

Iskolai

végzettség Lakásállomány Foglalkoztatottság

Lakó

né

pe

ssé

g sz

áma

Lakó

né

pe

ssé

gen

be

lül 0

-14

éve

sek

arán

ya

Lakó

né

pe

ssé

gen

be

lül 1

5-5

9 é

vese

k ar

ánya

Lakó

né

pe

ssé

gen

be

lül 6

0-X

éve

sek

arán

ya

Álla

nd

ó n

ép

ess

ég

szám

a

Legf

elje

bb

ált

alán

os

isko

lai v

égz

ett

ségg

el r

en

de

lke

-

zők

arán

ya a

z ak

tív

korú

ako

n (

15

-59

éve

sek)

be

lül

Fels

őfo

kú v

égz

ett

ségű

ek

a 2

5 é

ves

és

idő

seb

be

k ar

á-

nyá

ban

Laká

sállo

mán

y (d

b)

Ala

cso

ny

kom

fort

fo

koza

tú la

káso

k ar

ánya

A k

om

fort

né

lkü

li, f

élk

om

fort

os

és

szü

ksé

glak

áso

k

arán

ya a

lako

tt la

káso

kon

be

lül

Egys

zob

ás la

káso

k ar

ánya

a la

kott

laká

soko

n b

elü

l

Re

nd

sze

res

mu

nka

jöve

de

lem

me

l ne

m r

en

de

lke

zők

arán

ya a

z ak

tív

korú

ako

n (

15

-59

éve

sek)

be

lül

Legf

elje

bb

ált

alán

os

isko

lai v

égz

ett

ségg

el r

en

de

lke

-ző

k é

s re

nd

sze

res

mu

nka

jöve

de

lem

me

l ne

m r

en

de

l-

kező

k ar

ánya

az

aktí

v ko

rúak

on

be

lül

Fogl

alko

ztat

ott

ak a

rán

ya a

15

-64

éve

s n

ép

ess

ége

n

be

lül

Fogl

alko

ztat

ott

né

lkü

li h

ázta

rtás

ok

arán

ya

Ala

cso

ny

pre

sztí

zsű

fo

glal

kozt

atás

i cso

po

rto

kban

fogl

alko

ztat

ott

ak a

rán

ya

A g

azd

aság

ilag

ne

m a

ktív

né

pe

ssé

g ar

ánya

lakó

né

-

pe

ssé

gen

be

lül

Mu

nka

né

lkü

liek

arán

ya (

mu

nka

né

lkü

lisé

gi r

áta)

Tart

ós

mu

nka

né

lkü

liek

arán

ya (

lega

láb

b 3

60

nap

os

mu

nka

né

lkü

liek

arán

ya)

1. Belváros 8 062 14,8 57,8 27,4 - 19,3 15,0 3 624 17,7 14,7 9,7 42,9 12,9 52,3 44,7 41,8 58,9 15,1 7,5

2. Belvároson

kívüli terület 12 946 15,2 61,6 23,2 - 15,9 13,2 5 474 9,0 7,9 5,3 40,3 10,1 55,1 40,6 41,8 56,0 13,7 6,1

3. Külterület 3 112 20,2 63,4 16,5 - 36,9 3,3 1 375 46,1 40,8 23,4 50,8 22,7 45,7 45,0 56,6 59,4 21,9 12,8

Összesen 24 134 15,7 60,5 23,7 23 965 19,8 12,6 10476 16,9 14,2 9 42,6 12,7 52,9 42,5 43,5 57,4 15,1 7,4

Forrás: KSH adatszolgáltatás

5. táblázat: Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján

29

3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

A megvalósítást szolgáló beavatkozásokat három csoportba sorolhatjuk: akcióterületi projektek, ak-

cióterületen kívüli, valamint hálózatos projektek.

3.1 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK

Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket

nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható

határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az

akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül – leg-

feljebb néhány év alatt – megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen

többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen

megvalósuló fejlesztések:

- az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,

- volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akció-

területen,

- együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projekt-

elemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését.

3.2 AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜL I PROJEKTEK

Nem minden – a város területén megvalósuló – projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert

vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem

koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain

jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása

csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pont-

szerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek:

- önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése,

- közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján,

- új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben,

- Hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek

átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.)

3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK

Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projekteket

nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több város-

részre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, me-

gyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt

- több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll,

- a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki,

- a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

30

3.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL

A fejlesztési akcióterületek kijelölése az alábbi – Városfejlesztési Kézikönyv 2.3-as fejezetében leír-

takkal összhangban álló – alapelvek figyelembevételével történt:

- az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális muta-

tók, illetve az ellátandó funkciók tekintetében;

- az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek

a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős be-

ruházások miatt valóban indokoltak;

- az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

- funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióvál-

tásra és –bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;

- Az akcióterület lehet egy városrésszel azonos, lehet egy városrészen belüli terület, vagy érint-

het több városrészt is. Nagyságát a fejlesztési szükségletek – és a majdani pályázati jogosult-

sági kritériumoknak való megfelelés – határozza meg;

- A stratégiában indikatív jelleggel jelölendők ki az akcióterületek, azaz határai később módo-

sulhatnak;

- Az akcióterületek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési célterületei, ahol több, egy-

mással összefüggő beavatkozás, projekt valósul meg. Természetesen ez nem zárja ki az ak-

cióterületen kívüli fejlesztések szükségességét, létjogosultságát („kisléptékű”, pontszerű be-

avatkozások)

A Kézikönyv iránymutatásain túlmenően az Útmutató az alábbiakat fogalmazza meg: „még nem cél-

szerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már ter-

vezhető. (pl. egyes városi alközpontok fejlesztése, szabadidős övezetek fejlesztései, szegregált lakó-

területek felszámolása, stb.”

A fenti alapelveknek megfelelően Nagykőrösön a következő fejlesztési akcióterületek lettek kijelölve

a 2014-2020 közötti időszakra:

AT1: Belváros

AT2: Belvároson kívüli terület

AT3: Külterület

Nagykőrös esetében az akcióterületek megegyeznek a városrészekkel, mert ezek jól beazonosítha-

tóak, önálló karakterekkel bíró, a történelem során szervesen kialakult településrészek, melyeket a

város eddig is külön egységekként kezelt.

31

4. ábra: Nagykőrös belváros, belvároson kívüli belterület, külterület áttekintő, forrás: Google Earth, saját szerkesztés

32

3.5 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA

Városrészek Akcióterületi projektek

Belváros - Városközpont felújítás befejezése

- Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása

Belvároson

kívüli

belterület

- Piactér korszerűsítése II. ütem

- Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése

- Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása

- Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése

- Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások

- A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése

- Panelprogram folytatása

- Közvilágítás korszerűsítése

- Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása

Külterület

- Vásártér felújítása

- Pálfája Oktatóközpont

- Pálfájai aréna

- Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése

- 441 j. ök. út (Cegléd-Kecskemét) Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése

- Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása

- Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal

6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata

33

3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOG-

LALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA

A fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával az adott akcióte-

rületre vonatkozó célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az

elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gaz-

dasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek/projektcsomagok megvaló-

sítását jelentik, de az ITS-ben megjelenítendő projektek listája egyelőre csak indikatív jellegű.

3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROS

5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés

34

A belvárost határoló utcák:

Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utca-

Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecske-

méti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utca-

Hajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca- Kossuth L. utca- Tabán utca-

Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca.

A belvárost valójában négy tér alkotja:

- Szabadság tér

- Hősök tere

- Deák tér

- Széchenyi tér

A belváros a négy irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a városi

státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek:

- Városháza, Polgármesteri Hivatal

- Bíróság

- Ügyészség

- Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola,

- Arany János Református Gimnázium,

- általános iskolák többsége

- Levéltár, városi könyvtár

- református templom, római katolikus templom, zsinagóga

- Rendőrség

- Tűzoltóság

- Posta

- szakorvosi rendelők

- szociális otthonok

- ifjúsági ház

- piactér

- Arany János Művelődési Központ

- Postapalota

- Tímárház

- számos kisnemesi kúria

A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte, fenntartása

biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a környező műemléki épü-

letekkel együtt.

A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a telepü-

lésmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál.

A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt él a

város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig 37%-a talál-

ható a központi térrészben.

35

3.6.1.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK

Belváros (AT1)

Projekt

száma Projekt neve Projekt rövid leírása

Indikatív keret-

összeg

(nettó, m Ft)

Megvalósítás

várható ideje Előkészítettség foka

ATP1 Városközpont felújítás

befejezése

A 2011-ben megvalósult beruházással elkészült tér nem

támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépí-

tése, a zöldfelület és közterület rendezése a feladat. A tér

kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg,

valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakí-

tása is szükséges.

1000 2017 nincs előkészítve

ATP2 Helyileg védett épületek

homlokzatának felújítása

A projekt keretében a településképet maghatározó régi,

helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formá-

ban történő felújítása történik, évről-évre különböző

mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros

műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt,

emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat

szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület

homlokzat-felújításával számolunk.

300 folyamatos nincs előkészítve

7. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek

36

3.6.1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEME-

ZÉSE

Akcióterület

megnevezése

Településfejlesztési akció/projekt

megnevezése

Becsült

költség

(M Ft)

20

14

20

15

20

16

20

17

20

18

20

19

20

20

20

21

20

22

Belváros

(AT1)

ATP1 Városközpont felújításának be-

fejezése 1 000 - - - 500 500 - - - -

ATP2 Helyileg védett épületek hom-

lokzatának felújítása 300 - - 60 60 60 60 60 - -

Összesen 1 300

8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése

37

3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET – BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET

6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés

A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkci-

óinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a

kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben

betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek

38

(Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funk-

cióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt terüle-

tek.

A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű lakó-

övezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és Rendelő-

intézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város gazdasági

övezete.

A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek:

- A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai ál-

lapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet.

- Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt talál-

hatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó termé-

szeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg az ön-

kormányzat.

- A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a

területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a Nagy-

kőrösi Konzervgyár Rt.

- A Ceglédi út – Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik legimpozán-

sabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya.

- A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket képvi-

sel.

- Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban.

A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik:

- A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes

felülete

- A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget élveznek

- A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi tér-

ben.

- A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi rend-

szer része.

A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a.

39


Belvároson kívüli belterület (AT2)

Projekt


Indikatív keretösz-

szeg (nettó, mFt)

Megvalósítás

várható ideje

Előkészítettség

foka

ATP3

Kossuth Lajos Általános Is-

kola felújítása és korszerű-

sítése.

A beruházás célja, a jelenleg Patay u. 20. szám alatti iskola épületének ki-váltása a Kinizsi u. 4 sz. alatt lévő iskola épületéhez való hozzáépítéssel, amely egy új iskolarész kialakításával jár./ 12 tantermes épületbővítés/+ eszközbeszerzés


ATP4

Petőfi Sándor Általános Is-

kola felújítása

Víz csatornahálózat fejlesztése és belső villanyszerelési munkálatok elvég-zése. Vizes berendezési tárgyak csak hideg vizes kifolyókkal rendelkeznek, ez nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. A berendezési tárgyak és szerelvények cseréje mindenképp indokolt. Víz nyomóvezeték cseréje ja-vasolt a belső vízkőlerakódások miatt valamint a szerkezeten tapasztalható korrodálások miatt is. A szennyvízvezetékek várható üzemeltetési élettar-tamuk végén járnak, műszaki állapotuk miatt cserére érettek. Gazdaságo-sabb üzemeltetés miatt vezetékek cseréje, meglévő villamos elosztók cse-réje szükséges. Automatikus tűzjelző hálózat, villám és túlfeszültség véde-lem kiépítése szükséges.


ATP5 Piactér korszerűsítése 2.

és 3. ütem

Az 1. ütem 2011. évben megvalósult. 2. ütem: közlekedésfejlesztés, út nyomvonalának kialakítása, parkolók ki-

alakítása, kapcsolatok (körforgalom). 3. ütem: üzletek kialakítása három árusító pavilon elhelyezésével A fejlesztést indokolja Nagykőrös mezővárosi múltja. Jelentős számú gaz-dálkodó él a városban emiatt szükség van a piactér elérhetőségének javítá-sára.

400 2018

Közlekedési ható-

sággal egyez-

tetve.

40


Projekt



szeg (nettó, mFt)

Megvalósítás

várható ideje

Előkészítettség

foka

ATP6

Nagykőrös Város Önkor-

mányzat Rehabilitációs

Szakkórházának és Rende-

lőintézetének további fej-

lesztése

A rehabilitációs ellátás jelenlegi infrastruktúrájának kibővítése – új ingatlan építésével – ergoterápiás (tankonyha, tanfürdőszoba, számítógépes mű-hely, stb.) és balneoterápiás egységek létrehozása. Az új korszerű, 1000 m2 alapterületű épület megépítése, valamint felszereltsége lehetőséget te-remt a fogyatékkal élő emberek átképzésére. Gyógyszálló (100 férőhelyes), kemping- termálfürdő-rendelőintézet komp-lexum megvalósítása. A létesítmény lehetőséget biztosít a rehabilitáció – szociális, munkaügyi, pedagógiai, orvosi – funkcionális egységének kialakí-tására, mely javítja a fogyatékkal élő emberek munkaerő piacra történő visszakerülésének esélyét, így növekszik foglalkoztathatóságuk lehetősége.


ATP7

Csónakázó tó II. üteme és

sporttelep fejlesztése, fel-

újítások

Cél a szabadidő eltöltés lehetőségének minőségi fejlesztése, lakossági és versenysport fellendítése. Csónakázó tó területén megvalósul:

- szabadtéri eszközök telepítése,

- vízutánpótlás,

- modellezés fejlesztése A sporttelep területén megvalósul:

- teljes infrastruktúra átépítése, kialakítása

- pályaépítések (futó, labdarúgás, kézilabda, kosár)

- iskolai testnevelés részére helyszín biztosítása


ATP8

A távhő szolgáltatási

rendszer fejlesztése

A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése, szigetelési problémák kijavítása a Bárány úton és a Kecskeméti úton. Feladatok között szerepel a meglévő csővezeték részleges cseréje, más helyeken (garázsokban, a szigetelés cse-réje, javítása) kazánok korszerűsítése, keringető szivattyúk cseréje. A bá-rány úti fűtőmű esetében a hatékonyság növelése érdekében pl. a Kossuth Lajos úti iskola rácsatlakoztatása a rendszerhez. Ez abban az esetben cél-szerű, ha műszakilag hatékony és nem a jelenlegi rendszerben folyik az üze-meltetés.


41


Projekt



szeg (nettó, mFt)

Megvalósítás

várható ideje

Előkészítettség

foka

ATP9 Panelprogram folytatása A távfűtött lakásoknál szigetelési és gépészeti rendszerek, meglévő problé-mák megoldása.


ATP10 Közvilágítás korszerűsí-

tése

Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati fel-adat. A közvilágítás korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágí-tás erőssége az akkori útállapotoknak megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a felülvizs-gálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni.




A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, év-ről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belvá-ros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 to-vábbi épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelen-legi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk. (A belváro-siakkal együtt összesen kb. 20 épület)



42

3.6.2.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE

Akcióterület

megnevezése Településfejlesztési akció/projekt megnevezése

Becsült

költség

(M Ft)

20

14

20

15

20

16

20

17

20

18

20

19

20

20

20

21

20

22

Belvároson

kívüli belterü-

let

(AT2)

ATP3 Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsí-tése.

1 000 1000

ATP4 Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása 200 200

ATP5 Piactér korszerűsítése 2. és 3. ütem 400 400

ATP6 Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkór-házának és Rendelőintézetének további fejlesztése

6 000 2000 2000 2000

ATP7 Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítá-sok

1 000 1000

ATP8 A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése 200 100 100

ATP9 Panelprogram folytatása 800 200 200 200 200

ATP10 Közvilágítás korszerűsítése 700 350 350

ATP11 Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 300 60 60 60 60 60

Összesen 10 300


43

3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET – KÜLTERÜLET

7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés

Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a

tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításá-

ból és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a

jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani.

A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, va-

lamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják.

A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél,

amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, ke-

rékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállí-

tása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.

A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni,

amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az

áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat sze-

rezni a probléma megoldására.

A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl he-

lyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez számtalan

helyi legenda fűződik.

44

A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A laká-

sok jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú.

45


Külterület (AT3)

Projekt



szeg (nettó, mFt)

Megvalósítás vár-

ható ideje Előkészítettség foka

ATP12 Pálfája Oktatóközpont fej-lesztése

A projekt feladata az oktatóközpont funkcióbővítése és az épület bővítése. A projektben megvalósul a a férőhely szám növelése, sütögető építése, medence kialakítása,konyha fejlesztése. Az energiaellátás megoldása megújuló energia felhasználás törté-nik.


ATP13 Pálfája aréna felújítása, fej-lesztése

Az aréna jelenleg kihasználatlan, lezárt és életveszélyes. Az ok-tatóközpont által bevonni kívánt építmény, koncertek, rendez-vények szervezéséhez ideális.


ATP14 Vásártér rendezése, fejlesz-tése

A projekt keretében a nagyhírű nagykőrösi vásártér belső úthá-lózata kerül kiépítésre, valamint elárusító pavilonok és vizes-blokk épülnek.


ATP15 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése

A 441 számú főút Nagykőrös belvárosában halad át, terhelve ez-zel a város közlekedését. A fejlesztéssel a városi forgalom teher-mentesítése történne meg. A projekt elemei:

- útépítés 8,210 km hosszúságban, 10 m szélességben (7,5 burkolat + 2,5 padka)

- 2 db körforgalom,

- 1 db vasúti felüljáró (Budapest-Szeged vasút) 11,5 t tengely-terhelésre épülő pályaszerkezettel.

- Kisajátítási eljárások

8000 2018 engedélyezett tervek

46

Külterület (AT3)

Projekt



szeg (nettó, mFt)

Megvalósítás vár-

ható ideje Előkészítettség foka

ATP16 Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykő-rös) folytatása

A „Nagykőrös-Kecskemét összekötő kerékpárút építése” pályá-zat keretében 6963 m hosszú kerékpárút valósult meg a két te-lepülés között 2010-ben. Ennek folytatása lenne a Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös kerékpárút megépítése az érintett telepü-lésekkel konzorciumban.

550 2018

tervek elkészültek, en-

gedélyeztetés folya-

matban

ATP17 Külterületi földutak (mező-gazdasági utak) burkolatá-nak megépítése

A projekt keretében felmérésre kerülnek a legkritikusabb álla-potban lévő, ugyanakkor rendszeresen használt földutak. Majd megtörténik a kiválasztott utak burkolatépítése.


ATP18 Tanyavillamosítások meg-újuló energetikai megoldá-sokkal

A fejlesztés a 2010-ben megkezdett tanyavillamosítási program folytatása, elsősorban megújuló energiára alapozva.


ATP19 Tanyasi gazdálkodás újjáé-lesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával

Önkormányzati tulajdonú tanyákat (pl: ingatlancsere útján meg-szerezve, kisajátítva, stb.) az önkormányzat fiatal gazdálkodók számára kiajánlja azzal a céllal, hogy ott letelepedve mezőgazda-sági tevékenységet folytassanak. Az előállított termékek egy ré-sze a város főzőkonyháját is ellátnák friss helyi alapanyagokkal.



47

3.6.3.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE

Akcióterület

megnevezése Településfejlesztési akció/projekt megnevezése

Becsült

költség

(m Ft)

20

14

20

15

20

16

20

17

20

18

20

19

20

20

20

21

20

22

Külterület

(AT3)

ATP12 Pálfája Oktatóközpont fejlesztése 30 30

ATP13 Pálfája aréna felújítása, fejlesztése 60 60

ATP14 Vásártér rendezése, fejlesztése 85 85

ATP15 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése

8 000 4 000 4 000

ATP16 Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása

550 300 250

ATP17 Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése

500 100 100 100 100 100

ATP18 Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal 400 200 200

ATP19 Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók hely-zetbehozásával

30 10 10 10

Összesen 9 655


48

3.7 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN MEGFOGALMAZOTT FEJ-

LESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT)

Fejlesztések VEKOP KEHOP önkor-

mányzati VP EFOP hazai

Össze-

sen

Akcióterületi fejlesztések (m Ft)

ATP1 1 000 1 000

ATP2 300 300

ATP3 1 000 1 000

ATP4 200 200

ATP5 400 400

ATP6 6 000 6 000

ATP7 1 000 1 000

ATP8 200 200

ATP9 800 800

ATP10 700 700

ATP11 100 200 300

ATP12 20 10 30

ATP13 60 60

ATP14 85 85

ATP15 8 000 8 000

ATP16 550 550

ATP17 500 500

ATP18 400 400

ATP19 5 25 30

Mindösszesen 4 065 1 700 105 725 6 410 8 550 21 555

13. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye

(mft)

49

4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

4.1 A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE

4.1.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK

A város 2001-tól az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A kilencvenes

évtizedben Nagykőrös népességének száma 1413 fővel csökkent és hasonló nagyságú (1409 fő) apa-

dást jeleznek a népszámlálás adatai 2001 és 2011 között. A népesség fogyása nemcsak tovább foly-

tatódik, hanem megdöbbentő mértékűvé válik 2011 és 2013 között. 2013-ban 638 fővel éltek keve-

sebben a településen, mint két évvel korábban, a népességcsökkenés nagysága közel fele a 2001 és

2011 közötti fogyásnak! Nagykőrösön a népesség természetes fogyásának kedvezőtlen hatását nem

tudta ellensúlyozni a város gyenge vonzereje. 2008-ban haladta meg beköltözők száma az elköltö-

zőkét, de 2009-től a településen a kedvezőtlen változás folytatódott. 2000 óta eltelt években a leg-

nagyobb vándorlási vesztességet 2011-ben szenvedte el a település.

A városrészek lakónépességének arányában figyelemre méltó változások történtek egy évtized alatt.

A népességcsökkenés kedvezőtlen hatása jelentkezik a Belvárosban, míg a Külterületen emelkedett

a lakosok száma. A város lakónépességének száma 6 százalékkal csökkent, azonban ezt a folyamatot

térben eltérő népességmozgás kísérte. A Belvárosban 2011-ben 13 százalékkal éltek kevesebben,

mint egy évtizeddel korábban, ugyanakkor a Külterület népessége 18 százalékkal emelkedett.

Mutató Belváros Belvároson kívüli

terület Külterület Város

A lakónépesség száma, 2011 8 062 12 946 3 112 24 134

A lakónépesség aránya (%), 2011 33 54 13 100

A lakónépesség száma, 2001 9 196 13 793 2 554 25 543

A lakónépesség aránya (%), 2001 36 54 10 100

14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés

A település népességszámának csökkenése elkerülhetetlenül vezet a társadalom elöregedéséhez.

2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113 időskorú jutott a tele-

pülésen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az elöregedés folyamatának felerősö-

dését. 2011-ben a 60. életévét betöltötte a lakosok 23,7 százaléka, és az öregedő csoporttal szem-

ben a gyerekkorúak aránya csak 15,7 százalék volt.

A Belvároson kívüli területen élők kor szerinti összetétele visszatükrözi a városi átlagot, de a Belváros

lakosságának elöregedése tovább tart. A városrészben az öregkorú népesség 2001-ben 23,7 száza-

lékkal képviseltette magát, tíz évvel később arányuk már 27,4 százalékra emelkedett. Az elöregedő

társadalmú Belvárossal szemben a Külterület számít a legkedvezőbb kor szerinti összetétellel ren-

delkező városrésznek. A Külterületen élők korszerkezetében az aktív és a gyerekkorú népesség ará-

nya is magasabb (63,4; 20,2), mint a városi átlag, míg az idősek aránya (16,5) jelentősen a városi

átlag alatt marad.

50

8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés

4.1.2 ISKOLÁZOTTSÁG

A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki nem fejezte be az általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt és 2011-ben a 18 évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt.

9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés

Hasonló változás figyelhető meg a főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497

fő diplomás élt a városban, 2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb né-

pesség 12,6 százaléka fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos

nagykőrösi lakost az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi.

Az aktív korú népesség 19,8 százaléka rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, és 12,6

százaléka fejezte be iskolai tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben. A 2. számú grafikonon

látható, hogy a Belvárosban élő alacsony iskolai végzettségűek aránya (19,3) közel azonos a városi

átlaggal, míg a diplomásoké (15) meghaladja azt. A városrészek összehasonlításában a Külterületen

élő 15-59 éves korcsoport rendelkezik a legkedvezőtlenebb iskolai végzettséggel, 36,9 százalék leg-

feljebb csak az általános iskolát fejezte be. Itt közel kétszer nagyobb mértékben koncentrálódik az

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Nagykőrös

összesen*

Belváros Belvároson

kívüli

belterület

Külterület

Lakónépességen belül 60-

X évesek aránya


59 évesek aránya


14 évesek aránya

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

Nagykőrösösszesen*

Belváros Belvárosonkívüli

belterület

Külterület

Legfeljebb általánosiskolai végzettséggelrendelkezők aránya azaktív korúakon (15-59évesek) belül

Felsőfokú végzettségűek a25 éves és idősebbekarányában

51

alacsony iskolai végzettségű népesség, mint a városi átlag. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Kül-

terület városrész rendelkezik a legfiatalabb lakónépességgel. A legmagasabb iskolai végzettségű dip-

lomások jelenléte a Külterületen (3) mélyen a városi átlag alatt van.

4.1.3 FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐK

2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, szá-

muk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoport-

hoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9 százalékos részesedése a 15-64

évesek között.

Mutató Nagykőrös összesen*

Belváros Belvároson kí-vüli belterület

Külterület

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

52,9 52,3 55,1 45,7

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

42,6 42,9 40,3 50,8

15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH adatközlés

A városrészek összehasonlításában a Külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoz-

tatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezett az összeírás ide-

jén munkahellyel. Még kedvezőtlenebb kép tárul elénk, ha a rendszeres munkajövedelemmel ren-

delkezők arányát vizsgáljuk. A Külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rend-

szeres munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére.

Ezt támasztja alá a foglalkoztatott nélküli háztartások városrészek közötti eltérése is. A város ház-

tartásainak 42,5 százalékában nem él foglalkoztatott. Az elöregedő társadalmú Belvárosban vala-

mint a városrészek közül legfiatalabb korszerkezettel rendelkező Külterületen azonos arányban

(44,7; 45) találhatók olyan háztartások, melyek nem rendelkeznek foglalkoztatott háztartástaggal.

Az azonos eloszlás mögött eltérő okok húzódnak meg: a Belvárosban az idősek (nyugdíjasok), míg a

Külterületen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak magas aránya.

52

10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában, 2011, forrás: KSH

Az alacsony foglalkoztatottsági arány valószínűleg kedvezően változott az elmúlt években, mert csökkent a munkanélküliség mértéke. 2011-ben 15,1 volt a városban a munkanélküliségi ráta értéke, mely 2013-ban 8,9-re mérséklődött. Ha a kedvező változás hatott is a külterületi népesség foglal-koztatási és jövedelmi viszonyaira, a Külterület markáns elkülönülése a városrészek között tartósnak bizonyul, így nincs reális esély arra, hogy a foglalkoztatási szerkezetben radikális javulás ment volna végbe.

4.1.4 LAKÁSÁLLOMÁNY, MINŐSÉGI JELLEMZŐK

A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak uralják

az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya,

2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező válto-

záshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal növelt lakásállomány nagysága, a kom-

fortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának

csökkenése.

Mutató megnevezése

Nagykőrös ösz-szesen*

Belváros Belvároson

kívüli belterület

Külterület

Lakásállomány (db) 10 476 3 624 5 474 1 375

Alacsony komfort fo-kozatú lakások ará-nya (%)

16,9 17,7 9,0 46,1

16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és Nagykőrösön, 2011, for-

rás: KSH

38

39

40

41

42

43

44

45

46

Nagykőrösösszesen*

Belváros Belvárosonkívüli

belterület

Külterület

Foglalkoztatott nélküliháztartások aránya

53

4.1.5 HUMÁNINFRASTRUKTÚRA

Szociális ellátás

A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait a Nagy-

kőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a következő szolgáltatá-

sok elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére:

- Szociális alapszolgáltatás

- Szociális étkeztetés

- Házi segítségnyújtás

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- Családsegítés

- Támogató szolgáltatás

- Idősek nappali ellátása

- Fogyatékossággal élők nappali ellátása

- Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében

- Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében

A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati fenntartású in-

tézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az időskorúak gondozó-

házát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A bentlakásos otthonok férő-

hely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5

gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és az országos átlaggal összehasonlításban a szol-

gáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény jobb kihasználtságát bizonyítja.

A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a szociális rá-

szorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a családon belüli

konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés) szervezésével. (hány eset,

és ebből van-e a szegregátumban)

Oktatás

2012-ben az önkormányzati fenntartású óvodákba 757 gyermek járt, egyharmaduk tartozott a hát-rányos helyzetűek közé, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba. Az óvodások számának csökkenésével apadt a hátrányos helyzetű gyerekek száma és aránya is, míg a halmozot-tan hátrányos helyzetűeké emelkedett. A katolikus óvodában nincs halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek, az önkormányzati fenntartásúak közül a városi átlagnál alacsonyabb arányban járnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a Mese-vár valamint a Hétszínvirág Óvodákba, de meg-oszlás egyenetlensége még szembetűnőbb az intézmények feladatellátási helyei között. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások kétharmada koncentrálódik a Bóbita és a Ka-locsa Balázs óvodákban.

54

Intézmény neve Intézmény

feladat-ellátási he-lye

Beírt gyere-kek száma

Hátrányos helyzetű gyer-mekek száma

Halmozottan hátrányos hely-zetű gyermekek

száma

Halmozottan hátrányos hely-zetű gyerekek

aránya (%)

Nagykőrösi Bóbita Óvoda

Kárász u. 97 37 9 9,3

Sziget u. 41 14 4 9,8

Batthyány u. 87 24 7 8

Összesen 225 75 20 8,9

Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda Kalocsa B. u. 130 16 13 10

Nagykőrösi Mese-vár Óvoda

Kazinczy u. 121 22 2 1,7

Eötvös K. u. 61 15 6 9,8

Összesen 182 37 8 4,4

Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda

Ifjúság u. 80 1 1 1,3

Kossuth L. u. 76 8 8 10,5

Összesen 156 9 9 5,8

Názáret Római Katolikus Óvoda Hősök tere 109 9 0 0

Óvodák összesen 802 146 50 6,2

17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata és Oktatási Hivatal

A 2014/2015- ös tanévben a város iskoláiban tanulók 11,8 százaléka (238 fő) tartozott szociálisan hátrányos

helyzetű csoporthoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 5,1 százalékos aránya (103 fő) alacsonynak

tekinthető. A hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfi-

gyelhető.

Intézmény neve Tanulók

száma ösz-szesen

Ebből: Integráltan

oktatott Ebből: SNI Ebből: HH

HH-ból HHH

HHH tanu-lók aránya

(%)

Kossuth Lajos Ált. Isk. 407 39 48 28 26 6,4

II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. 390 26 25 44 11 2,8

Petőfi Sándor Ált. Isk. és Kollégium 587 39 34 48 28 4,8

Kolping Katolikus Ált. Isk. 128 28 7 82 27 21,1

Arany János Református Ált. Isk. 437 23 21 3 3 0,7

Dalmandy Győző Óvoda, Ált. Isk. 65 4 33 8 12,3

Összes 2 014 155 139 238 103 5,1

18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási Hivatal

55

A katolikus iskola minden ötödik tanulója halmozottan hátrányos helyzetű, míg a református iskolá-

nál ez az arány nem éri el az egy százalékot sem. A nagy létszámú állami fenntartású iskolákban

intézményenként eltérő arányban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, azonban a

város halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak 70,9 százaléka az állami fenntartású intézmények

diákja.

4.1.6 ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta Nagykőrös

Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az önkormányzat ál-

tal ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk üteme-

zését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került elfogadásra a Képviselő-testü-

let 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, va-

lamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz. határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi

Programja.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött megállapodás

alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a beiratkozás időpontjának

meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal, valamint közösen értékelik a megálla-

podásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az óvodák és az iskolák alapító okiratai és ne-

velési programjai. Az óvodák nevelési programja tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszer-

hez csatlakozást.

2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek elnöke a mindenkori

polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő helyi döntések előkészítésében véle-

ményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit.

Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz hozzájutását segítő intézményi akadálymentesítés megva-

lósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó intézményben kialakításra kerültek a közleke-

dést könnyítő rámpák, az egészségügyi és közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére

mosdó áll rendelkezésre.

Az önkormányzat elfogadta a „Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018” programot,

meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét. Megalakította az Esélyegyenlőségi Progra-

mért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek feladata a tervezési időszak alatt a program végrehajtásának

ellenőrzése, munkáját segítik a felálló tematikus munkacsoportok.

4.2 A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE

4.2.1 A 2008-AS IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ TERÜLETEI

A 2008-ban készült Antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához szükséges szegregációs

mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekin-

tendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajö-

vedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A

56

szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált te-

rület (telepszerű környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelő-

dött szegregátumot (telep).

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, mindkettő a vá-

rosszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi házas Határ utca 2-16 szám

alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7. számú ingatlant. A két szegregátumhoz ösz-

szesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott, melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt

köztük több pincelakás is. A lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és

nem volt bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban.

A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy a szegregátummá nyilvánítsák az

Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások voltak, valamint a Tabán terü-

letet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák).

A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes, családi házas te-

rülete nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú kertes vagy ikerházakban élnek

roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a te-

repbejárás után nem támogatta a szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az

Eötvös utca 3. alatt található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje.

Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két „hivatalos” és egy csatolt,

egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen leromlott állapotú és halmozottan

hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület határozható meg, de egyik sem felelt meg a

szegregátum létszámkritériumának. Az önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a

népességnyilvántartásban szereplő adatok szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az

„alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös

városban nem találhatók”.

4.2.2 SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN

A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a külterületen 3

szegregátumot határolt le. (6 . ábra)

Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak a mutató érté-

kei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő

városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rend-

szeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 száza-

lék.

A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Bel-

városban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs prog-

ram készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között.

A Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a

Kálvin tér – Ady Endre utca Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület.

Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfel-

jebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők

aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34 százaléka közé esik.

57

Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyez-

tetett területként:

Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),

Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),

Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum).

A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008. évitől, hanem abban

is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is . A tanyás külterületen, a kertségben a következő

három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás.

Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő,

Szegregációval veszélyeztetett o Esed-dülő, o Pöcök-dűlő.

11. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, forrás: KSH adatszolgáltatás

A KSH 2011. évi adatok alapján szegregált területként határozta meg a Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth

Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt területet (a térképen 1-es szegregátum), ahol 72 fő élt. A kis

utcarészeken régi építésű házak találhatók, sok épület bejárata nem a szegregátumra nyílik. A Kossuth Lajos

58

utca 7 szám alatt önkormányzati ingatlanban kialakított 12 bérlakásban döntőrészt roma etnikumú lakók

éltek. Az önkormányzati lakáskoncepció elkészültével elkezdődött a bérlakások állagának felmérése, az

egészségtelen, nagyon leromlott állapotú lakásokból a lakók átköltöztetése jobb körülmények közé. Jobb

komfortfokozatú ingatlant annak ajánlott fel az önkormányzat, aki élő bérleti szerződéssel rendelkezett,

nem volt díjtartozása és a magasabb komfortfokozatú lakás fenntartási költségeit jövedelméből tudta fe-

dezni.

A Kossuth utca 7 szám alatt már évek óta nem lakták hivatalosan a 4 pincelakást (2008-ban még voltak

lakók), amikor 2013-ban elkezdődött a bérlők elhelyezése más ingatlanokban. Összesen 14 jogosult bérlőt

költöztettek át a komfort nélküli lakásokból komfortos és félkomfortos bérleményekben. Egy idős, egye-

dülálló férfit a Humán Szolgáltató Központ helyezett el bentlakásos intézményben, és három fő számára is

biztosította a lakhatást. Két lakást jogcím nélkül használtak, és az ott lakók száma jelentősen meghaladta

az egykori bérlőkét. A jelentős díjhátralékot felhalmozó, a felszólításokra nem reagáló, érvényes szerződés-

sel nem rendelkező bérlők és az önkormányzat jóváhagyása nélkül velük együtt élők (be nem jelentett lak-

hellyel rendelkező) száma meghaladta a 10 főt. A két lakást jogosulatlanul használókat 2014-ben kilakoltat-

ták, a ház nyílászáróit befalazták.

A leromlott állagú, komfort nélküli bérlakások felszámolásával az önkormányzat adatai szerint legalább 24

fő hagyta el az ingatlant 2013 és 2014 közötti időszakban.

A népességnyilvántartás szerint 2015 áprilisában a területen 33 fő élt (17 férfi és 16 nő) 16 lakásban. Így

napjainkban a terület nem felel meg a szegregátum 50 fős létszámkritériumának.

A Kálvin tér – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca által közrezárt szegregátum

(térképen 2-es szegregátum) egyetlen épülete, az Ötvös utca 3. szám alatti került be az előző

antiszegregációs programba a CKÖ javaslata alapján. A jelenlegi antiszegregációs programba azonban már

a KSH jelölte ki a szegregációs mutató kedvezőtlen értékei alapján, mint szegregált területet.

A Belváros városrészben, a piac mellett fekvő terület rendezett környezetű, családi házas, kertes

beépítésű. A házak többsége a hatvanas-hetvenes években épült sátortetős kockaház, de található

néhány éves múltra visszatekintő emeletes, vagy tetőtér beépítésű, garázzsal rendelkező modern

lakóház is. A területet határoló négy utca aszfaltozott, a közműhálózat kiépített. A lakosok között

alacsony arányban vannak jelen roma családok, melyek az önkormányzati bérlakásokban élnek. A

szegregátum területének határán, de már nem a szegregátumban működik a Nagykőrösi Mese-vár

Óvoda Ötvös utcai tagóvodája, mely 61 kisgyerek számára biztosítja az óvodai nevelést.

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lehatárolt területen 69 fő lakos élt, azonban napjainkra a

népességszám 50 fő alá csökkent. A Népességnyilvántartás adatai alapján a terület nem felel meg a

szegregátum létszámkritériumának, mivel 2015 áprilisában 34 fő 20 nő és 14 férfi élt 21 lakásban a

lehatárolt városrészen. A KSH által 2-es szegregátumnak jelölt terület nem felel meg a létszámfel-

tételeknek.

Összességében elmondhatjuk, hogy 2015-ben Nagykőrös belterületén nem található szegregált

terület. A város belterületén három, városszövetbe ágyazott, szegregációval veszélyeztetett, a

külterületen három, a tanyás településszerkezet miatt nem telepszerű szegregátum azonosítható.

59

4.2.3 A SZEGREGÁTUMOK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK RÉSZLETES

HELYZETELEMZÉSE

Szegregációval veszélyeztetett területek

A KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását jelzi, ahol a szegregációs mu-

tató értéke 30-34 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban jelentős különbségek húzódnak

meg a területek között.

4.2.3.1 A 3. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET

A Belváros városrészben a Kodály Zoltán utca – Szegfű utca – Örkényi út által határolt területen (térképen

3. számú) 52 fő él 23 lakásban. Az elöregedő korösszetételű, munkanélküliséggel küzdő társadalommal jel-

lemezhető területen magas (44 százalék) az alacsony iskolai végzettségűek valamint a rendszeres munka-

jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak (55,5 százalék) aránya. A két mutató magyarázza, hogy a terü-

leten kétszer nagyobb arányban (31 százalék) élnek munkanélküliek, mint a városban, és hasonló nagyságú

eltérés figyelhető meg a tartós munkanélküliek arányában is.

12. ábra: A 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH

Azonban a munkanélküliek mobilak, csak 15 százalékuk nem tud rövidebb-hosszabb időre visszatérni az

elsődleges munkaerőpiacra és reked bent a tartós munkanélküliségben. A kertes családi házas környezetű

területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel kétszer nagyobb, mint a városban, azonban az

egyszobás lakások aránya a városi átlagnál alacsonyabb. A szegregációval veszélyeztetett területen nincs

önkormányzati bérlakás.

60

A közszolgáltatások elérhetősége

A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Kossuth

Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthető. A szegregátum fekvése miatt az egészségügyi és a szoci-

ális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásai is könnyen meg-

közelíthetők, elérhetők.

4.2.3.2 A 4. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET

A Belvároson kívüli városrészben, a Tompa – Nádor – Petőfi –Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban

(térképen 4. számú) 55 fő él 30 lakásban. Az itt élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek

magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú keve-

sebb, mint fele rendelkezik munkahellyel (42,9%) és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek

aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer na-

gyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak elhe-

lyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70

%-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi

helyzetére.

13. ábra: A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH

Nem mutat kedvező képet a terület lakásállománya sem. A kertes családi házas utcákban a Nagykőrösi

Konzervgyár munkásai építkeztek, a magántulajdonú házak mellett az Önkormányzat is rendelkezik lakóin-

gatlannal a Tompa utca szegregátumhoz tartozó szakaszán. A lakóépületben nyolc lakás került kialakításra,

valamennyi egy szobás és komfort nélküli bérlakásban vegyes etnikai összetételű bérlők élnek.


A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda valamint a

Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthetők, hasonlóan az egészségügyi és a szociális szol-

gáltatásokhoz valamint a polgármesteri hivatalhoz és a kormányhivatalokhoz.

61

4.2.3.3 AZ 5. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szegregációval veszélyeztetett területnek jelölte a Belváro-

son kívüli városrészben, a település szélén fekvő Balaton utca Ménesi út és Kárpát utca által határolt sza-

kaszának nyugati oldalát (sarkok kivételével) (térképen 5. számú)

14. ábra: Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH

A Tabán területhez tartozó Balaton utca rendezett környezetű, aszfaltozott úttal ellátott. Az utcában ve-

gyesen élnek roma és magyar családok saját tulajdonú házakban, sok a néhány éve épült kertes családi ház.

A terület egyes részein, így a jelzett szakaszon is, a vizes talaj miatt az építési telkek árai alacsonyabbak,

mint a város más részén, így a szerényebb anyagi helyzetű családok is kedvező feltételekkel tudtak ingat-

lanhoz jutni. A területen 55 fő él 13 lakásban.

Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, ezt a területet a várostól és más

szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb arányban (30%)

élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte (9,1%) nem éri el a városi átlag

felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és

42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak 25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a

város 42,5 %-os értékével. A KSH által lehatárolt veszélyeztetett területek közül az itt élők munkanélküliségi

aránya a legkedvezőbb (11 százalék), alacsonyabb a városi átlagnál, azonban a munkanélküliek és a tartós

munkanélküliek azonos aránya a munkaerőpiaci helyzet sebezhetőségére figyelmeztet: aki elveszti munka-

helyét, nincs esélye, hogy a munkanélküliségből vissza tudjon kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A te-

rület lakásmutatói is kedvezőbbek a többi szegregátum, valamint a városi átlagnál is, kisebb az alacsony

komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya.


62

A szegregátum ugyan a belterület szélső utcájában található, de az egészségügyi és a szociális szolgáltatások

valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásaik elérhetősége biztosított, a meg-

közelíthetőséghez a Kecskemét-Cegléd közötti busz is igénybe vehető. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint

a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium is könnyen elérhető.

4.2.4 KÜLTERÜLETI SZEGREGÁTUMOK

A városrészek összehasonlító elemzésénél látható volt, hogy a három városrész közül minden mutatóban a

Külterület van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az elemzés eredménye azért is érdemel figyelmet, mert a

Külterület népessége – szemben a belterülethez tartozó két városrésszel az elmúlt közel 15 év alatt növe-

kedett. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelezték a népszámlálási adatok

a Külterületen. A szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő la-

kosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város összes szegregátumában élő népességének

73 százalékát!

4.2.4.1 A TEMETŐHEGY DÜLŐI SZEGREGÁTUM

A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregá-

ciós mutató értékei alapján szegregált területnek tekintendő, itt él a szegregátumok lakosságának közel

fele (45 százalék). A Temetőhegy dűlőben magyar és roma családok élnek. Az elmúlt évek alatt megnőtt a

roma népesség száma, részben a városból kiköltözők, részben más településekről beköltözők alacsony stá-

tuszú családok választották a területet lakóhelyül. Markáns eltérés figyelhető meg a szegregátum népes-

sége és a város korszerkezete között: szemben az elöregedést mutató várossal, a szegregátumban élőket a

fiatal korszerkezet jellemzi. Jelentősen magasabb a gyerekkorúak (25,7 százalék) és alacsonyabb (11,2 szá-

zalék) a 60 felettiek aránya. Az aktívkorú lakosok csak 39 százaléka rendelkezik munkahellyel, mely magya-

rázza a 22 százalékos munkanélküliségi rátát. Hasonlóan a város másik szegregátumához, a munkanélküli-

ségből nincs kilépés az elsődleges munkaerőpiacra, ezt támasztja alá a tartós munkanélküliség városnál

magasabb nagysága is (19,4 százalék). A 82 lakás kevesebb, mint egyharmada alacsony komfortfokozatú. A

lakhatási körülményekben szélsőséges eltéréseket a város terjeszkedése okozta, új utcák kerültek kialakí-

tásra és beépítésre. Az új családi kertes házak mellett a dűlőkben megtalálhatók az egykor szocpol kedvez-

ménnyel épített, sokszor be nem fejezett lakóházak éppúgy, mint a lepusztult állapotú és rendezetlen kör-

nyezetű lakott tanyák, vagy lakásul szolgáló, eredeti funkciójuk szerint szerszámos bódék.


A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások

viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába

viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak.

4.2.4.2 A KÜLTERÜLET SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTET TERÜLETEI

A szegregációval veszélyeztetett területként jelölte a KSH az Esed-dülőt, ahol 69 fő él 29 lakásban. A lako-

sok korszerkezetét a 14 éven aluliak magas (30,4 százalék) és a 60 év felettiek alacsony (10,1 százalék)

aránya határozza meg. Az aktívkorúak fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mely be-

határolja munkavállalási lehetőségeiket: több mint egyharmada nem rendelkezik munkahellyel. A nagyon

63

alacsony munkanélküliség (5,6 százalék) és a tartós munkanélküliek csoportjának hiánya jelzi, hogy a jöve-

delmet biztosító munkahely elvesztésével csak ideiglenesen szorulnak ki a munkaerőpiacról. A területén

élők kedvezőtlen lakáskörülményeire, a régi építésű tanyákra utal az alacsony komfortfokozatú lakások ma-

gas aránya.

A szegregációval veszélyeztetett terület a Pöcök-dűlő, ahol 97 fő él 38 lakásban. A várossal összehasonlítva

a korszerkezetet az aktív korú lakosok viszonylag magas, 66 százalékos arányát kell kiemelni. A 15 évnél

idősebbek közel fele rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, a hátrányos helyzetet nemcsak az alacsony

foglalkoztatottság (41 százalék) mutatja, hanem az alacsony presztízsű, és ezzel együtt járó alacsony fize-

tésű foglalkoztatás kiugróan magas (71 százalék) nagysága is. A munkanélküliség ugyan meghaladja a vá-

rosét, azonban a munkahely elvesztése nem jár együtt a tartós munkanélküliséggel.


A két szegregátum a belterülettől több kilométerre fekszik, a város megközelítése a rossz külterületi utak

miatt különösen télen és esős időben okoz gondot még az autók számára is. A gyerekeket autóval vagy

biciklivel viszik óvodába, mely kétségkívül problémát jelenthet szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyerekek

kötelező óvodába járásánál. Az iskoláskorúak igénybe vehetik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium

hetes bentlakásos szolgáltatásait.

4.2.5 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN MEGFOGALMAZOTT BEAVATKOZÁSOK ÉS

MEGVALÓSÍTÁSUK

A 2008-ban a város nem rendelkezett szegregátummal, az antiszegregációs terv készítői a város egé-

szére fogalmazták meg a halmozottan hátrányos helyzetűek integrációját szolgáló beavatkozásokat.

4.2.5.1 LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ

Az önkormányzat 186 lakás tulajdonosa, a lakások között nincs szociális bérlakás, a lakók piaci vagy

szociális rászorultság alapon fizetik a bérleti díjat. A lakásállomány jelentős része leromlott állapotú

részben az elmaradt felújítási munkák miatt, részben a lakók lakáshasználata miatt. A lakások között

magas az alacsony komfortfokozatú bérlemények aránya, laktak pincelakásokban és egyetlen helyi-

ségből álló „lakásban” is.

A 2008-as Antiszegregációs Tervben megfogalmazott intézkedések rövidtávon kívántak változtatni

a kialakult helyzeten, ehhez illesztették a szükséges és lehetséges beavatkozásokat. Az önkormány-

zat a lakbérhátralékot felhalmozó családokra koncentrált. Megfogalmazásra került a részletfizetés

lehetősége, valamint az önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése a lakbérhátralék

rendezésére. Ez a gyakorlatban is működik a jogszerű lakáshasználókkal az önkormányzat bérlaká-

sokat kezelő szervezete két havi lakbérelmaradás után felveszi a kapcsolatot a bérlővel, hogy elejét

vegye a hátralék felhalmozásának.

Célként fogalmazták meg az egészségre ártalmas lakhatási körülmények fokozatos megszüntetését

és rendezettebb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Ennek keretében konkrét célként került

meghatározása az önkormányzati ingatlanok vizes, penészes pincelakásainak felszámolása és a la-

64

kók egészségesebb lakásba költöztetése. 2013-ra elkészült az önkormányzat bérlakásokra vonat-

kozó koncepciója és az ehhez igazított önkormányzati rendelet is. Elkezdődött a lakásállomány mű-

szaki felmérése, a legrosszabb állapotú lakásokból a bérleti díjat rendszeresen fizető bérlők átköl-

töztetése magasabb komfortfokozatú lakásokba.

A bérlakásokban a felhalmozott díjhátralékok csökkentéséhez, a túlfogyasztás megakadályozásához

kártyás villanyórák beszerelését tartották megfelelő eszköznek. A kártyás mérők felszerelését se a

szociális szakma, se az önkormányzat nem tudta /tudja befolyásolni. A szolgáltató csak az önkor-

mányzat által igazoltan halmozottan hátrányos helyzetű bérlő kérésére szerel fel kártyás mérőt,

melynek befizetéséből folyamatosan vonja a tartozást. Az önkormányzati bérleményekben egyetlen

kártyás villanyórát sem szereltek fel.

A szociális és egészségügyi szempontok figyelembevételét tervezték a bérlakások felújításának éves

ütemezési tervének készítésekor. A felújítási lista prioritási sorrendjét véleményezi a védőnő, a csa-

ládsegítő szociális munkás valamint a CKÖ is.

4.2.5.2 OKTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, családok folyamatos nyomon követését, a szakma szá-

mára fontos információk ismeretét, az átmenetek megkönnyítését elősegítő adatbázis kialakítását

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi térképének létrehozásával kívánták elérni,

a szociális, egészségügyi és oktatási területek szektorközi együttműködésével. A szociális térkép

ezen változata nem készült el, de a szociális szolgáltatástervezési koncepció megújításakor telepü-

lésszintű szükségletfelmérést végeztek.

Célul tűzték ki az intézmények közötti szegregáció csökkentése érdekében az iskolai és óvodai kör-

zethatárok felülvizsgálatát. Az intézmények fekvése, a város településszerkezete és a hátrányos

helyzetű csoportok térbeli elhelyezkedése miatt a körzethatárok változtatása nem hozott volna át-

törést. A szegregálódást intézményen belüli szervezéssel (osztály, csoport, tagintézmény) valamint

más pedagógiai eszközökkel (integrált oktatás-nevelés) lehet fékezni. A felvételi körzethez nem kö-

tött egyházi intézmények megjelenésével a fenntartó szerinti elkülönülés erősödött fel.

Megfogalmazásra került, hogy az óvodai neveléshez hozzáférést minden 3. évnél idősebb kisgyerek

számára biztosítsák, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elhelyezésének prioritásával. Az

intézkedés idővel elvesztette aktualitását, mert a gyerekek számának csökkenésével megszűnt a fé-

rőhelyhiány, és törvény írja elő szeptembertől a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól.

Az óvodai ellátás elérhetősége mellett célul tűzték ki, hogy minden igénylő számára a város bizto-

sítsa a bölcsődei ellátást, valamint bölcsődei szolgáltatásként játszócsoport létrehozását, ahol a hal-

mozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételét védőnő, családgondozó javaslatára kiemelten

támogatnák. A városban a játszóház jellegű csoportfoglalkozás nem működött, de a többcélú kistér-

ségi társulás Cegléden biztosította a Biztos kezdet programban részvételt, mely a távolság és az uta-

zási költségek miatt nem jelentett megoldást a problémára. A GYED és a GYED-EXTRA bevezetésével

emelkedett a bölcsődei szolgáltatást igénylők száma, így 2015-től 10 férőhellyel bővítették a bölcső-

dei szolgáltatást. A további igények kielégítésére is rendelkezésre áll jelenleg még nem használt, de

az ellátásba bevonható 12 fős csoportszoba.

65

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját, sikeres szocializációját segítő integrált ne-

velés-oktatás 2009-ban került bevezetésre. Az óvodai nevelési programokba beépítették a hátrá-

nyos helyzetű gyerekek fejlesztését, az iskolákban biztosítják az integrált oktatást. Célként került

megfogalmazásra az is, hogy valamennyi önkormányzati fenntartású iskolában működjön az IPR, de

a csatlakozás nem vált teljes körűvé. A város általános iskolái közül a Kolping Katolikus Általános

Iskola valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola – a két intézmény tanulói között vannak/voltak leg-

nagyobb arányban a hátrányos helyzetű diákok csatlakoztak az IPR-hez. A többi iskolában a hátrá-

nyos helyzetű tanulók aránya nem érte el a pályázathoz szükséges mértéket.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jó iskolai teljesítményének megtartására-növelésére, a

mobilitás esélyét nyújtó továbbtanulást erősítendő célként fogalmazták meg az önkormányzati ösz-

töndíj biztosítását. Az önkormányzat tehetséggondozás kiszélesítését szolgáló rendelete a hátrányos

helyzetű diákok számára kínált ösztöndíj lehetőséget megyei és országos tanulmányi versenyeken

elért jó helyezések alapján, de a 5/2015 (II.13) számú rendelet már függetlenül a tanulók családjának

anyagi hátterétől csak az elért iskolai teljesítményhez köti az ösztöndíjra pályázáshoz szükséges fel-

tételeket. A hátrányos helyzetű tanulók számára az Útravaló programban részvétel biztosít ösztöndíj

lehetőséget. Sikeres pályázattal kapcsolódott be a Petőfi Általános Iskola és Kollégium, 2014/2015-

ös tanévben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép-

iskola 1-1 tanulója, valamint mentortanára kapott támogatást.

4.2.5.3 FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ

Az aktív korú halmozottan hátrányos helyzetű lakosok munkaerő-piaci esélyeinek javítása oktatás-

sal, az általános iskola 7-8. osztályának befejezése. A cél eléréséhez az iskolán kívüli oktatási formák

közül az OKJ szakmát adó oktatásban való részvétel ösztönzését, a Lépj egyet előre II. programba

bekapcsolódást valamint a tanoda típusú képzés biztosítását jelölték meg. A Lépj egyet előre II. prog-

ramra benyújtott pályázat sikertelen volt, a tanoda jellegű képzés megvalósítására nem volt reális

esély az elképzelést támogató és ellenzők között egyre mélyülő konfliktus miatt. A közfoglalkoztatás

keretében szervezett képzésen 6 roma nő tette le eredményesen az ifjúsági és gyermekvédő elmé-

leti vizsgáit, gyakorlaton a város három gyerekotthonában vesznek részt. A képzés sikeres befeje-

zése után a gyerekotthonok 8 hónapig biztosítják számukra a foglalkoztatást, 7 hónap bérét pályá-

zati forrásból, egy hónapét az intézmények saját költségvetésükből fedezik. Az intézmények nyolc

hónap után is foglalkoztatni kívánják őket, ha munkájukkal elégedettek.

A város infrastrukturális beruházásainak (szennyvízcsatorna, útépítés) kivitelező vállalkozói több

hátrányos helyzetű döntő részt romákból álló brigádot is alkalmaztak. Az elsődleges munkaerőpia-

con a foglalkoztatásba bekapcsolódott a KÖVA Zrt. is, mely a közfoglalkoztatás keretében szervezett

képzésen szakképesítést szerzett hátrányos helyzetű munkások számára biztosít munkalehetőséget.

4.2.6 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSULÁSÁ-

NAK ÉRTÉKELÉSE

A tervben megfogalmazásra került beavatkozások csak kisebb részben kerültek megvalósításra.

66

Legsikeresebbnek a lakhatási integráció bizonyult, elkezdődött az önkormányzati tulajdonú lakások

műszaki állapotának felmérése, melynek célja, hogy eldöntsék, mely lakásokat kell lebontani, me-

lyeket érdemes még felújítani, korszerűsíteni. A legrosszabb állapotban lévő lakások lezárása és az

érvényes szerződéssel rendelkező, díjhátralékkal nem tartozó lakók magasabb komfortfokozatú (jö-

vedelemfüggő) lakásokban elhelyezése. Az önkormányzat törekvése, hogy kiszűrje a lakást tönkre-

tevő, a tartozékokat leszerelő (kályha, tűzhely, csaptelepek, stb.) tetemes díjhátralékot felhalmozó,

majd a fizetés elől elköltöző családokat, érthető, azonban lakásrendelet a szociális rászorultság

alapú bérletek meghosszabbításának egyszeri lehetőségét maximum további két évben határozza

meg. A szerződéskötés feltételei között szerepel a lakás előtakarékossági szerződés megkötése és

teljesítésének igazolása is. Ez a feltételrendszer a legalacsonyabb jövedelmű szegény családok foko-

zatos kiszorításához vezet.

A foglalkoztatási integráció megfogalmazott beavatkozás területeit a közfoglalkoztatáshoz kapcso-

lódó képzés vette át. 2009-ben az óvodákban és az iskolákban bevezetésre került az integrált neve-

lés-oktatás, és a feltételeknek megfelelő iskolák is csatlakoztak az IPR-hoz. A társadalmi-kulturális

hátrányok csökkentéséhez hozzájáruló beavatkozások (tanoda, korai szocializáció) nem vagy csak

részben valósultak meg.

4.2.7 A VÁROS EGÉSZÉBEN MEGVALÓSULÓ, ESÉLYEGYENLŐSÉGET MEGVALÓSÍTÓ ÉS FENN-

TARTÓ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK

Nagykőrös önkormányzata 176/2013 (XII. 19) önkormányzati határozattal elfogadta Nagykőrös Vá-

ros Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 programot, melynek megvalósítását kétévente fe-

lülvizsgálja. Megalakította a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot, mely a tervezési időszak alatt működik

és felelős a program megvalósításának értékeléséért, ellenőrzéséért és az új információk visszacsa-

tolásáért.

A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki

felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű

lakásokban elhelyezését. A hatályos lakásrendelet felülvizsgálatát érdemes átgondolni az alacsony

jövedelmű, szociális rászorultság alapon bérlakásban élők lakhatási esélyeinek javítása érdekében

(előtakarékossági szerződési kötelezettség, valamint a bérlet egyszeri meghosszabbítása két évre).

A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos

az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István

Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról

tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést,

amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra,

a jövőbeni sikeres munkavállalásra.

Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai

ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik. A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt

években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy

67

roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gye-

rekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekin-

tése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. A város a roma gyerekek beilleszkedését,

az óvodai nevelés hatékonyságát elősegíti, a későbbi iskolai integrációt megkönnyíti roma szárma-

zású dajkák alkalmazásával. A külterületen élő gyerekek folyamatos óvodai ellátását akadályozhatja

a nagy távolság és a kedvezőtlen útviszonyok, különösen a hideg, esős évszakok idején, amikor a

szülők biciklivel nehezen tudják megközelíteni a várost. Az önkormányzat biztosítja a külterületen

élő óvodások szállításának megszervezését, és a szükséges eszközöket.

68

5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

5.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

A fejezet célja annak bemutatása, hogy a stratégia (a stratégiai tematikus célok) hogyan illeszkedik

a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz és a területfejlesztési tervdokumentu-

mokhoz. Ez az egyes tervdokumentumok tételes vizsgálatával történik, dokumentumonként.

A településrendezési eszközök különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcso-

latait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az alábbi ábra mutatja be. Minden alacsonyabb

szintű terv a célrendszerét a felette álló – magasabb szintű – terv célrendszerét figyelembe véve,

azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitű-

zött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat.

15. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben

5.1.1 A STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZHANGJA

Nagykőrös jelenleg hatályos településfejlesztési koncepciója 2006 júniusában készült. Nagykőrös

Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Településfejlesztési Program Helyzetfeltárás című doku-

mentumát a 109/2006. (VI.29.) Öt. sz., a Fejlesztési Koncepciót a 176/2006. (XII.14.) Öt. sz. határo-

zattal fogadta el. A dokumentum annak ellenére, hogy közel egy évtizede készült, számos elemében

ma is aktuálisnak tekinthető.

A fejlesztési koncepció négy stratégiai célja:

1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése

2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás

3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesz-tése

69

4. Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése

A hosszú távú jövőkép és átfogó célok rendszerét az ITS figyelembe vette, az összhang biztosított.

Az ITS-ben meghatározott tematikus célok és projektcsomagok a célok elérését biztosítják.

5.1.2 A STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA

Nagykőrös város Településszerkezeti Tervét (TSZT) a Képviselőtestület a 126/2004.(VI. 24.) sz. kép-

viselőtestületi határozattal fogadta el.

Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben,

mely területek mindkét terület-felhasználás esetén hosszú távú fejlesztési lehetőségeket biztosíta-

nak a város számára.

5.1.2.1.1 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK

- A PMTrT lehatárolja az új beépítésre szánt területek kijelölésében korlátozás alá eső terüle-

teket, ezek átvezetése a településrendezési tervekben kötelezettség. Az ITS nem határoz

meg olyan fejlesztést, amely a jelenlegi keretek közt nem megvalósítható.

- A csökkenő népességszám mellett az épületállomány fokozatos cseréje, korszerűsítése, tel-

kenkénti átépítése során a komfort nélküli ill. kislakások megszűnéséből és a lakásmutató

(lakásonkénti lakos szám) javuló értékéből adódnak területi fejlesztési igények. Azonban a

városi épületállomány megújulásának elősegítése érdekében javasolt a külső területi fejlesz-

tési területek felülvizsgálata.

- A Nagykőrös területén fejlesztésre alkalmas gazdasági területek közül a közúti és vasúti kap-

csolatokkal rendelkezők (a 441. sz. főút elkerülő nyomvonala, valamint az M8 gyorsforgalmi

út menti), továbbá az alulhasznosított gazdasági területek preferálandók.

5.1.2.1.2 A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZERKEZETI JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ LEHETSÉGES KÖZLEKEDÉST

ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK, BEAVATKOZÁSOK

- PMTrT több útkapcsolatot tartalmaz, amely Nagykőrös területét is érinti: M8 gyorsforgalmi

út, M44 gyorsforgalmi út, 441.sz. főút. Ez utóbbi megvalósítása az ITS-ben szerepel.

- A PMTrT várost érintő vasútvonala a Cegléd – Szeged, a transzeurópai vasúti áruszállítási

hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal, amely fejlesztése a kapcsolódó

területek és intermodális szolgáltatások fejlesztéséhez hozzájárulnak.

- A PMTrT egy országos (32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút) és egy térségi jelentőségű

(Gyál – Újlengyel – Nagykőrös - Tisza) kerékpárútvonalat határoz meg. Az ITS célrendszere,

mind projektjavaslatai ezeket tartalmazzák.

5.1.2.1.3 KÖRNYEZETI ÉS TÁJKÉPI KONFLIKTUSOK KIKÜSZÖBÖLÉSE ÉRDEKÉBEN TEHETŐ INTÉZKE-

DÉSEK A TELEPÜLÉSSZERKEZET, AZ ÖVEZETEK MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL

70

- Nagykőrös rendkívül gazdag természeti adottságait, az azokat tiszteletben és védelemben

tartó övezetek biztosítják

- Pálfája erdei oktatási központ és aréna fejlesztése forgalmi terhelést jelenthet a jövőben. A

projekt előkészítést a természeti értékekre való negatív hatásának elemzésével, annak mini-

malizálásával kell megvalósítani.

5.1.3 A STRATÉGIA ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJA

5.1.3.1 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fej-

lesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése,

valamint környezetminőségének javítása érdekében. Az OFTK egy hosszú távú jövőképet, valamint

fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, időtávja 2030-ig szól. A Koncepció a 2014 és 2020

közötti időszakra vonatkozóan fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg. Az alábbiakban ezeket vetet-

tük össze Nagykőrös integrált településfejlesztési stratégiájának tematikus céljaival. A célok megne-

vezését az 1.1 fejezetben szereplő célrendszeri ábra tartalmazza.

A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban

határozza meg a fejlesztési irányokat. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest

megyére vonatkozóan:

OFTK Prioritásai Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison,

nagyvállalati partnerségben S4, S5, S8, S9, S10, S12

Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársa-

dalom felé S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12

Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az

energiafüggetlenség felé S3, S7, S11, S13

Népesedési és közösségi fordulat S1, S2, S4, S5, S7

Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a he-

lyi gazdaság bázisán S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13,

19. táblázat: Az OFTK prioritásainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

OFTK Specifikus Céljai Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság S4, S6, S8, S10

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom,

egészség- és sportgazdaság S6

71

OFTK Specifikus Céljai Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és

ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése S4, S8, S12

Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek,

K+F+I S5

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társada-

lom, roma-integráció S1, S2, S5, S7, S8, S9, S14

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság S6, S7, S9, S10, S12, S13, S14

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható

használata és környezetünk védelme S3, S8, S11, S12, S14, S15

Az ország makro-regionális szerepének erősítése S12

A többközpontú térszerkezetet biztosító városháló-

zat S12

Vidéki térségek népességeltartó képességének nö-

velése S1, S3, S4, S7, S8, S12

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése S14, S15

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóz-

tatás és gazdaságösztönzés elősegítése S4, S5, S6, S8, S12, S13, S14

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biz-

tosítása S12, S13, S14

20. táblázat: Az OFTK specifikus céljainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Koncepció megfogalmaz területpolitikai irányokat is, mint például makroregionális térkapcsolatok

feltárása, többközpontú fejlődés, természeti erőforrásainkat védő térszerkezet, Duna-térség fenn-

tartható fejlesztése, melyekkel összhangban vannak Nagykőrös ITS specifikus céljai a makro-kapcso-

lati súlypontiság kihasználásával, a terület-felhasználási hierarchia fejlesztésével.

A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban

határozza meg a fejlesztési irányokat. Pest megye az ország egyik legnépesebb és legnagyobb gaz-

dasági teljesítményű megyéje. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest me-

gyére vonatkozóan:

- a gazdaság dinamizálása, befektetés-ösztönzés, innováció és versenyképesség javítása, KKV

szektor támogatása

72

- a társadalmi megújulás, közösség és bizalom erősítése, családi értékek előtérbe helyezése, a

lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, terü-

leti és társadalmi kohézió, esélyegyenlőség javítása

- a térszerkezet fejlesztése, metropolisz térség, belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesz-

tése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik te-

kintetében, vonzó, kiemelkedő környezeti feltételek és életminőséget biztosító tér kialakí-

tása.

Összességében megállapítható, hogy Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának cél-

rendszere és beavatkozási logikája összhangban van az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fej-

lesztési irányokkal.

73

5.1.3.2 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014-2030

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1. napján

hatályba lépett módosítása következtében a megye vált a területfejlesztés egyik legfontosabb terü-

leti szintjévé.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint

a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint terület-

fejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb

feladatává. Fenti törvényi változások eredményeként a területfejlesztés terén a korábbi öt területi

szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szint

került meghatározásra, a megyei és az országos. Ennek megfelelően a korábban a térségben mű-

ködő Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűntek, jogutódjuk Pest Megye Önkormányzata il-

letve a két utóbbi esetében Budapest Főváros Önkormányzata és Pest Megye Önkormányzata kö-

zösen lettek. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó doku-

mentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált. A megújított területfejlesztési

szabályozások szerint tehát a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni:

koncepciót kell készíteniük, majd ezt követően programozniuk kell.

A megyei területfejlesztési program a koncepcióban meghatározott célrendszerre építve fogalmaz

meg prioritásokat és szükséges intézkedéseket, ezért jelen ITS illeszkedését a megyei fejlesztési el-

képzeléshez a pest megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célokhoz való illesz-

kedésen keresztül vizsgáljuk.

Összességében megállapítható, hogy Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának cél-

rendszere összhangban van Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaival.

74

Jelmagyarázat:

++ Erős kapcsolat

+ Közepes kapcsolat

Gyenge kapcsolat

21. táblázat: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok és az ITS középtávú célok kapcsolata

Pest Me-

gye

Területfejlesztési Koncepció

stratégiai célok

ITS középtávú célok

(Tematikus Stratégiai célok) A

szo

ciál

is é

s kö

zbiz

tons

ág m

eger

ősít

és, a

kö

zöss

égek

meg

újít

ása,

a

csal

ádi é

rték

ek e

lőté

rbe

hely

ezés

e, „

csal

ádba

rát”

meg

ye, a

tár

sa-

dalm

i biz

alom

erő

síté

se

Az

együ

ttm

űkö

dése

k in

tézm

énye

síté

se a

tér

ségi

sze

rep

lőkk

el, a

me-

gye

bels

ő ka

pcs

olat

i hál

óján

ak fe

jlesz

tése

, men

edzs

men

t sz

erve

zeté

-ne

k fe

lállí

tása

Eg

észs

éges

tár

sada

lom

, a m

egye

lako

sság

a eg

észs

égi á

llap

otán

ak ja

-ví

tás,

kie

mel

t ha

ngsú

lyt

fekt

etve

az

egés

zség

es é

letm

ódra

és

a p

re-

ven

ció

ra

Krea

tív,

tu

dása

lapú

tár

sad

alom

, kor

szer

ű gy

ako

rlat

i tud

ás b

izto

sí-

tása

, az

okta

tás

inté

zmén

yren

dsze

réne

k er

ősít

ése

A g

azd

aság

tel

jesí

tmén

yéne

k, h

aték

onys

ágán

ak é

s st

abili

tásá

nak

er

ősít

ése,

tö

bb lá

bon

álló

gaz

das

ág, a

tec

hnol

ógia

és

tudá

sin

tenz

ív,

vala

min

t a

fogl

alko

ztat

ást

erő

sítő

ága

zato

k ki

egye

nsúl

yozo

tt fe

jl.

Gaz

dasá

gi h

úzó

térs

égei

nk

inno

váci

ós

telje

sítm

ényé

nek,

ver

sen

yké-

pess

égén

ek, e

xpor

tján

ak n

öve

lése

A fe

jlőd

ésbe

n e

lmar

ad S

zob

i és

Nag

ykát

ai il

letv

e le

mar

adó

Asz

ódi

, C

eglé

di é

s R

ácke

vei t

érsé

gek

gazd

aság

i-tár

sada

lmi f

elzá

rkóz

tatá

sa

Pest

meg

ye t

érsé

gén

ek n

emze

tkö

zi é

s o

rszá

gos

mu

ltim

odál

is k

özle

-ke

dési

kap

cso

latr

ends

zeré

nek

fejle

szté

se a

tra

nsz

fer

szer

ep e

llátá

sa

és h

áló

zato

s té

rstr

uktú

ra k

iala

kulá

sa é

rdek

ében

A

térs

ég k

ohé

ziój

ának

javí

tása

érd

ekéb

en a

meg

ye b

első

köz

leke

dési

ka

pcs

olat

rend

szer

ének

fejle

szté

se, k

iem

elte

n ke

zelv

e a

térs

ég-k

öz-

pon

tok

és v

onzá

skör

zetü

k kö

zlek

edés

ét é

s az

elő

váro

si k

özle

k.

Terv

ezet

t, k

oord

inál

t té

rség

fejle

szté

s, p

olic

entr

ikus

tel

epü

lési

str

uk-

túra

, tak

arék

os

terü

leth

aszn

álat

, ép

ítet

t és

kör

nyez

eti é

rték

ek m

eg-

óvás

a és

fejle

szté

se

Ener

giag

azdá

lkod

ás, v

ízga

zdál

kodá

s, k

özm

űfej

lesz

tés

és k

örny

ezet

-vé

del

em a

tér

sége

k és

tel

epü

lése

k fe

jlődé

sén

ek s

zolg

álat

ában

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal csa-ládokat támogató programok)

++ + + + + +

S2: Összetartó, erős identitású helyi társada-lom (a társadalmi leszakadás megakadályo-zása)

++ + + + +

S3: Tanyás térség alternatív energetikai fej-lesztései

+ + + + ++

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak ott-honra, önkormányzati együttműködés kere-tében

++ + ++ + +

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci ver-senyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével

+ + ++ + + +

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkór-ház, mint erősség jobb kihasználása

+ ++ + + ++ + + +

S7: Helyben megtalálható, színvonalas köz-szolgáltatások

++ + ++ + + +

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló tele-pülési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

+ ++ + ++ ++ + + +

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciál-ként tekintve azokra.

+ + + + + + ++

S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó ké-pességének támogatása)

+ + + +

S11: Energia-hatékony város + + + + ++ + ++ ++ S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nem-zetközi kapcsolatokkal bíró város

+ ++ + + + ++ + ++ + +

S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok)

+ ++ ++ ++

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkor-mányzati /magántulajdonban lévő lakásva-gyon megújítása

+ + ++ +

S15: Természeti értékek megőrzése + + + +

75

5.1.3.3 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az or-

szág egyes térségeinek területhasználati feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehan-

golt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökoló-

giai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

Az Országos Területrendezési Terv – mint felsőbbrendű területrendezési jogszabály – adja meg a

keretet, amelyben az ITS készült, ezáltal teljes körűen illeszkedik ahhoz.

Egyéb Nemzeti fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés

5.1.3.4 A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE AZ EUROPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁHOZ (EUROPA2020

ÉS SZÉCHENYI 2020)

2014. január 1-jével új uniós költségvetési időszak indult, ezzel egy időben új fejezet kezdődött Ma-

gyarországon az uniós források pályáztatása, kifizetése és felhasználása terén. Az Új Széchenyi Terv

sikereinek folytatásaként a következő 7 évben az elmúlt költségvetési ciklus jó gyakorlatait meg-

őrizve, de az esetleges hibákat kiküszöbölve még hatékonyabb pályázati rendszer jön létre, melynek

következményeként – remények szerint – felpörögnek a fejlesztések. A korábbi időszakhoz hasonló

intenzitással kívánja a kormány lehívni, de még nagyobb hatékonysággal felhasználni a 2014-2020-

as időszakban is az ország számára rendelkezésre álló keretösszeget.

A Gróf Széchenyi István neve által fémjelzett fejlesztéspolitikai program, Széchenyi 2020 néven to-

vábbra is Magyarország fejlődését és megújulást célozza meg. Az új fejlesztéspolitikai időszak kiala-

kításakor a közös európai célkitűzést, irányelveket alapul véve határozták meg azokat a pontokat,

amelyeket el kell érni ahhoz, hogy Európa globálisan, Magyarország pedig EU-s összehasonlításban

versenyképes maradjon.

A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása

volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt, nevezetesen hogy Európa globálisan,

Magyarország pedig EU-s összehasonlításban versenyképes maradjon. Az összes tagállamnak a 11

tematikus célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, biztosítva a dokumentum számszerűsített

céljainak elérését, amelyek:

1) A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése.

2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása.

3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.

4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.

5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása.

6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.

7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák-ban.

8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.

9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.

11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

76

A koncepció és az ITS a Széchenyi 2020 tematikus célkitűzéseihez igazodva határozza meg lokálisan

a hosszú- illetve középtávú célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat.

EU 2020 / Széchenyi 2020

Tematikus célok

ITS középtávú célok

1. a

kut

atás

, a te

chno

lógi

ai fe

jlesz

tés

és a

z in

nová

ció

erős

ítése

2. a

z IK

T-ho

z va

ló h

ozzá

féré

snek

, azo

k ha

szná

latá

nak

és m

inő-

ségé

nek

a ja

vítá

sa

3. a

kkv

-k, m

g, il

l. ha

lász

ati é

s ak

vaku

ltúra

-ága

zat v

erse

nyké

-pe

sség

ének

a n

övel

ése

4. a

z al

acso

ny s

zén-

diox

id-k

iboc

sátá

sú g

azda

ság

felé

tört

énő

elm

ozdu

lás

tám

ogat

ása

min

den

ágaz

atba

n

5. a

z ég

hajla

tvál

tozá

shoz

val

ó al

kalm

azko

dás,

a

kock

ázat

meg

előz

és é

s -k

ezel

és e

lőm

ozdí

tása

6. a

kör

nyez

et m

egóv

ása

és v

édel

me

és a

z er

őfor

rás-

felh

asz-

nálá

s ha

téko

nysá

gána

k el

őmoz

dítá

sa

7. a

fenn

tart

ható

köz

leke

dés

előm

ozdí

tása

és

szűk

km

meg

-sz

ünte

tése

a k

ulcs

font

ossá

gú h

álóz

. inf

rast

rukt

úrák

ban

8. a

fenn

tart

ható

és

min

őség

i fog

lalk

ozta

tás,

val

amin

t a m

un-

kavá

llaló

i mob

ilitá

s tá

mog

atás

a

9. a

társ

adal

mi b

efog

adás

elő

moz

dítá

sa é

s a

szeg

énys

ég, v

ala-

min

t a h

átrá

nyos

meg

külö

nböz

teté

s el

leni

küz

dele

m

10. a

z ok

tatá

sba,

és

a ké

pzés

be (s

zakk

épzé

sbe)

tört

énő

beru

h.

a ké

szsé

gek

fejl.

és

az e

gész

éle

ten

át ta

rtó

tanu

lás

érde

kébe

n

11. a

hat

óság

ok é

s az

érd

ekel

t fel

ek in

tézm

ényi

kap

acitá

sána

k ja

vítá

sa é

s ha

téko

ny k

özig

azga

tásh

oz tö

rtén

ő ho

zzáj

árul

ás

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családo-kat támogató programok)

+ + + ++ ++ + +


+ + + ++ + +

S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejleszté-sei

+ ++ ++ ++ +

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás tér-ségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, ön-kormányzati együttműködés keretében

+ + + ++ + + ++ +

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci verseny-képességének növelése, képzettségi és szakkép-zettségi szintjének emelésével

+ + + ++ + ++ +

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása

+ + + +

S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgál-tatások

+ + + + + + + ++

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termé-keken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

++ + ++ + + + ++ + ++

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felké-szült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

+ + ++ + + +

S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességé-nek támogatása)

+ + ++ + + ++ + +

S11: Energia-hatékony város + ++ ++ ++ ++ + S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

+ + + + ++ + ++ + ++ +

S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Mű-ködő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közleke-dési kapcsolatok)

++ + ++ + +

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormány-zati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújí-tása

+ + + +

S15: Természeti értékek megőrzése + ++ +

Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat; Gyenge kapcsolat

22. táblázat: EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok és az ITS középtávú célok kapcsolata

77

5.1.3.5 MAGYAR NÖVEKEDÉSI TERV

A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának

érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából

2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi köz-

vetlen tőkebefektetések ösztönzése.

A hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának

érdekében elkészült a Magyar Növekedési Terv a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából

2011-ben. A Terv célja a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása, emellett a külföldi köz-

vetlen tőkebefektetések ösztönzése. A Magyar Növekedési Terv célkitűzései a hozzáadott érték nö-

vekedés, a foglalkoztatás bővítés, az import kiváltása, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok ki-

építése, és mindezek fenntarthatósága.

Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája első sorban a „Versenyképes helyi gazdaság”

átfogó célon és annak tematikus céljain keresztül illeszkedik a Magyar Növekedési Terv célrend-

szeréhez.

5.1.3.6 NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA

Az Országgyűlés 2013. március 25-i ülésnapján elfogadta a 2012-2024 közötti időszakra szóló Keret-

stratégiát. A Stratégia célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntartható-

ságról.

„A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kitel-

jesedését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta

határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőfor-

rások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bő-

vítéséről, illetve javításáról.”

A Keretstratégia szerint biztosítani kell az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások

fejlesztéseit. Ennek eszköze az egyéni, családi, vállalkozói, civil és kormányzati felelősség egyensúly-

ban tartása.

NFFK stratégia céljainak rendszere ITS célrendszeréhez illeszkedése

Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás, társadalmi ko-

hézió S1, S2, S4, S5, S8

Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának erősítése, a

munka társadalmi körülményei, családi értékek erősítése, múlt

örökségének ápolása, kulturális fejlesztések

S1, S2, S4, S5, S7, S8, S9, S14

Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erő-

források, környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló ter-

mészeti erőforrások

S3, S9, S11, S14

Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősí-

tése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpálya-

finanszírozás

S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13,

23. táblázat: Az NFFK stratégia céljainak rendszere és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

Jelen ITS stratégiai céljai és az NFFK stratégiai céljainak rendszere közötti összhang biztosított.

78

5.1.3.7 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint szak-

politikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének

stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban az emberi egészség vé-

delmét, a természeti erőforrások és értékek megőrzését, fenntartását tartja fontosnak és a környe-

zettel, annak védelmével, veszélyeztető tényezőkkel foglalkozik. A Program 2014-2019 közötti idő-

szakra szól, kitekintve 2020-ra.

Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése

Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltét-

eleinek javítása S3, S6, S7, S9, S13, S14, S15

Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntart-

ható használata S3, S9, S11, S14, S15

Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a

gazdaság zöldítése S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12, S13, S14,

24. táblázat: A Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai és a ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megjelennek az ITS specifikus céljai között.

5.1.3.8 NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA

A globális környezeti hatások következtében az energia területén szemléletváltásra van szükség az

energiaellátás hosszú távú biztosítása érdekében. A célok elérése érdekében öt fontos törekvést

fogalmazott meg a Stratégia: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló

energiák részarányának növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges

határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, vala-

mint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-ter-

melésben.

Nemzeti Energiastratégia céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése

Energiaellátás biztosítása, energiahatékonyság S3, S7, S8, S9, S11, S14

Versenyképesség növelése S3, S6, S8, S11, S12

Fenntarthatóság S3, S11, S12, S13, S14

25. táblázat: A Nemzeti Energiastratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

Az energiahatékonyság, a versenyképesség és fenntarthatóság megjelennek Nagykőrös ITS speci-

fikus céljai között, tehát az illeszkedés teljesül a Nemzeti Energiastratégia dokumentummal.

5.1.3.9 NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA

A Nemzeti Közlekedési Stratégia a magyar közlekedés hosszú távú nemzeti fejlesztési terve. Megha-

tározza a stratégiai irányt 2030-ig, távlati kitekintéssel 2050-ig, egy első ütemmel 2020-ig.

79

Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése

Környezetre gyakorolt hatások javulása S3, S8, S9, S11, S13, S14

Egészség- és vagyonbiztonság javulása S6, S7, S13

Gazdasági növekedés elősegítése S1, S4, S5, S8, S9, S10, S11, S12, S13

Foglalkoztatás javulása S1, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12

Lakosság jólétének javulása S3, S6, S7, S8, S9, S13, S14

Területi egyenlőtlenségek mérséklése S3, S4, S6, S12, S14

Társadalmi igazságosság, méltányosság javulása S3, S4, S5, S7, S8, S10, S13

Nemzetközi kapcsolatok erősítése -

Társadalmi szinten hasz-

nosabb közlekedési szer-

kezet kialakítása

Hasznosabb közlekedési

módok erősítése S13

Hasznosabb személy- és

áruszállítás erősítése S13

Szolgáltatások színvonalá-

nak és hatékonyságának

növelése

Szállítási szolgáltatások

nyújtásának javítása S13

Közlekedés fizikai rend-

szerelemeinek javítása S7, S13, S14

26. táblázat: A Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése

A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia céljai – a nemzetközi kapcsolatok erősítése kivételével

– a megjelennek Nagykőrös ITS specifikus céljai között.

5.1.3.10 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG INTELLIGENS INNOVÁCIÓS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁJA 2014-

2020

A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS9 straté-

gia) szerinti ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik

alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs

potenciáljukhoz. Ehhez egy „vállalkozói tényfeltárás” jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be

kell vonni az innovációban érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem

csupán egy felülről vezényelt (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok

és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek,

illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is.

A RIS9 stratégia a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához iga-

zodva készült, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU 2014-2020 közötti kohéziós poli-

tikájának, valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia 2020 időtávjá-

val.

80

RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai Nagykőrös ITS tema-

tikus céljai

Ágazati prioritások

1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása

1 A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üz-

leti környezet megteremtése.

1.2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása,

megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése.

1.3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő

szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.).)

-

2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén

2.1 Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása,

megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése.

2.2 Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása

elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával,

valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése.

2.3 A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az in-

formációs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szol-

gáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technoló-

giatranszfer támogatása révén

-

Horizontális prioritások

3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése

3.1 Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I

együttműködések létrehozása és fejlesztése.

3.2 Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése – az innovatív tudásbázis kiváló-

ság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása

3.3 Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása.

3.4 Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése

S8

4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése

4.1 Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén

4.2 Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támoga-

tása.

4.3 A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív

megoldások révén

4.4. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldá-

sok támogatása

4.5 Működő ipari tevékenységek zöldítése

S8

5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása

5.1 Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevé-

kenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzá-

járulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához.

5.2 Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és

visszatérítendő támogatások alkalmazásával.

5.3 A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása.

5.4 A bionika területén működő induló vállalkozások és KKV-k K+F+I tevékenységének tá-

mogatása

S8

27. táblázat: A RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai és a tematikus céljainak illeszkedése

81

Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája első sorban az „S8: A helyi prémium feldolgozó

ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termé-

kek)” tematikus célkitűzésein keresztül illeszkedik a Közép-Magyarország intelligens innovációs sza-

kosodási stratégiájában foglalt prioritásokhoz. Ezen felül az összes tervezett gazdaságösztönző be-

avatkozás gyakorlati megvalósítása során hangsúlyt kapnak az együttműködést mutató, innovatív

és zöld megoldások.

5.1.4 A STRATÉGIA ÉS A VÁROS ÁGAZATI DOKUMENTUMAI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BE-

MUTATÁSA

A településfejlesztési koncepciót és stratégiát települési szintű ágazati fejlesztési dokumentumok

„kísérik”. Az ITS a település már korábban elkészült ágazati fejlesztési dokumentumaiban foglalt

helyzetleíró részekre is támaszkodik a helyzetfeltárás, helyzetelemzés fejezeteiben, valamint a stra-

tégiai fejezetben figyelembe veszi a települési szintű ágazati dokumentumokban megfogalmazott

célokat, beavatkozásokat.

Nagykőrös Város Önkormányzata koncepciói, stratégiái, programjai:

Gazdasági program 2014-2019

Helyi esélyegyenlőségi program 2013-2018

Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve, 2010-2015

Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája, 2010-

Környezetvédelmi Program 2008-

Nagykőrös Város Önkormányzat Ifjúságsegítő Koncepciója, 2007-

Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiája 2011-2015

5.1.4.1 GAZDASÁGI PROGRAM 2014-2019

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a írja elő a gazdasági

program elkészítésének kötelezettségét az önkormányzatok számára, melynek értelmében a gazda-

sági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

Jelen gazdasági program 2014-2019 időszakot öleli fel. Nagykőrös Város Önkormányzatának 5 éves

gazdasági programja az az átfogó dokumentum, amely a választási ciklusra való terveket, szándéko-

kat rögzíti.

A szoros együttműködésben készülő gazdasági program és stratégia egymás figyelembevételével

készült, összhangja biztosított.

5.1.4.2 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2013-2018

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi

82

mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészí-

tésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagykőrös Vá-

ros Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szüksé-

ges feladatokat. A 2013-2018 évekre vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programot Nagykőrös Város

Önkormányzat Képviselő-testülete 176/2013 (XII.19.) önkormányzati határozatával fogadta el. Az

intézkedési terveiben felsorolt feladatok elemei: a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyen-

lősége, a gyermekek esélyegyenlősége, a nők esélyegyenlősége, az idősek esélyegyenlősége, a nők

esélyegyenlősége, a fogyatékkal élők esélyegyenlősége.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program célrendszere és akcióprogramjai az ITS célrendszerével összhang-

ban vannak, az ITS projektjavaslatai a Program megvalósulásához hozzájárulnak.

5.1.4.3 NAGYKŐRÖS VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE, 2010-2015

Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékgazdálkodási prog-

ramhoz, ennek megfelelően a rendszerben megvalósult elemek igénybe vételével, az azok által biz-

tosított műszaki feltételekre való tekintettel, a Htv és vonatkozó rendelkezéseinek betartásával tör-

ténik a keletkező települési hulladék kezelése. Nagykőrös Város Hulladékgazdálkodási Terve a ko-

rábbi hulladékgazdálkodási törvény szerint készült.

A Hulladékgazdálkodási terv alapelvei az ITS-sel összhangban vannak, a megvalósítás során a terv

elemei biztosítandók. Felülvizsgálata a hatálya és a törvényi változás miatt indokolt.

5.1.4.4 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IDŐSÜGYI STRATÉGIÁJA, 2010-

Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája 2010-ben, több éves előkészítő munka után az

Idősügyi Tanács bevonásával készült, amelynek vezérfonalát az Idősügyi Charta, a kormányzati Idős-

ügyi Nemzeti Cselekvési terv, a Nyugdíjasok Országos Képviselete Érdekvédelmi Stratégiája adta.

A Stratégia célkitűzései, hogy az időskorúak továbbra is a társadalom megbecsült tagjai maradjanak,

egészségesek legyenek, ne legyenek magányosak, valamint biztonságban és védettségben éljenek.

Ennek érdekében a célkitűzések és feladatok:

- Szemléletformálás. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatása. A tudatformálásban

fontos szerepe van a tömegkommunikációnak, közoktatásnak.

- Felkészülés, felkészítés az egészségtudatos életmódra. Az időskori aktivitás megőrzésének

módozatai, lehetőségei. Egészséges életmód, táplálkozás. Szeniorsport programok, a sport-

szervezetek bevonása az időskori testmozgás lehetőségeinek megteremtésében. Megelőző

szűrővizsgálatok, lelki egészség.

- Az élethosszig tartó tanulás. A felnőttoktatás szervezeti kereteinek javítása. Képzési formák,

ismeretterjesztő előadások az időseket érintőtémákról.

- Nagykőrös Város Önkormányzat ajánlja képviseletük érdekében a helyi közéletben való sze-

repvállalást. A tapasztalatok átadása. Többgenerációs kulturális és egyéb közösségi tevé-

kenységek fejlesztése. A kreativitás felfrissíti a testet, lelket.

83

- Az idősek érdekvédelmének szervezett kiépítése. Az Idősügyi Tanács működésének támoga-

tása. Térségi- megyei-országos kapcsolatok kiépítése.

- A megélhetési gondok enyhítése. Az időseket érintő közszolgáltatatási kedvezmények to-

vábbi szélesítése. Az alapok megteremtése eseti segélyekhez. Kereskedelmi akciók szorgal-

mazása.

- Összefogás az idősekért. Megállapodások a külsőgondoskodást igénylőidősek érdekében ci-

vil szervezetekkel, egyházakkal. Emberbaráti segítség, lelki gondozás, szeretetszolgálat.

- Együttműködés az idősügyi civil szervezetekkel. Kölcsönös segítségnyújtás, tájékoztatás, mű-

ködésük segítése. Pályázati lehetőségek figyelése, ajánlások a benyújtáshoz.

- Az öngondoskodás, elő takarékosság lehetőségei, fontossága. Felkészülés az anyagi bizton-

ság elérésére. Pénzintézetek tartalékképzés nyugdíjas szolgáltatásai.

- Az esélyegyenlőség biztosítása az egészségügy, szociális- és humánszolgáltatás területein.

Milyen szolgáltatásokra lehet számítani időskorban?

- A társadalmi igazságosság érvényesítése az ellátórendszerekben. A személyes jogok vé-

delme.

- Az idősek önkéntes hozzájárulása a közjóhoz. Megbecsülendő az önzetlen segítség, amit az

idősek fizikai, szellemi adottságaikból hozzáadnak a társadalom, a család boldogulásához. Ez

amellett, hogy örömérzést ad, segíti elfogadásukat, jó hatással vannak pozitív szemléletfor-

málásra.

- Az „Idősek Világnapja” méltó megünneplése. A folyamatos törődés mellett legyen az évnek

egy napja, amelyen kiemelt figyelmet kapnak, mint e nap megbecsült főszereplői.

- Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája célrendszere az ITS célrendszerével

összhangban van.

5.1.4.5 KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2008-

Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 208/2008. (XI.27.) ÖT. sz. határozatával elfo-

gadta Nagykőrös Környezetvédelmi Programját. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelemi

szemlélet jegyében a program felülvizsgálata megtörtént, melyben a Nemzeti Környezetvédelmi

Program III.-mal és a III. Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célki-

tűzések a következők:

- a település légszennyezésének csökkentése,

- a település csatornázottságának fejlesztése,

- a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,

- a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint

alá történő csökkentése,

- a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban,

- környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

84

- a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő

tervek környezet-szempontú összehangolása.

- az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések

korlátozása.

Nagykőrös Környezetvédelmi Programja célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van, az

ITS projektjavaslatai annak megvalósulásához hozzájárulnak. Felülvizsgálata a hatálya miatt indo-

kolt.

5.1.4.6 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGSEGÍTŐ KONCEPCIÓJA, 2007-

Nagykőrös Város Önkormányzata az Ifjúságsegítő koncepcióját és az ezzel összefüggő feladatokat a

következők szerint határozza meg:

- Nagykőrös Város Önkormányzata a városban élő fiatalokról való gondoskodását, életkörül-

ményeik javítását a civil szervezetekkel, intézményekkel együttműködve tervezi biztosítani.

- A meglévő Közoktatási-, Kulturális- és Sport Koncepció alkalmazásakor és felülvizsgálatnál

figyelembe veszi az ifjúságsegítő koncepció adott területre vonatkozó megállapításait, javas-

latait.

- Évente cselekvési programot alkot az Ifjúságsegítő koncepció megvalósítása érdekében.

Nagykőrös Ifjúságsegítő Koncepciójának célrendszere az ITS célrendszerével összhangban van, az ITS

projektjavaslatai annak megvalósulásához hozzájárulnak.

5.1.4.7 NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA 2011-2015

Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiáját a képviselőtestület 63/2011. (IV. 28.) önkor-

mányzati határozatával fogadta el.

Nagykőrös az erős történelmi gyökerekre építi Kulturális Stratégiáját, ezek közt kiemelten a mező-

városi hagyományokra, a földművelő- kereskedő-iparos polgárság örökségére, építészeti-természeti

értékekre, amelyeket nemzedékről-nemzedékre hagyományozódó értékes örökségként kell tekin-

tenünk. Irodalmi téren kiemelten kezeli az Arany emlékek ápolását.

A 2006-2020-ig terjedő időszakra országosan elfogadott Magyar Kulturális Stratégia cselekvés irá-

nyainak megfelelően a fejlesztés kiemelt területei:

I. A kultúra közösségteremtő szerepének erősítése /KÖZÖSSÉGEK/

Kulturális indíttatású öntevékeny közösségek, történelmi egyházak, cigány kisebbség kö-

zösségeinek munkája figyelmet és támogatást érdemel, mert gyarapítják a város törté-

netét, segítik a meglévő irodalmi, művészeti, építészeti és természeti kincseink megóvá-

sát, közismertté tételét.

II. A nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása /ÖRÖKSÉG/

85

Örökségünk megőrzésében kiemelt szerep hárul a könyvtárra, levéltárra, múzeumra. Az

igények és a technika fejlődésével elkerülhetetlen szolgáltatásaik korszerűsítése, a gyors

hozzáférés, a széleskörű használhatóság.

A nemzet és a saját település szellemi és tárgyi örökségének, gyökereinknek a tudatos

megőrzésében kiemelt szerep hárul az örökösökre – a gyermekeinkre.

Mindezek mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani történelmünk, kultúránk ki-

emelkedő eseményeinek, személyiségeinek évfordulós megemlékezéseire.

III. A kulturális alkotómunka intézményi feltételeinek kialakítása /KORTÁRS KULTÚRA /

Művészeti tevékenység és tehetséggondozás Nagykőrösön. Figyelmet kell fordítani arra,

hogy esélyt kapjanak alkotó munkájukhoz a ma élő művészek. A régi értékek megőrzése

mellett fontos az újak teremtése.

IV. Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáfé-résben /NYITOTT KULTÚRA /

A kulturális esélyegyenlőség biztosítása napjaink kulturális szakpolitikájának egyik legna-

gyobb feladata. A minőségi kultúra elérhetősége a leszakadt rétegek számára nemcsak

felzárkózási esély, hanem a közösséghez tartozás erősítését is jelenti.

Nagykőrös Város Önkormányzat Kulturális Stratégiája célrendszere az ITS célrendszerével összhang-

ban van. Felülvizsgálata a hatálya miatt indokolt.

5.2 A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

Jelen fejezet célja, hogy a stratégiai célkijelölés belső összefüggéseit alapvetően három szempontból

vizsgálja. Egyrészt azt mutatja be, hogy a stratégiai fejezetben meghatározott célok a helyzetelem-

zésben valóban feltárt problémák megoldására fókuszálnak és az adottságokra építve kerülnek meg-

határozásra. Másrészt bemutatja, hogy az egyes célok hogyan erősítik egymást, milyen hatást gya-

korolnak egymásra. Harmadrészt a tematikus stratégiai célok és a városrészi célok közötti tartalmi

kapcsolódásokat hivatott bemutatni.

Tekintve, hogy a 2.4 fejezet már tárgyalja a tematikus stratégiai célok és a városrészi célok kapcso-

latát, jelen fejezetben az első két kérdés kerül bemutatásra.

A következő táblázat bemutatja az ITS tematikus céljainak illeszkedését a helyzetelemzésben feltárt

problémák megoldására és a város adottságaira:

86

Tematikus célok A Beazonosított problémák Beazonosított adottságok

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató progra-mok)

Folyamatosan csökkenő lakosság-szám

Elöregedő lakosság

Csökken a lakosságszám, a fiatalok jelentős része elköltözik a település-ről, csökken a születések száma

Üresen álló ingatlanok alkalmasak felújítást követően a fiatalok telepü-lésre vonzására


Már nem annyira élő a település mint régen, „zártabb” lett

S3: Tanyás térség alternatív energeti-kai fejlesztései

A villamos hálózatra nem csatlako-zott tanyák közül 66 állandóan lakott

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében

Kecskemét elszívó hatása a munka-erő szempontjából

A külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoztatott-sági aránnyal

A tanyákon élők száma emelkedik

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szint-jének emelésével

Munkakeresők száma magas a régió-hoz képest

Öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő

Az ipari szakmák területén megszűnt az oktatás

Erős oktatási hagyományok ápolása

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasz-nálása

A helyi kórház tulajdonosa a Magyar

Állam, amely a helyi turisztikai fejlesz-

tést nem kezeli prioritásként

Kiváló rehabilitációs szakkórház mű-ködik a városban (2 szer volt az év kór-háza)

A helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve

S7: Helyben megtalálható, színvona-las közszolgáltatások

Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet

Az egészségügyi szolgáltatás színvo-nalasan megoldott

A településen a szennyvízelvezetés megoldott

Jó a közbiztonság az országos átlag-hoz képest

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományo-kon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

Öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő

A nagykőrösi hobbikertek egyre in-kább kihalnak

A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk eltűnnek

A vállalkozói pályázati aktivitás ala-csony

Vásártartás, történelmi hagyomá-nyokkal, mint országosan egyedülálló program

Helyi termelő kkv-k mint erősség

87

Tematikus célok A Beazonosított problémák Beazonosított adottságok

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfo-gadásra felkészült város, mely tuda-tosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.

A település turisztikai felkészültsége elmarad az igényekhez képest

Kevés a turisztikai szálláshely

A szervezett turizmus még nem ala-kult ki

Sok minden történik, de kevesen tud-nak róla, rossz kommunikáció

A település nem alkalmaz városmar-ketinget

Vannak szecessziós polgárházak (tu-rizmus)

Református hagyományok ápolása

A településen a közterületi zöldfelü-letek aránya is, ápolt közterületek jellemzik

S10: Kedvező gazdasági környezet ki-alakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támoga-tása)

A helyi vállalkozások és az önkor-mányzat közötti együttműködés szintje alacsony

A rossz minőségű utak, a vállalkozási tevékenységek folytatását is veszé-lyeztetik

A helyben dolgozók száma alacsony

A vállalkozói pályázati aktivitás ala-csony

Pályázati tapasztalatok az önkor-mányzat esetében, jó abszorpciós ké-pesség

Helyi termelő kkv-k mint erősség

Az önkormányzat gazdálkodása ki-egyensúlyozott, rendelkezik tartalé-kokkal, önerőhöz

S11: Energia-hatékony város Jelentős biogáz felhasználási lehető-ség

S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város

A helyi vállalkozások és az önkor-mányzat közötti együttműködés szintje alacsony

Úthálózat fejlesztendő, a város átlát-hatósága nem megfelelő

A helyben dolgozók száma alacsony

A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek

15 hektáros ipari park

S13: Fenntartható közlekedési háló-zatok (Működő kerékpáros és gyalo-gos hálózatok, közlekedési kapcsola-tok)

A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki

Közösségi közlekedés nincs, amelyen a kórházba jutás megoldható lenne

Nagykőrös kerékpáros település

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása

Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet

Nyugodt, egyedi hangulatú település, ami kikapcsolódásra alkalmas

Kialakult egy élhető városközpont

Nagykőrösi ingatlan árak alacsonyak

Vannak szecessziós polgárházak (tu-rizmus)

S15: Természeti értékek megőrzése Nemzetközileg elismert erdőrész – Natura 2000

Pusztai tölgyes, mint természeti érték

Körös-ér menti természeti világ, több helyben megtalálható növény, mint egyediség

28. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására és a város

adottságaira

88

A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciáját az alábbi táblázat mutatja:

Jövőkép

Középtávú átfogó célok

Középtávú tematikus városi célok

A település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város,

amelybe jó ellátogatni és élni

A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fia-

talodó társadalom

Á2: Versenyképes he-lyi gazdaság

Á3: Minőségi, kom-fortos, vonzó és él-

hető városi környezet

S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal csalá-dokat támogató programok)

++ + +


++

S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesz-tései

++ + +

S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében

++ ++ +

S5: A lakosság általános munkaerő-piaci ver-senyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével

++ ++

S6: A helyben működő rehabilitációs szakkór-ház, mint erősség jobb kihasználása

++ ++

S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszol-gáltatások

+ ++ +

S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi ter-mékeken, agrárhagyományokon alapuló telepü-lési gazdaság (Nagykőrösi termékek)

++

S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra fel-készült város, mely tudatosan fenntartja termé-szeti és épített értékeit, helyi potenciálként te-kintve azokra.

+ ++ ++

S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képessé-gének támogatása)

+ ++ ++

S11: Energia-hatékony város + + ++

S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzet-közi kapcsolatokkal bíró város

+ ++

S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Mű-ködő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közle-kedési kapcsolatok)

+ ++

S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormány-zati /magántulajdonban lévő lakásvagyon meg-újítása

+ + ++

S15: Természeti értékek megőrzése + ++

Jelmagyarázat:

++ Erős kapcsolat; + Közepes kapcsolat; Gyenge kapcsolat

29. táblázat: A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciája

89

6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

A stratégia megvalósítását számos tényező befolyásolhatja, alapvetően azonban a kockázatok típu-saként két fő csoportot különböztethetünk meg:

- város által befolyásolható belső,

- a város hatáskörén kívül eső külső tényezők.

A fenti kockázatokat a megalapozó vizsgálat SWOT analízise elemzi, az ismétlés elkerülése miatt nem kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelés a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás be-következésének a valószínűségét jelenti, amelyet káros esemény száma, gyakorisága és a káros ese-mény bekövetkezésének valószínűsége jellemez. A stratégia tényleges megvalósulása projekt szin-ten történik, ezért érdemes a lehetséges fejlesztési irányok mentén körvonalazódó projektek koc-kázatkezelésében gondolkodni, amikor a megvalósíthatóság kockázatait kívánjuk meghatározni. Minden megvalósítandó projekt esetében projekttervet kell készíteni, melynek része a részletes kockázatelemzés és kockázatkezelési terv. A fejezetnek nem célja a teljes projektigény egyedi koc-kázatkezelési stratégiájának bemutatása, ugyanis a projektek egyedi megvalósításhoz készülő üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok tartalmazzák majd azokat a pontos információkat melyek a megalapozott reális kockázatkezeléshez szükségesek és jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Fontos célja azonban, hogy felhívja a figyelmet, hogy a stratégia megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a településen az egyes projektek megvalósítása során jelentkező kockázatok lehetőség szerint kioltsák, vagy a lehető legkisebb mértékben erősítsék egymás negatív hatásait. A kockáza-tok projektszintű értelmezésén túl azok települési- együttes szintű értelmezésére is szükség van, mivel előfordulhat, hogy valamelyik projekt negatív hatása egy másik projekt hatásával felerősödik. A települési mértékű kockázatkezelés a konkrét projekt megvalósítás előtt, egy átfogóbb, azonban általánosabb erejű kockázatfelmérésre alkalmas csupán. Egy-egy projekt sikerességének definíciója sokrétű lehet, idővel azonban a társadalmi elfogadottság és a beágyazottság lesznek azok az elemek, amelyekkel utólag igazolható lesz a beruházás feltételezett szükségessége és megvalósításának módja. A siker negatív definíciója a bukás elkerülése. Ezek alapján kerülnek bemutatásra a lehetsé-ges kockázatok, azok bekövetkezésének valószínűsége, hatása, és elkerülésének, kezelésének módja. A kockázatkezelési stratégia általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: 1. Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amely oly mó-don kerül beépítésre, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják. 2. Kockázat csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével. 3. Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalma-zandó lépések összegyűjtése. A fenti 3 alapelvet tehát érdemes a stratégia tényleges megvalósítása során figyelembe venni. Az alábbi táblázat nagy általánosságban tartalmaz néhány, a megvalósítás során felmerülő kockázatot és azok javasolt kezelési módjait.

90

Kockázatok Hatás mértéke Bekövetkezés

valószínűsége

Kockázat

kezelési stratégia

A stratégia projektjeinek finanszíro-

zása a Széchenyi 2020 programok in-

tézkedéseiből nem lehetséges.

magas közepes

Nemzetközi partnerekkel közösen

nemzetközi pályázatokban való rész-

vétel.

Esetleges többletmunka felmerü-

lése. magas alacsony

Pontos tervezés, alapos előkészítés.

Megvalósítás során folyamatos költ-

ségkalkuláció és költségátcsoportosí-

tás.

Jogszabályok változása miatti beru-

házási költségnövekedés (pl. e-napló

vezetési hibák során kapott hatósági

bírság).

magas alacsony Jogi változások nyomon követése,

pénzügyi tervezés alapossága.

Hatósági engedélyek, önkormány-

zati rendelkezések hiánya, késése. közepes alacsony Tartalékidő tervezése.

Lakossági ellenállás, negatív közvéle-

mény. magas közepes Folyamatos kommunikáció, helyi la-

kossági fórumok.

Saját erő forráshiány. magas alacsony Alternatív önerő források felkutatása

(BM önerő alap, hitelek stb.)

Nyertes pályázat esetén a szerződés-

kötés elhúzódása. közepes alacsony A szerződéskötési feltételek mi-

előbbi teljesítése.

A kialakított tevékenységi ütemterv

csúszása. közepes közepes A kialakított ütemterv pufferel tör-

ténő feltöltése már előkészítéskor.

A közbeszerzési eljárás csúszása (a

felhívás megjelenésének csúszása,

nem érkeznek érvényes ajánlatok, az

eljárást megtámadják, a nyertes

visszalép a szerződéskötéstől).

magas magas A kialakított ütemterv pufferel tör-

ténő feltöltése már előkészítéskor. Közbeszerzési, közigazgatási eljárá-

sok változása. alacsony alacsony A kialakított ütemterv pufferel tör-

ténő feltöltése már előkészítéskor.

A tervezett fejlesztés a projektterü-

let kialakult ökológiai egyensúlyát

megbontja, felborítja.

magas alacsony

Megfelelő előkészítés, beavatkozá-

sok környezeti szempontú tervezése,

őshonos fajok és védendő élőhelyek

előnyben részesítése. Kiviteli tervek

szerinti megvalósulás gondos köve-

tése. Kockázat megosztása a kivitele-

zővel. A megvalósuló projektek hatá-

sainak település szinten történő vizs-

gálata.

30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

A fent bemutatott kockázatok projektenként eltérhetnek, valamint azok kezelési módjában is lehet

eltérés.

91

7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

7.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNY-

ZATI TEVÉKENYSÉGEK

A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támo-

gatják az integrált településfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumok-

ban megjelölt fejlesztési célok elérését. A város biztosíthatja ezt a megfelelő keretek előteremtésé-

vel, valami szabályozó, rendeletalkotó tevékenységével. Ideális esetben ez a két típusú tevékenység

együtt jelenik meg és az elérni kívánt célok irányába egyszerre hatnak. Az alábbiakban a lehetséges

tevékenységeket promóció, szabályozó, gazdasági partnerség, társadalmi partnerség és hatékony-

ságnövelés csoportosításban mutatjuk be.

7.1.1 VÁROSMARKETING

A város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok esz-

közrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketing-

tevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők be-

vonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint

a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét,

a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja. A településfej-

lesztési koncepcióban és az ITS-ben is célként került megfogalmazásra, hogy a városnak jelentős

marketing tevékenységet és PR akciókat kell indítania az új gazdasági irányok, a turisztikai vonzerők,

kínálat célzott megismertetésére

7.1.2 SZABÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉGEK, ESZKÖZÖK

A megalapozó vizsgálatban bemutatásra kerül az önkormányzat gazdálkodása, ezen belül döntési

jogkörénél fogva kialakítja:

- Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét és intézményrendszerét

- Gazdaságfejlesztési tevékenységét

- Foglalkoztatáspolitikát

- Lakás- és helyiséggazdálkodást

- Intézményfenntartást

- Energiagazdálkodást

A helyzetelemzésben leírt tevékenységek, mechanizmusokat az önkormányzat gazdaságfejlesztési

kulcsprojektjéhez kapcsolódó koordinációs és marketing tevékenysége egészíti ki, amely a követ-

kező évek nem beruházási jellegű, de hangsúlyos területfejlesztési tevékenysége lesz.

Emellett, a településfejlesztési döntések megvalósítását az alábbi intézményrendszerek biztosítják,

segítik:

- Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor

92

- Az önkormányzat állami vagy állami vállalatok tulajdonában nem használt területek ingyenes

átvétele a városfejlesztési célok megvalósítására

- Helyi adó- illetékkedvezmények

- Helyi vállalkozások támogatása

7.1.3 GAZDASÁGI PARTNERSÉG ESZKÖZEI

Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a városfejlesztési

akcióterületeken tervezett beruházások végrehajtása a közszféra és a magánszféra együttműködé-

sében. A köz- és a magánszféra együttműködésének formájára nincs kötelező, meghatározott sza-

bály. A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósul-

hatnak meg:

- informális, szerződéses szabályozás nélküli („kézfogásos”)

- hosszú távú „stratégiai szövetség”, szerződés helyett szándéknyilatkozat

- településrendezési szerződés – közfeladatok átvállalása a fejlesztésben érdekelt szereplők

által a folyamat gyorsítása érdekében

- projekttársaság – a harmonizált, gördülékeny folyamat érdekében

- közös fejlesztési társaság alapítása, az együttműködés intézményesítése, tulajdoni és gazda-

sági érdekek egyesítésével

Az első kettő jogi kötöttséget, kapcsolatot nem jelent, így azokra az ITS nem tér ki.

7.1.3.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS/TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS

A településrendezési szerződés lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a tele-

pülés területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen,

amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír.

A településrendezési szerződés fogalmát 1997. évi LXXVIII. törvényt (Építési törvény vagy Étv.) mó-

dosító 2006. évi I. törvény vezette be. A jogintézmény 2006. május 1-től alkalmazható. Közvetlen

előzménye az ún. hatósági szerződés volt. Ezt a hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljá-

rás és szolgáltatás általános szabályairól. szóló 2004. évi CXL. törvény vezetett be azzal a jogalkotói

szándékkal, hogy megteremtse a hatósági eljárásokban az ügyfél és a hatósági alá-, és fölérendelt-

ségi kapcsolat helyett egy mellérendeltségen alapuló, polgári jogi jogviszonyokhoz hasonló ügyvitel

lehetőségét.

A településrendezési szerződés lényege, hogy az önkormányzatok szabályozási tevékenységében a

magántőke olyan módon vállal részt, hogy a településrendezés közhatalmi, önkormányzati felada-

tait részben a beruházni, fejleszteni szándékozó befektetők végzik el az Építési törvényben foglalt

feltételek szerint. Ilyen módon az egyébként az önkormányzatokat – és egyébként az önkormányzati

költségvetést – terhelő településrendezési feladatok előkészítését nem az önkormányzat, hanem az

egyes érdekelt résztvevők végzik el.

A hatósági szerződésektől abban különbözik a településrendezési szerződés, hogy a településrende-

zési szerződés nem az ügyfelek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozó, hanem a hatósági

ügy megindulását megelőző helyi jogszabályi környezet megteremtésére irányul. Erre tekintettel a

településrendezési szerződés feltételei tágak, a jogszabály a szerződés feltételeit, tartalmát rendkí-

vül megengedően szabályozza.

93

A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szer-

ződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa ké-

szített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított

határidőn belül megindítja. A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek, és a megvaló-

suló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.

A településrendezési szerződés megkötésének lehetősége számottevő előnnyel járt mind a köz-

szféra mind a magánszféra számára. Lehetővé válik, hogy az önkormányzatok tőke bevonásával rö-

videbb időn belül megalkothassák, átalakíthassák a vonatkozó szabályrendszert lehetővé teszi to-

vábbá, hogy a várostervezéshez elengedhetetlenül szükséges és költséges szakértői vizsgálatok köz-

pénzek igénybevétele nélkül elkészülhessenek. Másrészről viszont a településrendezési szerződés

intézménye lehetőséget nyújt a beruházni kívánó fejlesztőknek, hogy kezdeményezhessék az ingat-

lanukra vonatkozó szabályozás megteremtését, illetve szükség esetén annak módosítását fejlesztési

céljaik megvalósítása érdekében.

A településrendezési szerződés jogintézményét a szabályozási tervek előkészítési feladatainak finan-

szírozására találta ki a jogalkotó, azonban annak keretein belül komplex városfejlesztési elképzelé-

sek is megvalósíthatóak.

Megfelelően kidolgozható a jogok és kötelezettségek rendszere beleértve a finanszírozás szabály-

rendszerét is.

7.1.3.2 PROJEKTTÁRSASÁG

Egy cél megvalósítására, ahol szoros koordinációra és együttműködésre van szükség, javasolt pro-

jekttársaságot létrehozni a beruházást megvalósító – praktikusan a településrendezési szerződést

megkötő – Felek között.

A projekttársaság feladata a fejlesztési programban szerepelő infrastrukturális projektelemek meg-

valósításának koordinálása, lebonyolítása. Hatáskörébe tartozik az infrastrukturális fejlesztési prog-

ram kommunikálása, megismertetése az érintettekkel (befektetők, lakosság, közműszolgáltatók

stb.), a fejlesztési program monitoringja és rendszeres tájékoztatás a program állásáról, valamint a

szükséges településrendezési szerződések előkészítése.

7.1.3.3 PROJEKTFEJLESZTŐ TÁRSASÁG

A projekttársaság kibővített változata ennél többet jelent, komplexebb beruházások előrehaladásá-

nak és megoldásának lehetőségét kínálja, különösen olyan területen, ahol az önkormányzat tulaj-

donnal és hiányos forráslehetőségekkel, a magánfejlesztő pedig tőkével (tulajdonnal és tőkével)

venne részt egy fejlesztés megvalósításában.

A projekttársaság aktív résztvevője a fejlesztési folyamatnak, a program koordinátora, szervezői és

lebonyolítói feladatokat is ellát. Végzi az előkészítést, közreműködik a szerződések megkötésében,

a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásában, valamint ellenőrzi és elszámoltatja a kivi-

telezőket, szállítókat. A társaság a terület tulajdonosainak tulajdonközössége, így a közösségi érdek-

körbe tartozó infrastrukturális projektelemek mellett a kapcsolódó üzleti funkciók, azok kutatásfej-

lesztési irányba való elmozdulása is.

A projektfejlesztő társaság társasági szerződéssel hozható létre, a szerződésben ki kell térni különö-

sen:

94

- a tulajdonostársak tulajdoni részarányára a pénzben vagy apportként bevitt ingatlanok piaci

és jövőbeli piaci értékeinek arányában, számolva a fejlesztés és működés feltételét képező

infrastruktúrafejlesztési elemek megvalósításának ill. ezekhez való hozzájárulásának értéké-

vel,

- a településrendezési tervek, a telekviszonyok rendezésére vagy megváltoztatására irányuló

tervek megvalósításának feltételeire,

- a fejlesztést követő tulajdonjogi rendezés (közlekedésüzemi területek, közutak és közterüle-

tek, közintézményi területek, magántulajdonú területek, közművek) részleteire,

A projektfejlesztő társaság társasági szerződésében valamint a társasági szerződésben meghatáro-

zott jogokat és kötelezettségeket meghaladó többletvállalásokat tartalmazó kiegészítő megállapo-

dásban valamennyi szükséges kérdés rendezhető.

7.1.4 HATÉKONYSÁGNÖVELŐ ESZKÖZÖK

7.1.4.1 HELYI KLÍMASTRATÉGIA

Magyarország kitettsége és sérülékenysége az éghajlatváltozás várható hatásainak szempontjából

globális és európai mércével mérve is jelentős. Vizsgálatok támasztják alá, hogy az országon belüli,

a klímaváltozás hatásaival szembeni térségi sérülékenység is igen nagy eltéréseket mutat. A klíma-

változás kiváltó okainak megfékezése, csökkentése globális összefogást kíván, ugyanakkor a várható

negatív hatásokra való hatékony felkészülés – lokális tervezést és helyi megoldásokat kíván. Ezért

fontos az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést és az alkalmazkodást elősegítő a települési

szintű klímastratégiák és programok kidolgozása.

7.1.4.2 FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓPROGRAM (SEAP)

Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal

csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghaj-

lat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyaror-

szágot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. A szakértői vizsgálatok szerint az

ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarorszá-

gon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a

közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére.

Az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, főleg ha fi-

gyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a CO 2 -kibocsátás 80%-a városi tevékenységhez

kapcsolódik. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának 2008-ban történt elfogadását követően

az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Szövetsége támogatja a helyi önkormányzatok

fenntartható energiapolitika megvalósítása során tett erőfeszítéseit és a helyi és regionális szerep-

lőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja.

A Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) kulcsfontosságú konkrét intézkedéseket és projekte-

ket tartalmaz. Az energia-megtakarításon kívül a SEAP egyéb eredményeket eléréséhez is hozzájárul,

mint például:

95

- helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása;

- egészségesebb környezet és életminőség;

- jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség.

A SEAP lehetőséget biztosít az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazásával az ipar, az

állattenyésztési ágazatok és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére is. A SEAP-okban a he-

lyi önkormányzatok önkéntesen kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítására és a

megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására azért, hogy Magyarország összességében elérje

az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentését.

A SEAP alapján a TOP támogatást biztosít az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahaté-

konyság központú rehabilitációjára és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiame-

nedzsmentet pedig önkormányzati kedvezményezett esetén a TOP támogatja.

7.1.4.3 FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV (SUMP)

A fenntartható városi mobilitási terv olyan új koncepció, amely alapvetően az EU által meghatáro-

zott klímavédelmi és energiahatékonysági célokat segíti. Az újdonságot a korábbi közlekedésterve-

zési gyakorlathoz képest az jelenti, hogy:

- nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság és a különböző érdekcsoportok bevonására;

- a különböző szakpolitikai területek összehangolására (pl. közlekedés, területfejlesztés, gaz-

daságfejlesztés, környezetvédelem, szociális ügyek, egészségvédelem, közbiztonság, energe-

tika, stb.);

- a térségi/agglomerációs kooperációra.

A városi mobilitási terv legfontosabb hozzáadott értéke a költségmegtakarítás az önkormányzat és

a városi szereplők számára, a személyre szabott közlekedési megoldások a várost használó csopor-

tok számára, valamint a jobb, élhetőbb városi környezet. A fenntartható városi mobilitástervezés

során mód van akár egyének (iskolások, mozgáskorlátozottak, idősek, stb.), akár vállalkozások szá-

mára a multimodális, ajtótól ajtóig való közlekedési megoldások kidolgozására. A mobilitástervezés

a közúti infrastruktúra fejlesztése helyett olyan kiegyensúlyozott intézkedéscsomagban gondolko-

dik, amelyben jelentős szerepet kapnak a mérsékelt költségvonzatú közlekedésszervezési intézke-

dések. Az integrált tervezési megközelítés segíti a környezetbarát ágak, megoldások felé való átren-

deződést, ami azért is fontos, mert a városnak sokszor egymásnak versengő jogi kötelezettségnek

kell megfelelniük (pl. levegőminőség javításával, zajterhelés csökkentésével, stb. kapcsolatos orszá-

gos és EU-s elvárások.) A Fenntartható Városi Mobilitási Terv funkcionális városban gondolkodik, a

tervezés az együttműködésre alapoz.

7.1.4.4 KERÉKPÁROSBARÁT TELEPÜLÉS KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEI

Az ITS számos olyan beavatkozást javasol, amely elősegíti a kerékpáros közlekedést mind települési,

mind térségi szinten. Javasolható a „kerékpárosbarát település” brandhez csatlakozás. A

96

Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége (KETOSZ) célja a magyarországi kerékpározás fej-

lesztése az alábbiak alapján:

kerékpárral közlekedők, továbbá a kerékpárt egészségmegőrzési, sportolási, rekreációs, pre-

venciós céllal használók számának, arányának növelése;

bel- és külföldi kerékpáros turisták számának, tartózkodási idejének növelése;

Kerékpárosbarát Települések és Munkahelyek számának és elismertségének növelése;

települések közt létrejövő együttműködések számának növelése;

intermodalitás, a kerékpáros- és más közlekedési módok kapcsolódási lehetőségeinek növe-

lése;

kerékpározáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések kezdeményezése, elősegítése.

7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KE-

RETEINEK MEGHATÁROZÁSA

A stratégia helyzetfeltáró munkarészének I. kötetében foglalt 10.1 Az önkormányzat településfej-

lesztési tevékenysége, intézményrendszere c. fejezetében bemutatott intézményi összefüggések, a

stratégiaalkotási fázisban nem változnak.

Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Nagykőrös Város Képviselő-testülete jelenti. Fon-

tosabb feladatuk:

- Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése.

- Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése.

Nagykőrös Város Önkormányzata létrehozta a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottságát. A Képvi-

selő-testületi ülésre előterjesztett, településfejlesztés és településrendezési témaköröket érintő na-

pirendi pontokat tárgyalja, szakmapolitikai szerepe van. A bizottsági tagok nagy szakértelemmel és

tapasztalattal rendelkeznek településfejlesztési kérdésekben.

A döntés-előkészítési feladatokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei végzik, melyet a város

jegyzője vezet. A várospolitikai elvárásokkal való összhangot a Polgármesteri Kabinet irányítja.

Fontosabb feladatok:

- A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS-be.

- A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kis-érése, a célokra gyakorolt hatások elemzése.

- ITS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete.

- Szakmai stratégiai szinten a településközi koordináció előkészítése.

Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések megvalósításának menedzsmentjét a már létező, saját hivatali

működésben vagy közszolgáltatási (és egyéb) szerződésben meghatározott, operatív menedzsment

szervezetek látják el.

Fontosabb feladatok:

- ITS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre.

97

- A döntéshozók részére éves jelentés készítése az ITS vonatkozó projektelemeinek megvaló-sításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról.

- ITS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információk összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is.

Az ITS megvalósításához szükséges humánerőforrás

- 1 fő irodavezető (építész végzettség): pályázatok kezelése, beruházások előkészítése, lebo-nyolítása, közbeszerzések lebonyolítása, energetikai, hulladékgazdálkodási és projektme-nedzsmenti feladatok ellátása stb.

- 1 fő vagyongazdálkodási ügyintéző: önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos bérleti, el-adási, vételi, telekalakítási stb. ügyek

- 1 fő útügyi ügyintéző: utak, csapadékvíz elvezető létesítmények fenntartásával, fejlesztésé-vel kapcsolatos feladatok, beruházások előkészítése, lebonyolítása

- 1 fő környezetvédelmi ügyintéző: környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (jog-szabályok követése, hulladékgazdálkodási, levegőtisztasági, vízgazdálkodási, stb. ügyek)

- 1 fő ügyintéző : önkormányzati intézményekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, fejlesz-tési feladatokat ellátó, lehetőleg mérnöki képesítésű ügyintéző

- 1 fő ügyvezető: pályázatírás, nyertes pályázatok végrehajtása, közbeszerzési koordinátori fel-adatok, projektmenedzsmenti feladatok ellátása

- 1 fő pénzügyi ügyintéző: pályázatok elszámolása, pénzügyi kezelése

- 1 fő projekt asszisztens: projektek kezelése, projektfenntartási időszak kezelése, dokumen-tálása, nyilvánossággal kapcsolatos feladatok

7.3 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

Nagykőrös Város Önkormányzata a felmerülő lakossági igények jobb kielégítése érdekében felada-

tainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során kölcsönös érdekek alapján szükség szerint együtt-

működik a környező települések önkormányzataival, valamint a Pest Megyei Önkormányzattal.

Nagykőrös Város Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

- Espelkamp, Németország, Testvérvárosi szerződés

- Salonta-Nagyszalonta, Románia, Ikervárosi szerződés

- Reghin-Százrégen, Románia, Barátsági szerződés

- Haaksbergen, Hollandia, Barátsági szerződés

- Terme di Castrocaro e Terra del Sole, Olaszország, Barátsági szerződés

- Le’ Muy, Franciaország, Barátsági egyezmény

Nagykőrös Város Önkormányzata részt vesz az országos „Idősbarát programban”, a polgármester

által felkért referens útján együttműködik és kapcsolatot tart Nagykőrös Város Önkormányzat Idős-

ügyi Tanácsával, valamint a Helyi Értéktár Bizottságával szoros kapcsolatot tart.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során fontos szempont volt a széleskörű

partnerség megteremtése, valamennyi a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, köz-

igazgatási, civil szerv, illetve a lakosság irányában.

98

A tervezési folyamatban a partnerekkel folytatott egyeztetések, fórumok, munkacsoportok megbe-

széléseinek időpontját, fontosabb mérföldköveket a partnerségi terv időbeli ütemezését, a Partner-

ségi Terv 1. sz. melléklete tartalmazta, melynek kisebb korrekciójára a tervezési folyamat közben

szükség volt.

A tervezési folyamatban felállított mechanizmus tudja képezni a gördülékeny és sikeres feladatmeg-

valósítás szervezeti alapját. A döntéshozói szint (képviselő-testület, bizottság) munkáját az operatív

szinten a Stratégiai Munkacsoport (SMCS) és az önkormányzati Hivatalon belüli projekt menedzs-

ment (PM) segíti.

Cél, hogy az ITS felülvizsgálata során létrejött partnerségi egyeztetések, élő kapcsolatok megmarad-

janak hosszú távon is. Az SMCS elsősorban a helyi szereplők folyamatos kommunikációját biztosítja,

amely az Önkormányzat számára folyamatos visszacsatolást ad az eredmények nyomon követésé-

ről. Célszerű negyedévente a Polgármesternek partnerségi egyeztetést kezdeményezni az összeszo-

kott SMCS, valamint a Bizottsági tagok bevonásával. Kiemelt szerepe van a Stratégiai Munkacsoport-

nak (SMCS), amely tagjai az nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói. Összehívása

során elsősorban olyan helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetőire számí-

tottunk, akik helyismeretükkel, sajátos nézőpontjukkal segítették a tervezői munkát. A testület nem

politikai grémium. Létszámát az operatív működés megtartása érdekében 15-20 főben korlátoztuk.

7.4 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során fontos szempont volt a széleskörű

partnerség megteremtése, valamennyi a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, köz-

igazgatási, civil szerv, illetve a lakosság irányában.

A magánberuházókkal való együttműködés kiemelten fontos a város jövője szempontjából. A ma-

gántőke befektetések elősegítésére javasolt a kommunikációs mechanizmusok erősítése az önkor-

mányzat és a privát szektor között. Az önkormányzat egy vállalkozói INFO PONT felállítását kezde-

ményezheti, egy adott nyitva tartási idő mellett. A felállított munkaállomás állandó ingyenes tájé-

koztatási lehetőséget biztosít az alábbi tématerületek mentén:

- aktuális uniós támogatási lehetőségek

- fontosabb adózási változások

A tervezési folyamatban a partnerekkel folytatott egyeztetések, fórumok, munkacsoportok megbe-

széléseinek időpontját, fontosabb mérföldköveket a partnerségi terv időbeli ütemezését, a Partner-

ségi Terv 1. sz. melléklete tartalmazta, melynek kisebb korrekciójára a tervezési folyamat közben

szükség volt.

A tervezési folyamatban felállított mechanizmus tudja képezni a gördülékeny és sikeres feladatmeg-

valósítás szervezeti alapját. A döntéshozói szint (képviselő-testület, bizottság) munkáját az operatív

szinten a Stratégiai Munkacsoport (SMCS) és az önkormányzati Hivatalon belüli projekt menedzs-

ment (PM) segíti.

99

Cél, hogy az ITS felülvizsgálata során létrejött partnerségi egyeztetések, élő kapcsolatok megmarad-

janak hosszú távon is. Az SMCS elsősorban a helyi szereplők folyamatos kommunikációját biztosítja,

amely az Önkormányzat számára folyamatos visszacsatolást ad az eredmények nyomon követésé-

ről. Célszerű negyedévente a Polgármesternek partnerségi egyeztetést kezdeményezni az összeszo-

kott SMCS, valamint a Bizottsági tagok bevonásával. Kiemelt szerepe van a Stratégiai Munkacsoport-

nak (SMCS), amely tagjai az nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói. Összehívása

során elsősorban olyan helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetőire számí-

tottunk, akik helyismeretükkel, sajátos nézőpontjukkal segítették a tervezői munkát. A testület nem

politikai grémium. Létszámát az operatív működés megtartása érdekében 15-20 főben korlátoztuk.

7.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA

7.5.1 A MONITORING RENDSZER FELADATA ÉS MÓDSZERTANA

A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdeké-

ben, hogy az Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek – jelen esetben az integ-

rált településfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzések, és projektek megvalósításával – kapcsolat-

ban, és szükség esetén, akár menet közben is befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege

az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése az éppen aktuális elemek, projektek, prog-

ramok végrehajtásába.

A monitoring működéséhez először alapadatokat, kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis felépí-

tése szükséges. Az ITS egy integrált szemléletmódú dokumentum, amely nem csak a projekteket,

hanem az egyes ágazati célokat és azok összefüggéseit is figyelembe veszi. Ezért a monitoring rend-

szer mérési alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A

rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet

meghatározása. A hosszú távú célok – projektekben realizálódó – megvalósulását hatás és ered-

mény indikátorok, az egyes projektek fizikai megvalósulását output indikátorok megadásával mér-

jük. A mérés alapja a kiinduló évben meghatározott bázis érték, melyhez a program végére elérendő

célértéket kell meghatározni. A bázisérték meghatározására elsősorban szükséges az adatbázis ki-

építése, az alapadatok beszerzése majd az évenkénti (indokolt esetben több évi) felülvizsgálatokhoz

szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A célértékek és az indikátorok pontosan csak akkor

azonosíthatók és számszerűsíthetők, amennyiben az operatív programcsomagok véglegesen elfoga-

dásra kerülnek, illetve a projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut arra a szintre, hogy a

hozzájuk kapcsolódó indikátorok mérhetők legyenek. Amíg ezen feltételek nem teljesülnek, addig

elsősorban az alapelvek tisztázására és javasolt monitoring mutatók meghatározására kerülhet sor

jelen dokumentum készítése során.

7.5.2 A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSAINAK MEGHATÁROZÁSA

A monitoring rendszer működtetési mechanizmusa az EU-s társfinanszírozású projektek esetében a

közösségi és a hazai jogszabályoknak megfelelően történik, az érintett Közreműködő Szervezet fele-

lős a megvalósulás és a fenntartás során vállalt célértékek kezeléséért. A projekt szinteken vállalt

100

célértékeket nagyobb célok mentén egyszerűsíteni és összegezni kell, ennek figyelemmel kísérése a

helyi városfejlesztési szereplők feladata. Az ITS megvalósulását a képviselőtestület fogadja el, meg-

valósulását a szakosztályokon (illetve a városfejlesztési társaságon) keresztül folyamatosan figye-

lemmel kíséri. Rendszerbe épített módon a stratégia felülvizsgálatára évi gyakorisággal kerülhet sor.

Az indikátorok célértékeinek időarányos teljesülését a képviselőtestület folyamatosan értékeli.

Az ITS keretében megfogalmazott és kitűzött célok megvalósulásának nyomon követése, az ered-

mények visszacsatolása, és az azokból levonható következtetések leszűrése érdekében monitoring

rendszer kialakítására van szükség.

A monitoring rendszer működését két feladatra lehet lebontani:

1. Megvalósulást mérő indikátor rendszer kidolgozása és az adatok időközi összegyűjtése

2. ITS időszakos felülvizsgálata, a kitűzött célok megvalósulásának időközi értékelése

A stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesülése a fejlesztésekkel kapcsolatban meghatáro-

zott monitoring mutatókkal (indikátor) válik mérhetővé. Az eredményes megvalósítás érdekében

szükség van az indikátorok éves vizsgálatára.

A monitoring tevékenység rendszeres elvégzése elsősorban az Önkormányzat hatáskörébe és fel-

adatai közé tartozik. Az ITS-ben szereplő projektek megvalósítója nem kizárólag Nagykőrös Város

Önkormányzata, hanem az állami, gazdasági és non profit szektor szervezetei is. Az adatszolgáltatás

ennek következtében több helyről érkezik a városhoz. A megfelelő szintű adatok hozzáférése fontos

a folyamatos kapcsolattartás a fejlesztéseket megvalósító összes szervezettel.

Az ITS felülvizsgálata támaszkodik a monitoring mutatók éves értékelésére, de a fejlesztések teljes-

ségét bemutató jelentésekre is. A 3-5 évente történő felülvizsgálat lehetőséget biztosít a kijelölt

akcióterültek határainak módosítására, a meghatározott célkitűzések módosítására, a megvalósu-

lást mérő indikátor rendszer bővítésére és esetleges átdolgozására.

A felülvizsgálat elvégzésének felelőse Nagykőrös Város Önkormányzata.

7.5.3 A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK TELJESÜLÉSÉT MÉRŐ JAVASOLT EREDMÉNY ÉS HATÁSINDIKÁ-

TOROK

A stratégiai célokhoz rendelt indikátorokat a 2.6. fejezet tartalmazza.

101

7.5.4 AZ ITS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTJEINEK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉRE JAVASOLT

OUTPUT INDIKÁTOROK

Akcióterület megnevezése és kapcsolódó pro-

jektek

Output indikátor

neve Me.

Bázisér-

téke Célérték Adatforrás

Be

lvár

os

(AT1

)

ATP1

Városközpont felújítás

befejezése

Városfejlesztés:

Városi területe-

ken létrehozott

vagy helyreállí-

tott nyitott terek

m2 0 2000 önkormányzat

ATP2

Helyileg védett épületek


Városfejlesztés:

Városi területe-

ken épített vagy

renovált köz-

vagy kereske-

delmi épületek

db 0 10

önkormány-

zat, Forster

Gyula Nem-

zeti Örökség-

védelmi és Va-

gyongazdálko

dási Központ.

, s, K

SH, s

zolg

ált

ató

Be

lvár

oso

n k

ívü

li b

elt

erü

let

(AT2

)

ATP3

Kossuth Lajos Általános

Iskola felújítása és kor-

szerűsítése.

Városfejlesztés:

Városi területe-

ken épített vagy

renovált köz-

vagy kereske-

delmi épületek

db 0 1 önkormány-

zat, KLIK

ATP4

Petőfi Sándor Általános

Iskola felújítása

Városfejlesztés:

Városi területe-

ken épített vagy

renovált köz-

vagy kereske-

delmi épületek

db 0 1 önkormány-

zat, KLIK

ATP5 Piactér korszerűsítése 2.

és 3. ütem

Az újraépített

vagy felújított

utak teljes hosz-

sza

m 0 100 önkormányzat

ATP6

Nagykőrös Város Önkor-

mányzat Rehabilitációs

Szakkórházának és Ren-

delőintézetének további

fejlesztése

Fejlesztett egész-

ségügyi infra-

struktúra férő-

hely kapacitás

fő 0 10 önkormány-

zat, kórház

A fejlesztések

nyomán létrejött

új egészségtu-

risztikai funkció

db 0 1 önkormány-

zat, kórház

ATP7

Csónakázó tó II. üteme és

sporttelep fejlesztése,

felújítások

Városfejlesztés:

Városi területe-

ken létrehozott

vagy helyreállí-

tott nyitott terek

m2 0 500 önkormányzat

ATP8 A távhő szolgáltatási

rendszer fejlesztése

felújított távhő-

szolgáltatással db 0 480

önkormány-

zat, energia

102


jektek

Output indikátor

neve Me.

Bázisér-


érintett lakások

száma

szolgáltató,

KSH

ATP9 Panelprogram folytatása

Panelprogramba

bevont épületek

száma

db 0 5 önkormány-

zat, KSH

ATP10 Közvilágítás korszerűsí-

tése

Korszerűsített

közvilágításban

érintett lakosok

száma

fő 0 20000

önkormány-

zat, enregia

szolgáltató



Városfejlesztés:

Városi területe-

ken épített vagy

renovált köz-

vagy kereske-

delmi épületek

db 0 10 önkormányzat

Kü

lte

rüle

t (A

T3)

ATP12 Pálfája Oktatóközpont

fejlesztése

Oktatóközpont

férőhelyszám

növekedése

fh 0 10 önkormány-

zat, KLIK

Az épület éves

primerenergia-

fogyasztásának

csökkenése

kWh/é

v 0 2000

önkormány-

zat, KLIK,

energia szol-

gáltató

ATP13 Pálfája aréna felújítása,

fejlesztése

Városfejlesztés:

Városi területe-

ken épített vagy

renovált köz-

vagy kereske-

delmi épületek

db 0 1 önkormány-

zat, KLIK

ATP14 Vásártér rendezése, fej-

lesztése

Korszerűsített

vásártér terület m2 0 1000 önkormányzat

ATP15

441 sz. főút önkormány-

zati Nagykőrös várost el-

kerülő szakaszának kiépí-

tése

Az újraépített

vagy felújított

utak teljes h.

m 0 8200 önkormány-

zat, NIF Zrt.

ATP16

Az észak-déli kerékpárút

(Cegléd- Nyársapát-Nagy-

kőrös) folytatása

Kialakított kerék-

párforgalmi léte-

sítmények hosz-

sza


zat, NIF Zrt.

ATP17

Külterületi földutak (me-

zőgazdasági utak) burko-

latának megépítése

Pormentesített

külterületi föld-

utak hossza


zat, NIF Zrt.

ATP18

Tanyavillamosítások

megújuló energetikai

megoldásokkal

Tanyavillamosí-

tás programban

résztvevő tanyák

száma

db 9 30

önkormány-

zat, MNVH,

KSH

ATP19

Tanyasi gazdálkodás újjá-

élesztése fiatal gazdálko-

dók helyzetbehozásával

Önkormányzati

program kereté-db 0 10

önkormány-

zat, MNVH,

KSH

103


jektek

Output indikátor

neve Me.

Bázisér-


ben fiatal gaz-

dáknak biztosí-

tott tanyák

száma

31. táblázat: Az ITS akcióterületi projektjei megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok

104

8 ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS

2014 – 2020 elkészítéséhez............................................................................................... 8

2. ábra: Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának helye az EU és hazai tervezési

hierarchiában .................................................................................................................. 10

3. ábra: Nagykőrös térségi kapcsolatai, forrás: saját szerkesztés ...................................................... 27

4. ábra: Nagykőrös belváros, belvároson kívüli belterület, külterület áttekintő, forrás: Google

Earth, saját szerkesztés ................................................................................................... 31

5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés ....................................................... 33

6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés ..................................... 37

7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés ........................................... 43

8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH

adatközlés........................................................................................................................ 50

9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés ....... 50

10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában,

2011, forrás: KSH ............................................................................................................. 52

11. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, forrás: KSH adatszolgáltatás ................ 57

12. ábra: A 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ......................................... 59

13. ábra: A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ......................................... 60

14. ábra: Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH ....................................... 61

15. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben ................................. 68

105

9 TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere ......................... 22

2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések

bemutatása ..................................................................................................................... 23

3. táblázat: Városrészi célok (területi célok) ...................................................................................... 24

4. táblázat: Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok ........................................................ 25

5. táblázat: Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján ............................................. 28

6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata ................................................ 32

7. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ....................................... 35

8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ....... 36

9. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ....................................... 41

10. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ..... 42

11. táblázat: A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ..................................... 46

12. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ..... 47

13. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiákban megfogalmazott fejlesztések

indikatív forrásigénye (mft) ............................................................................................. 48

14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés ................ 49

15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH

adatközlés........................................................................................................................ 51

16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és

Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH ..................................................................................... 52

17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata

és Oktatási Hivatal ........................................................................................................... 54

18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási

Hivatal ............................................................................................................................. 54

19. táblázat: Az OFTK prioritásainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése ....................... 70

20. táblázat: Az OFTK specifikus céljainak a Nagykőrös ITS célrendszeréhez illeszkedése ............... 71

21. táblázat: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció stratégiai célok és az ITS középtávú célok

kapcsolata ....................................................................................................................... 74

22. táblázat: EU 2020 / Széchenyi 2020 Tematikus célok és az ITS középtávú célok kapcsolata ...... 76

23. táblázat: Az NFFK stratégia céljainak rendszere és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ............ 77

24. táblázat: A Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai és a ITS célrendszeréhez

illeszkedése ..................................................................................................................... 78

25. táblázat: A Nemzeti Energiastratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ................... 78

106

26. táblázat: A Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai és az ITS célrendszeréhez illeszkedése ........... 79

27. táblázat: A RIS9 stratégia fejlesztési prioritásai és a tematikus céljainak illeszkedése ............... 80

28. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a helyzetelemzésben feltárt problémák

megoldására és a város adottságaira .............................................................................. 87

29. táblázat: A középtávú átfogó célok és a tematikus városi célok koherenciája ............................ 88

30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai .................................................... 90

31. táblázat: Az ITS akcióterületi projektjei megvalósulásának mérésére javasolt output

indikátorok .................................................................................................................... 103

nagykőrös város integrált településfejlesztési stratégia · nagykőrös város integrált...

Documents