nagykőrös város integrált településfejlesztési stratégia · megváltozott, így...
TRANSCRIPT
1
Nagykőrös Város
Integrált Településfejlesztési Stratégia
Megalapozó vizsgálat - Helyzetfeltárás és
helyzetelemzés
Fejlesztési irányok
Készült a
KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
„Közép-Magyarországi Operatív Program –
Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban –
Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében.
(Tervezet)
2015. május 22.
2
Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: www.kozpontiregio.hu
Felelős tervező Kravalik Zsuzsanna
Projektmenedzser Virág Attila okl. geográfus
Városépítészet Schuchmann Péter Beleznay Éva
4. 6. fejezet
településtervező (TR1 01-5068) településtervező (TT/01-0630)
Gazdaság Bezerédy-Herald Balázs közgazdász
Virág Attila Orosz György
okl. geográfus település- és térségfejlesztési szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi oktató
Társadalom, antiszegregációs terv
Hamar Anna
okl. szociológus
Közművek Jordán Péter Dima András
MK 01-2129 MK 01-2130
Közlekedés Rhorer Ádám okl. építőmérnök (K1 1-01-3157)
Zöldfelületek és Tájrendezés
Schindler-Kormos Eleonora
okl. tájépítészmérnök (TK 12-0154)
Burányi Endre Okl. táj- és kertépítész mérnök, Okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök TR1, TT, TK 01-5014/02/,-12; Tájvédelmi szakértő: SZTjV-031/2013.
2015. május
3
Tartalomjegyzék
1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi
kapcsolatok ............................................................................................................................... 10
2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ............................ 13
2.1 Nagykőrös 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított Integrált Városfejlesztési
Stratégiája............................................................................................................................. 13
2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ................................... 17
2.3 Pest megye területfejlesztési koncepciója ............................................................... 24
3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata............................................ 29
4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó
megállapításai........................................................................................................................... 35
5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ........................................................ 36
5.1 A hatályos fejlesztési koncepció, ITS vonatkozó megállapításai .............................. 36
5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................... 38
6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ...................................... 39
6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök, a hatályos településszerkezeti terv
megállapításai, megvalósult elemek .................................................................................... 41
7. A település társadalma ..................................................................................................... 45
7.1 Demográfia ............................................................................................................... 45
7.1.1 Képzettség .......................................................................................................... 49
7.1.2 Foglalkoztatottság .............................................................................................. 50
7.1.3 Család, jövedelmi viszonyok ............................................................................... 51
7.1.4 Nemzetiségi összetétel ....................................................................................... 52
7.1.5 Életminőség ........................................................................................................ 53
7.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ................................. 54
7.3 Települési identitást erősítő tényezők ..................................................................... 56
8. A település humán infrastruktúrája ................................................................................. 58
4
8.1 Oktatás ..................................................................................................................... 58
8.2 Egészségügyi és szociális ellátás ............................................................................... 59
8.3 Esélyegyenlőség ....................................................................................................... 61
9. A település gazdasága ...................................................................................................... 63
9.1 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ........................................................ 71
9.2 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő
fejlesztési elképzelései ......................................................................................................... 74
9.3 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ............................................ 76
9.4 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................ 82
10. Az önkormányzat gazdálkodása ................................................................................... 85
10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ........................................... 85
10.2 Településfejlesztés ................................................................................................... 89
10.3 Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................... 91
10.4 Intézményfenntartás ................................................................................................ 92
10.5 Energiagazdálkodás .................................................................................................. 94
11. Településüzemeltetési szolgáltatások .......................................................................... 95
12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................... 96
13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata .................................................................................. 101
14. Az épített környezet vizsgálata .................................................................................. 106
14.1 Településszerkezet-városrészek bemutatása: ....................................................... 106
14.2 Területfelhasználás vizsgálata ................................................................................ 108
14.2.1 Belváros ............................................................................................................ 108
14.2.2 Belvároson kívüli belterület ............................................................................. 109
14.2.3 Külterület .......................................................................................................... 109
14.3 Szegregátumok, szlömösödött területek ............................................................... 109
14.3.1 Alulhasznosított, barnamezős területek .......................................................... 109
5
14.4 Önkormányzati tulajdon kataszter ......................................................................... 110
14.5 Az épített környezet konfliktusai, problémái ......................................................... 110
15. Közlekedés .................................................................................................................. 111
15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok ......................................................................... 112
15.2 Közúti közlekedés ................................................................................................... 112
15.3 Közösségi közlekedés ............................................................................................. 113
15.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés ....................................................................... 113
15.5 Parkolás .................................................................................................................. 113
16. Közművek ................................................................................................................... 114
16.1 Víziközművek, ......................................................................................................... 114
16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás ............................................................................. 114
16.1.2 Szennyvízelvezetés ........................................................................................... 115
16.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ..................................................... 116
16.2 Energia .................................................................................................................... 118
16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás .............................................................. 118
16.2.1.1 Villamos energia ........................................................................................ 118
16.2.1.2 Hőenergia ellátás ...................................................................................... 118
16.2.1.3 Távhőellátás .............................................................................................. 119
16.2.1.4 Megújuló energiaforrások alkalmazása .................................................... 121
16.3 Elektronikus hírközlés ............................................................................................. 121
16.3.1 Vezetékes elektronikus hálózat ........................................................................ 121
16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési építmények ............................................................. 122
16.3.3 Telekommunikáció ........................................................................................... 122
17. Környezetvédelem...................................................................................................... 123
17.1 Talajvédelem .......................................................................................................... 123
17.2 Vízvédelem: felszíni és felszín alatti vizek védelme ............................................... 123
6
17.3 Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem ......................... 126
A város ellátottsági mutatója a járási átlaggal egyezik, az országos és megyei átlag
alatt marad. ................................................................................................................ 129
17.4 A települési környezet állapota és értékei ............................................................. 131
18. Katasztrófavédelem .................................................................................................... 132
18.1 Építésföldtani korlátok, Csúszás-, süllyedésveszélyes területek, földrengés
veszélyeztetett területei .................................................................................................... 134
18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség, Ár- és belvízveszélyes területek, ................................ 134
19. Városi klíma ................................................................................................................ 136
20. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ............................................ 137
21. A település adottságainak, lehetőségeinek és fejlesztési korlátainak összefoglalása137
21.1 Társadalom ............................................................................................................. 137
21.2 Gazdaság................................................................................................................. 139
21.3 Táji és természeti adottságok................................................................................. 141
21.4 közművek ............................................................................................................... 142
21.5 Közlekedés .............................................................................................................. 143
21.6 SWOT ...................................................................................................................... 144
21.7 Problématérkép ...................................................................................................... 146
21.8 Értéktérkép ............................................................................................................. 147
21.9 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi
ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása .............................................. 148
21.9.1 Belváros ............................................................................................................ 149
21.9.2 Belvároson kívüli belterület ............................................................................. 151
21.9.3 Külterület .......................................................................................................... 152
21.10 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi
ábrázolása és helyzetelemzése .......................................................................................... 152
21.10.1 A 2008-ban készült IVS szegregátumai és szegregálódó területei ............... 153
21.10.2 Szegregátumok a 2011. évi népszámlálás alapján ....................................... 154
7
21.10.3 A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek részletes
helyzetelemzése ............................................................................................................. 157
21.10.3.1 Szegregációval veszélyeztetett területek ................................................ 157
21.10.3.2 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület ..................................... 157
21.10.3.3 A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület .................................. 158
21.10.3.4 Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület ................................ 159
21.10.3.5 Külterületi szegregátumok ...................................................................... 160
21.10.3.5.1 A Temetőhegy dülői szegregátum .................................................... 160
21.10.3.6 A külterület szegregációval veszélyeztet területei .................................. 161
21.11 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi
ábrázolása és helyzetelemzése .......................................................................................... 162
22. Jövőkép ....................................................................................................................... 163
22.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített
környezetére vonatkozóan ................................................................................................. 163
23. Célok ........................................................................................................................... 165
23.1.1 Aktív, bővülő, helyben maradó fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1) ..... 165
23.1.1.1 Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) –
stratégiai cél (S1) ........................................................................................................ 166
23.1.1.2 Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás
megakadályozása) - stratégiai cél (S2) ....................................................................... 166
23.1.1.3 Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései -stratégiai cél (S3) ........ 167
23.1.1.4 Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók
találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében - stratégiai cél (S4) ... 168
23.1.1.5 A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése,
képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével - stratégiai cél (S5) ............... 168
23.1.1.6 A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb
kihasználása - stratégiai cél (S6) ................................................................................. 168
23.1.2 Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2) ........................................... 169
23.1.2.1 Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások – (S7) ................... 169
8
23.1.2.2 A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon
alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek) – (S8)........................................ 170
23.1.2.3 Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan
fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. (S9) 170
23.1.2.4 Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és
megtartó képességének támogatása) – (S10) ............................................................ 171
23.1.3 Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3) . 172
23.1.3.1 Energia-hatékony város – (S11) ................................................................ 173
23.1.3.2 Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város –
(S12) 173
23.1.3.3 Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos
hálózatok, közlekedési kapcsolatok) – (S13) .............................................................. 173
23.1.3.4 Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő
lakásvagyon megújítása ............................................................................................. 174
23.1.3.5 Természeti értékek megőrzése ................................................................. 174
23.1.3.6 Horizontális cél – Arculatfejlesztés, városmarketing ................................ 174
23.2 Nagykőrös célrendszere ......................................................................................... 175
9
BEVEZETÉS
TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK
A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az
integrált településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézmények esetében.
A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere
megváltozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS)
és településfejlesztési koncepció felülvizsgálata.
A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a
helyzetelemző és a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően.
A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző,
helyzetértékelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési
koncepciónak és az ITS-nek is.
A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg,
bevonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a
társadalmi és gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába,
melynek rendjét az önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza.
10
HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A
TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK
Nagykőrös városa a Közép-Magyarországi Régió települése Pest megye délkeleti határán,
Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye szomszédságában. Helyzete a megyén
belül periférikus, Budapesttől 100 kilométerre található.
Természet földrajzilag jellemezve Nagykőrös területe az Alföld nagytájon belül a Duna-Tisza
közi Síkvidék középtájon fekszik. Ezen belül a Pilisi-Alpári-Homokhát kistájcsoporthoz
tartozik. Nagykőrös szomszédos településeivel együtt Magyarország tanyás térségeinek
része. Népsűrűsége alapján (<120 fő/km2) is a vidékies térségek közé tartozik. A város a
talajvízsüllyedéssel sújtott és ebből fakadó problémákkal küzdő Homokhátságon fekszik, bár
a tanyás térségek rendeleti lehatárolása1 alapján Nagykőrös nem esik a homokhátsági tanyás
települések közé.
Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos
tekintetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s
számos régiós településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel
önállóan nem rendelkezik.
A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a
település megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok
megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan,
néhány közeli, e megyékhez tartozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik.
A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a
település munkavállalói számára - a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül
kedvezőtlen viszonyok miatt - a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás
településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó
és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető
szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének
foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó
hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember
veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait, mind az
egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is.
1 81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás
igénybevételének feltételeiről
11
Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja,
így nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város
Cegléddel, Kecskeméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét
tekintve elsősorban, a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában
elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér,
Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben
az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó
dolgozók ingáznak Nagykőrösre.
A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális
funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több
hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók
kevésbé koncentráltak.
Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is
sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest
megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez,
melyet a két város között lévő sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít.
A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri.
Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz,
amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják,
illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült.
Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben.
A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező
falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak
munkát. Nagykőrösre napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről,
Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban
Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók.
A város gazdaságában már az 1990-es években megjelentek az iparban a külföldi befektetők
(konzervipar, csomagolóipar, elektronika), akik folyamatosan fejlesztenek, és országos
szinten is komoly tényezők saját ágazatukban. Új nagybefektetők vonzása azonban azóta
nem sikerült. A helyi vállalkozások elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a
szolgáltató szektor területén aktívak.
A mezőgazdaság a város gazdasági szerkezetében a rendszerváltást követően is megőrizte
fontos szerepét. Bár a folyamatos élelmiszer-feldolgozó kapacitások leépítése miatt ma
jelentősen lecsökkent volumene, de még napjainkban is magasabb arányt képvisel az
országos értékeknél. A mezőgazdasági szektor azonban alacsony jövedelemtermelő
12
képessége miatt csak korlátozott mértékben tette lehetővé a versenyképes vállalkozások
kialakulását.
A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a
környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom
adottságokhoz képest kis volumenét. A város a többnapos turisztikai szolgáltatásokra nincs
felkészülve.
Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések
lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
távolabbi régiókból is vonzza a diákokat.
Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a
rehabilitációs szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is
biztosítja.
1. ábra: Térségi kapcsolatok Nagykőrös város szempontjából nézve, forrás: saját szerkesztés
13
2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
A 2007-2013 közötti időszakban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiák számára az akkor
hatályos országos és térségi fejlesztési dokumentumok határozták meg a tervezés kereteit:
az akkor hatályos Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról és az Országos
Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozatok,
az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megjelenített országos fejlesztési
célrendszer,
a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013,
az ajánlott tervezési módszertan vonatkozásában pedig az NGM Területfejlesztési és
Építésügyi Szakállamtitkárság által 2007-ben kiadott városrehabilitációs kiadvány
(Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára)
A helyzetelemzés alapján javasolt középtávú stratégia:
Emberléptékű, komfortos és urbanizált környezet kialakítása – annak minden városi
ellátási funkciójával együtt;
Pozitívumok maximális kihasználására építve a turizmus ösztönzése (egészség,
kulturális) és a rekreáció feltételeinek erősítése;
Negatívumok hatásának mérséklésére a gazdaságfejlesztés ösztönzése, az
infrastruktúra fejlesztése.
2.1 NAGYKŐRÖS 2008-BAN ELFOGADOTT ÉS 2009-BEN MÓDOSÍTOTT INTEGRÁLT
VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Már e korábban készült városfejlesztési dokumentumok is megállapították, hogy a városok
kiemelt fejlesztéspolitikai megjelenítését e városoknak a térségük versenyképessége
meghatározásában játszott kulcsszerepe indokolja. E megállapítás ellenére Nagykőrös 2008-
2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiájában még nem kapott kellő hangsúlyt a
térségi szerep és annak erősítése. A városok fejlesztésénél kiemelt szempont volt a
társadalmi-gazdasági- környezeti értelemben vett fenntarthatóság érvényesítése, amely a
várospolitikában integrált megközelítést igényelt. Elismert tény volt már a korábbi fejlesztési
időszakban is, hogy a városok hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a fejlesztési pólusok
együttműködő városhálózati rendszerében érvényesül a leginkább, Nagykőrös
vonatkozásában mégsem történtek lépések a szomszédos városokkal (Kecskeméttel,
Cegléddel, illetve Abonnyal) való érdemi együttműködésre. Nagykőrös korábbi Integrált
Városfejlesztési Stratégiája elsősorban a városközpont megújítására, illetve az egyes
városrészekben azonosított akcióterületek fejlesztésére koncentrált.
14
2. ábra: Nagykőrös 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított Integrált Városfejlesztési Stratégiájának
célrendszere
A 2008-óta végrehajtott, illetve megvalósítás alatt álló városi projekteket összevetve a 2008-
ban elfogadott, majd 2009-ben módosított integrált városfejlesztési stratégiával, az alábbi
megállapításokat lehet tenni:
Nagykőrös városa az Integrált Városfejlesztési Stratégia mentén valamennyi területi
egységére kidolgozott és végrehajtott fejlesztési, vagy felújítási (karbantartási)
projekteket.
Az elmúlt időszak legnagyobb és legtöbb projektet jelentő beruházásai a hiányzó
infrastruktúra elemek kiépítését, pótlását szolgálták. Az infrastruktúrafejlesztések a
város teljes területét érintettét. Ezek a csatornaépítés, az ivóvíz minőségjavítása, a
csapadékvízelvezetés, az útépítések, kerékpárút építések és a tanyavillamosítások
voltak.
A tematikus célok közül a megvalósított projekteket vizsgálva a „Városi környezet és
infrastruktúra fejlesztése” cél megvalósítása dominál. Ez a tematikus cél az IVS-ben a
Belvároson kívüli terület egységre fókuszál, de a végrehajtási időszak projektjei a
település mind három területi egységét érintik közvetlenül és közvetetten is.
A „Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése” tematikus célhoz rendelhető
projektek inkább a helyi rekreáció-fejlesztéssel függnek össze. Az életminőséghez
szükséges élhető környezeti állapotok kialakítása és fenntartása alapvető kritérium a
város életében, ahol szükség van a polgárok megtartására. Ugyanakkor a minőségi
turizmust is csak kialakított minőségi desztinációkra lehet szervezni. Tehát
15
tekinthetjük az eddigi időszakot a turisztikai helyszínek fejlesztésének, amelyre a
későbbiekben épülhet a településmarketing és a szálláshelyek fejlesztése, valamint a
további turisztikai célzatú fejlesztések, például a balneológiai szolgáltatások, az
egészségturizmus terén.
Nem kaptak hangsúlyt az elmúlt időszakban a „Egészségturizmus feltételeinek
megteremtése”, a „Minőségi és szociális lakásépítés” és a „Mezőgazdaság
fejlesztése” területi célok
Tematikus célként pedig a megvalósított projektek alapján minimális támogatást
élvezett a gazdaságfejlesztés a Kálvin téri piac korszerűsítésével.
16
Célterület A 2008-ban elfogadott és 2009-ben módosított IVS
tematikus alcéljai A 2008 óta végrehajtott projektek
Belvárosi célok
Közösségi, találkozási terek kialakítása Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja
Zöldterületek bővítése Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja
Forgalomszervezés javítása Déli elkerülő út fejlesztése
Gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése Nagykőrös-Kecskeméti összekötő kerékpárút építése
Új gazdasági funkciók kialakítása Nagykőrös, Kálvin téri piac korszerűsítése I. ütem
Hiányzó infrastruktúra kiépítése Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja
Belvároson kívüli belterület céljai
Egészségturizmus feltételeinek megteremtése
Rekreáció feltételeinek javítása Nagykőrös belterületi kerékpárút hálózatának fejlesztése
Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációja
Köztéri szoborpályázat
Kinizsi sporttelep kiszolgáló épületének felújítása
Minőségi és szociális lakásépítés
Hiányzó infrastruktúra kiépítése Nagykőrös Város szennyvízkezelésének fejlesztése előkészítő szakasz
Nagykőrös Város szennyvízkezelésének fejlesztése megvalósítási szakasz
Nagykőrös Város legkritikusabb területeinek csapadékvíz elvezetése I. ütem
Nagykőrös Város kritikus területeihez kapcsolódó csapadékvíz elvezetése II. ütem
Nagykőrös vasútállomás előtti tér rendezése
Nagykőrös 11810 és 0666 hrsz-ú, úgynevezett Fűzfás út burkolatának építése
Külterület céljai
Infrastruktúra fejlesztése Gépbeszerzés a Nagykőrösi külterületi földutak rendezésére
Tanyavillamosítás I. ütem
Mezőgazdaság fejlesztése
Bekapcsolódás a lovas és kerékpáros turizmusba Nagykőrös-Kecskeméti összekötő kerékpárút építése
Tematikus célok közé be nem illeszthető projektek
Kalocsa Balázs Napközi Otthonos Óvoda felújítása
Nagykőrös Város Önkormányzatának két közintézményének komplex épületenergetikai korszerűsítése
Nagykőrösi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság laktanya épületének felújítására
Nagykőrös Város ivóvízminőség javító beruházása
Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatal intézményére napelemes rendszer telepítése
Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál
Petőfi Sándor Általános iskola és Városi bölcsőde komplex épületenergetikai felújítása
1. táblázat: Nagykőrös IVS 2008 (módosítva 2009-ben) céljai és a megvalósított projektek rendszere
17
2.2 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OFTK)
A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt
években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és
szervezeti keretei. Az Országgyűlés 2014. január 3-án elfogadva a Nemzeti Fejlesztés 2030 –
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, új irányt szabott az
ország, a térségek és a települések fejlesztésének.
A döntés alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Koncepcióban elfogadott alapelveket és
stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és
programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a
várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell az
EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt országos célkitűzéseket. (Ezért
indokolt – mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a 2014-2020
közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei
között).
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő -
horizontális szempontként határozta meg:
a befogadást – a társadalmi felzárkózás támogatását,
az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését,
a fenntartható fejlődést– fenntartható növekedést,
az értékmegőrzést és az intelligens növekedést;
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvek a fejlesztési források
felhasználásáról:
a nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése,
a közpénzfelhasználás közhasznot eredményezzen,
partnerség és közösségi részvétel,
foglalkoztatáshoz való hozzájárulás,
a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása,
a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség,
a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni,
18
a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni
A nemzeti jövőkép elérése érdekében az országgyűlési határozat négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki:
értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés,
népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom,
természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme,
térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban az átfogó célok, vagyis a legmagasabb szintű
célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra.
A célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi
szereplőnek szólnak, így a járásközponti városi integrált térségi stratégiák számára is
kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú és fókuszált fejlesztési
feladatok épülhetnek.
A magyar fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési
politikája, illetve a 2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló
uniós fejlesztési források képezik. A Koncepció a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból
kiindulva középtávon (2014–2020 között) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az
ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálhatják.
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció célrendszere és a célokra épülő beavatkozási
területek, vagyis a nemzeti prioritások teljes mértékben megfeleltethetőek Nagykőrös
céljainak és prioritásainak természetesen a helyi szinten értelmezve azokat. (3. ábra)
19
3. ábra: Az ország jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban
20
4. ábra: A nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek kapcsolata az Országos Fejlesztési és
Területfejlesztési Koncepcióban 2014-2020
A középtávra szóló integrált városfejlesztési stratégiák számára iránymutatóak azok a fenti
prioritások és fejlesztési tématerületek is, amelyeket a dokumentum a 2014-2020-as
időszakra meghatároz. Az integrált településfejlesztési stratégiák kidolgozása során
érvényesíteni kell a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott város-vidék
együttműködés szempontjait, hogy a területi fejlesztések operatív módon hozzájáruljanak a
nemzeti célokhoz.
A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés releváns szempontjai:
Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított
fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton
elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének.
A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések
közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi
együttműködésben kialakított helyi- térségi projektcsomagok vagy programok
formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor
21
A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban– külön
erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is
Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések
is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással.
A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és
megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva
a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési
infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a
foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy
akár a képzésekre.
Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a
beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika
vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi
„építőelemévé”e valós helyi szintű térszerveződés.
Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a
települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és
településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét
szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni.
Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi
zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok
erősítésére.
Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum
szerint:
Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági
szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi
gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági
növekedés élénkítése érdekében
Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén
elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált
stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló
adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva,
hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb
rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést
használó csoportok preferenciáival
Pest megye és az agglomeráció (a metropolisz térség) fejlesztése a NEMZETI FEJLESZTÉS
2030 dokumentumban
22
Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén
található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált
várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz
térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré
szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván
nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem
kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés
rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöldgyűrű.
Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az
agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési
igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását,
közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi- gazdasági és
infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei
szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei
decentralizált fejezeteként.
Nagykőrös és térsége jövőbeli fejlesztésit megalapozó tervi dokumentumokban indokolt
szerepeltetni a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció azon célkitűzéseit, melyek a vidéki
térségek fenntartható fejlődésének biztosítására vonatkoznak:
A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az
ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása;
Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és –ellátás;
Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség
számára.
Az átfogó vidékpolitika országos célkitűzései:
Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva;
Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése;
Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe
illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi
gazdaságfejlesztése;
A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők
megtartásának és megtelepedésének támogatása.
Nagykőrös és térsége a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum területi besorolásai szerint
Homokhátság területén „tanyás” térség, amelynek fejlesztésénél OFTK által meghatározott
sajátos településpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni.
23
A Homokhátság komplex fejlesztését szolgáló – az OTFK által meghatározott -
fejlesztéspolitikai feladatok:
A 2001-2008 között működő Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása, kiemelten a
szárazságtűrő és alternatív növények termesztésbe vonása, az erre vonatkozó
termesztési és fajtakísérletek, modellértékű tájgazdálkodási projektek megvalósítása, a
vízgazdálkodás, a tájhasználat és a gazdálkodás összhangját megteremtő gazdálkodási
rendszerek, agrotechnikai módszerek terjesztése.
A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási formák elterjesztése.
A Duna és a Tisza vízgazdálkodási jellegű programjaihoz, beavatkozásaihoz illeszkedve a
Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, a táj- és
környezetgazdálkodási szempontokkal összhangban.
A belvízrendszerek felülvizsgálata, belvízelvezetés, a táji fenntarthatóságot veszélyeztető
mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszorítása.
A területhasználat, a gazdálkodás és a vízgazdálkodás összehangolása, szükséges
esetekben a terület- és gazdálkodási forma váltásának elősegítése.
A népességmegtartást és a tájfenntartást biztosító agrár-és élelmiszergazdaság
működésének biztosítása, bővítése, a speciális táji körülményeknek megfelelő korszerű
technológiák használatának elősegítése.
A tanyai gazdaságok fennmaradásának, piacra jutásának segítése, annak érdekében,
hogy tájfenntartó és megélhetést biztosító szerepüket betölthessék.
Tanyás térségek fejlesztését szolgáló – az OTFK által meghatározott - fejlesztéspolitikai
feladatok:
A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. A tanyás térségek átfogó fejlesztési
programjának és cselekvési tervének megvalósítása:
A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai
gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a
meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása.
Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges
alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás
külterületre vonatkozó településfejlesztési és rendezési tervezés, szabályozás megújítása,
a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz
szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok
figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés.
24
A tanyák tevékenységdiverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett
a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a „több lábon
állás”ösztönzése.
A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a „sikeres város” stratégiájának alapelemei
fontos iránymutatók Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során:
Élhető, vonzó és eladható környezet
Életerős közösségek belső összetartó erővel, társadalmi szolidaritással
Gyermek és családbarát
Egészséges élettér
Élénk és prosperáló, innovatív gazdaság
Ésszerűen tervezett és a fizikai infrastruktúra a helyi társadalom valós igényeit szolgálja
2.3 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Pest megye új területfejlesztési koncepciója a Nemzeti Fejlesztés 2030 című
dokumentummal összhangban készült. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési
koncepció céljait tekintjük át, amelyek Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiája
számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei,
amelyekhez Nagykőrös közvetlenül is kapcsolódhat.
A Megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye
városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők.
Nagykőrös ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken
keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési
dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul.
Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései:
Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén,
együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között
Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve
Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket
kiszolgálni tudó, fenntartható környezet
Ahogyan az alábbi ábrán is látható a célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy
átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok
kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A
horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi
stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan.
25
Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság
térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban
rögzített kitűzésekből használni kell elemeket.
4. ábra: Pest megye területfejlesztési célrendszere a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció alapján
A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan
horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott
célkitűzések megvalósítására történő folyamatos „odafigyelés” elengedhetetlenül szükséges.
Ezek a horizontális célok (melyek az EU alapelveihez és a Közös Stratégiai Keretben
lefektetett hosszú távú célokhoz igazodnak) olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti-
és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában,
a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni:
Területi kohézió
Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás
Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika
Partnerség, együttműködés
A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése
Hatékonyság
Értékmegőrzés, értékteremtés
Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai:
26
Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és
közösségek
Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok:
A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek
előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése.
Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső
intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása.
Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt
hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra
Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás
intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális
értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése
Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira
építve
Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok:
A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon
álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő
hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése.
Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének,
exportjának növelése.
Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése
kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében.
A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és
Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása
Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket
kiszolgálni tudó, fenntartható környezet
Az átfogó célt szolgáló specifikus (stratégiai) célok:
Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési
kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos
térstruktúra kialakulása érdekében
27
A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési
kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és
vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést
Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos
területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése
Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek
és települések fejlődésének szolgálatában
Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése:
Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása
Homokhátság komplex fejlesztése
Pest megye területfejlesztési koncepciója elemzi az agglomerációs övezet és az azon túli
területek közti különbözőséget, kiemelve a legjellemzőbb hátrányokat. Átlag alatti
vállalkozássűrűség jellemzi több kistérséggel egyetemben a Ceglédi kistérséget. Ezekben a
kistérségekben magasabb a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar aránya, alacsonyabb a
szolgáltató szektor aránya. Különösen Cegléd, Nagykőrös, Abony térségére jellemző a
hagyományos mezőgazdaság és élelmiszeripar útkeresése. Mivel ezek a térségek Pest
megyén belül nem megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkeznek, ezért elmaradtak a
külföldi működő tőke beruházások is.
Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és
azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a
szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra
gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek
teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség.
Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése – a térség
jelentős újjászervezése – jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; megalapozza a
lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a
munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a
kohéziót erősítő munkaerőpiacnak.
Pest megye koncepciója külön stratégiai célként határozta meg a fejlődésben elmaradott
Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-
társadalmi felzárkóztatását. Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű,
leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei
térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás
növelése.
28
Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben keretében Dél-Pest
megye is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Nagykőrös is tud kapcsolódni
fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül.
A megyei koncepció megállapítása szerint Cegléd – Nagykőrös térségében az elmúlt
évtizedekben az Albertirsa – Cegléd – Nagykőrös városok közötti tanyás térségek számítottak
„kedvezőtlen adottságúnak”. A legutóbbi évek változásai, a térségi foglalkoztatásban
jelentős szerepet játszó vállalkozások eltűnése, a feldolgozóipar leépülése a helyi gazdaságok
megújulásának elmaradása miatt olyan helyzet alakult ki, amely miatt a térség egésze – Pest
megye déli határ menti térsége – átfogó és a szomszédos megyék térségeivel összehangolt
fejlesztésre szorul.
Operatív célok Dél Pest megye fejlesztésénél (kiemelve a Nagykőröst konkrétan is nevesítő
elemeket):
a) Gazdasági szerkezet megújítása
Térségi adottságokra épülő ipari struktúra fejlesztése:
o vállalkozási övezet és ipari parkok fejlesztése;
o helyi termékvertikumok kialakítása;
o a környezetipar fejlesztése elsősorban a megújuló energiaforrások
o széles körű kihasználására és hasznosítására építve;
o új, speciális beszállítói kapacitások kiépítése a kecskeméti jármű-
o ipari klaszterhez kapcsolódóan elsősorban Nagykőrös térségében;
o egészségipar fejlesztése a ceglédi kórház bázisán a kedvező gyógyvízi adottságok
kihasználására;
o kis- és középvállalkozások szerepének növelése.
b) Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése
Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása (kiemelten Nagykőrös, Cegléd és
Abony vonatkozásában), ezek funkcionális fejlesztése.
c) Térségi és települési infrastruktúra fejlesztése
d) Humánerőforrások fejlesztése
A megye hosszú távú térstruktúrájának alakításában Nagykőrös része annak a Külső
szerkezeti keretnek – nagyobbrészt – a megyén kívüli térben, melyet elsősorban az M8 és
M11 autópályákon keresztül a hazai, valamint a szlovákiai kapcsolatok határoznak meg:
29
M8 térsége: együttműködő várostérségek, várospárok (mint pl. Cegléd- Abony-
Szolnok, illetve Nagykőrös-Kecskemét) halmaza és gyorsforgalmi közúti, illetve
nagysebességű és hagyományos vasúti csomóponti térség.
Pest megye vidéki térségei fejlesztésében, de kiemelten a Szobi, és Nagykátai, Ceglédi,
Aszódi és Ráckevei térségek fejlesztésében és felzárkóztatásában kiemelt jelentősége van a
vidékfejlesztés országosan kidolgozott komplex eszköz- készlete összehangolt
alkalmazásának.
Nagykőrös térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest
megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg:
Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest
megyében:
Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási
határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre
juttató „funkcionális várostérségek” válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat
alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi
fejlődés biztosítása a megye minden térségében.
A kiterjedésében felülvizsgálandó Budapesti Agglomeráción kívüli térségben
o Cegléd – Nagykőrös várostérsége
Pest megye központjai:
o kistérségi és agglomerációs központok: Aszód, Gyál, Dunakeszi- Fót, Nagykőrös,
Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék,
3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
Nagykőrös város közigazgatási területét
az Országos Területrendezési Terv (OTrT)
és a Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) érintik.
Az OTrT előírásait Nagykőrös területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább.
Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a PMTrT között átmenetileg eltérés van.
A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba
hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt
országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával
kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi terület-felhasználási
30
kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a
településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is
érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is
ismertetjük.
A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Nagykőrös tervezésénél is
figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is
orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a
PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban
elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a
városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá.
Az OTrT Nagykőrös területét érintő szerkezeti elemei a következőek:
A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része az
erdőgazdálkodási, kisebb része a mezőgazdasági, vegyes területfelhasználású, illetve
vízgazdálkodási térségbe tartozik.
M8 gyorsforgalmi út, M44 gyorsforgalmi út, 441 sz. főút
Cegléd – Szeged egyéb országos törzshálózati vasúti pálya
32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét
– Bugacpusztaháza országos kerékpárút-törzshálózat eleme
Kecskemét – Nagykőrös (I) földgázszállító vezeték
Kecskemét – Nagykőrös (II) földgázszállító vezeték
Cegléd - Kecskemét termékvezeték
Az OTrT Nagykőrös területét is érintő övezetei:
Országos ökológiai hálózat,
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
Jó termőhelyi adottságú szántóterület,
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
Országos vízminőség-védelmi terület.
31
Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti
Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével,
parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes
körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye
területrendezési terve területi hatályának, a tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet
nem vonatkozik arra a területre, amelyben az Országgyűlés törvényben határozta meg a
területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó
„területrendezési ajánlások” illetve a „területrendezési intézkedések” azonban úgy kerültek
megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak.
A Pest megyei Területrendezési Terv céljai:
elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt
változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések,
településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek
megteremtését,
biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi
elhatározásainak összhangját,
elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a
térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi
kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését,
biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és
védelmét,
elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a
térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok
erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek
valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását,
meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú
szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok
feloldását,
meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok
térbeli rendjét,
összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket,
a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából
értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti
értékek védelmét,
32
a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom
fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő
területszerkezet kialakítását,
a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását.
A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések
által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak
figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra.
E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való
szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az
országos, a térségi és a helyi érdekeket.
Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest
Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik.
A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat,
a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van
hatályban.
A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei terület-felhasználásának
feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a
fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális
adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható
használatára.
A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi terület-felhasználási
kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a
megfelelő megyei terület-felhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Nagykőrös
hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett -
beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe.
A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Nagykőrös
belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv több
útkapcsolatot tartalmaz, amely Nagykőrös területét is érinti, az alábbiak szerint:
M8 gyorsforgalmi út: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége – Veszprém - Enying térsége -
Sárbogárd térsége – Dunaújváros - Kecskemét térsége – Szolnok - Füzesabony térsége
(M3)
M44 gyorsforgalmi út: Kecskemét térsége – Békéscsaba – Gyula - (Románia)
441.sz.főút: Cegléd (4.sz.főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445.sz.főút), illetve ennek
Nagykőröst elkerülő szakasza
33
A várost érintő vasútvonalat tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint:
Cegléd – Szeged, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő
országos törzshálózati vasútvonal
Kerékpáros közlekedésben Nagykőrös területére vonatkozóan egy országos és egy térségi
jelentőségű kerékpárútvonalat határoz meg a PMTrT:
32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút:- Jászberény – Cegléd – Nagykőrös –
Kecskemét – Bugacpusztaháza, az országos kerékpárút törzshálózat eleme
Gyál – Újlengyel – Nagykőrös - (Tisza), a térségi kerékpárút hálózat eleme
A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények
területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi
megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni:
- 3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
- 3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
- 3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
- 3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete
- 3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete
- 3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete
- 3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete
- 3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
- 3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete
- 3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete
34
A PMTrT Nagykőrös területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagysága:
Övezet hektár
Magterület 4308,69
Ökológiai folyosó övezete 993,63
Pufferterület 1762,53
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete 1593,07
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület 1433,09
Rendszeresen belvízjárta terület övezete 123,34
1. táblázat: A Pest Megyei Területrendezési Terv Nagykőröst érintő övezetei és kiterjedésük
A PMTrT korlátozó övezeteinek Nagykőröst érintő lehatárolása:
A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások
meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre
szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem
érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe
érdemes venni.
35
4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK
VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
Nagykőrössel határos települések: Csemő, Nyársapát, Kocsér, Szentkirály, Kecskemét,
Lajosmizse.
Nagykőrös szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező
területfejlesztések nem ismertek. Nagykőrös fejlesztési területei a közigazgatási határoktól
távol helyezkednek el. A tervezett M8 nyomvonala lehatárolja a város körüli fejlesztési
területeket.
A szomszédos települések TRT módosítási szándékait Nagykőrös Önkormányzata nem
kifogásolta.
A Nagykőrös és a szomszédos települések fejlesztési elképzelései, adottságai néhány
vonatkozásban fejlesztést befolyásoló tényezőkké válhatnak:
Az M8-as út megépítése fokozott versenyhelyzetet teremthet a gazdasági területfejlesztések
vonatkozásában Kecskemét és Cegléd városokkal szemben.
36
5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA
5.1 A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, ITS VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
Nagykőrös 2006-ban településfejlesztési programot készíttetett, amely több kötetből álló,
helyzetértékeléssel alátámasztott, fejlesztési koncepción alapuló stratégiai illetve operatív
program. A fejlesztési koncepció 2006 júniusában készült. A dokumentum annak ellenére,
hogy közel egy évtizede készült, számos elemében ma is aktuálisnak tekinthető.
A fejlesztési koncepció Nagykőrös jövőképét az alábbiak szerint képzeli el:
„NAGYKŐRÖS AZ OPTIMÁLIS ÉLETTÉR”
Magyarországon a társadalmi térszerkezet alakulásában meghatározó kell, hogy maradjon az
a Nagykőrös által is képviselt kis középvárosi kategória, amely – bár nem releváns az ország
versenyképessége szempontjából – de olyan emberléptékű, komfortos és urbanizált
környezetet kínál – annak minden városi ellátási funkciójával együtt -, ahol a lakosság kisebb
jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhet és dolgozhat. Olyan optimális
életteret biztosít, ahol az iskolába, munkába járás nem vesz igénybe aránytalanul sok időt, és
ahol a gyermekek biztonságosan juthatnak el a speciális képzéseket is nyújtó oktatási
intézményekbe, ahol színvonalas egészségügyi ellátás áll a lakosság rendelkezésére – és az
emberléptékből adódóan akár látásból ismeri is az orvosokat -, a szabadidő színvonalas
eltöltése, a kikapcsolódás is megoldható a saját városán belül.
Olyan urbanizált, magas fokú szolgáltatásokkal ellátott életteret jelent, ahová a képzettebb,
diplomás fiatalok is szívesen visszatérnek családot alapítani és tevékenységükkel a várost
tovább gazdagítani, és ahol tere van a megélhetést biztosító kisebb szakmai vállalkozásoknak
is. Ehhez szükséges egyrészt – a város jelenlegi méretének megtartásával – a magas fokú
szolgáltatások megléte, az igényes környezet megtartása, illetve a fenntartható fejlődési
pályára való átállás nem csak az energiagazdálkodásban, de a termelési módokban is, és
olyan munkalehetőségek kialakításának elősegítése, amely révén megtartható, vagy akár
gazdagítható a képzett, színvonalas munkát végző, az emberléptékű városi környezetet, a
nagykőrösi identitást értékelni tudó lakosság.
Ennek megvalósításához elengedhetetlen a térségi összefogás. Meghatározó lehet nem csak
az oktatás és egészségügy, valamint az alapszolgáltatások gazdaságos és hatékony
működtetése szempontjából, vagy éppen az infrastruktúra teljesebb kiépítésében és
modernizálásában, de a megfelelő munkalehetőségek kialakítása, és a magángazdaság
dinamizálása is megköveteli a nagyobb léptékben való gondolkodást, a vidékfejlesztésbe való
bekapcsolódást. Természetesen ehhez hozzátartozik a közigazgatásban elvárt szerepkör,
amivel a városi rang jár, vagyis városi funkciók ellátása vonzáskörzetében.
37
Mindez természetesen nem valósulhat meg egyszerűen a jelenlegi értékek megtartásával,
annál sokkal többről van szó. A fejlesztések szükségessége mellett a fejlesztések innovatív
volta is meghatározó a célok eléréséhez. Az emberléptékű környezet nem jelenti a jelenlegi
fejlettség konzerválását. A városi, gazdasági környezet fejlesztésével érhető el az
életszínvonal emelése, a magángazdaság dinamizálása, a gazdaság biztonságosabb
működése. Az önkormányzat feladata ebben, hogy helyzetbe hozza városát, a lakosság
feladata pedig a szemléletváltásra való nyitottság.
Az európai térbe is ezen jellegzetességein keresztül tud bekapcsolódni térségével
együttműködve (sajátos kultúrkör, „érték-termelő” mezőgazdaság, és erre alapozódó
feldolgozóipar, valamint egészségturizmus, és annak kapcsolása a tanyasi, lovas és
természeti turizmushoz). Ehhez szükséges a meglévő igen gazdag nemzetközi
kapcsolatrendszer funkcióinak bővítése, és a fejlesztési projektekben, marketingben,
értékesítésben való felhasználása.
A fejlesztési koncepció az alábbi négy stratégiai célt határozta meg Nagykőrös számára:
1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése
2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás
3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér
fejlesztése
4. Az önkormányzati fejlesztések hatékonyságának növelése
Mint arra a fejlesztési koncepció is utal, a célok alábontása az uniós programozási időszakok
forráskeretei figyelembe vételével válhat igazán hatékonnyá. Ez a tény is indokolja, a
fejlesztési koncepció aktualizálását, kisebb mértékben a jövőkép és a stratégiai célok,
mintsem a programok tekintetében.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008 áprilisában készült, melynek módosítása 2009
májusában történt. Az IVS a város jövőképét a Fejlesztési Koncepció – fent idézett -
jövőképével megegyezően határozza meg, ahhoz képest lényegi irányváltást nem tartalmaz.
A város átfogó célja:
A stratégiai program átfogó célja, hogy Nagykőrös településszerkezetének,
területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében
szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek a városi környezet
fejlesztése érdekében, azok eredményeként Nagykőrös vonzereje növekedjen, a jelenleginél
komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél tovább, hogy javuljon
a város gazdasági-, tőkevonzó képessége, infrastruktúrája és turisztikai vonzereje. Mindezek
alapján erősödjön népességmegtartó ereje, valamint a város üzemeltetése gazdaságosabb
38
legyen, a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson és megszűnjenek a szegregációs
gócpontok.
Az IVS-ben kijelölt – alábbi - tematikus célok segítik elő a jövőkép elérését:
Gazdaságfejlesztés ösztönzése
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése
Nagykőrösön mindössze három városrész került lehatárolásra, amelyekre részcélok
vonatkoznak. A városrészek megcélzott fejlesztési céljai a három tematikus cél
megvalósulását segítik elő. A városrészek céljai nem fedik le teljes egészében a középtávon
megvalósítandó célokat, mivel azok közül egyesek jellegüknél fogva nem városrészekhez,
hanem Nagykőröshöz, mint egészhez kapcsolódnak. A város egészét szolgáló rövidtávon
megvalósítandó közcélú programok elsősorban a város elérhetőségét és a városi
infrastruktúra fejlesztését szolgálják, mint bekapcsolódás a Cegléd-Kecskemét kerékpárút
építésébe, a déli elkerülő út építése, csatornahálózat kiépítésének folytatása, és a
szennyvíztelep fejlesztése, belterületi csapadékvíz elvezetés megoldása.
5.2 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK
Nagykőrös Város Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők,
vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési
szerződések.
39
6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA
Nagykőrös Város Képviselő-testülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése
érdekében 2006-ban Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. A
helyzetfeltárást követően elkészült a Településfejlesztési Koncepció.
A fejlesztési koncepció után elkészült a Stratégiai Program. A Stratégiai Program alapján
elkészült egy rövidtávra (3 év) vonatkozó Operatív Program.
A 2009 májusában elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia a korábban elkészült
Stratégiai Program, valamint a Településszerkezeti Terv alapján készült, figyelembe véve az
IVS-val szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket.
(Az IVS keretében a város nem tervezett olyan beavatkozást, amely ellentétes lett volna a
rendezési terv elhatározásaival, vagy a rendezési terv integráns részét képező helyi építési
szabályzattal, vagy a Településrendezési Tervre alapozott beavatkozásokat, fejlesztéseket
előkészítő egyéb rendezési eszközökkel.)
Teljes települési területre vonatkozó településszerkezeti terv határozatszáma:
126/2004.(VI. 24.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott egységes szerkezetű terv.
Teljes települési területre vonatkozószabályozási terv rendeletszáma:
15/2004.(VI.25.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetben
A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztés vonatkozásában az alábbi összegző
megállapítások tehetők:
Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti
tervben, mely területek mindkét terület-felhasználás esetén hosszú távú fejlesztési
lehetőségeket biztosítanak a város számára.
Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős mennyiségű
lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket
generál, úgy mint intézményi és infrastruktúra hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú
fejlesztési igény nem realizálható. A kijelölt lakóterület fejlesztések nem valósultak
meg.
A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek közül jelentős mennyiségű
terület várja fejlesztőit. A területek jellemzően alulhasznosított, vagy mezőgazdasági
területek, melyek mai is művelés alatt állnak. Ezeken a területeken az
infrastruktúrafejlesztés is megvalósításra vár.
A város területén lévő településközponti vegyes terület felhasználási lehetőségek az
esetleges intézmény és vegyes célú területfejlesztési igényeket ki tudják elégíteni.
40
A város gazdasági vonatkozású fejlesztési területeinek növekedése a 90-es évek
multinacionális cégeinek megjelenésével volt látványos méretű. Ezekkel a
fejlesztésekkel a város fő fejlesztési célterülete az iparterületek lettek. A helyi ipari
termelés döntő hányadát két ágazat adja (konzervipar, csomagolóipar), amelyek
egyben a város legnagyobb foglalkoztatói. A helyi kis- és középvállalkozások számára
azonban egyik vállalkozás sem jelent beszállítói piacot. Az ipari tevékenység
bővülését szolgálja a – magánszemélyek által létrehozott - Ipari Park, amely
színvonalas infrastruktúrát kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. Az
utóbbi években a szolgáltató szektor erősödött. Legtöbb vállalkozás ebben a
szektorban jött létre, és a jövőben a szektor fejlődésének gyorsulása várható a
szolgáltatások iránti keresletfokozódó növekedésével.
Turisztikai-rekreációs vonatkozású területfejlesztési szándékok a hatályos tervben
nem jelennek meg markánsan. A város turisztikai, idegenforgalmi szempontból nincs
szerencsés helyzetben, noha kedvező adottságaira építve, az elmúlt évtizedben
rohamos fejlődést mutat – ez a fejlődés azonban nagyon alacsony szintről indult.
Mint a térségben is Nagykőrösön is a főbb vonzerő az épített és természeti környezet
szépsége, a lovas turizmus, a fürdő turizmus és a tanyasi turizmus jelenti. A település
szálláshely-kapacitása alacsony. Nagykőrös idegenforgalmi vonzerejét a természeti
értékek és a régi korok műemlékei, kultúrtörténeti értékei jelentik meg jelenleg,
amelyek a jövőben az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal történő
kiegészítése tervezett.
Közlekedési szempontból a M8 elkerülő szakasz kiépülésének fontos szerepe van az országos
és térségi kapcsolatok erősítése szempontjából.
41
6.1 A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK, A HATÁLYOS
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK
Nagykőrös 2004. évben elkészítette Településszerkezeti Tervét, amely tartalmazza a
településszerkezet átalakítását és a terület-felhasználás távlati módjának meghatározását a
tervezett területi elemekre, infrastrukturális fejlesztésekre és helyi sajátosságokra építve.
5. ábra: Kivonat a hatályos 126/2004.(VI. 24.) sz. képviselőtestületi határozattal jóváhagyott
településszerkezeti tervből
Nagykőrös településszerkezeti terve meghatározta azokat a beépítésre szánt területeket,
amelyeken az ITS fejlesztési akcióprogramok megvalósíthatók: lakóterületek,
településközpont vegyes területek, gazdasági területek és különleges területek.
A várost történeti és funkcionális szempontból 3 fő részre lehet osztani:
a belváros határát a védett halmazos településszerkezet és a 4 korábbi városkapu
eredeti helyének vonala jelöli ki, ezen beül található a településrendezési tervben
meghatározott vegyes funkciójú központi terület, ez pedig a településközpont;
a történeti belvárost körülölelő belterület;
külterület.
42
Városrészek tervezett fejlesztései a településrendezési tervvel összhangban az alábbiak szerint:
Belváros
Hatályos TSZT területfejlesztési szándékai Hatályos TSZT területfejlesztéseinek megvalósulása
Lakóterületek
Belterületi lakóterületen belül a nagyvárosias, a kisvárosias, a kertvárosias, és a falusias beépítés egyaránt jelen van. Lakásellátás és lakóterület-biztosítás a településfejlesztési koncepciónak megfelelően történt. A lakótelepek területi fejlesztése nem tervezett, de a lakótelepek revitalizációjával, tetőtérben kialakítható új lakásokkal számol a terv. A megvalósulás folyamatos, de lassú. Új lakások a Postapalota tervezett átalakítása során a helyi építési szabályzatnak megfelelően jönnek létre, a magánszféra forrásaiból.
Belvárosban új lakóterület fejlesztést nem rögzít a terv
Településközpont vegyes területek
A városközpontban lévő részeken a központi szerepkör és a településszerkezeti védettség egyidejű biztosítására az udvarok körbeépítésével és a tömbön belüli átjárhatósággal, városi kis belső terek kialakításának lehetőségét adja a terv a Deák -, és a Szabadság térrel határos tömbökben. A beavatkozások célja elsősorban a közterületek minőségi fejlesztése. A munkák során a védettséget élvező településszerkezeti elemek, illetve a településszerkezeti értékű közparkok egységes szerkezetben való kezelése (Széchenyi tér, Szabadság tér, Hősök tere és Deák tér) a helyi építési szabályzat településkép védelmi és települési értékvédelmi előírásainak megfelelően biztosítandó.
Belvárosban új vegyes területfejlesztést nem rögzít a terv
Belvároson kívüli belterület
Lakóterületek
A lakás mobilitás növelése érdekében a minőségi lakásépítés és a szociális lakásépítés számára egyaránt biztosított a terület. A stagnáló népességszám mellett az épületállomány fokozatos cseréje, korszerűsítése, telkenkénti átépítése során a komfort nélküli ill. kislakások megszűnéséből és a lakásmutató (lakásonkénti lakosszám) javuló értékéből adódnak a területi fejlesztési igények. A hatályos szerkezeti terv lakó célú területfejlesztési szándékai :
Balaton utca térsége 70 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg
Batthyány utca térsége 90 db. lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg
Kárpát és Tárogató utca között 40 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg
Baracsi út térsége 30 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult
43
meg
Téglagyári út 120 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg
Tormási kertek 90 db lakás Lakóterület fejlesztés nem valósult meg
Településközpont vegyes területek
A külső szigetszerű településközpont vegyes területek az önkormányzati ellátási kötelezettségű oktatási, szociális ellátást szolgálják vagy kereskedelmi jellegűek. A hatályos szerkezeti terv településközponti vegyes célú területfejlesztési szándékai:
A Balatoni út- 441. sz. főút által határolt terület A területfejlesztés megvalósult (TESCO kereskedelmi egység)
Kőrös ér-Kárpát utca térsége Területfejlesztés nem valósult meg
Csongrádi út- Cinege út találkozásánál vonzáskörzetében kijelölt 3 vegyes területfelhasználásra kijelölt terület
Területfejlesztés nem valósult meg
Különleges területek
Nagykőrös különleges területei a sportterületek, temetők, a strand, kórház és gyógyszálló, vásártér, garázstelep, bányatelek, amelyek a belvároson kívüli belterületen találhatók. Ezek közül új kijelölésű a kórháztól délre lévő mezőgazdasági major helyén létesülő gyógyszálló. A jelentős területi bővítésre a sportterület kerül. Az új sportcsarnok a Ceglédi út nyugati oldalára javasolt. A múzeum telkén lévő sportpályák a Kárpát utca északi oldalára helyezendők. A strand, a vásártér és a református temető kisebb területi bővítése tervezett. A lakótelepszerű beépítésekhez kapcsolódnak a garázstelepek. Új garázstelep a Bárány utcai beépítéshez tervezett.
Területfejlesztés nem valósult meg
Külterület
Lakóterület
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. A szabad földtulajdonlást követve a védőterületek figyelembevételével a „helyben lakás” teljes biztosítását célozta meg a településfejlesztési koncepció. Jelen terv a szórvány tanyás területet általános mezőgazdasági területbe sorolja, ahol a telek 3%-os beépítettsége mellett új tanya építésére lehetőséget teremt. A meglévő tanyatelek udvara, mint beépítési hagyományokkal rendelkező terület kerül meghatározásra, ahol átépítésre és bővítésre is lehetőség van a tanyaudvar max 30%-os beépítésével.
Területfejlesztési igény a hatályos tervben nincs.
Gazdasági területek
A belterület meglévői üzemei és a belterület déli fejlesztésében a szeméttelep felszámolását követően, illetve a 441. sz. főút elkerülő nyomvonalával összefüggésben javasolt fejlesztések. Az M8 úttal összefüggésben a városfejlesztési koncepcióban meghatározott távlati gazdasági területi fejlesztést javasol a terv. A tartalékolás érdekében a mezőgazdasági területen belül un. fejlesztési övezetbe sorolt a terület, ahol építési tilalom nélkül az
Magánszféra forrásaiból megvalósítandó fejlesztések között szerepel az Ipari Park, illetve a vasút mentén kijelölt gazdasági övezet továbbfejlesztése. A tervezett fejlesztések megvalósítása a Településrendezési Terv előírásainak megfelelően biztosítandó.
44
építésügyi szabályozással biztosított az „elépítés”. Nagykőrös területén 33 db gazdasági fejlesztésre alkalmas terület található. Az azonnal beépíthető terület összesen mintegy 282 ha. A művelésből kivonandó terület összesen mintegy 50 ha. Ezek közül kiemeljük az alulhasznosított területeket:
Alulhasznosított gazdasági területek
Nagykőrös belterületén, a 4601. számú főút mentén fekszik A TRAKIS Kisszövetkezet telephelye volt
A terület alulhasznosított
Nagykőrös belterületén, a 4601. számú főút mentén fekszik Tejüzem létesítményeinek adott helyet
Az épületek bontás alatt állnak
A Nagykőrösi Konzervgyár hőközpontjának területe volt A terület használaton kívüli
A Nagykőrösi Konzervgyár Paradicsomvonalának területe volt
A terület használaton kívüli
Nagykőrös belterületén, a 441 sz. országos főút mellett fekszik Beépítetlen terület
Beépítetlen terület
Nagykőrös külterületén a Pálfáji út mentén fekszik (hrsz. 0616/60) Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági terület
Nagykőrös külterületén 4601 sz. országos főút közelében fekszik Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági terület
Nagykőrös külterületén 441 sz. országos főút mellett fekszik Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági terület
Nagykőrös külterületén 4601 sz. országos főút közelében, erdőterületbe ékelődve fekszik. A szovjet laktanya terület volt.
Használaton kívüli
Összefoglalóan elmondható, hogy a városrészek fejlesztési elképzelései minden terület
felhasználási egységet érintenek és a településrendezési eszközök a megvalósítás
keretfeltételeit biztosítani tudják, vagyis a fejlesztési célok és a településrendezési eszközök
összhangban vannak. A fejlesztések jelentős mértékű anyagi forrásokat igényelnek a
tulajdonosok, a fejlesztők és az önkormányzat részéről is
45
7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA
7.1 DEMOGRÁFIA
Demográfia viszonyok
Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos
csökkenése határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának
folyamatos, lassú apadása is (2. táblázat), azzal a megszorítással, hogy az elmúlt
évtizedekben a népességcsökkenés dinamikája erősebb volt a városban.
Terület 1970 1980 1990 2001 2011
Nagykőrös 26120 27808 26956 25543 24134
Előző időpont arányában (%) - 106,5 96,9 94,8 94,5
Pest megyei járási székhelyek - 116,6 98,8 110,8 109,3
Pest megye - 110,8 97,5 114,1 112,3
Budapest - 102,9 97,9 88,2 97,3
Magyarország - 104,0 96,9 98,3 97,4
2. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata
Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján
A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló
városok lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére
sem tudott profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló
népességmozgásból. A város 2001-tól az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el
lakosságát. A kilencvenes évtizedben Nagykőrös népességének száma 1413 fővel csökkent,
és hasonló nagyságú (1409 fő) apadást jeleznek a népszámlálás adatai 2001 és 2011 között.
A népesség fogyása tovább folytatódik, 2011 és 2013 között eltelt két évben 638 fővel éltek
kevesebben a településen. (6. ábra)
46
6. ábra: Lakónépesség alakulása (2000-2013), forrás: Lechner Nonprofit Kft
A lakosság számának csökkenése elfedi a város településszerkezetében bekövetkezett
változást. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületén 2001-ben 2456 fő, a
lakosság 9,6 százaléka élt. 2011-ben a lakosságszám 1409 fővel csökkent, miközben a
külterületen élők száma 3156 főre emelkedett, a tanyán lakók alkották a lakosság 13,1 %-át.
A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok,
valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása
húzódik meg.
A fogyatkozó lakosságú város eltérő demográfiai folyamatai a természetes szaporodás
vizsgálatánál is megfigyelhetők. Összehasonlítva a különböző területi szintekkel látható, hogy
a megyei járásközpontoknál, Pest megyénél, 2008-tól az országosnál is kedvezőtlenebbül
alakult Nagykőrösön az élve születések és a halálozások különbözete. 2010-től még a járás
településein is mérséklődött a természetes fogyás nagysága, mert város negatív értékeit
ellensúlyozta a két falu (különösen Nyársapát) kedvezőbb egyenlege.
2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születéseknél a városban. 2000-
2005 közötti évenkénti ingadozást 2007-ben követte egy drámai mértékű visszaesés, a város
természetes fogyásának mértéke emelkedett és 2013-ra érte el a mélypontot. (7. ábra)
Az OFTK 2021 ig szóló prognózisa a város népességnövekedését 0,01 és 10 % közé teszi.
47
7. ábra: Természetes fogyás, forrás: Lechner Nonprofit Kft
Annak ellenére, hogy a természetes szaporodás nem járult hozzá a települések
lélekszámának emelkedéséhez – kivéve azt a három évet, amikor a járásközpontokban több
születést regisztráltak, mint halálozást – a megye és a járásközpontok lakosságszáma
töretlenül emelkedett a beköltözéseknek köszönhetően. A vándorlási többlettel rendelkező
járásszékhelyekre a beköltözés dinamikája 2004 és 2008 közötti időszakban volt a
legerősebb. A legnagyobb vándorlási nyereséget a járásközpontok 2008-ban érték el, majd a
következő években növekedésük oly mértékben mérséklődött, hogy 2012-ben már alig
haladták meg a vándorlási egyenleg nulla értékét.
Nagykőrösön a természetes fogyás hatását csak tovább erősítette, hogy 2000 és 2013 között
csak négy évben – ebből három az évtized első felében – regisztráltak több beköltözőt az
elköltözők számánál, de a lakosságszám emelkedéséhez, a természetes fogyás
ellensúlyozásához ez a térbeli mozgás kevésnek bizonyult. (8. ábra) 2008-ban fordult utoljára
a vándorlási egyenleg pozitívba, 2009-től a településen a kedvezőtlen változás folytatódott.
2000 óta eltelt években a legnagyobb vándorlási vesztességet 2011-ben szenvedte el a
település. A város gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebbnek bizonyul a járáshoz tartozó
két falu népességmozgása, melynek eredménye, hogy a járás kisebb vándorlási vesztességgel
rendelkezik a városnál, melyben szerepet játszik a két falu lakosságának nagyobb
immobilitása, a mezőgazdasági termelés megtartó ereje, valamint a fővárosi munkahelyek
viszonylag könnyű elérhetősége.
48
8. ábra: Vándorlási egyenleg alakulása, forrás: Lechner Nonprofit Kft
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi
társdalom elöregedését. A népesség öregedésének országos tendenciáját követi Nagykőrös
és a járásszékhelyek is, azonban eltérő mértékben. A járásszékhelyek vannak a legkedvezőbb
helyzetben, míg a város és az országos átlag értéke közötti különbség napjaink felé közeledve
csökken. 2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113
időskorú jutott a településen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az
elöregedés folyamatának felerősödését. (9. ábra) 2000-ben a város (174 %) és a többi
járásközpont lakosságának korszerkezetében a 14 évnél fiatalabbak aránya közel azonos volt,
a változás nemcsak a városban, hanem a járásszékhelyeken is követte az országos csökkenő
trendet 2009-ig, amikor a város és a járásközpontok szerkezetében eltérő irányú folyamatok
jelentkeztek. A járásközpontokban megállt a csökkenés a beköltöző mobil népesség fiatal
korösszetétele miatt, a városban azonban tovább folytatódott. 2013-ban az arány már csak
14,7 százalék volt, megközelítve az országos átlagot. A lakosságszám csökkenését követte a
60 év felettiek arányának lassú ütemű, de folyamatos emelkedése. 2000-ben az idősek a
városi lakosság 19,6 százalékát alkották, de 2013-ra a csoport már 23,7 százalékkal
képviseltette magát a település lakosai között. Hasonlóan a gyerekkorú népesség arányában
bekövetkezett változáshoz, a 2000-ben még az országos átlagnál kedvezőbb helyzetű város
2009-től már eléri az öregedés országos átlagát.
49
9. ábra: Öregségi mutató %, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves), forrás: Lechner Nonprofit Kft
7.1.1 KÉPZETTSÉG
A foglalkoztatásban, a munkaerő piaci esélyekben jelentős szerepet játszó iskolai végzettség
emelkedése országos tendencia, az érettségizettek és a főiskolát, egyetemet végzettek
száma emelkedett. Különösen az érettségizettek száma nőtt, a 18 évesnél idősebb népesség
országos átlagban 49 százaléka rendelkezik legalább érettségivel, és ez az arány a
járásközpontokban 55,1 százalék. A diplomások számának emelkedését tükrözi az országos
átlag (19 százalék), de a járásközpontok képzettségi szerkezetében az oklevelesek aránya
magasabb, 21,9 százalék. A járásközpontok az országos és a megyei átlagnál is jobb
képzettségi szerkezettel rendelkeznek. (3. táblázat)
Terület Legalább érettségizett a 18-x népesség arányában
Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik a 25-x népesség arányában
Átlag iskolai évfolyam, 7-x népre, 2011
Nagykőrös 39,8 12,6 9,6
Pest megyei járási székhelyek
55,1 21,9 10,5
Pest megye 51,5 19,8 10,2
Budapest 69,9 34,1 11,6
Magyarország 49,0 19,0 10,2
3. táblázat Iskolai végzettség alakulása %-ban (2011), forrás: Lechner Nonprofit Kft
50
A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is.
Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki
nem fejezte be általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az
érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt, és 2011-ben a 18
évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt. Hasonló változás figyelhető meg a
főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497 fő diplomás élt a városban,
2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6 százaléka
fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos nagykőrösi
lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik: a
nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest megye, a
járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek.
A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak
a járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát
elsősorban a munkahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett
fiatalokat sarkallja arra, hogy elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező
városokba (elsősorban a fővárosba, Ceglédre és Kecskemétre), vagy tanulmányaik befejezése
után ne térjenek vissza korábbi lakóhelyükre.
7.1.2 FOGLALKOZTATOTTSÁG
2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel
korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka
tartozott a csoporthoz, és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 56,8
részesedése a 15-64 évek között. A foglalkoztatás mértékét összehasonlítva a
járásszékhelyekkel, a megyével és az országos átlaggal, megállapítható, hogy Nagykőrös a
növekedés ellenére is elmarad a foglalkoztatás tekintetében a területi szintektől. Ugyanakkor
látni kell azt is, hogy a foglalkoztatottak számának és arányának emelkedésében szerepet
játszott a napi ingázás erősödése. 2001-ben a foglalkoztatottak 22,4 százaléka naponta
ingázott, 2011-ben ez az arány már 37,1 százalék volt.
2001-ben 720 főt tartottak nyilván regisztrált munkanélküliként, de a munkahelyek
fokozatos leépülésével, a nagy foglalkoztató üzemek bezárásával számuk 2011-ben már 1833
főre emelkedett. A népszámlálási adatok tanúsága szerint a város 15, 1%-os munkanélküli
rátája minden összehasonlításban a legnagyobb értéket mutatja, a járásközpontok 10,7%
valamint az országos 12,6% értékével szemben. A munkanélküliség nagysága 2006-ban még
az országos átlagnál alacsonyabb volt. 2009-ben már meghaladta az országos értéket, mely a
2008-as gazdasági válság hatását tükrözi, de a növekedés nem állt meg. Csak 2013-ban
jelentkezett fordulat, melyben szerepet játszott a kecskeméti munkahelyek számának
emelkedése. A munkanélküli ráta 8,9%-ra csökkent 2013-ban, mely még mindig magasabb a
járásközpontok (4%) és az országos átlagnál (6,3%) is. (10. ábra)
51
10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában, forrás: Lechner
Nonprofit Kft
2013-ban az álláskeresők fele 180 napnál rövidebb időt töltött az ellátórendszerben,
bekerült a közfoglalkoztatásba, vagy sikeresen integrálódott az elsődleges munkaerőpiacon.
A munkanélküliek 3,5 százaléka 360 napnál hosszabb ideje nem tudott elhelyezkedni, míg a
járásközpontoknál a tartós munkanélküliségben rekedtek nagysága csak 1,2 százalék, és az
országos átlag is csak 2,1 százalék.
Az iskolai képzettségi szint emelkedésével átalakult a munkanélküliek iskolai végzettség
szerinti összetétele. 2011-ben a munkanélküliek között már nem az alacsony iskolai
végzettségűek alkották a meghatározó csoportot. A regisztráltak csak 41 százaléka legfeljebb
általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, és 58,9 százalék fejezte be tanulmányait
közép- vagy felsőfokú intézményben.
7.1.3 CSALÁD, JÖVEDELMI VISZONYOK
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Nagykőrösön 6498 családot regisztráltak. A családok
30,9 százalékát alkotják a gyerek nélküli családok, mely minden területi szintű
összehasonlításban a legkedvezőbbnek bizonyul. A gyermekes családok aránya Nagykőrösön
a legmagasabb, azonban a családszerkezet már nem kedvező. A családok 22 százaléka, a
gyerekes családok 32 százaléka tartozik a csonka családokhoz, a gyerek(ek)et egyedül nevelő
szülő alkotta családok arányában a városnál csak Budapest van kedvezőtlenebb helyzetben.
A családok felében az együtt élő családtagok külön háztartást vezetnek, mely a több
generáció együttélésének keretet adó családok magas arányára utal.
52
Megnevezés Egy adózóra jutó átlag
havi jövedelem 2011 (Ft)
Az országos értéke arányában
(%)
Nagykőrös 109 159 86,87295
Pest megye járási székhelyek 144 650 115,1173
Pest megye 142 623 113,5047
Budapest 169 560 134,9417
Magyarország 125 654 100
4. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011), forrás: NAV SZJA 2011. adatok alapján saját számítás
A város lakosságának jövedelmi viszonyait vizsgálva megállapítható (3. táblázat), hogy az
adózók száma növekedett, 2000-ben 100 lakosra 38 fő adózó jutott, 2013-ban már 41,6 fő. A
növekedés hozzájárult a jövedelmi viszonyok javulásához, 2011-ben egy adózóra átlag havi
109 159 forint jövedelem jutott, azonban a területi összehasonlításban a városi lakosság
jövedelme még mindig alacsonyabb, mint a járásszékhelyek, Pest megye, vagy az ország
átlagánál. A Pest megyei járásközpontokban az átlag havi jövedelem 144 650 forint volt
2011-ben, nem sokkal maradt el ettől a megyei érték (142 623 Ft), míg az országos átlag
125 654 forint. A különbségeket jól érzékelteti, ha az átlagos jövedelmet az országos átlag
arányában vizsgáljuk. Nagykőrösön élő adózó átlag havi jövedelme az országos átlag 86,8
százalékát éri csak el, szemben a járásközpontok 115,1 és Pest megye 113,5 százalékos
arányával.
Az alacsony átlagos havi jövedelem kialakulását számos tényező befolyásolja, többek közt a
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korú népességen belüli aránya is.
Javuló tendencia mellett 2011-ben a 15-59 éves népesség 42,6 százaléka nem rendelkezett
rendszeres munkajövedelemmel, mely jelentősen meghaladja az országos 33 százalékos
átlagot, és elmarad a járásszékhelyek 36 százalékos arányától is.
7.1.4 NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL
A város lakosságának nemzetiség szerinti összetételét két jellegzetes vonás határozza meg
összehasonlítva a járásközpontokkal és Pest megyével. Az egyik a nemzetiségiek lakosságon
belüli alacsonyabb aránya, a másik a nemzetiségi csoportok eltérő nagysága, mely
elsősorban történeti okokra vezethető vissza (például a fővárost övező sváb nemzetiségű
települések). 2011-ben Pest megye lakosságának 5,4 százaléka vallotta magát valamely
nemzetiséghez tartozónak, a járásközpontokban ez az arány 4,8% volt. Nagykőrösön a
53
nemzetiségiek száma emelkedett a két népszámlálás közötti időben, de népességen belüli
arányuk nem haladja meg a 3 százalékot. A cigány lakosság határozza meg a nemzetiségiek
összetételét, mert ők alkotják a városban élő nemzetiségiek kétharmadát, szemben a
megyével és a járásközpontokkal, ahol a német nemzetiségiek alkotják a meghatározó
csoportot. Nagykőrösön 2001-ben 332 fő, a lakosok 1,3 százaléka vallotta magát cigány
nemzetiségűnek. 2011-ben a 452 fős cigány népesség alkotja továbbra is a legnagyobb
nemzetiségi csoportot, a lakosság 1,9%-t, mely magasabb Pest megye és a járásközpontok
értékeinél, de elmarad az országos 3,2 % aránytól. A cigányság számának növekedésében a
természetes reprodukció mellett szerepet játszott a különböző településekről a város
tanyavilágába behúzódó családok letelepedése. A cigány népesség mellett második
legjelentősebb nemzetiségként a német képviselteti magát 124 fővel, mely minden
összehasonlításban jelentősen alacsonyabb arányt jelent.
7.1.5 ÉLETMINŐSÉG
A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása megoldott Nagykőrösön. A Nagykőrösi
Humánszolgáltató Központban elérhetőek számukra a szociális alapellátások és a nappali
ellátás. A szolgáltatások közül legnagyobb igény a mobilitást segítő támogató szolgálat iránt
mutatkozik, 2012-ben 52 fő élt a közlekedést elősegítő szolgáltatással. Az értelmi
fogyatékosok napközi otthonában 23 fő, az időskorúak nappali ellátásában 5 egyéb
fogyatékkal élő számára nyújtanak szolgáltatást. A központ jövedelemszerző és nyugellátásra
is jogosultságot adó szociális foglalkoztatást is működtet, a munka-rehabilitációs és fejlesztő
felkészítő foglalkoztatáson 20 fő fogyatékkal élő részére teszik elérhetővé a
munkafoglalkoztatást. Az önkormányzat 2004-ben kötött ellátási szerződést a
Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvánnyal, mely a szociális alapellátást biztosítja a
város fogyatékkal élő lakosai számára.
Az életminőséget, a mindennapi komfortérzetet jelentősen befolyásolja a lakások állaga és
komfortfokozata. A város a hagyományos mezővárosi településképét megőrizte. A 10 507
lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van. A földszintes családi házak uralják az
utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások
aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A
kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakások számának növekedése,
a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek
számának csökkenése.
Elkészült Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018, melynek
intézkedési tervében megfogalmazásra kerültek az életminőség javítását szolgáló feladatok,
mint az egészségfejlesztési és szabadidős programok szervezése a gyerekek számára, az
egyedül élő idősek számára közösségi és önkéntes szolgáltatások szervezése, valamint az
akadálymentesítés folytatása.
54
7.2 TÉRBELI-TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban,
azonban a minisztérium által kijelölt szakértővel történt terepbejárás arról győzte meg az
érintetteket, hogy a jelölt területek nem felelnek meg a szegregátum legalább 50 fő lakoshoz
kötött kritériumának. A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város
belterületén 5 szegregátumot határolt le. (10 . ábra)
Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják. A járásszékhelyeken
szegregáltnak tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és az
általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék.
A 2011. évi népszámlálás KSH által kiszámított adatai 5 szegregációval érintett területet
határoltak le. Az egyik a Csípvár utca - Lahner utca - Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által
közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a Kálvin tér – Eötvös Károly utca –
Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt
terület. Mindkét településrész a belvárosban található, és a szegregációs folyamatot már a
2001. évi népszámlálási adatok is jelezték.
11. ábra: Nagykőrös szegregátum áttekintő, forrás: KSH adatszolgáltatás
Az 1-es szegregátum
Az 1-es szegregátum kiugróan magas, 51 %-os (!) mutató értéke jelzi, hogy a 72 fő lakta
területen halmozottan hátrányos, peremhelyzetű lakosság koncentrálódik. Az alacsony
55
státuszú, alacsony iskolai végzettségű, gyerekes családok lakta utcákban az aktív korú
lakosok 73,2 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, szemben a városi 42,6
%-os átlaggal. Ezt tükrözi vissza a foglalkoztatottak 27,3 %-os (város 52,9%) és a
foglalkoztatott nélküli háztartások 64,3 %-os részesedése is (városé 42,5). Ugyanakkor a
munkanélküliek városnál (15,1) kedvezőbb aránya (14,3) megfelel a tartós munkanélküliek
nagyságának, jelezve, hogy az aktívkorú népesség már kiesett a munkanélküli
ellátórendszerből. Az alacsony társadalmi státuszú népesség térbeli koncentrálódását
generálta a leromlott lakásállomány. Az itt található lakások döntőrészt az önkormányzat
pusztuló állagú bérlakásai, a lakások több mint fele alacsony komfortú, 40 százalék egy
szobás.
A 2-es szegregátum
A 69 fő lakossal rendelkező 2-es szegregátumban az aktív korúak 37 %-a rendelkezik
legfeljebb általános iskolai végzettséggel és nem rendelkezik rendszeres
munkajövedelemmel. A kor szerinti összetétel nem tér el a városra jellemző korszerkezettől,
ugyanez már nem mondható el az iskolai végzettségről. Kétszer nagyobb arányban (40 %)
élnek itt alacsony iskolai végzettségűek, mint a városban, azonban a lakosok 13 %-a fejezte
be iskolai tanulmányát egyetemen vagy főiskolán (város 12,6%). A tényleges törésvonal a
város és a szegregátum között a foglalkoztatásban figyelhető meg. Az aktívkorúak 37 %-a
rendelkezik csak munkahellyel szemben a város 52,9 %-os értékével, ami magyarázza a
magas munkanélküliséget. A településrészben kétszer nagyobb a munkanélküli, és
háromszor magasabb a tartós munkanélküliségben ragadt lakosok aránya, mint a városi
átlag.
A 3-as szegregátum
Míg a két szegregált településrészt – igaz, kisebb kiterjedéssel – már a 2001-es adatok is
kimutatták, a KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását is
jelzi, ahol a szegregációs mutató értéke 30-35 százalék között mozog. Az egyezések mögött
azonban jelentős különbségek húzódnak meg a területek között. A Kodály Zoltán utca –
Szegfű utca – Örkényi út által határolt rész (térképen 3. számú) elöregedő korösszetételű,
munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető.
A 4-es szegregátum
A Tompa – Nádor – Petőfi – Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban (térképen 4. számú)
élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív
korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele
rendelkezik munkahellyel (42,9%), és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek
aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel
négyszer nagyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább
egy éve nem tudtak elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség
56
miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező
háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére is.
A 5-ös szegregátum
Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, a település szélén fekvő
Balaton utcát (nyugati oldali sarok kivételével) (térképen 5. számú) a várostól és más
szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb
arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte
(9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem
rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak
25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével.
Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelző szegregáció
nemcsak a belterületen jelentkezik. A szegregátum kritériumainak megfelelt három
külterületi településrész is, az ott élő lakosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a
város szegregátumaiban élő népességének 59 százalékát. A legnagyobb, 268 fő lakossal a
belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregációs mutató értékei
alapján szegregált, és a város cigány népessége koncentrálódik ezen a területen.
Szegregációval veszélyeztetett területnek minősül a 69 fő lakosságú Esed és a 97 fő lakta
Pöcök dülő is.
7.3 TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK
A nagy múlttal rendelkező mezőváros egyedi településképét, kulturális örökségét a
templomok, a város kúriái és középületek, műemlékek formálják. Ki kell emelni a jellegzetes
parasztpolgári lakóházakat, melyek közül az építészetileg kiemelkedően értékesek helyi
védelmet élveznek, és ezt tudatosítják is a város lakóival a házakra kihelyezett táblák. A
Nagykőrösi Települési Értéktár a városhoz kapcsolódó nemzeti kulturális és természeti
értékek nyilvántartását szolgálja, melyben helyet kaptak a „Nagykőrösi pusztai tölgyesek”, a
Körösi Kerengő díszgalamb fajta éppúgy, mint az Arany János örökség megtekintését
szolgáló, a város múzeumát a Református Gimnáziummal összekötő „Arany-út”.
A helyi identitás erősítését is szolgálja a városközpont felújítása, a közterek virágosítása,
szökőkutak, csobogók építése, a rekreációs terek bővítése, a Cifrakert és a csónakázó-tó és a
városban található jelentős zöldfelület.
Az élhetőbb, szebb település kialakítására tett erőfeszítéseket ismerték el a Kulturált
Települési Környezet (2010), a Kerékpáros barát Település (2010) valamint a „Virágos
Magyarországért” verseny különdíjával (2013). Fontos helyet foglalnak el a város életében a
különböző közösségi rendezvények, így a Nagykőrösi Napok, a Deák téri programok, valamint
57
a nagy múltra visszatekintő országos állat- és kirakodó vásár, melyet évente tíz alkalommal
rendeznek meg.
A hetente megjelenő Önkormányzati Híreket a város minden lakosához eljuttatják, és az
önkormányzat üléseit, a város rendezvényeit a lakosok képernyőn is figyelemmel kísérhetik.
58
8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
8.1 OKTATÁS
A városban működő 5 óvodai intézményből négyet a városi önkormányzat tart fent, egy
fenntartója pedig a Váci Egyházmegye. A 10 feladat-ellátási helyen biztosított szolgáltatás
2000-ben 959 kisgyerek számára nyújtott ellátást, az óvodások száma 2013-ban 1025 főre
emelkedett. A férőhelyek száma már 2000-ben is elegendőnek bizonyult a jelentkező igények
kiszolgálásához, ezt jelzi, hogy egy férőhelyre 0,95 gyermek jutott, és 2013-ban a gyerekek
számának csökkenésével az óvodákban felszabaduló férőhely-kapacitás csak növekedett.
2012-ben az óvodákba beíratott 877 kisgyermek 35,7 százaléka tartozott a hátrányos (275
fő) és halmozottan hátrányos helyzetű (42 fő) gyermekek közé. Az önkormányzat
fenntartásában működő óvodákban koncentrálódik a hátrányos helyzetű gyermekek 90
százaléka. Az intézmények közötti eloszlásban nincsenek jelentős eltérések. Az integráltan
nevelt sajátos nevelési igényű óvodások száma 5 fő.
Nagykőrösön 6 általános iskola működik, kettő egyházi fenntartásban, egy pedig az Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) feladatait is ellátja az oktatás mellett. Az
általános iskolai tanulók számában bekövetkezett húsz százalékos csökkenés követi az
országos tendenciát, 2013-ban 2043 diák tanult az intézményekben. A feladat-ellátási helyek
átlagos létszámában bekövetkezett látványos változást csak az iskoláskorú gyerekek
számának apadásával nem lehet magyarázni, az okok között intézményi - szervezeti
változások húzódnak meg. 2001-ben 401,7 fő volt az átlagos létszám, mely 2013-ra 185,7
főre csökkent, összehasonlítva a többi területi szinttel, a járás kivételével a városban a
legalacsonyabb az átlagos tanulói létszám.
Az elmúlt évek országos szervezeti változásai – intézmények összevonása, tagiskolák
létrehozása a települések versengése a tanulókért – az ingázó tanulók számának
emelkedéséhez vezetett. Nagykőrösön a tanulók 3,1 százaléka ingázik, szemben a
járásszékhelyek 11 és az országos 14,5 százalékos átlagával. Az ingázás súlytalanságának oka
a város és térsége településszerkezetében, a falusi iskolák életképességében található.
A város általános iskoláiban 2012-ben 876 tanuló tartozott valamelyik szociálisan hátrányos
helyzetű csoporthoz, 42,9 százalékos arányuk magasnak tekinthető. A hátrányos helyzetű
gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfigyelhető. Elsőként
kell kiemelni, az intézmény fenntartója szerinti szegregálódást: a hátrányos helyzetűek
háromnegyede az állami fenntartású intézményekben tanul, míg a két egyházi intézményben
csak 27,2 százalék, azonban egyenlőtlen eloszlásban. A katolikus iskola valamennyi tanulója
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, míg a reformátusban ez az arány 22,5
százalék. Intézményi szegregálódásra utalnak az adatok az állami fenntartású iskoláknál is.
Míg a Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc és a Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolában a
59
hátrányos helyzetű diákok aránya 33-36 százalék között mozog, addig a Kossuth Lajos
Általános Iskolában a tanulók 55,2 százaléka, 230 fő tartozik a csoporthoz.
Nagykőrösön 2001 és 2013 között a városban található középfokú intézmények tanulói
létszámában megfigyelhető hullámzás mellett csökkent a tanulók száma. 2001-ben 1122 főt
oktatattak az intézmények, 2013-ban a beiratkozott tanulók száma 1025 fő volt. Csökkenő
tendenciát mutat a más településről naponta a város iskoláiba utazó diákok száma is, míg
2001-ben a tanulók 16,2 százaléka ingázott, 2013-ban ez az arány 9,4 százalékra módosult,
mélyen elmaradva a járásszékhelyek 50-60 százalék között ingadozó arányától, vagy az
országos átlag 40 százalék körüli részesedésétől. Szemben az általános iskolával, itt a
gyerekek számának csökkenése és a településszerkezeti sajátosságok nem magyarázzák a
tendenciát, hanem a közel fekvő Kecskemét és Cegléd oktatási intézményeinek vonzását
jelzik az adatok.
A városban működik a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, mely
1990-ben indult újra. Az oktatás tanító, óvodapedagógus, szociális munkás, hittanoktató,
diakónus és kántor alapszakokon folyik.
8.2 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
A város bölcsődei ellátásában a férőhelyek számában közel másfél évtized alatt nem
következett be bővítés, de az intézményt korszerűsítették, belső felújítást hajtottak végre. 50
férőhely áll rendelkezésre. Látszólag ez a férőhelymennyiség elegendő, mert egy férőhelyre
2000-ben 1,18 fő, 2013-ban 0, 95 fő bölcsődés kisgyerek jutott, azonban a szigorú előírások
miatt a férőhely-kapacitás kihasználtságának növelésére a fenntartónak nincs lehetősége. A
változatlan számú férőhely szűk keresztmetszetére utal, hogy egy férőhelyre 2000-ben 15 fő,
2013-ban 12 fő bölcsődés korú kisgyerekek jutott. A kisgyerekes anyáknak biztosított
juttatások ellenére a bölcsődei férőhelyek változatlan száma akadályozhatja az anyák sikeres
visszatérését a munkaerőpiacra.
A város közszolgáltatási rendszerében az egészségügyi ellátást 11 háziorvos végzi területi
ellátási kötelezettséggel. 2013-ban egy házi- és gyermekorvosra 1487,2 fő lakos jutott, mely
a lakosság kedvezőbb orvosi ellátottságát jelzi összevetve a járásközpontokkal, valamint a
Pest megyei és az országos mutató értékével. A fogászati ellátás is biztosított, hat fogorvos
dolgozik a városban, és a prevenciós munka koordinálását a gyermek- és ifjúsági, valamint az
iskolai, ifjúsági fogorvos végzi. A nyolc védőnői és négy iskola-védőnői körzetben diplomás
védőnők dolgoznak.
A város lakosságának egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepe van a Nagykőrösi
Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézetnek, mely három szakterületen (mozgásszervi és
kardiológiai rehabilitáció, belgyógyászat) folytatja működését. Az új kórház építése 1993
novemberében kezdődött meg, melynek eredményeként 1995-ben átadásra került az új
keleti épületrész. A nyugati szárny üzembe helyezésére 2000 áprilisában került sor. Ezzel
60
lehetőség nyílt a járó és fekvőbeteg szakellátásra a város és vonzáskörzete számára. Az
európai szintű hotelszolgáltatás és a korszerű diagnosztikai egységek biztosítják a kor
színvonalán történő gyógyító tevékenységet a város és vonzáskörzete számára. A
rendelőintézet kiemelkedő szolgáltatásait támasztja alá, hogy több évben is a
szakminisztérium „év kórháza díjjal” tüntette ki az intézményt. A kórház a statisztikai
adatokban is jelen van: 2013-ban 8,2 db kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen, ami
több mint kétszerese volt a megyei járásközpontok átlagos értékének (3,5) valamint
meghaladta az országos átlagot is (7).
A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait
a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a
következő szolgáltatások elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére:
Szociális alapszolgáltatás
Szociális étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Családsegítés
Támogató szolgáltatás
Idősek nappali ellátása
Fogyatékossággal élők nappali ellátása
Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati
fenntartású intézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az
időskorúak gondozóházát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A
bentlakásos otthonok férőhely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé
csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5 gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és
az országos átlaggal összehasonlításban ez a szolgáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény
jobb kihasználtságát bizonyítja.
A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a
szociális rászorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a
családon belüli konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés)
szervezésével.
61
8.3 ESÉLYEGYENLŐSÉG
Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta
Nagykőrös Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az
önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét
és végrehajtásuk ütemezését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került
elfogadásra a Képviselő-testület 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási
Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, valamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz.
határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja.
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött
megállapodás alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a
beiratkozás időpontjának meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal,
valamint közösen értékelik a megállapodásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az
óvodák és az iskolák alapító okiratai és nevelési programjai. Az óvodák nevelési programja
tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák
pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszerhez csatlakozást.
2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek
elnöke a mindenkori polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő
helyi döntések előkészítésében véleményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit.
Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítő intézményi
akadálymentesítés megvalósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó
intézményben kialakításra kerültek a közlekedést könnyítő rámpák, az egészségügyi és
közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére mosdó áll rendelkezésre.
Az önkormányzat elfogadta a „Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja” 2013-
2018 programot, meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét.
Megalakította az Esélyegyenlőségi Programért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek
feladata a program végrehajtásának ellenőrzése, munkáját pedig tematikus munkacsoportok
segítik.
Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában megfogalmazott
célok:
- A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése
- A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése,
- Esélyegyenlőség növelése a nőknek a munkavállalás terén
- Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségéről.
- A bölcsőde korszerűsítése, férőhelyek bővítése annak érdekében, hogy a
kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve a munkájukhoz
visszatérni.
62
- A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása.
- A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése.
- A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése
- A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének biztosítása
- Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénybe vétele
- A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés fejlesztése
- A Dalmady speciális iskola jövőjének felülvizsgálata,
- Kapcsolat felvétele az OOIH szakembereivel, IPR szakértők megkeresése és megbízása
az integrációs felkészülés bevezetése érdekében
- A halmozottan hátrányos és egyéb sérülékeny csoportok létszámának felülvizsgálata,
- Készüljön fel valamennyi óvoda az óvodai fejlesztő program bevezetésére
- Készüljön fel valamennyi önkormányzati iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer
városi szintű bevezetésére
- Épüljenek ki és rendszerszerűen működjenek az iskolán kívüli támogató rendszerek a
halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében
63
9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA
A város gazdasági potenciálját nagyban meghatározza a Főváros közelsége és a szomszéd
városok elhelyezkedése (Kecskemét, Cegléd, Szolnok). A GDP egy főre eső értéke Pest
megyében és a szomszédos megyékben is EU átlag alatti (4. táblázat).
Ország NUTS3 GDP/fő az EU-28 átlag
százalékában, (2011)
Szlovákia Bratislavský kraj 125,5
Csehország Hlavní mesto Praha 124,3
Szlovénia Osrednjeslovenska 98
Magyarország Budapest 86,9
Románia Bucureşti 65,7
Lengyelország Ciechanowsko-plocki 46,61
Magyarország Pest 33,5
Magyarország Bács-Kiskun 26,7
Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok 25,5
4. táblázat: A NUTS3 területi szintek fejlettsége Kelet–Közép–Európai összehasonlításban (GDP/fő, 2011-ben,
forrás: Eurostat
Nagykőrös a Közép-Magyarország régió települése, aminek meghatározó gazdasági
centruma Budapest, ennek ellenére a Dél-Alföldi Régióhoz való közeli fekvés miatt
Kecskemét közelsége (18 km) a város gazdaságát erősen befolyásoló tényező. Gazdasági
jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít, ez a településtípus uralkodó
várostípusnak mondható a magyar Alföldön. Az alföldi magyar (Kecskemét, Nagykőrös,
Hódmezővásárhely, Makó stb.) agrárvárosok – mivel határában tanyák állnak –, más európai
agrárvárosoktól különböző, különleges településformának számítanak. Az egykori mezőváros
(kétbeltelkes település) külterületi lakónépessége számottevő, a népesség 13%-a
külterületen él (3.112 fő) (2011 KSH).
Érdemes megvizsgálni a 2005-ben elvégzett tanyakutatás2 eredményeit, ami szerint az alföldi
városok körüli egykori tanyavilág nagyban átalakult, szélsőségesen különböző egzisztenciális
és életmódbeli helyzet jellemzi az egykori tanyás városok (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét,
2 Dr. Csatári Bálint: A homokhátsági tanyák jelene és progresszivitásuk kérdései (2005).
64
Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) mai külterületét. Fontos további megállapítás, hogy 2005-ben
Nagykőrösön a vállalkozási aktivitás és a foglalkoztatási helyzet is a Homokhátság települései
között az egyik legkedvezőbb értékeket mutatta. (Bár a tanyás térségek rendeleti
lehatárolása 3 alapján Nagykőrös nem esik a homokhátsági tanyás települések közé.)
Önkormányzati adatok szerint a zömmel aktív korú, tanyasi gazdálkodással foglalkozó
külterületi népesség van jelen a településen, akik gazdasági súlya jelentősnek mondható.
Nagykőrös gazdaságának vizsgálatakor elengedhetetlen a város történelmi múltjára is
kitérni. Az egykori állattartást és extenzív gabonatermesztést XIX. század végén felváltotta
az intenzív zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az új gazdálkodási formák a tanyák
felvirágzásának kedveztek, 1930-ban már a város lakosságának 40%-a élt tanyákon. A város,
magyar városhálózat hierarchiájában betöltött szerepe 1910-ben középvárosi pozíciót
jelentett, ami az ezredfordulóra kisvárosi ranggá süllyedt; ezt főként a szocializmus idején
zajló kedvezőtlen folyamatok okozták (agrárkonjunktúra megszűnte, ipar késői megjelenése,
vonzáskörzeti lehatárolási nehézségek stb.)4.
A szocializmus időszakában Nagykőrösön a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő
feldolgozóipar került előtérbe. A Nagykőrösi Konzervgyár a rendszerváltásig mintegy
négyezer embert foglalkoztatott a városban, és egyben Közép-Európa legmodernebb
konzervgyára volt. A gyár a térségben megtermelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolta fel, és
élelmiszeripari tevékenységére élelmiszeripari szakközépiskola is települt a városba. A
rendszerváltás után a gyár három részre bomlott, a nagyobb telephely a Glóbus Rt.
tulajdonába került, ami 2005-ben bezárt. 1992-ben a kisebb telephely a Bonduelle Kft.
tulajdona lett (fizikailag teljesen elhatárolt a központi gyártól, így önálló tevékenység
végzésére is alkalmas volt).
A telepen zöldborsó, csemegekukorica és különböző savanyúságok előállítása folyt, ami
tökéletesen illeszkedett a Bonduelle profiljába. Végül a Csoport 1992. július 22-én vásárolta
meg a termelőegység területét és eszközeit. A Bonduelle Central Europe Kft. 2013-as
beszámolói adatai alapján 644 fő foglalkoztatottal rendelkezik, (ez 3 magyarországi telephely
adatait összesíti) becslések szerint Nagykőrösön mintegy 135 állandó, idényben (június-
november) pedig 220 szerződött dolgozót alkalmaz. A cég kizárólag zöldség-feldolgozást
(kukorica, zöldborsó) és konzerválást folytat nagyfokú automatizáltság mellett, és 98%-ban
exportra termel. A cég 1992 óta 25 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, hosszú távú
(minimum 15 év) további termelésben gondolkodik. A cég magas feldolgozottságú
termékeket készít, de beszállítói hálózata nem a térségben található. A harmadik részegység
a Crown Magyarország Kft. tulajdonában található, és jelenleg is üzemel, exportra is termelő
konzervdobozgyártást végez, és kb. 200 főt foglalkoztat.
3 81/2011. (VIII. 11.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás
igénybevételének feltételeiről 4 Beluszky Pál - Győri Róbert : Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak
változásai a 20. században.) Tér és Társadalom 18. évf. 2004/1. 1-41. p.
65
A Crown Magyarország Kft. helyzete szoros összefüggésben van a konzervipar helyzetével. A
Nagykőrösi Konzervgyár bezárása érzékenyen érintette piaci lehetőségeit.
Nagykőrös mezőváros kiemelkedő szerepet játszott a kereskedelemben. Nem csupán a helyi
igényeket elégítette ki, hanem nagyobb körzetet is ellátott termékekkel, különböző
árucikkekkel és szolgáltatásokkal. Közeli – távoli vidékek árucsere forgalmában is szerepet
játszott, meghatározott regionális funkciót töltött be.5 Emiatt érdemes a kitérni a térségi
jelentőségű nagykőrösi vásárok jelentőségére is.
A XV. századtól 3 nap vonatkozásában rendelkezett Nagykőrös vásártartási joggal: Friderik,
vagy Frigyes napi (március 6), Szent László napi (június 27), Szent Demeter, vagy ahogy a
Kőrösiek mondják: Dömötör napi vásárok. Majd 1749-ben Mária Terézia újabb nap
vonatkozásában adományozott vásártartási jogot, ez a Szent György napi sokadalom
megtartásának joga volt. A vásár megtartásában szokás volt, hogy a vasárnap mindig a
„baromvásár” napja, míg a kirakodó vásár hétfőn kezdődött.
A vásár fontos esemény volt, nem bizonyítja ezt jobban más, mint az, hogy a város elöljárói
döntöttek az egyes árusok helyfoglalási rendjéről is. Ma évente 10 vásár kerül megtartásra. A
kínált portékák csoportja, egyes csoportok jelentősége az utóbbi évtizedekben jelentősen
átalakult, de a vásár népszerűsége ma is töretlen. Egyaránt felhajtásra kerülnek a különböző
állatféleségek: baromfifélék, szarvasmarhák, sertések, kecskék, juhok, és a kisállatok,
hobbiállatok is szép számmal képviseltetik magukat. A kirakodó vásártéren szakosítva
találhatók meg a régi mesterségek termékei: kádárok, söprűkötők, szűcsök, méhészek és
egyéb kézművesek termékei, és jól megférnek mellettük a mai kor divatos termékei is a
szezonnak megfelelően.
A nagykőrösi vásártér ma 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi határánál. A
kirakodó vásártéren állandó árusok száma közel 400, de legalább ennyien vannak azok, akik
csak egy-egy vásárra jelentkeznek be. Önkormányzati adatok szerint a vásár látogatottsága
igazodik a kínálathoz: átlagosan 10 ezer körüli résztvevő szám, de jó idő esetén egy-egy vásár
látogatottsága elérheti a 20.000 főt (!).
A város ipari parkkal rendelkezik, a Nagykőrösi Konzervgyár is csatlakozott az ipari parkhoz,
különös tekintettel arra, hogy a konzervgyártási tevékenység a múltban történt csökkenése
miatt jelentős épület és telekállomány hasznosítása válik lehetővé. Az ipari park területe 15
hektár, melyhez a konzervgyár rendelkezésre bocsát mintegy 11 hektár területet. Jelenleg 4
hektár terület áll szabadon befektetésre alkalmas állapotban. Az ipari parkba betelepült
vállalkozásokat az 5. táblázat mutatja.
5 Novák, 1994: Nagykőrös története és néprajza
66
Cég megnevezése Fő tevékenységi kör
Nagykőrösi Konzervgyár Rt. Zöldség,- gyümölcs feldolgozás, konzerv, ivólé
Dónáth Kft. Hús-, baromfihús készítmény gyártása
Döbrögi Kft. Tárolás, raktározás
Szabó Kőrös Pipagyár Kft. Fafeldolgozás, fatermékek gyártása
Pintér TEAM Kft. Vámügyintézés, vendéglátás, kőfejtés
BEKOV Kft. Szállítás, szállítmányozás
Bende László egyéni vállalkozó Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
5. táblázat: A Nagykőrösi Ipari Park betelepült vállalkozásai 2015. február, forrás: www.nipa.hu
Pest megyében Nagykőrös környékén évtizedes múltra tekint vissza a zöldség- és
gyümölcstermesztés. A megváltozott piaci körülmények és a szerteágazó tulajdonosi
szerkezet azonos cél megvalósítására irányuló törekvése alapján a tagok elhatározták, hogy
létre hoznak egy termelői értékesítő szervezetet (TÉSZ), mely megfelel az adott jogszabályok
által előírt követelményeknek. Így jött létre 2000. januárjában, 19 fővel a KER-TÉSZ
Értékesítési Szövetkezet. 2003. novemberében 22. sorszámmal előzetesen elismert TÉSZ-szé
vált. A nagyobb árualap létrehozása érdekében 2005. évben a Nyári Gyümölcs TÉSZ beolvadt
a szövetkezetbe. Az így létrejött szervezetben megnőtt a gyümölcs árualap. 2009. január 1.
óta 22 számmal véglegesen elismert TÉSZ-szé vált. Taglétszám 2010. január 1.-én: 72 fő volt.
A 6. táblázat adatai a legfrissebb, 2012-es társasági adóbevallás adatainak feldolgozását
mutatja, amely adatok alapján látható, hogy a nagykőrösi székhelyű vállalkozások alapvetően
kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak. Az adatok alapján feltűnő a külföldi gazdasági
társaságok nagyobb jelenléte: a jegyzett tőke tekintetében részesedésük 65,6 %, szemben az
országos átlagot jelentő 54,6 %-os értékkel. A túlnyomó mértékben külföldi tőkével működő
vállalkozások befektetett eszközeinek átlagos állománya az országos szint tizedét érik viszont
csak el (9 194 ezer Ft), így aligha meglepő, hogy e vállalkozások döntően a hazai piacon
értékesítenek – alig 23 % az export aránya, ami messze elmarad az országosan mért 38,8
százalékos aránytól.
67
Megnevezés Külföldi
tőke
aránya
(%),
2012
Értékesítés
nettó
árbevétele
átlagosan
(ezer Ft),
2012
Befektetett
eszközök
átlag értéke
(ezer Ft),
2012
Ezer
lakosra
jutó
társasági
adózó,
2012
Export
értékesítés a
nettó
árbevétel
arányában
(%), 2012
Jegyzett
tőke
átlaga
(ezer Ft),
2012
Aszód 5,34 23 175 9 550 11 30,81 3 194
Budakeszi 17,30 32 018 11 561 19 6,15 3 150
Cegléd 14,60 52 365 20 294 8 22,76 2 727
Dabas 6,94 69 761 18 811 14 8,26 4 435
Dunakeszi 79,76 51 495 54 289 16 20,57 12 147
Érd 3,70 39 389 19 159 15 24,38 12 477
Gödöllő 89,37 157 849 98 452 15 47,44 55 581
Gyál 21,65 95 016 23 710 10 35,48 4 052
Monor 60,33 37 673 10 698 9 7,87 4 200
Nagykáta 1,09 25 792 8 386 9 5,54 2 285
Nagykőrös 65,60 47 472 9 194 7 23,03 7 754
Pilisvörösvár 26,07 167 376 37 687 12 19,85 8 098
Ráckeve 61,43 30 681 13 967 12 8,29 4 267
Szentendre 48,14 40 771 14 600 19 10,68 4 252
Szigetszentmiklós 47,81 78 799 20 672 13 37,83 4 877
Szob 17,11 15 925 8 783 6 0,46 5 377
Vác 76,81 105 482 64 334 10 28,87 20 583
Vecsés 40,97 154 324 23 258 16 32,79 9 787
Budapest 61,28 86 675 169 674 16 23,40 27 061
Országosan 54,60 151 455 101 470 25,8 38,8 25 883
6. táblázat: Pest megye járási központjaiban a székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata, forrás:
TeIR
A társasági adóbevallás adatai sajnálatosan csak székhely szerinti bontásban érhetőek el, ami
a több telephelyes – jellemzően nagyvállalati szférába tartozó– vállalkozások tevékenységét
torzítja. Pontosabb képet kaphatunk Nagykőrös gazdasági jelentőségéről, ha a ténylegesen a
településen realizált gazdasági tevékenységet vesszük számba, ami a helyi iparűzési adóban
(HIPA) érhető tetten. A helyi iparűzési adót ugyanis székhelytől függetlenül minden
68
vállalkozás fizeti, ha tevékenysége érinti a várost, így adót fizetnek a nagy kereskedelmi
láncok, pénzintézetek, biztosítótársaságok is.
A 2000–2010. évi helyi iparűzési adó egy lakosra jutó értékeinek vizsgálata (12. ábra) alapján
megállapítható, hogy a Pest megyei járásközponti városok körében Nagykőrös a sereghajtók
közé tartozik, azaz viszonylag kisebb gazdasággal rendelkezik.
A 2005-ös adatok vizsgálatakor a 2000-es adatokhoz képest visszaesést tapasztalhatunk, ami
összefüggésben lehet a Globus Rt. 2005-ös bezárásával. A megyei járásközpont városok
körében 2000 és 2010 között az egy lakosra számított HIPA folyóáron 2,4 szeresére
emelkedett (13,5 ezer forintról 32,9 ezer Ft/lakosra), addig Nagykőrös esetében 1,6 szoros
volt az emelkedés (15,8 – 25,2 ezer Ft/lakos), ami 2010-ig tapasztalható alacsony befektetési
hajlandóságot okozott. A folyamat hátterében komoly szerepet játszik a 2008-ban kirobbant,
elhúzódó gazdasági válság, amely a nagykőrösi kis- és közepes vállalatokat rendkívül
negatívan érintette. A fentiekben láthattuk, hogy Nagykőrös gazdasági jelentősége országos
összevetésben mérsékeltnek mondható.
12. ábra: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a megyei jogú városokban 2000, 2005, 2010.
évben, forrás: TEIR
A legfrissebb, 2011-es Népszámlálás adatait is alapul véve (7. táblázat) megállapítható, hogy
a 2011-es évben a Pest megyei városok döntően munkahelyekkel bővültek. 13 város:
Budakeszi, Cegléd, Dabas, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Gyál, Monor, Pilisvörösvár, Ráckeve,
Szentendre, Szigetszentmiklós és Vecsés esetében nőtt a helyben lévő munkahelyek száma.
Nagykőrös esetében csökkenés tapasztalható a munkahelyek számában (903 fő) 2001 és
2011 között. A csökkenés onnan ered, hogy annak ellenére, hogy nőtt a települési beingázók
száma, a településről eljárók száma több mint a 1,5-szeresére növekedett 2001 és 2011
között (1.898 főről 3.187 főre).
69
Terület Helyben
dolgozók
Településről
eljárók száma
Településre
beingázók
Foglalkoztatási
kapacitás, %
Munkahelyek
db
Helyben
dolgozók
Településről
eljárók (fő)
Településre
beingázók (fő)
Foglalkoztatási
kapacitás, %
2001 2011 2001 2011 2001 2001 2011 2001 2011
Aszód 1 422 1 082 1 203 1 636 1 144 55,4 46,8 2 566 2314
Budakeszi 1 719 1 859 3 829 3 749 1 252 57,9 54,5 2 971 3412
Cegléd 10 799 10 008 2 739 3 878 2 575 80,7 74,0 13 374 13526
Dabas 3 783 4 314 2 304 2 786 824 82,1 73,6 4 607 5864
Dunakeszi 5 261 6 219 7 667 12 226 3 007 63,6 51,1 8 268 12180
Érd 8 436 9 493 14 668 17 316 3 074 73,3 67,5 11 510 14065
Gödöllő 7 834 7 506 4 800 5 796 8 098 49,2 45,0 15 932 16672
Gyál 2 513 3 189 5 303 6 515 901 73,6 47,1 3 414 6774
Monor 3 276 2 868 4 690 4 313 1 308 71,5 61,9 4 584 4637
Nagykáta 2 579 2 426 1 922 2 347 1 411 64,6 65,8 3 990 3686
Nagykőrös 6 560 5 396 1 898 3 187 540 92,4 87,1 7 100 6197
Pilisvörösvár 2 487 2 347 2 520 3 154 1 141 68,6 59,2 3 628 3964
Ráckeve 1 835 1 956 1 076 1 657 728 71,6 67,4 2 563 2901
Szentendre 5 111 5 053 4 671 5 784 2 882 63,9 57,7 7 993 8762
Szigetszentmiklós 3 896 5 720 5 606 9 581 2 770 58,4 48,2 6 666 11874
Szob 731 437 489 673 411 64,0 65,8 1 142 664
70
Terület Helyben
dolgozók
Településről
eljárók száma
Településre
beingázók
Foglalkoztatási
kapacitás, %
Munkahelyek
db
Helyben
dolgozók
Településről
eljárók (fő)
Településre
beingázók (fő)
Foglalkoztatási
kapacitás, %
Vác 10 238 8 874 4 048 5 398 7 761 56,9 50,8 17 999 17463
Aszód 1 422 1 082 1 203 1 636 1 144 55,4 46,8 2 566 2314
Budakeszi 1 719 1 859 3 829 3 749 1 252 57,9 54,5 2 971 3412
7. táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása a Pest megyei járásközpont városok körében 2001-2011. Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 (Megjegyzés:
foglakoztatási kapacitás: a foglalkoztatott lakosok a helyben lévő munkahelyek arányában, %).
Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten
vállalt munkát 2011-ben.
71
9.1 A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI
Nagykőrös városának korábban bemutatott jellegzetességei miatt lehetséges egyetlen
ágazat meghatározó szerepéről beszélni. Az élelmiszeripar nagyban meghatározza a város
arculatát. Nagykőrösön 925 regisztrált társas vállalkozás volt 2013-ban, nemzetgazdasági ág
szerinti megoszlásukat valamint megyei és országos összehasonlításukat a 13. ábra
szemlélteti.
13. ábra: A társas vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása, 2013, forrás: KSH
A táblázatból jól látszik, hogy a mezőgazdasági szektorban (5%), feldolgozóiparban (11%),
építőiparban (12%), kereskedelemben (31%) és egészségügy szociális ellátásban (4%) lévő
társas vállalkozások jelenléte magasabb arányú a megyei átlagtól. Számszerű adatokat
vizsgálva, jelentős a mezőgazdasági szektorban lévő társas vállalkozások száma (47 db), ami
például a gödöllői adatoktól is nagyobb értéket mutat (45 db).
Összességében a legnagyobb HIPA-adózókra vonatkozó önkormányzati tájékoztatás és a
fenti adatok alapján úgy becsülhető, hogy Nagykőrös legnagyobb jelentőségű gazdasági
ágazatai az alábbiak:
1. Feldolgozóipar
2. Mezőgazdaság
3. Építőipar
4. Egészségügy
72
14. ábra: Egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma a szálláshelyeken 2000-2013 (db), forrás: Lechner
Nonprofit Kft.
A 2003-ban 151,3 vendégéjszaka jutott egy szállásférőhelyre Nagykőrösön, ami
háromszorosa volt a megyei járásközpontoknak és országosan mért adatoknak is.
Ugyanennél a mutatónál 2006-ban kétszeres értéket tapasztalhatunk (99) a megyei és
országos átlagokhoz képest. A vendégéjszakák száma a többi években nem mutatott
számottevően kiugró értéket az átlagos értékekhez képest.
A társas vállalkozások méret szerinti megoszlása követi a hazai trendeket, azaz a 10 fő alatti
foglalkoztatott létszámmal bíró, a KKV törvény 6 szerinti mikro vállalkozások
felülreprezentáltsága tapasztalható a településen (8. táblázat).
6 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
73
Regisztrált társas
vállalkozások száma (2013),
KMR
0 és ismeretlen fős
regisztrált társas
vállalkozások száma –
GFO'11 (db)
1-9 fős
regisztrált társas
vállalkozások
száma - GFO'11
(db)
10-19 fős
regisztrált
társas
vállalkozáso
k száma -
GFO'11 (db)
20-49 fős
regisztrált
társas
vállalkozáso
k száma -
GFO'11 (db)
50-249 fős
regisztrált
társas
vállalkozáso
k száma -
GFO'11 (db)
250-499 fős
regisztrált
társas
vállalkozáso
k száma -
GFO'11 (db)
500 és több
fős
regisztrált
társas
vállalkozáso
k száma -
GFO'11 (db)
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest)
135 108 183 846 9 650 4 514 2 096 209 192
Budapest 100 907 130 678 7 132 3 347 1 574 168 158
Pest megye 34 201 53 168 2 518 1 167 522 41 34
Nagykőrös 326 551 28 13 6 1
8. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása (%), 2013-ban, forrás: KSH, TSTAR, 2013
74
9.2 A GAZDASÁGI SZERVEZETEK JELLEMZŐI, FONTOSABB BERUHÁZÁSAI, TELEPÜLÉST
ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI
Nagykőrösön az országos trendeknek megfelelően kisméretű vállalati szféra a jellemző, ami
hazai/EU-s támogatási rendszerek szempontjából kedvezőnek minősül. Hátránynak
tekinthető a Közép-magyarországi régióban való fekvés, ami az EU-s támogatások
szempontjából kevesebb forráshoz juttatja a települést. A 2007-2013-as programozási
időszakot alapul véve látható, hogy a települési támogatott pályázatok száma háromszorosa
az országos települési átlagénak (9. táblázat).
Operatív program Beérkezett
pályázatok
Beérkezett
pályázatok
Támogatott
pályázatok
Támogatott
pályázatok
Nagykőrös
település
Országos
(település)
átlag
Nagykőrös
település
Országos (település)
átlag
ÁROP 2 0 2 0
KEOP 6 4 5 2
KMOP 83 4 30 2
TÁMOP 15 12 5 6
Összesen: 106 20 42 10
9. táblázat: Pályázatok számának megoszlása, operatív programonként (db), forrás: www.palyazat.gov.hu
A fenti 9. táblázatból látszik, hogy 2007-2013 között a településről 106 db pályázati
dokumentáció került támogatási kérelem céljából beküldésre az érintett közreműködő
szervezetek részére. Ezek kevesebb, mint a fele került támogatásra (42 db), nagy részük
pedig a Közép-Magyországi Operatív Program keretében került támogatási döntésre (30 db).
Pontosabb képet kapunk a települési támogatottságról, ha a támogatás összegét is
megvizsgáljuk (10. táblázat).
75
Megnevezés Nagykőrös település Országos (település) átlag
Igényelt támogatási összeg (Ft) 12 401 169 248 5 007 722 326
Megítélt támogatási összeg (Ft) 9 809 052 971 3 093 296 767
Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 9 707 432 492 2 917 132 108
Kifizetett támogatási összeg (Ft) 9 357 615 357 2 220 602 497
10. táblázat: Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok, forrás: www.palyazat.gov.hu
Nagykőrös 9,4 Mrd Ft-nyi támogatást tudhat magáénak az elmúlt hét évben. Fontos kiemelni
viszont, hogy ennek közel 100%-át önkormányzati projekt alkotta, gyakorlatilag
szennyvízkezelési és vízrendszer rekonstrukciós nagyprojektek fedték le ezt az összeget.
Az Önkormányzat tervezett projektjei között, melyeket a 2014-2020-as ciklusban szeretne
megvalósítani, már találhatunk helyi KKV szektort segítő gazdaságfejlesztési projektet is (11.
táblázat).
Pályázat célja Pályázati azonosító/
rendelet/iktatószám
Tervezett/tényleges
bruttó összköltség
(Ft)
Aktuális információk
(2015. május)
Batthyányi utca
(5582 hrsz.),
szennyvíztelepre
vezető út (0122
hrsz., 0126/17
hrsz.), felújítása
megfelelő aktuális
pályázati kiírásra vár
80 000 000 tervezés alatt
Pálfájai út (12404
hrsz.) felújítása
megfelelő aktuális
pályázati kiírásra vár
60 000 000 tervezés alatt
Kálvin téri piac
korszerűsítése II.
ütem
megfelelő aktuális
pályázati kiírásra vár
500 000 000 Tervvázlatok szintjén
van, a terület
közlekedésfejlesztése az
elsődleges cél.
11. táblázat: Nagykőrös tervezett önkormányzati projektjei 2014-2020 között, forrás: önkormányzati
adatszolgáltatás
76
A TÉRKÉPTÉR7 adatai szerint a vállalkozói pályázati aktivitás alacsonynak volt mondható az
elmúlt költségvetési ciklusban. Csupán néhány 20 millió Ft feletti támogatottsággal bíró
vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a településen. A „NAGYKŐRÖSI-BOG-BAU-2005”
Kft 38,32 millió forint uniós támogatást nyert a Közép-Magyarországi Operatív Program
„Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára”
pályázat keretében. A 76,63 millió forintos beruházásból egy korszerű homlokrakodó gép és
egy teleszkópos rakodógép került beszerzésre.
Az ALFÖLD-TABAK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 22.011.600 forint uniós támogatást nyert
az „Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére” című pályázati
kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 33.864.000 forintos összköltségvetésű
beruházásnak köszönhetően nemcsak egy új technológiai eljárást alkalmaznak, hanem
megvalósították a dohányáru csomagolásának és raktározásának egy olyan módszerét,
melynek segítségével a termékek minőségét hosszabb távon tudják biztosítani. A PAP AGRO
Kft. a gyártási technológia működtetéséhez egy 250 m2-es gyártó-tárolót épített, valamint
tömlő-gyártógépet szerzett be, a beruházás 123 M Ft-os volt, amiből 49 M Ft volt a vissza
nem térítendő forrás.
9.3 A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Kifejezetten a vállalatok versenyképességének vizsgálata mellett érdemes települési szinten
is megvizsgálni, hogy milyen tényezők szükségesek a versenyképes, sikeres városhoz. Enyedi
György geográfus szerint a sikeres város tíz tényezője az alábbiak8:
- A sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására.
- A sikeres város szolgáltató szektorában magas az értékhúzó ágazatok aránya.
- A sikeres várost a tudás-alapú termelés jellemzi.
- A sikeres városban erős az innovációs képesség.
- A sikeres városban döntések születnek.
- A sikeres városban erős és gyarapodó a középosztály.
- A sikeres város nagy értékű környezetet nyújt.
- A sikeres város jól kezeli konfliktusait.
- A sikeres városnak jelentősek a külső kapcsolatai.
- A sikeres városban növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás.
A fentiek alapján látható, hogy Nagykőrös elindult a sikeres várossá válás útján (minimum
egy kritérium alapján), ugyanis az eddigi települési folyamatok bebizonyították, hogy a
városban helyes döntések születnek (pl. Postapalota épületének felújítása, strand felújítása,
önkormányzati ingatlaneladások kereskedelmi egységek részére).
7 http://terkepter.palyazat.gov.hu/ 8 Enyedi György: A sikeres város . Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 1–7. p.
77
A vállalatok teljesítőképességét, fejlődési lehetőségeit, hosszabb távú versenyképességét
Porter (1990) szerint alapvetően 5 tényezőcsoport határozza meg: a vállalatok közti verseny,
a termelési tényezők, a keresleti tényezők, a kapcsolódó és támogató szektorok, valamint a
kormányzat. Jól látható, hogy ezen öt dimenzióból három az, ami részben, vagy egészben
hely specifikus, tehát befolyásolja egy terület gazdasági potenciálját:
- a termelési tényezők, de különösen a munkaerő és a föld;
- keresleti tényezők: meghatározó piacok elérhetősége
- kapcsolódó és támogató szektorok jellemzői
Fontos fentieket kiegészíteni az új 2014-20-as költségvetési ciklus pályázati forrásainak
lehetőségével. Bár a települési stratégia nem kizárólag a pályázati támogatásokra építkezve
készül, érdemes megemlíteni Nagykőrös településre érvényes kedvezőbb támogatási
intenzitást (15. ábra).
15. ábra: Támogatási intenzitások Közép-Magyarországon 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet alapján, forrás:
http://tvi.kormany.hu/regionalis-tamogatasi-terkep
A fenti ábrán sötétkék színnel kerültek megjelölésre azok a települések, ahol a nagyvállalatok
35%-os támogatást kaphatnak, világoskékkel azok, ahol a nagyvállalatok 20%-os támogatást
kaphatnak a következő 2014-2020-ig terjedő támogatási ciklusban. A fenti támogatási
arányokat kisvállalkozások esetén további 20%-al, középvállalkozások esetén 10%-al lehet
növelni. Fontos lehetőség a nagykőrösi fejlesztéseket megvalósítani tervező vállalkozások
78
számára, hogy míg a regionális beruházási támogatás formájában nyújtható támogatás
aránya a fővárosban és a megye legtöbb településén 0%, addig a Nagykőrösön megvalósuló
fejlesztések támogatási intenzitása elérheti a 35-55%-ot. Természetesen a nagykőrösi
vállalkozások mellett a település számára is versenyelőnyt jelent a kormányrendeletben
foglalt területi megkülönböztetés a maguknak ipari ingatlant kereső, betelepülni kívánó
vállalatok megnyerésében. Különösen fontos az ilyen és ehhez hasonló előnyök tudatos
kihasználása, ha figyelembe vesszük, hogy a nagykőrösi ipari parkban még jelentős területek
adhatók bérbe és a környező településeken kedvezőbb adózási feltételek mellett kínálnak
szinte azonos adottságú ipari ingatlanokat. A pénzügyi kondíciókat tovább javítja, hogy a
tervezett Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program gazdaságfejlesztési pályázati
felhívások elviekben főként a feldolgozóipart kívánják majd preferálni, ami a település
ágazati fókuszához nagyban illeszkedik. Munkaerő tekintetében Nagykőrös nincs különösen
kedvező helyzetben, hiszen megyei és országos átlagokhoz képest valamivel kedvezőtlenebb
a középfokú- és egyetemi végzettségűek aránya (12. táblázat).
Területi szint Középfokú végzettségűek a 18-x népesség arányában (%)
Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%)
1990 2001 2011 1990 2001 2011
Aszód 31,4 38,1 53,0 12,2 13,3 20,8
Budakeszi 39,2 60,1 71,8 16,4 28,7 39,9
Cegléd 25,0 33,7 43,9 8,5 10,3 15,7
Dabas 17,6 27,0 39,7 5,5 7,4 12,5
Dunakeszi 35,0 49,9 66,6 11,8 16,9 30,1
Érd 26,1 43,2 57,3 8,3 14,1 22,3
Gödöllő 44,0 56,3 67,4 17,5 24,3 33,5
Gyál 15,8 29,3 44,8 3,7 5,9 11,9
Monor 22,6 32,5 45,5 6,3 7,8 13,6
Nagykáta 20,6 27,7 38,1 5,4 6,4 11,4
Nagykőrös 21,7 30,4 39,8 6,7 8,2 12,6
Pilisvörösvár 21,6 34,9 48,3 5,9 9,8 17,0
Ráckeve 25,6 35,8 47,1 8,1 10,9 16,2
Szentendre 41,3 59,0 71,7 18,1 28,0 38,9
Szigetszentmiklós 31,2 45,6 60,0 9,6 13,1 21,5
Szob 30,7 42,1 52,1 8,4 10,7 14,5
Vác 40,1 49,3 59,0 13,5 15,7 23,1
Vecsés 22,3 35,6 50,3 5,5 8,3 15,2
Pest megyei járásközpontok 29,2 41,9 55,1 9,8 13,9 21,9
Pest megye 24,0 37,5 51,5 7,3 11,7 19,8
Budapest 45,1 58,7 69,9 19,0 23,8 34,1
Magyarország 29,2 38,2 49,0 10,1 12,6 19,0
12. táblázat: Nagykőrös járási székhely képzettségi viszonyainak változása, 1990-2011, forrás: TEIR
79
A 18 év feletti népességhez viszonyított középfokú végzettséggel rendelkezők arányában
markáns változás figyelhető meg a rendszerváltozást követő időszakban. A középfokú
végzettségűek arányának változása a három népszámlálás tükrében az országosan
tapasztalható trendeknek megfelelően történt, a mutatóban majdnem kétszeres növekedés
figyelhető meg (21,7%-ról 39,8%-ra). A piacgazdaság előretörésével a felsőoktatás is
átstrukturálódott, a 25 év felettiek körében vizsgált egyetemi végzettségűek aránya,
megduplázódott 1990 és 2011 között Nagykőrösön (6,7%-ról 12,6%-ra). Bár ez a mutató is
követi a magasabb területi szinteken mért mutatók trendjeit, de fontos megemlíteni, hogy a
járási központi funkciók (pl. bíróság, rendőrség) ellátáshoz is szükség van felsőfokú
végzettségűekre a településen.
A nyugdíjjárulékot fizetők FEOR besorolása alapján látható a nagykőrösi lakosok foglalkozási
rétegződése is (13. táblázat).
Foglalkozás Nagykőrös Járásközpontok Ország
Fegyveres szervek foglalkoztatói 0,28% 0,50% 0,53%
Gazdasági vezetők, törvényhozók 5,82% 9,20% 7,67%
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
10,33% 13,29% 12,79%
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
13,06% 16,50% 15,18%
Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások 6,66% 8,84% 7,49%
Szolgáltatási jellegű foglalkozások 11,10% 14,66% 13,02%
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások
0,90% 0,53% 1,02%
Ipari és építőipari foglalkozások 15,42% 10,19% 10,97%
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 16,74% 10,37% 11,72%
Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások 19,69% 15,93% 19,61%
Összesen 100,00% 100,00% 100,00%
13. táblázat: Foglalkozási rétegződés Nagykőrösön, 2011-ben, forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
adatszolgáltatása a járulékfizetőkről
A 2011-es adatok alapján megállapítható, hogy a nagykőrösi lakosok körében
felülreprezentáltak a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásúak (19,69%), gépkezelők,
összeszerelők, járművezetők (16,74%), valamint az ipari és építőipari foglalkozásúak
(15,42%). Mind az országos, mind pedig a megyei járási központi városok átlagától elmarad
ezzel szemben a gazdasági vezetők, törvényhozók (5,82%), felsőfokú képzettség önálló
alkalmazását igénylő foglalkozásúak (10,33%), egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget
igénylő foglalkozásúak (13,06%), irodai és ügyviteli jellegű foglalkozásúak (6,66%), valamint
szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (11,1%).
80
Komoly lehetőségeket rejt magában, és jelentős számú befektetőt vonzhat a nagykőrösi ipari
terület 4 hektáros potenciálisan gazdaságfejlesztésre fordítható területe.
A másik fontos versenyképességi elem a meghatározó piacok elérhetősége tekintetében
Nagykőrös viszonylag kedvező pozícióban van, amely alapvetően két tényezőre vezethető
vissza:
egyrészt Kelet- Közép Európa egyik legjelentősebb nagyvárosi agglomerációjának része, a
2,5 millió fős budapesti metropolisztérségben rejlő piaci potenciált már nemzetközi
szinten figyelembe veszik;
másrészt Nagykőrös a nagyrégiókat összekötő közúti közlekedési útvonal közelében van,
ahonnan a jelentős nagyvárosi agglomeráció érhető el költséghatékonyan.
A település elérhetősége jó, ami az M5 autópálya közelségének, a városon áthaladó 441. sz.
főútnak és a 140. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető. Az M5 autópálya
személygépkocsival mintegy 15-20 percre van a várostól. A megközelítést nehezíti, hogy a
lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti csomópont csak Kecskemét
belterületének érintésével keresztül érhető el. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az
autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia felől a legjobb az elérhetőség.
Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút lassabb
kapcsolatot biztosít. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon
lehetséges az eljutás.
Mindezek alapján megállapítható, hogy Nagykőrös a kereskedelmi, logisztikai szegmensben
tevékenykedő vállalkozások számára viszonylag kedvező telephelyi feltételeket tud kínálni,
ám arra is rá kell mutatni, hogy ennek kiaknázásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A
versenyképesség harmadik összetevője, a támogató és kapcsolódó szektorok helyzete
Nagykőrös esetében kedvezőnek mondható, hiszen a fővárosi agglomeráció egyben az
ország legnagyobb gazdasági erőközpontja is, ahol nagyszámú, diverzifikált beszállító, illetve
szolgáltató található, legyen szó akár mérnöki, pénzügyi, marketing, vagy éppen jogi
szolgáltatásokról. A könnyen elérhető beszállítói kör, valamint a gazdasági szolgáltatások
széles spektruma fontos versenyelőnyhöz juttathatja az itt tevékenykedő vállalkozásokat,
hiszen gyors, rugalmas szolgáltatásokhoz juthatnak, amelynek igazi jelentőségét azok érzik,
akiknek ezt nélkülözni kell. Kecskemét közelsége miatt a járműipari szektor megjelenése is
előfordulhat a településen.
A kutatás–fejlesztési tevékenység, amely alapvetően mikro-, azaz vállalati szintű
versenyképességi összetevő, Nagykőrös esetében mérsékelt jelenléttel alakul. A városra
alapvetően a kisméretű, külföldi tőkével működő vállalkozások a jellemzőek, a szabadalmi
bejelentések relatív száma alacsonyabb az átlagos értékeknél (14. táblázat).
81
Terület 2009 2010 2011 2012 2013
Budapest 1,94 1,63 1,44 1,66 1,37
Aszód 0,00 0,00 0,00 0,00 -
Budakeszi 2,19 2,19 2,92 0,73 2,92
Cegléd 0,28 0,55 0,28 0,00 0,55
Dabas 0,00 0,00 0,60 0,60 2,42
Dunakeszi 2,21 1,23 0,74 0,98 0,25
Érd 1,26 0,95 1,58 0,95 1,26
Gödöllő 2,14 1,53 0,92 1,22 1,22
Gyál 0,44 0,44 0,44 0,00 0,88
Monor 1,13 1,13 0,00 0,00 -
Nagykáta 0,00 0,00 0,00 0,00 -
Nagykőrös 0,00 0,00 0,00 0,42 0,84
Pilisvörösvár 0,00 0,00 0,00 0,00 -
Ráckeve 1,00 0,00 0,00 1,00 -
Szentendre 0,00 0,79 0,79 3,16 1,98
Szigetszentmiklós 0,86 0,29 0,57 0,86 1,43
Szob 0,00 0,00 0,00 0,00 -
Vác 0,00 0,00 0,00 0,30 0,00
Vecsés 0,00 0,49 0,99 0,99 0,99
Járásközpont átlag 0,82 0,66 0,68 0,75 0,91
14. tábla: Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 10 ezer lakosra 2009-2013, forrás:
TEIR
82
9.4 INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT)
A 2011-es KSH Népszámlálás adatai szerint Nagykőrösön 10.473 db lakóingatlan található.
Ezek szinte teljes egészében magányszemélyi tulajdonban vannak, csupán 191 db tartozik az
Önkormányzat fennhatósága alá. Mindez Pest megyéhez viszonyítva nagyjából azonos
értéket képvisel (15. tábla).
Terü
let
Laká
sok
szám
a, 2
01
1 (
db
)
Lako
tt ü
dü
lők
szám
a, 2
01
1 (
db
)
Ne
m la
kott
laká
sok
arán
ya, 2
01
1 (
%)
Mag
án t
ula
jdo
nb
an lé
vő la
káso
k ar
ánya
, 20
11
(%
)
Ön
korm
ányz
ati t
ula
jdo
nb
an lé
vő la
káso
k ar
ánya
,
20
11
(%
)
19
60
elő
tt é
pü
lt la
káso
k ar
ánya
(%
)
19
61-
19
80
kö
zött
ép
ült
laká
sok
arán
ya (
%)
19
81-
20
00
kö
zött
ép
ült
laká
sok
arán
ya (
%)
20
01
utá
n é
pü
lt la
káso
k ar
ánya
(%
)
Nagykőrös 10473 3 10 98 2 37 39 15 5
Pest megye 470684 42119 8 90 1 20 30 25 9
15. táblázat: Nagykőrös lakásainak főbb jellemzői, forrás: KSH Népszámlálás 2011
A nem lakott lakások aránya a városban közel 10%, ami valamivel magasabb Pest megye
átlagos értékénél, és több mint 104 lakást jelent. A lakások korstruktúrája megyei átlagot
alapul véve öregebbnek mondható, a lakások 20%-a épült csak 1980 után. Az országos
tendenciák az elmúlt 5 évben jelentős visszaesést mutatnak a lakásépítések számában,
Nagykőrösön szintén csökkent a lakásépítések dinamikája: a 2006 és 2011 között épült
lakások aránya a lakásállomány egészéhez viszonyítva 3,3%-os, ami fele a Pest megyei
értéknek (7,7%). Nagykőrösön a megyei értékhez viszonyítva alacsonyabb a 4 és többszobás
lakások aránya (16. táblázat).
83
Terü
let
Száz
lako
tt la
kásr
a és
lako
tt
üd
ülő
re ju
tó la
kó (
fő)
4 é
s tö
bb
szo
bás
laká
sok
arán
ya
(%)
10
0 la
kásr
a ju
tó f
ürd
ősz
ob
ák
szám
a (d
b)
Öss
zko
mfo
rto
s la
káso
k ar
ánya
(%)
Ko
mfo
rto
s la
káso
k ar
ánya
(%)
Félk
om
fort
os
laká
sok
arán
ya
(%)
Ko
mfo
rt n
élkü
li la
káso
k ar
ánya
(%)
Nagykőrös 39 15 89 45 38 5 11
Pest
megye
35,4 29 97 62 24 2 3
16. táblázat: Nagykőrös lakásainak főbb minőségi jellemzői, forrás: KSH Népszámlálás 2011
Nagykőrösön a 4 és több szobás lakások aránya (15%), valamint az összkomfortos lakások
aránya (45%) a megyei átlag alatt maradnak (29%, 62%). Kedvezőtlenebbek a mutatók
félkomfortos- (5%) és a komfort nélküli lakások arányában (11%). Nagykőrös önkormányzati
lakásbérlemények terén a Pest megyei és a járási átlagnál is kedvezőbb értékkel rendelkezik
(1,9%), aminek évenkénti vizsgálata alátámasztja, hogy ez egy tartós több éve tapasztalható
jelenség a város ingatlanállományában (16. ábra).
84
16. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%), forrás:
Lechner Nonprofit Kft.
Az ingatlannet.hu 2015. februári adatai alapján, Nagykőrösön a lakóingatlanok átlagos
négyzetméter ára 115 ezer Ft körül alakult. Érdemes összehasonlítani a lakóingatlanok árát a
többi megyei járásközpontban tapasztalt értékekkel. A lenti ábrán jól látható, hogy
Nagykőrösön a legalacsonyabb a lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára Pest megye
járásközpontjai között. (17. ábra).
17. ábra: Járásközpont lakóingatlanainak átlagos négyzetméterárai Ft-ban, Pest megyében 2015
februárjában, forrás: ingatlannet.hu
85
10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
10.1 KÖLTSÉGVETÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI PROGRAM
Nagykőrös városa számára a 2013. év alapvető változásokat hozott az önkormányzati
gazdálkodás tekintetében az alábbiakat tekintve:
egyrészt megváltozott az önkormányzati feladatellátás finanszírozásának módja, a
korábbi normatív támogatási rendszer helyébe feladat alapú finanszírozás lépett;
az önkormányzati feladatok egy része az államhoz került (közoktatás, a járási hivatal
létrehozásával pedig egyes hatósági ügyek), amely komoly kihatással volt a Polgármesteri
Hivatal létszámára, valamint az önkormányzat bevételeire és kiadásaira is;
a 2013. évi költségvetési törvény 72-74. § alapján a Nagykőrös Város Önkormányzata
adósságkonszolidációra jogosult.
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Építményadó 0 145 183 200 183 215 206 220 208
Magánszemélyek
kommunális
adója
27 26 24 26 26 26 26 25 26
Helyi iparűzési
adó 572 599 532 497 605 596 606 582 721
Gépjárműadó 121 118 128 126 136 131 145 54 53
Pótlék 6 6 13 10 8 8 8 9 5
Bírság 6 1 3 3 3 2 3 5 4
17. táblázat: Nagykőrös Város Önkormányzatának adóbevételei, millió Ft, kerekített értékek, forrás:
önkormányzati adatszolgáltatás
A fenti táblázathoz fontos információ, hogy 2013. január 1-től a gépjármű adó bevételeinek
60%-át a Magyar Államkincstárnak köteles fizetni az önkormányzat. A településen keletkező
adóbevételek az elmúlt években növekedtek. Érdemes kiemelni, hogy 2006 és 2014 között
komolyabb adóbevétel növekedés figyelhető meg az építményadó (2007-től került
beszedésre), az iparűzési adó (126%-os) tekintetében.
86
18. ábra: Nagykőrös önkormányzati költségvetési adatai 2001-2011, ezer Ft, forrás: KSH
Az Önkormányzat gazdálkodásának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly biztosítása, a
kötelező feladatok ellátása, ezen belül kiemelten az intézményrendszer
működőképességének biztosítása, valamint a programban megfogalmazott beruházási és
felújítási feladatok teljesítése. Az önkormányzatok finanszírozásában az állami szerepvállalás
várhatóan a következő négy évben sem növekszik, így a feladatok ellátásához a forrás
biztosítását az önkormányzatnak saját erőből kell megteremteni. Az állami támogatások
tagolt és bonyolult rendszere folyamatos változásokon megy át, igazodva a kormányzat
gazdaságpolitikai és szakmapolitikai célkitűzéséhez. A költségvetés egyensúlyának
biztosítása, a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében folyamatos intézkedések szükségesek
a feladatellátásban rejlő tartalékok feltárására, a költséghatékonyság növelésére, külső
források bevonásának bővítésére.
Az Önkormányzat üzletrészekben, részvényekben megtestesülő portfoliójával való
gazdálkodás körében a kisebb befolyást biztosító üzletrészek és részvények megtartása nem
indokolt, azonban minden ilyen ügyletet előzetesen - a város érdekeire tekintettel -
egyedileg vizsgálni szükséges. A nagy értékű és volumenű részesedésekkel történő
gazdálkodás körében a foglalkoztatottsági szempontok elsődlegessége mellet a stratégiai
célok és piaci lehetőségek függvényében kell vizsgálni az esetleges értékesítési
lehetőségeket. A város gazdasági programja szerint az Önkormányzat 1700-1800
vagyontárgyból álló vagyonállománya döntő többségben forgalomképtelen. Ezek alapvetően
a helyi közutakat, parkokat, tereket és műtárgyaikat öleli fel. A forgalomképes vagyon
túlnyomó részét a kb. 190 önkormányzati bérlakás adja, amelyeken kívül néhány beépítetlen
telekingatlan és sportlétesítmény tulajdonosa is az Önkormányzat. Ennek aránya az
összvagyonon belül mintegy 11 %.
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011. (III. 04.) önkormányzati
rendelete szabályozza a lakások és helyiségek elidegenítését. A 20/2010. (XI. 26.)
önkormányzati rendelet a lakbérek mértékét szabályozza.
0
2000000
4000000
6000000
8000000
10000000
12000000
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Tárgyévi kiadások
Tárgyévi bevételek
87
A beruházások során az érintett önkormányzati vagyonelemek értéke nő. A beruházásokkal
nem érintett további vagyonelemek fejlesztéséről a KÖVA-KOM Nonprofit Kft. évente
készítendő felújítási terv alapján a Képviselő-testület dönt. Általánosságban elmondható,
hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat
növelni. Az Önkormányzat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeket
érintik (19. ábra).
19. ábra: Nagykőrös önkormányzati tulajdonú ingatlan-állománya, forrás: Nagykőrös Város
Önkormányzatának Gazdasági Programja 2010-2014
A város gazdasági programjában az alábbi kiemelt közoktatás fejlesztési célok jelennek meg:
1. Nagykőrös Város Önkormányzata a közoktatási intézményhálózatát elsősorban a
nagykőrösi tanköteles korosztály érdekeinek szem előtt tartásával úgy alakítja, hogy a
kialakult színvonal hosszútávon megőrizhető és javítható legyen.
2. Az Önkormányzat akkor vállal fel többletfeladatot, ha annak ellátása helyi igényt elégít ki,
mérsékli a szociális és egyéb hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségeket és a
tanulmányi, kulturális, sporttevékenység területén kiemelkedő tehetségeket támogatja.
Újabb önként vállalt feladatok finanszírozását ágazaton belüli belső átcsoportosítással kell
megoldani.
88
3. Az Esélyegyenlőségi programban foglaltak megvalósításának folyamatos figyelemmel
kísérése szükséges a nevelés, oktatás valamennyi területén. A pedagógusok munkájának
tervszerűbbé tételét a gyermekek jobb ellátása, valamint a szociális és egyéb hátrányokból
származó esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében fokozni kell. A korai szelekciót a
pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével csökkenteni szükséges.
4. A fenntartó az intézmények működtetésében a szakmai érdekeket és a gazdaságosságot
egyenrangú szempontnak tekinti. Érvényesíti a közoktatási törvény előírásait, a racionális
csoport- és osztályszervezést. Új finanszírozási technikák alkalmazásával feladatorientáltabb
pénzellátási rendszert kell kialakítani, amely célszerűbben alkalmazkodik a közoktatási
alrendszerben permanensen meglévő feladatváltozásokhoz.
5. A közoktatási feladatellátás eredményes és hatékony megszervezése érdekében
elengedhetetlen a fenntartói és intézményi kontroll. A minőségbiztosítás érdekében kiemelt
figyelmet kell fordítani az intézményi és fenntartói önértékelésekre, összehangolt
minőségbiztosítási rendszer működtetésére.
6. Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja az ésszerű közoktatási feladatellátás módját.
7. Stratégiai feladat, hogy az átszervezések révén a közoktatási intézmények oktató és
nevelő munkájában is szakmai megújulási folyamat induljon el. Ennek érdekében szükséges
az Európai Uniós pályázatokba történő bekapcsolódás, az intézményi innovációk és új
pedagógiai módszerek bevezetésének ösztönzése. A személyi feltételek optimalizálásakor
lényeges a minőséget előtérbe helyező pedagóguspolitika kialakítása, a pedagógus
továbbképzések, szükség esetén átképzések támogatása, belső és külső pedagógusértékelési
rendszerek működtetése.
8. A pedagógiai szakszolgáltatásokhoz való hozzájutás elengedhetetlen a rászoruló
gyermekek számára, ezért kulcsfontosságú ezen feladat ellátása során a közoktatási
intézmények és pedagógiai szakszolgáltatók közötti folyamatos együttműködés biztosítása,
hogy a szakszolgáltatáshoz minden érdekelt és rászorult hozzájuthasson.
9. Nagykőrös Város Önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy lehetőség szerint a
jövőben is támogatni kívánja az esélyegyenlőség biztosításával a tehetséges tanulókat,
hozzájárulva a tanulmányi, sport és egyéb versenyek költségeinek (útiköltség, nevezési díj)
fedezetéhez, az úszásoktatást, az alapfokú művészetoktatást a térítési díjkedvezmények
felülvizsgálatával. Kiemelt terület a város gazdasági életének élénkítése, a mikro-, kis- és
középvállalkozások támogatása. A helyi vállalkozásfejlesztés alapja a kedvező gazdasági
környezet kialakítása. Az intézkedésektől várt eredmények: munkahelyteremtés, a helyi
mikro-, kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének erősítése, hosszabb távon növekvő
helyi adóbevételek.
89
10.2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
Az Önkormányzat településfejlesztési céljait, ezek kapcsolódásait, eszközeit és feltételeit az
Integrált Városfejlesztési Stratégia foglalja egységes keretbe.
Mérlegelve a városfejlesztési stratégia integrált jellegét, a realizálási folyamat összetettségét,
a korábbi helyi, valamint más hazai és külföldi városok városfejlesztési gyakorlatát, különös
tekintettel a pályázati rendszerek és mechanizmusok sajátosságaira, szükséges a
városfejlesztés szervezeti megoldásait folyamatosan átgondolni.
A városfejlesztési szervezet feladatát már a 2008-as IVS is megfelelően az alábbiak szerint
foglalta össze:
Általánosan: feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai
programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása szoros
együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási
tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti
kiegészítésének kezdeményezése.
Részleteiben: A stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése:
- szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése,
- folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése,
- szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése,
- döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása, Stratégiai program-menedzserek révén az egyes stratégiai programok realizálásának koordinatív irányítása:
- a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció,
- további projekt-generálás,
- részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése, Az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teamek létrehozása és munkájának irányítása:
- megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése,
- regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése,
- a projektek, programok megvalósítására vonatkozó képviselő-testületi döntések koordinatív előkészítése,
- a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése
Operatív munkakapcsolat tartása regionális és országos területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, szakmai partner-intézmények szervezeteivel:
- a városfejlesztésére készített programok realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketing operatív feladatok szervezése, koordinálása,
90
- a városfejlesztés monitoring rendszerének kialakítása működtetése,
- rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé.
A vázolt feladatok sokrétűek, azonban nincs szükség - és lehetőség sem nagyon - nagy
szervezet létrehozására. A városfejlesztés szervezeti megoldása jelentős részben az
Önkormányzati struktúrára az ahhoz kapcsolódó szervezeti és intézményi egységeken belül,
a jelenleg is városfejlesztési területen, és a kapcsolódó szakmai részterületen tevékenykedő
munkatársak részvételén alapulhat. Nincs szükség kényszerűen arra, hogy az „alap-
funkciókon” túl, minden résztevékenységért felelős munkatárs egy külön szervezet állandó
tagja legyen. Célszerű alkalmazni a program és projekt-teamek esetében például az állandó
szervezeti helyről történő időleges, a projekt idejére a szervezetből történő kiemelésnek, a
külső szakértők megbízásának gyakorlatát, azaz nem egy merev, hanem egy rugalmas
feladat-orientált szervezeti működés kialakítása kívánatos.
Nagykőrös Város Önkormányzata, mint a városfejlesztés fő mozgatórugója továbbra is
legyen képes ellátni az alábbi legfontosabb feladatokat:
- Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kialakítása
- Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata
- Akcióterületek kijelölése
- Stratégiai projektkövetés biztosítása
- További források felkutatása (pályázati, befektetői)
- Partnerek koordinációja (civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek, lakosság
bevonása)
- Közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervkészíttetés, kivitelezés
pályáztatása)
- Adminisztratív és információs feladatok ellátása
- Értékesítésből, bérbeadásból származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való
visszaforgatása
- Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében
- Közszféra és vállalakozók által létrehozandó projekttársaságban való részvétel
- Városfejlesztési operatív irányítása
- Gazdaságfejlesztési elemek integrációja
- Kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan, vagy partnerrel)
- Fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megvásárlása (tárgyalások, szerződések
előkészítése, megkötése)
- Terület előkészítési munkák irányítása (bontás, közműépítés)
- Fenntartás koordinációja
- Akciók pénzügyi egyensúlyának biztosítása
91
Beruházási, felújítási a városüzemeltetési feladatokon kívül, az alábbi fontosabb korábban
már nevesített vagy előkészített projekteket tűzte ki célul az Önkormányzat, melyek
megvalósítása függ a gazdasági lehetőségektől és a megfelelő pályázati kiírások
megjelenésétől:
Batthyányi utca (5582 hrsz.), szennyvíztelepre vezető út (0122 hrsz., 0126/17 hrsz.), felújítása
Pálfájai út (12404 hrsz.) felújítása
Kálvin téri piac korszerűsítése
Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek tovább fejlesztése
egészségturizmus fejlesztés a helyi kórházra és termálvízkútra építve
Cifrakert felújításának folytatása
Járdaépítés, felújítás
Játszótér felújítások
A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése
A közműrendszerek fejlesztése, rekonstrukciók (pl.: vízszolgáltatás, szennyvíz és csapadékcsatorna, városi közutak burkolata…)
A szükséges akadálymentesítések megvalósítása
Rehabiltiációs szakkórház szolgáltatásbővítése
balneoterápia (pl.: termál medence, termál kádfürdő, iszapkezelés)
hidroterápia (pl.: súlyfürdő, örvényfürdő, fedett uszoda, szauna, víz alatti sugármasszázs)
mechanoterápia (pl.: masszázs, gyógytorna, víz alatti torna, fitness)
elektroterápia (pl.: ultrahang, fototerápia, kis- és középfrekvenciás elektroterápia)
egyéb szolgáltatások (sóskamra, oxigénterápia, ózonkezelés, Co2 gázkezelés, diéta)
Nagykőrös Város Önkormányzat megalkotta a helyi vállalkozások munkahelyteremtő
támogatásáról szóló 8/2009. (III.27.) ÖT sz. rendeletet azzal a céllal, hogy az új munkaerő
foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek támogatásával elősegítse a mikro-, kis-
és középvállalkozások jövedelem-termelő képességének és vállalkozói szellemének
erősítését, valamint versenyképességük növelését. A megfogalmazott cél minél hatékonyabb
elérése érdekében szükséges a rendelet felülvizsgálata és az Önkormányzat lehetőségeihez
mérten a támogatás kedvezőbb feltételekkel történő igénybevételének biztosítása.
10.3 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
Az Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai tevékenysége és elképzelései szoros kapcsolatot
mutatnak gazdaságfejlesztési tevékenységével. Fontos szempont a munkahelyteremtés
ösztönzése mellett a foglalkoztathatóság biztosítása, vagyis annak elérése, hogy a nagykőrösi
lakosok végzettsége és képességei megfeleljenek a munkaadói elvárásoknak. Mindezek
elérése szempontjából fontos a település életében a befektetés ösztönzés mellett a képzési
együttműködések előmozdítása. A foglalkoztatás helyzetét meghatározó további tényező az
92
adópolitika, mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Nagykőrösnek gyakorlatilag nincs
mozgástere a helyi adópolitika vonatkozásában, így a helyi foglalkoztatáspolitika szervezése
terén a korábban részletezett eszközökkel élhet. Az Önkormányzat komolyabb
foglalkoztatónak minősül a településen, az elmúlt években növekvő számú foglalkoztatottal
rendelkezett.
10.4 INTÉZMÉNYFENNTARTÁS
Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a következők szerint rögzíti:
1. településfejlesztés,
2. településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, helyi közutak létesítése és
fenntartása),
3. egészségügyi ellátás,
4. környezet egészségügy: köztisztaság, rovarirtás,
5. óvodai ellátás,
6. kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtár, helyi közművelődési tevékenység,
7. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások,
8. lakás- és helyiséggazdálkodás,
9. hajléktalan személyek rehabilitációja,
10. helyi környezet és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
11. polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
12. helyi adóval, gazdaságszervezéssel, turizmussal kapcsolatos feladatok,
13. kistermelők, őstermelők számára árusítási lehetőség,
14. sport és ifjúsági ügyek,
15. nemzetiségi ügyek,
16. közbiztonság,
17. közösségi közlekedés biztosítása,
18. hulladékgazdálkodás,
19. távhőszolgáltatás,
20. vízi közműszolgáltatás.
Önkormányzati tulajdonban és működtetésben lévő intézmények listája, melyek fenntartását
a Nagykőrösi Szolgáltató Központ végzi:
Kulturális és oktatási intézmények:
1) Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ (Szabadság tér 7.)
2) Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ Gyermekkönyvtár (Jókai u. 10.)
3) Szabó Károly Városi Könyvtár (Széchenyi tér 6.)
93
Óvodák:
4) Nagykőrösi Bóbita Óvoda
5) Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda
6) Nagykőrösi Mese-vár Óvoda
7) Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda
Általános iskolák:
8) Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
9) Nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola
10) Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium
11) Nagykőrösi Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
A városban működő egyéb (nem önkormányzati) intézmények listája:
Pest Megyei fenntartásba tartozó intézmények:
1) Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium
2) Magyar Nemzeti Levéltár, Pest Megyei Levéltára Nagykőrösi Osztály (Hősök tere 4.)
3) Pest Megyei Kormányhivatal Nagykőrösi Járási Hivatala (Szabadság tér 4.) 2012. évtől
4) Pest Megyei Kormányhivatal Nagykőrösi Járási Hivatal Járási Földhivatala (Ceglédi út
16/B fsz. 2.; Nagykőrös Pf. 50)
5) Nagykőrösi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 4.)
6) Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei (PM TEGYESZI)
a) Nagykőrösi Szilágyi Lakásotthon (Fiú lakásotthon, Szilágyi u. 3.)
b) Nagykőrösi Kossuth Gyermekotthon (Lány lakásotthon, Kossuth L. u. 56.)
c) Nagykőrösi Speciális Gyermekotthon (Gyermekotthon, Rákóczi út 30.).
Humánszolgáltató Központ fenntartású intézmények:
1) Városi Bölcsőde ( Kárász u. 3.)
2) Kőris Otthon Nagykőrös (Ady Endre u. 16., Kórház u. 1.; Rákóczi u. 23.; Dévai u. 5.)
Magyar Állami fenntartásba az alábbi intézmények tartoznak:
1) Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet (Fáskert u. 10.)
2) Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet Háziorvosi ügyelet (Széchenyi
tér 8.)
Egyházi fenntartásba az alábbi intézmények tartoznak:
1) Názáret Római Katolikus Óvoda
2) Nagykőrösi Kolping Katolikus Általános Iskola
3) Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
4) Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
94
5) Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
Magyar állami tulajdonú, de Önkormányzati kezelésbe tartozó intézmény:
1) Arany János Múzeum (Ceglédi út 19.)
Megyei és Önkormányzati tulajdonú, KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. fenntartású intézmény:
1) Városi Bíróság (Hősök tere 4.)
2) Város Ügyészség (Hősök tere 4.)
10.5 ENERGIAGAZDÁLKODÁS
Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati feladat. A közvilágítás
korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágítás erőssége az akkori útállapotoknak
megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő
megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a
felülvizsgálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni. A villamos energia ellátását az
EDF DÉMÁSZ Zrt. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) biztosítja a településen. A jelenlegi rendszer
hosszú távon ki tudja elégíteni a város villamos energia igényét. A hálózat állapota megfelelő,
a vezetékek nagy része légkábel, csak a központi részeken van földkábel.
A 2009-es KSH adatok szerint a háztartási áramfogyasztók száma 12884 db, a háztartások
részére szolgáltatott villamos energia 25629 ezer Kwh, a szolgáltatott összes villamos energia
mennyisége 55437 ezer Kwh. A településen az intézményi energiaracionalizálás alapvető
igényként merül fel, mely jelentősen csökkentheti nemcsak az intézmény fenntartási, de a
településüzemeltetési költségeket is. Kiemelten fontos az általános iskola korábban említett
energetikai korszerűsítése. Szintén elsődleges igényként jelentkezik a közvilágítási rendszer
korszerűsítése, mely nagy megtakarítással járó, megtérülő beruházás lenne. A beruházás
megvalósításához saját forrás hiányában a településnek mindenképpen pályázati forrásra
lenne szüksége.
Alternatív energia alkalmazása:
- Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal intézményére napelemes rendszert telepítettek
(megvalósult, KMOP)
- Távhőszolgáltatás ellátása megújuló energiaforrás - termálenergia felhasználásával
(beadott pályázat elbírálás alatt, Norvég Alap)
95
11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
2013. január 1-jével az önkormányzatok feladatköre, jogköre jelentősen megváltozott,
amikor a járási kormányhivatalok megkezdték működésüket, lezárva a megyei
kormányhivatalok megalakulásával megkezdett közigazgatási átalakítást. Ez egyrészt azt
jelenti, hogy az önkormányzatok intézmény-fenntartási, hatósági feladat- és hatáskörei
jelentősen visszaszorulnak és az önkormányzatok tevékenységének hangsúlya a
településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell
eltolódnia. A feladatok és hatáskörök átalakítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok
fokozott figyelmet fordítsanak a település-menedzsment gyakorlatának, fejlesztésére.
Fokozott figyelmet kell fordítani a továbbra is az önkormányzat által fenntartott
közszolgáltatásokra, annak tudatában, hogy számos jogszabály változása befolyásolja az
egyes szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket, törekedni kell arra, hogy a jogszabályok
által generált változások a szolgáltatás működését és minőségét ne befolyásolják.
Nagykőrös Város Önkormányzata a benyújtott az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú
„Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál” című pályázatában önként vállalt
feladatként mérte fel és végzi a közszolgáltatások és a lakossági igények összehangolását.
A meglévő kiemelt településüzemeltetési közszolgáltatások:
- közművelődési szolgáltatások (művelődési ház, könyvtár)
- oktatás intézmények (óvoda, iskola)
- közüzemi szolgáltatások (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, távhőszolgáltatás,
közvilágítás, energiaellátás, közlekedés)
- szociális ellátórendszer (szociális bérlakások, házi ápolás, rászorulók támogatása)
- kommunális szolgáltatások (hulladékszállítás, köztemető, közterületek tisztán tartása)
- egészségügyi szolgáltatások (gyermek- és felnőtt háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás)
A feladatok ellátása intézményeken és nonprofit gazdasági társaságon keresztül biztosított.
A nonprofit gazdasági formában működő KÖVA-KOM Nonprofit Zrt.-t az alábbi feladatokra
bízták meg a településen:
- az Önkormányzat tulajdonát képező és az Önkormányzat intézményei elhelyezésére
szolgáló egyes ingatlanok rendszeres és folyamatos karbantartására,
- lakások és nem lakás célú helyiségek kezelői feladatainak ellátására,
- közutak, járdák rendeltetésszerű egyes kezelési feladataira,
- egyes kommunális szolgáltatásokra,
- távhőszolgáltatásra.
96
12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
Nagykőrös területe az Alföld nagytájon belül a Duna-Tisza közi Síkvidék középtájon fekszik.
Ezen belül a Pilisi-Alpári-Homokhát (1.2.12) kistájcsoporthoz tartozik.
A felszín közel 2/3-át pleisztocén, a DNy-i és DK-i részen holocén ill. későglaciális, általában
0,1-0,2 mm-es átmérőjű futóhomok fedi. Vastagsága igen eltérő (1-10 m), Ny-i irányba
növekvő, gyakran lösziszapos rétegekkel tagolt. Ezekben a felszíneken nyers homok, ill.
kötött homoktalajok jöttek létre. Ceglédtől ÉK-re nagyobb kiterjedésű összefüggő
lösziszapos, löszös, homokos-löszös képződmények találhatók a felszín közelben (10-15 m-
ig). Mozaikszerű elhelyezkedésben – az alacsony árterekhez és a mély fekvésű laposokhoz
kapcsolódva – agyagos, ill. szikes területen azonosíthatóak. Ez a rétegsor É-on pannon
anyagra, D-en pleisztocén hordalékkúp-anyagra rakódott. Potenciális szeizmicitása átlag
feletti (7-8o MS.) Lokális jelentőségű hasznosítható ásványi nyersanyagaik közül a ceglédi
téglaagyag (0,5 Mm3) és a ceglédi, nagykőrösi falazó és vakoló homok (0,2 Mm3) érdemes
említésre.
A 85 és 146 m közötti tengerszintfeletti magasságú kistáj a Pesti-síkság D-i teraszos vidékétől
a Tisza mentéig húzódik, ÉNy-DK-i csapással. Az egykori hordalékkúp felszíne kis relatív
reliefű (átlagos érték 2-4 m/km2 közötti), főként szélhordta homokkal fedett. Legnagyobb
része az enyhén hullámos síkság domborzattípusba sorolható, kisebb részei (a Körös ér és a
Kocsér környékén) elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A
felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd-Csemő vidékén a legváltozatosabbak.
Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízelvezető laposok /Ny-ÉNy/-/K-DK/-i irányúak.
A mérsékleten meleg és a meleg határán fekvő kistáj, de D-en már kifejezetten meleg. Az
egész vidék száraz éghajlatú.
Az évi napsütés összege É-ról D-re 2040 óráról 2070 óráig nő. Nyáron 830-840, télen 200-210
óra napfénytartam megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 oC, de D-en a 10,5 oC-ot
is eléri. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 – 34,2 oC, a minimumoké -
16,0 oC, K-en és ÉK-en -17,0 oC közelében van.
Az évi csapadékösszeg 530 mm és 540 mm közötti, D-en ennél több (540 – 550 mm). A
vegetációs időszakban 300 – 320 mm, D-en 320 330 mm eső várható. A hótakarós napok
átlagos évi száma 32 – 35, a legnagyobb átlagos hó vastagság 18 cm körüli.
Az ariditási index 1,30 – 1,33, D-en 1,28 – 1,30.
Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen – főleg ősszel – a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos
szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölötti.
Vízrajzi szempontból jellemző, hogy a nagy területen elnyúló kistájat számos, a Tiszához
vezető kisvízfolyás keresztezi, így ÉNy-on a Gerje felső szakasza (34,5 km, 357 km2); aztán a
97
Körös-ér (52 km, 560 km2) vízrendszere. Ezeket követi a Pejtsik-csatorna (10 km, 199 km2).
Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület (Vh=140 mm/év).
A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük.
Vízminőségük átlag II. osztályú. Az időszakos belvizeket 300 km-t meghaladó csatornahálózat
vezeti le. A száraz jelleghez viszonyítva sok az állóvíz. A 16 természetes tó azonban együtt is
csak 49 ha. A legnagyobb Kocsér mellett 9 ha felszínű. A Pejtsik-csatorna mellett két tározó is
van, együtt 80 ha felszínnel.
A talajvíz mélysége a táj nagyobb részén nem éri el a 2 m-t. Mennyisége sem éri el az 1
l/s.km2-t. Kémiailag túlnyomóan kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, bár
Cegléd és Nagykőrös között a nátrium is nagy területen jelenik meg. Keménysége 15 – 25 nko
közötti, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van általában, de a városok környékén meghaladja azt.
A rétegvíz mennyisége 1 l/s.km2 alatt van. Az artézi kutak száma nagy. Nemcsak a vízellátást,
hanem helyenként az öntözést is szolgálják. A sekély kutak ritkán bővizűek, de nagyobb
mélységből igen nagy vízhozamot is kapnak.
A kistáj 12 talajtípusából a futó-, a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom
jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajok
összterülete kb. 80%-át teszik ki. A futóhomokok a kistáj D-i nyúlványában fordulnak elő
nagyobb kiterjedésben, összesen 12%-os területi részarányban. A gyenge termékenységű
humuszos homok a táj legelterjedtebb (40%) talajtípusa. A réti talajok területi kiterjedése
21%, a löszös alapkőzeten kialakult változataiké < 5%. A lápos réti talajok területi kiterjedése
csupán 2%. A löszös alapkőzeten kialakult réti csernozjomok a táj legtermékenyebb talajai,
de területi kiterjedésük csupán 34%, a mélyben sós változataiké közel azonos (5%). A löszös
alapkőzeten képződött szikes talajok együttesen 8%-ot tesznek ki, termékenységük igen
gyenge, főként szikes rétekkel borított, természetvédelemre érdemes területek.
Erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuca-Quercetum roboris), a gyöngyvirágos tölgyesek
(Convallario-Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuca Pseudovinae-Quercetum
roboris), valamint a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti roboris).
Jellemzőbb bennszülött lágyszárú fajok a homoki kikerics (Colchicum autumnale), a
medvetalp (Heracleum sphondylium), a homoki vértő (Onisma arenaria), a kései szegfű
(Dianthaus serotinus), az őszirózsa (Aster punctata), az árvalányhaj (Stipa pennata) stb.
Erdőgazdaságilag hasznosított területeket zömében fiatal és középkorú keménylombos
fenyőerdők fedik. Az összes erdő átlagos évi folyónövedékének sokévi átlaga 3,0 m3/ha alatt
van.
A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-,
természeti értékek, területek felsorolását illetve leírását tartalmazzák a város
településszerkezeti tervének 9 tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó
munkarészei. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a
9 Hatályos: 51/2011.(IV.28.) sz. Kt. határozattal elfogadott TSZT
98
statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A „TAKARNET” adatbázis
Nagykőrös forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az
alábbi 18., 19.sz. táblázatok:
1./ Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek
száma egyéb önálló
épületek száma
egyéb önálló
lakások száma
összes terület (ha.m2/%)
legkisebb földrészlet
terület (m2)
legnagyobb földrészlet
terület (m2)
átlagos földrész
let terület
(m2)
belterület 7478 213 3244 893.6925/3,92 21 261487 1195
külterület 5623 1 0 21194.8919/92,99 6 5629769 37700
zártkert 3680 8 4 704.4300/3,03 11 32648 1914
ÖSSZESEN 16781 222 3248 22793.0144/100,0
18. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként, forrás: TAKARNET
2./ Földrészlet statisztika művelési áganként
művelési ág földrészletek száma
alrészletek száma
összes alrészlet terület (ha,m2)
* /%/
legkisebb al-részlet
terület (m2)
legnagyobb alrészlet
terület (m2)
átlagos alrészlet terület
(m2)
erdő 622 735 8436.7556 6 5302274 114786
fásított terület 11 11 1.0694 435 1377 972
erdő összesen 8437,825 37,02%
gyep (legelő) 633 752 1347.9157 88 557149 17924
gyep (rét) 364 434 670.5820 34 394584 15451
gyep összesen 2018,4977 8,86%
nádas 7 7 9.1035 0,04…% 2016
23417 13005
gyümölcsös 736 757 886.8015 100 738424 11715
szőlő 774 788 165.9174 401 250470 2106
ültetvény 1052,7189 4,62%
kert 1322 1343 154.6948 1,32% 259
5041 1152
ültetvény és kert
1207,4137 5,3%
szántó 4529 5922 9072.2300 39,8% 25
1148013 15320
mezőgazdasági terület
12307,3244 54,0%
termőterület 20745,1494 91,02%
kivett 10392 10448 2047.8658 8,98% 10
421269 1960
ÖSSZESEN 22793.0144 100,00%
19. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként, forrás: TAKARNET
Nagykőrös Pest megye egyik legnagyobb igazgatási területtel rendelkező települése. A
nyilvántartott termőterületi / kivett területi arányban kiemelkedően magas, több mint 90%-
os a termőterület aránya. Ez a nagykiterjedésű külterület és az extenzív területhasználat
együttes eredménye. A kivett terület nagysága önmagában jelentős, de az óriási igazgatási
terület 10%-a alatt marad. A termőterületen belül körülbelül 1/3 – 2/3 az erdőterületek és a
mezőgazdasági területek aránya. Az erdősültség magasabb a vonatkoztatási (járási, megyei)
átlagoknál. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal, de
99
az eltérések nem nagyságrendiek.) A mezőgazdasági területen belül uralkodó a szántó, kevés
a gyepek (R+L<9%), és fele ekkora az ültetvények területe (gyümölcsös + szőlő) a kert
területtel együtt is (együttesen is alig haladja meg az 5%-ot). Ehhez hozzájárul a valamikori
magas zártkerti arány. A földhivatali fekvésként nyilvántartott „zártkert” – ami ezzel nem
azonos, de jelentős átfedést mutat - még ennél az összegnél kisebb területet jelez, ami
jelentősebb nagyüzemi ültetvények jelenlétére utal. Elenyésző a nádas terület, halastó nincs
nyilvántartva. Az átlagosnál nagyobb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában
domináns a külterületi arány.
A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a
természet közeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas) művelési ág arány magas,
közel 45 %. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát az
igazgatási terület alig több mint a fele, ezen belül igen alacsony a kivett területi, 10% alatti
arány. Ökológiai szempontból figyelembe veendő, hogy a „kivett” Nagykőrös esetében
magában foglal jelentős biológiailag aktív vízfelületeket, vizenyős, mocsaras területek egy
részét is, amelyek természetvédelmi szempontból értékes területek (tudván, hogy ezek egy
része erdő vagy gyep művelési ágban is előfordul, a nyilvántartás szerint).
A település környékének természeti környezete kedvező képet mutat. Több „ex lege” védett
láp és kunhalom is található a város területén. Natura2000-es nemzetközi oltalom alatt áll a
település területének csaknem 10 %-a. A településrendezési terv több (országos)
védettségre javasolt természeti területet határol le a település közigazgatási területén,
jellemzően az országos ökológiai hálózat által lefedett területek egy részén. Természeti
szempontból kiemelkedően értékes természet közeli erdőtársulások és vizes élőhelyek
vannak a településen: a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez csatlakozó
Gógány- és Kőrös ér menti területek, valamint a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek védelem alá
kerülhetnek.
20. ábra: Természeti szempontból kiemelkedően értékes természet közeli erdőtársulások és vizes élőhelyek,
forrás: DINPI., közli a HF. I. kötet
A város külterületi részén jellemző a várost körülvevő tanyás térség, amely hagyományosan
a mezőgazdasági tevékenységhez kötődik. Nagykőrös a belterületén kívül is rendelkezik
rekreációs célokat is szolgáló területekkel. A Pálfája a város nyugati határában a vasúton túl
100
helyezkedik el, és a szabadtéri kikapcsolódás számtalan formájához nyújt lehetőséget. Itt
található a település helyileg védett idős tölgyfája, a Basafa, melyhez számtalan helyi
legenda fűződik.
Helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak a településen a Strázsadomb, a Gát és a Balaton
utcai kosboros területek. A település számos értékes faegyede közül 4 védett: a Pálfái basafa
(0937/6 hrsz.) a Kincses makkfa (0885/15 hrsz.) a Régi basafa (01013 hrsz.) és a Dezső
Kázmér makkfa (01013 hrsz.). A város természet közeli környezete elüt az országos átlagtól,
hiszen a település erdősültsége az országos átlagot jóval meghaladó (mintegy 35%), melynek
egy része természet közeli tölgyerdő. A településen mindemellett több mint 300 különböző
helyrajzi számú terület kapott európai uniós irányelvek alapján kiemelt jelentőségű
különleges természet-megőrzési területként Natura2000-es besorolást. A Natura2000-es
területek aránya a település teljes közigazgatási területéhez képest 9,7 %-ot esz ki (az
előzményi vizsgálat tartalmazza a Natura2000 területek hrsz. - felsorolását is).
A nyílt hozzáférésű természetvédelmi információs rendszer adatai szerint Nagykőrösön 4
terület áll helyi védelem alatt.
Név Település Védettségi szint Védelmi kategória
1 Idős fák Nagykőrös helyi jelentőségű TE
2 Nagykőrösi- Gát térsége Nagykőrös helyi jelentőségű TT
3 Nagykőrösi orchideás rét Nagykőrös helyi jelentőségű TT
4 Strázsadomb Nagykőrös helyi jelentőségű TT
/TT = Természetvédelmi Terület; TE= Természeti Emlék/
20. táblázat: helyi védett területek, forrás: www.termeszetvedelem.hu
A Strázsa-domb helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület, ahol a tájra jellemző
homokvilág természetes állapotban maradt fenn. A homoki vegetáció a hajdani alföldi tölgy-
kőris-szil ligeterdők helyét foglalja el, ezek maradványait néhány mezei szil, kőris és
évszázados korú tölgy idézi. A védett terület kiterjedése: 29 hektár.
A meglévő és tervezett természetvédelmi területek elhelyezkedését (a Natura2000 területek
megkülönböztetése nélkül) a TSZT alábbi melléklete ábrázolja:
101
21. ábra: A meglévő és tervezett természetvédelmi területek elhelyezkedése a TSZT alapján
13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA
A település zöldfelületi rendszerét a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az
út menti zöld sávok, az üzemek udvarai, a temetők zöldfelületei együttesen alkotják.
Nagykőrös zöldfelület-gazdálkodása igen kedvező, mivel alapvetően laza szerkezetű
beépítéssel bír, így a közterületi és a magántulajdonú zöldfelületek együttesen a települési
belterület igen nagy hányadát fedik le. A különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják
a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen
illeszkednek bele a térségi, tágabb ökológiai hálózatba.
A Nagykőrös környéki felszíni vizeket a Kőrös-ér vezeti természetes befogadójukba, a
Tiszába. Medrének bővítését a 2011-ben átadott uniós fejlesztés tartalmazta.
A fejlesztés során a Kőrös-ér Tiszáig tartó teljes 40 kilométeres hosszán javították a meder
vízáteresztő képességét a helyi szűkületek megszüntetésével, valamint a zsilipek és más
műtárgyak átépítésével. A főcsatorna 1200 méter hosszú városon belüli teljes szakaszát a
föld alá helyezték. A föld alá levitt szakasz felett négyhektáros zöldfelületet alakítottak ki.
A városon kívüli szakasz meder-rendezését természetbarát módon végezték el.
A fejlesztés Nagykőrösön kívül Kocsér, Jászkarajenő és Tiszajenő településeket érintette.
102
22. ábra: A Kőrös-ér a térségi elhelyezkedése, forrás: KÖTIVIZIG Szolnok, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Kőrös-
ér (AEP719)
A településen emellett négy tó található, melyek értékes vizes élőhelyek. A városi szövet
határán, abba szinte beékelődve további értékes zöldfelületi elemek növelik a település
környezeti minőségét, gondolva itt a gátra, a vásártérre, a zártkertekre, de akár a Pálfájára is.
A településszerkezetnek ezt a pozitívumát a későbbiekben is indokolt megőrizni.
A települést a frekventált fekvésű, koncentráltan elhelyezkedő, nagyobb területű zöldfelületi
egységek jellemzik, melyek nagyságuknál fogva ökológiailag kedvezőbbek.
A településen több olyan terület található, melyek zöldfelületbe vonása lehetséges. Köztük
igen értékes vizes élőhelyek is találhatóak. A település határában több olyan nagyobb
zöldfelületi egység található, mely kedvező átmenetet jelent a település zöldfelületi
környezete és a mezőgazdasági területek között. Ezek a zöldfelületek védelmi szerepet is
betöltenek. Egyes területek helyi védelmet élveznek. A környezetminőség szempontjából
rendkívül kedvező a település nagyarányú erdősültsége, és az összefüggő erdőtömbök a
településhez viszonyított fekvése. A jelentős mezőgazdasági területekkel is bíró település
magas háttér porszennyezésének kiszűrésében ugyanis az erdőtömbök jelentősége igen
nagy. Az erdőtömbök fekvése levegőtisztaság védelmi szempontból kedvező. A település
átszellőzését tekintve a Kőrös-ér zöldsávja szintén előnyös elhelyezkedésű.
Nagykőrös zöldfelületeiről elmondható, hogy ápolt, gondozott zöldfelületek jellemzik a
települést. A város külső megjelenéséért Nagykőrös város Önkormányzata (Képviselő-
testülete) különböző lakossági akciókat hirdet a lakosság számára. Az Önkormányzat a város
103
virágosításának elősegítésére – csatlakozva a „Virágos Magyarországért” címmel
meghirdetett országos pályázathoz - évről évre meghirdeti a „Virágos Nagykőrös” pályázati
felhívást. A pályázat sikerességét jól mutatja, a település szépsége mellett hogy 2011-ben
Nagykőrös elnyerte az "Arany Rózsa díj"-at, "A Virágos Magyarországért” Szervező
Bizottságának legmagasabb díját, valamint 2013-ban a Turizmus Zrt. különdíját. 2014. évben
a „Legszebb főutca” díjat vehette át városunk.., Ezen kívül lakossági fásítási akciót hirdet,
valamint fotópályázatot is különböző kategóriákban. A zöldfelületek többnyire
koncentráltabbak, és a települések frekventáltabb pontjain találhatók, a lakóterületeken az
utcai zöldsávok mellett csak kisebb teresedések találhatók. A településszerkezetből adódóan
főleg a belvárosban találhatók olyan szűk utcák, ahol az út menti zöldesítésre, fásításra – a
légvezetékeket is figyelembe véve – kevés lehetőség adódik. A zöldfelületeket tekintve
kedvezőnek mondható a város nagyarányú nyílt csapadék-elvezető árokrendszere, mely
fontos vonalas zöldfelületi összekötő elemet jelent a település nagyobb parkfelületei között.
A település zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egészséges, értékes faegyed található,
mely a zöldfelületek esztétikai és környezetminőségi értékét tovább növeli. A települési
zöldfelületek egyik nagykiterjedésű frekventált eleme a városközpont területe, mely
fenntartását a városközpont rehabilitációs beruházásnál prioritásként tűztek ki.. A belvárost
egymásba fűzött teresedések láncolata jellemzi (Szabadság tér, Hősök tere, Széchenyi tér,
Deák tér). A parkok együttes területe jelentős, amely a környezetminőség és a településkép
szempontjából is meghatározó. A belváros kedvezőtlen adottsága azonban, hogy a fő
közlekedési utak átszelik a településközpontot, melyet ezáltal nem csak a helyi, de az
átmenő forgalom is terhel.
Szintén nagy felületű egymáshoz közeli parkrendszert alkot a Cifrakert, a Múzeum kertje, a
közeli sportpályák és a csónakázó tó. Itt a zöldfelületek helyi klímamódosító pozitív hatással
is lehetnek a környezetminőségre, a szabadidős funkciók körének gazdagításával. A
csónakázótóhoz és a sportpályához szorosan kapcsolódik a helyi védelem alatt álló orchideás
terület, amely magas természetvédelmi értékű. Helyi természetvédelmi oltalom alatt áll a
település területén a Strázsadomb és a Gát területe, illetve néhány települési idős faegyed
(Pálfái basafa, Kincses makkfa, Régi basafa, Dezső Kázmér makkfa). Ezeken túl a település
több értékes, idős faegyeddel rendelkezik, - azok nyilvántartásba vétele, folyamatos
állapotfelmérése és megőrzése sürgető feladat. A települési védett zöldfelületek
összterülete a településen ~1,3 ha. A lakóterületi teresedések és a lakótelepek zöldfelületei
kb. 10 ha-t tesznek ki. Nagyobb zöldfelületi egységet képeznek mindemellett a települési
sportterületek (összesen 3,5 ha), valamint a strand területe, mely mintegy 1,8 ha. A
településen három temető található, összesen 27 ha-os területtel. A város zöldfelületei közül
kiemelkedik a református temető zöldfelületi és kultúrtörténeti értékeivel egyaránt. A
temető teljes területe védelemre értékes lehetne fasorai, kialakítása, építészeti
hagyományai, illetve az Arany János-i sírversek okán egyaránt. A temető, mint emlékpark,
akár turisztikai vonzerőt is jelenthet.
Hasonlóan kedvező terület a Gát térsége, melynek jelentőségét felismerve a
104
településrendezési terv építési tilalmat rendelt a területre. A jelenlegi piactér a Kálvin téren
található. Bár a terület kissé elhanyagolt, rendezetlen, gesztenyefái jelentős települési
értéket képviselnek. A város újabb zöldfelületi eleme lehetne a kórház mögötti fejlesztési
terület. Nagykőrös páratlan településszerkezeti értéke hogy a városkapuk helye még jól
kivehető a városban. Ezen városkapuknak a megfelelően kiemelt zöldfelületi megjelenítése
tovább fokozhatná a helyszínek helytörténeti jelentőségét.
Az önkormányzat fenntartásában több, mint 30 ha belterületi közterület van. Nagykőrös a
belterületén kívül is rendelkezik rekreációs célokat is szolgáló területekkel. A Pálfája a város
nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el, és a szabadtéri kikapcsolódás számtalan
formájához nyújt lehetőséget. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája, a
Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik.
A zöldfelületek tekintetében fontos említést tenni a település vizes élőhelyeiről is. A város
négy tavából jelenleg egy az, mely városi zöldfelületként kialakításra került, ez a Ceglédi út
menti csónakázótó. A Nagyerdőben található tó magántulajdonban van. A település másik
két tava (Sóki gödör, Velkei gödör) elhanyagoltabb állapotú, annak ellenére hogy mindkettő
jelentős zöldfelületi potenciált rejt magában. Rehabilitációjuk, funkcióval való megtöltésük
és a közhasználatra való alkalmassá tételük mindenképpen indokolt lenne.
A város zöldfelületei igen értékes faállománnyal rendelkeznek. A település maga is egy
fafajtáról, a kőrisfáról kapta a nevét, melynek állománya jelenleg is megtalálható
Nagykőrösön. Emellett széles körben alkalmazott a településen a hárs és a vadgesztenye, és
különlegességként említendő a vasfa.
A zöldterületi és ellátottsági mutatók (KSH 2006.) az azt követő állapot (2007 – 11.) szerint az
alábbiak szerint alakultak (KSH/TeIR „REMEK” adatbázis):
23. ábra: A nyilvántartott települési zöldfelület fajlagos értékének és a települési zöldfelület kiterjedésének
változása 2006-2011. között (m2
/fő, m
2), forrás: KSH, TeIR
A nyilvántartott zöldfelület nagysága 2010-ben több mint 293ezer m2, az 1 főre jutó közel
12m2.
105
Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2004. XII. 31. – 2013. I. 1. között (m2)
kereken +1 m2/fő, 2012/13-ban 12,5 m2/fő, az országos átlag alatt, de a megyei és járási
viszonyítási értékek fölött. Ezt mutatja be az alábbi TeIR diagram:
24. ábra: Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2004. XII. 31. – 2013. I. 1. között (m2/fő),
forrás: TeIR
Összegezve:
Nagykőrös, zöldfelületeit tekintve, igen kedvező helyzetű település. Ez részben köszönhető
zömmel egyedi telkes beépítettségének, mely a település méretéhez képest nagyarányú
magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez. Emellett nagy a településen a közterületi
zöldfelületek aránya is, ápolt közterületek jellemzik. A város régi vásárterei ma már igényes
közparkok, és bár a belvárosi területeken igen sok a szűk utcácska, azok is gyakran
torkollanak a kereszteződésekben teresedésekbe.
Igen kedvező a városon ökológia folyosóként keresztülhaladó Kőrös-ér széles zöldsávja,
illetve a Cifrakert, a Múzeumkert, a csónakázó tó és a sportpályák együttes, nagy kiterjedésű
rekreációs területe. Településképi szempontból értékes a belváros térrendszere műemléki
épületegyüttesével és zöldfelületeivel. A város határában található a vásártér, amely jó
adottságú, átmenetet képezve a bel- és a külterület között. A település egyes területei és fái
helyi értékvédelem alatt állnak, és számos olyan terület található még, melyben nagyfokú
zöldfelületi potenciál rejlik. A belterület és külterület határán található nagykiterjedésű
zöldfelületek pozitív hatással vannak a környezetminőségre, elválasztják a lakó- és
mezőgazdasági területeket.
Az önkormányzat által fenntartott zöldfelületeket az előzményi fejezet részletes táblázata
ismerteti, ennek összegzéseként megállapítja, hogy – a Pálfai parkerdő 5 ha-os külterületével
együtt – ez összesen 36,37 ha. Ezt összevetve a TeIR fenti 2010-es adatával (29,3 ha),
106
nagyságrendileg azonos, de enyhén csökkenő értéket (-6,5%) mutat. De ez valószínűleg az
eltérő adattartalom következménye.
14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
14.1 TELEPÜLÉSSZERKEZET -VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA:
Nagykőrös városa Pest megyében, Bács-Kiskun megyével határosan, a Duna-Tisza közének
déli részén található, Kecskemét és Cegléd városától szinte egyenlő távolságra.
Településszerkezetét a jellegzetes alföldi települési hagyományok nagyban meghatározzák. A
település tájhasználati hagyományait mindig is az agrárium határozta meg. A város a családi
gazdaságokon alapuló birtokszerkezetnek megfelelően gyarapodott, a határában hosszú
ideig feltehetően az extenzív gabonatermesztés és a külterjes állattartás volt a jellemző.
Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos
szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az
Alföldre jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott.
A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos
négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban
nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér
csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő
főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják.
A város Kossuth Lajos út – Kecskeméti út közötti, a vasútig terjedő negyede a legnagyobb
kiterjedésű, és a legmagasabban fekvő területe (Felszeg). Ide települtek egykor a város
tehetősebb családjai, melyet ma is számtalan, a XVIII. század közepétől a XIX. század
közepéig épült kisnemesi kúria jelez. Az akkori korszellemnek megfelelően többnyire
klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kúria jelentős építészeti
értéke a településnek. A kisnemesi kúriák építészetének méltó folytatását jelentik a XIX.
század végén, XX. század elején ezen a területen szintén nagyszámban épített eklektikus-
szecessziós polgárházak.
A városnegyedre – főként a városközponthoz közeli részein – a kanyargós, spontán
vonalvezetésű, sokszor keskeny, majd teresedésekbe torkolló utcák jellemzőek, melyek a
régi, hagyományos településszerkezetről árulkodnak. A település ezen városnegyedének a
szélén találhatók a település legnagyobb ipari létesítményei.
A város délkeleti, a Kecskeméti és a Szolnoki út által határolt negyede az elmúlt száz év alatt
indult gyors fejlődésnek. A városnegyed belső területei a Felszeg belső területeihez
hasonlatosak kanyargós utcácskáival, felbukkanó kisnemesi kúriáival és polgári lakóházaival.
A külső részen folyamatos telekosztások révén terjeszkedik a város, jelenleg is folynak itt
építkezések. Ebben a negyedben találhatók a megújult városi kórház és a település temetői,
107
melyek közül a református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket
is képvisel.
A Ceglédi és Szolnoki utak között elterülő Alszeg egykori településszerkezete csaknem teljes
mértékben áldozatul esett az 1826-os tűzvésznek. A tűzvész után sakktáblaszerűen, egymást
derékszögben keresztező utcákkal osztották újra a telkeket. A Kőrös-ér mente még a XX.
század elején is vizenyős terület volt, és bár a Ceglédi út felőli szakasza mára már beépült,
nagy része még mindig a település zöldfelületi szempontjából igen értékes egységet
képviselő ún. Gát területe.
A Kőrös-értől északra fekvő terület a település viszonylag fiatalabb lakóterülete. Itt található
a Ceglédi út túl oldalára is átnyúlva a „nagykőrösi városliget”, a település rekreációs övezete,
mely a Múzeummal, az azt körülvevő parkkal, a Cifrakerttel, a csónakázó tóval, a
sportpályákkal páratlan településszerkezeti zöldfelületi adottság.
A Kossuth út és a Ceglédi út között fekvő terület a város észak-nyugati negyede, a Tabán. A
városnegyed hangulatos régi utcácskái mellé sorra épülnek új lakóutcák is. A régi szűk utcák
szinte középkori hangulatot keltenek.
Nagykőrös településszerkezetéhez mindemellett szorosan hozzátartozik a külterületi
tanyástérségek viszonylag jelentős száma. A tanyák – mint településszerkezeti szempontból
szintén hagyományosnak tekinthető.
Nagykőrös térképére tekintve összességében jól látható, hogy belső magja szabálytalan,
sokszor szűk utcácskáival az egykori kétbeltelkes település lakóterületét jelzi, míg a
központból sugarasan kifelé haladva a szabályosabb szerkezetű, sokszor párhuzamos,
egyenes utcák, a nagyobb telkek az egykori szérűskert helyén kerültek kialakításra. A
településen az egykori városkapuk ma is jól kivehetőek. Az itt még fellelhető kétbeltelkes
települési mód sajátságos jellemzője a térségnek, történelmi és életmódbeli hagyományok
által meghatározott településszerkezet, ezáltal igen értékes, megőrzendő.
A település külterületén máig is nagykiterjedésű tanyás térség található, mely szintén a
településlakosságának agrárjellegű életmódjára vezethető vissza. A tanyák nagy része rossz
infrastrukturális állapotú.
Védett és karaktert hordozó városrészek:
Nagykőrös igen gazdag építészeti értékekben, melyek főleg a XVIII.-XIX. században épültek.
Az itt megtermelt nagykőrösi zöldségfélék és gyümölcsök jó híre az életszínvonal
emelkedését is meghozta a településnek, mely kedvezően hatott a település építészetére is.
A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen
egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek
is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően
hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára.
108
A XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig tartó építészeti hagyományokat őrzi a
többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kisnemesi kúria.
A XIX. század végén, XX. század elején emellett szintén nagy számban épültek a településen
eklektikus-szecessziós polgárházak is.
A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem
alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet.
A településen több értékes szobor, emlékmű, emléktábla, sírbolt található, melyek árnyalják,
gazdagítják a településképet, esztétikai élményt nyújtanak.
Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra
szorul. Országos viszonylatban – más hasonló nagyságú városokhoz képest – igen kedvező a
helyzet a tényező tekintetében.
A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a
városközpontot, bár a belvárosi nagy áthaladó forgalom kedvezőtlen a településképre és a
térrendszer használhatóságára nézve egyaránt.
Az egykori kétbeltelkes településszerkezet nyomai ma is fellelhetőek, a valamikori
városkapuk helyei a szerkezetben jól kivehetőek, azonban ezek az elemek nem kapnak elég
hangsúlyt a településképben.
14.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA
14.2.1 BELVÁROS
A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép
megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont
kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és
zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel,
a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és
látogatottságú településrész.
Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan
szükséges feladat. A város image-nak belső identitása is növelhető a belvárosi területek
fejlesztésével, de vigyázni kell, hogy ezek a terek ne kontrasztot teremtsenek a település más
területeivel szemben. Érdemes az alközpontnak tekinthető területeket is azonos mértékben
fejleszteni. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése,
aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális
fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A belváros adottságait figyelembe véve
itt elsősorban a köz-, oktatási és kulturális funkciók megerősítése a cél, de emellett
109
szükséges a gazdaság-fejlesztő funkció erősítése a szolgáltató szektorban, amely szerepet
jelenleg nem képes betölteni.
14.2.2 BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET
A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő
funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban
érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A
város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen
található építészeti értékek (Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése
szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként
a lakásépítésre kijelölt területek.
Az infrastruktúra fejlesztés területén a szennyvízhálózat teljeskörű kiépítését, továbbá a
megfelelő csapadékvíz elvezetést itt is meg kell valósítani.
14.2.3 KÜLTERÜLET
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedek
erőteljes fogyása nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításából és az építési
szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a jövőben, bár
tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani.
A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását,
valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják.
A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél,
amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás,
kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek
előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.
14.3 SZEGREGÁTUMOK, SZLÖMÖSÖDÖTT TERÜLETEK
Lásd részletesen a 22.2 fejezetben.
14.3.1 ALULHASZNOSÍTOTT, BARNAMEZŐS TERÜLETEK
Nagykőrös ipari fejlesztése a rendszerváltás előtt meglehetősen egysíkú volt. Mindenekelőtt
a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar
túlméretezett bázisát építették ki. Ezen felül a mezőgazdasági gépgyártás a téeszekhez
kapcsolódva volt jellemző, arányaiban azonban eltörpült a konzervgyártás mellett.
Nagykőrös 2006 eleje óta rendelkezik kiépített üzleti infrastruktúrával, ipari parkkal. Az ipari
népesség fogyását a város legnagyobb ipari üzemének, a konzervgyárnak a leépülése
eredményezte. A település területén lévő gazdasági telephelyek egy része ma
kihasználatlanná vált.
110
14.4 ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER
Nagykőrös Város Gazdasági programja alapján - 33/2011. (III.31.) ÖT. sz. határozat)
Az önkormányzat 1700-1800 vagyontárgyból álló vagyonállománya döntő többségben
forgalomképtelen. Ezek alapvetően a helyi közutakat, parkokat, tereket és műtárgyaikat öleli
fel.
A forgalomképes vagyon túlnyomó részét a cca.190 önkormányzati bérlakás adja, amelyeken
kívül néhány beépítetlen telekingatlan és sportlétesítmény tulajdonosa is az önkormányzat.
Ennek aránya az összvagyonon belül mintegy 11 %.
A beruházások során az érintett önkormányzati vagyonelemek értéke nő. A beruházásokkal
nem érintett további vagyonelemek fejlesztéséről a Kőrösi Vagyonkezelő Zrt. évente
készítendő felújítási terv alapján a Képviselő-testület dönt. Általánosságban elmondható,
hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az önkormányzat
növelni.
14.5 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI
A város számos történelmi öröksége a belvárosban található.
A gótikus stílusban épült református templom alapjait a XII. században rakták le. Az
évszázadok folyamán többször átépítették, mai formáját a XIX. században nyerte el. A
copfstílusú római katolikus templom az 1780-as években épült fel.
A központ meghatározó építészeti alkotása a városháza, amelyet az 1710-es években
kezdtek el építeni klasszicista stílusban, Az 1800-as években bővítették, a bővített rész a
copfstílus jegyeit viseli.
Az Arany János Református Gimnázium épületét Baumgartner Sándor építész tervezte a
kultuszminiszter megbízásából. A növényi ornamentikával díszített homlokzatú szecessziós
épület 1900—1901-ben épült.
A Szabadság tér déli oldalán áll a régi szálloda emeletes épülete, ma Nagykőrösi Arany János
Kulturális Központ, amely 1885 után épült fel. Az eklektikus stílusú épület meghatározó része
a városképnek. Szintén a Szabadság téren áll a Postapalota épülete, amely eklektikus-
szecessziós stílusban épült az 1900-as évek elején. Jelenleg kihasználatlan, felújítása
funkcióváltással tervezett. A Hősök terén áll a bíróság és a levéltár épülete, amely az 1920-as
évek neoklasszicista stílusát képviseli.
111
A Ceglédi út 8. szám alatt található Tímárház klasszicista stílusú ipari műemlék, amely az
1820-as években épült, jelenleg kávézó, cukrászda.
A belvárosban továbbá számos építészeti műemlékként számon tartott régi szecessziós vagy
eklektikus stílusban épült kúria is található. Nagykőrös társadalmának meghatározó rétege
volt a kisnemesség, amely építkezéseivel hozzájárult a mezőváros arculatának jellegzetesség
tételéhez.
A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép
megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont
kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és
zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel,
a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és
látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró
hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város image-nek, belső
identitásának növelése is elsősorban a belvárosi területek fejlesztésével növelhető. A
belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív
használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések
megvalósulása segíti az image növelését.
A jelenlegi városközpont gondozott, és reprezentatív megjelenésű ugyan, azonban azt
jelenleg 2 forgalmas útszakasz osztja 4 részre, mely által használhatósága, értékes
térrendszere, megjelenése és összhatása is nagyban sérül. A főközlekedésű utak kiváltásával
mozgalmas, lendületes, funkcionálisan is sokrétű, zöldfelületileg pedig sokkal impozánsabb
térrendszer kialakítására adna lehetőséget ez a központi terület.
A belvárosban a Postapalota felújítása a magánszféra bevonásával a műemlékmegőrzés mellett szintén hozzájárulna a gazdaságfejlesztéshez az épületek funkciójának megváltoztatásával, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi szolgáltató helyek, és irodák kialakítása révén.
15. KÖZLEKEDÉS
112
A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, közelében több fontos közlekedési folyosó is
fut. Ezek közül az egyik legjelentősebb a IV. és a X/b. páneurópai közlekedési folyosók közös
közúti ága, amely az M5 autópályán halad Szegedig. A IV. folyosó délkeleti irányban
Románia, Törökország és Görögország, északnyugati irányban pedig Ausztria és Németország
felé biztosít kapcsolatot. A X/b. folyosó Budapestet köti össze Belgráddal, s ott csatlakozik a
X. folyosó fő ágához Görögország felé. Nagykőrösről az M5 autópályát a 441. sz. főúton, vagy
a 4601. j. összekötő úton lehet elérni, ahonnan 15-20 percen belül megközelíthető. A
településtől északra halad a Budapest – Szolnok – Debrecen vasúti folyosó, amely a
Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) része. Nagykőrös ehhez a folyosóhoz vasúti
fővonallal kapcsolódik. A Budapest – Cegléd - Szeged vasúti fővonal közvetlen vasúti
kapcsolatot biztosít a város számára.
Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre
levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű közösségi közlekedési kapcsolat is
bizonyít.
15.1 HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZAT I KAPCSOLATOK
Nagykőröstől 10 km-re halad el az M5 autópálya, de nincs közvetlen kapcsolat: a 441.sz.
főúton csak Kecskemét belterületén át, vagy Lajosmizse felé a 4601 és 4608 jelű összekötő
utakon 30 km kerülővel érhető el.
A város főúthálózati kapcsolata a 441. sz. főút a 4. sz. főúthoz Cegléden átvezetve
csatlakozik. A főút 2x1 sávos, a 140. sz. vasútvonalat szintben keresztezi, forgalma
meghaladja a 9000 Ej/nap értéket.
A főút a városközponton észak-déli irányban áthalad, jelentős belső forgalmat is lebonyolít.
A város és a környező települések közötti forgalmat három összekötő út bonyolítja le: a 4601
jelű út kelet felé (Tiszakécske), a 4613 jelű Abony felé.
A 4614 jelű út Bács-Kiskun megyei csatlakozása nincs kiépítve.
A város vasúti megközelítése jó: a 140. sz. Cegléd – Szeged vasútvonal Budapest és
Kecskemét felé jelentős utasforgalmú. Kedvezőtlen, hogy a vasútvonal a belterület nyugati
határát érinti, az állomás gyalog csak kis területről érhető el.
Távolsági autóbuszjárat biztosít kapcsolatot Cegléd – Jászberény, Szolnok és Kecskemét –
Kalocsa felé. A Volánbusz helyközi járatai elsősorban Cegléd és Kecskemét felé a 441. sz.
főúton, illetve Abony és Tiszakécske felé bonyolítják le az utasforgalmat.
15.2 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
113
A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán, a
kelet-nyugati tengely (4601 jelű út) a Pótharaszti utca – Kossuth Lajos utca – Szolnoki út
irányban. A 4601 jelű út a vasútvonalat aluljárón keresztezi. Az úthálózat szerkezete miatt az
átmenő és a városon belüli forgalom a városközponton (Szabadság tér) áthalad.
A városrészek települési gyűjtőút hálózata is a főutakhoz csatlakozik, a déli városrészek
forgalmát a Petőfi Sándor út és Ady Endre utca vezeti a Kecskeméti útra, az északi
városrészben az Abonyi út a Ceglédi útból ágazik el.
A belterületi úthálózat kiépítettsége kedvező, a 100 km-t meghaladó úthossz közel 80 %-a
burkolt út.
15.3 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
A település belső utasforgalmát jelentős részben a Volánbusz helyközi járatai bonyolítják le.
Az egyetlen városi járat (2481 számú) a vasútállomás és a kórház között közlekedik.
A Cegléd és Kecskemét irányú járatsűrűség nagy, de a csúcsidőszakban túlterheltek a járatok.
A közösségi közlekedéssel rosszul ellátott területek a város dél-nyugati és észak-keleti részét
jelentik.
Az autóbusz-állomás a Szabadság téren a sugaras hálózat központjában van: kapacitása,
állapota megfelelő.
15.4 KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út
mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban
szükséges. A Szabadság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben
készült el és adták át a Kecskemét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres
kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A
kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a kerékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a
kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten elkészült a Nagyköröst Cegléddel
összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A beruházás forrásokra vár.
15.5 PARKOLÁS
A vasútállomás előterében kis kapacitású parkoló van, P+R rendszer nem működik. Jelentős
közterületi parkoló a városközpontban a Széchenyi téren, illetve a Ceglédi út mentén
kereskedelmi központokhoz kapcsolódva épült.
114
16. KÖZMŰVEK
16.1 VÍZIKÖZMŰVEK,
16.1.1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS
A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült. A gáz és villamos hálózat
kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások
90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (forrás: KSH). A szennyvíz elvezető rendszer és a
vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó.
Nagykőrös város közműves vízellátását 2012. június 29 -tól a BÁCSVÍZ Víz és
Csatornaszolgáltató Zrt. biztosítja.
A város vízmű-telepe a Kocséri úton 1979-tól üzemel. A vízmű 2000 m3-es felszíni
víztározóval a Kálvin téri, 1976-ban épült 700 m3-es 43 m magas – hidroglobusz -
víztoronnyal, gáztalanító berendezéssel, klórgázzal történő fertőtlenítéssel, nyomásfokozó
gépházzal, 5000 m3/d kapacitással rendelkezik. A fejlesztések során a Törteli kutak közül 2
db került beüzemelésre, 2000 l/p vízhozammal. A vízmű telepen vízkezelés további
fejlesztésével vas-, és mangántalanító berendezéssel bővült. A településen szolgáltatott
ivóvíz minősége megfelel a hatályos előírásoknak.
A városban 1981 és 1987 között Jelentős mértékű vízhálózat építés történt. Megkezdődött
az acél csövek felújítása, cseréje. KM PVC csövekkel. A program végén 60 km fölé bővült a
városban a vízhálózat hossza, közel háromezer ingatlannak lett lehetősége egészséges
ivóvízhez jutáshoz, amely a teljes lakosság 34%-át jelentette.
A város pályázat útján 2004. évben nagy volumenű hálózat építést bonyolított le. 2004 év
során 52 km vízhálózat épült KPE anyagú vezetékből és átadásra került 3854 db vízkötés,
ennek eredményeként a városi vízhálózat korszerűnek mondható. Ennek megfelelően 2005.
évtől 126 km fölé nőtt a városban a vízhálózat hossza, és elmondható volt, hogy a polgárok
mindegyike (24 ezer fő) egészséges ivóvízhez juthat. A legrégebbi vezetékek, melyek építési
ideje a ’60-as évekre datálható, nem több mint 25 %.
Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseiben kiemelt helyet kap a víztisztító telep
korszerűsítése, mely során a vas-mangántalanítás mellett (jelenleg autokatalitikus tölteten e
két komponens kerül eltávolításra) az ammónium eltávolítása is megtörténne biológiai úton
vegyszer nélkül. A projekt keretében a vízbázis bővítése is megtörténik, hálózat
rekonstrukció mintegy 3 km hosszban kerülhet kivitelezésre. Ezen munkák mellet a teljes
vízhálózat mechanikai tisztítása is megtörténhet.
A város vízfogyasztásának jellemzői:
Vízbázisok kapacitása, kitermelhető víz elméleti mennyisége: 4320 m3/nap.
115
Napi átlagos vízigény, átlagos vízfogyasztás: 1900 -2000 m3/nap
Termelt ivóvíz mennyisége (2014): 709000 m3/év, 1942,5 m3/d
- háztartások részére értékesítve (2014): 424623 m3/év, 1163,3 m3/d
- gazdálkodók részére értékesítve (2014): 53867 m3/év, 147,6 m3/d
- intézmények részére értékesítve (2014): 39176 m3/év, 107,3 m3/d
Az azbeszt anyagú csövek meghibásodásában a magas talajvíz, esetleg a vezeték nem
megfelelő mélységi elhelyezése és a nem megfelelő teherbírású utakon lebonyolódó jelentős
(teher) forgalom dinamikus terhelése játszik fő szerepet. A felújított szakaszokon KM-PVC és
KPE csöveket építenek be (a gömbgrafit nagyon drága), melyek élettartama 30-50 év. A város
vízellátó hálózatának állapota jellemzően megfelelő, de a 1980-as évek előtti azbesztcement
nyomóvezetékek felújítása, rekonstrukciója szükséges. A településen szolgáltatott ivóvíz
minősége megfelel a hatályos előírásoknak, de a vezetékhálózat, mint már jeleztük közel fele
is felújításra, cserére szorul.
Megállapítható, hogy a kellő vízkezelési technológiák, vas-, mangántalanítás, ammónium ion
eltávolítás, gáztalanítás, szakszerű üzemeltetése mellett a lakosság egészséges ivóvízzel való
ellátása hosszútávon biztosítható.
16.1.2 SZENNYVÍZELVEZETÉS
Nagykőrös egyik komoly infrastrukturális hiányossága volt a szennyvízhálózat nem megfelelő
kiépítettsége. A településen 2006-ban 2915 lakás volt rákötve közcsatorna hálózatra, ez alig
több mint az összes lakásszám 28 %-a. Azoknál a lakásoknál, ahol nem volt közüzemi
csatorna a szennyvizet szikkasztóaknába, vagy zárt szennyvíztárolókban gyűjtötték, de ezek
vízzárósága megkérdőjelezhető. A szikkasztóaknák magas száma miatt a település alatt egy
„szennyvízlencse” alakult ki. A szippantott szennyvizet a KŐVA- KOM Nonprofit Zrt az akkori
nevén Kőrösi Vagyongazdálkodási Zrt. szállította a szennyvíztelepre.
A városi szennyvíztisztító telepre kerülő, csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantott
szennyvizet a telep nem volt képes kezelni, nem volt képes funkcióját ellátni, nem felelt meg
a kor követelményeinek, az elfolyó, „tisztított” szennyvíz nem teljesítette a hatályos
előírásokat.
A 163/2004. (V. 21.) sz. kormányrendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) sz., a Nemzeti
Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról szóló kormányrendelet
szerint a 15.000 LE feletti terhelésű területeken a közműves szennyvízelvezetés és
szennyvíztisztítás megvalósításának határideje 2010. december 31 volt.
Nagykőrös kész vízjogi engedélyezési létesítési, valamint kivitelezési tervekkel rendelkezett
ezen feladatok megoldására. 2007-ben pedig pályázatot nyújtott be a KEOP keretében. A
KEOP pályázaton nyertes pályázattal és önerővel megtörtént a város szennyvízcsatorna-
hálózatának és szennyvíztisztító-telepének fejlesztése.
116
A város szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának jelenlegi helyzete:
Szennyvíztisztító telep kapacitása: 3600 m3/nap
Szennyvíztisztító telepre érkezett szennyvízmennyiségek (2014): 825217 m3/év 2260
m3/d
Zárt tárolóval – szippantással megoldott ingatlanok számara, és szennyvíz-mennyiségére
nincs megfelelő adat. A szippantott szennyvizek szennyvíztisztító-telepre történő
szállítójának közszolgáltatója a KÖVA-KOM Zrt.
Megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések 2007-2014 között és tervezett fejlesztések
2014 után:
2011-2012 év során kivitelezésre került 74 km gravitációs szennyvízcsatorna kb. 5500
házbekötéssel.
Megépült 3 db átemelő, mely az összegyűjtött szennyvizet juttatja el a
szennyvíztisztító telepre.
A csatornahálózaton mintegy 3 km nagyátmérőjű szennyvízcsatorna (főgyűjtő)
rekonstrukciója valósult meg.
A szennyvíztisztító telep megújult, mivel az eddigi mechanikai tisztítás és tavas
tisztást „lecserélve” korszerű A2/O technológiával biológiai szerves anyag, ammónia
és foszfor eltávolítás került kialakításra.
A 2014 utáni fejlesztésnek irányozható elő a szennyvízcsatornázás teljes kiépítése, és
a további házi bekötések megvalósítása.
16.1.3 CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS
A térségben elsőrendű feladat a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedések
megtétele a felszíni vizek és felszín alatti vizek vonatkozásában. A feladatokat hatályos
környezetvédelmi jogszabályok határozzák meg. A település vízfolyásai a Tisza vízgyűjtőjéhez
tartoznak. Nagykőrös közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatók:
- Kőrös-ér
- Gógány
- Peitsik-ér
Ezek közül a legjelentősebb a Kőrös-ér, a másik kettő csak időszakos vízfolyás. A Kőrös-ér
40,3 km hosszú, vízgyűjtő területe a Kőrös- éri öblözet. Ez a térség fő belvíz elvezető
főcsatornája, és egyben a keletkező tisztított szennyvizek befogadója is. A Körös-ér jelenleg
élővíz, melybe jogszabály a csapadékvíz közvetlen bevezetését nem teszi lehetővé.A vízfolyás
vízminőségileg erősen szennyezett, főleg nyáron kisvízállások idején. A Közép-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi a
vízminőségét a torkolati szelvénynél (a felszíni vizek minőségének meghatározása az MSZ
12749 szerint történik).
117
2006 évben a csapadék vízelvezető hálózat a település kevesebb, mint 40 %-án volt csak
kiépítve, ebből 17.270 méter nyílt árkos, 22.920 méter fedett rendszerű. Az önkormányzat
2006-ban elhatározta, hogy a belterületi belvízi problémák megoldása érdekében részt vesz,
a belterületi vízrendezések pályázati programjában. A program keretében, részben pályázati
finanszírozásból elkészíttette a település belterületére vonatkozó csapadékvíz elvezetési
engedélyezési terveket. A város egyes külterületi részei belvíz-veszélyeztetettek, legutoljára
2000-2001-ben volt ebből probléma, de komolyabb anyagi károk nem keletkeztek. Az állami
illetve magán tulajdonban lévő vízrendezési művek állapota a folyamatos, évek óta
halmozódó fenntartási és üzemeltetési forráshiányok miatt nem éri el a műszakilag előírt
igényszintet.
Nagykőrös és környéke csapadékvíz elvezetését gyakorlatilag a Kőrös-ér belvíz főcsatorna
valósítja meg, mely a becsatlakozó kisebb csatornák és belvízelvezetések vizét egészen a
Tiszáig juttatja el. Az összegyűjtött csapadékvíz a belvízelvezető csatornákon keresztül a
Kőrös-érbe és a Kürti-lapos csatornába kerül, mely utóbbi a Kőrös-érbe majd a Tiszába
torkollik. A Kőrös- ér csatorna 40,312 m hosszú és mára a folyamatos karbantartás és
kaszálás eredményeképpen legalább egy partja egész hosszában járható. A Kőrös-ér átfogó
rekonstrukción esett át 2008-2010-ig, melyet európai uniós keretből valósítottak meg.A
város Önkormányzata az elmúlt években jelentős csapadékvíz-elvezetési fejlesztési
programot tűzött ki célul, melynek megvalósítása több részben megtörtént.
projekt Megvalósult feladat befejezés
Nagykőrös Város legkritikusabb területeinek csapadékvíz elvezetése (KMOP-2008-3.3.1/B-0023)
- Csapadékvíz-gyűjtő árkok építése, csatorna felújítása.
- zárt csapadék csatorna: 9296 m,
- földmedrű árok: 29771 m,
- burkolt csatorna és áteresz: 7316 m, és 7422 m
- folyóka: 1113 m
- Tisztító és víznyelő akna: 463 db
2010.08.31.
Nagykőrös város kritikus területeihez kapcsolódó csapadékvíz elvezetése II. ütem (KMOP-3.3.1/B-10-2010-0004)
- 17 utcában épült ki a csapadékvíz elvezető rendszer
- földmedrű árok: 582 m,
- burkolt árok: 570 m,
- zárt csapadékcsatorna: 853 m
- áteresz: 169 m
- támfal: 58 db
- tisztító és víznyelő akna: 88 db
2011.10.31.
21. táblázat: megvalósult csapadékvíz elvezetési projektek
A jelentős csapadékcsatornázás biztosítja a belvízveszély, valamint az úthálózat
tönkremenetelének csökkenését. A csapadékvíz-elvezetés további fejlesztésére egységes
csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítése javasolható.
118
16.2 ENERGIA
16.2.1 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS
16.2.1.1 VILLAMOS ENERGIA
Nagykőrös villamos-energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. A város villamos ellátását a
Városföldi 120 KV-os állomásról biztosítják, a településen 2 db 120/20 KV-os transzformátor
üzemel. A jelenlegi rendszer hosszú távon ki tudja elégíteni a város és a környező kisebb
települések villamos energia igényét. A hálózat állapota megfelelő, a vezetéke nagy része
légkábel, csak a központi részeken van földkábel. A közvilágítás a belterületi részeken
mindenhol teljes, állapota korszerű.
A nagyfeszültségű (120 KV-os) hálózat 100 %-ban légvezetékes, a szekunder hálózat (0,4 KV)
40 %-ban légkábel, 60 %-ban légvezeték. A település belterületén 100 %-ban kiépült a
villamoshálózat. Egy 2005 évben készült felmérés alapján a külterületeken 995 tanya
található, melyek közül 128 db nincs villamosítva, a villamos hálózatra nem csatlakozott
tanyák közül 66 db lakott állandóan. Ezek villamosítása gazdasági szempontból nehezen
megoldható.
Középfeszültségű hálózatok
- A kisfeszültségű 0,4 kV-os erősáramú villamos energia hálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100 %-os.
- A kisfeszültségű hálózatok - energiaellátás és közvilágítás - kialakítása a városközpontban földkábeles, míg a belterület további beépítéseinél oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerű.
- A belterületen több utcában fordul elő ún. közös oszlopsoron lévő hálózatszerelés a 20 kV-os középfeszültségű és a 0,4 kV-os kisfeszültségű, valamint a közvilágítás villamos hálózatot illetően.
Közvilágítás
Nagykőrös város közvilágítási rendszerének táppontjait a 20/0,4 kV-oszloptranszformátor
állomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik. Az innen kiinduló
közvilágítási áramkörök a közvilágítási berendezések a kisfeszültségű szabadvezeték
hálózatok tartószerkezeteire szerelten valósultak meg. A közvilágítási rendszer kiépítettsége
is gyakorlatilag 100 %-os, minden utcában megtalálható. A jelenleg üzemelő közvilágítási
hálózatok és berendezések változatos arculatot mutatnak. A közvilágítás a főútvonalakon és
a központi belterületen megfelelőnek minősíthető, míg a település egyes részein irányfény
jellegű. A városon átvezető főutak mindenütt Na lámpás közvilágításúak. A többi
városrészben is előfordul Na lámpás közvilágítás, de nem jellemző.
16.2.1.2 HŐENERGIA ELLÁTÁS
119
Nagykőrös városában a hő-ellátás - főzés, fűtés, meleg-víz előállítás - nagyrészt vezetékes
földgázellátással történik. A város gázhálózatát TIGÁZ Zrt. üzemelteti. Az ingatlanok kis
hányadának hőenergia ellátásánál még mindig jelen van a palackos PB-gáz, villamos-energia
illetve hagyományos tüzelőanyag.
Nagykőrös város vezetékes földgázellátását a TIGÁZ Zrt. biztosítja, 2006-ban a lakosság 70 %-
a vette igénybe a szolgáltatást (7190 fogyasztó).
A településen a közintézmények és közüzemek termikus energiaigényének (fűtés, meleg-víz)
teljes körű kielégítését földgázzal oldják meg. A hálózat állapota megfelelő, 2000. óta
folyamatosan tart a kisnyomású hálózat rekonstrukciója, az elöregedett acélcsöveket cserélik
ki.
A város gázellátását részben középnyomású hálózatról - ingatlanonkénti
nyomásszabályozóval - kerül biztosításra, részben a középnyomású hálózaton létesített
körzeti nyomásszabályozón keresztül – városközpont, óvárosi - kisnyomású hálózatról kerül
ellátásra.
25. ábra: A város 10 éves gázfogyasztási adatai 2004, 2009, 2014 évekre, forrás: TIGÁZ Zrt.
A fogyasztási adatokból jól látható, hogy a lakossági fogyasztás10 év alatt több min 40%-kal, míg a nem lakossági fogyasztás, még jobban 57%-kal csökkent.
16.2.1.3 TÁVHŐELLÁTÁS
Nagykőrös város távhő közszolgáltatását KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. biztosítja. A Bárány úti
fűtőmű három db, egyenként 1,74 MW/db teljesítményű, gázfűtésű, TK-1,5 típusú kazán (1
0
2000000
4000000
6000000
8000000
10000000
12000000
14000000
2004 2009 2014
szolgáltatott lakossági gáz(m3)
szolgáltatott nemlakossági gáz (m3)
120
db PGG-160 típusú, 2db Weishaupt WM-G20/2-A ZM égőfejjel) működik, amelyek mind a
távfűtés, mind a használati meleg-víz (HMV) előállítására szolgának. A kazánok kapacitása
elegendő a 480 lakás táv-hő ellátására. Egy kazán meghibásodása esetén maradék két kazán
is képes a szolgáltatásban előírt hőfok biztosítására. A kazánok mind a távfűtés, mind a
használati meleg-víz előállítására szolgálnak, és biztosítják a lakótelep 480 db lakásának
fűtését és meleg-víz ellátását. A fűtőműben továbbá működik egy gázmotor, mely kapcsolt
áram és hőtermelésre szolgál. A gázmotor üzemeltetője a Perkons Kft.
A Kecskeméti úti fűtőmű szintén három db kisnyomású egyenként 317 KW/db teljesítményű,
gázfűtésű COSMO-HOVAL típusú kazán működik. A kazánok mind a távfűtés, mind a
használati meleg-víz előállítására szolgálnak és biztosítják a lakótelep 54 db lakásának fűtését
és meleg-víz ellátását, továbbá 8db üzletének fűtését, ebből 3 db-nak a meleg-víz ellátását.
Értékesített hőmennyiség és a fogyasztók számának alakulás a városban:
Lakosság Közület Összesen
Hőmennyiség (GJ) 13508 490 13998
Szolgáltatott meleg víz ezer m3
12,5 0,032 12,532
Fogyasztók számának megoszlása (db)
534 8 542
22. táblázat: Fogyasztói megoszlás 2014. évre vonatkozóan, forrás: KÖVA-KOM Zrt.
A fejlesztéseket a KÖVA-KOM Zrt. 2013. szeptember-októberben kezdte meg a Bárány úti
fűtőmű I. és II. VASFA kazánjain az eredeti 1970-ben telepített gázégőfejet korszerű
Weaihaupt WM-G20/2-A/ZM cserélte le önerőből. A beruházás célja, hogy a
környezettudatosságot szem előtt tartva a korszerűtlen égőfejek cseréjét követően a fosszilis
energiafelhasználás csökkenthetővé vált, ezzel is hozzájárul az üzemeltető a fenntartható
fejlődéshez. Az új gázégőfejek a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelnek,
üzemelésük gazdaságosabb, hatásfokuk magasabb, beüzemelésüket követően közel 10%-os
energia megtakarítást realizálódott.
2014-2020 időszakra vonatkozóan fejlesztési terv között szerepel 3 db 45 kW-os
teljesítményű kondenzációs kazán beüzemelése.
A kis energiaigényű berendezésekkel várható a nyári használati meleg víz termelés
megoldása a nagyenergia felhasználású gázkazánok kiváltásával. Az energiafelhasználás
racionalizálásával jelentős energia megtakarítást lehet elérni, melynek következtében a
fosszilis energiafelhasználása és a káros anyag kibocsájtása csökkenne.
A fejlesztési elképzelés sarokpontjai:
121
- A 3 db 45 kW-os teljesítményű kondenzációs kazán beüzemelésével a kis
energiaigényű berendezésekkel kívánnák a nyári használati meleg víztermelést
megoldani a nagy energia-felhasználású gázkazánok kiváltásával.
- A primer kör teljes körű felújítása, kazáncseréje, távvezeték-hálózat és szerelvény
cseréje. A nagy-volumenű beruházás következtében a távhőtermelésnek az elosztói
központokig történő teljes korszerűsítése valósulna meg.
16.2.1.4 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA
Biomassza
A város megújuló energia felhasználásánál elsősorban biomassza felhasználás kerülhet szóba. A zöldhulladék felhasználásának célja egy erre alkalmas intézmény fűtési rendszerének átalakítása pellet üzemű kazán behelyezésével, mely így kiváltaná a jelenlegi fosszilis energiára épülő rendszert.
Geotermikus energia
A városban B-648 kataszterszámon egy hévízkút található, a kút talpmélysége 950 méter, a 130
l/perc, a kitermelt víz hőfoka 48 o
C. Jelenleg a városi strand termálmedencéjét töltik ezzel a
vízzel, de az Önkormányzat tervei között szerepel egy rehabilitációs centrum létesítése a kórház
mellett, amelyben tovább hasznosítanák ezt a hévizet.
16.3 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
16.3.1 VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÁLÓZAT
Nagykőrös város távbeszélő hálózati ellátását a T-Com Rt. biztosítja. A nagykőrösi fogyasztók
53-as hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. A településen a vezetékes
telefonhálózat kiépítettsége belterületen teljes. A szolgáltató a T-Com Rt., a távbeszélő
fővonalak száma jelenleg közel 6.700 db. A mobil szolgáltatók közül mindháromnak van
megfelelő térereje a városban, a T-Mobile-nak és TELNOR-nak van egy bázisállomása is a
Kárász utca 7-ben. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban
100 %, a központtól távolabbi részeken a hálózat kiépítettsége kb. 40 %-os, a bekötött
lakások száma 2900 db volt 2006-ban. Ez a kábeltelevíziós ellátottság jelentős növekedése
2014-re több mint duplájára emelkedett.
A nagykőrösi távközlési központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen
alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles
kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki.
A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a
kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek
122
elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően föld- vagy légkábeles
kivitelezéssel épültek ki.
A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az térségben T-Com Rt. színvonalas
szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az
Internet, e-mail, Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős
tartalék kapacitással rendelkeznek.
16.3.2 VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYEK
Nagykőrös város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető.
A város vonzáskörzetében a mobil távközlést szolgáló bázisállomások és adóberendezések üzemelnek. A mobil távközlés - T-Mobile, Telenor, Vodafone - a városban teljesnek mondhat
16.3.3 TELEKOMMUNIKÁCIÓ
A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Nagykőrös város területén.
A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg.
Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján.
123
17. KÖRNYEZETVÉDELEM
A város aktuális települési környezetvédelmi programmal nem rendelkezik.
17.1 TALAJVÉDELEM
Nagykőrösön a jellemző talajtípus a homok, homokos vályog talaj, mely jó minőségével
kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdasági művelés számára.
A rendszerváltást követően a szántóterületek nagy része magánkézbe került, megszűntek a
nagyüzemi táblák, a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi belvízcsatornák
és a földút-árok hálózat nagy része elbontásra került, a drénhálózat műtárgyainak zöme nem
funkcionál, a gépészeti berendezések nagy részét eltulajdonították, ezért a
mezőgazdaságilag hasznosított területek egy része belvízveszélyessé vált. A műtrágyák és a
növényvédőszerek felhasználása visszaesett, a talajok savanyodása, a talajszerkezet romlása
és a deflációs érzékenység fokozódik.
A természetes talajjavítás még nem vált gyakorlattá (még nem jött vissza a gyakorlatba). A
nitrátterhelés azonban a sok helyen szakszerűtlenül tárolt, helytelenül adagolt műtrágyák és
a hígtrágyák miatt növekedett. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni
védelméről szóló rendelet Nagykőröst nem sorolta nitrát érzékeny terültek közé.
A szennyező hatások közül kiemelt problémát jelent a szilárd és folyékony hulladékok, ipari
eredetű hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából és a közlekedésből
származó talajszennyezés. A város határában található szigeteletlen szilárd hulladéklerakó
lezárásra került.
Problémát jelentenek a városból kivezető utak mentén illegálisan elhelyezett szeméthalmok
is. A másik nagy talajszennyező forrás a város belterületén a kommunális szennyvíz
csatornahálózat megépülése után szinte teljesen megszűnt. A közlekedésből eredő
szennyezés a levegő közvetítésével kerül a talajba, mértéke nem ismert.
Nagykőrös környékén a szélfogó fasorok állapota megfelelő, ezért a deflációs károk kevéssé
jelentkeznek.
17.2 VÍZVÉDELEM: FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
A település vízfolyásai a Tisza vízgyűjtőjéhez tartoznak. Nagykőrös közigazgatási határain
belül az alábbi kisvízfolyások találhatóak: Kőrös-ér, Gógány ér - Peitsik-ér.
Ezek közül a legjelentősebb a Kőrös-ér, a másik kettő csak időszakos vízfolyás. A Kőrös-ér
40,3 km hosszú, vízgyűjtő területe a Kőrös éri öblözet, ez térség fő belvíz elvezető
főcsatornája és keletkező tisztított szennyvizek befogadója is térségben. A Kőrös ér élővíz,
ebbe szennyvíz közvetlen bevezetése tilos. Vízminőségileg erősen szennyezett, főleg nyáron
124
kisvízállások idején. A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség
és a Vízügyi Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi a vízminőségét a torkolati szelvénynél.
A múltban mért kedvezőtlen vízminőségi adatok mára már jóval kedvezőbbek, a
belvízcsatorna szennyvíz – paraméterekkel rendelkező vize is tisztult, nagyrészt az ipari
terhelő források (pl. Nagykőrösi konzervgyár) megszűnését, valamint az új bevezetők
környezetvédelmi követelményeknek megfelelőbb üzemelését követően. A felszíni vizek
terhelése azonban alapvetően az új szennyvíztisztító üzeme belépésével csökkent, ahonnan
egyrészt a kikerülő tisztított víz minősége megfelel a határértékeknek, másrészt a csatorna
rákötések számával arányosan csökkent az illegális bevezetések mennyisége.
A város közigazgatási területén 4 állóvíz található, ebből három belterületen és a Tőzeges-tó
a belterülettől ÉNy-ra. A belterületi állóvizek minőségét befolyásolják a nyílt vízfelületi arány,
a csapadékviszonyok, a tavakban az oldott oxigén mennyisége és ennek függvényében a vízi
élővilág állapota is. A magántulajdonba került Tőzeges-tó jó vízminőségi állapotban van.
A felszín alatti vizek közül a talajvíz mélysége 2-5 méter közötti, mennyisége jelentős, bár az
közlemúltban a talajvízszint csökkenése volt megfigyelhető. A talajvíz kémiailag túlnyomóan
kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos, a nátrium és a szulfát tartalom is magas. Az
évtizedeken keresztül csatornázatlan belterületi részeken valószínűsíthető a magas nitrát
tartalom, illetve a bakteriológiai szempontból a fekáliás szennyezés, a településen magas
számban volt szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtő aknák miatt. A rétegvíz 200 méternél
mélyebb rétegben található, főként negatív nyomásállapotban. Ez utóbbi tény miatt kiemelt
figyelmet kell fordítani a talaj és talajvíz szennyezésének csökkentésére, mert a szennyezett
talajvíz leszivároghat a rétegvíz bázisokba. A városi vízmű és egyéb víztermelő kutak a 200-
300 m mély vízadó rétegekből veszik ki a szükséges ivóvíz minőségű vízmennyiséget. A
terület vízadó rétegei a felettük található vízzáró rétegeknek köszönhetően védettek, de a
nagyszámú fúrás mentén leszivárgó szennyezett vizek veszélyeztetik a rétegvizeket. A
szennyvízhálózat hiányában a sekélyebb mélységű vízadó rétegek nagyobb veszélynek
vannak kitéve. A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába
tartozik.
A városban B-648 kataszterszámon egy hévízkút található, a kút talpmélysége 950 méter,
vízhozama 130 l/perc, a kitermelt víz hőfoka 48oC. A városi strand termálmedencéjét töltik
ezzel a vízzel, de balneoterápiás célra is felhasználható.
Összefoglalva, a város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi
ivóvízbázisok, a felszíni és felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A város értékes
termálvízkészlettel is rendelkezik. A múltban – az előző IVS és Helyzetfeltárás időszakában –
még jelentősebb környezetvédelmi, vízminőségi és egyben talajszennyezési problémák
döntő hányada megoldást nyert az új szennyvíztisztító üzembe lépésével, a Vizi közmű
ellátás folyamatos növelésével, a víz- és csatornahálózatok bővítésével, továbbá egyes
koncentrált szennyezőforrások (ipari üzemek, szeméttelep) kiiktatásával.
125
A talaj- és vízvédelmi szempontból egyaránt jelentős szennyvíz elvezetési és tisztítási
adatokat a TeIR adatbázis alábbi grafikonjai mutatják.
26. ábra: A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége
egy lakosra (m3), forrás: TeIR
A városi adat 2012-re meghaladta a járási átlagot, az országos átlag alatt maradt, de
megközelítette a megyei mutató értékét. A felülvizsgálat során ez utóbbi környezeti
jellemzők összehasonlítására nyílik mód. A „REMEK” adatbázisból a közműollóra vonatkozó
adatok változása releváns a lakókörnyezet minősége és települési környezetvédelmi
szempontból. A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve. A
csatornázottság mértéke 2012-re megközelítette a 80%-ot. Ennek megfelelően a Vizi közmű
olló fokozatosan zárul, 2012-től a megyei városi átlagértéknek megfelelő.
27. ábra: A közműolló alakulása, forrás: KSH/TeIR
126
Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza hosszú stagnálást követően nőtt,
vagyis a közműolló nyílása szűkült. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és
földvédelmi szempontból kedvező, a 2006-os állapothoz képest mintegy 56%-os javulást
jelez.
Az adatok javuló tendenciát mutatnak, de még mindig csatornázottsági hiányra
(ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet. Ennek mértéke a 79%-os bekötöttség alapján 21%.
Ehhez azonban a város lakásállományának sajátos eloszlása, a külterületi ingatlanok (tanyák)
magas aránya is hozzájárul. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 77%, e két
mutató alapján még kedvezőbb közműolló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba
kötött lakások közel mindegyike rendelkezik csatorna bekötéssel.
17.3 LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM, ZAJ- ÉS REZGÉSÁRTALMAK ELLENI VÉDELEM
Nagykőrös levegőtisztasági állapota kedvező. Légszennyező ipari tevékenység nem folyik, a
kommunális üzemi szennyezések (régi szeméttelep és régi szennyvíztelep) felszámolásra
kerültek és a lakossági eredetű levegőszennyezés sem jellemző. A településen magas %-ban
alkalmaznak gázfűtést. A település jó levegőminősége a nagyarányú erdőterületeknek
köszönhető, a várost ÉNy-ról egy több km széles erdőterület övezi, így az uralkodó szélirány
által szállított szennyezések csekély része jut a városba, ezen kívül a település belterületén is
magas a zöldfelületek aránya, mely szintén elősegíti a jó levegőminőséget.
Ehhez hozzájárul az is, hogy a várost jelenleg elkerülik a gyorsforgalmi és elsőrendű főúti
hálózat elemei. Viszont Nagykőrösön és városközponti részén tradicionálisan keresztülhalad
a Budapest – Cegléd – Kecskemét, 441.sz. főút nyomvonala, valamint az ezzel lényegileg
párhuzamos vasúti fővonal. A főút keresztezései a rá haránt irányú mellékutakkal ugyancsak
a város központi területeit érintik, ezek forgalma azonban levegőtisztaság-védelmi
szempontból még az elviselhető határértékeken belül marad. A településszerkezeti tervben
kijelölt elkerülő útszakaszok megépülése inkább a tervezett főúthálózati fejlesztések (M44,
M8) miatt szükséges, illetve ezek integrálására a városi kapcsolatokkal. Ettől függetlenül is
indokolható, közlekedési és általános települési környezetvédelmi alapon a 441.sz. főút
belvárost elkerülő nyomvonaláénak kiépítése, ha a levegős szempontok mellett a zajvédelmi
szempontokat is figyelembe vesszük. Ezekre a következő bekezdésben visszatérünk. A
légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat, a növényzet és az uralkodó szélirányok
határozzák meg. Nagykőrösön az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Pest megye
északi, észak-nyugati részéről terjedhet erre a levegőszennyezés. Az említett megyei
területekre jellemző, hogy a kevésbé iparosodott térségek közé tartozik, jelentős
légszennyezést kibocsátó ipari üzem nem működik. Nagyforgalmú utak közlekedési eredetű
szennyezésének Nagykőrös irányába a szél útján való terjedésével sem kell számolni, mert
ezek (M5, M4, 4.sz. főút) nagy távolságban húzódnak.
Levegőtisztaság védelmi szempontból kiemelhető a város kedvező térségi természeti
adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a viszonylag kis városközponti területen romlik,
a közlekedési terhelés következtében. A légszennyezés további forrásai a belterületen a
127
korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés, a perifériális területeken a
nem pormentesített utak.
A városban is gondot okoz a gazos, parlagfüves területek magas aránya és az ebből eredő
népegészségügyi (allergológiai) problémák. Ezek mérséklésére az Önkormányzat részéről
folyamatosan történnek kísérletek. A nem mezőgazdasági területen folyó állattenyésztés egy
része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. Ennek időszakos bűzhatása
említendő.
A településen nem található immissziós levegőmérő állomás, a településhez legközelebb
ilyen Cegléden és Szolnokon található.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a város levegője jó minőségű, ez főként a magas
zöldfelületi aránynak köszönhető, illetve, hogy a településen semmilyen komolyabb
légszennyező tevékenység nem folyik. Ez kiegészítendő annyival, hogy a közúti közlekedési
terhelésből adódó terhelés csökkentése feltétlenül megoldandó. Erre megfelelő javaslatot
tartalmaz, az elkerülő nyomvonalak kijelölésével, a város településszerkezeti terve.
A nagy ipari zajkibocsátók száma az üzemek, gyárak lezajlott privatizációja, szétdarabolása
eredményeként folyamatosan csökken. Az új létesítések pedig vagy iparterületen (a
környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett), vagy ún. zöldmezős beruházásként (ahol a
környezetben nincs védendő épület) valósulnak meg. Jelentősebb zajkibocsátással járó ipari
tevékenység nem folyik a város védendő (lakó-, intézményi- rekreációs és egyéb) területein.
A mezőgazdaság ágazatai közül a növénytermesztés jellemzően lakott területtől távol folyik,
környezetét zajjal csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem,
termék-fuvarozás) terheli. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók)
zaja általában nem terjed túl a mezőgazdasági terület határán.
Az állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. A zajterhelés
szempontjából főleg az intenzív, kis helyigényű állattartás (baromfi-nevelő telepek, sertés- és
libatartás) okozhat lakossági panaszokat. Zavaróak lehetnek az állatok hangja mellett a
kapcsolódó technológiai zajok (pl. mesterséges szellőztetés).
A legnagyobb zajterhelés a közlekedésből származik, amelynek mértéke nem egyenletes,
szezonálisan és napszakonként is változik.
A közúti közlekedésből származó zaj a településen átmenő tranzitforgalomból és a belső
forgalomból tevődik össze. Nagykőrösön a három főbb közlekedési út (441, 4601, 4614) is
keresztülhalad, ezek helyi és kistérségi szinten jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le. A
városnak és az ágazatnak kész tervei vannak a 441.sz. elkerülő út építéséről, de forráshiány
és ütemezés miatt ez még nem valósult meg. Megépítése elsősorban zaj- és rezgésvédelmi,
másodsorban levegőtisztaság védelmi okokból indokolt, a közlekedésbiztonsági – forgalmi
szempontok mellett.
128
Az egyéb zajok kategóriájába a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni
átalakításával létrejött, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis
üzletek zaja (pl. hűtő aggregát, elszívó ventilátor stb.), a lakóingatlan céljára vásárolt, de
vállalkozási célra felhasznált telephelyek zaja tartozik. Emellett az egyéb zajok egy jelentős
csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok is. Ezek helyi szinten fejthetnek ki zavaró hatást,
helyi zajvédelmi rendeletben szabályozhatók.
A hulladékgazdálkodás témakörével az IVS érdemben nem foglalkozik. A Város rendelkezik
hulladékgazdálkodási tervvel, mely 2015-ben még hatályos.
A városban működik a szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére és szállítására intézményes
közszolgáltatás. A településre készült Hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodással,
településtisztasággal kapcsolatos kérdéseket az önkormányzat „Települési szilárd hulladék és
köztisztasági rendelete (27/2001.XI.30.) és a „Települési folyékony hulladék rendelete
(31/2001. XII.11.) szabályozza.
A városban már 2005-től működik a szelektív hulladékgyűjtés, első ütemben a település 13
pontján alakítottak ki gyűjtőszigeteket, melyekbe a 4 hulladék frakciót gyűjtenek. Második
ütemben a szigetek száma 20-ra nőtt. Jelenleg célként fogalmazódik meg a háztól való
szelektív gyűjtés megvalósítása.
A város régi, 1968 óta működő helyi hulladéklerakójának bezárása és rekultivációja
megtörtént. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási
programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék
lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. A
tavalyi évben egy biogáz-üzem is megkezdte a működését. A hőhasznosítás elképzelhető a
város fóliás kertészettel foglalkozó területein.
A szervezett hulladékgyűjtés ellenére mindig problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A
város határában többfelé rendszeresen előfordul szórványos lerakás, amelyek felszámolása
folyamatos.
129
28. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya(%), forrás:TEIR
A város ellátottsági mutatója a járási átlaggal egyezik, az országos és megyei átlag alatt
marad.
29. ábra: Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (% ), forrás: TeIR
130
30. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (% ), forrás:
TeIR
A szelektív gyűjtési arányok 2010 óta emelkednek, a városban és a járásban azonos
tendenciát követnek, értékeik nagyságrendileg megegyezők. A statisztika szerinti 2011/2012
évi visszaesés kedvezőtlen, ezzel bizonyos tekintetben az országos és megyei átlag alá kerül.
A folyékony hulladékok kezelése a szennyvíztisztító telepen megoldott, a környezeti
veszélyeztetés mértéke a csatorna rákötések számával csökken. A belterületi
csatornázottság 2006-ban 28%-os volt, mértéke 2013.jan. 1-ig 79%-ra emelkedett. Az egy
lakosra jutó elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2012-re meghaladta a járási átlagot,
ugyan még az országos átlag alatt maradt, de megközelítette a megyei mutató értékét.
131
17.4 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ÉS ÉRTÉKEI
Az IVS települési környezetet érintő fejezeteiben csak épített környezetet alkotó elemekről
és az általuk formált térről, az épületállományról szól. A vonatkozó prioritások között
környezetvédelmi szempontból a műszaki és környezeti infrastruktúra fejlesztése, a
környezeti terhelés csökkentése mellett a lakossági életkörülmények javítását hangsúlyozza
általánosságban.
A célhierarchia pontjai közt, az átfogó célok (6.2.1.) és a tematikus célok (6.2.2.) címszavak
alatt konkrét környezetvédelmi célokat, intézkedéseket nem nevesít.
Az elavult települési környezetvédelmi program (TKP. 2002.) átfogó felülvizsgálata és új TKP
készítése már csak e célok megfogalmazása érdekében is szükséges.
132
18. KATASZTRÓFAVÉDELEM
Nagykőrös katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába: Nagykőrös II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. Katasztrófa típusok és veszélyek:
Természet eredetű veszélyek Tömegrendezvények
- Hidrológiai:
Árvíz
Belvíz
Hirtelen áradás
- Tűzesetek:
Tűz
Erdőtűz
Épülettűz (Panel)
- Geológiai:
Földrengés
Földcsuszamlás
- Biológiai veszélyek:
Ízeltlábúak
Szúnyoginvázió
- Meteorológiai:
Szélviharok
Aszály
Hőség
Rendkívüli hideg
Téli veszélyek
Heves zivatar
Tornádó
- Civilizációs eredetű veszélyek:
Nukleáris baleset
Vegyi baleset
Veszélyes anyagok előállítása
Közlekedési balesetek - veszélyes anyagok szállítása
Közlekedési balesetek
Járványok
Migráció
Terrorizmus
Az önkormányzat rendelkezik katasztrófavédelmi tervvel, mely minden évben
felülvizsgálásra került a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével. A témakör egyes
fejezeteit érintik a településrendezési terv vizsgálatai (TRT), valamint a településfejlesztési
program helyzetfeltáró kötete (HF I.), elsősorban a felszíni vízrendezés témakörét illetően.
A katasztrófa védelmi adottságok közül meghatározóak az alábbiak:
- építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (ismertetve:
TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezetben)
- vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (ismertetve: TRT fenti és emellett a vízi
közműves fejezetében, és a HF I. 6.6.sz. fejezetében)
- egyéb veszélyeztető tényezők, rendkívüli környezetveszélyeztetés (az
előzményekben nem szerepel).
133
A településfejlesztési program helyzetfeltáró kötete (HF I.) 6.6.: „Csapadékvíz-elvezetés,
belvíz veszélyeztetettség” c. fejezetében foglalkozik röviden a kérdéssel.
A hatályos jogszabályok Nagykőröst nem sorolják a belvízzel veszélyeztetett települések
közé. A csapadékvíz elvezető árkok a településen részlegesen vannak csak kiépítve, ezek
közül a külső területeken nyílt árkos, a sűrűbben beépített területeken fedett rendszerű,
állapotuk megfelelő. Az önkormányzat folyamatosan fejleszti a belterületi csapadékvíz
elvezető rendszert, a még meg nem épült szakaszokra kiviteli tervekkel rendelkezik. Az
összegyűjtött csapadékvizet a belvízelvezető csatornákba vezetik, a Kőrös-érbe és a
Kürtilapos csatornába, mely utóbbi a Kőrös-érbe, az pedig a Tiszába torkollik. A város egyes
külterületi részei belvíz- veszélyeztettek. Az állami illetve magán tulajdonban lévő
vízrendezési művek állapota a folyamatos, évek óta halmozódó fenntartási és üzemeltetési
forráshiányok miatt nem mindig éri el a műszakilag előírt igényszintet. A rendezetlen
tulajdonviszonyok, illetve a gazdálkodóknak a területi vízgazdálkodással kapcsolatos
feladatai, például a mélyszántás, a melioráció ellátatlansága miatt a mezőgazdasági területek
vízmentesítésének feltételei az egyes táblák esetén sem mindenütt biztosítottak. A
külterületi árkok és művek fenntartásában és karbantartásában még mindig jelentős
problémát okoznak a szakmailag megalapozatlan földterületi privatizáció nyomán kialakult, a
funkcionáló vízelvezető és vízmegtartó, illetve meliorációs rendszerek működtetésének
hiányosságaiból eredő problémák. Ezek elsősorban a belvízveszélyt fokozzák, extrém
esetben a belterületi szegélyzónát is veszélyeztetik. A belterületi árkok karbantartásáról az
önkormányzat folyamatosan gondoskodik.
A katasztrófa védelmi szakirodalom definíciói szerint a környezeti biztonság azon képességet
jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével
képes fejlődését biztosítani. A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba
sorolhatók:
- Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés)
- Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset)
- Társadalmi eredetű károkozások (pl.: deviancia, szociális feszültségek).
A környezetbiztonsági tényezők vizsgálata alapján Nagykőrös fő környezeti kockázatát a
közlekedésben, azon belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti fuvarozásában
látjuk. Az autópálya a város belterületének közelében halad, egy ottani havária közvetlenül
érintené Nagykőrös déli részét. Az ipari területek a városban a lakóingatlanoktól távolabb
helyezkednek,el.. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II.
irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó üzem jelenleg
Nagykőrös városában nem azonosított.
Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott és részben
idézett TRT és fenntarthatósági tervi fejezetek valamennyi témakörrel foglalkoznak
valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Erről a HF. I. kötetben
134
található egy egymondatos említés, amely a magyarországi kistájkataszterből idézi, hogy
„Potenciális szeizmicitása átlag feletti”.
Nagykőrös a magyarországi viszonyrendszerben a közepes veszélyeztetettségű, 3. zónában
helyezkedik el.
18.1 ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK, CSÚSZÁS-, SÜLLYEDÉSVESZÉLYES TERÜLETEK,
FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEI
Nagykőrös város természeti és civilizációs eredetű veszélyeztetettsége szempontjából a
kevésbé veszélyeztetett települések közé tartozik.
18.2 VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG, ÁR- ÉS BELVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK,
- A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról
szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Nagykőrös nem
veszélyeztetett település.
- A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról
szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Nagykőrös nem
szerepel.
- Az 1.17.8 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett
területei nincsenek.
A Kőrös-ér Tiszáig tartó teljes 40 kilométeres hosszán a helyi szűkületek megszüntetésével és
az elégtelen kapacitású vízvisszatartó műtárgyak átépítésével javult a meder vízáteresztő
képessége.
A főcsatorna 1200 méter hosszú városon belüli teljes szakasza lekerült a föld alá, ahol zárt
csatornában vezetik el a csapadékvizet. A föld alá levitt szakasz felett 4 hektáros zöldfelületet
alakítottak ki, ami javítja a városképet, új gyalogos közlekedési útvonalat teremt a
belvárosban, ugyanakkor megoldja a szennyvízbefolyások, illegális hulladéklerakások és a
túlburjánzott növényzet okozta higiénés és környezetterhelési gondokat is. A beruházás
megvalósítása során az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttesen fognak
érvényesülni, ami megfelel az EU Víz Keretirányelvében foglaltaknak. A városon kívüli szakasz
mederrendezését természet közeli megoldásokkal végezték el. Például a kotrás során a
meder egyik oldalát érintetlenül hagyták, továbbá kanyargóssá tették a Kőrös-ér
nyomvonalát, így áramlási holtterek alakulnak ki, amelyek ökológiai szempontból kedvezőek.
Rehabilitáltak számos vizes élőhelyet is, és a Kőrös-ér torkolatánál lévő műtárgyat úgy
alakították át, hogy az biztosítsa a vízi élőlények számára a Tisza és a csatorna közötti
átjárhatóságot, és alkalmassá vált a torkolati szakaszon időszakos, később állandó tározó
üzemeltetésére.
A Kőrös-ér városon kívüli szakasz meder-rendezését természetbarát módon végezték el.
Ilyen például, hogy a kotrás során a meder egyik oldalát érintetlenül hagyták, továbbá
135
kanyargóssá tették a csatorna nyomvonalát, így áramlási holtterek alakultak ki, amelyek
ökológiai szempontból kedvezőek, de nem gátolják a belvízelvezetést. A fejlesztés
Nagykőrösön kívül Kocsér, Jászkarajenő és Tiszajenő településeket érintette, és a vízgyűjtő
területén élő és gazdálkodó mintegy 32 ezer ember életminőségét javítja.
A klímaváltozásra történő felkészülés érdekében már nemcsak a csapadékvíz elvezetés kell,
hogy előtérbe kerüljön, sőt fontosabbá kell, váljon a víz visszatartása a területen. Ezt
indokolja a Homokhátság eddig is kedvezőtlen és folyamatosan romló vízháztartásbeli
problémái.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válásával
problémát jelent a nem megfelelő felszíni vízelvezetés. A mesterséges csapadékvíz-elvezetés
az Önkormányzat jelentős fejlesztéseinek ellenére részben még mindig hiányzik a
településen. A meglévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartása továbbra is feladat. A
csapadékvíz okozta terhelések csökkentésére megalapozott intézkedési terv létrehozása
szükséges.
136
19. VÁROSI KLÍMA
A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése,
morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a
morfológiailag meghatározó alföldi fekvés regionális szinten monoton, de helyi szinten
változatos kitettségi viszonyai, a városközeli erdőterületről származó tiszta, frisslevegő és
ennek állandó mozgása, a helyi szélviszonyok. E pozitív hatásokat lokálisan lerontják a
közlekedési folyosók (441.sz. főút) és a laza feltalajú szántó és parlagterületek légszennyező
hatásai. Ezek környezetvédelmi fejlesztéssel (erdőterületek, véderdősávok telepítése),
forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel, továbbá okszerű mezőgazdálkodási
technológia alkalmazásával mérsékelhetők.
Ez utóbbi, légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (szántott,
tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak) csökkentése, növényzettel való minél nagyobb
arányú lefedése a helyi klímát is javítja.
A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (ipari, szolgáltató és
mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep, komposztáló telep) normál
üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása,
esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló,
beavatkozást igénylő szituáció – elsősorban az esetleges légszennyezési kibocsátás révén.
A területen meteorológiai megfigyelő állomás nem működik, konkrét helyi mérési adatok
nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi mérőállomások Cegléden és Szolnokon találhatók,
nem sokban eltérő morfológiai viszonyok között, mezoklimatikus szinten az állomások
adatainak tendenciái jellemzőek Nagykőrös területére is.
A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek
állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a
sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező és járműforgalommal
erősebben terhelt központi fekvésű területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt
perifériák, valamint az erdőközeli északnyugati városszél között - ez utóbbiak javára.
A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai
aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek
zöldterületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek
és telkek fásítása.
137
HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ
20. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS
21. A TELEPÜLÉS ADOTTSÁGAINAK, LEHETŐSÉGEINEK ÉS FEJLESZTÉSI KORLÁTAINAK
ÖSSZEFOGLALÁSA
21.1 TÁRSADALOM
Nagykőrös lakónépességének száma folyamatosan csökken. A csökkenés mértékének
dinamikája az elmúlt 10 évet tekintve magasabb volt, mint az országos szint esetében. 2013-
ra 638 fővel éltek kevesebben a városban, mint 2011-ben. A népességszám csökkenését
egyrészt a fiatalok elvándorlása eredményezi, akik a városon kívül keresnek
munkalehetőséget és letelepedési lehetőséget. Cegléd, Kecskemét és Budapest a
munkalehetőségek és az oktatás terén komoly elhúzó erővel rendelkeznek Nagykőrössel
szemben. Bár voltak évek, amikor a városba bevándorlást is regisztráltak, de ennek mértéke
nem haladta meg a kivándorlásét, így csak mérsékelni tudta a fogyás ütemét. A lakónépesség
számának csökkenését másrészről a halálozási ráta születési rátához mért magas aránya
okozza. A város társadalma idősödik. Komoly problémát jelenthet, hogy tíz éven belül a
feldolgozó ipar és a mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő helyi munkaerő. A
mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk lassan eltűnnek és nem lesz, aki átvegye a
tudásukat, tapasztalataikat.
Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is.
Nyársapáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés
tapasztalható. Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a
járás másik két településének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek
könnyebb elérhetősége okoz, másrészről – és talán ez fontosabb – a mezőgazdasági
termelés megélhetést biztosító, helyben tartó ereje. Ez a jelenség példa lehet a város
fejlesztése szempontjából.
A népességszám változással párhuzamosan megfigyelhető egy területi átrendeződés is. A
belterületen élők száma csökken, míg a külterületen, főleg tanyákon élők száma emelkedik.
A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok,
valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása
húzódik meg. Ez a területi átrendeződési folyamat felhívja a figyelmet arra, hogy tervezési
szinten kiemelten kezeljük az egyes területi szegmenseket. A városrészek
összehasonlításában a külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb
foglalkoztatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezik
138
munkahellyel. A külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rendszeres
munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére.
2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel
korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka
tartozott a csoporthoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9
százalékos részesedése a 15-64 évesek között.
A városban a munkanélküli ráta ugyan 8,9%-ra csökkent 2013-ban, de ez még mindig
magasabb volt az országos átlagnál is. 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,42 %.
volt a munkavállalási korú népességből (16.539 fő), ami az országos átlagnál kedvezőbb
képet mutat. A munkaképes népesség nagy része inaktív és ebből is nők száma a magasabb.
A foglalkoztatottak napi ingázása tíz év átlagában jelentős erősödést mutat, ami szintén
visszavezethető a helyben található munkalehetőségek szűkülésére.
Nagykőrös lakosságának képzettségi szintjében kedvező változások mutatkoznak az elmúlt
több mint tíz évet vizsgálva. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma, és
jelentősen növekedett az érettségizettek száma. A főiskolai vagy egyetemi oklevelet
szerzettek köre is növekedést mutat, de mindezek ellenére az átlagos nagykőrösi lakost az
érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi. A képzettségi szint emelkedése ellenére az
érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járásközpontoktól, Pest megyétől marad
el, hanem az országos átlagtól is. Ez összefügg a munkahelyek alacsony számával, ami a
képzett fiatalokat arra készteti, hogy elhagyják a várost és a jobb elhelyezkedési esélyeket
nyújtó környező városokban, elsősorban a fővárosban, Cegléden és Kecskeméten
telepedjenek le.
Az adózók és adózott jövedelem mértéke is növekedett 2011-re a 2000. évhez viszonyítva,
de az értékek nem érik el sem a pest megyei, sem pedig az országos átlagot.
A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak
uralják az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú
lakások aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a
kategóriába. A kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal
növelt lakásállomány nagysága, a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony
komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának csökkenése.
A szociális alapellátás keretében a város az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a szociálisan
rászorulók számára:
- Szociális alapszolgáltatás
- Szociális étkeztetés
- Házi segítségnyújtás
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
139
- Családsegítés
- Támogató szolgáltatás
- Idősek nappali ellátása
- Fogyatékossággal élők nappali ellátása
- Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
- Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszál a város
A nagykőrösi bölcsőde 50 férőhellyel, korszerűen felújított állapotban üzemel. Látszólag a
férőhely kapacitása elegendő az igényekhez mérten, azonban a bölcsődés korú gyermekek
számához mérten már csekélynek tűnik.
A város négy óvodát üzemeltet és a római katolikus egyháznak is működik egy óvodája a
településen. Az önkormányzati fenntartású óvodákba járó gyerekek (kb. 750 fő), egyharmada
hátrányos helyzetű, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba tartozik.
A város hat általános iskolával rendelkezik a 2014/2015 tanévben kicsivel több, mint 2000 fő
tanulóval. A város általános iskoláiban 2012-ben a tanulók közel 40 százaléka tartozott
valamelyik szociálisan hátrányos helyzetű csoporthoz, ez az arány magasnak tekinthető.
Nagykőrösön 2001 és 2013 között a városban található középfokú intézmények tanulói
létszámában megfigyelhető hullámzás mellett csökkent a tanulók száma és csökkent a más
településről naponta a város iskoláiba utazó diákok száma is.
A város társadalmi helyzetét leginkább jellemző adottságok:
- fokozatos népességfogyás (elvándorlás és születések száma)
- elöregedő társadalom
- átlag alatti jövedelmek az állással rendelkezők körében
- alacsony iskolázottsági szint
- szociálisan hátrányos helyzetű lakosság számának növekedése
A fenti megállapításokat alapul kell venni a jövő tervezése szempontjából, tudatos
fejlesztésekkel ezek ellen kell hatni. Mérsékelni kell a népességfogyást oly módon, hogy a
nagykőrösiek helyben találják meg számításaikat, a munkát és az élhető környezetet. Az
élhető környezet még rendelkezésre áll és nem is szabad feláldozni a fejlesztések oltárán.
21.2 GAZDASÁG
Nagykőrös gazdasági szempontból Kecskeméthez a Dél-Alföldi Régió egyik gazdaságilag
fejlődő városához húz leginkább. Igaz ez akkor is, ha a város egyébként a Közép-
Magyarország régió települése, aminek meghatározó gazdasági centruma maga a főváros
Budapest. Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az
1990-es évekig a gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők
140
hatására a gazdaság irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg
a vállalkozások a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban
tevékenykednek. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén
dolgozók többsége őstermelő, családi gazdálkodó. A mezőgazdasági szektorban
tevékenykedők egy része (72 fő) egy termelői értékesítő szervezetbe tömörül a közös cél és
az egységből fakadó biztonság érdekében.
Több vállalkozás is foglalkozik kereskedelemmel, idegenforgalommal, vendéglátással.
A város gazdasági potenciálját nagyban meghatározza a Főváros közelsége és a szomszéd
városok elhelyezkedése (Kecskemét, Cegléd, Szolnok). A GDP egy főre eső értéke Pest
megyében és a szomszédos megyékben is EU átlag alatti. Nagykőrösön a regisztrált
vállalkozások száma folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban. A nagykőrösi székhelyű
vállalkozások alapvetően kisméretűek és a hazai piacra orientálódnak
A legnagyobb HIPA-adózók a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az építőipar és az egészségügy
területéről kerülnek ki.
A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve
egy átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés
szempontjából a turisztikai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek
szellemében helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ
terve. Szervezett formában a turizmus még nem működik a városban.
Nagykőrösön az országos trendeknek megfelelően kisméretű vállalati szféra a jellemző, ami
hazai/EU-s támogatási rendszerek szempontjából kedvezőnek minősül. Hátránynak
tekinthető a Közép-magyarországi régióban való fekvés, ami az EU-s támogatások
szempontjából kevesebb forráshoz juttatja a települést. A 2007-2013-as programozási
időszakot alapul véve látható, hogy a települési támogatott pályázatok száma háromszorosa
az országos települési átlagénak. A 2014-20-as támogatási időszakban a Közép-
magyarországi régió fejlesztési lehetőségei kedvezőtlenebbek, mint a korábbi időszakban
volt, így a térség települései is szűkebb, és célzottabb forrásokra pályázhatnak.
Az elmúlt fejlesztési ciklusban a város vállalkozói pályázati aktivitása alacsony volt,
mindössze két pályázó élt az uniós források adta lehetőséggel. A két vállalkozás támogatási
összege nem érte el a 100 millió Ft-ot. A megvalósított fejlesztések a város gazdasági
életében csekély mértékű változást eredményeztek. Maga a város összesen 9,4 Mrd Ft-nyi
támogatást használt fel, de ezek önkormányzati projektekként szennyvízberuházást és
vízrendszer-rekonstrukciós fejlesztéseket jelentettek, melyek gazdaságra gyakorolt közvetlen
hatása nem számottevő.
A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is
fontos gazdasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra
141
több száz árussal és közel 10.000 résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város
keleti belterületi határánál.
A város 15 hektáros ipari parkkal rendelkezik, melyben jelenleg 7 vállalkozás telephelye
található. A park 4 hektárnyi szabad területtel bír. A legnagyobb probléma, hogy hosszú idő
óta nem tudnak újabb váltakozásokat a területre vonzani.
Nagykőrös helyzeti potenciáljából következhet, hogy a város a kereskedelmi, logisztikai
szegmensben tevékenykedő vállalkozások számára viszonylag kedvező telephelyi feltételeket
tud kínálni, ám arra is rá kell mutatni, hogy ennek kiaknázásához jelentős fejlesztésekre van
szükség. A versenyképesség harmadik összetevője, a támogató és kapcsolódó szektorok
helyzete Nagykőrös esetében kedvezőnek mondható, hiszen a fővárosi agglomeráció egyben
az ország legnagyobb gazdasági erőközpontja is, ahol nagyszámú, diverzifikált beszállító,
illetve szolgáltató található, legyen szó akár mérnöki, pénzügyi, marketing, vagy éppen jogi
szolgáltatásokról. A könnyen elérhető beszállítói kör, valamint a gazdasági szolgáltatások
széles spektruma fontos versenyelőnyhöz juttathatja az itt tevékenykedő vállalkozásokat,
hiszen gyors, rugalmas szolgáltatásokhoz juthatnak, amelynek igazi jelentőségét azok érzik,
akiknek ezt nélkülözni kell. Kecskemét közelsége miatt a járműipari szektor megjelenése is
lehetséges a településen.
A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a
környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom
adottságokhoz képest kis volumenét. A többnapos vendéglátásra való felkészülés fejlesztési
pont lehet a város stratégiájában. Ezzel párhuzamosan rendszerbe kell szervezni azokat az
élményt nyújtó helyszíneket, amikért a turista érdemesnek tartja meglátogatni a települést.
A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív
együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok
kialakításával.
21.3 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK
Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest.
A város külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi. Értékes természeti
területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legnagyobb és
legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a
Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága
és a Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település
külterületén. A Pálfája parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató
tanösvény és erdei oktatási központ. Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a
város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagysága. A pusztai tölgyesben élő
142
famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemelkedően magas a település
erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos
célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli pusztai
tölgyes. Helyi védelem alatt állnak a nagykőrösi Gát térsége, az Orchideás rét, a Strázsadomb
és az Idős fák. A szántóterületek aránya az országos átlagnál alacsonyabb (42%), mely igen
kedvező a környezetminőség szempontjából, hiszen a szántóterületek biodiverzitása a
monokulturális művelés miatt igen csekély. A mezőgazdasági területek egy része
parlagterület.
A város külterületén a természet közeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas)
művelési ág arány magas, közel 45 %. A természeti állapotokhoz képest jelentősen
átalakított felszínek aránya tehát az igazgatási terület alig több mint a fele, ezen belül igen
alacsony a kivett területi, 10% alatti arány. Ökológiai szempontból figyelembe veendő, hogy
a „kivett” Nagykőrös esetében magában foglal jelentős biológiailag aktív vízfelületeket,
vizenyős, mocsaras területek egy részét is, amelyek természetvédelmi szempontból értékes
területek
A településrendezési terv több (országos) védettségre javasolt természeti területet határol le
a település közigazgatási területén, jellemzően az országos ökológiai hálózat által lefedett
területek egy részén.
A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket
képviselnek, melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell,
hogy használjon.
Nagykőrös, zöldfelületeit tekintve, igen kedvező helyzetű település. Ez részben köszönhető
zömmel egyedi telkes beépítettségének, mely a település méretéhez képest nagyarányú
magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez. Emellett nagy a településen a közterületi
zöldfelületek aránya is, ápolt közterületek jellemzik
21.4 KÖZMŰVEK
A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült. A gáz és villamos hálózat
kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások
90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (forrás: KSH). A szennyvíz elvezető rendszer és a
vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó.
Megállapítható, hogy a kellő vízkezelési technológiák, vas-, mangántalanítás, ammónium ion
eltávolítás, gáztalanítás, szakszerű üzemeltetése mellett a lakosság egészséges ivóvízzel való
ellátása hosszútávon biztosítható.
A Város területén jelentős csapadékvíz-elvezetési projektek zajlottak az elmúlt évtizedben. A
klímaváltozásra történő felkészülés érdekében azonban már nemcsak a csapadékvíz
elvezetés kell, hogy előtérbe kerüljön, sőt fontosabbá kell, váljon a víz visszatartása a
143
területen. Ezt indokolja a Homokhátság eddig is kedvezőtlen és folyamatosan romló
vízháztartásbeli problémái.
21.5 KÖZLEKEDÉS
A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, közelében több fontos közlekedési folyosó is
fut. Nagykőrösről az M5 autópályát a 441. sz. főúton, vagy a 4601. j. összekötő úton lehet
elérni, ahonnan 15-20 percen belül megközelíthető. A Budapest – Cegléd - Szeged vasúti
fővonal közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít a város számára. A belterületi úthálózat
kiépítettsége kedvező, a 100 km-t meghaladó úthossz közel 80 %-a burkolt út.
Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre
levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű közösségi közlekedési kapcsolat is
bizonyít
A város főúthálózati kapcsolata a 441. sz. főút a 4. sz. főúthoz Cegléden átvezetve
csatlakozik. A főút a városközponton észak-déli irányban áthalad, jelentős belső forgalmat is
lebonyolít. A városközpont további fejlesztési céljai között a forgalomcsillapításnak helyet
kell találni.
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út
mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban
szükséges.
144
21.6 SWOT
ERŐSSÉGEK (pozitív belső adottságok) GYENGESÉGEK (negatív belső adottságok)
- Erős oktatási hagyományok ápolása
- Pályázati tapasztalatok az önkormányzat esetében, jó abszorpciós képesség
- A településen a szennyvízelvezetés megoldott
- Kialakult egy élhető városközpont
- A helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve
- Kiváló rehabilitációs szakkórház működik a városban (2 szer volt az év kórháza)
- Nemzetközileg elismert erdőrész –Natura 2000
- Jelentős biogáz felhasználási lehetőség
- Jó a közbiztonság az országos átlaghoz képest
- Az egészségügyi szolgáltatás színvonalasan megoldott
- Nyugodt, egyedi hangulatú település, ami kikapcsolódásra alkalmas
- Református hagyományok ápolása
- Vásártartás, történelmi hagyományokkal, mint országosan egyedülálló program
- Helyi termelő kkv-k mint erősség
- Pusztai tölgyes, mint természeti érték
- Körös-ér menti természeti világ, több helyben megtalálható növény, mint egyediség
- Nagykőrösi ingatlan árak alacsonyak
- Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, rendelkezik tartalékokkal, önerőhöz
- Nagykőrös kerékpáros település
- Vannak szecessziós polgárházak (turizmus)
- Elöregedő lakosság
- Munkakeresők száma magas a régióhoz képest
- Úthálózat fejlesztendő, a város átláthatósága (?) nem megfelelő
- öt-tíz éven belül a feldolgozó ipar, mezőgazdaság számára nem lesz megfelelő munkaerő
- Csatornák a település egyes részein régiek, veszélyeztetik a természeti környezetet
- A szervezett turizmus még nem alakult ki
- A település turisztikai felkészültsége elmarad az igényekhez képest
- A nagykőrösi hobbikertek egyre inkább kihalnak
- A mezőgazdasági hagyományokat őrző generációk eltűnnek
- Már nem annyira élő a település mint régen, „zártabb” lett
- Csökken a lakosságszám
- fiatalok jelentős része elköltözik a településről, csökken a születések száma
- Sok minden történt, de kevesen tudnak róla, rossz kommunikáció
- Kevés a turisztikai szálláshely
- A helyben dolgozók száma alacsony
- Az ipari szakmák területén megszűnt az oktatás
- A rossz minőségű utak, a vállalkozási tevékenységek folytatását is veszélyeztetik
- A település nem alkalmaz városmarketinget
- A helyi vállalkozások és az önkormányzat közötti együttműködés szintje alacsony
- Közösségi közlekedés nincs, amelyen a kórházba jutás megoldható lenne
145
LEHETŐSÉGEK (pozitív külső adottságok) VESZÉLYEK (negatív külső adottságok)
- 441-es út már megtervezésre került
- Jelentős építészeti értékek, amelyek a kulturális turizmus fejlesztését szolgálhatja
- A kulturális turizmus támogatott fejlesztési irány lesz a VEKOP-ban
- Járásközpont
- Kecskeméti elkerülő út
- Szeged Budapest vasútvonal
- Kecskeméti Mercedes gyár, és annak beszállítói
- Termálvíz kincs
- Feldolgozóipari vállalkozások, kapnak jelentős pályázati forrásokat
- A vasárnapi zárva tartás segíti a helyi vásárt, a belső idegenforgalmat, a vendéglátás fejlődését
- Mezőgazdasági pályázatoknál nem számítanak a régióhatárok
- Nagykőrös több olyan turisztikailag vonzó település közelében helyezkedik el, ami megfelelő szálláshely kapacitás mellett jól kihasználható
- Üresen álló ingatlanok alkalmasak felújítást követően a fiatalok településre vonzására
- Tanyák
- A kistérség gazdaságilag nem erősödik, hanem stagnál;
- Alacsonyabb a régióban megpályázható támogatási forrás, minit más régiókban
- Kecskemét elszívó hatása a munkaerő szempontjából
- A központi gazdálkodási szabályok kiszámíthatatlanok
- A helyi kórház tulajdonosa a Magyar Állam, amely a helyi turisztikai fejlesztést nem kezeli prioritásként
- Egészségügyi rendszer átalakítása folyamatban van és rengeteg kialakulatlan kérdés van
- A nagykőrösi kórház dolgozóinak több mint a fele nem helyi lakos
- A tanya mint gazdálkodási egység funkcióját veszíti
146
21.7 PROBLÉMATÉRKÉP
147
21.8 ÉRTÉKTÉRKÉP
148
21.9 TELEPÜLÉSRÉSZEK KIJELÖLÉSE, PONTOS LEHATÁROLÁSA, A LEHATÁROLÁS
INDOKLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA, A LEHATÁROLT TELEPÜLÉSRÉSZEK RÖVID
BEMUTATÁSA
Nagykőrös városát a történelme során szervesen fejlődő halmazos és kétbeltelkes szerkezet
jellemzi. Mezőgazdasági tevékenységet a település belső részétől elváltan annak peremén
folytattak. Ezen a peremterületen alakultak ki később a tanyák és a mai is megtalálható
tanyarendszer. A belső városrészeken a kézműipar és a kereskedelem volt meghatározó, és
ezek alakították, formálták a település képét, mely a mai napig nagyrészt megőrződött. A
település belső magját a falusias településrész gyűrűként vette körül. A kerítések csak az
1820-as évektől jelentek meg a településen, addig a telkek szabadon átjárhatóak voltak. A
kerítésépítések a település belső szerkezetét is megváltoztatták. A település belső részét
városfallal vették körül melyen, négy kapu biztosította a kijutást a sugaras irányba futó
országutakra.
A városias településkép a 19. század elején kezdett formálódni és a településen kívüli részek
is kezdtek benépesedni. Az 1800-as évek végén volt egy robbanásszerű építkezési hullám,
amikor a gazdagabb polgárok házai épültek és szépültek. A mai házak 40%-a 1945 előtt
épült.
A városközpont a négy (Budára, Ceglédre, Kecskemétre és Szolnokra vezető) országút
keresztezésében alakult ki. A városközpontot a hatalmas piactér, és a körülötte álló
középületek alkották. 1900 és 1910 között épült több impozáns középület (pld: gimnázium),
1930-ban lett kész az új posta épület, majd 1931-ben a rendőrség székháza és a
járásbíróságnak helyet adó épület. Még ebben az évben megnyitották a város központjától
távolabb eső artézi strandfürdőt.
Ma a várost 3 fő részre lehet osztani a történelmi hozadékok és a települési funkciók alapján:
- belváros
- belvároson kívüli belterület
- külterület
A belváros határvonalát négy irányból a régi városkapuk helyei és a halmazos
településszerkezet jelölik ki.
149
31. ábra: A belváros és a belvároson kívüli településrész elkülönítése
21.9.1 BELVÁROS
A város központja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a
települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és
használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek
révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a
településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú
településrész.
Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan
szükséges feladat. A város image-nak belső identitása is növelhető a belvárosi területek
fejlesztésével, de vigyázni kell, hogy ezek a terek ne kontrasztot teremtsenek a település más
területeivel szemben. Érdemes az alközpontnak tekinthető területeket is azonos mértékben
fejleszteni. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése,
aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális
150
fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A belváros adottságait figyelembe véve
itt elsősorban a köz-, oktatási és kulturális funkciók megerősítése a cél, de emellett
szükséges a gazdaság-fejlesztő funkció erősítése a szolgáltató szektorban, amely szerepet
jelenleg nem képes betölteni.
A belvárost határoló utcák:
Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár
utca- Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T.
utca- Kecskeméti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa
utca- Tormás utca- Hajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca-
Kossuth L. utca- Tabán utca- Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca.
A belvárost valójában négy tér alkotja:
- Szabadság tér
- Hősök tere
- Deák tér
- Széchenyi tér
A belváros a 4 fő irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a
városi státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek:
- Városháza, Polgármesteri Hivatal
- Bíróság
- Ügyészség
- Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola,
- Arany János Református Gimnázium,
- általános iskolák többsége
- Levéltár, városi könyvtár
- református templom, római katolikus templom, zsinagóga
- Rendőrség
- Tűzoltóság
- Posta
- szakorvosi rendelők
- szociális otthonok
- ifjúsági ház
- piactér
- Arany János Művelődési Központ
- Postapalota
- Tímárház
- számos kisnemesi kúria
151
A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte,
fenntartása biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a
környező műemléki épületekkel együtt. A zöld felületeken korszerű játszóterekre lenne
igény.
A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a
településmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál.
A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt
él a város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig
37%-a található a központi térrészben.
21.9.2 BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET
A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő
funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban
érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A
város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen
található építészeti értékek (Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése
szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként
a lakásépítésre kijelölt területek.
A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű
lakóövezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és
Rendelőintézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város
gazdasági övezete.
A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek:
- A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai
állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet.
- Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt
találhatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó
természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg
az önkormányzat.
- A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a
területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a
Nagykőrösi Konzervgyár Rt.
- A Ceglédi út – Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik
legimpozánsabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya.
- A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket
képvisel.
- Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban.
152
A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik:
- A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes
felülete
- A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget
élveznek
- A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi
térben.
- A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi
rendszer része.
A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a.
21.9.3 KÜLTERÜLET
Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a
tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek
betagosításából és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére
lehetőség lesz a jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani.
A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását,
valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják.
A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél,
amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás,
kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek
előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.
A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni,
amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az
áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat
szerezni a probléma megoldására.
A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl
helyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez
számtalan helyi legenda fűződik.
A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A
lakások jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú.
21.10 SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK
LEHATÁROLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA ÉS HELYZETELEMZÉSE
153
A városban leszakadó városrészek nincsenek és szegregált terület is kevés van. Külön
fejlesztési program indítása a felzárkóztatás érdekében ezért jelenleg nem indokolt. A
szegregált gócpontok megszüntetésére külön intézkedési terv készült.
Megállapítható, hogy a KSH által 2001-ben szegregátumként azonosított két terület mára
már a lakosságszám csökkenése miatt nem felel meg a min. 50 fős kritériumnak. Így
Nagykőrösön napjainkban szegregátum nem azonosítható. Alacsony státuszú lakosok által
koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem
találhatók.
A Határ utca a Belvároson kívüli belterület városrészben található; Kossuth utca, illetve az
Eötvös utca a Belvárosban egymástól kb. 1 km távolságra - mindegyike városszövetbe
ágyazódott, erősen leromlott terület, melyek jövőbeni szegregációja megelőzése érdekében
az önkormányzat komplex beavatkozási tervet készít.
21.10.1 A 2008-BAN KÉSZÜLT IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ
TERÜLETEI
A 2008-ban készült antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához
szükséges szegregációs mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs
mutató alapján szegregátumnak tekintendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az
aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregátumok tekintetében két
típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerű
környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelődött
szegregátumot (telep).
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban,
mindkettő a városszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi
házas Határ utca 2-16 szám alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7.
számú ingatlant. A két szegregátumhoz összesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott,
melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt köztük több pincelakás is. A
lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és nem volt
bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban.
A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy szegregátummá
nyilvánítsák az Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások
voltak, valamint a Tabán területet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák).
A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes,
családi házas területe nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú
kertes vagy ikerházakban élnek roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az
antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a terepbejárás után nem támogatta a
szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az Eötvös utca 3. alatt
található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje.
154
Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két „hivatalos”
és egy csatolt, egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen
leromlott állapotú és halmozottan hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület
határozható meg, de egyik sem felelt meg a szegregátum létszámkritériumának. Az
önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a népességnyilvántartásban szereplő adatok
szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az „alacsony státuszú lakosok által
koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem
találhatók”.
21.10.2 SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN
A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a
külterületen 3 szegregátumot határolt le. (33 . ábra)
Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak
a mutató értékei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak
tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános
iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék.
A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét
településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a
2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve
szegregációval veszélyeztetett területek között.
A Csípvár utca - Lahner utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a
térképen 1-es szegregátum), valamint a Kálvin tér – Ady Endre utca Eötvös Károly utca –
Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt
terület.
Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él
és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34
százaléka közé esik.
Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH
szegregációval veszélyeztetett területként:
Az Örkényi út - Szegfű utca - Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),
Tompa utca - Nádor utca - Petőfi utca - Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),
Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum).
155
A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008.
évitől, hanem abban is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is. A tanyás
külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a
KSH besorolás.
- Szegregált terület: a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő
- Szegregációval veszélyeztetett területek: Esed-dülő, Pöcök-dűlő
32. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, Forrás: KSH adatszolgáltatás
A KSH 2011. évi adatok alapján szegregált területként határozta meg a Csípvár utca - Lahner
utca-Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt területet (a térképen 1-es
szegregátum), ahol 72 fő élt. A kis utcarészeken régi építésű házak találhatók, sok épület
bejárata nem a szegregátumra nyílik. A Kossuth Lajos utca 7 szám alatt önkormányzati
ingatlanban kialakított 12 bérlakásban döntőrészt roma etnikumú lakók éltek. Az
156
önkormányzati lakáskoncepció elkészültével elkezdődött a bérlakások állagának felmérése,
az egészségtelen, nagyon leromlott állapotú lakásokból a lakók átköltöztetése jobb
körülmények közé. Jobb komfortfokozatú ingatlant annak ajánlott fel az önkormányzat, aki
élő bérleti szerződéssel rendelkezett, nem volt díjtartozása és a magasabb komfortfokozatú
lakás fenntartási költségeit jövedelméből tudta fedezni.
A Kossuth utca 7 szám alatt már évek óta nem lakták hivatalosan a 4 pincelakást (2008-ban
még voltak lakók), amikor 2013-ban elkezdődött a bérlők elhelyezése más ingatlanokban.
Összesen 14 jogosult bérlőt költöztettek át a komfort nélküli lakásokból komfortos és
félkomfortos bérleményekben. Egy idős, egyedülálló férfit a Humán Szolgáltató Központ
helyezett el bentlakásos intézményben, és három fő számára is biztosította a lakhatást. Két
lakást jogcím nélkül használtak, és az ott lakók száma jelentősen meghaladta az egykori
bérlőkét. A jelentős díjhátralékot felhalmozó, a felszólításokra nem reagáló, érvényes
szerződéssel nem rendelkező bérlők és az önkormányzat jóváhagyása nélkül velük együtt
élők (be nem jelentett lakhellyel rendelkező) száma meghaladta a 10 főt. A két lakást
jogosulatlanul használókat 2014-ben kilakoltatták, a ház nyílászáróit befalazták.
A leromlott állagú, komfort nélküli bérlakások felszámolásával az önkormányzat adatai
szerint legalább 24 fő hagyta el az ingatlant 2013 és 2014 közötti időszakban.
A népesség nyilvántartás szerint 2015 áprilisában a területen 33 fő élt (17 férfi és 16 nő) 16
lakásban. Így napjainkban a terület nem felel meg a szegregátum 50 fős
létszámkritériumának.
A Kálvin tér – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos utca által
közrezárt szegregátum (térképen 2-es szegregátum) egyetlen épülete, az Ötvös utca 3. szám
alatti került be az előző antiszegregációs programba a CKÖ javaslata alapján. A jelenlegi
antiszegregációs programba azonban már a KSH jelölte ki a szegregációs mutató kedvezőtlen
értékei alapján, mint szegregált területet.
A Belváros városrészben, a piac mellett fekvő terület rendezett környezetű, családi házas,
kertes beépítésű. A házak többsége a hatvanas-hetvenes években épült sátortetős kockaház,
de található néhány éves múltra visszatekintő emeletes, vagy tetőtér beépítésű, garázzsal
rendelkező modern lakóház is. A területet határoló négy utca aszfaltozott, a közműhálózat
kiépített. A lakosok között alacsony arányban vannak jelen roma családok, melyek az
önkormányzati bérlakásokban élnek. A szegregátum területének határán, de már nem a
szegregátumban működik a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Ötvös utcai tagóvodája, mely 61
kisgyerek számára biztosítja az óvodai nevelést.
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lehatárolt területen 69 fő lakos élt, azonban
napjainkra a népességszám 50 fő alá csökkent. A népesség-nyilvántartás adatai alapján a
terület nem felel meg a szegregátum létszámkritériumának, mivel 2015 áprilisában 34 fő 20
nő és 14 férfi élt 21 lakásban a lehatárolt városrészen. A KSH által 2-es szegregátumnak jelölt
terület nem felel meg a létszámfeltételeknek.
157
Összességében elmondhatjuk, hogy 2015-ben Nagykőrös belterületén nem található
szegregált terület. A város belterületén három, városszövetbe ágyazott, szegregációval
veszélyeztetett, a külterületen három, a tanyás településszerkezet miatt nem telepszerű
szegregátum azonosítható.
21.10.3 A SZEGREGÁTUMOK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK
RÉSZLETES HELYZETELEMZÉSE
21.10.3.1 SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK
A KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását jelzi, ahol a
szegregációs mutató értéke 30-34 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban
jelentős különbségek húzódnak meg a területek között.
21.10.3.2 3. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A Belváros városrészben a Kodály Zoltán utca – Szegfű utca – Örkényi út által határolt
területen (térképen 3. számú) 52 fő él 23 lakásban. Az elöregedő korösszetételű,
munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető területen magas (44 százalék) az
alacsony iskolai végzettségűek valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező
aktív korúak (55,5 százalék) aránya. A két mutató magyarázza, hogy a területen kétszer
nagyobb arányban (31 százalék) élnek munkanélküliek, mint a városban, és hasonló
nagyságú eltérés figyelhető meg a tartós munkanélküliek arányában is.
33. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (3), Forrás: KSH adatközlés
Azonban a munkanélküliek mobilak, csak 15 százalékuk nem tud rövidebb-hosszabb időre
visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra és reked bent a tartós munkanélküliségben. A
158
kertes családi házas környezetű területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel
kétszer nagyobb, mint a városban, azonban az egyszobás lakások aránya a városi átlagnál
alacsonyabb. A szegregációval veszélyeztetett területen nincs önkormányzati bérlakás.
A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda
valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthető. A szegregátum fekvése
miatt az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a
kormányhivatalok és szolgáltatásai is könnyen megközelíthetők, elérhetők.
21.10.3.3 A 4. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A Belvároson kívüli városrészben, a Tompa – Nádor – Petőfi –Kisfaludy utcák keretezte
szegregátumban (térképen 4. számú) 55 fő él 30 lakásban. Az itt élők kor szerinti
összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%)
aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel
(42,9%) és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek aránya. Munkaerőpiacról
kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer nagyobb arányban
(27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak
elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség miatt nem meglepő,
hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt
élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére.
34. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (4), Forrás: KSH
159
Nem mutat kedvező képet a terület lakásállománya sem. A kertes családi házas utcákban a
Nagykőrösi Konzervgyár munkásai építkeztek, a magántulajdonú házak mellett az
Önkormányzat is rendelkezik lakóingatlannal a Tompa utca szegregátumhoz tartozó
szakaszán. A lakóépületben nyolc lakás került kialakításra, valamennyi egy szobás és komfort
nélküli bérlakásban vegyes etnikai összetételű bérlők élnek.
A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Kalocsa Balázs
Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthetők, hasonlóan az
egészségügyi és a szociális szolgáltatásokhoz valamint a polgármesteri hivatalhoz és a
kormányhivatalokhoz.
21.10.3.4 AZ 5. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szegregációval veszélyeztetett területnek
jelölte a Belvároson kívüli városrészben, a település szélén fekvő Balaton utca Ménesi út és
Kárpát utca által határolt szakaszának nyugati oldalát (sarkok kivételével)
35. ábra: Szegregációval veszélyeztetett terület (5), forrás: KSH
A Tabán területhez tartozó Balaton utca rendezett környezetű, aszfaltozott úttal ellátott. Az
utcában vegyesen élnek roma és magyar családok saját tulajdonú házakban, sok a néhány
éve épült kertes családi ház. A terület egyes részein, így a jelzett szakaszon is, a vizes talaj
160
miatt az építési telkek árai alacsonyabbak, mint a város más részén, így a szerényebb anyagi
helyzetű családok is kedvező feltételekkel tudtak ingatlanhoz jutni. A területen 55 fő él 13
lakásban.
Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, ezt a területet a várostól és
más szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb
arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte
(9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem
rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak
25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével. A KSH
által lehatárolt veszélyeztetett területek közül az itt élők munkanélküliségi aránya a
legkedvezőbb (11 százalék), alacsonyabb a városi átlagnál, azonban a munkanélküliek és a
tartós munkanélküliek azonos aránya a munkaerőpiaci helyzet sebezhetőségére
figyelmeztet: aki elveszti munkahelyét, nincs esélye, hogy a munkanélküliségből vissza
tudjon kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A terület lakásmutatói is kedvezőbbek a többi
szegregátum, valamint a városi átlagnál is, kisebb az alacsony komfortfokozatú és az
egyszobás lakások aránya.
A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregátum ugyan a belterület szélső utcájában található, de az egészségügyi és a
szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és
szolgáltatásaik elérhetősége biztosított, a megközelíthetőséghez a Kecskemét-Cegléd közötti
busz is igénybe vehető. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola
és Kollégium is könnyen elérhető.
21.10.3.5 KÜLTERÜLETI SZEGREGÁTUMOK
A városrészek összehasonlító elemzésénél látható volt, hogy a három városrész közül minden
mutatóban a Külterület van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az elemzés eredménye azért is
érdemel figyelmet, mert a Külterület népessége – szemben a belterülethez tartozó két
városrésszel az elmúlt közel 15 év alatt növekedett. Az alacsony státuszú társadalmi
csoportok térbeli koncentrálódását jelezték a népszámlálási adatok a Külterületen. A
szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő lakosság
alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város összes szegregátumában élő
népességének 73 százalékát!
21.10.3.5.1 A TEMETŐHEGY DÜLŐI SZEGREGÁTUM
A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik,
mely a szegregációs mutató értékei alapján szegregált területnek tekintendő, itt él a
szegregátumok lakosságának közel fele (45 százalék). A Temetőhegy dűlőben magyar és
roma családok élnek. Az elmúlt évek alatt megnőtt a roma népesség száma, részben a
városból kiköltözők, részben más településekről beköltözők alacsony státuszú családok
161
választották a területet lakóhelyül. Markáns eltérés figyelhető meg a szegregátum népessége
és a város korszerkezete között: szemben az elöregedést mutató várossal, a szegregátumban
élőket a fiatal korszerkezet jellemzi. Jelentősen magasabb a gyerekkorúak (25,7 százalék) és
alacsonyabb (11,2 százalék) a 60 felettiek aránya. Az aktívkorú lakosok csak 39 százaléka
rendelkezik munkahellyel, mely magyarázza a 22 százalékos munkanélküliségi rátát.
Hasonlóan a város másik szegregátumához, a munkanélküliségből nincs kilépés az elsődleges
munkaerőpiacra, ezt támasztja alá a tartós munkanélküliség városnál magasabb nagysága is
(19,4 százalék). A 82 lakás kevesebb, mint egyharmada alacsony komfortfokozatú. A
lakhatási körülményekben szélsőséges eltéréseket a város terjeszkedése okozta, új utcák
kerültek kialakításra és beépítésre. Az új családi kertes házak mellett a dűlőkben
megtalálhatók az egykor szocpol kedvezménnyel épített, sokszor be nem fejezett lakóházak
éppúgy, mint a lepusztult állapotú és rendezetlen környezetű lakott tanyák, vagy lakásul
szolgáló, eredeti funkciójuk szerint szerszámos bódék.
A közszolgáltatások elérhetősége
A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények,
szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár
Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába
járnak.
21.10.3.6 A KÜLTERÜLET SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTET TERÜLETEI
A szegregációval veszélyeztetett területként jelölte a KSH az Esed-dülőt, ahol 69 fő él 29
lakásban. A lakosok korszerkezetét a 14 éven aluliak magas (30,4 százalék) és a 60 év
felettiek alacsony (10,1 százalék) aránya határozza meg. Az aktívkorúak fele legfeljebb
általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mely behatárolja munkavállalási lehetőségeiket:
több mint egyharmada nem rendelkezik munkahellyel. A nagyon alacsony munkanélküliség
(5,6 százalék) és a tartós munkanélküliek csoportjának hiánya jelzi, hogy a jövedelmet
biztosító munkahely elvesztésével csak ideiglenesen szorulnak ki a munkaerőpiacról. A
területén élők kedvezőtlen lakáskörülményeire, a régi építésű tanyákra utal az alacsony
komfortfokozatú lakások magas aránya.
A szegregációval veszélyeztetett terület a Pöcök-dűlő, ahol 97 fő él 38 lakásban. A várossal
összehasonlítva a korszerkezetet az aktív korú lakosok viszonylag magas, 66 százalékos
arányát kell kiemelni. A 15 évnél idősebbek közel fele rendelkezik alacsony iskolai
végzettséggel, a hátrányos helyzetet nemcsak az alacsony foglalkoztatottság (41 százalék)
mutatja, hanem az alacsony presztízsű, és ezzel együtt járó alacsony fizetésű foglalkoztatás
kiugróan magas (71 százalék) nagysága is. A munkanélküliség ugyan meghaladja a városét,
azonban a munkahely elvesztése nem jár együtt a tartós munkanélküliséggel.
A közszolgáltatások elérhetősége
162
A két szegregátum a belterülettől több kilométerre fekszik, a város megközelítése a rossz
külterületi utak miatt különösen télen és esős időben okoz gondot még az autók számára is.
A gyerekeket autóval vagy biciklivel viszik óvodába, mely kétségkívül problémát jelenthet
szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyerekek kötelező óvodába járásánál. Az iskoláskorúak
igénybe vehetik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium hetes bentlakásos
szolgáltatásait.
21.11 EGYÉB SZEMPONTBÓL BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA,
TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA ÉS HELYZETELEMZÉSE
Nincs ilyen terület.
22. JÖVŐKÉP
Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város,
amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít,
amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta,
élhető lakókörnyezetet.
A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos
hangulatát, arculatát.
22.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT
KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN
Nagykőrös városa meg kívánja őrizni hagyományait, hagyományos városképét, a rá jellemző
településszerkezetét, melyeket a történelmi múlt szervesen alakított ki és adott át a jelen
nemzedékének. Ugyanakkor az elszigetelődést elkerülendő, szükség van a jelen világhoz való
alkalmazkodásra is. Ezt a kettősséget fejezi ki a „hagyományaira épülő, mégis modern város”
meghatározás a jövőképben.
A település a megőrzésre és a kíméletes, környezeti (épített) és természeti értékeire fokozottan
figyelemmel lévő fejlesztéseket helyezi előtérbe, akkor amikor:
- a helyi lakosok számára a rekreáció, a pihenési feltételek megteremtésén fáradozik
- a területén a vendégfogadásra alkalmas helyszíneket kialakítja, átalakítja, rendezi;
- a nagykőrösiek helyben maradását elősegítendő, gazdasági tevékenységeket és ezzel
értékes munkahelyeket teremt;
TEMATIKA A TÉMÁHOZ TARTOZÓ JÖVŐKÉP
Társadalom
- Megállt a település lakosságszámának fogyása, melyet a fiatalok
helyben maradása, letelepedése és a születések számának
emelkedése együttesen okozott
- A szegregátummal veszélyeztetett területeken a társadalmi
beilleszkedés megtörtént, az esélyegyenlőség tovább erősödött.
- A város híres a rekreációs helyeiről és számtalan lehetőségeiről,
mely a helyieken kívül a nagyobb térség lakóit is vonzza a
településre.
Gazdaság
- A városnak sikerült a mezőgazdasági hagyományaira építkezve
helyi termékeket életre hívnia és bevezetnie a hazai köztudatba.
- A nagykőrösi termékek védjeggyel ellátottak, megbízhatóan
magas minőségűek.
164
- A város külterületén lévő tanyasi gazdaságok újból felvirágoztak,
mert családok telepedtek le és a tanyákhoz tartozó
földterületeken gazdálkodnak. A tanyasi térség példaértékű,
energetikailag önfenntartó egységet képez, megújuló energiákra
alapozottan.
- A városban fellendült a feldolgozóipar, melynek alapanyagait
nagyrészt a helyben megtermelt termények jelentik.
- A mezőgazdaságon, feldolgozóiparon kívül jelentős munkaerőt
foglalkoztat a turizmus, melynek húzó ágazata az
egészségturizmus, a hozzá szervesen kapcsolódó sportturizmus és
a természetjárás.
Táj- és természeti állapot
- A város regionális szinten is híres természeti állapotáról és annak
fenntartásáért aktívan tesz önkormányzati, civil és vállalkozói
összefogással.
- A város számos nemzetközi partnerségi kapcsolattal a háta
mögött sikeresen vett részt nemzetközi projektekben, melyek
eredményeképpen jelentős forrásokhoz jutott természetvédelmi
beruházások megvalósításához, és a programokon keresztül
nemzetközi hírnevét is tudta növelni.
- A táj arculatának fenntartásában a tanyák élővé válása segít. a
tanyákon élőket partnerként kezeli a város a természeti
környezet fenntartása és fejlesztése terén.
Épített környezet
- Nagykőrös belvárosa és azon kívüli belterületi részei védett
műemlékekben gazdagok. Az eredeti állapotukban megóvott
homlokzatok biztosítják a város híres arculatát. Ez a települési
arculat megjelenik a helyi termékek védjegyében is.
- A város vigyáz épített környezetének arculatára. A helyi építészeti
szabályzata is biztosítja a Nagykőrösre oly jellemző stílusjegyek
alkalmazását a helyi építészetben.
165
23. CÉLOK
Nagykőrös jövőképének elérését három átfogó cél (A1-A3) együttes megvalósulása segíti. A három
hosszútávra szóló átfogó célhoz 14 stratégiai cél (S1-S14) tartozik, melyek legtöbbje egy konkrét
tematikára fókuszál, de van közöttük több cél is, amelyek több tématerületet is átfednek. A
célrendszer tartalmaz egy horizontális célt, mely valamennyi tématerületet érinti.
A stratégiai célok az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-10 év) városi célok, amelyek az
épített- és természeti környezet, a gazdaság, valamint a társadalom tématerületekhez
kapcsolódóan kerültek meghatározásra.
Az átfogó célok: a kívánt jövő elérését szolgáló, hosszú távra (15-20 évre) szóló célok
ágazatonkénti csoportosításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfogó célok kijelölés a Koncepció
feladata.
A különböző szintű célok meghatározása a helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből
leszűrt eredmények alapján lettek kiemelve és megfogalmazva a műhelymunkák során. A célok
mindenesetben valamely meghatározott beavatkozást igénylő tématerületre kínál megoldást
különböző időtávokon belül.
23.1.1 AKTÍV, BŐVÜLŐ, HELYBEN MARADÓ FIATALODÓ TÁRSADALOM – ÁTFOGÓ CÉL (A1)
Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése
határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos apadása
is, de az elmúlt évtizedekben a város népességcsökkenésének dinamikája erősebb volt, mint az
országos átlag.
A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok
lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott
profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló
népességmozgásból. A város 2001-től az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el
lakosságát.
A lakosságszám csökkenését főleg a fiatalabb, munkaképes generáció folyamatos elköltözése,
illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma
a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre,
hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben
munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok
kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését.
Megfigyelhető ugyanakkor a településen belül egy népességszám területi átrendeződés. A
kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületére a belterületről történnek kiköltözések,
így növekszik a tanyán lakók száma. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben
elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok
(cigányok) térbeli mozgása húzódik meg.
166
A nagykőrösi fiatal generáció akkor mard meg településén, ha ott megtalálja a boldogulásához
szükséges feltételeket: munkát, élhető lakókörnyezetet, szórakozási és rekreációs helyszíneket,
valamint könnyen hozzáfér a szolgáltatásokhoz.
Az „Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom – ÁTFOGÓ CÉL (A1)” –hoz tartozó
stratégiai célok a következők:
- S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok)
- S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)
- S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései
- S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak
otthonra, önkormányzati együttműködés keretében
- S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és
szakképzettségi szintjének emelésével
- S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása
23.1.1.1 NÉPESSÉGMEGTARTÓ TÁRSADALOM (FIATAL CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ PROGRAMOK) –
STRATÉGIAI CÉL (S1)
Nagykőrös lakosságszáma évről-évre csökken, amit főleg a fiatal, munkaképes generáció
elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a
halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a
településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és
minőségben munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai
folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Ez a stratégiai
cél szorosan összefügg a „Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók
találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében” stratégia céllal. Mindkét cél
esetében a fiatal munkaképes generációk vannak megszólítva, csak a (S4) cél területileg a
külterület tanyáira koncentrál.
23.1.1.2 ÖSSZETARTÓ, ERŐS IDENTITÁSÚ HELYI TÁRSADALOM (A TÁRSADALMI LESZAKADÁS
MEGAKADÁLYOZÁSA) - STRATÉGIAI CÉL (S2)
A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész
a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi
antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval
veszélyeztetett területek között.
- A Csípvár utca – Lahner utca – Kossuth Lajos út – Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a
térképen 1-es szegregátum), valamint a
- Kálvin tér – Ady Endre utca – Eötvös Károly utca – Puskás Tivadar utca – Czira Kovács Lajos
utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület.
167
Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval
veszélyeztetett területként:
- Az Örkényi út – Szegfű utca – Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum),
- Tompa utca – Nádor utca – Petőfi utca – Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum),
- Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum).
A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a
figyelmet a KSH besorolás:
- Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő,
- Szegregációval veszélyeztetett: Esed-dülő, Pöcök-dűlő.
A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények,
szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda
Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak.
A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának
műszaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb
minőségű lakásokban elhelyezését.
A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között
folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a
Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a
munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt,
szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci
körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra.
Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének
óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik.
A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő,
jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a
figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható,
szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló
eszközök erősítése. (Részletesebb kifejtést az ITS részét képező, Antiszegregációs program
tartalmaz)
23.1.1.3 TANYÁS TÉRSÉG ALTERNATÍV ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEI -STRATÉGIAI CÉL (S3)
Nagykőrös térségében 876 db tanyát tartanak nyilván, ebből 128-ban nincs villany. Önkormányzati
fejlesztés keretében 2010-ben kisebb tanyavillamosítási programot hajtottak végre. Ez volt a
tanyavillamosítási program I. üteme. A program következő üteme a források rendelkezésre
állásától függ. A sok kilométer légvezeték kihúzása helyett szigetszerű alternatív energián alapuló
megoldásokat alkalmaznának. Ez a stratégiai cél a következő (S4) stratégiai céllal szoros
kapcsolatban áll.
168
23.1.1.4 PARTNERSÉGBEN A FIATAL GAZDÁKKAL: TANYÁS TÉRSÉGBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK
TALÁLNAK OTTHONRA, ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN - STRATÉGIAI
CÉL (S4)
Ez a stratégiai cél a „Népességmegtartó társadalom” stratégiai célnak egy területileg koncentrált
része. A tanyás területek kezelését, a fiatalok megtartását, letelepedésük segítését, munkához
jutásukat és a lakhatást együttesen kísérli megoldani.
23.1.1.5 A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS MUNKAERŐ-PIACI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE,
KÉPZETTSÉGI ÉS SZAKKÉPZETTSÉGI SZINTJÉNEK EMELÉSÉVEL - STRATÉGIAI CÉL (S5)
Az átlagos nagykőrösi lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel
rendelkezik: a nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest
megye, a járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek.
A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a
járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát elsősorban a
munkahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett fiatalokat sarkallja arra,
hogy elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokba (elsősorban a
fővárosba, Ceglédre és Kecskemétre), illetve, hogy tanulmányaik befejezése után ne térjenek
vissza korábbi lakóhelyükre.
Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is.
Nyársapáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés
tapasztalható. Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a járás
másik két településének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek könnyebb
elérhetősége okoz, másrészről – és talán ez fontosabb – a mezőgazdasági termelés megélhetést
biztosító, helyben tartó ereje. Ez a jelenség példa lehet a város fejlesztése szempontjából.
23.1.1.6 A HELYBEN MŰKÖDŐ REHABILITÁCIÓS SZAKKÓRHÁZ, MINT ERŐSSÉG JOBB
KIHASZNÁLÁSA - STRATÉGIAI CÉL (S6)
A 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkorház és Rendelőintézet, mint egészségügyi
komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az
év korháza címet. A fogyatékkal élők rehabilitációját segítő intézmény további funkciókkal történő
fejlesztése lehetőséget nyit az egészségturizmus irányába, további hírnevet és
munkalehetőségeket biztosítva helyben.
169
23.1.2 VERSENYKÉPES HELYI GAZDASÁG – ÁTFOGÓ CÉL (A2)
Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az 1990-es évekig a
gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők hatására a gazdaság
irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg a vállalkozások a
mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A
vállalkozások többsége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén dolgozók többsége
őstermelő, családi gazdálkodó. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedők egy része (72 fő) egy
termelői értékesítő szervezetbe tömörül a közös cél és az egységből fakadó biztonság érdekében.
A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve egy
átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés szempontjából a
turisztikai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek szellemében helyi kórházra
építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve. Szervezett formában a
turizmus még nem működik a városban.
A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is fontos
gazdasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra több száz
árussal és közel 10.000 fő résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város keleti
belterületi határánál. A helyszín komfortfokozatának fejlesztése a vásárok színvonalát erősítené.
A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív
együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok
kialakításával.
A „Versenyképes helyi gazdaság – ÁTFOGÓ CÉL (A2)” –hoz tartozó stratégiai célok a következők:
- S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások
- S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló
települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
- S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja
természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
- S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és
szakképzettségi szintjének emelésével
- S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó
képességének támogatása)
- S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása
23.1.2.1 HELYBEN MEGTALÁLHATÓ, SZÍNVONALAS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK – (S7)
A közszolgáltatások terén a közelmúltban megvalósult projektek:
A város ivóvízében határérték feletti volt az ammónia koncentráció, aminek következtében
szükségessé vált annak a kezelése, melyet a vízminőség-javító programnak megfelelően kívánt a
170
város megoldani. A település vízmű telepéről szolgáltatott ivóvíz a rendeletben meghatározott
minőségi jellemzők közül ammónium, vas és esetenként mangántartalom tekintetében nem felelt
meg az előírásoknak. A projekt a hazai központi költségvetés, EU önerő alap támogatásával
valamint a Kohéziós alap társfinanszírozásával valósult meg 2010-ben.
2010 és 2011-ben a csapadékvíz elvezés legfontosabb feladatit oldotta meg a város uniós források
bevonása mellett.
A város belterületén megvalósult a szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés teljes kiépítettsége. A
projekt elsődleges célja volt, hogy Nagykőrösön megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást
biztosítson összhangban az EU-s jogszabályi kötelezettségekkel.
A közszolgáltatások terén az alábbiak várnak megoldásra:
Városi tömegközlekedés színvonalának javítása érdekében nemcsak korszerűsíteni szükséges az
autóbuszmegállókat, mivel ezek kis részben ellátottak buszöböllel, váróhelyiséggel, hanem a
tömegközlekedés kisvárosi megoldásának módozatait is újra kell gondolni. (Elektromos városi
buszok, parkolók)
A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna
a szigetelési problémák megoldása. A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése mind a Bárány úton,
mind a Kecskeméti úton időszerű lenne. A távhő szolgáltatás minőségi fejlesztése együtt kell,
járjon a Panelprogram folytatásával, melynek során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű
volna a szigetelési és gépészeti rendszerek, problémák megoldása.
23.1.2.2 A HELYI PRÉMIUM FELDOLGOZÓ IPAR, HELYI TERMÉKEKEN, AGRÁRHAGYOMÁNYOKON
ALAPULÓ TELEPÜLÉSI GAZDASÁG (NAGYKŐRÖSI TERMÉKEK) – (S8)
A helyben előállított minőségi termékek helyben történő feldolgozása és értékesítése a cél. A
tanyasi gazdaságok fellendítésével, lehetőség lenne a vegyszermenetesen előállított értékes
élelmiszerek előállítására. A városmarketing egyik kiemelt témája kell, legyen a helyi termékek
menedzselése.
23.1.2.3 TURISZTIKAILAG VONZÓ, A VENDÉGFOGADÁSRA FELKÉSZÜLT VÁROS, MELY TUDATOSAN
FENNTARTJA TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEIT, HELYI POTENCIÁLKÉNT TEKINTVE
AZOKRA. (S9)
A város a turizmus adta gazdaságélénkítő hatásokkal egyelőre csak kis mértékben rendelkezik.
Hiányzik a rendszerszinten kezelt (vendégfogadásra alkalmas helyszínek, szállások, szolgáltatások)
és a városmarketinggel keretében kiemelten menedzselt turizmus. A 2011-ben megvalósult a
belváros központjának rehabilitációja. A beruházással elkészült tér korábban nem támogatott
részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépítése a következő feladat. Szükséges a zöldfelület és a
közterület további rendezés. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint
központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges.
171
A külterületen a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése (itt kapcsolódik a kerékpárutak építése)
a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás,
kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása
és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára.
Értékes turisztikai desztináció a Csónakázó-tó, mely turistákon kívül a helyiek szabadidő eltöltését,
lakossági és versenysport fellendítését is szolgálja. A Tó melletti sporttelep fejlesztése túl azon,
hogy iskolai testnevelés részére helyszínt biztosít, része lehet egy kidolgozandó egészségturisztikai
programnak.
A Cifrakert a környező területekkel (csónakázó tó, sporttelep, ifjúsági sportpálya) az ifjúsági
programok erősítését szolgálná a városban.
A cél érdekében a városnak fokozott figyelmet kell fordítania védett és védendő természeti
értékeire.
23.1.2.4 KEDVEZŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA (A KKV-K MUNKAHELYTEREMTŐ ÉS
MEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA) – (S10)
A cél keretében a város a vállalkozások információhoz jutását kívánja segíteni, tanácsadás
biztosításával, fórumok tartásával, vállalkozói infópont kialakításával.
172
23.1.3 MINŐSÉGI, KOMFORTOS, VONZÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET – ÁTFOGÓ CÉL (A3)
Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos
szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre
jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott.
A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet
alkotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább,
délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a
városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést
ezáltal különböző városrészekre bontják.
A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a
városközpontot, de a belvároson áthaladó tranzitforgalom kedvezőtlen a településképre és a
térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. A városi forgalom tehermentesítése szükséges.
A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt
fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a
település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város
arculatára, hangulatára. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll
műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi
védelmet.
Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A
város külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi.
Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a
legnagyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes
erdőtársulás a Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek
nagysága és a Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település
külterületén. A Pálfája parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és
erdei oktatási központ. Több „ex lege” védett láp és kunhalom is található a város területén.
Jelentős a vizes élőhelyek nagysága. A pusztai tölgyesben élő famatuzsálemek, mint jelfák helyi
védelemben részesülnek. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos
átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része
igen értékes természet közeli pusztai tölgyes.
A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket
képviselnek, melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy
használjon.
A „Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet – ÁTFOGÓ CÉL (A3)” –hoz tartozó
stratégiai célok a következők:
- S11: Energia-hatékony város
- S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
173
- S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja
természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
- S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó
képességének támogatása)
- S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok,
közlekedési kapcsolatok)
- S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon
megújítása
- S15: Természeti értékek megőrzése
23.1.3.1 ENERGIA-HATÉKONY VÁROS – (S11)
Az energiahatékonyság keretében 2013-ban az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal épületére 24
kVA teljesítményű napelemes rendszert telepített a hivatal energiaigényének részleges kiváltására.
A közvilágítás korszerűsítése során az megújuló energiák, illetve az energia felhasználást csökkentő
technológiák alkalmazása szintén szempont lesz. A tanyavillamosítási program folytatása során a
szigetszerű, megújuló energia előállító rendszerek telepítése előnyt kell, élvezzen a kommersz
rendszerrel szemben.
23.1.3.2 TÉRSÉGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE, ERŐS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKKAL BÍRÓ VÁROS –
(S12)
Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír,
amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően
rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban
Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási
alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális
szerepkörrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb
tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud
kifejteni. Szerepkörét gazdasága megerősödésével, új funkciók meghonosításával tudná erősíteni.
Ehhez érdemes lenne nemzetközi kapcsolatokat kialakítania és nemzetközi programokban,
projektekben részt vennie. Ez fontos lenne azért is, hogy forrásszerzési lehetőségeit növelje, hiszen
a Közép-magyarországi pályázati alapok meglehetősen korlátozottak számára.
23.1.3.3 FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK (MŰKÖDŐ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS
HÁLÓZATOK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK) – (S13)
A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén
épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A
Szabadság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a
Kecskemét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a
174
Téglagyári útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat
tehermentesíti a kerékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város
között. Tervi szinten elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A
beruházás forrásokra vár.
A város észak – déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út – Kecskeméti út vonalán halad és
a belváros területén viszi keresztül a tranzitforgalmat. A településközponton áthaladó forgalom
csökkentésére tervi szinten elkészült a 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő
szakaszának kiépítése projekt.
A közlekedési hálózatok fejlesztése terén cél a külterületi tanyás területeken a földutak állapotának
javítása, annak érdekében, hogy az ott élők esélyegyenlősége javuljon a település belterületi
részeinek (óvoda, iskola, egészségügy, stb.) elérhetősége szempontjából.
23.1.3.4 ÉRTÉKŐRZŐ KÖRNYEZETMEGÚJÍTÁS, ÖNKORMÁNYZATI /MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ
LAKÁSVAGYON MEGÚJÍTÁSA
Az önkormányzat közel 190 bérlakással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő
lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az
Önkormányzat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeken találahtók.
23.1.3.5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE
A város erősségét, élhetőségét adja az a táji, természeti környezet, melyben a történelem során
szervesen kialakult. A meglévő természetes felületekkel bíró területek, a változatos környezet a
helyi lakosok rekreációját segítik, illetve az oda látogatók turisztikai élményét fokozzák. Nagykőrös
a helyzetéből fakadóan a természeti környezetét fenntartva és annak előnyeit kihasználva tud
olyan új funkciókkal bővíteni, mely pozitív gazdasági folyamatokat idézhet elő a településen.
23.1.3.6 HORIZONTÁLIS CÉL – ARCULATFEJLESZTÉS, VÁROSMARKETING
A Stratégia mindhárom tematikus tengelyét és átfogó célját átszeli az arculatfejlesztés horizontális
cél. Nagykőrösnek meg kell jelennie a hazai és a nemzetközi köztudatban és eközben meg kell
jelennie a saját lakói előtt is.
A város beruházásai, fejlesztései megfelelő kommunikációval az aktuális projekten túl, bemutatják
a várost magát is meg kell, hogy jelenítse a közvélemény előtt. Nagykőrös arculatépítésének,
városmarketingjének célja, hogy segítsen megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket,
aktivizálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projektekhez kapcsolódó
rendezvények, közösségi akciók, kulturális programok segítséget nyújtanak a
közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi
szintű erősítésében egyaránt.
175
23.2 NAGYKŐRÖS CÉLRENDSZERE
Jövőkép Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít,
amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát.
Átfogó célok
TÁRSADALOM GAZDASÁG KÖRNYEZET
A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom
A2: Versenyképes helyi gazdaság A3: Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi
környezet
Stratégiai célok
S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok)
S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások
S11: Energia-hatékony város
S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása)
S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek)
S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város
S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra.
S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései
S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása)
S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben otthonteremtés fiatal gazdálkodóknak, önkormányzati együttműködés keretében
S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok)
S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása
S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével
S15: Természeti értékek megőrzése
S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása
Horizontális cél
Arculatfejlesztés, városmarketing
176