XiEKLI BÉLA:

Napkor község története

a levéltári források tükrében

(I. rész)

Bevezetés

Furcsa nevű község fekszik a Nyírség szívében, Napkornak hívják. A falut az aranyló homokbuckák gyűrűje veszi körül. Sőt. itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is, a Golyóbis (v. Nyár-jas, v. Várdi szőlő) hegy, melynek tetejéről a Nyírség legszebb kilátása nyílik. A dombok tövében nádasokkal borított apró tavak húzódnak ma is, száz évve l a nyír-víz szabályozása után. A szabályozás előtt pedig szinte a falu belsejéig lopakodott a víz az egykori Nagy u. kertjein, a Sáros ut­cán, a Kenderesen, a Kígyóson keresztül. Évszázadok nyíreseiből és újab­ban akácosaiból éhes farkasok, még a múlt század végén is, be-betörtek az udvarokba, emberek, jószágok életét egyaránt veszélyeztetve .

A magyar nép létét is fenyegető történelmi viharokban (tatár-, t ö ­rök-, német-dulás, belviszályok), természet i csapások alatt (pestis, kole­ra, árvíz), már-már el tűnt a falu, mint ahogyan elsüllyedt mellette — az ö r d ö n g ö s kátyúban — a Tesár nevű község, mint ahogyan eltűnt körülötte több te lepülés (Töt, Apayteleke, talán Boznudada) is. Ezt a te lepülést a sors megkímélte , de a falu múltjának — szájhagyományok útján is terje­dő — emlékét a XVIII. századi pestis (a lakosok nagy részével együtt) majdnem teljesen elvitte. Időszerű tehát a falu történetét az írásos emlé­kek, földrajzi helynevek, szájhagyományok segí tségével feleleveníteni , még mielőt t az újabb változások újabb és újabb részleteket nem törölnek ki a kis te lepülés történelmi emlékezetéből .

Hogy a település múltja mennyire nem ismert bizonyításul, elöljá­róban, két igen jel lemző példát idézünk. Ezek jelentik egyúttal a község­nek szentelt két legterjedelmesebb írásos emléket is. Sajnos mindkettő csak a XIX. századból való. Az egyik a Napkori Római Kat. Egyház His­tória Domus-ának Napkor történetére vonatkozó leírása (1807), a másik Pesty Frigyes he lységnévgyűj teményében a község nevére, történetére, lakóira, helyneveire, a falu jegyzője által 1869-ben összeállított adatszol­gáltatás.

A História Domus-ban a köve tkezőke t olvassuk:

„Mielőt t elkezdem azonban a napokri pa róch i a t ö r t é n e t é t le írni , ta­nác sosnak í t é l t em idekapcsolni n é h á n y dolgot m a g á n a k a falunak a fenn­ál lásáról . Napkor igen régi t e l epü lé s ; ugyanis, ha m é l y e b b e n m e g n é z z ü k m a g á n a k a k e t t é v á l a s z t o t t Nap és Kor névnek a magyarázatát (etymon), akkor mi m á s t je lölhet , mint a nap te l jességé t? A z e lnevezés pedig, joggal t ű n i k úgy, a r ég i (ős) magyarok ál ta l kapcso lód ik ehhez a helyhez, ak ik a szk í ták (szi t tyák) idején, Szabolcs veze téséve l , ak i tő l itt ez a megye is nevé t visel i , ezekben a falvakban sze r teszé t szóródtak . A m i k o r ugyanis ő k U n g v á r v á r á t elhagyva e fa lu felé v e t t é k ú t juka t , déli nap idején, ami a Nap legteltebb, l egé re t t ebb á l l apo tában szokott lenni, ide é rkezve , ma­guk, scytha jó szágukka l e g y ü t t pihenni készü lve , déli i dőben ezen a s ík­s á g o n letelepedtek, hogy a hosszabb ú t f á r a d a l m á t k ip ihen jék és ki fúj ják magukat. És innen, m i v e l a Nap a legteljesebb á l l apo tban volt, az á l lo­m á s h e l y n e k a Napkor nevet a d t á k ; s nem m á s t jelöl, mint a Nap kora, a Nap ideje. M i v e l pedig a n y á j a i k a t lege l te tő pász to rok e g y n é h á n y k u n y h ó ­j a m á r akkoriban l á tha tó volt ezen a s íkságon, joggal lehet köve tkez te tn i , hogy ezen az igen n a p s ü t ö t t e v idéken t e l e p ü l é s t l é t e s í t enek maguknak. A szomszédos v i d é k e k r ő l kálvinisták, a S c y t h á k h o z sokban hasonló rutének és valachok j ö n n e k itt össze, e n n é l fogva, h á r o m - n é g y latin ritasu ház k i ­véte lével , kezdetben az egész falu, k i s számú ruténnel és valachhal keve­redve — kálvinista volt ; k ö v e t k e z é s k é p p e n az ősi egyház is, amely itt tú l ságosan k ics iny volt, jog szerint a ká lv in i s t áké volt, ak ik mivelhogy, m i k é n t a r u t é n e k és valachok, kis s z á m m a l voltak, s emmi fé l e Isten igéjét h i r d e t ő he ly i szo lgának vagy p r é d i k á t o r n a k nem ö rvende t t ek , ezér t v a l ó ­sz ínűbb , hogy vagy a ká l ló-semjéni , vagy az apagyi p r é d i k á t o r f i l ial istái voltak, m i k é n t e m b e r e m l é k e z e t óta a r u t é n e k a nagy-kállói rutén paroc-hus filialistái, a valachok pedig a kál ló-semjéni valach parochus filialis­tái.

Minthogy pedig ez a kis t e lepü lés k e z d e t t ő l a K á l l a y a k t u l a j d o n á t k é ­pezte, akik közü l Tekintetes László, I s t ván és Ferenc urak itt é l ték le é l e ­t ü k e t , ezeknek az igen kegyes katholikus uraknak a t e v é k e n y s é g e fo ly tán először udvar i , majd a M i n o r i t a r e n d b ő l va ló , majd az egyház i r e n d b ő l va ló k á p l á n o k (capellani) gondoskodtak a h ívő napkori r ó m a i ka tho l iku-sokról . K ö v e t k e z é s k é p p e n , m i u t á n F e n s é g e s Már ia The réz i a k i r á l y n ő és az ő fényességes fia, a fenséges Császár és I m p e r á t o r II. József, a s v á b nemze t i s égű lakosságot ide t e lep í t e t t e , a falunak 1762-ben parochust a d ­tak, akit M i c h a e l Megyer inek h í v t a k ; hogy a káp l ánság mely á l lomásáról , nem tudom, e lég az hozzá, hogy ő az első i t teni parochus, akihez a p ü s ­pök a k ö v e t k e z ő f iókegyházaka t (filiales) kapcsolta: az apagyit, ha lász i t ,

kemecseit, sényői t , turait , ezek k ö z ü l a ha lász i t és a kemecseit a napkori a n y a e g y h á z r ó l l evá lasz to t ták , az e lőbbi t 1804-ben az i b r á n y i he lybé l i ká ­po lnához csatol ták, az u t ó b b i t pedig 1806-ban az ú jbó l fe lépí te t t Kereszt­út i , m á s k é p p e n Kóta j i , helybeli k á p o l n á h o z . Hogy ezek az evi lági urak a k ö n n y e b b f e n n m a r a d á s é r d e k é b e n mi t s eg í t e t t ek ennek a parochusnak, aki al ig számlá l t t íz sa j á t s z e r t a r t á s ú katolikus h á z a t Napkoron? Lásd j ó indu l a tú o lvasó! Ennek a k ö n y v n e k a végén maga ez az első parochus tudatja."

M i h á m o z h a t ó k i a régies szövegből?

A t e l epü lé s t a schita (szittya) e r e d e t ű magyarok a lap í t j ák a honfogla­lás ide jén . A honfogla lás korábó l s z á r m a z ó magyar he ly ségnév (Nap-kor) a Nap és kor szavakból keletkezett. K o r á b b a n k i s s zámú r u t é n n e l és va-lachhal k e v e r e d ő ká lv in i s t a va l l á súak voltak (3—4 r ó m . kat. csa lád k i v é ­telével!) A falu a K á l l a y a k é kezde t tő l fogva, akik gondoskodnak a lakos­ság róm. kat. va l lásá ró l káp l ánok segí tségével , majd amikor M á r i a Te­rézia és II. József s v á b n e m z e t i s é g ű e k e t t e l ep í t e t t ide, p lébános t (paro-chust) is adnak hozzájuk . így lesz Napkoron r ó m . kat. a n y a e g y h á z , amelyhez egy időre az apagyi, halászi , kemecsei, sényői , turai f iókegyhá­zakat is csatol ják.

A fen t i ekrő l is lefejtve más í rásbe l i f o r r á s a i n k k a l nem igazo lha tó megá l lap í t ásoka t , a köve tkező n é h á n y k ö z i s m e r t és á l ta lános gondolat marad a falu nemze t i ség i je l legére , v a l l á s á r a és fö ldesu rá ra v o n a t k o z ó a n : Napkor régi magyar t e l epü lés és h e l y s é g n é v lehet. U r a i a r ó m . kat. Ká l l ayak . A k i s számú r u t é n n e l és a valachhal k e v e r e d ő magyar k á l v i n i s ­tákhoz , M . Teréz ia ide jén , róm. kat. s v á b o k a t t e l e p í t e t t e k be nagy s z á m ­ban, s így a r óm. kat. e g y h á z a n y a e g y h á z z á e rősödöt t .

E z bizony nagyon s o v á n y ismeret egy igen régi te lepülésrő l .

Pesty Fr igyes h e l y s é g n é v g y ű j t e m é n y é b e n pedig a k ö v e t k e z ő k e t ta­lá l juk N a p k o r r ó l :

„A K i s - v á r d a i j á r á s Főszolgabírói H i v a t a l á h o z tartozik. A községnek csak a jelenlegi neve ismeretes.

A Tek. Ká l l ay Csa lád l evé l t á r ában lé tező a d o m á n y o z á s i okiratban Nuncupor n é v alatt van le í rva .

Napkor község, m á r az 1210-ik é v b e n kelt o k i r a t n á l fogva, A n d r á s k i rá ly á l ta l U b u l M i h á l y gr-nak — m i n t akkor i s z a t m á r i fő i spánnak — a d o m á n y o z t a t o t t . Nuncupor és T u t h (a vele szomszédos Téth) a t e s t v é r e da lmáto r szágbe l i h a l á l á é r t a d o m á n y o z t a t o t t .

A községben m á r 1332-ben pa róch ia volt. A Rákóczi forradalomkor a község töké le t e sen e lpusz tu lván , akkor i

fö ldesura Ká l l ay G y ö r g y Erdé lyo r szágbó l szászokkal és o l áhokka l meg népes í t e t t e , — k iknek m a r a d é k a i a mostani s v á b o k és oroszok, de m á r anny i ra elmagyarosodtak, hogy magyar nyelven k ívü l m á s k é n t nem tud­nak beszélni .

A község n e v é n e k e r e d e t é r ő l semmit sem lehet tudn i . " A község h a t á r á n a k dűlői , főbb része i : B o r n y ú kút , Bodzás , Róka lyuk ,

Golyób i s hegy, Ludas tó, Pap ú r kert. Pesty F r i g y e s n é l m á r sok fontos k o n k r é t adatot t a l á l u n k Napkor ró l ,

de az adatok olykor tévesek, gyakran pedig pontatlanok. A fenti k é t dokumentum pé ldá ja jól mutatja, hogy mennyire s z ü k s é ­

ges eredeti fo r r á sokra t á m a s z k o d v a r e k o n s t r u á l n i a he ly ség t ö r t é n e t é t .

Napkor település honfoglalás előtti e lőzményei

A régésze t e r e d m é n y e i szerint a ny í r ség i t á j kb. 6000 évve l ezelőt t — a maihoz hason ló t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t k i a l a k u l á s a u t á n — népesü l t be.(l) A Napkor község h a t á r á b a n e lőke rü l t eddigi l egkorább i régésze t i leletek a b r o n z k o r b ó l s z á r m a z n a k . A L u d a s t ó szőlőben a m ú l t század végén , a P i -r ipucon s z á z a d u n k 60-as é v e i b e n bukkantak n a g y s z á m ú bronzkori t á r g y ­ra. A Ludas tó szőlőben e l ő k e r ü l t Fekete János - fé l e lelet egy s z á r n y a s balta tö redékébő l , 3 db fű rész tö redékből , 5 db kü lönböző r e n d e l t e t é s ű b ronz lemezből , 4 db nyitott v é g ű k ívü l vonalakkal d í sz í t e t t ka rpe recbő l , 3 db kisebb, e g y m á s r a ha j l í to t t végű k a r i k á b ó l és i lyennek tö redékébő l , kardpenge tö redékébő l , 10 db bronzrögből , 2 db „vegy t i sz t a ónból ö n t ö t t " é p sar lóból és egy „ i lyen a n y a g b ó l való ön tőcsapbó l" (unikum) áll.(2) A Piripucon(3) e lőkerü l t lelet az e lőbbi t is messze fe lü lmúló gazdagságáva l t ű n i k k i . E vé l e t l enü l m e g t a l á l t bronzkori t á r g y a k e g y é r t e l m ű e n bizo­ny í t j ák , hogy az ember Napkor ha t á r á t , a k á r c s a k az egész Ny í r ség v á l t o ­zatos domborzati viszonyait, igen alkalmasnak ta lá l ta arra, hogy ott meg­te leped jék . A magasabb dombokon m e g h ú z ó d h a t o t t , a közve t l enü l m e l ­lette levő lapos, veszé ly te len tavakban k ö n n y e n ha lászha to t t , a tavak mel le t t i m e z ő k (füves) az á l l a tok s z á m á r a gazdag legelőt k íná l tak , az er­d ő k pedig k i t ű n ő vadász t e rü l e t e t .

Napkor te lepülés a honfoglalás után

1950-ben, a N y í r e g y h á z a — V á s á r o s n a m é n y közt i 4 l-es m ű ú t v o n a l ép í tésekor , a fa lu szélén h ú z ó d ó egyik domb á tvágása a lka lmáva l , n é h á n y s í r r a bukkantak. A z 1977-es régésze t i f e l t á rá s a lka lmáva l egy je len tős ,

kb. 1000 éves , I. I s t ván korabel i t e m e t ő bontakozott k i . A fe l t á r t t ö b b mint 20 s í r mellett l ega l ább ugyanannyi t sejtenek m é g . A s í rokbó l szablya, kard, n é h á n y g y ű r ű , fülbevaló , „ S " a l a k ú hajkarika k e r ü l t elő. A z éksze ­rek b ronzbó l és ezüs tből készü l t ek . B á r a t e m e t ő t ovább i fel tárása, va la ­mint a leletek t u d o m á n y o s e l emzése m é g h á t r a van, az egyik s í rbői e lő­k e r ü l t ké t p é n z d a r a b még i s azt mutatja, hogy ,,a Géza fe jede lemtől I. Lászlóig t e r j edő időszakban temetkeztek ide."(4) E z a korai t e m e t ő — mint összekötő l áncszem — va lósz ínűvé teszi, hogy Napkor t é r s égében folyamatosan lé teze t t t e l epü lé s l ega lább a b r o n z k o r t ó l kezdve. 1213-tól kezdve ezt í ro t t e m l é k e k b izonyí t ják . A r r a vona tkozóan , hogy a honfog­lalás előtt k i k é l t ek e t e r ü l e t e n , c supán a N y í r s é g r e á l t a l ában é r v é n y e s megá l l ap í t á soka t i s m é t e l h e t j ü k meg: hunok (szkíták), avarok, e lsz lávoso-dott bo lgár - tö rökök . A honfogla lás u t á n pedig magyarok, a magyarokkal e g y ü t t a kabarok és m á s j e l en tős török elemek is.(5) [A „ N a p k o r " he ly­s é g n é v — egye lő re m é g e g y é r t e l m ű e n nem t i sz tázo t t — X I I I . századi , legelső í ro t t e lőfordulási alakjai(6) (Lopekur 1213, N u k u p u l 1271, N o p k u l 1292) m ö g ö t t is szláv, t ö rök vagy magyar elemek, n é p c s o p o r t o k e g y a r á n t se j thetők. ] A legva lósz ínűbb , hogy a honfogla lás ko r i magyarok sz láv t e l epü lés t m a g y a r o s í t a n a k el és a X V I I . század közepé ig tiszta magyar n y e l v ű fa luval van dolgunk.

* * *

Napkor a X . , X I . és X I I . s zázadban minden b izonnyal a fejedelmi csa ládok, majd a k i rá ly i v á r b i r t o k á t k é p e z t e . Ezt va lósz ínűs í t i az a t é n y , hogy a legfrissebb t ö r t é n e t i k u t a t á s o k szerint Szabolcs nem egyike a hon­foglaló v e z é r e k n e k vagy a megye első k i rá ly i i spán ja inak , hanem az Á r ­p á d o t köve tő m á s o d i k fejedelem,(7) akinek b i r t o k á t képez i a ró la elneve­zett Szabolcs megye nagy r é sze is, s ak i t a l á n é p p e n a m e g y é b e n Geszte-r é d e n van eltemetve.

K ö z v e t l e n ü l Napkor mellet t is k i rá ly i v á r b i r t o k o t képező falvak v o l ­t ak (Tesar-ács , Ekölcs).(8) Tudjuk, hogy a közelben , a Ny í r s ég p e r e m é n h ú ­zód t ak a k i rá ly i birtokot k é p e z ő gyepük , a h a t á r ő r - f a l v a k , a kelet felől fo ly ta tódó n é p v á n d o r l á s t ovább i h u l l á m a i n a k e l tor laszolására . A t a t á r j á ­r á s előt t is a k i r á ly a d o m á n y o z t a a birtokot egy Bu tu r n e v e z e t ű s z e m é l y ­nek.

* * *

Napkor község n e v é t először a V á r a d i Regesztrum eml í t i 1213-ban, ^,Lopecur" f o r m á b a n . A he lység rő l azonban i t t c supán annyit tudunk

meg, hogy egy peres ü g y b e n szerep lő k i r á ly i ember, M á r t o n , innen s z á r -mazik.(9) (A he ly ségnév első, b i z o n y á r a megh ibásodo t t , be tű j é t a R e -gesztrum 1550-es m á s o l a t á n a k kész í t é sekor rosszul o l v a s t á k el. A he lység neve 1213-ban is „ N o p e k u r " lehetett.)

A X I I I . századtó l a K á l l a y család l evé l t á ra m á r sok fontos adatot n y ú j t a h e l y s é g korai t ö r t é n e t é r e vona tkozóan .

Napkornak első birtokosai(lO) m é g a t a t á r j á r á s e lő t t i időből ismertek. B u t u r és rokonsága (a l egko rább i birtokosok) magtalanul kihalt a t a t á r ­j á r á s ide jén . Ök a fa lu templom felé eső r é szé t b í r t á k . Szabolcs megye l e g t e r e b é l y e s e b b magyar n e m z e t s é g e ősének, a B a l o g - S e m j é n beli U b u l -nak, II. A n d r á s a d o m á n y o z z a Napkor m á s i k felét, Egyed n e v ű t e s t v é r é ­nek a K á l m á n herceg á l t a l vezetett r u t é n h a d j á r a t b a n b e k ö v e t k e z e t t ha­lá láér t .

A t a t á r j á r á s idején a falu teljesen e lnép t e l enede t t . 1271-ben V . I s tván a d o m á n y o z z a a T u t h és „ N u k u p u l " (Napkor) ne­

v ű „e lnép t e l enede t t b i r tokokat" U b u l f ia Mihá lynak , — a s tá je ro rszág i h a d j á r a t b a n szerzett k ü l ö n ö s e n nagy é r d e m e i j u t a l m a z á s á r a — Napkor dél i r é szén levő templommal e g y ü t t . (Érdemes fe l f igyelni arra, hogy a templom a bir tok déli r é s z é n volt, holott ma a község h a t á r á n a k a köze ­p é r e esik. M i n d e n b izonnyal dé l felé a bir tok r ö v i d e b b volt. F o l y t a t á s á t az a mellette eml í t e t t T u t h n e v ű kis t e l epü lé s k é p e z h e t t e , amely az idők fo lyamán elpusztult és beolvadt a k ö r n y e z ő he lységekbe . Napkor h a t á r á ­ban a Kál lósemjén felé eső t e r ü l e t e n egy Töt n e v ű dű lő őrzi az egykori t e lepü lés nevét . )

A z u to l só Á r p á d h á z i k i r á l y o k alatt, a m e g f é k e z h e t e t l e n n é vá l t f eudá ­lis anarchia idején, a K á l l a y ősök is elvesztik bi r tokaik jó részé t . 1292-ben U b u l f ia Mihá ly az esztergomi k á p t a l a n előt t panaszt tesz a vele tö r ­t é n t ha t a lmaskodások miatt. Elmondja, hogy „e l lensége i őt és fiait k i ű z ­t é k b i r toka iból , mert h í v e n kitartott a k i rá ly , n é h a i I V . László mellett. F i a i közül egyesek k é n y t e l e n e k vol tak Lengye lo r szágba és R u t é n o r s z á g b a m e n e k ü l n i , őt m a g á t pedig ifjabb f i áva l : Mykch-cse l e g y ü t t egészen Esz­tergomig ű z t é k a h a t a l m a s k o d ó k . IV . László megö lé se u t á n pedig az A b a -nembeli O m o d é n á d o r a Szabolcs m e g y é b e n fekvő Napkor (Nopcul) n e v ű b i r t oká t elfoglalta, melyet m á s o d i k házasságábó l s z ü l e t e t t f iainak: Lász­lónak és Mykch -nek rendelt osz tá lyrészül . Ugyancsak jogtalanul elfoglal­ta O m o d é n á d o r S e m j é n és S z e n t m i h á l y (Scenthmyhal) n e v ű bir tokait is, melyeket viszont i dősebb f ia i ra : P á l r a és I s t v á n r a szándékoz ik ö rökségü l hagyn i . " ( l l )

Azonban a panasz h a t á s t a l a n . K é t év t i zeden á t nincsen erő, amely a Csák M á t é k i sk i rá ly t t á m o g a t ó O m o d é k a t megfékezné , sőt III. A n d r á s m é g oklevél le l is h i t e les í t i r ab l á sa ika t . 1307-ben Ot tó k i r á ly V á r a d o n , a

k á p t a l a n ok leve lének megvizsgá lása u t án , visszaadja U b u l f i a : Mihá ly f iának, I s t v á n n a k és t e s t v é r e i n e k Napkor (Napcol), Szen tmihá ly , Semjén és T u t h n e v ű szabolcsi, valamint K é r és Panyola s z a t m á r megyei bir toko­kat.(12) Ká ro ly R ó b e r t n e k is t ö b b ízben meg kellett e rős í teni a K á l l a y a k a t szabolcsi bir tokaikban. Ki je len t i , hogy m i v e l ő Napkor t (és a t öbb i falut) visszaadta Mihá ly fiainak , , . . . ha azokat most bizonyos hatalmasok (po-tentes) elveszik és b i torol ják , az nem a k i rá ly a k r a t á b ó l tör ténik ." (13) Egy 1312-ből s z á r m a z ó oklevél megmutatja azt is, hogy K á r o l y R ó b e r t a zé r t olyan hálás , mert a K á l l a y a k a Csák M á t é „e l len i harcban v é r ü k on-t á s á v a l " szereztek érdemeket . (14) 1317-ben Mihá ly f ia I s tván m é g mindig pereli az O m o d é k a t . Dózsa, b ihar i és szabolcsi i spán, a k i rá ly s z e m é l y é n e k képv i se l e t ében k i k ü l d ö t t bíró, visszaí tél i a birtokokat és a v á r a d i k á p t a ­lan embereivel e lvégez te t i a beikta tás t . (15) K á r o l y R ó b e r t m é g az évben megerős í t i Dózsa szabolcsi i spán í téletét .(16) 1318-ban az apagyi (de Opog) I s t v á n mestert t i l totta el a szabolcsi i spán Napkor (Nopcur) bir tok hasz­n á l a t á t ó l . ^ ? )

* * *

A l i g s ike rü l t a B a l o g — S e m j é n nemze t ség tagjainak, a Ká l l ay ősök­nek a szabolcsi, s z a t m á r i bir tokaik fölötti tulajdonjogukat megsz i l á rd í t a ­ni , a t ö b b n e m z e d é k e n át m e g n ö v e k e d e t t Ká l l ay n e m z e t s é g tagjai s z á m á ­ra m á r i s fe lmerül t , hogy a belső, e g y m á s közt i tulajdonviszonyokat is t i sz tázzák.

1319-ben a Napkor t is b i r tok ló Mihá ly f i a i : I s t v á n mester és a m á s o ­dik házasságából s z á r m a z ó László és Mihá ly osztozkodnak meg bir to­ka ikon: S z a t m á r b a n László és M i h á l y kapja Ké r t , I s t v á n pedig Panyo lá t , a panyolai erdő közös haszná la t áva l . Szabolcsban „Semjén , Napkor és S z e n t m i h á l y b i r t o k á n a h a t á r o k pontos f e l t ű n t e t é s é v e l közösen osztoznak, k ikö tve , hogy e bir tokok egyháza i , legelői, e rdői közös birtokok marad­nak t o v á b b r a is."(18)

1325-ben m á r Szabolcs legnagyobb (magyar) nemze t sége , az egész B a l o g — S e m j é n n e m z e t s é g tagjai köz t : a b i r i - i J á n o s fiai T a m á s és F á ­bián, az Egyed f i a i : I v á n és S imon mesterek (kál lai ág), valamint U b u l fia M i h á l y f ia i : László és Mihá ly és ez u tóbb i J á n o s és I s tván n e v ű gyer­mekei (a ká l ló -semjén i , de e g y ú t t a l napkori ág is!) közö t t fo ly ik az osz­tozkodás . A z egész nemze t ség bi r tokai f é lkör ívben h ú z ó d n a k a s z a t m á r i Kér tő l , P a n y o l á t ó l B i h a r v á r m e g y é i g , onnan pedig a Tiszáig (Lök).

„ U b u l f ia : M i h á l y fiainak jutott S z a t m á r v á r m e g y é b e n Kee r (Kér), Ponola (Panyola), Szabolcs v á r m e g y é b e n N a g y s e m j é n (Symyen magna),

S z e n t m i h á l y föld, Napkor, Be l tuch (ez a m á s i k Beitek = Nyí rbé l t ek ) , Tyvodorehuchi n e v ű föld, Igrucy föld, Porvod föld fele."(19)

A nádo r vezette „osztá lyos per" t e h á t megerős í t i M i h á l y fiait, (akik e g y ú t t a l Napkor tulajdonosai is) ,bir tokaikban.

A Napkort is b i r tokló K á l l a y a k hamarosan tovább a p r ó z z á k vagyonu­kat. A m í g 1319-ben m é g M i h á l y h á r o m fia osztozkodik, 1329-ben m á r I s t v á n n e v ű f iá tól s zá rmazó n é g y u n o k á j a : J ános , P é t e r pap, I s t ván és Mik lós osz to t ták n é g y rész re összes javaikat, így , ,Semjén és Napkor b i r ­tokokat, valamint a több iek haszonélveze té t . " (20)

B i r i - i T a m á s 1341-ben „b i r tokosz t á ly m e g m á s í t á s a ügyében" (21 ) is­m é t perbe hív ja valamennyi Ká l l ay t , Egyed és Mihá ly l e szá rmazo t t a i t e g y a r á n t . Pá l országbí ró 1342-ben helyt ad k í v á n s á g á n a k és a Ká l l ay n e m z e t s é g b i r i - i , kallói, vá ra l j a i és napkori (ezút ta l nem s e m j é n i n e k ne­vezi!) ágá t e g y a r á n t bir tokaik új megosz t á sá r a utasítja.(22) Ezen ú j abb osz tozkodás e r e d m é n y e lehetett, hogy a kallói ág, Egyed l e szá rmazo t t a i is szinte Szabolcs valamennyi K á l l a y - b i r t o k á n rendelkeztek b i r tokréssze l , s így Napkoron is. A leleszi konvent 1345-ben privilegial is oklevelet állít k i , egyrészrő l Egyed fia Iván f ia inak: Lász lónak, A n d r á s n a k és Demeter­nek, más rész rő l ugyanazon Egyed fia Simon fiainak: I m r é n e k és P é t e r n e k az á l t a luk birtokolt 20—30 b i r tokrész , k ö z t ü k a napkori, megosz tá sá ra . „ N a p k o r o n a Szent Ki rá ly (Szent I s tván) egyház felé eső rész , P é t e r fa lu­b í r ó házáva l e g y ü t t S. (Simon—L. B.), a Kalló féle eső I. ( Iván—L. B.) fiaié."(23) Ekko r Napkoron t e h á t t a l á n tíz K á l l a y is osztozkodik. E t tő l kezdve haszná l ja — joggal — a Napkort b i r tok ló K á l l a y a k egy r é sze a „nagykallói" e lőnevet . E z m a g y a r á z h a t j a fé l ig -meddig a X V I . század tó l m á r á l l andóvá vá l t Lökös e lőnév h a s z n á l a t á t is, hiszen a ká l l ay ág birto­k á b a n volt Lök is. (A Lökös persze r á j u k tapadhatott s zemé lynévbő l is, a X I V . században m á r t öbb K á l l a y viselte ezt a nevet. P L : Lengye l J á ­nos egyik fia is Lökös . Ez a nagyká l ló i Ká l l ay ág erősödöt t meg Napkoron r ö v i d idő alatt, mert a X V . század tó l a „ n a g y k á l l ó i " — „de N a g y k á l l ó " —• e l ő n é v m á r á l landó .

M é g meg sem melegedtek azonban a K á l l a y a k az ú j a b b birtokfelosz­t á s u t á n v a g y o n ú k b a n , m á r is megjelent egy panyolai P é t e r n e v ű har­cos személy , perbe, de m é g i n k á b b p á r b a j r a h ív ja valamennyi Kál lay t , azt b i z o n y í t v a egy 1264-ből s z á r m a z ó oklevéllel , hogy ő is a K á l l a y ősök e g y e n e s á g i leszármazot t ja . A K a r á s z o n , 1347-ben összehívot t szabolcsi és beregi nemesi m e g y e g y ű l é s e n a K á l l a y - b i r t o k o k nagy részébő l —̂ k ö z t ü k N a p k o r b ó l is —, r é sz t követel t . (24) A z erő meggyőző h a t á s á r a B u d á n m á r k é t h ó n a p p a l k é s ő b b megszü l e t e t t a megegyezés , mely szerint panyolai P é t e r teljesen maga kapja Panyo la birtokot, „ n e m azér t min tha elismer­n é k az egyeneság i l e szá rmazás t " , hanem azér t , „nehogy a balszerencse

fo ly tán a p á r b a j b a n Lengye l J á n o s fejét vesz í t se . " „A több i b i r tokokra néz ­ve is megegyeztek."(25) (Köztudot t , hogy a középkor i , feudál is szokás jog a t a n ú k k a l és oklevél le l va ló b i zony í t á s mellett a p á r b a j n a k is j e len tős szerepet juttat.) N a p k o r b ó l azonban nem kapott semmit. A z örökösödés i perek vég te l en s o r á t lehetne szapor í t an i , — az utolsó e lőt t iek egyike J ó ­sika Miklós t is év t i zedek ig k e s e r í t e t t e — p é l d á n a k azonban t a l á n ezek is e legendők .

* * *

M i n t a régésze t i leletek m u t a t t á k , Napkor t é r s égében a b ronzkor tó l kezdve te lepü lésse l lehet számoln i . A z első Á r p á d h á z i k i r á lyok k o r á b a n lakott vo l t á ra utal az I. I s t v á n - k o r i t e m e t ő .

Napkor korai j e l en tőségé t je lz i , hogy m á r a t a t á r j á r á s előt t i időben temploma volt. M i v e l a templom Szent I s tván ró l van elnevezve, f e l t é t e ­lezhe t jük , hogy m é g I. László ép í t t e t i . I. I s tván egyházép í tő m u n k á j á t ugyanis László új l endü le t t e l folytatja.

A napkori templom a X I V . századi oklevelekben (1345, 1400) is, és ké sőbb is, m ind a mai napig, I s t v á n k i r á ly n e v é t visel i , ő a templom védőszent je , ezen a napon van a templom búcsú .

Egy 1335-ből s z á r m a z ó perbeli okirat a tanuk le í r á sáná l s z in t én N a p ­kor korabel i j e l en tőségé re enged k ö v e t k e z t e t n i : , , A megnevezett t a n ú k : tyukodi (De Tykod) Demeter f ia : Dezső (aki a ké rdése s időben a Tisza tú lsó o lda láró l tartott Napkoron á t hazafelé) , makra i P é t e r f ia : Demeter (aki K i svá rdá ró l ) (de v i l l a Warada) j ö v e t haladt á t Napkoron), mindketten S z a t m á r v á r m e g y é b ő l ; b i r i - i J á n o s f i a : F á b i á n (aki Bi rbő l ment N ap k o ­ron á t Apagyra) . . . " Vagyis a N y í r s é g e t átszelő ké t főú tvona l — N a p ­kor é p p e n a Ny í r ség közepén és viszonylag magas domobokon fekszik — Napkoron keresztezte egymás t . A z egyik K i s v á r d á r ó l Napkoron, N a g y k á l -lón á t Debrecenbe vezetett, a m á s i k a Tisza tú l só oldaláról , Tokaj felől Napkoron á t Bá to ron , Nagyká ro lyon , S z a t m á r n é m e t i n át E r d é l y b e . Igaz a Tokaj felől Bá to r felé veze tő ú t a ny í rv í z szeszélyei miatt ké t ágon is haladt: Kereszturon (Kótajon), T ú r á n át Napkort é r i n t v e és N y í r e g y h á ­zán, N a g y k á l l ó n ke resz tü l , Napkort k ike rü lve . E r e n d k í v ü l széles o r szág ­utak napjainkig fennmaradtak, b á r min t fö ldu taka t egyre kevesebbet haszná l t ák . Napkoron Megyer i ú t (Megyer az egyik közel i he ly iség Tokaj i r ányában ! ) és Té t i ú t (Tét szomszédos he ly iség K i s v á r d a i r á n y á b a n ! ) n é v e n ismertek. A Té t i ú t mellet t i V á r d i szőlő hegy is f e l t é t e l ezhe tően

V á r d á t ó l veze tő ú t v o n a l r a utal és nem a domb (a ny í r ség i dombokat egyébkén t , m i v e l a köze lben magas hegyek nem lá t szanak , s z in t én he­gyeknek nevezik!) t e t e j é n vagy valahol a k ö r n y é k é n levő fö ldvár ra . (Bár honfogla lás -kor i , I s t v á n - k o r i fö ldvár lé té t a V á r d i szőlő hegyen nem fe l ­t é t l e n ü l ke l l k i zá rn i . Er re nem a névbő l lehet gondolni, hanem abból , hogy a k ö z é p k o r b a n lé tező Vára l ja n e v ű t e l epü lé s mindössze p á r k i l o m é t e r r e van tőle, míg a legközelebbi ismert korai f ö l d v á r a k a N y í r s é g b e n K e -reszturon, Vár dán , vagy a Ká l lósemjén mel le t t i Óváron , sokkal messzebb estek. Nem e l h a n y a g o l h a t ó szempont az sem, hogy ez a domb a Nyí r ség p e r e m é n húzódó dombokat l e számí tva a N y í r s é g legmagasabb dombja.) Ezeket az utakat a tsz-ek, mint fölösleges dű lő utakat, m á r vagy felszá­m o l t á k vagy hamarosan fel fogják szántan i , s ezzel a középkor i é let igen j e l en tős t a n ú b i z o n y s á g a i fognak e l t ű n n i vég leg s z e m ü n k elől. Sze rencsé re a X V I I I — X I X . századi t é r k é p e k vi lágosan m e g ö r ö k í t i k ezeket a — kora­bel i gazdasági é le t ü t ő e r é t képező — je l en tős középkor i országutakat . (28)

A z o r s z á g u t a k ta lá lkozása is é r t h e t ő v é teszi, hogy Napkort a N y í r ­s ég k i eme lkedő he lysége i (Szabolcs, N a g y s e m j é n , Nagykál ló , Várda , B á ­tor stb.) u t á n — évszázadokon á t — t e k i n t é l y e s hely illette meg.

* *

H a fe l té te lezzük — s ezt joggal t e h e t j ü k , — hogy a t e l epü lések fe l ­so ro lásakor nemcsak a földrajzi e lhe lyezkedés t t a r t o t t á k szem előtt a k ö ­zépkor i oklevelekben, hanem a he lységek j e l en tőségé t is, akkor azt l á t ­hatjuk, hogy Napkor t Semjén u t á n azonnal a m á s o d i k helyen eml í t i a l e g t ö b b for rás . P é l d á u l egy 1307-ből s z á r m a z ó ok levé lben a sorrend: „Semjén , Napkor , S z e n t m i h á l y és Tuth."(27) Ezek a t e l epü l é sek összefüg­gő b i r t o k t e r ü l e t e t alkottak. S z e n t m i h á l y k é s ő b b (Kalló-) Semjénbe , T u t h pedig Napkorba olvadt be. Tu th Semjén és Napkor közöt t t e r ü l e l és sem­m i k é p p e n sem szabad összekevern i (Nyír-) Té t t e l , amelyik Napkor és Széke ly közöt t é p p e n az e l lenkező i r á n y b a n fekszik, de Tó tká l ióva l sem.(28) T é t nem volt Ká l l ay birtok. M i n d i g más , a Tisza felé eső fö ld ra j ­z i he lynevekkel (Gáva, Szabolcs, Székely, Laskod stb.) összefüggésben olvassuk és nem a n é g y előbb eml í t e t t he lységge l e g y ü t t fordul elő. Té t kü lönböző alakjaiban (Teth 1357, Theth 1363, Thethe 1369, Teeth 1379, stb.) mindig az „ e " magas m a g á n h a n g z ó fordul elő, de sohasem az , ,u" . A T u t h alakjaiban (Tud, Thuth) viszont csak az , ,u" m a g á n h a n g z ó szerepel. N e m azonos í tha tó a T u t h t e l e p ü l é s n é v Totka l lo (Thotkallo, Towtkal low, Towthkal low, Toldkal lou, Touthkal lou, stb.) tó t e lő tag jáva l sem. A z ,,o" vagy „ou" m a g á n h a n g z ó t t a r t a l m a z ó szavak a „ t ó t " e tnikumra utalnak (Tótkálló).

T u t h t e l epü lés a k ö z é p k o r b a n megszűn t , e m l é k é t Napkor K á l l ó s e m -j é n felé eső „ T ö t " n e v ű fö lddarab ja , d ű l ő n e v e őrzi c supán .

E g y é b k é n t mind a Töt , m i n d a Té t a „ t ig i t " = herceg t ö r ö k mé l tó ság ­névbő l szá rmaz ik a T ö h ö t ö m és a T é t é n y s z e m é l y n e v e k közvet í tésével . (29) A Tö t név t e h á t ősi magyar elemre utal ezen a t e r ü l e t e n . Tö t h a t á r á b ó l va lósz ínűleg csak egy rész kapcsolódot t Napkor t e rü l e t éhez , más rész Ká l l ó semjenbe vagy Kiskál lóba , vagy m i n d k e t t ő b e olvadhatott.

Teljesen Napkor h a t á r á b a olvad viszont a sz láv n e v ű Tesar birtok, amely az „ács" foglalkozást űző k i rá ly i szo lgá lónép l a k ó h e l y é r e utalhat. Egy — a Ny í r s ég m á s t e l e p ü l é s é b e n is ismert — legenda szerint a napko­r i ö r d ö n g ö s sző lős -domb onnan kapta a nevé t , hogy valamikor r é g e s -r é g e n a k ö r n y é k é n falu volt, amely ik e lsül lyedt , e l t űn t lakosaival e g y ü t t és lakói mint k í s é r t e t e k v i s sza já rnak . A z idősebbek m é g azt a helyet is m e g m u t a t t á k az á l l a toka t l ege l te tő gyerekeknek, ahol dé lben — a fö ld re fekve és füle lve — hal lani vé l t ék az e l sü l lyed t falu h a r a n g j á n a k a hang­já t .

Ez a s z á j h a g y o m á n y jól m e g ő r i z t e annak a valóságos t é n y n e k az em­lékét , hogy Napkorhoz egészen közel — ma i h a t á r á n be lü l — a közép ­korban egy Tesar n e v e z e t ű falu volt, amelyik é p p e n m é l y fekvése miatt egy, szokot tná l esősebb évszak, n é h á n y esősebb év k ö v e t k e z t é b e n víz a lá k e r ü l h e t e t t és l akó inak el kellett hagyni. Tesar neve a X I V . század v é g é ­nek t öbb ok leve lében is szerepel. Sőt egyik a lkalommal Napkor ra l azo­nos í tva ( „Napkor vagy Tesár n e v ű birtok".) Őrzi e kiemelt t e l epü lé s ne­vé t a „ T é z s á r i " kaná l i s e lnevezés is, amelyik e t e r ü l e t e n (a „p lan i t i a Tesar"-on) v isz át .

A patak- (csatorna-) n é v és a legenda á l ta l sejttetett egykor i t e l e p ü ­lés valóságos vo l t á t t e h á t az í ro t t emlékek e g y é r t e l m ű e n igazolják.

* * * i

Napkor t e lepü lés ny í r ség i falvak közöt t elfoglalt h e l y é r e u ta l a X I V . század első fe lében fizetett p á p a i tized is.(30) A szabolcsi, borsovai, szat­m á r i e spe rességekhez t a r tozó 79 község közöt t a 17. helyen van. 1332-ben 6, 1333-ban 5, 1334 m á s o d i k fe lében 3, 1335 I. fe lében 4 garast fizetett p á p a i t i zedkén t . O lyan ma is j e l en tő sebb helyek előzik meg, min t Nagy-kál ló , Kál lósemjén , Szabolcs, Tiszadada, Halász , Ny í rbá to r , K i svá rda , Tar -pa, Már iapócs stb. D e pé ldáu l Ny í r egyháza , V á s á r o s n a m é n y , N y í r m a d a l é ­nyegesen kevesebb adóva l szerepel ugyanezeken a p á p a i t ized jegy zeké ­ken. Még ha e j e g y z é k e k hézagosak is és a közöl t adatokat is f e n n t a r t á ­sokka l ke l l keze lnünk , akkor is bizonyos fokig ezeket az adatokat is j e l -l e m z ő e k n e k k e l l tar tanunk m i n d Napkorra, m i n d m á s t e l e p ü l é s r e vonat-

kozóan . (Fentebb m á r l á t h a t t u k , hogy Napkor igen rég i t e l epü lé s és temp­loma is va lósz ínűleg m á r I. László ko rá tó l lé tez ik! A pápa i t i zed jegyzék s z e r é n y adatai is m e g e r ő s í t i k ezt). A p á p a i tizedlajstromban m á r a Nap­kor j e l en t é sű „ N a p k u r " alak szerepel. 1414-ben pedig m á r első ízben a. ma i n e v é n (Napkor) talál juk.(31)

M i n t m á r e m l í t e t t ü k a B a l o g — S e m j é n nemze t ség , a honfoglaló-n e m z e t s é g e k egyike, volt a Kállay-családok őse. E n e m z e t s é g X I I I . szá­zad közepén élő t ag jának , Ubulnak h á r o m fia volt . A Gerge ly tő l s z á r m a ­zó ág (a B i r i - i ) m á r a X I V . században kihalt . A z Egyed tő l indu ló (Kallói ág) l e szá rmazo t t ak sora a X V I . század közepéig tart. Napja inkig c supán — a Napkor t is m ind ig b i r tok ló — harmadik ág, M i h á l y ága maradt fenn. (Bár mint l á t t u k b i r t ok ré szekke l a m á s i k ké t ág is nem egyszer rendelke­zett Napkoron).

A M i h á l y - á g n a k a X V . században t ö b b tagja k i t ű n i k a k i r á lyok k ö r ü ­l i szo lgá la tokban. A X V . , X V I . , és X V I I . században rokonság i kapcsolatba k e r ü l n e k a legjelesebb erdé ly i csa ládokkal , a B á t h o r y a k k a l , Bánffykkal , Homonnayakkal .

A X V . századtó l a K á l l a y a k o n k ívü l , akiknek kúriájuk is volt a falu­ban, más urak is rendelkeznek b i r tokkal Napkoron. 1446-ban a Sztrittey, 1452-ben az olnodi Czudar család volt a birtokosa. A Sztri t tey család Ásvány , Székely, Felmegyer, Tura, Oros, Lök, Eszlár , Nagy-Ká l ló , B i r , Semjén és Napkor falvakban rendelkezett a Ká l l ay - fé l e b i r tokrészekkel , , minden bizonnyal zálog címén.(32)

A X V I . század m á s o d i k fe lében Nagyká l ló i Lökös Ferenc ellen fo ly ­tatott per j e g y z ő k ö n y v e pedig azt mutatja, hogy egy Csáthy Gáspár nevű s z e m é l y n e k nemcsak birtoka, de kúriája is volt a helységben.(33)

* * *

M i n t ismeretes, a N a p k o r t ó l 8 km-re fekvő Nagyká l ló l akossága t e l ­jes egészében sohasem adózot t a t ö röknek . A kb. 3 év t izedes adózás alatt a X V I . század 70-es éve iben adózo t t a vá ros l a k o s s á g á n a k legtetemesebb része , kb . há romnegyede . (34) A z 1572—73-ra fe lép í te t t kallói v á r pedig megakadá lyoz t a , hogy a t ö rök hódo l t ság vona l á t j e l en tő sebben keletebb­re, é s zakabb ra tol ják, hogy a m e g y é t teljesen t ö r ö k hódol t ság i t e r ü l e t t é vá l toz tassák .

1627-ben a t ö r ö k ö k és Habsburgok közöt t b é k e j ö t t lé t re , é sped ig az 1606-os b é k e fe l t é t e le inek megfe le lően . Ezé r t a n á d o r elrendelte S z a -

bölcs v á r m e g y e részére , hogy vizsgál ja meg és t isztázza, hogy mely fa l ­vak, mettő l -meddig hódoltak a töröknek. A n á d o r u t a s í t á s á r a 1628-ban a v á r m e g y e 60 fa luból idéze t t és hallgatott meg t a n ú k a t a hódol t ságró l . A z é r d e k e s dokumentum Napkorra v o n a t k o z ó r é szé t szó szerint idézzük :

„ K a l m á r Lőr inc , 70 éves , Mester G á s p á r 50 éves , m e g e s k ü d t e k és hitük u t á n azt va l l j ák ; t u d j á k azt, hogy az e lőbben i t a t á r j á r á s e lő t t egy­szer m e g h ó d o l t a n a k vót , és akkor egy esz tendő alatt v ó t a n a k hódo l t ság ­ban, de i smét e lhagy ták , melynek lehet 60 esztendeje. A n n a k u t á n a is­mét , Bocskai I s t v á n f e jde lemségében k í v á n t a Ajasz aga, szolnoki, hogy hódol janak , melyet t u d o m á s á r a adtak vót, akkoron Ká l l ay Miklós uram­nak őkegye lmének . Ő k e g y e l m e t u d á s á r a adta — K a s s á n levén akkor — Bocskai fejedelemnek. Őfelsége í r t a szolnoki bégnek , hogy m i é r t k í v á n ­ja h ó d o l á s u n k a t és a bég meg í r t a , hogy meg ne hódol janak , és azó ta soha nem hódo l t ak és nem is e rő l t e t t ék a hódolásra ."(35)

A va l lomásból k iderü l , hogy K á l l a y Miklós fö ldesúr k é r é s é r e és Bocskai fejedelem közve t l en k ö z b e n j á r á s á r a — de m é g i n k á b b a kallói vár v é d e l m e k ö v e t k e z t é b e n ! — Napkor 1628-ig m i n d ö s s z e egy é v b e n f i ­zetett a t ö r ö k n e k adó t 1570 tá ján . A z eml í t e t t t a t á r j á r á s a tö rök biroda­lomba ta r tozó k r i m i t a t á r o k 1594-es b e t ö r é s é r e vonatkozik, melyben a megye déli r é szén levő falvakat vég ig pusz t í t o t t ák .

Szabolcs v á r m e g y é n e k egy 1681-ből s zá rmazó irata(36) azonban azt b izonyí t ja , hogy a X V I I . század m á s o d i k fe lében viszont Napkor (egyút ta l a megye községe inek l ega lább a h a r m a d r é s z e : Pap, Gyu laháza , Karász , Anarcs, K i s Va r sány , Kenéz , Aranyos , Apathy, Mogioros, Lövő, G y ü r e , Páloca, Boka, Ajak , Teth, Napkor, Tas, Dombrad, Patroh, Berencz) rend­szeresen adózik a t ö röknek . Lasz tóczy I s tván szo lgabí ró és Czabay I s tván j u r á t u s a v á r m e g y e és az esztergomi é r sek u t a s í t á s á r a összeír ják az egyes falvak t ö rök hódol t ság i ká ra i t . K i v a l l a t t á k a „ . . . falvakat, k i k hódo l t a -nak meg az pacificatio u t á n az t ö r ö k ö k n e k , és mostanis k ik h ó d o l n a k me­l y i k v é g h u r h o z . . . és e s z t endőkén t va ló Adaja egy-egy falunak mennyire ex t endá l t a t i k . " A felsorolt falvak t ö b b s é g e a v á r a d i b a s á n a k adózik, h á ­rom — k ö z t ü k Napkor is — a szolnoki p a s á n a k : „ N a p k o r Szolnokhoz h ó ­dol. A z urok muhazin Pasa. Ada ja e s z t e n d ő n k i n t f lo : 120." B á r Napkor ­nak a X V I I . s zázadban 30—40—50 p o r t á j a mindig van, a 120 forint évi adót igen komoly összegnek k e l l tartanunk.

* * *

A 150 éves t ö r ö k uralom és a kuruc kor ide jén e g y é b k é n t a Nyírség katonai—stratégiai je lentősége u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t . A Habsubrgok és •az e rdé ly i fejedelmek k ö t é l h ú z á s a igen gyakran vezetett h a d m ű v e l e t e k -

hez és az e rőv iszonyoktó l függően ho l n é m e t zsoldosok m a s í r o z t a k a n y í r ­ségi á t j á rón Erdé ly felé, hol fo rd í tva . E h a d j á r a t o k t e r m é s z e t e s e n a t ö r ö ­k ö k é h e z hasonló csapás t jelentettek minden a lkalommal (néme ly ik év t i ­zedben többször is) a megye l akosságá ra és N a p k o r é r a is.

A Nyí rség t e h á t — földrajzi he lyze t éné l fogva — kapu volt kelet és az e rdé ly i t e r ü l e t e k felé. E kapu je len tősége — mint l á t t u k — nagy vol t a honfoglalás u t á n i első évszázadokban is, amikor m é g a keleti n é ­pekke l (hunok, besenyők stb.) összekötő kö ldökzs inór nem vol t teljesen e lvágva . A mohács i vész u t á n a tö rökök á l ta l elfoglalt j e l en tős déli t e r ü ­letek miatt az egyetlen á t járó vol t E rdé ly felé.

A t e rü l e t s t r a t ég ia i j e l e n t ő s é g é t a Habsburgok is k o r á n fe l i smer ték , hiszen m á r az 1570-es évek lege le jén m e g é p í t t e t t é k a kallói v á r a t (pedig ezen a sík, mocsaras t e r ü l e t e n sem megfele lő terep, sem a szükséges ép í ­t ő a n y a g nem áll t r ende lkezés r e ) . A v á r b a n t ö b b ízben ü l n e k császár i zsol­dos k a t o n á k a más fé l évszázad alatt, t ö b b n y i r e azonban az e rdé ly i feje­delmek t a r t j ák a kezükben . A Nyí r ség a fejedelmek s z á m á r a je lentős é le lmiszer for rás is. Több fejedelemnek van itt birtoka ( B á t h o r y a k n a k , Bocskainak, Rákócz iaknak) , t ö b b fejedelemnek van a n y í r s é g i főu rakka l r okonság i kapcsolata (pl. Apaffynak, K e m é n y n e k a Ká l l ayakka l ) .

Napkor sorsa a kallói v á r é v a l , Kallóéval t ö b b n y i r e közös . Kál ióval a fa lu Kalló felé eső t e r ü l e t e egy ideig közigazgatás i lag is közös t e rü l e t e t képez . A h a t á r egy részé t a kallói vá rőrség , majd Nagyká l ló lakói hasz­n á l t á k . A Kál lay família tagjai, amikor Kallóból kiszorulnak, sz ívesen h ú z z á k meg magukat Napkoron is.(37)

* * *

Igen é r t ékes for rás t k é p e z n e k Napkor középkor i t ö r t é n e t é r e vonatko­zóan a feudál is ko r i adók egyik faj tájáról , az e g y h á z n a k adott t izedről kész í t e t t j egyzékek , az ú g y n e v e z e t t dézsma jegyzékek is.

A z egyház i t ized szo lgá l t a t á sá t m é g I. I s t v á n rendeli el . A X V . szá­zad tó l szokássá vá l ik a tized bé rbeadása . A X V I . század közepé tő l a kincs­t á r , a k i rá ly i kamara bére l i v é d e l m i cé lokra az egész országra , i l letve ar­ra a t e r ü l e t r e k i te r jedően , ahol be tudja hajtani.(38) A tö rök ál ta l csak f e l é b e n - h a r m a d á b a n elfoglalt Szabolcs m e g y é b e n is egészen a X V I I I . s zá ­zad elejéig bére l i a kamara a dézsmát , amikor is a k inc s t á r i t i zedbér l e t fokozatosan megszűn ik . A nagy kallói j á r á s t e l epü lé se inek a kamara á l ta l gondosan vezetett dézsma j e g y z é k e i közö t t — az eml í t e t t más fé l -ké t év--századból szinte minden é v r e vona tkozóan — ott t a l á l j uk N a p k o r é t is.

A j e g y z é k e k e l sősorban a t i zedköte les lakosságról tartalmaznak ada­tokat, vagyis a jobbágyokró l , zse l lé rekrő l (és esetleg a jobbágyfö lde t m ű -

velő nemesekrő l ) . Adatokat kapunk azonban a dé szmáva l kapcsolatban levő m á s s z e m é l y e k r e (dézsmaszedő, csépel te tő , falusi p lébánosok, bírók, kamarai t i sz tv ise lők) is. A dézsma jegyzékek f e l t ü n t e t i k minden egyes d é z s m a a d ó nevé t , a t e r m é s és a beszo lgá l ta to t t t ized menny i ségé t , a ter­m é k e k faj táját , a k ü l ö n b ö z ő m e g v á l t á s o k (ke resz t énypénz , kaszapénz , stb.) összegét .

A dézsmálás a középko r i falu nagy e s e m é n y e volt . Minden é v b e n a t e r m é s l ea ra t á sa u t á n a falu b í ró jához k i szá l l t ak — gyakran rokonokkal , k u t y á k k a l e g y ü t t — a dec imá to rok . (A dézsmálok e l lá tása fe jében a b í ró mentes volt a t izedtől!) A bíró u d v a r á n egyszerre meg kellett jelenni minden dézsmakö te l e s lakosnak és eskü mellett pontosan bevallani a ter­més t . E z u t á n b e j á r t á k a mezőt , e l l enőr iz ték a t e r m é s m e n n y i s é g é t és k ü ­lön helyre g y ű j t ö t t é k a tizedet (valamint vele egyszerre a fö ldesú rnak j á ­ró kilencedet is!). M a j d jö t t a c sépe l t e tő és a tized bizonyos r é széé r t k i -csépe l t e t t e a t e rmés t , a p l é b á n o s n a k kiadta az ő t megi l le tő (1/8, 1/16) részt , a többi t pedig elszáll í totta.(39)

Ves sünk egy p i l l a n t á s t Napkor n é h á n y kü lönböző időből s zá rmazó dézsmaj egy z e k é r e !

1620-ban ki lenc j o b b á g y (Ka lmár 35, Varg ia 2, Fa i ta 2, Cz iz 5, Ga r -gia 10, Hölg ie 4, Kan to r 5, Thar 4, Fai ta 5 kereszt gaboná t ) szolgál ta t t i ­zedet. A b í ró F in tor Antal.(40)

1625-ben 29-en adnak tizedet: O lah 9,5, P e t r i - i Nagi 1, Garg ia 19, Thott 6, Cséz 2,5, Cs i rke 2,5, Fai ta 4, Pocz 5, O l a h 2,5, Perecz 2,5, B o ­ros 3, Mogioro 2,5, Nag i 3, Osvart 0,5, Fodor 2, K a l m á r 7, Fintor 19, B a n ­ga 10, F in tor 2, Taar 9,5, Kantor 3,5, B i r o 2,5, P e n g ő 0,5, Sípos 4, Garg ia 7,5, Sipos 4, Nagi 1,5, A c z 2, Hölgie 9,5 kereszt g a b o n á t . Több szemé ly adózik közü lük kisebb m e n n y i s é g ű á r p á v a l is. T e h á t al ig t öbb min t 150 kereszt a j obbágy telkeken t e r m ő gabonafé lék tizede, a teljes t e r m é s en­nek t ízszerese . T ö b b esetben kaszapénz t is f e l tűn te t a jegyzék.(41)

A z 1698-as j e g y z é k kalászos n ö v é n y e k egyes fa j tá i ró l (rozs, á rpa , zab), k ü l ö n - k ü l ö n megadja a t e r m é s m e n n y i s é g é t , összesí t i az ebből , v a ­lamint a mézbő l j á ró tizedet, megnevezi a 11 k e r e s z t é n y p é n z t f izetőt (4 Orosz, H o r á n y , Kiss , Kecskés , Vékony , Kurucz , Varga , Fogarasi). 29-en adóz tak t e r m é s z e t b e n a kü lönböző gabona fé l ékke l és m é h h e l . T ö b b s é g ü k rozzsal és á rpáva l , de sokan közü lük m é g zabbal is m é h h e l is. (2 M o k á n y , 3 Nagy, 3 Fazekas, Csirke , Mogyorós , Pocs, Kis s , Papp, Szabó, Mester, Horva i , Béres , Szabados, K a r o l i , Boros, Vékony , Veres, Santa, Tot, K ö -vesdi, I l lyés, T imko, Vegh). A t e r m é s 650 rozs, 160 á rpa , 72 zabkereszt. Egy kereszt 16 kévébő l és nem a gépi a r a t á s e lő t t szokásos 18 kévébő l állt. M é h b ő l 5 k a p t á r vo l t a tized. A falu b í ró ja Orosz J á n o s volt.(42)

1716-ban csak 22 s zemé ly tő l szednek dészmát . ö t e n k e r e s z t é n y p é n z t

fizetnek (Orosz, Nagy, Bá r sony , Batha, Thot). T i z e n h é t n e k a t e r m é s é t is dézsmá l j ák és kaszapénz t is fizetnek (Domokos, Cser ke, Pok, Faszikas, Csifra , Szabados, Juhaz, Sőke , Lőrincz, T i m k o F., T imko A . , K i s M . , K i s J . , Fei r , Szánta , Bodnár , Szőke).(43)

Csupán az ismertetett j e g y z é k e k összevetéséből is l á tha t juk , hogy m i l y e n erősen ingadozik a falu é v e n k é n t i t e r m é s e . 1620-ban t a l án azér t vol t olyan kevés dézsmaköte les , mert h á b o r ú s év volt, 1716-ban b i z o n y á ­r a azér t , mert a Rákóczi- fé le s z a b a d s á g h a r c b a n megcsappant a falu l a ­kossága . A z 1698-as t e r m é s is l ényegesen kevesebb, min t az 1625-ös, ho­lott a csaknem egy egész évszázad alatt a t e r m e l é s fe j lődését lehetett vo lna várn i .

Ennek a n é h á n y j e g y z é k n e k az adatai is é rzéke l t e t ik t ehá t , hogy m é g a X V I I . században , a X V I I I . század e le jén is mi lyen iszonyatosan keveset te rmel a mezőgazdaság . K e v é s a m ű v e l é s alá vont t e rü le t , a t ö b b n y o m á ­sos rendszerrel annak is csak egy r é szé t műve l ik , a m e g m ű v e l t r é s z e n is alacsony a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e stb. A kb. 1500 kereszt t e r m é s ke­r e s z t e n k é n t 20 kg-mal s z á m o l v a kereken 30 000 kg = 300 q mindössze . H a a n é h á n y fö ldesúr ma jo r s ág i fö ld jének és kisnemes fö ld jének t e r m é ­s é t is hozzászámol juk, akkor sem lehet 4—500 q-ná l t ö b b e t számolni , de ezzel is csak a legjobb é v e k b e n . M i n t lá t juk, ennek fele, sőt negyede is l ehe tséges .

A falut az á l l a t t enyész tés kevésbé je l lemzi . B á r á n y , k e c s k e - d é z s m a o lykor előfordul, disznó azonban nem.

Nem meg lepő , hogy a ma igen elterjedt kukorica, burgonya és a do­h á n y nem szerepel, hiszen ezek a X I X . , X X . században annyira fontos n ö v é n y e k csak a X V I I I . s z á z a d b a n terjednek el és v á l n a k a falu jellegze­tes k u l t ú r n ö v é n y e i v é a gabonafé lék , a r épa és szőlő mellett.

N e m m e g l e p ő a b o r d é z s m a h i ánya , hiszen régó ta csak a Várd i - sző lő -hegyen termesztenek szőlőt, ez pedig b i z o n y á r a d é z s m a m e n t e s majorság i t e r ü l e t volt.

V e s s ü k össze a nagyká l ló i j á r á s 15 f a lu j ának 1698-as dézsmajegyzéké t : (44)

A he lység neve T e r m é - Keresz - Gabona-szetben t é n y p é n z t fé le ke-a d ó z ó k f izetők resztben

M é h kap­t á r b a n

Állat

1. N y í r e g y h á z a 2. Kalló Semj é n 3. Magy

20 11

4

120 318

8

3 29

89 139

szetben Keresz- Gabona- jyj-^ ^ A he lység neve a d ó z ó k t é n y p é n z t féle ke- t á r b a n Ál la t

T e r m é - f izetők resztben

4, T u r a 11 2 59 1 5. Pazony 34 6 82 7 6. Oros 13 322 9 220 7. R a d — n — — —

8. Kemecse 17 29 65 16 194 9. Mihá lyd i 9 20 168 3 30

10. B a l k á n y 14 8 281 5 14 11. Ha lász 20 17 270 17 12. I b r á n y 6 20 23 — 13. Napkor 29 11 882 49 14. Űj fehér tó 3 65 15. S é n y ő 12 7 66 4

M i n t a statisztika mutatja 1698-ban Napkor dézsmakö te l e s lakossága messze megelőzi a j á r á s m i n d a 14 he lységé t a gabonafé lék t e r m e l é s é b e n és a m é h é s z e t b e n . N é h á n y h e l y s é g (Kál lósemjén, Oros, Kemecse) á l l a t t e ­nyész téséve l e l lensúlyozza valamelyest. M a g y a r á z a t a t öbb is lehet: k i ­e m e l k e d ő e n jó a t e r m é s , a dézsmakö te l e s l akosság s z á m a is nagyobb, stb.

Hogyan alakult Napkor népessége az évszázadok s o r á n

A X I V . s z á z a d b a n Napkor népes sége kb. 10—20 család lehetett. A X V I . s z á z a d b a n 30—40—50, ső t 60 család.(45) Vagyis ö t t a g ú családdal s zámolva a l é l ekszáma : 150—300. E z a l é lekszám igen magas a megye fa l ­vainak többségéhez v i szony í tva . A X V I I . századi déz sma jegyzékek is 30— 40—50 családot jeleznek dézsmafize tőként . (46) A dézsmaf ize tőkön k ívül i c sa ládoka t (iparosokat, nemeseket, k e r e s z t é n y p é n z t sem fizető zse l léreket , dézsmá t nem fizető p á s z t o r o k a t stb.) be számí tva l ega lább 40—60 csa lád­dal, azaz 200—300-as l é l e k s z á m m a l is s z á m o l h a t u n k . A X V I I . század v é ­gén a dézsmaf ize tők s záma c s ö k k e n és a c sökkenés a X V I I I . s zázad elején is fo ly ta tódik . E z a c sökkenés azonban — a t ö r t é n e t i statisztikai irodalom ál l í tása szerint(47) — egyá l t a l án nem jelenti a lé lekszám i lyen m é r v ű visszaesését . Helyette a t e r m e l é s visszaesésével , a dézsmajegyzék kész í t é ­sében b e k ö v e t k e z e t t vá l tozással , stb. k e l l s zámoln i . A kuruc h á b o r ú k , a tö rök k i ű z é s é r e i nd í to t t végső harcok, a Rákócz i - szabadságha rc t e r m é s z e -

tesen hozzájáru l t a l akosság csökkenéséhez , de biztosan nem olyan m é r ­t ékben , ahogyan a X V I I I . század eleji megyei és országos összeí rások j e l ­zik .

V e s s ü n k egy p i l l an t á s t a X V I I I . századi s t a t i s z t i ká r a is! A rendelke­z é s r e álló for rások a l ap j án k i m u t a t h a t ó csa ládfők s záma 1704 és 1785 közöt t :(48)

1704; 1714; 1715; 1720; 1728; 1741; 1758; 1773; 1784/85 29 15 18 13 14 15 46 48 175

A század első f e l ében egyre c sökken a l akosság l é t száma a X V I I . szá ­zadhoz v i szonyí tva is (29, 15, 18, 13, 14 családfő). A z 1716-os dézsma jegy ­zék 23 családja megké rdő je l ez i a c sökkenés i l y e n m é r t é k é t , de a c sökke ­n é s ny i lvánva ló .

É r t h e t ő t ehá t , hogy a 60 á ldoza to t vagyis kb. 15 csa ládot (a lakosság t ú l n y o m ó részét!) köve te lő 1739/40. év i pes t i s já rvány(49) u t á n 1741-ben a csa ládok száma — a K á l l a y a k o n k í v ü l — csak hét(50) (Varga, K i s , K o n ­dor, Káro ly i , Mogyorós , Szeretsen, Domokos). E csa ládok t ö b b s é g e a K á l -lay-csa lád szo lgá la t ában állt vagy a pestis u t á n v án d o ro l t be, vagy ke­r e s k e d ő b ő l )

A p e s t i s j á r v á n y u t á n — m i v e l a t e l epü lés teljesen e lnép te l enede t t , — a Kál lay-csa lád n a g y a r á n y ú be te l ep í t é seke t folytatott, minek e r e d m é n y e ­k é p p e n a t e lepü lés l é lekszáma gyorsan gyarapodott, p á r évt ized alatt meg­sokszorozódot t . A II. József korabeli 1784/85-ös első országos n é p s z á m l á ­lás szerint m á r 178 család, azaz 858 a lakosság létszáma.(52) A z 1779. évi canonica visitatio(53) is 465 róm. kat., 20 ref. va l l á sú szemé ly rő l beszél . A görög ka thó l ikusok s z á m a 3—400 lehet, b á r erre csak u ta l á s t t a l á lunk . (Ezek a r óm. kath.-ok azonban m á r nagyrész t a b e t e l e p í t e t t svábok és nem magyarok, a r u t é n e k és o l áhok ( románok) sem a pestis e lő t t i e lma­gyarosodott r u t é n e k és o láhok leszá rmazot ta i , hanem ú j o n n a n be t e l ep í t e t ­tek és bevándoro l t ak . )

Milyen volt Napkor népességének nemzet iségi és vallási összetétele a pestis előtt

H a ebből a s z e m p o n t b ó l n é z z ü k meg a d é z s m a jegy zekéket , akkor megá l l ap í t ha t j uk , hogy Napkor a X V I I . század első fe lében m é g tiszta ma­gyar falu. A z 1620-as és 1625-ös j e g y z é k e k b e n csupa magyar v e z e t é k n e ­vek fordulnak elő. Esetleg az O l á h és T ó t h n é v u ta l r o m á n és sz lovák ere­detre. A század v é g é n 1698-ban m á r 1 Tót és 5 Orosz név szerepel. A b í ­r ó is Orosz. V a n n a k T ó t h és Orosz nevek a kevesebb nevet adó 1716-os j e g y z é k b e n is. L á t h a t j u k t ehá t , hogy a szláv elem a X V I I . század másod ik

fe lében jelentkezik először. Ezek az „Oroszok" a j egyzékek szerint csak k e r e s z t é n y p é n z t fizetnek, t e h á t va lósz ínű , hogy kevés földdel rendelkez­nek, minden bizonnyal, r ész in t pász to rkodássa l foglalkoznak, r é s z i n t dézs-m a m e n t e s s é g e t é lveznek .

É r d e m e s felf igyelni arra is, hogy a magyar neveknek is 3/4—4/5 r é ­sze a X V I I . század f o l y a m á n kicseré lődik , ami a viharos idők borzasz tó pusz t í t ása i t , a s ű r ű n e lőforduló j á r v á n y o k a t és a lakosság nagy f luk tu-á lásá t je lz i , s egyú t t a l é r t h e t ő v é teszi azt is, hogy m i é r t h ú z ó d h a t t a k le a h e g y e k b ő l az „oroszok."

K i k is ezek az „ o r o s z o k " ? „ O r o s z " - n a k a k á r p á t u k r a j n a i „ r u s z i n o k a t " ( ru t éneke t ) n e v e z t é k a

k o r t á r s a k . A ruszinok je len tős r é szé t pedig a fö ldműve lés re á t t é r ő , e l -sz lávosodot t „v lach" (oláh = r o m á n ) pá sz to r e l emek alkot ták.(54) „Míg E r d é l y b e n . . . a görögke le t i r o m á n o k n a k egyház i d é z s m a m e n t e s s é g e is megszűn t , a királyi t e r ü l e t e n élő ruszinok et től az ú j a b b t ehe r tő l megme­nekü l t ek , mert a f ö lde su rak — maguknak akarva b iz tos í tan i rusz in job­b á g y a i k k i z s á k m á n y o l á s á t — á l l h a t a t o s a n e l lenszegül tek a ruszinok dézs -m á r a köte lezéseinek, h i á b a k í sé re l t e ezt meg i smé te l t en a dézsmá t á l lami cé l ra b é r b e vevő k i r á ly i pénzügyigazgatás . " (55) A ruszinok t e h á t d é z s m á t vagy nem, vagy alig szo lgá l t a t t ak . E z é r t a napkori lakosság j e l e n t ő s e b b részé t is a l k o t h a t t á k és a l k o t t á k is a X V I I — X V I I I . század forduló ján , mint amennyi a j e g y z é k e k r e fe lkerü l t . Va l l á suk a görögkele t i , s z e r t a r t á ­suk óegyház i szláv nye lven folyt (ez is sugallta az „orosz" e lnevezés t ' )

É p p e n a X V I I . s zázad másod ik fe lében csatlakozik a m u n k á c s i gö rög ­kelet i e g y h á z m e g y e a r ó m a i katolikusokhoz, elismeri a p á p a főha tóságá t , egyebekben megtartva azonban v a l l á s u k t a r t a l m á t , fo rmájá t . A m u n k á c s i p ü s p ö k s é g fő erőssége M u n k á c s o n k í v ü l a nagyká l ló i esperesség volt . A napkori „ g ö r ö g " egyház pedig a n a g y k á l i ó i n a k volt f iókegyháza . A nap­ko r i görögkele t iek , majd a görög katol ikusok sorsa é r z é k e n y e n t ü k r ö z ­hette t e h á t a munkács i püspökség he lyze t é t .

Napkor X V I I . s zázad i és X V I I I . század eleji gazdasági j e len tősége , valamint a nagykál ló i a n y a e g y h á z h o z t a r tozása m a g y a r á z h a t j a azt a meg­lepő és j e l en tő s eseményt , hogy a m u n k á c s i görög katolikus e g y h á z m e g y e papjai 1715-ben Napkoron g y ű l n e k össze a görög katolikus egyház v i t á s k é r d é s e i n e k eldöntésére . (56) ö n á l l ó v á e g y é b k é n t csak száz évve l k é ső b b , 1814-ben vá l ik a napkori görög katol ikus fiókegyház(57) Jelenlegi temp­lomuk pedig csak 1866-ra é p ü l fel.(58) (Másik néze t szerint 1800 k ö -rül.)(59)

Mohács u t á n , a X V I . század m á s o d i k felében a r e fo rmác ió k á l v i n i s t a i r á n y z a t a ugyan Napkort is m a g á v a l ragadta, hiszen közel volt Debrecen, Sá rospa t ak , Űjhe ly , Beregszász , az ú j í t o t t val lás korai befogadói . „ S z a -

bölcs v á r m e g y e akkor i főura i k ö z ü l t ö b b e n : B á t h o r y a k , Homonna i—Dru-gethek, Nyár iak , ső t a h a g y o m á n y szerint a K á l l a y a k is, a középnemes i c sa l ádok pedig á l t a l ánosságban a r e f o r m á t i ó n a k a p á r t j á r a keltek, anny i ­ra, hogy a X V I . század közepe t á j á n alig maradt e v á r m e g y é b e n k é t - h á ­r o m r ó m a i katolikus paróchia ."(60) N é h á n y évt izedig — v é l e m é n y ü n k szerint enné l sokkal hosszabb ideig — a napkor i r ó m a i katolikus templo­mot is a k e z ü k b e n t a r tha t t ák , (61) azonban — b izonyá ra a K á l l a y a k r ó m a i katolikus hitre va ló v i s sza té rése miatt — a cuius regio eius religio elve a l a p j á n — ú j r a római katolikus lesz a falu lakosságának egy része, de a s v á b o k be te l ep í t é se e lőt t t ú l s ú l y b a nem tudnak k e r ü l n i . Egy kevés refor­m á t u s val lású h ívő mind a ma i napig van a községben , sőt m é g i m a h á z a t is ép í t e t t ek p á r év t i zede maguknak.

A r e fo rmá tus , majd r é szben i smé t r ó m a i katolikus va l l ású magyar l a ­kosság a r á n y a azonban — mint feljebb l á t t u k — a X V I I . század végé tő l egyre romlik, s h e l y ü k r e főleg görög katol ikus r u t é n e k (oroszok) sz ivá­rognak be. A Rákóczi - fé le s zabadságha rc k ö v e t k e z t é b e n a lakosság l é t ­s z á m a — val lás i össze té te l re tekintet n é l k ü l — igen megcsappan. M a j d az 1739/40-es pestis k ö v e t k e z t é b e n a falu szinte teljesen k iha l . A m i k o r a X V I I I . század közepén, m á s o d i k fe lében a K á l l a y a k új lakossággal tele­p í t t e t i k be a falut, az új l akosságnak va lamive l t öbb mint a felét a római katolikus svábok, a h a r m a d á t a n a g y r é s z t elmagyarosodott görög kato­l ikus rutének és oláhok (az „oroszok") , kis r é szé t pedig r e f o r m á t u s magya­rok és a zsidók a lko t ták . A be te l ep í t é sné l b i zonyá ra szempont volt a r ó ­m a i katolikusok a r á n y á n a k a növe lése és a meg lévő templomok fenntar­tása . (Egészen valószínű, hogy a görög katol ikusoknak is je lentős k á p o l ­n á j u k vagy templomuk lehetett m á r a X V I I I . század első fe lében is a fa­luban). A g ö r ö g katolikusok közö t t — mint ahogyan ezt a görög katol ikus egyház anyakönyve ibő l (62) kiolvashatjuk — szép s z á m m a l voltak magya­rok és elmagyarosodott sz lovákok és r o m á n o k is. E z a t é n y b i z o n y á r a n a g y m é r t é k b e n hozzá já ru l t ahhoz, hogy a svábok és az „oroszok" a szo­k o t t n á l gyorsabban elmagyarosodjanak és a X I X . század közepére Napkor m á r egységes magyar falu legyen.

Irodalom:

1. Szabo lc s -Sza tmár megyei t ö r t é n e l m i o lvasókönyv . Ny í r egyháza , 1970. 7. 1.

2. Borovszky 378. 1. 3. Kemenczei Tibor : A Napkor—Pir ipucpuszta i bronzlelet. N y . M . E . 8

—9. (1965—66) 13—21. 1.

4. K e l e t - M a g y a r o r s z á g 1977. augusztus 14. 2. 1. 5. Győrf fy G y ö r g y : I s t ván k i r á l y és m ű v e . Budapest, 1978. 27. 1. 6. Ká l l ay l evé l t á r . Budapest, 1943. I. k. 10. 1.; I. k. 17. 1.; V . R. A n n u s

1213. N r . 48. (144.) Budapest, 1903. 7. Győrf fy G y ö r g y : U . o. 33—34. lapok. 8. SzSz. m. t. o. 24. 1. 9. V . R. Annus 1213. Nr . 48. (144), 171. Budapest, 1903.

10. Ká l l ay lt. I. 9—10. 1. 11. K á l l a y lt . I. 17. 1. 12. Ká l l ay lt. I. 20. 1. 13. Ká l l ay lt. I. 22. 1. 14. U . o. I. 22. 1. 15. U . o. I. 25—26. 1. 16. Ká l l ay lt. I. 26. 1. 17. U . o. I. 28. 1. 18. U . o. I. 31. 1. 19. U . o. I. 57. 1. 20. U . o. I. 74. 1. 21. U . o. I. 144. 1. 22. U . o. I. 147. 1. 23. U . o. I. 187. 1. 24. U . o. I. 205. 1. 25. U . o. I. 208. 1. 26. KáUay lt . I. 106. 1. 27. K á l l a y lt. I. 20. 1. 28. M e z ő — N é m e t h : U . o. 78. 1. 29. M e z ő — N é m e t h : U . o. 95. 1. 30. M e z ő — N é m e t h : U . o. 9—11. 1. 31. Borovszky: U . o. 44. 1. 32. Csánk i D . : M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e l m i földrajza I. 542. 1. 33. SzSzmLt . Prot. 5. f. 46. 1580.

34. A nagyká l ló i j á r á s m ú l t j a és jelene. Nagyká l ló , 1970.

35. Szabo l c s -Sza tmár megyei t ö r t é n e l m i o lvasókönyv . Ny í r egyháza , 1970. 59. 1. (SzSzmLt. Szabolcs megye iratai. Fasc. 46. o. 13. 1628.)

36. SzSzmLt . Fasc. 99. No. 15. 1681. 37. Balogh I s t v á n : Szabo l c s -Sza tmár megyei L e v é l t á r b a n őrzö t t kéz i ra tos

anyaga a megye t e l e p ü l é s e i n e k — k ö z t ü k Napkornak — röv id t ö r t é ­ne té rő l .

38. I. B á l i n t : A d é z s m a adminisz t rác ió ja . L . K . 1940—41. 223—249. 1. 39. I. Bá l in t : U . o.

40. M O L . E . 159. Regesta decimarum 161. cs. 1620/9. Nagyká l ló i járás,. Napkor .

41. M O L . E . 159. Regesta decimarum. 162. cs. 1625/3. 42. U . o. 171. cs. 1698/7—8. 43. U . o. 171. cs. 1716/3. 44. U . o. 171. cs. 1698/7—8. 45. Veres Miklós : Szabolcs megye adózó népessége a X V I — X V I I . szá ­

zadban. Tör t . Stat. É v k ö n y v . Budapest, 1960. 46. Dáv id Zo l t án : M a g y a r o r s z á g népes sége a X V I I — X V I I I . század for­

du ló ján . Tör t . Stat. É v k ö n y v . 1961—62. 225. 1. 47. D á v i d Zo l t án : U . o. 230. 1. 48. Veres Mik lós : Szabolcs megye népesség i viszonyai a X V I I I . s z á z a d ­

ban. Tör t . Stat. É v k ö n y v . 1961—62. Budapest, 163. 1. 49. Veres Mik lós : U . o. 169. 1. 50. SzSzmLt . Fasc. 42. No. 372. 1741. 51. SzSzmLt . Fasc. 45. No. 590. 1744. 52. A z első m a g y a r o r s z á g i n é p s z á m l á l á s (1784—1785). Budapest, 1960. 53. Veres Miklós : U . o. 171. 1. (Vis. canon. 1779.) 54. M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t e 1526—1790. Budapest, 1962. 294. 1. 55. U . o. 194. 1. 56. Papp G y ö r g y : Szabolcsi görög ka thó l ikus pa róch iák . 8. 1. 57. U . o. 8. 1. 58. Borovszky: U . o. 45. 1. 59. Geuthon I s t v á n : M a g y a r o r s z á g m ű v é s z e t i emléke i . Budapest, 1961..

210. 1. 60. Borovszky: U . o. 353. 1. 61. Balogh I s tván kéz i r a t a a Szabo l c s -Sza tmár megyei L e v é l t á r b a n . 62. O L . F i lmtá r . A 4648. G r . kath. 56/1. Napkor.