Jászboldogházi Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 035921

* 5144 Jászboldogháza, Kossuth Lajos utca 1.

(: 57/460-022E-mail: klik.jaszboldoghaza@gmail.com

klik.tapiogyorgye@gmail.com

PEDAGÓGIAI PROGRAMNEVELÉSI PROGRAM

2013.

Elfogadás időpontja:

Bevezetés időpontja:

Utolsó módosítás időpontja:

Felülvizsgálat időpontja:

Fenntartó Intézményvezető

Tartalomjegyzék

Az iskola önmeghatározása....................................................................................................................................1

Az intézményi működés dokumentumai...............................................................................................................2

Küldetésnyilatkozatunk..........................................................................................................................................3

Intézményünkben zajló nevelés-oktatás alapelvei, értékei..................................................................................3

Esélyegyenlőség.......................................................................................................................................................4

Az intézményünkben zajló nevelés-oktatás céljai................................................................................................7

Kulcskompetenciák.................................................................................................................................................8

Intézményünkben zajló nevelés-oktatás feladata...............................................................................................17

Speciális gyógypedagógiai feladatok...................................................................................................................20

Eljárások, módszerek, eszközök..........................................................................................................................22

A személyiségfejlesztés..........................................................................................................................................24

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. . .27

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőmunka biztosítékai, forrásai................................28

Tárgyi feltételek és taneszközök..........................................................................................................................29

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje...............................30

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok.................................................................................................................31

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, beilleszkedést és felzárkóztatást segítő tevékenységi formák

rendszere, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések...........................................................................................34

A szülő, a tanuló és a nevelésben résztvevők együttműködésének formái.......................................................34

Az iskola hagyományai.........................................................................................................................................39

Az iskolába való felvétel, átvétel helyi szabályai, az iskola magasabb évfolyamára való lépés és a vizsgákra

való bocsájtás feltételei.........................................................................................................................................41

Szabadidős tevékenységek....................................................................................................................................42

Pályaválasztás, pályaorientáció...........................................................................................................................45

Utógondozás...........................................................................................................................................................45

Egészségfejlesztési tevékenység............................................................................................................................46

A műveltség „… nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. A műveltség, amely csak műveltség, meddő és fonnyatag.”

Németh László

Az iskola önmeghatározása

Pedagógiai hitvallásunk: tanulóink sokoldalú, korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyagot és tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önnevelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Ezt komplex személyiségfejlesztéssel kívánjuk elérni, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti az alábbi nevelési program segítségével.

Iskolánk fogadja a beiskolázási körzetébe tartozó környező település gyermekeit. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján enyhén értelmi fogyatékos mozgásszervi- érzékszervi- értelmi- beszéd fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy, magatartás szabályozási) zavarral küzdő gyermekeket.

Iskolánk helyet és szakembert biztosít fejlesztő nevelés körébe tartozó gyermekek ellátásához.

Az intézményi működés dokumentumai

Az intézményi működést meghatározó legfontosabb jogi szabályozók: A mindenkori folyó évi költségvetési törvény Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei Közalkalmazotti törvény Alapító okirat Fenntartói rendeletek

Belső szabályozás dokumentumai: SZMSZ Házirend Közalkalmazotti Szabályzat Munkaköri leírások

A tartalmi szabályozás dokumentumai: Pedagógiai Program Minőségirányítási Program NAT Kerettantervek A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai

oktatásának irányelve Helyi Tantervek Tanmenetek

2

Küldetésnyilatkozatunk

A tanulók adottságaitól függően, a gyermeki személyiség ismeretében kívánjuk megteremteni az önmagukhoz képest maximális fejlődésének a lehetőségét. Ez jelenti a korrekciós, kompenzáló, terápiás személyiségfejlesztést. Egy harmonikus, boldog gyermekkor biztosítását, a gyermeki személyiség és autonómia tiszteletben tartását, amely a teljes értékű kisgyermekkort és kamaszkort egyaránt jellemzi.A fentiek megvalósítását a

nevelési környezet – iskolai légkör; a nevelők – tanulók – közalkalmazotti szféra attitűdjének és

szerepkörének; az iskola nevelésfilozófiájának megformálásában; a gyermeki szükségletek kielégítésében egyaránt a holisztikus, prevenciós

és promóciós szemléletmód teljes körű meghonosításával, valamint a nevelési rendszerünk ökológiai programjának alkalmazásával kívánunk megvalósítani.

Intézményünkben zajló nevelés-oktatás alapelvei, értékei

Pedagógiai alapelveink

Az iskolánkban folyó nevelőmunka értékközpontú legyen. Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, a tudást becsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki.

Nevelő-oktató munkánk során az intellektuális, az akarati-erkölcsi, az érzelmi, az esztétikai és a testi nevelést egyaránt fontosnak tartjuk. Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, szem előtt tartva azt, hogy mindenki a saját egyéniségét bontakoztathassa ki.

Nevelő-oktató munkánkat annak tudatában végezzük, hogy a gyermekek személyiségének alakulására sok minden hat (iskola, szülői ház, baráti kör, lakókörnyezet, tömegkommunikáció stb.), és e hatások jó részét nem vagy csak kis mértékben tudjuk befolyásolni.

Ennek ellenére törekszünk arra, hogy a gyerekeket érő összetett hatásrendszernek oktató-nevelő munkánk egyik meghatározó eleme legyen. Elsődleges eszköznek a következetességet és a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk, de szükség esetén az elmarasztalás sem maradhat el.

A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését. Fontosnak tartjuk, hogy már az első szakasztól folyamatosan

3

fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra, az önművelésre, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban.

Iskolánk az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, kultúrák és szokások iránt) kiemelten kezeli.

Törekszünk a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére, összhangba hozva ezt az iskola céljaival, követelményeivel. Mindezek érvényesítése érdekében hatékony együttműködést alakítunk ki a szülői házzal.

Tanulóink rendszeres és kielégítő információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit.

Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását. Ezt a célt szolgálja az iskola környezeti–és egészségnevelési programja.

Közös felelősséget kívánunk kialakítani diákjainkkal az iskola értékeinek, hagyományainak, jó hírnevének megőrzéséért és továbbfejlesztéséért.

Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a következő elveket vesszük figyelembe: világnézeti semlegesség; demokratizmus; humanizmus a mindennapok gyakorlatában; szolidaritás; minden gyermek emberi méltóságának biztosítása és partnerként való

kezelése; tolerancia az alsó határon teljesítőkkel szemben és ezen elv érvényesítse

befogadásuknál, integrálásuknál, fejlesztésüknél; hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása, elfogadó,

támogató attitűd a másság mindenfajta megjelenésével kapcsolatban.

A tanulási esélyegyenlőség biztosításához a nevelő-oktató munka szervezése a következő elvek figyelembevételével történik:

4

Pedagógiai gyakorlatunkban a motívumrendszer, a készség- és képességrendszer, a személyiség fejlődésének segítésén, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén van a hangsúly.

Pedagógiai munkánk kiemelten fókuszál az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságára, hasznosságára. Hiszen a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó, korszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását támogatjuk.

A tanuló terhelésekor „teljes személyiségét” figyelembe vesszük: egyedi elbírálás a haladási tempóban, módszerválasztásban, a tehetség és készségek kibontakoztatásában.

Pedagógiai munkánkban a differenciálás is kellő hangsúlyt kap. Differenciáláson a mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását értjük. A követelmény, a tartalomszelekció alapja a súlyponteltolódásban van, ugyanis a preferált követelmények megfogalmazásánál a súlypont nem a tananyagra, hanem a sérült gyermekre kerül.

A tanulási nehézségek feltárása mellett törekszünk a tanulói kiemelkedő teljesítmények feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is.

A személyiségfejlesztés során fokozottan figyelembe vesszük a társadalmi élet azon dimenzióit, amelyek a gyerekek életét érintő szerepek ellátásához és a felnőtt létre való felkészüléshez szükségesek a környezettudatos és egészséges életmódra való felkészítés.

A környezetközpontú szemlélettel az iskolai nevelés színterei mellett a társadalmi és természeti környezet különféle hatásaival is számolunk. A gyermekközpontúságra épülő szervezeti beállítódásunkból adódóan a nevelés nem csupán a pedagógusok privilégiuma, hanem az iskola összes dolgozójának kötelessége, amely az egymást kiegészítő- informáló rendszerben különböző súllyal és dominanciával realizálódik.

A nevelés hatékonyságának fokozása céljából az egyedi, helyi minőségfogalom közös kialakítása alapelv, amely a nevelési program karbantartását, folyamatos javítását, fejlesztését és megvalósítását szolgálja.

5

Az intézményünkben zajló nevelés-oktatás céljai

Intézményünk a Mátyás Király Általános Iskolai Tagintézmény célja: Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép

kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban.

Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.

Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.

A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is.

A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az életen áttartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.

Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-8 osztályig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását.

Kulcskompetenciák

6

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

7

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári

8

kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

A kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

9

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

10

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni

11

érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

12

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

13

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos

14

közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

15

16

Intézményünkben zajló nevelés-oktatás feladata

Intézményünk kiemelt fejlesztési feladatai pedagógiai programunk alapelveinkre és a nevelési-oktatási célokra épülnek.

Általános pedagógiai feladatok:

Fontos feladatnak tekintjük a gyermekek számára az alapvető erkölcsi, etikai ismeretek átadását a gyakorlás színtereinek biztosításával, ezzel elősegítve az egyéni értékrend kialakítását, megőrzését, megszilárdítását, pozitív irányú változtatását.

Érzelmi biztonság nyújtása: lelki odafordulással, kommunikációval, harmonikus kapcsolatok biztosításával, játékkal, művészet-közeliség jelenlétével, pozitív kiegyenlítődésre törekvő attitűddel, az ”iskolai ártalmak”,

felesleges stressz helyzetek kerülésével a gyermeki idegrendszer épségének óvása, erősítése érdekében,

a tanuló autonómiájának tiszteletben tartásával, az interaktivitás lehetőségének minden tanulásszervezési formában való

megteremtésével.

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladatunk az önmegismerés és önkontroll; az önmagunkért való felelősségvállalás; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság alakítását. Az éntudat fejlesztésekor arra törekszünk, hogy a reális önismeret és a pozitív önmotívumok emelkedjenek a hierarchia csúcsára. A személyiségfejlődést a pszichikus komponenskészletek gyarapításával, komponensrendszerekké duzzasztásával segítjük. A globalizálódó világ hatásaként fellazuló közösségek már nem biztosítanak hatékony és pozitív szocializációs közeget, ezért fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel. Lényeges a családi élettel kapcsolatos pozitív értékek közvetítése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Ezzel párhuzamosan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megismerése és megbecsülése, valamint az Európai Unió és az egyetemes emberi kultúra elemi szintű megismertetése is feladatunk.

17

Olyan attitűd és magatartásforma kialakítására törekszünk, amely előtérbe helyezi a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az erőszakmentességet, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletben tartását. Feladatunk olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók – képességeikhez mérten - demokratikus, aktív állampolgárrá válását. Lényeges az állampolgári jogok és kötelességek, az érdekérvényesítés lehetőségeinek megismertetése, elsajátíttatása.

Feladatunk továbbá, hogy a tanulók - megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével - elemi gazdálkodási képességek birtokába jussanak, vagyis tudatos fogyasztókká váljanak, és képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.

A környezeti nevelés feladata azoknak a folyamatoknak a bemutatása, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A testi-lelki egészség megóvása, ápolása szempontjából feladatunk a megfelelő személyi és tárgyi környezettel azoknak a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulásának a segítése, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életvitel támogatása mellett kiemelt fejlesztési feladat a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőinek a megismerése; és a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére való felkészülés. Támogatást nyújtunk tanulóinknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Fontos feladatunknak érezzük, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel.

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Intézményünk - a tanulók lehetőségeihez képest – átfogó képet kíván nyújtani a pályaválasztási alternatívákról és a munka világáról.

18

A tanulás tanítása során arra törekszünk, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, és magában a tanulási folyamatban. Feladatunk az alapkészségek fejlesztése, kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszereinek alkalmazása; az emlékezet erősítése; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése, módszereinek elsajátítatása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa, de fontos szerepet játszanak az intézményen kívüli színterek is, mint pl. múzeum, kiállító terem, a művészeti előadás színtere, szabadtér. Médiatudatosságra nevelés: Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési,művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése.A tanulás fejlesztése a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek figyelembe vételével történik, elsősorban tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi közvetítési szinten, de elvont-verbális utakkal kiegészítve.

19

Speciális gyógypedagógiai feladatok

A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan történik.Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok:

- az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása,- sajátos tanulási képességek,- egyéni szükségletek,- a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei.

Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

I.1. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele

az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi

törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden

területén

I.2. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján enyhén értelmi

fogyatékos mozgásszervi- érzékszervi- értelmi- beszéd fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási) zavarral küzdő gyermekek képességfejlesztése

20

a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,

az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,

az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.

I.3. A nevelés-oktatás fő feladatai:

az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,

a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,

az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,

a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori

pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások

kidolgozása.I.4. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai.

Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére.

Közös követelmények a tanítási órákon

A SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervben megvalósításra kerülő közös követelményeket az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével, s az Irányelvekben megfogalmazottakkal. A közös követelmények megvalósítását valamennyi tantárgyra és pedagógiai szakaszra átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük.

21

A közös követelmények területei:

Társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés, hon és népismeret, kapcsolódás Európához, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció / énkép és éntudat /.

Eljárások, módszerek, eszközök

A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük.Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:

A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, nevelési

szükségletekhez igazodik. A módszer a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához,

felkészültségéhez, stílusához is igazodik. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk. A gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen

ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. A nevelési módszerek különböző, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv

témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük. Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a

megerősítés, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció.

Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása.

A magatartásra ható módszerek:o ösztönzés,o a helyeslés, o a biztatás,o az elismerés szóban és írásban,o a dicséret.

A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek:o a helyeslés kifejezése szóban és írásban,

22

o az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előttszóban és írásban,

o dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban.

23

Eszközök:o verbális (nyelvi),o nonverbális (nem nyelvi),o szociális technikák,o tárgyi eszközök.

Közvetett - szervezeti, eszmei eszközök – eljárásoko a helyi minőségfogalom kidolgozása,o a minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer működtetése.

24

A személyiségfejlesztés1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb

tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását, a személyiség-és

közösségfejlesztést az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:d) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

e) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat (mely a 2-8. évfolyamok küldötteiből áll) munkáját az 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

f) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Tanítási

25

szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

g) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

h) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

i) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

j) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

k) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szülők által finanszírozott tanulmányi kirándulás nem kötelező a tanulók számára.

l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

26

m)Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

27

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki órák elsődleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a magatartási és viselkedési zavarok kezelése, szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása, elfogadtatása a zökkenőmentes habilitáció, rehabilitáció céljából. A tartalmak felsorolása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tanulók spontán megnyilvánulása, napi problémája ne kapjon helyt ezeken a beszélgetéseken. Főként az osztályban, a csoportban megélt saját élmények, eseti konfliktusok, a kudarcok feldolgozása, az ellentmondásosság az értelmezés, az eligazodás kerül előtérbe. Mindez segíti a szociális képességek fejlesztését, a személyiség stabilizálását.

KulcskompetenciákSzociális kompetencia:

A mindennapi élethez szükséges ismeretek elsajátítása, gyakorlása Identitástudat alakítása Közösségi érzés kibontakoztatása, fokozása Segítéssel, együttműködéssel, egymás iránti tisztelettel kapcsolatos

magatartásmódok kialakítása Az egészséges életvezetés, életmód szokásainak alakítása A mindennapos problémák megoldásának elképzelése, megfogalmazása Önismeret, önértékelés, pozitív alkalmazkodó képesség, kapcsolatteremtő

és együttműködési képességek fejlesztése A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése Életpálya építés Az életmód és a munka világának összefüggéseire való rávilágítás Családmodellek

28

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőmunka biztosítékai, forrásai

Személyi feltételek

Intézményünk pedagógiai és nevelési programjának teljesítésében résztvevő kollégák közalkalmazotti jogviszony keretében dolgoznak intézményünkben.

Az intézmény napi zökkenőmentes működtetését biztosítjuk az alábbi munkakörökben:

Jászboldogházán: 2 fő takarító, Tápiógyörgyén 2fő takarító, +1 fő megbízási szerződéssel 4 órában, 1fő 4 órában foglalkoztatott karbantartó /rehabilitációs foglalkoztatott/

Jászboldogházán 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott iskolatitkár, Tápiógyörgyén 1 fő iskolatitkár

A nevelő-oktató munkát és szakmai tevékenységet segítő szakirányú végzettségű alkalmazottak:

Jászboldogházán: 12 fő pedagógus, Tápiógyörgyén: 22 fő pedagógus közalkalmazott, ebből 1 fő tartósan távol GYES, helyette 3 fő óraadó megbízási szerződéssel

A nevelőtestület képzettségi mutatója a gesztor intézményből áttanítókkal igen jónak mondható.

29

Tárgyi feltételek és taneszközök

Helyiségek

ISKOLAJászboldogházán Tápiógyörgyén

tanterem 8 13szaktanterem 2 12tornaterem 1 1sportudvar 1 1igazgatói iroda 1 1nevelőtestületi szoba 1 1könyvtár 1 0orvosi szoba 1 0sportszertár 1 2aula 1 1ebédlő 1 0személyzeti WC 2 2tanulói WC 11 6tanulói mozgáskorlátozott WC 0 1szertár 1 5

EszközökJászboldogházán: 4 db digitális tábla áll a nevelők rendelkezésére.Tápiógyörgyén: 2 dbBútorzatMinden tanteremben tanulói asztalok és székek biztosítják a nevelő-oktató munkát.

Anyanyelv írók, költők arcképcsarnoka, nyelvtani fali táblázatok, audiovizuális szemléltető anyag.

Matematika táblai mértani eszközök, mértani demonstrációs testek, a mértékegységek szemléltető eszközei és egyéb demonstrációs táblák

terén.

30

Természettudományos ismeretek Az alapvető fizikai-kémiai, biológia, földrajz tananyag elsajátításához szükséges eszközökkel rendelkezünk.

Történelem Időszalagok, történelmi térképek, történelmi személyiségek

arcképcsarnoka, audiovizuális demonstrációs anyagok.

A kötelező eszköz- és taneszköz-jegyzék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 2. számú melléklete alapján.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés

A pedagógus elsődleges feladata, hogy az oktatás-nevelés folyamán tanítványai képességeit kibontakoztassa, az elmaradókat felzárkóztassa, tehetségüket gondozza.A sajátos nevelési igényű tanulóknál jellegzetes különbségek adódnak.

A tanulás folyamatát nehezítik a részképesség kiesések: a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia.

A hátrányos helyzetű tanuló egy része sem tud együtt haladni társaival a tananyag elsajátításában.Ezek a különbségek csak részben oldhatók fel a tanítási órán, differenciált feladatok adásával. Az iskola fontos feladata a tehetséggondozás is. Nagyon fontos, hogy a tanulók sikerélményhez jussanak, speciális tehetségüket kibontakoztathassák. Ennek nevelési hatása, a személyiség fejlődésre gyakorolt pozitív befolyása, nem elhanyagolható.Iskolánkban szakkörök szervezésével kell biztosítani a képességelőnyök maximális kiaknázása és az életesélyek növelése érdekében. Ilyenek:

manuális képességeket fejlesztő szakkörök sportkör tantárgyi teljesítmény fokozása / tanulmányi versenyek / tánc

31

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

Az iskolai gyermek – és ifjúságvédelem a legfontosabb jelzőrendszer kell, hogy legyen, hiszen a gyermekek minden problémája itt érezhető először. Ebben értelmezésben az iskolának a gyerekek érdekvédelmi centrumává kellene válniuk. Különös figyelmet kell, hogy kapjanak a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyerekek.

A gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatai

A veszélyeztetett gyermekekkel

A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.

A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakemberek bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.)

Drog- és bűnmegelőzési programok.

A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.

Esetmegbeszélések.

Fegyelmi eljárásokon való részvétel.

Szociális ellátások számbavétele ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.)

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel

32

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.

Nyilvántartásba vétel, a halmozottan hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási elmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.)

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak, stb.)

A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.

Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusoknak. Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv,

reggeli ügyelet stb.)

Az intézmény valamennyi gyermekére

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.

A mentálhigiénés programok alkalmazása. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok,

művelődési házak stb.) Szociális ellátások számbavétele. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!

A gyermekvédelmi felelős tevékenységi köre

Az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai és kötelességei alapján közre kell működnie:

a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében biztosítania kell bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek

felzárkóztatását észre kell vennie, ha a tanuló eredménye látszólag indokolatlanul leromlik fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra, arról az

ifjúságvédelmi felelőst tájékoztatnia kell.

33

Tagintézményünkben a felmerülő problémák illetve a gyermekek, jobb ismerete miatt minden esetben az osztályfőnökök és/vagy a tagintézmény vezető intézkedik a tanulók érdekében.

34

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, beilleszkedést és felzárkóztatást segítő tevékenységi formák rendszere, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése – egyéni és heterogén kiscsoportos kooperatív fejlesztőpedagógiai eljárások alkalmazása.

Mentálhigiénés program – drog és bűnmegelőzési program. Önismereti csoportok létrehozása és működtetése. Pályaorientációs tevékenység. Táborozások, kirándulások. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői

értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Motiváció arra, hogy a gyerekek speciális foglalkozásokon vegyenek

részt, szakköri, napközi, tanulószobai ellátásban részesüljön. Kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, a szakértői bizottsággal. Táborozási hozzájárulások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A szülő, a tanuló és a nevelésben résztvevők együttműködésének formáiKapcsolattartás a családokkal

Az iskola és a szülő ház kapcsolatában – a társadalmi változásokat követve - jelentős változások következtek be. Intézményünk igyekszik a szülők, és a gyermekek elvárásainak megfelelő szolgáltatást nyújtani a megfelelő törvényi szabályozás keretében.Munkánk során legközvetlenebb viszonyba a tanulókkal és a kollégákkal kerülünk, de a tanulókkal való adekvát foglalkozásaink elengedhetetlen feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. A pedagógus és a szülő közötti egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat a pedagógiai munka alapvető eleme, amelynek alapja a közös cél: a tanulók érdekeit képviselni. Hogy ez a közös nevelés azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése.A család és az iskola, együttműködése, a jó kapcsolat kialakítása fokozott igényként jelentkezik. A szülők és különösen az anya nehezen válik le gyermekéről, részese akar lenni életének az intézményes ellátásban is.A gyermek fejlődése érdekében fontos, hogy a család és az iskola, egységes nevelési elveket képviseljen, ez elősegíti a szoros partneri kapcsolat kialakulását.

35

Az együttműködés törvényi szabályozása a Köznevelési Törvény értelmében

A szülő kötelessége, hogy: gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez

szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,

biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,

tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

A szülő jogai

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon.

A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.

A szülő joga különösen, hogyo megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját,

házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,o gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről

rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat,segítséget kapjon,

o kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumiszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselőkmegválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

o írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtes-tület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus meg-vizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül azóvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötö-dik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

36

o a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulá-sával részt vegyen a foglalkozásokon,

o személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottakszerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

o az oktatási jogok biztosához forduljon.

A kapcsolattartást determináló tényezők: A családi szociokulturális háttér minősége A Köznevelési Törvény előírásai A tantestület szakértelme és segítőkészsége a tanulók

személyiségformálása érdekébenMindkét fél érdeke, hogy a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldást.

Szervezett, munkatervileg meghatározott formák

Szülői értekezletetek

Célja a szülők informálása: gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és iskolában jelentkező feladatokról, a szülők és az iskola együttműködések lehetőségeiről és szükségességéről.

Iskolánk évente két alkalommal tart szülői értekezletet: szeptember, február hónapokban. A leendő első osztályosok, az új tanulók szüleinek a szorgalmi időszak megkezdése előtt tájékoztatót tartunk iskolánk rendjéről, az alapellátáshoz tartozó szociális juttatásokról és rendezzük az adminisztratív teendőket.Iskolánk a 8. osztályos tanulóinak és szüleik számára az őszi időszakban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk.

37

Fogadóóra

Évente két alkalommal, az intézményi munkatervben meghatározott napokon fogadóórát tart az intézmény vezetője és valamennyi pedagógusa. A fogadóórák időpontjáról az üzenő füzetek segítségével minden alkalommal külön értesítést kapnak a szülők. Lehetőséget jelent a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről. Lehetőséget kínál a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.

Családlátogatás

A tanuló és a szülő megismerésének egyik leghatékonyabb módja a családlátogatás. Célunk a családi szocializáció, a szülő indirekt módon való segítése személyiségi jogainak tiszteletbe tartásával:

előzetes egyeztetés, az érintettek beleegyezése után valósul meg az osztályfőnök, társtanító és a gyermekvédelmi felelős vizitációja;

csak rendkívüli esetben indokolt a bejelentés, egyeztetés nélküli családlátogatás,

38

Üzenetek

A tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv a szülőkkel való napi kapcsolattartást biztosítják, mely tartalmazza:

a tanuló személyi adatait, a tanárok névsorát, fogadóórái idejét, az iskola értesítéseit, a szülő kéréséit, a tanulók érdemjegyeit.

Rendkívüli esetekben telefonon, vagy levél útján értesítjük a szülőt.

Együttműködési lehetőségek és szükségletek

Az alább felsorolt intézményekkel való kapcsolataink céljainak és feladatainak, funkciójának főbb irányai:

Intézményi Minőségirányítási Programunk végrehajtásához és továbbfej-lesztéséhez szükséges partnerközpontú szemlélet kibontakoztatása, színte-reinek tágítása, tapasztalatszerzés, az adott intézménnyel való kapcsolatszakmai indokainak konkretizálása és regisztrálása.

A partnerközpontú együttműködéshez szükséges adekvát kommunikációsstílus megtanulása, fejlesztése, gyakorlása.

Elégedettségi vizsgálatok az iskolahasználók körében.

Szakmai szervezetek Megyei Intézményfenntartó Központ Polgármesteri Hivatal Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Pedagógiai Intézet Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámügyi Osztály Rendőrkapitányság Megyei és Területi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság OFI

Civil szervezetek Vöröskereszt Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Az iskola hagyományaiÜnnepek, rendezvények, programok

39

Hagyományteremtésünk szintén speciális, igazodik tanulóink értelmi képességeihez és szükségleteihez.

Rendezvények

Állami és egyházi ünnepek Aradi vértanúk napja, Nemzeti ünnep - október 23. Mikulás, Karácsony, Nemzeti ünnep - március 15. Június 4. Nemzeti összetartozás napja

Tanévhez kötött iskolai ünnepek tanévnyitó, farsang, anyák napja, gyermeknap, bankett, ballagás, tanévzáró szüreti bál, halloween, nyelvi szakestek.

Hagyományteremtő tevékenységek népszokásokhoz kötődő rendezvények,

Tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó hagyományok, versenyek osztálytisztaság-, legszebben író-, legszebben rajzoló verseny sportversenyek, játékos vetélkedők, kulturális versenyek,

Kiállítás a gyermekek által készített munkákbólTábor

Szervezeti hagyományok Szervezeti hagyományaink alappillére az őszi és a tavaszi nevelési

értekezlet, valamint a szakmai munkaközösségek esetmegbeszélései. Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítása.

40

A településhez kötődő hagyományok Részvétel a község Civil napján, karácsony ünnepén, Hagyományok

hétvégéjén Papírhulladék-, vasgyűjtés.

A környezeti neveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplése: Január 22. A Magyar Kultúra Napja Április 7. Egészségügyi Világnap Április 11. Költészet Napja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Állatok Világnapja Október 8. Madárfigyelő Világnap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap

41

Az iskolába való felvétel, átvétel helyi szabályai, az iskola magasabb évfolyamára való lépés és a vizsgákra való bocsájtás feltételei

(A Knt. 15.47.49.50.51.53.57. §-ai, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 21.22.26.27.39.41. §-ai az irányadók.)

Az iskolába való felvétel

Iskolánk általános iskolai tanulmányokra iskoláz be. Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. Az 1-8. általános iskolai évfolyamra a felvétel az intézménykijelölő

határozata alapján történik. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján enyhén értelmi

fogyatékos mozgásszervi- érzékszervi- értelmi- beszéd fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő, egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási) zavarral küzdő gyermekeket.

Iskolánk felvételi nélkül veszi fel a tanulókat. Az 1-8. évfolyamban az átjárás (bárhonnan érkező tanuló átvétele)

biztosított.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

(A magasabb évfolyamra történő lépés feltételeit a Knt. 54. §-a, valamint a20/2012. EMMI rendelet 64.65.68. § tartalmazzák.)

A nevelő a tanuló teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel, illetve szöveges értékeléssel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti (az évközi érdemjegyekkel összhangban) a második évfolyam tanév végétől.

A magatartás és szorgalom érdemjegyeit – az osztályban tanítók véleményének figyelembevételével – a tantestület állapítja meg.

Az osztályozó értekezlet dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésről, vizsgára bocsátásáról.

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. Az év vége előtt a bukásra álló tanulók szüleit levélben kell értesíteni a bukás lehetőségéről.

A 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet értelmében 2008. szeptember 1-től ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. Tehát a szülő és a tanuló jogosult eldönteni,

42

hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára való felkészülést és a javítóvizsga letételét.

Az egységes értékelés érdekében ki kell dolgozni a tantervi anyagnak (helyi tantervnek) megfelelő követelményrendszert, aminek tartalmaznia kell a továbbhaladáshoz szükséges minimumkövetelményeket, továbbá a tehetséggondozást (továbbtanulásra való felkészítést) szolgáló, - még az oktatásba bevonható – maximumot. Az értékelési szempontokat, a minimum és maximum követelményeket (nekik érthető módon) meg kell ismertetni a tanulókkal és a szülőkkel.

A magasabb évfolyamra való lépés akadálya lehet a mulasztott órák magas száma. Amennyiben a tanuló teljesítette legalább a minimumkövetelményeket, és mulasztása nem haladja meg a megengedett mértéket, engedélyezett osztályozóvizsgáját, javítóvizsgáját sikeresen letette, az iskola magasabb évfolyamára léphet.

Szabadidős tevékenységek

Olyan hasznos plusz naprakész információkat kell biztosítanunk tanulóinknak, melyek képességeik szerint megfelelőek számukra, biztosítják a megfelelő motivációt a feladat kivitelezése érdekében. A foglalkozások keretében megjelenik valamennyi kulcskompetencia terület, amelyek közül kiemelendő a szociális - életviteli és környezeti kompetencia. Prioritást kapnak azok a tartalom független kompetenciaterületek, amelyek nem kifejezetten tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez kötődnek, pl.: problémamegoldó képesség, kreativitás, motivációs bázis, stb. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. Higiénikus, kulturált környezetben biztosítani érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat, felkészíteni őket az önálló életvezetésre.

Az iskolán kívüli programok

kirándulás, színház-, mozi-, múzeum és egyéb kiállítás látogatás, nyári táborok.

Kirándulások

A fokozott mozgásigény kielégítése, a terepen történő – érzékszervi érzékenyítő környezeti nevelés, és a közösségformálás egyaránt megvalósulhat egy pedagógiailag kellően felkészített túrán:

közös élményszerzés, egymás jobb megismerése,

43

közösen kitűzött cél elérése, egészséges életmódra nevelés, környezetvédelem, közlekedési szokások kialakítása.

Táborok

Az iskolán kívüli közös időtöltés egyik legkedveltebb és pedagógiai szempontból igen hatékony formája:

pedagógiai hatások folyamatossága, szokásrendszerek kialakítása, közösségi rituálék jelentősége, együttlakás előnyeinek és nehézségeinek megtapasztalása, alkalmazkodás és tolerancia

Rendezvények

A közösen átélt ünnepek, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények, próbák közösségteremtő jelentősége:

együttes élmény ünneplési modell kultúraközvetítés hagyományőrzés

44

Játék

A tanultak örömteli újraélése, de ugyanakkor az állandó tanulás potenciális lehetősége is. Játék közben a gyermek, megtanul magára figyelni, és megteremti magában a „harmóniát”: cselekvéseiben, érzékelésében és képzeletében vagy egy másik, szigorúbb módon szabályhoz való alkalmazkodásában:

bábjáték, szerepjáték, fejlesztőjáték, társasjáték, drámajáték, sportjátékok

A játék a fejlődés-fejlesztés egyik legfontosabb biztosítéka: tarthatjuk alapozó funkciónak és integratív, azaz összerendező funkciónak is. A játékkal fejlesztünk (nagymozgás, kismozgás, grafomotoros mozgás, alaklátás, téri észlelés, figyelem, memória, problémamegoldó gondolkodás, elemi kategorizáció, számfogalmi absztrakció, időszemlélet, kommunikáció, stb.), az összes kompetencia területet.

45

Pályaválasztás, pályaorientáció

Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy az ún. életpálya építés folyamatában a pályaorientáció témája ne szűküljön le a hagyományos 8. osztályos időszakra. E helyett minden pedagógiai szakasz, minden kapcsolható ismeretköréhez és nevelési helyzeteihez - az adott szinten - tudatos, átgondolt tervezésre van szükség. Ilyen áttételeken keresztül juttatjuk el gyermekeinket a munka:

tervezésének, szervezésének, a megosztásának, a munka örömének, a kudarcélmény és minden munkához kapcsolódó attitűd helyes

feldolgozásához és ezek lehetővé válásához.Nevelési rendszerünkkel közelítenünk kell a gyerekek vágyait a lehetőségekhez, csökkentve ezzel a kettő közötti diszkrepanciát, elősegítve a reális pályaorientációt és életpálya építést:

intézménylátogatások reálisan elérhető középiskolákban, pályaválasztási szülői értekezletetek.

Utógondozás

Tanulóink az iskola befejezését követően gyakran járnak vissza különböző nehézségeikkel segítséget, tanácsot kérve, a „régi biztonságra” vágyva.Formális és informális keretek között igyekszünk segítségükre lenni:

az önellátás, önkiszolgálás további segítésében, baráti, társas kapcsolatok esélyének megteremtésében, valamint a társadalom és szűkebb környezetükbe való beilleszkedésük

kialakításában és szabadidejük tartalmasabbá tételében.

46

Egészségfejlesztési tevékenység

Egészséges táplálkozás Célunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket az egészséges táplálkozás

alapelveire, megismertessük velük a táplálkozási ismereteket, szokásokat, felfedezzék az egészséges életmód fontosságát.

Meg kell értetni a tanulókkal a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát, és betegségmegelőző szerepét.

Ismerjék meg a tanulók a nyers ételek fogyasztásának fontosságát. Törekedjenek a tartósítószer, vegyszer nélküli élelmiszerek fogyasztására. Kerüljék a túlzott só fogyasztást. Lehetőséget biztosítani a tanulóknak a szakemberekkel való

beszélgetésre, a téma több oldalról való körüljárására, és mindezek gyakorlatban való kipróbálására is. (Fontosabb kérdések, témakörök lehetnek: Mit együnk? Miért eszünk?, Mennyit és mikor együnk? A táplálék útja, Táplálékok és a fogaink, Fogaink barátai, ellenségei, Vitaminok fajtái, jelentőségük, Vitaminpótlás lehetőségei, Gyümölcsfajták, Gyümölcsfogyasztás lehetőségei, Zöldségfogyasztás, A zöldségek sokasága, Édesítésre használható szerek)

Megismerkednek az ételkészítés fortélyaival (saláta és péksütemény), felismerik, hogy milyen élelmiszereket vásároljunk.

Az iskolagyümölcs-program keretében is a helyes étkezési szokások kialakítására ösztönözzük tanulóinkat, megkedveltetjük velük a gyümölcsök fogyasztását, hozzájárulva a túlsúlyosság és elhízás elleni küzdelemhez.

Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

Testi-lelki egészség fejlesztéseCélja:

Olyan egészség modell megvalósítása, amelynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti összetevők kölcsönhatása képezi

Az iskola "gondoskodó" közösséggé fejlesztése Lelki megbetegedések és magatartás zavarok megelőzése, valamint a lelki

egészség védelme Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés, a testi-lelki és szociális

kibontakozás Olyan teherbíró, küzdő képes személyiség formálása, amely alkalmassá

teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére,

47

miközben belső harmóniában van önmagával, és környezetével egyensúlyban él

A pozitív önkép kialakítása

A fejlesztés folyamán a tanulók aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, fejleszteni kívánjuk a tanulók készségeit. A tanulók egészségére számos dolog hat, így figyelembe vesszük a tanulók meglévő hiedelmeit, értékeit és attitűdjeit.Fontosnak tartjuk az iskola tárgyi környezetének esztétikai jelentőségét, a tanulók és alkalmazottak egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait.Az iskolai egészségvédelmet kiterjesztjük az iskolai alkalmazottakra is, hangsúlyozva a személyzet példaadó szerepét és jóllétét. A szülői támogatást és együttműködést központi jelentőségűnek tartjuk. Iskolánkban a nevelők igyekeznek megismerni, megérteni a gyerekek szükségleteit, s a diákokban nem a tananyag potenciális elsajátítóit látják maguk előtt, hanem egész és teljes személyiségeket.A személyek, csoportok (osztályok) között a kommunikáció nyitott, gyakori, folyamatos.

A lelki egészség ismérvei: érzi, hogy más gyermekek szeretik magabiztosnak érzi magát, normálisnak és teljesnek érzi magát, nem fél egyedül lenni, szívből tud nevetni, ha alkalom nyílik rá, elégedett az életkorával és nem akar ismét kisgyermek lenni, nyugodt, elégedett, nincsenek félelmei, szereti az iskolát, szeret játszani, a csoportban érzi a kölcsönös függést, optimista, a kisebb igazságtalanságokat könnyen elfelejti, jól alszik, játszótársaival barátságos, örül a szülőknek és a családi életnek, van egy hobbija, az alkotó munkában önállóságot mutat, érzi, hogy különböző közösségekhez tartozik, nyílt és szabadon megnyilatkozik, jó az étvágya.

Fő feladataink:

48

Az elsődleges megelőzés:Az egészséges életmód, egészségtudatos magatartás fejlesztése.Egészségnevelés, az egészséges életvitel elősegítésére irányuló prevenciós tevékenység. (A kiscsoportok, mint prevenciós eszközök, mint szociális védőhálók.)Közösségfejlesztés az iskolai osztályokban.Gyermek-, kapcsolat- és kommunikációközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása.Együttműködés a családokkal.Feladat az egészséges életmód ösztönzése és a környezetkárosító hatásainak lehetőség szerinti kiiktatása.A hátrányos helyzet, az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentése.Támogató hálózatok, segítő rendszerek biztosítása az iskolában és környezetében.

A másodlagos megelőzés:A problémák, betegség előzetes jelzéseinek felismerése, együttműködés a szakszolgálatokkal(nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem, családsegítő szolgálat, iskolaorvos, védőnő)

Az iskolai erőszak megelőzéseAz agresszió jelen van mindennapi életünk szinte minden területén. Megjelenik a családban, az óvodában, az iskolában, az utcán, a munkahelyeken és szinte mindennapjainkat végigkíséri a különböző területeken. Igen elszomorító, hogy az agresszió jelensége egyre fiatalabb korosztályokat érint, egyre gyakrabban és rendkívül változatos formában jelenik meg. Nagyon fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk az agresszió okairól, megnyilvánulásairól és kezelésének lehetőségeiről.

Az iskolai agresszió az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, amely a tanulók egymás közti, a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, és a tanárok tanulókkal, szülőkkel szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánulhat meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és a pszichikai erőszak számos formája megtalálható. Az agresszív viselkedés egyik fajtája az iskolai zaklatás, amelyben a diákot egy vagy több társa ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek tesz ki. Ilyennek minősül, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget próbál okozni, illetve előidéz. Közvetlen zaklatás, ha a sértettet nyílt támadás éri. Megnyilvánulhat a közvetett zaklatás is, ahol a tanulók szándékosan kizárják, kiközösítik adott csoportjukból társaikat.

49

Megjelenhet még a csoportban az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror, olyan fajta agresszív magatartás, melynek során a csoport tagjai vagy azok többsége kitartóan alázza meg társukat.

Megoldási, kezelési módAz agresszió kialakulásában a belső determináltság vitathatatlan, mégis a főszerepet a külső környezeti tényezők játsszák. Így:

az anya – gyermek kapcsolat hiánya, vagy zavara negatív családi minták a család belső patológiája a pozitív családi értékrend hiánya az elhanyagoló nevelés a kortársak által nyújtott negatív minták a médiák által közvetített agresszió

Az agresszió kezelése során különös figyelmet kell fordítani a fenti kiváltó tényezőkre. Ugyanis a zavarok korrekciója csakis a kiváltó okok részletes feltárása alapján tervezhető meg. Az okok között legtöbbször a szeretet – kapcsolat sérülése is megtalálható, ezért nagyon fontos, hogy megelőlegezett szeretettel és bizalommal bánjunk a gyermekkel. Ez támaszt jelent számára, de ugyanakkor határozott és következetes követelményeket is jelent. Ezzel párhuzamosan feladatokkal kell, hogy ellássuk a gyermeket, melyek segítenek a feszültség levezetésében, és a közösségbe való beilleszkedésbe egyaránt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az agresszió egy fokozott energia, amely cselekvésre sarkall. Ezért lehetővé kell tenni az agresszív feszültség csökkentését, sport, fizikai munka vagy valamilyen művészeti tevékenység által. Szintén nagyon fontos a helyes viselkedési minták rendszeres jutalmazása és a negatív viselkedések megfelelő büntetése, ügyelve arra, hogy a jutalmazás történjen döntő mértékben. Feltétlenül kerülni kell, hogy indulatkitöréssel, agresszióval vagy megszégyenítéssel reagáljunk a gyermek agressziójára.Mindig legyünk következetesek a nevelési módszerek alkalmazásában.Az iskola elkötelezettsége, a megfelelő programok és szervezési feltételek meglétével, valamint az iskola és más szervek szoros együttműködésével, hosszú távú programok alkalmazásával megvalósulhat az iskolai agresszió kezelése.

Személyi higiénéAz iskolai nevelés egyik fontos részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelő munkájának szerves része, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

50

Az egészségnevelés fő területei: a helyes szokások, napirend kialakítása, korszerű egészséges táplálkozás, egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes tartás kialakítása, mentálhigiéné, betegápolás, kapcsolódó egészségügyi szervek.Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj-, bőr-, körömápolás, fülápolás, fogápolás, wc-használat, zsebkendő használat, napjában többszöri kézmosás. A felsorolt tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (wc, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Ezért rendkívül nagy figyelmet fordítunk és fordíttatunk tanulóink személyes higiénéjére, és ezeket a mindennapokban folyamatosan gyakoroljuk és gyakoroltatjuk, melyek megvalósításához rendelkezünk a megfelelő tárgyi feltételekkel.

Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervEredményes elsősegélynyújtás attól várható el, aki az ezzel kapcsolatos alapvető ismeretek birtokában van. Iskolánkban folyamatosan és a tanulók fejlődési szintjének megfelelően közvetítjük az elsősegélynyújtáshoz kapcsolatos ismereteket. A program nagyobb mértékben gyakorlati elemeket tartalmaz, melyeket diákjaink speciális szükségleteihez igazítottunk. Az elsősegély azon területeit mutatjuk be, melyeknek ellátását tanulóink is megtanulhatják, begyakorolhatják. A gyermekek képességeit figyelembe véve a következő témaköröket kívánjuk feldolgozni:

Biztonsági szabályok betartása elsősegélynyújtás esetén Baleset megelőzési tanácsok Stabil oldalfekvés Mentő hívása Vérzéscsillapítás Mérgezések Csontok és izületek sérülései Idegen test a szemben légutakban Égések ellátása Gyakoribb rosszullétek és elsősegélyük

Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításának és azok folyamatos gyakorlásának alapvető célja többek között azon jártasság megszerzése, hogy váratlan veszélyhelyzet esetén tanulóink céltudatossá váljanak, és képesek legyenek úrrá lenni saját és esetlegesen környezetük ideges hangulatán.

51