1

Ének-zene

6. osztály

Budavári Általános Iskola

2016.

2

Himnusz

Szózat

3

A jó lovas katonának

Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Toborzó

4

Ősszel érik babám

Ablakomba, ablakomba

5

Anyák napjára

A szekund hangköz: két szomszédos hang egymástól való távolsága. A ti-dó és a mi-fá hangok

közti távolság kisebb, ezért a hangok közti távolság kis szekund (K2). A többi szomszédos hang

között pedig nagy szekund (N2) a távolság.

6

Kakukk-kánon

A terc hangköz:

Az alaphang és a tőle számított harmadik hang távolságát tercnek nevezzük.

Ha a terc két nagy szekundból áll (pl. d-m: d-r–N2 r-m–N2), akkor nagy terc (N3) a hangköz,

ha egy nagy szekundból és egy kis szekundból áll (pl. l-d: l-t–N2 t-d–k2), akkor kis terc (k3).

7

Luca Panna

G-dúr, e-moll:

Ha a dó-sort a G hangról kezdjük, az F hang magasságát fél fokkal fel kell emelni, így Fisz lesz

belőle. Ezért a sorok elejére az F hang helyére egy # előjegyzést kell kiírni.

A G-dúr hangsor párhuzamos mollja az e-moll.

8

Balatoni kánon

Előjegyzések, módosítások:

A keresztnek (#) és a bé-nek (b) kettős funkciója van.

1. Előjegyzés: Ha a zenei sor elején, a kulcs után találhatók, akkor a dó-hang helyét és a

hangsor módosított hangjait mutatják meg.

2. Módosított hang: adott hangra vonatkozik, fél hanggal felfelé (#) vagy lefelé (b) módosítja

az adott hang magasságát, amely előtt áll.

A felemelt hangok (#) ABC-s neve „isz” végződést kap (Cisz, Disz, Eisz, Fisz, Gisz, Aisz, Hisz).

A leszállított hangok (b) ABC-s nevei „esz” végződést kapnak, néhány kivételtől eltekintve

(Cesz, Desz, Esz, Fesz, Gesz, Asz, Bé).

A feloldójel : használatakor a módosított hangok visszanyerik eredeti hangmagasságukat. Két

esetben használjuk:

1. A zenei sor közben előforduló módosító jelek hatásának feloldására.

2. Az előjegyzés módosító jellegű funkciójának érvénytelenítésére.

9

Altató

A triola: az a ritmus, amelynél egy negyed értékű mérőre három egyenletes szótagot hangoztatunk.

Jelölése, írása:

Tri– o – la

10

A kis Jézus megszületett

11

Pásztorozás dalai

12

Kodály Zoltán: Mátrai képek

A Mátrai képek Mátra-vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyeskari mű.

A mű részei:

1. A Vidrócki híres nyája betyárballadák

Már Vidrócki emelgeti a bankót

2. Elmegyek, elmegyek bújdosás

Madárka, madárka hazavágyás

Sej a tari réten újra itthon

3. Két tyúkom tavalyi lakodalom

A kórusmű általában négy szólamú: szoprán-alt-tenor-basszus, melyek gyakran kettéválnak.

13

A Vidrócki híres nyája

Madárka, madárka

14

Két tyúkom tavalyi

Barabás Miklós: A menyasszony érkezése

Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Mátrai képek

15

A török kor Magyarországon

1526-ban sorsdöntő vereséget szenvedtek a mohácsi síkon a magyar katonák, majd a török 1541-

ben Budát foglalta el, így közel 150 évnyi török megszállás várt eleinkre.

A törökök ittléte komoly hatást gyakorolt a művészetekre, így a zenére is. Leghíresebb

zeneszerzőnk a korban Tinódi Lantos Sebestyén.

Tinódi Lantos Sebestyén (1505-1556)

A históriás ének műfajának jeles képviselője. Török Bálint lantos

deákja volt, majd annak fogságba esése után a végvárakon harcolt,

meg is sebesült. A harcok során történt eseményeket dalba foglalta,

így született meg CRONICA című gyűjteménye. Legismertebb

műve az Eger vár viadaljáról szóló közismert dallam, melynek

népdallá alakult változata is fennmaradt.

16

Zenehallgatás:

Tinódi: Egri históriának summája

17

A kuruc kor zenéje

A kuruc kor Buda visszahódításától (1686) a Rákóczi szabadságharcot

lezáró szatmári békéig tart. A kurucok magyar katonák, akik Thököly

Imre, majd II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt harcoltak, a labancok

pedig a császári zsoldos katonák, akik a magyarokkal szemben

küzdöttek.

A kurucok táboraiban könnyen énekelhető, pattogó, feszes ritmusú

dalok születtek, melyek könnyen énekelhetőek voltak és mindenkihez

szóltak.

Csínom Palkó

18

Törökbársony süvegem

19

Te vagy a legény…

20

A BAROKK

1600-1750

A barokk szó az olasz barocco szóból

származik, mely egyszerre jelent nyakatekertet

és igazgyöngyöt. A képzőművészetekben és a

zenében egyaránt jellemzi az érzelmesség,

monumentalitás, mozgalmasság és a gazdagon

díszítettség.

Ekkor alakult ki az önálló hangszeres zene.

Teraszos dinamika jellemzi, vagyis nincs

fokozatosság!

Zenehallgatás:

Couperin: Az aratók, Rameau: Tambourin

Zenei műfajok:

- Énekes-hangszeres: Opera, oratórium, kantáta

- Hangszeres: Prelúdium, fúga, versenymű, szvit

Zenehallgatás:

Handel: Xerxes - Ombra mai fu (ária), Messiás – Halleluja

A barokk zenekar

21

Barokk zeneszerzők

Henry Purcell (1659-1695)

Az angol barokk zene legkiemelkedőbb alakja, Énekelt,

hangszereken játszott, sőt hangszereket hangolni is megtanult.

Operákat alkotott, leghíresebbek a Dido és Aeneas (éneász) és az

Arthur király.

Zenehallgatás:

Purcell: Dido és Aeneas részlet - Matrózkórus és matróztánc

A rondó: Jelentése: körtánc.

Két részből áll: Rondótéma (állandóan visszatérő dallam)

és Epizód (más dallamok). Ez a két rész adja a

rondóformát (A, b, A, c, stb.)

Zenehallgatás:

Purcell – Trombitafanfár

Zenehallgatás: Benjamin Britten: Variációk és fúga egy

Purcell-témára

Szimfonikus zenekar

22

Vonósok

Fafúvósok

Rézfúvósok

23

Antonio Vivaldi (1678-1741)

Az olasz barokk legnagyobb zeneszerzője. Pappá szentelték, papi

és muzsikus munkáját párhuzamosan művelte, igazi hegedűvirtuóz

volt.

Legkedveltebb műfaja a versenymű (concerto): Egy szólóhangszer

versenyez a zenekarral. Leghíresebb versenyműve: A négy évszak

Zenehallgatás: Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél

A négy évszak: Tavasz I. tétel

24

Johann Sebastian Bach (1685-1750)

A barokk zene legsokoldalúbb zeneszerzője, operán kívül

minden műfajban alkotott. Német származású, soha nem

járt más országban. Több hangszeren is játszott, de

legjobban orgonán. Kiváló rögtönzőművész volt. Elsőként

Köthenben a herceg fogadta szolgálatába, majd 38 évesen

a lipcsei Tamás-templom kántora, majd karnagya lett

Miséket, passiókat, prelúdiumokat, fúgákat,

versenyműveket és még sok mást komponált.

Leghíresebb művei: Máté passió, Parasztkantáta, h-moll

mise, Brandenburgi versenyek.

Prelúdium: bevezető zene

Fúga: a téma a kánonhoz hasonlóan egymás után csendül fel.

Szvit: tánctételek sorozata.

- Gavotte: francia

- Sarabande: spanyol

- Bourrée: francia

- Badinerie: francia

Bach: G-dúr menüett

Zenehallgatás:

Bach: G-dúr menüett, H-moll szvit - Badinerie

25

A barokk kor legfontosabb hangszerei

Az orgona A csembaló

Bach kedvelt hangszere. A zongorához

hasonlóan itt is a billentyűkkel rezegtették

meg a húrokat, így szólalt meg a hangszer.

Billentése sokkal könnyebb a zongoráénál, és

hangzása ércesebb.

A „hangszerek királynője”. Billentyűzettel

(kéz = manuál, láb = pedál) ellátott hatalmas és

bonyolult fúvós hangszer. Minden hangját külön

síp szólaltatja meg. A hangszíneket regiszter-

kapcsolók segítségével lehet változtatni.

26

Kantáta: rövid hangszer-kíséretes énekes műfaj.

Parasztkantáta

27

Georg Friedrich Händel (1685-1759)

A barokk zene kiemelkedő egyénisége. Német földön

született, de élete nagy részét Londonban töltötte.

Legfontosabb műfaja az oratórium, mely történelmi vagy

bibliai személyeket jelenít meg, s az előadása során nincs

díszlet és jelmez, a hangsúly a zenén van! Híres

oratóriumai: Júdás Makkabeus, Messiás.

Zenehallgatás:

Handel: Júdás Makkabeus Győzelmi dal

Győzelmi dal

28

A BÉCSI KLASSZICIZMUS

A klasszikus a latin classis szóból ered,

melynek jelentése: osztály.

A zenetörténet legkiegyensúlyozottabb

korszaka, melynek zenei központja Bécs

volt.

A bécsi klasszicizmus Bach halálától

(1750) Beethoven haláláig (1827) tart.

A barokkhoz képest a legnagyobb változás a

zene céljában mutatkozik meg. A polgárság

is érdeklődik a zene iránt, ők azonban csak

munka után tudnak időt szakítani a zenére,

így szórakozást és kikapcsolódást vár tőle.

Ezért ebben a korban a zene szórakoztató jellegén van a hangsúly!

A zene dinamikája is jelentős változáson megy keresztül:

29

Joseph Haydn

1732-1809

Osztrák zeneszerző, 1732-ben Rohrauban született. 8 évesen a

Stephans-dóm fiúkórusába kerül Bécsbe, 17 évesen hangja

mutálása miatt elküldték. Esterházy Mikós herceg udvarába

került 1761-ben. Szimfóniákat, kvartetteket, miséket,

zongoraszonátákat, operákat és oratóriumot is komponált.

1784-ben megismerkedett Wolfgang Amadeus Mozarttal.

1790-ben Miklós herceg halála után fia, Antal feloszlatta a

zenekart, így Haydn nyugdíjat kap. Ezt követően átköltözik

Bécsbe, majd Londonba utazott, ahol művei elsöprő sikert

arattak; itt ismerkedik meg Handel oratóriumaival, ezek

hatására alkotja meg a Teremtés és Az évszakok című

oratóriumokat.1792-ben tanítványává fogadta Beethovent.

1809. május 31-én halt meg

Szerenád: esti, alkalmi muzsika, melyet a szabadban adtak elő, kisebb hangszeres vagy énekes

együttes.

30

A vonósnégyes: Haydn legkedveltebb műfaja, 4

tételes műfaj. Hangszerei: I. hegedű, II. hegedű,

brácsa (mélyhegedű), gordonka (cselló).

Opus: A zeneszerzők műveinek sorszáma.

A partitúra: többszólamú énekkari, zenekari művek

összegző kottaképe, mely egymás alatt mutat

minden szólamot (ének, hangszer). A karmester

számára elengedhetetlen munkaeszköz.

A variáció: egy zenei motívum tudatos változtatása.

A szimfónia: a klasszikus szimfónia négy tételes mű, melyet szimfonikus zenekar szólaltat meg.

Tételrendje:

1.tétel: gyors – allegro

2.tétel: lassú – andante

3.tétel: tánc – rendszerint menüett

4.tétel: gyors – allegro

A barokkban még csak három tételes volt a szimfónia, Haydn illesztette bele a tánctételt.

A szimfóniát szimfonikus zenekar adja elő.

A szimfonikus zenekar hangszerei:

31

Az oratórium: történelmi vagy

bibliai személyeket jelenít meg. Az

előadása során nincs díszlet és

jelmez, a hangsúly a zenén van!

Haydn Händel munkásságát

folytatta. Leghíresebb oratóriuma az

Évszakok, melyet 1801-ben írt! A

négy évszaknak megfelelően 4

tételes a mű:

• I. tétel: Tavasz – természet

ébredése, kezdődik a munka.

• II. tétel: Nyár – napsütés,

vihar

• III. tétel: Ősz - betakarítás, szüreti mulatság, vadászat

• IV. tétel: Tél - csendes téli napok és esték a -faluban

Zenehallgatás:

Haydn: Császár kvartett, Meglepetés szimfónia, Évszakok

32

Wolfgang Amadeus Mozart

1756-1791

A valaha volt legjelentősebb zeneszerző.

Zenész családba született, apja (Leopold

Mozart) hegedűs volt és nővére is

tehetséges zenész volt.

Csodagyerek, 4 évesen hegedült és

zongorázott, 5 évesen komponált. Egész

Európa csodájára járt.

A salzburgi érsek szolgálatába állt, de

onnan Bécsbe ment, ahol II. József

pártfogolta. Nem fogadja senki a

szolgálatába, megrendelésekre dolgozik,

ezért nem volt állandó jövedelme.

Műveit a XIX. századi német kutató,

Ludwig von Köchel utólagosan számozta

be, ezt nevezzük Köchel-jegyzéknek.

Leghíresebb operái:

- Szöktetés a szerájból,

- Figaro házassága (lakodalma),

- Varázsfuvola,

- Don Giovanni.

Ezeken túl írt még szimfóniákat, versenyműveket, szonátákat, és vonósnégyeseket.

33

Vágyódás a tavasz után

6/8-os ütemmutató: egy ütemben 6 db nyolcad (ti) található!

A felütés: egy vagy több hang, amely a zene első ütemét megelőzi!

Zenehallgatás:

Mozart: Kis éji zene

34

A szonáta

1. Hangszeres műfaj, 3-4 tételes:

I. tétel: gyors

II. tétel: lassú

III. tétel: gyors (menüett)

IV. tétel: gyors

2. Szerkezeti forma, melynek részei:

I. Expozíció

II. Kidolgozás

III. Visszatérés

A hangszeres zenében a háromtagúságot triós

formának hívjuk. Jele: A B A

Az opera: Hangszerre és énekhangra írt színpadi mű. Keletkezése a 16. századra tehető, első

mestere Claudio Monteverdi volt.

Két fajtája van:

- Opera seria (komoly opera)

- Opera buffa (vígopera)

Az operát szólisták, kórus és szimfonikus zenekar adja elő. Az opera felvonásokból áll, azok pedig

jelenetekből.

35

A Varázsfuvola: 1791-ben írta Mozart, műfaja: opera

Szereplők: Sarastro, Tamino, Pamina, Papageno, Papagena, Az Éj királynője, Monostratos

Szerencsenek éneke (Bűvös csengettyű)

Zenehallgatás:

Mozart: Osmin dala a Szöktetés a szerájból című operából

Mozart: Az Éj királynőjének áriája és a Bűvös csengettyű A varázsfuvola című operából

36

Requiem

Mozart halálának évében írta, a Titus

kegyelmén dolgozik ekkor. Egy titokzatos

megrendelő fizet érte, de befejezetlen

marad Mozart halála miatt, Franz Xaver

Süssmayer fejezi be.

Műfaja: Gyászmise

• Oratorikus műfaj: Énekkar,

szólista, zenekar adja elő. Nincs

jelmez és díszlet.

A Requiem felépítése

- Introitus: a mise bevezető éneke.

- Kyrie eleison: Uram irgalmazz!

(görög)

- Dies irae: A harag napja.

- Confutatis: A rosszak mind elkárhoznak.

- Lacrymosa: moll tétel, mégis dúrban zár.

Zenehallgatás:

Mozart: Requiem - részletek (Introitus, Kyrie eleison, Dies irae, Confutatis, Lacrymosa)

37

Ludwig van Beethoven

1770-1827

Nehéz körülmények között élt, apja tanította. 12 évesen

udvari muzsikus lett, majd szülei halála után Bécsbe

költözött, koncertezik. Rokonszenvezett a francia

forradalommal és Napóleonnal, akiből kiábrándult

(Eroica). 30 évesen fülbajt diagnosztizáltak nála, lassan

teljesen megsüketült. Ugyan ő is írt megrendelésre

zeneműveket, alapvetően szabad zeneszerző, nem áll

senkinek a szolgálatában. Műveit értetlenség, olykor

elutasítás fogadta. Zenéjét az emberiségnek szánta.

Egy operát (Fidelio), kilenc szimfóniát írt, de

vonósnégyeseket és versenyműveket is alkotott.

Zenehallgatás:

Mozart: A-dúr zongoraszonáta Beethoven: Apassionata szonáta

Beethoven utazásai Magyarországon

Többször is járt magyar földön, Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria), Pozsonyban, de Budán is

koncertezett 1800. május 7-én. A Brunszvik család vendége volt több alkalommal is a martonvásári

birtokukon, ennek emlékére minden évben Beethoven-esteket szerveznek.

A periódus: a bécsi klasszikus zene alapegysége: 8 ütemből áll (4+4).

- Az első 4 ütem a zenei kérdés (nyitás)

- A második 4 ütem a zenei válasz (zárás)

Zenehallgatás: Beethoven: Holdfény szonáta

38

Néhány szimfóniájának nevet is adott:

III. Eroica: zene – hősi pátosszal.

Bonaparte Napóleonnak szánta, de ezt

később visszavonta!

V. Sors: Az első téma a bizonyos „sors-

motívum” - „Így kopogtat a sors az

ajtón.” (Beethoven)

VI. Pastorale

IX.: 4. tétel: Örömóda: Beethoven egyik

leghatalmasabb műve. Újító, mert a IV.

tételben megszakítja a szimfónia

klasszikus rendjét, és kórus csendül fel.

Mondanivalója Beethoven szerzői

eszméjét hirdeti: az emberiség testvérré

válásának gondolatát. Szövegének a

kortárs költő, Friedrich Schiller

Örömódáját választotta. Ez a dal az Európai Unió himnusza.

Örömóda

Zenehallgatás:

Beethoven: Eroica, Sors, IX. Szimfónia (IV. tétel)