A HARMINCKETTEDIK KIÁLLÍTÁS 1997. OKTÓBER 30 - NOVEMBER 25.

32.

Banyay Peter . Dregely Imre’ ’ ’

MEGNYITÓ: 1997. OKTÓBER 30. CSÜTÖRTÖK 18 ÓRA VERNISAGE: 30. OCTOBRE 1997. JEUDY 18.00

SZÛCS KÁROLYBevezetô

Marcel Duchamp és Moholy-Nagy László valószínû még egyszer sem sétáltak együtt, talán nem is beszéltek

egymással soha. A véletlen alkotószerepét mégis mindketten a mûvészet egyik legfontosabb összetevôjének vélték.

Duchamp a Teremtô aktus c. tanulmányában a mûalkotás legfontosabb formaadó mozzanatának a véletlen manipu-

latív elôidézését és a mûbe építését tartotta. A véletlenszerûség azonban egy fotográfiai eljárásban, a mûvészi céllal

készült fotogramban vált következetes alkotómódszerré a huszas években Moholy-Nagy és Man Ray munkássága nyo-

mán. A fény és a tárgyak manipulálásával létrejött fotogramok gyakorlatilag mindig vakon és közvetve létrehozott

mûvek. Ez a közvetettség azonban nem más mint a mû valóságossága, amelyben a tudatos, tapasztalati elemek mel-

lett – ezeket az ember érdekei, önmítoszai függvényében elôbb-utóbb mindig szimbólumokká és ideákká szublimál-

ta – meg kell, hogy jelenjen a látens és a véletlen. Henry Fox Talbot a Pencil of the nature c. 1843-ban megjelent

könyvében számtalanszor említi a fotográfiának azt az ontológiai (dokumentatív) sajátosságát, hogy a fotográfikus

kép számtalan olyan elemet tartalmaz, amely jelenléte csak az elkészültét követôen, a kép megtekintésekor válik nyil-

vánvalóvá, tehát nem az alkotói, hanem a befogadói pozícióban. Mindez a fotográfiai techné jellegébôl adódik és a

demonstrátor, a megfigyelô alkotói attitûd erôsítését hozza magával, mivel az expozíció pillanatában, a képteremtés

ontikus (dokumentatív, valóságos) fázisában az alkotó számára a kép tartalmának jelentôs része látens, illetve vélet-

lenszerû. A fotogenitásban rejlô kreativitás jelentôs mértékben a képi látvány nem tudatos, hanem technikai, doku-

mentatív elemét tartalmazza. Talbot ezért nevezte meg a fotográfia alkotójaként a természetet, ezt a tudattal nem ren-

delkezô kreációs formát. A fotográfiában a tudatosság, a téma, az eljárások megválasztása mindig csak keretet ad, de

ezek a manipulációk egyaránt provokálják a véletlent és a látens feltárulását. A véletlen és a valóság látens tartalma-

inak elfogadása, majd „felderítésük” az alkotói pozíció, a teremtô aktus szerves részévé lett. A részletek látens módon

feltáruló ontikus szépsége – amely elôállításában még mindig legyôzhetetlen a fekete-fehér eljárás,– és a véletlen

megragadása csak akkor hatékony, ha a környezetünk újraértelmezésének igényével történik. Ez a szándék mindig a

mû formavilágában jelenik meg. A régi eljárások felelevenítése és a kreativitás véletleneinek, vagy a fotográfiai mani-

pulációknak elôtérbe kerülése napjainkban nyilvánvalóan a fotográfia szimpla reproduktív jellegének uralma helyett,

a techné pozitív alkalmazásának igényébôl és az alkotói kreativitás lehetôségeinek növelésébôl születtek. Ma ezt ta-

pasztaljuk a kortárs magyar fotográfia egy jelentôs részénél. A véletlennel és a látens képhatásokkal kombinált ter-

mészeti és emberi alkotóerô mûködése, az amit mi is teremtô aktusnak, vagy értelmezô mozzanatnak nevezhetünk,

a kezdetek évtizedeihez hasonlóan a kép készítésének minden fázisában ismét elôtérbe került.

KÁROLY SZÛCSIntroduction

Marcel Duchamp et László Moholy-Nagy ne se sont certainement jamais promenés ensemble, comme

peut-être ils ne se sont jamais parlés. Ils trouvaient malgré tout, tous les deux que le role créatif du hazard était

une des composantes le plus importante de l’art. Dans son étude „l’acte créatif”, Duchamp considérait, que le

mouvement constructif le plus important de la création était le déclenchement manipulatif du hazard et son incor-

poration dans l’oeuvre. Mais la spontanéité est devenue un moyen créatif conséquent grâce a un procédé pho-

tographique, réalisé dans les anées 20 dans un but artistique par Moholy-Nagy et Man Ray, les photogrammes.

Ceux-ci effectués en manipulant la lumière et les objets sont pratiquement toujours les oeuvres crées aveuglement

et indirectement. Mais cette incidence n’est rien d’autre que la réalité de l’oeuvre, dans laquelle à coté des élé-

ments conscients et expérimentaux – qui ont été transformés tot où tard en idéées et symboles selon la fonction

des intérêts et des automythes de l’homme – le latent et l’accidentel doivent paraître. Henry Fox Talbot, dans son

livre „Pencil of the Nature” paru en 1843 mentionné maintes fois le charactère documentatif de la photographie,

selon lequel l’image photographique contient d’innombrables éléments que l’on peut concevoir et considérer évi-

dent seulement à la suite de la prise de la photo et après l’avoir vue, cest-à-dire pas dans une position créative

mais réceptive. Tout cela parvient du charactère photographique du techné qui ammène avec lui-meme le ren-

forcement de l’attitude créative observatrice et démonstrative, car au moment de l’exposition dans la phase réelle

de la création de l’image, une partie importante de contenu de l’image est latent et accidentel au créateur. La créa-

tivité résident dans la photogénité ne contient pas en proportion importante l’élément conscient, mais l’élément

technique et documentatif du spectacle visuel. C’est pour cela que Talbot nommait la nature le créateur de la pho-

tographie, cette forme de création ne possédent pas de conscience. Le thème, la conscience, le choix des procédés

ne donnent q’un cadre dans la photographie mais ces manipulations provoquent aussi bien l’accidentel que

l’ouverture du latent. L’acceptation du contenu latent de l’accidentel et de la réalité et puis leur exploration sont

devenues les parties organiques de l’acte et de la position créative. La beauté réelle des détails qui s’ouvre d’une

manière latente-quant à la reproductuion de cette beauté, le procédé noir et blanc est toujours invincible sur ce

terrain-là-et la prise de l’accidentel est seulement efficace au cas ou cela se passe pour l’exigence de réinterpré-

tation des alentours. Cette intention apparaît toujours dans la forme générale de l’oeuvre. L’évocation des vieux

procédés et la mise en avant des manipulations photographiques et les hazards de la créa-

tivité de nos jours sont bien entendu nées pour être à la place d’une photographie d’un charactère dominatif et

simplement reproductif en remplacant cela par l’exigence de l’emploi positif du techné et l’agrandissement des

possibilités du créateur. On a cette impression-là aujourd’hui avec une partie signifiante de la photographie con-

temporaine hongroise. L’opération de la création humaine et naturelle combiné avec les effets d’image latents et

le hazard – ce que nous pouvons aussi appeller l’acte créative, ou bien le mouvement explicatif – a été de nou-

veau mise en avant à chaque phase de la préparation de l’image, de la même manière qu’aux décennies des

débuts.

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

BÁNYAY PÉTER – DRÉGELY IMRE 100 x 100 cm (Polaroid 665)

H 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 40. Telefon: /361/ 324 7769 Telefon, fax: /361/ 3121 603

nyitva keddtôl szombatig 14-18 óráig ouvert du mardi au samedi de 14 á 18h

TÁMOGATÓK:

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP, FÔVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA,

HTSART HALÁSZ IVÁN, HTS ART Kiadó és Nyomda BUDAPEST, XVI. Cziráki út 26. Telefon: 403 4437

KLIMA 2000 KFG 1121 Budapest, Magas út 91. Telefon: 0630 428 963, 0630 415 322, 0630 319 139

BONTÁS, LEVILÁGÍTÁS: TIMP KFT. Budapest, II. Ganz u. 16.

GRAFIKA: HORVÁTH NÓRA

A BOLT GALÉRIA KIADVÁNYAI: ISBN 963 9009 09–1 ISSN 1218 –456 X KÉSZÜLT 500 PÉLDÁNYBAN

FOTÓ

:DET

VAY

JENÔ

HANGYÁL JUDIT, DETVAY JENÔ � H 1082 BUDAPEST, LEONARDO DA VINCI U. 40.

TELEFON: /361/ 324 7769 TELEFON, FAX: /361/ 3121 603

NYITVA KEDDTÔL SZOMBATIG 14-18 ÓRÁIG OUVERT DU MARDI AU SAMEDI DE 14 Á 18H