nÉpessÉgfÖldrajz - wordpress.comÉghajlat (sivatagok, sarkvidékek, esőerdők) tengerektől...
TRANSCRIPT
NÉPESSÉGFÖLDRAJZ
Tk. 186. oldaltól- 201. oldalig
Önálló feldolgozás 186-188.
DEMOGRÁFIA
népességtudomány demosz — nép + grafia — leírás a populáció számának, összetételének, változásának és területi elhelyezkedésének törvényszerűségeit kutatja.
elemzi, a különféle változásokat előidéző okokat és a változások várható következményeire is rávilágít.
NÉPESSÉG NÖVEKEDÉS FOLYAMATÁT A
FOLYAMATOS GYORSULÁS JELLEMZI
I. periódus: Gyűjtögetés, halászat, vadászat
Vándorló életmód
Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt növényfajok és állatok
háziasítása. Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön
súlypont: Eurázsia, Afrika.
2. Periódus: Új földművelési technikák, kiegyensúlyozott
élelmiszertermelés Állandó települések Nagy síkvidéki folyamvölgyeken A világnépesség 4 fő centrum köré csoportosulva:
Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye
Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő
SZAKASZOLÁSA
Középkor (476 – 17. sz. közepéig) Kr.u. 1000-ig: Nagy ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlások, járványok nincs népességnövekedés 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)
Nagy földrajzi felfedezések, tőkés
termelési rend, népesség
táplálékellátásának gyors
javulása - új nagy kalóriatartalmú
növények
Az ipari forradalom -18. sz. vége-
Javuló egészségügyi ellátás
Javuló élelmiszerellátás
Felgyorsult népességnövekedés:
A XX. század rohamos népesség-
növekedést hozott.
3. periódus -17. század közepétől napjainkig
NÉPESEDÉSI CIKLUSOK
I. szakasz :Ny-Európában a 18.
századig
JELLEMZŐI:
Magas születési ráta
1.Ismeretlen a családtervezés
2.Magas csecsemőhalandóság
3.Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony
4.A sok gyermek szimbólum
Magas halálozási ráta
1.Járványok, éhínség
2.Kezdetleges egészségügy
3.Rossz élelmiszerellátottság
•Ma: Amazonas-medence, Pápua Új Guinea, Tibet,
Kongó-medence ……
Csökken a halálozási ráta 1.Javul az egészségügy 2.Javul az infrastruktúra 3.Biztosabb élelmiszerellátás
Magas születési ráta
1.Klasszikus családmodell továbbélése
•Ma: Fekete-Afrika, Dél-Ázsia, Latin-Amerika (Argentína, Chile, Brazília nem)
II. szakasz :Ny-Európában
18.századtól- 19. század végéig
JELLEMZŐI:
III. szakasz :Ny-Európában kb. 1880-1950.
JELLEMZŐI:
Halálozási ráta további csökkenése, majd alacsony szinten való stagnálása
1.Javuló egészségügy Születési ráta zuhanása
1.Tudatos családtervezés 2.Nincs ‘családtúltervezés’ 3.Női munkavállalás elterjedése 4.Jóléti modell terjedése 5.Foglalkozás átrétegződés
•Ma: Arab államok fejlettebb része, Kína, Brazília, Mexikó
IV. szakasz : Ny-Európában kb. 1950-
1990.
JELLEMZŐI:
Alacsony születésszám állandósul
Alacsony halálozásszám is állandósul ‘Egykézés’
Karrier-család probléma
Késői gyermekvállalás
Nagyon fejlett egészségügyi ellátás
Megindul a TERMÉSZETES FOGYÁS
Ma: Ny-Európa, Ausztrália, Japán, USA
V. szakasz :Napjaink…
JELLEMZŐI:
Születésszám tartósan a halálozások száma alatt Állandósuló természetes fogyás
Gyermektelen házaspárok Egyedül élők számának növekedése –SZINGLI IPAR Karrier-család probléma Fokozottabb késői gyermekvállalás Gazdasági problémák a kelet-közép-európai országokban Enyhén emelkedő halálozási ráta: elöregedő társadalom Ellátórendszerek korlátai Munkaerő utánpótlás – bevándorlás, vendégmunkás Ma: Olaszország, Németország, MAGYARORSZÁG,
Oroszország
DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS
MONDJ
VÉLEMÉNYT A
KÉPEKRŐL!
DEMOGRÁFIA ALAPFOGALMAI A népességnövekedés
meghatározó tényezője a
természetes szaporodás.
Természetes szaporodás:
az élve születések és
halálozások számának
különbsége. Ezeket az
adatokat ezrelékben (‰)
szokták megadni, ami az 1000
főre jutó értékeket jelenti.
a az ország népessége 18 millió fő, az
élve születések száma 450 ezer fő, a
halálozások száma 120 ezer fő, akkor:
természetes szaporodás = 450.000 -
120.000 = 330.000 fő
ezrelékben kifejezve:
Élve születések aránya: 18.000.000 fő
1000‰
450.000 fő X‰ X = 25‰
az előző mintájára:
halálozások aránya: 6,6‰
természetes szaporodás: 18,3‰
Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor: természetes szaporodás = 450.000 - 120.000 = 330.000 fő ezrelékben kifejezve: Természetes szaporodás aránya: 18.000.000 fő 1000 ‰ 330.000 fő X ‰ X = (330 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 18,3 ‰ Az előző mintájára: élve születések aránya: (450 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 25 ‰ halálozások aránya: (120 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 6,7 ‰
Népesség területi eloszlása
Mérőszáma: népsűrűség - fő/km2
Emberiség által lakott terület: oikumené
Egyenlőtlen népességeloszlás
Északi félgömb: Ter.: 80%-a
Lak.: 90%-a
Természetföldrajzi tényezők a népsűrűség alakulásában:
Éghajlat (sivatagok, sarkvidékek, esőerdők)
Tengerektől való távolság: 50% él tengerektől max. 200 km-re
Tengerszint feletti magasság (80% él 0-500 m-ig)
Benépesülés kezdete (az Óvilágban él a világnépesség 86%-a)
NÉPESSÉGTÖMÖRÜLÉSEK
ATLASZ MEGFELELŐ OLDALA
Ázsiai kettős góc: - Kelet-Kína, Korea, Japán - India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: magterülete Nyugat- és Közép-Európa Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke
Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.
LAKOTT TÉRSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
RITKÁN LAKOTT SŰRŰN LAKOTT
Sűrűn lakott
térségek: 200
fő/km2 felett
Föld területének
1%-a
Ritkán lakott térségek (1
fő/km2 alatt): sarkvidéki
területek, sivatagok,
trópusi esőerdők,
magashegységi övezetek
(trópusokon 3000 m
felett, Európában 1500 m
felett)
Föld területének 78%-a
KERESS PÉLDÁKAT A
SŰRŰN LAKOTT
TERÜLETEKRE!
NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE,
ELOSZLÁSA
korszerkezet 3 nagy korosztályalapján vizsgálható:
gyerekek – 15 éven aluliak
felnőttek – 15-64 évesek- munkaképes korosztály
idősek – 65 év feletti korosztály - nyugdíjasok
A népesség kor és nem szerinti megoszlását
korfával (=korpiramissal) ábrázolják:
A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb
oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen
a korcsoportok szerepelnek.
A korfa alakja alapján demográfiai
típusok különböztethetők meg
JELLEMZŐIK:
fiatal népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam pl: India, Kína, számos afrikai ország).
JELLEMZŐI:
stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).
öregedő népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország,Olaszország, Magyarország).
FOGLALKOZÁS SZERKEZET
A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső
népességnek nevezzük.
Foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők
milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző
szektorai között.
A Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági
fejlettséggel.
Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő
országokban 30-40%.
A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző
módon változott. A szektorok közötti mozgás iránya:
mezőgazdaság ipar harmadik (tercier) qvaterner szektor.
Ezt a folyamatot foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.
FOGLALKOZTATÁSI RÁTA
„EGYENLŐ JOGOK- EGYENLŐ ESÉLYEK?”
Negrid
Sötét bőrszín,
Lapos , széles orr,
Erős, vagy nyúlánk
atletikus alkat
Mongoloid Europid Veddo-ausztralid
Sárgás bőrszín,
Lapos orr,
kevés
testszőrzet,
Alacsony alkat
Világos
bőrszín,
Egyenes,
vékony orr,
Középmagas
magas testalkat
Sötétebb bőrszín,
Lapos, széles
orr/orrcimpa,
Középmagas, erős
testalkat
KEVEREDÉS
BÁBELI ZŰRZAVAR
Vallásosnak nevezzük az
embert, aki a vallás tanait
igazságként, valóságként
elfogadja.
Ortodoxnak nevezzük azokat a
vallásos személyeket vagy
csoportokat, akik az adott
vallás tanait a lehető
legpontosabban,
legszigorúbban vagy legősibb
válfajában követik.
Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet több országban és több kontinensen is gyakorolnak az emberek.
KISELŐADÁSOK