nyelvtÖrtÉnet Összefoglalás · 2020. 3. 13. · a magyar nyelv eredete, rokonsÁga...
TRANSCRIPT
NYELVTÖRTÉNET Összefoglalás
TÉMAKÖRÖK
1. Alapfogalmak
2. Nyelvrokonság
3. Nyelvemlékek
4. Nyelvtörténeti korszakok
5. Nyelvújítás
6. Szókészlettörténet - jövevényszavak
ALAPFOGALMAKNyelv = változó rendszer
Változás okai: változó világ, társadalom (személytől, csoporttól, területrőlindul, elterjed a nyelvközösségben), változás helye: főleg szókészlet(rugalmasabb), lassabban a hangrendszer, grammatika
Állandóság okai: a nyelv funkciója a nyelvhasználók üzeneteinekközvetítése, a gyors és pontos megértés, emiatt nem változhat túl gyorsan anyelv
Szinkrónia = a nyelv jelen állapota (kb. 30 év) -> szinkrón nyelvtudománynem veszi figyelembe a változást
Diakrónia = a változó nyelv egyes, pillanatnyi állapotainak sorozata ->diakrón nyelvtudomány a változást vizsgálja
A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA
Nyelvrokonság: egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak (ebből fejlődnek majd önálló nyelvek)
Nincs konkrét bizonyítékunk
Történeti-összehasonlító módszer (a jellemző változások alapján létrehoznak egy valaha létező közös nyelvállapotot)
Nyelvrokonságot NEM bizonyító hasonlóságok:
a) Hangkészlet (hangok kapcsolódásának véletlen egyezései)
b) Hangutánzó szavak (valósággal való közvetlen kapcsolat)
c) Jövevényszavak (két nép történelmi kapcsolata miatt)
A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA
Nyelvrokonság bizonyítékai:
a) Alapszókincs közös jellege (legalapvetőbb szavak: névmások, számnevek, testrészek, természeti jelenségek, rokonsági fokok elnevezése, növények, állatok nevei stb.)
b) Nyelvtani sajátosságok (alaktan: rag, jel, képző; mondattan)
c) A hangváltozás törvényszerűségei
d) Más tudományok (régészet, néprajz, antropológia, meteorológia, botanika, genetika, nyelvföldrajz)
URÁLI FINNUGOR NYELVEK CSALÁDFÁJA
A MAGYAR NYELV EREDET, ROKONSÁGA Az uráli-finnugor nyelvcsalád
Finnugor népek közül a legnagyobb létszámú: a magyar
Legközelebbi rokonok: vogul és osztják nyelvek (nép nevük: hanti,
manysi), Ob folyó vidékén élnek, kihalófélben
Uráli alapnyelv i.e. 3000 -> i.e. 2000-ig Finnugor alapnyelv ->
Ugor alapnyelv i.e. 500-ig -> ősmagyar -> magyar nyelv
A nyelvtörténeti kutatások forrásai
Nyelvemlék-típus
Nyelvemlék Jellemző nyelvi adat
Szórványemlékek 1055 A tihanyi apátság alapítólevele1200 k. Anonymus – Gesta Hungarorum
Tulajdonnevek
Glosszák 1410 k. Marosvásárhelyi glosszák1490 Szalkai glosszák
Lapszéli, sorközi jegyzetek
Szójegyzékek 1395 k. Besztercei szójegyzék1405 k. Schlägli - szójegyzék
Magyar szavak
Szövegemlékek, kódexek
1195 e. Halotti beszéd és könyörgés (Pray –kódex)13. sz. közepe Ómagyar Mária-siralom (Leuveni-kódex)1372 u. Jókai-kódex
Összefüggőanyenyelvi
szöveg
NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOKElőmagyar kor: együttélés a nyelvrokonokkal (őshaza Nyugat-
Szibériában, i.e. 500 magyarok ősei vándorolni kezdenek
Ősmagyar kor i.e. 500 - 896 (honfoglalásig): találkozás iráni,
török és szláv népekkel -> jövevényszavak, vegyes hangrendűség,
birtokos személyjelek, középfok jele, tárgyrag
Ómagyarkor 896 – 1526 (mohácsi csata): latin betűs írásmód,
írásbeliség, első nyelvemlékek ebből a korból, kódexek,
nyelvjárások (magánéletben magyar, közéletben latin)
NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOKKözépmagyar kor 1526-1772 (felvilágosodás):török jövevényszavak,
könyvnyomtatás, hitvitázó reformáció, irodalmi és tudományos élet
fellendülése, Sylvester János: első grammatika
Újmagyar kor 1772- 1945: nemzeti irodalom és köznyelv, nyelvújítás,
nyelvművelés, 19. sz. nyelvészeti folyóiratok, magyar szótárak, 1920
Trianon: 3 millió magyar idegen nyelvi környezetbe kerül
Legújabb magyar kor 1945 – napjainkig: mi történik ma?
NYELVÚJÍTÁS – KIK?1. Képzett tudósok, nyelvészek
Ortológusok = hagyományőrzők
Neológusok = nyelvújítók:
Bessenyei: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.”
Szemere Pál
Kazinczy
Csokonai
Vörösmarty
Kölcsey
NYELVÚJÍTÁS - EREDMÉNYEIElső nyelvtankönyv – Vörösmarty is részt vett megírásában
Helyesírási szabályzat (1832)
Debreceni grammatika (1795)
Magyar Tudományos Akadémia (Magyar Tudós Társaság néven)
Új szavak meghonosodása
Új nyakatekert kifejezések elvetése
NYELVÚJÍTÁS - EREDMÉNYEI
Egységes magyar irodalmi nyelv kifejlődése
Egységes művelt köznyelv létrejötte
Megújult: szépirodalom, társalgás, tudomány stílusa
Létrejött: publicisztikai stílus
NYELVÚJÍTÁS – MIKOR?
Korábban erős latin, majd német hatás a művelt köznyelvben
Kezdete: 1700-as évek vége
Vége: 1820 k.
1844-től államnyelv: magyar
NYELVÚJÍTÁS – MIÉRT?
Megnőtt a magyar nyelv szerepe
Igény: kifejezőbbé tenni a nyelvet
Modern gondolkodáshoz modern nyelv kell
Habsburg függetlenedés egyik eszköze
NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?1. Csak szókészletet érinti
2. Mesterségesen
3. Levelezés, írásbeli munkák
4. Irányok: tisztítás, gazdagítás, sokszínűbbé tétel
NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?1. Csak szókészletet érinti
Módszerek:Tájszavak: betyár, kandallóRégi szavak felújítása: fegyelem, hős, GézaSzóképzés: példány, történelem, kegyenc, újonc, cukrászda, lövöldeSzócsonkítás: címer > cím, gyárt > gyárSzóösszerántás: cső + orr > csőr; könnyű + elméjú > könnyelmű;rovátolt + barom > rovar, csípÖsszetett szavak: búskomor, szemüveg, rendőrIdegen szavak átalakítása: balanea > bálna; Leipzig > Lipcse; materia >anyag; fauteuil (fr.) > fotel
NYELVÚJÍTÁS – HOGYAN?3. Levelezés, írásbeli munkák:
Mondolat (1813) – gúnyirat ortológusoktól
Felelet a Mondolatra (1815) – válasz Kazinczytól és Szemere
Páltól
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél (1819) –
Kazinczy felveti a megegyezés lehetőségét
SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET•Magyar nyelv szókincse: 60 000 – 100 000 szó (szótárakban 120 000)
•Hétköznapi társalgás: 8 000 – 10 000 szó
•Művelt értelmiségi: 25 000 – 30 000 szó
A SZÓKINCS ÖSSZETÉTELE:
•Alapszókincs (7-800 szó)
•Jövevényszavak: átvett, beépült szavak
•Idegen szavak: átvett, még be nem épült szavak
•Nemzetközi szavak: sok más nyelv is használja hasonló/azonos jelentéskörben
Nyelv Szavak Jelentéskörök Szavak száma a magyar nyelvben
Török (ótörök és középkori török is)
bika, ökör, borjú, kecske, disznó, tyúk, gyapjú, sajt, búza, árpa, eke, sarló, tarló, boglya, gyümölcs, alma, körte, dió, szőlő, bor, kender, kút, sátor, szék, bölcső, saru, csat, bársony, gyöngy, gyűrű, tükör, sereg, törvény, tanú, tolmács, bér, kölcsön, bátor, gyáva, táltos, bölcs, boszorkány, bűvöl, bájol, igéz, sárkány, ír, betű, szám, ok, idő, kor állattenyésztés
állattenyésztés, mezőgazdaság, berendezési tárgyak, ruházat-ékszerek, tulajdonságok, misztikum
Kb. 300 szó
Szláv nyelvek király, ispán, tiszt, paraszt, megye, pénz, kereszt, keresztény, szent, malaszt, zarándok, érsek, karácsony, püspök, szerda, csütörtök, péntek, szombat, rozs, gabona, zab, kalász, barázda, mezsgye, parlag, ugar, kasza, gereblye, , széna, abrak, pásztor, patkó, bárány, birka, kakas, jérce, kakas, macska, bodnár, takács, kádár, mészáros, kovács, ablak, szoba, pince, udvar, asztal, párna, vánkos, dunyha, konyha, kályha, kemence, ebéd, uzsonna, vacsora, szalonna, kolbász, ruha, gatya, nadrág, család, cseléd, déd, unoka, mostoha, dajka, koma
közigazgatás, tisztségek, keresztény szavak, hétköznapok neveinek egy része, mezőgazdaság, állattenyésztés, foglalkozások, ház körüli dolgok, étkezések, rokoni kapcsolatok
Kb. 500 szó
Nyelv Szavak Jelentéskörök Szavak száma a magyar nyelvben
Német polgár, céh, kalmár, bognár, csaplár, erszény, borbély, font, garas, kastély, torony, erkély, herceg, hopmester, tánc, hóhér, ostrom, cél, zsákmány, páncél
ipar, újabb foglalkozások, pénzügyek, rangok, státuszok, hadi kifejezések
Kb. 400 szó
Latin angyal, kántor, kápolna, mise, orgona, ostya, paradicsom, plébánia, prédikátor, prépost, sátán, bárka, gólya, cédrus, liliom, jácint, rózsa, viola, párduc
keresztény-vallási szavak, egzotikus állatok és növények
Kb. 200 szó
Román cimbora, ficsúr, mokány, tokány, pulya Kb. 150 szó
Olasz rizs, táska, torzsa, dús Kb. 100 szó
Francia címer, furmint, kilincs, tárgy Kb.10 szó
Cigány csaj, csávó, csór, gádzsó, góré, kajál
Angol meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs
Jiddis gój, jampec, jatt, kóser