NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR - ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN

SZABÓ MARTINA KATALIN

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLAMAGYAR NYELVÉSZET DOKTORI PROGRAM

Az előadás célja

Mindazoknak a taxonómiai, teoretikus és oktatás-módszertani problémáknak a feltárása, amelyek az idegen ajkúaknak szánt összefoglaló magyar nyelvtanokban nyelvünk bár- és akár- elemeinek demonstrálása kapcsán jelentkeznek:

1. nem maradéktalanul helytálló taxonómiai megoldások2. a szintaktikai és szemantikai sajátságokról adott információ

hiányos, illetve olyan részleteket tartalmaz, amelyeknek ellentmondani látszanak a tényleges nyelvi adatok

3. a bár- és az akár- demonstrálásának módja helyenként téves következtetéseknek enged teret.

A magyar összefoglaló nyelvtanok vonatkozó kezelési megoldásai

• A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmások → általános névmási kategória, azon belül a megengedő mellékértelmű névmások (vö. Velcsov 1968; Kugler–Laczkó 2000; Kádár 2007: 245–247)

• Kivéve: Kenesei István taxonómiai megoldása • Kivéve: Kenesei István taxonómiai megoldása (2000) → önálló megengedő névmási kategória

• A bár- és az akár- elemek közötti esetleges szintaktikai és szemantikai eltérésről csupán Hadrovics (1992) Magyar történeti jelentéstana tesz említést (vö. Hunyadi 1984; Laczkó 2005, 2006; Abrusán 2007)

A magyar nyelv idegen ajkú tanulóinak szánt összefoglaló nyelvtanok – a

vizsgálat anyaga és tárgya• Anyag: � három, angol nyelven íródott magyar nyelvtan

(Törkenczy 2002; Korchmáros 2006; Rounds 2009) � egy, angol és magyar nyelvű magyarázatokat � egy, angol és magyar nyelvű magyarázatokat

egyaránt tartalmazó munka (Szita–Görbe 2009) � egy német nyelvű grammatika (Keszler– Lengyel

2008) • Tárgy:

- Taxonómiai megoldások- A bár- és az akár- elemeknek tulajdonított szintaktikai

és szemantikai sajátságok

A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai I.

• jelentős változatosság a mai magyar nyelvtanokhoz képest

A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai II.

• Szita és Görbe (2009: 220): a vala-, a bár-, azakár- és a mind-/minden- egyetlen gyűjtő cím alá kerülnek: Határozatlan és általános névmások (Indefinite and general pronouns)

A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai III.

A bár- és az akár- elemek szintaktikai és

szemantikai sajátságaira vonatkozó információ

• csekély mennyiségű

• a lehetséges névmási előfordulások listázása (vö. Törkenczy

2002; Keszler–Lengyel 2008; Szita–Görbe 2009) + idegen nyelvű jelentések megadása(vö. Törkenczy 2002; Keszler–Lengyel 2008)

• definíció (Korchmáros 2006; Szita–Görbe 2009): a szabad, korlátozások nélküli választás lehetősége

• Az esetleges eltérésről csupán Rounds (2009) tesz említést:

akár- ‘(just) any’, ‘no matter (who, what,’ etc.);

bár- ‘any’

• (1) a. Akárki jöhet a konferenciára.b. Bárki jöhet a konferenciára.Anyone may come to the conference.

A bemutatott megoldások problémáinak a feltárása

Taxonómiai kérdések I.A bár- és az akár- mint önálló kategória → Érvek:

A szabad választás lehetőségét kifejező elemek nem állhatnak sem epizodikus (2a), sem univerzális (2b), csupán egzisztenciális (2c) mondatokban (vö. Abrusán 2007: 11):

(2) a. *Akárki/bárki eljött.

b. *Akárkinek/bárkinek muszáj futnia.b. *Akárkinek/bárkinek muszáj futnia.c. Akárki/bárki eljöhet.

a megkötések az általános és a határozatlan névmásokra nem igazak:

(3) a. Mindenki eljött. (4) a. Valaki eljött.

b. Mindenkinek muszáj futnia. b. Valakinek muszáj futnia.c. Mindenki eljöhet. c. Valaki eljöhet.

Taxonómiai kérdések II.A bár- és az akár- előtagú névmások:

alloperátor, partitív érték, határozatlan: „minden egyes X elemre igaz lehet” (vö. Laczkó 2005: 86), pl.(5) Bárki meg tudja oldani a feladatot.

A határozatlan névmások: etaoperátor: „meghatározatlan, A határozatlan névmások: etaoperátor: „meghatározatlan, hogy melyik X elemre érvényes” (vö. Laczkó 2005: 87), pl.(6) Valaki elvitte innen a széket.

De: korpuszvizsgálat: A bár- és az akár- előtagú névmások gyakori egzisztenciális jelentése → etaoperátor, pl.(7) Keresett (engem) bárki az elmúlt héten?

Módszertani kérdés

• A megoldás a bár- és az akár- produktivitását sugallja a többi itt szereplő névmásalkotóval szemben →megenged: *bárhány kizár: pl. mindenhol, sehol, mindenképp(en) és a semmiképp(en)

• További probléma: Törkenczy korántsem a leggyakrabban használt általános és tagadó névmásokat sorolja fel az osztályozásában

Szemantikai sajátságok I.

Korpuszvizsgálat (Magyar Nemzeti Szövegtár): a bárkivagy az akárki első 30–30 előfordulását szemantikai vizsgálatnak vetettem alá. Jelentések:

1) egzisztenciális olvasatú: ’egy(etlen) személy’ ~ valaki (vö. Kiefer1) egzisztenciális olvasatú: ’egy(etlen) személy’ ~ valaki (vö. Kiefer2007: 73)

2) megengedő jelentés: a mondat értelme szerint fennállt a lehetősége annak, hogy a mondatban tett állítás a mondat jelentése szerint a halmaz minden elemére igaz legyen (vö. Laczkó 2005: 86)

3) a vizsgált nyelvi elem tagadott igével együtt a ’bizonyosszempontból kiemelkedő, különleges személy’ jelentést hordozta

Szemantikai sajátságok II.(8) a. Megjegyzem: aligha van akárki, aki nálam jobban sze retné, hogy a Fradi

ismét szupercsapat legyen. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2000/09/16, Típus: újságcikk, Szerző: Lindner András - Horváth Zoltán, Cím: Portré, Forrás: Heti Világgazdaság)

b. Az egészségügyi intézményekbe ezért ki-be sétálhat akárki. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/01/20, Típus: újságcikk, Rovat: Hétvége, Cím: Drogos a családban, Forrás: Népszabadság)

c. Ezúttal János Károly király volt a vendég, és kísér ője sem volt akárki: West vendége Barcelonában a cseh Katerina Stocesová , egy feltűnően szőke, gyönyör ű lány, aki tavaly megnyerte a Queen of the World elnevezés ű világszépségversenyt. (Nyelvváltozat: magyarországi, World elnevezés ű világszépségversenyt. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 1999/05/31, Típus: újságcikk, Rovat: sport, Szerző: Boda Ildikó/Barcelona, Cím: Häkkinen: akárcsak tavaly, Forrás: Magyar Hírlap)

(9) a. A hír hallatán hitetlenkedve rázzuk a fejünket, his zen nem egészen egy éve még aligha fogadott volna bárki arra, hogy a jug oszláv exállamf őt egyszer utoléri az igazságszolgáltatás (…) (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/06/30, Típus: újságcikk, Rovat: vélemény, Cím: Méregfog, Forrás: Népszava)

b. (…) a Javaslat szerint csupán az tartozik a technika állásához, ami írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén vált bá rki számára hozzáférhet ővé. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: hivatalos, Típus: honlap, Cím: 1991. évi XVIII. törvény a használati minták oltalmáról, Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal)

c. [A bárki kifejezésre ebben a jelentésben nem találtam példát a vizsgált nyelvi adatok között.]

Szemantikai sajátságok III.A bárki és az akárki közel azonos gyakorisággal

hordoz megengedő és egzisztenciális jelentést:

A bár- és az akár- közötti eltérés I.

• A szintaktikai különbségek:

(10) a. *Bárhány ember eljöhet a megnyitóra.b. Akárhány ember eljöhet a megnyitóra.

(11) a. *Nem bárki tudhatja erre a választ.b. Nem akárki tudhatja erre a választ.

• A szemantikai eltérés:

A bár- és az akár- közötti eltérés II.

A bár- és az akár- közötti eltérés III.

A nem semmi (vö. Gecső 2002: 144-145) és a nem akármi konstrukciók szintaktikai és szemantikai párhuzama:

(12) Nem semmi, amire a lopakodó képes. Azaz: ’az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes.’(13) Nem akármi, amire a lopakodó képes. Azaz: ’az már valami, igazán (13) Nem akármi, amire a lopakodó képes. Azaz: ’az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes.’

Összegzés

1) A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmásoknak az általános és a határozatlan névmásoktól önálló kategóriaként való elkülönítése mind szemantikai, mind szintaktikai szempontból indokoltnak tartható

2) A nyelvtanokban bemutatott szemantikai sajátságok nem tükrözik a tényleges nyelvi valóságot, hiszen a megengedő tükrözik a tényleges nyelvi valóságot, hiszen a megengedő értelem mellett nem hívják fel a figyelmet a bárki és az akárkielemek gyakorta megmutatkozó egzisztenciális jelentésére

3) A grammatikáknak nem volna szabad említés nélkül hagyniuk a bár-ral és az akár-ral alkotott kifejezések között mutatkozó szintaktikai és szemantikai különbségeket

4) Nem helytálló a bár- és az akár- elemek produktivitását sugallni a mind-/minden-, valamint a se-/sem-/sen- elemekkel szemben

IRODALOM

Abrusán Márta 2007: Even and Free Choice Any in Hungarian.[http://parles.upf.edu/glif/pub/sub11/individual/abrusan.pdf – 2010. 11.

Gecső Tamás 2002: Kvantorok, fókuszpozíció és kontrasztív topik a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, XCVI.(2000/2): 139–155. [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-2/gecso.htm – 2010. 11. 26-án töltöttem le]

Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, Akadémiai. Hunyadi László 1984: The expression of logical scope in Hungarian. On its syntax and semantics.

[http://gagl.eldoc.ub.rug.nl/FILES/root/1984-24/02/GAGL-24-1984-02.pdf – 2010. 10. 25-én töltöttem le]Kádár Edit 2007: Alaktan és szófajtan. Kolozsvár, Egyetemi Műhely.Kenesei István 2000: Szavak, szófajok, toldalékok, in Kiefer Ferenc szerk: Strukturális magyar nyelvtan 3., Morfológia.

75–136.Keszler Borbála–Lengyel Klára 2008: Ungarische Grammatik. Hamburg, Helmut Buske Verlag. Kiefer Ferenc 2007: Jelentéselmélet. 2. Kiadás. Budapest, Corvina. Korchmáros, Valéria M. 2006: Lépésenként magyarul. Hungarian Grammar – not only for Hungarians. Szeged, Szegedi Korchmáros, Valéria M. 2006: Lépésenként magyarul. Hungarian Grammar – not only for Hungarians. Szeged, Szegedi

Tudományegyetem Hungarológia Központ.Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000: A névmások, in Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti

Tankönyvkiadó. 152–174. Laczkó Krisztina 2005: A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 128. 78–88.

[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1291/129106.pdf – 2011. 03. 10-én töltöttem le]Laczkó Krisztina 2006: A magyar névmási rendszer – nyelvtan és funkció. Budapest, Martin Opitz. MNSZ = Magyar Nemzeti Szövegtár [http://corpus.nytud.hu/mnsz/]Rounds, Carol 2009: Hungarian: An Essetial Grammar. Abingdon, Oxon. Szita Szilvia–Görbe Tamás 2009: Gyakorló magyar nyelvtan. A Practical Hungarian Grammar. Budapest, Akadémiai. Törkenczy Miklós 2002: Practical Hungarian Grammar. Budapest, Corvina. Velcsov Mártonné 1968: Szófajok, in Rácz Endre szerk.: A mai magyar nyelv. Budapest, Tankönyvkiadó. 9–84.

Köszönöm a figyelmet!