1

5 1

2

5 2

Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András

Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak

mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs feladatokat.

A kötőszövet formái:

recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

Szerteágazó működésükkel szemben közös az eredetük, valamennyien mezodermális eredetűek. A hámszövettel szemben a sejtek nem fekszenek szorosan egymás mellé, hanem közöttük jelentős mennyiségű sejtközötti állomány található. A sejtközötti állomány két részből áll:

az alapállományból, és kötőszöveti rostokból.

Az alapállomány

Vagy mint hígan folyó szol – pl. vér, vagy mint különböző szilárdságú gél van jelen.

Az alapállományt egyrészt:

a kötőszöveti sejtek (fibroblasztok) termelik, másrészt a vérből szűrődik ki (a vérplazma fehérjementes szűrlete).

Összetétele:

víz és a benne oldott különböző szervetlen ionok (Na, K, Cl, Ca, Mg stb.), oldott légzési gázok, tápanyagok (monoszacharidok, aminosavak, zsírsavak), salakanyagok (ammónia, tejsav, karbamid, húgysav), fehérjék (hormonok, antitestek, kötőszöveti rostok), hormonok.

Feladata:

mechanikai, szerkezet meghatározó, az alapállományon keresztül történik a tápanyagok transzportja a vérből a

sejtekbe, ill. a salakanyagok transzportja a sejtekből a vérbe.

3

5 3

Kötőszöveti rostok Fizikai és kémiai sajátságaik és szerkezetük alapján három kötőszöveti rostféleséget különböztetünk meg:

kollagén rost, rácsrost, rugalmas rost.

A kollagén rostok vagy enyvadó rostok főzve enyvet adnak (kolla=enyv g.). Sok kötőszövetet tartalmazó állati részek (bőr, inak, ízületek, csontok) főzésével hidegben megdermedő, magas kollagén tartalmú kocsonyát lehet nyerni (zselatin). Az enyv lényegileg ugyanaz, csak rothadó csont maradványokból ipari úton állították elő, innen a rossz szaga.

A legelterjedtebb rostféleség, a kollagén vázfehérje a test fehérje állományának 20-30 %-át adja. Szakítószilárdsága nagy, csak kismértékben nyújtható. Az ínszövet, amely lényegében párhuzamosan elrendeződött kollagén rostokból áll, szakítószilárdsága több száz kg/cm2. A rácsrostok vékony elágazó rostok, melyek finom kétdimenziós hálózatot alkotnak. Előfordulásuk:

körülveszik a zsírsejteket, kapillárisokat, simaizom sejteket, finom hálózatot alkotnak különböző szövetek határfelületén, izomrostokat, mirigyvégkamrákat vesznek körül.

A rácsrost a kollagén rost egyik variációjának tekinthető. Szakítószilárdsága kisebb, ami az eltérő szerkezetre vezethető vissza.

A rugalmas rostok a kollagén rostokkal ellentétben nem kötegek, hanem különböző vastagságú, gyakran elágazó, hullámos vagy rugószerűen felcsavarodott fonalak formájában fordul elő. Rendkívül rugalmasak, eredeti hosszuk 150 %-ra nyújthatók, szakítási szilárdságuk ugyanakkor igen csekély. A rugalmas rostokat a fehérje természetű elasztin építi fel.

4

5 4

Előfordul pl.: a tüdő falában, rugalmas porcszövetben, vérerek falában.

A kötőszövetek típusai A recés kötőszövet elágazó nyúlványos sejtek hálózatából áll. Jellemzően sok benne a rácsrost. Megtalálható:

a vöröscsontvelőben, nyirokcsomókban, a lépben.

A szövet sejtjei átalakulhatnak vérsejtekké, nyiroksejtekké, zsírsejtekké. A tömöttrostos kötőszövet sejtközötti állománya rendkívül sok rostot tartalmaz. Legfontosabb típusa az ínszövet, amelyben a csillag alakú ínsejteket kollagén rostokból álló kábelek vesznek körül.

Az ínszövet építi fel az inakat, amelyek az izmokat kapcsolják a csontokhoz. Az ínszövet vérellátása rossz, anyagcseréje lassú, ezért nehezen, ill. nem regenerálódik. A lazarostos kötőszövet a legtöbb szerv felépítésében részt vesz, a legelterjedtebb szövet. Számos szerv kötőszöveti vázát képezi, kitölti a szervek közötti tereket. Sejtközötti állománya jelentős, mindhárom kötőszöveti rostot tartalmazza. A szövet gazdagon átszőtt erekkel és idegekkel.

5

5 5

Igen sokféle sejtet tartalmaz, melyek között helyváltoztatásra képesek is vannak. Fontosabb sejttípusok:

nyiroksejtek (limphociták), makrofágok, mikrofágok, a felsorolt sejtek mozgékony

immunsejtek, fibroblasztok, rostokat termelnek és létrehozzák az

alapállományt, pigmentsejtek, főleg alacsonyabb rendű gerincesekben, hízósejtek, melyek termelhetnek

o értágító hisztamint, o a hajszálerek áteresztőképességét növelő szerotonint, o véralvadásgátló heparint.

A zsírszövet a recés kötőszövetből alakul ki. Felépítés és feladatuk szerint két fajtájuk ismert.

Fehér – sárga – zsírszövet, barna zsírszövet.

Az állati szervezetekben a feleslegben felvett táplálék zsírrá alakul és a fehér zsírszövetben halmozódik fel.

A sejtek legömbölyödnek, a zsír szinte az egész sejtet kitölti, a citoplazma és a sejtmag a sejt szélére szorul. Éhezéskor a sejtekben csökken a zsírok mennyisége, visszaalakulnak nyúlványos sejtekké. A sejteket rácsrostok veszik körül. A fehér zsírszövet feladata többrétű:

tápanyag és energiaraktár a bélcsatorna körül és a bőr alatt, hőszigetelő a bőr alatt, szervek helyét rögzíti, a legtöbb szerv körül megtalálható, pl. szem, vese, máj, bélcső, talpon, tenyéren rugalmas párnákat képez.

A barna zsírszövet elsősorban téli álmot alvó emlősökben található meg. Nevét barna színéről kapta, amely gazdag erezettségétől származik. A sejtek sok apró zsírcseppet és sok mitokondriumot tartalmaznak. A barna zsírszövet feladata a hőtermelés, a téli álom során megvédi az alvó állatot a lehűléstől. Jellemző előfordulási helyei:

a két lapocka között, hónaljban, nyaktájékon.

Felnőtt emberben nincs, azonban az újszülötteknél még megtalálható.