ÜgyvÉdi tevÉkenysÉg a polgÁri...

MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG A POLGÁRI PERBEN

SZERZŐ: BÍRÓ BEATRIX

IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK

LEVELEZŐ TAGOZAT

KONZULENS: DR.NAGY ANDREA

EGYETEMI ADJUNKTUS

MISKOLC

2013

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW AND STATE

DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW

LAWYERS IN THE CIVILE PROCEDURE

AUTHOR: BÍRÓ BEATRIX

BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT

PARTTIME COURSE

CONSULTANT: DR. NAGY ANDREA

ASSISTANT PROFESSOR

MISKOLC

2013

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés…………………………………………………………………………..….…1

Történelmi áttekintés………………………………………………………………….....2

Általános elvek ……………………………………………………………………..…...4

Ügyvéddel szemben támasztott követelmény………………………………………..….5

Összeférhetetlenség………………………………………………………….......5

Titoktartási kötelezettség…………………………………………………..……8

Etikai elvárások az ügyvéddel szemben……………………………………..……..…..11

Az ügyvédi működés……………………………………………………………….…..15

A megbízási jogviszony…………………………………………………………….......15

A megbízás létrejötte…………………………………………………………………...18

A megbízás megszűnése…………………………………………………………..........19

Polgári bírósági út……………………………………………………………………...20

Polgári bíróságok tevékenysége ……………………………………………………....20

Polgári peres eljárás…………………………………………………………………….21

Polgári nem peres eljárás………………………………………………………….……22

Polgári eljárásjog forrásai……………………………………………………….……..22

Polgári eljárás alapelvei……………………………………………………………......22

Perbeli képviselet………………………………………………………………………22

Meghatalmazottak……………………………………………………………………..23

Törvényes képviselt…………………………………………………………………...24

Ügygondnoki képviselet…………………………………………………………....…25

Az ügyvéd kirendelése……………………………….…………..……………….…..25

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése………………………………………………26

Az Ügyvédi iroda………………………………………………………..………….…27

Az ügyvédi irodák névjegyzéke…………………………………...……….……….…28

Az irodával létrejött megbízói jogviszony………………………………………….…28

Az iroda megszűnése……………………………………………………………….…28

Az alkalmazott ügyvéd………………………………………………………...……...28

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban

ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak ügyvédi tevékenysége Magyarország

területén …………………..……..……………….………………………………..…29

Az ügyvédi kamara ………………………………………………………….…….....30

A területi kamara …………………………………………………………………….31

A területi kamara szervei……………………………………………………………..32

A Magyar Ügyvédi Kamara…………………………………………………………..32

Összegzés……………………………………………………………………………..33

Felhasznált szakirodalom……………………………………………………………..34

Hatályos jogszabályok………………………………………………………………..34

1

BEVEZETÉS

A jogállamiság hagyományosan formai és tartalmi megközelítésből értelmezhető, az

évszázadok alatt formálódott és mára a demokráciában maradéktalanul elismert

követelmény. Eszerint az államnak a jog uralma alatt kell állnia, az állam a jog keretei

között, a jog által előre meghatározott eljárási rendben működhet. Ehhez a működéshez

elengedhetetlenül fontos, a jól képzett és felkészült ügyvédek részvétele.

Az ügyvédi foglalkozás nem csak a jogalkalmazás és igazságszolgáltatás közhatalmi

szférájához kapcsolódik. Az ügyvéd a magánszférában az életviszonyok jogszerű

rendezésénél jogi szakértelemmel működik közre, a jogi szakismeret hiánya esetén

pedig szaktudással felvértezve tanáccsal szolgál.

Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti

megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik

abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Dolgozatomban szeretném bemutatni az ügyvédekkel szemben támasztott

követelményeket és az ügyvédek szerepét a polgári perekben. Ennek bemutatásához Az

ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952.

évi III. törvény, a jogszabályokon kívül az Ügyvédek Nagy kézikönyve és az Ügyvédi

Etikai Kódex nyújtottak segítséget.

2

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

Az ügyvédi hivatás zárt szakmává tételére az első lépés 1694-ben történt meg

országos szinten Magyarországon, amikor az első országos ügyvédi rendtartást I. Lipót

kiadta, és ebben egy ügyvédi eskü („patvarkodási eskü”) letételéhez kötötte a bíróságok

előtti fellépést. Az esküt le lehetett tenni a királyi tábla bíráinál, a megyei és a városi

hatóságok előtt, amelyről egy bizonyítványt kiállítottak, és ezután csak ennek

felmutatása mellett lehetett a bíróságok előtt perbeli képviselőként megjelenni. A nagy

ellenállás után végül ez átment a gyakorlatba, és 1724-ben az országgyűlés az ügyvédi

eskü törvénybe iktatásakor ezt már mint bevett gyakorlatot rögzíthette (1723. 38. tc.), és

az első ügyvédösszeírásra, az esküt tettek lajstromozására 1725-ben került sor. Ez az

esküt tett és így zárt körré vált ügyvédi kör azonban még semmilyen emelt szintű

képzésben nem vett részt: „Akik eljutottak a külföldi egyetemekre, szereztek ugyan

elméleti jogi tudást, főleg római- és kánonjogi ismerteket, ennek azonban a hazai

joggyakorlatban kevés hasznát látták. Akiknek viszont az utazáshoz nem volt módjuk –

s ezek voltak többen - azok a pályát pusztán csak mesterségszerűen, praxisból, egy-egy

tapasztaltabb ügyvéd mellé szegődve szerezték meg” (Varga 1937:9). Az 1711-től

zavartalanul fejlődő nagyszombati jogi karon, majd 1740-től az egri jogliceumban már

rendszeresebb képzést kaptak az itt végzettek, ám ennek elvégzésére még több évtizedig

nem volt kötelező a jogszolgáltatás szereplőinek. Az ügyvédek előzetes

jogászképzéshez és vizsgához kötését végül az országos központi bíróságok eljárásainak

rendszeres szabályozása és az eljárási rend feszesebbé tétele kényszerítette ki az 1700

évek második felétől. Hosszú ideig ugyanis lehetőség volt az eljárási hibák utólagos

korrigálására az un. „ügyvédszó-visszavonás”-ra, ám ekkortól kezdve a feszesebbé váló

eljárási rendben egyre inkább végzetessé vált a képzetlen ügyvéd tévedése. Így a kúriai

új ügyvédi rendtartás megszilárdulása 1727-ben már felvetette az ügyvédek előzetes

vizsgához kötését, de ennek komolyabb előkészítse csak az 1751-es országgyűlésen

merült fel. Ekkor egy bizottságot hoztak létre a magyar igazságszolgáltatás reformjára,

és ennek keretében dolgozta ki a bizottság az ügyvédi feladatok ellátásának vizsgához

kötését 1764-re (lásd Varga 1937:13-14). Ennek alapján jött létre 1769-ben a második

országos ügyvédi rendtartás, és ez már előírta, hogy csak azt lehet ügyvédi eskü elé

3

engedni, akik előtte egy kötelező gyakorlat (vagy tanulmányok végzésének) felmutatása

után „a királyi-, a báni-, vagy valamelyik kerületi tábla előtt szakismeretei felől

megvizsgáltatván, magát az ügyvédi hivatásra kellően felkészültnek mutatta” (Varga

1937:16).

Ezzel ugyan már vizsgához kötették az ügyvéddé válást, de még ehhez sem tették

kötelezővé a jogi egyetem vagy a jogliceum elvégzését. Aki kiállta a vizsgát, minden

formális jogászképzés nélkül ügyvéddé válhatott. Ezt szüntette meg II. József 1785-ben

kiadott rendelete „az új törvénykezési rendről”, és ez kimondta, hogy 1786-ól csak az

mehet ügyvédi vizsgára, aki előtte „birodalom valamelyik egyetemén illetve

akadémiáján a jogi tanfolyamot elvégezte, és ezután egy kötelező gyakorlatot is

szerzett” (Varga 1937:19; Králik 1903:196). Ezzel az ügyvédi

réteg professzionalizálódása végbement, de a bírói kar még csak száz évvel ezután jutott

el ide. Ám még ekkor is maradt egy képzettségi rés a bírói kar hátrányára az ügyvédi

karhoz képest, mert egyrészt az egyetem után a bírói vizsga némileg enyhébb volt, mint

az ügyvédi vizsga, másrészt 1875-ben egy új törvényi rendelkezés - eredeti oka szerint

azért, hogy a túl gyorsan bővülő ügyvédi karba bejutást nehezítsék – az ügyvédi hivatás

gyakorlását a jogi doktorátus megszerzéshez kötötte. A jogi doktorátust korábban csak

egészen kivételesen szereztek, és csak „tudós jogász” ambíciók esetén merült fel, ám

most ezt általános feltételként írták elő. A nagy nyomásnak persze nem tudtak ellenállni

az egyetemi professzorok, és végül nem a jogi doktorátus szűkítette be az ügyvédek

számát, hanem ez vált tömegessé, és vált formálissá, könnyűvé a megszerzése. Végül az

1900-as évek elején ezt a részben leértékelődött tudást jelentő jogi doktorátust

tették általánossá, és minden egyetemet végzett jogász megkapta ezt a címet. 1

1 Králik Lajos (1903): A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar I. kötet. Budapest. Franklin Társulat.

4

ÁLTALÁNOS ELVEK

Az ügyvédi hivatás törvényi meghatározásából kitűnik, hogy az ügyvédi foglalkozás

elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódó

tevékenység. Az igazságszolgáltatásban védőként vagy jogi képviselőként való

közreműködése alkotmányos követelmény. 2 Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3)

bekezdése ezt tartalmazza is:

„A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a

védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett

véleménye miatt.”

Az ügyvédség elsődleges feladata: jogbiztonság gyakorlati létezésének biztosítása.

Az ügyvédség intézménye központi szerepet játszik az igazságszolgáltatásban. Bár

az igazságszolgáltatás szorosabb értelemben vett fogalmi körébe az ügyvédség nem

tartozik bele, az nem vitatható, hogy az igazságszolgáltatás működésképtelenné válik

az ügyvédség hiányában. Az ügyvédi hivatás ugyanakkor fontos alkotmányos

garanciája az alkotmányos alapjogok érvényesülésének is.

Az ügyvédi tevékenység felsorolását az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ

RÉSZ I. Fejezet tartalmazza..

Az ügyvédi tevékenység a törvény szerint képviseli az ügyfelet, büntetőügyekben

védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más okiratot készít, és ezek

összefüggésében pénz és értéktárgy letéti kezelést végez. 3

A tevékenység ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen

nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.4

2 Ügyvédek Nagy Kézikönyve

3 Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény 5.§(1) továbbiakban Ügyvédi törvényként jelölöm

4 Ügyvédi törvény 5.§ (2)

5

Az ügyvéd a törvény szerint elláthatja az adótanácsadói, társadalombiztosítási

tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi

ügyvivői tevékenység, olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet

kivételével - jogszabály felhatalmazza, külön törvényben szabályozott közvetítői

eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, a cég - általa

készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további

mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, külön törvényben szabályozott

közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói

tevékenységet is.5

A cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési)

kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítását az az ügyvéd

készítheti el, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel

rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

Ügyvéddel szemben támasztott követelmények

Összeférhetetlenség

Az ügyvéddel szemben támasztott egyik követelmény az összeférhetetlenség kizárása,

amely azt jelenti, hogy az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban,

munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott,

köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, és nem végezhet személyes

közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

kivételt képez a tudományos, művészeti és sport tevékenység, az oktatói

tevékenység, a nem igazságügyi szakértői tevékenység, a választott bírói tevékenység,

az országgyűlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati

képviselői jogviszony, a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelő-bizottsági

tagság, a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.6


6 Ügyvédi törvény 6.§ (1) c-g pontja

6

Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül

köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.7 Az összeférhetetlenségi bizottság

állásfoglalása, illetve a kamara elnökségének összeférhetetlenségi ügyben hozott

határozata a szabályzat hatálya alá tartozókra és az eljáró fegyelmi szervekre kötelező.

Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi

szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti.

Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütköző, nem ügyvédi tevékenységet az

ügyvédi hivatás gyakorlásától egyértelműen el kell különíteni.

Ha az ügyvédet állami, társadalmi vagy egyéb szervezet tisztségviselőjévé, tagjává

választják, ezt a minőségét sem saját, sem ügyfelei érdekében előnyök szerzésére nem

használhatja fel. Ügyvédi tevékenysége során ezen minőségének megjelölését nem

használhatja.

Az ügyvéd két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy

nyomozóhatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy

nyomozóhatóság tagja volt. 8

Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként,

ügyészként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként

eljárt. 9

Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.

Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és

az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a

munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és

munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.

7 Ügyvédi törvény 6§ (1-3) bekezdés

8 ügyvédi törvény 7.§

9 ügyvédi törvény 25.§ (4)

7

A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató a korlátozás alól írásban felmentést

adhat . 10

Összeférhetetlen az ügyvédi hivatás gyakorlásával minden olyan tevékenység, mely az

ügyfél megbízásának teljesítése során összefüggésbe hozható az ügyvéd korábbi állami,

önkormányzati, társadalmi vagy egyéb szervezetnél betöltött tisztségével vagy attól

kapott megbízásával. Ilyen esetben az ügyvéd a megbízást nem fogadhatja el.

Az ügyvédnek tilos olyan látszatot keltenie, hogy korábbi pozíciója miatt az ő eljárása

más ügyvédénél eredményesebb lehet.

Az összeférhetetlenségi szabályok a korábbi megbízó, illetve munkáltató előtti eljárásra

is irányadók.

Ha ügyvédi irodában működő ügyvéd olyan megbízást kíván elvállalni, melyben az

ellenérdekű ügyfél megbízását ugyanazon iroda másik tagja látja el, úgy a megbízás

elvállalásakor, illetve az érdekellentétről való tudomásszerzéskor az ellenérdekű feleket

tájékoztatni kell. Az ügyvédi iroda alapító okirata kizárhatja, hogy az iroda tagja olyan

megbízást vállaljon, ahol az ellenérdekű felet az iroda másik tagja képviseli.

Az ügyvéd nem vállalhat perbeli képviseletet gazdasági társaság, építőközösség, polgári

jogi társaság vagy egyéb szervezet tagjainak egymás közötti perében, továbbá a közös

képviselő vagy a képviseletre jogosult által bármelyik tag ellen indított perben, ha az

alapító okiratot, társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot az ügyvéd készítette,

vagy készítése során meghatározó módon közreműködött, és a per tárgya a szerződésből

eredő jogokkal vagy kötelezettségekkel kapcsolatos.

Ha az ügyvéd tartós megbízási jogviszony keretében gazdasági társaság, polgári jogi

társaság, társadalmi szervezet, egyéb szervezet képviseletét ellátta, úgy azok szétválása

esetén az ebből eredő jogvitákban egyik ellenérdekű felet sem képviselheti. Nem kizárt

azonban az ügyvéd közreműködése a szétválás során szükségessé váló okiratok

elkészítésében, valamint a peren kívüli egyezség létrehozásában.

10

ügyvédi törvény 25.§ (1-3)

8

Ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét akár eseti, akár tartós megbízás

alapján látta el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a

társaság és a megbízást ténylegesen részére adó vezető tisztségviselő között keletkező

jogvitában. Ebben az esetben sem kizárt az ügyvéd közreműködése peren kívüli

egyezség megkötésénél.

Ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésében működik közre, és azok részére

együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből

keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekű

felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte.

Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést,

amelyben ő maga szerződő fél. Amennyiben valamelyik szerződő fél az ügyvéd

hozzátartozója, ezt a tényt a szerződő felekkel külön közölni kell.

A titoktartási kötelezettség

Az ügyvédi törvény felsorolja az ügyvédekre vonatkozó titoktartási kötelezettséget,

amely szerint az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és

adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E

kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi

működés megszűnése után is fennmarad.

A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb

iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél

folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó

iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól

felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az

ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A

titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre,

ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. A megbízott ügyvéd

9

fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy a jelen szabályzat hatálya alá nem tartozó

alkalmazottait és segítőit a titoktartásra megfelelő módon kötelezze.11

A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles

megőrizni.

Az ügyvéd különösen köteles tiszteletben tartani a másik ügyvédet terhelő titoktartási

kötelezettséget, a titoktartás alá tartozó adatot, tényt nem fürkészheti ki, ilyet

jogellenesen nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

Az ügyvéd csak akkor tehet tanúvallomást, ha részére a titok jogosultja felmentést adott.

A védői titokról viszont az ügyvéd tanúvallomást nem tehet, és az általa őrzött védői

titkot tartalmazó iratot a hatóságnak nem adhatja át. A védői titok megtartása a titokról

rendelkezni jogosult személy bármilyen nyilatkozatától függetlenül kötelező.

Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult a megbízó, az, aki a megbízás szándékával

vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására

hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül,. harmadik személy javára szóló

megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a

képviselt fél, az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló.

Titoktartási kötelezettség terheli a megbízott ügyvédet, a megbízott ügyvédi iroda

tagjait, a megbízottal együttműködő külföldi jogi tanácsadót és mindazokat, akik az ügy

ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába

juthattak; a fegyelmi és előzetes vizsgálati ügyben eljáró személyeket; a kamarai

szervek mindazon tisztségviselőit és alkalmazottait, akik az ügyvédi titoknak minősülő

tényről hivatali működésük során tudomást szereztek..

A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több

jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban

bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál

esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.

11

Ügyvédi törvény 8.§ (1-4)

10

A titoktartási kötelezettség alóli kivételek

A titoktartási kötelezettség alóli kivételek lehetnek az ügyvédi kamara által indított

fegyelmi és fegyelmi vizsgálati ügyben az ügyvédet nem terheli titoktartási

kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában. Ha az

ügyvéd ellen a titokról rendelkezi jogosult személy, hatóság vagy bíróság előtt eljárást

kezdeményez, azt úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az egyébként

titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a titoktartási kötelezettség

alól mentesüljön, ide nem értve a védői titoktartási kötelezettséget. Ha az ügyvéd

azonos ügyben több ügyfél képviseletét vagy védelmét látja el, akkor az általa

képviseltek irányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben ahol a

képviseltek tényelőadása az ügy érdemében egyező. Erre a tényre a képviselteket a

megbízás adásakor figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják. Ha a

megbízás adásakor a megbízó a személyazonosságát illetően az ügyvédet

megtévesztette, a titokról rendelkezni nem jogosult.

Ezek a szabályok irányadók azokra is, akiket ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel.

Ügyvédi irodában tartandó házkutatás esetén az ügyvéd - a lehetőségekhez képest -

értesítse a kamara elnökét.

Az ügyvédi kötelező felelősségbiztosítás

Az ügyvédi kötelező felelősségbiztosítás az ügyvéd az általa okozott kárért a Polgári

Törvénykönyv alapján felel annak, akinek kárt okozott. A károk megtérítésének

biztonságát szolgálja az ügyvédi felelősségbiztosítás, amelyet az ügyvédi működés

tartama alatt fenn kell tartani. A felelősségbiztosítás az ügyvéddé válás feltételei

között is szerepel.

Az ügyvéd köteles az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas

irodahelyiséget fenntartani. Az iroda alkalmassági feltételeinek részletes szabályait a

területi kamarák állapítják meg.

Az ügyvéd kizárólag annak a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát,

amely kamarának tagja. Más kamara területén ügyfeleket nem fogadhat.

11

Az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti.

Tartós megbízás esetén a gazdasági szervezet működési helyén kialakított ügyvédi

munkahely nem ütközik a fenti tilalomba. Az ügyvéd ezen a munkahelyen azonban csak

akkor fogadhat más ügyfelet, ha a munkahelyet az irodaként, illetve alirodaként a

kamara engedélyezte.

Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a részére küldött postai küldeményeket -

tartós távolléte esetén is - folyamatosan kézbesíteni lehessen.

Etikai elvárások az ügyvéddel szemben

Az ügyvéd folyamatosan fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelenő új

jogszabályokat és az irányadó bírói gyakorlatot.

Az ügyvéd tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően

érintkezzék a bíróságok és más hatóságok tagjaival, adja meg a kellő megbecsülést és

tiszteletet, melyet saját hivatásával szemben is várjon el.

Az ügyvédek egymással szemben fokozott igényességgel teljesítsék kötelezettségeiket.

Az ügyvéd a kar tagjaival jó kollegiális kapcsolatot tartson fenn, s ennek körében a

kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság jellemezze munkáját.

Irodájának kialakításával, személyes megjelenésével, fellépésével juttassa érvényre

hivatása súlyát. Az ügyvéd az irodáját úgy alakítsa ki és tartsa fenn, hogy az

megjelenésénél fogva kifejezésre juttassa az ügyvédi hivatás tekintélyét. Irodájában

olyan irodatechnikai berendezéseket üzemeltessen, amelyek lehetőséget adnak arra,

hogy az irodában készült okiratok megjelenésükben méltóak legyenek a hivatáshoz.

Kiemelt figyelmet tanúsítson annak érdekében, hogy munkája során az

összeférhetetlenség bármilyen formájának még a látszata se merülhessen fel.

Az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztizséhez méltó szinvonalú legyen.

Egyedi bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről csak tárgyilagosan,

bizonyítható tények alapján az ügyvédi hivatáshoz méltó hangnemben nyilatkozhat,

ilyen szereplése során tartozkódjék személyének előtérbe álltásától.

12

Hatóság előtt tett nyilatkozatai, beadványai és különösen perbeszédei legyenek jogilag

megalapozottak, igényesek. A Legfelsőbb Bírósághoz előterjesztett felülvizsgálati

kérelmek és az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok színvonalára különös

gondot fordítson.

A védő tárgyalási fellépésénél különösen érvényesülnie kell az általános megjelenési és

magatartási követelményeknek.

Az ügyvéd tevékenysége során tartsa távol magát a felek személyes ellenszenvéből

fakadó vitáktól, és ösztönözze ügyfelét is hasonló magatartásra.

Az ügyvéd az ellenérdekű fél részére annak jogi képviselője útján teljesítsen.

Az ügyvéd a beadványának másolatát kellő időben és külön felhívás nélkül küldje meg

az ellenérdekű fél jogi képviselőjének.

Ha az ügyvéd indokolt akadályoztatása miatt a tárgyalás, vagy más cselekmény

elhalasztását kéri, az ellenérdekű fél ügyvédje a halasztáshoz járuljon hozzá,

amennyiben megbízója ez ellen nem tiltakozott, és a halasztással érdeksérelem nem éri

Ha az ügyvédeknek hivatásuk gyakorlása során egymással nézeteltérésük, vitájuk

támad, törekedniük kell a vita békés eszközökkel történő rendezésére. Szükség esetén

vegyék igénybe a kamara egyeztető fórumait.

Amennyiben jogi képviselőként ügyvéddel szembeni eljárás megindítása szükséges, ha

a jogvita jellege megengedi, az érintett ügyvédet előzetesen értesíteni kell, és megfelelő

határidő tűzésével az önkéntes teljesítésre fel kell hívni.

Ügyvédi megbízásnak az ügyfél részéről történő felmondása esetén az új megbízott

ügyvéd lehetőség szerint nyújtson segítséget ahhoz, hogy a korábban eljárt ügyvéd a

munkájával arányos, méltányos díjazáshoz hozzájusson.

A védő a feladata teljesítése során a védelemre szóló megbízás írásba foglalása során

úgy járjon el, hogy a megbízásba a védői titok körébe tartozó tények ne kerüljenek.

Törekedjék arra, hogy nyomozati, illetve bizonyítási cselekménynél jelen legyen, és

aktív magatartásával a védekezést segítse elő. A védelem taktikáját szabadon alakítja (a

13

védence mindenkori érdekeinek figyelembevételével), ugyanezen elv alapján a védő

maga dönt a rendelkezésére álló bizonyítékok felhasználásáról, ezek sorrendjéről és

esedékességéről is. Nyilatkozataiban kerülje el az érdekellentétben lévő terheltek

személyének vagy tevékenységének a védekezéshez szükséges mértéket meghaladó

kedvezőtlen értékelését.

Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett részvénytársaság részvényese, korlátolt

felelősségű társaság üzletrész tulajdonosa, betéti társaság kültagja, valamint

szövetkezetnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó tagja lehet.

Az ügyvéd betölthet gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél felügyelő bizottsági,

illetve igazgatósági tagsági tisztet, amennyiben az munkaviszony létesítését nem

igényli.

Az ügyvédi tevékenység, amennyiben gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél

felügyelő bizottsági, illetve igazgatósági tagsági tisztet tölt be, valamint, ha gazdasági

társaságnál vagy szövetkezetnél felügyelő bizottsági, illetve igazgatósági tagsági

tisztséget tölt be az ügyvédi kar tekintélyét nem sértheti, ezért kerülni kell az olyan

gazdasági társaságban való szerepvállalást, amit a társadalmi közmegegyezés

kedvezőtlenül ítél meg.

Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett állhat országgyűlési, illetve helyi önkormányzati

képviselői jogviszonyban, és - ha jogszabály nem tiltja- ott tisztséget is betölthet.

Egyesületnek, alapítvány kuratóriumának, egyházi szervezetnek tagja vagy

tisztségviselője lehet. Köztestület tisztségviselőjévé választható, betölthet választottbírói

tisztet, eseti vagy állandó választottbíróságnál. Teljesíthet szakértői megbízást,

felkérést, az igazságügyi szakértői tevékenység kivételével.

Az ügyvéd azonban tevékenysége során a fentiekre egyáltalán nem hivatkozhat, és nem

tanúsíthat olyan magatartást, amely arra utal, hogy ezen tisztsége folytán bármely ügyet

kedvezőbben tud elintézni.

Ha hatóság részéről jogsértést észlel, és a rendelkezésre álló eszközökkel ezt nem képes

elhárítani, forduljon az Ügyvédi Kamarához.

14

Az ügyvéd biztosítsa az ügyvédjelölt részére az ügyvédjelölti oktatásban való részvétel

lehetőségét.

Az ügyvédeket a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg. Az

ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. 12

Az ügyvédi tevékenység végzése során –ha jogszabály az ügyvéd számára

elektronikus aláírás használatát írja elő-csak bizonyos feltételeknek megfelelő

minősített elektronikus használható. A feltételeket az ügyvédi törvény 12/B.§(1)

bekezdése tartalmazza.

A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által

megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles

adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a

megbízásban rögzíteni kell.

Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül

anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díj követelés másra

nem engedményezhető.

Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal

elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat

visszatarthatja.

Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót

haladéktalanul értesíteni.

Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben

megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog

gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.

A beszámításnak nincs helye, ha a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,a megbízási

díjban a felek nem állapodtak meg,más jogszabály a beszámítást tiltja. 13

12

Ügyvédi törvény 9.§

13 Ügyvédi törvény 28.§

15

Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jellegű közhasznú

szervezet felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást

igénybe vevő személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles

figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét

ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia.

AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS

A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY

Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság

kirendelése alapján is eljárhat.

Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a

megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek

költségátalány alkalmazását is kiköthetik.14

Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás

alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az

érdekében eljár.

A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.

A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd

meghatározott részfeladatot lát el.

Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő

külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve

ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.15

Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy

más hatóságot köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz

becsatolni.

14

Ügyvédi törvény 22-23.§.(1)

15 Ügyvédi törvény 23.§ (3-5)

16

Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály

megsértésével jár, vagy a közerkölcsbe ütközik.

Az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli

hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással

kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után

köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízási díj-megállapodásra.

Az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék általa történő előlegezésére megállapodást

nem köthet.

Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja,

ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az

együttes megbízáshoz hozzájárult.

Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A

meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia.

A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat .

Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba

vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az

aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.

A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott

ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy

irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.16

Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor,

indokolás nélkül, írásban felmondhatja.

16


17

A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő

alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal

felmondhatja.

Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az törvényben

felsorolttól eltérően rendelkezhetnek. Ebben az esetben az ügyvéd a megbízás

megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban

bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van..

A megbízási jogviszony megszűnését a törvény is felsorolja, ami történhet a megbízás

teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli

megszűnésével, az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről

haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből

eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83.§) tagjaként folytatja, a megbízás

nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról

köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a

(3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni,

ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.17 Az ügyvéd köteles

a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére -

elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után –

néhány meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.

Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó

iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről

szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más

iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot

köteles kiadni.

17


18

Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási

díjat és költségtérítést nem fizették meg. 18

Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi

tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási

szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a

megbízóját a 24 § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. 19Az ügyvédnek eljárása során

a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet

el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az

ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult

önálló adatgyűjtésre.

A megbízás létrejötte

Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság

kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi

segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.20

Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak

a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek

költségátalány alkalmazását is kiköthetik.21

A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás

elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás

tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.22

A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják

el.23

18



20 Ügyvédi törvény 22.§

21 Ügyvédi törvény 23.§(1)



19

A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik

ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.24

Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála

működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi

jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti,

kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.25

A megbízás megszűnése

Az ügyvédi megbízás megszűnését a törvény 24.§ (1-7) bekezdése sorolja fel. Ez

alapján az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást

bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó

értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó

érdekében eljárni. A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy

azonnali hatállyal felmondhatja. Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a

felmondásról a 24.§(1-2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek. Az ügyvéd a

megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak

írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.) A megbízás az (1)-(2)

bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik, a megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy

a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, és az ügyvéd

kamarai tagságának megszűnésével.

Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről

haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek

ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a

megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható

változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal

megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete

előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt

lehetőségekről.

24

Ügyvédi törvény 23.§(4)


20

POLGÁRI BÍRÓSÁGI ÚT

Az igazságszolgáltatás

Igazságszolgáltatás a Magyar Köztársaságban a bíróságok és a bírák feladata. A

bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról végleges jelleggel döntenek és intézik a

hatáskörükbe utalt nem peres ügyeket. Elengedhetetlen feltétel a bírósági szervezet és a

bírák függetlenségének biztosítása. Az igazságszolgáltatási tevékenységének két fajtája

van: a büntető –és polgári bíráskodás. (büntető bíráskodás büntetőügyekben, minden

más ügy a polgári bíróságok előtt.)

A polgári bíróságok tevékenysége alapvetően két fajta lehet, egyrészt a polgári peres

eljárás és a polgári nem peres eljárás.

A polgári per célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, míg a nem peres

eljáráseljárás célja a polgári jogok érvényesítésére szolgál.

Polgári bírósági út

Ha egy adott jogvita eldöntése a polgári bíróság elé tartozik, ezeket polgári ügyeknek

nevezzük. Ezek a felsorolás szerint lehetnek, polgári jogi jogvita,családjogi

vita,munkaügyi jogvita, szövetkezeti jogvita, társadalombiztosítási jogvita és

közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálata.

A bírósághoz fordulás joga az alapvető emberi jogok egyike, valamint keresetjog.

A Polgári Perrendtartás tartalmazza, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene

emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által

felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.26

Polgári bíróságok tevékenysége

A polgári eljárásnak két fajtája van a peres és nemperes. A peres eljárás alatt mindig a

polgári pert értjük. Ezzel szemben a nemperes eljárások, mindazon eljárások, melyek

nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le.

26 Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 57.§ (1)

21

A polgári per célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, míg a nem peres

eljáráseljárás célja a polgári jogok érvényesítésére szolgál.

Polgári peres eljárás

Olyan hatósági eljárás, amelyben a bíróság, mint állami szerv közhatalmi

jogosítványokat gyakorol. Nem hivatalból, hanem kérelemre indul. Bíróságok feladata,

hogy az ellenérdekű felek között felmerült jogvitát eldöntse. Ennek során a bíróságok

kötelessége, hogy mindkét felet meghallgassa és szükség szerint az állításaik

bizonyítására kötelezze.

„Olyan kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárás, melyben a bíróság és az

ellenérdekű felek tevékenysége a polgári ügyek körében felmerült jogvita végleges

eldöntésére irányul.”

A polgári pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a bíróság döntésére irányuló

határozott kérelmet, a keresetet is tartalmazza, melyet csak a vitában érdekelt fél

terjeszthet elő.

A bíróság feladata, hogy a felek jogvitájához a törvényes kereteket biztosítsa, tényállást

megállapítsa és ítélettel a jogvitát eldöntse. A per két ellenérdekű félből (alperes,

felperes) áll. Az eljárás jellege kontradiktórius, vagyis a bíróság nem döntheti el a

jogvitát anélkül, hogy mindkét felet meg ne hallgatta volna. A peres feleken kívül más

személyek is részt vehetnek a perben.

A polgári per tárgya a polgári jogvita, amely a bírósági útra tartozó polgári ügyekben

keletkezik.

Véglegességről akkor beszélünk, ha a bíróság jogerős ítélettel fejezi be a polgári pert. A

jogerőre emelkedett határozatot rendes perorvoslattal már nem lehet megtámadni, az

ítélet anyagi jogereje pedig kizárja, hogy ugyanazon felek vagy jogutódai ugyanabból a

tényalapból származó ugyanazon jog iránt új keresetet indíthassanak. A jogerős

határozatot végre lehet hajtani.

A polgári per a kereset megindítástól az ítélet meghozataláig tartó folyamat, mely

eljárás cselekmények sorozatából áll.

22

Polgári nem peres eljárás

Nemperes eljárásban:a bíróság helyett a közjegyző vagy bírósági végrehajtó is eljárhat

(pl. hagyaték, végrehajtás), ellenérdekű fél hiányozhat (pl. holtnak nyilvánítás), eljárás

indítvánnyal, kérelemmel, beadvánnyal is megindítható (pl. végrehajtási lap), eljárás

nem kontradiktórius (pl. fizetési meghagyás beadásakor az ellenérdekű felet nem

hallgatja meg), bíróság nem állapítja meg a tényállást, nem folytat le bizonyítást és

végzéssel vagy a végzéshez hasonló döntéssel határoz (pl. végrehatási záradék).

Polgári eljárásjog forrásai:

Polgári eljárásjog során az Alaptörvény (X. bírói szervezetről., XI. ügyészségekről, XII.

alapvető jogokról és kötelezettségekről), a Törvények (1952. év III. tv., 1994. évi LIII.

Tv.), a Kormányrendeletek (56/2008. Korm. rend.), a Miniszteri rendelet ( Im

rendeletek) és az Alkotmánybíróság határozatait használják fel.

Polgári eljárás alapelvei

A polgári eljárás alapelveit két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik nagy csoport az

igazságszolgáltatás alapelvei.

Az igazságszolgáltatás alapelveibe tartozik a Bíróság előtti egyenlőség, az anyanyelv

használatának elve, a nyilvánosság elve, a közvetlenség elve, a szóbeliség elve, a

képviselethez való jogosultság elve, a társasbíráskodás elve és a bírói függetlenség elve.

A másik nagy csoport a polgári eljárás alapelvei, ami lehet a kérelemre történő eljárás

elve, a rendelkezési elve, a perhatékonyság elve, a perbeli esélyegyenlőség elve, a

jóhiszeműség elve, a szabad bizonyítás elve, a nyilvánosság elve, a szóbeliség elve, a

közvetlenség elve és az anyanyelv használatának elve.

Perbeli képviselet

A perbeli képviselet jelenti a más nevében és érdekében való fellépését, helyettesítését

jogilag releváns cselekedetekben.

Képviselet lehet közvetett és közvetlen képviselet.

23

A közvetett képviselet azt jelenti, hogy a képviselő által kiváltott joghatások nem a

képviseltre nézve, hanem a képviselő nevében állottak be.

A közvetlen képviselet az amikor a képviselő a képviselt személy nevében jár el, neki

szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket.

A perbeli képviselet az, amikor a fél helyett és nevében való közreműködést a per

vitelében vagy egyes eljárási cselekmények megtételében a polgári perben

meghatározott módon, és úgy hogy a cselekvés joghatásai közvetlenül a képviselt félre

nézve állnak be.

Képviselet fajtái szerint megkülönböztetünk, meghatalmazotti képviseletet, törvényes

képviseletet és ügygondnoki képviseletet.

Meghatalmazottak

A cselekvőképes fél maga dönthet arról, hogy személyesen vagy meghatalmazottja

útján jár el a polgári perben. A törvény megengedi, hogy a félnek több

meghatalmazottja legyen.

Meghatalmazott lehet a fél hozzátartozója (egyenes ágbeli rokon, házastárs, örökbe

fogadó-fogadott, élettárs..), a fél pertársa, vagy annak törvénves képviselője vagy

meghatalmazottja, az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, mely az ügyvéd és az ügyfél között

megbízáson alapul, a közigazgatási szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a

tevékenységével kapcsolatos, valamint a az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e

minőségében érintett perekben, az önkormányzatokat érintő perek közül a helyi

önkormányzat pereiben: képviselő testületének tagja, a polgármester, a jegyző, a

polgármesteri hivatal alkalmazottja, a szakszervezet a saját tagjának a perében, az

érdek-képviseleti szerv saját tagjának perében, a szövetkezet ügyintézésre jogosult vagy

alkalmazottja a szövetkezet pereiben és a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet.

Nem lehet meghatalmazott az aki a 18. életévét még be nem töltötte, akit jogerős bírói

ítélet a közügyektől eltiltott, valamint akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

24

A meghatalmazást közokiratba illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú vagy

bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondva) kell foglalni. Meghatalmazás akár a per vitelére

(perrel kapcsolatos minden nyilatkozat, cselekmény, keresetindítás) akár egyes perbeli

cselekmények teljesítésére szólhat. Az ügyvédjelölt, mivel nincs jogi szakvizsgája az

Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el. A meghatalmazásnak visszavonás

(azonnali hatályú), felmondás az ügyvéd által (még 15 napig el kell látni) a fél halála

folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentésétől, az

ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

Kötelező jogi képviselet

A törvény meghatározza, mely esetekben kötelező a jogi képviselet. Ezek a következők,

a megyei bíróság I. fokú hatáskörébe tartozó, a jogi személy cégek egymás közötti

pereiben, az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint azt ügy érdemében hozott

végzések ellen fellebbezést előterjesztő fél számára és a Legfelsőbb Bíróság előtti

eljárásban az ún. közvetlen fellebbezést benyújtó fél számára.

Nem peres eljárások közül a cégbejegyzési eljárásban.

Törvényes képviselet

Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, vagy ha a fél jogi személy a törvényes

képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel

ki.

Természetes személyek törvényes képviseletének esetei lehetnek a szülő, annak a

kiskorúnak, aki szülői felügyelet alatt áll, a gyám, annak a kiskorúnak, aki nem áll

szülői felügyelet alatt, a gondnok, annak nagykorúnak, aki cselekvőképességet

korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, eseti gondnok, ha a szülő, gyám, vagy a

gondnok valamely akadály miatt nem járhat el, valamint az ideiglenes gondnok, annak

nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan

vagy teljes mértéken hiányzik.

Jogi személyek törvényes képviseletének esetei amikor a helyi önkormányzat

képviselőtestületét a polgármester, az állami vállalatot az igazgató,a költségvetési szerv

25

képviseletét a szerv vezetője, a szövetkezetet az igazgatóság elnöke, valamint tagja és a

jogi személyiségű gazdasági társaságoknál az ügyvezető.

Ügygondnoki képviselet

Ha a cselekvőképtelen félnek vagy jogi személynek nincs törvényes képviselője,

illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs meghatalmazottja a bíróság a fél

részére ügygondnokot rendel ki.

Kötelező a kirendelés, amikor a keresetlevelet az alperesnek hirdetményi úton lehet

kézbesíteni, a házasság érvénytelenítése iránti perben, ha már nem él az a fél, aki ellen a

keresetet meg kell indítani, az apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben,

ha az a személy aki ellen a keresetet meg kell indítani már nem él, vagy ismeretlen

helyen tartózkodik, a gondokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás

kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni, a végrehajtó az adós részére

ügygondnokot rendel ki, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakó-

vagy tartózkodási helye ismeretlen, meghalt és a jogutódai ismeretlenek.

Az ügygondnok jogállása megegyezik a per vitelére a meghatalmazott jogállásával.

AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE

Az ügyvéd kirendelését az ügyvédi törvény sorolja fel. Az ügyvéd kirendelés esetén

bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a

továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben

eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy

természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni. A kamara

köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon

ügyvédi ügyeletet biztosítani. A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban

meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. Pártfogó ügyvédi

képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik.27

A kirendelő határozat

27

Ügyvédi törvény 31.§ (1-5)

26

A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.28

Az ügyvédnek fegyelmi felelőssége van, amit az Ügyvédi törvény VI. fejezete

tartalmaz. Ezek a következők, fegyelmi vétség, büntetések, elévülés.

Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából,

másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi

tanács jár el.29

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése

A törvény megjelöli azokat az eseteket, amikor az első fokú fegyelmi tanács az

ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti. Ez lehet, ha ellene olyan szándékos

bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele

ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb. A felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára

való tekintettel indokolt. A felfüggesztés időtartama az Ügyvédi törvény 54.§ (1)

bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első

fokon az ügyvédet felmentették. Ebben az esetben 3 hónap, amely egy ízben,

legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a

kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a

másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya,

a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem

függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős

befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye,

amelynek nincs halasztó hatálya.

28



27

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony,

közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1)

bekezdésének a) pontjába.

A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.30

Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az

ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos

bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem

értve a magánvádas vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult

büntetőeljárást - hatálya alatt áll31

AZ ÜGYVÉDI IRODA

Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda)

alapítható. Az iroda jogi személy.32

Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az iroda alapításához alapító okirat szükséges.

Az alapító okiratban meg kell határozni az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és

a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével, az iroda vagyonának mértékét és

rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját, a szavazati jogot és a

szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, az iroda képviseletének, a megbízás

elfogadásának szabályait, több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait, a

taggyűlés működésének szabályait, a tagok közötti elszámolás szabályait, az irodából

való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait, az

iroda megszűnésének szabályait.

Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban meg kell határozni az iroda nevét,

székhelyét, az irodavezetőt és az iroda megszűnésének szabályait kell meghatározni.

30

Ügyvédi törvény 54.§ (1)

31 Ügyvédi törvény 54/A.§


28

Az iroda tagja jogosult az iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel

ellentétes megállapodás semmis.

Az ügyvédi irodák névjegyzéke

Ügyvédi tevékenységet az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák

névjegyzékébe felvett.33

Az irodával létrejött megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony az irodával jön létre.34

A megbízás - a szerződés felmondásán kívül – megszűnik a megbízás teljesítésével,

a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,és abban az esetben, ha az

iroda jogutód nélkül szűnik meg.

Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi

tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott

megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható

változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni.

Az iroda megszűnése

Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.35

AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD

Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával

létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3)

bekezdésben megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag

az ügyvéd felelősségi körén belül, és utasításai alapján működhet közre. 36

33

Ügyvédi törvény 68.§ (1)




29

Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és

kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a

munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.37

Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott

ügyvédek névjegyzékébe felvett.38

A kamara az alkalmazott ügyvédet arcképes igazolvánnyal látja el.39

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGR ŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN

RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG

FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a

magyar állampolgárnak, illetve a külön törvény alapján szabad mozgás és

tartózkodás jogával rendelkező személynek Magyarország területén kifejtett

tevékenységére, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések

valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult valamely EGT-államban

(a továbbiakban: európai közösségi jogász).40

E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai

Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan

állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az

Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között

létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a

vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.41

E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az

EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön

37




40 Ügyvédi törvény 89/A.§(1)


30

jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való

jogosultságot.42

E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási

tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.43

AZ ÜGYVÉDI KAMARA

Ügyvédi kamara

Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.44

Az ügyvédi kamara az 1874. évi XXXIV. törvénycikk, az 1937. évi IV. törvénycikk

alapján, majd az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet, illetve az 1983. évi 4. törvényerejű

rendelet alapján létrehozott országos ügyvédi önkormányzati szervek teljeskörű

jogutódja. Eredeti alapítási éve: 1875.

Az ügyvédi kamara az első ügyvédi rendtartás szerint egy vagy több törvényszék

területén lévő, az ügyvédi lajstromba fölvett gyakorló ügyvédeket magában foglaló

testületi szervezet volt. Célja az ügyvédek tekintélyének, illetve jogainak megvédése,

fegyelmi ellenőrzésük és a fegyelmi joghatóság gyakorlása, véleményadás ügyvédi és

jogalkotási, valamint igazságszolgáltatási kérdésekben. Tagjaitól díjat szedett.

Elnöksége, választmánya, közgyűlése volt. A területi ügyvédi kamara első alakuló

ülését a törvényszéki elnökök hívták össze és vezették le. Az 1874. évi ügyvédi

rendtartást az 1937. évi rendtartás váltotta fel. Ezen jogszabály 4. § szerint az ügyvédi

kamara szervei: a közgyűlés, a választmány, a tisztikar és a helyi bizottság, az ügyvédi

kamarák közös szerve: az ügyvédi kamarák országos bizottsága. A rendtartás 35-37. §

szerint az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnökeiből,

titkáraiból és legalább fele részben az ügyvédi kamarák választmányainak

42

Ügyvédi törvény 89/A.§(3)



31

kiküldötteiből áll, üléseit a szükséghez képest tartja, rendszerint Budapesten. Feladatai:

állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó

kérdésekben, továbbá megfelelő eljárás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az

ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködését rendeli. Másodfokú hatáskört

az országos bizottság az 1948. évi XXIX. törvénnyel kapott.

Az országos bizottság helyébe az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek

szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet szerint az Országos Ügyvédi

Tanács lépett, amelyet az ügyvédi kamarákkal és az ügyvédek kamarai tagságával

összefüggő egyes kérdésekről szóló 26/1958. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § értelmében

1958. szeptember 1. és december 31. között kellett megszervezni. Az ügyvédségről

szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet bővítette a kamarák és az Országos Ügyvédi

Tanács jogkörét, a jogszabály szövegében is kifejezésre juttatta, hogy az Országos

Ügyvédi Tanács - mint az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete -

szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi tevékenységet, ellátja az ügyvédség egészének

érdekképviseletét, biztosítja alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését,

valamint az önkormányzatokon belül önként vállalt kötelességek teljesítését. Az

Országos Ügyvédi Tanács kiemelt feladata lett az ügyvédek és önkormányzati

tevékenységét meghatározó szabályzatok és iránymutatások megalkotása. Az Országos

Ügyvédi Tanács elnevezése az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet

módosításáról szóló 1991. évi XXIII. törvény 38. § (4) bekezdésének rendelkezése

folytán 1991. július 18-ától Országos Ügyvédi Kamarává, az ügyvédekről szóló 1998.

évi XI. törvény 126. § (3) bekezdése folytán Magyar Ügyvédi Kamarává változott.45

A TERÜLETI KAMARA

A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara)

köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel

rendelkezik; a működési területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az

alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.46

A területi kamara működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos.

45

www.magyarugyvedikamara.hu/tart/index/5/1


32

A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.

A területi kamara szervei

A területi ügyvédi kamara szerveit az ügyvédi törvény 103. § (1) bekezdése sorolja

fel. Ezek a közgyűlés, a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi

elnökség), a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, és az ellenőrző

bizottság.

A felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más

bizottság is választható.

Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott

ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a

rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.

A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA

A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely

önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.47

A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12.§-ban, továbbá a

törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.48

A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.49

A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.50

A Magyar Ügyvédi Kamara szerveit a törvény 110. § (1) bekezdése sorolja fel. Ezek

a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a

választási bizottság, és az az ellenőrző bizottság.

47





33

A felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a

továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.

ÖSSZEGZÉS

A jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban az ügyvéd

különleges szerepet tölt be. Feladata nem merül ki abban, hogy a törvényi kereteken

belül híven teljesíti megbízását. Az ügyvéd feladata az igazság szolgálata és azok

érdekeinek érvényesítése, akik jogainak és szabadságának biztosításával és védelmével

megbízták, és nem csupán az a feladata, hogy ügyfelét perben képviselje, hanem hogy

annak tanácsadója is legyen. Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a

demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az ügyvédi hivatás tehát számos

(néha egymásnak ellentmondónak tűnő) jogi és etikai kötelezettséget ró az ügyvédre.

Az ügyvédi hivatás világszerte ismert, azonban nem mindenütt abban a formában,

ahogyan nálunk ismeretes. Ma az ügyvédi tevékenység Magyarországon szabad és

független, az ügyvédválasztás szabadsága pedig mindenkit megillet. Az ügyvédnek

hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell

gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó

magatartást tanúsítani. Az ügyvédi tevékenységre külön jogszabály született, ezen kívül

a működésük során be kell tartani az ügyvédi etikai szabályzatban leírtakat.

34

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Králik Lajos (1903): A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar I. kötet. Budapest. Franklin Társulat.

Kengyel Miklós: Magyar Polgári eljárásjog Osiris Kiadó (2012.)

www.magyarugyvedikamara.hu

Ügyvédek Nagy Kézikönyve CD Jogtár

Hamza Gábor: Az ügyleti képviselet Rejtjel Kiadó (1997)

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény

Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Nagykommentár

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzata

ÜgyvÉdi tevÉkenysÉg a polgÁri...

Documents