ÖRÖMHÍRVIVÖ (a Csákvári Római Katolikus Egyházközség lapja)

I.évfolyam XII.szám

Cím: 8083 Csákvár, Szent Mihály tér 7. Tel.: 22 / 354-369 * E-mail: csakpleb@citromail.hu

Web: www.csp.eoldal.hu „Isten szeretete ad értelmet a legkisebb mindennapi tevékenységnek, és segít szembenézni a nagy próbatételekkel.” /Ferenc pápa/

HITÜNK ALAPJAI

Böjt – mire jó az? Szüleink, nagyszüleink számára még szinte isme-retlen fogalom volt a fo-gyókúra. Hálás volt az ember, ha a családjának mindig tudott valamit az asztalra tenni. A mi gene-

rációnkból azonban már sokan vagyunk, akik próbálunk leadni felesleges kilóinkból - több, kevesebb sikerrel. De mi is a böjt? A böjt nem fogyókúra, bár külsőleg hasonlít rá. A böjt a test imája, könyörgés és helykészítés. Az ember szellem, lélek, test. Emberi kapcsolatainkban mind a test, mind a lélek, mind a szel-lem kommunikál, szeret, kapcsolódik a másikhoz. Így van ez Istennel való kapcsolatunkban is. Felemeljük szellemünket, figyelmünket, gondolatainkat Istenhez, amikor olvassuk a Szent-írást, vagy az imában szólunk hozzá, életünk eseményein az Ő jelenlétében gondolkodunk el. Lelkünkkel is imádkozunk, sok-szor szavak nélkül, amikor hagyjuk, hogy a szívünk szóljon örömben, bánatban, vagy éppen ürességben. S végül a testünkkel is imádkozunk valahányszor önzetlen szeretetből jót, s jól te-szünk és szólunk. A test imájának azonban van még egy oldala, s ez a böjt. Hányszor tennénk valamit, csak hogy a másiknak jobb legyen, de nem tudunk. Már mindent megtettünk, elmondtunk, amit lehetett, s mégis kevésnek érezzük. Legtöbbször ekkor kezdünk csak el imádkozni. Szellemmel, lélekkel és testtel. Lemondok valamiről, ami kedves a testemnek, és felajánlom azért, akit szeretek, akiért böjtölök. A Jóisten elfogad minden imát, melyet jó szívvel és az Ő akaratát elfogadva ajánlunk fel. Hogy miről mondunk le, az tőlünk függ. Mi katolikusok, a nagyböjti időszakban, amikor Jézus értünk hozott keresztáldoza-tának és feltámadásának, húsvétnak ünnepére készülünk, pénte-kenként nem eszünk húst. Aki azonban vegetáriánus, vagy nem nagy húsevő, ez a böjt nem sokat számít. Van, aki édességről, van, aki tévénézésről, netezésről, alkoholról mond le ebben az időszakban. A legfontosabb, hogy szeretettel ajánljuk fel máso-kért. A böjt másik értelme a helykészítés. Teli gyomorral nem csak a szellemi munka megy nehezebben, de a lelkiélet is. Ami-kor jobban kordában tartjuk a testi vágyainkat, megvonunk tőle valamit, akkor a szellemünk, lelkünk fokozottan megnyílik Isten és a lelki élet felé. S éppen amikor a test kevesebbet kap, a szel-lem és a lélek behozhatja a lemaradást, most ők ketten táplál-koznak kedvükre. Minden világvallás ismeri a test megfegyel-mezésének fontosságát, és mi magunk is tapasztaljuk, hogy az önfegyelem és böjt kiegyensúlyozottabb, lelkileg erősebb embe-rekké tesz bennünket. Ez a szabadság talán többet ér annál, amit a világ kínál: „vegyél, egyél, tegyél amit és amikor tetszik.” Isten nem elvenni akar, hanem adni. De ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, amit adni akar, jó, ha üres a kezünk. Ehhez pedig né-hány dolgot időről időre el kell engednünk. A böjtben üressé válik kezünk, hogy Mennyei Atyánk ajándékaiból mind többet tarthassunk meg bennük.

Kit lehet megkeresztelni, ki lehet ke-resztszülő?

Szeretettel várjuk az jelentkezését, akik gyermeküket szeret-nék katolikusnak kereszteltetni. 7 éves kor alatt a szülő kéri gyermeke számára a keresztséget. Az egyetlen feltétel az, hogy legalább az egyik szülő vállalja gyermeke keresztény, katolikus nevelését. 7 év felett mindenkinek magának kell kérnie, és korától, helyzetétől függően felkészítésen vesz részt, hogy megismerje Jézus Krisztust és az Egyház tanítá-sát. A keresztszülők feladata, hogy segítse a megkereszteltet abban, hogy felnőve gyakorló, hívő kereszténnyé váljon. Ezért ésszerű az a kívánalom, hogy a keresztszülőnek lega-lább 16 évesnek, katolikusnak, és elsőáldozásban, bérmálás-ban részesült személynek kell lennie, aki házasságát az egy-ház törvényei szerint éli, amennyiben már házas, és nem lehet a keresztelt édesapja, vagy édesanyja. Legtöbbször azonban ezeknek az előírásoknak a kiszemelt keresztszülők nem felel-nek meg. Ezért én el szoktam fogadni keresztszülőnek azt, aki legalább katolikusnak meg van keresztelve. Van azonban, hogy az illető nem is katolikus, vagy akár meg sincs keresz-telve. Ebben az esetben az anyakönyvben mint a keresztelés tanúja fog szerepelni. Mivel nem szigorú előírás, hogy a megkereszteltnek legyen keresztszülője, így azt is megkeresz-telem, akinek nem találnak keresztszülőt, vagy akinek a ki-szemelt keresztszülei közül egyik sem katolikus. Természete-sen ezek kivételek, és a legjobb, ha olyan keresztszülőt vá-lasztunk, aki gyakorolja hitét, templomba jár, de legalább is katolikus. Egy alkalommal szoktam a szülőkkel találkozni, hogy a keresztelés értelméről és a szertartás menetéről elbe-szélgessünk. A fiatalokat és felnőtteket is szeretettel várjuk, hogy jelentkezzenek, ha szeretnének a katolikus egyházhoz tartozni. A továbbiakat itt mindig személyesen beszéljük meg.

EGYHÁZI ÜNNEPEINK

Március 4.: Boldog Meszlényi Zoltán püspök, vértanú

Meszlényi Zoltán Hatvanban született. Gimnáziumi tanulmá-nyait előbb Rimaszombaton, majd Budapesten, végül az esztergomi bencés gimnázium-ban végezte. Vaszary Kolos korán felfigyelt Zoltán képessé-geire, ezért 1909-ben Rómába küldte, ahol teológiai és jogi diplomát, valamint filozófiai doktorátust szerzett. Az első világháború miatt Innsbruckban szentelték diakónussá

1915.október 27-én, másnap pedig pappá. Csernoch bíboros központi szolgálatra rendelte az ifjú papot, aki előbb levéltá-ros és szertartóként, később titkárként és az Esztergomi Érse-ki Szentszék jegyzőjeként végezte szolgálatát. 1921-ben A király és a nemzetgyűlés c. írása miatt sajtóvétség vádjával pert indítottak ellene. 1933-tól Serédi Jusztinián többször kérte Meszlényi Zoltán püspökké szentelését, de kéréseinek ellenére, melyben több-ször hivatkozott Meszlényi mély lelkiségére, felkészültségé-re, megbízhatóságára, a pozitív válasz csak 1937-ben érkezett meg. 1937.október 28-án az esztergomi bazilikában került sor püspökké szentelésére. Serédi Jusztinián halálát követően Mindszenty József lett az esztergomi érsek, aki megerősítette Meszlényi püspököt minden általa betöltött hivatalában. Miután Mindszenty bíborost letartóztatták, 1950-ig Drahos János kanonok vette kezébe az egyházmegyei ügyek irányítá-sát. 1950.június 17-én a káptalan Meszlényit választotta meg az egyházmegye kormányzására, az államhatalom akaratával ellentétesen döntve, akik Beresztóczy Miklóst kívánták ezen a poszton látni. A bosszú nem maradt el: tizenkét nap múlva Meszlényi püspököt letartóztatták antidemokratikus magavi-selet vádjával, és 1950.július 13-án a kistarcsai internálótá-borba szállították. Ítélet nélkül tartották fogva, a többi rabtól elkülönítve, magánzárkába zárták és kínozták. Az államhata-lom minden dokumentumot eltüntetett a püspökről, ezért csak valószínűsíthető, hogy 1951.március 4-én hunyt el. Exhumá-lására és földi maradványainak esztergomi eltemetésére 1966-ban került sor, egyszerű körülmények között. Boldoggá avatását 2009-ben XVI.Benedek pápa hagyta jóvá, a szertartásra Esztergomban került sor, szentmise keretében. Március 19.: Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Szent József az egyetemes egy-ház védőszentje. A szinoptikus evangéliumok tudósítása szerint annyit tudunk róla, hogy Mária jegyese és igaz ember, szakmá-jára nézve ács, valószínűleg vándormester volt. József Dávid házából származott, ezért a „Dávid fia” cím hordozója volt, amit Jézus tőle örökölt. A szent-írás egyetlen szavát sem jegyzi fel, sőt Jézus nyilvános műkö-dése kapcsán sem találunk róla

semmilyen említést. Názáretben a mai napig őrzik Szent József emlékiét, hiszen az Annuntiatio-bazilikát, amely a

hagyomány szerint Joakim háza fölé épült, és a Szent József-templomot, amelyet 1914-ben József háza fölé építettek, a ferencesek rendháza köti össze. Csak valószínűsíteni tudjuk, hogy az 1889-ben Názáretben felfedezett „Igaz sírja” Szent Józsefé lehetett. Szent József tiszteletének előmozdításában nagy szerepe volt Sienai Szent Bernardinnak és Avilai Szent Teréznek, több pápa is felvette kánonba a nevét. Március 19-i ünnepe a mesteremberek ősi római quinquatria ünnepét vál-totta fel, és 1621-től kötelező ünnep volt. 1994-től Magyaror-szágon főünnep ez a nap.

Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírül adása) Urunk születése hírül adásának megünneplésével kapcsolatban az első említések az V. századból valók. Ravennában a kará-csonyt megelőző vasárnap tartottak megemlékezést az angyali üdvözletről. Az ünnep decemberi ünneplése sokáig fennmaradt. A 692-es Trulloszi zsinat is foglalkozott az ünnep napjával, mivel az nagyböjtre esett, ennek ellenére dicséretesnek és helyesnek ítélte meg a megtestesülés titkának ünneplését. Rómában a keleti származású I.Sergius honosította meg Annuntiatio Domini néven. A keleti keresztények és az ambrozián liturgia is az Úr ünnepei között tartja számon, az angyali üdvözletre emlékezve.

KÖZÖSSÉGI ALKALMAINK

Szeretettel várjuk Önt is közösségeinkben, a Prohászka Kö-zösségi Házba: Férfi-kör: hónap 3. péntekje 19:00 Prohászka imaszövetség: hónap 4. hétfője 18:45 A templomban minden csütörtökön este 20:30-21:00 között szentségimádás van, zenés-gitáros énekekkel.

SZENTMISE, IGELITURGIA RENDJE

Hétfő: 18:00 szentmise a templomban Kedd: 18:00 igeliturgia a templomban Szerda: 07:00 szentmise a templomban Péntek: 09:00 szentmise a kat.otthonban Szombat: 17:30 szentmise a templomban Vasárnap: 11:00 szentmise a templomban

A húsvéti Szent Három nap liturgikus rendje Nagycsütörtöki szentmise (az utolsó vacsora emléke): 20.30 Nagypéntek (Krisztus kereszthalálának napja)

Keresztút 15.00 Kereszthódolat 20.30

Nagyszombat (Krisztus sírban nyugvása) Előesti feltámadási ünnep körmenettel 21.30

Húsvétvasárnapi szentmise 11.00 Húsvéthétfői szentmise 11.00

Csákvári római katolikus egyházközségi tájékoztató. Megjelenik: havonta.

Kiadja: Csákvári Római Katolikus Egyházközség. CIB Bank 11102900-75015972-360000001 Felelős kiadó: Ambrózy Tamás plébános.