Összetétele

• Metán (CH4) 97%

• Etán (C2H6) 0,919%

• Propán (C3H8) 0,363%

• Bután (C4H10) 0,162%

• Szén-dioxid (CO2) 0,527%

• Oxigén (O2) 0-0,08%

• Nitrogén (N2) 0,936%

• Nemesgázok (Ar, He, Ne, Xe) nyomokban

A világ földgázkitermelése

Tulajdonságai• A földgáz tiszta formájában színtelen,

szagtalan gáz.• Néhány métertől 5000 m mélységig

található.• Nyomása meghaladhatja a 300 bárt,

hőmérséklete pedig a 180 °C-ot.• Szagosítására etil-merkaptánt

használnak.• Nem mérgező, a levegőnél könnyebb.• Térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15

°C fokon 1 m3.• Legalacsonyabb gyulladási

hőmérséklete 595 - 645 °C.• Robbanóképes elegyet alkot, ha a

levegővel 5-15 % arányban elegyedik.

Kialakulása• Évmilliók során, a föld alatt

és a tengerek mélyén szerves anyagok bomlási termékeként keletkezett.

• A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkbe vándorolt.

• Leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg.

• Általában üledékes kőzetekben található, de előfordul a vulkanikus kőzetben is.

Kitermelése• A földgázlelőhelyek kitermeléséhez

szükséges fúrásokat különböző termelő platformokról végzik el.

• A fúráshoz speciális fúrófejet használnak.

• Egy platformról több fúrást is mélyítenek ugyanabba a telepbe, függőlegesen vagy kisebb-nagyobb hajlásszöggel.

• A fúrófej által kimart kőzetet a fúrórudazattal együtt bevezetett öblítőfolyadékkal hozzák fel a felszínre a kőzet és a rudazat közötti résen.

• A kitermelés érdekében a furatba egy hosszú acélcsövet vezetnek le.

• A felszeinen ez egy speciális szeleppel, az úgynevezett karácsonyfával zárható le.

Használata

• A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására.

• A XIX. században a földgázt az USA-ban kezdték el alkalmazni fűtési célokra.

• Nagyobb mértékben 1884. óta alkalmaztak földgázt, ekkor már a fűtésen kívül világításra is használták.

• 1950.-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott hozzájuk többek között Oroszország, Nagy-Britannia, Kanada és nem olyan régen a Közel-Kelet országai.

KŐOLAJ

Elem-összetétele

• Szén (C) 83,9-86,8%

• Hidrogén (H) 11,1-14,0%

• Oxigén (O) 0,08-1,82%

• Nitrogén (N) 0,02-1,70%

• Kén (S) 0,06-8,00%

• Fémek 0-0,14%

Elem-összetétele

Eredete• Szerves eredetű ásvány.• Elhalt tengeri egysejtű

élőlények, plankton  levegőtől elzárt bomlásterméke.

• A nem biogén elmélet modern megfogalmazója Nyikolaj Alekszandrovics Kudrjavcev arra a következtetésre jutott, hogy elképzelhetetlen, hogy ilyen óriási olajlerakódás biológiai folyamatok következménye lehessen.

• Szerinte a kőolaj jó része nem biológiai folyamatok eredménye, hanem még a Föld keletkezése idején képződött mélyen fekvő lerakódásokból szivárog a felszín felé.

Felfedezése• Valószínűleg az ókorban fedezték

fel.• Mezopotámiában gyógyszerként,

kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagaként használták, az egyiptomiak pedig balzsamozásra.

• A középkorban a bizánciak és a velenceiek használták tengeri csatákban.

• A természetes előfordulásokból gyűjtögetett kőolajat kocsikenőcsként, gyógyszerként és világításra használták egészen a XIX. századig.

Lelőhelyek• A képződött kőolaj keletkezési

helyéről általában elvándorol.• A kőolaj felhalmozódásához egy

megfelelő geológiai alakzat szükséges, amelyben egy nagy áteresztőképességű kőzetet felette egy nem áteresztő réteg határol.

• Az ilyen megfelelő geológiai alakzatot kőolajcsapdának is nevezik.

• A Föld kőolajkészleteinek 70%-a a mai Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína és Indonézia területein található

Tulajdonságai

• Színe - összetételétől függően - a világosbarnától a feketéig terjedhet.

• Konzisztenciájuk - szintén összetételétől függően - a könnyen folyó folyadéktól (könnyűolaj) a csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) sokféle lehet.

• Szokás megkülönböztetni kis kéntartalmú (édes) és nagy kéntartalmú (savanyú) olajokat.

• A kőolajat négy fő csoportba oszthatjuk: • paraffinos (paraffin bázisú)• nafténes (naftén bázisú)• aszfalténes (aszfalt bázisú)• intermediát (átmeneti bázisú)

• Megkülönböztetünk többféle típusú kőolajat származási helyre való utalás szerint.

Kőolajfinomítás• Finomítása első lépésben frakcionált desztillációval kezdődik. Ennek során egy csőkemencében

néhány száz fokos hőmérsékletre hevítik majd a felmelegített kőolajat bevezetik a frakcionáló oszlopba.• A frakcionáló oszlop felső részén a szobahőmérsékleten is gáznemű összetevők

(metán, etán, propán, bután) távoznak.• Lefelé haladva az egyre magasabb forráspontú összetevők vezethetők

el: benzin, kerozin, dízelolaj, kenőolajok, ipari olajok.• Legalul a legmagasabb forráspontú bitument vezetik el. (Ezt használják az útépítési aszfalthoz.)• Később  kidolgozták a második lépést a katalitikus krakkolásnak nevezett eljárást. Ezzel a módszerrel a

megmaradó nehezebb szénhidrogén frakciókból további könnyebb termékek (elsősorban motorbenzin és dízelolaj) állíthatók elő.

Olajkitermelő országok

VÉGEKészítette:

KÁLDI BALÁZS(Pitbull)