Üzleti gazdaságtan - sulinet · a csekk • a csekk használata a xvi. században hollandiából...
TRANSCRIPT
Pénzügyi ismeretek
Üzleti gazdaságtan
Pénz fogalma fajtái funkciója
A legáltalánosabb elterjedt meghatározás szerint a pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. • A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő
eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. • A pénz történetének három időszaka
– az árupénz időszaka, (az árutermelők áruikat közvetlenül cserélték ki egymással),
– az arany és más pénzhelyettesítők időszaka, – a modern pénz, a hitelpénz időszaka.
Megjelenési formáját tekintve: készpénz (bankjegy + érme), valamint számlapénz.
A pénz funkciói
• Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű, minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható nagyságokat fejezi ki).
• Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti).
• Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól.
• Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelmek)
• Világpénz, valamennyi funkciót betölti külföldön is
Pénzforgalom
• A gazdasági szereplők közti pénzmozgások, pénzáramok összessége.
• Fajtái:
– Készpénzforgalom (bankjegy, érme)
– Készpénzkímélő fizetési módok (váltó, csekk, bankkártya)
– Készpénz nélküli fizetési módok (bankszámlák közti pénzmozgás, átutalás, beszedés, okmányos)
Vállalkozás pénzügyi kapcsolatai
• Befektetőkkel alapítói tőke, osztalék
• Vevőkkel követelés, előleg
• Szállítókkal előleg, kötelezettség
• Bankokkal hitel, betét, kamat, számla
• Állammal adó, támogatás
• Munkavállalókkal munkabér, előleg
Gyakorlat
Készpénzforgalom
Fajtái:
• Készpénz közvetlen átadása
• Készpénz küldése postán
• Házipénztár és bankszámla közti mozgás (befizetés, kivét)
Készpénzes fizetések és a házipénztár
Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. A készpénzes fizetések elsősorban a lakosság körében jellemzőek a mindennapos beszerzések kifizetésekor. • A készpénzes fizetések bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak
házipénztárat kell fenntartaniuk, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteniük.
• A vállalkozások házipénztárainak működési szabályait a cégeknek Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteniük. A pénztár az a területileg is elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát lebonyolítják.
• A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát. • A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott
kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell végeznie. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénzösszeg felső határát házipénztári keretnek nevezzük.
Készpénzkímélő fizetési módok
CSEKK
A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki készpénzben, vagy írja jóvá bankszámláján.
Érvényességi kellékei:
A „Csekk” megnevezése, a fizetésre kötelezett bank megnevezése, feltétlen meghagyás , hogy a bank a csekken megjelölt összeget fizesse ki, kiállítás helye-, ideje, a kibocsátó aláírása.
A csekk
• A csekk használata a XVI. században Hollandiából indult el. A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa. A csekknek hat törvényes kelléke van: • A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén, • feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás, • a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése, • a fizetés helye, • a kiállítás helye és napja, • a kibocsátó aláírása. A csekk fontosabb fajtái: • Készpénzcsekk: beváltása esetén a bank a csekken szereplő összeget készpénzben fizeti ki. • Az elszámolási csekk: beváltása esetén készpénz kifizetés nem történhet, hanem a jogosult
bankszámláján írják jóvá a csekk összegét. • A keresztezett csekkek vagy csak saját ügyfélnek, ill. egy pénzintézetnek, vagy csak egy banknak
fizethetők ki. • Csekk egyéb speciális típusai: Utazási csekk, Eurocsekk. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.
Váltó
Olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg.
Saját váltó: a váltó kibocsátója tesz ígéretet a fizetésre
Idegen váltó: a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel a fizetésre.
Váltón feltüntetett összeg
• Az eredeti tartozás összegét, és
• A váltó lejártáig esedékes kamatokat tartalmazza.
Gyakorlás
Mérlegben
• Váltó kibocsátás: Rövid lejáratú kötelezettség
• Váltó birtoklás: Követelések
Váltóleszámítolás, forgatás
• Váltóleszámítolás: a váltóbirtokos a váltót benyújtja egy banknak
• Forgatás: a váltóbirtokos a váltót továbbadja
• A váltó érvényességi kellékei:
– A „Váltó” megnevezése, fizetésre szóló ígéret, vagy felszólítás, a fizetésre kötelezett megnevezése, a kedvezményezett megnevezése, a váltó névértéke, a váltó lejárta, a fizetés helye, a kiállítás ideje-,helye, a kibocsátó aláírása
Bankkártya
• Személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel a birtokosa a bankszámlája terhére készpénzt vehet fel, vagy közvetlenül fizethet.
• Jellemzői: – Nemzetközi szabványos méret
– Adatok tárolása a mágnes csíkon, vagy mikro chipen
– Az ügyfél a kártyabirtokos, nem tulajdonos
– PIN kód biztosítja a biztonságos használatot
A bankkártya
• Bankkártyákat a hazai bankok 1989-től bocsátanak ki.
• Bankkártya segítségével a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások, és az igénybevett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó automatákból.
Kártyatípusok
• Betéti kártya: amely mögött betétszámla áll
• Hitelkártya: hitelkeret/hitelszámla áll mögötte
– Rulírozó hitelkeret, amely egy meghatározott összegig és lejáratig, többször is igénybe vehető
Kártyarendszer szereplői
• Kártyatársaság: Eurocard Mastercard, Visa
• Kibocsátó bank, a kártya tulajdonos
• Elfogadóhely
• Ügyfél a kártya birtokos
Készpénz nélküli fizetési módok
Bankszámlapénzzel történő fizetést jelent.
Fizetési számla:
- pénzforgalmi számla: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók kötelesek nyitni és pénzforgalmukat ezen bonyolítani.
- lakossági bankszámla/folyószámla: magánszemélyek számlái, nem kötelesek nyitni
Pénzforgalmi jelzőszám Bankszámlaszám: Bankazonosító ügyfélazonosító számlatípus Bakszámlaszerződés A bank és az ügyfél közötti megállapodás, amely tartalmazza:
– a szerződő felek adatai – számlaszámot – a szerződési feltételeket (kötelezettségeket-
jogokat) – aláírások
10402478 00010245 00000000
Bank kötelezettségei és jogai
Kötelezettségek
• A számlatulajdonos pénzének kezelése
• A számlatulajdonos megbízásának teljesítése
• Számlakivonat küldése a tulajdonosnak
Jogok • Banki költségek,
jutalékok felszámítása • Betétek után
kamatfizetés
Számlatulajdonos kötelezettségei és jogai
Kötelezettségek
• Pénzforgalmát a számlán bonyolítani
• Fedezetet biztosítani a kifizetésekhez
• A banki költségeket kifizetni
Jogai • Rendelkezhet a
számlája felett • Megbízást adhat
Rendelkezés a bankszámla felett
A vállalkozások pénzforgalmi számlája felett azok rendelkezhetnek, akiket a vállalkozás vezető tisztségviselője bejelentett, tőle a bank aláírás mintával rendelkezik.
Bankszámlatípusok 2 1. A Fizetési számla az elszámolási számlának egy továbbfejlesztett változata. • A overdraft hitel a fizetési számlához kapcsolódó hitel előnyei az ügyfél szempontjából:
• A hitel igénybevétel a mindenkori forrás-szükségletnek felel meg. • Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeg után kel
fizetni. • Többször igénybevehető.
2. A hitelszámla (kölcsönszámla) a hitelek (kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta. 3. Az értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál. 4. A devizaszámlákat deviza belföldiek és deviza külföldiek hitelintézeteknél egyaránt nyithatnak.
Elektronikus bank
Az ügyfelek telefonon és interneten történő bankolását jelenti.
• 0-24 óráig történő bankolás
• Otthonról is történhet, telefonról is.
Biztonság: elektronikus aláírás
jelszó
Gyakorlás
Vállalkozások bankszámlái a főkönyvben
• Elszámolási betétszámla (pénzforgalom bonyolítására) 384
• Elkülönített betétszálák ( kamatozó, beruházás) 385
• Deviza-betétszámlák 386
• Lekötött betétszámlák 19
• Hitelszámlák 444,452
Készpénz nélküli fizetési forgalom
Átutalási megbízás: a vevő(adós) megbízza a bankját, hogy a számlája terhére meghatározott összeget fizessen a szállító(jogosult számlájára)
csoportos
rendszeres, egyszeri
átutalási végzés alapján
Az átutalás
• Az átutalás a legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési mód. Az átutalás legfontosabb sajátossága, hogy a fizetést mindig a vevő a kötelezett kezdeményezi.
Az átutalásnak számos előnye van: • bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ily módon
egyenlíteni, • nincs összeghatárhoz kötve, • akkor is lehet alkalmazni, ha a felek e fizetési módban
külön nem állapodtak meg, • technikailag bonyolítása egy egyszerű banki
formanyomtatvány, az ún. átutalási megbízás segítségével történik.
Átutalási megbízás
Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Átutalás lépéseí: Számla, átutalási megbízás, pénzmozgás, terhelési értesítés, jóváírási értesítés,
Beszedési megbízás(inkasszó)
A beszedési megbízással a szállító (jogosult) megbízza a bankját, hogy a számlája javára és a vevő(adós) terhére meghatározott összeget szedjen be.
Fajtái:
felhatalmazó levélen alapuló
váltóbeszedés
csekkbeszedés
csoportos beszedés
határidős beszedés
Okmányos beszedés
A beszedés (inkasszó) Beszedés esetén a fizetést mindig a kedvezményezett(szállító) kezdeményezi.
A beszedésnek két fajtája létezett: 1. határidős; 2. azonnali beszedés. • Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank
csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele.
• Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli.
• Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni: – ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő. – ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához, – amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál
bemutatják.
Csoportos fizetési megbízások • 1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a
csoportos beszedés. • A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított,
különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját számlavezető bankjukhoz. Pl munkabérfizetés
• A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető. Pl: villanszámla
Beszedési megbízás
Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Beszedés lépései: Számla, beszedési megbízás, megbízás továbbítása, pénzmozgás, jóváírási értesítés, terhelési értesítés,
Okmányos meghitelezés (Akkreditív)
Vevő (adós)
Vevő bankja
Szállító (jogosult)
Szállító bankja
Az akkreditív nyitásának és a felhasználásának lépései: szállítási szerződés, akkreditív nyitás, értesítés, értesítés, okmányok, okmányok, átutalás, jováírási értesítés, terhelési értesítés okmányokkal
Az akkreditív olyan fizetési mód, ahol valamely bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, azonnal fizet.
Akkreditív (okmányos meghitelezés)
• Az akkreditív (okmányos meghitelezés) egyike a külkereskedelmi szerződésekben leggyakrabban előírt fizetési feltételeknek. Nagyfokú biztonságot nyújt a vevőnek és az eladónak egyaránt. A külkereskedelmi ügylet kockázatának elhárítása, illetve csökkentése rendszerint egy bizalmi kéz közbeiktatásával oldható meg. Ez általában bank. Bank bekapcsolása adja az akkreditíves fizetési mód lényegét is.
A fizetések pénzügyi biztosítékai A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító kérheti előzetes pénzügyi biztosíték
kikötését. Biztosítékok csoportosítása: • dologi biztosíték: az adós felajánl valamilyen vagyontárgyat, • személyi biztosítékok: ilyenkor különböző személyek felelősségvállalása a fizetés
biztosítéka • egyéb biztosítékok: amelyek nem sorolhatóak be tisztán az előző csoportokba. Bankgarancia • Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó fél vállalja, hogy bizonyos
feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet. A garancia lehet: feltétel nélküli, okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a bankok.
Fedezetigazolás • A fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban
feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja. Kezességvállalás • A kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén
helyette fizet. • Két fajtája van: • Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A
jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását). • Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.
Bankrendszer
(Hitelintézetek)
• A magyar bankrendszer 1987-óta kétszintű. Ez azt jelenti, hogy a jegybank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdaság bármelyik szereplőjével.
Jegybank feladatai: • Készpénz kibocsátása • Elszámolási rendszerek működtetése (Giro, Swift) • Devizatartalék kezelése • Árstabilitás fenntartása • Pénzforgalom szabályozása • A bankrendszer stabilitásának védelme (fiskális és monetáris politika) • Kereskedelmi Bankok számláinak vezetése, felügyelete A jegybank főbb funkciói: • A gazdaságba kiáramló pénzmennyiség szabályozása; pénzkibocsátás; a
Magyar Államkincstár számláinak vezetése; a hitelintézetek számláinak vezetése; arany- és devizatartalékok gyűjtése; a hazai valuta vásárlóerejének védelme; devizahatósági feladatok ellátása; árfolyampolitikai döntések meghozatala.
A jegybank fogalma, funkciói A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy
kibocsátási monopóliummal rendelkezik. • Jegybank minden országban található, akár egyszintű, akár kétszintű
bankrendszerrel rendelkezik. • Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági
formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. • A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a
pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi, amelynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít.
A jegybank kizárólagos feladata a készpénz kibocsátása. Ezt a műveletet bankjegy-emissziónak nevezzük. • A készpénz kétféle módon kerülhet forgalomba:
– a vállalkozások bankszámlájukról készpénzt vesznek fel, – a külföldi fizetőeszközöket belföldi pénzre váltják át.
• A bankjegy-emisszió a számlapénz készpénzzé alakulását, ill. a külföldi pénz belföldivé válását jelenti.
Bankrendszer Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. A bankrendszer két típusú lehet: • egyszintű és • kétszintű. Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük. A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal. A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények működési mechanizmusának jellemzői: • nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző
rájuk, • vegyes profilúak, • területi kötöttség nélküliek, • a bankok között verseny van. Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek.
Pénzügyi intézmények feladatai
• Pénzügyi szolgáltatások: – Betétgyűjtés – Hitelnyújtás – Bankszámlavezetés – Garanciaügyletek – Befektetési alapkezelés – Értékpapír ügyletek – Faktoringügyletek – Készpénz helyettesítő
eszközök kibocsátása – Pénzügyi lízing
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltás bankügynöki tevékenység
Pénzügyi vállalkozás
Egy-vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást.
20 millió Ft alaptőkével alapítható
Pénzforgalmi szolgáltató (hitelintézet)
Betétet gyűjt és pénzügyi szolgáltatást végez.
2 md Ft jegyzett tőkével alapítható.
Bank: a pénzügyi szolgáltatás teljes körét végezheti
Szakosított hitelintézet: csak bizonyos pénzügyi szolgáltatásra jogosult (LTP, Alapkezelő…)
Szövetkezet: nem végezhet valuta- és devizakereskedelmi tevékenységet, nem lehet befektetési alap kezelője. Alaptőkéje 100 mill Ft.
Aktív-passzív bankügyletek
Passzív bankügyletek: A banknak kötelezettsége keletkezik • betétek gyűjtése • értékpapír kibocsátás • jegybanki források
Aktív bankügyletek.
A banknak követelése keletkezik
• hitelezés • váltóleszámítolás • lízing • faktoring
Semleges bankügyletek: értékpapír kezelés, pénzváltás, széf szolgáltatás
A betét- és befektetés-biztosítás intézményei
Az Országos Betétbiztosítási Alap • 1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek
befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.
• Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki. • Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és
kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100 ezer EURO összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
• Az OBA olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
Befektető-védelmi Alap • A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési
szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.
EBKM: A pénzintézeti termékek tényleges éves hozamát jelző mutató, melynek segítségével össze lehet hasonlítani a bankok kamatígéreteit.
Finanszírozás A vállalkozás pénzszükségleteinek kielégítését jelenti, forrásteremtést. Elvek: rentabilitás(jövedelmezőség) a legalacsonyabb tőkeköltségek mellett, a legnagyobb pénzmennyiség megszerzése a finanszírozáshoz. biztonság: ha saját forrás aránya meghaladja az idegen forrásét. likviditás: fizetőképesség, mindig álljon rendelkezésre a szükséges pénzmennyiség illeszkedés: a források időbeni lejárta legyen összhangban az eszközök megtérülési idejével Pl.. forgóeszközre-rövidlej.hitel
Finanszírozás forrása • Saját : a finanszírozás saját tőkéből történik nem
terheli visszafizetési kötelezettség
belső (tulajdonos, működés, értékcsökkenés)
külső (támogatás, részvénykibocsátás,
más vállalattal egyesülés)
• Idegen: a finanszírozás idegen tőkéből történik
szállítói tartozás,
kötvénykibocsátás,
beruházási hitel, lízing, forfetírozás)
állami támogatás visszafizetési kötelezettséggel
Pénzügyi fogalmak
• Hitel: pénzeszköz átengedése meghatározott időre, kamat ellenében, visszafizetési kötelezettséggel.
• Hiteltörlesztés: tőketörlesztés+kamat • Lízing: véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési konstrukció úgy,
hogy a futamidő alatt a tulajdonos a lízingbe adó. • Forfetírozás: az export követelés leszámítolását jelenti • Faktorálás: követelés eladása • Kezes: a felvett hitelért 3. személyben felel • Fedezet: az a vagyontárgy , amely a hitel biztosítékaként szolgál • THM: a hitelt terhelő valamennyi költség együttes kimutatása • Hitel szereplői: adós, kezes, dologi adós, adóstárs, hitelező, • Önerő: az adós saját forrása
Hitelezési alapfogalmak A hitelek alapvető formái:
• a bankhitelek (pénz-, és kötelezettségvállalási hitelek), valamint • a kereskedelmi hitelek. • A kereskedelmi hitel az olyan halasztott fizetés, vagy előleg, amelyet
az egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások, vagy természetes személyek e jogviszonyukra tekintettel nyújtanak egymásnak.
• Jogi értelemben a kölcsön tényleges pénzfolyósítást jelent, míg a hitel pénz rendelkezésre tartását jelenti csupán. A hitelként rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett pénzeszközök után rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni.
• A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva, a kölcsönvett pénz használati díja.
• A hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam.
• Hitelfedezet (biztosíték): az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető abban az esetben is, ha az adós közben fizetésképtelenné válna.
Hitel költségei • Hitelbírálati díj, vagy Hitelfolyósítási jutalék: a
hitelképesség vizsgálatáért, ill. a folyósítás megkezdésekor felmerült költségekre kérnek.
• Kezelési költség, minden évben felszámolásra kerül, a hitelösszeg százalékában
• Értékbecslési díj: ha hitelbiztosítékként fedezetet kér a hitelező, akkor a felajánlott ingatlan, vagy ingóság értékbecsléséért fizetett díj
• THM : THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.
Hitelfajták
• A hitelfelvétel célja szerint beszélhetünk: • beruházás hitelekről és • forgóeszköz hitelekről. • Lejárat szerint beszélhetünk: • eseti hitelekről: átmeneti forgóeszköz-növekedés
finanszírozására, azon belül: – likviditási hitelekről: átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére
maximálisan 30 napos lejáratra, – áthidalási hitelekről: általában két napos futamidőre, rendkívül
sürgős fizetési problémák megoldására.
• középhosszú- és hosszú lejáratú hitelekről: a futamidő mindig hosszabb egy évnél, legtöbbször beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódnak.
Hitelezés menete • Hitelkérelem
– Hitelfelvétel céljának – Felveendő összeg meghatározása
• Hitelbírálat – Hitelképesség vizsgálat
• Hitelszerződés – Szerződő felek adatai – Hitel összeg – Futamidő – Ütemezés – Kamat – Fedezet
• Folyósítás – Hitelbírálati díj, hitelfolyósítási jutalék, kezelési költség, értékbecslési díj,
konverziós díj)
• Monitoring, visszafizetés
Hitelkérelem Az első lépés a kapcsolatfelvétel azzal a bankkal, amelyiktől a cég hitelt szándékozik felvenni. Ha a bank egyúttal a számlavezető is, erre nincs szükség. A sikeres kapcsolatfelvétel eredménye lehet egy megállapodás a kapcsolat folyamatossá tétele céljából, ez még egyik fél számára sem jelent kötelezettségvállalást. A hitel igénybevételének szándékát a gazdálkodó alanynak írásban, cégszerű aláírással ellátva kell megtenni ez a hiteligénybevételi szándékot nevezik hitelkérelemnek. Formai és tartalmi kellékeit az egyes pénzintézetek saját hatáskörben állapítják meg, a kérelmek szerkezete a gyakorlatban sok hasonlóságot mutat. A hitelkérelem legfontosabb részei:
A hitelkérelem részletezettsége függ a kért hitel típusától, összegétől, a gazdálkodó szervezet hitelképességétől és a banki kapcsolat intenzitásától (kisebb összegű, rövidlejáratú hitelkérelem nem tartalmaz üzleti tervet). Néha elég a pénzügyi terv, amely az alapvető pénzügyi kimutatások bemutatását és tervezését (mérleg, eredmény kimutatás), továbbá a pénzszükségleti (cash - flow), likviditási terv elkészítését és a fedezet számítását jelenti.
- a vállalkozás adatai, az elszámolási számlát vezető pénzintézet neve, címe - a kért hitel összege, pénzneme, típusa - a hitel célja - a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének kért időpontja (türelmi idő) - fennálló más kölcsöntartozások - saját erő, felajánlott biztosítékok - a vállalkozás bemutatás, vagyoni helyzete - az igényelt hitel felhasználásának részletes ismertetése - a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve - a hitelfelhasználás hatása a vállalat gazdálkodására
A hitelkérelem elbírálása, az adósminősítési eljárás.
A banknak a kockázatos hitelezési döntések meghozatalához többféle un. intuitív, valamint mennyiségi, számviteli, pénzügyi módszereken alapuló megfontolásra van szüksége. El kell dönteni, hogy az adott tervezett ügylet mekkora kockázatot jelent a bank számára.
Ehhez információkat kérnek, gyűjtenek: - a tulajdonosról, vállalkozóról ( ennek különösen kisebb cégek esetében van jelentősége)
- a vállalkozásról - a hitellel finanszírozni kívánt projektről - a vállalkozás környezetéről (ágazat, alágazat)
A hitelbírálat és engedélyezés • A bank a kérelmet alakilag és tartalmilag felülvizsgálja. Sokféle szempont
alapján döntenek, • többek között: a vállalkozás működése és megbízhatósága; a kérelmező
hitelképessége; a hitel pénzügyi és gazdasági indokoltsága; a hitelezés kockázata stb.
• A hitelkérelem elbírálása a bank cenzúrabizottságának feladata, ők döntenek a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
A szerződés megkötése
• A szerződés megkötése
Kedvező elbírálás esetén a bank ajánlatot tesz a hitel feltételeire. Az ajánlat elfogadása esetén
a felek szerződést kötnek. A szerződésben az azonosító adatokon kívül a hitelezés legfontosabb feltételei, a szerződő felek jogai és kötelezettségei szerepelnek. A többi általános feltételt az üzletszabályzat tartalmazza.
A folyósítás
A szerződés szólhat a megítélt összeg rendelkezésre tartásáról, illetve a pénzösszeg folyósításáról.
A rendelkezésre tartott összeg a szerződésben meghatározott időn belül lehívható, vagy közvetlenül tartozás kiegyenlítésére használják. A pénzösszeg folyósítása esetén a bank a vállalat hitelszámláját megterheli, és elismeri fizetési számláját.
A bank a naptári napok után kamatot számít fel a visszafizetésig.
A felhasználás ellenőrzése (hitelmonitoring)
A bank folyamatosan figyelemmel kíséri a fedezet és biztosíték meglétét és a hitelcél
megvalósulását.
Amennyiben a megállapodástól jelentős eltérést tapasztal, a hitelszerződést
fel is mondhatja.
A visszafizetés
A szerződés tartalmazza a hitel visszafizetésének módját, ütemezését, a törlesztőrészletek összegét, kamatfizetést.
A vállalkozás megbízása alapján a bank a törlesztés összegével az elszámolási betétszámlát (fizetési számláját) megterheli, és a hitelszámlát jóváírja. A kötelezettség az utolsó részlet teljesítésével szűnik meg. Az esedékességkor ki nem egyenlített tartozásra a bank késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a bank a számlakövetelésből nem tudja behajtani
követelését, akkor a fedezet értékesítésével elégíti azt ki.
A lízing története, fogalma, alaptípusai
• A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A bankok általában külön lízingtársaságot alapítanak ezen üzletágra. A lízing közgazdaságilag hitelaktusnak minősül.
• A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető.
• A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni, mégpedig a pénzügyi lízinget, ill. az operatív lízinget.
Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei. • A lízingdíj két részből tevődik össze: • A kötelezettség törlesztéséből, valamint • A kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. • A pénzügyi lízingre vonatkozó jelenlegi szabályozás egyértelművé teszi, hogy a lízing futamideje
alatt az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván, s ő számolja el utána – a vonatkozó szabályok alapján az értékcsökkenési leírást.
• A lízing kamat nem ÁFA köteles. Azonban az eszköz átvételekor a lízingbe vevőnek egy összegben kell befizetnie a vételár teljes ÁFA-ját. A jelenlegi szabályos révén a pénzügyi lízing elvesztette előnyét a banki hitelekkel szemben.
Operatív lízing • olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a
már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja.
• A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
• Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is.
• A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem azonos.
• Hasonlóságok és különbségek: • A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és használat. • A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a
bérlet egész időtartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra. A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a bérbeadót terhelik.
• Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a lízingbevevőre hárul.
• A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.
Faktorálás
• Követelés – megvásárlás (faktoring tevékenység) • A faktorálás követelés megvásárlását jelenti. Faktoring üzlet
esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja.
• A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja.
• A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha • a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott, • a követelés nem beruházással kapcsolatos, • a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott, • a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási
eljárás, • a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.
A forfetírozás
• Míg a váltóleszámítolás és a faktorálás a rövid lejáratú követelések megvásárlására vagy meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően.
• A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett.
likviditás
Pénzügyi terv