oprsz - inf.u-szeged.hu
TRANSCRIPT
Ope
ráci
ós R
ends
zere
k
Öss
zeál
lítot
ta: R
odek
Laj
os
Gya
korla
ti je
gyze
t
Szeg
edi T
udom
ánye
gyet
em
Kép
feld
olgo
zás é
s Szá
mító
gépe
s Gra
fika
Tans
zék
© 2
004.
2
A U
NIX
ope
ráci
ós re
ndsz
er
•A
sok
oper
áció
s ren
dsze
r köz
ül c
sak
a U
NIX
(ejts
d: ju
niks
z) re
ndsz
erre
l fo
glal
kozu
nk.
•K
ét fő
irán
yzat
:–
Első
ver
zió:
Ken
neth
Tho
mps
on é
s Den
nis R
itchi
e, 1
969.
, AT&
T B
ell L
abs (
AT&
T U
NIX
). Eb
ből s
zárm
azik
a m
anap
ság
is h
aszn
ált
Syst
em V
.–
Egy
elté
rő k
ezde
mén
yezé
s: 1
977.
, Uni
vers
ity o
f Cal
iforn
ia,
Ber
kele
y (B
erke
ley
Softw
are
Dis
tribu
tion
–B
SD).
Kev
ésbé
el
terje
dt, m
int a
Sys
tem
V.
•R
enge
teg
válto
zata
léte
zik
(pl.
AIX
, HP-
UX
, Sun
OS,
Sol
aris
, IR
IX,
Xen
ix, M
ac O
S X
, Min
ix, G
NU
/Lin
ux)
•N
agy
rész
ét C
nye
lven
, kis
ebb
rész
ét A
ssem
blyb
en ír
ták
3
A U
NIX
tula
jdon
sága
i I.
•Tö
bbfe
lhas
znál
ós (m
ultiu
ser)
:–
külö
nböző
felh
aszn
álók
ada
tain
ak, b
eállí
tása
inak
nyi
lván
tartá
sa,
priv
át m
unka
terü
let b
izto
sítá
sa–
több
felh
aszn
áló
is d
olgo
zhat
egy
szám
ítógé
pen
ugya
nabb
an a
z időb
en•
Több
fela
dato
s (m
ultit
ask)
: töb
b fe
lada
t (pr
ogra
m) f
utha
t egy
időb
en•
Szám
ítógé
p-há
lóza
tok
kite
rjedt
tám
ogat
ása:
pl.
–ko
mm
unik
áció
más
szám
ítógé
pekk
el–
állo
mán
yren
dsze
r elé
rése
hál
ózat
on k
eres
ztül
–a
graf
ikus
felü
lete
t is l
ehet
hál
ózat
on k
eres
ztül
has
znál
ni
4
A U
NIX
tula
jdon
sága
i II.
•B
izto
nság
os:
–fe
lhas
znál
ók je
lsza
vas b
elép
teté
se–
kriti
kus m
űvel
etek
vég
reha
jtása
kor
láto
zhat
ó–
priv
át h
ozzá
féré
si jo
gok
–fe
lhas
znál
ói te
véke
nysé
g na
plóz
ása
•St
abil,
ruga
lmas
állo
mán
yren
dsze
r•
Ren
gete
g ap
ró se
gédp
rogr
am•
Hat
ékon
yan
prog
ram
ozha
tó•
Több
arc
hite
ktúr
a tá
mog
atás
a (m
ultip
latfo
rm):
egym
ástó
l elté
rő
arch
itekt
úrák
ra k
ülön
féle
vál
toza
tai j
elen
tek
meg
5
A U
NIX
felé
píté
se
•A
rend
szer
ele
mei
:1.
hard
ver:
mag
a a
szám
ítógé
p2.
mag
(ker
nel):
Az
oper
áció
s ren
dsze
r lén
yegi
rész
e. F
elad
ata
az
erőf
orrá
sok
(mem
ória
, pro
cess
zor,
hátté
rtár,
perif
ériá
k) k
ezel
ése,
fe
lügy
elet
e és
kio
sztá
sa, a
pro
gram
ok fu
ttatá
sa, a
z ál
lom
ányr
ends
zer k
arba
ntar
tása
, stb
.3.
segé
dpro
gram
ok, s
hell:
Ala
pvető
szol
gálta
táso
k bi
ztos
ítása
. K
iem
elte
n fo
ntos
ak a
shel
l pro
gram
ok (p
aran
csér
telm
ezők
).4.
alka
lmaz
ások
: min
denf
éle
egyé
b pr
ogra
m•
A U
NIX
-ot a
lapv
etőe
n a
2. é
s 3. p
ontb
an e
mlít
ette
k al
kotjá
k.•
A fe
lhas
znál
ók(u
ser)
cso
port
okba
(gro
up) v
anna
k be
soro
lva.
•Eg
y ki
emel
t fel
hasz
náló
van
: root
, ő a
rend
szer
gazd
a (s
yste
m
adm
inis
trato
r, su
perv
isor
, sup
erus
er)
•A
root
felh
aszn
áló
korlá
tozá
s nél
kül b
árm
it m
egte
het,
enne
k ha
szná
latá
val t
ehát
vig
yázn
i kel
l.
6
A G
NU
/Lin
ux o
perá
ciós
rend
szer
•A
Min
ix-e
t túl
szár
nyal
ó, U
NIX
-sze
rű (S
yste
m V
ala
pú) o
perá
ciós
rend
szer
•A
Lin
ux c
sak
a ke
rnel
nev
e. A
z op
. ren
dsze
rt G
NU
/Lin
ux-n
ak h
ívjá
k.•
GN
U (G
NU
’s N
ot U
NIX
): a
Free
Sof
twar
e Fo
unda
tion
álta
l ind
ított
proj
ekt
•El
ső v
álto
zat (
PC-r
e): L
inus
Tor
vald
s, 19
91.,
Uni
vers
ity o
f Hel
sink
i•
Több
vál
toza
tban
(dis
ztrib
úció
ban)
is m
egje
lent
, pl.
Red
Hat
, Deb
ian,
SuS
E,
Man
drak
e, S
lack
war
e, U
HU
, Cal
dera
Ope
nLin
ux•
Nyí
lt fo
rrás
kódú
, így
sok
válto
zata
ingy
enes
•Tö
bb a
rchi
tekt
úrán
is fu
t:–
Inte
l x86
, AM
D x
86 é
s x86
-64
(IB
M P
C)
–M
otor
ola
m68
k és
Pow
erPC
(App
le M
acin
tosh
, Am
iga)
–C
ompa
q/D
igita
l Alp
ha–
Sun
Spar
c–
beág
yazo
tt re
ndsz
erek
(pl.
mob
iltel
efon
ok)
•Bőv
ebbe
n: h
ttp://
ww
w.li
nux.
org/
, http
://w
ww
.fsf.o
rg/
7
Para
ncso
k ha
szná
lata
, seg
ítség
kéré
s
•M
inde
n se
gédp
rogr
am (p
aran
cs) h
aszn
álat
a az
onos
mód
on tö
rténi
k:PARANCS
-OPCIÓK
--OPCIÓ
PARAMÉTEREK
•M
ind
a pa
ranc
sok
nevé
nél,
min
d az
opc
iókn
ál k
ülön
böző
nek
szám
ítana
k a
kisb
etűk
és a
nag
ybetűk
!•
A -
után
egy
betű
s opc
iók
állh
atna
k (tö
bb is
), m
íg a
--
egye
tlen
több
etűs
(b
eszé
des)
opc
ió k
ezde
tét j
elzi
. Min
dkét
fajta
opc
ió m
egis
mét
elhe
tő.
•N
éhán
y op
ció
külö
n pa
ram
éter
(ek)
meg
adás
át is
igén
yelh
eti.
•Se
gíts
égké
rés a
legt
öbb
prog
ram
nál:
–-?
, -h
–--help
•B
eépí
tett
doku
men
táci
ó, se
gíts
ég (m
anua
l, he
lp):
–man
PARANCS
–info
PARANCS
–ön
mag
ukró
l is a
dnak
leírá
st: man man
, man info
, info info
8
A man
para
ncs
•A
szöv
eg m
egje
lení
tésé
t iga
zábó
l egy
más
ik p
rogr
am (more
, less
) vé
gzi.
•H
aszn
os b
illen
tyűk
:–
h: se
gíts
ég a
has
znál
ható
bill
entyűk
ről
–sz
óköz
(SPA
CE)
, PA
GE
DO
WN
: elő
re e
gy k
éper
nyőn
yit
–b,
PA
GE
UP:
vis
sza
egy
képe
rnyő
nyit
–FE
L, L
E: m
ozgá
s vis
sza-
előr
e eg
y so
rral
–g:
ugr
ás a
z el
ső so
rra
–G
(SH
IFT+
g): u
grás
az
utol
só so
rra
–/:
szöv
eg k
eres
ése
–n:
ker
esés
foly
tatá
sa (e
lőző
szöv
egge
l)–
q: k
ilépé
s
9
Az info
para
ncs
•H
aszn
os b
illen
tyűk
:–
?: se
gíts
ég a
has
znál
ható
bill
entyűk
ről
–h:
okt
ató
leírá
s a p
rogr
am h
aszn
álat
áról
–sz
óköz
(SPA
CE)
, PA
GE
DO
WN
: elő
re e
gy k
éper
nyőn
yit
–B
AC
KSP
AC
E, D
EL, P
AG
E U
P: v
issz
a eg
y ké
pern
yőny
it–
FEL,
LE:
moz
gás v
issz
a-előr
e eg
y so
rral
–b:
ugr
ás a
z el
ső so
rra
–p:
ugr
ás a
meg
előző
tém
ára
–n:
ugr
ás a
köv
etke
ző té
már
a–
u: u
grás
egy
szin
ttel f
elje
bb–
l („e
ll”):
viss
zaté
rés a
legu
tóbb
i tém
ára
–q:
kilé
pés
10
A L
inux
has
znál
ata
•G
rafik
us é
s szö
vege
s fel
ület
en (ú
n. v
irtu
ális
term
inál
okon
) ker
eszt
ül is
ha
szná
lhat
ó•
Para
ncso
k ki
adás
ára
hasz
nálh
atju
k:–
a sz
öveg
es m
ódot
–gr
afik
us m
ódba
n az
ún.
term
inál
em
ulác
iós p
rogr
amot
(ld. k
ésőb
b)•
Átv
áltá
s gra
fikus
mód
ból s
zöve
gesb
e: C
TRL+
ALT
+F1,
…,
CTR
L+A
LT+F
6 (a
meg
adot
t sor
szám
ú sz
öveg
es te
rmin
álra
)•
Átv
áltá
s szö
vege
s mód
ból g
rafik
usba
: ALT
+F7,
…, A
LT+F
11 (v
alam
elyi
k)•
Kilé
pés:
–exit
–C
TRL+
D•
Font
os, h
ogy
ha m
indk
ét m
ódba
n (a
vagy
több
szöv
eges
term
inál
on)
be
vagy
unk
jele
ntke
zve,
akk
or k
ülön
-kül
ön k
i kel
l lép
nünk
min
den
hely
ről!
11
A sz
öveg
es m
ód h
aszn
álat
a
•6
egym
ástó
l füg
getle
n sz
öveg
es a
blak
(virt
uális
term
inál
) áll
rend
elke
zésr
e•
Átv
áltá
s a sz
öveg
es te
rmin
álok
köz
ött:
ALT
+F1,
…, A
LT+F
6
12
A g
rafik
us m
ód h
aszn
álat
a
•Ez
is v
irtuá
lis te
rmin
álna
k sz
ámít
(ala
pese
tben
a 7
. ter
min
ál)
graf
ikus
felü
let k
ivál
aszt
ása
(KD
E, G
nom
e)
nyel
v ki
vála
sztá
sa
13
A te
rmin
ál e
mul
áció
s pro
gram
•Se
gíts
égév
el u
gyan
úgy
hajth
atun
k vé
gre
para
ncso
kat,
min
t szö
vege
s m
ódba
n.•
A te
rmin
ál e
mul
áció
s pro
gram
ok n
eve:
–xterm
(nem
java
solt)
–konsole
–gnome-terminal
•A
vég
reha
jtani
kív
ánt p
aran
csot
a
para
ncss
orba
írhat
juk
be.
Enne
k el
ején
, a k
urzo
r elő
tt lá
that
ó a
dollá
rjelre
vég
ződő
pr
ompt
, am
i álta
lába
n a
felh
aszn
áló
azon
osító
ját,
a sz
ámító
gép
nevé
t és a
z ak
tuál
is
köny
vtár
at m
utat
ja.
14
Term
inál
indí
tása
a K
DE
graf
ikus
felü
lete
n I.
1.A
bal
als
ó sa
rokb
an
nyíló
men
üben
a
„Sys
tem
Too
ls”
/ „T
erm
inál
” be
jegy
zést
vál
aszt
va
15
Term
inál
indí
tása
a K
DE
graf
ikus
felü
lete
n II
.
2.A
bal
als
ó sa
rokb
an n
yíló
men
üben
a
„Par
ancs
vég
reha
jtása
…”
beje
gyzé
st
vála
sztv
a, m
ajd
a m
egje
lenő
pá
rbes
zéda
blak
ba a
pro
gram
nev
ét b
eírv
a
16
Term
inál
indí
tása
a G
nom
e gr
afik
us fe
lüle
ten
I.
1.A
bal
als
ó sa
rokb
an n
yíló
m
enüb
en a
„Sy
stem
Too
ls”
/ „T
erm
inál
” be
jegy
zést
vá
lasz
tva
17
Term
inál
indí
tása
a G
nom
e gr
afik
us fe
lüle
ten
II.
2.A
bal
als
ó sa
rokb
an n
yíló
men
üben
a „
Prog
ram
fu
ttatá
sa…
” be
jegy
zést
vál
aszt
va, m
ajd
a m
egje
lenő
pár
besz
édab
lakb
a a
prog
ram
nev
ét
beírv
a
18
Term
inál
indí
tása
a G
nom
e gr
afik
us fe
lüle
ten
III.
3.M
int e
lőbb
, de
a pá
rbes
zéda
blak
„Is
mer
t alk
alm
azás
ok”
listá
ját l
enyi
tva,
m
ajd
ott a
„Te
rmin
ál”
beje
gyzé
st k
ivál
aszt
va4.
A m
unka
aszt
alon
a jo
bb e
gérg
ombb
al k
attin
tva
felu
gró
men
üben
az
„Új
term
inál
” be
jegy
zést
vál
aszt
va
19
Az
állo
mán
yren
dsze
r fel
építé
se
•A
z op
erác
iós r
ends
zere
k a
külö
nfél
e, ö
ssze
tarto
zó a
dato
kat á
llom
ányo
kban
avag
y fá
jlokb
an(f
ile) t
árol
ják.
•A
UN
IX á
llom
ányo
k típ
usa:
–kö
zöns
éges
: stru
ktúr
álat
lan
bájts
oroz
at–
spec
iális
: meg
hatá
rozo
tt sz
erke
zetű
, kül
önle
ges c
élú
kata
lógu
s, je
gyzé
kav
agy
köny
vtár
(dire
ctor
y)es
zköz
(dev
ice)
szim
bolik
us lá
nc (s
ymbo
lic li
nk)
neve
síte
tt FI
FO c
ső (n
amed
pip
e, F
IFO
)ko
mm
unik
áció
s vé
gpon
t (so
cket
)•
Az
állo
mán
yok
hier
arch
ikus
an (t
öbbs
zintű
fast
rukt
úráb
an) c
sopo
rtosí
tva,
kö
nyvt
árak
ban
vann
ak e
lhel
yezv
e. M
inde
gyik
kön
yvtá
r tar
talm
azha
tbá
rmily
en á
llom
ányt
, aká
r úja
bb k
önyv
tára
t is (
ezek
et h
ívju
k al
köny
vtár
akna
k). A
z al
köny
vtár
at ta
rtalm
azó
köny
vtár
at sz
ülőn
ekne
vezz
ük.
20
Állo
mán
yok
tula
jdon
sága
i
•M
éret
: Van
felső
korlá
tja, d
e ez
az
adot
t állo
mán
yren
dsze
rtől f
ügg.
•Tí
pus (
ld. e
lőző
dia
)•
Név
: Szi
nte
bárm
ilyen
kar
akte
rt ta
rtalm
azha
t (a
kivé
tele
ket l
d. k
ésőb
b a
shel
lnél
), ho
ssza
álta
lába
n le
gfel
jebb
255
kar
akte
r leh
et. A
kis
betű
k és
a
nagy
betű
k kü
lönb
özőn
ek sz
ámíta
nak!
•H
a a
név
pont
tal (.
) kez
dődi
k, r
ejte
tt á
llom
ányr
ólill
. rej
tett
kön
yvtá
rról
besz
élün
k (ld
. későb
b az
ls
para
ncsn
ál).
•T
ulaj
dono
s:–
tula
jdon
os fe
lhas
znál
ó (o
wne
r, ow
ner u
ser)
: meg
válto
ztat
ás a
chown
para
nccs
al–
felh
aszn
álói
cso
port
(gro
up):
meg
válto
ztat
ás a
chgrp
para
nccs
al•
Létre
hozá
s, ut
olsó
hoz
záfé
rés i
ll. u
tols
ó m
ódos
ítás d
átum
a és
idej
e•
Hoz
záfé
rési
jogo
k(a
cces
s per
mis
sion
s/m
ode)
: meg
válto
ztat
ás a
chmod
para
nccs
al (l
d. k
ésőb
b), d
e be
foly
ásol
ja a
z umask
para
ncs i
s
21
Hoz
záfé
rési
jogo
k
•Jo
gok:
–O
lvas
ási j
og(r
ead
perm
issi
on):
az á
llom
ány
olva
shat
ó, il
l. a
köny
vtár
ta
rtalm
a lis
tázh
ató
–Ír
ási j
og(w
rite
perm
issi
on):
az á
llom
ány
mód
osíth
ató,
ill.
a kö
nyvt
árba
nál
lom
ányo
kat l
ehet
létre
hozn
i és t
öröl
ni–
Vég
reha
jtás
iava
gy fu
ttat
ási j
og(e
xecu
te p
erm
issi
on):
az á
llom
ány
prog
ram
ként
vég
reha
jthat
ó, il
l. a
köny
vtár
ban
levő
állo
mán
yok/
kö
nyvt
árak
hoz
záfé
rhetőe
k, b
e le
het l
épni
a k
önyv
tárb
a–
Léte
zik
még
3 sp
eciá
lis jo
g is
, de
ezek
szám
unkr
a ne
m fo
ntos
ak.
•A
z előb
bi jo
gok
a fe
lhas
znál
ók 3
rész
halm
azár
a ad
ható
k m
eg:
–a
fájl
tula
jdon
osán
ak (o
wne
r, ow
ner u
ser)
–a
fájl
csop
ortjá
nak
(gro
up)
–m
inde
nki m
ásna
k (o
ther
use
rs)
22
A chmod
para
ncs I
.
•chmod
JOG
ÚTVONAL(AK)
:–
a m
egad
ott á
llom
ány(
ok) i
ll. k
önyv
tár(
ak) h
ozzá
féré
si jo
gain
ak
mód
osítá
sa–-R
: a m
ódos
ítást
a m
egad
ott k
önyv
tár(
ak) ö
ssze
s állo
mán
yán
és a
z al
köny
vtár
ak te
ljes t
arta
lmán
elv
égzi
(a jo
gok
reku
rzív
mód
osítá
sa)
–A
JOG
szók
özök
et n
em ta
rtal
maz
óeg
yetle
n sz
ó, é
s két
féle
ala
kban
ad
ható
meg
: szi
mbo
likus
és n
umer
ikus
ala
kban
.–
Szim
bolik
us a
lak:
A JOG
szer
keze
te il
yenk
or FELHASZNÁLÓMŰVELETJOGOK
(per
sze
a sz
óköz
ök n
élkü
l).FELHASZNÁLÓ
: u: t
ulaj
dono
s, g
: cso
port,
o: m
inde
nki m
ás, a
: az
előző
háro
m e
gysz
erre
(=ugo
). Tö
bb b
etűt
is m
egad
hatu
nk, a
so
rren
d pe
dig
nem
szá
mít.
MŰVELET
: +: JOGOK
enge
dély
ezés
e a FELHASZNÁLÓ
-nak
, -:
JOGOK
tiltá
sa a
FELHASZNÁLÓ
-nak
, =: a
FELHASZNÁLÓ
csak
a
meg
adot
t JOGOK
-kal
fog
rend
elke
zni.
23
A chmod
para
ncs I
I.
JOGOK
: r: o
lvas
ási j
og, w
: írá
si jo
g, x
: vég
reha
jtási
jog,
X: f
elté
tele
s vé
greh
ajtá
si jo
g (a
vég
reha
jtási
jog
csak
akk
or m
ódos
ul, h
a kö
nyvt
árró
l van
szó
, vag
y ha
az
állo
mán
y am
úgy
is v
égre
hajth
ató
volt)
. Töb
b be
tűt i
s m
egad
hatu
nk, é
s a
sorr
end
itt s
em s
zám
ít.A
FELHASZNÁLÓ
és a
JOGOK
rész
is e
lhag
yhat
ó. E
lőbb
i ese
tben
m
ajdn
em o
lyan
, min
tha a
lett
voln
a m
egad
va (a
z el
téré
s az
umask
para
nccs
al k
apcs
olat
os).
A JOGOK
elha
gyás
ának
ped
ig a
z =
műv
elet
has
znál
ata
eset
én v
an é
rtelm
e, u
gyan
is íg
y a
FELHASZNÁLÓ
-nak
sem
mily
en jo
ga s
em le
sz.
–N
umer
ikus
ala
k:A
JOG
ilyen
kor e
gy h
árom
jegyű
szám
, aho
l a je
gyek
a tu
lajd
onos
(e
lső
jegy
), a
csop
ort (
más
odik
jegy
), ill
. min
denk
i más
(har
mad
ik
jegy
) jog
ait a
dják
meg
abs
zolú
t mód
on. A
bev
ezető
nullá
k el
hagy
ható
k.M
inde
n je
gy e
gy 0
és 7
közö
tti s
zám
jegy
, am
ely
a kö
vetk
ező
szám
ok
össz
egek
ént á
ll elő:
0: ü
res,
1: v
égre
hajtá
si jo
g, 2
: írá
si jo
g, 4
: ol
vasá
si jo
g. M
inde
gyik
tag
legf
elje
bb e
gysz
er s
zere
pelh
et a
z ös
szeg
ben!
24
Elér
ési u
tak
•Eg
y el
érés
i útv
agy
útvo
nal(
path
) egy
kon
krét
állo
mán
y/kö
nyvt
ár h
elyé
t ad
ja m
eg a
z ál
lom
ányr
ends
zerb
en.
•A
z el
érés
i útb
an e
lőfo
rdul
ó kö
nyvt
árak
nev
eit i
ll. a
z es
etle
g a
végé
n ál
ló
állo
mán
y ne
vét a
/(s
lash
) jel
vál
aszt
ja e
l. Ez
a je
l akk
or is
kiír
ható
az
elér
ési ú
t vég
ére,
ha
az á
llom
ányn
év e
lmar
ad.
•Sp
eciá
lis e
léré
si u
tak:
–/
: gyö
kérk
önyv
tár
(roo
t dire
ctor
y), a
z ál
lom
ányr
ends
zerb
en ,,
legf
elül
” el
hely
ezke
dő k
önyv
tár (
az ö
ssze
s kön
yvtá
r őse
)–~
(tild
e): a
z ak
tuál
is fe
lhas
znál
ó sa
ját k
önyv
tára
(hom
e di
rect
ory)
–~FELHASZNÁLÓ
: a m
egad
ott f
elha
szná
ló sa
ját k
önyv
tára
–.
(pon
t): a
ktuá
lis k
önyv
tár,
mun
kakö
nyvt
ár (w
orki
ng d
irect
ory)
–..
(dup
la p
ont):
az
aktu
ális
kön
yvtá
r szü
lő k
önyv
tára
(par
ent d
irect
ory)
•A
bszo
lút e
léré
si ú
t: a
gyök
érhe
z (/
) kép
est m
egad
ott h
ely
•R
elat
ív e
léré
si ú
t: az
akt
uális
kön
yvtá
rhoz
(.) k
épes
t meg
adot
t hel
y•
Egy
elér
ési ú
t min
dig
rela
tív, h
a ne
m a
/va
gy ~
jele
kkel
kez
dődi
k.
25
Font
osab
b re
ndsz
erkö
nyvt
árak
•Le
írás:
man 7 hier
•/boot
: az
oper
áció
s ren
dsze
r elin
dulá
sáho
z sz
üksé
ges
•/bin
, /sbin
, /usr/bin
, /usr/sbin
: fut
tath
ató
állo
mán
yok
gyűj
tőhe
lye
•/dev
: esz
közá
llom
ányo
kat t
arta
lmaz
•/etc
: adm
inis
ztrá
ciós
állo
mán
yok,
krit
ikus
beá
llítá
sok
•/home
: a fe
lhas
znál
ói k
önyv
tára
kat t
arta
lmaz
za•
/lib
: pro
gram
ok á
ltal h
aszn
ált f
üggv
ényk
önyv
árak
at ta
rtalm
az•
: az
elek
troni
kus l
evel
ezés
hez
•/mnt
: kül
ső á
llom
ányr
ends
zere
k gyűj
tőhe
lye
•/opt
, /var
: veg
yes b
eállí
táso
k, a
dato
k, p
rogr
amok
•/tmp
: ide
igle
nese
n lé
treho
zott
állo
mán
yok
•/usr
: fel
hasz
náló
k ál
tal e
lérh
ető
közö
s ada
tok,
info
rmác
iók,
pro
gram
ok
26
Az
állo
mán
yren
dsze
r fiz
ikai
szer
vezé
se
•B
oot b
lock
(nul
ladi
k bl
okk)
: az
ebbe
n le
vő rö
vid
prog
ram
tölti
be
a U
NIX
-ot
•Su
perb
lock
(első
blok
k): a
z ál
lom
ányr
ends
zer r
észl
etei
t és a
bel
ső tá
blák
ad
atai
t tar
talm
azza
•In
ode
tábl
a: a
z in
ode-
ok a
data
it ta
rtalm
azza
•A
z in
ode
(inde
x no
de) e
gy a
dott
állo
mán
y m
inde
n fo
ntos
ada
tát
tarta
lmaz
za: m
éret
et, t
ípus
t, tu
lajd
onos
t, a
hozz
áfér
ési j
ogok
at, a
há
rom
féle
dát
umot
, az
állo
mán
yhoz
tarto
zó le
mez
blok
kok
sors
zám
ait,
vala
min
t a m
erev
lánc
ok sz
ámát
ava
gy a
lánc
szám
ot(ld
. későb
b).
•Sz
igor
úan
véve
az
inod
e-ok
at a
zono
síth
atju
k az
állo
mán
yokk
al.
•M
inde
n in
ode
egye
di so
rszá
mot
kap
.•
Min
den
köny
vtár
hoz
tarto
zik
egy
állo
mán
y. E
z a
spec
iális
állo
mán
y ta
rtalm
azza
a k
önyv
tárb
an le
vő á
llom
ányo
k ne
vét é
s ino
de-s
zám
át.
•A
szim
bolik
us lá
ncok
(ld.
későb
b) o
lyan
spec
iális
állo
mán
yra
mut
atna
k,
amel
yek
a cé
lállo
mán
y (e
rede
ti ál
lom
ány)
nev
ét ta
rtalm
azzá
k.
27
Mun
ka á
llom
ányo
kkal
, kön
yvtá
rakk
al I.
•G
yakr
an h
aszn
ált p
aran
csok
:
du
, pwd
, touch
, basename
, dirname
file
, touch
, basename
, dirname
Egyé
b
ls
cat
, less
, more
, od
, xd
List
ázás
, m
egje
lení
tés
rmdir
rm
Törl
és
mv
mv
Átne
vezé
s, m
ozga
tás
cp
cp
Más
olás
mkdir
cat
, touch
, echo
, sz
öveg
szer
kesz
tők
Létr
ehoz
ás
cd
Váltá
s
Kön
yvtá
rak
Állo
mán
yok
28
Mun
ka á
llom
ányo
kkal
, kön
yvtá
rakk
al II
.
•cd
: az
aktu
ális
kön
yvtá
r (.
) beá
llítá
sa (a
lape
setb
en a
~kö
nyvt
árra
)•
pico
, joe
, xedit
, nedit
, xemacs
: szö
vegs
zerk
esztők
•mc
(Mid
nigh
t Com
man
der)
: Seg
édpr
ogra
m a
z ál
lom
ányo
kkal
és
köny
vtár
akka
l val
ó m
unká
hoz.
Tar
talm
az e
gy sz
öveg
szer
kesz
tőt i
s.•
cat >
ÁLLOMÁNY
: Új á
llom
ány
létre
hozá
sa. A
z ál
lom
ány
tarta
lma
a pa
ranc
s kia
dása
utá
n be
gépe
lt (a
kár t
öbbs
oros
) szö
veg
lesz
. A sz
öveg
et a
C
TRL+
D b
illen
tyű-
kom
biná
cióv
al k
ell l
ezár
ni.
•echo ’SZÖVEG’
>ÁLLOMÁNY
: Új á
llom
ány
létre
hozá
sa a
meg
adot
t sz
öveg
gel m
int t
arta
lom
mal
. (H
ogy
mié
rt ke
llene
k az
apo
sztró
fok,
arra
ké
sőbb
a sh
elln
él le
sz m
agya
ráza
t.)•
touch
NÉV
:–
Új á
llom
ány
létre
hozá
sa ü
rese
n, h
a az
még
nem
léte
zik.
–Lé
tező
állo
mán
y va
gy k
önyv
tár u
tols
ó el
érés
i és u
tols
ó m
ódos
ítási
dá
tum
ának
/idej
ének
beá
llítá
sa a
z ak
tuál
isra
.•
mkdir
: új k
önyv
tár l
étre
hozá
sa
29
Mun
ka á
llom
ányo
kkal
, kön
yvtá
rakk
al II
I.
•cp
FORRÁS
CÉL
:–
állo
mán
y m
ásol
ása
(ala
pese
tben
kön
yvtá
raka
t nem
más
ol)
–-R
, -r
: a m
egad
ott k
önyv
tár(
ak) m
inde
n ál
lom
ányá
nak
és a
z al
köny
vtár
ak te
ljes t
arta
lmán
ak á
tmás
olás
a (r
ekur
zív
más
olás
)•
mv
: állo
mán
y va
gy k
önyv
tár á
tnev
ezés
e va
gy ú
j hel
yre
moz
gatá
sa
(áth
elye
zése
)•
rm
:–
állo
mán
y tö
rlése
(ala
pese
tben
kön
yvtá
raka
t nem
törö
l)–
A tö
rlés m
inde
n es
etbe
n vé
gleg
es (n
em v
onha
tó v
issz
a)!
–-f
: rák
érde
zés n
élkü
l tör
öl–-R
, -r
: a m
egad
ott k
önyv
tár(
ak) m
inde
n ál
lom
ányá
nak
és a
z al
köny
vtár
ak te
ljes t
arta
lmán
ak tö
rlése
(rek
urzí
v tö
rlés)
•rmdir
: üre
s kön
yvtá
r tör
lése
•cat
: állo
mán
y ta
rtalm
ának
kiír
ása
•less
, more
: állo
mán
y ta
rtalm
ának
list
ázás
a la
pozh
atóa
n
30
Mun
ka á
llom
ányo
kkal
, kön
yvtá
rakk
al IV
.
•od
, xd
: állo
mán
y ta
rtalm
ának
list
ázás
a (d
ump)
nyo
lcas
(okt
ális
) vag
y tiz
enha
tos (
hexa
deci
mál
is) s
zám
rend
szer
ben
•ls
: kön
yvtá
r tar
talm
ának
list
ázás
a (ld
. köv
etke
ző d
ia)
•file
: állo
mán
ytíp
us m
egál
lapí
tása
tarta
lom
ala
pján
•du
:–
a le
mez
en h
aszn
ált t
erül
et k
iírás
a 51
2 bá
jtos b
lokk
okba
n–-k
: ugy
anez
, de
1 ki
lobá
jtos e
gysé
gekb
en•
pwd
: az
aktu
ális
kön
yvtá
r (.
) nev
ének
(abs
zolú
t elé
rési
útjá
nak)
kiír
ása
•basename
ÚTVONAL
: A k
önyv
tára
k ne
veit
eltá
volít
ja a
meg
adot
t út
vona
lból
(csa
k az
uto
lsó /
után
i állo
mán
ynév
mar
ad m
eg),
maj
d ki
írja
az
ered
mén
yt. N
em e
llenő
rzi a
z út
vona
l val
ódis
ágát
!•
dirname
ÚTVONAL
: Az
állo
mán
y ne
vét e
ltávo
lítja
a m
egad
ott ú
tvon
albó
l (c
sak
az u
tols
ó /
előt
t álló
kön
yvtá
rak
listá
ja m
arad
meg
), m
ajd
kiírj
a az
er
edm
ényt
. Ha
az ú
tvon
al n
em ta
rtalm
az /
jele
t, az
ere
dmén
y a .
lesz
. Nem
el
lenő
rzi a
z út
vona
l val
ódis
ágát
!
31
Az ls
para
ncs I
.
•ls
ÚTVONAL(AK)
:–
a m
egad
ott á
llom
ány(
ok) j
elle
mző
inek
kiír
ása
növe
kvő
ábéc
é so
rren
dben
–je
llem
zők:
ala
pese
tben
csa
k a
név
–H
a kö
nyvt
árat
adt
unk
meg
, akk
or a
kön
yvtá
rban
levő
állo
mán
yok
jelle
mző
it írj
a ki
. A re
jtett
állo
mán
yok
alap
eset
ben
kim
arad
nak
a lis
tábó
l.–
Ha
nem
adu
nk m
eg ú
tvon
alat
, akk
or a
z ak
tuál
is k
önyv
tár (.
) tar
talm
át
listá
zza
ki.
–Tö
bb k
önyv
tár m
egad
ása
eset
én, v
agy
ha á
llom
ányt
és k
önyv
tára
t is
meg
adtu
nk, a
kön
yvtá
rlist
a el
é eg
y fe
jlécs
or („KÖNYVTÁR:
”) is
kiír
ódik
, va
lam
int a
list
ákat
egy
-egy
üre
s sor
fogj
a el
vála
szta
ni.
–-1
(„eg
y”):
min
den
sorb
an c
sak
egy
név
láts
zik
(egy
oszl
opos
mód
)–-a
: a li
stáb
an a
rejte
tt ál
lom
ányo
k/kö
nyvt
árak
is m
egje
lenn
ek–-C
: min
den
sorb
an tö
bb n
év lá
tszi
k (tö
bbos
zlop
os m
ód)
–-d
: kön
yvtá
r meg
adás
a es
etén
a k
önyv
tárn
ak m
int s
peci
ális
állo
mán
ynak
a
jelle
mző
it írj
a ki
(nem
ped
ig a
kön
yvtá
r tar
talm
át)
–-l
(„el
l”):
hoss
zú a
vagy
bőv
ített
listá
t kés
zít (
ld. k
ésőb
b)
32
Az ls
para
ncs I
I.
–-R
: a m
egad
ott k
önyv
tár(
ak) m
inde
n al
köny
vtár
ának
és a
zok
telje
s ta
rtalm
ának
list
ázás
a (r
ekur
zív
listá
zás)
–-r
: csö
kkenő
sorr
end
–A
list
a fo
rmáj
a:A
z -l
(„el
l”) o
pció
has
znál
ata
eset
én m
inde
n so
r csa
k eg
y be
jegy
zés
jelle
mző
it ta
rtalm
azza
(ld.
köv
etke
ző d
ia).
Kül
önbe
n a
para
ncs
kim
enet
e ké
tféle
ala
kot ö
lthet
: min
den
sorb
aneg
y va
gy tö
bb n
év is
kiír
ódha
t. H
ogy
mel
yike
t alk
alm
azza
, azt
az-1
(„eg
y”) é
s -C
opci
ók h
atár
ozzá
k m
eg. (
Érte
lem
szerűe
n ez
a k
ét o
pció
kö
lcsö
nöse
n ki
zárja
egy
más
t.)H
a eg
yik
említ
ett o
pció
t sem
adt
uk m
eg, a
kkor
a k
imen
et
több
oszl
opos
lesz
, ha
a sz
abvá
nyos
kim
enet
(ld.
későb
b) a
kép
ernyő.
E
llenk
ező
eset
ben
–te
hát h
a a
kim
enet
et á
tirán
yíto
ttuk,
vag
y a
para
ncs
csőv
ezet
ékbe
van
köt
ve –
az e
gyos
zlop
os m
ód lé
p ér
vény
be.
33
Az ls -l
para
ncs I
.
•Bőv
ített
listá
zás (
a né
ven
kívü
l egy
éb in
form
áció
kat i
s meg
jele
nít)
•M
inde
n so
r egy
állo
mán
y va
gy a
lkön
yvtá
r ada
tait
mut
atja
9 o
szlo
pban
(az
oszl
opok
at sz
óköz
ök ta
goljá
k):
1.ál
lom
ányt
ípus
, hoz
záfé
rési
jogo
k2.
mer
evlá
ncok
szám
a (lá
ncsz
ám) á
llom
ányo
knál
(ld.
későb
b);
alkö
nyvt
árak
szám
a kö
nyvt
árak
nál (
a .
és ..
köny
vtár
akat
is b
eleé
rtve)
3.tu
lajd
onos
felh
aszn
áló
4.tu
lajd
onos
cso
port
5.m
éret
báj
tokb
an
9.né
v, sz
imbo
likus
lánc
nev
e (ld
. későb
b)
6-8.
ut
olsó
mód
osítá
s dát
uma
és időp
ontja
(hón
ap, n
ap, é
v/időp
ont)
•K
önyv
tára
k lis
tázá
sa e
seté
n a
lege
lső
beje
gyzé
s elő
tt eg
y „total
N”
(„összesen
N”)
tarta
lmú
sor s
zere
pel,
ahol
Na
kiírt
bej
egyz
ések
álta
l a
lem
ezen
elfo
glal
t hel
y ki
lobá
jtokb
an. M
inde
n kö
nyvt
árra
úja
bb il
yen
sor
íródi
k ki
.
34
Az ls -l
para
ncs I
I.
•A
z ál
lom
ányt
ípus
és a
hoz
záfé
rési
jogo
k eg
y 10
kar
akte
res s
zóva
lva
nnak
ábrá
zolv
a:1.
típ
us (-
: köz
önsé
ges, c
: kar
akte
res e
szkö
z, b
: blo
kkos
esz
köz,
d
: kön
yvtá
r, l
: szi
mbo
likus
lánc
, p: F
IFO
cső
, s:
kom
mun
ikác
iós v
égpo
nt)
2., 5
., 8.
ol
vasá
si jo
g a
tula
jdon
osna
k, a
cso
portn
ak, i
ll. m
inde
nki m
ásna
k (-
: tilt
ott, r
: eng
edél
yeze
tt)3.
, 6.,
9.
írási
jog
a tu
lajd
onos
nak,
a c
sopo
rtnak
, ill.
min
denk
i más
nak
(-:
tilto
tt, w
: eng
edél
yeze
tt)4.
, 7.,
10.
vég
reha
jtási
jog
a tu
lajd
onos
nak,
a c
sopo
rtnak
, ill.
min
denk
i m
ásna
k (-
: tilt
ott, x
: eng
edél
yeze
tt)
35
Állo
mán
y-és
kön
yvtá
rnev
ek m
egad
ása
I.
•H
ason
ló fe
lépí
tésű
állo
mán
y-va
gy k
önyv
tárn
evek
list
áján
ak m
egad
ásár
a ha
szná
lhat
unk
ún. á
llom
ányn
év m
intá
kat(
filen
ame
patte
rn).
Ezek
a
közö
nség
es k
arak
tere
k m
elle
tt he
lyet
tesí
tő, m
inta
illes
ztő
avag
y Jo
ker-
kara
kter
eket
is ta
rtalm
azna
k.•
Ered
mén
y: a
min
tána
k m
egfe
lelő
(min
tára
ille
szke
dő) l
étező
neve
k sz
óköz
ökke
l tag
olt r
ende
zett
listá
ja•
Min
taill
esztő
kara
kter
ek:
–*
: tet
szől
eges
kar
akte
rekből
álló
, tet
szől
eges
en h
ossz
ú sz
ó (ü
ress
zó is
)–?
: egy
etle
n te
tsző
lege
s kar
akte
r–[HALMAZ]
: A h
alm
az b
árm
ely
kara
kter
ének
egy
pél
dány
a. A
hal
maz
t a
kara
kter
ek e
gym
ás m
ellé
írás
ával
adh
atju
k m
eg.
–[ELSŐ-UTOLSÓ]
: min
t elő
bb, d
e itt
egy
tarto
mán
yt a
dunk
meg
–[^HALMAZ]
: a h
alm
azba
n ne
m sz
erep
lőbá
rmel
y ka
rakt
er e
gy p
éldá
nya
36
Állo
mán
y-és
kön
yvtá
rnev
ek m
egad
ása
II.
•Sp
eciá
lis e
sete
k:–
Min
dig
ki k
ell í
rni a
rejte
tt ál
lom
ányo
k/kö
nyvt
árak
nev
ének
kez
dő p
ont
(.) k
arak
teré
t, ill
. kön
yvtá
rak
eset
én a
kön
yvtá
rnév
utá
n a /
jele
t.–
A p
ont k
arak
ter e
gyéb
ese
tekb
en n
em sz
ámít
spec
iális
nak.
Néh
ány
prog
ram
azo
nban
az
állo
mán
ynev
ekbe
n az
uto
lsó
pont
utá
ni ré
szt,
az ú
n.
kite
rjes
ztés
t(fil
enam
e ex
tens
ion)
kül
önle
gese
n ke
zeli.
Ezt
álta
lába
n az
ál
lom
ány
tarta
lma
típus
ának
jelz
ésér
e ha
szná
lják
(pl.
kép,
vid
eo, h
ang)
.•
Péld
ák:
–*
: az
össz
es n
em re
jtett
állo
mán
y és
alk
önyv
tár
–*/
: az
össz
es n
em re
jtett
alkö
nyvt
ár–*/*
: az
össz
es n
em re
jtett
alkö
nyvt
ár te
ljes t
arta
lma
–.*
: az
össz
es re
jtett
állo
mán
y és
alk
önyv
tár
–.*/
: az
össz
es re
jtett
alkö
nyvt
ár–*.jpg
: a .jpg
kite
rjesz
tésű
állo
mán
yok
(JPE
G fo
rmát
umú
képe
k)–*.*
: az
össz
es n
em re
jtett
állo
mán
y és
alk
önyv
tár,
amel
ynek
nev
e ta
rtalm
az le
galá
bb e
gy p
onto
t
37
Állo
mán
y-és
kön
yvtá
rnev
ek m
egad
ása
III.
•A
hos
szab
b ne
vek
begé
pelé
sét k
önny
íti m
eg a
z ál
lom
ányn
év-k
iegé
szíté
s(f
ilena
me
com
plet
ion)
. A n
év e
lső
pár b
etűj
ének
beí
rása
utá
n üs
sük
le a
TA
B
bille
ntyű
t. H
a cs
ak e
gy á
llom
ány
neve
kez
dődi
k íg
y, a
kkor
a n
év k
iegé
szül
. K
ülön
ben
még
egy
szer
üss
ük le
a T
AB
-ot,
hogy
egy
list
át k
apju
nk a
szób
a jö
hető
nev
ekrő
l. Ez
után
foly
tass
uk a
gép
elés
t a k
íván
t kar
akte
rrel
. Ez
a sz
olgá
ltatá
s kön
yvtá
r-és
pro
gram
neve
knél
is műk
ödik
.
38
Eszk
özök
I.
•M
inde
n ha
rdve
resz
köz
(per
iféria
), ill
. néh
ány
szof
tver
es e
rőfo
rrás
ún.
es
zköz
állo
mán
yoko
n(d
evic
e) k
eres
ztül
érh
ető
el. A
z ily
en á
llom
ányo
k ol
vasá
sa v
agy
írása
köz
vetle
nül a
z ad
ott e
szkö
z el
érés
ét fo
gja
jele
nten
i.•
Eszk
özök
típu
sai:
–bl
okko
s esz
közö
k (b
lock
dev
ice)
: flo
ppy,
mer
evle
mez
, CD
-RO
M,
pend
rive
–ka
rakt
eres
esz
közö
k (c
hara
cter
dev
ice)
: ter
min
ál, n
yom
tató
, egé
r, sz
alag
os e
gysé
g, h
angk
árty
a•
Péld
ák:
–/dev/null
: min
den
bele
írt a
dato
t eln
yel (
„sze
met
eslá
da”)
–/dev/stdin
, /dev/stdout
, /dev/stderr
: sza
bván
yos b
emen
et
és k
imen
etek
az
aktu
ális
pro
gram
ese
tén
(ld. k
ésőb
b)–/dev/tty
: az
éppe
n ha
szná
lt vi
rtuál
is te
rmin
ál
39
Eszk
özök
II.
•tty
: az
éppe
n ha
szná
lt vi
rtuál
is te
rmin
ál n
evén
ek k
iírás
a•
tset
: ter
min
ál a
laph
elyz
etbe
hoz
ása,
jelle
mző
inek
beá
llítá
sa é
s le
kérd
ezés
e•
stty
: ter
min
ál je
llem
zőin
ek b
eállí
tása
és l
ekér
dezé
se•
chvt
SZÁM
: átv
áltá
s a m
egad
ott s
orsz
ámú
virtu
ális
term
inál
ra•
mount
: kül
ső á
llom
ányr
ends
zer f
elcs
atol
ása
(bek
ötés
e) a
jele
nleg
i ál
lom
ányr
ends
zerb
e, il
l. a
felc
sato
lt ál
lom
ányr
ends
zere
k ne
véne
kki
listá
zása
•umount
: fel
csat
olt á
llom
ányr
ends
zer l
evál
aszt
ása
•df
: a fe
lcsa
tolt
állo
mán
yren
dsze
rek
szab
ad tá
roló
terü
leté
nek
kiírá
sa•
mknod
: esz
közá
llom
ány
vagy
nev
esíte
tt FI
FO c
ső lé
treho
zása
40
Lánc
olás
I.
•A
z ál
lom
ányr
ends
zer l
ehetőv
é te
szi,
hogy
ugy
anaz
t az
állo
mán
yt tö
bb n
éven
is
elé
rhes
sük.
Ezt
ún.
lánc
okav
agy
lánc
szem
ek(li
nk) l
étre
hozá
sáva
l ér
hetjü
k el
. Eze
k ol
yan
új á
llom
ányo
k („
más
olat
ok”)
, am
elye
k az
ere
deti
állo
mán
yra
mut
atna
k.•
Az
ered
eti á
llom
ány
tarta
lmán
ak m
egvá
ltozá
sako
r a lá
ncok
tarta
lma
is
válto
zni f
og.
•K
ét tí
pusu
k va
n:–
Mer
ev lá
nc(h
ard
link)
:M
egkü
lönb
özte
thet
etle
n és
függ
etle
n az
ere
deti
állo
mán
ytól
, mer
tm
indk
ettő
ugy
anar
ra a
z in
ode-
ra m
utat
.A
z ls -l
para
ncs
álta
l kiír
t lán
cszá
m é
rtéke
az
ered
eti á
llom
ányn
ál
és a
lánc
nál i
s eg
gyel
növ
eksz
ik.
Az
ered
eti á
llom
ány
a lá
nctó
l füg
getle
nül t
öröl
hető
, és
visz
ont.
Törlé
skor
egg
yel c
sökk
en a
lánc
szám
.N
em h
aszn
álha
tó k
önyv
tára
kra
és m
ás á
llom
ányr
ends
zerb
en
elhe
lyez
kedő
állo
mán
yokr
a.
41
Lánc
olás
II.
–L
ágy
avag
y sz
imbo
likus
lánc
(sof
t/sym
bolic
link
):E
gy s
peci
ális
állo
mán
y, a
mit
az ls -l
para
ncs l
típus
únak
mut
at.
Az ls -l
álta
l kiír
t állo
mán
ynév
ilye
nkor
„LÁNC
->
EREDETI
” al
akú
(ez
tehá
t plu
sz 2
osz
lopo
t jel
ent).
A lá
ncsz
ám é
rtéke
az
ered
eti á
llom
ányn
ál é
s a
lánc
nál i
s vá
ltoza
tlan
mar
ad.
A le
gtöb
b műv
elet
a lá
nc h
elye
tt az
ere
deti
állo
mán
yon
hajtó
dik
végr
e, k
ivév
e pl
. az mv
és rm
para
ncso
kat.
Mag
ának
a s
zim
bolik
us lá
ncna
k a
hozz
áfér
ési j
ogai
t nem
lehe
t m
ódos
ítani
, miv
el m
indi
g az
ere
deti
állo
mán
y jo
gai s
zám
ítana
k.A
z er
edet
i állo
mán
y tö
rlése
kor a
lánc
meg
mar
ad, d
e ér
vény
tele
nné
válik
(teh
át il
yen
szem
pont
ból f
ügg
az e
rede
ti ál
lom
ányt
ól).
Bár
mily
en á
llom
ányr
a és
kön
yvtá
rra
hasz
nálh
ató.
•ln
EREDETI
LÁNC
:–
mer
ev lá
nc lé
treho
zása
–-s
: szi
mbo
likus
lánc
létre
hozá
sa
42
A p
rogr
amok
kap
csol
ata
a kü
lvilá
ggal
•M
inde
n pr
ogra
m re
ndel
kezi
k eg
y be
men
ette
l és k
ettő
kim
enet
tel:
•H
a be
men
etké
nt n
incs
állo
mán
y m
egad
va, a
kkor
a p
rogr
am a
szab
vány
os
bem
enet
ről(
stan
dard
inpu
t, st
din)
olv
as. E
z al
apes
etbe
n a
bille
ntyű
zet.
•A
pro
gram
álta
l pro
duká
lt lá
that
ó er
edm
ény
a sz
abvá
nyos
kim
enet
re(s
tand
ard
outp
ut, s
tdou
t) ír
ódik
ki.
Ez a
lape
setb
en a
kép
ernyő.
•A
hib
aüze
nete
k a
szab
vány
os h
ibak
imen
etre
(sta
ndar
d er
ror o
utpu
t, st
derr
) les
znek
kiír
va. E
z al
apes
etbe
n ug
yanc
sak
a ké
pern
yő.
•A
bill
entyűz
et é
s a k
éper
nyő
együ
tt al
kotjá
k a
term
inál
t.•
Szab
vány
os b
emen
et e
seté
n a
bem
enet
avag
y az
ada
tbev
itel v
égén
ek(e
nd
of st
ream
) jel
zése
: CTR
L+DPR
OG
RA
Mál
lom
ányo
k,
szab
vány
os b
emen
etsz
abvá
nyos
kim
enet
szab
vány
os h
ibak
imen
et
43
Átir
ányí
tás
•M
ind
a be
men
et, m
ind
pedi
g a
két k
imen
et á
tirán
yíth
ató
egy
tets
zőle
ges
állo
mán
yba.
•A
z át
irán
yítá
s(re
dire
ctio
n) a
pro
gram
szám
ára
telje
sen
átlá
tszó
an tö
rténi
k.•
Az
átirá
nyítá
s jel
ölés
eit a
pro
gram
uto
lsó
para
mét
ere
után
kel
l fel
tünt
etni
.•
Több
átir
ányí
tás e
seté
n az
ok v
égre
hajtá
sa b
alró
l job
bra
törté
nik.
•<
ÁLLOMÁNY
: std
in á
tirán
yítá
sa (a
meg
adot
t fáj
lból
olv
as)
•>
ÁLLOMÁNY
: std
out á
tirán
yítá
sa (a
meg
adot
t fáj
lba
ír, a
léte
ző á
llom
ány
felü
lírás
ával
)•
>>
ÁLLOMÁNY
: std
out á
tirán
yítá
sa (a
meg
adot
t fáj
lba
ír, a
léte
ző á
llom
ány
végé
hez
való
hoz
záfű
zéss
el)
•2>
ÁLLOMÁNY
: std
err á
tirán
yítá
sa (a
meg
adot
t fáj
lba
írja
a hi
baüz
enet
eket
)•
&>
ÁLLOMÁNY
: std
out é
s std
err á
tirán
yítá
sa u
gyan
abba
a fá
jlba
•2>&1
: a st
derr
-t ug
yano
da ir
ányí
tja, a
hová
a st
dout
irán
yítv
a le
tt•
1>&2
: a st
dout
-ot u
gyan
oda
irány
ítja,
aho
vá a
stde
rr ir
ányí
tva
lett
44
A c
sőve
zeté
k
•A
cső
avag
y csőv
ezet
ék(p
ipe,
pip
elin
e) P
RO
GR
AM
1ki
men
etét
(std
out-o
t) PR
OG
RA
M2
bem
enet
ére
(std
in-r
e) k
öti.
A m
ásod
ik p
rogr
am te
hát a
z el
ső
álta
l pro
duká
lt er
edm
ényt
teki
nti b
emen
etké
nt:
•Tö
bb p
rogr
ambó
l álló
cső
veze
ték
is lé
treho
zhat
ó.•
A p
rogr
amok
szám
ára
a csőv
ezet
ék h
aszn
álat
a is
telje
sen
átlá
tszó
.•
Ada
tcse
re k
özte
s (id
eigl
enes
) állo
mán
y ha
szná
lata
nél
kül
•A
cső
létre
hozá
sa a
z es
etle
ges á
tirán
yítá
sok
elvé
gzés
e előt
t tör
téni
k.•
Meg
adás
a: a
két
par
ancs
ot a
|(f
üggő
lege
s von
al) j
elle
l elv
álas
ztva
adj
uk k
i eg
y so
rban
•tee
ÁLLOMÁNY
: Std
in ta
rtalm
át v
álto
zatla
n fo
rmáb
an k
iírja
stdo
ut-r
a ill
. a
meg
adot
t állo
mán
y(ok
)ba
is (a
cső
veze
ték
„meg
csap
olás
a”).
PRO
GR
AM
1ál
lom
ányo
k,
szab
vány
os b
emen
etsz
abvá
nyos
kim
enet
PRO
GR
AM
2
45
Felh
aszn
álói
info
rmác
iók
I.
•who
:–
az a
ktuá
lisan
bej
elen
tkez
ett f
elha
szná
lók
kilis
tázá
sa–
min
den
sorb
an e
gy a
dott
felh
aszn
álór
a vo
natk
ozó
info
rmác
iók
jele
nnek
m
eg 6
osz
lopb
an (a
z os
zlop
okat
szók
özök
tago
lják)
:1.
felh
aszn
álói
azo
nosí
tó2.
virtu
ális
term
inál
nev
e3-
5.
beje
lent
kezé
s dá
tum
a és
időp
ontja
(hón
ap, n
ap, i
dőpo
nt)
6.tá
voli
szám
ítógé
p ne
ve v
agy
cím
e (e
l is
mar
adha
t)•
who am i
:–
csak
az
aktu
ális
felh
aszn
álór
a vo
natk
ozó
adat
ok je
lenn
ek m
eg–
Biz
onyo
s ese
tekb
en a
z 1.
osz
lopb
an a
felh
aszn
álói
azo
nosí
tó e
lé e
gy
felk
iáltó
jelle
l (!
) elv
álas
ztva
kiír
ódik
a sz
ámító
gép
neve
is.
•whoami
: az
aktu
ális
felh
aszn
áló
azon
osító
jána
k ki
írása
•w
: a who
para
ncsn
ál ré
szle
tese
bb in
form
áció
k ki
írása
46
Felh
aszn
álói
info
rmác
iók
II.
•groups
: kiír
ja, h
ogy
mel
y cs
opor
t(ok)
ba ta
rtozi
k az
akt
uális
felh
aszn
áló
•finger
:–
Ha
nem
adu
nk m
eg p
aram
éter
t, ak
kor a
jele
nleg
bej
elen
tkez
ett
felh
aszn
álók
ról j
elen
ít m
eg e
gy li
stát
. Ebb
en m
inde
n so
rban
egy
ado
tt fe
lhas
znál
óról
jele
nnek
meg
kül
önfé
le in
form
áció
k (p
l. az
onos
ító, n
év).
–H
a eg
y fe
lhas
znál
ó az
onos
ítója
szer
epel
par
amét
erké
nt, a
kkor
csa
k er
ről
a fe
lhas
znál
óról
jele
nít m
eg in
form
áció
kat.
A k
imen
et tö
bbso
ros l
esz,
és
olya
n pl
usz
adat
okat
is k
iír, m
int a
felh
aszn
áló
sajá
t kön
yvtá
rána
k el
érés
i út
ja (~
, hom
e di
rect
ory)
, a h
aszn
ált s
hell
neve
, tel
efon
szám
a, v
alam
inta
fe
lhas
znál
ó kö
nyvt
áráb
an le
vő ~/.plan
és ~/.project
állo
mán
yok
tarta
lma
(utó
bbib
ól c
sak
az e
lső
sor)
.–
Ha
egy
más
ik sz
ámító
gépről
szer
etné
nk h
ason
ló in
form
áció
kat s
zere
zni,
para
mét
erké
nt e
gy @GÉP
vagy
FELHASZNÁLÓ@GÉP
alak
ú ne
vet a
djun
k m
eg (e
zt a
szol
gálta
tást
biz
tons
ági o
kokb
ól so
kszo
r let
iltjá
k).
•chfn
: a finger
para
ncs á
ltal k
iírt n
éhán
y in
form
áció
meg
válto
ztat
ása
47
Felh
aszn
álók
nyi
lván
tartá
sa
•/etc/passwd
:–
felh
aszn
álói
azo
nosí
tók
és k
ritik
us a
dato
k ny
ilván
tartá
sa–
leírá
s: man 5 passwd
–m
inde
n so
rban
egy
ado
tt fe
lhas
znál
ó ad
atai
táro
lódn
ak 7
osz
lopb
an (a
z os
zlop
okat
ket
tősp
onto
k ta
goljá
k):
1.fe
lhas
znál
ói a
zono
sító
2.kó
dolt
jels
zó (s
oksz
or e
gy m
ásik
állo
mán
yban
talá
lhat
ó)3-
4.
nem
font
osak
5.a
felh
aszn
áló
telje
s ne
ve6.
a fe
lhas
znál
ó sa
ját k
önyv
tárá
nak
elér
ési ú
tja7.
a ha
szná
lt sh
ell n
eve
(elé
rési
útja
)•
/etc/group
:–
felh
aszn
álói
cso
porto
k ny
ilván
tartá
sa–
leírá
s: man 5 group
48
Felh
aszn
álók
azo
nosí
tása
, bej
elen
tkez
és
•login
: bej
elen
tkez
és e
rre
a sz
ámító
gépr
e•
rlogin
: bej
elen
tkez
és e
gy tá
voli
szám
ítógé
pre
•passwd
:–
a je
lenl
egi f
elha
szná
ló je
lsza
vána
k be
állít
ása
–H
a eg
y fe
lhas
znál
ói a
zono
sító
t is m
egad
unk
para
mét
erké
nt, a
kkor
az ő
jels
zavá
t állí
that
juk
be (e
rre
csak
a root
képe
s).
•gpasswd
: egy
felh
aszn
álói
cso
port
jels
zavá
nak
beál
lítás
a/tö
rlése
, ill.
fe
lhas
znál
ók k
inev
ezés
e cs
opor
t-adm
inis
ztrá
torr
á (e
lőbb
ire a
cso
port-
adm
inis
ztrá
toro
k és
a root
, utó
bbira
csa
k a root
képe
s)•
newgrp
: az
aktu
ális
felh
aszn
álót
egy
más
ik c
sopo
rtba
lépt
eti b
e
49
Min
denf
éle
segé
dpro
gram
•write
, talk
, news
: cse
vegé
s, hí
rek
olva
sása
, sendmail
, pine
, pico
, from
, biff
, xbiff
: ele
ktro
niku
s le
vele
zés (
e-m
ail)
•ping
, traceroute
, telnet
, ssh
, ftp
, sftp
: hál
ózat
i dia
gnos
ztik
a,
term
inál
kapc
sola
t ter
emté
se tá
voli
szám
ítógé
ppel
, állo
mán
yok
átvi
tele
•expr
, bc
, awk
/gawk
, factor
, seq
: mat
emat
ikai
szám
ításo
k•
lpr
, pr
: nyo
mta
tás
•grep
/egrep
/fgrep
, awk
/gawk
: inf
orm
áció
k ke
resé
se á
llom
ányo
kban
•locate
, find
: állo
mán
yok
kere
sése
név
ala
pján
•arch
(csa
k G
NU
/Lin
ux), uname
: inf
orm
áció
az
oper
áció
s ren
dsze
rről
és a
ha
rdve
rpla
tform
ról
•tar
, zip
, unzip
, gzip
, gunzip
, bzip2
, bunzip2
: arc
hivá
lás,
betö
mör
ítés,
kics
omag
olás
50
Egyé
b ha
szno
s par
ancs
ok
•date
:–
para
mét
er n
élkü
l fut
tatv
a ki
írja
az a
ktuá
lis d
átum
ot é
s idő
t–
meg
fele
lően
felp
aram
éter
ezve
beá
llíth
ató
vele
a d
átum
és a
pon
tos
idő
(err
e cs
ak a
root
képe
s)•
sleep
SZÁM
: a m
egad
ott s
zám
ú m
ásod
perc
ig v
árak
ozik
(a
GN
U/L
inux
ban
törts
zám
ot is
meg
adha
tunk
)
51
Üze
nete
k m
egje
lení
tése
, kiír
atás
•echo ’SZÖVEG’
:–
Kiír
ja a
meg
adot
t szö
vege
t, m
ajd
sortö
rést
vég
ez (a
köv
etke
ző so
rba
tesz
i a k
urzo
rt). A
z ap
oszt
rófo
k m
egad
ása
aján
lott.
–-e
: A \
kara
kter
rel k
ezdő
dő e
scap
e-sz
ekve
nciá
k is
meg
enge
dette
k a
szöv
egbe
n. N
éhán
y pé
lda:
\\
(köz
önsé
ges \
), \n
(sor
töré
s, íg
y tö
bbso
ros s
zöve
get i
s kiír
hatu
nk e
gy p
aran
ccsa
l), \t
(tabu
láto
r).
–-n
: a k
urzo
r ugy
anab
ban
a so
rban
mar
ad (n
incs
sortö
rés)
•printf
FORMÁTUM
PARAMÉTEREK
: for
máz
ott k
iírat
ás a
C
prog
ram
ozás
i nye
lv a
zono
s nevű
függ
vény
éhez
has
onló
an•
clear
: a k
éper
nyő
ill. a
term
inál
abla
k le
törlé
se
52
Szűrők
•A
szűrő
(filt
er) e
gy o
lyan
pro
gram
, am
i az
–ál
talá
ban
szöv
eges
–be
men
eten
val
amily
en á
tala
kítá
st, s
zűré
st h
ajt v
égre
, és e
nnek
ere
dmén
yét
írja
ki a
kim
enet
re. G
yakr
an c
sőve
zeté
kbe
kötv
e al
kalm
azzu
k ők
et.
•K
oráb
ban
bem
utat
ott s
zűrő
k: cat
, tee
, pr
•K
ésőb
b be
mut
atan
dó szűrők
:–grep ’SZÖVEG’
ÁLLOMÁNY
:K
iírja
a m
egad
ott á
llom
ány
min
dazo
n so
rait,
am
elye
kben
bár
hol
előf
ordu
l a m
egad
ott s
zöve
g (a
z ap
oszt
rófo
k m
egad
ása
aján
lott)
.H
a ne
m a
dunk
meg
állo
mán
yt, a
kkor
a s
zabv
ányo
s be
men
etrő
l ol
vas.
A p
rogr
am s
peci
ális
min
ták
kere
sésé
re is
alk
alm
as (l
d. k
ésőb
b).
–awk
: min
take
reső
és -
feld
olgo
zó p
rogr
am sa
ját p
rogr
amoz
ási n
yelv
vel
53
A wc
szűrő
I.
•wc
ÁLLOMÁNY(OK)
:–
stat
iszt
ika
kész
ítése
–H
a ne
m a
dunk
meg
állo
mán
yt, a
kkor
a sz
abvá
nyos
bem
enet
tarta
lmár
ól
ír ki
egy
egy
soro
s sta
tiszt
ikát
. Ez
3 os
zlop
ból á
ll (a
z os
zlop
okat
sz
óköz
ök ta
goljá
k):
1.so
rok
(sor
töré
sek)
szá
ma
2.sz
avak
szá
ma
3.bá
jtok
szám
a–
Egy
állo
mán
ynév
ese
tén
arró
l az
állo
mán
yról
kap
unk
stat
iszt
ikát
,de
ilyen
kor e
gy n
egye
dik
oszl
opba
n az
állo
mán
ynév
is k
iíród
ik!
–Tö
bb á
llom
ány
eset
én a
z ál
lom
ányn
evek
ugy
ancs
ak m
egje
lenn
ek a
ne
gyed
ik o
szlo
pban
, tov
ábbá
a le
gvég
én (e
gy p
luss
z so
rkén
t) eg
y ös
szes
ítést
is k
apun
k! Á
llom
ányn
évké
nt il
yenk
or „total
” („összesen
”) je
leni
k m
eg.
54
A wc
szűrő
II.
–A
meg
jele
níte
ni k
íván
t inf
orm
áció
kat a
köv
etke
ző o
pció
kkal
sz
abál
yozh
atju
k:-c
:csa
k a
bájto
k sz
áma
jele
nik
meg
-l
(„el
l”): c
sak
a so
rok
szám
a je
leni
k m
eg-w
: csa
k a
szav
ak s
zám
a je
leni
k m
egE
zek
az o
pció
k ne
m z
árjá
k ki
egy
más
t. H
a eg
ynél
több
et a
dunk
meg
közü
lük,
akk
or a
z ad
atok
meg
jele
nési
sor
rend
je: s
orok
szá
ma,
sz
avak
szá
ma,
báj
tok
szám
a.A
z előb
bi d
ián
említ
ett p
luss
z os
zlop
(állo
mán
ynév
) ill.
sor
(ö
ssze
síté
s) a
fent
i opc
iók
alka
lmaz
ása
eset
én is
meg
jele
nik!
55
A sort
szűrő
•sort
ÁLLOMÁNY(OK)
:–
A b
emen
etet
soro
nkén
t növ
ekvő
sorr
endb
e re
ndez
i, m
ajd
az e
redm
ényt
ki
írja
a ki
men
etre
.–
Ha
nem
adu
nk m
eg á
llom
ányt
, akk
or a
szab
vány
os b
emen
etrő
l olv
as.
–Tö
bb á
llom
ány
eset
én a
zok
össz
esíte
tt (e
gym
ás u
tán
fűzö
tt) ta
rtalm
át
rend
ezi l
e.–
alap
érte
lmez
és: á
bécé
sorr
end
(lexi
kogr
afik
us re
ndez
és)
–-b
: a so
rok
elej
én á
lló sz
óköz
öket
és t
abul
átor
okat
figy
elm
en k
ívül
ha
gyja
–-f
: a k
isbe
tűk
és a
nag
ybetűk
egy
enér
tékű
ek–-n
: Num
erik
us re
ndez
és: m
inde
n so
r első
szav
át e
gy e
lője
les v
alós
sz
ámna
k te
kint
i (tiz
edes
pont
tal v
agy
-ves
szőv
el),
és a
soro
kat a
szám
ok
érté
ke sz
erin
t rak
ja so
rren
dbe.
A p
ozití
v előj
elet
(+) n
em sz
abad
kiír
ni!
–-r
: csö
kkenő
sorr
end
–-u
: a tö
bbsz
ör e
lőfo
rdul
ó az
onos
soro
k kö
zül c
sak
egye
tlen
péld
ányt
tart
meg
56
A head
és a
tail
szűrő
•head
ÁLLOMÁNY
:–
a be
men
et e
lejé
t írja
ki
–A
lape
setb
en a
bem
enet
első
10 so
ra je
leni
k m
eg.
–H
a ne
m a
dunk
meg
állo
mán
yt, a
kkor
a sz
abvá
nyos
bem
enet
ről o
lvas
.–-c
SZÁM
: az
első
SZÁM
bájto
t írja
ki
–-n
SZÁM
: az
első
SZÁM
sort
írja
ki•
tail
ÁLLOMÁNY
:–
a be
men
et v
égét
írja
ki
–A
lape
setb
en a
bem
enet
uto
lsó
10 so
ra je
leni
k m
eg.
–H
a ne
m a
dunk
meg
állo
mán
yt, a
kkor
a sz
abvá
nyos
bem
enet
ről o
lvas
.–-c
SZÁM
: az
utol
só SZÁM
bájto
t írja
ki
–-n
SZÁM
: az
utol
só SZÁM
sort
írja
ki–
Ha
a SZÁM
egy +
jelle
l kez
dődi
k, a
kkor
a b
emen
et e
lejé
től s
zám
ított
SZÁM
-adi
k bá
jttól
vag
y so
rtól k
ezdő
dő ta
rtalm
at ír
ja k
i.
57
Egyé
b ha
szno
s szű
rők
•tac
: a b
emen
et so
rait
ford
ított
sorr
endb
en ír
ja k
i•
cmp
: két
tets
zőle
ges á
llom
ány
tarta
lmán
ak ö
ssze
haso
nlítá
sa•
diff
: két
szöv
eges
állo
mán
y ta
rtalm
ának
öss
zeha
sonl
ítása
, az
össz
es e
ltéré
s ki
írásá
val
•cut
: a b
emen
et m
inde
n so
ra a
dott
rész
ének
kiír
ása
(kiv
ágás
a)•
tr
: a b
emen
etbe
n előf
ordu
ló b
izon
yos k
arak
tere
k tö
rlése
vag
y le
cser
élés
e m
ásik
kar
akte
rre
•col -b
: A man
para
ncs k
imen
etér
e ér
dem
es h
aszn
álni
, ha
a sz
öveg
et
állo
mán
yban
szer
etné
nk e
ltáro
lni.
Az
így
szűr
t szö
vege
k m
ás o
perá
ciós
re
ndsz
erbe
n is
hel
yese
n fo
gnak
meg
jele
nni.
•uniq
: a b
emen
etbe
n eg
ymás
utá
n tö
bbsz
ör sz
erep
lő a
zono
s sor
okat
kis
zűri
•dos2unix
: A D
OS
form
átum
ú sz
öveg
et U
NIX
form
ájúv
á al
akítj
a. A
so
rtöré
st a
UN
IX-b
an a
z A
SCII
10-
es k
ódú
kara
kter
jele
nti,
míg
DO
S-ba
n a
13-a
s és 1
0-es
kód
ú ka
rakt
erek
alk
otta
pár
ost h
aszn
áljá
k er
re.
•unix2dos
: a U
NIX
form
átum
ú sz
öveg
et D
OS
form
ájúv
á al
akítj
a
58
A sh
ell
•A
bur
ok a
vagy
héj
(she
ll) e
gy o
lyan
rend
szer
prog
ram
, am
ely
a ke
rnel
és a
fe
lhas
znál
ó kö
zött
közv
etít.
Ily
mód
on e
gyré
szt h
ozzá
féré
st b
izto
sít a
ker
nel
egye
s fun
kció
ihoz
, más
rész
t kül
önfé
le k
énye
lmi s
zolg
álta
táso
kat i
s nyú
jt.
Több
ek k
özt l
ehetőv
é te
szi p
rogr
amok
indí
tásá
t, íg
y so
kszo
r pa
ranc
sért
elm
ezőn
ek(c
omm
and
inte
rpre
ter)
is h
ívjá
k.•
Sokf
éle
shel
l lét
ezik
:–/bin/sh
: Bou
rne
SHel
l (ez
a le
gősi
bb sh
ell)
–/bin/csh
: C S
Hel
l–/bin/ksh
: Kor
n SH
ell
–/b
in/b
ash:
Bou
rne
Aga
in S
Hel
l (ez
zel f
ogun
k fo
glal
kozn
i)•
chsh
SHELL
: has
znál
ni k
íván
t she
ll be
állít
ása
az a
ktuá
lis fe
lhas
znál
ónak
•K
ilépé
s a sh
ellből
:–exit
–C
TRL+
D (m
int a
bem
enet
vég
ének
jelz
ése)
59
A sh
ell f
elad
atai
•Pa
ranc
ssor
kez
elés
e•
Mun
kafo
lyam
atok
(job
) kez
elés
e (ld
. későb
b)•
Átir
ányí
táso
k el
végz
ése
•C
sőve
zeté
k lé
treho
zása
•H
elye
ttesí
tő n
evek
(alia
s) é
rtelm
ezés
e (e
zzel
nem
fogl
alko
zunk
)•
Min
taill
esztő
kara
kter
ek é
rtelm
ezés
e•
Állo
mán
ynév
-kie
gész
ítés v
égre
hajtá
sa•
Para
ncso
k kö
tege
lt vé
greh
ajtá
sa(s
hell
scrip
tek)
•V
ezér
lési
szer
keze
tek
érte
lmez
ése
•Sz
emél
yes (
felh
aszn
álót
ól fü
ggő)
beá
llítá
sok
keze
lése
:–
körn
yeze
t (en
viro
nmen
t), k
örny
ezet
i vál
tozó
k–~/.profile
: Ha
léte
zik
ez a
z ál
lom
ány
a fe
lhas
znál
ó sa
ját
köny
vtár
ában
, akk
or e
nnek
tarta
lma
min
den
beje
lent
kezé
skor
(log
in)
végr
ehaj
tódi
k, m
int e
gy sc
ript.
60
A fu
ttató
körn
yeze
t és a
z al
shel
lek
•A
shel
lben
vég
reha
jtott
para
ncso
k műk
ödés
ét b
efol
yáso
ló b
első
jelle
mző
k ös
szes
sége
alk
otja
a fu
ttat
ókör
nyez
etet
(exe
cutio
n en
viro
nmen
t). E
z pl
. a
köve
tkezők
et ta
rtalm
azza
:–
a sz
abvá
nyos
bem
enet
re é
s a k
ét k
imen
etre
alk
alm
azot
t átir
ányí
táso
k, il
l. a
csőv
ezet
ék h
aszn
álat
a–
az a
ktuá
lis k
önyv
tár (.
) elé
rési
útja
–a
körn
yeze
t, kö
rnye
zeti
válto
zók
(ld. k
ésőb
b)•
A sh
ellből
indí
tott
újab
b sh
ellt,
ill.
szűk
ebb
érte
lem
ben
anna
k fu
ttató
körn
yeze
tét a
lshe
llnek
(sub
shel
l) ne
vezz
ük. A
shel
lből
vég
reha
jtott
prog
ram
ok á
ltalá
ban
egy-
egy
külö
n al
shel
lben
futn
ak.
•A
z al
shel
l min
dig
a sz
ülő
futta
tókö
rnye
zeté
t örö
kli,
de so
sem
mód
osíth
atja
az
t (cs
ak a
sajá
tját).
Az
örök
lés a
lól v
an a
zonb
an n
éhán
y ki
véte
l:–
A fu
ttatá
skor
alk
alm
azot
t átir
ányí
táso
k, il
l. a
csőv
ezet
ék h
aszn
álat
a m
ódos
íthat
ják
és k
iegé
szíth
etik
az
örök
ölte
ket.
–A
kör
nyez
eti v
álto
zók
örök
lődé
se sp
eciá
lisan
zaj
lik (l
d. k
ésőb
b).
61
A bash
jelle
mző
i
•Le
írás:
man bash
, info bash
•K
ét ü
zem
mód
ja v
an:
–in
tera
ktív
mód
:A
she
ll eg
y pa
ranc
ssor
t(co
mm
and
line)
jele
nít m
eg, m
ajd
a sz
abvá
nyos
bem
enet
ről p
aran
csok
vég
reha
jtásá
ra v
árak
ozik
. Am
int a
pa
ranc
s vé
greh
ajtá
sa b
efej
eződ
ik, a
par
ancs
sort
újra
vis
szak
apju
k.A
par
ancs
sor e
lejé
n lá
that
ó, d
inam
ikus
an v
álto
zó fe
lirat
a p
rom
pt.
Sok
szor
dol
lárje
lre v
égző
dik,
és
álta
lába
n a
felh
aszn
áló
azon
osító
ját,
a sz
ámító
gép
nevé
t és
az a
ktuá
lis k
önyv
tára
t mut
atja
.A
kor
ábba
n vé
greh
ajto
tt pa
ranc
soka
t az
előz
mén
yek
listá
ja(c
omm
and
hist
ory)
tarta
lmaz
za. E
lőhí
vása
: a F
EL
és L
E g
ombo
kkal
.–
scrip
t ava
gy n
emin
tera
ktív
mód
:S
em p
aran
csso
r, se
m p
rom
pt n
em je
leni
k m
eg.
A s
hell
a vé
greh
ajta
ndó
para
ncso
kat e
gy s
zöve
ges
állo
mán
yból
ol
vass
a (k
öteg
elt v
égre
hajtá
s). A
z ál
lom
ány
végé
nek
elér
ések
or a
shel
l bef
ejeződ
ik.
62
A bash
spec
iális
kar
akte
rei
•So
k írá
sjel
nek
és sz
imbó
lum
nak
a sh
ell s
zám
ára
külö
nleg
es je
lent
ése
van
(néh
a m
egke
ttőzv
e is
):–
korá
bban
meg
ism
ert s
peci
ális
kar
akte
rek:
|, <
, >, >>
, ~, ?
, *–
tová
bbi s
peci
ális
kar
akte
rek:<<
, (, )
, ((
,))
, [, ]
, {, }
, ||
, &, &&
, $,
#, \
, `, ’
, ”, !
, ;, ;;
, szó
köz,
tabu
láto
r, so
rtöré
s–
csak
par
ancs
névk
ént s
peci
ális
kar
akte
rek
(a p
aram
éter
eken
bel
ül e
zek
tová
bbra
is k
özön
sége
sek)
: ., :
, =, ^
, [[
, ]]
–A
z előb
bi k
ateg
óriá
t kiv
éve
a tö
bbi s
peci
ális
kar
akte
r a so
r bár
mel
yik
rész
én sp
eciá
lisan
vis
elke
dik.
•A
spec
iális
kar
akte
rek
érte
lmez
ése
a sh
ell f
elad
ata,
ebből
a tö
bbi p
rogr
am
sem
mit
sem
ves
z és
zre.
Az
ilyen
kar
akte
reke
t teh
át a
pro
gram
ok n
em lá
tják
(pl.
ha a
zok
vala
mel
yik
para
mét
erbe
n fo
rdul
tak
elő)
, csa
k a
hatá
suka
t (e
redm
ényü
ket)
kapj
ák m
eg.
•Se
m a
z út
vona
lak
meg
adás
ához
has
znál
t /, .
és ..
jelö
lése
k, se
m a
z op
ciók
at b
evez
ető
mín
uszj
el (-
) nem
spec
iális
a fe
nti é
rtele
mbe
n!
63
Spec
iális
jele
ntés
eln
yom
ása
(quo
ting)
•\KARAKTER
:–
a \
(bac
ksla
sh) u
tán
írt k
arak
tert
közö
nség
eské
nt é
rtelm
ezi
–A
sor v
égér
e írt
\le
hető
vé te
szi t
öbbs
oros
par
ancs
vég
reha
jtásá
t (ld
. kö
vetk
ező
dia)
.•
’SZÖVEG’
: Az
apos
ztró
fpár
köz
é zá
rt bá
rmel
yka
rakt
ert k
özön
sége
skén
t ér
telm
ezi (
még
a \
-t is
). A
szöv
eg n
yilv
án n
em ta
rtalm
azha
t apo
sztró
fot.
•”SZÖVEG”
:–
Az
idézőj
elpá
r köz
é zá
rt sz
öveg
ben
csak
\, $
és `
tartj
a m
eg sp
eciá
lis
jele
ntés
ét.
–A
szöv
egbe
n a \
csak
$, `
, ӎs
\előt
t szá
mít
spec
iális
nak.
Ebből
kö
vetk
ezik
, hog
y a
szöv
egbe
egy
köz
önsé
ges i
déző
jele
t szú
rhat
unk
be a
\”
kara
kter
páro
ssal
.–
A so
r vég
ére
írt \
itt is
has
znál
ható
több
soro
s par
ancs
kia
dásá
ra.
–A
z id
ézőj
elpá
r köz
é zá
rt sz
öveg
ben
a sh
ell n
em v
égzi
el a
szav
akra
bo
ntás
t (ld
. köv
etke
ző d
ia),
így
tehá
t min
dig
egye
tlen
szót
kapu
nk. L
ásd
még
: par
ancs
-, vá
ltozó
-, pa
ram
éter
-és a
ritm
etik
ai-b
ehel
yette
síté
s.
64
Para
ncso
k vé
greh
ajtá
sa
•Sz
óköz
, tab
ulát
or:
–A
par
ancs
vég
reha
jtása
elő
tt a
shel
l elv
égzi
a so
r sza
vakr
a bo
ntás
át(w
ord
split
ting)
, aza
z a
sort
para
ncsn
évre
, opc
iókr
a és
par
amét
erek
re
bont
ja. S
zóha
táro
lóna
keg
ymás
utá
n ál
ló e
gy v
agy
több
szók
öz il
l. ta
bulá
tor s
zám
ít. N
éhán
y es
etbe
n a
sortö
rés i
s szó
hatá
roló
lesz
.–
Az
ered
mén
yben
a sz
avak
at p
onto
san
egy
szók
öz fo
gja
tago
lni!
•So
rtöré
s (EN
TER
, újs
or):
–pa
ranc
s vég
reha
jtása
–H
a a
para
ncs n
eve
nem
tarta
lmaz
kön
yvtá
rnev
et il
l. /
jele
t, ak
kor a
PATH
válto
zóba
n (ld
. későb
b) fe
lsor
olt k
önyv
tára
kban
ker
esi a
pr
ogra
mot
a sh
ell.
•\
: Ha
a so
rt a \
kara
kter
rel z
árju
k (k
özve
tlenü
l a so
rtöré
s elő
tt), a
kkor
a
para
ncso
t a k
övet
kező
sorb
an fo
lyta
that
juk
(több
soro
s par
ancs
). Ek
kor a
z ún
. m
ásod
lago
s pro
mpt
jele
nik
meg
a p
aran
csso
r ele
jén.
•#
: A so
r vég
éig
tartó
meg
jegy
zés(
com
men
t) ke
zdet
ét je
lzi.
A #
jele
t az
előt
te le
vő sz
ótól
egy
szóh
atár
olóv
al k
ell e
lvál
aszt
ani!
65
Kilé
pési
stát
usz
•A
pro
gram
ok b
efej
eződ
ésük
kor e
gy k
ülön
lege
s érté
kkel
, az
ún. k
ilépé
si
stát
ussz
al(e
xit s
tatu
s) je
lzik
lefu
tásu
k si
kere
s vag
y si
kerte
len
voltá
t. Ez
egy
előj
eles
egé
sz sz
ám, a
hol 0
jelz
i a si
kere
s (hi
bam
ente
s) le
futá
st. T
ekin
thet
jük
tehá
t egy
fajta
hib
akód
nak
is.
•Fo
ntos
, hog
y a
kilé
pési
stát
usz
nem
rész
ea
szab
vány
os k
imen
etre
ker
ülő
kim
enet
nek!
Kez
elés
ét a
ker
nel v
égzi
(nem
ped
ig a
shel
l), d
e ér
téké
t a
shel
lben
is fe
lhas
znál
hatju
k.•
exit
SZÁM
:–
kilé
pés a
shel
lből
(als
hellből
), a
kilé
pési
stát
usz SZÁM
lesz
–A
szám
elh
agyá
sa e
seté
n a
legu
tóbb
vég
reha
jtott
para
ncs k
ilépé
sist
átus
zát h
aszn
álja
.•
!PARANCS
: A p
aran
cs k
ilépé
si st
átus
zána
k lo
gika
i tag
adás
a (n
emzé
rusb
ól
0, n
ullá
ból 1
lesz
). A
felk
iáltó
jele
t az
előt
te é
s utá
na le
vő sz
avak
tól e
gy-e
gy
szóh
atár
olóv
al k
ell e
lvál
aszt
ani!
•A
legu
tóbb
vég
reha
jtott
para
ncs k
ilépé
si st
átus
zát a
$?
spec
iális
par
amét
er
táro
lja (l
d. k
ésőb
b).
66
Öss
zete
tt pa
ranc
sok
I.
•PARANCS1|PARANCS2|
…: A
meg
adot
t par
ancs
ok v
égre
hajtá
sa
csőv
ezet
ékké
nt (c
sak
emlé
kezt
etőü
l). M
inde
gyik
par
ancs
als
hellb
en le
sz
végr
ehaj
tva,
a k
ilépé
si st
átus
z az
uto
lsó
para
ncs s
tátu
sza
lesz
.•
Para
ncsl
istá
k:–PARANCS
&: A
meg
adot
t par
ancs
vég
reha
jtása
egy
als
hellb
en a
há
ttérb
en (l
d. k
ésőb
b). A
shel
l nem
vár
ja m
eg a
par
ancs
bef
ejeződ
ését
, a
kilé
pési
stát
usz
pedi
g 0
lesz
. A b
emen
et a
lape
setb
en a
/dev/null
lesz
.–PARANCS1;PARANCS2;
…: A
meg
adot
t par
ancs
ok v
égre
hajtá
sa
egym
ás u
tán
a m
egad
ott s
orre
ndbe
n (m
inth
a a
pont
osve
ssző
k he
lyén
sortö
rés á
llna)
. A k
ilépé
si st
átus
z az
uto
lsó
para
ncs s
tátu
sza
lesz
. –PARANCS1&&
PARANCS2&&
…: PARANCS2
végr
ehaj
tása
akk
or é
s cs
ak a
kkor
, ha PARANCS1
kilé
pési
stát
usza
0 (É
S-lis
ta).
–PARANCS1||
PARANCS2||
…: PARANCS2
végr
ehaj
tása
akk
or é
s cs
ak a
kkor
, ha PARANCS1
kilé
pési
stát
usza
nem
zéru
s (V
AG
Y-li
sta)
.–
Min
degy
ik PARANCS
egy
csőv
ezet
ék is
lehe
t.
67
Öss
zete
tt pa
ranc
sok
II.
•Pa
ranc
sok
csop
orto
sítá
sa:
–{
PARANCSLISTA; }
: A p
aran
cslis
ta v
égre
hajtá
sa a
z ak
tuál
is (!
) sh
ellb
en. A
zár
ójel
eket
az
előt
tük
ill. m
ögöt
tük
álló
szav
aktó
l egy
-egy
sz
óköz
zel (
szóh
atár
olóv
al) k
ell e
lvál
aszt
ani!
A li
stát
lezá
ró p
onto
sves
sző
kiírá
sa u
gyan
csak
köt
elező,
de
hely
ette
sortö
rés i
s alk
alm
azha
tó!
–(PARANCSLISTA)
: a p
aran
cslis
ta v
égre
hajtá
sa e
gy a
lshe
llben
–A
zár
ójel
ek m
indk
ét e
setb
en a
par
ancs
októ
l kül
önvá
lasz
tva,
más
ikso
rba
is k
erül
hetn
ek.
–A
cso
porto
sítá
s egy
ik e
lőny
e, h
ogy
az il
yen
össz
etet
t par
ancs
ra is
al
kalm
azha
tók
az á
tirán
yítá
sok
és a
cső
veze
ték.
–A
cso
port
kilé
pési
stát
usza
meg
egye
zik
a lis
ta st
átus
záva
l.
68
Para
ncs-
behe
lyet
tesí
tés
•`PARANCS`
:–
A sh
ell a
kife
jezé
st a
ford
ított
apos
ztró
fok
(bac
kquo
te) k
özé
írt p
aran
cs
kim
enet
ével
(a sz
abvá
nyos
kim
enet
re ír
t ere
dmén
nyel
) hel
yette
síti.
Ezt
hí
vjuk
par
ancs
-beh
elye
ttes
ítésn
ek(c
omm
and
subs
titut
ion)
. A p
aran
cs,
amel
y ak
ár ö
ssze
tett
para
ncs i
s leh
et, e
gy a
lshe
llben
lesz
vég
reha
jtva.
–A
ford
ított
apos
ztró
fpár
köz
é zá
rt sz
öveg
ben
csak
\ta
rtja
meg
spec
iális
je
lent
ését
, de
csa
k $
, `és
\előt
t szá
mít
spec
iális
nak.
Ebből
köv
etke
zik,
ho
gy a
szöv
egbe
egy
úja
bb p
aran
cs-b
ehel
yette
síté
st á
gyaz
hatu
nk b
e a \`
kara
kter
páro
ssal
.–
A p
aran
cs v
égre
hajtá
sa u
tán
anna
k ki
men
etét
szav
akra
bon
tja a
shel
l, to
vább
á a
min
taill
esztő
kara
kter
eket
(*, ?
) is e
kkor
fejti
ki.
Ráa
dásu
l eb
ben
az e
setb
en a
kim
enet
ben
előf
ordu
ló so
rtöré
s is s
zóha
táro
lóna
k sz
ámít.
Ha
ezek
et e
l aka
rjuk
kerü
lni,
az e
gész
kife
jezé
st z
árju
kid
ézőj
elpá
r köz
é!•
$(PARANCS)
: Alte
rnat
ív je
lölé
s, de
itt m
ég a
\se
m sp
eciá
lis.
69
A k
örny
ezet
I.
•A
kör
nyez
et(e
nviro
nmen
t) ne
m m
ás, m
int n
év-é
rték
páro
k ha
lmaz
a. A
z el
emek
ala
kja NÉV=ÉRTÉK
, aho
l NÉV
egy
körn
yeze
ti vá
ltozó
tava
gy sh
ell
válto
zót(
envi
ronm
ent v
aria
ble)
azo
nosí
t.•
A v
álto
zók
neve
betűk
et, s
zám
okat
és a
láhú
zásj
elet
(_) t
arta
lmaz
hat,
és n
em
kezdőd
het s
zám
jegg
yel.
A sh
ell a
vál
tozó
k ér
téké
t min
dig
szöv
eges
en k
ezel
i.•
NÉV=ÉRTÉK
:–
Érté
kadá
s egy
léte
ző v
álto
zóna
k, v
agy
új v
álto
zó lé
treho
zása
. Az
egye
nlős
égje
l elé
tilo
s szó
közt
vag
y ta
bulá
tort
írni!
–H
a az
érté
ket e
lhag
yjuk
, akk
or a
vál
tozó
érté
ke a
z ür
es sz
ó(””
) les
z.–
Az ÉRTÉK
csak
egy
etle
n sz
óle
het!
Lásd
még
: idé
zője
l has
znál
ata.
–A
z ÉRTÉK
tarta
lmaz
hat p
aran
cs-,
válto
zó-,
para
mét
er-é
s arit
met
ikai
-be
hely
ette
síté
st (l
d. le
nt il
l. ké
sőbb
) is.
Szav
akra
bon
tás i
tt ne
m tö
rténi
k.•
$NÉV
:–
a m
egad
ott n
evű
válto
zóak
tuál
is é
rtéké
nek
behe
lyet
tesí
tése
–A
beh
elye
ttesí
tett
szöv
egbe
n itt
is m
egtö
rténi
k a
szav
akra
bon
tás é
s a
min
taill
esztő
kara
kter
ek k
ifejté
se. B
őveb
ben:
elő
ző d
ia.
70
A k
örny
ezet
II.
•unset
NÉV
: vál
tozó
meg
szün
teté
se•
set
, printenv
: a v
álto
zók
név
szer
int r
ende
zett
listá
jána
k ki
írása
•read
NÉV
:–
A b
illen
tyűz
etrő
l (sz
abvá
nyos
bem
entrő
l) be
olva
sott
szöv
eg a
z EN
TER
le
ütés
e ut
án a
meg
adot
t vál
tozó
új é
rtéke
lesz
.–
Ha
nem
adu
nk m
eg n
evet
, akk
or a
beo
lvas
ott s
zöve
g se
hova
se le
szel
táro
lva.
Has
znos
, ha
pl. E
NTE
R le
ütés
ére
akar
unk
vára
kozn
i.•
export
NÉV
, export
NÉV=ÉRTÉK
: az
újon
nan
létre
hozo
tt vá
ltozó
t az
alsh
ell i
s lát
ni fo
gja
(örö
kli)
•Eg
y al
shel
l, ill
. egy
kül
ön fu
ttató
körn
yeze
tben
vég
reha
jtott
para
ncs a
kö
rnye
zetből
csa
k az
okat
a v
álto
zóka
t örö
kli,
amel
yeke
t1.
az a
ktuá
lis sh
ell i
s örö
költ,
tová
bbá
2.az
okat
az
új v
álto
zóka
t, am
iket
az export
para
nccs
al m
egje
löltü
nk.
•A
z előb
bi sz
abál
y ne
m v
onat
kozi
ka
csop
orto
k ((PARANCSLISTA)
) és a
pa
ranc
s-be
hely
ette
síté
s als
hellj
ére!
Eze
k fu
ttató
körn
yeze
te a
z export
hasz
nála
ta n
élkü
l is ö
rökö
l min
den
válto
zót.
71
Font
osab
b kö
rnye
zeti
válto
zók
•N
éhán
y fo
ntos
abb
körn
yeze
ti vá
ltozó
:–
HOME
: az
aktu
ális
felh
aszn
áló
sajá
t kön
yvtá
rána
k (~
) elé
rési
útja
–LANG
: a h
aszn
álni
kív
ánt n
yelv
és k
arak
terk
ódol
ás–
: az
aktu
ális
felh
aszn
áló
elek
troni
kus l
evel
eslá
dájá
nak
elér
ési ú
tja–
PATH
: A p
rogr
amok
vég
reha
jtásá
hoz
hasz
nált
kere
sési
útv
onal
ak
listá
ja. A
z út
vona
laka
t ket
tősp
onto
k vá
lasz
tják
el e
gym
ástó
l. A
lape
setb
en n
em ta
rtalm
azza
az
aktu
ális
kön
yvtá
rt je
lző .
köny
vtár
t.–
PS1
, PS2
: az
első
dleg
es é
s más
odla
gos p
rom
ptok
szöv
ege
–SHELL
: a h
aszn
ált s
hell
elér
ési ú
tja–
TERM
: A (v
irtuá
lis) t
erm
inál
típu
sa. H
a va
lam
elyi
k pr
ogra
m e
rre
hiva
tkoz
va n
em fu
tna,
akk
or á
llíts
uk p
l. „vt100
”-ra
.–
USER
: az
aktu
ális
felh
aszn
áló
azon
osító
ja
72
Shel
l scr
ipte
k
•A
z in
tera
ktív
mód
mel
lett
a sh
ell k
épes
arr
a is
, hog
y a
felh
aszn
áló
beav
atko
zása
nél
kül,
auto
mat
ikus
an h
ajts
on v
égre
par
ancs
okat
egy
szöv
eges
állo
mán
yból
. Ezt
a m
ódsz
ert k
öteg
elt v
égre
hajt
ásna
kva
gy fe
ldol
gozá
snak
(bat
ch p
roce
ssin
g) h
ívju
k, a
hoz
zá sz
üksé
ges á
llom
ányo
kat p
edig
shel
l sc
ript
ekne
k(r
övid
en sc
ript)
neve
zzük
.•
Scrip
tek
tarta
lma:
–#! /bin/bash
: A sc
ript e
lső
sora
tarta
lmaz
hatja
ezt
a sp
eciá
lis
meg
jegy
zést
, az
ún. p
aran
csér
telm
ező
fejlé
cet.
A #
jeln
ek k
özve
tlenü
la
sor e
lejé
n ke
ll el
hely
ezke
dnie
! A #!
páro
s ang
ol n
eve:
sha-
bang
.–
bárm
ilyen
par
ancs
, pro
gram
vég
reha
jtása
: Az
állo
mán
y m
inde
n so
rakü
lön-
külö
n pa
ranc
skén
t les
z vé
greh
ajtv
a (p
ersz
e tö
bbso
ros p
aran
csok
is
lehe
tnek
). A
z ür
es so
r szi
ntén
meg
enge
dett.
–ve
zérlé
si sz
erke
zete
k: E
zeke
t a p
aran
csso
rban
is le
het h
aszn
álni
, de
igaz
án it
t van
érte
lmük
és h
aszn
uk. A
lkal
maz
ásuk
a sh
ellt
prog
ram
ozás
i ny
elvh
ez h
ason
lóvá
tesz
i.
73
Scrip
tek
futta
tása
•Sc
ript f
utta
tása
egy
als
hellb
en:
1.bash
SCRIPT
PARAMÉTEREK
2.Sc
ript f
utta
tása
vég
reha
jthat
ó ál
lom
ányk
ént (
ez ja
vaso
lt):
1.A
scr
ipt e
lső
sorá
ban
a pa
ranc
sérte
lmező
fejlé
cet k
ell h
aszn
álni
.2.chmod +x
SCRIPT
: fut
tatá
si jo
g en
gedé
lyez
ése
3../SCRIPT
PARAMÉTEREK
: Az
elér
ési ú
tban
az
aktu
ális
kö
nyvt
árt i
s m
indi
g ki
kel
l írn
i, m
ert e
bben
ala
pese
tben
–bi
zton
sági
ok
okbó
l –a
shel
l nem
ker
es fu
ttath
ató
állo
mán
yoka
t (ld
. PATH
körn
yeze
ti vá
ltozó
).•
Scrip
t fut
tatá
sa a
z ak
tuál
is (!
) she
llben
:3.. ./SCRIPT
PARAMÉTEREK
: Az
első
.a
shel
l egy
beé
píte
tt pa
ranc
saké
nt sz
erep
el.
4.source ./SCRIPT
PARAMÉTEREK
•H
a a
scrip
tet f
utta
that
óvá
tess
zük,
és a
2. m
ódsz
ert k
övet
jük,
akk
or e
zzel
lé
treho
ztun
k eg
y pa
ram
éter
ezhe
tő sa
ját p
aran
csot
!
74
Pozí
cion
ális
par
amét
erek
•Po
zíci
onál
is(s
orsz
ám a
lapj
án a
zono
síto
tt) p
aram
éter
ek:
–$1
, $2
, …, $9
: a sc
ript i
ndítá
sako
r ann
ak n
eve
után
meg
adot
t 1.,
2., …
, 9.
par
amét
erér
téké
nek
behe
lyet
tesí
tése
(par
amet
er e
xpan
sion
)–${SORSZÁM}
: Hat
ása
meg
egye
zik
az e
lőző
kkel
, de
itt tö
bbje
gyű
sors
zám
ot is
meg
adha
tunk
.•
A b
ehel
yette
síte
tt sz
öveg
ben
itt is
meg
törté
nik
a sz
avak
ra b
ontá
s és a
m
inta
illes
ztő
kara
kter
ek k
ifejté
se. E
z a
szab
ály
a $
min
den
késő
bb
bem
utat
andó
has
znál
atár
a is
igaz
. Bőv
ebbe
n: „
Para
ncs-
behe
lyet
tesí
tés”
.•
shift
SZÁM
:–
Ha
nem
adu
nk m
eg p
aram
éter
t, va
gy a
z 1-
et h
aszn
álju
k, a
kkor
m
inde
gyik
poz
ício
nális
par
amét
er e
ggye
l kis
ebb
sors
zám
úvá
lesz
át
neve
zve
(lépt
etve
), a
korá
bban
lege
lső
para
mét
er é
rtéke
ped
ig e
lves
zik.
(A
zaz
a ko
rább
an $2
érté
ket m
ost $1
alat
t fog
juk
elér
ni.)
Felfo
ghat
ó úg
y is
, hog
y ki
törli
a sc
ript e
lső
para
mét
erét
. Eze
nfel
ül e
ggye
lcsö
kken
ti a $#
spec
iális
par
amét
er é
rtéké
t (ld
. köv
etke
ző d
ia).
–Eg
ynél
nag
yobb
szám
meg
adás
a es
etén
több
ször
lépt
et.
75
Spec
iális
par
amét
erek
•Sp
eciá
lis p
aram
éter
ek:
–$*
: az
össz
es m
egad
ott p
ozíc
ioná
lis p
aram
éter
szók
özze
l tag
olt l
istá
ja
az e
rede
ti so
rren
dben
–$#
: a m
egad
ott p
ozíc
ioná
lis p
aram
éter
ek sz
áma
–$0
(dol
lárje
l és n
ulla
): A
scrip
t nev
e és
elé
rési
útja
. Ha
nem
scrip
ten
belü
l has
znál
juk,
akk
or a
shel
l nev
ét é
s elé
rési
útjá
t tar
talm
azza
.–$?
: a le
gutó
bb v
égre
hajto
tt pa
ranc
s kilé
pési
stát
usza
–$$
: az
aktu
ális
shel
l vag
y sc
ript p
roce
ssz-
azon
osító
ja (l
d. k
ésőb
b)
76
Vál
tozó
k és
par
amét
erek
érté
kéne
k be
hely
ette
síté
se
•$NÉV
: A m
egad
ott n
evű
körn
yeze
ti vá
ltozó
akt
uális
érté
kéne
k be
hely
ette
síté
se (c
sak
emlé
kezt
etőü
l). H
a a
válto
zó n
em lé
tezi
k,ür
es sz
ót
kapu
nk (a
zaz
a ki
feje
zés e
gysz
erűe
n tö
rölv
e le
sz).
•${NÉV}
: Hat
ása
meg
egye
zik
az e
lőző
vel,
de e
z ak
kor i
s has
znál
ható
, ha
közv
etle
nül a
kife
jezé
s utá
n be
tű, s
zám
jegy
vag
y al
áhúz
ásje
l áll
(más
külö
nben
azt
a n
év ré
szén
ek te
kint
ené
a sh
ell).
•${!NÉV}
: A m
egad
ott n
evű
válto
zó é
rtéké
t egy
vál
tozó
névn
ek (NÉV2)
teki
nti,
és a
kife
jezé
st NÉV2
érté
kéve
l hel
yette
síti
(indi
rekc
ió).
•PAR
: kör
nyez
eti v
álto
zó n
eve,
poz
. par
amét
er so
rszá
ma,
spec
. par
amét
er je
le•
${PAR:-ÉRTÉK}
: Ha $PAR
üres
, a k
ifeje
zést
ÉRTÉK
-kel
hel
yette
síti.
K
ülön
ben
a ki
feje
zés é
rtéke
$PAR
. (A
lapé
rtelm
ezet
t érté
k ha
szná
lata
.)•
${PAR:+ÉRTÉK}
: Ha $PAR
üres
, a k
ifeje
zést
az
üres
szóv
al h
elye
ttesí
ti.
Kül
önbe
n a
kife
jezé
s érté
ke ÉRTÉK
. (A
ltern
atív
érté
k ha
szná
lata
.)•
${NÉV:=ÉRTÉK}
: Ha $NÉV
üres
, a v
álto
zó é
rtéké
t ÉRTÉK
-re
állít
ja. A
z előző
felté
teltő
l füg
getle
nül,
de m
ár a
z es
etle
ges é
rtéka
dás e
lvég
zése
utá
n, a
ki
feje
zés é
rtéke
$NÉV
lesz
. (A
lapé
rtelm
ezet
t érté
k be
állít
ása.
)
77
Felté
tele
s kife
jezé
sek
I.
•N
éhán
y ve
zérlé
si sz
erke
zet (
ld. k
ésőb
b) a
lkal
maz
ásán
ál sz
üksé
g le
het
külö
nfél
e fe
ltéte
lek
meg
adás
ára.
Ez
álta
lába
n eg
y ol
yan
para
ncs(
lista
) vé
greh
ajtá
sát j
elen
ti, a
mel
y ki
lépé
si st
átus
zába
n je
lzi a
felté
tel t
elje
sülé
sét
vagy
nem
telje
sülé
sét.
Meg
egye
zés s
zerin
t 0 je
lzi a
z ig
azat
(tel
jesü
lést
), ne
mzé
rus p
edig
a h
amis
at.
•grep ’SZÖVEG’
ÁLLOMÁNY
: A k
oráb
ban
már
em
lítet
t grep
szűrő
is
kilé
pési
stát
uszá
ban
jelz
i, ta
lált-
e ol
yan
sort
a be
men
etbe
n, a
mel
y a
meg
adot
t sz
öveg
et ta
rtalm
azza
.•
test
KIF
:–
Kié
rtéke
li a
meg
adot
t KIF
felté
tele
s kife
jezé
st(c
ondi
tiona
l exp
ress
ion)
, m
ajd
a ki
lépé
si st
átus
zban
jelz
i ann
ak lo
gika
i iga
zság
érté
két.
Láth
ató
kim
enet
et n
em p
rodu
kál.
–A
kife
jezé
sben
elő
ford
uló
oper
átor
okat
ill.
oper
andu
soka
t szó
közz
el
(szó
hatá
roló
val)
kell
egym
ástó
l elv
álas
ztan
i!–
A k
ifeje
zés t
arta
lmaz
hat p
aran
cs-,
válto
zó-,
para
mét
er-é
s arit
met
ikai
-be
hely
ette
síté
st (l
d. k
ésőb
b) is
.
78
Felté
tele
s kife
jezé
sek
II.
–Ö
ssze
tett
kife
jezé
sek:
(KIF
): c
sopo
rtosí
tás
(műv
elet
i sor
rend
felü
lbírá
lása
)!
KIF
: Log
ikai
igaz
ságé
rték
taga
dása
(neg
áció
). A
lege
rőse
bb
műv
elet
.KIF1-a
KIF2: L
ogik
ai É
S (k
onju
nkci
ó). G
yeng
ébb
a ne
gáci
ónál
.KIF1-o
KIF2: L
ogik
ai M
EG
EN
GE
DŐ
VA
GY
(dis
zjun
kció
). G
yeng
ébb
a ko
njun
kció
nál.
–Á
llom
ányj
elle
mző
k vi
zsgá
lata
:-a
NÉV
, -e
NÉV
: iga
zak,
ha NÉV
egy
léte
ző, t
etszől
eges
típu
sú
állo
mán
y ne
ve-d
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző k
önyv
tár n
eve
-f
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző k
özön
sége
s ál
lom
ány
neve
-h
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző s
zim
bolik
us lá
nc n
eve
-r
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző o
lvas
ható
állo
mán
y ne
ve-w
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző ír
ható
állo
mán
y ne
ve-x
NÉV
: iga
z, h
a NÉV
egy
léte
ző v
égre
hajth
ató
áll.
neve
79
Felté
tele
s kife
jezé
sek
III.
–Sz
öveg
es ö
ssze
haso
nlítá
s (m
inde
gyik
SZÖVEG
csak
egy
etle
n sz
óle
het!)
:-z
SZÖVEG
: iga
z, h
a SZÖVEG
az ü
res
szó
-n
SZÖVEG
: iga
z, h
a SZÖVEG
nem
az
üres
szó
SZÖVEG1==SZÖVEG2: i
gaz,
ha
a ké
t szö
veg
meg
egye
zik
SZÖVEG1!=SZÖVEG2: i
gaz,
ha
a ké
t szö
veg
elté
rő–
Num
erik
us ö
ssze
haso
nlítá
s (cs
ak e
lője
les e
gész
szám
okka
l):SZÁM1-eq
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1
= SZÁM2
SZÁM1-ne
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1≠SZÁM2
SZÁM1-lt
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1
< SZÁM2
SZÁM1-le
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1≤SZÁM2
SZÁM1-gt
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1
> SZÁM2
SZÁM1-ge
SZÁM2: i
gaz,
ha SZÁM1≥SZÁM2
•[
KIF
]: A
ltern
atív
a a test
para
ncs h
elye
tt. A
szög
lete
s zár
ójel
eket
az
előt
tük
ill. u
tánu
k ál
ló sz
avak
tól e
gy-e
gy sz
óhat
árol
óval
kel
l elv
álas
ztan
i!
80
Arit
met
ikai
kife
jezé
sek
I.
•expr
KIF
:–
Kié
rtéke
li a
meg
adot
t KIF
aritm
etik
ai k
ifeje
zést
(arit
hmet
ic
expr
essi
on),
maj
d az
ere
dmén
yt a
szab
vány
os k
imen
etre
írja
. Szá
mol
ni
csak
elő
jele
s egé
sz sz
ámok
kal t
ud, í
gy a
z er
edm
ény
is e
gész
lesz
.–
A k
ifeje
zésb
en e
lőfo
rdul
ó op
erát
orok
at il
l. op
eran
duso
kat s
zókö
zzel
(s
zóha
táro
lóva
l) ke
ll eg
ymás
tól e
lvál
aszt
ani!
–A
kife
jezé
s tar
talm
azha
t par
ancs
-, vá
ltozó
-, pa
ram
éter
-és a
ritm
etik
ai-
behe
lyet
tesí
tést
(ld.
köv
etke
ző d
ia) i
s.–(
KIF
): c
sopo
rtosí
tás (
műv
elet
i sor
rend
felü
lbírá
lása
)–SZÁM1MŰVELET
SZÁM2: A
meg
adot
t műv
elet
elv
égzé
se a
két
szám
kö
zött.
Has
znál
ható
műv
elet
ek: +
, -, *
, /, %
(osz
tási
mar
adék
).–SZÁM1RELÁCIÓ
SZÁM2: A
két
szám
öss
zeha
sonl
ítása
. Az
ered
mén
y ig
az e
seté
n 1,
kül
önbe
n 0
lesz
. Has
znál
ható
relá
ciók
: <, <=
, >, >=
,==
,!=
.–
Vig
yázz
unk,
mer
t a fe
nti k
arak
tere
k kö
zül s
okat
a sh
ell s
peci
ális
an
keze
l!
81
Arit
met
ikai
kife
jezé
sek
II.
•$((KIF))
:–
aritm
etik
ai k
ifeje
zésé
rtéké
nek
behe
lyet
tesí
tése
(arit
hmet
ic e
valu
atio
n/
expa
nsio
n)–
Nem
ekv
ival
ens a
z expr
para
nccs
al! M
ivel
biz
onyo
s sze
mpo
ntbó
l tö
bbet
tud
az e
mlít
ett p
aran
csná
l, íg
y ez
t érd
emes
ebb
hasz
náln
i.–
A k
ifeje
zése
n be
lül a
$és
`m
egta
rtja
spec
iális
jele
ntés
ét, m
inde
n m
ás
kara
kter
köz
önsé
gesn
ek sz
ámít
(a \
is).
Így
a ki
feje
zés t
arta
lmaz
hat
para
ncs-
, vál
tozó
-, pa
ram
éter
-és ú
jabb
arit
met
ikai
-beh
elye
ttesí
tést
is.
–A
kife
jezé
s has
znál
hatja
a C
pro
gram
ozás
i nye
lv o
perá
tora
it, v
alam
int a
kö
rnye
zeti
válto
zóka
t (ak
ár $
nélk
ül is
). Sz
óköz
ökre
nin
cs sz
üksé
g.–
Az
oper
andu
sok
csak
elő
jele
s egé
sz sz
ámok
lehe
tnek
. Az
ered
mén
ysz
inté
n eg
y előj
eles
egé
sz le
sz.
–Műv
elet
ek: ++
, --
, +, -
, *, /
, %, **
(hat
vány
ozás
), <<
, >>
, <, <=
, >,
>=
,==
, !=
, !, ~
,&, ^
, |, &&
, ||
, ?:
, =és
társ
ai, ,
(ves
sző)
, (, )
. A
relá
ciók
ere
dmén
ye ig
az e
seté
n 1,
kül
önbe
n 0
lesz
.
82
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k I.
•V
ezér
lési
szer
keze
teke
t(co
ntro
l stru
ctur
e) g
yakr
an h
aszn
álun
k a
prog
ram
ozás
sorá
n az
uta
sítá
sok
végr
ehaj
tási
sorr
endj
ének
mód
osítá
sára
.•
A p
aran
csok
at a
shel
l ala
pese
tben
szek
venc
iális
an (t
erm
észe
tes s
orre
ndbe
n)
hajtj
a vé
gre.
•A
köv
etke
ző k
onst
rukc
iókn
ál –
pár k
ivét
elle
l –a
pont
osve
ssző
kre
(;) c
sak
akko
r van
szük
ség,
ha
az e
lvál
aszt
ott u
tasí
tásr
észe
ket u
gyan
abba
a so
rba
írnán
k.•
for
NÉV
in
LISTA;
do
PARANCSLISTA;
done
:–
A NÉV
nevű
kör
nyez
eti v
álto
zó (m
int c
iklu
svál
tozó
) sor
ban
felv
eszi
LISTA
elem
eine
k ér
téké
t, m
iköz
ben
min
den
alka
lom
mal
vég
reha
jtódi
k a PARANCSLISTA
(dis
zkré
t ism
étlé
ses v
ezér
lés)
.–
A LISTA
tets
zőle
ges s
zöve
ges é
rtéke
k lis
tája
, aho
l az
elem
eket
sz
óköz
ök (s
zóha
táro
lók)
tago
lják.
Tar
talm
azha
t par
ancs
-, vá
ltozó
-, pa
ram
éter
-és a
ritm
etik
ai-b
ehel
yette
síté
st, i
ll. m
inta
illes
ztő
kar
akte
rt is
.
83
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k II
.
•for
((KIF1;KIF2;KIF3));
do
PARANCSLISTA;
done
:–
Telje
sen
úgy
műk
ödik
, min
t a C
pro
gram
ozás
i nye
lv h
ason
ló v
ezér
lési
sz
erke
zete
(szá
mlá
láso
s ism
étlé
ses v
ezér
lés)
. Elő
ször
KIF1
(kez
deti
érté
kadá
s) le
sz k
iérté
kelv
e, m
ajd
köve
tkez
nek
az it
erác
iók.
Ha KIF2
(kilé
pési
felté
tel)
érté
ke n
emzé
rus (
igaz
), a PARANCSLISTA
egys
zer
végr
ehaj
tódi
k, m
ajd KIF3
(cik
lusv
álto
zó m
ódos
ítása
) is k
i les
z ér
téke
lve.
Utá
na is
mét
KIF2
érté
kétő
l füg
gően
vag
y új
iter
áció
kez
dődi
k (h
a ne
mzé
rus)
, vag
y be
feje
ződi
k a
végr
ehaj
tás (
ha 0
).–
A h
árom
KIF
egy-
egy
aritm
etik
ai k
ifeje
zés (
ld. $((
…))
) leh
et, n
em
pedi
g fe
ltéte
les k
ifeje
zés!
Enn
ek m
egfe
lelő
en a
C n
yelv
műv
elet
eit
hasz
nálh
atju
k, k
örny
ezet
i vál
tozó
k is
elő
ford
ulha
tnak
(aká
r $né
lkül
is),
szók
özök
re p
edig
nin
cs sz
üksé
g. A
kife
jezé
seke
t tag
oló
pont
osve
ssző
k (;
) kiír
ása
köte
lező
! A k
ifeje
zése
ket n
em fo
ntos
a $((
és ))
jele
kkel
kö
zrez
árni
.–
Bár
mel
yik
kife
jezé
s elh
agyá
sa e
seté
n an
nak
érté
ke 1
-nek
szám
ít.
84
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k II
I.
•while
FELTÉTEL;
do
PARANCSLISTA;
done
:–
A PARANCSLISTA
ism
étel
t vég
reha
jtása
add
ig, a
míg
a FELTÉTEL
igaz
(elő
felté
tele
s ism
étlé
ses v
ezér
lés)
. A v
égre
hajtá
s akk
or fe
jező
dik
be,
ha a
FELTÉTEL
ham
is.
–A
FELTÉTEL
tets
zőle
ges p
aran
cs, a
mel
y ki
lépé
si st
átus
zába
n je
lzi e
gy
felté
tel i
gazs
ágér
téké
t (pl
. test
). Bőv
ebbe
n: „
Felté
tele
s kife
jezé
sek”
.•
until
FELTÉTEL;
do
PARANCSLISTA;
done
: A while
elle
ntét
e, a
zaz
a PARANCSLISTA
végr
ehaj
tása
akk
or
feje
ződi
k be
, ha
a FELTÉTEL
igaz
. Vig
yáza
t, ez
is e
lőfe
ltéte
les v
ezér
lés!
•break
, continue
: Kilé
pés a
cik
lusb
ól, i
ll. rá
téré
s a c
iklu
s köv
etke
ző
iterá
ciój
ára
(for
, while
és until
eset
én h
aszn
álha
tók)
. Min
dig
az ő
ket
körb
evevő
legb
első
cik
lusr
avo
natk
ozna
k!
85
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k IV
.
•if
FELTÉTEL1;
then
PARANCSLISTA1;
elif
FELTÉTEL2;
then
PARANCSLISTA2;
… else
PARANCSLISTA0;
fi
:–
Egys
zere
s vag
y tö
bbsz
örös
szel
ekci
ós v
ezér
lést
val
ósít
meg
. Ha
FELTÉTEL1
igaz
, akk
or PARANCSLISTA1
végr
ehaj
tódi
k. K
ülön
ben,
ha
FELTÉTEL2
igaz
, akk
or PARANCSLISTA2
hajtó
dik
végr
e. É
s így
to
vább
a tö
bbi f
elté
tel e
seté
n is
. Vég
ül, h
a m
inde
gyik
felté
tel h
amis
vol
t, ak
kor PARANCSLISTA0
lesz
vég
reha
jtva.
–Te
rmés
zete
sen
sem
az else
ág, s
em a
z elif
ágak
meg
adás
a ne
m
köte
lező
.–
Felté
tele
k: m
int a
while
és until
cikl
usok
ese
tén.
86
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k V
.
•case
SZÓ
in
MINTA1)
PARANCSLISTA1;;
MINTA2)
PARANCSLISTA2;;
… *)
PARANCSLISTA0;;
esac
:–
Eset
szét
vála
sztá
sos s
zele
kció
s vez
érlé
st v
alós
ít m
eg. H
a MINTA1
illes
zked
ik SZÓ
-ra,
akk
or PARANCSLISTA1
végr
ehaj
tódi
k. K
ülön
ben,
ha
MINTA2
illes
zked
ik SZÓ
-ra,
akk
or PARANCSLISTA2
hajtó
dik
végr
e.
És íg
y to
vább
a tö
bbi m
inta
ese
tén
is. V
égül
, ha
egyi
k m
inta
sem
illes
zked
ett,
akko
r PARANCSLISTA0
lesz
vég
reha
jtva
(ezt
az
eset
et n
em
font
os m
egad
ni).
A d
upla
pon
tosv
esszők
(;;
) kiír
ása
köte
lező
!–
A SZÓ
tets
zőle
ges s
zöve
ges é
rték,
de
csak
egy
etle
n sz
óle
het.
Tarta
lmaz
hat p
aran
cs-,
válto
zó-,
para
mét
er-é
s arit
met
ikai
-be
hely
ette
síté
st is
.
87
Vez
érlé
si sz
erke
zete
k V
I.
–A
min
ták
az á
llom
ányn
evek
meg
adás
ához
has
znál
t min
taill
esztő
kara
kter
eket
is ta
rtalm
azha
tják.
Töb
b m
inta
öss
zeka
pcso
lhat
ó a |
jelle
l, am
i itt
logi
kai M
EGEN
GED
Ő V
AG
Y-o
t jel
ez, n
em p
edig
cső
veze
téke
t.–
Font
os, h
ogy
az il
lesz
kedé
s viz
sgál
ata
az e
gyes
ese
tek
sorr
endj
ében
tö
rténi
k, to
vább
á cs
ak a
lege
lső
illes
zkedő
eset
par
ancs
listá
ja le
sz
végr
ehaj
tva!
Ebből
köv
etke
zik,
hog
y a
C p
rogr
amoz
ási n
yelv
switch
szer
keze
tétő
l elté
rően
a p
aran
cslis
tákb
an n
em k
ell a
lkal
maz
nia break
para
ncso
t (fő
leg,
hog
y az
csa
k ci
klus
on b
elül
lenn
e ha
szná
lhat
ó)!
•exit
SZÁM
:–
A k
oráb
ban
már
több
ször
bem
utat
ott exit
para
ncs a
lkal
maz
ható
a
scrip
tből
val
ó ki
lépé
sre
is.
–A
SZÁM
itt is
a k
ilépé
si st
átus
z m
egkí
vánt
érté
ke le
het.
–ig
azáb
ól n
em v
ezér
lési
szer
keze
t, ha
nem
vez
érlő
para
ncs
88
Reg
ulár
is k
ifeje
zése
k
•So
k pr
ogra
m (fől
eg szűrők
) has
znál
min
taill
eszt
ést (
patte
rn m
atch
ing)
, m
inta
kere
sést
(pat
tern
scan
ning
) és m
inta
feld
olgo
zást
(pat
tern
pro
cess
ing)
. Ily
en e
sete
kben
a –
legt
öbbs
zör s
zöve
ges –
bem
enet
i ada
tok
azon
rész
ével
fo
g do
lgoz
ni a
pro
gram
, am
ely
egy
meg
adot
t min
tána
k m
egfe
lel,
azaz
a
min
tára
ille
szke
dik
(vag
y am
ire a
min
ta il
lesz
kedi
k). A
z ily
en k
ompl
ex
min
ták
egyi
k gy
akra
n al
kalm
azot
t for
máj
a a
szab
ályo
sava
gy r
egul
áris
ki
feje
zés(
regu
lar e
xpre
ssio
n, re
gexp
, RE)
.•
A re
gulá
ris k
ifeje
zése
kkel
mél
yebb
en a
form
ális
nye
lvek
elm
élet
e(th
eory
of
form
al la
ngua
ges)
fogl
alko
zik.
•V
igyá
zat!
Bár
a fi
lozó
fiáju
k ha
sonl
ó, d
e a
regu
láris
kife
jezé
seke
t nem
sz
abad
öss
zeke
vern
iaz
állo
mán
ynev
ekné
l has
znál
ható
min
tákk
al é
s m
inta
illes
ztő
kara
kter
ekke
l! O
tt eg
y lé
tező
állo
mán
y/kö
nyvt
ár n
evét
adj
uk
meg
, itt
visz
ont e
gy sz
öveg
val
amel
y ré
szét
vál
aszt
juk
ki. R
áadá
sul
ugya
nazo
n ka
rakt
erek
nek
itt m
ás a
jele
ntés
e.
89
A re
gulá
ris k
ifeje
zése
k tu
lajd
onsá
gai
•Le
írás:
man 7 regex
, man grep
, info grep
, man awk
/gawk
, info gawk
•Eg
y re
gulá
ris k
ifeje
zés a
szöv
egne
k m
indi
g a
legk
oráb
ban
elke
zdődő,
és
ezen
bel
ül a
legh
ossz
abb
rész
ére
illes
zked
ik. E
z a
rész
kife
jezé
sekr
e is
igaz
. A
z ill
eszk
edő
rész
a sz
öveg
en b
elül
bár
hol–
akár
egy
szó
bels
ejéb
en is
–előf
ordu
lhat
, kiv
éve
néhá
ny e
sete
t (pl
. ^és
$, l
d. k
övet
kező
dia
).•
Ala
pese
tben
a k
isbe
tűk
és n
agyb
etűk
kül
önbö
zőne
k sz
ámíta
nak
illes
ztés
kor.
•A
regu
láris
kife
jezé
sekb
en n
éhán
y ka
rakt
erne
k sp
eciá
lis je
lent
ése
van.
M
ivel
eze
k kö
zül s
okat
a sh
ell i
s spe
ciál
isan
kez
el, í
gy a
par
ancs
sorb
an
meg
adot
t reg
ulár
is k
ifeje
zést
érd
emes
apo
sztró
fok
közé
zár
ni.
•A
regu
láris
kife
jezé
sek
nem
„m
inde
nhat
óak”
, nem
lehe
t vel
ük m
inde
n fe
ltéte
lt le
írni!
Így
pl. b
elát
ható
, hog
y ne
m lé
tezi
k ol
yan
regu
láris
kife
jezé
s, am
ely
csak
oly
an sz
öveg
re il
lesz
kedi
k, a
mel
y po
ntos
an N
db „
a” b
etűt
és
ugya
ncsa
k N
db „
b” b
etűt
tarta
lmaz
, min
den
pozi
tív N
-re.
(Egy
kon
krét
Nes
etén
egy
bor
zasz
tó h
ossz
ú re
gulá
ris k
ifeje
zést
ugy
an m
eg le
heta
dni,
de a
z ál
talá
nos e
setb
en e
z ne
m le
hets
éges
.)
90
A re
gulá
ris k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
I.
•El
emi k
ifeje
zése
k (a
tom
ok):
–(KIF)
: cso
porto
sítá
s (műv
elet
i sor
rend
felü
lbírá
lása
), KIF
-re
illes
zked
ik–()
: az
üres
szór
a ill
eszk
edik
–[HALMAZ]
: A h
alm
az b
árm
ely
kara
kter
ének
egy
pél
dány
ára
illes
zked
ik. A
hal
maz
t a k
arak
tere
k eg
ymás
mel
lé ír
ásáv
al a
dhat
juk
meg
.–[ELSŐ-UTOLSÓ]
: min
t elő
bb, d
e itt
egy
tarto
mán
yt a
dunk
meg
–[^HALMAZ]
: a h
alm
azba
n ne
m sz
erep
lőbá
rmel
y ka
rakt
er e
gy
péld
ányá
ra il
lesz
kedi
k (a
sortö
rést
kiv
éve)
–.
: bár
mily
en k
arak
ter e
gy p
éldá
nyár
a ill
eszk
edik
(a so
rtöré
st k
ivév
e)–^
: a so
r ele
jére
ille
szke
dik
–$
: a so
r vég
ére
illes
zked
ik–\KARAKTER
: a \
után
írt s
peci
ális
jele
ntésű
kara
kter
t köz
önsé
gesk
ént
keze
li–KARAKTER
: bár
mel
y kö
zöns
éges
kar
akte
r saj
át m
aga
egy
péld
ányá
ra
illes
zked
ik
91
A re
gulá
ris k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
II.
•Ö
ssze
tett
kife
jezé
sek:
–KIF1KIF2
(két
kife
jezé
s egy
más
mel
lé ír
ása)
: Öss
zefű
zés,
konk
aten
áció
(con
cate
natio
n). O
lyan
szöv
egre
ille
szke
dik,
am
elyn
ek e
lső
fele
KIF1-r
e,
más
odik
fele
KIF2-r
e ill
eszk
edik
. Töb
b ki
feje
zést
is ö
ssze
fűzh
etün
k.–KIF1|KIF2|
…: L
ogik
ai M
EGEN
GED
Ő V
AG
Y (d
iszj
unkc
ió),
alte
rnác
ió(a
ltern
atio
n). O
lyan
szöv
egre
ille
szke
dik,
am
ely
lega
lább
az
egyi
k ki
feje
zésr
e (a
ltern
atív
ára)
ille
szke
dik.
–is
mét
elt i
llesz
tés,
ism
étlé
sszá
m m
egad
ása,
iter
áció
(rep
etiti
on, i
tera
tion)
:KIF*
: KIF
akár
hány
egy
más
t köv
ető
péld
ányá
ra il
lesz
kedi
k (0
is)
KIF+
: KIF
lega
lább
1 e
gym
ást k
övető
péld
ányá
ra il
lesz
kedi
kKIF?
: KIF
0 va
gy 1
pél
dány
ára
illes
zked
ik (a
zaz KIF
opci
onál
is)
KIF{I}
: KIF
pont
osan
Ieg
ymás
t köv
ető
péld
ányá
ra il
lesz
kedi
kKIF{I,}
: KIF
lega
lább
Ieg
ymás
t köv
ető
péld
ányá
ra il
lesz
kedi
kKIF{I,J}
: min
t elő
bb, d
e le
gfel
jebb
Jpé
ldán
yra
illes
zked
ik (I
≤J
)–
Műv
elet
i erő
sség
csö
kkenő
sorr
endb
en: i
terá
ció,
kon
kate
náci
ó, a
ltern
áció
92
A grep
szűrő
I.
•grep ’REGKIF’
ÁLLOMÁNY(OK)
:–
leírá
s: man grep
, info grep
–K
iírja
a m
egad
ott á
llom
ány(
ok) m
inda
zon
sora
it, a
mel
yek
illes
zked
nek
a REGKIF
regu
láris
kife
jezé
sre.
Szű
rőne
k te
kint
hető
.–
A k
oráb
ban
említ
ette
k m
iatt
az a
posz
trófo
k ki
írása
ajá
nlot
t.–
Ha
nem
adu
nk m
eg á
llom
ányt
, akk
or a
szab
vány
os b
emen
etrő
l olv
as.
–-c
: Az
illes
zkedő
soro
k ta
rtalm
a he
lyet
t csa
k az
ok d
arab
szám
a je
leni
k m
eg. A
-v
opci
ó es
etén
a n
em il
lesz
kedő
soro
k sz
áma
íródi
k ki
.–-E
: Tel
jes é
rtékű
, kibőv
ített
(ext
ende
d) k
ifeje
zése
k ha
szná
lata
. Ha
ezt
elha
gyju
k, a
kkor
a re
gulá
ris k
ifeje
zése
knek
egy
rége
bbi v
álto
zatá
t kel
l m
egad
nunk
. Ez
utób
bi je
lentős
en e
ltér a
kor
ábba
n be
mut
atot
tól!
–-e
’REGKIF’
: Akk
or k
ell h
aszn
álni
, ha
a re
gulá
ris k
ifeje
zés -
jelle
l ke
zdőd
ik. K
özve
tlenü
l a REGKIF
előt
t kel
l álln
ia!
–-F
: REGKIF
-ben
min
den
kara
kter
t köz
önsé
gesk
ént é
rtelm
ez–-f
KIFFÁJL
: KIFFÁJL
min
den
sorá
t egy
-egy
REGKIF
-nek
teki
nti.
Ilyen
kor a
bár
mel
yik
kife
jezé
sre
illes
zkedő
soro
k je
lenn
ek m
eg.
93
A grep
szűrő
II.
–-i
: a k
isbe
tűke
t és a
nag
ybetűk
et a
zono
snak
teki
nti
–-n
: az
illes
zkedő
soro
k ta
rtalm
a el
é a
sors
zám
ukat
is k
iírja
–-o
: a so
rokb
ól c
sak
az il
lesz
kedő
rész
t jel
eníti
meg
–-R
, -r
: Ha
köny
vtár
at a
dtun
k m
eg, a
kkor
a k
eres
és a
z al
köny
vára
kban
és
azo
k te
ljes t
arta
lmáb
an tö
rténi
k (r
ekur
zív
kere
sés)
.–-v
: ille
szke
dés h
elye
tt ne
m-il
lesz
kedé
st v
izsg
ál (i
nver
zió)
–-w
: Csa
k ol
yan
sort
ír ki
, am
elyb
en le
galá
bb e
gy e
gész
szó
(nem
csak
eg
y ré
szle
t) ill
eszk
edik
a re
gulá
ris k
ifeje
zésr
e.•
egrep
, fgrep
: a grep -E
ill. grep -F
para
nccs
al e
kviv
alen
sek
•A
gya
korla
tban
a -E
opci
ó va
gy a
vel
e ek
viva
lens
egrep
para
ncs
hasz
nála
ta a
jánl
ott!
Ha
nem
így
tenn
énk,
veg
yük
figye
lem
be, h
ogy
ezek
né
lkül
a re
gulá
ris k
ifeje
zése
knek
egy
rége
bbi (
basi
c) v
álto
zatá
tkel
l ha
szná
lnun
k, a
hol p
l. a (
és )
közö
nség
es k
arak
tere
k, a
cso
porto
sítá
sra
pedi
g a \(
és \)
jelö
lése
k sz
olgá
lnak
(teh
át a
kor
ábba
n lá
totth
oz k
épes
t po
nt fo
rdítv
a műk
ödne
k). U
gyan
ez é
rvén
yes a
{, }
, |, ?
és +
kara
kter
ekre
is
.
94
Az awk
szűrő
•awk
’PROGRAM’
ÁLLOMÁNY(OK)
:–
leírá
s: man awk
/gawk
, info gawk
–m
inta
kere
ső é
s -fe
ldol
gozó
pro
gram
sajá
t pro
gram
ozás
i nye
lvve
l (A
WK
)–
Sorb
an b
eolv
assa
a b
emen
eti á
llom
ány(
ok) t
arta
lmát
, mik
özbe
n az
AW
K
nyel
ven
írt PROGRAM
-ban
leírt
műv
elet
eket
vég
reha
jtja.
Szi
ntén
szűrő.
–H
a ne
m a
dunk
meg
állo
mán
yt, a
kkor
a sz
abvá
nyos
bem
enet
ről o
lvas
.–
A fo
rrás
prog
ram
szöv
egét
érd
emes
apo
sztró
fok
közé
zár
ni, h
ogy
a be
nne
szer
eplő
kar
akte
reke
t a sh
ell n
e te
kint
se sp
eciá
lisna
k.–-f
PROGFÁJL
: a v
égre
hajta
ndó
prog
ram
ot PROGFÁJL
-ból
olv
assa
•gawk
: Az
ered
eti awk
prog
ram
GN
U v
álto
zata
, GN
U/L
inux
ala
tt ez
t ha
szná
lhat
juk.
Jóva
l töb
bet t
ud e
lődj
énél
.•
#! /bin/awk -f
: Ha
az A
WK
forr
áspr
ogra
mot
állo
mán
yban
táro
ljuk
el,
az á
llom
ány
első
sorá
ba e
zt a
meg
jegy
zést
(par
ancs
érte
lmező
fejlé
cet)
írjuk
, va
lam
int f
utta
that
óvá
tess
zük
az á
llom
ányt
, akk
or a
z A
WK
pro
gram
ot a
sh
ell s
crip
tek
min
tájá
ra a
./PROGFÁJL
ÁLLOMÁNY(OK)
para
nccs
al is
le
futta
that
juk.
95
Az
AW
K fo
rrás
prog
ram
felé
píté
se I.
•M
inde
n A
WK
forr
áspr
ogra
m sz
abál
yok
(rul
e) so
roza
ta. M
inde
n sz
abál
y ta
rtalm
azha
t egy
min
tát(
patte
rn) é
s egy
hoz
zá ta
rtozó
tevé
keny
sége
tava
gy
akci
ót(a
ctio
n). A
z ak
ciót
kül
önfé
le u
tasí
táso
kból
(sta
tem
ent)
állít
hatju
k ös
sze.
•A
szab
ályo
k al
akja
: MINTA{AKCIÓ}
•A
szab
ályo
kat e
gym
ástó
l sor
töré
ssel
vag
y po
ntos
vess
zőve
l leh
et e
lvál
aszt
ani
(ld. k
övet
kező
dia
).•
A fe
ldol
gozá
s sor
án a
bem
enet
tarta
lmát
rek
ordo
kra
(rec
ord)
bon
tja, e
zek
alap
eset
ben
a be
men
et so
rai l
eszn
ek. A
reko
rdok
at sz
inté
n to
vább
ontja
m
ezők
re(f
ield
), am
iket
ala
pese
tben
az
illető
sor s
zava
i kép
vise
lnek
.•
A b
emen
et fe
ldol
gozá
sa re
kord
onké
nt tö
rténi
k. M
inde
n re
kord
ot m
egpr
óbál
ill
eszt
eni s
orba
n az
öss
zes s
zabá
ly m
intá
jára
, az
első
szab
ályt
ól k
ezdv
e. H
a a
reko
rd il
lesz
kede
tt eg
y sz
abál
y m
intá
jára
, akk
or v
égre
hajtó
dik
aho
zzá
tarto
zó a
kció
. Vég
ül a
z ös
szes
szab
ály
elle
nőrz
ése
után
ráté
r a k
övet
kező
re
kord
feld
olgo
zásá
ra.
•A
szab
ályo
k so
rren
dje
font
os, h
isze
n a
min
tákr
a va
ló il
lesz
kedé
selle
nőrz
ése,
s í
gy a
z ak
ciók
vég
reha
jtásá
nak
sorr
endj
e et
től f
ügg!
96
Az
AW
K fo
rrás
prog
ram
felé
píté
se II
.
•H
iány
zó m
inta
ese
tén
az il
lető
akc
ió m
inde
n re
kord
ese
tén
lefu
t.•
A sz
abál
yokb
ól a
z ak
ciót
is e
l leh
et h
agyn
i a k
apcs
os z
árój
elek
kel e
gyüt
t. A
hi
ányz
ó ak
ció
ekvi
vale
ns a
{print}
akci
óval
, am
i kiír
ja a
z eg
ész
reko
rd
tarta
lmát
(ld.
későb
b).
•V
igyá
zat!
A {}
páro
s az
üres
akc
iót j
elöl
i, te
hát n
em e
gyez
ik m
egaz
elő
bb
említ
ett e
sette
l (ti.
az
akci
ó el
hagy
ásáv
al)!
•B
árm
ely
min
tát v
agy
utas
ítást
foly
tath
atju
k a
köve
tkező
sorb
an, h
a az
ak
tuál
is so
rt a \
jelle
l zár
juk.
•A
z ak
ciók
uta
sítá
slis
tája
aká
r töb
b so
rból
is á
llhat
. Egy
sorb
a tö
bb u
tasí
tást
is
írhat
unk,
ha ők
et p
onto
sves
szőv
el (;
) vál
aszt
juk
el e
gym
ástó
l. H
ason
lóan
, a
pont
osve
ssző
has
znál
atáv
al tö
bb sz
abál
yt is
írha
tunk
egy
sorb
a.•
Szók
özök
et é
s tab
ulát
orok
at te
tszé
s sze
rint h
aszn
álha
tunk
a műv
elet
i jel
ek,
oper
andu
sok,
uta
sítá
sok,
par
amét
erek
, stb
. köz
ött.
Üre
s sor
ok sz
inté
n m
egen
gede
ttek.
•#
: A so
r vég
éig
tartó
meg
jegy
zés(
com
men
t) ke
zdet
ét je
lzi.
•A
z A
WK
is k
ülön
bség
et te
sz a
kis
betű
k és
nag
ybetűk
köz
ött!
97
Az
AW
K m
intá
k fe
lépí
tése
I.
•M
inde
n m
inta
egy
logi
kai f
elté
telt
foga
lmaz
meg
. Ha
a fe
ltéte
l tel
jesü
l egy
ko
nkré
t rek
ord
eset
én, a
kkor
azt
mon
djuk
, hog
y a
reko
rd il
lesz
kedi
k a
min
tára
. Fon
tos,
hogy
oly
an fe
ltéte
lt is
meg
foga
lmaz
hatu
nk, a
mel
y ne
m
(vag
y ne
mcs
ak) a
reko
rd ta
rtalm
ától
függ
, han
em p
l. va
lam
ely
válto
zótó
l!•
Elem
i min
ták:
–(MINTA)
: cso
porto
sítá
s (műv
elet
i sor
rend
felü
lbírá
lása
), MINTÁ
-ra
illes
zked
ik–!MINTA
: log
ikai
taga
dás (
negá
ció)
–/REGKIF/
: iga
z, h
a az
egé
sz re
kord
ille
szke
dik
a re
gulá
ris k
ifeje
zésr
e–KIF~/REGKIF/
: iga
z, h
a a KIF
kife
jezé
s (ld
. későb
b) m
int s
zöve
g ill
eszk
edik
a re
gulá
ris k
ifeje
zésr
e–KIF!~/REGKIF/
: iga
z, h
a a
kife
jezé
s nem
ille
szke
dik
a REGKIF
-re
–re
láci
ós k
ifeje
zése
k: te
tsző
lege
s kife
jezé
s, am
ely
relá
ciós
jele
t tar
talm
az–BEGIN
: csa
k a
bem
enet
feld
olgo
zása
elő
tt te
ljesü
l (ld
. köv
etke
ző d
ia)
–END
: csa
k a
bem
enet
feld
olgo
zása
utá
n te
ljesü
l (ld
. köv
etke
ző d
ia)
98
Az
AW
K m
intá
k fe
lépí
tése
II.
•Ö
ssze
tett
min
ták:
–MINTA1&&MINTA2: l
ogik
ai É
S (k
onju
nkci
ó)–MINTA1||MINTA2: l
ogik
ai M
EGEN
GED
Ő V
AG
Y (d
iszj
unkc
ió)
–MINTA1,MINTA2: R
ekor
dok
tarto
mán
yára
ille
szke
dik,
kez
dve
egy
olya
n re
kord
dal,
amel
y MINTA1-r
e ill
eszk
edik
, egé
szen
egy
oly
an
reko
rdig
, am
ely MINTA2-r
e ill
eszk
edik
. Nem
kom
biná
lhat
ó se
mm
ilyen
m
ás m
intá
val!
•A
BEGIN
és END
min
tákh
oz m
indi
g m
eg k
ell a
dni a
z ak
ciót
is! T
ováb
bá
ezek
a sp
eciá
lis m
intá
k ne
m k
ombi
nálh
atók
sem
mily
en m
ás m
intá
val,
vala
min
t nem
alk
alm
azha
tó rá
juk
a cs
opor
tosí
tás é
s a n
egác
ió se
m!
•A
BEGIN
min
táho
z ta
rtozó
akc
ió p
onto
san
egys
zerh
ajtó
dik
végr
e,
még
pedi
g a
lege
lső
bem
enet
i rek
ord
feld
olgo
zása
elő
tt. E
z ak
kor i
s így
tö
rténi
k, h
a tö
bb b
emen
eti á
llom
ányt
adt
unk
meg
.•
Has
onló
an, a
z END
min
táho
z ta
rtozó
akc
ió is
pon
tosa
n eg
ysze
r, az
uto
lsó
bem
enet
i rek
ord
feld
olgo
zása
utá
n ha
jtódi
k vé
gre.
Ezt
az awk
prog
ram
be
feje
ződé
se k
övet
i.
99
Kon
stan
sok
hasz
nála
ta a
z A
WK
-ban
•Sz
ámav
agy
num
erik
usko
nsta
nsok
(num
eric
con
stan
t):–
egés
z sz
ámok
(pl. 12
)–
való
s tör
tszá
mok
tize
desp
ontta
l (pl
. 25.3
)–
egés
z va
gy v
alós
szám
hat
vány
kite
vőve
l (pl
. 1.234e+2
=123.4
)•
Szöv
eges
avag
y sz
trin
g ko
nsta
nsok
(stri
ng c
onst
ant):
–”SZÖVEG”
–””
: üre
s szt
ring
(0 k
arak
ter h
ossz
úság
ú sz
öveg
)–
A sz
öveg
ben
a \
spec
iális
(az
ún. e
scap
e-ka
rakt
er),
így
hasz
nálh
atók
pl.
a kö
vetk
ező
esca
pe-s
zekv
enci
ák: \\
(köz
önsé
ges \
), \”
(köz
önsé
ges
idézőj
el), \n
(sor
töré
s), \t
(tabu
láto
r).
•K
onst
ans r
egul
áris
kife
jezé
sek
(reg
ular
exp
ress
ion
cons
tant
):–/REGKIF/
–A
regu
láris
kife
jezé
sen
belü
l a \
spec
iális
, így
has
znál
ható
k a \\
(köz
önsé
ges \
) és \
/(k
özön
sége
s /) k
arak
terp
áros
ok.
100
Vál
tozó
k ha
szná
lata
az
AW
K-b
an I.
•A
z A
WK
-ban
a v
álto
zók
élet
tarta
ma
dina
mik
us: a
z el
ső h
aszn
álat
kor
auto
mat
ikus
an lé
trejö
nnek
(nem
kel
l őke
t dek
lará
lni).
•A
vál
tozó
k ne
ve b
etűk
et, s
zám
okat
és a
láhú
zásj
elet
(_) t
arta
lmaz
hat,
és n
em
kezdőd
het s
zám
jegg
yel.
•V
álto
zók
típus
ai:
–nu
mer
ikus
vál
tozó
k (v
alós
szám
okat
táro
lnak
)–
szöv
eges
vál
tozó
k av
agy
sztri
ngek
(stri
ng)
–eg
ydim
enzi
ós tö
mbö
k (ld
. későb
b)•
A tö
mbö
ket k
ivév
e m
inde
n vá
ltozó
típu
sa d
inam
ikus
, aza
z a
hasz
nála
ttól
függőe
n vá
ltozi
k! E
z a
töm
bele
mek
re is
von
atko
zik
(ld. k
ésőb
b).
•Eg
y vá
ltozó
típu
sát n
em le
hett
ömbről
num
erik
usra
vag
y sz
tring
re
válto
ztat
ni, é
s vis
zont
!•
A v
álto
zók
érté
két a
z awk
auto
mat
ikus
an k
onve
rtálja
szám
má
vagy
sz
öveg
gé, s
zint
én a
has
znál
ati m
ódtó
l (műv
elet
től,
függ
vény
től)
függőe
n. H
a a
szöv
eget
nem
lehe
t szá
mm
á ko
nver
táln
i (m
ert n
em e
gy é
rvén
yes a
lakú
sz
ámot
tarta
lmaz
), nu
llát k
apun
k.
101
Vál
tozó
k ha
szná
lata
az
AW
K-b
an II
.
•M
anuá
lis k
onve
rzió
:–
szöv
egbő
l szá
m: a
djun
k ho
zzá 0
-t–
szám
ból s
zöve
g: fű
zzük
hoz
zá a
z ür
es sz
tring
et (””
)•
NÉV=ÉRTÉK
:–
Érté
kadá
s egy
léte
ző v
álto
zóna
k, v
agy
új v
álto
zó lé
treho
zása
. A v
álto
zó
típus
a ÉRTÉK
típus
a le
sz.
–A
C p
rogr
amoz
ási n
yelv
egy
éb é
rtéka
dó, n
övelő
és c
sökk
entő
műv
elet
ei
is h
aszn
álha
tók
(ld. k
ésőb
b).
–A
z ÉRTÉK
term
észe
tese
n ne
mcs
ak k
onst
ans,
hane
m k
ifeje
zés i
s leh
et.
–Tö
bbsz
örös
érté
kadá
s (NÉV1=NÉV2=ÉRTÉK
) is m
egen
gede
tt.•
NÉV
:–
a vá
ltozó
akt
uális
érté
két j
elöl
i–
Def
iniá
latla
n (ti
. am
elyi
knek
edd
ig n
em a
dtun
k ér
téke
t) vá
ltozó
érté
ke a
z ür
es sz
tring
(””
) ill.
0.
102
Az
AW
K b
eépí
tett
válto
zói I
.
•A
z awk
prog
ram
indu
lása
kor m
ár lé
tezi
k jó
néhá
ny k
ülön
lege
s, be
építe
tt
válto
zó(b
uilt-
in v
aria
ble)
. Eze
k ne
ve e
gysé
gese
n cs
upa
nagy
betű
ből á
ll, é
s ta
rtalm
uk e
gyré
szt a
felh
aszn
álón
ak sz
óló
font
os in
form
áció
kat h
ordo
z,
más
rész
t ném
elyi
kük
az awk
prog
ram
műk
ödés
ét il
l. a
bem
enet
fe
ldol
gozá
sána
k m
ódjá
t vez
érli.
•FILENAME
: Az
aktu
ális
bem
enet
i állo
mán
y ne
ve, i
ll. -
a sz
abvá
nyos
be
men
et e
seté
n. A
BEGIN
min
ta a
kció
ján
belü
l def
iniá
latla
n.•
FNR
: az
aktu
ális
reko
rd so
rszá
ma
az a
ktuá
lis b
emen
eti á
llom
ányo
n be
lül
•FS
: bem
enet
i mezőh
atár
oló
kara
kter
(inp
ut fi
eld
sepa
rato
r, ld
. későb
b),
kezd
etbe
n a
szók
öz•
IGNORECASE
: Ha
érté
ke n
emzé
rus,
akko
r a sz
tring
ek ö
ssze
haso
nlítá
sa il
l. a
regu
láris
kife
jezé
sek
illes
ztés
e ne
m k
ülön
bözt
eti m
eg a
kis
betű
ket a
na
gyok
tól.
Ala
pese
tben
érté
ke d
efin
iála
tlan
(eff
ektív
e nu
lla).
•NF
: az
aktu
ális
reko
rd m
ezői
nek
szám
a (n
umbe
r of f
ield
s)•
NR
: Az
aktu
ális
reko
rd so
rszá
ma
az e
ddig
feld
olgo
zott
bem
enet
teki
ntet
ében
. Eg
y be
men
eti á
llom
ány
ill. a
szab
vány
os b
emen
et e
seté
n eg
yenlő
az FNR
-re
l.
103
Az
AW
K b
eépí
tett
válto
zói I
I.
•OFS
: Kim
enet
i mezőh
atár
oló
(out
put f
ield
sepa
rato
r, ld
. későb
b),
kezd
etbe
n a
szók
öz. É
rtéke
tets
zőle
ges s
zöve
g le
het,
nem
csak
egy
kara
kter
.•
ORS
: Kim
enet
i rek
ordh
atár
oló
(out
put r
ecor
d se
para
tor,
ld. k
ésőb
b),
kezd
etbe
n a
sortö
rés.
Ez is
tets
zőle
ges s
zöve
get t
arta
lmaz
hat.
•RS
: bem
enet
i rek
ordh
atár
oló
kara
kter
(inp
ut re
cord
sepa
rato
r, ld
. későb
b),
kezd
etbe
n a
sortö
rés
104
Töm
bök
hasz
nála
ta a
z A
WK
-ban
I.
•Le
hető
ség
van
egyd
imen
ziós
töm
bök
(vek
toro
k) h
aszn
álat
ára
is. F
onto
s, ho
gy a
töm
b m
éret
ét n
em k
elle
lőre
lerö
gzíte
ni, t
ováb
bá a
töm
bele
mek
in
dexe
tets
zőle
ges s
zöve
gle
het (
a sz
ámok
at is
szöv
eggé
kon
vertá
lja)!
Az
ilyen
töm
böke
t ass
zoci
atív
töm
bökn
ek(a
ssoc
iativ
e ar
ray)
nev
ezik
.•
A tö
mbö
k ne
vét a
vál
tozó
neve
k m
intá
jára
adh
atju
k m
eg.
•A
töm
b ve
gyes
en ta
rtalm
azha
t num
erik
us é
s szö
vege
s ele
mek
et is
!•
NÉV[INDEX]=ÉRTÉK
:–
Érté
kadá
s egy
léte
ző tö
mbe
lem
nek,
vag
y új
ele
m b
eszú
rása
. Az
elem
típ
usa ÉRTÉK
típus
a le
sz. A
töm
b is
létre
jön,
ha
még
nem
léte
zett.
–A
C p
rogr
amoz
ási n
yelv
egy
éb é
rtéka
dó, n
övelő
és c
sökk
entő
műv
elet
ei
is h
aszn
álha
tók
(ld. k
ésőb
b).
–A
z INDEX
és a
z ÉRTÉK
kons
tans
és t
etszől
eges
kife
jezé
s is l
ehet
.•
NÉV[INDEX]
:–
a m
egad
ott i
ndexű
töm
bele
m a
ktuá
lis é
rtéké
t jel
öli
–D
efin
iála
tlan
elem
érté
ke a
z ür
es sz
tring
(””
) ill.
0.
105
Töm
bök
hasz
nála
ta a
z A
WK
-ban
II.
•INDEX
in
NÉV
: Ez
a lo
gika
i rel
áció
csa
k ak
kor i
gaz,
ha
a tö
mbn
ek v
an
INDEX
inde
xű e
lem
e. L
ásd
még
: for
, while
, do
…while
, if
utas
ításo
k.•
delete
NÉV[INDEX]
: a m
egad
ott i
ndexű
töm
bele
m k
itörlé
se•
delete
NÉV
: A tö
mb
össz
es e
lem
ének
kitö
rlése
. Vig
yáza
t, a
töm
b to
vább
ra is
léte
zni f
og, c
sak
üres
lesz
!
106
Az
AW
K k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
I.
•A
min
ták
és a
z ut
asítá
sok
meg
adás
ához
has
znál
hatu
nk k
ülön
féle
ki
feje
zése
ket(
expr
essi
on).
Az
ezek
etfe
lépí
tő é
pítő
köve
k: k
onst
anso
k,
válto
zók,
műv
elet
i jel
ek, f
üggv
énye
k, se
gédj
elek
(pl.
záró
jele
k,ve
ssző
).•
(KIF)
: cso
porto
sítá
s (műv
elet
i sor
rend
felü
lbírá
lása
)•
Műv
elet
ek, r
elác
iók:
–A
ritm
etik
a va
lós s
zám
okon
: +(e
lője
l és ö
ssze
adás
is), -
(elő
jel é
s ki
voná
s is)
, ^(h
atvá
nyoz
ás), *
, /, %
(osz
tási
mar
adék
)–
Növ
elés
(inc
rem
ent),
csö
kken
tés (
decr
emen
t): ++
, --
(min
dket
tő p
refix
és
pos
tfix
hasz
nála
tban
is)
–Sz
tring
öss
zefű
zés,
konk
aten
áció
: egy
más
mel
lé ír
ás, i
lletv
e sz
óköz
–M
ező
érté
kéne
k ha
szná
lata
(mezőh
ivat
kozá
s): $KIF
(ld. k
ésőb
b)–
Érté
kadá
s (as
sign
men
t): =
, +=
, -=
, *=
, /=
, %=
, ^=
–Ö
ssze
haso
nlító
relá
ciók
: <, <=
, >, >=
, ==
, !=
–M
inta
illes
ztő
relá
ciók
: KIF~/REGKIF/
, KIF!~/REGKIF/
(ld.
köve
tkező
dia)
–Tö
mbe
lem
léte
zésé
nek
vizs
gála
ta: INDEX
in
NÉV
107
Az
AW
K k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
II.
–Lo
gika
i műv
elet
ek: !
(neg
áció
), &&
(kon
junk
ció)
, ||
(dis
zjun
kció
)–
Felté
tele
s kife
jezé
s: KIF1?KIF2:KIF3
(min
t a C
pro
g. n
yelv
ben)
•A
z ös
szeh
ason
lítás
csa
k ak
kor t
örté
nik
num
erik
usan
, ha
a re
láci
óm
indk
ét
olda
lán
szám
kon
stan
s, nu
mer
ikus
vál
tozó
vag
y m
ezőh
ivat
kozá
s áll.
M
áskü
lönb
en a
z ér
téke
k sz
öveg
esen
(lex
ikog
rafik
usan
, aza
z az
ábé
cé re
ndet
kö
vetv
e) le
szne
k ös
szeh
ason
lítva
!•
A lo
gika
i műv
elet
ek, a
felté
tele
s kife
jezé
s és a
vez
érlé
si sz
erke
zete
k sz
empo
ntjá
ból h
amis
nak
(fal
se) m
inős
ül a
z ür
es sz
tring
(””
) és a
nul
la.
Min
den
más
érté
k ig
azna
k(tr
ue) s
zám
ít.•
A re
láci
ók n
umer
ikus
érté
ke ig
az e
seté
n 1
, kül
önbe
n 0
. Ez
az
össz
ehas
onlít
ó és
min
taill
esztő
relá
ciók
ra, t
ováb
bá a
z in
relá
ciór
a és
a
logi
kai m
űvel
etek
re is
von
atko
zik.
•A
min
taill
esztő
relá
ciók
igaz
ak, h
a a
bal o
ldal
i kife
jezé
s min
t szö
veg
illes
zked
ik (~
) ill.
nem
ille
szke
dik
(!~
) a jo
bb o
ldal
i reg
ulár
is k
ifeje
zésr
e.•
A fe
ltéte
les k
ifeje
zésb
en e
lősz
ör KIF1
lesz
kié
rtéke
lve.
Ha
igaz
, akk
or
KIF2, k
ülön
ben KIF3
lesz
kis
zám
olva
, s ő
k ad
ják
a ki
feje
zés é
rtéké
t is.
108
Az
AW
K k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
III.
•N
umer
ikus
függ
vény
ek:
–Tr
igon
omet
ria: sin(KIF)
, cos(KIF)
–sqrt(KIF)
: nég
yzet
gyök
voná
s–
Expo
nens
, log
aritm
us: exp(KIF)
, log(KIF)
–int(KIF)
: egé
sszé
kon
vertá
lás c
sonk
olás
sal (
trunc
atio
n)•
Szöv
eges
függ
vény
ek:
–index(SZÖVEG,RÉSZ)
: A RÉSZ
szöv
eg le
gelső
előf
ordu
lásá
nak
pozí
ciój
a SZÖVEG
-ben
. Ha
ninc
s ily
en ré
sz, a
kkor
nul
lát a
d vi
ssza
.–length(SZÖVEG)
: a m
egad
ott s
ztrin
g ho
ssza
kar
akte
rekb
en–split(SZÖVEG,TÖMB,HAT)
: SZÖVEG
-et a
HAT
hatá
roló
jel m
enté
n da
rabo
kra
bont
ja, a
dar
abok
at a
meg
adot
t töm
bben
eltá
rolja
, maj
dvi
ssza
adja
a d
arab
ok sz
ámát
. A SZÖVEG
válto
zatla
n m
arad
. A tö
mb
elem
ei a
dar
ab so
rszá
máv
al (p
ont n
élkü
l) le
szne
k in
dexe
lve.
HAT
regu
láris
kife
jezé
s is l
ehet
.
109
Az
AW
K k
ifeje
zése
k fe
lépí
tése
IV.
–substr(SZÖVEG,IND)
: a sz
öveg
IND
sors
zám
ú ka
rakt
erén
kez
dődő
ré
szét
adj
a vi
ssza
–substr(SZÖVEG,IND,HOSSZ)
: min
t elő
bb, d
e le
gfel
jebb
HOSSZ
kara
kter
ből á
lló ré
szt a
d vi
ssza
–tolower(SZÖVEG)
: vis
szaa
dja
a SZÖVEG
kisb
etűs
sé k
onve
rtált
érté
két
–toupper(SZÖVEG)
: vis
szaa
dja
a SZÖVEG
nagy
betű
ssé
konv
ertá
lt ér
téké
t
110
Mezők
elé
rése
az
AW
K-b
an I.
•A
bem
enet
reko
rdok
ra b
ontá
sát,
ill. a
zokn
ak m
ezők
re b
ontá
sát k
étbe
építe
tt vá
ltozó
vez
érli.
Az RS
válto
zó ta
rtalm
a eg
y ka
rakt
er (a
lape
setb
en so
rtöré
s),
ez je
lzi a
reko
rdok
at e
lvál
aszt
ó ka
rakt
ert.
Has
onló
an, a
z FS
válto
zó ta
rtalm
a (a
lape
setb
en sz
óköz
) hat
ároz
za m
eg, m
i hat
árol
ja a
mezők
et a
reko
rdok
on
belü
l. H
a az
FS
érté
ke a
szók
öz (a
lape
set),
akk
or a
mezők
et le
galá
bb e
gy
szók
öz v
agy
tabu
láto
r vál
aszt
ja e
l.•
Az
aktu
ális
reko
rd m
ezői
nek
a sz
ámát
az NF
beép
ített
válto
zó tá
rolja
.•
A m
ezők
típu
sa u
gyan
csak
num
erik
us v
agy
szöv
eges
lehe
t, az
akt
uális
ha
szná
lattó
l füg
gően
. Öss
zeha
sonl
ításk
or a
mezők
tarta
lmát
szám
nak
teki
nti
az awk
, ha
az v
alób
an e
gy é
rvén
yes s
zám
ot ta
rtalm
az, t
ováb
bá h
a a
más
ik
tag
szám
kon
stan
s, nu
mer
ikus
vál
tozó
vag
y m
ezőh
ivat
kozá
s (ld
. köv
etke
ző
dia)
.
111
Mezők
elé
rése
az
AW
K-b
an II
.
•$KIF
:–
Az
aktu
ális
reko
rd m
egad
ott s
orsz
ámú
mezőj
ének
tarta
lma.
Ezt
a je
lölé
st
mezőh
ivat
kozá
snak
(fie
ld re
fere
nce)
nev
ezzü
k.–
Tets
zőle
ges k
ifeje
zést
is h
aszn
álha
tunk
, pl. $(2*3)
a ha
todi
k m
ezőt
je
lzi.
Term
észe
tese
n a
nega
tív é
rtéke
k ne
m m
egen
gede
ttek.
–$NF
: az
aktu
ális
reko
rd u
tols
ó m
ezőj
ének
tarta
lma
–$0
(dol
lárje
l és n
ulla
): az
akt
uális
reko
rd te
ljes t
arta
lma
•$KIF=ÉRTÉK
:–
egy
adot
t mező
–ill
. KIF
= 0
eset
én a
reko
rd –
érté
kéne
k m
ódos
ítása
–H
a $0
tarta
lmát
vál
tozt
atju
k m
eg, a
kkor
min
den
mező
új é
rtéke
t kap
. Ha
visz
ont e
gy m
ező
tarta
lmát
mód
osítj
uk, a
kkor
$0
érté
két a
z awk
újra
építi
oly
mód
on, h
ogy
a m
ezők
et a
z OFS
érté
ke h
atár
olja
maj
d el
.–
Ha KIF
> NF
, akk
or a
mezők
szám
át k
ibőv
íti, é
s NF
-et i
s mód
osítj
a.
Szük
ség
szer
int a
köz
bülső
hely
ekre
új m
ezők
et sz
úr b
e, e
zek
érté
ke a
z ür
es sz
tring
(””
) les
z. V
égül
ped
ig $0
tarta
lmát
is ú
jrasz
ámítj
a az
elő
bb
leírt
mód
on.
112
Az
AW
K a
kció
k fe
lépí
tése
I.
•A
szab
ályo
k ak
ciój
át a
lkot
ó ut
asítá
sok
építő
elem
ei:
–a
korá
bban
már
láto
tt delete
utas
ítás
–ér
téka
dó, n
övelő
és c
sökk
entő
kife
jezé
sek
–ve
zérlé
si sz
erke
zete
k (ld
. len
t)–
egyé
b ut
asítá
sok
(ld. k
övet
kező
dia
)•
{UTASÍTÁSOK}
: öss
zete
tt ut
asítá
s, ut
asítá
sblo
kk/-l
ista
•if (FELTÉTEL)
UTASÍTÁS
else
UTASÍTÁS0: s
zele
kció
s vez
érlé
s•
while (FELTÉTEL)
UTASÍTÁS
: elő
felté
tele
s ism
étlé
ses v
ezér
lés
•do
UTASÍTÁS
while (FELTÉTEL)
: vég
felté
tele
s ism
étlé
ses v
ezér
lés
•for (KIF1;KIF2;KIF3)UTASÍTÁS
: szá
mlá
láso
s ism
étlé
ses v
ezér
lés
•for (INDEX
in
NÉV)
UTASÍTÁS
: Dis
zkré
t ism
étlé
ses v
ezér
lést
va
lósí
t meg
. Az INDEX
válto
zó so
rban
felv
eszi
a NÉV
nevű
töm
b el
emei
nek
inde
xét,
mik
özbe
n a
meg
adot
t uta
sítá
s vég
reha
jtódi
k.
113
Az
AW
K a
kció
k fe
lépí
tése
II.
•break
, continue
: Kilé
pés a
cik
lusb
ól, i
ll. rá
téré
s a c
iklu
s köv
etke
ző
iterá
ciój
ára
(for
, while
és do
…while
eset
én h
aszn
álha
tók)
. Min
dig
az
őket
kör
beve
vő le
gbel
ső c
iklu
sra
vona
tkoz
nak!
•exit
: A b
emen
et fe
ldol
gozá
sána
k az
onna
li be
feje
zése
. Ha
nem
az END
min
ta a
kció
jába
n ha
szná
ljuk,
akk
or a
z es
etle
ges E
ND
min
ta a
kció
ja
végr
ehaj
tódi
k, k
ülön
ben
az awk
rögt
ön b
efej
ezi m
űköd
ését
.•
LISTA
: Kiír
ja a
ves
szőv
el ta
golt
kife
jezé
slis
ta ta
gjai
nak
érté
két,
maj
d az
ORS
tarta
lmát
(ala
pese
tben
egy
sortö
rést
). A
kiír
t érté
kek
közé
az
OFS
tarta
lma
kerü
l (al
apes
etbe
n eg
y sz
óköz
).•
: ekv
ival
ens a
print $0
utas
ításs
al (a
z ak
tuál
is re
kord
telje
s ta
rtalm
át k
iírja
)•
printf
FORMÁTUM,LISTA
: for
máz
ott k
iírat
ás (m
int a
C p
rog.
nye
lvbe
n)•
next
: Azo
nnal
nek
ikez
d a
köve
tkező
bem
enet
i rek
ord
feld
olgo
zásá
hoz,
a
lege
lső
szab
ály
min
tájá
t tes
ztel
ve. H
a ni
ncs t
öbb
reko
rd, a
kkor
az
eset
lege
s END
min
ta a
kció
jáva
l fol
ytat
ja.
114
Proc
essz
ek é
s mun
kafo
lyam
atok
I.
•A
foly
amat
avag
y pr
oces
sz(p
roce
ss) n
em m
ás, m
int e
gy sa
ját a
datte
rüle
ttel
rend
elke
ző fu
tó p
rogr
ampé
ldán
y. M
inde
n pr
oces
sz k
ap e
gy e
gyed
i pro
cess
z-az
onos
ítót(
proc
ess I
D, P
ID),
ami e
gy p
ozití
v eg
ész
szám
.•
A sh
ellből
indí
tott
prog
ram
okat
(pro
cess
zeke
t) m
unka
foly
amat
nak
(job)
ne
vezz
ük. H
a tö
bb p
aran
csot
cső
veze
tékb
e ka
pcso
lunk
, akk
or a
zok
ugya
nahh
oz a
mun
kafo
lyam
atho
z fo
gnak
tarto
zni.
A m
unka
foly
amat
okat
is
egy
egye
di p
ozití
v eg
ész
szám
azo
nosí
tja.
•M
inde
n pr
oces
sz á
llapo
ta(s
tate
) a k
övet
kező
k va
lam
elyi
ke le
het:
–előt
érbe
n fu
tó(f
oreg
roun
d): P
onto
san
1 pr
oces
sz le
het e
lőté
rben
. Csa
k ez
a fo
lyam
at k
épes
a b
illen
tyűz
etrő
l olv
asni
vag
y a
képe
rnyő
re ír
ni.
–há
ttér
ben
futó
(bac
kgro
und)
: Töb
b pr
oces
sz is
futh
at a
hát
térb
en. Ő
k ne
m é
rhet
ik e
l sem
a b
illen
tyűz
etet
, sem
a k
éper
nyőt
. Ha
ezt m
égis
m
egkí
sérli
k, a
zonn
al fe
lfügg
eszt
ett á
llapo
tba
kerü
lnek
.–
felfü
gges
ztet
tava
gy m
egál
lítot
t (su
spen
ded,
stop
ped)
: Az
ilyen
fo
lyam
atok
futá
sa id
eigl
enes
en fé
lbes
zaka
dt. K
ésőb
b m
ég
foly
tató
dhat
nak,
de
csak
kül
ső b
eava
tkoz
ásra
(nem
mag
uktó
l)!
115
Proc
essz
ek é
s mun
kafo
lyam
atok
II.
•Fo
ntos
, hog
y a
shel
lből
csa
k a
mun
kafo
lyam
atok
álla
potá
t bef
olyá
solh
atju
k,
a tö
bbi f
olya
mat
ot le
gfel
jebb
leál
lítan
i tud
juk.
•A
val
amel
y pr
oces
sz á
ltal i
ndíto
tt új
abb
foly
amat
ot g
yere
k-pr
oces
szne
k(c
hild
pro
cess
) nev
ezzü
k. Íg
y pl
. min
den
alsh
ell e
gy g
yere
k-pr
oces
sz.
•$$
: Az
aktu
ális
shel
l vag
y sc
ript p
roce
ssz-
azon
osító
ját t
arta
lmaz
za e
z a
spec
iális
par
amét
er.
•ps
: a p
roce
sszl
ista
és a
foly
amat
ok á
llapo
tána
k m
egje
lení
tése
•jobs
: az
aktu
ális
shel
lhez
tarto
zó m
unka
foly
amat
ok li
stáj
ának
m
egje
lení
tése
•%SZÁM
: Bár
mel
yik
mun
kafo
lyam
atra
ezz
el a
jelö
léss
el h
ivat
kozh
atun
k, a
hol
SZÁM
a m
unka
foly
amat
azo
nosí
tója
.•
CTR
L+Z:
az
előt
érbe
n fu
tó m
unka
foly
amat
futá
sána
k fe
lfügg
eszt
ése
•fg
%SZÁM
: egy
hát
térb
en fu
tó v
agy
felfü
gges
ztet
t mun
kafo
lyam
atot
előt
érbe
hoz
•bg
%SZÁM
: egy
felfü
gges
ztet
t mun
kafo
lyam
atot
hát
térb
e kü
ld
•PARANCS
&: a
meg
adot
t par
ancs
elin
dítá
sa a
hát
térb
en
116
Proc
essz
ek é
s mun
kafo
lyam
atok
III.
•C
TRL+
C: a
z előt
érbe
n fu
tó p
rogr
am fu
tásá
nak
befe
jezé
se (m
unka
foly
amat
le
állít
ása)
•kill
AZON
:–
A m
egad
ott a
zono
sító
jú p
roce
ssz
vagy
mun
kafo
lyam
at fu
tásá
nak
befe
jezé
se (f
olya
mat
leál
lítás
a).
–A
z AZON
alak
ja SZÁM
(pro
cess
z) v
agy
%SZÁM
(mun
kafo
lyam
at) l
ehet
.–
A root
felh
aszn
áló
bárm
ilyen
pro
cess
zt k
épes
leál
lítan
i. A
több
i fe
lhas
znál
ó vi
szon
t csa
k az
őho
zzá
tarto
zóka
t, az
az a
sajá
t mag
aál
tal
indí
totta
kat é
s az
azok
álta
l ind
ított
gyer
ek-p
roce
ssze
ket,
tová
bbá
pl. a
be
jele
ntke
zésn
él e
lindu
ló sh
ellt
tudj
a le
állít
ani.
•Előf
ordu
lhat
, hog
y az
ille
tő p
roce
ssz
–ál
talá
ban
prog
ram
hiba
mia
tt –
nem
re
agál
sem
a C
TRL+
C b
illen
tyű-
kom
biná
ciór
a, se
m a
kill
para
ncsr
a.
Ilyen
kor e
rősz
akos
abb
mód
szer
hez
kell
foly
amod
ni (l
d. k
övet
kező
diá
k).
•A
pro
cess
zek
befe
jező
désü
kkor
leál
lítjá
k az
álta
luk
indí
tott
gyer
ek-
proc
essz
eket
is. H
a ez
val
amié
rt ne
m si
kerü
lne,
akk
or ú
n. h
alot
tava
gy
zom
bi (d
ead,
zom
bie)
pro
cess
zek
kele
tkez
hetn
ek.
117
Szig
nálo
k I.
•B
izon
yos k
ritik
us e
sem
énye
k be
köve
tkez
ése
eset
én a
pro
cess
zek
jelz
ések
et
avag
y sz
igná
loka
t(si
gnal
) kap
nak.
Eze
k le
gtöb
bszö
r a k
erne
ltől
szár
maz
nak,
de
a fe
lhas
znál
ói p
rogr
amok
is k
üldh
etne
k sz
igná
loka
t.•
Leírá
s: man 7 signal
•M
inde
n sz
igná
lt eg
y né
v és
egy
sors
zám
azo
nosí
t.•
Néh
ány
font
osab
b sz
igná
l (zá
róje
lben
a sz
igná
l sor
szám
a):
–SIGINT
(2):
proc
essz
futá
sána
k be
feje
zése
(min
t a C
TRL+
C)
–SIGKILL
(9):
proc
essz
futá
sána
k erős
zako
s bef
ejez
ése
(ld. k
övet
kező
di
a)–SIGTERM
(15)
: pro
cess
z fu
tásá
nak
befe
jezé
se (l
d. k
övet
kező
dia
)–SIGCONT
(18)
: fel
függ
eszt
ett p
roce
ssz
hátté
rbe
küld
ése
(min
t a bg
para
ncs)
–SIGSTOP
(19)
: pro
cess
z fu
tásá
nak
felfü
gges
ztés
e (m
int a
CTR
L+Z)
•A
SIGCONT
és a
SIGSTOP
szig
nálo
k fe
nti s
orsz
áma
bizo
nyos
UN
IX
válto
zato
kban
elté
rő le
het!
GN
U/L
inux
ala
tt vi
szon
t eze
k ér
vény
esek
.
118
Szig
nálo
k II
.
•kill -SZIGNÁL
AZON
:–
szig
nál k
üldé
se a
meg
adot
t azo
nosí
tójú
pro
cess
znek
–A
SZIGNÁL
min
d so
rszá
m, m
ind
név
form
ájáb
an m
egad
ható
.–
A -SZIGNÁL
elha
gyás
a es
etén
egy
SIGTERM
szig
nált
küld
.–
Az AZON
egy
proc
essz
vag
y m
unka
foly
amat
azo
nosí
tójá
n kí
vül -1
(kötőj
el é
s egy
) is l
ehet
. Ily
enko
r a sz
igná
l az
össz
es p
roce
sszn
ek e
l les
z kü
ldve
(ld.
még
a k
övet
kező
meg
jegy
zést
).–
A kill
para
ncsn
ál k
oráb
ban
elm
ondo
ttak
érvé
nyes
ek a
szig
nálo
k kü
ldés
ére
is. A
root
bárm
elyi
k pr
oces
szne
k kü
ldhe
t szi
gnál
t, a
több
i fe
lhas
znál
ó vi
szon
t csa
k az
őho
zzá
tarto
zókn
ak.
•B
árm
elyi
k pr
oces
szt l
eállí
that
juk,
ha SIGKILL
-t kü
ldün
k ne
ki. S
em e
zt,
sem
a SIGSTOP
szig
nált
nem
hag
yhat
ja fi
gyel
men
kív
ül e
gyet
len
proc
essz
se
m.
•killall -SZIGNÁL
PARANCS
: A m
egad
ott p
aran
csot
futta
tó ö
ssze
s pr
oces
szne
k sz
igná
lt kü
ld.
119
Egyé
b pa
ranc
sok
a pr
oces
szek
felü
gyel
etéh
ez
•Pr
ogra
mok
mód
osíto
tt fu
ttatá
sa:
–chroot
: pro
gram
futta
tása
más
ik g
yöké
rkön
yvtá
rral
(/)
–env
: pro
gram
futta
tása
mód
osíto
tt kö
rnye
zetb
en (ú
j kör
nyez
eti
válto
zókk
al, s
tb.)
–nice
: pro
gram
futta
tása
mód
osíto
tt üt
emez
ési p
riorit
ássa
l–nohup
: Az
így
indí
tott
prog
ram
akk
or se
m fe
jező
dik
be, h
a az
őt i
ndító
fe
lhas
znál
ó ki
jele
ntke
zik.
–renice
: fut
ó pr
ogra
m ü
tem
ezés
i prio
ritás
ának
mód
osítá
sa–su
: she
ll fu
ttatá
sa m
ás fe
lhas
znál
ókén
t–sudo
: tet
szől
eges
pro
gram
futta
tása
más
felh
aszn
álók
ént
•at
: pro
gram
futta
tása
egy
ado
tt ké
sőbb
i idő
pont
ban
•cron
, crontab
: pro
gram
futta
tása
rend
szer
es idők
özön
ként
•fuser
: Kiír
ja, h
ogy
mel
y pr
oces
szek
has
znál
nak
egy
adot
t állo
mán
yt,
köny
vtár
at v
agy
kom
mun
ikác
iós v
égpo
ntot
(soc
ket-e
t).•
time
: pro
gram
futta
tása
, maj
d an
nak
befe
jező
dése
utá
n a
futá
si idő
kiírá
sa
Vég
e