2012 | 09

A gasztroenterológia iskolateremtője

Beszélgetés VArró Vince

professzorral

A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata

Orvosok Lapja

Új O

PEL MO

DELLEK

Vásároljon most új O

pelt, akár használtautó-beszámítással, és m

ég egy Opel Corsát is nyerhet! **

NEM

KELL ELŐTTE N

AGY LEVEGŐ

T VENN

IE.

ww

w.opel.hu facebook.com

/OpelH

U

Kombinált használat esetén a Corsa átlagfogyasztása: 3,1-9,8 l/100 km

, CO2 -kibocsátása: 82-172 g/km

, változattól és forgalmi viszonyoktól függően.

A képen látható autók illusztrációk. *Az akciós ár az O

pel Corsa 1.0 l Selection modell vásárlása esetén érvényes a készlet erejéig. A

z ár ajánlott fogyasztói ár. **A nyereményjáték 2012. augusztus 23-tól

szeptember 30-ig tart. A nyerem

ényjátékban való részvétel feltételei a ww

w.opel.hu-n, a w

ww

.facebook.com/O

pelHU

-n és a nyereményjátékban részt vevő O

pel Márkakereskedésekben érhetők el. A

z Opel

Southeast Europe Kft. és a nyereményjátékban részt vevő O

pel Márkakereskedések fenntartják a jogot a nyerem

ényjáték és az ajánlat megváltoztatására, illetve visszavonására. Konkrét árajánlatokért,

és a használtautó-beszámítás feltételeiért, kérjük, forduljon a részt vevő O

pel Márkakereskedéseinkhez.

Üljön át egy új O

pelbe, és még egy O

pel Corsát is nyerhet ráadásnak! Így akár két megbízható autó tulajdonosa is lehet, hisz ez sorban a harm

adik év, hogy O

pel nyeri el a legjobb minőségű autó díját a D

EKRA tesztjein. Idén az Astra, tavaly az Insignia, 2010-ben pedig a Corsa érdem

elte ki a díjat.A M

agyar Orvosi Kam

ara tagjai számára különleges ajánlatot biztosítunk. A részletekről érdeklődjön m

árkakereskedéseinkben!

Opel Corsa akár

2 550 000 Ft-ért *

OP_2160_297x210_orvos.indd 1

8/22/12 12:13 PM

1Orvosok Lapja

2012 | 09

Köszöntő

Dr. Éger István

Dr. Éger István

Dr. Éger István

A szocialista-liberális kormányzás nyolc éve rend-

kívül terhes, mondhatni kilátástalan volt az egész-

ségügyben dolgozók számára, ezért nagy vára-

kozással és örömmel fogadták az Orbán-kormány

megalakulását. Az orvoskarnak alapvető érdeke az

egészségügy korszerűsítése és stabilizálása, ezért

igyekszik, sőt szeretne együttműködni a Kormány-

nyal. Mára azonban a helyzet jelentősen változott,

az orvosokon, szakdolgozókon ismét a kiábrándult-

ság lesz úrrá, ami az el- és kivándorlás folyamato-

san növekvő számaiban tükröződik. Miért mindez?

Egészségügy félidőben, félúton, vagy tévúton?

Ki kell mondani, hogy a Semmel-weis-tervben foglaltakkal szem-ben az ágazatba nem történik forrásbevonás, az E. Alap termé-szetbeni ellátásokra fordított kiadása – az amúgy is a válság-tól sújtottan csökkenő GDP-hez viszonyítva is – folyamatosan tovább csökken, még a visegrádi országoktól is messze lemaradva. A távlatos, emberközpontú egészségpolitika mint nemzet-stratégiai ügy helyett újfent a gazdasági szűkösség vezé-relte aktuálpolitikai érdekek irányította maradékelvűség az irányadó. Ennek pedig a beteg ember látja kárát, akinek a kiszolgáltatottsága nőttön-nő! A lakosság egészségi állapota bármely összehasonlításban ki-fejezetten rossz. Ez a tény rávilágít a rendkívül elhanyagolt népegész-ségügy fontosságára, jogos, ám folytonosan mellőzött jelentős forrásigényére.

A gyógyítók egzisztenciális kö-rülményei annyira megromlottak, hogy – hiába a tiszteletreméltó és köszönendő igyekezet –, a meg-történt béremelés mértéke nem képes megnyugvást, elégedettsé-get generálni az érintettek között, akik hitüket vesztettek, kiégettek, megkeseredettek. A továbbiak-ról pedig biztonságot garantáló törvény helyett csak halvány, költ-ségvetési számokkal alá nem tá-masztott ígéreteket lehet hallani. Ezzel tehát a politika ismét „balhét vásárol a pénzéért”, ahelyett, hogy tudatosan és deklaráltan töreked-ne a helyzet érdemi rendezésére, amint azt például a pedagógusok-nál teszi.

Az orvos- és nővérhiány olyan mértékűvé válik, hogy az állam által hozott törvényben előírt ellátási minimumfeltételek az intézményekben teljesíthetetle-nek, ami egyenesen a működési engedélyüket kérdőjelezi meg.

Nem véletlen, hogy a hatóság ilyen irányú ellenőrzéseit rendre – előre bejelentetten (!) – halogatják (a kórházakat tömegével mégsem zárathatják be emiatt), de meddig mehet ez? Az orvoshiány különö-sen a középgenerációban vészes, minek következtében megszakadt a „mester-tanítvány” viszony, a fiatal szakorvosjelöltek gyakran tanácstalanul bolyonganak a rend-szerben. A nyugdíjas korban is – nem ritkán kényszerből – ezerszám gyógyítók kiválása pedig azonnal bedöntené az egész ágazatot.

A kórházak adósságállománya újratermelődik, amin – úgy tűnik – az államosítás sem segít, miköz-ben a már most látható bürokrati-kus akadályok miatt a beszerzések megnehezülnek, akadályozva a napi munkát. Az adósság-újrater-melődés is evidens bizonyítéka a rendszer alulfinanszírozott-ságának. Amíg a gyógyításban felmerülő valamennyi költséget legalább a bekerülés valós költ-ségén nem fogják megfizetni, és kirívó módon – kizárólag az egész-ségügyben – tudatosan mellőzik az amortizáció ellentételezését, addig ebből a csapdából kitörni lehetetlen.

Az egészségügy nem pusztán jóléti kérdés, működőképes-sége munkaerőpiaci szem-pontból a gazdasági helyzet kulcseleme, versenyképessé-günk záloga. Rokkant, idő előtt meghaló tömegekkel nincs nemzeti felemelkedés!

Dr. Éger István

2Orvosok Lapja2012 | 09

tArtALOM

Egészségügy félidőben, félúton, vagy tévúton? 1

Egyedülálló felmérés a külföldön dolgozó magyar orvosokról 16

Azok a csodás véletlenek – Wilson Greatbatch-portré 42

Kezdődik a színházi évad 44

Kis létszámú, de eredményes a csapatunk 46

Biológiai gyógyszerek: egyre több a másolat 32A gyógyszer-árrés korrekciójáról – a vesztes ismét a beteg 34Nincs pénz, nincs befogadás, nincs egészség… 38

Anno– szeptemberben történt 45

Ülésezett az Elnökség 4Az alapellátásban kevés a 70–80 ezer forintos emelés! 5

„Nem lú ez, hanem szobor!” 7Pályázatok, hitelek – új szolgáltatás a MOK Komplextől 8Költségelszámolás vállalkozó orvosoknak! 9A nők már csak idén köthetnek a férfiakénál

kedvezőbb díjon életbiztosítást 10

Nyűgdíj után nyugdíj? 11Néhány történet a paraszolvenciáról 14Virtuális telefonközpont a hatékony orvosi munkához a Telekomtól 15

A Trabanttól a Mercedesig… 30

Emberölés helyett kuruzslás 40

Nem könnyű a veszteségből talpra állni 20Sokan fulladnak az országban 22Paradigmaváltás 23A gasztroenterológia iskolateremtője 26

Köszöntő

tÉnY–ADAt

OrvOstörtÉnet

KULtÚr A

sPOrt–OrvOs

MeDICInA

AnnO

OrvOsK AMAr A

fórUM

AUtóz ás

JOg És etIK A

sz AKMAI OLDAL

IMPresszUM

A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger IstvánTagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári AndrásFőszerkesztő: dr. Szepesi AndrásFelelős szerkesztő: Bene ZsoltLapmenedzser: Zöldi PéterHirdetési vezető: Kiss Judit

Rovatvezetők:Kamarai ügyek: Niczky EmőkeEgészségügyi gazdaság: dr. Gilly GyulaGyógyszereink: prof. dr. Blaskó GyörgyGyógyszerpiac: Fekete Tibor

Tanácsadó testület:Vezető: prof. dr. Banai JánosTagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György

Kiadja: Magyar Orvosi KamaraFelelős kiadó: dr. Éger István elnökLapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft.Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100.Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463E-mail: orvosoklapja@mok.hu, Web: www.mok.huAz Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg.

Nyomdai munkák: Mega Kft.Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató

Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely

Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta.

Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év.Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ:Tamás Andrásné, Telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail: terjesztes@mok.hu

Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK ille-tékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton)

MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m., bede@mok.hu

Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss JuditTelefon: (06-1) 302-0065, E-mail: orvosoklapja@mok.hu

ISSN 1785-7198

Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 41.500 példányban jut el olvasóinkhoz.

A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját.

3Orvosok Lapja

2012 | 09

OrvOsK AMAr A

Országos helyzetkép béremelés után az

orvosi köztestület szemszögéből

Vágy és valóság

A Magyar Orvosi Kamara, illetve az ügyben érintett tagjai üdvözlik, hogy a Kormányzat fellépett a megígért béremelés első lépcsőjére. Örö-münkbe azonban nem kevés üröm is vegyül.

Köztestületünk az elmúlt na-pokban az egész országra kiterjedő felméréssel törekedett áttekinteni a béremelés kapcsán felmerülő elvi és gyakorlati problémákat. A beérkezett számos visszajelzés és közvetlen tapasztalataink alapján a következő alapvető kifogások fogal-mazódnak meg:

Bár folyamatosan béremelést kommunikálnak, az orvosok még-sem kaptak béremelést, hanem csak ún. illetmény-kiegészítést, amely alapbérüktől függetlenül külön soron jelenik meg, abba nem épül be. Ez aggodalmat kelt a jövőre, a folyamatosságra nézve.

Az augusztus elején első ízben történő folyósítás kapcsán vált egy-értelművé, hogy nem csak a teljes alapellátás került mellőzésre, ha-nem számos olyan intézmény, illet-ve munkavállaló is, akinek a törvény szerint az illetmény-növekmény járna. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény – amely-be az említett bérnövelést elrendelő passzusokat is beillesztették – egy-értelműen rendelkezik az érintett orvosok köréről. Ennek értelmében sérelmezzük, hogy számos, gazda-sági társaság formájában műkö-dő gyógyintézményben dolgozót kihagytak. Ilyen létesítmények például Ózd, Siklós, Gyöngyös, Nagy-atád kórházai, Hajdú-Bihar megye

járóbeteg-intézményei, Százhalom-batta, Budaörs rendelőintézete.

Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy mindazon szakorvosok, akik korábban munkaadójuk javaslatá-ra bármilyen okból az alkalmazotti körből kikerültek, és közreműködői szerződéssel, illetve vállalkozóként látják el korábbi munkakörüket, nem részesülnek a béremelésből – több száz orvosról van szó.

Nem csak méltánytalan, de jogszabályellenes is, hogy számos intézményben az alkalmazottként, illetve közalkalmazottként foglal-koztatott foglalkozás-egészségügyi orvosok, sportorvosok, illetve az ön-kormányzati közalkalmazott házi-orvosok sem kaptak pluszjuttatást.

A Magyar Orvosi Kama-ra határozott és egyértelmű álláspontja az, hogy a beteg-ellátásban dolgozók bármifé-le szempontú megkülönböz-tetése megengedhetetlen, a közfinanszírozott egészség-ügyi közellátásban dolgozó-kat a foglakoztatás típusára, illetve a munkaadó tulajdon-viszonyaira tekintet nélkül egyaránt megilleti az azonos mértékű javadalmazás, illet-ve javadalmazás-többlet.

Az idei, eddig megismerhető hivatalos adatok az orvos-emigrá-ció további sajnálatos fokozódását mutatják. Emlékeztetni kívánjuk valamennyi érintettet, hogy a jelen bérfejlesztés egyik indoka éppenség-gel az orvos-elvándorlás mértékének csökkentése lenne. Kollégáink hangu-latából, illetve az említett adatokból jól érzékelhető, hogy ehhez a jelenlegi

bérfejlesztés mértéke nem elégséges. A betegellátás biztonsága súlyosan veszélyeztetett, a gyógyító intézmé-nyek kötelező személyi minimum-feltételeinek biztosítása már jelenleg sem lehetséges. Ezért nélkülözhetet-lennek tartjuk a következőket:

– Minimumfeltétel a teljes köz-finanszírozott egészségügyi ellátó személyzet jelenlegivel egyező mértékű további bérfejlesztése két lépcsőben – 2013., illetve 2014. január 1-vel, ezt követően pedig törvényben ütemezetten a Kamara életpálya-tervszámainak fokozatos megvalósítása.

– A teljes alapellátás (házorvos, házi-gyermekorvos, alapellátó fogászat, védőnői szolgálatok, vala-mint a gyakorlatban folyamatosan mellőzött prevenciós tevékenység) financiális rendezése, amely egy perc halasztást sem tűr, ehhez a következő évi költségvetésben a jelenlegi háziorvosi kassza (80 Mrd) legalább mintegy két és félszerese szükséges.

– Mihamarabb meg kell szüntetni a jelen béremelést elrendelő tör-vényben rögzített ügyeleti morató-riumot, mert ellenkező esetben az orvoskar jelentős részénél komoly, a bérfejlesztést lenullázó keresetvesz-teséget okoz.

A Magyar Orvosi Kamara meg-kezdte orvoshiány-felmérését az egyes gyógyintézményekben, és tovább monitorozza az ott dolgozó orvosok bérhelyzetének alakulását. Ezen adatok összesítését a későbbi-ekben kívánja nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor reméli és elvárja, hogy a rendelkezésére álló, illetve birtoká-ba jutó adatokra való tekintettel a döntéshozó egyenrangú partner-ként tekint rá a jövőbeni tárgyalások alkalmával, amelyeket korábban és jelenleg is folyamatosan szorgalma-zunk az egyre kilátástalanabb orvos-helyzet rendezése érdekében.

Budapest, 2012. augusztus 15.Magyar Orvosi Kamara

Sajnos, nem

minden orvos-

kollégánk kapott

pluszjuttatást

4Orvosok Lapja2012 | 09

A nyári szabadságok leteltével, szeptember 5-én

ült össze első ízben a MOK elnöksége. Meghall-

gatta és tudomásul vette az elnök beszámolóját

a nyári időszak alatt folytatott tevékenységéről,

különös tekintettel az egészségügyben lezajlott

béremelést érintő számtalan panaszbeadvány

kapcsán végzettekre. Elbírálta a tagkizárással

kapcsolatos fellebbezéseket, illetve méltányossá-

gi ügyekben döntött.

Ülésezett az Elnökség

Áttekintette a 2012-es költség-vetés teljesülésének időarányos helyzetét, és ennek tükrében javaslatokkal él a Területi Szerve-zetek Tanácsának soron követke-ző ülésére, amelyet szeptember 19-ére hívott össze.

Az Elnökség döntött arról, hogy a kamarai törvény korábbi kedve-ző változása folytán visszanyert jogosítványával élni kívánva díj-tételajánlások előkészítésébe fog, melyek elfogadása és közzététele még az ősszel várható. Kováts At-tila alelnök úr a MOK új informa-tikai rendszerfejlesztésének újabb állomásairól számolt be, várha-tóan heteken belül teljes körű, és a korábbinál jóval korszerűbb hasz-nálhatóságú, lekérdező rendszer-rel bíró informatikával rendelkezik a köztestület.

ka és szolgálati idő számításának egységes útmutatóját, melyet az elnökség jóváhagyott és nyilvá-nosságra hozatalát rendelte el (lásd a lapunkba fűzött mellékletet – a szerk.).

Továbbra is foglalkozik az elnök-ség a betegfogadási lista elkészíté-se során az egy betegre fordítandó minimális időtartamok számítá-sával, mely munkát Pataki Zsolt titkár fogja össze – erről várhatóan a későbbiekben születik végleges döntés.

Az orvosi kama-

ra elnöksége

OrvOsK AMAr A

Heteken belül teljes körű, és a korábbinál jóval korszerűbb használhatóságú, lekérdező rendszerrel bíró informatikával rendelkezik a köztestület.

A Főtitkár és az országos hiva-talvezető az Államtitkársággal is egyeztetve készítette el a túlmun-

InfOrMáCIó A MOK-tAgDíJ befIzetÉsÉrőLTisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja változatlanul 20 400 Ft.A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát!

A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be– havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig – félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig– évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig

Tisztelt Olvasóink!A jövőben lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk.

5Orvosok Lapja

2012 | 09

OrvOsK AMAr A

A háziorvosi követelésekről, az elmaradt

„bérrendezés” okairól, a megegyezés le-

hetőségeiről beszélt dr. Selmeczi Kamill

egy közelmúltban megrendezett buda-

pesti konferencián.

Az alapellátásban kevés a 70–80 ezer forintos emelés!

A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke felszólalásában mindenekelőtt megköszönte, hogy emelik az alapellátó praxisok finanszírozá-sát. Ugyanakkor hangsúlyozta, a háziorvosi szakma reméli, hogy ez még csak a kezdet, s már a közel-jövőben folytatás következik.

Selmeczi Kamill az Önkormány-zati Egészségügyi Napok rendezvé-nyén – miként mindenkor máshol is – a háziorvosi gárda elöregedésé-ről, az utánpótlás hiányáról beszélt. Azt mondta, ez annál is drámaibb, mivel a lakosság is öregszik, egyre több bajjal keresi fel a háziorvosát, aki fáradt, végtelenül leterhelt, s a megannyi, folyamatosan növekvő adminisztrációs teher okán sem tud elég időt, energiát fordítani a páciensekre. Az igazsághoz egyéb-ként az is hozzátartozik, hogy ha nyugdíjba mennének, annak olyan alacsony lenne az összege, amivel súlyos életszínvonal-esést élnének meg. Tehát a napi megfeszített munkájuk mellett sokan másod-, harmad-, s ha még bírják energi-ával, negyedállást kénytelenek vállalni.

A sokat emlegetett paraszol-vencia esetükben ma már inkább legenda, mint valóság. Az elsze-gényedett páciensek örülnek, ha

gyógyszereiket kiválthatják, nem hogy még orvosuknak is hálapénzt adjanak…

Selmeczi doktor kiemelte: dicsé-retes, hogy 14 százalékkal növelik az egészségügyi alapellátás finan-szírozását. (Tudni kell, hogy ebbe a körbe a felnőtt- és a gyermek-há-ziorvosok, a vegyes praxisok, a védőnői szolgálatok, valamint a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosok tartoznak.) Az emelés nyomán egy átlagos háziorvosi praxis finanszírozása novembertől 70-80 ezer forinttal emelkedik. Az persze más kérdés, hogy ebből mi marad az orvos zsebében, hiszen a folyamatosan emelkedő adózás, közüzemi díjak rendezése mellett természetesen a rendelőben dolgozó asszisztens-nek, s ha van, a nővérnek sem maradhat el a béremelése. Ahhoz, hogy a szakma fiatalodjon, vagyis az ifjabb orvosoknak is vonzóvá váljék az alapellátásban tevékeny-kedni, komolyabb, mihamarabbi stabilizáló felzárkóztatás szüksé-ges.

A FAKOOSZ elnöke a konferen-cián is felsorolta, hogy az alapellá-tásban különböző címen többféle forrás teremtődik. Olyanok, ame-lyek szabadon nem felhasznál-hatóak, vagy bérfejlesztésre nem

dr. Selmeczi

Kamill

Az egÉszsÉgügYI ALAPeLLátás fInAnszírOzásA 14 százALÉKKAL nőHetven-nyolcvanezer forinttal emelkedik novembertől egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása, miután a kormány úgy döntött, hogy tizennégy százalékkal növeli az egész-ségügyi alapellátás alapfinanszírozását, ami a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érin-ti a vegyes praxisokat, a védőnői szolgálatokat és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat is – jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár augusztus 30-án Budapesten, a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

6Orvosok Lapja2012 | 09

OrvOsK AMAr A

fordíthatóak. Mi lehetne ezen a téren a megoldás? Például, hogy az úgynevezett indikátorrendszerből – ami a háziorvosok mutatószámo-kon alapuló teljesítményfinanszí-rozását jelenti – befolyó pénzeket béremelésre költhetnék. Itt viszont komoly akadály, hogy annak mér-téke rendkívül csekély. Mégpedig annyira kis összeg, amiből „látvá-nyos”, vagyis érdemi bérfejlesztésre képtelenség sort keríteni.

Selmeczi doktor kitért a háziorvosi praxisok bevételének kétharmadát jelentő kártyapénz összegére is, ami egy-egy páciens után 2003 óta havonta 161-162 forint között mozog. Tény, hogy azok közül, akik amúgy leadták az úgynevezett TAj-kártyájukat a háziorvosuknak, sokan általá-ban nem látogatják a rendelőt. Másként fogalmazva, nem veszik igénybe a 163 forintra taksált ellá-tást. Kivéve az influenzás, allergiás

időkben, amikor naponta száznál is többen fordulnak családorvosuk-hoz. Ugyanakkor mások, a gyere-kes szülők, az idős emberek ennek sokszorosát „használják” el… Ha a kártyapénz összege növekedne,

abból a praxisban dolgozó orvosok, nővérek bérét normálisan, sőt, inflációkövetően lehetne emelni.

Egy magyarországi átlagpraxis-ban egy orvos és egy nővér dolgo-zik. A novembertől beígért – 70-80 ezer forintos – pluszforrás fele elmegy a közkiadásokra, a megma-radó 40 ezer forint nettó bérként lesz kifizethető. Ahogy kalkulált a szakember, ha a munkatársával fele-fele arányban osztoznak, akkor az orvos és a nővér bevétele nettó 20 ezer forinttal növekszik. Mennyi lenne az igazságos megoldás? A terhek okán dr. Selmeczi legalább 100 ezer forintos emelkedést tartana elfogadhatónak. Másként fogalmazva, egy átlagos háziorvosi praxis finanszírozásához havonta 1,5–2 millió forint bevétel kellene.

A FAKOOSZ elnöke úgy számolt, hogy ekkora béremelkedéssel a negatív folyamatok már nem csak megállíthatóak, de pozitív-ba fordíthatóak is lennének, a nagyszámú betöltetlen praxist végre-valahára háziorvosok ve-hetnék birtokukba, és a betegek szükségletük szerint megfelelő ellátásban részesülhetnének. És ami szintén fontos, a praxisoknak végre piaci értékük lenne…

Augusztus 31-én a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége az alapellátá-si finanszírozás emeléséről a következő közleményt jelentette meg a honlapján.

A FAKOOSZ üdvözli, hogy az egészségügyi kormányzat - reményeink szerint első lépésként - végre elszánta magát az alapellátás finanszírozásának legalább egyik részeleme növelésére. Sajnálatos módon a sajtó jelentős része a végzett szolgáltatá-saink díjazásának emelését automatikusan béremelésként mutatja be olvasóinak. Ezért az alábbiak közzétételét kérjük Önöktől:„A háziorvosok 2012. november hónaptól nem béremelést kapnak, hanem az általuk működtetett vállalkozásuk révén a biztosítottak részére nyújtott szolgáltatásuk díj-tételének egyik eleme – mely 2003 óta változatlan! – kerül várhatóan megemelésre.Ez a finanszírozás növekmény az adott alapellátási vállalkozás egyedi helyzetétől függően bérekre, az azokat terhelő adókra, és/vagy a folyamatosan emelkedő egyéb működési költségekre (számítástechnikai kiadások, közlekedési költségek, rezsi stb.) fordítható, de semmiképpen nem értelmezhető a tudósításokban sugallt 70–80 ezer forintos béremelésnek.Sem nettóban, sem bruttóban. Mindössze az ún. kártyapénz 14%-os forrásbővülé-séről van szó, melynek még a legjobb esetben is csak maximum 50%-a jelenthet bér-növekményt. Azaz személyenként – (praxisban dolgozók számától függően) – 11–20 ezer Ft körüli nettó bérnövekmény realizálható. A növekmény a praxisfinanszírozás egészére nézve mindössze 6–8%, ami még az infláció ellentételezésére sem elegendő.Mindemellett megjegyezni kívánjuk, hogy ezen praxisonkénti 70–80 ezer Ft-os havi összeg 2%-a az önkormányzatokat gazdagítja a közszolgáltatásra kivetett, az álta-lunk folyamatosan sérelmezett iparűzési adón keresztül. További közel 50%-a pedig visszakerül a központi költségvetésbe az alapellátó vállalkozásokat terhelő adók, járulékok révén.”

dr. Selmeczi Kamill FAKOOSZ elnök KrAsznAI ÉvA

Egy átlagos

háziorvosi praxis

finanszírozása

70–80 ezer fo-

rinttal emelkedik.

7Orvosok Lapja

2012 | 09

OrvOsK AMAr A

Medgyessy

Ferenc: Kis

lovas (1915);

Magyar Nem-

zeti Galéria,

Budapest (Az

eredeti szobor

Debrecenben áll,

képünk tehát

illusztráció!)

Tisztelt Olvasóink! Fél éve vettük át kiváló munka-

társaimmal az Orvosok Lapja írását, szerkesztését,

kiadását. Új megjelenés, más tartalom – egyszóval

igyekeztünk az orvosi kar számára olvasható, kedvel-

hető, hivatásukhoz méltó lapot készíteni. Szeretném

elöljáróban megköszönni a sok biztatást, az elismerő

szavakat, a méltató leveleket, amelyekkel olvasóink

havonta megtisztelnek. Ez erőt ad munkánk folyta-

tásához, küldetésünk teljesítéséhez.

„Nem lú ez, hanem szobor!”

Az egyetlen visszatérő észrevétel lapunk szakmai jellegű képanya-gára vonatkozik: nem jól tapintják a képen a pulzust, nem a szakma szabályai szerint fogják a vizsgáló-eszközt stb.

Tisztelt kritikus Olvasóink! Töre-delmesen bevalljuk, igazuk van!

Egyetlen mentségünk van. Hiteles, szakmai fotókat készíte-ni nem egyszerű, sokszor jogilag sem, de technikailag sem. Ilyen archívumot gyűjteni pedig nem

olcsó mulatság. Saját fotóink mellett hazai és nemzetközi fény-képarchívumokból is dolgozunk. A képek igazán szépek: esztétikus beállításban, gyönyörű színekkel készülnek, és rajtuk válogatottan szép gyermekek és felnőttek lát-hatók. De ezek nem orvosszakmai-lag hiteles dokumentumképek, hanem igényes illusztrációk.

És itt kerül elő a címben olvas-ható vicces, de elgondolkodtató mondás.

Medgyessy Ferenc (Debre-cen 1881–Budapest 1958) híres szobrászművészünk – aki orvosi diplomát is szerzett, s csak utána fordult a művészet felé – szülővá-rosában lovas szobrot készített (az 1910-es években, a Kis lovast).

Ekkoriban Debrecenben még sokkal több lovas kocsi járt az utakon, mint autó. Az anekdota szerint egy atyjafia keményen kritizálta a művészt, hogy a ló tompora nem is olyan, mint a va-lóságos. Erre reagált a még fiatal mester: „Nem lú ez, fiam, hanem szobor!”

E jóízű mondat mögé bújva mondhatjuk a bennünket jo-gosan bíráló tisztelt kritiku-sainknak: képeink egy része nem hiteles kép, hanem igye-kezetünk szerint esztétikus ILLUSZTRÁCIÓ.

Megértésüket kérjük.

Dr. szePesI AnDrás

Medgyessy Ferenc művészete érdekes kerülővel alakult ki. Az orvosi pályát művészet-tel felcserélő fiatalember először festőnek készült, de a Louvre nagyszerű egyiptomi és ókori keleti gyűjteményének plasztikái ellenállhatatlan erővel vonzották a szobrászathoz. Ez az erős benyomás elejétől fogva meghatározta plasztikai világának kibontakozását. Már kezdő szobrászként eleve elhatárolta magát korának legdivatosabb irányzataitól, a dekoratívan pompázatos újbarokktól, a részletekben elvesző naturalizmustól, a rodini impresszionisztikus felfogástól, a szecessziós stilizáltságtól.

Medgyessy az ezerkilencszáztízes évek elején jelentkezett Magyarországon első szob-raival. A Hatvany Lajosné ajándékaként a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került „Kis lovas” című szobra az évtized közepén készült. A ló és lovas plasztikai egysége, szét-választhatatlan művészi összetartozása, a kompozíció monumentális hatása, külsősé-gekkel alig jelzett dinamikus mozgása mesterművé avatja ezt az alkotást. A biztonság, a nyugalom és az elementáris erő nemes együttese határozza meg mintázásának módját is. Medgyessy Ferenc – a későbbi kétszeres Kossuth-díjas művész – az anyagszerűség törvényeit ösztönösen is, tudatosan is vállalta. A bronzba képzelt lovas szobor tartja ma-gát az öntött fém lehetőségeihez, és kiaknázza annak szépségeit. A sima, kerek felületen megcsillanó fények a szelíd formák árnyaltságát is jól mutatják.

(Forrás: www.hung-art.hu)

8Orvosok Lapja2012 | 09

A Magyar Orvosi Kamara független Pénzügyi Tanácsadó

cégének feladata és hivatása, hogy az orvosok pénzügyi

igényeit, kérdéseit széles körben tudja kiszolgálni. A mai

napig is már sok mindenben tudtak hozzánk fordulni:

egyedi orvosszakmai felelősségbiztosítás (MOK Doktor),

rendelő-, illetve egyéb vállalati és privát vagyonbiztosí-

tás, széles körű élet- baleset- és egészségbiztosítás, a

vállalkozások számára alkalmazható költségelszámolási

lehetőség, adóoptimalizálás témakörben.

Pályázatok, hitelek – új szolgáltatás a MOK Komplextől

Magánorvosok számára a továb-biakban elérhető szolgáltatásunk a hitelkiváltás vagy új hitel felvétele! Akár előzetes költség és kockázat nélkül juthatnak banki hitelszerződéshez!

A MOK Komplex Kft. ingye-nesen felülvizsgálja a meglévő forinthitelét, és korszerűbb, ked-vezőbb ajánlatot készít Önöknek. Rendelkezünk olyan partneri kapcsolattal, aki egyedi módon áll az orvosokhoz. Amennyiben Önök bemutatják a diplomájukat és egy minimum minimálbéres jövede-lemigazolást, abban az esetben a Bank vélelmezett jövedelem-mel számol: akár 250 000 Ft-ot minden orvos számára. Továbbá, nagyon fontos, hogy ebből az ösz-szegből nem von le megélhetési költségeket, vagyis a konstrukció igénybe vevője teljes vélelmezett jövedelmet törlesztésre fordíthat-ja. A hitelkamatok pedig a piaci átlagnál jóval kedvezőbbek, talán a legjobbak is.

A vállalkozó orvosok számára kiemelt fontosságú az Új Széche-nyi Terv!

SZÉcHenYi Kártya:A Széchenyi Kártya továbbra is a legkedvezőbb lehetőség vállalko-zása átmeneti pénzügyi gond-jainak megoldására. A Széchenyi Kártya a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és garanciadíj-támogatásban része-sített hitelkonstrukció

Előnyei:n kedvező, hiszen a kamat mérté-ke jelenleg havi 1% alatt vann az igénylő már 2 hét alatt akár 25 millió forint hitelhez juthatn gyors és egyszerűsített hitelbí-rálat, csökkentett adminisztráció

n akár ingatlanfedezet nélkül igénybe vehető

SZÉcHÉnYi Hitel:A felmerülő készletbeszerzéshez, a vállalkozás fejlődéséhez vagy bővítéséhez, piaci lehetőségek kihasználására, szolgáltatás bőví-tésére kiválóan alkalmas.

Széchenyi beruházási és forgóeszközhitel:

Hitelcél: n tárgyi eszköz beszerzése és

egyéb beruházások, bővítések fi-nanszírozása,n meglévő saját tulajdonú vagy

bérelt rendelő infrastruktúra-bő-vítése, fejlesztése

Hitelösszeg és futamidő: n Max. 50 millió forint, 36–120

hónapos futamidő

Széchenyi mikrohitel vissza nem térítendő támogatással:

Hitelcél: n ingatlan, új tárgyi eszköz

beszerzése és egyéb beruházások, bővítésekn meglévő saját tulajdonú vagy

bérelt rendelő infrastruktúra-bő-vítése, fejlesztése

Hitelösszeg és futamidő:n Max. 20 millió Ft / ebből

vissza nem térítendő támogatás mértéke n Max. 10 millió Ft / 36-120

hónapos futamidő

A témában várjuk jelentkezésüket az alábbi

e-mail címen: hitel-palyazat@mokkomplex.hu,

illetve a 06-1/301-0804-es telefonszámon.

PöLösKeI KAtALIn, ügYvezető

vIrág enIKő, szAKKözgAzDász

OrvOsK AMAr A

9Orvosok Lapja

2012 | 09

Közeledik az évvége, és a vállalkozóknak ér-

demes elgondolkodniuk, hogy eredményeikkel

hogyan és milyen formában gazdálkodjanak. Az

eredmények elhatárolására minden vállalkozás-

nak szüksége van, csak az nem mindegy, mind-

ehhez milyen feltételeket teremt. Ma Magyar-

országon már elérhetők olyan lehetőségek,

melyek rendeltetésszerű joggyakorlás mellett

lényeges előnyöket biztosítanak számukra.

Költségelszámolás vállalkozó orvosoknak!

A vállalati bank- illetve tőkeszám-lától eltérően a pénzügyi tartalék képzésének van egy új formája, mely jogilag más megítélés alá esik, így olyan jogi, adóügyi és pénzügyi előnyöket biztosít, me-lyek ettől eltérő formában nem elérhetők.

Az ezen a számlán elhelyezett összeg elkülönített vagyonnak minősül, így az nem perelhető, nem inkasszálható, mentesül a végrehajtási, csőd és felszámo-lási eljárás alól.

A jelenleg hatályos adójog-szabályoknak megfelelően az erre a számlára befizetett összeg adó- és járulékmentes, továbbá a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így a teljes összeg költségként elszámolha-tó, valamint csökkenti a társasági adóalapot. Több olyan szerződés is a rendelkezésünkre áll, melyet a Pénzügyminisztérium vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes határozata erősít meg. Az sem mellékes, hogy az ezen

a számlán lévő összeg adó- és illetékmentesen öröklődik!

A Magyar Orvosi Kamara fő-könyvelője és könyvvizsgálója ezen témában elkészítik a saját szakvéleményüket, ezzel segítve az orvosokat és a könyvelőiket ennek a lehetőségnek a kiaknázásában!

Elérhetőségeink:06-1/301-0804

mokkomplex@mok.hu

PöLösKeI KAtALIn, ügYvezető

OrvOsK AMAr A

Visszaélnek a MOK nevével!!!Tisztelt Doktornő, Tisztelt Doktor Úr!

Az utóbbi időben sajnos egyre több bejelentés érkezik, miszerint különböző pénzügyi intézmények, biztosításközvetí-tők a Magyar Orvosi Kamara nevére hivatkozva keresik meg Önöket. A MOK Komplex Kft munkatársairól megfelelő

információt találnak a www.mokkomplex.hu weboldalon a „Munkatársaink” link alatt. Kérjük Önöket, minden esetben ellenőrizzék a megkereséseket, és amennyiben olyan személyek jelentkeznek Önöknél, akik nem a mi megbízásunkból

járnak el, kérjük, haladéktalanul jelezzék írásban az alábbi elérhetőségünkön: mokkomplex@mok.hu valamint 1068 Budapest, Szondi u. 100.

10Orvosok Lapja2012 | 09

2012. 12. 21-étől az Európai Bizottság új irányelve

lép életbe, melynek értelmében a biztosítóknak

meg kell szüntetniük a férfiak és a nők közötti, a

biztosítási díjban és a szolgáltatásban érvénye-

sített megkülönböztetést. Így az új díjak a nőkre

vonatkozóan várhatóan díjemelést eredményeznek,

azaz a hölgyek már csak idén köthetnek a jelenlegi,

a férfiakénál kedvezőbb, sok esetben jóval kedve-

zőbb díjon életbiztosítást! Az idejében megkötött

szerződéseknél Ön egészen a tartam végéig a ked-

vezőbb díjjal számolhat.

A nők már csak idén köthetnek a férfiakénál kedvezőbb díjon életbiztosítást

Egy családnak, egy vállalkozásnak az előre látható és kalkulálható élethelyzetekre, feladatokra szük-sége van pénzügyi tervre. Azonban egy jól felépített pénzügyi stratégia mit sem ér megfelelő védelmi rend-szer nélkül. Amit előre tudunk, arra

felkészülünk, a váratlan esemé-nyekre pedig biztosítást kötünk. A kockázatot felesleges nekünk visel-ni, mert a biztosító egy kialkudott díj ellenében átvállalja mindezt!

A kockázati életbiztosítással fel-készülünk egy kedvezőtlen jövőbeni

eseményre. Fontos, hogy ha valaki-nek hitele van, vagy jelentős anyagi forrást biztosít, akkor gondoskodjon családjáról, gyermekeiről meg-felelő életbiztosítással, hiszen ha bármilyen tragédia történik, akkor nem először fordulna elő az, hogy családtagjai képtelenek lennének továbbra is fizetni a banki törlesztő-részletüket, vagy a mindennapi megélhetésüket. Segítségükkel komplex védelmet teremthet saját maga és családja számára. Mint tudjuk, egy hitelfelvétel egyben elég komoly kockázat is. Sajnos bár-kivel előfordulhat, hogy egy 15-25 éves távlatban történik vele valami. Többek közt ezekre az esetekre érdemes a kockázati életbiztosítá-sokat igénybe venni.

Ezen életbiztosítások esetében ügyfeleink azt is eldönthetik, hogy a már adózott jövedelmükből kívánják ezt megfinanszírozni, vagy esetleg a céges eredményeikből. Az adójogsza-bályok lehetővé teszik a vállalkozó orvosok számára, hogy élet-, baleset- és az idei évtől már betegbiztosítási szerződést is kössenek, így mind a cégvezetők, mind a munkavállalók gondoskodhatnak maguk és család-juk anyagi biztonságáról. Jelentősen növeli a céges életbiztosítások vonz-erejét, hogy a biztosítási védelmet nyújtó díjat a cég költségként elszá-molhatja, a biztosítási összeget pedig a kedvezményezett adó- és illeték-mentesen örökli.

PöLösKeI KAtALIn, ügYvezető

MOKKOMPLex@MOK.hU

OrvOsK AMAr A

11Orvosok Lapja

2012 | 09

E sorok írója tisztában van azzal, hogy

a szójátéknak szánt cím nem különösen vicces,

de mit tegyen, ha ez jutott az eszébe

az önként vállalt többletmunka óráival

kapcsolatos újabb kálváriákról.

Nyűgdíj után nyugdíj?

Előzmények: amint 2004. május 1-jével Magyarország hivatalosan is csatlakozott az Európai Unióhoz, hatályba lépett – elvileg az uniós joggal összhangban – az egészség-ügyi tevékenység egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény. Ez a törvény vezette be, kizárólag az egészségügyi tevékenységet végző alkalmazottak számára, az úgyne-vezett önként vállalt többletmunka intézményét. A szóban forgó jogin-tézmény bevezetésekor a jogalkotó egy előremutató szabályrendszert hozott létre, felismerte, hogy az egészségügyi dolgozók általában jóval többet dolgoznak, mint más alkalmazottak, és ezt a helyzetet a jogszabályban biztosított előnyök-kel kívánta kompenzálni.

Az előny, amiben az egészség-ügyiek részesültek az új szabályok bevezetésével kétféle volt: az egyik szerint – egy keretidőszak átlagá-ban számolva – heti 48 órán túl, elvileg külön megállapodás alapján teljesített munka után a dolgozót egyébként megillető díj után 50% pótlék fizetését írta elő, a másik

szerint pedig a heti 48 órán felül teljesített órák kiegészítő szolgá-lati időt eredményeztek a nyugdíj megállapításához, méghozzá nyolc óránként egy napot. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kétféle előny ugyanazokhoz a munkaórákhoz, az önként vállalt többletmunka órái-hoz fűződik.

Az önként vállalt többletmunká-val kapcsolatos szabályok túl jók, túl előnyösek voltak ahhoz, hogy pusztán attól működjenek, hogy azokat mindenki számára köte-lezően betartandó jogszabályba, törvénybe foglalták. A gyakorlatban ugyanis hiába teljesítettek a tör-vény hatálybalépése után (ahogyan addig is) az orvosok, szakdolgozók a munkabiztonsági normákat is messze meghaladó mennyiségű órát, ezek az idők különböző mate-matikai műveletek eredményekép-pen soha nem tudtak kitenni olyan óraszámot, hogy önként vállalt többletmunkává váltak volna. Eb-ben a munkáltatók szinte elképzel-hetetlen leleményességet mutattak fel, tegyük hozzá, erős hátszéllel tették ezt, a szelet pedig nem más, mint az aktuális egészségügyi kor-mányzat fújta.

Az önként vállalt többletmunka számolásával, díjazásával kapcso-latos perek többször megjárták a Legfelsőbb Bíróságot, de az Európai Unió Bíróságának ítéleteit is hasz-nálni kellett az ügyek tisztázásához. Évekig tartó, kínkeserves peres-kedések után (sok-sok nyűggel) alakult ki ebben a kérdéskörben végül az egységesnek mondható hazai bírói gyakorlat. Ezeknek a pereknek az eredménye az esetek legnagyobb részében kizárólag az adott per felpereseire hatott ki, így azt lehet mondani, hogy a sok tízezer dolgozóból, aki jogosult lett

Az önként vál-

lalt túlmunka

jogintézménye

kettős előnyt

sejtetett – pa-

píron

Szakorvosi állások Svédországban                                                                                                                          További  információ  a  következő  honlapon:                                                                                                                              ww!"#$%&'($)*!+,+-"./00    

fórUM

12Orvosok Lapja2012 | 09

fórUM

volna az önként vállalt többlet-munka utáni 50%-os mértékű pótlékra 2004. és 2007. között (2007. után többé-kevésbé rende-ződött a helyzet), talán egy-két ezer kapta meg az őt megillető díjat. A többiek igénye mostanra elévült, így ezúton is gratulálunk azoknak, akik több tízmilliárd forintot taka-rítottak meg ilyen ügyesen – a jogi szabályozás semmibevételével – az egészségügyi dolgozók díjazásán.

De miért írok éppen most ezekről a szinte már elfelejtett ügyekről? Azért, mert bár látszólag régen vége a háborúnak, vigyázat, a háború-ban lerakott aknák még mindig ott vannak a talpunk alatt, senki nem szedte fel azokat.

Az előbb leírtak szerint az egész-ségügyi intézmények teljességgel ellenérdekeltek voltak az önként vállalt munkaórák megfelelő díjazásában, így természetesen azok nyilvántartását sem végez-ték megfelelően, hiszen ha nincs óra, nincs díjazás sem. Egyszerű, nem? Ezért került sor az ügyeletek díjazásával kapcsolatos perekben – szinte kivétel nélkül – könyvszak-értő bevonására, hiszen valahogyan pótolni kellett a munkáltató által nem vezetett adatokat. Ahol nem volt per, ott nem volt könyvvizsgáló, és meggyőződésem, hogy a legtöbb intézményben nincsenek megbíz-ható adatok a 2004. és 2007. között teljesített többletmunka óráiról jelenleg sem, hiszen utólag miért is dolgozták volna fel a szóban forgó időszakot az intézmények a saját szempontjukból fölöslegesen, rá-adásul „bűnjeleket” előállítva saját magukra nézve.

Akkor lássuk, hol van, és miben is rejlik a nyugdíjasokra leselkedő aknamező:

A díjazással kapcsolatos perek ugyan már jórészt véget értek, és aki perelt, megkapta a pénzét, de az a korosztály, amelyik 2004-ben még bőven aktív volt, mostanra elkezdett nyugdíjba menni, akár azért mert elfáradt, akár azért, mert elküldték.

A nyugdíj mértékét alapvetően két szám határozza meg, az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, a másik pedig egy szorzó, amivel az előbbi keresetből megállapít-ható, mennyi lesz ténylegesen az illető személy nyugdíja. Ez utóbbi szorzót a szolgálati idő segítségével kapjuk meg, természetesen minél hosszabb a szolgálati idő, annál nagyobb ez a szorzó is. A szorzó megállapításához felhasználják a nyugdíjat igénylő rendes szolgálati idejét, de az egészségügyből nyug-díjba menők szolgálati idejéhez hozzá kell adni az előbbiekben ismertetett, az önként vállalt több-letmunka óráiból kapott kiegészítő szolgálati időt is.

És itt jön a nagy meglepetés, leg-alábbis az általam eddig megismert majdnem összes esetben. Olyan embereknél, akik szinte egész éle-tükben a kórházban dolgoztak és éltek – sokszor a normális családi élet rovására –, kiderül, hogy ren-des szolgálati időt ugyan szereztek jócskán, de kiegészítő szolgálati időt nem. Kar széttárva, fej horizon-tálisan mozgatva balról jobbra és vissza, a munkáltató nem jelentett önként vállalt munkaórákat, így azzal számolni sem tudnak. Nagyon persze nem érdemes meglepődni, hiszen ez egyenesen következik az előbbiekből, lévén szó ugyanazokról

az órákról a nyugdíjnál, mint az 50% mértékű pótléknál, vagyis az önként vállalt többletmunka idejéről.

Egy „enyhébb” változat pedig így nézett ki: az ügyeleti díj megfizetése iránt indított perben az igazságügyi könyvszakértő megállapította, hogy az adott személy 3552 önként vállalt órát teljesített három év alatt, majd a jogerős ítélet meghozatalát követően (amelyben ez a számadat is szere-pelt) próbaképpen kértük a nyugdíj-biztosítót, állapítsa meg, hogy ez a dolgozó mennyi kiegészítő szolgálati időt szerzett. Azt hisszük, hogy az eredményen senki nem fog csodál-kozni, hiszen csak el kell osztani a fenti számot nyolccal és már meg is kapjuk napokban számítva az ered-ményt. Tudja már valaki, hogy az mennyi? Hát tévednek, nem annyi, hanem 92 nap, legalábbis a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság ennyit számolt ebben az esetben. Ezt követően perre került sor, a bíróság szerencsére el tudta osztani a fenti számot nyolccal (444 nap jött ki), ami természetesen jó hír, de nem vagyok teljesen biztos abban, hogy egy ilyen műveletet kizárólag a Fővárosi Munkaügyi Bíró-ság tudna elvégezni.

Komolyra fordítva a szót, mivel látható, hogy az orvosok nyugdíja-zása körüli helyzet a nyugdíj mér-tékére kiható csapdákat tartogat, fontosnak tartom felhívni a most érintettek figyelmét és azokét, akik később lesznek érintettek a nyugdíj megállapításában arra, hogy két helyen is megkárosíthatják őket az önként vállalt többletmunka órái után járó kiegészítő szolgálati idő, és ezzel összefüggésben az ehhez kap-csolódó nyugdíj mértékét illetően.

Az idő „ellopásának” és egyben a nyugdíj megkurtításának legfőbb forrása a munkáltató, akit ugyan nem zavarna, ha volt munkavállaló-ja több szolgálati idővel, magasabb nyugdíjat kapna, de mivel koráb-

Olyan embereknél, akik szinte egész életükben a kórházban dol-goztak és éltek, kiderül, hogy rendes szolgálati időt ugyan szereztek jócskán, de kiegészítő szolgálati időt nem.

Fárasztó ügye-

letek után.

Vigyázat: a

kettős előnyből

dupla hátrány

keletkezhet!

13Orvosok Lapja

2012 | 09

fórUM

ban az önként vállalt munkaórák utáni pótlék „megtakarításában” volt érdekelt, nem lehet számítani tőle korrekt nyilvántartásra most sem, a nyugdíjbiztosító pedig csak a munkáltatóktól kapott adatokat használhatja a kiegészítő szolgálati idő kiszámításához.

Lehetséges elhárítása ennek a veszélynek: utánanézni minden lehetséges nyilvántartásnak 2004. május 1-jéig visszamenőleg a mun-káltatónál (jelenléti ívek, ügyeleti beosztások, bérfizetési nyilván-tartások stb.) és ragaszkodni ahhoz, hogy – akár utólag is korrigálva azokat – valamennyi teljesített munkaórát figyelembe véve je-lentsék le a nyugdíjbiztosítóhoz az önként vállalt többletmunka óráit. jogi hivatkozás ehhez a társada-lombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. § (1) bekezdése; ez így rendelkezik: A 43. § (1) bekezdés szerint számított

szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szol-gálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámí-tott – időtartamát.

A másik forrás, ahol megrövidít-hetik a nyugdíjas jelöltet, az maga a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, ahol a nyugdíjak összegével való „takarékoskodás” a cél. Itt bármit elfogadnak a munkáltatótól, ha kellően alacsony óraszámot tartal-maz a kimutatás, és lehetőleg nem fogadnak el semmit a munkaválla-lótól (lásd: könyvszakértői szakvé-leményben megállapított óraszám jogerős bírói ítéletben), különösen nem, ha az általa szállított bizonyí-ték alapján magasabb nyugdíjat kellene fizetni részére.

Itt, ha a nyugdíj megállapítása so-rán kimutatott kiegészítő szolgálati idő nincs összhangban a munkálta-tónál, vagy a saját nyilvántartások alapján kiszámított idővel, nem szabad annyiban hagyni, meg kell találni az eltérés okát, és fellebbezni kell az első fokon hozott társada-lombiztosítási határozat ellen.

Ha ez sem segít, érdemes bíróság-hoz fordulni, a szolgálati idő meg-állapításával kapcsolatos eddigi el-járások eredményei azt támasztják alá, hogy ott a tényállás tisztázása, a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatala, és nem a nyugdíjas megrövidítése a cél. És még egy zárómondat: míg az ügyeleti díjak elévülés miatt már nem követelhe-tőek a 2004. és 2007. közötti időre, a szolgálati idő megállapítása iránti igény nem tud elévülni.

gYOvAI sánDOr

EUROP E UNIT ED

Paragona is one of Europe’s leading providers of international recruitment services for healthcare specialists.

Currently we have exciting job opportunities for:

- SPECIALIST DOCTORS IN SWEDEN, NORWAY, GERMANY AND FRANCE

- JUNIOR DOCTORS IN GERMANY

SAVE THE DATE FOR OUR CONFERENCE!!! Programme of the conference includes:

The number of participants is limited!

presentation of our offersmeeting with a Hungarian doctor who works in Scandinaviatrial lessons of Swedish – check yourself!!!

www.paragona.com

Please contact us for more information:ewelina.sawicka@paragona.comtel. +48 22 653 66 81

Sign up for our CONFERENCE and find out about possibilities of working abroad!The CONFERENCE will take place in Budapest on the 6th of October.

14Orvosok Lapja2012 | 09

fórUM

Orvostanhallgató koromban elhatároztam,

hogy nem fogok hálapénzt elfogadni. A gya-

korlat azonban a véleményemet finomította.

Néhány történet a paraszolvenciáról

Orvosi működésem első évében (1961-ben) egy idős beteg 100 Ft-ot akart adni, kórházból való távozá-sakor. Ez a száz forint akkor jelentős összeget jelentett, mert havi fizeté-sem 1300 Ft volt. Megköszöntem, de nem fogadtam el. Néhány nap múlva levelet kaptam tőle 200 Ft-tal és köszönő szavakkal. Azóta tudom, hogy vannak betegek, akik valóban hálából akarnak adni va-lamit, és nem azért, hogy különle-ges, illetve megfelelő kezelésben részesüljenek. Kellő tapasztalattal el lehet különíteni, hogy a beteg va-lóban a háláját akarja-e kifejezni.

Ha együttérzéssel és szeretettel foglalkozunk a betegekkel, akkor ők ritkán akarják anyagiakkal háláju-kat kifejezni. Néhány nem minden-napi történetet ismertetek.

Idős, szegény asszony évek óta járt veseelégtelensége miatt havon-ta, kéthavonta hozzám vizsgálatra. Tudta, hogy mindig szívesen fog-lalkoztam vele minden ellenszol-gáltatás nélkül. Egyik karácsonykor egy kis csomagot adott nekem a következő szöveggel: „tessék ezt a kis ajándékot elfogadni. Egy cso-mag papírzsebkendő van benne, amit akciós áron vásároltam.” A meghatottságtól könnyes szem-mel köszöntem meg a szívből jövő ajándékot.

Középkorú mérnök két éve része-sült művese kezelésben. Egyetlen alkalommal sem próbált valamivel

is megajándékozni. Szilveszterkor bejött a szobámba. Egy műanyag zacskóból elővett egy üveg pezsgőt, felém nyújtotta ezekkel a szavak-kal: főorvos úr! Tessék ezt meginni az egészségemre. Félúton azonban a keze megállt, majd a pezsgőt visszatette a zacskóba. Nem aka-rom ennyivel megbántani mondta, és boldog új évet kívánva kiment a szobámból. Akárhányszor vissza-emlékszem erre a jelenetre, mindig jókedvre derülök, ami sokkal többet ér egy üveg pezsgőnél.

A jómódú középkorú kereske-dő asszonyt több éve dializáltuk, amikor egyszer bejött a szobámba egy borítékkal, megköszönni eddigi munkánkat. Nem akartam elfo-gadni, fogalmam sem volt mennyi pénz van benne. Ő azonban annyit erősködött, míg a következőket kértem tőle. Tekintse úgy, mintha elfogadtam volna, és legyen szíves ezt elvinni Teréz anya leányainak, akik innét ötpercnyi járásra vannak. Ők ingyen ebédet adnak a hozzá-juk fordulóknak válogatás nélkül, a másoktól kapott adományokból. Gondoltam, jó érzés tölti majd el jótékonysága kapcsán. Nem így történt. A borítékot eltette. Később visszamondták, hogy a betegeknek méltatlankodott: nem elég, hogy fi-zetni akartam, még arra is kért, hogy adjam ezt a pénzt az apácáknak.

Igen idős férfi kb. másfél évi művesekezelés után nyáron meg-

halt. Felesége következő karácsony előtti napokban megjelent egy szép, értékes kis kerámia szoborral, és is-mételten megköszönte, hogy olyan lelkiismeretesen kezeltük férjét.

Hála Istennek még ma is tudok dolgozni nephrologiai szakrendelé-sen. Egy igen gazdag férfi, aki éven-te több hónapot tölt az Egyesült Államokban, két-háromhavonta jött kontrollvizsgálatra, és min-den alkalommal adott 1000 Ft-t. Amikor bevezették a 300 forintos vizitdíjat, én már csak 700 Ft-ot kaptam tőle.

Azok a betegek, akik először jön-nek hozzám, véleményemet nem ismerve gyakran akarnak borítékot adni. Mindenkinek elmondom, hogy itt nincs erre szükség, minden lehetségest megteszünk értük ellenszolgáltatás nélkül is.

Egy idős beteg megkérdezte: „Mi-ből gondolja, hogy nekem kevesebb pénzem van, mint a doktor úrnak?” Egy másik idős nő ezt kérdezte: „Annyi pénze van, hogy nincs szük-sége erre a csekélységre?” Mindket-tőtől elfogadtam a pénzt. A betegek többsége azonban megkönnyebbül, hogy nem fogadom el a felajánlott borítékot, és örömmel teszi vissza táskájába, nem egy közülük köny-nyes szemmel. Volt, aki kissé két-kedően jegyezte meg: „Jó, de ugye úgy fog kezelni, mintha elfogadta volna?” Vele a későbbiekben jó kap-csolat alakult ki.

Ezzel a néhány történettel azt szeretném szemléltetni, hogy mennyire összetett a paraszolven-cia kérdése.

Dr. MAKó JánOs

Hála – pénz

nélkül

15Orvosok Lapja

2012 | 09

fórUM

Az orvosi szakmát sem kerülik el a telekommunikáció

kínálta újdonságok. A betegekkel, a kollégákkal való

kapcsolattartás gyorsabbá, egyszerűbbé, hatékonyab-

bá válhat, ehhez nyújt most újabb segítséget az

orvosok számára a Telekom.

Virtuális telefonközpont a hatékony orvosi munkához a Telekomtól

A Telekom által kínált Virtualoso szolgáltatásokban rejlő lehetősé-geket elsőként a szolgáltatói- és kereskedelmi szektor fedezte fel, de egyre több, más területen tevékenykedő cég ismeri fel a Virtualoso portfólió által nyújtot-ta előnyöket, köztük a kórházak, orvosi rendelők.

A Virtualoso VoiceCenter, egy virtuális híváskezelő szolgáltatás, amely minden telefonon beérkező hívást fogad és beállítás alapján az illetékeshez irányítja. A szolgálta-tásnak számos előnye van, többek között nincs több elveszett hívás; az egyszerűen beállítható rendszer minden bejövő hívást kezelni tud,

így nem vész el egyetlen beteg-hívás sem. Az ügyfélszolgálati kapacitás dinami-kusan bővíthető, a beállítható mellékek száma egyszerűen vari-álható. A betegek hívását mindig fogadja, foglalt vonal esetén átirá-nyításra is lehetőséget kínál, vagy visszahívást ajánl fel a rendszer. Nincsenek vég nélkül kicsöngő te-lefonok, a betegek nem érzik úgy, hogy elérhetetlen számukra az or-vos vagy az asszisztens. A hívások

hívószámmal együtt nyomon kö-vethetők, visszakereshetők, hiszen a Virtualoso VoiceCenter részletes, online hívásforgalmi statisztikát biztosít, továbbá igény szerint rögzíti a telefonbeszélgetéseket, amelyek egy hónapig hangfájlok formájában letölthetők, tárolhatók és visszajátszhatók. A Virtualoso VoiceCenter további előnye, hogy az internetről elérhető, egyszerű, grafikus kezelőfelülettel rendelke-zik, így kezeléséhez nem szüksé-ges komoly háttérismeret, bárki könnyedén elsajátíthatja és elvé-gezheti. A hangmenü közvetlenül, online módosítható, és a változta-tások szinte azonnal megjelennek a rendszerben. A VoiceCenter-ben ügyfél-tájékoztató szövegek is rög-zíthetők, amelyet a betegek a beál-lított melléken meghallgathatnak, ezzel számos fontos információ megosztható. Az orvosok, asz-szisztensek munkáját a rendelési időn kívül is segíti, hogy a hívó fél meghallgathatja a rendelési időpontokat, visszahívást kérhet, illetve megtudhatja, hogy szabad-ság alatt ki a helyettesítő orvos, asszisztens, vagy védőnő.

A MOK-tagoknak is kínált ked-vezményben a szolgáltatás egy hónapig havidíj-mentesen kipró-bálható, ha pedig beválik, két év hűségnyilatkozat vállalása esetén 50%-os havidíj-kedvezményt biz-tosít a Telekom. Így, akár már havi fix 1450 Ft-ért saját telefonköz-pont üzemeltethető! A termékről bővebb információ az uzletitele-kom.hu weboldalon olvasható.

A Telekom és a Magyar Orvosi Kamara között tavaly létrejött stratégiai együttmű-ködés keretében a telekommunikációs vállalat speciális szolgáltatásokkal és kedvező tarifával támogatja a hazai orvosokat. A Virtualoso VoiceCenter-kedvezmény nem az egyetlen az egészségügyben dolgozók számára kínált konstrukciók közül a Magyar Telekom portfóliójában. Ide tartozik a kedvező árszabással rendelkező MOK-díjcsomag, amelynek legfontosabb előnye, hogy a MOK díjcsomagot használók egymást ingyen hívhatják belföldön, éjjel-nappal. A PraxisPlatform nevű szolgáltatás – automatizált, telekommunikációra épülő beteggondozási rendszer – segítségével online betegmegtar-tó- és betegkommunikációs rendszer építhető ki, amely közelebb hozza egymáshoz az egészségügy három legfontosabb szereplőjét: a gyógyulni kívánó beteget, a gyógyítani kívánó orvost, valamint a beteggel rendszeres kapcsolatba kerülő gyógyszerészt.

16Orvosok Lapja2012 | 09

A felmerés

válaszadóinak

nagyobb részét

gátolja a vissza-

térésben a hála-

pénzrendszer

„Amióta itt dolgozom, egy éven belül elhagyhattam

a diabétesz- és hipertónia-gyógyszereimet, jelenleg

már diétáznom sem kell, minden értékem kielégítő, a

család boldog, én kipihent és kiegyensúlyozott va-

gyok” – írta egy Németországban tevékenykedő szak-

orvos abban a felmérésben, amelyet a Magyar Rezi-

dens Szövetség készített a külföldön dolgozó magyar

orvosokról. A csaknem 150 honfitárs válaszai alapján,

ha nem is reprezentatív kép, de markáns hangulat-

jelentés körvonalazódik arról, hogyan élnek kinn, mit

gondolnak a hazai helyzetről doktoraink.

Egyedülálló felmérés a külföldön dolgozó magyar orvosokról

A felmérést 2011. október és de-cember között, interneten végez-ték. A kérdőívet kitöltő orvosok 85%-a 2008–2011 között ment ki külföldre. A felmérésben részt vevő orvosok 71%-a dolgozott a ki-vándorlás előtt a magyar egészség-ügyben. A válaszokból az is kiderült, hogy a kint dolgozó magyar orvosok csupán 15%-ának volt már hallgató korában is kifejezett célja a külföldi munkavállalás.

A kérdésre, tervezik-e, hogy két éven belül hazajönnek, csak 2% vá-laszolt igennel, 58% azt írta, bizto-san nem, 25% pedig azt, hogy csak akkor, ha pozitív változás lesz. 15% bizonytalan volt, illetve nem tudott választ adni. A határozott nemmel válaszolók nagy része, az összes válaszoló 28 százaléka ráadásul azt írta, eldöntötte, hogy még legalább 20 évet külföldön marad.

Többen vannak azok, aki úgy tervezik, öt éven belül hazatérnek, a válaszadók 7%-a. Az öt éves

időszakot firtató kérdésnél többen voltak azok is, akik bizonytalanok (58%), tehát még nem hozták meg a döntést, azaz még hazacsábítha-tóak. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadókat leginkább három dolog tartja vissza a hazajövetel-től. Az itthoni fizetések (95%-nak fontos szempont), a heti 60 óránál több munkavégzés, a családi élet ellehetetlenülése (71%-nak fontos szempont) és a hálapénz megléte (63%-nak fontos szempont).

A válaszok alapján összegezhe-tő, hogy körülbelül kétharmada a kint dolgozó orvosoknak hazajönne 300 ezer forint kezdő szakorvosi bér esetén, illetve ha a munkaidő, ügyeleti körülmények (óraszám, utána pihenőidő, korrekt pénzügyi elszámolás stb.) rendeződnének.

Egyelőre nem nehéz dönteni a kint maradás, illetve a hazatérés között, hiszen külföldön a kollé-gák, a betegek és a magyar orvosok környezetében élő helyiek is a válaszadók több mint 90 százaléka szerint elfogadóak. Ráadásul a több-ség véleménye az, hogy jobb a kinti szakképzés is. „A fiatalokat ösztön-zik, és segítik minél hamarabb beil-leszkedni a csapatba. Jól ellenőrzött kontroll mellett viszonylag hamar felelősséget bíznak a kezdő orvosra. Működik a visszajelzéseken alapuló minőségbiztosítás, vagyis a rend-szeres megbeszélések vagy kérdő-ívek keretében lehet javaslatokat tenni. Ennek jó része (általában a nem pénzbe kerülő) meg is valósul, viszonylag hamar. Külső auditorok ellenőrzik a rendszer helyes műkö-dését.” – írta egy Németországban dolgozó rezidens.

Egy másik, szintén Németország-ban praktizáló szakorvosjelölt pedig arról számolt be, hogy fiatalként is hagyják operálni, mert nem a hálapénzre „megy ki a játék. Ez a legnagyobb és legfontosabb előny, e mellett minden negatívum és pozitívum eltörpül (természetesen a fizetést leszámítva...)”. Megjegyzi azt is, hogy olyan a munkaidő-be-osztás, amely mellett „van időd tanulni és élni.”

A kevés negatív tapasztalat közül talán az egyik azé a Skandináviában

tÉnY-ADAt

MOK KOMplex Kft. szOlgáltatásai

álláslehetőség az orvosok hozzátartozóinak

biztOsításOK

orvosspecifikus termékek– szakmai felelősségbiztosítás

– rendelőbiztosítás– költségelszámolás

megtakarítás, befektetés, nyugdíj– privát nyugdíjprogram– céges nyugdíjprogram

– megtakarítások, befektetések

– életbiztosítás– kockázati életbiztosítás

– balesetbiztosítás– egészségbiztosítás– vagyonbiztosítás

– privát vagyonbiztosítás– céges vagyonbiztosítás

állásajánlat

feladatok: a pénzügyi piac korrekt és tisztességes közvetítése, a tagok érdekeinek szolgálata, a szakmára jellemző spe-cifikus termékek, elsősorban biztosítások, megtakarítá-sok, adó- és költségoptimalizálási lehetőségek értékesí-

tése magánszemélyeknek és vállalkozóknak.

elvárások:– többéves biztosításközvetítői értékesítési tapasztalat– szakirányú végzettség – független biztosításközvetítő– erkölcsileg kifogástalan munkavégzés, a tagok érde-

keinek szolgálata– kitűnő kommunikációs készség

– vállalkozói jogviszony

a MOK Komplex Kft országos lefedettségű kiszolgálást fog biztosítani a Magyar Orvosi Kamara tagjai számára. Közös érdek, hogy megbízható, korrekt embereket találjunk erre a célra, ezért kérjük az Önök közreműködését.

1068 Budapest Szondi u. 100.mokkomplex@mok.hu

Telefon: 06-1/301-0804Fax: 06-1/301-0805

18Orvosok Lapja2012 | 09

tÉnY-ADAt

dolgozó rezidensé, aki a követke-zőket írta: „Én egy kisvárosban dol-gozom, itt főorvosokból hiány van, így gyakran egyedül van az ember a rendelőben/osztályon, illetve csak a hét pár napján van ott a főorvos, egyébiránt telefonon lehet (jó eset-ben) utolérni. Arra alig van példa, hogy a főorvossal együtt nézzünk meg beteget, pedig az nem ugyan-az, ha én telefonon elmondom neki, hogy mit láttam – alternatíva, hogy ő nézi meg, de egyedül.”

A felmérésben a szövetség kíván-csi volt arra, hogy a kint dolgozók milyen kedvező külföldi tapaszta-latokat látnak, amelyeknek itthoni megvalósítása nem feltétlenül pénz kérdése.

Többek között a következő vála-szok születtek:

„1. Adminisztrációs feladatokra (gépelés, faxolás, vizsgálati időpont-kérés!) gépírónőket alkalmaznak és nem orvosokat, háromszor annyi fizetésért.

2. Az emberek végzettségtől füg-getlenül jobban tisztelik a másikat, a másik munkáját.

3. A szakvizsga után valóban önállóan dolgozhatsz, de megvan az intézményesített kerete (reggeli megbeszélések) a kérdéses esetek megvitatásának.” – írta egy Bel-giumban dolgozó szakorvos. – „A munkaidőre vonatkozó jog-szabályok szigorú betartatása.” (Egyesült Királyság, szakorvos) – „Ami szembetűnő különbség szá-momra, hogy kezdő rezidensként is meghallgatják a véleményem. A nővérek és orvosok közösen próbálják megoldani a problémá-

kat. (…) Másfelől, ami fontos, hogy igen nagy az összetartás az orvosok között. A szervezettség, az egységes bértábla, ami évenként, a tapasz-talattal nő, igen nagy motiváció… úgy dolgozni, hogy látom, mikor kapok fizetésemelést, támogatják a továbbképzésemet, hogy nem szé-gyellek beteget jelenteni, ha lázas vagyok.” (Németország, rezidens)

– „Pozitív munkamorál; azt az időt és energiát, amit otthon a hierarchikus viszonyok ápolására fordítanak, itt egymás oktatásá-ra, csapatépítésre. A munkatársak nem egymás versenytársai, sokkal inkább csapattársai (persze nyilván ebben a megfelelő megélhetés biztosításának is hatalmas szerepe van).” (USA, kutatóorvos)

– „Adminisztrációs feladatokra teljesen külön személyzet alkal-mazása, így az orvos a gyógyító tevékenységgel foglalkozhat, a betegekkel való kapcsolatra elég ideje marad. Csapatépítés, motivá-ció megteremtése, az előbbre jutás, szakmai fejlődés láttatása. Tovább-képzések biztosítása kellő meny-nyiségben – és ennek költségeit

bizonyos részben vállalja a munkál-tató.” (Németország, szakorvos)

A felmérést készítők általában is kíváncsiak voltak, hogyan élnek és érzik magukat a határon túl tevé-kenykedő honfitársaink. Néhány válasz a sok közül.

„Félreértések elkerülése vé-gett hozzátenném, hogy dolgozni külföldön is sokat kell. Hiába, ez a hivatás nem arról szól, hogy minden nap bezárja az ember a butik ajtaját délután négykor! De úgy gondolom, ez a tevékenység hosszú távon csak úgy űzhető tisztességgel, ember-séggel, ha az orvos életfeltételei egy elfogadható mércét megütnek. Mégiscsak más úgy menni dolgoz-ni, hogy az ember tudja, megfizetik munkálkodását. Külföldön sem az orvosok rendelkeznek a legtöbb fize-téssel, de normál életkörülményeket tudnak teremteni a család számára.” (Németországban dolgozó rezidens)

„Az ország elhagyásakor erősen befolyásolt az is, hogy a jelentős megterhelés miatti mindennapi stressz már fizikális betegségek formájában (diabetes, hipertónia, alvászavarok) jelentkeztek nálam. A munkáltatónál jelzett problémák süket fülekre találtak. A család is nehezen viselte az állandó ingerlé-kenységet. Szem előtt tartva saját egészségemet és családom jövőjét, valamint a szakmai és társadalmi elfogadottságot, kerestem külföl-dön munkát. Amióta itt dolgozom, egy éven belül elhagyhattam a diabétesz- és hipertónia-gyógy-szereimet, jelenleg már diétáznom sem kell, minden értékem kielégítő, a család boldog, én kipihent és ki-egyensúlyozott vagyok (...)” (Német-országban dolgozó szakorvos)

„Ha sikerülne Magyarországon normális kb., 2000–2500 euro net-tó szakorvosi fizetést kapni, plusz normális munkaidőben dolgozni, valószínűleg hazamennék.” (Egye-sült Királyság, szakorvos)

– „6 éve élek és dolgozom kint, de most fordult elő először, hogy úgy tűnik, valaki kíváncsi arra, mit lehetne külföldről hazahozni (már-

„Az ország elhagyásakor erősen be-folyásolt az is, hogy a jelentős meg-terhelés miatti mindennapi stressz már fizikális betegségek formájában jelentkeztek nálam. A munkáltató-nál jelzett problémák süket fülekre találtak.”

Felveszi a kesz-

tyűt – magyar

orvos, külföldön

19Orvosok Lapja

2012 | 09

tÉnY-ADAt

Mrsz, bernáth beA

mint tudást, módszert stb.). A kül-földön dolgozó orvosok nagy része szívesen hazajönne, ha azt érezné, hogy az ország szívesen fogadja, szí-vesen hallgatja meg az általa tanul-takat, javasoltakat. jelenleg inkább bűntudatot próbálnak ébreszteni a külföldön dolgozókban.” (Egyesült Királyság, szakorvos) – „Ha a végzésem évében (2008) megfelelő lett volna az otthoni hely-zet (munkakörülmények és bérek tekintetében, mivel a kinti szakkép-zést akkor még nem ismertem), ak-kor nem kezdtem volna már szigorló koromban külföldi állásinterjúra járni. Németországban megvolt a szerződésem már a diplomám kéz-hezvétele előtt. Nem volt egyszerű, de nem bántam meg, hogy eljöttem otthonról. Ma már nem lenne egyszerű beleszoknom az otthoni rendszerbe. Sajnálatos, hogy a ha-zámtól távol kell élnem, de nagyon jó úgy élni, hogy nem kell a számlák miatt aggódni, futja az itteni drága albérletre is, az autómra, ruhákra, nyaralásra és még spórolni is tudok.” (Egyesült Királyság, rezidens)

– „A legrosszabb emlékem Ma-gyarországról a hálapénzrendszer. Sajnálom, de nekem valószínűleg hálapénz-allergiám volt. Borzasztó érzés volt, amikor tukmálták (…)” (USA, szakorvos) – „Egyetemista éveim alatt ellene voltam a külföldi munkaválla-lásnak. (Párom is orvos, együtt végeztünk.) Aztán diploma után el-kezdtem otthon orvosként dolgozni, párom is. A párommal és anyukám-mal laktunk, így tudtuk a rezsinket fizetni. Szórakozásra, pihenésre sem idő, sem pénz nem volt. Meg-

takarítás semmi. És semmi remény arra, hogy szorgalmas munkával bármikor is kiléphetünk ebből. Csa-ládtervezésre szintén semmi esély. Egyszer majdnem meg is vert az egyik beteg. Amikor kéthavi ügye-letemért (ez 12 alkalmat jelent) összesen 20 ezer forintot kaptam, betelt a pohár. Amit még nem tud-tam elviselni otthon, az a hálapénz és az azzal járó megaláztatás. A kol-légáimat nagyon szerettem otthon, nagyon segítőkészek voltak, csak sajnos egyúttal nagyon túlterheltek is. Oktatni nem volt idejük (amit 100%-osan meg is értek). Kijöttünk külföldre. Önálló élet, saját autó, önálló egzisztencia (mindez pár hónap alatt úgy, hogy a párommal mindketten orvosként dolgozunk), tervezhető jövő, oktatás (munkaidő keretein belül), megbecsülés, egész-

séges élet (mind kívül, mind belül; pl. oda tudunk figyelni, mit eszünk, a stressz sokkal kevesebb) nincs há-lapénz, jobb munkakörülmények.” (Németország, rezidens)

– „ha még pár évet halogatjuk a bérrendezést, akkor kimarad egy komplett generáció, és akkor már azért sem tudnak a fiatalok itthon maradni, mert nem lesz kitől tanul-ni a szakmát.” (Egyesült Királyság, szakorvos)

– „Életem legboldogabb pilla-nata lenne, ha újra otthon tudnék dolgozni, azonban ahhoz a jelenlegi fizetés mellett még körülbelül 6 évet kell itt eltöltenem, hogy biztos egzisztencia mellett tudjak haza-térni” (Németország, rezidens)

„A külföldön dolgozó orvosok nagy része szívesen hazajönne, ha azt érez-né, hogy az ország szívesen fogadja, szívesen hallgatja meg az általa ta-nultakat, javasoltakat. Jelenleg inkább bűntudatot próbálnak ébreszteni a külföldön dolgozókban.”

20Orvosok Lapja2012 | 09

szAKMAI OLDAL

Nem sokan dolgozhatnak az egészségügyben olyanok,

akik nem tartották ismét befutónak Dr. Bedros J. Ró-

bertet, aki másfél éve egyszer már sikerrel pályázott a

Szent Imre Kórház vezetői posztjára, s most, az újabb

pályáztatáskor további fél évtizedre elnyerte a tárca

bizalmát. Találkozásunkkor az erőskezű, a menedzser

típusú vezetőt ismertem meg benne, azt, aki tudja, mi

van mögötte, mivel kell foglalkozni jelenleg, s persze

léteznek beteljesíthető víziói is a jövőt illetően.

Nem könnyű a veszteségből talpra állni

Az egyetem után nőgyógyászként, reumatológusként és belgyógyász-ként is dolgozott, megalakította Magyarország legnagyobb és leg-elismertebb, elhízással foglalkozó társaságát a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot (MO-MOT), s időközben közgazdászként az ágazat rejtelmeiben is jól eligazo-dó szakemberré lett. „Ütésálló”, múltjának része a 13 éves belügyi egészségügyi munka, a karate-edzőség, na meg jelenlegi feladata még a bioterror-szakértőség is. A Belügyminisztérium egészségügyi intézményeiben, később a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban volt első számú vezető.

Politikai kapcsolatait firtatva azt vallja, hogy azok önmagukban semmit nem jelenthetnek, amikor az ember politikai kurzustól függet-lenül veszteséges kórházakat vesz át, amikor pedig máshol kereste a boldogulást, nyereséges intézmé-nyeket hagyott utódaira, szerinte az eredmények magukért beszélnek. „Leginkább a feladatok megoldása, a betegellátás, a csapatmunka, s

nem utolsó sorban a rendelkezés-re álló forintok maximális, ésszerű felhasználása és az eredményesség érdekel. Arról, hogy távollétemben ki és miként minősít, azzal inkább nem foglalkozom, az én csapatomat igazoló eredmények és a betegelé-gedettség az, ami fontos, és nem az esetleges sárdobálás” – mondja.

Tudni kell, hogy 1999–2012 között két rekonstrukció történt a ma 678 kórházi ággyal működő in-tézményben, ahol ma már modern helikopter-leszállópálya is szolgálja a betegellátást. A legutóbbi re-

konstrukciónak köszönhetően az intézmény mintegy 10 ezer négy-zetméterrel bővült. És ez nagyon jó. Hátulütője viszont, hogy a finan-szírozás nem számolt a rekonst-rukciós területek fenntartásával és működtetésével, hasznosításával, márpedig emiatt éves szinten több mint 95 millió forintot veszítenek.

Amikor másfél esztendeje pá-lyázat elnyerésével a Szent Imre Kórház élére került, váratlanul megannyi problémával szembesült.

„Akkor úgy tudtam, 2–300 millió forint adósságot kell majd minél hamarabb lefaragnunk. 2011. má-jus 20-án az intézmény rendkívül súlyos pénzügyi, likviditási hely-zetben volt. Meggyőződésem, hogy a számok sem az akkori fenntartó, sem a kórház dolgozói előtt nem voltak ismertek. Az addig tudott 300-350 millió forintos adós-ság helyett a tényleges szállítói állomány 946 860 746 forint volt, abból a lejárt fizetési határidejű számlák értéke elérte az 507 556 895 (!) forintot. Ezeken túl 104 713 735 forint került átütemezésre. A kórház bankszámláját egy 66 091 000 forintos pervesztés nyomán bírósági végzéssel zárolták. Az új ve-zetés mindösszesen 295 299 forint (!) likvid pénzzel dolgozhatott. Mun-kánkat tovább nehezítette, hogy a kórháznak több anyagilag hátrá-nyos szerződése is előkerült.”

A súlyos pénzügyi helyzet konszolidálásához a régi-új me-nedzsmenttel a napi „rutinfel-adatok” mellett ma is megfeszített munkával dolgoznak. Szigorították, szabályozott keretek közé terelték a kötelezettségvállalás rendjét és a bizonylati fegyelmet. Az egyes

Dr. Bedros J.

Róbert

21Orvosok Lapja

2012 | 09

szAKMAI OLDAL

KrAsznAI ÉvA

szakmai profiloknak új teljesít-ménytervet állítottak össze. Célja a finanszírozási lehetőségek maxi-mális kihasználása, a bevételek nö-velése. És természetesen a kórház számára előnytelen szerződéseket felbontották.

Az intézmény szállítói állomá-nya mára 408 670 760 forintra csökkent, amelyből a lejárt – 1–30 nap közötti – fizetési határidejű számlák összege „csupán” 52 972 002 (!) forint. Tehát másfél év alatt tizedére apadt a lejárt szállítói állo-mány! Most a bankszámlánkon 54 817 900 forint van.

Az intézetvezetői pályázat meg-nyerését követően a kórházban dol-gozók közül sokan féltek tőle. Ma a tamáskodók közül többen állítják, Bedros j. Róberttel jól járt az intéz-mény, s mint vezetőben pozitívan csalódtak. Erőskezűnek, nagyon szigorúnak, de korrekt, igazságos vezetőnek tartják, olyannak, aki a legkisebb hibát is észreveszi, és nem fukarkodik a dicsérettel sem, kiáll dolgozói mellett.

„Bármilyen pozícióban legyen is valaki, a színvonalas betegellátást mindenkitől elvárom, s az itt dol-gozók megfeszített munkáját igen nagyra értékelem, de emellett az intézet gazdasági hiányát is minél hamarabb meg kell szűntetni, mert azzal az itt dolgozók helyzete is javulhat.”

Azt mondja, elképzeléseit a dol-gozók is egyhangúlag támogatták, s csak a súlyos munkahelyi vétséget elkövetőktől volt kénytelen régebbi intézményekben megválni. „Fel-készült szakembereket »örököl-tünk«, olyanokat, akik szakmájuk elhivatott művelői. Egyes területe-ken nagyhírű, kiemelkedő mun-katársak tevékenykednek. Velük eredmények produkálhatók. Nem véletlen, hogy a lakosság körében és a szakmai berkekben igencsak jó a kórházunk megítélése, s ugyanezt mondhatom el a kiemelkedő szín-vonalú VIP-ellátásunkról is”.

Egyetlen év alatt elérte, hogy az intézet főbejáratánál ott függhet a

tábla: a Pécsi Tudományegyetem Oktató Kórháza. A fővárosban el-sőként elnyerni az Oktató Kórház címet: az intézményben dolgozók munkájának magas fokú elisme-rése. „Mindez az itt folyó szakmai és tudományos munka minősítése. Értékeli azt a képzést, azt az oktatói tevékenységet, amit a nálunk lévő orvosok végeznek a hallgatók ér-dekében. Intézetünkben sok neves professzor dolgozik, nívós tudo-mányos eredményekkel. Csak az elmúlt esztendőben 305 publikált tudományos munka született, kollégáink közül 13-an külföldi kongresszusokon vettek részt, szak-mai folyóiratokban 50 közlemény jelent meg. Mintegy 150 orvostan-hallgatót, 48 központi gyakornokot és 12 szakorvosjelöltet fogadtunk. A klinikai szakorvosképzés is első-rendű nálunk. Nekünk pedig fel kellett nőni ehhez a feladathoz. Az új vezetőség irányítása mellett, az intézet képes volt ezt az állomást elérni, amelyre igenis nagyon büsz-ke vagyok!”

Ahogy az intézetvezető fogal-mazott, a cím nem csak a munka-társainknak szól, hanem a pácien-seknek is sokat mond: tudhatják és megnyugodhatnak, hogy jó helyen, egy oktató kórházban gyógyul-nak. A dolgozók magas színvonalú munkával járulnak hozzá, hogy ezt pácienseik is minél inkább érzékel-hessék. Azok az orvostanhallgatók, akiket ott képeznek, tudományosan és szakmailag is tovább viszik majd a náluk tanultakat és tapasztalta-kat.

A HBCS, a TVK függvényében mennyire tartható a finanszírozás és forrás? Hogyan alakulnak az in-tézményben a várólisták? A kérdé-sekre a kórházigazgató a következő válasszal szolgált:

„Ez év július 1-jétől érvényes – július, augusztus, szeptember, október – teljesítmény-volumen korlát (TVK) számunkra gyakorlati-lag nem változott. Miután azon-ban jelentősen megnövekedett a területi ellátási kötelezettség (TEK),

előre vetíti, hogy amennyiben az új finanszírozási évre – 2012. novem-ber 1. és 2013. október 31. – nem történik TVK emelés, akkor az úgy a betegellátás színvonalának csökke-néséhez, mint a várólisták növeke-déséhez vezet majd. Reméljük, hogy nem következik be ez a helyzet. Egyébként a nyári – a vélhetően – alacsonyabb igénybevételre gondolva az aktív fekvőbeteg-ellá-tásnál kezdeményeztük az OEP-nél a szezonális index alkalmazását. De már most érzékeljük a nagyobb betegforgalmat, és ez ősztől csak növekszik majd. Mindenesetre a megnövekedett TEK a jelenlegi finanszírozás mellett csak a TVK jelentős emelésével, a szigorú keretgazdálkodással, s nem utolsó sorban a saját bevétel növelésé-vel teljesíthető. Az aktív fekvő-beteg-ellátás koncentrációjával, a gyógyszerkassza csökkentésével, a belső tartalékok kiaknázásával és az esetleges uniós források bevonásá-val képzelhető csak el a betegellátás szinten tartása, illetve annak igény szerinti növelése. Az előrelépésben a jövőben a sokat emlegetett beteg-út-szervezés és a kórházi ellátáso-kat kiváltó egyéb ellátások bővítése is segíthet.

A vágyaim közé tartozik a komp-lex traumatológiai ellátás. Minden adottságunk meglehetne ahhoz, hogy Budán egy modern sürgősségi központot üzemeltethessünk. Ez nem csak presztízskérdés, hanem ráció is. A profilbővítés, a szakmai fejlesztés, valamint diagnosztikai központunk fejlesztése szintén a közeljövő feladatai közé tartozik. A diagnosztizálás, a gyógyítás ellen való például, hogy nincs MRI-ké-szülékünk. Minden fejlesztés nehéz feladat elé állítja a vezetést is, de azt kell tenni, ami a betegeknek a leg-hasznosabb. Ezért fontos küzdeni! Nekem ettől szép az egész, nekem ettől van jövőképem…”

22Orvosok Lapja2012 | 09

szAKMAI OLDAL

Idén nyáron jelentős mértékben szigorítot-

ták a parlagfüvet megtűrő földtulajdonosok

büntetéséről szóló rendeletet. Vajon a szabá-

lyozás elsősorban az államkassza hiányának

enyhítését szolgálja vagy az egyre súlyosabb

problémákat okozó betegség visszaszorításá-

ra irányul?

Sokan fulladnak az országban

A földtulajdonosoknak június 30-áig volt lehetőségük a tulajdonukban álló terület parlagfű-mentesítésére, ezt a dátumot követően min. 15 000, de akár 5 millió forintos büntetéssel is sújthatják őket, ha figyelmen kívül hagyják az allergiások védelmében hozott rendelkezést. A szigorításra valóban szükség volt, tekintve, hogy – a Szabad Föld online értesülése szerint – Magyarország első helyen áll Európában a parlagfűvel fertőzött országok között. A szántóföldek 5%-án él és virul az allergén gyom, különösen súlyos a helyzet Somogy, Bács és Szabolcs megyében. A káros hatású növény elleni védekezés jelentőségét a Nemzeti Alaptervben is kiemelték, programot is készítet-tek a probléma teljes kezelésére, a megvalósítás azonban pénz kérdése

lesz. A feladat nem egyszerű: az Ambrosia artemisifolia L. magja több évtizeden keresztül csíraképes marad.

A parlagfű-allergia súlyos nép-egészségügyi problémának számít, minden ötödik lakos érintett valami-lyen mértékben. Nem bizonyított tény, de a megfigyelések alapján a szakemberek állítják: az allergiára való hajlam genetikai meghatáro-zottságból is fakad, ezen túl azonban számos egyéb kockázati tényező is szükséges a megbetegedéshez. Minél több káros hatású pollen van a légtérben, annál nagyobb az esélye az erre hajlamos embereknek aller-giájuk kialakulására. A Semmelweis Médiasarok e témával foglalkozó cikkében dr. Krasznai Magda, a Sem-melweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti

Klinikájának adjunktusa felhívja a figyelmet, hogy az érintettek száma egyre nő. A már allergiával élő em-berek számára sem mindegy, milyen mértékű az érzékenyítő anyag kon-centrációja a légtérben. A kezeletlen betegség évről-évre súlyosabbá válik, asztmába fordulhat.

A légúti allergiások számának növekedése civilizációs ártalomként is felfogható, hiszen rizikófaktorai között szerepel a stressz, a légszeny-nyeződés, a rendszeres antibioti-kum-fogyasztás, az egészségtelen táplálkozás (tartósító-, színező- és egyéb természetellenes anyago-kat tartalmazó ételek fogyasztása), valamint a dohányzás – a passzív is. Az allergológus szakorvosok egy emberként állítják, hogy ma már a kellemetlen tünetekkel járó (és kezeletlenül egyre romló) egészség-károsodás tüneti kezelésekkel jól karbantartható, és létezik a betegség ellen deszenzibilizáló kezelés, vagyis oki terápia is. Nagy reményeket fűz-nek a különböző immunterápiákhoz is, amelyek alkalmazása Magyaror-szágon még nemigen terjedt el.

A gyógyító eljárások lényege, hogy – mivel az allergia az immun-rendszer kóros működésére vezet-hető vissza – az immunrendszert alkalmassá teszik az érzékenyítő anyagok normális befogadására. A helytelen immunválaszt módosító specifikus immunterápia során az allergén tisztított kivonatát juttatják a szervezetbe több alkalommal, a nyelv alá csepegtetett vagy bőr alá fecskendezett dózist alkalmanként növelve. Krasznai Magda tapaszta-lata szerint ezekkel a deszenzibilizá-ló kezelésekkel a tünetek két-három szezon alatt csökkenthetők, vagy teljesen megszüntethetők.

rADnAI AnnA

Vigyázat! Keresztallergia!Ahogyan az allergiások közül még mindig nincsenek elegen tisztában az évről-évre

időben megkezdett terápia jelentőségével, úgy sokan azt sem tudják, hogy a számuk-ra allergénként ható pollenek virágzásának idején bizonyos zöldségek és gyümölcsök keresztallergiát okozhatnak.

Ennek oka, hogy a pollenek fehérjéi az ember szervezetén belül keresztreakcióba léphetnek bizonyos táplálékokkal. A keresztreakció jellemző tünetei a tüsszögés, az orrfolyás, az orális allergia szindróma (OAS), melynek során az étkezés után nem sokkal feldagad a beteg szája, ajka, ezen kívül viszket a szájpadja, nyelve, és a legrosszabb esetben fulladás-érzése is jelent-kezhet. A parlagfűvel legvalószínűbben keresztreagáló gyümölcsök és zöldségek: a görögdiny-nye, a sárgadinnye, a paradicsom, a banán és az uborka. Fontos megjegyezni, hogy az OAS-tü-netcsoport kialakulása nem törvényszerű, csak azoknak az érintetteknek kell kerülniük az említett táplálékokat, akik egyszer már megfigyelték magukon a keresztreakció tüneteit.

Egészségé-

re – ebből még

keresztallergia

is kialakulhat!

23Orvosok Lapja

2012 | 09

szAKMAI OLDAL

Paradigmaváltás A betegoktatás az egészségügyi ellátás kulcskérdése

Betegségmegelőzés és betegellátásAz egészségügyi ellátás két fő te-rülete a betegségmegelőzés és a betegellátás. A megelőzés vonatko-zásában primer és szekunder pre-vencióról beszélünk, aszerint, hogy magát a betegséget, vagy annak visszatérését és következményeit próbáljuk megakadályozni. A pri-mér prevencióval rizikóbetegségek esetében a konkrét rizikófaktorok megszüntetésére törekszünk, azonban egy megelőző fázisról is beszélünk: az ún. primordiális pre-vencióról vagy protoprofilaxisról. E felfogás szerint kóroki tényezővé válik a hátrányos szociális, gazda-sági, kulturális és környezeti háttér, valamint az egészségkárosító élet-mód, miáltal a betegségmegelőzés nemcsak az egészségügyi ellátás keretein belül értelmezhető. De lévén a prevenció épp határterület, a szakigazgatás (egészségügy, szo-ciális gondozás, kultúra, oktatás, gazdaság, környezetvédelem) ré-széről sem kap elegendő figyelmet, jóllehet köztudott, hogy a leginkább költséghatékony az elsődleges megelőzés, ezen belül a minél fia-talabb korban elkezdett egészség-nevelés és életmódoktatás.

Az egészség – betegség – halál kontinuummal párhuzamosan szerveződik a primordiális- és primér prevenció, a betegellátás, a szekunder prevenció és a rehabilitá-ció. Ezeket a sokszor egybemosódó és egymásra épülő kategóriákat rangsorba állítani, vagy köztük fontossági sorrendet megállapítani értelmetlen, az államigazgatás részéről pedig egységes koncepció alapján, prevenciós szemlélettel áthatva kellene kezelni.

Akut és krónikus betegségekIsmert demográfiai tendencia, hogy a nyugati világban a lakosság egyre idősödik, tehát a potenciális betegek, ezen belül a krónikus betegek rész-aránya évről évre nő. Manapság az orvos-beteg találkozások többségére krónikus betegség miatt kerül sor. Az egészségügyi kiadások mintegy 2/3-át a krónikus betegek ellátására kell fordítani. Az alábbi táblázat tartalmaz néhány jellemzőt, melyek a krónikus betegséget (és betegeket) megkülön-böztetik az akuttól. (1. táblázat)

Az akut betegségek esetében a beteg tájékozatlan és gyakorlatlan, a tudás az ellátó személyzet birtoká-ban van, s ezt a tudást „paternális” viszonyban alkalmazzák az amúgy passzív beteg gyógyításakor. Kró-nikus beteg esetében ez a módszer nem megfelelő. A beteg csak aktív, „partneri” viszony keretében tudja a szükséges tudást elsajátítani, és azt saját maga folyamatosan használ-ni. Kezdetben ez a helyzet a beteg számára újszerű. Meg kell tanulnia, a kezelés során hogyan válhat az ellá-tók hatékony társává.

Az akut és krónikus betegségek markáns különbözősége alapján érthető, hogy az akut ellátásra szer-vezett rendszer képtelen megbirkóz-ni a krónikus betegek tömegeivel, hiszen az ellátásban nincs biztosítva a folyamatosság, a kezelés szét-

töredezett. A technológia túlzott alkalmazása mellett fejletlenek a közösségi típusú és az otthoni ellátá-si formák. Az akut ellátásra képzett személyzet betegoktatást alig végez, így az ismerethiányos, kevéssé együttműködő, elhanyagolt betegek az ellátó rendszerben sokszoros „visszaesőként” keringenek. Míg a költségek folyamatosan emel-kednek, a betegellátás színvonala legfeljebb stagnál, de inkább romlik. Ezt az aggasztó perspektívát hazánk-ban az ellátó személyzet, különösen az orvosok számának permanens fogyása tovább rontja. Nyilvánvaló, hogy a problémával a krónikus be-tegellátás paradigmaváltása nélkül nem lehet sikeresen szembenézni. A betegellátóknak tehát egyszersmind oktatókká is kell válniuk. Csak így segíthetik a betegeket abban, hogy saját ellátásukban képzett és aktív résztvevőként működjenek közre.

egészségfejlesztés – életmódoktatásMindhárom prevenciós fázis (pri-mordiális, primer és szekunder)

Az akut és krónikus betegségeket megkülönböztető főbb jellemzőkAndrássy, 2012

akut krónikusgyógyulás van nincsgondozás rövid életfogytigbeteg részvétele a kezelésben passzív, kevésbé fontos aktív, nagyon fontosbeteg informáltsága ált. nem lényeges elengedhetetlenorvos – beteg viszony lehet paternális is partneriellátó személyzet orvosi kompetencia kompetencia átruházásellátórendszer „nagyüzemileg” jól szervezhető inkább „kisüzemi” és individualizált

Az akut ellátásra képzett személyzet be-tegoktatást alig végez, így az ismerethiá-nyos, kevéssé együttműködő, elhanyagolt betegek az ellátó rendszerben sokszoros „visszaesőként” keringenek.

24Orvosok Lapja2012 | 09

szAKMAI OLDAL

egyik legfontosabb eleme az okta-tás, mely aszerint, hogy mely fázis-ban történik, lehet egészségnevelés, egészségfejlesztés (életmód-ta-nácsadás) vagy betegoktatás. A kategóriák nem különíthetők el élesen. Mind céljuk, mind eszköz-rendszerük nagyon hasonló. Mégis, mivel a betegellátás változatlanul főképp orvosszakmai feladat (orvosi diplomához kötött), a betegoktatást is többnyire orvosok végzik. Ezzel szemben az egészségnevelés, egész-ségfejlesztés és életmód-tanács-adás láthatóan jól „kiszervezhető”. Hatékonyan működhet megfelelő adottságokkal bíró, szakirányúan képzett oktatókkal is.

BetegoktatásSzűkebb értelemben véve betegok-tatónak tekinthető az, aki amel-lett, hogy birtokolja az átadandó ismeretanyagot, elsajátította a betegoktatás kommunikációs és pszichológiai alapelveit is, s e tudás birtokában szakszerűen képes bete-geket oktatni. Tehát a betegoktató ismeretanyaga kettős: tartalmaz egy általános oktatással kapcsola-tos részt (pedagógia, pszichológia, kommunikáció, magatartás-orvos-lás, csoportdinamika stb.), és egy ún. szakmaspecifikus részt, mely értelemszerűen minden diszciplíná-ban más és más.

Ideális esetben minden orvos és egészségügyi szakdolgozó egyszers-mind képzett betegoktató is, a gya-korlatban pedig megfelelő körülmé-nyeknek és időkereteknek kellene a betegoktatás rendelkezésére állnia. Ám a közvetlen betegellátásban dolgozók zöme (orvos, nővér, asszisz-tens) soha nem vett részt módszeres betegoktató-képzésben. Számukra ismeretlen a hatékony információ-átadás know-how-ja. A hazai ellátást jól ismerők számára világos, hogy a rendszer legtöbb szegmensében a túlterhelés eleve lehetetlenné teszi a hatékony betegoktatást, sőt, sokszor az elemi információ-áramlás sem valósul meg. Bár, az egészségügyi törvény az orvost kötelezi a beteg

korrekt tájékoztatatására és bizo-nyos betegségeket illető teljes körű kiképzésére, s mindezek írásban rögzítését is elvárja, a betegoktatás többnyire ad hoc jellegű, a tudását-adás pedig esetleges és többnyire elégtelen.

Szakmaspecifikus betegoktatásAz iparilag szervezett betegellátás a technológia és a procedúrák bűvö-letében folyik. A törődés, és annak részeként a betegekkel való kom-munikáció háttérbe szorult. Ismert régi mondás, miszerint az orvos személye fél gyógyulás, ám e gyógy-hatás kommunikáció (és metakom-munikáció) nélkül nem jön létre. Tudjuk, nincs idő a betegekre: mi egyre kevesebben vagyunk, ők egyre többen lesznek, az adminisztrációról, defenzív magatartási kényszerről nem is szólva. Nem várható változás a finanszírozásban sem. Egyre drá-gább a nélkülözhető, olykor felesle-ges technológia, míg egyre kevesebb jut az élőmunka költségeire. A betegek igénye is a technika mellett szól, hisz pl. a fejfájós betegek zöme ma már MR-t kér.

Látható, hogy a tömegméretek-ben hatékony betegoktatás csakis új szereplők bevonásával lehetséges. Őket nevezzük szakmaspecifikus betegoktatóknak, akiknek ismeret-anyaga egyrészt magában foglal általánosabb érvényű, pszicholó-

giai, kommunikációs és pedagógiai ismereteket, (különös tekintettel a betegséggel kapcsolatosan meg-változott pszichikumra), másrészt tartalmaz konkrét, az egészséggel és a specifikus betegségekkel-állapo-tokkal kapcsolatos tudnivalókat is. A szakmaspecifikus betegoktatók leginkább a nővérek és asszisztensek közül kerülhetnek ki, hisz közvetle-nül a betegellátásban tevékenyked-nek. Napi munkájuk részét képezné a betegekkel való hatékony kapcso-lattartás, a tudatos információ-szol-gáltatás és az oktatás. Nagyobb egységekben működhetnének főállású betegoktatók is. A későb-biekben érdemes lenne felvenni a megfelelő mennyiségű betegoktatói végzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazását az ellátó egységek mi-nőségi követelményei közé.

Példa a szakmaspecifikus betegoktatóra: a kardioló-giai betegoktatóA kardiológiai betegoktató az, aki elméletben és gyakorlatban is jártas a különböző „nagy” krónikus kardio-lógiai kórképeket illetően (idült ko-szorúér-betegség, szívelégtelenség, pitvarremegés stb.), és részletesen ismeri az egyes kórképek oktatható és oktatandó témáit (rizikófaktorok, reanimáció gyakorlata, krónikus véralvadásgátlás stb.). A betegoktató ismeri a nem-invazív és invazív kardiológiai vizsgáló eljárásokat és terápiás beavatkozásokat, s ezek előtt, illetve ezeket követően fel-világosítással, tanácsokkal segíti a betegek ellátását.

A kardiológiai betegoktató az a szakember, aki a képes a krónikus szívbetegekkel megértetni az egész-séges életmód fontosságát, és az egészségtelen életmód megváltozta-tására ösztönöz. Tevékenysége nyo-mán a beteg kellő ismeretekhez jut, a helytelen életmód megváltozta-tása iránt elkötelezetté (motiválttá) válik, nő az önbizalma és küzdőké-pessége a krónikus stresszel szem-ben, kommunikációs készsége javul, és megfelelő terápiás együttműködő

Ideális esetben

minden orvos

egyszersmind

képzett beteg-

oktató is

25Orvosok Lapja

2012 | 09

szAKMAI OLDAL

készséggel (adherencia) rendelkezik. A kardiológiai betegoktató képzett, hiteles személyiség.

TeendőkA betegoktatás az egészségügy leg-inkább költséghatékony területe. Előmozdítása nem igényel jelentős infrastrukturális beruházást. Szel-lemiségének és gyakorlatának érvényre kell jutnia a betegellátás minden területén. Népegészség-ügyi szempontból jelentős előre-lépés az egészségügyi szakdolgozók, főképp a nővérek és asszisztensek képzésétől várható. Bevonásuk terhet vesz le az orvoskar válláról, a betegoktatás rendszerének előtérbe helyezése pedig az információ-áramlás biztonsági garanciájának tekinthető. Szorgalmazandó, hogy a diabetológus asszisztensképzéshez hasonlóan mihamarább jöjjön létre a hazai szakmaspecifikus beteg-oktató képzés. Az egyes szakterü-

letekre vonatkozóan (kardiológia, pulmonológia, gasztroenterológia, neurológia, pszichiátria stb.) el kell készíteni az egyes kórképekre, álla-potokra (pl. szívelégtelenség, magas vérnyomás, COPD stb.) vonatkozó standard edukálandó anyagokat. A beteg- és életmódoktatás ügyé-nek népegészségügyi fontosságára való tekintettel mind a szakma-specifikus betegoktatók, mind az életmód-ügynökök képzésének költségeihez központi támogatásra van szükség. Az ellátó hálózatban a betegoktató képzettség megszer-zése vagy a betegoktatók alkalma-zása minimum-feltételként (pl. kardiológiai betegoktató/ágyszám) bevezethető, emellett szorgalma-zandó a főállású betegoktatók/élet-mód-edukátorok alkalmazása is.

BeOKeA hazai egészségfejlesztést és betegoktatás ügyét előmozdítandó

a kérdést kulcsfontosságúnak ítélő szakemberek 2010 decemberé-ben létrehozták a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Köz-hasznú Egyesületét. A BEOKE idén novemberben immár harmadszor rendezi meg a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Ver-senyét, melyre tavaly több mint százan neveztek. A verseny részle-tei, illetve a BEOKE munkája iránt érdeklődőket szeretettel várjuk honlapunkon: www.beoke.hu

Megjegyzés: a kézirat részleteket tartalmaz a BEOKE elnökségének több korábbi állásfoglalásából.

Köszönetnyilvánítás: A szerző ezúton szeretné megköszönni a BEOKE elnöksége és tanácsadói hozzájárulását ahhoz, hogy jelen írás gondolati háttere létrejöjjön.

Dr. AnDrássY gábOr

beOKe ALeLnöKe

FelhívásA gyógyítás nem csupán „szolgáltatás”, hanem ősidők óta alá-

zatos-szinte szent-szolgálat, célja a beteg testi-lelki-szellemi

gondjainak megoldása vagy enyhítése. Napjainkban az orvos-beteg

találkozások túlnyomó többsége krónikus betegségek miatt történik,

és a krónikus beteg jóllétében alapvetően fontos a tájékozottság.

A XXI. század információs „forradalma” adta lehetőségek, és a „beleélési

készség” nagyon kívánatos növelése új elvárásokat támaszt a betegokta-

tókkal, egészségnevelőkkel szemben. Ezért keressük azokat az egészség-

ügyi dolgozókat, akik átérzik e törekvés fontosságát és várjuk előadásaikat,

amelyek megfelelnek e kihívásoknak. Ennek előmozdítására

A Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Közhasznú Egyesülete (BEOKE) meghirdeti a

Betegoktatók és Egészségnevelők III. Országos Versenyét

A jelentkezés beadási határideje: 2012. szeptember 30.

Az előadás laikusoknak szóló, felvilágosító-nevelő legyen, mely bárki

számára élvezhető, érthető és megjegyezhető. A részletes versenyki-

írás, illetve az előadás és a diasor elkészítéséhez hasznos tanácsok a

www.beoke.hu honlapon találhatók. A jelentkezési lap beküldésével

együtt kérjük a maximum 10 perces előadás végleges, legfeljebb 15

diáját eljuttatni az alábbi e-mai címre: beokeverseny2012@gmail.com

Az elődöntő időpontja: 2012. november 17. szombat 10.00 óra, a döntő

időpontja: 2012. november 23. péntek 10.00 óra, helyszíne az Országos

Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) 1528. Budapest, Szanatórium u. 19.

A verseny értékelésére és a díjak átadására 2012. november 24.-én

szombaton az OORI-ban, a BEOKE tudományos konferenciáján kerül sor.

Bízunk abban, hogy a gyógyítás-ápolás-rehabilitáció minden terüle-

téről lesznek jelentkezők. A versenyzőknek sok sikert, a családtagok-

nak, barátoknak, ismerősöknek jó szurkolást kíván a

Betegoktatók és egészségnevelők Országos Közhasznú egyesülete

A versenyt a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Selye Magatartástudományi Társaság szakmailag támogatja.