BIZTONSÁGTECHNIKA

161

PAÁL GERGELY

PLAKÁTOK ÉS KÉMEK

POSTERS AND SPIES

A második világháború idején valamennyi hadviselı fél a rendelkezésére álló kommuni-kációs szervezetet és kommunikációs eszközöket igénybe vette a lakosság és a haderı tájékoztatására. Mivel a rádió, a film, a nyomtatott sajtó mellett a legtöbb embert az utcai plakátok érték el, ezeket igen nagy példányszámban a különféle kommunikációs üzenet típusokkal nyomtatták ki. Az egyik, minden félnél fellelhetı típusú volt a „fecsegés- kémek” üzenetőek, melyek tulajdonképpen a kémelhárítás preventív eszközei voltak. A cikk áttekintést nyújt a szövetségesek ezirányú plakátjai fıbb típusairól, a harmadik birodalom totális kommunikációs szervezete létrejöttérıl és elemzi a német „fecsegés-kémek” üzenető plakátok a fejlıdését.

During the Second World War the belligerent parties used the communication organizations and media to inform the inhabitants and the military troops. Beside the broadcast, movie and printed press the street posters could reach most of the people. These posters were printed with several types of messages. One of these types was the „loose talk” poster, which was actually preventive device of the counter espionage. This article gives a summary about the main types of these propaganda posters and the establishing of the total communication organization of the third empire.

1. Bevezetés

Napjainkban a tömegkommunikáció számára szinte számtalan csatorna áll rendelkezésre a kommunikációs üzenetek eljuttatására. A technikai eszközök sokfélesége, melyek száma idıvel csak növekedni fog- lehetı-séget biztosít a „gyanútlan szemlélıdı” sokoldalú meggyızésére, mond-hatnánk: megdolgozására. A második világháború idején- mai szemmel nézve- a lehetıségek száma nagyon is behatárolt volt, azokkal kellett gazdálkodniuk a hadbanálló feleknek. Sok kommunikációs üzenetet kel-lett párhuzamosan eljuttatni a lakosságnak, ezek révén megerısíteni a hitet a gyızelemben és buzdítani az áldozatvállalásra. Az egyik ilyen te-rület volt a kémek elleni harc.

162

A hírszerzıket az információk érdekelték. Információhoz jutás történ-hetett a szervezeteken belül (katonai, politikai, gazdasági/, azaz az infor-mációk létrejöttének helyein, az áramlások folyamataiban /posták, futár-szolgálatok, vezetékes és rádiós híradóközpontok, ezek lehallgatása révén stb.) és a felhasználók végpontjain (törzsek, vezetési szintek, ipar, közle-kedés stb.). De értékesek lehettek azok az „apró” információk is, melyek-kel be lehetett pontosítani, be lehetett „metszeni” a már meglevı infor-mációkat, vagy melyek alapján információigényt lehetett támasztani a hivatásos hírszerzık, illetve az általuk mőködtetett hálózatok fele. A szer-vezeteknél, a továbbítási folyamatoknál és a végpontoknál az információ-kiáramlást a szakosított szervezetek — kémelhárító szolgálatok — pró-bálták megakadályozni, az informátorokat lefogni. Azonban az informá-ció-töredékeket „elfecsegı” személyek esetében a legjárhatóbb útnak az „elfecsegés” preventív megakadályozása volt. Alapelv volt, hogy min-denki csak annyit tudjon, amennyi feltétlenül szükséges feladata végre-hajtásához. Erre szervezetet felállítani képtelenség volt, tehát rá kellett döbbenteni a polgárokat óvatlan fecsegésük esetleges következményeire. Ehhez viszont olyan kommunikációs rendszerre volt szükség, mely gya-korlatilag minden állampolgárt- lett légyen katona, avagy civil- elért. Ez a probléma minden hadviselı félnél felmerült. Az adott válaszok is valame-lyest hasonlóak voltak, attól függıen, hogy az adott ország mennyire tud-ta központosítani kommunikációs rendszerét, mivel tudta azt megtámo-gatni és milyen technikai feltételekkel tudta azt ellátni.

A „harmadik birodalom” — e téren is egyedülálló — lehetıségekkel rendelkezett. A legújabb kori történelemben két olyan hatalom volt, mely a propagandát a legmagasabb állami szintre tudta emelni. Mind a kettı pártállam volt, az uralkodó párt összemosódott az államhatalommal. Így a hatalmát megszilárdító és fenntartó és igazoló akaratát a propaganda totá-lis módon és eszköztárral tudta segíteni. A totalitárius médiamodell a XX. század totális diktatúráinak jellemzıje. A totális állam magába olvasztot-ta, az elnyomó gépezet részévé tette a médiát, propaganda eszközként felhasználva minden lehetséges kommunikációs eszközt. A kor egyik magyar gondolkodója már 1933-ban az alábbiakat írta a III. birodalom létrejöttével kapcsolatban:”a weimari alkotmány népképviselete helyébe a nemzeti szocialista párt könyörtelen diktatúráját ültették, ahogy a gondo-latnak és gondolkodásnak szabadságát megszüntették, a szót és betőt poli-tikájuk rabszolgájává kényszeríttették”. (01)

BIZTONSÁGTECHNIKA

163

A totális állam létrehozása is párját ritkító teljesítmény volt, melynek létrejötte az alkotmányosság összes látszatával rendelkezett.

2. Egy párt, egy birodalom, egy propaganda

2.1 Egy párt, egy birodalom

Németországban a Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (NSDAP). Nemzetiszocialista Német Munkáspárt- a kizárólagos vezetı szerepét úgy tudta biztosítani, hogy „egyesítette az államot a párttal”.

Ennek elsı lépése volt a „felhatalmazási törvény” elfogadtatása (1933. március 21), mely kimondta a parlamenti többségi elv megszüntetését, a kormányzást személyes felelısséghez kötötte és ugyanakkor, a birodalmi kormány az egész országra hatályos „birodalmi törvényeket” hozhatott.

Második lépés volt a „birodalom és az államok egy nevezıre hozásának ideiglenes törvénye” (1933. március 31), amely a porosz parlamenten kívül a többi államok parlamentjét (Landtag) feloszlatta. Ehhez kapcsolódott 1933. április 7-ei törvény, mely a porosz államot kivéve, a többi állam élére birodalmi helytartót (Reichstatthalter) nevezett ki, akinek feladata volt az egyes államokban érvényt szerezni a kormány intézkedéseinek.

Harmadik lépés volt az „elıkészítı törvény” meghozása (1933. július 14), mely kimondta a politikai pártok alakításának tilalmát és ugyanakkor az egyedüli egyetlen politikai pártnak, a Nemzetiszocialista Német Mun-káspártot ismerte el.

Negyedik lépésben fogadták a „párt és az állam egységérıl rendelkezı törvényt”. Ez feketén- fehéren kimondta, hogy az N.S.D.A.P., amely sú-lyos áldozatokkal harcolta ki a harmadik birodalmat, a német állami gon-dolatnak, a nemzet politikai akaratának egyedüli hordozója, a nemzeti-szocialista állam vezetı és mozgató ereje, és mint ilyen, az állammal fel-bonthatatlanul össze van kötve.

A pontot az „i”betőre Hindenburg elnök halála napján hozott törvény tette fel (1934. augusztus 2.) azzal, hogy a párt vezetıjét és a birodalom kancellárját egy személyben egyesítve, a Birodalmi Vezéri rangra emelte.

Ezen jogi út eredményeképpen a német állam a hivatalos terminológia szerint „nemzetiszocialista vezérállam”lett, (National Sozialistische Führerstaat), amelynek élén Hitler vezér és kancellár állt. A

164

„Führerprinzip” elv lett a törvény az N.S.D.A.P.-ban, az SS-ben és végsı sorban az egész német totalitárius társadalomban. A „klasszikus demokrá-cia” látszatát sem tartották fontosnak, a parlament ülését egyszer egy évben a hatalom átvételének emléknapján (január 30.) hívták össze. Vita azonban akkor sem volt, az egyetlen szónok: Hitler, aki ezeken az üléseken csak egy beszámolót tartott.

A párt és az állam összefonódásának legjellemzıbb jellemzıje volt, hogy minden klasszikus értelemben vett állami vezetı egyúttal a profiljá-nak megfelelı pártvezetıi funkciót is betöltötte. Például a birodalmi földmővelıdési miniszter második minıségében „Reichsbauernführer”, vagyis „birodalmi parasztok vezére” funkciót is betöltötte. Tehát vezetıje volt a földmővelési minisztériumnak állami funkció és a párt agrárpoliti-kai hivatalának, (Reichsamt für Agrarpolitik der N. S. D. A. P.), amely párthivatal volt. Egyben vezetıje lett a Reichsnährstand nevő csúcsszer-vezetnek is, amely összefogta az állami és a párthivatalt. Így válhatott dr. Paul Joseph Goebbels „birodalmi népfelvilágosító és propaganda” mi-niszterré és egyúttal az N.S.D.A.P. propagandáért felelıs vezetıjévé. (02)

2.2 Egy propaganda

Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda /RMVP/. (Nép-elvilágosítási és Propaganda Birodalmi Minisztérium) Magyarul nem igazán visszaadható jelentéső minisztérium a III. birodalom egyik megha-tározó jelentıségő és nem kevés hatalmú irányító szerve volt.

Hindenburg elnök 1933. március 13.-i rendeletében intézkedett a pro-paganda minisztérium létrehozására, melynek feladatait a birodalmi kan-cellár határozta meg. (03)

1933. június 30-án Adolf Hitler — mint birodalmi kancellár — az új minisztérium feladatairól így intézkedett: „A birodalmi miniszter felelıs a felvilágosítás és propaganda összes feladatáért, a nemzet lelki befolyásolá-sáért, az állam, a kultúra és a gazdaság nyilvánosságáért, a hazai és külföldi nyilvánosság tájékoztatásáért. Vezetıje dr. Josef Goebbels (1897–1945) lett. Goebbels már 1930 áprilisától a Nemzetiszocialista Német Munkás-párt birodalmi propaganda vezetıje volt, így kész és határozott elképzelései voltak a feladatokat illetıen. Vallotta: „a minisztérium felelıs Németor-szágban a szellemi mozgósításért. A szellemi mozgósításra talán nagyobb szükség van, mint a fegyveres erık felfegyverzésére”.

BIZTONSÁGTECHNIKA

165

A minisztérium igen gyors fejlıdésen ment keresztül, 1933-ban öt osz-tályán 350 munkatárs dolgozott, 1939-re az osztályok száma 17- re növe-kedett, a munkatársak száma viszont 2000 fıre. (04)

Goebbels komolyan vette önmagát és a feladatait is. Így az általa ki-alakított minisztérium a teljes német társadalmat, gazdaságot, kultúrát, politikát és tájékoztatást átfogta, ennek révén tudta azt befolyásolni. Mintegy állam lett az államban, az ügyességén múlott, hogy nélkülözhe-tetlenné tudta magát tenni, ezzel mindvégig megtartotta Hitler bizalmát, ez pedig akkortájt felért egy életbiztosítással.

3. A plakát

A plakát kommunikációs üzenetek közvetítésének, azaz kommunikációs célok megvalósításának egyik legrégebbi, és helyes megfogalmazás ese-tén a legsőrítettebb formája.

A jó plakátot nem olvassák, nem nézegetik, hanem csupán megpillant-ják. De a jó plakátot nem csak az elsı pillanatban érzékelik, azt a szemlé-lıdı vizuális memóriája is elraktározza, azt hosszú ideig fel is tudja idéz-ni. (05)

A plakátnak három fı követelménynek kell megfelelnie: a) Figyelemfelkeltés. A plakátot a szemlélıdı csak másodpercekig lát-

ja, nincs ideje hosszabb ideig szemlélıdni. Ezért szövegi-képi kom-pozíciójában, az alkalmazott színek megválasztásában és méretében olyannak kell lennie, hogy a szemlélıdıben „megragadjon”.

b) Megértés. A plakát kommunikációs üzenetét, azaz mondanivalóját a szemlélıdınek gyorsan fel kell tudni fognia, a túl bonyolult képi vagy szöveg megfogalmazás viszont ezt lehetetlenné teheti. Lénye-ge a jelképek közérthetı használata, ha csak tudatosan nem „réteg-plakátot” kívánunk megalkotni, ugyanis a jó plakát nyelvezete uni-verzális.

c) Meggyızés. Ahhoz, hogy egy plakát meggyızı legyen, elég egyet-len feltételnek megfelelnie, azaz mondjon igazat. Ez a feltétel azon-ban bizonyos kommunikációs célok megvalósítása esetében igen nehezen teljesíthetı. Gondoljunk az antant hatalmak plakátháború-jára az elsı világháború idején, mikor is a császári német hadsereg „véres kegyetlenkedéseirıl” tudósítottak az elfoglalt területeken.

166

Ugyan voltak valóban megtorlások „ellenállókkal” szemben, de kö-zel sem olyan mértékben és nem olyan széles körben, mint azt a plakátokon megjelenítették. De a kommunikációs cél nem a valóság megjelenítése, megismertetése volt, hanem a győlölet, az ellenállás kiváltása. A megfogalmazás egy árnyaltabb változata: a plakát ak-kor is meggyızı, ha valóságtartalma valamelyest igaz és az jól van kommunikálva. A meggyızés útja lehet az érzelmekre történı ráha-tás is: egy síró gyerek arca mindig hat a szemlélıdıre.

A plakátokat típusaik szerint három csoportba sorolhatjuk: figurális, bető-plakát és szöveggel ellátott figurális. A figurális plakát csak és kizárólag grafikai elemeket tartalmaz, vagyis csak rajzok és képek szerepelnek a pla-káton. A betőplakát nevébıl adódóan csak szöveget tartalmaz, ami ideális esetben egyenletes ritmusú, túlzott cifrázásoktól mentes. A szöveggel ellá-tott figurális plakát az elızı kettı kombinációja, és minden esetben a leg-hatásosabb eszköz. Fontos, hogy a szöveg ne zavarjon, hanem magyaráz-zon, de ne a kép beszéljen a szöveg helyett. A megfelelı arányok természe-tesen döntı befolyással vannak a plakát sikerességére. (06)

A plakát tervezésekor figyelembe kell venni a pszichológia tudomány egyik részterületének, az alkalmazott pszichológia kutatási eredményeit, melyeket a hatás növelése érdekében ki is kell használni. Ilyen tényezık: képi motívumok, szimbólumok, felhasznált színek, alkalmazott betők típusa és méretei. (07)

A kommunikáció modellje: KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENET-KÓDOLÁS- ÁTVI-

TEL-CSATORNÁK-VÉTEL DEKODOLÁSA-MEGÉRTÉS-REAKCIÓ-VISSZACSATO-LÁS. A folyamat egyes tényezıit különféle zavarok érhetik, melyek a vég-eredmény- azaz a kommunikációs cél magvalósulását befolyásolják.

A folyamat tükrében a plakát, mint egy kommunikációs technikai eszköz — ÁTVITEL-CSATORNA — funkcionál. Ha több ÁTVITEL-CSATORNA vonal mőködik párhuzamosan, azaz az üzeneteket más megjelenítési forma is eljuttatja a célszemélyekhez, a hatásfok számottevıen javulhat.

4. Kémek és plakátok a szövetségeseknél

Valamennyi szövetséges állam — valószínőleg az elsı világháborús ta-pasztalatok alapján — kezdte el a katonaság és a lakosság felvilágosítását a hadvezetıség véleménye szerint mindenütt ott levı és mindent kihallga-

BIZTONSÁGTECHNIKA

167

tó kémeket illetıen. Ezek a plakátok részei voltak a társadalmat megdol-gozni kívánó propagandának. A plakátokat a képi motívumuk alapján négy csoportba lehet sorolni:

4.1 I. csoport

Fı képi motívum a csinos, csábos nı, aki adott esetben nem csak meg-hallgatta az óvatlan hadfit, hanem beszéltette is. A megkörnyékezı nı- a „nagy háború” idejébıl származó „Mata-Hari” effektus lehetett. A kor elképzelése szerint az ilyen hölgyek voltak, akik „behálózták” az óvatlan tiszteket, ily módon szabadítva meg ıket a hadititkoktól. A plakátokra minden esetben magyarázó szöveget is elhelyeztek, ami egyértelmősítette a plakát kommunikációs mondanivalóját.

4.2 II. csoport

Fı motívum egy hallgatódzó személy, akit a legtöbb plakáton az érthetı-ség kedvéért Hitler arcmásával jelenítettek meg. Amerikai plakátokon elıfordult még a jellegzetes japán arc ábrázolása is. Ezeken, a plakátokon jelentek meg a magyarázó és az utasító szövegrészek. Az egyes plakáto-kon más és más volt a képi szituáció, az ehhez kapcsolódó magyarázó és az utasító szövegrész viszont azonos volt,- így az szlogenné vált. A „loose talk, can cost lives” igen kifejezıen ragadta meg a lényeget.

168

4.3 III. csoport

Ezeken, a plakátokon brutális szemléletességgel mutatták be a gondatlan fecsegés következményeit. Az elsı alcsoport elsı plakátja azért nagyon érdekes, mert mintegy megjeleníti a fecsegés- és következménye folyama-tot. A plakát felsı részén két nı beszélget egy szórakozóhelyen, beszélgeté-süket a szomszéd asztalnál üllı férfi hallgatja ki. A plakát alsó részén már viszont a „fecsegés” következményeként az elsüllyesztett szállítóhajó lát-ható. A plakát un. montázs technikával készült, a képek egymás alá helye-zése folyamatot jelenít meg, ezzel is fokozva a hatást. A második plakáton a fényképszerő ábrázolás egy — a felirat szerint — a fecsegés következté-ben elsüllyedı hajót ábrázol.

A harmadik plakát képi megfogalmazásában, a felhasznált színek szem-pontjából talán a leglényegretörıbb.

BIZTONSÁGTECHNIKA

169

A piszkoskék tengeren lángolva, füstölögve süllyedı hajó látható, a háttér a hatás fokozása érdekében vörös. A fecsegés-következmény típusú plaká-tok egy másik alcsoportja a személyes tragédiákat mutatja be, ezzel az érzelmi motivációval kíván hatni a plakátot szemlélıre. Az elsı plakáton egy kislány átölelve tartja elesett édesapjának egyenruhás fényképét, a második plakáton — a rajzoló által elképzelt — tipikus amerikai szülık láthatók a gyászhír kézhezvételét követıen. A harmadik plakáton egy katonasír látható, hol a keresztre a rohamsisakot helyezték fel.

4.4 IV. csoport

A csoport plakátjain a képi megjelenítés már a „fecsegés”, a veszélyes információkiáramlás egyetlen ellenszerét ábrázolja. Az ábrázolások a mindennapokban is használt, így mindenki által ismert, megérthetı jelzést jeleníti meg, eltérı képi környezetet felhasználva. Az elsı plakáton meg-jelenı csillagos-sávos kalapú „Uncle Sam” bácsi — 1812-óta amerikai nemzeti jelkép —, használata az egész nemzetet szólítja meg. „Sam bá-csi” a közismert kézmozdulattal figyelmeztet a hallgatásra. A második plakáton az amerikai szárazföldi haderı egyenruháját viselı lány a „hall-gass” mozdulattal inkább a hivatali titkokra hívja fel a figyelmet. A har-madik plakáton az orosz dolgozónı szintúgy a jólismert mozdulattal jelzi a „ne beszélj”! A három plakát hatásosságát kívánták fokozni, hogy az ábrázolt személyek mélyen a szemlélıdı szemébe néznek, ezáltal a meg-szólítás közvetlenné, személyessé válik. A negyedik plakáton a csillagos-

170

sávos kéz, mely egész Amerikát jelképezi- nemes egyszerőséggel, befog-ja a renitens fecsegı száját.

5. A III. birodalom és a „spionfrász”

5.1 Plakátok

A kémektıl való félelem, ezen belül a meggondolatlan fecsegések követ-keztében történı információkiáramlás mind a véderı parancsnokságát, mind a mindenható birodalmi propagandaminisztérium vezetését komo-lyan aggasztotta. Talán már a lengyel hadjáratot követıen felmerült ez a félelem, de Franciaország elfoglalását követıen, a részben angol segít-séggel megszervezésre került ellenállási mozgalmak, melyek egyúttal hírszerzı hálózatként is mőködtek, alapot is adtak minderre.

Túlságosan leegyszerősítenénk a „fe-csegés” fogalmát csak a kocsmák színte-reire, a német megfogalmazás szerint a „fecsegés” fogalomköre ennél bıvebb, azaz akire nem tartozik valami, azt azzal a személlyel nem kell közölni sem hivatalo-san, sem magánemberként. Mind ennek tudatosítására a lakosság számára, preven-tív intézkedésként sokrétő propagandát folytattak, melynek a plakátok csak az egyik részét képezték.

Az egyik elsı ilyen plakát magánviseli a klasszikus elképzelést, azaz kocsma, két

BIZTONSÁGTECHNIKA

171

ivogató és beszélgetı személy, akik közül az egyik katonatiszt és az elı-térben egy ıket kihallgató, alig feltőnı kém,- azaz ahogy a rajzoló a ké-met elképzelte. Az ital oldja a gátlásokat, így jobban megered a kliensek nyelve. A figyelmeztetı- értelmezı információ közli: vigyázat kémek, az utasítás: óvatosság a beszélgetésnél.

Az ilyen típusú plakátok, bár mennyire is látványosak voltak, nem rendelkeztek egy jól felismerhetı, emblematikus figu-rával és megjegyezhetı jelmondattal-, azaz szlogennel. Valakinek eszébe jutott egy,- már az elsı világháború idején jól bevált plakát, melynek alapján egy kór-szerő, a kommunikáció igényeinek job-ban megfelelı változat készíthetı el. A plakátot eredetileg a császári hadsereg számára tervezték, mely a vezetékes hír-adókat és a tábori telefont használókat figyelmezteti: „Vigyázz! Az ellenség hall-ja a beszélgetésedet!”.

A „Feind hört mit” — az ellenség hall-jelszót már lényegretörınek, jól megjegyezhetınek —, mintegy emblematikusnak ítélték meg. Ennek nyomán született meg az a „rétegplakát”, melynek megcélzott személyei a hírszerzések érdeklıdését felkelthetı információval rendelkezı mőszaki

értelmiség.A plakáton egy „jókiállású” szıke, kisportolt, elszánt tekintettel a messzeségbe nézı német fiatalembert áb-rázolnak, kezében a mőszaki értelmiségi mivoltát jelzı tervrajztekercs. Gót betőkkel nyomtatva az utasító rész: „Német, légy büszke és hallgass!”. A háttérben — kis-mérető betőkkel, melyek alig tőnnek ki, így nehezebben is olvashatók — van a magyarázó rész: „Ellenség hall”. Azaz egy olyan jelszó, mely kifejezı, lényegretörı, jól megjegyezhetı, sok képi megjelenítés rendelhetı mellé, azaz már alkalmas a to-vábbi kommunikációs felhasználásra.

172

A plakát képi szerkesztésében és kommunikációs megoldásában is elı-relépést jelentett, gyakorlatilag ezt a szerkesztési megoldást használták némi változtatásokkal a háború végéig.

Egy vaskereszttel kitüntetett katona part-nernıje combjára fektetett térképen magya-rázza alakulatának helyzetét, ebbıl kiragadott mondatrész: „tovább nyugat fele…” . A kira-gadott mondatrész sugallja, hogy tulajdonkép-pen lényeges információt közöl a hölggyel, aki akár ellenséges kém is lehet. De a plakát ter-vezıje az ellenséget ugyan elvonatkoztatott, de jól látható, a késıbbiekben jelképként is használt formában jeleníti meg: a párra és a háttérre rávetıdı „árnyékember” formában. A megoldás teljesen újszerő, az ellenségnek nincs megfogalmazható és ábrázolható megje-lenése. Valami nagy, fekete és ráborul az óvatlan „fecsegıkre”. A plakát alján a magyarázó rész: „Az ellenség hall!”. A plakát szemlélıjében meg-ragad: fecsegı katona, „az ellenség hall!” felirat és a plakát felületének nagyobbik felét betakaró fekete árnyék. A plakát megtervezésekor szembe-kerültek azzal a problémával, hogy a katona túl konkrét megfogalmazás-, azaz mintha csak a fegyveres erık tagjaira vonatkozna a kommunikációs üzenet.

Én a cikk megírásakor nagyszámú II. világ-háborús plakátot néztem át, keresve az összefüg-géseket, az egymásra épülést, illetve a párhuza-mokat. Az árnyék, árnyékember — mint kom-munikációs jelkép — már megjelent egy francia plakáton, legkevesebb egy évvel megelızve a német modellt. Hajlok arra a véleményre, hogy a német plakát tervezıi láthatták, így mintaként használhatták fel a francia plakátot.

A képi megjelenítés: egy katona valamit súg egy másik személy fülébe. Felül az utasító rész: „Hallgass!”. Alul a magyarázó rész: „Az ellen-ség figyel téged”. A beszélgetı személyek mö-

BIZTONSÁGTECHNIKA

173

gött megjelent az „árnyékember”, mely a keménykalapos úriember ár-nyéka, egyúttal az ellenség jelképes megjelenítése.

Még mindig a katonáknál tartva, a követke-zı plakáton frontról szabadságra hazatérı kato-na mesél feleségének. A magyarázó rész meg-szövegezése, a szöveg elhelyezése ugyan az,- mint az elızı plakát esetén, és ha kevésbé is, de jól látható az „árnyékember”. A plakát kommunikációs üzenete, hogy a katona még a családjának, feleségének se beszéljen a front-eseményekrıl. Fı a bizalom! A civilek sem maradhattak ki a kommunikációs megdolgo-zásból, erre példa a plakát. A beszél-getı személy kér-

dése: „a föld alatt?”. Maga a kérdés mintegy sugallja, hogy akár hadi titokról is szó lehetne, mert ugyan mi is lehet a föld alatt, ami ekkora érdeklıdésre tarthatna számot. A magyarázó rész és az „árnyékember” ábrázolása meg-egyezik az elızı plakátnál látottal.

A plakát kommunikációs célzatossága kettıs. Egyrészt „Hans írt, a hadosztály jön….” információt egy katona nem írhatta

volna meg a barátnıjének, másrészt a barátnı,- ha már tud róla-, ezt nem mondhatta volna el munkatársnıjének. Az „árnyékember” a helyén van, de megjelent egy rendelkezı utasítás is, a „pst!”, azaz a nálunk is használatos, egyértelmő jelentéssel bíró: „pszt!” kifejezés. Ennek az elemnek megjelenése azért érdekes, mert mint-ha nem lett volna egyértelmő az eddigi plaká-tok kommunikációs üzenete. Mintha a szemlé-lıdı nem fogta volna fel, hogy mi is a tıle el-várt viselkedés és azt a „pst!” utasítással kellett volna nyomatékosítani.

174

A plakáton sétáló úriemberek kedélyes be-szélgetés közben szemlélik „az erdı széle mö-gött ott fekszik….” valamilyen, egyébként az emberi szem elıl elrejteni kívánt valamit.

Talán az egyik legismertebb német plakát. A „kémfrász” totálisságának és abszurditásá-nak talán legszemléletesebb példája. Két kı-mőves falazgat a tetıtérben és a tégla maltero-zása közben az egyikük egy alakulatról beszél. Az ábrázolt személyek foglalkozásának meg-választása- egyszerő kımővesek -kell, hogy sugallja: mindenki, a leghétköznapibb embe-

rek is rendelkezhetnek valamilyen, a véderıt veszélyeztetı titokkal.

A plakát képi megjelenése fejlıdött az elızı példákhoz képest. A beszélgetık szájá-ból már nem tekeredik ki a célzatos monda-nivaló, mely a „titkos információt” volt hiva-tott érzékeltetni, megjeleníteni. Az informá-ció áramlás egyik leghagyományosabb és legbeváltabb helyszíne- a kocsma. Itt beszél-getı- szemmel láthatóan magyarázó személy lehet a titok tudója. Az értelmezı rész és az utasító rész betőinek mérete megcserélıdıt, a

„pst!” utasítás lett nagyobb mérető betőkkel nyomtatva, ezzel is azt kiemelve, szembetőnıbbé téve. Az „ár-nyékember” is markánsabban borítja be a beszélgetıket.

A plakát kommunikációs szempontból a csúcsot képviseli. Az igen csak kopottas pár egy kis vendéglıben ülnek, valószínőleg élelmiszerjegyükre vacsoráznak. A férfi ma-gyaráz valamit. Semmi feltőnı, semmi rend-ellenes. Lehetne ez egy ártalmatlan zsánerkép is. De feltőnik az „árnyékember” és alatta csak az utasító „Pst!” felirat. A plakát sugall-

BIZTONSÁGTECHNIKA

175

ja, hogy a német „néptársnak” mindenhol és mindenkor át kell gondolnia és meg kell fon-tolnia, hogy kinek mit mond. Végállomás. A fénykép 1945-ben, Berlinben készült a har-cok elültével. A hirdetıoszlop, ha megtépve is,- de túlélte a harcokat, rajta a szinte az utolsó percig mőködı „kémellenes” felvilá-gosító propaganda szemléletes bizonyítéka.

5.2. A totalitás példái

A birodalmi propagandaminisztérium kémek elleni kampányában nem csak a hagyományosnak tekinthetı kommunikációs hordozókat-, plaká-tokat használta fel. Az azonos kommunikációs cél- párhuzamos kódolás és átvitel, de eltérı csatornák /hordozók/ módszere a hatásfokot javította.

A minisztérium megrendelésére készült 1940-ben a „Figyelem! Ellen-ség hallja!” címő, tanmesén alapuló film. A gyerekek sem maradhattak ki a propaganda áldásos hatásai alól. Így a játék révén lehetıségük lett megtapasztalni barátaikkal, vagy a családdal a kémüldözés izgalmait. A társasjáték ajánlása szerint

„ Egy izgalmas játék fiatal és öreg részére.”. Az már természetes, hogy egy katonai építmény, egy erıdítmény folyosójának falára elhelyezett telefonkészülék fölött is megtalálható a figyelmeztetés.

176

Ugyancsak feltőnt a felirat az erıdök betonfolyosóinak falán.

Cigarettásdoboz oldalára is rákerült a, már „Pst!” utasítással kiegészített jelszó.Nagyon érdekes, mert a kommunikáció kódolásának fejlıdésére látható példa ezen a gyufásdobo-zon.

A magyarázó rész és a hozzá kapcsolódó képi ábrázolás már elmaradt, az utasítás- „Pst!” és az „árnyékember” megjelenítése a szemlélıben már kiváltotta a kívánt hatást.

A kommunikáció-tudomány ma ezt a megoldást „Pavlovi reklám” jelenségnek hívja.

BIZTONSÁGTECHNIKA

177

Az emblematikus jelképek használatának csúcsa látható a képen. Sem magyarázó, sem utasító szövegrész, sem kap-csolódó képi megjelenítés nem látható. A betonfolyosó falára felfestett „árnyékember” az Emden-ben levı erıd legény-ségét riogatta annak idején.

5.3 Az „árnyék” propagandakampány

A Propaganda minisztérium egyik utolsó nagy propaganda kampányának fedıneve volt az „árnyék kampány”. Göbels – 1943. október 12.-i napló-bejegyzése szerint- személyesen foglalkozott a nagyszabásúnak tervezett propagandaakcióval.

1944. elején a front még messze húzódott a birodalom határaitól, de folytatódtak a szovjet csapatok elırenyomulása balti front, ukrán front, román határ elérése, Krím-félsziget felszabadítása, az amerikai csapatok szállnak partra az itáliai Anziónál és Nettunónál, majd ha csigalassúság-gal is, de a szövetséges csapatok nyomultak Róma felé. Az „árnyékkam-pány” célja volt, hogy próbálja megszakítani,- ezzel megakadályozni a felelıtlen fecsegéseket, - melyek az ellenséget segíthették. A kampány módszere- német megfogalmazás szerint: „Mund-zu-Mund Propaganda” volt, azaz szájtól szájig propaganda, azaz szóbeli propaganda.

Mivel minden német „néptársat” ezúton megszólítani fizikailag lehe-tetlenség volt, gyakorlatilag számoltak a „kétszakaszos információáram-lás” jelenségével. Az információk a kommunikátoroktól eljutottak a meg-célzott személyekhez, ezektıl pedig tovább a még nem érintett szemé-lyekhez, majd így tovább. A kampány alátámasztása céljára új plakátokat is terveztettek,- melyek közös képi motívuma volt a megjelenített „ár-nyék” és a „pst” felirat

5.3.1 Elsı fázis: 1944.01.15-1944.04.02.

A Propaganda Minisztérium és az NSDAP szervezetei által felkészített propaganda csoportok — általában öt fı — tagjainak meg kellett szakíta-

178

ni minden olyan beszélgetést, mely a véleményük szerint sértette volna a német véderı érdekeit. Erre szolgáltak azon oktatott formaszövegek, pél-dául: „pszt! Az ellenség figyel! Te biztosan nem szeretnél nekik segíteni!” Mindezt a közbeszóló személynek udvariasan, gyengéden, de természete-sen olyan komolysággal kellet megtenni,- mint aki teljesen meg van gyı-zıdve igazáról, és mélységesen aggódik Németország jövıjéért.

5.3.2 Második fázis: 1944.04.02.- 1944.04.30.

Ebben az idıszakban a felkészített propaganda csoportok tagjainak már hangosabban, határozottabban kellet fellépniük a „renitensnek” ítélt „nép-társakkal” szemben. A megszólított, fecsegınek ítélt személynek már csak a „Pszt! Az ellenség figyel!” figyelmeztetéssel jutatták eszébe a he-lyes viselkedést.

5.3.3 Harmadik fázis: 1944. 05.01.- 1944.05.15.

A fázis során a propaganda csoportok tagjainak még következetesebben kellett közbeszólniuk a fecsegıknek. Mivel a „szlogen” jelentése és ér-telme az elsı és második fázis során már közismertté vált, így elég volt a legtöbb esetben a „Pszt!” figyelmeztetéssel élni. A propagandistáknak –tekintet nélkül a következményekre- határozottan meg kellett szakítaniuk a beszélgetést, vállalva a nem mindig baráti reakciókat.

A propagandista csoportokat felkészítésük során példa-történetek fel-használásával gyızték meg a kampány fontosságáról, adott esetben eze-ket érvanyagként is felhasználhatták tevékenységük során. Ezek a „tan-esetek” felölelték mind a katonai biztonság, mind az ipari biztonság terü-leteit.

A tapasztalat azt mutatta, hogy a „néptársak” a napi több tucatnyi fi-gyelmeztetés foganatosítása következtében igen csak megfáradtak. Mint kiderült, egyeseknek kevés volt az egy figyelmeztetés, azokat többször is, kitartóan feddték meg. A program megtervezésekor úgy számítottak, hogy ha a német lakosság egytizedét ilyetén módon „megszólítják”, a program sikeresnek mondható. A többi kilenctizedhez egymás közötti kommunikáció /kétszakaszos információáramlás/ útján jut el a „Pszt!” szlogen jelentése: „Figyelem! Az ellenség figyel! Légy óvatos! Hallgass!” (08)

BIZTONSÁGTECHNIKA

179

6. Befejezés

Sajátos fejlıdésen ment át a német „kémfrász” kommunikációhordozó-kon történı megjelenítése. Az elsı plakát még követte a klasszikus, „be-szélgetıket kihallgató kém” ábrázolást. Ezt nem találhatták elég hatásos-nak, került elıtérbe a „feind hört mit” jelszó és ezzel együtt az „árnyék-ember” megjelenése. Az „árnyékember” egy elmosódott, arcnélküli vala-ki volt, aki a titokzatosság növelése céljából nagykarimájú kalapot viselt. Az „árnyékember volt az, akitıl félni kellett, az arctalan ellenség. To-vábblépés volt a „pst!” utasítás megjelenése, mely egyértelmővé tette a kommunikációs üzenetet. A folyamat csúcsa volt, hogy bizonyos hordo-zókon már csak a „pst!” utasítás, vagy a kommunikációs üzenettel jól asszociálható „árnyékember” jelent meg.

180

Felhasznált irodalom

Hivatkozások

01. Fenyı Miksa: Hitler. Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 20. szám http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:hMa9l5cJ7G0J:epa.oszk.hu/00000/00022/00564/17645.htm+nemzetiszocialista-forradalom&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 02.http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5amUSiXLT_wJ:betiltva.com/files/lovass_ns_germania03.php+blockleiter&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu.

03. http://www.documentArchiv.de/ns/propaganda.html 04.http://de.wikipedia.org/wiki/Reichsministerium_f%C3%BCr_Volksaufkl%C3%A4rung_und_Propaganda

05. Ernst Growald: Das Plakat- Siegel

06. http://elib.kkf.hu/edip/D_13825.pdf

07. http://www.ektf.hu/~botal/tanegys/marketing/hazidolg/jeles.doc

08. http://www.calvin.edu/academic/cas/gpa/pst.htm

Felhasznált szakirodalom

Malkovics Tibor: Tömegkommunikáció és társadalom. ZSKF jegyzet.

Malkovics Tibor: Sajtó és médiatörténet. ZSKF jegyzet.

Képek forrásjegyzéke

http://www.earthstation1.com/warpostr.html

http://www.calvin.edu/academic/cas/gpa/posters2.htm

http://history1900s.about.com/library/photos/blyindexww2

http://www.keithball.net/dod/

http://www.crazywebsite.com/Free-Galleries-01/USA_Patriotic/pg-WWII_Posters_Vintage/World_War_2_USA_Homeland_Safety_Security_Loose_Talk_Posters-1index.html

http://www.zazzle.com/loose+talk+can+cost+lives+gifts

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Feind_h%C3%B6rt_mit.jpg

http://www.blofelds-wallace.de/IFK2/IFK24.JPG

http://www.der-weltkrieg-war-vor-deiner-tuer.de.tl/Deutsch.htm

http://berliner-unterwelten.de/bunkerbesuch-auf-jersey.449.0.html